dolgozat

2.2. A RADON2.2.1. A radon fizikai és kémiai tulajdonságaiA radon a periódusos rendszer 86-os rendszámú eleme, színtelen, szagtalan alevegınél közel hétszer nehezebb nemesgáz. Az elektronszerkezetébıl adódóankémiailag inaktív, csupán néhány komplexe és egy fluorid-vegyülete ismert (Chang,1991). Szobahımérsékleten vízben oldódik, de nemesgáz szerkezetébıl adódóanapoláris oldószerekben (pl. szerves oldószerekben) sokkal nagyobb az oldékonysága.A természetben három izotópja fordul elı: a radon ( 222 Rn), a toron ( 220 Rn) és azaktinon ( 219 Rn). Az aktinon az 235 U bomlási sorának eleme, aminek izotóparánya atermészetben az 238 U- hoz képest 0,72%. Emiatt és rövid felezési ideje miatt (3,9 s) atermészetes rendszerekben elıforduló mennyisége gyakorlatilag elhanyagolható. Atoron esetében az anyaelem ( 232 Th) elıfordulási aránya jelentıs, de a toron felezési idejeszintén nagyon rövid (55,6 s). Ennek következtében mintegy százszor annyi radon jut alevegıbe, mint toron. A radon a 238 U bomlási sorának hatodik leányeleme (1. táblázat),közvetlen anyaeleme a 226 Ra. A három izotóp közül ennek a leghosszabb a felezésiideje (3,82 nap), így ez halmozódhat fel legjobban zárt terek levegıjében. Ennekmegfelelıen környezetvédelmi és közegészségügyi szempontból elsısorban a 222 Rnhatása jelentıs.6

Elem Bomlástípus Felezési idıEnergia(MeV)238 U α 4.468·10 9 a 4.270234 Th β - 24.10 d 0.273234 Pa β - 6.70 h 2.197234 U α 245500 a 4.859230 Th α 75380 a 4.770226 Ra α 1622 a 4.871222 Rn α 3.8235 d 5.590218 Po218 Atα 99.98 %β - 0.02 %α 99.90 %β - 0.10 %3.10 min1.5 s6.1150.2656.8742.883218 Rn α 35 ms 7.263214 Pb β - 26.8 min 1.024214 Biβ - 99.98 %α 0.02 %19.9 min3.2725.617214 Po α 0.1643 ms 7.883210 Tl β - 1.30 min 5.484210 Pb β - 22.3 a 0.064210 Biβ - 99.99987%α 0.00013%5.013 d1.4265.982210 Po α 138.376 d 5.407206 Tl β - 4.199 min 1.533Leányelem234 Th234 Pa234 U230 Th226 Ra222 Rn218 Po214 Pb218 At214 Bi218 Rn214 Po214 Bi214 Po210 Tl210 Pb210 Pb210 Bi210 Po206 Tl206 Pb206 Pb206 Pb - stabil - -1. táblázat: az 238 U bomlási sora, az egyes bomlások típusa, a felezési idı, afelszabaduló energia, és a keletkezı leányelemek2.2.2. A radon élettani hatásaiA természetes háttérsugárzásból származó effektív dózis megközelítıleg 50%-áért(1,2 mSv) a radon és leányelemei felelısek (Köteles, 1994). A radon közvetlenanyaelemébıl a 226 Ra-ból α-sugárzással keletkezik.Az α-részecskék ionizációsképessége fajlagosan nagy, ennek következtében a hatótávolságuk az anyagban kicsi(Köteles, 1994).Az embert érõ külsõ alfa-sugárzásnak nincs számottevõ károsítóhatása, mert a bõr felsõ, elszarusodott hámrétege elnyeli a sugárzást, így az alfarészecskékcsak lenyelés vagy belélegzés esetén veszélyesek az emberi szervezetre.7

A radonnak ismert egészségkárosító hatása növeli a tüdırák kialakulásánakkockázatát (Darby et al., 2004). A levegıben lévı aeroszolokon (por, dohányfüst) aradon szilárd bomlástermékei, 214 Po, 218 Po megtapadnak, belélegzés útján a szervezetbekerülnek, majd a hörgık falára kiülve nagyon közelrıl, néhány 10µm-es távolságból α-részecskékkel bombázzák a hörgıhám leginkább sugárérzékenyebb sejtrétegét. Abesugárzott sejt vagy regenerálódik vagy elpusztul, illetve daganatos sejt képzıdhetbelıle.Egyes kutatások alapján a folyamatos, kis dózisú radonsugárzás és a daganatosmegbetegedések között negatív korrelációt fedeztek fel (Tóth, et al., 1998) . Darby (2004)az USA területén kiválasztott három olyan államot, ahol a talaj összetétele miatt kisebb asugárterhelés, illetve három olyat, ahol a mért értékek jóval nagyobbak a háttérsugárzásátlagos értékénél. A kutatás során a rák elõfordulásának gyakoriságát vizsgálta. Azttapasztalta, hogy a legalacsonyabb sugárterhelést kapott államokban (Delaware,Lousiana, California) volt a legtöbb rákos megbetegedés, míg a másik három vizsgálthelyszínen, ahol a sugárzási érték magasnak számított, jóval kevesebb tumortregisztráltak (Marx, 1990). Külföldön több példát is találhatunk radonközpontokra, aholaz emberek radonfürdıkben, radonbarlangokban élvezhetik a radioaktív nemesgázmozgásszervi megbetegedésekre, reumára, izületi fájdalmakra gyakorolt jótékonyhatását (Becker, 2003). Kevesen tudják, hogy a magyarországi kedvelt gyógyfürdıhely,Hévíz terápiás elemei között is megtalálható a radon (http://www.spa.hu).2.2.3. Radon a környezetünkbenA radon a 238 U bomlási sorában található. A kızetek és talajok szinte minden esetbentartalmaznak valamilyen mennyiségő (néhány ppb-tıl sok száz ppm-ig) uránt és/vagytóriumot, rádiumot. Olyan területeken, ahol a felszín közelében uránt tartalmazó kızetek,ásványok (cirkon, monacit, allanit, xenotim) találhatók, illetve ezek mállástermékekéntkeletkezett talajok borítják a felszínt, potenciálisan nagy radon-koncentrációjú helyeklehetnek (Henry, et al., 1991; Nagyné et al., 2006). A radon az épületekbe elsısorban atalajból, a szerkezeti illesztések mentén juthat be (Arvela, 1995). Marx (1996)tanulmánya szerint az épületekbe jutó radon 45 %-a érkezik nyomáskülönbség általszívott talajlevegıbıl, 15 %-a diffúzióval talajlevegıbıl, 20 %-a építıanyagokbólkidiffundálva, 17%-a külsı levegıbıl bediffundálva, 2%-a a vízbıl,1 %-a konyhai gázból.8

Azt, hogy a pórustérbe került radon gáz 3,82 nap ( 222 Rn felezési ideje) alatt mekkorautat tud megtenni, befolyásolja a talaj porozitása, permeabilitása, nedvességtartalma,szemcseméret eloszlása. Utóbbi azért fontos, mert minél kisebb átmérıjő szemcsékbıláll a talaj, annál nagyobb felületen történhet radonexhaláció. Duzzadó agyagtartalmú(szmektites) talajok esetében a kiszáradás okozta térfogat csökkenés talajrepedésekkialakulásához (a talaj gáz-permeabilitásának megnövekedéséhez) vezethet, amelykedvezı migrációt biztosít a radon számára (Schumann, et al., 1989). A radonmigrációját befolyásolja továbbá a hımérséklet, a nyomáskülönbség, és a széljárásváltozása is. A lakóterekbe a radon a talajból, építıanyagból és a házba vezetetttalajvízbıl kerülhet (2. ábra)..2. ábra: A radon épületbe jutási útvonalaiRadon az épületekbe kerülhet a talajból, repedéseken, réseken és összeeresztéseken keresztül, továbbákutakból és az építıanyagból is, Kép forrása: http://www.radonlab.net9

3. ábra: Kıvágószılıs földrajzi elhelyezkedéseKép forrása: http://www.telepuleskereso.hu4. ábra: A kıvágószılısön és környezetében lévı uránbányászattal kapcsolatoslétesítmények (meddıhányó, ércdúsító-ÉDŐ, zagytározó) elhelyezkedése(http://www.mecsekoko.hu/uran_monitor.html után módosítva)11

5. ábra: A Nyugat-Mecsek földtani térképe (M= 1:50000) (Chikán, et al., 1984)Az ábrán jól látható, hogy a Kıvágószılısi Homokkı Formáció Tagozatai diszkordánsan települnek aközépsı-permi Bodai Aleurolit Formációra12

4 . M I N T A V É T E L E Z É S4.1. MINTAVÉTELI HELYSZÍNEKA mintavétel helyszíneinek kiválasztásához több szempontot is figyelembe vettem. Alegfontosabb az épület bányavágathoz és meddıhányóhoz viszonyított távolsága volt.Ezen információk alapján kiválasztottam négy házat (H1, H5, H6, H7 jelő házak),amelyekben vizsgáltam a beltéri levegı radon koncentrációját és a házakhoz tartozókertekbıl vettem a talajmintákat (H1 jelő háznál: K1, K2, K6 jelő talajminták, H5 jelőháznál: Ú14 jelő talajminta, H6 jelő háznál: A15 jelő talajminta, H7 jelő háznál: RF72 jelőtalajminta), amelyeknek a radonexhalációját és rádiumtartalmát határoztam meg (6.ábra).A talajminták a 3. fejezetben említett Kıvágószılısi Homokkı Formációtalajosodásából kialakult rétegbıl származnak.13

6. ábra: Mintavételezési helyszínek Kıvágószılısön a meddıhányó és a bányavágatfeltüntetésévelFehér színnel a 2006-ban vizsgált házakat jelöltem (H2, H3, H4), sárga színnel a 2007-ben végzettmérések színhelyeit (H1, H5, H6, H7). Megjegyzés: a H1 házban mindkét évben történtek mérések14

4.2. MINTAVÉTELEZÉS MÓDJA4.2.1. Beltéri levegıA beltéri levegı radon koncentrációjának vizsgálatához egy DURRIDGE gyártmányúRAD 7 radonmonitort használtam. Kétféle mérést végeztem a mőszerrel. Egyrészt aradon koncentrációjának idıbeli változását vizsgáltam, ezt átlagmérésnek tekintjük,másrészt a szobalevegı radonnal való telítıdésének sebességét követtem nyomon, ez abeáramlás-mérés.Az elsı esetben a detektort a kiválasztott helyiségbe tettem éslegkevesebb 3 órán keresztül mértem. A második esetben a mérés elıtt a szobát vagypincét alaposan kiszellıztettem, hogy a kezdeti radon koncentráció értéke minélközelebb legyen a 0 Bq/m 3 -hez, majd bezártam az ajtót és a mérés alatt nem nyitottamki. Beáramlás-mérés esetén mindig hosszabb ideig monitorozzuk a beltéri levegı radonkoncentrációjának változását, mint átlag mérés esetén.4.2.2. TalajmintákTalajmintákat minden esetben ásóval vettem a talaj felszínétıl kb. 20 cm mélyrıl.Ezután megmértem az egyes minták tömegét, majd papírdobozba helyeztem a mintákat.15

5 . V I Z S G Á L A T I M Ó D S Z E R E K5.1. IN SITU MÉRÉSEKVizsgálataim során in situ és laboratóriumi méréseket végeztem. Helyszínen a beltérilevegı radon koncentrációjának idıbeli változását és radonnal való feltöltıdéséneksebességét határoztam meg. A DURRIDGE gyártmányú RAD 7 radonmonitor (7. ábra)0,7 l-es kamrájában egy beépített szilárdtest félvezetı detektor (Si) található, ami az α–sugárzás energiáját elektromos jellé alakítja át illetve meghatározza, hogy melyik izotópkeltette a sugárzást.Ezzel a módszerrel222 Rn, és 220 Rn izotópokat illetve azokleányelemeit detektálhatjuk ( 216 Po, 218 Po és a bomlástermékeik). A félgömb alakú kamrabelsejét elektromos vezetı réteg vonja be, amit nagyfeszültségre kapcsolunk. Ez azértszükséges, mert a detektorba bejutott levegıvel keveredett radon a detektor belsejébenelbomlik és pozitív töltéső 218 Po keletkezik, amit a feszültség hatására keletkezettelektromos tér a Si-detektorra hajt. A detektor felületén a 218 Po izotópok alfa- részecskékkisugárzása közben gyorsan elbomlanak rövid felezési idejüknek köszönhetıen.detektor ezeket az α-részecskéket detektálja.detektálása egy spektrumot eredményez (Boráros, 2006).Több, különbözı energiájú részecskeA7. ábra: Beltéri levegı radon koncentrációjának mérése RAD 7 radonmonitorralA vizsgált helyiségben (H1 jelő ház nappalija) átlagmérést végeztünk. A detektort elhelyeztük a szobábanés 4 – 5 órán keresztül monitoroztuk a radonkoncentráció idıbeli változását (a lakók érdeklıdésével)16

5.2. LABORATÓRIUMI MÉRÉSEK5.2.1. Fizikai vizsgálatok5.2.1.1. Talajminták radonexhalációjának meghatározása radonkamrás mérésselA radonkamrás vizsgálatokkal különbözı talajminták radon kibocsátási képességéthatároztam meg. A radonkamra egy 1,6-2,0 dm 3 térfogatú henger két végén csapokkalellátva (8. és 9. ábra). A vizsgálni kívánt mintát egy dobozba tettem, amit a kamrábahelyeztem és három hétig állni hagytam. Ennyi idı szükséges ahhoz, hogy a mintábankeletkezı és elbomló radonatomok száma között egyensúly álljon be. Ezután a kamramindkét végéhez egy csövet csatlakoztattam.páralekötın keresztül kapcsolódik a RAD 7 radondetektorhoz.kinyitottam és pár órán keresztül mértem a minta radonexhalációját.Az egyik csı közvetlenül, a másik aA kamra csapjait8. ábra: Talajminták a radonkamrában(kamra átmérıje 10 cm, hossza 20cm)9. ábra Talajmintákradonexhalációjának mérése RAD 7radonmonitorral (ELTE, AtomfizikaiTanszék)A talajmintákat elıször három hétre a radonkamrába tettük, hogy beálljon a keletkezı és elbomlóradonatomok száma között az egyensúly, ezt mutatja a 8. ábra, majd ezután Rad 7 detektorral mértük akamrában lévı minta radonexhalációját (9. ábra).17

5.2.1.2. Talajminták rádiumtartalmának meghatározása gamma-spektroszkópiávalA gamma-spektroszkópiai méréseket egy GC1520-7500SL típusú HPGe detektoronvégeztem az ELTE Atomfizikai tanszékén. A detektor egy nagy tisztaságú germániumfélvezetı detektor. Egy detektálás során mindig a detektor érzékeny térfogatábanmaradt energiát mérjük. A leadott energiát a mérendõ részecskének a detektoranyagával való kölcsönhatása határozza meg. Ez lehet fotoeffektus, többszörösCompton–szórás, illetve a párkeltést követı annihilációs folyamatban keletkezı két darab511keV energiájú foton megfogása. Mindegyik kölcsönhatás során egy vagy két darabegyetlen elemi töltéssel rendelkezı töltött részecske keletkezik. A töltött részecskékmozgási energiája sokszorosa a detektor atomjaiban levı elektronok kötési energiájának,így egy meglökött elektron (pozitron) 10 2 – 10 7 töltéshordozó párt hoz létre egy félvezetıdetektorban a leadott energiájával arányosan. A keletkezett töltésmennyiségethatározzuk meg a töltések bizonyos idı (≈10µs) alatti begyőjtésével. Azenergiaspektrumban a karakterisztikus energiáknál éles, Gauss-görbe alakú csúcsokatdetektálhatunk. E csúcsok alatti terület a bomló elem aktivitásával függ össze, arányostovábbá azzal, hogy egy adott energiájú vonal milyen valószínőséggel jelenik meg azanyaelem gerjesztése esetén.A detektort egy ólom-vas burkolat veszi körül. Az ólomréteg kiszőri a környezetbıljövı zajt, viszont a gamma-sugárzás gerjeszti az ólmot. Ezért használunk vasat is, ezmegakadályozza, hogy az ólom röntgenvonalai megjelenjenek a spektrumban és ezzelnöveljék a hátteret. A vas röntgen vonalai kb. 6keV energiánál jelennek meg a spektrumelején, a mérési eredményt azonban nem befolyásolják.5.2.2. Geokémiai vizsgálatok5.2.2.1. Talajminták szemcseméret eloszlásának vizsgálataA kiválasztott talajmintákat szitálás elıtt desztillált vízbe áztattam, majd néhány napigállni hagytam. Miután eléggé fellazultak, a talajokra, üledékekre és laza kızetekrehasznált szitasoron rázógép segítségével (10. ábra), dezaggregálószer felhasználásanélkül hat frakcióra bontottam (

10. ábra: Hattagú szitasor rázógépen (ELTE, Kızettani és Geokémiai Tanszék,Litoszféra Fluidum Kutató Labor)5.2.2.2. Talajminták vizsgálata pásztázó elektronmikroszkóppalTalajminták pásztázó elektronmikroszkópos és elektronmikroszondás vizsgálata sorána mintában található potenciális radonforrást, azaz urántartalmú ásványokat kerestem. Avizsgálatok az ELTE Kızettani és Geokémiai Tanszékének EDAX PV 9800 energiadiszperzív röntgen-spektrométerrel felszerelt AMRAY 1830 I/T6 típusú pásztázóelektronmikroszkópjával készültek. Az elemzések során 20 kV-os gyorsító feszültségetalkalmaztunk, a primer elektronáram pedig 1-2 nA közötti volt. Az energia diszperzívspektrumok mennyiségi kiértékelései a mőszer standardmentes programjával készültek,ami magában foglalja a mátrixhatást kiküszöbölı ZAF-korrekciót is (Goldstein, 1992).Az analízist a minták elıkészítése elızte meg. A 0,125-0,250 mm szemcsemérettartományú frakcióból szeparált szemcséket csiszolt tárgylemezre tettem éspillanatragasztóba ágyaztam.polírozással tüntettem el.A felületet lecsiszoltam, a kisebb egyenetlenségeketA vizsgálathoz az elızetesen elıkészített üveglemezeket vákuumgızölı segítségével20 nm vastagságú szénréteggel vontuk be, hogy megfelelı vezetıréteg alakuljon kirajtuk. A mérés során elıször kalibrációt végeztünk, majd a kiválasztott szemcsékethelyben elemeztük.19

6 . E R E D M É N Y E KAz eredményeket házanként tárgyalom az átláthatóság és az összefüggésekkönnyebb megértése érdekében.6.1. H1JELŐ HÁZTalajmintákon elvégzett vizsgálatokBeltéri levegı radonkoncentrációjánakvizsgálataiRadonexhaláció mérése radonkamrával(K1, K2, K6)+ Radon-átlag mérés +Rádiumtartalom meghatározása gammaspektroszkópiával (K1, K2)+ Radon-beáramlás mérés +Szemcseméret eloszlás vizsgálata (K1,K2, K6)+Pásztázó elektronmikroszkópos éselektronmikroszondás analízis (K1,K2,K6)+2: táblázat: A H1 jelő házban elvégzett vizsgálatokA H1 jelő házban a hat kiválasztott vizsgálati módszer közül mindet alkalmaztam6.1.1. Beltéri levegı radon koncentrációjának vizsgálataiRadonkoncentráció (Bq/m3)8007006005004003002001000-1002007.11.09. H1, nappaliRadon- átlag0 5 10 15Eltelt idı (óra)11. ábra: Beltéri levegı radon koncentrációjának vizsgálata az idı függvényében (H1,nappali)20

Az x tengelyen a mérés kezdete óta eltelt idıt, az y tengelyen a radonkoncentrációt láthatjuk Bq/m 3 - benmegadva. A mérés 14 órán át tartottRadonkoncentráció (Bq/m3)7006005004003002001000-100-2002007.10.13. H1, pinceRadon- beáramlás0 5 10 15Eltelt idı (óra)12. ábra: Radon telítıdési sebességének nyomon követése (H1, pince, október)Az ábra egy beáramlás- mérést mutat, az x tengelyen a mérés kezdete óta eltelt idıt, az y tengelyen aradonkoncentrációt láthatjuk Bq/m 3 - ben megadva. A mérés 10 órán át tartott2007.05.26. H1, pinceRadon- beáramlásRadonkoncentráció (Bq/m3)4500400035003000250020001500100050000 5 10 15 20Eltelt idı (óra)13. ábra: Radon telítıdési sebességének nyomon követése (H1, pince, május)Az ábra szintén egy beáramlás- mérést szemléltet, az x tengelyen a mérés kezdete óta eltelt idıt, az ytengelyen a radonkoncentráció látható Bq/m 3 - ben megadva. A mérés 15 órán át tartott21

6.1.2. Talajminták radonexhalációjának meghatározása radonkamrás mérésselK1 TalajmintaKoncentráció(Bq/m 3 )1400120010008006004002000-3 -1 1 3 5 7Eltelt idı (óra)14. ábra: K1- es talajminta radonkamrás méréseVilágoskékkel a mérés helyszíneként funkcionáló szoba beltéri levegıjének radon koncentrációja (háttér).Az x tengelyen a mérés kezdete óta eltelt idı (óra), az y tengelyen a radon koncentráció látható (Bq/m 3 ), asárga pontok a minta radontartalmának idıbeli változásait mutatjákK2 TalajmintaKoncentráció (Bq/m 3 )1400120010008006004002000-200-2 0 2 4 6Eltelt idı (óra)15. ábra: K2-es talajminta radonkamrás mérése ua.Világoskékkel a mérés helyszíneként funkcionáló szoba beltéri levegıjének radon koncentrációja (háttér).Az x tengelyen a mérés kezdete óta eltelt idı (óra), az y tengelyen a radon koncentráció látható (Bq/m 3 ), asárga pontok a minta radontartalmának idıbeli változásait mutatják22

K6 Talajminta3000Radonkoncentráció (Bq/m3)25002000150010005000-1 9 19 29Eltelt idı (óra)16. ábra: K6-os talajminta radonkamrás méréseNarancssárgával a mérés helyszíneként funkcionáló szoba beltéri levegıjének radon koncentrációja(háttér) látható. Az x tengelyen a mérés kezdete óta eltelt idı (óra), az y tengelyen a radon koncentrációlátható (Bq/m 3 )névKamraszámaC m(Bq/m 3 )σC h(Bq/m 3 )σA (cm2)h(cm)Vkam(l)Vcs+det(l)C lev(Bq/m 3 )σE (Bq)Fluxus(db/s/m2)K1 RK1 951 48 21 16 13,5×6,0 3,0 2,00 0,868 1410 5% 2,47 306K2 RK10 932 44 3 10 12,5×8,0 2,0 2,02 0,868 1375 5% 2,50 250K6 RK1 1942 40 9 28 14,4×7,4 1,5 2,00 0,868 2853 5% 5,25 4933. táblázat: A H1 jelő házhoz tartozó kertbıl származó talajminták eredményeiAz elsı oszlopban a minta neve látható, a második oszlop a használt radonkamra számát mutatja,aharmadik oszlop a mőszer által mért radonkoncentrációt (C m ) jelöli Bq/m 3 - ben, a negyedik oszlop a C mhibája, az ötödik oszlop a háttérkoncentráció értéke (C h ), a hatodik oszlopban a C h - hoz tartozó hiba, ahetedik oszlopban a minta felülete látható, a nyolcadik oszlopban található számok a minta magasságátjelzik a mintatartóban, a kilencedik oszlop a kamra térfogata – a minta térfogata, a tizedik oszlopban adetektor és a csövek térfogatának összegét tüntettem fel, a tizenegyedik oszlop a tényleges koncentrációértékét jelöli, a tizenkettedik oszlopban annak hibája látható, a tizenharmadik oszlop a mintaradonexhalációját tartalmazza Bq- ben [E= (kamra teljes térfogata – minta térfogata literben)/ 1000 * C lev ],az utolsó oszlopba a fluxus került [Fluxus=E/(a mintatartó területe])23

6.1.4. Talajminták szemcseméreteloszlásának vizsgálataK1-es talajminta szemcseméreteloszlása36%15%11%> 1mm1,0-0,5 mm0,50-0,25 mm10%13%15%0,250 mm-0,125 mm0,125 mm-0,063 mm< 0,063 mm19. ábra: K1-es talajminta szemcseméreteloszlásaK2-es talajminta szemcseméreteloszlása47%18%10%> 1mm1,0-0,5 mm0,50-0,25 mm4%8%13%0,250 mm-0,125 mm0,125 mm-0,063 mm< 0,063 mm20. ábra: K2-es talajminta szemcseméreteloszlása25

24. ábra: K6- os talajmintából származó limonitos szemcse visszaszórt elektronképe25. ábra: K6-os talajmintából származó széntartalmú vegyes összetételő szemcsevisszaszórt elektronképe.28

6.2. H5JELŐ HÁZTalajmintákon elvégzett vizsgálatokBeltéri levegı radonkoncentrációjánakvizsgálataiRadonexhaláció mérése radonkamrával - Radon-átlag mérés +Rádiumtartalom meghatározása gammaspektroszkópiával (Ú14)+ Radon-beáramlás mérés -Szemcseméret eloszlás vizsgálata -Pásztázó elektronmikroszkópos éselektronmikroszondás analízis-4. táblázat: A H5 jelő házban elvégzett vizsgálatok6.2.1. Beltéri levegı radon koncentrációjának vizsgálata6002007.11.11. H5, szobaRadon- átlag500Radonkoncentráció(Bq/m3)4003002001000-1000 2 4 6Eltelt idı (óra)26. ábra: Beltéri levegı radonkoncentrációjának vizsgálata az idı függvényében (H5,hálószoba)Az x tengelyen a mérés kezdete óta eltelt idıt, az y tengelyen a radonkoncentrációt láthatjuk Bq/m 3 - benmegadva. A mérés 5 órán át tartott29

6.2.2. Talajminták rádiumtartalmának meghatározása gamma- spektroszkópiávalÚ14-es talajminta spektrumaB e ü té s sz á m /c s a to rn a700060005000400030002000100000 500 1000 1500 2000Energia (keV)27. ábra: Az Ú14 jelő talajminta gamma spektruma.Az ábrán az energia függvényében a beütésszám/csatornát ábrázoltam. A spektrumokban (többek között)a rádium 186 keV energiájú csúcsának adatait értékeltem ki. Az egy napos mérések eredményeit egycsúcsillesztı algoritmussal ellátott szoftver segítségével értékeltem ki. A program neve Spill.exe, éseredményeit egy fitres.txt file-ban kaptuk meg6.3. H6JELŐ HÁZTalajmintákon elvégzett vizsgálatokBeltéri levegı radonkoncentrációjánakvizsgálataiRadonexhaláció mérése radonkamrával - Radon-átlag mérés +Rádiumtartalom meghatározása gammaspektroszkópiával (A15)+ Radon-beáramlás mérés -Szemcseméret eloszlás vizsgálata -Pásztázó elektronmikroszkópos éselektronmikroszondás analízis-5. táblázat: A H6 jelő házban elvégzett vizsgálatok30

6.3.1. Beltéri levegı radonkoncentrációjának vizsgálata6002007.11.10. H6, pinceRadon- átlag500Radonkoncentráció(Bq/m3)4003002001000-1000 2 4 6Eltelt idı (óra)28. ábra: Beltéri levegı radonkoncentrációjának vizsgálata az idı függvényében (H6,pince)Az x tengelyen a mérés kezdete óta eltelt idıt, az y tengelyen a radonkoncentrációt láthatjuk Bq/m 3 - benmegadva. A mérés 4 órán át tartott6.3.2. Talajminták rádiumtartalmának meghatározása gamma-spektroszkópiávalA15 talajminta spektruma5000B e ü té ss z ám /cs ato rn a400030002000100000 500 1000 1500Energia (keV)29. ábra: Az A15 jelő talajminta gamma spektruma.Az ábrán az energia függvényében a beütésszám/csatornát ábrázoltam. A spektrumokban (többek között)a rádium 186 keV energiájú csúcsának adatait értékeltem ki. Az egy napos mérések eredményeit egycsúcsillesztı algoritmussal ellátott szoftver segítségével értékeltem ki. A program neve Spill.exe, éseredményeit egy fitres.txt file-ban kaptuk meg31

6.4. H7JELŐ HÁZTalajmintákon elvégzett vizsgálatokBeltéri levegı radonkoncentrációjánakvizsgálataiRadonexhaláció mérése radonkamrával - Radon-átlag mérés +Rádiumtartalom meghatározása gammaspektroszkópiával (RF72)+ Radon-beáramlás mérés -Szemcseméret eloszlás vizsgálata -Pásztázó elektronmikroszkópos éselektronmikroszondás analízis-6. táblázat: A H7 jelő házban elvégzett vizsgálatok6.4.1. Beltéri levegı radonkoncentrációjának vizsgálata25002007.11.10. H7, pinceRadon- átlagRadonkoncentráció(Bq/m3)20001500100050000 5 10 15 20Eltelt idı (óra)30. ábra: Beltéri levegı radonkoncentrációjának vizsgálata az idı függvényében (H7,pince)Az x tengelyen a mérés kezdete óta eltelt idıt, az y tengelyen a radonkoncentrációt láthatjuk Bq/m 3 - benmegadva. A mérés 16 órán át tartott32

6.4.2. Talajminták rádiumtartalmának meghatározása gamma-spektroszkópiávalRF72-es talajminta spektrumaB eü té ss z á m /c sa to rn a10000100010010100 200 300 400 500 600 700 800 900 1000 1100Energia (keV)31. ábra: Az RF72 jelő talajminta gamma spektruma.Az ábrán az energia függvényében a beütésszám/csatornát ábrázoltam. A spektrumokban (többek között)a rádium 186 keV energiájú csúcsának adatait értékeltem ki. Az egy napos mérések eredményeit egycsúcsillesztı algoritmussal ellátott szoftver segítségével értékeltem ki. A program neve Spill.exe, éseredményeit egy fitres.txt file-ban kaptuk meg33

6.5. A GAMMA -SPEKTROSZKÓPIÁVAL ELEMZETT TALAJMINTÁK EREDMÉNYEICsúcsterület Hiba Mérési idı (s)NettóIntenzitás(db/s)Aktivitás(Bq)Tömeg (g)A/m(Bq/kg)Háttér 1261 65 172800RF72 4486 120 87400 0,044029777 31,48 232 135,70K1 2202 93 87400 0,017897054 12,80 224 57,13K2 2329 92 87400 0,019350144 13,84 211 65,57A15 2328 99 87400 0,019338702 13,83 229 60,387. táblázat: Az egyes talajminták gamma-spektroszkópiával meghatározottrádiumtartalmaAz elsı oszlopban az egyes minták jelei láthatók, a második oszlopban a spill.exe nevő programmalmeghatározott csúcsterületek vannak feltüntetve, a harmadik oszlop ennek a hibáját tartalmazza, anegyedik oszlop a mérési idı (másodpercben), ami a háttérmérést kivéve 24 óra volt, az ötödik oszlop anettó detektálási intenzitás, amit úgy kapunk meg, ha az adott csúcsterületet osztjuk az idıvel, és abbólkivonjuk a háttérre vonatkozó csúcsterület és a háttérre vonatkozó mérési idı hányadosát, a hatodikoszlopban az aktivitást tüntettem fel, amit a nettó intenzitásból, hatásfokból és csatornaaránybólszámíthatunk ki, a hetedik oszlopban az egyes minták tömegei láthatók, az utolsó oszlopban az aktivitástömegre vonatkoztatott értéke található Bq/kg egységben megadva. A hatásfok értékeit Deák Ferenc általírt és a korábbi években tesztelt szoftver alapján számoltuk ki egy egyszerősített mintára vonatkozóan. (Azegyszerősítés a minta összetételére vonatkozott.)CsA =m/ Tmεη− H / ThI=εηAhol, A a minta aktivitása, I a nettó intenzitás, ε a gamma-foton keletkezésének csatornaaránya(valószínőség/bomlás), η az adott energiájú foton fotoeffektussal történı detektálásának hatásfoka, Cs a186 keV-nél tapasztalt csúcs területe, H a háttérben a csúcsterület, T-vel a mérések idejét jelöltük.7 . D I S Z K U S S Z I Ó7.1. H1JELŐ HÁZ EREDMÉNYEIA H1 jelő házban a kiválasztott hat vizsgálati módszer közül mindet alkalmaztuk.Vizsgáltuk a beltéri levegı radon koncentrációjának idıbeli változását és a helyiségradonnal való töltıdésének sebességét.Az elsı esetben (11. ábra) a helyiséglevegıjének átlagos radontartalma: 293 Bq/m 3 volt, azonban az adatok igen nagy szórástmutattak. Ezt valószínőleg az okozhatta, hogy a vizsgált szoba átjáróként mőködik, ígygyakori volt az ajtók nyitogatása. Ilyenkor a levegıvel együtt a radon is távozott.34

A második (12. ábra) és harmadik (13. ábra) mérés beáramlásmérés volt. Elsıesetben a helyiség levegıjének átlagos radontartalma 258 Bq/m 3 , a második esetben apince levegıjének átlagos radontartalma 2377 Bq/m 3 volt, a radon koncentráció aradonra jellemzıen exponenciális növekedést mutat (13. ábra). Maximumát (3500Bq/m 3 ) megközelítıleg 15 óra alatt érte el.Ugyanabban a helyiségben lényeges különbség látható az októberi és májusieredmények között (12. és 13. ábra). A májusi maximum értéke 8-9-szerese azoktóberinek. Az eredmények értékelésekor figyelembe kell vennünk az éghajlatitényezıket, a hımérsékletet, páratartalmat, szélerısséget is, hiszen ezek atulajdonságok befolyásolhatják a radon migrációját (Asher-Bolinder at al., 1991).A H1 jelő házhoz tartozó kertbıl származó talajminták radonexhalációját radonkamrásméréssel vizsgáltuk. A K1-es (14. ábra) és K2-es (15. ábra) minták vizsgálata soránhasonló eredményeket kaptunk (3. táblázat). A talajlevegı radon koncentrációja a K1-esminta esetén 952 Bq/m 3 , a K2 esetében 932 Bq/m 3 . Ezzel szemben a K6-os talajminta(16. ábra) radonkamrás mérésének korrigálatlan eredménye 1942 Bq/m 3 (3. táblázat).Ez a minta szintén a H1 jelő házhoz tartozó kertbıl származik, közvetlenül a bányavágatszellızıaknája mellıl. A három minta közül ebben van jelen legnagyobb mennyiségben(55%) a legkisebb szemcsemérető frakció, illetve ebben a mintában találtuk a legtöbbFe-oxihidroxid szemcsét. A különbség feltételezett oka az, hogy a szellızıaknakialakításakor mélyebb rétegekbıl származó kızet/talaj került a felszínre, amelyneknagyobb az urán- és rádiumtartalma.Méréseim során megvizsgáltam a K1-es, K2-es és K6-os talajminta szemcseméreteloszlását (19-21. ábra). Mindhárom talajmintában a legkisebb szemcsemérető(>0,063mm) frakció van jelen legnagyobb mennyiségben, a K2-es (20. ábra) és K6-os(21. ábra) mintában közel 50 %-ban. Ez a radon szempontjából jelentıs, hiszen kisebbátmérıjő szemcsék, porózusabb talajok esetében nagyobb lehet a radonkibocsátás..Elıfordulhat olyan eset is, hogy egy kisebb rádiumtartalmú minta radonkibocsátásanagyobb, mint egy olyan mintáé, amiben több rádium van (Tanner 1986).35

Utolsó lépésként a 3 talajminta 0,125-0,250 mm-es frakciójából kiválogatottszemcséket pásztázó elektronmikroszkóppal vizsgáltam. A megvizsgált szemcséktöbbsége szenes összetételő, de gyakori a vasoxid-hidroxid-tartalmú szemcse is (22-25.ábra). A megvizsgált mintákban található még rutil, apatit és káliföldpát is, továbbápontosabban meg nem határozott Sr-tartalmú ásvány is. A felsoroltak közül az apatittartalmazhat uránt.7.1.1. H1 jelő ház 2006-os eredményei7.1.1.2. Beltéri levegı radonkoncentrációja:Helyiség Pajta Tetıtér Kamra Étkezı Hálószoba PinceMaximum(Bq/m 3 )260 140 750 400 250 3700Átlag(Bq/m 3 )200 60 700 780 500 17008. táblázat: H1 jelő ház, beltéri levegı radonkoncentrációjának mérései, 2007-eseredmények7.2. H5JELŐ HÁZ EREDMÉNYEIA H5 jelő ház vizsgálata során egy a ház kertjébıl származó talajminta (Ú14)rádiumtartalmát határoztam meg gamma-spektroszkópiával (27. ábra) és beltéri levegıradontartalmának idıbeli változásait monitoroztam Rad 7 radonmonitorral (26. ábra). Ahelyiség levegıjének átlagos radonkoncentrációja 137 Bq/m 3 .A vizsgált házban a területre jellemzı értékeknél kisebb radonkoncentrációt mértünk,az átlagos radonkoncentráció értéke az EU által már megépült lakóházakra ajánlotthatárérték (400 Bq/m 3 ) alatt marad. Az épület helyén korábban egy kızetraktár állt. Alakók elmondása alapján a Mecsekérc Zrt. munkatársai a bányarekultiváció részeként atelek 2/3- án teljes talajcserét hajtottak végre kb. 10 éve. A beltéri levegı kisradontartalma valószínüleg az említett mőveletnek köszönhetı.36

7.3. H6JELŐ HÁZ EREDMÉNYEIA H6 jelő ház vizsgálata során egy a ház kertjébıl származó talajminta (A15)rádiumtartalmát határoztam meg gamma-spektroszkópiával (29. ábra) és beltéri levegıradontartalmának idıbeli változásait monitoroztam Rad 7 radonmonitorral (28. ábra). Ahelyiség levegıjének átlagos radonkoncentrációja 160 Bq/m 3 .A H6 jelő ház pincéjében mért radon koncentráció idıben csökkenést mutat (28. ábra).Ennek oka valószínüleg a mérés közben felerısödött szél, ami a levegı kiszippantásávala radont is magával vitte. Az átlagos radonkoncentráció az EU által már megépültlakóházakra ajánlott határértékeknél (400 Bq/m3) kisebb. A pince alatt pár évemegerısítették és újraszigetelték az alapzatot, így a talaj és a pince között a levegıszámára minimális az átjárhatóság.7.4. H7JELŐ HÁZ EREDMÉNYEIA H7 jelő ház vizsgálata során a kiválasztott helyiség levegıjének átlagosradonkoncentrációja 686 Bq/m 3 (30. ábra). Ez az érték a figyelembe vett határértékeketmeghaladja. A radonkoncentráció átlagmérésénél általában egy konstans körül szóróértékeket, beáramlás mérésnél pedig exponenciálisan növekvı radon aktivitáskoncentráció értékeket kapunk. A H7 jelő ház vizsgálata során kapott eredmények afelsoroltak közül egyikhez sem hasonlít. A helyiségben egy kb. 30*40 cm-esszellızınyílás található. Valószínüleg a mérés során felerısödött szél kiszippantotta aradondús levegıt és ez okozhatta a levegı radontartalmának gyors csökkenését (30.ábra). Figyelemreméltó azonban, hogy ilyen szellıztetés mellett is határértékeketmeghaladó eredményeket kaptunk. A H7 jelő házhoz tartozó kertbıl származó talajmintarádiumaktivitása volt a legjelentısebb a vizsgált minták közül (31. ábra), mintegykétszerese a többi kertbıl származó talajminta aktivitásának.37

7.6. ÖSSZESÍTETT EREDMÉNYEKA négy, általunk megvizsgált ház közül kettıben tapasztaltunk határértéknél nagyobbradonkoncentrációt a lakóépületek levegıjében (H1-, H7 jelő ház) (13. és 30. ábra). AH1 jelő házhoz tartozó kertbıl származó talajmintáknak megvizsgáltuk aradonexhalációját, szemcseméret eloszlását és a 0,125-0,250 mm-es frakcióbólszeparált szemcséket pásztázó elektronmikroszkóppal elemeztük. Talajmintákmaximálisan megengedhetı radonkoncentrációjára ma még nem létezik határérték.Ennek ellenére az egyes talajokra jellemzı radonexhaláció a legmeghatározóbb tényezıaz épületek beltéri levegıjének radontartalma szempontjából.Feltételezzük, hogy a H1 és H7 jelő ház esetében a talajból az épületbe diffundálóradon okozza az anomális beltéri radon aktivitás koncentrációt.A H5-, H6 jelő ház vizsgálatai során a kiválasztott helyiségekben határérték alattiradonkoncentráció értékeket mértem (26. és 28. ábra). Fontos szempont azonban, hogymindkét ház esetében korábban történt valamilyen radon mentesítést szolgálóbeavatkozás. Mérési eredményeink ezek szükségességét támasztják alá.8 . É P Í T É S I T A N Á C S O K R A D O N M E N T E SL A K Ó H Á Z A K H O ZAz eredmények alapján számos helyen szükséges a radon elleni védekezés. Ennekegyik módja az épületek radonmentessé való alakítása. Ezt mutatja be az alábbi modell:közvetlenül a ház alapzata alatt egy gáz-áteresztı réteget alakítanak ki (A), amelyben atalajból kiáramló gázok szabadon mozoghatnak. Erre a célra egy kb. 20 cm vastagságúkavicsréteg használható. A gázáteresztı rétegre egy mőanyag lemez kerül (B), amimegakadályozza a kavicsrétegben áramló gázok bejutását a házba. Emellett fontos azalapzat megfelelı szigetelése is (C). Családi házak esetében egy szellızıcsatornánkeresztül (7-10 cm-es PVC csı) a gázáteresztı rétegbıl kivezethetı a talajban áramlógázok a tetın át (D). (http://nimbus.elte.hu/~prita/Levkornyezet)38

27. ábra: Radonellenállóvá kialakított lakóház modelljeKép forrása: (http://nimbus.elte.hu/~prita/Levkornyezet)Bár Magyarországon a radonkutatás még nem öltött olyan méreteket, mint külföldön,már megépült az elsı elektroszmog- és radonmentes társasház. A néhány évig tartófeltárás, technológiai elemzés és a szükséges szakterületek tanácsadói bevonásánakeredményeképp elsıként Budapesten a IX. kerület, Berzenczey utca 39–41 szám alattvalósítottak meg ilyen, mőszaki újdonságnak számító házat. A mőszaki megoldásraharminc év garanciát kaptak a lakók (Lakás.hu, 2007/1. szám).Megnehezíti a radonkérdés megoldását, hogy az egyre szélesebb körben terjedıkörnyezettudatos gondolkozásmód hatására az élet szinte minden területén azenergiatakarékosság az egyik fı szempont, aminek következtében otthonainkbantörekszünk a lehetı legtökéletesebb szigetelıanyagok- és -technológiák használatára.Ennek legnagyobb hátránya, hogy a radon és egyéb gáznemő szennyezıanyagok -, haesetleg bejutnak az épületekbe - nem, vagy csak nagyon lassan tudnak onnan távozni.A problémára megoldást jelenthet egy elektromos szellızırendszer kiépítése, de lehet,hogy a mőködtetéshez szükséges energia több lenne, mint amit megspórolnánk a “csakmajdnem tökéletes” szigeteléssel.39

9 . K O N K L Ú Z I ÓA 21. század embere számára az egyik legfontosabb érték az egészség. A halálozásiokok listáján a szív- és érrendszeri betegségek után második helyen a rák áll. Ennekköszönhetı, hogy a figyelem középpontjába került egy olyan nemesgáz, amelynek ismerta rákkeltı hatása.A vizsgált területen két éve végzek méréseket. Ez idı alatt összesen hét házbanmértem a beltéri levegı radon koncentrációjának idıbeli változását. Hét házbólháromban az EU által ajánlott már megépült házakra vonatkozó határértékeknél (400Bq/m 3 ) nagyobb radonkoncentráció értékeket tapasztaltam. A másik négy házbólháromban talajcserével illetve alapzat szigeteléssel védekeztek a radon ellen.A vizsgált területen 40 évig mőködött uránbánya, így biztosak lehetünk abban, hogy aterületen található talajok és kızetek urán- és rádiumtartalma az országos átlagnálnagyobb, amint azt a gamma-spektroszkópiával elvégzett méréseink eredményei isalátámasztják. Eredményeim alapján arra a következtetésre jutottam, hogy a beltérilevegı anomális aktivitás koncentráció értékeiért a talajból bejutó radon a felelıs.A figyelembe vett határértékek (EU) évi átlagos aktivitás-koncentráció értékekrevonatkoznak, ezért a tényleges viszonyításhoz hosszabb idejő és gyakoribb mérésekrelesz szükség. Emellett fontosnak tartom talajminták további vizsgálatát, mindradonkamrás, mind gamma-spektroszkópiás mérések elvégzését a jövıben.Úgy gondolom, hogy ez egy olyan probléma, amivel érdemes és kell is foglalkozni.Számos potenciális megoldás áll rendelkezésre, a nehézséget csupán a módszermegválasztása okozza, hiszen a megfelelı védekezéshez ismernünk kell a veszélyforrását. Kutatásaim célja éppen az említett megoldások megtalálása.40

K Ö S Z Ö N E T N Y I L V Á N Í T Á SSzeretnék köszönetet mondani elsısorban témavezetıimnek, (Dr. Horváth Ákos ésSzabó Csaba, Ph.D.), hogy megismertették és megszerettették velem ezt a témát,továbbá hasznos tanácsaikkal, észrevételeikkel, türelmükkel nélkülözhetetlen segítségetés támogatást nyújtottak munkám során. Külön szeretném megköszönni a segítségetkonzulensemnek, Breitner Dánielnek, akire mindig számíthattam ha kérdésem akadt, ésaki szakmai tanácsaival, kritikáival elısegítette fejlıdésemet. Köszönettel tartozomtovábbá Berkesi Mártának nagyon hasznos tanácsaiért, segítségéért és lelkesedéséért,valamint Havancsák Izabellának a szeparálás gyakorlatában nyújtott segítségéért. ALitoszféra Fluidum Kutató Laboratórium minden tagjának köszönöm a segítséget, a jóhangulatot és a lelkesítést.Köszönöm Kıvágószılıs lakóinak közremőködését, akik megengedték, hogyházaikban méréseket végezzek.És végül, de nem utolsó sorban szeretném megköszönni a támogatást családomnak:Anyukámnak köszönöm, hogy mindig biztosította számomra a munkához a megfelelılégkört, Apukámnak, hogy segítséget nyújtott a mérések elvégzésében ésmegszervezésében, Nıvéremnek, hogy átolvasta és építı kritikáival javítottadolgozatomat, és Kornélnak, hogy mindig tartotta bennem a lelket és, hogy segítetteligazodni a számítástechnika számomra olykor bonyolult világában.41

I R O D A L O M J E G Y Z É KArvela, H. (1995): Seasonal variation in radon concentration of 3000 dwellings withcomparisons. – Radiation Protection Dosimetry, 59, 1, 33-42Ádány, T. (2005): Felszín alatti vizek radontartalma és a földtani szerkezetösszefüggéseinek vizsgálata a Balaton északi partján, szakdolgozat, ELTEAtomfizikai Tanszék,p.135Barabás, A., Szabó, Cs., Nagy, B-né, Gál-Solymos, K., Tóth, E. (2003): A nézsaközségben mért radonanomália eredetének geokémiai vizsgálata és lehetségesföldtani vonatkozásai. – Földtani Közlöny, 133, 345-362Becker, K. (2003): One century of radon therapy. –Submitted for publication to Inter. J.Low RadiationBede, B. (2005): A Baranya megyei felszín alatti vizek radontartalmának feltérképezése,szakdolgozat, ELTE Atomizikai Tanszék, p.29Boráros, V. (2006): A permi vörös homokkı radonkibocsátásának vizsgálata a Balatonfelvidéken,szakdolgozat, ELTE Atomfizikai Tanszék, p. 127Breitner, D. (2004): Az építıanyagok szerepe a beltéri radonanomália kialakulásában,TDK-dolgozat, ELTE Kızettani és Geokémiai Tanszék,p: 48Chang, R. (1991): Chemistry. – McGraw-Hill, Inc., 1051pCsászár, G. (2005): Magyarország és környezetének regionális földtana I. Paleozoikumpaleogén,220-229Darby et al (2004): Radon in homes and risk of lung cancer collaborative analysis ofindividual data from 13 European case-control studies, BMJ 2005;330;223Franke, A., Reiner, L., Pratzel H. G., Franke, T. (2000): Long-term efficacy of radon spatherapy in rheumatoid arthritis- a randomized, sham-controlled study and folloe-up,Rheumatology, 39, 894-902Fülöp, J. (1994) Magyarország geológiája Paleozoikum II., 359-372Goldstein, J.I. (1992): Scanning Electron Microscopy and Microanalysis. 2nd Edition –Plenum Press, New York, London, 199242

Henry M.E., Kaeding, M.E., Monteverde, D. (1991): Radon in soil gas and gamma-rayactivity of rocks and soils at the Mulligan Quarry, Clinton, New Jersey, in Gundersen,L.C.S.,International Commission on Radiological Protection (ICRP) (1993): Protection againstradon-222 at home and at work. ICRP Publ. 65, Ann. ICRP 23(2)Juhász, A. (1996): Fizikai kísérletek győjteménye, Arkhimédész bt. Typotex kiadó,BudapestKöteles, Gy. (1994): Radon a környezetünkben, Fizikai szemle 1994/6Kıvágószılıs, (2001): kiadta: Kıvágószılıs Község ÖnkormányzataLakás.hu folyóirat, 2007/1. számLendvainé Koleszár, Zs., Hideg, J., Dr. Csáki, F. (2003): Kármentesítési füzetek 9,Szilárd ásványbányászati alprogram, Uránbányászat, Környezetvédelmi és VízügyiMinisztériumMagyar Nagylexikon (2002): Magyar Nagylexikon Kiadó, BudapestMarx, Gy. (1996): Atommagközelben, Mozaik Oktatási Stúdió, SzegedMarx, Gy. (1990): Fizikai Szemle 1990/5. 129.Schumann, R.R., Owen, D.E., Asher-Bolinder, S. (1989): Weather factors affecting soilgasradon concentrations at a single site in the semiarid western U.S., in Osborne,M.C., Harrison, J., eds., Proceedings of the 1988 EPA Symposium on Radon andRadon Reduction Technology, Volume 2, Poster presentations. – U.S. EnvironmentalProtection Agency Report EPA/600/9-89/006B, p. 3-1-3-13.Sükösd, Cs. (1992): Magfizikai Laboratóriumi gyakorlatok, ELTE BudapestTanner, A.B. (1986): Geological factors that influence radon availability. – Indoor Radon,Proceedings of Air Pollution Control Association Conference, February 24-26, 1986,1-12.Technika Kisenciklopédia (1975): Mőszaki Könyvkidó, BudapestTóth, E., Lázár, I., Selmeczi, D., Marx, Gy. (1998): Lower cancer risk in medium highradon – Pathology Oncology Research, 4, 2, 125-12943