dolgozat

A radonnak ismert egészségkárosító hatása növeli a tüdırák kialakulásánakkockázatát (Darby et al., 2004). A levegıben lévı aeroszolokon (por, dohányfüst) aradon szilárd bomlástermékei, 214 Po, 218 Po megtapadnak, belélegzés útján a szervezetbekerülnek, majd a hörgık falára kiülve nagyon közelrıl, néhány 10µm-es távolságból α-részecskékkel bombázzák a hörgıhám leginkább sugárérzékenyebb sejtrétegét. Abesugárzott sejt vagy regenerálódik vagy elpusztul, illetve daganatos sejt képzıdhetbelıle.Egyes kutatások alapján a folyamatos, kis dózisú radonsugárzás és a daganatosmegbetegedések között negatív korrelációt fedeztek fel (Tóth, et al., 1998) . Darby (2004)az USA területén kiválasztott három olyan államot, ahol a talaj összetétele miatt kisebb asugárterhelés, illetve három olyat, ahol a mért értékek jóval nagyobbak a háttérsugárzásátlagos értékénél. A kutatás során a rák elõfordulásának gyakoriságát vizsgálta. Azttapasztalta, hogy a legalacsonyabb sugárterhelést kapott államokban (Delaware,Lousiana, California) volt a legtöbb rákos megbetegedés, míg a másik három vizsgálthelyszínen, ahol a sugárzási érték magasnak számított, jóval kevesebb tumortregisztráltak (Marx, 1990). Külföldön több példát is találhatunk radonközpontokra, aholaz emberek radonfürdıkben, radonbarlangokban élvezhetik a radioaktív nemesgázmozgásszervi megbetegedésekre, reumára, izületi fájdalmakra gyakorolt jótékonyhatását (Becker, 2003). Kevesen tudják, hogy a magyarországi kedvelt gyógyfürdıhely,Hévíz terápiás elemei között is megtalálható a radon (http://www.spa.hu).2.2.3. Radon a környezetünkbenA radon a 238 U bomlási sorában található. A kızetek és talajok szinte minden esetbentartalmaznak valamilyen mennyiségő (néhány ppb-tıl sok száz ppm-ig) uránt és/vagytóriumot, rádiumot. Olyan területeken, ahol a felszín közelében uránt tartalmazó kızetek,ásványok (cirkon, monacit, allanit, xenotim) találhatók, illetve ezek mállástermékekéntkeletkezett talajok borítják a felszínt, potenciálisan nagy radon-koncentrációjú helyeklehetnek (Henry, et al., 1991; Nagyné et al., 2006). A radon az épületekbe elsısorban atalajból, a szerkezeti illesztések mentén juthat be (Arvela, 1995). Marx (1996)tanulmánya szerint az épületekbe jutó radon 45 %-a érkezik nyomáskülönbség általszívott talajlevegıbıl, 15 %-a diffúzióval talajlevegıbıl, 20 %-a építıanyagokbólkidiffundálva, 17%-a külsı levegıbıl bediffundálva, 2%-a a vízbıl,1 %-a konyhai gázból.8