KISLEXIKON

More documents

Recommendations

Info

A legjellegzetesebb magk�eszközök a szakócák, jóllehet kés�i típusaik egy részét éppenséggel szilánkokból készítették. Az �sk�korban ezekkel végezték el a nehéz munkafolyamatokat. magk�eszköz markoló fogás: az �sk�kor legegyszer�bb ��eszközeit valószín�leg markoló fogásban tartották. Ugyanakkor minden bizonnyal már képes volt az ember eszközeit ceruzafogással, vagyis ujjai közé szorítva használni. ��eszköz markoló fogásban másodlagos szilánkolás: lényegében retusálás. A szakócák esetében a felület lehántása az els�dleges szilánkolás, a finomabb befejez� ��velet a másodlagos szilánkolás. mezolitikum: az utolsó eljegesedés megsz�nte és a földm�velés kezdete közötti id�szak Európában. Ha az egész földre kiterjesztjük, akkor értelme nem ennyire pontos és világos. mikrofauna: régészeti feltárások alkalmával el�került apró él�lények - például a rágcsálók - összefoglaló neve. Segítségükkel gyakran jobban lehet következtetni az egykori id�járásra, mint a nagyobb test� eml�sökével. Csontjaik jelenléte olykor félrevezet�, hiszen járataikkal több régészeti réteget átfúrhatnak. Mindéi: Európában a második, a legkiterjedtebb eljegesedés. Egy interstadiális két hideg szakaszra osztja. Körülbelül 600 000-re keltezhet�. miocén: a harmadid�szak harmadik szakasza, és körülbelül 35 millió évvel ezel�tt vette kezdetét. Az ember és az emberszabású majmok felé vezet� f�eml�s-ágak valószín�leg a miocén idején váltak el egymástól. moustier-i kor/ipar: névadója a Lartet és Christy által feltárt franciaországi Le Moustier-barlang. A lel�helyen tulajdonképpen két barlang helyezkedik el egymás fölött, és mindegyikben különböz� korú moustier-i rétegek vannak, és egy körülbelül 16 éves fiatal ember sírja is el�került. A moustier-i ipar különböz� jelleg�, általában a Neander-völgyi embernek tulajdonított szilánkeszközök együtteseit jelenti, Franciaországban körülbelül a 70 000 és 40 000 közötti id�szakra keltezhet�. Neander-völgyi ember: a németországi Düsseldorf mellett lév� Neanderthalról elnevezett �sembertípus. Az utolsó eljegesedés korai szakaszaiban élt, nagy területeken elterjedt, hiszen megtalálták maradványait Európában, Észak-Afrikában és a Levantén is. A nyugat-európai er�teljes arccsontú egyedeket tekintik klasszikus Neander-völgyieknek. Kelet-Európában és a Levantén ezek a sajátságok nem annyira hangsúlyozottak, de ez inkább területi és nem fejl�déstani különbség lehet. Korábban úgy vélték, hogy a Neander-völgyiek a mai ember közvetlen el�dei voltak, és t�lük azzal különböztették meg, hogy önálló nembe sorolták �ket (genus Neanderthaliensis). Ma a Homo sapiens egyik alfajának tartják. Hasonló embermaradványokra Dél- Afrikában, Rhodéziában, valamint Jáván is rábukkantak, és koruk nagyjából megegyezett az európaiakéval. Az utolsó, ma is ismert Neander-völgyi csoportok Európában valószín�leg 45 000 és 40 000 között éltek. negyedid�szak/pleisztocén: a harmadid�szakot követ�, lényegében máig tartó földtörténeti korszak. nem (latinul genus): a biológiai rendszertanban az egymással szorosan rokon fajok (species) összefoglaló neve. A lófélék és a zebra például azonos genusba tartoznak. A Homo genus magában foglalja az összes ma él� emberfajtát és közvetlen el�deiket, közöttük olyan kihalt formákat is, mint a Homo erectus. neolitikum lásd újk�kor. névadó lel�hely: azok a lel�helyek, ahol el�ször bukkantak rá egy bizonyos eszközcsoportra. Vannak azonban kivételek: az els� solutréi eszközöket például a franciaországi Les Eyzies melletti Laugerie Haute-nál fedezték fel, de más ipar leleteivel együtt. Végül Solutré lett a névadó, mivel ott a szóban forgó ipart jobban reprezentáló leleteket találtak. nyakszirtcsont: az emberi koponya hátsó és alsó része, ahová a gerincoszlop csatlakozik, és ahová a nyak mozgatóizmai tapadnak. A swanscombe-i koponyatöredék, majd a Vértessz��sön talált egyaránt nyakszirtcsont volt. olduvai ipar: az Olduvai-szakadék alsó rétegeib�l el�került kavicseszközök neve. Két fejl�dési szakaszát lehetett elkülöníteni. A korábbi az I. réteg és a II. réteg alsó része, a kés�bbi vagy fejlettebb a II. réteg fels� része. Az utóbbi gazdag szilánkeszközökben, és el�fordulnak benne más primitív, az egykorú acheulit�l kölcsönzött szakócák is. Az olduvaiakhoz hasonló, 2 és fél millió éves kavicseszközök Kelet-Afrikában másutt is kerültek el�. �sk�kor/paleolitikum: eredetileg a földm�velést már ismer� neolitikum és az azt megel�� korszak megkülönböztetésére szolgáló elnevezés volt. Kés�bb több fejl�dési szakaszra osztották. Az alsó paleolitikum foglalja magában a szakócákat készít� iparokat, a középs� a moustier-i kultúrákat, a fels� paleolitikum pedig az �sk�kor utolsó nagy szakasza, egészen a Würm végéig. Nyugat-Európát illet�en a rendszer mindmáig jól használható. A föld más részein azonban már nem alkalmazkodik pontosan a helyi tényekhez, és így ott nincs is id�rendi jelent�sége. paleolitikum lásd �sk�kor. patjitani ipar: Jáva középs� térségéb�l. származó k�eszközök egy csoportjának összefoglaló neve, amelybe jórészt mészk��l és fosszilis fából készült szilánkok, továbbá a ritkábban el�forduló, kavicsból pattintott hasítok és rossz kidolgozású pengék tartoznak. Mindmáig csak a Trinil folyót kísér� fels� rétegekben találtak ilyeneket, tehát kés�bbiek, mint az ottani Homo erectus leletek. pekingi ember: a Peking közelében lév� Csoukoutien mészk�bányáiban bukkantak rá 1921-ben. El�ször a Sinanthropus pekinensis nevet adták neki, ma már azonban a jávai emberrel együtt a Homo erectusok közé számítják. Ezt a csoportot tartják a mai ember el�djének. A Csoukoutienben talált embercsontleletek a II. világháború idején elvesztek, megmaradtak azonban gipszb�l készített másolataik, és azóta újabb leletek is napvilágot láttak. pengék: olyan szilánkok, amelyek hosszabbak, mint amilyen szélesek. A szilikátos k�zetek zöme úgy hasad, hogy
minden további megmunkálás nélkül kiváló él� pengéket ad, és az �sk�kori pengék jó része ilyen volt. Készültek azonban pengékb�l kaparok és árvés�k is, és együttesen nagyon jellemz�k a kés�i �sk�kori iparokra. penge két nézetb�l périgord-i ipar: a korábban alsó és fels� aurignaciként számon tartott ipar elnevezése. Névadója a délnyugat-franciaországi Périgord járás. Franciaországban legalább hét szakasza különíthet� el. pleisztocén lásd negyedid�szak. pliocén: a harmadid�szak negyedik és egyben utolsó szakasza. Körülbelül 14 millió évvel ezel�tt kezd�dhetett. Az ember és az emberszabású majmok felé vezet� törzsfejl�dési ágak ekkor már elváltak. pluviális: a trópusi és szubtrópusi területeken az es�s korszakok neve. E nedves id�szakokat szárazabbak választották el egymástól, az interpluviálisok. pongidák lásd emberszabású majmok. ponti ipar: moustier-i jelleg�, kisméret� kavicsokból el�munkált magk�technikával készített eszközkészlet Itáliában. presapiens: a swanscombe-i, steinheimi és fontéchevade-i jelleg�, a jellegzetes Neandervölgyieknél korábbi �semberek összefoglaló neve. Egyes anatómusok szerint a mai embernek a Neander-völgyiekt�l független, közvetlen el�dei, �k a Neander-völgyi embert oldalirányú ágnak tartják. Legújabban azonban hajlanak arra, hogy mindezeket egyetlen csoportba foglalják Homo sapiens néven, és közöttük csak alfaji megkülönböztetéseket tegyenek. radiometrikus keltezés: a radioaktív izotópok lebomlásának mérésén alapuló abszolút keltezési eljárás. Az egyik közülük a radiokarbonos ( ,4 C) kormeghatározás. ráfestés vagy rákarcolás: az �sk�kori ��vészetben fali karcokra vagy festményekre kés�bb rajzolt vagy festett alkotások. Segítségükkel a különböz� stílusirányzatokat gyakran id�rendi sorba lehet rendezni. Nem tudjuk, hogy az �sk�kori ��vészek miért nem tör�dtek el�deik ��veivel, és miért tették tönkre ily módon saját alkotásaikat is. relatív keltezés: két régészeti lel�hely vagy eszközegyüttes, amely ugyanahhoz a földtörténeti szinthez vagy klimatikus jelenséghez köthet�, egymáshoz viszonyítva azonos korú. Lehet�ség van arra, hogy az ilyen id�rendi viszonyokat egészen rövid id�tartamokon belül állapítsuk meg, így például az utolsó eljegesedést követ� rövid korszakban a pollenek segítségével számított, rövid klímaváltozások alapján. Ha viszont csak hosszabb földtörténeti periódusokkal való régészeti társulásokról van szó, például valamely középs� pleisztocén réteggel, akkor a feltételezett egyidej�ség csak ennek a hosszú id�szaknak a határain belül érvényes, azaz egészen pontosan a két régészeti együttes id�sebb és fiatalabb is lehet egymáshoz képest. rend (latinul ordo): rendszertani elnevezés az él�világ tudományában, amely a családokat (familiae) fogja össze. A ��eml�sök például egy rendet alkotnak, és sorukba tartozik az ember is. E renden belül két alrend és 11 család van. A fejl�dési sor a f�eml�sökön belül a mókuscickánytól az emberig terjedt. rétegz�dés: egymásra rakódott geológiai vagy régészeti rétegek sora a lerakódás sorrendjében, például számos barlang kitöltésének rétegei. A régészeti leletek esetében akkor beszélünk rétegzavarról vagy rétegtani keltezhe tétlenségr�l, ha valamely lelet nem eredeti geológiai vagy régészeti összefüggéseib�l került napvilágra, vagy teljesen elszigetelt helyzetben van. retusálás: az els�dleges szilánk további finom megmunkálása. A szilánkból vagy pengéb�l például kaparó vagy hegy készül úgy, hogy éleikb�l, s�t felületükb�l apró részeket pattintanak le, retusálják �ket. retusált penge rhodéziai ember: a zambiai Broken Hillen [ma Kabve] el�került Homo sapiens rhodesiensisnek is nevezett maradványok. A koponyára ólom- és horganybányászat során bukkantak rá. Csaknem ép, a bal oldala kiváló állapotban maradt meg, az alsó állkapocs viszont hiányzik. Vele együtt egy kar- és egy combcsontot, valamint a medence egy darabját is megtalálták. A zárt együttesben középs� k�kori eszközök is voltak, és a távolabb délre feltárt leletek segítségével 40 000 és 35 000 közé keltezhet�k. Ez megfelel az európai Neandervölgyi korszak végének. Riss: a harmadik eljegesedés a pleisztocén idején Európában. Három szakaszra osztható, és kb. 150 000 évvel ezel�tt ért véget. saldanhai ember: egy dél-afrikai lel�helyen talált �semberi koponya, amely Fauresmith ��eszköztípussal együtt került felszínre. Nagyon hasonlít a zambiai Broken Hillen feltárt rhodéziai koponyához. Nincsenek közvetlen adatok a keltezéséhez, de a szintén zambiai Kalambo Fallsnal talált, ugyancsak hasonló régészeti leletek szerint 58 000 évvel ezel�tt élhetett. Ez megegyezik az európai és a közel-keleti Neander-völgyiek korával. sangói ipar: a Kongó folyó vidékér�l, valamint Zairéb�l és Kelet-Afrika más részeir�l ismert k�eszközök csoportja, amely els�sorban nagyméret� szilánkokat és különösen nagy csákányokat tartalmaz. Hasonló leletekre jóval délebbre, Dél- Afrikában is rábukkantak, északra pedig Szudán északi részén, továbbá Nyugat- Afrikában. A Tanganyika-tó déli végén fekv� Kalambo Fallsnal a kés�i acheulit követte, és valószín�leg abból is alakult ki. Radiokarbonkormeghatározás szerint 40 000 kör�ire datálható. Közép-Afrikában a pleisztocén végéig egyre kisebb és jobban kidolgozott eszközök készültek. solutréi ipar: névadója Solutré lel�hely Franciaország keleti vidékén. Az ipar id�rendileg a périgord-i/aurignaci és a magdaléni kultúrák között készült a franciaországi barlangok rétegsorainak tanúságai szerint. Gyönyör�en kidolgozott, kétoldalt retusált eszközök jellemzik. Három rövidebb fejl�dési szakaszra osztható. Lel�helyei Franciaország, Spanyolország, Anglia és Belgium területére korlátozódnak. Nem tudjuk, honnan terjedt el, de bizonyos, hogy az eszközegyüttes 19 000 és 18 000 között készült. stadiális: az eljegesedések leghidegebb id�szakai, amelyeket a valamelyest melegebb taterstadiálisok választanak el. A Würm-glaciális idején a négy stadiális közé három különböz� id�tartamú interstadiális ékel�dött. A Risseljegesedés alatt három, a Mindéi- és Günzglaciálisokban két-két stadiális volt.
Page 1 and 2: KISLEXIKON abbeville-i: a Somme fol
Page 3: A csontokat Eugéne Dubois fedezte
Page 7: vagy állat. A totemekhez többnyir

KISLEXIKON

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?