egeszsegcentrum_2009-nyar uj.indd - Debreceni Egyetem Orvos ...

More documents

Recommendations

Info

Vadon élő szárnyasok betegsége volt az influenza Az influenzavírusokat „A”, „B” és „C” típusokra osztják a belső fehérjéik alapján. Az „A”-n belül állatoknál és embernél előforduló típusok vannak, a „B” és „C” kizárólag embernél fordul elő. Szinte nincs olyan ember, aki életében legalább egyszer ne élné át a derékfájás gyötrelmeit. Minden pillanatban a magyar népesség 4-5 százaléka - mintegy félmillió ember - szenved derékfájdalomtól. A vírus felszínén hemagglutinin (H) és neuraminidáz (M) fehérjék találhatók. A vírusnak 8 szegmentből áll a genomja. A szegmentek lazán kapcsolódnak egymáshoz, könynyen cserélődnek a különböző influenzavírusok között, ezért ennyire változatosak. A vírus hemagglutininje révén kapcsolódik a fogékony sejthez, az ellene termelt ellenanyag közömbösíti a vírust. A neuraminidáz enzim elsősorban a vírusrészecskék sejtből történő kiszabadulásában vesz részt, az ellene termelt ellenanyag a vírusok terjedését gátolja. Emberekből eddig 3 hemagglutinin (H1, H2, H3) és 2 neuraminidáz (N1, N2) szubtípusba tartozó törzset izoláltak. A többi szubtípus állatokban fordul elő. Fontos tudni, hogy az influenza eredetileg a vadonélő vízi szárnyasok betegsége volt, azok között található a legtöbb változata, s onnan terjedt szét a háziállatokra és az emberre. A XX. században az első A típusú nagy influenzajárvány 1918-ban spanyolnátha néven szedte áldozatait, 60-80 millió ember halt meg ennek következtében a világon. Ezt egy H1N1 szubtípusú vírus okozta. A járvány két fázisban jelentkezett, enyhén kezdődött, majd egy igen virulens változata alakult ki, amely a nagyszámú halálos megbetegedést okozta. A következő nagy világjárvány 1957-ben kezdődött. H2N2 szubtípus okozta, amit ázsiai influenzának neveztek. Ez a járvány is két fázisban zajlott le, de jóval kevesebb halálos következménnyel, mint az 1918-as. 1968- ban volt az utolsó világjárvány, az ún. hongkongi influenza, melyet a H3N2 szubtípusú „A” influenzavírus okozott. Ez a járvány végig aránylag enyhe lefolyású megbetegedést okozott. Azóta ez a vírus cirkulál az emberek között, de visszatért a H1N1 változat is. A jelenlegi H1N1 „A” típusú vírusfertőzések Mexikóban kezdődtek. Helytelenül sertésinfluenzának nevezték el kezdetben. Azért adták ezt a nevet, mert 8 szegmentből 6 rokon egy Észak- Amerikából izolált, 2 pedig Európából és Ázsiából izolált sertés influenzavírussal. Érdekes módon sertésekből még nem izolálták. Ezért újabban már nem is nevezik sertés influenzavírusnak. Nem tudni, hogyan keletkezett. Valószínű, hogy emberek fertőződtek sertés influenzavírusokkal. A vírusok szaporodás közben kicserélték a szegmentjeiket, és kialakult az új változat, amivel szemben még nincs immunitás a szervezetben. Május 23-i adatok szerint 12 027 megbetegedés volt a világ több mint 40 országában. A legtöbb az észak-amerikai kontinensen fordult elő, bár már 85-en elhaláloztak benne, eddig enyhe lefolyásúnak mutatkozik. Érdekes módon inkább a fiatalabb korúakat betegíti meg. Legsúlyosabb következménye a vírusos tüdőgyulladás, melyet nehéz kezelni. Az új influenzavírus által okozott tünetek megegyeznek az influenza jól ismert tüneteivel. Betegség esetén laboratóriumi vizsgálatokkal kell igazolni az új H1N1-fertőzést. A beteg mintáját az Országos Közegészségügyi Intézetbe kell elküldeni. Védekezni specifikusan lehet: nem tanácsos zsúfolt helyen tartózkodni, majd oltást lehet kérni, ha már lesz rá vakcina, s ha már kialakult a betegség, gyógyszerrel lehet kezelni. Az azonban nem tanácsos, ha az influenzás beteg öngyógyszerezze magát, mert lehet, nem is az a baja. Hazánk mérsékelt égövön fekszik, s a nyári időjárás nem kedvez a vírus terjedésének, járvány esetleg ősztől elképzelhető. Dr. Gergely Lajos egyetemi tanár Orvosi Mikrobiológiai Intézet Helyes állás, ülés, felkelés, emelés Szőcs Nikolett gyógytornász, Fehér Zoltán fizikoterápiás asszisztens, Kósa Veronika gyógytornász bemutatják a helyes ülést, felkelést és emelést Lehajtott fej, felhúzott vállak, kifordított csípő, többórás görnyedés az íróasztal felett keresztbe tett lábakkal. Sorolhatnánk, hogy a civilizáció látszólagos kényelme, a felnőttséggel járó kötelezettségek mennyi tartáshibát szülnek. A helytelen testhasználat nem természetes, mégis annak érezzük, mert megszoktuk. Aztán egyszer csak elkezd fájni hátunk, derekunk, becsípődik itt és begörcsöl ott. Mozgásunk egyre rugalmatlanabb, fáradékonyabbá, ingerültebbé válunk, és a szaporodó kellemetlenségeket a korra fogjuk. A gerinc elölről vagy hátulról nézve teljesen egyenes, míg oldalról nézve kettős „S” alakú ívet ír le: a nyaki és az ágyéki szakasz előrefelé, a háti szakasz, a keresztcsont és a farkcsont hátrafelé domborodik. Ezek az élettani görbületek a csecsemőkori fejlődés során alakulnak ki és 10 éves korban válnak véglegessé. A helyes testtartást befolyásolja többek közt a has- és hátizmok ereje, de szükséges hozzá akaraterő és odafigyelés is. Fontos megtanulni a helyes állást, testtartást, ülést és felkelést. Állás: A hasizmok, a farizmok és a comb elülső izmainak megfeszítésével helyes szögben tartjuk a medencénket. Vállainkat enyhén húzzuk hátra, zárjuk a lapockáinkat, fejünket középhelyzetben tartsuk meg és arcunk előre nézzen. Ülés alapszabálya: akkor megfelelő az ülőtartás, ha a gerinc az élettani görbületeket megtartja. Talpaink teljes felületükkel a talajon nyugszanak, térd – és csípőízületeink derékszögben hajlítva, combjaink vízszintesen vannak, az ágyéki görbületet megtartva háti szakaszunk a háttámlának támaszkodik. Ezt a helyzetet megtartani fárasztó, ezért ha hosszú ülésre kényszerülünk, érdemes óránként felállni és mozogni vagy egy- két nyújtógyakorlatot beiktatni. Ha van rá lehetőségünk, derékpárna segítségével támasszuk meg ágyéki gerincünket, vagy ék alakú ülőpárnát, setleg óriáslabdát használjunk. Felülés: Ágyban fekve először húzzuk talpra lábainkat, forduljuk oldalra, alsó végtagjainkat csúsztassuk ki az ágy szélére, majd engedjük le, miközben két karunkkal toljuk fel törzsünket ülő helyzetbe. Emelés: ne előrehajolva, hanem egyenes háttal végezzük. Álljunk közel a felemelni kívánt tárgyhoz, csípőnk és térdünk hajlításával egyenes törzzsel guggoljunk le, fogjuk a tárgyat közel magunkhoz és a térdek nyújtásával álljunk fel. Szőcs Nikolett gyógytornász Ortopédiai Klinika 10 2009. nyár
Tejcukor-érzékenység ellen diéta Milyen jólesik a nyári forróságban meginni egy pohár hideg tejet! Persze vannak, akik nem szomjaznak rá, mert puffad és megy tőle a hasuk. Ők a tejcukor-, más szóval laktózérzékenyek. Fürdőzésre, napozásra csábít a kéken szikrázó nyári égbolt, de nem mindenki engedhet a csábításnak. Vannak, akiknek kerülniük kell a napfényt vagy legalább is fényvédő krémmel bekenve, karokat, lábakat is elfedő könnyű, világos ruhában, kalapban léphetnek csak ki a napra. Ők fényérzékenyek, s ha megsüti őket a nap, barna vagy fehér foltos lesz a bőrük. Kiket érint a betegség? – kérdeztük dr. Barta Zsoltot, a III. Sz. Belgyógyászati Klinika gyomorés bélrendszeri betegségekkel foglalkozó adjunktusát. – Csecsemőkortól felnőttkorig bárkit. Európában akár minden 5. emberre jellemző, hogy nem tudja megemészteni a tejtermékben lévő tejcukrot, illetve az egyéb élelmiszerekben lévőket sem – felelte a belgyógyász. – Mert laktóz nemcsak tejtermékekben található, hanem számos élelmiszerben, így például a felvágottakban. Ezért érdemes az élelmiszereken lévő tájékoztatót elolvasni. Ha az van ráírva, hogy laktózszegény, akkor is okozhat problémát, csak a fogyasztó egyedi tűrőképessége határozza meg, hogy mennyit ehet belőle a jól ismert következmények nélkül. Hogyan bomlik le a tejcukor a szervezetben? – A laktóz lebontásához laktáz enzim szükséges. Ez a vékonybél falában termelődik. Az elégséges enzimtermelődéshez öröklött tényezők kellenek, s ép vékonybél-nyálkahártya. Tudni kell, ha bármilyen betegség bántja a vékonybél nyálkahártyáját, az egyben „eltünteti” az enzimet, s a betegség lezajlása alatt nem tudja megemészteni a laktózt a beteg. Viszont ha meggyógyul, újra termelődik a laktáz enzim. S akkor az átmeneti laktózérzékenyek megint tudnak tejterméket fogyasztani. De csak annyit, amennyi laktázuk van lebontásához. Ha többet fogyasztanak, újból puffadnak, s megy a hasuk. Még akkor is, ha előre savanyított, vagyis lebontott tejcukrot tartalmazó tejterméket esznek, mint joghurtot, kefirt stb. Ugyanis a lebontatlan tejcukor erjedésnek indul a bélben, melytől mihamarabb szeretne megszabadulni a szervezet. Hogyan állapítják meg a laktózérzékenységet? – A laktáz enzim kimutatható és mennyisége megmérhető a bélnyálkahártyában, de ez nem rutinvizsgálat. Gyakorlatban igazolható a kórkép a beteg tünetei alapján és terheléses próbával. Hagyományosan laktózt itatunk a beteggel, és bizonyos idő eltelte után megmérjük vércukorszintjét. Ha megfelelő mértékben megemelkedik, akkor meg tudta emészteni a laktózt, és nem tejcukorérzékeny, ha kevéssé növekszik, A pigmentzavar (a bőr barna vagy fehér foltosodása) a bőr festékanyagának, a melaninnak kóros felszaporodását vagy csökkent mennyiségét, illetve hiányát jelenti. Megjelenése genetikai adottság, belső tényezők (gyógyszer, belgyógyászati betegségek) és külső tényezők (napfény, fényérzékenyítő vegyületek: pl. növények, kozmetikumok) hatásának függvénye. A napfény UVB-sugárzása a bőr leégését okozza, UVA sugárzása a bőr öregedését. Az UV-sugárzás miatt elsősorban napégést követően az arcon, a vállakon megjelenő halvány- és sötétbarna foltok, szeplők, a bőr fényérzékenységére hívják fel a figyelmet, jelenlétük a melanoma (bőrdaganat) kialakulásának nagyobb esélyét jelzik. A szolárium UVA-sugárzása gyorsan kialakít egyfajta barna bőrszínt, a már meglévő melanin oxidációja és átrendeződése által, de ez nem tartós, a melanintermelés csak az UVB-sugárzás hatására fokozódik. A napfénynek kitett bőrön hosszú évek alatt főleg UVA-sugárzás következtében szabálytalan vagy kerek barna és fehér foltok, értágulatok jelennek meg, a bőrfelszín egyenetlenné válik, amelyek a napfény okozta bőröregedés jelei. A bőrön lévő kozmetikumok, parfümök a napfénnyel együtt bőrgyulladást válthatnak ki, mely ismétlődve felerősíti a bőröregedést. Jelentős kozmetikai problémát jelent – főként vagy egyáltalán nem nő, akkor valószínűleg laktózérzékeny. Emellett típusos esetben klinikai választ kapunk (hányinger, görcs, puffadás, hasmenés, felfúvódás). Mérhető még a kilélegzett levegő hidrogéntartalma: amennyiben a laktózt nem emészti meg a beteg, akkor bélrendszere baktériumai bontják le, melynek során hidrogént termelnek. Ezt a kilélegzett levegőben a klinikai gázok mérésére szolgáló kromatográffal ki lehet mutatni. De pl. a valódi tejfehérje-érzékenység mellett számos más betegséget is ki kell zárni a vizsgálatok alkalmával, mert a panaszok nem mindig egyértelműek. Mi a gyógymódja? – A legegyszerűbb a diéta, a tejtermékek kerülése, illetve egyéni tűréshatár szerinti fogyasztása. Emellett receptre kapható a bontóenzimet tartalmazó rágótabletta, amivel emészthetővé válik a tejcukor. A tejben sok létfontosságú tápanyag van. A laktózérzékenyeknek le kell mondaniuk ezekről? – Nem, mert a mértékletesség a kulcsa a diétának, ami vonatkozik a mennyiségre és a fogyasztás gyakoriságára is. Meg kell nézni, mivel pótolhatók a tejtermékek egyes alkotórészei. Például a tojás is kiváló kalciumforrás lehet, ill. számos más létfontosságú tápanyag megvan a többi élelmiszerben, húsfélékben, gyümölcsökben, zöldségekben, pékárukban is. Napozni csak mértékkel tanácsos A tűző napfény bőröregedést okoz Dr. Barta Zsolt fiatal nőknél – a homlokon, orcákon, felső ajak felett kialakuló májfolt. Ebben – a genetikai hajlam mellett – a hormonok (terhesség, fogamzásgátlók) és a napfény játszanak szerepet. Kezelését nyáron el kell kerülni, mert fokozhatja a károsodást. Ilyenkor a fényvédelem a legfontosabb. A bőr foltosodásához vezethet ezen kívül anyagcsere-betegség, alultápláltság (vitaminhiány) is. Pigmenthiány (éles szélű fehér foltok a bőrön) a bőr festéksejtjeinek károsodása következtében alakul ki, gyakran autoimmun betegségekkel, főként pajzsmirigybetegséggel társulva. Az elváltozás a beteg 10-30 éves életkora között kezdődik. Mivel napfény hatására a foltok növekednek, a környező bőr barnulása miatt jobban láthatóvá válnak, ezért fényvédelem javasolt nyáron. Kezelése nehéz, szóba jön a fototerápia, lézer, sebészi kezelés és kenőcsök. Napozáskor javasolt az egyéni fényérzékenység figyelembevétele. A D-vitamin képződéséhez fontos az elegendő UVB-sugárzás, de ügyelni kell a napégés elkerülésére, azaz 11-16 óra között nem tanácsos a tűző napon tartózkodni. S nyaralás előtt érdemes a bőrt naphoz szoktatni, azaz nem a munkahelyről indulni a tengerpartra. S nem javasolt szoláriumozni. Dr. Emri Gabriella egyetemi adjunktus Bőrgyógyászati Klinika 2009. nyár 11
Page 1 and 2: A Debreceni eceni Egyetem Orvos- é
Page 3 and 4: Kedves Olvasóink! Jó úton vagyun
Page 5 and 6: Dr. Maródi László tanszékvezet
Page 7 and 8: Tevékeny hallgatók Szórakozás
Page 9: Betegségmegelőzés A szűrővizsg
Page 13 and 14: Veszélyes a prosztatagyulladás A
Page 15 and 16: Baba-mama Túlsúlyos kismama, elh
Page 17 and 18: Test és lélek Betegség- és egé
Page 19: CAMPUS-VÉD 2000 Vagyonvédelmi Szo

egeszsegcentrum_2009-nyar uj.indd - Debreceni Egyetem Orvos ...

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?