I. előadás - SZIE MKK

A tejmirigy anatómiájaés a tejtermelés élettana

A tejmirigy összehasonlítóanatómiájaTejmirigy, vagy tıgy :Morfológiailag a legnagyobb bırmirigy,módosult verejtékmirigy.Funkcionális értelemben járulékos nemimirigynek fogható fel.Terméke a tej.Ivarérettség után fejlıdik ki.A tejmirigy alakja, helyezıdése és fejlettségeállatfajonként eltérı.

Az elsı laktáció idején, a szülés után éri elkifejlett nagyságát és funkcióját.Tejtermelés a szoptatási periódusban van, atejmirigy ezután visszaalakul, de már nem ériel az ellés elıtti állapotot.A következı ellés elıtt, hormonális hatásokraújra megindul a tejtermelés.A magasabb életkorban a tejmirigyvisszafejlıdik (senile(involutio), mőködésecsökken, és a mirigyállomány nagy részétkötıszövet, zsírszövet foglalja el.

A tejmirigyek szimmetrikusan a törzs ventrális(hasfelé)) falán a mediánsíktól (középfelé)jobbra és balra végighúzódó vonal menténfoglalnak helyet.Helyezıdésüknek megfelelıen lehetnek: Mellkasi (thoracalis(v. pectoralis Hasi (abdominalis(abdominalis), Lágyéltájéki (linguinalis)) tejmirigyek.A tejmirigyek állatfajonként eltérnek számban,helyezıdésben, és alakban.

TejmirigyekTejmirigyekszáma fajonként:helyezıdése fajonként:Ló:Mellkasi : ember,egy tejmirigy van, kétrészarányos félbıl.elefánt, majmok.Juh, kecske: : tejmirigyébenMellkasi és hasi : mindegyik oldalon egy-egymacska.mirigytest.Mellkasi, hasi ésTehén: : tejmirigyében mindegyiklágyéktáj : kutya,oldalon két-két önálló, mirigytest.sertés.Sertések, húsevık, ember: : egy-Lágyéktáji: : ló,egy tejmirigyre több önálló,kérıdzık.egymástól függetlenmirigytestekbıl tevıdik összemirigykomplexussá.

A tejutak rendszere vázlatosanA: kiskérıdzık (juh, kecske), B: ló, C: szarvasmarha, D: sertés, E: kutya,a: bimbócsatorna (ductus papillaris), b: tejmedence a bimbókon, (sinus lactiferipars papillaris), c: tejmedence a mirigytestben (sinus lactiferi pars gladularis),d: tejutak (ductus lactiferi), e: mirigyszövet (parenchyma)

Juh, kecske: két bimbójú tejmirigye két önállómirigytestbıl áll, mindegyik bimbón egy-egybimbócsatorna.Kanca: két csecsbimbójú tejmirigye négymirigytestbıl épül fel, egy-egy csecsbimbóján kétnyílással.Tehén tıgy: négy mirigytestbıl, tıgynegyedbıl áll,négy tıgybimbóval, mindegyik bimbó hegyén egybimbócsatorna.A sertés (csecsbimbóik száma 6-868 pár)csecsbimbóin 3, a kutyáén (a csecsbimbóik száma4-55 pár) 8, az embernél 15-22 pontszerőbimbócsatorna nyílás figyelhetı meg, és azokmindegyike egy-egy önálló mirigytestbe vezet.

Fejlıdési rendellenességekBimbók fejlıdési rendellenességei:Bimbók csökkent számú kifejlıdése (hypothelia(hypothelia)Bimbók hiánya (oligothelia(oligothelia)Szám feletti tıgybimbók (hyper(hyper,- polythelia).Bimbófisztulák kialakulása.Bimbócsatorna kettızöttsége, szőkülése,nyílásának hiánya.Tıgybimbó nyílásának fejlıdésirendellenességbıl, mechanikai károsodásbólszármazó deformáció.

A tıgy fejlettsége függ:Tıgy tapintata:fajtától,alkattól,kortól,laktációs fázistól,fejéstıl,takarmányozástól.telt állapotban: feszes, denem kemény.kifejés után: lágy,ernyedt, és a bırkülönösen a hátulsófelszínen hosszan ráncolt.

Kiskérıdzık tejmirigyeLaktáló juh tejmirigyeLágyéktájékon, mindkétoldalon egy-egymirigytestként helyezıdik.Mindegyiken egy-egy bimbóés bimbócsatorna található.Két mirigytest jobban(kecske), kevésbé jól (juh)elkülönül egymástól.Külsı megjelenésreváltozatos:Tejelı kecske: a tıgyterjedelmes, széles alapú,kúpos.Juh: kisebb, félgömb alakú.faedgbca: félgömb alakú mirigytest, b: bimbó,c: bimbócsatorna nyílása, d: mirigytestekközötti árok, e: szırtelen gáttájék,f: lágyéktasak a combok és tıgy között.f

A tıgyet vékony, ráncolható, finomanszırözött bır fedi., amelyen kersztül afelületes tıgyvénák gyakran elıtőnnek.Bır alatti kötıszövet (subcutis(subcutis) ) is vékony,laza szerkezető, kevés zsírszövetet tartalmaz.A tıgybimbókon a bır subcutis nélkülkapcsolódik a bimbó kötıszövetes falához,nem ráncolható.A juh tıgyének hátulsó felületén gyakranfüggıleges, a pérarés felé haladó bırredık,jól észrevehetı szırlécekkel a tejtükrötképezik.

A tıgybimbó alakja: fiatal állatnál henger,idısebbnél kúp alakú.Kecske: gyakori a járulékos bimbó.Kecske tıgy bıre azonos színő a kültakaróval,szırözött.Juh tıgyének felsı részét gyapjúszır borítja,szırtelen terület kevésbé pigmentált.Tejmirigy felépítése, függesztıkészüléke,vérellátása hasonló a szarvasmarháéhoz.Többször ellett állatnál tejvéna is kialakul.

A tejmirigy két fı része:Mirigytest (corpus(mammae),Bimbó (tıgybimbó v. csecsbimbó (papilla mammae).•A mirigyvégkamrából kiinduló csövecskék nagyobbtejutakká egyesülnek és ezek a tejmedencébenyílnak.•A A tejmedencébıl a bimbócsatorna vezet a külvilágba,amely a bimbó hegyén nyílik.

A mirigyállomány és a tıgybimbófelépítéseMirigytest (corpusmammae): kötıszövetes vázba(interstitium)) ágyazott mirigyszövetekbıl(parenchyma)) áll.Interstitium : parenchyma arányt befolyásolja:Életkor, mőködési állapot, kor, konstitucuó.Mirigyállomány levél alakúmirigylemezekbe/mirigylebenyekbe rendezıdik.Mirigylebenykék: csöves-bogyós (tubulo(tubulo-alveolaris)végkamrákból szılıfürt szerően épülnek fel. Azalveolus-rendszervégsı kamráiból a tej elıbb azelıtte lévı kamrába jut, utána a kivezetı járatokba.

Mirigylebenyke szerkezete51: alveolus, , 2: terminálisalveolus, , 3:intraloburaristejvezeték, 4:mirigyhámsejtek, 5:myoepithel sejtek, 6:interlobularis tejvezeték,7: kétrétegő hám azinterlobularistejvezetékben, 8.simaizomköteg, , 9:artéria, 10: v.éna47216339810

Tejmirigy-alveoluselektronmikroszkópos kép alapján11 8129310 451. zsírgolyó, 2: fehérjeszemcsék, 3: mirigysejt,4:alaphártya, 5: kapilláris endothel, , 6:pericyta, 7:myoepithel sejt, 8: zsírgolyó, 9: Golgi-apparátusapparátus,benne fehérjeszemcsék, 10: szemcsésendoplazmatikus reticulum, , 11: zsírcsepp.6

Tıgybimbó hosszanti metszete461 3275131.2. tejmedence (sinuslactiferus), 1.a mirigytesben(parsgladularis), 2. abimbóban (pars(papillaris), 3.tejutak (ductus(lactiferi)nyílásai, 4. Fürstenberg-félevénagyőrő (circulus(venosuspapillae), 5. bimbócsatorna(ductuspapillaris), 6.vénafonatok a bimbó falában(plexusvenosus papillaris),7. bimbócsatorna nyílása(ostiumpapillare).

Tıgybimbó (papillamammae) ) alakja, nagysága,helyezıdése, iránya éshegye változatos . Atejmedence distalis részefoglal helyet, és végebimbócsatornába megy át,és nyílásával a külvilágranyílik.Tıgybimbó 3 rétegő fala:Külsı: mirigy nélküli száraz bırKözépsı: irhaBelsı:nyálkahártya→bimbbimbócsatornazáróizom.A tıgybimbó hegyénekleggyakrabban elıfordulóalakjaiA: tölcsér formájú, B: tányér formájú,C: lekerekített, D: elhegyesedı.

A tıgy érellátása és beidegzéseA tıgy fı artériái a külsı szeméremartériából(a. pudenda externa) ) származnak, a belsıszeméremartériából (a. pudenda interna)eredı erek egészítenek ki.Külsı szeméremartériából a tıgyartériáraágazódik.Vénás vér a tıgybıl három úton távozik:Külsı szeméremvéna,Tejér,Belsı szeméremvéna

Nyirokér kis nyirokerek fonatából indul ki és atıgy nyirokcsomóihoz tér.Nyirokcsomók: hátulsó tıgynegyedek fölötthelyezkednek el, ált. mindkét oldalon 2-2. 2 2.Tıgy vegetatív és érzı idegekkel jól ellátott,fıleg a tıgybimbó dús érzıidegvégzıdésekben (nyomás-, , hideg,-fájdalomérzı receptorok).Tıgy mélyebb rétegeit a n. genitofemoralisidegzi be, ami afferens és efferensszinaptikus rostokat is tartalmaz.

A tejérben végbemenı változás avemhesség soránA . Borjúban és üszökben a v. epigastrica cranialis superficialis (1) a v.epigastrica caudalis superficialistól (2) elkülönül, köztük nincs kapcsolat, acranialis vénabillentyők csak cranialis, , a caudalis vénabillentyők csak caudalisirányba teszik lehetıvé a vér elfolyását. B. A vemhesség során kialakul kazátjárható tejér. A megnagyobbodott tıgy fokozott vérátfolyása miatt a vénákkitáguknak, , ami billentyőelégtelenséget okoz, íyg az egymással kapcsolódócranalis és caudalis vénákban mindkét irányban lehetıség van a vérelfolyására.

A tıgy felfüggesztéseTıgyet a bır alatti kötıszövet (subcutis(subcutis) ) alatt atejmirigy felületes pólyája vonja be, amiben a felületesvénák és nyirokerek foglalnak helyet.Felületes pólyát interfascialis kötıszövet főzi a mélypólyához, ami a törzs mély pólyájának,növényevıkben a sárga haspólyának tejmirigyre térırészlete.Sárga haspólya a külsı ferde hasizom ínlemezévelszorosan összenıtt, ebbıl eredı pólyalemezek ésszalagok a tıgyet a ventrális hasfalhoz rugalmasanrögzítik, együttesen a tıgy függesztı készülékétalkotják.Pólyalemezeket külsı és belsı oldalról mindkéttıgyfelet beborítják, és a tıgy kötıszövetes tokjátképezik.

A ventralis hasfal és az elülsı tıgynegyedek harántmetszete1. külsı ferde hasizom, 2.belsı ferde hasizom, 3.egyenes hasizom, 4.hashártya, 5. fehérvonal,6. nyirokér, 7. külsıszeméremvéna, 8. külsıszeméremartéria, 9.függesztıkészülékmedialis lemeze, 10.tejmedence, 11.bimbócsatorna, 12. afüggesztıkészüléklaterális lemeze.

A hátulsó tıgynegyedekharántmetszete1. medence symphysise,2. symphisis alatti ín,3. a függesztıkészülék lateralis lemeze,4. felületes lágyéki v. tıgyfelettinyirokcsomó,5. a függesztıkészülék mediális lemeze,6. a külsı szeméremvéna.

A tejleadást befolyásoló tényezık egyedi ésállomány szinten:anatómiaineuro-hormonálistechnológiaiA legfontosabb feladat a fejéstbefolyásoló tényezık közötti összhangmegteremtése!

Fejést (gépi) befolyásoló anatómiai tulajdonságok:tıgyarányosságafüggesztésemirigyesállomány és tıgymedence aránya (mérete)erekkel, idegekkel való ellátottságatıgybimbóméretealakjaelhelyezkedésebimbómedence méretebimbónyakbimbónyílásfattyúbimbók

Fejést (gépi) befolyásoló neuro-hormonáslis tulajdonságok:hormonok mennyiségereceptorok száma és aktivitásafeltételes reflex kialakulását befolyásolótényezık

A juhtej jellemzıi, illetve hibái a titrálható aciditás(savfok, º SH) és a vegyhatás (PH) függvényébenSavfok, ºSH< 7,07,5 - 9,59,0 - 10,012,0 - 13,040,0 - 45,0pH66,6,5 - 6,66,45,9 - 6,04,6 - 4,8Tejhibák, illetve tejjelemzókelırehaladott laktáció,tıgygyulladás, vizezésegészsége, friss tejfrissfejısség, kezdıdısavanyodás, pasztırözéskorfehérjekicsapódássavanyodás, a tej forraláskorösszemegysavanyodás, a tej megalvad

A juhtej néhány figyelemreméltó elınye a tehéntejjel szembenAlkotórésze, jellemzıjeZsírKoleszterinRövid szénláncú (

A juhtej összetételének változása a laktáció soránLaktáció ideje(nap)Fehérje(g/100 g)Zsír(g/l00 cm 3 )Zsírmentesszárazanyag(g/l00 cm3)Szárazanyag(g/l00 cm3)14,765,3611,2516,50154.475,1811,0115,13294,815,5411,1616,74394,735,4511,2116,67525,315,8111,9517,93665,556,4012,0618,39816,387,1412,2419,44926,968,3412,8221,261066,758,7112,6120,861167,188,5013,0121,521287,238,4012,7621,17Átlag5,846,7712,0018,78

A különbözı juhfajták tejének átlagos összetételeÉrték%ÖsszetevıkMerinóKeletfrízLacaouneCigája(bolgár)Cigája(magyar)AwassiSzárazanyag19,0017,7020,0018,7020,30-Zsír7,506,008,007,206,24 - 7,067,71Fehérje6,005,505,806,105,04 - 6,746,11Tejcukor5,005,204,604,304,4 - 5,004,48Hamu0,800,900,800,800,75 -0, 90-

Köszönöm a figyelmet!