KISLEXIKON

More documents

Recommendations

Info

jégtakaró dél felé terjedt, továbbá kialakult az európai magas hegyláncokon is. Négy f� eljegesedési id�szakot lehetett megkülönböztetni mind Európában, mind Amerikában. Ezeket három interglaciális választotta el egymástól. el�-aurignaci: hátas pengéket és az egyik végükön retusált él� kaparókat tartalmazó ipar neve a Közel- és a Közép-Keleten. Egykorú a kés�i acheulivel. El�fordul Izraelben a Karmel-hegy lel�helyein, a szíriai Jabrudban és a libanoni partvidéken. Újabban az amudi elnevezéssel illetik. él�munkáit magk�: minden k�gumót és - tömböt el� kell készíteni ahhoz, hogy abból megfelel� nagyságú szilánkot lehessen lepattintani. Ez a kifejezés azonban csak olyan magköveket jelöl, amelyeket eleve úgy nagyoltak le, hogy bel�lük el�re meghatározott alakú és méret� szilánkokat nyerjenek. Ha ezt meg akarták ismételni, akkor a magkövet ismét el� kellett készíteni. Ez a technika igen jelent�s szerepet játszott egyes moustier-i csoportokban, de valószín�, hogy fogásaira már a kés�i acheuli idejében rájöttek. el�munkált magk� két nézetb�l els�dleges szilánk: magk��l leütött, további alakítgatás nélkül gyakran vágásra használt szilánk, amelyet a m�velet befejezése után eldobtak. els�dleges szilánk emberszabású majmok/pongidák: ebbe a rendszertani családba tartozik a négy emberszabású majom (csimpánz, gibbon, orangután és gorilla). �seik az emberi ágtól valószín�leg már a miocén idején elváltak, és attól fogva önálló fejl�dési utat jártak a különböz� környezeti feltételek és szükségletek következtében. Eoanthropus dawsoni: hajnalkori ember. A piltdowni koponya tudományos elnevezése. A faj neve a koponya megtalálójára, Charles Dawsonra utal. Ma már tudjuk, hogy a koponya hamisítvány volt, és a nevet nem is használják többé. eocén: a harmadid�szak els� szakaszának földtani neve. Körülbelül 70 millió évvel ezel�tt kezd�dött. Ekkor terjedtek el a korai eml�sök, közöttük a ��eml�sök kezdeti fajai. eolitok: hajnalkövek. Egykor azt állították róluk, hogy emberi kéz alkotásai. Benjámin Harrison régiségbúvár számos eolitot gy�jtött össze az angliai Kent grófságban lév� Maidstone körüli dombokon. Ezek harmadid�szaki kavicsrétegek k�gumóiból természeti er�k hatására lettek eszközszer�ek. Ma már nem fogadják el, hogy ember által készített szerszámok. eolit eszköz: természet alkotta vagy ember teremtette, valamely határozott rendeltetés� tárgy. Bizonyos egyiptomi saskesely�k kövekkel törik fel a tojásokat, a csimpánzok pedig f�szálakkal szedik ki a termeszeket a bolyból. Az ember fejl�dése korai szakaszaiban minden bizonnyal használt ilyesféle „ad hoc" eszközöket, ezek azonban vagy nem maradtak fenn, vagy nem lehet felismerni rajtuk a használat nyomait. A legkorábbi emberkéz alkotta eszközök azok a kavicsból készült kelet-afrikai hasítok, amelyek több mint két és fél millió évesek lehetnek. A kés�bbi eszközfajták között megkülönböztetnek retusált típusokat és els�dleges szilánkokat, valamint a megmunkált eszközöket elkülönítik a készítés közben keletkezett hulladéktól. eusztatikus változás: a tengervíz szintjének emelkedése vagy süllyedése az állandó jégtakaró elolvadása vagy kialakulása következtében. A glaciálisok idején hatalmas víztömegek fagytak jéggé, és ezzel csökkent a tengerek szintje. Meleg szakaszokban ez a jégtakaró megolvadt, és megemelte vizével a tengerszintet. 1470-es koponya: Richárd Leakey bukkant rá a Turkana-tó közelében. Az összetört darabokból szinte tökéletesen lehetett összeilleszteni. A koponya köbtartalma 800 köbcentiméter körül volt, tehát jóval fejlettebb, mint akár az Australopithecusé, akár a Homo habilisé. Körülbelül 2,6 millió éves, sokkal id�sebb, mint egy ennyire fejlett koponyánál feltételezhet� lenne. A vele egykorú rétegekb�l egyébként olyan jelleg� ��eszközök kerültek el�, mint Olduvai alsó szintjéb�l. faj (latinul species): rendszertani elnevezés az él�világban. Az ember esetében a Homo a genus (nem) neve és a sapiens a fajé. A Homo erectus és a Homo sapiens tehát a genuson belül önálló fajok. A Neandervölgyi ember és a modern ember azonban ugyanahhoz a fajhoz tartozik, és azon belül csak külön alfajt jelentenek: mégpedig a Homo sapiens neanderthalensist és a Homo sapiens sapienst. Fauresmith-ipar: a dél-afrikai acheuli egyik kései típusa. A szakócák kicsik, szív alakúak és durván megmunkáltak. Ezt a Zambiában az 58 000 körüli id�re keltezett ipart a saldanhai embernek tulajdonítják, és valószín�leg a szakócakészít� hagyományok legvégét jelenti Afrikának ebben a térségében. félmajmok (latinul Prosimiae): a f�eml�sök alrendje. felmelegedési id�szak/interglaciális: meleg vagy mérsékelt periódusok a glaciálisok között. A pleisztocén idején három különböz� id�tartamú interglaciális volt, amelyek a négy f� glaciálist választották el. Ma valószín�leg szintén egy interglaciálisban élünk. fogazott eszközök: olyan szilánkok vagy pengék, amelyek élét a retusálás során ��részesre alakították, egymástól szabályos távolságra lév� fogakkal. A moustier-i iparokban el�fordulnak egészen nagy fogak is, a magdaléni vége felé pedig kicsinyek. A Közel-Keleten a legkorábbi sarlópengék zömét ilyen éllel látták el. fogazott szilánkok fogazott moustier-i: fogazott technikával készült moustier-i eszközfajta, olykor az eszközkészlet 80%-a ebbe a típusba tartozik.
A csontokat Eugéne Dubois fedezte fel 1894ben. El�ször a Pithecanthropus erectus nevet adta nekik, ma azonban már a pekingi emberrel együtt a Homo erectusok közé sorolják. Ugyanitt kés�bbi el�emberi maradványokat is feltártak, így a solói embert, aki már közelebb áll az európai Neander-völgyiekhez. kafui ipar: feltételezett ipar a kelet-afrikai Kafue folyó völgyéb�l, amelyet ma természeti képz�dményeknek tartanak. kafui „eszköz" két nézetb�l kaparok: szilánkból vagy pengéb�l kialakított eszközök. Az oldalélükön retusált példányok ��rök megtisztítására szolgálhattak, a meredek él� és a végükön retusált típusokkal pedig fát munkáltak meg. Az ausztráliai bennszülöttek az egyik végükön retusált és élezett vakarókhoz hasonló eszközeiket egy vastag bot végére er�sítik, és szintén famegmunkálásra használják �ket. kavicseszköz két nézetb�l kavicseszközök: egyetlen kavicsból a lehet� legkisebb munkaráfordítással készült hasítok vagy hasogatok. A legegyszer�bb formájúak sérült görgetegkavicshoz hasonlítanak. Általában tojásdad alakúak, és csak egyik végük van lepattintva. Ez a rész volt az üt�felület, ha több szilánkot is lehasítottak róluk. El�fordult, hogy nemcsak egy élt alakítottak ki rajtuk, hanem egyik oldalukat végig megmunkálták. A kavicseszközök számítanak mindmáig az els�, ember által készített szerszámoknak. Kelet-Afrikában körülbelül 2,5 millió évesek is vannak közöttük. Hasonló jelleg� eszközök azonban a legtöbb �sk�kori iparban is el�fordulnak. Kenyapithecus: kistermet� hominida, amelynek maradványaira Kenya kés� miocén rétegében bukkantak rá. Közeli rokona volt a Ramapithecusnak, és ahhoz hasonlóan az emberhez vezet� fejl�dés egyik alsó lépcs�fokának tekinthet�, mégpedig közvetlenül az emberszabású majmoktól, illetve el�deikt�l való elválás utáni id�szakból. kétoldalt retusált eszközök: ide tartoznak a szakócák és a solutréi ipar levél formájú szerszámai. kett�s perspektíva: az �sk�kori m�vészetben az állatokat gyakran két nézetb�l - az agancsot és a patákat szemb�l, a testet pedig oldalnézetb�l - ábrázolták. Általában korai jellegzetességnek tartják, kés�bb a m�vészek már elkerülték ezt a megoldást. A Lascauxbarlang festett bikái például kett�s perspektívából készültek. példa kett�s perspektívára koponyaboltozat: a koponya fels� része, amely az agyat védi. Az emberi törzsfejl�dés során egyre magasabb lett, követve az agy növekedését. koponyatet�: a homlokcsontból, a két falcsontból és a nyakszirtcsontból áll, vagyis a koponyalap és az arckoponya nélkül. Az id�járás vagy az erózió viszontagságainak kitett koponyák esetében többnyire csak a koponyatet� maradt meg. középs� k�kor: Kelet- és Dél-Afrikában, valamint Indiában a szakócák kora utáni szilánkiparok id�szaka. Megfelel az európai, észak-afrikai, közel-keleti moustier-inek, de annál sokkal tovább tartott. kultúra: a kifejezést az �störténészek a néprajztól kölcsönözték. Eredeti jelentése szerint egy meghatározott népcsoport összteljesítményét - anyagi kultúra, vallás, társadalmi szokások, m�vészet -jelöl� fogalom. Az �srégészetben a jelentése korlátozottabb: bizonyos népcsoportok elnevezéseként használják, például szakócakultúrák, moustier-i kultúrák. lándzsahajító: az ausztráliai �slakosok eszköze, de ismerik az eszkimók és néhány dél-amerikai indián törzs. Segítségével meg lehet növelni a hajítóeszközök által elérhet� távolságot. Lapos felület� bot, végén horoggal. A lándzsa végét ennek támasztják, maga a lándzsanyél viszont a bot egyenes lapján fekszik. A kett�t összefogva emelik dobásra, és a lándzsahajító hosszával valójában a hajítást végz� emberi kar hosszát növelik meg. A dobó nagyobb er�t tud kifejteni, és hosszabb úton követi a lándzsát: így hajítása messzebb jut, és pontosabb. lándzsahajító Lan-tien: Kína Senhszi tartományában középs� pleisztocénkori lel�hely, ahol Homo erectusra jellemz� állkapocs is el�került. Mellette néhány durva kivitel� kavicsiparra emlékeztet� k�eszközt találtak. Geológiailag ez a leletegyüttes valamelyest korábbra keltezhet�, mint a pekingi ember, és feltehet�en korábbi, mint a jávai ember. leletegyüttes: egy zárt régészeti egység (például réteg vagy gödör) tárgyi leleteinek összefoglaló neve. Számos lel�helyr�l, például barlangokból, több, különféle leletegyüttes kerülhet el�. lemezes hasadású kövek: állóvízben leülepedett iszapból keletkezett, vékony, egymással párhuzamos rétegekb�l álló ��fajta, például a pala. A hajdani lerakodási rétegek mentén hasad, ezért kevéssé alkalmas eszközkészítésre. Az eszkimók ennek ellenére készítenek palából kaparókat. levallois-i: többségében el�munkált magk��l készült szilánkeszközök. Névadó a Párizs melletti Levallois-Perret. Egykor önálló iparnak tartották, ma azonban már csak sajátos eszközkészít� technikát jelöl az acheuli kés�i szakaszában és a moustier-i id�szakban. Az effajta szilánkokat és el�munkált magköveket még ma is gyakran a levallois-i jelz�vel illetik. levallois-i-moustier-i: a Közel- és Közép- Keleten talált néhány moustier-i jelleg� ipar megkülönböztet� neve, amikor az ilyen eszközök levallois-i szilánkokból készültek. Ma már kevéssé használt elnevezés. magdaléni ipar: névadója a Franciaország délnyugati részén lév� La Madeleine-barlang, amelyet Lartet és Christy tárt fel 1863-ban. Az európai kés�i �sk�kor utolsó ipara megközelít�en a 15 000 és 10 000 közötti id�szakra keltezhet�. Csontból és agancsból készült eszközöket tartalmaz b�ségben. Lel�helyei: Franciaország, Spanyolország, Belgium, Németország, Svájc, Ausztria, Csehszlovákia és Anglia területén. magk�eszköz: szilánkok lepattintásával kialakított eszköz. Ebbe a típusba tartoznak a legrégibb kavicseszközök és �ket követ�en sokféle ipar, egészen a neolitikumig.
Page 1: KISLEXIKON abbeville-i: a Somme fol
Page 5 and 6: minden további megmunkálás nélk
Page 7: vagy állat. A totemekhez többnyir

KISLEXIKON

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?