KLÍMA-21 Füzetek 64. szám

SOLTÉSZ – NYÉKI – LÉVAI: ASZÁLY ÉS SZÁRAZODÁS ELLENI KÜZDELEM 7ra szánt más növényi részekben is közvetlenkárt tehet, melynek fontosabb következményeiaz alábbiak:- Szaporítási minőség romlása (pl. vetőmag,dughagyma, vetőgumó stb.).- Terméskiesés.- Termésbiztonság csökkenése.- Termés fizikai sérülése (pl. repedés,parásodás, napégés stb.), annak nyománsebparazita kórokozók felszaporodása,a növényvédelmi költségek növekedése.- A termés fogyasztási minőségének romlása(pl. méret, alak, szín, szárazanyag,aroma, íz, zamat, tárolhatóság, polctartósságstb.) és ipari nyersanyagkéntvaló feldolgozhatóságának csökkenése.Az aszálykár közvetett hatásaiA szárazodás és az aszály közvetett károshatásai is sokfélék, jelentősen befolyásolva aversenyképességet. Ilyenek– az árukínálat kiszámíthatatlansága;– a helyi piacok ellátásának bizonytalansága;– a piacvesztés, piaci pozíció romlása;– a jövedelemkiesés;– a fenntarthatóság és a megtartó képességromlása, az elvándorlás növekedése;– az infrastruktúra kihasználhatatlansága;– az import kényszerű növekedése, azexport-import arány kedvezőtlen megváltozásamiatt a hazai termelők kiszolgáltatottságánakerősödése;– a következő év(ek)re továbbgyűrűzőhatások;– a tőkebeáramlás csökkenése, a megtérülésromlása;– nő a különbség az aszályos és nemaszályos területek között, amely fokozhatjaaz érintett régiók fejlődését;– a táj kultúrállapotának romlása, amely alakosság életminőségére, a régió vonzerejére,az idegenforgalomra, továbbá aföldterületek értékére is kihat;– aszályos területeken a nagytelepülésekzöldfelülete fokozottabban károsodik.A KERTÉSZETI TERMELÉSLEHETŐSÉGEI AZ ASZÁLYKÁRRALLEGINKÁBB VESZÉLYEZTETETTALFÖLDI TERÜLETEKENA zöldségtermelésA hazai alföldi területek hasznosításánála zöldségtermelésben a következő differenciáltságérvényesül (Erdész et al., 2006; Terbeet al., 2010): A szabadföldi öntözéses termelés ameghatározó: csemegekukorica, görögdinnye,paradicsom, vöröshagyma,fejes káposzta, sárgarépa, paprika, petrezselyem,zöldbab. Öntözés mellett is csak kis volumenbentermelhető: fűszerpaprika, sárgadinynye,kelkáposzta, karfiol, gumós zeller,cékla, torma, konzervuborka. Fél-szabadföldi (síkfólia, alagút, vándorfóliastb.) termelés terjedése: uborka,dinnye, paradicsom, paprika. Termelőberendezések (fóliaház, üvegház,gombaház) használatára leginkábblehet számítani: paprika, paradicsom,uborka, tojásgyümölcs, salátafélék, koraiburgonya, fejes káposzta, kínai kel,gomba.Alföldön egyik zöldségnövényt sem lehetöntözés nélkül biztonságosan termelni!A gyümölcstermelésAz alföldi területek gyümölcstermelésihasznosítása a következők szerint történhet(Soltész et al., 2009): Öntözéssel nagyobb volumenben is termelhető,amennyiben a többi feltételbiztosított: alma, cseresznye, meggy,szilva. Öntözés mellett is csak kis aránybantermelhető gyümölcsök, a termelés biztonságátveszélyeztető egyéb ökológiaiadottságok miatt: japánszilva, őszibarack,kajszi, szamóca, körte.

8 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOK Termelésük öntözés mellett is nagyonkockázatos: málna, szeder, ribiszke,köszméte, dió, mogyoró. Hazai alföldi területeken egyáltalánnem termelhető gazdaságosan: áfonya,gesztenye, mandula. Jó vízgazdálkodású talajon öntözésnélkül is eredményes lehet a termelés:homok tövis, csipkebogyó, fekete bodza. Faiskolai termelés csak öntözött körülményekközött versenyképes.A szőlészetA szőlő száraz viszonyok között a legélelmesebbnövények közé tartozik, de alfölditermelése erősen korlátozott, mert a versenyképesség(minőségi borászati alapanyag-ellátás)szempontjából a domb- és hegyvidékiborvidékekhez tartozó területek hasznosításaélvez előnyt. Az alföldi körülményeket általábankevésbé viselik el a csemegeszőlő-fajták,mint a borszőlőfajták. Az utóbbiaknál avörös- és rozébornak alkalmas fajták közötttöbb a szárazságtűrő, mint a fehérbort adóknál(Hajdu – Borbásné, 2009).A gyógy- és aromanövényekA hazánkban gyűjtött és termelt mintegy200 gyógy- és aromanövény közül öntözésnélkül is eredményes lehet a termelése 10-11igen szárazságtűrő, s 15-16 mérsékelten szárazságtűrőnövénynek (a fajok 50%-a). A versenyképességnövelése végett e növényeknélis hasznos lenne az öntözés, de a szűkös vízkészletekmiatt várhatóan itt lehet legkevésbénövekedésre számítani. Megjegyzendő, hogyaz aszály a gyűjtött gyógynövények produktivitásátés minőségét jobban veszélyezteti,mint a termelt növényeknél (Bernáth, 2006).Az alföldi dísznövénytermelésAz alábbi példák azt érzékeltetik, hogy azalföldi területeken egyre nehezebbé válik aversenyképes dísznövénytermelés (Kováts,2006; Schmidt, 2006): Legtöbb díszfa az alföldi nagytelepülésekenszükséges, de faiskolai előállításukegyre inkább a hűvösebb, csapadékosabbdunántúli területeken történik. Több kultúránál (pl. rózsa, virághagyma)a szabadföldi termelés csak intenzív,öntözött körülmények között lehetséges. A vágott virágok és az évelők termelése,illetve a virágpalánta-nevelés fokozatosanaz üvegházakba húzódik. Alföldi területeinken leginkább versenyképeslehet a virágmag- és szárazvirág-termelés.AZ ASZÁLYKÁR MEGELŐZÉSÉNEKÉS MÉRSÉKLÉSÉNEK LEHETŐSÉGEIA kertészeti termelésbiológiai alapjainak fejlesztéseA fajták megfelelő kiválasztása valamennyikertészeti kultúrában nagymértékbenhozzájárulhat az aszály elleni küzdelemhez.Különösen érvényes ez a többévestermelésben, ahol az esetleges hibás döntésnekelhúzódó hátrányos következményeilehetnek. A termelésbe vont fajták esetébenmindenütt célszerű kihasználni a meglévőbiológiai alapok előnyeit, amire most csaknéhány jellemző példát, fajtatulajdonságotemlítünk:– Kis vízigény, jó vízhasznosítás, kis páraigény.– Szárazságtűrést fokozó fiziológiai sajátosságok(kicsi transzspirációs együttható,gyenge terméshullási hajlam stb.).– Szárazságtűrést befolyásoló anatómiaiés morfológiai tulajdonságok (pl.trachea-keresztmetszet, sztómasűrűség stb.).– Az aszály elkerülését jobban biztosítóvegetációs időszak és fenológiai menet.– Téltűrés, szállítópályák regenerálódóképessége.– Produktivitás és a terméshozás stabilitásánakmértéke.

SOLTÉSZ – NYÉKI – LÉVAI: ASZÁLY ÉS SZÁRAZODÁS ELLENI KÜZDELEM 9– Fogyasztásra kerülő növényi részek(termés, hagyma, gumó stb.) morfológiai ésminőségi stabilitása különböző vízellátásikörülmények között.Az aszály elleni küzdelemben mindjobbanelőtérbe kerül a nemesítés. Nagy gyakorlatijelentőségű az, hogy a kertészeti kultúrákhazai génforrásait megőrizzék, s a biológiaialapokat külföldről behozott fajtákkal is állandóangazdagítsák.Védelmi és technológiai eljárásokkidolgozása és alkalmazásaA kertészeti kultúráknál a termelőberendezésekalkalmazásánál a piaci szempontok(értékesítés időzítése, magasabb ár stb.)mellett egyre nagyobb szerepet kapnak avédelmi és biztonsági tényezők. A szélsőségesidőjárás káros következményeinek elkerüléseérdekében fokozatosan nő a különbözőkertészeti kultúrák (zöldség, dísznövény,csemegeszőlő, szaporítóanyag stb.) termelésiberendezéseinek a használata. A fólia alattiés üvegházi termelés céljai ennek megfelelőena következők lehetnek:– Termelési feltételek szabályozási lehetőségeinekbiztosítása (fényerősség, megvilágításhossza, hőmérséklet, tápanyag- ésvízellátás stb.).– Tenyészidőszak hosszának, kezdetének,végének és tartamának módosítása, azértékesítés időzítése.– Termelhetőség éghajlati határainak kitolása.– A produktivitás és a termésbiztonságnövelése. Az árukínálat kiszámíthatóságánakés minőségi megbízhatóságának növelése.– Az extrém időjárás káros hatásainakelkerülése (ennek egyik látványos példája adél-spanyolországi zöldségtermelésben tapasztalható,ahol az aszály elleni küzdelemegyetlen lehetséges módjának tartják a nagyértéket képviselő zöldségnövények termelőberendezésekalatti elhelyezését).Ugyanakkor azzal is számolni kell, hogy akertészeti kultúrák termelőberendezések alávitelének mellékhatásai is lehetnek, melyekfigyelembevétele nélkül nem oldható megaz adott körzet hatékony vízkészlet-gazdálkodása,az érintett területen az aszály elleniküzdelem: A termelőberendezésekben nagyobb afajlagos energiafelhasználás. Üvegházhatás, egységnyi termékre jutónagyobb ökológiai lábnyom. Vitatott minőség az emberi fogyasztásraszánt termékeknél (műanyagfólia-bomlás,termések nitráttartalma stb.). A területegységre jutó fajlagos vízfelhasználásigen nagy, ezért nélkülözhetetlena zárt öntözési rendszerek kiépítése. A kertészeti kultúrákkal addig hasznosított,elhagyott szabadföldi területekhasznosítása.Az aszálytűrés termeléstechnológiai fokozásánaklehetőségei szerteágazóak szabadföldikörülmények között is. A legfontosabbaka következők: A növény igényének legjobban megfelelőtalajok (pH, mésztartalom, talajvízszintstb.) kiválasztása. Szélvédő erdősáv létesítése, fenntartása. Megfelelő szaporítóanyag (alanyfajta,oltvány stb.) választása. Növények optimális terhelése, termőegyensúlyfenntartása ültetvényekben. Fényellátás elősegítése megfelelő ültetésitávolsággal, növénymérettel és fitotechnikával. Evaporáció csökkentése (önárnyékolás,talajművelés, -takarás, megfelelőnövény trágyázás stb.). Szárazságtűrést fokozó, illetve növénypárolgástcsökkentő biostimulátorokhasználata. Vízszállító pályák regenerálódásánakelősegítése. Víztakarékos és vízmegőrző agrotechnika. Sorközi gyeptakaró létesítéséhez szárazságtűrőfűfajok vetése, a természetesnövénytakaró hasznosítása. Mikorrhiza-kapcsolatok feltárása éshasznosítása.

10 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOK A gyökérzet kiterjedésének és elágazódásánakszabályozása. Árnyékolók, védőhálók használata.Az előbbiekben felsorolt aszálytűrést befolyásolómegoldások hasznosak, de a kertészetinövények termelésénél a paradigmaváltástannak felismerése jelenti, hogy ezekegyüttvéve sem helyettesítik az öntözést.Igaz, az öntözés is csak akkor lesz hatékony,ha e lehetőségekkel összhangban végzik.Az öntözéses kertészeti termelés hazaielmaradottságát jól szemlélteti, hogy a gyümölcstermelésbenalig haladta meg az 5%-otaz öntözött területek aránya, s a szabadföldizöldségtermelésben is éppen hogy meghaladtaa 25%-ot. E mutatóval az EU-27 tagállamaiközött az utolsók között áll hazánk,miközben az átfolyó vizek fajlagos mennyiségéttekintve dobogós helyet foglal el.Az aszálykár elleni küzdelem stratégiaicélkitűzései és feladataiLegfontosabb, hogy a termőhelyek (földterületek,vízkészletek, energiaforrások stb.)hasznosításánál az egyes kertészeti ágazatokbanne elkülönülten, külön-külön döntsenek,hanem megfelelő összehangolással – a többimezőgazdasági tevékenységet is figyelembevéve –, az üzleti, fenntarthatósági szempontbólaz aszály elleni küzdelemben is a legjobbmegoldást válasszák. Ehhez azonban megfelelőkoordináció és hatékony állami támogatásis szükséges. Az egyes termőhelyeken akertészeti kultúrákkal hasznosított területeknagyságát az ökológiai, gazdasági és szociálisszempontok együttesen határozzák meg.A versenyképesség növelésére az adott termőhelyenelsősorban azoknál a kertészetinövényeknél nyílik esély, amelyek már mostis meghatározó súlyúak, s az aszály elleniküzdelemben megfelelő tapasztalattal rendelkeznek.Sorskérdése a hazai kertészetnek, hogy azöntözést halogató szemléleten sürgősen változtassanak.Az erősen csapadékos és aszályosévek, illetve időszakok hatásukat tekintvenem kioltják egymást, s nem valamiféleegyensúlyt teremtenek, hanem költségesebbéteszik a termelést, mert mindkét szélsőségesidőjárási kár elkerülésére indokolt felkészülni.Erre, sajnos, nagyon meggyőző tapasztalatotszereztek az elmúlt két évben, amikor azaszályos évjáratra csúcsokat döntő csapadékosév következett, amelynek hatása főkénta belvizes területek nagyfokú kiterjedésébena 2011-es évre is áthúzódott. Az aszály és abelvíz ugyanannak a megoldatlan vízgazdálkodásiproblémának a tünete. A hazai vízvagyonnalvaló helyes gazdálkodás, illetve azország területén átfolyó vizek hasznosítása alehulló csapadékok megőrzésével együtt jelentősenhozzájárulhatnak mind az aszálykárok,mind pedig a vízkárok megelőzéséhez,mérsékléséhez. Ezért találó meg állapítás,hogy az aszályra csapadékos időben, belvízkárraaszályban kell megkezdeni a felkészülést.Az öntözéses kertészeti termelésre valóáttérés tehát nem odázható el. A megfelelőenösszehangolt lépéseket azonnal szükséges elkezdeni,meghatározva a stratégiai célokatés a hozzájuk kapcsolódó feladatokat (Ligetvári,2008; Soltész et al., 2009; Helyes, 2010;Kolossváry, 2010).A termelők feladatai az öntözés széleskörű bevezetése érdekében: Az öntözést az adott terület vízgazdálkodásirendszerébe, annak legfontosabbelemeként célszerű beépíteni. A csökkenő vízkészletek miatt csakvíztakarékos megoldások fogadhatókel. Előtérbe kerül a vízfelhasználásihatékonyság (water use effi ciency=WUE). Szükség szerint többfunkciós öntözőrendszertindokolt kiépíteni, de a táplálóöntözés lehetőségét minden esetbenbiztosítani kell az egyenletes tápanyagésvízellátás érdekében. Lehetőleg precíziós öntözési technológiákalkalmazása ajánlatos. Az irányított deficites öntözés (RegulatedDefi cit Irrigation= RDI) lehetőségeinekmegvizsgálása sürgető. A más extrém időjárási hatások (jég,tartós esőzés stb.) elleni védelmi be-

SOLTÉSZ – NYÉKI – LÉVAI: ASZÁLY ÉS SZÁRAZODÁS ELLENI KÜZDELEM 11rendezések létesítését célszerű összehangolniaz aszálykár elkerülésébenkiemelten fontos öntözéssel, hiszen amagas beruházási költségek megtérüléséheznagy produktivitás és kiválótermékminőség szükséges, ezek pedignem érhetők el megfelelő öntözés nélkül. Száraz, csapadékban szegény területekenaz öntözés sem jelent teljes megoldásta páraigényes növények termelésénél(pl. gesztenye, áfonya, málna,feketeribiszke).Állami, szakigazgatási és társadalmi feladatokaz öntözés széles körű kertészeti bevezetésévelkapcsolatban:1. Az EU-tagságból adódó ökológiai ésvízgazdálkodási követelményeknek valómegfelelés, a hazai érdekek és igények hatékonyképviseletével.2. A kertészeti ágazatok támogatásánálelső helyre kell venni az öntözést (víz- ésenergiatakarékos öntözési technológiák kiemelttámogatása a rétegvizek hasznosításánál).3. Az EU-tól lehívható támogatások kihasználása.4. A mezőgazdasági termelők által létrehozott(felügyelt) vízszolgáltató szervezetekműködtetési és támogatási feltételeinek kidolgozása.5. A vízhiánnyal küzdő területeken a rendelkezésreálló vízkészlet leghatékonyabbhasznosítására kell törekedni, mellőzve afoglalkoztatást kevésbé segítő, nagy vízigényűbioenergia-növények termelését.FORRÁSMUNKÁK JEGYZÉKE(1) BERNÁTH J. (2006): Az éghajlat- és időjárás-változás hatásai a gyógy- és aromanövényekprodukciójára. In: Csete L. – Nyéki J. (szerk.): Klímaváltozás és a magyarországi kertgazdaság.„AGRO-21” Kutatási Programiroda, Budapest, 170-202. pp. (2) CSELŐTEI L. (1996):Éghajlat, időjárás, aszály. II. Az aszály enyhítésének lehetőségei. MTA Aszály Bizottság,KÉE, Budapest (3) CSETE L. – NYÉKI J. (2006): Klímaváltozás és a magyarországi kertgazdaság.„AGRO-21” Kutatási Programiroda, Budapest (4) ERDÉSZ FNÉ – KRISTÓF LNÉ – SLEZÁKK. – TERBE I. – TŐKEI L. (2006): Klímaváltozás és a zöldségtermelés. In: Csete L. – NyékiJ. (szerk.): Klímaváltozás és a magyarországi kertgazdaság. „AGRO-21” Kutatási Programiroda,Budapest, 135-169. pp. (5) HAJDU E. – BORBÁSNÉ SASKŐI É. (2009): Abiotikus stresszhatásoka szőlő életterében. Agroinform Kiadó, Budapest (6) HELYES L. (2010): Az öntözéshazai helyzete és fejlesztésének szükségszerűsége, különös tekintettel a kertészeti ágazatokra.Agro fórum 21(6): 5-10. pp. (7) KOLOSSVÁRY G. (2010): A vízgazdálkodás helyzete Magyarországon.Agrofórum 21(4): 6-8. pp. (8) KOVÁTS Z. (2006): Az éghajlat- és időjárás-változásvárható hatásai a hazai szabadföldi lágy szárú dísznövények magtermelésére. In: Csete L. –Nyéki J. (szerk.): Klímaváltozás és a magyarországi kertgazdaság. „AGRO-21” Kutatási Programiroda,Budapest, 227-239. pp. (9) LIGETVÁRI F. (2008): Stresszek a szőlőben. Granárium,Gödöllő (10) NYÍRI L. (1998): Az aszálykárok mérséklése a kertészetben. Mezőgazda Kiadó,Budapest (11) SCHMIDT G. (2006): Klíma- és időjárás-változás és a fás szárú dísznövények.In: Csete L. – Nyéki J. (szerk.): Klímaváltozás és a magyarországi kertgazdaság. „AGRO-21”Kutatási Programiroda, Budapest, 203-226. pp. (12) SOLTÉSZ M. – NYÉKI J. – LÉVAI P. (2009):Az aszály elleni küzdelem a kertészetben. „Aszály és szárazodás Magyarországon” c. konferencia,Kecskemét, 2009. október 7. (13) TERBE I. – KIS KNÉ – SLEZÁK K. – TŐKEI L. (2010):Klímaváltozás hatása a zöldségtermelésre, és az ezzel kapcsolatos technológiai változtatásoklehetősége. Agrofórum 21(5): 76-80. pp. (14) TŐKEI L. (2005): Az éghajlati rendszer regionálissajátosságainak kertészeti vonatkozásai. „AGRO-21” Füzetek 42: 76-86. pp.

ALMAFAJTÁK SZÁRAZSÁGTŰRŐ KÉPESSÉGE ÉS ASZÁLYÉRZÉKENYSÉGENEMESKÉRI ESZTERKulcsszavak: alma, szárazságtűrés, SPAD, levélmorfológia, szénhidrátok.ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK,KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOKA fajták enyhe szárazsághoz való alkalmazkodóképességében lévő különbségek asztómasűrűség, a levél- és kutikulavastagság változásával, hosszan tartó aszályban a levelekantioxidáns-tartalmának módosulásával jellemezhetők. A gyümölcsfejlődés alattfellépő magas hőmérséklet következtében az almafák levelein SPAD-502 műszeres vizsgálatokkal,az almalevelekben a glükóztartalom, az antioxidáns hatású anyagok menynyiségeváltozásának nyomon követésével megállapíthatók a fajták szárazságtűrésébenlévő különbségek. M26 alanyon a levelek morfológiai, szerkezeti változása, illetve szénhidráttartalmánakcsökkenése hamarabb bekövetkezik, mint a szárazságtűrőnek tartottM4 alanyon. Az eredmények alapján az 1. csoportba a szárazságra toleráns fajtákat(Gala, Galaxy Gala), a 2. csoportba a vízhiányra közepesen érzékeny (Idared, OzarkGold, Greensleeves) és a 3. csoportba a vízhiányra igen érzékeny (Akane, Red Rome VanWell, Pink Lady) fajtákat soroltuk. A vizsgálati helyként szereplő fajtagyűjteményben(M26 alanyon) a levél morfológiai, szerkezeti felépítésének, a levél SPAD-(relatív klorofill-)és antioxidáns-tartalmának változása alapján a Gala és Remo fajtát az „aszályrakevésbé érzékeny” csoportba, míg az Idared és a Jonagold fajtát az „aszályra érzékeny”csoportba soroltuk.A szabadföldön mért SPAD-érték és levéltömeg, illetve SPAD és sztómasűrűség közöttiösszefüggések lehetőséget adnak az almafajták vízhiánytűrő képességében lévő különbségekmeghatározására. A levél relatív klorofilltartalma (SPAD-értéke) mint vízforgalmiindikátor a sztómasűrűséggel összefüggésben vízigényes fajták kiválasztásáranem alkalmazható, de toleráns fajták előzetes kiválasztására felhasználható.BEVEZETÉSMagyarország időjárásában az eddiginélmelegebb, szárazabb, valamint az extrémidőjárási jelenségek gyakoriságának növekedéséveljáró viszonyok várhatók (Lánget al., 2007). Hazai felmérések szerint agyümölcsfák vegetációs időszakában nagygyakorisággal (40-43%) napi 1-5 mm csapadékhull. A csapadékmennyiség több mint afele (53%) 5-20 mm közötti napi csapadékbólszármazik, és kevés a 20 mm csapadékfölötti napok előfordulása (3-5%, Soltész etal., 2006). Európai és hazai trendek szerinta hazai almatermő területek többségét gyengenövekedésű, sűrű térállású, hektáronkéntinagy tőszámú (1500-5000 fa/ha), karcsúorsó koronaformájú „intenzív” ültetvényekfogják kitenni (Nemeskéri, 2008). A korszerűgyümölcstermelési technológia fontoseleme az öntözés, de a vízzel való hatékonygazdálkodás egyik feltétele a jó vízfelhasználásúfajták telepítése. Ez utóbbi különösennagy jelentőségű az intenzív telepítésű

14 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOKA LEVÉLMORFOLÓGIAIÉS -ANATÓMIAI VIZSGÁLATOKEREDMÉNYEILevélmorfológiai és -anatómiai változásoköntözött ültetvénybenAz alma vízhiányra legérzékenyebb fejlődésiszakasza a lassú gyümölcsfejlődés alatt,a virágzás utáni 70–100. nap között található.A kísérleti területeken a gyümölcsfejlődésalatt aszályos és csapadékos szakaszok váltakozásamiatt a 2008. év enyhén csapadékosnakmondható.A két kísérleti terület (Debrecen–Pallagés Újfehértó) talajtípusa közel azonos, a hőmérsékletiés csapadékviszonyok hasonlóeloszlást mutattak a gyümölcsfejlődés alatt2007-ben és 2009-ben. Az M4 alanyon állófáknál az aszályos időszak alatt nem figyeltünkmeg levélfelhajlást, szemben az M26alanyon lévőkkel, ahol a felhajlás mértékefajtától függően változott. Utóbbi esetbenmár május elején, 1-2 cm gyümölcsnagyságmellett, legnagyobb mértékű levél „pöndörödést”,felhajlást figyeltünk meg a Jonagoldés az Idared fajtánál, ettől kisebb mértékűt aRemo és a Gala fajtánál (1. ábra).A fajták szárazsághoz való alkalmazkodóképességébenlévő különbségek a sztómasűrűség,levél- és kutikulavastagság változásávaljellemezhetők. Az integrált termesztésbenlévő fajták (M26 alanyon) gyümölcsfejlődésealatt a sztómasűrűség júniustól július végéignőtt, mind a gyengén csapadékos 2008-as,mind az aszályos 2009. évben. A reakciókkülönböztek; az Idared és a Remo fajtánálmindkét évben, júliusban lényegesen nagyobbvolt a négyzetmilliméterre eső sztómákszáma, mint június első felében, de nemvolt változás a kiemelten csapadékos 2010.évben. Az Idared esetében a sztómasűrűségnövekedése összefügg azzal, hogy nagymértékűlevélfelhajlással védekezik az aszály ellen.A Jonagold fajtánál, csapadékellátástólfüggetlenül, a leveleket alacsony sztómasűrűség(317–336 db/mm 2 ), de nagyméretűsztóma (28–30 μ) jellemzi (1. táblázat).Csapadékos évben minden vizsgált fajtavékonyabb levelet és bőrszövetet (kutikula)fejlesztett, mint aszályos (2009) évben.A gyümölcsfejlődés alatt fellépő aszályosidőszak hatására a levél epidermisz (kutikula)és a sejt közötti állomány vastagságajelentősen csökkent, a levélvastagsága levéllemez felénél nőtt. Különbség mutathatóki a fajták védekezőképességében:a Gala és a Remo (M26 alanyon lévő fák)levélvastagodással, a sejt közötti állománycsökkenésével reagáltak hosszabb ideig tartó(40 nap) aszályos időszakra. Ezeknél alevélfelhajlás mértéke kisebb volt, mint azIdared és Jonagold esetében. A Jonagoldfajta levéllemez- és kutikula-(epidermisz)vastagsága, valamint a sejt közötti (mezofil)állomány nagysága a legnagyobb volt afajták között, de lényegesen nem változottaz aszályos időszak alatt, kivételt képezetta mezofil réteg, ami jelentősen csökkent.A levélszerkezetet összehasonlítva, a Jonagoldfajtánál a levél felső kutikularétegevékonyabb, a sejt közötti állomány kétszernagyobb, mint a Remo fajtáé száraz időszakalatt (2. ábra).Levélmorfológiai és -anatómiai változásoköntözés nélküli ültetvénybenAz M4 alanyon lévő Red Rome Van Wellfajta levéllemez-vastagodással, az Idared fajta(a levél középső ér mentén) bőrszövet- éslevéllemez-vastagodással védekezett a hoszszantartó aszály ellen. Az Akane fajtánál alevelek a középső ér mentén a legvastagabbkutikulával rendelkeztek, ami nem változottaz aszályos időszak alatt. A legnagyobbsztómasűrűséget (db/mm 2 ) a szárazságtűrőalanyon lévő Red Rome Van Well (M4) és aGreensleeves (MM106) fajta levelén mértük(2. táblázat).

NEMESKÉRI: ALMAFAJTÁK SZÁRAZSÁGTŰRŐ KÉPESSÉGE ÉS ASZÁLYÉRZÉKENYSÉGE 151. táblázatAlmafajták (M26) levelének klorofilltartalma (SPAD) és sztómasűrűségea gyümölcsfejlődés alatt csapadékos (2008, 2010) és aszályos (2009) évbenFajta Év Időpont**GALA 200820092010IDARED 200820092010JONAGOLD 200820092010REMO 200820092010IIIIIIátlagIIIIIIátlagIIIIIIátlagIIIIIIátlagIIIIIIátlagIIIIIIátlagIIIIIIátlagIIIIIIátlagIIIIIIátlagIIIIIIátlagIIIIIIátlagIIIIIIátlagLevéltömegg0,963 a0,799 b0,772 b0,8450,906 b0,978 b0,925 b0,9361,056 a0,972 a0,810 b0,9460,556 c0,520 c0,498 c0,5240,789 bc0,786 bc0,801 b0,7920,695 c0,695 c0,722 bc0,7040,926 a0,764 b0,762 b0,8171,070 a1,121 a1,105 a1,0991,056 a1,056 a1,028 a1,0470,667 b0,680 b0,697 b0,6810,625 d0,688 cd0,714 cd0,6760,639 c0,639 c0,695 c0,658SPAD44,36 h46,70 g47,20 f46,0942,61 h50,87 d50,58 d48,0243,19 e47,79 d50,81 b47,2650,76 cd53,54 b55,51 a53,2746,81 f50,19 d50,82 d49,2749,07 c50,66 bc51,75 b50,4949,88 d53,07 b55,03 a52,6649,12 e53,94 c54,78 c52,6146,79 c50,64 b51,31 b49,5849,43 ed52,99 b55,57 a52,6649,20 e56,18 ab57,12 a54,1747,96 c53,59 b56,41 a52,65* szignifikáns növekedés az adott éven belül a kiinduláshoz (I= június) képest** I= június 10–16., II= július 2–7., III= július 23–28.Sztómasűrűségdb/mm 2325,40 e353,22 d*294,17 fg324,26389,05 b324b71 dc414,58 a*376,11388,09 c354,38 d384,91 c375,76281,75 g361,12 d*458,31 a*367,06316,04 d386,16 d421,80 a*374,67427,49 ab363,62 c448,29 a413,13286,76 g275,97 g388,76 c*317,16329,43 c332,22 c347,83 c336,49329,52 d330,68 d335,50 d331,93316,71 ef382,7 cd*419,88 b*373,10307,08 d370,46 d376,92 b*351,49407,36 b416,99 b353,22 d*392,52Sztómaméretμ27,77 b27,27 bc27,62 bc27,5527,10 c25,53 de24,82 e25,8227,81 bc25,63 c27,19 b26,8826,77 c25,73 d*26,82 c26,4425,21 de25,07 de25,38 de25,2227,19 bc25,63 c24,38 c25,7328,77 a27,83 b27,83 b28,1429,44 a27,50 c28,33 b28,4229,38 ab29,69 ab31,56 a30,2129,34 a27,26 bc26,74 c27,7824,69 e25,83 d*26,72 c*25,7527,19 bc27,19 bc24,69 c26,35

16 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOK1. ábraVízhiányra érzékeny Jonagold (A) és toleráns Remo (B) almafajták levélfelhajlása14 napos aszályos időszak után2. ábraJonagold (A) és Remo (B) almafajták levélszerkezete 40 napig tartó aszály után(fe= felső epidermisz, pp= paliszád parenchima réteg,st= sejt közötti terület, ae= alsó epidermisz)

NEMESKÉRI: ALMAFAJTÁK SZÁRAZSÁGTŰRŐ KÉPESSÉGE ÉS ASZÁLYÉRZÉKENYSÉGE 17LEVELEK ÉLETTANI ÉS BIOKÉMIAIVIZSGÁLATI EREDMÉNYEIA levelek klorofilltartalmának változásaA levél zöldessége a levelek klorofilltartalmávalfügg össze. Vízhiányban, magashőmérsékleten, erős fénysugárzás hatásáraa levél klorofilltartalma lebomlik,aminek következtében csökken a fotoszintézis.A különböző fényerősséghez a növénya fotoszintetikus pigmentek összetételénekmegváltozásával alkalmazkodik. A folyamatos,erős sugárzás hatására az erre érzékenyfajták levelében a klorofi ll-b gyorsan átalakulklorofi ll-a komponensé. A SPAD-502műszer a levelek fényelnyelését (abszorpció)a kék és vörös (R=600–700 nm) spektrumtartománybanméri, ami megegyezik aklorofill fényelnyelési csúcsával. A mértSPAD-érték azonosnak vehető a levél klorofilltartalmával,mivel különböző növényfajoklevelében a SPAD-értékek és a klorofilltartalomközött igen szoros (r 2 =0,9029) összefüggéstállapítottak meg (Yadava, 1986; Hawkinset al., 2009). Mivel a klorofill nitrogéntis tartalmaz, annak változása mutatja a növénynitrogénfelvételét is. A nitrogénfelvétela talajból összefügg annak vízellátottságával,és ennek következtében a fajták nitrogén- ésvízhasznosítási hatékonysága gyakran megegyezik(Eghball – Maranville, 1991; Berzsenyi– Lap, 2003). A műszer használata a növényekvízstressz reakciójának értékelésérea víz spektrális tulajdonságán alapszik. Haa levél víztartalma alacsonyabb, a levél általelnyelt (abszorbeált) sugárzás is csökken.A víz fényabszorpciója legerősebb az infravöröstartományon túl, kb.1300-2500 nm-nél(Curcio – Petty, 1951), de a víz fénysugárzásabszorpciója alacsonyabb hullámhosszon iselőfordul.Csapadékos években (júliusban a gyümölcsfejlődésealatt) az almafák keleti oldalánmagasabb SPAD-értékek mérhetők,mint a nyugati oldalon. Aszályos évben aSPAD-érték a fajta aszályérzékenységétőlfüggően változik. A vízigényesnek tartottIdared és Jonagold fajtánál a fa keleti oldalánnagyobb, a Gala és Remo fajtánál kisebbSPAD-értékeket mértünk, mint a nyugati oldalon.Griffi n et al. (2004) kimutatták, hogya fák napos oldalán lévő levelekben a magasSPAD-érték, magas cukoralkohol-tartalommaltársulva, magas fénytoleranciát biztosít.A nyári meleg napokon, a fák keleti oldalána levelek hosszabb ideig, erősebb sugárzásnakvannak kitéve, mint a nyugati oldalon.Az Idared és Jonagold fajta leveleiben a magasSPAD-érték mellett a kezdeti magas glükóz-és fruktózszint jelentősen csökken júliusvégére, ami feltételezi a fajták érzékenységéta fény- és hőstresszre. Korábbi kísérleteink(Nemeskéri et al., 2010) kimutatták, hogy azIdared fajta leveleinek glükóz+fruktóz tartalmakevésbé csökkent, mint a Jonagold fajtáé,amely érzékenyebben reagál a vízhiányra,mint az Idared.M26 alanyon azok a fajták, amelyeknéla levél magas (50 fölötti) SPAD-értéke alacsonysztómasűrűséggel és nagy sztómaméretteltársul, nagyfokú aszályérzékenységetmutatnak, mint azt a Jonagold fajtánál tapasztaltuk(1. táblázat). Ha a levél SPAD-értékenem haladja meg az 50-et aszályos évben, ésátlagos sztómaméret mellett a sztómasűrűségnő, a levélen a párologtatás kontrollja biztosított.Ilyen aszály elleni védekezést a Gala fajtamutat, és a nagy átlagtömegű levelek képzésemegfelelő víz- és tápanyagforgalomrautal. A Remo fajtánál – a magas SPAD-érték,az aszályos időszak alatti egységnyi területreeső sztómaszám-növekedés, átlagos méretű(26-27 μ) sztómák ellenére – az átlagos levéltömegkicsi.M4 alanyon az Idared fajta levelén mértmagas SPAD-értek közel azonos az M26alanyú Idared fajtáéval, de M4 alanyon azalacsonyabb sztómasűrűség kiegyenlítettlevéltömeget, jobb víz- és tápanyagforgalmatbiztosít, mint az M26 alany. Az MM106alanyon a Greensleeves fajta (a levél magasSPAD-értéke, valamint a nagy sztómasűrűségkövetkeztében) kedvezőbb tápanyag- ésvízforgalmat mutat, mint a Pink Lady fajta(2. táblázat).

18 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOKKülönböző alanyú almafajták levelének klorofilltartalom- (SPAD)és sztómasűrűség-változása gyümölcsfejlődés alatt aszályos években2. táblázatÉv 2007 2009FajtaLevél tömeggSPADSztómasűrűségdb/mm 2SztómaméretμLevéltömeggSPADSztómasűrűségdb/mm 2SztómaméretμM4 alanyOzarkGoldIdaredAkaneRed Rome Van WellM26 alanyGalaGalaxyMM106 alanyPink LadyGreensleeves0,507 ab0,596 ab0,479 b0,625 a0,635 a0,481 b0,708 a0,699 a44,72 f55,12 a47,56 e49,43 d45,24 f44,53 f46,64 e52,30 b338 c323 d333 cd330 cd336 cd359 b335 cd346 bc26,14 bc26,31 b27,14 b26,01 bc26,01 bc25,61 bc25,04 c26,63 b0,636 c0,604 c0,774 b0,724 bc1,093 a0,641 c0,877 ab1,034 a36,65 f48,67 a46,39 b45,17 c45,95 bc38,71 e41,70 d48,57 a384,98 b341,59 c372,83 b431,18 a416,32 a387,80 b369,64 b433,15 aAz oszlopokban az eltérő betűk a szignifikáns különbséget jelzik p=5% szinten, Duncan teszt szerint.25,82 b25,95 ab24,32 d26,17 a25,29 cb26,50 a24,25 d25,55 bA levelek szénhidrátfrakcióinak változásaA szénhidrátok mint ozmotikumok hozzájárulnaka sejtmembránszerkezet stabilitásához.Bizonyos szénhidrátok felhalmozódásaés az ozmotikus stressztoleranciaközött erős korrelációt állapítottak meg (Pelleschiet al., 1997; Sánchez et al., 1998; Vuet al., 1998; Pennycooke et al., 2003), de acukorkomponensek mennyisége, változása akülönböző növényfajok stresszreakciójábaneltérést mutat. A vizsgált almafajták levelébena glükóz és fruktóz mennyiségében ésa változás intenzitásában különbséget mutattunkki rövidebb és hosszabb ideig tartószárazságban. A levelekben a szacharózfelhalmozódása, ami jellemző a szárazságstresszreadott válaszoknál, nem volt kimutatható.Az alany befolyásolja a levélglükózfelhalmozódásának mértékét. A szárazságtűrőM4 alanyon rövid ideig tartó szárazságalatt magas marad a glükóz szintjeaz Ozark Gold, az Idared és az Akane fajtánál(1. csoport), illetve ugyanez jellemző azMM106 alanyon álló Greensleeves fajta fáira(Nemeskéri et al., 2009). Ilyen körülményekközött a 2. csoportba tartozó Red Rome VanWell (M4 alanyon) és a Pink Lady (MM106alanyon) fajta fáin megemelkedett a levelekszénhidrátszintje, jelezve a szárazság ellenivédekezést. Az M26 alanyon lévő Idared ésJonagold fajta levelében a magas glükóztartalomjelentősen csökkent rövid ideig tartóaszályban, szemben a Gala és a Remo fajtákkal,ahol a csökkenés mértéke kisebbvolt. Ha a gyümölcsfejlődés alatt hosszabbideig tartó szárazságban a magas szénhidrátszintjelentősen lecsökken, az jelzi a növényvédekezésének hiányát (1. csoport). Haa megnövekedett szénhidrát-koncentrációa levelekben lényegesen nem változik, az aszárazságra adott további válaszreakciókéntértelmezhető (2. csoport). Az M26 alanyona levelek szénhidráttartalmának csökkenésehamarább bekövetkezik, mint a szárazságtűrőnektartott M4 alanyon.Az antioxidáns komponensek változásaAz antioxidáns hatású vegyületeknek, mintpl. a karotin vagy a vízben oldódó (ACW) észsírban oldódó (ACL) vegyületeknek jelentősszerepet tulajdonítanak az aszály elleni védekezésben.Annak ellenére, hogy az antioxi-

NEMESKÉRI: ALMAFAJTÁK SZÁRAZSÁGTŰRŐ KÉPESSÉGE ÉS ASZÁLYÉRZÉKENYSÉGE 193. táblázatAlmafajták levelének fotoszintetikuspigment- és antioxidánstartalom-változása aszályos (2009) és csapadékos (2010) évben2009 2010FajtaIdőpont**szárazanyag%klorofillmg/gkarotinmg/gACL*μg/mgACW**μg/mgszárazanyag%klorofillmg/gkarotinmg/gACL*μg/mgACW*μg/mgGala I 38,88 e 51,80 a 55,82 b 70,52 ab 30,13 c 38,46 b 46,49 c 77,65 b 73,70 ab 53,93 bII 38,52 e 32,00 bc 51,64 b 79,25 a 44,96 c 40,00 ab 58,05 a 181,45 a 73,05 ab 48,99 bcIII 41,02 d 25,73 c 61,36 b 83,93 a 48,55 b 37,73 b 53,90 b 98,15 b 82,45 b 56,29 bátlag 39,47 36,51 56,27 77,90 41,21 38,73 52,81 119,08 76,40 53,07Idared I 47,55 a 36,49 b 68,94 b 55,78 c 64,63 a 40,69 ab 42,42 c 82,47 b 86,54 a 54,45 bII 44,20 b 39,42 b 40,41 c 73,35 ab 66,01 a 42,02 a 45,25 c 134,95 a 92,67 a 69,29 aIII 45,25 b 28,19 c 57,51 b 95,85 a 70,23 a 37,30 b 58,80 a 71,25 b 95,05 a 77,15 aátlag 45,67 34,70 55,62 74,99 66,96 40,00 48,82 96,22 91,42 66,96Jonagold I 43,00 b 42,58 a 61,11 b 49,11 c 46,69 bc 39,72 b 43,29 c 86,73 b 71,98 bc 39,26 cII 42,67 bc 23,01 c 23,46 d 70,13 ab 51,20 b 43,08 a 46,50 bc 152,40 a 76,57 b 57,44 bIII 42,30 c 31,35 bc 94,03 a 78,30 a 53,64 b 38,15 b 50,85 b 58,25 c 75,74 b 60,82 bátlag 42,66 32,31 59,53 65,85 50,51 40,32 46,88 99,13 74,76 52,51Remo I 41,20 d 51,40 a 55,72bc 69,56 ab 36,72 c 37,96 b 44,27 c 73,36 b 71,85 bc 39,79 cII 42,13 c 32,28 bc 43,29 c 76,09 a 43,01 c 38,10 b 67,55 a 151,60 a 73,30 bc 46,31 cIII 43,66 b 29,26 c 68,87 b 78,67 a 45,46 bc 34,50 c 67,75 a 84,45 b 75,13 bc 50,29 bcátlag 42,33 37,65 55,96 74,77 41,73 36,85 59,86 103,14 73,43 45,46Az oszlopokban az eltérő betűk a szignifikáns különbséget jelzik p=5% szinten, Duncan teszt szerint* ACL= zsírban oldódó antioxidáns anyagok (Antioxidant Capacity of Lipid soluble substance), ACW= vízben oldódó antioxidáns anyagok (AntioxidantCapacity of Water soluble substance)** I= június 10–16., II= július 2–7., III= július 23–28.

20 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOKdáns vegyületek vizsgálatára kevés klimatikusaneltérő évben került sor, megállapítható,hogy mennyiségük hosszan tartó aszálybana fajta védekezési mechanizmusától függőenváltozik. Erősen csapadékos évben (2010) azalmafák leveleinek szárazanyag-tartalma alacsonyabb,a klorofill- és karotintartalma pedigmagasabb, mint aszályos (2009) évben (3. táblázat).Csapadékos évben lényeges különbséga levél zsírban oldódó (ACL) és vízben oldódó(ACW) antioxidáns-tartalmában a mérésiidőpontok között nincs. Időjárási tényezőtőlfüggetlenül a fajták védekezési reakcióibanlévő különbségek az ACL antioxidáns változásaalapján állapíthatók meg. Aszályos periódusalatt az almalevelek zsírban oldódó (ACL)antioxidáns-tartalma jelentősen nő. A Gala ésRemo fajta levelében magas ACL-tartalomés alacsony vízben oldódó (ACW) antioxidáns-tartalomaz aszályos időszak alatt nemváltozik. Ezzel ellentétben az Idared és a Jonagoldfajta levelében az antioxidáns-aktivitás(ACL) intenzíven nőtt a gyümölcsfejlődésalatti aszályos időszakban.A levél klorofilltartalmának mérése(SPAD) és a laboratóriumban meghatározottantioxidánsok mennyisége között lévőösszefüggés lehetőséget ad egyes fajták szárazsággalszembeni reakciójának elbírálására.Ennek alapját a fák keleti oldalán mértSPAD-értékek és ACL, illetve ACW antioxidáns-tartalomközötti szoros szignifikánsösszefüggés képezi. A vízigényes csoportban(Idared, Jonagold) a SPAD és ACL antioxidáns-tartalomközött (r=0,889), és a SPADés ACW antioxidáns-tartalom között szorosszignifikáns össze függést (r=0,736) állapítottunkmeg aszályos évben.FORRÁSMUNKÁK JEGYZÉKE(1) BERZSENYI Z. – LAP, D.Q. (2003): A N-műtrágyázás hatása a kukorica- (Zea maysL.) hibridek szemtermésére és N-műtrágya-reakciójára tartamkísérletben. Növénytermelés52(3-4): 389-407. pp. (2) CURCIO, J.A. – PETTY, C.C. (1951): The near infrared absorptionspectrum of liquid water. J. Opt. Soc. Am. 41: 302-304. pp. (3) EGHBALL, B. – MARANVILLE,J.W. (1991): Interactive effects of water and nitrogen stresses on nitrogen utilization efficiency,leaf water status and yield of corn genotypes. Commun. Soil. Sci. Plant Anal. 22:1367-1382. pp. (4) GOMES, A.M.M. – LAGOA, A.M.M.A. – MEDINA, C.L. – MACHADO, E.C. –MACHADO, M.A. (2004): Interactions between leaf water potential, stomatal conductance andabscisic acid content of orange trees submitted to drought stress. Braz. J. Plant Physiol. 16(3):155-161. pp. (5) GONDA I. (1995): Kiút a válságból. Intenzív almatermesztés. Primom Kiadó,Nyíregyháza (6) GRIFFIN, J.J. – RANNEY, T.G. – PHARR, D.M. (2004): Photosynthesis, chlorophyllfluorescence, and carbohydrate content of Illicium taxa grown under varied irradiance.J. Amer. Soc. Hort. Sci. 129(1): 46-53. pp. (7) HAWKINS, T.S. – GARDINER, E.S. – COMER, G.S.(2009): Modeling the relationship between extractable chlorophyll and SPAD-502 readingsfor endangered plant species research. J. Nature Conservation 17: 123-127. pp. (8) JONES,H.G. (2007): Monitoring plant and soil water status: established and novel methods revisitedand their relevance to studies of drought tolerance. J. Exp. Botany 58(2): 119-130. pp. (9)LÁNG I. – CSETE L. – JOLÁNKAI M. (szerk.) (2007): A globális klímaváltozás: hazai hatásokés válaszok. A VAHAVA jelentés. Szaktudás Kiadó, Budapest (10) NEMESKÉRI E. (2008):A gyümölcsösök aszálykárainak mérséklése és az öntözés. „Klíma-21” Füzetek 53: 76-88.pp. (10) NEMESKÉRI E. – SÁRDI É. – KOVÁCS-NAGY E. – STEFANOVITSNÉ BÁNYAI É. – NAGY J. –NYÉKI J. – SZABÓ T. (2009): Studies on the drought responses of apple trees (Malus domesticaBorkh.) grafted on different rootstocks Int. J. Hortic. Sci. 15(1-2): 29-36. pp. (11) NEMESKÉRIE. – SÁRDI É. – SZABÓ T. – NYÉKI J. (2010): Ecological drought resistance and adaptability ofapple varieties. Int. J. Hortic. Sci. 16:(1): 113–122. pp. (12) PÁLFAI I. (2010): Az aszályok gya-

NEMESKÉRI: ALMAFAJTÁK SZÁRAZSÁGTŰRŐ KÉPESSÉGE ÉS ASZÁLYÉRZÉKENYSÉGE 21korisága a Kárpát-medencében az utóbbi háromszáz évben. „Klíma-21” Füzetek 59: 42-45.pp. (13) PERRY, E.M. – DAVENPORT, J.R. (2007): Spectral and spatial differences in responseof vegetation indices to nitrogen treatments on apple. Computers and Electronics in Agriculture59: 56-65. pp. (14) ŠIRCELJ, H. – GRILL, D. – BATIČ, F. (2007): Detecting different levels ofdrought stress in apple trees (Malus domestica Borkh.) with selected biochemical and physiologicalparameters. Sci. Hort. 113: (4) 362-369. pp. (15) ŠIRCELJ, H. – TAUSZ, M. – GRILL, D.– BATIČ, F. (2005): Biochemical responses in leaves of two apple tree cultivars subjected toprogressing drought. J. Plant Physiol. 162: 1218-1308. pp. (16) SOLTÉSZ M. – NYÉKI J. – SZABÓZ. – LAKATOS L. – RACSKÓ J. – HOLB I. – THURZÓ S. (2006): Az éghajlat- és időjárás-változásalkalmazkodási stratégiája a gyümölcstermelésben. In: Csete L. – Nyéki J. (szerk.): Klímaváltozásés a Magyarországi kertgazdaság. Budapest, 11-95. pp. (17) YADAVA, U.L. (1986):A rapid and nondestructive method to determine chlorophyll in intact leaves. HortScience21:(6): 1449-1450. pp.

A CSAPADÉKOS IDŐJÁRÁS HATÁSA AZ ALMAÜLTETVÉNYTÁPANYAGFELVÉTELÉRE ÉS -ELLÁTOTTSÁGÁRANAGY PÉTER TAMÁS – SZABÓ TIBOR – SOLTÉSZ MIKLÓS– NYÉKI JÓZSEF – SZABÓ ZOLTÁNKulcsszavak: alma, csapadékbőség, vízstressz, tápanyagfelvétel.ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK,KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOKVizsgálataink célja az, hogy megállapítsuk a 2010-es, csapadékban bővelkedő év hatásátaz almafák tápanyag-felvételi dinamikájára egy kelet-magyarországi ökológiaialmaültetvényben. Eredményeink szerint a csapadékos időjárás, a hirtelen lezúdulónagymennyiségű csapadék egyrészt rontotta a talaj tápanyag-szolgáltató képességét,reduktív viszonyokat és a mobilis tápelemek kimosódását eredményezte. Másrészt ezáltal befolyásolta a makro- és mikroelemek felvételét, módosította a fák leveleinek tápelemarányait,így az ültetvényben diszharmonikus tápelem-ellátottsági viszonyok jötteklétre, melyek csak célzott, illetve irányított tápanyag-utánpótlási beavatkozásokkalkorrigálhatók.BEVEZETÉSRégi tapasztalat, hogy a gyümölcsminőségeta talajtényezőkön, a tápanyag-ellátottságon,a növény genetikai tulajdonságain, azagrotechnikai beavatkozásokon túl az időjárásitényezők is alapvetően befolyásolják.Az elmúlt mintegy ötven év gyümölcsminőséggelfoglalkozó szakirodalmi megállapításainakvégső rezüméje az, hogy a termőhelymegválasztásával a különböző éghajlati extremitásokdöntően kiküszöbölhetők. Ma márez az állítás kevésbé állja meg a helyét. Azéghajlati extremitások olyan termőhelyekenis megjelennek, ahol korábban nem, vagycsak kevésbé voltak jellemzők.Nagyon nehéz feladat megbecsülni azt aterméskiesést és minőségromlást, ami optimálistápanyag-ellátottsági viszonyok mellettaz időjárás, illetőleg az időjárási anomáliákszámlájára írható. Az biztos, hogy mértékükaz utóbbi esztendőkben növekvő, és mind ahazai, mind a nemzetközi gyümölcstermelőigyakorlat egyik nehezen kezelhető és megoldandóproblémáját okozzák. Az éghajlatianomáliák növekedése mára ténnyé vált, amia termelési gyakorlatot alapvetően meghatározza(Nagy, 2010). Különösen érvényes eza megállapítás a gyümölcstermelésre, amelyesetében a vegetációs időszak hosszúsága, atermelt fajok érzékenysége tovább növeli akockázati tényezőket.Az időjárási extremitások bekövetkezésenem befolyásolható, így egyetlen lehetőséga hozzájuk történő alkalmazkodás, bekövetkezésükelőrejelzése, valamint az előrejelzésalapján hatásaik mérséklése, korrigálása.Lassan meg kell tanulni e hatásokkal együttélni és a már bevált gyümölcstermelési technológiákatfinomítani, korrigálni ezekhez azeseményekhez mint befolyásoló tényezőkhöz(Nagy et al., 2009). Ennek megvalósítása

NAGY – SZABÓ – SOLTÉSZ – NYÉKI – SZABÓ: CSAPADÉKOS IDŐJÁRÁS HATÁSA ALMAÜLTETVÉNYBEN 23komplex feladatot ró a gyümölcstermelőkre.A meteorológiai adatgyűjtést és -elemzéstugyanis öntözési, tápanyag-gazdálkodási,földművelési és növényvédelmi beavatkozásokkal,technológiai újításokkal, módosításokkalszükséges összekötni, és bár a klímaváltozásfogalma már évek óta hazánkban isismert, a termelők többsége még mindig kevésbétájékozott és kevés információval rendelkezika lehetőségeiről (Nagyné, 2009a,b).Dolgozatunk célja, hogy konkrét példánkeresztül megvizsgáljuk, mérési eredményekkeligazoljuk az éghajlati anomáliák hatásaités javaslatot tegyünk a mérséklésükre.AZ ANYAG ÉS MÓDSZERVizsgálatainkat az Újfehértói GyümölcstermesztésiKutató és Szaktanácsadó Nonprofit Közhasznú Kft. 2002-es telepítésűbiotermesztésű alma ültetvényében végeztük2008 tavaszától kezdődően.Az ültetvény felszíne enyhén hullámos, talajanem karbonátos humuszos homoktalaj.Az ültetvényt 2002 őszén létesítették M9-esalanyon 5 × 1,5 m sor- és tőtávolság mellett.Az ültetvénykezelést a biotermesztési normákszerint végzik. A tápelem-ellátottságmegállapítására talaj- és növényanalitikaivizsgálatokat végeztünk.Talajmintáink a vizsgálatokra kiválasztottgyümölcsfajták parcellájáról származtak.Mintavételezésre 2010 áprilisának végén kerültsor a vonatkozó szabványoknak megfelelően(Elek – Kádár, 1980). A talajmintavétela 0–30 és 30–60 cm-es rétegekből történt. Aparcelláról származó pontminták összeöntésébőlkaptuk a területre jellemző átlagmintát.A talajmintákat szellős helyen, szabadban,léghőmérsékleten, 1-1,5 cm rétegben kiterítveszárítottuk, 1 mm-es szitán szitáltuk, homogenizáltuk,majd a vizsgálatig műanyagdobozokban tároltuk.A talajminták laboratóriumi vizsgálata sorána pH-t 1 M-os KCl kivonószerrel készítettextraktumból határoztuk meg. A talajokfelvehető P- és K-tartalmának vizsgálatáraammónium-laktát (AL) oldatot, a könnyenoldható N-frakciók, Ca, Mg, valamint mikroelemmennyiségének vizsgálatára pedig1 M-os KCl kivonószert használtunk (MSZ20135:1999). A könnyen oldható N-frakciók ésa foszfor mennyiségét fotometriás, a káliumotemissziós lángfotometriás, a Ca, Mg, illetvemikroelemek mennyiségét láng-atomabszorpciósmódszerrel mértük (MSZ 20135:1999).A növényvizsgálatokhoz öt almafajtát választottunk:Remo, Rewena, Florina, Rajkaés Topaz. Levélmintákat teljes virágzáskorés a szabványban leírt standard mintavételiidőpontban vettünk. Levélvizsgálatra jólmegvilágított, kifejlett, egészséges, a hosszúvegetatív hajtások végétől számított 4-6. leveleket(levélnyéllel együtt) szedtük le, vállmagasságban,a négy égtájnak megfelelőenelhelyezkedő egy-egy hajtásról, azonos ágemeletről(MI-08 0468-81).A növénymintákat 70 °C-on szárítottuk,daráltuk, a vizsgálatig papír, illetve műanyagzacskóban száraz, hűvös helyen tároltuk.A növényminták N-tartalmát szárazégetésesmódszerrel (dry combustion), P-tartalmátfotometriás, K-tartalmát emissziós lángfotometriás,Ca-, Mg-, illetve mikroelem-tartalmátláng-atomabszorpciós módszerrel határoztukmeg.AZ EREDMÉNYEKÉS ÉRTÉKELÉSÜKA csapadékviszonyokA vizsgált két év csapadékviszonyai jelentőseltérést mutatnak (1. táblázat). 2010-ben,március hónapot kivéve, a vizsgált területenjelentősen több csapadék hullott, mint2009-ben. A havi csapadékösszegek nem egyesetben több száz százalékos eltérést, júliusban15-szörös különbséget mutattak.A jelentős havi átlagkülönbségeket a hirtelen,gyakran néhány óra leforgása alatt lehullónapi értékek még inkább növelték. Nemegy esetben napi 30-50 mm csapadék hullott(április–július).

24 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOK1. táblázatHavi csapadékösszegek 2009–2010,Újfehértói Kutató Állomásmeteorológiai adatai2009 2010Eltérés(%)*január 22,4 43,1 +92,4február 27,0 43,8 +62,2március 39,6 21,5 –45,7április 12,5 73,9 +491,2május 34,9 172,9 +395,4június 90,1 102,0 +13,2július 9,9 148,9 +1404,0augusztus 26,0 77,0 +196,2szeptember 26,7október 67,6november 69,8december 46,4* A 2010-es évben mért adatoknak a 2009. évi azonoshavi adataihoz képestHabár a vizsgált területen a talaj felső rétegénekvízáteresztő képessége nagy, víztartóképessége – a talajtípusnak megfelelően– gyenge, a homok textúrájú területen többesetben felszíni, több órás, esetenként többnapos vízborítottságot regisztráltunk.A csapadékviszonyok hatással voltak a talajbanuralkodó tápelem-felvételi viszonyokraés a fák tápelemfelvételére egyaránt.Talajanalitikai jellemzőkA talajvizsgálat során a legfontosabb talajkémiaitalajparamétereket határoztuk meg(2. táblázat). A helyszíni megfigyelések, valamintaz általunk és a korábban elvégzett laboratóriumivizsgálatok eredményei alapjána vizsgált kísérleti terület talajtípusa homoktalajképző kőzeten kialakult nem karbonátoshumuszos homoktalaj.A vizsgált szelvények tömörödött, összeiszapolódottrétegeket nem tartalmaznak.A talaj fizikai talajfélesége a vizsgáltmélységben homok, Arany-féle kötöttségiszáma átlagosan 26-nak adódott. A területtalaja enyhén savanyú kémhatású, szervesanyag-tartalmaalacsony. A humuszos rétegvastagsága 50-70 cm.2. táblázatTalajanalitikai eredményekSzintmélység(cm)Vizsgált paraméter 0–20 20–40pH (KCl) 6,79 6,16Arany-féle kötöttségi szám (K A) 27 25Vízoldható összes só (m/m%)

NAGY – SZABÓ – SOLTÉSZ – NYÉKI – SZABÓ: CSAPADÉKOS IDŐJÁRÁS HATÁSA ALMAÜLTETVÉNYBEN 25A vizsgált almafajták levelénekN-, K- és Ca-tartalmaa 2009. és 2010. években(Újfehértó)A vizsgált almafajták levelénekP- és Mg-tartalmaa 2009. és 2010. években(Újfehértó)A vizsgált almafajták levelénekMn-, Zn- és Cu-tartalmaa 2009. és 2010. években(Újfehértó)1. ábra2. ábra3. ábra A levelek nitrogéntartalma a tápelem-ellátottságistandard görbének meg felelően folyamatosancsökkent a vizsgált vegetációsperiódusban mind 2009-ben, mind 2010-ben(1. ábra). A különbség a két év viszonylatábanaz, hogy míg 2009 áprilisában átlagban 2,38%nitrogéntartalmat mértünk a levelekben, addigez az érték 2010 hasonló időszakában csak2,11% volt. A standard mintavételi időpontban kapottértékek hasonló tendenciát mutatnak éselmaradnak az optimálisnak tartott határértéktől. A levelek káliumtartalma a szüretigfolyamatosan nőtt. A két év viszonylatában,főképp a tavaszi mintavételnél jelentős, szignifikánskülönbség mutatkozott ellentéteselőjellel a nitrogénnél és foszfornál tapasztaltakhozképest. Ennek magyarázatául az szolgálhat,hogy a csapadékos időjárás a tavasziidőszakban megnövelte a talaj nedvességtartalmát,elősegítve ezzel a kálium mobilizálódását,a talajkolloidok felületéről történőkicserélődését, és ezáltal a felvételét. A levelek kalciumtartalmának szezonálisváltozása hasonló, emelkedő tendenciájúgörbét mutatott mind a két évben, 2010-ben alevélben mért Ca-tartalom kissé meghaladtaa tavalyi évben mért értékeket. A levelek foszfortartalma a vizsgált vegetációsperiódusban 2009-ben nem változott,2010-ben csökkent (2. ábra). A 2010-esévben mért foszforértékek szintén elmaradtaka 2009-es év adataihoz képest. A foszforgyenge mobilitása és a fák nem jelentős foszforigényemiatt azonban az eltérések mértékenem volt jelentős. A levelek magnéziumtartalmának szezonálisváltozása nem, viszont Mg-tartalmuknakabszolút értéke jelentős különbséget mutat akét vizsgálati év adatai alapján. A 2009-benmért értékekhez képest közelítőleg kétszeresmagnéziummennyiségeket mértünk 2010-ben.A levelek Mg-tartalmában mutatkozó különbségekegyértelműen tükrözik az évjárat mintbefolyásoló tényező hatását. A fák levelének mikroelem-tartalma avizsgált vegetációs periódusokban a 3. ábrán

26 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOK3. táblázatA fontosabb tápelemarányok értékeia standard mintavételi időpontban(2009–2010)N/K K/Ca K/Mg Ca/Mg2009 1,04 1,51 5,59 3,712010 0,87 1,58 3,58 2,27Optimális* 1,81 0,87 3,88 4,48* Szűcs, 1999 alapjánlátható. A görbék lefutásából, alakjából megállapítható,hogy a levelek Mn-tartalma nyárközepéig folyamatosan nő, függetlenül az évjárathatásától. A két év adatai között mintegy20%-os eltérést regisztráltunk. A levelek cinktartalmában a mangánnalellentétben szignifikáns különbségek azévek között nem mutathatók ki. A levelekcinktartalma a vizsgált időszakban lényegébennem változott. A levelek réztartalma mindkét évbenjelentős csökkenést mutat áprilistól a nyárközepéig. A csökkenés mértéke mindkét évbenazonos, mintegy 50%-os volt. A két évetösszehasonlítva megállapítható, hogy 2009-ben feleakkora réztartalmat mértünk, mint2010-ben.Az erősen csapadékos évjárat nem azonoselőjellel és mértékben befolyásolta az egyestápelemek levélben mért értékeit. Az évjárathatásaz egyes tápelemek egymáshoz viszonyítottarányát még markánsabban befolyásolta(3. táblázat). Az adatokból látható, hogya csapadékbőség a K/Mg arányt kivéve azösszes vizsgált tápelemarányt kedvezőtlenülbefolyásolta. Az ültetvényben tovább romlotta N/K arány, ami növekvő káliumtúlsúlyt éshiányos nitrogénellátottságot jelez. Ugyanezmondható el a K/Ca arányra is, ami 2010-bena duplája az optimálisnak, és amely alapvetőenbefolyásolja a gyümölcs tárolhatóságát.Továbbá a növekvő K/Ca arány a fiziológiaieredetű betegségek fellépésének lehetőségétis fokozza. A K/Mg arány javult 2010-ben,viszont a Ca/Mg arány már csak a fele voltebben az évben az optimális értéknek.Az arányok eltolódása révén 2010-ben azültetvényben diszharmonikusabb tápelem-ellátottságiviszonyok jöttek létre, melyek csakcélzott, illetve irányított tápanyag-utánpótlásibeavatkozásokkal korrigálhatók.KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁSA vizsgálatokat az OM-00265/2008; OM-00042/2008 és az OM-00270/2008 számúkutatási témák támogatásával végeztük.FORRÁSMUNKÁK JEGYZÉKE(1) AICHNER, M. – STIMPF, E. (2002): Seasonal pattern and interpretation of mineral nutrientconcentrations in apple leaves. Acta Horticul. 594:377-382. pp. (2) ELEK É. – KÁDÁR I.(1980): Állókultúrák és szántóföldi növények mintavételi módszere. MÉM NAK (3) MI-080468-81: Növényelemzések. Gyümölcsös ültetvények. Mintavétel, minta-előkészítés, mintatárolás.(4) MSZ 20135:1999: A talaj oldható tápelem-tartalmának meghatározása. MagyarSzabványügyi Testület (5) NAGY P. T. (2010): Gyümölcsösök táplálkozási zavarainak felismeréseés megszüntetése. Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Debrecen (6) NAGY P.T. – SZABÓ T. – KINCSES I. – SZABÓ Z. – NYÉKI J. (2009): Tavaszi fagykár hatása Oblacsinszkameggyfák tápanyag-felvételi dinamikájára. „Klíma 21” Füzetek 53: 65-71. pp. (7) NAGYNÉDEMETER D. (2009a): Egymással vagy egymás mellett? A falu 4: 25-29. pp. (8) NAGYNÉ DEME-TER D. (2009b): A családi gazdaságok helyzete Hajdú-Bihar megyében.(doktori disszertáció)DE AMTC, Debrecen (9) PAPP J. – TAMÁSI J. (1979): Gyümölcsösök talajművelése és tápanyagellátása.Mezőgazdasági Kiadó, Budapest (10) SZŰCS E. (1999): A gyümölcsösök talajéstápanyagigénye, trágyázása. In: Füleky Gy. (szerk.): Tápanyag-gazdálkodás. MezőgazdaKiadó, Budapest, 462-502. pp.

FAGYKÁROSODÁS AZ ÖKOLÓGIAI ÉS INTEGRÁLT TECHNOLÓGIÁJÚALMAÜLTETVÉNYEKBENDREMÁK PÉTERKulcsszavak: almaültetvények, integrált és ökológiai almatermelés,fajták, fagykárosodás.ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK,KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOKA termőrészek károsodásának értékelésekor figyelembe szükséges venni az eltérőtechnológiákból eredő kondicionális különbségeket, mert törvényszerű, hogy a gyengébbnövekedési eréllyel jellemezhető ökológiai ültetvényben erőteljesebb, jellemzőentéli metszéssel szükséges a fákat erősíteni, amely a hosszú növekmények kialakulásátsegíti elő. Az integrált technológiában a nyári metszések növekedést mérséklő, termékenységetfokozó hatását használhatják ki. A metszés időpontja és erőssége tehát hat atermőalapok kialakulására, egy fán belül azok egymáshoz viszonyított arányára. Mindkétesetben célszerű törekedni arra, hogy a rövid és hosszabb termőrészek közel azonos,harmonikus arányban legyenek a koronán belül.Az almafajták termőrészei érzékenységének tekintetében gyakorlatilag a dárdák károsodásaa legnagyobb mértékű, míg a nyársak és a hosszú vesszők rügyei kisebb mértékbenérzékenyek a fagykárosodásra, mely tulajdonság eredményeink alapján függetlena termelési módtól.A fajtákat tekintve a legkevésbé az integrált technológiában a Rewena és Pilot almafajtaszenvedett fagykárosodást, viszont az ökológiai technológiában már nagyobb érzékenységetmutattak ezek a fajták is. A technológiában nem hanyagolható el, hogy ezenfajták nyársait gyakorlatilag nem károsította a téli fagy az integrált technológiában.A Jonagold és a Remo fagyérzékenysége valószínűleg független a termelési módtól.BEVEZETÉSA kedvezőtlen időjárás és a technológiaegyüttesen hatnak a gyümölcsfák fagyérzékenységére.A téli fagykárosodás formáitgyümölcsfáknál Childers (1983) rendszerezte.Amerikai vizsgálatok szerint csak afagyok okozta terméskiesés esetenként akára 70%-ot is meghaladhatja (Rieger, 1989).Kísérleti és gyakorlati tapasztalatok alapjánismeretes, hogy az ültetvény, illetve a fákkondíciójával – amely Zatykó (1980) megfogalmazásaszerint a vegetációs aktivitásés az asszimilátum-ellátottság viszonyávalfejezhető ki – szintén összefüggésbe hozhatóa fagykárosodások mértéke. A technológiaielemek közül kiemelt jelentősége vana metszésnek, amely az optimális növényikondíció kialakítása és fenntartása érdekébenkiemelkedően fontos művelet (Gonda,2000, 2004).A korábbi évek tapasztalatai alapján kijelenthető,hogy az integrált technológiábanalkalmazott kiegészítő jellegű szintetikusműtrágyák és növényvédő szerek alkalmazásávala növényi kondíció könnyebben

28 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOKfenntartható, mint az ökológiai termelésben.Az ökológiai (bio-) és integrált technológiákbankezdetektől csak az engedélyezetttalajjavító és növényvédő szerek kerülnekalkalmazásra. Előbbiben csak a természetbenis megtalálható anyagok alkalmazásaengedélyezett, amelyek hatása lényegesenlassabban és mérsékeltebb eredménnyel tapasztalható.Vizsgálatainkat ökológiai és integrálttechnológiát alkalmazó almaültetvényekbenvégeztük. A technológiák lehetőségei, illetvekorlátai miatt ezek jelentősen különböznek.Az integrált ültetvények egyértelműen jobb,míg az ökológiaiak gyengébb kondicionálisállapotokkal jellemezhetők. Dolgozatunkbana kondíció és a fajtatulajdonságok, valaminta téli szélsőséges hőmérsékletek összefüggéseitmutatjuk be a két említett technológiátalkalmazó almaültetvényben.A VIZSGÁLATOK ANYAGAÉS MÓDSZEREA kísérleteket a Debreceni Egyetem Tangazdaságés Tájkutató Intézet Pallagi KísérletiTelepén 1997-ben telepített integrált ésökológiai technológiát alkalmazó almafajtagyűjteményébenvégeztük.Az almafajták a következők: Rewena,Remo, Pilot és Jonagold (Jonica). Az almafajtákkivétel nélkül M26-os alanyon állnak.A vizsgálatokat 4 × 1,5 m térállású, karcsúorsó koronaformájú fákon végeztük.A kísérleti ültetvény ökológiai paraméterei a napsütéses órák száma évi 1900-2050; az évi középhőmérséklet 10-11 °C; a leghidegebb téli időszakokban a napiminimumhőmérséklet meghaladja a–30 °C-ot; nyáron nem ritka a +35-38 °C napimaxi mumhőmérséklet; az évi csapadék mennyisége 500-600mm, melynek eloszlása egyenetlen; a talaj 1% alatti humusztartalmú homoktalaj,enyhén savas kémhatású; Arany-féle kötöttségi szám ~25.A hőmérsékleti adatokat a telepen működőmeteorológiai mérőállomás alapjángyűjtöttük be. Tárgyévben a sokéves átlaghőmérsékletekhezképest igen nagy ingadozástapasztalható (1. ábra). A szélsőséges időjárásiviszonyok közül elég csak a december20–23. közötti időszakot említeni, ahol közel30 °C-os ingadozást mértek.Célunk az ökológiai és az integrált technológiahatásainak vizsgálata a különbözőalmafajták virágszerveinek fagyérzékenységére.A vizsgálatokba vont almafajták termőképleteitaz alábbiak szerint rendszereztük:dárda (0–5 cm), nyárs (6–20 cm), valaminttermővessző (21 cm felett). A mintavételezés2010. február közepén történt. Fajtánként 5-5fán vizsgáltunk összesen 100-100 darab veszszőt,illetve a gallyazat begyűjtése után 100dárdát és 100 nyársat. A virágrügyek hossz-,illetve keresztmetszete alapján felvételezésrekerültek a virágszervek fagykárosodásai.AZ EREDMÉNYEK ISMERTETÉSEA 2. ábrán a vizsgált négy almafajta öszszestermőképletei átlagos fagykárosodásánakmértékét mutatjuk be. Látható, hogya fajták a különböző technológiák függvényébeneltérő módon károsodtak. A Rewenafajtánál a két technológia közötti különbséga fagykárosodás mértékét tekintve mintegy13-szoros, a Pilot fajtánál több mint kétszeres.A Jonagold (Jonica) és a Remo fajtáknálaz integrált termelésben nagyobb mértékbenkárosodtak a fák. A Remo fajtánál 28%-kal,míg a Jonagold fajtánál 15%-kal nagyobbmértékben károsodtak az integrált technológiábana fák termőképletei.Az integrált termelésben a legkevésbé aRewena károsodott (1,7%), míg a Remo fajtavolt a legérzékenyebb (72,3%). Az ökológiaitermelésben szintén a Remo fajtánál tapasztaltuka legnagyobb fagykárosodást.A 3. ábrán a vizsgált fajták termőrészeinekeltérő fagykárosodása látható. Az alma termőrészeittekintve külön vizsgáltuk a dárdák(0–5 cm), nyársak (6–20 cm) és a hosszú ter-

DREMÁK: FAGYKÁROSODÁS ÖKOLÓGIAI ÉS INTEGRÁLT TECHNOLÓGIÁJÚ ALMAÜLTETVÉNYEKBEN 291. ábraA vizsgált kísérleti területen mért minimumhőmérsékletek2009. szeptember 1. és 2010. február 28. között(Debrecen–Pallag, 2009–2010)2. ábraAz almafajták fagykárosodásának mértéke az eltérő technológiáktólfüggően a termőrésztípusok átlagában (%)(Debrecen–Pallag, 2009–2010)

30 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOK3. ábraAlmafajták termőrészeinek fagykárosodása (%)(Debrecen–Pallag, 2009–2010)„int.” = integrált termesztéstechnológia„bio.” = ökológiai termesztéstechnológia4. ábradárda (0–5 cm)nyárs (6–20 cm)vessző (21 cm fölött)Almafajták termőrészeinek fagykárosodása a fajtákés a termesztéstechnológia függvényében (%) (Debrecen–Pallag, 2009–2010)

DREMÁK: FAGYKÁROSODÁS ÖKOLÓGIAI ÉS INTEGRÁLT TECHNOLÓGIÁJÚ ALMAÜLTETVÉNYEKBEN 31mővesszők (21 cm felettiek) fagykárosodását.Jól látható, hogy az alma klasszikus termőrészei,a dárdák károsodtak a legnagyobbmértékben, függetlenül a technológiától.A dárdák tekintetében a legkisebb károsodásta Rewena fajtánál tapasztaltuk integrált termelésben,a legnagyobb mértékben a Remofajta szintén integrált termelésű dárdáinakfagykárosodását állapítottuk meg. Ez utóbbinakaz aránya meghaladja a 90%-ot. A dárdákfagykárosodásának vizsgálatakor a vizsgáltalmafajtákból három esetben az ökológiaitechnológiánál tapasztaltunk nagyobb mértékűkárosodást. Ez alól csak a Remo fajta kivétel,ahol az ökológiai termelésben az almafákdárdái károsodtak nagyobb mértékben.A nyársak vizsgálatakor nem tapasztaltunkfagykárosodást az integrált termelésbőlszármazó Rewena és Pilot fajta esetében.Figyelemre méltó a Jonagold (Jonica)és a Remo ökológiai technológiájú nyársainakfagykárosodása, ugyanis ezeknél kisebbmértékű fagykárosodást tapasztaltunkaz integrálthoz képest. Előbbinél majdnem100%-os, utóbbinál mintegy 60%-os eltéréstmérhettünk az eltérő technológiák között.A hosszú termővesszők vizsgálatakor aRewena és a Remo fajtáknál az ökológiaitechnológiában nagyobb fagykár volt észlelhető,előbbinél minimális (6%), utóbbinál viszont50%-ot is meghaladta a vesszők rügyeinekkárosodása. Emellett ennél a fajtánál azintegrált termelésben is igen magas a vesszőkrügyeinek károsodási aránya (54% fölötti).A 4. ábrán a fajták eltérő fagykárosodásánakmértéke látható a technológia függvényében.A Rewena fagykárosodása azökológiai technológiában láthatóan nagyobbmértékben következett be. Az is jól kivehető,hogy a termőrészek hosszának növekedésévela károsodás mértéke csökken. Hasonlótendencia figyelhető meg a fajtánál is a termőképletektekintetében. Ebben az esetbeneltérő ugyan a fagykárosodás mértéke, de atermőrészek érzékenysége hasonló eredményeketmutat mindkét technológiában, ígyinkább a fajta érzékenysége lehet meghatározó.A Remo esetében hasonlóan alakul aJonagold (Jonica) fajtához a két eltérő technológiábóladódó fagykárosodás, azonbanennél a fajtánál a legmagasabb a károsodotttermőrészek aránya. A Pilot fajta vizsgálatakorszintén az integrált termelésben tapasztalunkkisebb fagykárosodást, az ökológiaitermelésben azonban határozottan tükröződika termőrészek eltérő fagyérzékenysége.Érdekes, hogy a Rewena és a Pilot esetébenintegrált termelésből származó nyársak vizsgálataisorán egyáltalán nem tapasztaltunkfagykárosodást.FORRÁSMUNKÁK JEGYZÉKE(1) CHILDERS, N. F. (1983): Modern Fruit Science. Horticultural Publications, Gainesville,Florida (2) GONDA I. (2000): Minőségi almatermesztés. Primom Alapítvány, Nyíregyháza (3)GONDA I. (2004): Az ökológiai növényvédelem közvetett elemei. In: Holb. I. (szerk.): A gyümölcsökés szőlő ökológiai növényvédelme. Mezőgazda Kiadó, Budapest, 34-46. pp. (4) MO-HÁCSY M. (1946): A gyümölcstermesztés kézikönyve. Pátria, Budapest (5) RIEGER, M. (1989):Freez protection for horticultural crops. In: Janick, J. (ed.): Horticultural reviews 11: 45-109.pp. (6) SOLTÉSZ M. – NYÉKI J. – SZABÓ Z. (2004): A klímaváltozás kihívásai a gyümölcstermesztésben.„AGRO-21” Füzetek 34: 3-20. pp. (7) SZABÓ Z. (2002): Csonthéjas gyümölcsűektermésbiztonságának egyes tényezői. MTA Doktori disszertáció, MTA, Budapest (8) TÓTHM. (2004): Fagykárosodás az almatermesztés kockázati tényezője. „AGRO-21” Füzetek 34:21-36. pp. (9) VASZILY B. (2010): Effect of pruning timing on yield safety of sweet cherry cultivars.Journal of Horticulture, Forestry and Biotechnology, Timisoara, 14. (10) ZATYKÓ I. 1980.A gyümölcskötődés környezeti és agrotechnikai tényezői. In: Nyéki J. (szerk.): Gyümölcsfajtákvirágzásbiológiája és termékenyülése. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 138-150. pp.

A BOSC KOBAK ÉS VILMOS KÖRTEFAJTÁK HOZAMKOCKÁZATÁNAKÖSSZEHASONLÍTÁSA KÉT TERMŐHELYENPERSELY SZILVIA – LADÁNYI MÁRTA – NYÉKI JÓZSEF – ERTSEY IMRE –KONRÁD-NÉMETH CECÍLIA – SOLTÉSZ MIKLÓS – SZABÓ ZOLTÁNKulcsszavak: körtefajták, termőhely-hozam összefüggés, kockázat,E-V hatásosság, sztochasztikus dominancia.ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK,KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOKMagyarország szerepe a világ körtetermelésében napjainkban még elmarad attól amértéktől, amelyet potenciálisan elérhetne. Jelen dolgozatban bemutatjuk az elmúlt 23 évbánfai és zalasárszegi körtetermelés két legfontosabb fajtáját (Bosc kobak és Vilmos), valamintkitérünk arra, hogy mely időjárási tényezők és események befolyásolták érzékenyena termelés sikerét. Áttekintünk számos kockázatszámítási módszert, különös tekintettel alegújabb eredményekre. E módszerek alkalmazásaként bemutatunk egy esettanulmányt,mely során két körtefajta terméskockázatát vizsgáljuk az említett két termőhelyen.Összefoglalóan megállapítható, hogy terméskockázat szempontjából a gazdálkodónaka Bosc kobak termelése előnyösebb, a két termőhely közül pedig a bánfai bizonyult a kedvezőbbnek,ami a következőkkel magyarázható: a zalasárszegi körteültetvény extenzív,nagyrészt 1958-as telepítésű, 9×5-ös térállású, illetve az 1977-ben telepítettek 6×4-es térállásúak.A bánfai kertre többnyire 6×4-es térállás jellemző, és 1978-as telepítésű, tehát jóvalfiatalabb ültetvény. Lényeges a termésmennyiségben a telepítés minősége, illetve hogya fák az első években hogyan használták ki növekedési erélyüket. A bánfai fák erőteljesebbnövekedést mutattak, ami közrejátszott a Bosc kobak körte nagyobb termésében.BEVEZETÉS ÉS CÉLKITŰZÉSA világ növekvő gyümölcstermelésébenEurópa ugyan az egyik legnagyobb, de azutóbbi években Kína és Dél-Amerika hatalmasterületeken telepít gyümölcsösöket.A világ vezető körtetermelője Kína (55-60%),Olaszország (5-6%) és az USA (4-5%), s említhetőkmég Argentína, Chile, Dél-Afrika ésSpanyolország.Magyarország éghajlata kiválóan alkalmasjó minőségű gyümölcs előállítására,de ennek ellenére a körtetermelés szerény.A termőfelület mindössze 8-10%-a az almatermőterületének. A termelési színvonalattekintve is jelentős a lemaradás. A területielhelyezkedést figyelembe véve az ültetvényterületbőlaz Alföld és az Észak-magyarországiRégió képvisel kiemelkedő arányt (65,illetve 33%). Míg 2001-ben 2252 hektárontermeltek körtét, addig 2007-ben már 2878hektáron (KSH, 2007).A magyarországi gyümölcstermelés kockázataiközött kiemelkedő szereppel bír a hozamkockázata (Drimba – Nagy, 1997, 1998,2000; Drimba, 1997, 1998), amely az elmúltévtizedek tapasztalatai alapján növekedett(Ladányi – Erdélyi, 2005).

PERSELY ET AL.: A Bosc kobak és Vilmos körtefajták összehasonlítása 33Az elemzés célja, hogy összehasonlítsuka Bánfán és Zalasárszegen termelt két körtefajta(Bosc kobak és Vilmos) terméskockázatát1987 és 2009 között, a döntéshozó kockázatvállalásravaló hajlandóságának (riskaversion) függvényében. Elemzésünkhöz anagykanizsai székhelyű Gyümölcskert Zrt.adatbázisa szolgált. Jelen tanulmányban kizárólaga hozam kockázatára szorítkoztunk,egyéb termőhellyel összefüggő kockázatotbefolyásoló tényezőket (minőség, érési időstb.) a megbízható adatok hiányában nemvizsgáltunk. A kockázati vizsgálatok – a dolgozatbanismertetett módszerekkel – elterjeszthetők,és ezzel a klíma- és időjárás-változásravaló felkészülést, illetve a védekezéstalaposabban elő tudják készíteni.ANYAG ÉS MÓDSZERA vizsgált gyümölcsfajtákA Bosc kobak gyümölcse nagy vagyközép nagy, 60-80 mm átmérőjű. Átlagossúlya 180 g. Megnyúlt, a kocsány felé keskenyedő,kobak alakú, gyakran egyenetlen,dudoros. Alapszíne zöldessárga, csaknemteljesen rozsdamázzal fedett (Soltész, 2004).Héja vékony, száraz, kocsánya középhosszú,barna, hajlított. Csészemélyedése sekély, csészéjekissé nyitott. Húsa sárgásfehér, kiválóízű. Jól szállítható és tárolható. Szeptemberelső felében szedhető. Friss fogyasztásra éskonzervipari célra egyaránt kiváló.A Vilmos gyümölcse középnagy vagynagy, átlagosan 100 mm hosszú és 65-70mm átmérőjű, alakja csaknem szabályos körte(Soltész, 1998). Héja viaszos, színe élénkszalmasárga, napos oldalán narancssárga,apró, sűrű, barna paraszemölcsökkel. Húsafehér, kellemes zamatú, jellegzetes illatú. Jólszállítható. Augusztus második felétől szedhető.Friss fogyasztás mellett konzerviparifelhasználása is jelentős.A Bánfán, illetve Zalasárszegen termeltVilmos és Bosc kobak körtefajták 1987 és2009 közötti hektáronkénti termésmennyiségétvizsgáltuk. A technológia fejlődése ellenéreaz időjárási tényezők közvetlenül hatnaka terméshozamokra, ami az évenkénti ingadozásbanjelentkezik, amit jól jelez a vizsgáltidőszakra (1987–2009) vonatkozó hozamgörbe,mindkét körtefajta és mindkét termőhelyesetében (1. ábra). 1994-ben a májusi fagy- ésjégkár következtében csupán 4,5 t/ha volt aterméshozam mindkét fajtánál.Bánfán 1995-ben volt a legmagasabb aterméshozam mind a Vilmos (28,9 t/ha),mind a Bosc kobak körtefajtánál (38,4 t/ha).Ebben az évben az időjárás igen kedvezőenalakult. 2001-ben és 2002-ben mélypont következettbe, mert 2001 áprilisában és 2002márciusában teljes virágzásban fordult előfagy, illetve 2001 júliusában és augusztusábanjégverés volt.A Zalasárszegen termelt Vilmos, illetveBosc kobak hozama az előzőhöz közel hasonlóanalakult (2. ábra). A legkisebb termésmennyiség2001-ben, illetve 2002-ben volt atavaszi fagykár miatt. Bosc kobak fajtánál1989-ben volt legmagasabb a hozam (23,9 t/ha), Vilmos körténél pedig 1998, 1999-benérték el a legnagyobb termést (21,4-21,8 t/ha). 2004-ben mindkét fajtánál aszály sújtottaa körteültetvényt, 2009-ben pedig Zalasárszegensúlyos jégverés érte az ültetvényt.A kockázatelemzés módszereElemzésünkben a várható érték varianciahatásossági kritériumot, az első- és másodfokúsztochasztikus dominancia kritériumot,valamint a kockázatkerülés mértékét isfigyelembe vevő általánosított sztochasztikusdominancia kritériumot használtuk annakérdekében, hogy két fajta és két termőhelyterméskockázatát összehasonlíthatóvátegyük (Persely et al., 2010; Ladányi, 2008).AZ EREDMÉNYEKAz E-V hatásossági kritériumot két különbözőtermőhelyen vizsgált két körtefajtaterméskockázatának összehasonlítására

PERSELY ET AL.: A Bosc kobak és Vilmos körtefajták összehasonlítása 353. ábraE-V hatásossági ábra a Bánfán és Zalasárszegen 1987–2009-ig termeltBosc kobak és Vilmos körtefajták terméshozamára4. ábraElsőfokú sztochasztikus dominancia. Az eloszlásfüggvények a Bánfán és Zalasárszegen1987–2009-ig termelt Bosc kobak és Vilmos körtefajták terméshozamára vonatkoznak

36 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOK5. ábraMásodfokú sztochasztikus dominancia. Az eloszlásfüggvények integrálfüggvényeia Bánfán és Zalasárszegen 1987–2009-ig termelt Bosc kobak és Vilmos körtefajtákterméshozamára vonatkoznak6. ábraBizonyossági egyenérték görbék a kockázati averzió (r a) függvényébena Bánfán és Zalasárszegen 1987–2009-ig termeltBosc kobak és Vilmos körtefajták terméshozamára

PERSELY ET AL.: A Bosc kobak és Vilmos körtefajták összehasonlítása 37használtuk (3. ábra). Az efficiens-halmazba aBánfán és Zalasárszegen termelt Bosc kobakés a zalasárszegi Vilmos változatok kerültek,mivel az általuk kijelölt észak-nyugati síknegyedbennem találtunk másik döntési változatot.Ám ezzel a módszerrel teljes rendezéstnem tudtunk létesíteni. A zalasárszegi Bosckobak fajta preferált a Bánfán termelt Vilmosfajtához képest, mivel várható értéke nagyobb(13 t/ha), valamint varianciája kisebb (50%),mint a Bánfán termelt Vilmos körtének.Az első- és másodrendű sztochasztikusdominancia kritérium eredményei a 4. és 5.ábrán láthatók. Mivel az eloszlásfüggvényekmetszik egymást, az elsőrendű sztochasztikusdominancia (4. ábra) nem nyújt egyértelműválaszt arra, hogy a két különböző helyentermelt két körtefajta közül melyik termelhetőkisebb kockázattal. Éppen ezért szükségessévált a másodfokú sztochasztikus dominanciakiszámítása. Az 5. ábrából látható, a Bosc kobakkörte Bánfán termelve kisebb kockázattaljárt a hozamot tekintve, az eloszlásfüggvényeugyanis majdnem a teljes tartományban a másikhárom eloszlásfüggvény alatt maradt. Szigorúanvéve azonban nem mutatható ki teljesrendezés. Fokozottan érvényes ez a Zalasárszegentermelt Bosc kobak és Vilmos, valaminta bánfai Vilmosra. Ezért szükségünkvolt a leghatékonyabb általánosított sztochasztikusdominancia módszerre.Az általánosított sztochasztikus dominanciamódszerrel ábrázolt bizonyosságiegyenérték-görbék alapján a két körtefajtakét termőhelyen való termelésének kockázataösszehasonlíthatóvá vált (6. ábra). A bánfaiBosc kobak körte bizonyossági egyenérték-függvényekimagaslik a többi közül,amiből a kisebb terméskockázatra következtethetünk.Ezt követi a zalasárszegi Bosc kobakterméskockázata. A legnagyobb kockázattala Zalasárszegen termelt Vilmos fajtatermelhető, ha figyelembe vesszük a döntéshozónaka kockázatvállaláshoz fűződő személyesviszonyát is.KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁSA kutatásokat a TÁMOP 4.2.1/B-09/1/KMR/-2010-0005, az OM-00042/2008, azOM-00265/2008 és az OM-00270/2008 számúpályázatok támogatásával végeztük. Ezútonszeretnénk köszönetet mondani Sipos Gyulavezérigazgatónak és Konrád-Németh Cecíliánakaz adatok rendelkezésre bocsátásáért.FORRÁSMUNKÁK JEGYZÉKE(1) DRIMBA P. (1997): A műtrágyázás hatásának értékelése a kukoricatermelésben kockázatelemzéssel.Növénytermelés 46(6):617-629. pp. (2) DRIMBA P. (1998): A növényszám hatásánakértékelése a kukoricatermelésben kockázatelemzéssel. Növénytermelés 47(5):547-558.pp. (3) DRIMBA P. – NAGY J. (1997): Kukoricahibridekkel végzett kockázatvizsgálat eredményei.Növénytermelés 46(5):487-499. pp. (4) DRIMBA P. – NAGY J. (1998): A talajművelés hatásánakeredményei a kukoricatermelésben a kockázat figyelembevételével. Növénytermelés47(1):59-71. pp. (5) DRIMBA P. – NAGY J. (2000): Kukoricahibridek termelési arányának meghatározásaa hozam kockázatának csökkentése érdekében. Növénytermelés 49(1-2):89-94. pp.(6) KSH (2007): Magyarország mezőgazdasága 2007. (7) LADÁNYI M. (2008): Risk methodsand their applications in agriculture – a Hungarian approach. Applied Ecology and EnvironmentalResearch, 6(1):147-164. pp. (8) LADÁNYI M. – ERDÉLYI É. (2005): A kukoricatermeléskockázatának vizsgálata egy új sztochasztikus hatásossági módszerrel. Agrárinformatika2005, Debrecen, CD-kiadvány (9) PERSELY SZ. – LADÁNYI M. – NYÉKI J. – SZABÓ Z. – ERTSEYI. (2010): Comparison of pear production areas from yield risk aspect. International Journalof Horticultural Science 16(4):25-28. pp. (10) SOLTÉSZ M. (1998): Gyümölcsfajtaismeret- éshasználat. Mezőgazda Kiadó, 162 p. (11) SOLTÉSZ M. (2004): Körte. Alany- és fajtahasználat.In.: Papp J. (szerk.): A gyümölcsök termelése 2. Mezőgazda Kiadó, Budapest, 121-150. pp.

A VIRÁGRÜGYSŰRŰSÉG ÉS A FAGYKÁROSODÁS SZEREPEKAJSZI- ÉS ŐSZIBARACKFAJTÁK TERMÉSBIZTONSÁGÁBANSZABÓ ZOLTÁN – VERES EMESE – SOLTÉSZ MIKLÓS– GONDA ISTVÁN – NYÉKI JÓZSEFKulcsszavak: kajszi, őszibarack, fagykárosodás, virágrügysűrűség.ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK,KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOKMagyarország a kajszi és az őszibarack gazdaságos termeszthetőségének északi határánhelyezkedik el. A fajtaösszetétel és a termőhelyek nem kellő körültekintéssel történőmegválasztása miatt a kajszi- és őszibarack-termelés legnagyobb kockázatát a téli éstavaszi fagykárok jelentik.A szabadföldi megfigyeléseket a Debreceni Egyetem Pallagi kísérleti telepén végeztük,és ennek keretében 20 kajszi- és 21 őszibarackfajtát értékeltünk. A kajszi- és őszibarackfajtákvirágrügysűrűségében 3-4-szeres különbség volt. Mind a két fajnál három csoportbasoroltuk a fajtákat. A magyar kajszifajták virágrügysűrűsége kisebb, mint a honosításalatt álló új külföldi fajtáké. A lehűlés minimuma 2009. január 9-én –17,6 °C , 2009.december 21-én –17,6 °C volt. Egyes fajtáknál 100%-os mértéket ért el a virágrügy-károsodás.A virágrügysűrűség és a fagykárosodás együttes értékelése szükséges a fajtáktermésbiztonságának megállapításához. Közepes termés eléréséhez a kajszibaracknál ésaz őszibaracknál legalább 0,2 db/cm élő virágrügysűrűség szükséges. A vizsgálatokbólszármazó eredmények igazolják, hogy Magyarországon az eredményes termelés szempontjábólnélkülözhetetlen a termőhelyek revíziója, gondosabb megválasztása.A termelés biztonságának növelése érdekében termőtájanként célszerű a termelhetőfajták körét meghatározni. A fajták virágrügysűrűsége, a rügyek elhelyezkedése fajtabélyeg,tehát a fajtaleírások részét képezi. A virágrügysűrűség a fajta termékenységénekegyik tényezője, és így a fajtakiválasztás egyik szempontja. Fagyveszélyes termőhelyena nagy virágrügy-sűrűségű fajták, biztonságos termőhelyen a kicsi-közepesvirágrügy-sűrűségű fajták kiválasztása javasolható.BEVEZETÉSMagyarország a kajszi és az őszibarackgazdaságos termeszthetőségének északi határánhelyezkedik el. A termésbiztonságbankiemelt szerepű a termőhely. Hazai körülményekközött a kajszi- és őszibarackfajtákvirágrügyeinek károsodása egyes évekbenelérheti a 100%-ot is (Szabó, 1997; Szabó –Nyéki, 2004).A síkvidéki termőhelyeken a kajszi, azőszibarack és a japán szilva esetében a termésmennyiségetjelentős mértékben csökkentőfagykárosodás 10 év alatt általában2-4 évben tapasztalható. A kedvezőtlentermőhelyre telepített, illetve az érzékenyebbcseresznye-, meggy- és szilvafajtáknagymértékű károsodása 10 évenként 1-2alkalommal következik be (Szabó, 1997).A termesztőtájak szerepe növekvő a biz-

SZABÓ ET AL.: Virágrügysűrűség és fagykárosodás szerepe kajszi- és őszibaracknál 39tonságos termelésben (pl. Gönci kajszitermő táj).A virágrügyek és a virágok mennyiségeaz adott évi terméshozás, a virág- és hajtásrügyekaránya a termőrészképződés (ésezen keresztül a következő évi terméshozás)fontos tényezője. A szakemberek a termőrészés virágrügy-berakódás felmérésévelfontos információhoz jutnak az ültetvényállapotára és a potenciális terméshozásravonatkozóan. Ezek alapján módosítható ametszés mértéke (Szabó, 2004). Az egységnyivesszőhosszra vetített virágrügymenynyiségviszonylag állandó számnak tekinthető(Werner et al., 1988), a termőképességjellemzésére használt tulajdonság. A hazaigyümölcstermelés egyik legsúlyosabbproblémája a téli és késő tavaszi fagyok, afagykárok. A téli fagyok mértékével szembenegyes gyümölcsfajok (pl. szilva, alma)meglehetősen nagy rezisztenciát mutatnak,mások viszont jóval érzékenyebbek (mandula,őszibarack, dió). A lehűlés mértéketermészetesen nem közömbös, hiszen tartósan–15 °C fok alatti értékek kivétel nélkülkisebb-nagyobb fagykárosodást okozhatnakaz egyes gyümölcsfajoknál. Az új fajtákfagytűrésére vonatkozóan gyors információszerezhető a mesterséges fagyasztással történőLT 50 érték meghatározásával. Ez alapjánés a meteorológiai adatok ismeretébenkiszámítható, hogy milyen gyakorisággalszámíthatnak 50%-ot meghaladó károsodásra.Így a fajta termelési kockázata, illetvevárható jövedelmezősége is becsülhető(Szalay, 2008).AZ ANYAG ÉS MÓDSZERVizsgálatunk célja, hogy meghatározzuka fajták fagykárosodásának mértékét. Az értékeléseket2009 és 2010 tavaszán végeztük aDebreceni Egyetem Pallagi kísérleti telepéna fajtagyűjteményekben, mely kiváló a fagykárosodásvizsgálataihoz. A vizsgálatokhoz1. ábraMinimumhőmérsékletek alakulása 2008. november 1. és 2009. február 28.,valamint 2009. november 1. és 2010. február 28. között (Debrecen–Pallag)

40 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOK20 kajszi- és 21 őszibarackfajtát értékeltünk.Az értékelést rendszeresen folytatjuk.A vizsgálat helyének ökológiai körülményeia Nyírség déli részére jellemző sajátosságokkaljellemezhetők: a terület talajaalacsony humusztartalmú (0,8–1%), 27-28Arany-féle kötöttségi számú laza homok. Azegész évi csapadékmennyiség átlagosan 530mm, amelyből a vegetációs időszak csapadéka340 mm. A vizsgálati évek minimumhőmérsékletétaz 1. ábrán szemléltetjük.Az adott évi terméshozás szempontjábólalapvető fontosságú a virágrügyek mennyisége.A vizsgálatba vont fajoknál fajtánként3-3 db fán 2 m-es magasságból, a korona külsőrészén az ültetvény különböző helyein, különbözőfákról 10 termővesszőt gyűjtöttünk.A vesszőkön az összes rügyet vizsgáltuk.A vizsgált fajoknál meghatároztuk avirágrügysűrűséget, amit db/cm mértékegységbenadtunk meg. Kajszifajták virágrügysűrűségalapján történő csoportosításáravonatkozó szakirodalmat nem találtunk.A vizsgált fajták virágrügysűrűsége alapján3 csoportot állítottunk fel: kicsi: 0,8 db/cmalatt, közepes 0,8–1,2 db/cm közötti, nagy1,2 db/cm feletti. A virágrügysűrűség alapjána következők szerint csoportosítottuk azőszibarackfajtákat: kicsi (0,40 db/cm alatt),közepes (0,41–0,60 db/cm között), nagy (0,60db/cm felett) virágrügy-sűrűségű fajták (Szabó,2004).AZ EREDMÉNYEKA vizsgálati évek téli időjárásának alakulásameglehetősen változatos volt, amelykiváló alkalmat biztosított a csonthéjas gyümölcsűekfagykárosodásának értékelésére.Megállapítottuk, hogy a magyar kajszifajtákvirágrügysűrűsége kisebb, mint a külföldifajtáké. A magyar fajták többsége a kicsivirágrügy-sűrűségű csoportba tartozott.A külföldi fajtákat a közepes és nagy virágrügy-sűrűségűcsoportba soroltuk. A virágrügysűrűségmértéke 2009-ben 0,58 db/cm(Gönci magyar kajszi) és 1,77 db/cm (Ninfa)közötti volt. 2010-ben ezek az értékek 0,52db/cm (Ceglédi óriás) és 2,38 db/cm (Alba)közöttiek voltak. A virágrügy-károsodásmértéke mindkét évben igen magas volt,egyes fajtáknál elérte a 100%-ot 2 méter magasságban.Legkisebb mértékben, 2009-benaz Ivano Liverani (72,6%), 2010-ben az AntonioErrani (17,9%) virágrügyei károsodtak(1. táblázat). A 2010-es vizsgálatok alapjánmegállapítható, hogy a magyar kajszifajtákvirágrügyei jobban tűrték a téli lehűléseket.Termesztés szempontjából fontos a két tulajdonság(virágrügysűrűség és fagytűrés)együttes értékelése, vagyis mennyi ép virágrügymaradt a fákon. Tapasztalataink szerinta kajszinál gyenge-közepes termés eléréséheza jól kötődő fajtáknál a virágsűrűségnekmeg kell haladnia a 0,1 db/cm-t. 2009-benmindössze egyetlen ilyen fajta szerepelt avizsgálatokban, az Ivano Liverani. Ehhezközeli értékeket a Bella d’ Imola, Goldrich,Vitillo és a Robada fajtáknál tapasztaltunk.2010-ben mind a virágrügysűrűségben, minda fagykárosodás mértékében az előző évinéljóval nagyobb különbségek voltak a fajtákközött. Több fajtánál is nagy számban maradtélő virágrügy a termőrészeken, kiemelkedettaz Antonio Errani (1,21 db/cm).Az őszibaracknál is nagy volt az eltérés akét vizsgálati év között a virágrügysűrűségmértékében, de az őszibaracknál a 2009-esértékek voltak magasabbak. A virágrügysűrűségmértéke 2009-ben 0,36 db/cm (Michellini)és 0,95 db/cm (Fantasia) közöttivolt. 2010-ben ezek az értékek 0,25 db/cm(Silver Giant) és 0,93 db/cm (Guerriera) közöttiekvoltak. Az őszibaracknál is tapasztaltunk100%-os fagykárt, a fajták mindegyikenektarin volt (Silver Giant, Sweet Red, BigTop, Guerriera). Ezek az adatok is a nektarinoknagyobb fagyérzékenységére utalnak.Legkisebb mértékben, 2009-ben az SilverKing (61,8%), 2010-ben a Champion (33,4%)virágrügyei károsodtak (2. táblázat).A virágrügysűrűség a fagykár mérsékléseszempontjából jelentős, hiszen nagy fagykárelőfordulásakor a magas virágrügy-sűrűségűfajtáknál megfelelő metszéssel átlagos ter-

SZABÓ ET AL.:VIRÁGRÜGYSŰRŰSÉG ÉS FAGYKÁROSODÁS SZEREPE KAJSZI- ÉS ŐSZIBARACKNÁL 41Kajszibarackfajták virágrügysűrűsége és fagykárosodása1. táblázat2009 2010FajtaVirágrügysűrűség(db/cm)Virágrügykárosodásmértéke (%)Élő virágrügy(db/cm)FajtaVirágrügy-sűrűség(db/cm)Virágrügykárosodásmértéke (%)Élő virágrügy(db/cm)Gönci magyar kajszi 0,5899,5 0,00 Ceglédi óriás 0,5227,1 0,38Mandulakajszi 0,69 94,0 0,04 Gönci magyar kajszi 0,57 54,6 0,26Tardicot 0,75 98,1 0,01 Bella d’ Imola 0,60 66,4 0,20kicsikicsiPalumella 0,80 97,0 0,02 Palumella 0,67 61,8 0,25Pisana 0,80 96,2 0,03 Mandulakajszi 0,67 54,3 0,31Bergeron 0,8791,6 0,07 Bergeron 0,69 63,0 0,26Bella d’ Imola 0,89 89,9 0,09 Ceglédi Piroska 0,71 42,8 0,41Ceglédi Piroska 0,90 96,0 0,04 Vitillo 0,76 100,0 0,00Antonio Errani 0,94 93,4 0,06 Latter Sabattini 0,77 79,4 0,16Ivano Liverani 0,97 72,5 0,27 Ninfa 0,78 100,0 0,00Latter Sabattini 0,98 95,7 0,04 Tardicot 1,0957,1 0,47Ceglédi óriás 1,00 96,8 0,03 Sylred 1,19 83,7 0,19közepesközepesMarietta 1,00 98,8 0,01 Ivano Liverani 1,20 59,6 0,49Alba 1,00 95,1 0,05 Antonio Errani 1,4717,9 1,21Goldrich 1,00 89,9 0,10 Goldrich 1,48 83,5 0,24Vitillo 1,01 92,1 0,08 Silver Cot 1,54 99,5 0,01Silver Cot 1,10 99,4 0,01 Pisana 1,58 55,1 0,71nagyRobada 1,14 92,3 0,09 Robada 1,85 85,8 0,26Sylred 1,6298,4 0,03 Marietta 2,18 85,8 0,31Ninfa 1,77 100,0 0,00 Alba 2,38 78,3 0,52nagy

42 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOKFantasia 0,95 75,2 0,24 Guerriera 0,93 100,0 0,00Alice 0,86 71,7 0,24 California 0,79 11,6 0,70nagyGuerriera 0,81 70,7 0,24 Ambra 0,6091,8 0,05Ambra 0,78 81,8 0,14 Vista Rich 0,54 48,3 0,28Silver King 0,75 61,8 0,29 Silver King 0,49 91,8 0,04Champion 0,72 83,5 0,12 Mariska 0,48 75,4 0,12Maria Aurélia 0,67 75,9 0,16 Fantasia 0,44 77,3 0,10nagyközepesVista Rich 0,66 90,8 0,06 Rich Lady 0,44 99,3 0,00Sweet Red 0,66 75,5 0,16 Maria Aurélia 0,41 55,8 0,18Rich Lady 0,66 85,3 0,10 Michellini 0,4155,8 0,18Red Moon 0,64 82,8 0,11 Big Top 0,39 100,0 0,00Fairlane 0,62 72,3 0,17 Early Redhaven 0,38 86,0 0,05Big Top 0,6290,5 0,06 Alice 0,38 96,4 0,01Early Redhaven 0,59 70,3 0,18 Fairlane 0,38 68,5 0,12Mariska 0,58 63,6 0,21 Champion 0,35 33,4 0,24közepeskicsiCalifornia 0,57 71,9 0,16 Sweet Red 0,32 100,0 0,00Redhaven 0,53 71,6 0,15 Redhaven 0,31 56,2 0,14Max 7 0,5175,5 0,13 Max 7 0,30 86,9 0,04Silver Giant 0,40 100,0 0,00 Red Moon 0,26 63,8 0,10kicsiMichellini 0,3671,7 0,10 Silver Giant 0,2597,9 0,01FajtaVirágrügysűrűség(db/cm)Virágrügykárosodásmértéke (%)Élő virágrügy(db/cm)FajtaVirágrügysűrűség(db/cm)Virágrügykárosodásmértéke (%)Élő virágrügy(db/cm)2009 2010Őszibarackfajták virágrügysűrűsége és fagykárosodása2. táblázat

SZABÓ ET AL.:VIRÁGRÜGYSŰRŰSÉG ÉS FAGYKÁROSODÁS SZEREPE KAJSZI- ÉS ŐSZIBARACKNÁL 43NinfaVitilloAntonio ErraniCeglédi óriásMandulakajsziIvano LiveraniIvano LiveraniKajszifajták virágrügysűrűsége

44 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOKmésmennyiséget is elérhetünk. A vizsgált fajtákvirágrügysűrűségében (rügy/cm) jelentőskülönbségeket tapasztaltunk. Az őszibarackfajtáktöbbségét magas (40% feletti) termékenyülésiképesség jellemzi, a 0,2 db/cm felettiép virágrügymennyiség közepes-nagytermésmennyiség elérését is biztosítja. Afagykárosodás koronán, illetve termőrészenbelüli egyenetlen eloszlása miatt azonbancélszerű a metszéssel megvárni a virágzást.A kevésbé károsodott termőrészeket hagyjukmeg a fán. 2009-ben öt, 2010-ben három fajtaép virágrügysűrűsége haladta meg ezt azértéket.KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁSA kutatásokat az OM-00042/2008, OM-00270/2008, OM-00265/2008 számú pályázattámogatásával végeztük.FORRÁSMUNKÁK JEGYZÉKE(1) SZABÓ Z. (1997): A kedvezőtlen meteorológiai hatások mérséklése. In: Soltész M.(szerk.): Integrált gyümölcstermesztés. Mezőgazda Kiadó, Budapest, 353-359. pp. (2) SZABÓZ. (2004): Csonthéjasok termésbiztonságának egyes tényezője. MTA doktori értekezés, Budapest(3) SZABÓ Z. – NYÉKI J. (2004): Az őszibarack termelés kritikus pontjai. „AGRO-21”Füzetek 34: 46-60. pp. (4) SZALAI I. (1994): A növények élete I-II. JATE Press, Szeged (5)SZALAY L. (2008): Development and cold hardiness of flower buds of stone fruits. In: Nyéki J.– Soltész M. – Szabó Z. (eds.): Morphology, biology and fertility of flowers in temperate zonefruits. Akadémiai Kiadó, Budapest, 63-82. pp. (6) WERNER, D. J. – MOWREY, B. D. – CHAPAR-RO, J. X. (1988): Variability in flower bud number among peach cultivars. HortScience 23(3):578-580. pp.

MIKROKLÍMA-VIZSGÁLATOK ŐSZIBARACK- ÉS SZILVAÁLLOMÁNYBANLAKATOS LÁSZLÓ – GONDA ISTVÁN – SOLTÉSZ MIKLÓS– SZABÓ ZOLTÁN – SUN ZHONG-FU – NYÉKI JÓZSEFKulcsszavak: mikroklíma, koronatér, őszibarack, szilva.ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK,KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOKHűvös nyári napokon a koronatér különböző égtáji irányaiban tapasztalható hőmérsékletikülönbségek általában nem haladják meg az 1 °C-ot. Azokon a nyári napokon,amikor a maximumhőmérséklet meghaladja a 30 °C-ot, a lombkorona belső része és adéli oldal között fellépő hőmérsékleti különbség eléri a 7-8 °C-ot. A hőmérsékletingásokvizsgálatakor azt tapasztaltuk, hogy a nap folyamán a koronatér nyugati és déli oldalamelegszik fel legnagyobb mértékben és ezek is hűlnek le legjobban. Az itt tapasztalhatóingadozás átlagosan 2-3 °C-kal nagyobb, mint a koronatér belsejében mérhető. Hűvösebbnyári napokon, amikor a maximumhőmérséklet 25 °C alatt marad, a korona külsőés belső terében tapasztalható napi hőingadozás közötti különbség nem haladja meg a0,5 °C-ot. A hőségnapokon viszont a korona külső és belső részein mérhető napi hőingásközötti differencia a 4 °C-ot is meghaladhatja.BEVEZETÉSA növényállományok mikroklímájánakvizsgálatai az 50-es években kezdődtek hazánkban.A 90-es években az állományokhőhiányának és hőtöbbletének időbeli dinamikájaképezte a legtöbb állományklíma-kutatástárgyát (Kocsis – Ligetvári, 1992). Kezdetbenaz állományklíma-vizsgálatok főlegszántóföldi kultúrákra vonatkoztak (Anda,1993; Hunkár – Bacsi, 1993). Gyümölcsösökállományklíma-vizsgálati eredményei Tőkeiet al. (1995), Lakatos (2002), illetve Tőkei ésDunkel (2004) munkáiban láttak napvilágot.Amennyiben folyamatosan nyomon követika gyümölcsfák időjárási elemekkelszembeni reakcióit, az állományban mérhetőmeteorológiai elemek értékeit és változásait,lehetőség nyílik arra, hogy kellő időben információtnyerjenek a fitotechnikai beavatkozásokoptimális időpontjának meghatározásához(nyári metszés, hajtásválogatás,gyümölcsritkítás stb.), a mulcstakarás, illetvea gyepesítés alkalmazásához, az öntözésmódjának és időpontjának megállapításához,a növényvédelmi beavatkozásokhoz (Gonda– Király, 2005). Ahhoz, hogy a napsebekkialakulási feltételeit időben tudják detektálniés megelőző intézkedéseket tehessenek,folyamatos állományi mikroklímamérésszükséges. A napseb ugyanis jelentősen befolyásoljaa gyümölcsök minőségét, csökkentiáruértékét (Gonda – Szentpéteri, 2006).A lombkoronában mérhető sugárzás mennyiségénekalakulása igen fontos a gyümölcsminőségetmeghatározó mutatók alakulásánál(Gonda, 1999).AZ ANYAG ÉS MÓDSZERA vizsgálatokat a Debreceni Egyetempallagi gyümölcsösében végeztük 2010 nyarán.Az őszibarack-ültetvényben a mérőállo-

46 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOKmás telepítésénél elsődleges célunk az volt,hogy egészséges, jól fejlett, intenzív lombkoronábahelyezzük a mérőszenzorokat, hogya levélzet szerepe az állományi mikroklímakialakításában hangsúlyos legyen. A vizsgáltfajta a Michelini volt. Az őszibarack-ültetvényt2003-ban létesítették, a térállás 5×1,5méter. A koronaforma karcsú orsó. A Micheliniközéperős-erős növekedésű, koronájaszétterülő. A szilvaültetvényt 2005-ben telepítették,a sor- és tőtávolság 5×2 m. A vizsgáltfajta a Haganta volt, melynek fája középerősnövekedésű, laza koronájú.Az őszibarack-ültetvényben a korona különbözőégtáji irányaiban, illetve a koronabelsejében helyeztük el az érzékelő szenzorokat.A szilvaállományban pedig három magasságiszintben, a törzstérben, a koronatérbelsejében és a koronatér felett.Külön elemeztük a mikroklíma-paraméterekátlagos napi meneteit eltérő időjárásikörülmények mellett, forró (T max >30 °C) éshűvös (T max

LAKATOS ET AL.: Mikroklíma-vizsgálatok őszibarack- és szilvaállományban 471. ábraKorona-hőmérsékletek átlagos napi menetének alakulása őszibarack-állományban(Debrecen–Pallag, 2010. június 1–augusztus 31.)2. ábraKorona-hőmérsékletek átlagos napi menetének alakulása hűvös napokon (T max

48 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOK3. ábraKorona-hőmérsékletek átlagos napi menetének alakulása hőségnapokon (T max>30 °C)őszibarack-állományban (Debrecen–Pallag, 2010. június 1–augusztus 31.)4. ábraKoronatér relatív nedvességtartalmának alakulása őszibarack-állományban(Debrecen–Pallag, 2010. június 1–augusztus 31.)

LAKATOS ET AL.: Mikroklíma-vizsgálatok őszibarack- és szilvaállományban 49korona nyugati felülete lesz a legmelegebb(3. ábra). Csaknem egész nap folyamán a koronabelseje a legalacsonyabb hőmérsékletű,ez alól csak a késő délutáni órák jelentenekkivételt, ekkor a korona belső területei mintegy1-1,5 °C-kal meghaladják az északi, déli,valamint a keleti oldal hőmérsékleti értékeit.Forró nyári napokon a különbségek a koronabelső és külső területei között elérhetika 7-8 °C-ot. jól kivehető a késő délelőtti ésa kora délutáni jelentős eltérés a belső és akülső koronaterületek hőmérsékleti értékeiben.A déli órákban tapasztalható visszaesésa magas napállásnak és az intenzív transzspirációnakköszönhető.Az állományi légtérnedvességtartalmának napi alakulásaa korona különböző részeinA koronatér relatív nedvességtartalmánakismerete azért fontos mikroklíma-paraméter,mert a növényi kórokozók által okozottfertőzések magas légnedvességi viszonyokmellett gyakrabban következnek be, és jelentősebbkártételt is eredményeznek. Ugyanakkora magasabb relatív nedvességtartalomkiegyenlítettebb vízkészlet-gazdálkodásteredményezhet.Átlagos nyári napokon a hajnali, éjszakaiórákban a relatív nedvességtartalom 85-86%-ra nő, míg a déli, kora délutáni órákra átlagosan65%-ra csökken. A napi nedvességamplitúdóátlagosan 20%-ot ér el. Hőségnapokon,amikor a napi maximumhőmérséklet meghaladjaa 30 °C-ot a déli, kora délutáni órákban,a koronatér belsejének relatív nedvességtartalma50%-ra csökken. Vagyis magas hőmérsékletűnapokon a relatív nedvesség napiamplitúdója eléri a 35%-ot (4. ábra). Hűvös,borult, csapadékos napokon a relatív nedvességtartalomcsaknem az egész nap folyamánváltozatlan, 92-97% körüli értékeket mutat,nem vehető észre határozott csökkenés vagynövekedés. A reggeli órákra jellemző értékhezképest a késő délutáni órákban mutatkozónedvességtartalom csökkenésének mértékeáltalában nem haladja meg az 5%-ot.A hőmérséklet és a nedvességtartalomvertikális változásaSzilvaültetvényben azt is megvizsgáltuk,hogy vertikálisan miként alakul a hőmérsékletés relatív nedvességtartalom a nap folyamán.Három szintben történt az adatgyűjtés,törzstérben, koronatérben és a koronatér felett.Amennyiben függőleges mentén többszintben ismertek a meteorológiai változókértékei, lehetőség adódik arra, hogy a vertikálishőenergia- és vízgőztranszport mértékétmeghatározzuk. Az eredmények azt mutatják,hogy a nap folyamán a törzstér a legalacsonyabbhőmérsékletű. A hajnali órákban akorona terében alacsonyabb a hőmérséklet,mint a koronatér felett, illetve a törzstérben.A kora délutáni órákban a koronatérben fordulnakelő a legmagasabb hőmérsékletek.Ez a tartomány az állomány legmelegebbzónája. A törzstér és koronatér közötti hőmérséklet-különbséga kora délutáni órákbana legnagyobb, ekkor a koronatér 3-4 °C-kalmagasabb hőmérsékletű, mint a törzstér.A délelőtti órákban a koronatér fölötti tér alegmelegebb, azonban erre a szintre jellemzőhőtöbblet csupán 0,5-1 °C-kal magasabb,mint a koronatérre jellemző érték (5. ábra).A késő esti órákban kiegyenlítődik a hőmérsékletvertikális profilja az állományi térben,majd fokozatosan a koronatér feletti tér válikaz állományi tér leghidegebb tartományává.A koronatér felső terében tapasztalható érték0,5-0,6 °C-kal alacsonyabb, mint a törzstérrejellemző hőmérséklet. Az állományitér vertikális hőmérsékleti profiljának vizsgálatánálaz állapítható meg, hogy az aktívzóna a koronatér felső harmadában található.Nappali órákban ez a tartomány lesz a legmagasabbhőmérsékletű, a hajnali órákra pedigez a zóna hűl le a leginkább. A tapasztalt,viszonylag kis hőmérséklet-különbség abbóladódik, hogy fiatal fáknál kicsi a levélzet árnyékolóhatása, és össztömege átengedi a sugárzásjelentős részét a talajfelszín irányába,így a függőleges hőmérsékleti differenciákkisebbek lesznek, mint nagyobb levélzetűállo mányok esetében.

50 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOKA szilvaállomány nagyobb napi hőmérsékletiamplitúdót mutat, mint az őszibaracké(7. ábra). A szilvaállomány a hajnali órákban2-3 °C-kal alacsonyabb hőmérsékletű, mintaz őszibarack-állomány. Délelőtt folyamánés a késő délutáni órákban megmarad a hőhiánya szilvaállományok terében. A szilvafákkoronaterében a déli és a kora délutániórákban 3-4 °C-kal magasabb hőmérsékletmérhető, mint az őszibarack-állományokban.Összehasonlítva a napi amplitúdókat, a napihőmérsékletingás a szilvaállományokban5-7 °C-kal magasabb, mint az őszibarack-állományokban.Az őszibarackfák nagyobblevélfelülete kiegyenlítettebb hőmérsékletmenetetés kisebb hőingást eredményez.Hőségnapokon a szilvafák koronaterébenaz őszibarackéhoz képest igen jelentős nedvességtartalom-csökkenésfigyelhető meg.A szilvaállomány egész nap alacsonyabbrelatív nedvességtartalommal jellemezhető.A nedvességtartalom-különbség a koradélutáni órákra elérheti a 13-14%-ot, azaz aszilvaállomány átlagos nedvességtartalma akora délutáni órákra 43%-ra csökken, mígaz őszibaracknál 56-57%-os relatív nedvességtartalom-értékektapasztalhatók (8. ábra).A késő délutáni óráktól kezdődően a szilvakoronaterében erőteljesebben emelkedik alevegő relatív nedvességtartalma az őszibarackéhozképest. Az éjszakai órákban a szilvaállománykoronaterében a levegő relatívnedvességtartalma 7-8%-kal haladja meg azőszibarackosra jellemző értéket.Az őszibarackfák koronaterében a déli oldalnapi átlaghőmérséklete a legmagasabb,míg a koronatér belseje a leghidegebb. Legalacsonyabbminimumhőmérsékletek a délioldalon és a koronatér belsejében jelentkez-1. táblázatKoronatér hőmérsékleti mutatóinak alakulása őszibarack-állományban(Debrecen–Pallag, 2010. június 1–augusztus 31.)(M.e.: °C)Hőségnapokon a három szintben mért relatívnedvességtartalom átlagos napi menetéről(6. ábra) megállapítható, hogy a legnagyobbnapi amplitúdó a koronatérre jellemző.Az éjszakai órákban 85-90% közötti értékekfordulnak elő, míg a déli órákra 40-42%-racsökken a koronatér relatív nedvességtartalma.Legkisebb nedvességamplitúdó-értékeka törzstérre jellemzőek. Az éjszakai órákrajellemző 83-85%-ról a kora délutáni órákra50%-ra csökken a levegő nedvességtartalma.A törzstér és a koronatér fölötti tartományközötti maximális nedvességtartalom-különbségrejellemző, hogy a vertikális nedvességkülönbséga déli órákban eléri a 12-13%-ot. A kora reggeli és késő délutáni órákban avertikális nedvességáram értéke lecsökken, afüggőleges mentén nem mutatkozik számottevőnedvességkülönbség a koronatér felettitér és törzstér között. Az éjszakai órákban akoronatér és a koronatér feletti zóna a legmagasabbnedvességtartalmú, itt 5-6%-kal mérhetőnagyobb nedvesség, mint a törzstérben.Az őszibarack- és szilvaültetvényállományklímájának összehasonlításaÉszaki oldal Nyugati oldal Korona belseje Keleti oldal Déli oldalÁtlaghőmérséklet 23,8 24,1 23,3 24,2 24,5Minimumhőmérséklet 13,1 12,9 12,8 13,1 12,8Maximumhőmérséklet 34,9 42,0 35,2 35,5 39,1Átlagos napi hőingás 9,8 12,5 10,1 9,9 12,4Hűvös napok hőingása 3,0 3,2 2,9 3,0 3,3Hőségnapok hőingása 12,3 15,7 12,8 12,9 16,7Abszolút maximálisnapi hőingás21,8 29,1 22,4 22,4 26,3

LAKATOS ET AL.: Mikroklíma-vizsgálatok őszibarack- és szilvaállományban 515. ábraHárom szintben mért hőmérséklet átlagos napi menetének alakulása szilvaállománybanhőségnapokon (T max>30 °C) (Debrecen–Pallag, 2010. június 1–augusztus 31.)6. ábraHárom szintben mért relatív nedvességtartalom átlagos napi menetének alakulásaszilvaállományban hőségnapokon (T max>30 °C)(Debrecen–Pallag, 2010. június 1–augusztus 31.)

52 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOK7. ábraSzilva- és őszibarack-állomány átlagos napi hőmérsékleti menetének alakulása hőségnapokon(T max>30 °C) (Debrecen–Pallag, 2010. június 1–augusztus 31.)8. ábraSzilva- és őszibarack-állomány átlagos napi relatív nedvességtartalmának változásahőségnapokon (T max>30 °C) (Debrecen–Pallag, 2010. június 1–augusztus 31.)

LAKATOS ET AL.: Mikroklíma-vizsgálatok őszibarack- és szilvaállományban 53nek. A legmagasabb hőmérsékletek a koronatérnyugati oldalán mérhetők. Az átlagosnapi hőingás a nyugati oldalon a legmagasabb.Hűvös napokon minimális eltérések(0,3-0,4 °C) észlelhetők a koronatér belsőterülete és a nyugati, valamint a déli oldalközött. Hőségnapokon a korona déli felületénmérhető a legnagyobb hőingás, amely akorona belső és külső része között elérte a4 °C-ot. A koronatérben tapasztalható abszolútnapi hőmérsékleti amplitúdók a nyugatioldalon meghaladják a 29 °C-ot, míg az északioldalon 22 °C alatti amplitúdók jellemzőek(1. táblázat).FORRÁSMUNKÁK JEGYZÉKE(1) ANDA A. (1993): Surface temperature as an important parameter of plant stands. Időjárás97: 259-267. pp. (2) BERÉNYI D. (1952): A különböző sűrűségű őszi rozsvetések állományéghajlata.Debreceni Mg. Kísérleti Int. Évkönyve, 107-140. pp. (3) CSÖBÖNYEI I. – STOLLÁRA. (1969): Az alma rügyfakadása és a rügyfakadás-virágzás fenofázis összefüggése a léghőmérséklettel.Kísérletügyi Közlemények 1-3: 19-23. pp. (4) DUNKEL Z. – KOZMA F. (1981):A szőlő téli kritikus hőmérsékleti értékeinek területi eloszlása és gyakorisága Magyarországon.Légkör 2: 13-15. pp. (5) DUNKEL Z. – KOZMA F. – MAJOR GY. (1981): Szőlőültetvényeinkhőmérséklet- és sugárzás-ellátottsága a vegetációs időszakban. Időjárás 4: 226-234. pp. (6)GONDA I. (1999): Az alma nyári metszésének hatásai. Kertgazdaság 31(2): 132-133. pp. (7)HUNKÁR M. – BACSI ZS. (1993): Kísérletek talaj-növény-időjárás modellekkel. Meteorológia ésnövénytermesztés, 59-65. pp. (8) KOCSIS L. – LIGETVÁRI F. (1992): Előkészületek a Schedulernövényi stresszmérő készülék adaptációjára. Magyar Szőlő- és Borgazdaság II. 1: 5-8. pp. (9)LAKATOS L. (2002): Állományklíma vizsgálatok almaültetvényben. Innováció, a tudomány ésa gyakorlat egysége az ezredforduló agráriumában. Kertészet. DE AGTC, Debrecen, 12-22.pp. (10) NYUJTÓ F. (1965): Gyümölcstermesztés és agrometeorológia az Alföldön. Kertészetés Szőlészet 15: 8-9. pp. (11) PÁSZTOR K. – SZABÓ T. (1990): Növényállományok felszínhőmérsékleténekkapcsolata a meteorológiai tényezőkkel. Időjárás Vol. 94 No. 4. (12) STOLLÁRA. – ZÁRBOK ZS. (1981): A gyümölcsösök optimális termőhelyének elemzése hőmérsékletiadottságok alapján. Légkör 3: 15-17. pp. (13) SZÁSZ G. (1956): A talajkülönbségek hatása azőszi árpa állományéghajlatára. Agrokémia és Talajtan 5: 471-484. pp. (14) TŐKEI L. – DUNKELZ. (2004): Investigation of crop canopy temperature in apple orchards. Physics and chemistryof the Earth. Published by Elsevier Ltd. (15) TŐKEI L. – GRÁNÁSI T. – LIGETVÁRI F. – BULÁT-KÓ F. (1995): A növényi felszínhőmérséklet vizsgálata almaültetvényben. Új kertgazdaság 3:18-24. pp.

VIRÁGZÁSKÉSLELTETÉS ÉS MIKROKLÍMA-MÓDOSÍTÁSHŰTŐÖNTÖZÉSSEL CSERESZNYE-, ŐSZIBARACK-ÉS SZILVAÜLTETVÉNYBENLAKATOS LÁSZLÓ – SOLTÉSZ MIKLÓS – GONDA ISTVÁN– SUN ZHONG-FU – SZABÓ ZOLTÁN – NYÉKI JÓZSEFKulcsszavak: hűtőöntözés, virágzáskésleltetés,mikroklíma, cseresznye, őszibarack, szilva.ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK,KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOKKutatómunkánk célja annak kiderítése volt, hogy a hűtőöntözés miként befolyásolja avirágzáskezdet időpontját és a gyümölcsállományok mikroklímáját. A cseresznye-, őszibarack-és szilvaültetvényben a hűtőöntözés eredményei alapján megállapítható, hogy amikroszórófejek által kijuttatott vízmennyiség hatékonyan befolyásolta az állományokhőmérsékletét. Magasabb napi hőmérséklet (20 °C körüli hőmérséklet) esetében akár5-7 °C-os csökkenés is elérhető. Az alacsony relatív nedvességtartalom tovább növelhetia csökkenés mértékét. A gyakori (húszpercenkénti) öntözés hatására folyamatosanalacsonyabb hőmérsékleten tarthatók a fák, valamint a rügyek hőmérséklete, melynekeredményeképpen az öntözött fákon a virágzáskezdetek több nappal később következtekbe. A virágzáslefutás dinamikájában az tapasztalható, hogy a lefutási görbe jellegehasonló volt az öntözött és öntözetlen fáknál. Az öntözött fáknál azonban gyorsabb lefutásjellemezte a virágzásdinamikát, annak ellenére, hogy csaknem azonos volt a hőmérsékletaz öntözött és öntözetlen kezelések virágzási ideje alatt. A legnagyobb mértékűvirágzáskésleltetés az őszibaracknál tapasztalható, csaknem 8 nappal később kezdődöttaz öntözött állományban a virágzás, mint az öntözetlennél. Legkevésbé a cseresznye virágzásiidőpontját sikerült késleltetni, ebben az esetben 4 nappal később következett bea virágzáskezdet a kontrollfákhoz képest. A szilvaültetvénynél 6 nappal későbbi volt avirágzáskezdet. Bizonyítást nyert, hogy a hűtőöntözés hazánk klimatikus viszonyai közöttalkalmas a virágzáskésleltetésre. Az eljárással a fagykár valószínűsége jelentősencsökkenthető, és a termésbiztonság javítható.BEVEZETÉSAz öntözést a hazai kertészeti gyakorlatbanáltalában vízpótlásra használják. Azesőztető öntözés azonban igen erőteljesenhat a hőmérsékletre. Amennyiben a levegőhőmérséklete magas, eléri vagy meghaladjaa 20 °C-ot, az esőztető vagy hűtőöntözésjelentősen csökkentheti a levegő, illetvea növények hőmérsékletét. A hűtőhatásannál erősebb, minél szárazabb a levegő.A hűtő öntözés rendszeres alkalmazásávala gyümölcsállományok hőmérséklete csökkenthető,így késleltethető a virágzás kezdete.Korai virágzáskezdet esetén nagyobba fagy előfordulásának valószínűsége, amikomoly károkat okozhat a gyümölcsösökben.A hűtőöntözés jótékony hatása nemcsak

LAKATOS ET AL.: Virágzáskésleltetés és mikroklíma-módosítás hűtőöntözéssel 55a hőmérséklet-csökkentésben jelentkezik,hanem alkalmas közvetlen fagyvédelemreis. A fagypont alatti hőmérsékletnél a vízés jég egyidejű jelenléte biztosítja, hogy avirágzat, illetve terméskezdemény felszínhőmérsékletenulla fok közelében marad,miközben a környező levegő hőmérsékleteakár mínusz 8 °C-ra csökken. A hazaiés nemzetközi gyakorlatban a fagyvédelmiöntözés elterjedtebb, de a hűtőöntözésesvirágzáskésleltetéssel a fagy elleni közvetlenvédekezés hatékonysága is jelentősenfokozható. A nemzetközi kutatások jelenlegarra irányulnak, hogy meghatározzák ahűtőöntözés szerepét a gyümölcsminőségimutatók alakulásában (Iglesias et al., 2002).A gyümölcsösökben elhelyezett állományfeletti mikroszórófejekkel hatékonyan javíthatóa fedőszín-borítottság (Iglesias et al.,2005), de a gyümölcsök antociántartalmánaknövelésében is hatékonynak bizonyult(Iglesias et al., 2008). A virágzásdinamikaalakulását, annak időjárási változókkal valókapcsolatát korábban alma- és meggyültetvényekbenvizsgáltuk (Lakatos et al., 2006,2008, 2009).AZ ANYAG ÉS MÓDSZERA kísérleti terület a Debreceni EgyetemMezőgazdaság-, Élelmiszertudományi ésKörnyezetgazdálkodási Kar Pallagi kísérletitelepén található. Az állományi mérések4×1,5 m-es térállású, tölcsér koronaformájúHaganta szilva-, 4x1 m-es térállású, karcsúorsó koronaformájú Katalin cseresznye- és5×1,5 m-es térállású, karcsú orsó koronaformájúMichelini őszibarack-ültetvénybentörténtek. A cseresznyefákat 2000-ben, azőszibarackfákat 2003-ban, a szilvafákat pedig2005 tavaszán telepítették.A mérésekhez speciális mikroklíma-állomásthasználtunk. A nagyérzékenységű platinahőmérsékletmérő szenzorokat az ágakra,közvetlenül a virágrügyek alá helyeztük.Öt pontban mértünk korona-hőmérsékletet,a négy égtáji irányban, illetve a korona geometriaiközéppontjában. A mintavételezésiidő 10 perc volt. A virágzásdinamikai felvételeketa Nyéki (1980, 1989, 1990, 2002)által kidolgozott és továbbfejlesztett módszerekszerint végeztük. Fajtánként háromöntözött és három öntözetlen fa esetébenvizsgáltuk a hűtőöntözés virágzáskésleltetőhatását. Fánként 100-100 virágot számoltunkle, és naponta feljegyeztük a kinyílt virágokarányát.A kísérleti körülmények beállítása 2010márciusában kezdődött. Kialakításra kerültegy olyan öntözőrendszer, mely alkalmas agyümölcsök fagyvédelmének ellátására ésjól használható a mikroklíma paramétereinekbefolyásolására. Jelen esetben célunk apárolgás általi hűtés mértékének vizsgálatavolt. A virágzáskezdet előtt megközelítőlegegy hónappal korábban indítottuk a hűtőöntözést.Az állományi térben, három szintbenhelyeztünk el mikroszórófejeket (törzstérben,közvetlenül a talaj szintje felett néhánycentiméterre, a koronatérben, illetve a koronatérfölött körülbelül fél méter magasságban).Az öntözési programot úgy állítottukbe, hogy húszpercenként két percig tartott azöntözés. A mikroszórófejek egyenletes hűtéstbiztosítottak a teljes fa felületén. Ekkornem választottuk szét az egyes öntözési szintekhatását, mivel ebben az időszakban a párolgásmég nem olyan intenzív, hogy a törzstérbekijuttatott vízgőzmennyiség jelentősenbefolyásolná a koronatér hőmérsékletét. Ígygyakorlatilag a kontaktpárolgás mutatkozotta leghatékonyabb felszínhőmérséklet-csökkentőtényezőnek. Ezért a három magasságiszintben elhelyezett szórófej együttes hatásátvettük figyelembe.A VIZSGÁLAT EREDMÉNYEIAz egyhónapos öntözési programbanazt tapasztaltuk, hogy a hőmérsékletátlagos napi menete az öntözött fáknál1,5-2,0 °C-kal alacsonyabb volt, mint anem öntözötteké (1. ábra). Az átlagos különbséga déli órákban elérte a 3-4 °C-ot.

56 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOK1. ábraAz öntözött és öntözetlen szilvaállományok átlagos napi hőmérsékletének alakulása(Debrecen–Pallag, 2010. április 2–30.)2. ábraA délelőtti öntözés hatása az őszibarack-állománylombkorona-hőmérsékletének napi alakulására(Debrecen–Pallag, 2010. április 2–30.)

LAKATOS ET AL.: Virágzáskésleltetés és mikroklíma-módosítás hűtőöntözéssel 57Legkisebb hőmérséklet-csökkenést a hajnaliórákban tapasztaltunk, ekkor az öntözöttállományok 0,5-1,0 °C-kal bizonyultakalacsonyabb hőmérsékletűnek, mint a nemöntözöttek. Nem találtunk szignifikáns különbségeta vizsgált gyümölcsfajok esetébenaz öntözött és nem öntözött mikroklímákhőmérsékletének alakulásában. Ebben azidőszakban még nem érvényesül a lombozatnak,a koronaformának a mikroklímáragyakorolt hatása.Megvizsgáltuk, hogy a különböző napszakokbantörténő hűtőöntözés milyenmértékben befolyásolja az állományi tereknapi hőmérsékletének alakulását. Tisztáznikívántuk, hogy napszaktól függetlenül hatékonylehet-e a hűtőöntözés az állományimikroklíma szabályozására. Természetesena legnagyobb hőmérséklet-csökkentőhatást azokon a napokon értük el, ahol anapi maximumhőmérséklet elérte, illetvemeghaladta a 20 °C-ot. A reggeli órákbanelkezdett hűtőöntözés hatására a déli órákraa virágrügyek hőmérsékletét 7-8 °C-kalsikerült csökkentenünk az őszibarack-állományokban(2. ábra).Jóllehet alacsonyabb hőmérséklet melletta párolgás általi hűtés kevésbé intenzív, deebben az esetben is csökkenthető az állományokhőmérséklete. A mérési eredményekazt mutatták, hogy a magasabb hőmérsékletűéjszakákon, amikor a minimumhőmérsékletmeghaladta a 10 °C-ot, az éjszakai öntözésszámottevően, akár 3,0-3,5 °C-kal is csökkentettea cseresznye állományi terének, arügyeknek és virágoknak a hőmérsékletét(3. ábra). Amennyiben a nap folyamán leállítottuka hűtőöntözést, 2 óra elteltével a hűtőhatásmegszűnt. Ezért igen fontos a megfelelőgyakorisággal végzett öntözés, mert ritkavízkijuttatás esetén a várt hőmérséklet-csökkentőhatás elmarad.Magasabb hőmérsékletű napokon, amikora maximumhőmérsékletek elérik a 20°C-ot, intenzív besugárzásnál a hűtőhatásigen gyorsan jelentkezik. Az öntözést követően,fél óra alatt, 5 °C-kal csökkenthető alombkorona hőmérséklete. A folyamatos, 203. ábraA magasabb hőmérsékletű (T min>10 °C) éjszakai órákban végzett öntözés hatásaa cseresznyeállományok átlagos napi hőmérsékletének alakulására(Debrecen–Pallag, 2010. április 2–30.)

58 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOK4. ábraA nappali órákban végzett öntözés hőingást mérséklő hatása szilvaállományokátlagos napi hőmérsékletének alakulására (Debrecen–Pallag, 2010. április 2–30.)5. ábraA virágzási idő alakulása öntözött és öntözetlen őszibarack-állományban(Debrecen–Pallag, 2010. április 2–30.)

LAKATOS ET AL.: Virágzáskésleltetés és mikroklíma-módosítás hűtőöntözéssel 59percenkénti vízkijuttatás segítségével az éjszakaiórákban is tartható a 3-4 °C-kal alacsonyabbhőmérséklet az öntözött ültetvényben.Az öntözés általi hőmérséklet-ingadozásazonban kisebb az éjszakai órákban.Az öntözés hatása nemcsak a hőmérsékletcsökkenésében jelentkezik, hanem a hőingásmérséklésében is. Azokon a napokon, amikorfelhőzet, illetve borultság miatt visszaesett ahőmérséklet, az öntözött állományoknál ezkevésbé volt érzékelhető (4. ábra). Az öntözöttállományok esetében magasabb hőmérsékletűnapokon az intenzív felmelegedésés gyors lehűlés egyaránt mérsékelhető, ígya hőstressz kialakulása, a napégéskockázategyaránt mérsékelhető.Az előzetes eredmények azt mutatják,hogy az öntözetlen őszibarackfáknál a virágzásáprilis 3-án kezdődött, míg az öntözött állományokesetében 8 nappal később. Jól láthatóaz 5. ábrán, hogy a virágzás dinamikájátjellemző szigmoid görbe meredeksége öntözéshatására sokkal lassabb, kevésbé intenzívnövekedést mutat, mint az öntözetlen fákesetében. A virágzáskezdettől a fővirágzásiidőpont (50% kinyílt virág) bekövetkezése azöntözött állományban 9 nap, míg öntözetlenállományoknál 7 nap. Ez az el húzódó virágzásiütem végig jellemző marad az öntözöttállomány esetében. A teljes virágzás öntözetlenkörülmények között április 15-én befejeződik,míg az öntözött állományban csak április27-én. A virágzás időtartama hat nappalhosszabbodik meg öntözés hatására.A vizsgált három gyümölcsfaj közül aszilva mutatta a leggyorsabb, legintenzívebbvirágzásdinamikát (6. ábra). A legmeredekebbszigmoid görbét ennél a fajnál figyelhettükmeg. A virágzás intenzitására jellemzővolt, hogy a virágzáskezdettől az 50%-osvirágzási arány kialakulásához az öntözöttszilvafáknál 5 napra, míg öntözetlen fáknál4 napra volt szükség. Az öntözetlen szilvafákvirágzása április 6-án kezdődött, míg azöntözött állományoknál 4 nappal később következettbe.Szilvánál is azt tapasztaltuk, hogy az öntözöttállomány lassabb virágzási üteme a6. ábraA virágzási idő alakulása öntözött és öntözetlen szilvaállományban(Debrecen–Pallag, 2010. április 2–30.)

60 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOKvirágzás végéig jellemző maradt. A teljesvirágzás öntözetlen körülmények között április17-én befejeződött, míg az öntözött állománybanerre április 26-án került sor.A virág zás időtartama két nappal hosszabbodottmeg öntözés hatására.A cseresznyénél tapasztaltuk a legkisebbkülönbséget a virágzáskésleltetés dinamikájában.Az öntözetlen cseresznyefák virágzásaáprilis 9-én kezdődött, míg az öntözöttállományoknál 3 nappal későbbi a virágzáskezdet(7. ábra). A virágzás a cseresznyénélvolt a leghosszabb a három vizsgált faj közül.A virágzáskezdettől az 50%-os virágzásiarány kialakulásához az öntözött cseresznyeállományban9 napra, míg öntözetlenállományoknál 8 napra volt szükség. A cseresznyeteljes virágzása öntözetlen körülményekközött április 24-én fejeződött be, mígaz öntözött állományban csak április 28-án.A virágzás időtartama 2 nappal hosszabbodikmeg öntözés hatására.7. ábraA virágzási idő alakulása öntözött és öntözetlen cseresznyeállományban(Debrecen–Pallag, 2010. április 2–30.)

LAKATOS ET AL.: Virágzáskésleltetés és mikroklíma-módosítás hűtőöntözéssel 61FORRÁSMUNKÁK JEGYZÉKE(1) IGLESIAS, I. – ECHEVERRÍA, G. – SORIA, Y. (2008): Differences in fruit colour development,anthocyanin content, fruit quality and consumer acceptability of eight Gala applestrains. Sci. Hortic. 119(1): 32-40. pp. (2) IGLESIAS, J. – SALVIA, L. – TORGUET, L. – CABÚS,C. (2002): Orchard cooling with overtree microspinkler irrigation to improve fruit colourand quality of Topred Delicious apples, Sci. Hortic. 93: 39–51. pp. (3) IGLESIAS, I. – SALVIA,J. – TORGUET, L. – MONTSERRAT, R. (2005): The evaporative cooling effects of overtree microsprinklerirrigation on Mondial Gala apples. Sci. Hortic. 103(3): 267-287. pp. (4) LAKATOSL. – SZABÓ T. – RACSKÓ J. – SOLTÉSZ M. – SZABÓ Z. – NAGY J. – NYÉKI J. (2006): Effects ofweather characteristics on blooming dates in an apple gene bank plantation between 1984 and2001. Inter. J. Hort. Sci. 12(2): 37-44. pp. (5) LAKATOS L. – SZABÓ T. – SZABÓ Z. – SOLTÉSZ M.– NYÉKI J. (2009): Relation of sour cherry blooming dynamics and meteorological variables.Inter. J. Hort. Sci. 15(4):17-23. pp. (6) LAKATOS L. – SZABÓ T. – SOLTÉSZ M. – SUN, Z. – WANG,Y. – SZABÓ Z. – NYÉKI J. (2008): Időjárási változók hatása a meggy virágzástartamának alakulására.„Klíma-21” Füzetek 53: 60-67. pp. (7) NYÉKI J. (1980): Gyümölcsfajták virágzásbiológiájaés termékenyülése. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest (8) NYÉKI J. (1989): Csonthéjasgyümölcsűek virágzása és termékenyülése. Doktori értekezés. MTA, Budapest (9) NYÉKI J.(1990): A gyümölcstermő növények virágzása, megporzása és termékenyülése. In: GyuróF. (szerk.): Gyümölcstermesztés. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 61-90. pp. (10) NYÉKI J.(2002): Gyümölcstermő növények virágzása és termékenyülése, ültetvények fajtatársítása.Egyetemi jegyzet. Debreceni Egyetem AGTC, Debrecen

A METSZÉS IDŐPONTJA ÉS A CSERESZNYEFAJTÁK FAGYKÁROSODÁSAVASZILY BARBARAKulcsszavak: cseresznye, téli fagykár, metszés.ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK,KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOKVizsgálatainkból megállapítható, hogy a nyári metszés hatására a korona különbözőkorú részein nagyobb számú bokrétás termőnyárs képződött a télen metszett fákhozképest, viszont azok fagyérzékenysége jelentősen nagyobb volt. Ez felhívja a figyelmeta mérsékeltebb metszési beavatkozásokra, amelyek csak a hajtások ritkítására korlátozódjanak.A nyári metszéseket a virágrügy-differenciálódás ideje alatt végzik, ezért optimálisidejének meghatározása rendkívül fontos. Esetünkben a három metszési beavatkozása fák térben tartása érdekében a vegetációs idő folyamán túlzottnak bizonyult.A termőrész-képződési sajátosságok, amelyek fajtánként igen eltérőek, felhívják a figyelmetaz optimális, fajtánként specifikus termőfelület kialakítására és fenntartására.A Rita cseresznyefajta esetében a metszési beavatkozásokkor vegyék figyelembe, hogy a4 éves részek már kopaszodnak, így ennél a fajtánál már a 3 éves korú koronarészekenel kell kezdeni a termőfelület részleges ifjítását.BEVEZETÉSA klíma- és időjárás-változás érthetően acseresznyetermelést is érinti, befolyásolja a vegetációsidőszak kezdetét, annak hosszúságátés lefolyását, valamint a negatív hatások (fagykárosodásokideje, mértéke) gyakoriságát.A termelés eredményességében a fagykárokjelentősége kiemelkedő. Ezek megelőzésében,illetve mérséklésében rendkívülfontos az optimális termőhely megválasztása,a fajta és a technológia szerepe. A cseresznyemélynyugalmi állapotban ellenállakár –29 °C-nak is (Kállayné, 2003). A fajtákfagytűrése genetikailag determinált. Akevésbé fagytűrő fajtáknál még körültekintőbbenindokolt megválasztani a megfelelőterületet (Szabó et al., 1996). Az, hogy acseresznyefa milyen mértékű hideget képeselviselni, több tényezőtől függ: a fajta tulajdonságától,a metszéstől, a hideg tartósságától,a fa kondíciójától, valamint attól, hogy anyugalmi állapot melyik stádiumában érte afagyhatás (Webster – Looney, 1996).Hazánkban elsősorban a késő tavaszi fagyokokoznak időnként különböző mértékűkárosodásokat. A változékony időjárás, azingadozó hőmérséklet hatására a fák veszítenektélállóságukból. Ezáltal a komolyabblehűlések a tél vége felé jelentős károsodástokozhatnak. Ezt némiképpen befolyásolja afák kondíciója, megfelelő tápanyag-ellátottsága(Szűcs, 1996). Az igen nagy mértékű lehűlésekmíg egyes fajtáknál teljes virágrügypusztulástokoznak, másoknál még mindigszámolhatnak egy kisebb terméssel (Király– Gonda, 2003).Az intenzív ültetvényekben a nagyobbállománysűrűség miatt törvényszerű a fákelsűrűsödése, ami a növekedés gyengítő hatásárólismert nyári metszések alkalmazásávalellensúlyozható. Ezzel elősegíthetők a

VASZILY: A metszés időpontja és a cseresznyefajták fagykárosodása 63megfelelő termőrészképződés feltételei, javíthatóa gyümölcsminőség. Tehát az intenzívültetvényekben szükségszerűen gyakori anyári metszés elvégzése, sok esetben teljesenkiváltva a téli metszést.A téli és a nyári metszés összehasonlításábana nyáron végzett metszés az előnyösebb(Roversi et al., 2005). Az optimális időben,mértékben és módon végzett nyári metszésa fa belső részének jobb megvilágításávalcsökkenti a hajtásnövekedést, ami az erős növekedésűültetvények termékenységét kedvezőenbefolyásolja (Gonda – Király, 2005). Ametszés időpontja és mértéke befolyásolja anövény reakcióit. A zöld hajtások többszörivisszametszésével megakadályozható az erősvegetatív jellegű hajtások kialakulása, így elérhető,hogy a legyengített hajtásokon többátmeneti és termőrügy képződjön (Király,2005). A cseresznyénél a virágrügy-indukciómájusban kezdődik, de a virágszervek véglegeskialakulása a fajta mélynyugalmi állapotánakhosszától és az időjárási tényezőktőlfüggően december végétől március elejéigtart (Lang, 2005).Az idősebb részek felé haladva egyre nő,illetve differenciálódik a fajták közötti különbséga termőrész-berakódás szempontjából(Vaszily, 2010). E tulajdonság ismeretébenmeghatározható, hogy a fák részlegesifjításával, az évenkénti metszéssel mely,illetve milyen korú részeket célszerű eltávolítani,ami által biztosíthatók a legtermékenyebbkoronarészek.Munkánkban 9 éves korú füzérorsó, valamintszabad orsó koronaformájú cseresznyeültetvényektermőrészképződését és azokfagykárosodásának mértékét mutatjuk be ametszési időpontok (téli, nyári) függvényében,meghatározva a fajták és a technológiahatásainak eltéréseit.AZ ANYAG ÉS MÓDSZERA kísérleteket a Debreceni Egyetem Tangazdaságés Tájkutató Intézetének PallagiKertészeti Kísérleti Telepén végeztük.A vizsgálatokat két térállásban‣4 × 1 m, füzérorsó koronaformán és‣ 5 × 2 m, szabad orsó koronaformán hajtottukvégre.A vizsgált fajták: Rita, Germersdorfi3,Axel, Anita és Linda. Az ültetvény talaja alacsonyhumusztartalmú (

64 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOKbözőségét. A külső hőmérsékleti adatokat aKísérleti Telepen elhelyezett meteorológiaimérőállomás alapján gyűjtöttük be (1. ábra).AZ EREDMÉNYEK2009-ben a cseresznyefajták különbözőkorú részeinek termőnyárs-berakódását tekintve(1. táblázat) a metszési időpontoknakmegfelelően a következők állapíthatók meg.A kétéves korú részeken egyértelműen atéli metszés hatására képződött több termőnyársa Germersdorfi3 és a Linda fajta esetében,míg a többi fajtánál ez a különbség nemszámottevő. A hároméves korú részeken azösszes vizsgált fajtánál a nyári metszés bizonyultkedvezőbbnek, kivéve a Germersdorfi3-at,melynél szintén a téli metszés hatásáraképződött nagyobb számú termőnyárs.A négyéves korú gallyazaton kivétel nélküla nyári metszés eredményezett több termőrészt,ugyanúgy, ahogy 2010-ben is.A 2010. évi adatok az előző évhez hasonlókatmutattak. A kétéves korú részekenkizárólag a Rita fajtánál volt kedvező a télimetszés hatása a termőrészképződésre, a hároméveskorú részeken pedig, szintén az előzőévi adatokhoz hasonlóan, a Germersdorfi3fajta reagált több termőrésszel a téli metszéshatására. Megállapítható, hogy a vizsgált fajtákközül a Germersdorfi3 cseresznyefajtatermőrészképződése függetlenebb a metszésidőpontjától a többi fajtához képest.A Rita fák 4 éves korú részein semmilyentermőrügyet nem produkált egyik évbensem, függetlenül a metszési beavatkozásokidejétől. A többi fajtánál a nyári metszéstermőrügyképződésre kedvező hatása igazolódott,mely szerint a hajtások többszörivisszametszésével elérjük, hogy több termőrügyképződjön (Király, 2005).A virágszervek fagykárosodását a vizsgáltcseresznyefajtáknál a 2. ábrán mutatjuk be,ahol a felvételezett virágrügyek virágszerveinek,valamint a rügyalapnak a fagykárosodásátösszegezve adjuk meg. Látható, hogynégy fajta esetében a nyári metszésű, füzérorsófákon volt nagyobb a károsodás mértéke.A legjelentősebb eltérést a télen metszett koraiérésű Rita és a késői érésű Axel esetébentapasztaltuk, melyeknél 65-75%-kal kisebbmértékben következett be fagykárosodás anyáron metszett fákhoz képest. Egyedül azAnita fajta esetében tapasztaltuk azt, hogy anyáron metszett fák szenvedtek kisebb mértékűfagykárosodást (40%-kal) a télen metszettfákhoz viszonyítva.1. táblázatCseresznyefajták különböző korú részeinekvirágrügy-berakódása(Debrecen–Pallag, 2009–2010)(M.e.: bokrétás termőnyárs db/fm)2 éves 3 éves 4 évesFajta nyáronmetszetttélenmetszettnyáronmetszetttélenmetszettnyáronmetszetttélenmetszett2009Germersdorfi3 18,7 30,7 9,1 16,5 17,8 0Linda 11,8 12,4 11,7 8,7 0 1,3Axel 31,2 26,2 13,2 9,1 9,2 6,9Rita 9,9 n.a. 11,6 n.a. 0 n.a.2010Rita 10,9 33,8 7,8 4,8 0 0Axel 21,0 11,5 18,1 3,3 10,5 0Germersdorfi3 10,5 5,4 2,9 5,5 0 0Linda 10,6 7,4 2,8 0 9,1 0Anita 16,9 16,0 0 1,9 0 1,9

VASZILY: A metszés időpontja és a cseresznyefajták fagykárosodása 651. ábraA napi minimum- és maximumhőmérséklet alakulásaDebrecen–Pallagon 2009. október 1. és 2010. február 28. között2. ábraA virágrügyek virágszerveinek fagykárosodásaia metszési időpontok függvényében(Debrecen–Pallag, 2010)

66 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOK3. ábraA rügyalapok fagykárosodásaia metszési időpontok függvényében(Debrecen–Pallag, 2010)4. ábraA termők fagykárosodásaa termőrügyekben a metszési időpontok függvényében(Debrecen–Pallag, 2010)

VASZILY: A metszés időpontja és a cseresznyefajták fagykárosodása 675. ábraA porzók fagykárosodása a termőrügyekbena metszési időpontok függvényében(Debrecen–Pallag, 2010)6. ábraA sziromlevelek fagykárosodásaa virágrügyekben a metszési időpontok függvényében(Debrecen–Pallag, 2010)

68 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOKA 3. ábrán a rügyalapi károsodások vizsgálatieredményeit mutatjuk be. A rügyalapokfagyérzékenységét tekintve számottevőkülönbséget a metszésmódok között a Rita ésaz Axel fajtáknál nem tapasztaltunk. A Germersdorfi3cseresznyefajtánál a nyáron metszettfák mutatkoztak ebben a vonatkozásbanérzékenyebbnek, míg a Linda és Anita fajtánála téli metszésben részesített fák.A gyümölcskötődést befolyásoló funkcionálisértéket képviselő termő és porzó fagykárosodásaa 4-5. ábrán tanulmányozható.Egyértelműen kiugró a termők és a porzókfagykárosodása a nyári metszés vonatkozásában.Mindkét esetben a Rita fajtát érintettea legerősebben a téli fagykárosodás mértéke,de a többi fajta károsodása sem elhanyagolhatóa téli metszéshez viszonyítva. A Germersdorfi3fajta nyáron metszett fái kétszernagyobb fagykárt szenvedtek. A legnagyobbkülönbségeket a Rita, Axel és a Linda fajtákközött találtuk. Az Anita fajtánál a termőkvonatkozásában viszont a télen metszett fákvirágrügyei mutatkoztak közel 80%-kal érzékenyebbneka fagyhatásokkal szemben.A sziromlevelek tekintetében a téli metszésbenrészesült fáknál tapasztaltunk nagyobbfagykárosodásokat (6. ábra). Termelésiszempontból a sziromlevelek nembefolyásolják jelentősen a kötődés mértékét,mindenesetre érdekes a jelenség a metszésiidőpontok és a károsodás tekintetében.A hőmérsékleti adatokat tekintve (1. ábra)2009. december 22. és 2010. január 3. közöttaz évszakhoz és a sokéves átlaghoz képestigen enyhe időjárás volt, a napi minimumhőmérsékletekis jóval fagypont felettiekvoltak. Az ezt követő egy hetet mérsékeltlehűlés követte, majd január második dekádjábanismét jelentős felmelegedés következett,amikor is a napi minimumhőmérsékletmindössze 3-7 °C-ig süllyedt. Azonban januármásodik felétől komoly lehűlés kezdődött,a napi maximumhőmérsékletek mégfagypont fölé sem emelkedtek. Mint látható,a tél folyamán többször bekövetkezett többnaposfelmelegedések során a fák veszítettektélállóságukból, így a későbbi hőmérsékletcsökkenése egyértelműen fagykárosodáshozvezetett.FORRÁSMUNKÁK JEGYZÉKE(1) GONDA I. – KIRÁLY K. (2005): A nyári metszés hatása a meggyfajták növekedésére ésgyümölcsminőségére. Kertgazdaság 37 (1): 45-52. pp. (2) KÁLLAY TNÉ (2003): A termesztéskörnyezeti feltételei és a termőhely kiválasztása. In: Hrotkó K. (szerk.): Cseresznye ésmeggy. Mezőgazda Kiadó, Budapest (3) KIRÁLY K. (2005): Improvement of cherry productionusing phytotechnical methods. 5th International Cherry Symposium, Bursa-Turkey, Abstracts,143. (4) KIRÁLY K. – GONDA I. (2003): Csonthéjasok fagykárosodása a 2002/03 évekbena Debrecen-Pallag Kísérleti Telepen. „Lippay János-Ormos Imre-Vas Károly” TudományosÜlésszak. Budapest, Összefoglalók, 330-331. pp. (5) LANG, G. A. (2005): Underlying principlesof high density sweet cherry production. Acta Horticul. 667: 325-335. pp. (6) ROVERSI, A.– UGHINI, V. – MONTEFORTE, A. (2005): Productivity of 4 sweet cherry varieties as influencedby summer and winter pruning. 5th International Cherry Symposium, Bursa-Turkey, Abstracts,168. (7) SZABÓ Z. – SOLTÉSZ M. – NYÉKI J. (1996): Frost injury to flower buds and flwersof cherry varieties. Acta Horticul. 410: 315-321. pp. (8) SZŰCS E. (1996): Effect of nutrientsupply on frost hardiness and fruit set of sour cherry flowers and on yield. Acta Horticul. 410:551-553. pp. (9) VASZILY B. (2010): A study of processes active in Regeneration of differentsweet cherry varieties. Int. J. Hort. Sci. 16 (1): 55-57. pp. (10) WEBSTER, A. D. – LOONEY,N. E. (1996): World distribution of sweet and sour cherry production: national statistics. In:Webster, A. D. – Looney, N. E. (eds.): Cherries, crop physiology, production and uses. CABI.Cambridge, 25-69. pp.

KÉT MEGGYFAJTA HOZAMKOCKÁZATÁNAK VIZSGÁLATAKÜLÖNBÖZŐ MÓDSZEREKKELLADÁNYI MÁRTA – PERSELY SZILVIA – NYÉKI JÓZSEF– SZABÓ ZOLTÁN – SZABÓ TIBOR –SOLTÉSZ MIKLÓS – ERTSEY IMREKulcsszavak: Újfehértói fürtös, Oblacsinszka , hozamkockázat,kockázatkerülés, általános sztochasztikus dominancia.ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK,KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOKA bemutatott módszerek széleskörűen használhatók a különböző kockázati tényezőkbecslésére, valamint az azokra való felkészülésre, illetve védekezésre. A két újfehértóimeggyfajtára alkalmazva összehasonlítjuk a hozamkockázatokat 1999 és 2008 között azE-V hatásossági, az első- és másodfokú, valamint az általánosított dominanciamódszerrel.Megállapítható, hogy az Oblacsinszka termelése a kockázatkerülő termelő számárakedvezőbb Újfehértón.BEVEZETÉS ÉS CÉLKITŰZÉSA meggy termelése hagyományosan azészaki féltekén, a mérsékelt égövi hűvösebbterületeken alakult ki, a déli féltekén csak azutóbbi években kezdődött meg termelésbevonása (Szabó, 2008). A világ meggytermeléseegymillió tonna körüli. Ezt a gyümölcsfajtKelet-Európa gyümölcsének tekintik,hiszen a jelentős meggytermelők Lengyelország,Németország keleti tartományai,Belorusszia, Moldávia és a Balkán-félszigetországai. Észak-Amerika meggytermésének90%-át az Amerikai Egyesült Államok adja.Ázsiából Törökország és Irán a meggytermelésélenjárói (Kállayné, 2003).Magyarországon 18 750 hektár meggyültetvénytalálható (KSH, 2007). A meggyültetvényekterületét és termésmennyiségéttekintve is kiemelkedő az Észak-Alföld ésazon belül Szabolcs-Szatmár-Bereg megyeszerepe. A meggytermés közel 60%-átnégy megye (Bács-Kiskun, Heves, Pest ésBudapest, valamint Szabolcs-Szatmár-Beregmegye) adja. Szabolcs-Szatmár-Beregmegyében – 5500 hektáron – az országmeggytermésének közel egynegyede terem.A termőtájak közül Debrecen, Újfehértó,Nyíregyháza, Mátészalka, Kisvárda és környékükkiemelkedő. A meggy hazánkbanaz alma után a második legfontosabb gyümölcsfaj,évenkénti 40-55 ezer tonna terméssel(FAO, 2010).A hazai meggytermelés az elmúlt tíz évbenhullámzóan alakult, piaci és más hatásokra,melynek eredményeként a termésmennyiségaz 1980-as évekhez képest közel afelére esett vissza (Soltész, 2004). A magyarországimeggyültetvényekben az Újferhértóifürtös, az Érdi bőtermő és a Kántorjánosi 3a legnagyobb részarányú. Fő probléma, hogya hazai meggyültetvények 28%-a 15 évnélidősebb és csupán egyharmada a termőkorúültetvény. Az országos termésátlag 3-4 t/ha,

70 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOK2005-ben azonban még a 3 t/ha-t sem érte el,növény-egészségügyi problémák miatt.A magyarországi gyümölcstermelés kockázataiközött a hozam kockázata döntő jelentőségű(Drimba – Nagy, 1997, 1998, 2000;Drimba, 1997, 1998). Az elmúlt évek hazaivizsgálatai beszámolnak arról, hogy a hozamkockázata mind a szántóföldi, mind pedig agyümölcstermelés egyes területein bizonyíthatóannövekedett (Ladányi – Erdélyi, 2005).A továbbiakban összehasonlító elemzéstvégzünk az Újfehértón termelt két meggyfajta(Újfehértói fürtös és Oblacsinszka)terméskockázatára vonatkozóan. Az Oblacsinszkafiatal ültetvény, 1996-os telepítésű,míg az Újfehértói fürtös 1978-as telepítésű.Az elemzéshez az Újfehértói GyümölcstermelésiKutató és Szaktanácsadó Nonprofi tKft.. adatbázisát használtuk fel.AZ ANYAG ÉS MÓDSZERA vizsgálat helye, termőhelyi adottságokÚjfehértó a Nyírség tájegységhez tartozik,ahol a Nyírségre jellemző domborzati éstalajtani viszonyok jellemzők. Az előfordulótalajtípus az iszapos homok talajképző kőzetenkialakult nem karbonátos humuszoshomok talaj. Az Újfehértói GyümölcstermelésiÁllomás területének felszíne enyhén hullámos,makro- és mikromélyedésekkel szabdalt(Kormány, 2005). A talajvízszint 250 cm alatttalálható, a talaj kémhatása gyengén savanyú,szervesanyag-tartalma kategóriáján belül közepes,fizikai félesége homok (1. táblázat).1. táblázatA talajszelvény 60 cm-es rétegénekfőbb jellemzőiKémhatás pH vizes 6,1Mésztartalom %

LADÁNYI – PERSELY – NYÉKI – SZABÓ – SZABÓ – SOLTÉSZ – ERTSEY: Két meggyfajta hozamkockázatának vizsgálata 71virágzik a többi hasonló időben érő meggyfajtával,öntermékenyülő fajta. Moníliávalszemben mérsékelten, a blumeriellával szembenpedig közepesen fogékony (Szabó et al.,2008).Az Oblacsinszka ismeretlen eredetű fajta,mely hazánkba Jugoszlávia területéről kerültbe. Az utóbbi években Európában széleskörben elterjedt. 1999-től szaporítható mintpróbatermelésre engedélyezett fajta. Érésiideje június második dekádja. Gyümölcseigen apró (2,5 g), átlagos átmérője 16-17 mm( Szabó, 2004). Alakja gömbölyű, hasi varrataalig észrevehető. Héja közepes vastagságú,repedésre nem hajlamos, színe sötétpiros.Húsa piros, leveses, üde, savanykás-édes.Magja kicsi, könnyen elválik a húsától. Kocsányaközéphosszú, közepes vastagságú,csak teljes érésben válik el a gyümölcstől szárazon.Fája középerős növekedésű, koronájakicsi, gömb alakú, sűrű. Elágazódási hajlamajó. Korán termőre fordul, rendkívül bőtermő.Virágzási ideje késői, virágai nagymértékbenöntermékenyülők. Kisebb koronája miattsűrűbben is telepíthető (5×2-3 m, Takács –Szabó, 2006). Elsősorban ipari feldolgozásraalkalmas fajta. A bonbonmeggy-gyártás kiválóalapanyaga, de jó minőségű kompót ésivólé is készíthető belőle.A várható érték – variancia-kritériumA kockázatelemzés elméletében a hasznosságifüggvény bevezetésével az első áttörésFriedman és Savage (1948) nevéhezfűződik. Pratt (1964) és Arrow (1965) márhasználta az abszolút és a relatív kockázatkerülésfogalmát. A mezőgazdaságban való alkalmazáselőször Anderson és Dijjon (1992)munkájában jelent meg, az első átfogó monográfiátHardaker et al. (2004) közölték,melyben megállapították, hogy a termelőktöbbsége kockázatkerülő. Ennek megfelelőenhatározták meg a kockázatkerülés mértékénekkifejezéséhez szükséges hasznosságifüggvény javasolt alakját is.A szakirodalomban használatos várhatóérték variancia (E-V) hatásossági kritériumannak eldöntésére alkalmazható, hogy a vizsgáltidőszakban melyik döntési változathoztartozik magasabb várható értékű, ugyanakkoralacsonyabb varianciájú értékteremtés,azaz a kisebb kockázat. A kritérium feltétele,hogy a vizsgált véletlen (sztochasztikus)változó jó közelítéssel normális eloszlású legyen.Az E-V hatásossági kritérium lényege,hogy ha az A-val jelölt döntési változat vizsgáltvéletlen változójának (pl. a termésátlagnak)a várható értéke nagyobb vagy egyenlőa B változat ugyanezen jellemzőjének várhatóértékével, és ennek a változónak az A döntésiváltozathoz tartozó varianciája viszontkisebb vagy egyenlő a B változat varianciájával,azaz E(A) ≥ E(B) és V(A) ≤ V(B), akkoraz A változat preferált a B-hez képest azondöntéshozók esetén, akik a többet preferáljáka kevesebbhez képest, és nem szívesenvállalnak (nagy) kockázatot. A szabály igenszemléletesen alkalmazható egy V-E tengelyűkoordinátarendszerben. A V-E értékpárokkal(pontokkal) ábrázolt döntési változatokközül azok kerülnek az ún. efficienshalmazba, melyek által kijelölt észak-nyugatisíknegyedben nem található másik döntésiváltozat. Az efficiens (hatékony) halmaz domináljaa másik (inefficiens, nem hatékony)halmazba soroltakat. Ez azt jelenti, hogy ahasznált kritériumhoz előírt feltételeknekmegfelelő döntéshozók preferálják az előbbihalmazban levő minden döntési változatotaz utóbbiban levő változatok bármelyikévelszemben. Az efficiens-halmazon belüli változatokközött már nem lehet ilyen különbségettenni (Drimba – Ertsey, 2003).A sztochasztikus dominanciakritérium módszereA sztochasztikus dominancia (SD) kritériummódszere alkalmas annak megállapítására,hogy a vizsgált időszak alatt elkülöníthetők-eolyan döntési változatok, melyekjobb vagy legalább olyan jó eredménnyelbírnak, mint a többi. Választ ad arra is, hogysorba rendezhetők-e a döntési változatok azSD-kritérium feltételeinek megfelelő tulaj-

72 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOKdonságokkal rendelkező döntéshozó preferenciáiszerint. A módszert eredményesenalkalmazta Drimba (1997) a műtrágyázás,Drimba és Nagy (1998) a talajművelés ésDrimba (1998) a növényszám hatásának értékelésénéla kukoricatermelés kockázatainakvizsgálatakor.Elsőfokú sztochasztikus dominancia állfenn, ha az A és B lehetőségekhez tartozó F Aés F B eloszlásfüggvényekre F A (x) ≤ F B (x) teljesülminden x R esetén (Ladányi, 2006,2008). Ekkor A előnyösebb, mint B. Másodfokúsztochasztikus dominanciáról beszélünk,ha a fenti eloszlásfüggvények integrálfüggvényéreáll fenn hasonló rendezés. AzE-V hatásossági, valamint a sztochasztikusdominancia kritériumok hátránya, hogy alehetőségek között sok esetben nem létezikszigorú rendezés, ám ilyen esetekben is alehetőségek egy részhalmazán többnyire sikerülrendezést kimutatni. Az általánosítottsztochasztikus dominancia kritérium (Goh etal., 1989; Hardaker et al., 2004) az első- ésmásodfokú sztochasztikus dominancia kritériumnálerősebb módszer, mert a vizsgálatsorán figyelembe veszi a döntéshozónak a bizonyosságiegyenértéken alapuló hasznosságifüggvényét, illetve a kockázatkerülésénekmértékét is, ezáltal a kockázatkerülés mértékénekfüggvényében a lehetőségek közöttmindig létesíthető rendezés.Elemzésünkben a fenti módszerek mindegyikétalkalmaztuk. Az általánosítottszto chasztikus dominancia kritériumhoza leggyakrabban alkalmazott hasznosságifüggvényt, az ún. negatív exponenciális(konkáv) hasznossági függvényt használtuk(U : w→ U(w) = 1–exp(–cw), c R + ). A döntéshozónegatív exponenciális hasznosságifüggvénye az ő személyéhez igazítható a ckonstans segítségével. Az U függvény c-tőlfüggő (konkáv) alakja sokat elárul a döntéshozónaka kockázatvállaláshoz fűződő személyesviszonyáról. Annál nagyobb ugyanisa kockázatkerülés mértéke egy adott wtőke esetén, minél nagyobb az U függvénymásodik és első deriváltjának hányadosa.A negatív exponenciális függvény esetén eza hányados éppen a konstans, ezt fogjuk adöntéshozó ún. abszolút kockázati averziójának(r a ) nevezni. A relatív kockázati averzióta rendelkezésre álló tőke függvényében definiáljuk(r r :R→ R w → wr a (w)).1. ábraA relatív kockázati averzió a kockáztatott tőke százalékának függvényében

LADÁNYI – PERSELY – NYÉKI – SZABÓ – SZABÓ – SOLTÉSZ – ERTSEY: Két meggyfajta hozamkockázatának vizsgálata 73Az 1. ábrán megfigyelhető, hogy mit jelenta relatív kockázati averzió mértéke. A vízszintestengelyen ábrázoljuk, hogy a döntéshozóa rendelkezésére álló tőkéjének hányszázalékát hajlandó kockáztatni, a függőlegestengelyen pedig azt, hogy ez mekkora relatívkockázatnak felel meg. Az 1 körüli értéktartozik a normális nagyságú kockázati averzióhoz(Anderson – Dillon, 1992). A negatívexponenciális hasznossági függvény előnye,hogy kifejezi azt az általános jelenséget, hogyaz abszolút kockázati averzió a döntéshozószemélyétől függő konstans, míg a relatívkockázati averzió a tőke függvényében a döntéshozórajellemző módon növekszik.A Bernoulli-tétel alapján az r a abszolútkockázati averziótól (is) függő (kétváltozós)hasznossági függvény felírható egy döntésiváltozat F eloszlásfüggvénye (illetve ennekderiváltja, az f sűrűségfüggvénye) segítségével:U(x,r a ) = x 0 ∫U(t,r a)f(t)dt,Így a bizonyossági egyenérték (rögzítettx-re) az r a kockázati averziótól (is) függőhasznossági függvény inverzeként kaphatómeg:CE(x,r a ) = – ln[1–U(x,ra )] .r aHa a CE függvényt a második változója,az abszolút kockázati averzió függvényébenábrázoljuk, akkor a magasabban fekvő görbetartozik a kedvezőbb lehetőséghez.AZ EREDMÉNYEKA 2. és 3. ábra szemlélteti az Újfehértóifürtös és az Oblacsinszka termésátlagát Újfehértón.Látható, hogy mindkét meggyfajtánálaz elmúlt évtizedben a hozam csökkenésetapasztalható.Ábrázoltuk a várható értéket a varianciafüggvényében, és az úgynevezett E-V hatásosságikritérium alapján vizsgáltuk a terméskockázatot(4. ábra). Az effi ciens-halmazba(Persely et al., 2010) mindkét meggyfajtabekerült, hiszen az általuk kijelölt észak-nyugatisíknegyedben nem található más döntésiváltozat. Ezzel a módszerrel rendezést nemtudtunk felállítani, nem mondható, hogy azOblacsinszka preferál az Újfehértói fürtösselszemben, vagy pedig éppen ellenkezőleg.Tehát ha sorrendet szeretnénk felállítani, ak-2. ábraAz Újfehértói fürtös termésátlagának alakulása Újfehértón 1999 és 2008 között

74 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOK3. ábraAz Oblacsinszka termésátlagának alakulása Újfehértón 2001 és 2008 között4. ábraAz E-V hatásosság szemléltetése az Újfehértón termelt két meggyfajta terméshozamára

LADÁNYI – PERSELY – NYÉKI – SZABÓ – SZABÓ – SOLTÉSZ – ERTSEY: Két meggyfajta hozamkockázatának vizsgálata 755. ábra6. ábraElsőfokú sztochasztikus dominancia.Az eloszlásfüggvények az Újfehértói fürtösés az Oblacsinszka meggyfajtákterméshozamára vonatkoznakMásodfokú sztochasztikus dominancia.Az eloszlásfüggvények az Újfehértói fürtösés az Oblacsinszka meggyfajtákterméshozamára vonatkoznak7. ábraBizonyossági ellenérték görbék a kockázati averzió (r a) függvényébenaz Újfehértói fürtös és az Oblacsinszka meggyfajták terméshozamára

76 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOKkor szükség van az első-, illetve másodfokúsztochasztikus dominancia kiszámítására is(Persely et al., 2010).Az elsőfokú sztochasztikus dominanciaeredménye az 5. ábrán látható. Mivel az eloszlásfüggvényekmetszik egymást, így teljesrendezés nem adódik, az elsőfokú sztochasztikusdominancia kiszámítása nemnyújt egyértelmű választ arra, hogy az Újfehértóifürtös vagy az Oblacsinszka meggyfajtatermelhető Újfehértón kisebb kockázattal(Persely et al., 2010).A másodfokú sztochasztikus dominanciaeredményét a 6. ábra szemlélteti. Látható,hogy ennek segítségével sem adhatóegyértelmű válasz a kérdésünkre, hiszen akét görbe szintén metszi egymást, így szükségünkvolt a leghatékonyabb, általánosítottsztochasztikus dominancia módszerére is( Persely et al., 2010).A leghatékonyabb, általánosított sztochasztikusdominancia módszer segítségévela két meggyfajta termelésének kockázataösszehasonlíthatóvá vált (7. ábra). Az általánosítottsztochasztikus hatásosság módszerénélmár figyelembe vettük a döntéshozónaka kockázatvállaláshoz fűződő személyes viszonyátis. A CE értékeket az abszolút kockázatiaverzió függvényében ábrázolva látható,hogy a legmagasabban fekvő görbe jelentia legjobb változatot, tehát ez a legkevésbékockázatos lehetőség (Persely et al., 2010).Az Újfehértón vizsgált két meggyfajta közültehát az Oblacsinszka meggyfajta termelésebizonyul kedvezőbbnek, hiszen kevésbé kockázatosaz Újfehértói fürtöshöz képest.KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁSA kutatásokat a TÁMOP 4.2.1/B-09/1/KMR/-2010-0005, az OM-00042/2008, azOM-00265/2008 és az OM-00270/2008 számúpályázatok támogatásával végeztük.FORRÁSMUNKÁK JEGYZÉKE(1) ANDERSON, J. R. – DILLON, J. L. (1992): Risk Analysis in Dryland Farming Systems.Farming Systems Management Series No. 2, FAO, Rome (2) ARROW, K. J. (1965): Aspectsof the Theory of Risk-Bearing, Helsinki, Yrjö Hahnsson Foundation (3) DRIMBA P. (1997):A műtrágyázás hatásának értékelése a kukoricatermelésben kockázatelemzéssel. Növénytermelés46(6):617-629. pp. (4) DRIMBA P. (1998): A növényszám hatásának értékelése a kukoricatermelésbenkockázatelemzéssel. Növénytermelés 47(5):547-558. pp. (5) DRIMBA P. –NAGY J. (1997): Kukoricahibridekkel végzett kockázatvizsgálat eredményei. Növénytermelés46(5):487-499. pp. (6) DRIMBA P. – NAGY J. (1998): A talajművelés hatásának eredményei akukoricatermelésben a kockázat figyelembevételével. Növénytermelés 47(1):59-71. pp. (7)DRIMBA P. – NAGY J. (2000): Kukoricahibridek termelési arányának meghatározása a hozamkockázatának csökkentése érdekében. Növénytermelés. 49(1-2):89-94. pp. (8) DRIMBAP. – ERTSEY I. (2003): Bizonytalansági és kockázati kritériumok alkalmazása a műtrágyázáskukorica hozamára való hatásának vizsgálatához. Agrárgazdaság, vidékfejlesztés és agrárinformatikaaz évezred küszöbén, AVA konferencia, Debrecen (9) FAO (2010): http://faostat.fao.org/site/567/DesktopDefault.aspx?PageID=567#ancor (10) FRIEDMAN, M. – SAVAGE, L. P.(1948): The Utility Analysis of Choices involving Risk. Journal of Political Economy, Vol. 56,279-304. pp. (11) GOH, S. – SHIH, C.C. – COHRAN, M. J. – RASKIN, R. (1989): A GeneralizedStochastic Dominance Program for the IBM PC. Southern Journal of Agricultural Economics,21, 175-182. pp. (12) HARDAKER, J. B. – HUIRNE, R. B. M. – ANDERSON, J. R. – LIEN, G.(2004): Coping with Risk in Agriculture. 2nd edn. CABI Publishing, Wallingford-Cambridge(13) KÁLLAY T.-NÉ (2003): A cseresznye és meggy gazdasági jelentősége. A termelés jelenlegihelyzete. In: Hrotkó K. (szerk.): Cseresznye és meggy. Mezőgazda Kiadó, Budapest, 12-26.

LADÁNYI – PERSELY – NYÉKI – SZABÓ – SZABÓ – SOLTÉSZ – ERTSEY: Két meggyfajta hozamkockázatának vizsgálata 77pp. (14) KORMÁNY GY. (2005): Szabolcs-Szatmár-Bereg megye természeti földrajza. 7-50. pp.In: Pethő F. (szerk.): Szabolcs-Szatmár-Bereg megye gyümölcstermelésének története 1945-ig. Újfehértó, Észak-kelet magyarországi Gyümölcs Kutatás Fejlesztési Alapítvány, 362 p.(15) KSH (2007): http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/idoszaki/gszo/gszo07.pdf (16)LADÁNYI M. (2006): Folyamatszemléleti lehetőségek az agroökoszisztémák modellezésében.Budapesti Corvinus Egyetem, Matematika és Informatika Tanszék, Doktori (PhD) értekezés,Budapest (17) LADÁNYI M. (2008): Risk methods and their applications in agriculture – a Hungarianapproach. Applied Ecology and Environmental Research, 6(1):147-164. pp. (18) LADÁ-NYI M. – ERDÉLYI É. (2005): A kukoricatermelés kockázatának vizsgálata egy új sztochasztikushatásossági módszerrel. Agrárinformatika 2005, Debrecen, CD-kiadvány (19) PERSELYSZ. – LADÁNYI M. – NYÉKI J. – SZABÓ Z. – ERTSEY I. (2010): Comparison of pear productionareas from yield risk aspect. International Journal of Horticultural Science 16(4):25-28. pp.(20) PRATT, J. W. (1964): Risk Aversion in the Small and in the Large. Econometrica, Vol. 32122-36. pp. (21) SOLTÉSZ M. (2004): Meggy. Alany- és fajtahasználat. In: Papp J. (szerk.): Agyümölcsök termelése 2. Mezőgazda Kiadó. Budapest, 121-150. pp. (22) SZABÓ T. (2004):Meggy- és cseresznyefajták és alanyok. In: Inántsy F. – Balázs K (szerk.): Integrált növénytermelés,Meggy, cseresznye, Agroinform Kiadó, Budapest, 23-38. pp. (23) SZABÓ T. – NYÉKIJ. – SOLTÉSZ M. (2008): Magyarországi fajtahasználat. In: Nyéki J. (szerk.): Meggyültetvényeklétesítése és termeléstechnológiája. DE AMTC Kutatási Fejlesztési Intézet, 16-21. pp. (24)SZABÓ Z. (2008): A meggy termelés világhelyzete és fejlődési tendenciái. In: Nyéki J. (szerk.):Meggyültetvények létesítése és termeléstechnológiája. DE AMTC Kutatási Fejlesztési Intézet,7-11. pp. (25) TAKÁCS F. – SZABÓ M. (2006): Versenyképes kertészet I. Nyíregyházi Főiskola,160 p.

MEGGY TERMÉKPÁLYÁK MEGHATÁROZÓ ELEMEISZENTELEKI KÁROLY – MÉZES ZOLTÁN – NYÉKI JÓZSEF – SZABÓ ZOLTÁN– GAÁL MÁRTA – SOLTÉSZ MIKLÓSKulcsszavak: gyümölcstermelés, termékpálya, termőhely, klimatikus hatások,piaci szegmensek, meggytermelés gazdaságossága.ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK,KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOKA frisspiaci meggy és ipari meggy értékesítési csatornákat a közérthetőség és azértékelhetőség szempontjából leredukáltuk a termőhelytől az első átvevőig terjedőszakaszokra, a vállalkozó termelők érdekeltségének megfelelően. A teljes termékpályaszerkezetének feltárása az egyes elemekhez tartozó részesedési, hasznossági és átmenetivalószínűségi adatok beépítése, majd a termékpályákat szimuláló számítógépesprogram felépítése az alábbi elemzések, értékelések előtt nyitja meg a lehetőségeket:(1) Segítségével feltárható az egyes termékpályák, termékpályacsoportok részaránya ateljes termelési vertikum viszonylatában. (2) Áttekinthetők és összevethetők a horizontálistermékpályaelemek a kockázat és a hozzáadott érték szempontjából. (3) Összehasonlíthatóka teljes (vertikális) termékpályák az átlagos hasznosság és kockázat,illetve az egymáshoz viszonyított hasznosság és kockázat tekintetében, ezen információkberuházási döntések alapjául szolgálhatnak. (4) A termékpályák térbeli elemzésérenyújt lehetőséget a részletes termőhelyi adatok beépítése a szimulációs modellbe. (5)A jövőbeni kockázatok kimutatására alkalmas előrejelzések készíthetők a Magyarországteljes területét lefedő RegCM3 klimatikus modell alapján, amely az 1961–90-esbázisadatok mellett előrejelzések készítését is lehetővé teszi a 2021–50-es, illetve a2071–2100-as időszakra vonatkozóan.BEVEZETÉSMagyarország a világ meggytermelő országaiközött előkelő helyet foglal el, ennek megfelelőenvilágfajtákkal is rendelkezik a termelésben.Amerikában és Ázsiában egyarántsikeresen termelik a hazánkban nemesített ésszelektált meggyfajtákat. A világ összes évesmeggytermelése eléri az 1 millió tonnát, legnagyobbtermelő országok az USA, Lengyelországés Törökország. Magyar ország éventemintegy 60-65 ezer tonnát állít elő, mellyel avilágon a 7. helyen áll. A magyar meggytermelésújra sikerágazattá válhat, hiszen mindnemesítési, mind termelési téren komolyszaktudás halmozódott fel hazánkban. Azaktuális helyzet jelenleg nem ezt mutatja, ennekszámos okát a termékpálya felépítése rejtimagában. Ezt a felépítést ismerve a termelőmaga is javíthat helyzetén. A kutatás célja,hogy segítse a termékpálya szereplőit helyzetükpontos megismerésében és üzleti döntéseikmeghozatalában. A dolgozat segítségetnyújt egy ültetvény létesítésénél szükségeskérdések átgondolásához. A meggy termelésenem közelíthető meg pusztán értékesítésiszempontok szerint, ugyanis azonos piaci viszonyokmellett eltérő ökológiai adottságú ültetvényekközött jelentős gazdaságossági különbségekmutatkoznak. A dolgozat a talaj- és

SZENTELEKI – MÉZES – NYÉKI – SZABÓ – GAÁL – SOLTÉSZ: Meggy termékpályák meghatározó elemei 79klimatikus viszonyokat értékeli, bemutatja afajták és az ültetvényméret hatását, és leírja akomplett magyar meggy termékpályát.A meggy termékpályák felépítésénél hat,markánsan elkülönülő szintet különböztettünkmeg (1. ábra).1. ábraTermőhelyi adottságok / TalajféleségekKlimatikus viszonyokFajtaválasztékÜzemméret / Ültetvény területeTermék-előállításPiaci szegmensekMeggy termékpályák szintjeiAz egyes szintek további horizontális elemekrebonthatók, s a különböző elemek hozzájárulásaa végtermék értékéhez az elérhetőadatbázisok, illetve ezek hiányában szakértőibecslések összesítése alapján határozhatómeg. A termőhelyi adatbázisok, illetve a klimatikusfeltételrendszer elemzéséhez, térbelielhelyezéséhez messzemenően rendelkezésreállnak a szükséges adatsorok, míg a technológiai-piaciszintekre vonatkozó részarány(R), valamint a kockázat és hasznossági (H)mutatók kialakításánál a szakirodalomra, illetvea már korábban említett szakértői véleményekrehagyatkozhatunk.A TERMŐHELYI ADOTTSÁGOKA talajviszonyok térbeli vizsgálataA meggy számára elsőrendű szempont ajó vízgazdálkodású talaj. Így a meggy termelésére(öntözés nélküli körülmények között)kevésbé alkalmas a homokos talaj, mertvíztartalma szélsőségesen változik. De amély fekvésű réti öntéstalajokat sem szabadmeggyültetvény létrehozására felhasználni,mert a meggy gyökérzete nem tolerálja avízállást. A túlzottan nedves talajok gyengenövekedést, szélsőséges esetben gyökérfulladásteredményeznek. Az ilyen területeketdrénezni kell, ami viszont többletköltségemiatt nem versenyképes a jelenlegi gazdaságikörnyezetben. A humuszos homoktalajmeggy szempontjából elfogadható, itt eredményesentermelhető. Ha a homoktalajhozszáraz klíma kapcsolódik, akkor ott meggynem termelhető. Csernozjom talajok a legjobbmeggy termőtalajok, a negatív klímahatástis képesek részben ellensúlyozni (ezértaz 1,1-es szorzó). A barnaföldek az abszolútsemleges talajok meggy szempontjából, az1. táblázatA talajtípusok értékelése a meggytermelés szempontjábólTalajtípusok (agrotopo kódokkal) H R11. Csernozjom-barna erdőtalajok, 13. Mészlepedékes csernozjomok, 14. Alföldimészlepedékes csernozjom, 15. Mélyben sós alföldi mészlepedékes csernozjomok,16. Réti csernozjomok, 17. Mélyben sós réti csernozjomok, 18. Mélyben szolonyeces1,1 39%réti csernozjomok, 19. Terasz csernozjomok9. Barnaföldek (Ramann-féle barna erdőtalajok) 1,0 14%7. Agyagbemosódásos barna erdőtalajok 0,95 24%3. Humuszos homokos talajok, 10. Kovárványos barna erdőtalajok, 12. Csernozjomjellegű homoktalajok0,9 10%25. Réti talajok 0,8 13%1. Köves és földes kopárok, 2. Futóhomok, 4. Rendzina talajok, 5. Erubáz talajok,nyiroktalajok, 6. Savanyú, nem podzolos barna erdőtalajok, 8. Pszeudoglejes barnaerdőtalajok, 20. Szoloncsákok, 21. Szoloncsák-szolonyecek, 22. Réti szolonyecek, 23.Sztyeppesedő réti szolonyecek, 24. Szolonyeces réti talajok0Nemalkalmas

80 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOKTalajtípusok értékelése a meggytermelés szempontjából2. ábra

SZENTELEKI – MÉZES – NYÉKI – SZABÓ – GAÁL – SOLTÉSZ: Meggy termékpályák meghatározó elemei 81alkalmassági kategóriák kialakításakor ezekkapták az 1-es szorzót. Agyagos talajok azagyagtartalomtól függően általában kötöttek,vízgazdálkodásuk kevésbé jó. Túlzott esőzéskövetkeztében a mélyebben fekvő agyagostalajok vízelvezetése nem elégséges, pangóvíz alakulhat ki a gyökérzónában. Nedvesklímával párosítva negatívan befolyásoljaa meggy termelhetőségét (ezért a 0,95-összorzó). Mély fekvésű réti öntéstalajok kizárólagdrénezéssel alkalmasak meggytermelésre,mert ha a nedves és száraz évekcsupán váltakoznak, akkor is elég egyetlennedves év az ültetvény kipusztulásához. Ezmég relatíve száraz klímán is veszélyes termőterület,ugyanis az elmúlt 15 évben mégcsapadékszegény területeken is előfordult 2-3kifejezetten csapadékos év. Ez a talajtípus0,8-as szorzót kapott, mert drénezés nélküla fapusztulás rizikófaktora csökkenti a hasznosságot.A biztonságot fokozó drénezésselpedig a talaj alagcsövezési költsége legalábbennyivel csökkenti a gazdaságosságot (Tőkei– Juhos, 2010).A fentiek figyelembevételével az MTATAKI talajtani felmérésén alapuló (Várallyayet al., 1979; Várallyay et al., 1980) AGRO-TOPO adatbázisban szereplő talajtípusokataz 1. táblázatban összefoglalt kategóriákbasoroltuk be.Az egyes alkalmassági kategóriákba sorolttalajtípusok előfordulását a 2. ábra mutatja.Látható, hogy a talajtani adottságokalapján Magyarország nagy része megfelelőa meggy termeléséhez (Papp, 2004).Klimatikus feltételek térbelimeghatározásaA gyümölcstermelés klímakockázati sajátosságainakmeghatározásához (Soltész etal., 2010) széles körű, az adott termőhelyhezegyértelműen hozzáköthető meteorológiaiadatbázisokra van szükség. Mivel a termőhelyekklimatikus elemzése a legritkábbesetben szűkíthető le egy vagy néhány meteorológiaiparaméter vizsgálatára, a termesztésifeltételek és kockázatok jellemzéséregyümölcstermesztési indikátorokat, illetveindikátorrendszereket alkalmaznak. Az indikátorokbevezetése lehetővé teszi Magyarországgyümölcstermesztő potenciáljának térbelikarakterizálását, sőt a hazánk területéreleskálázott klímaszcenáriók révén az időbeliségis kitolódik a következő évtizedekre(Bartholy et al., 2007). Az indikátorrendszerhasználatához mindenekelőtt létre kell hozniegy könnyen kezelhető információs rendszert,mely egyaránt alkalmas a térbeli összehasonlítások,valamint az időben dinamikusfolyamatok vizsgálatának elvégzésére.A FRUIT-MET programrendszere és ahozzá kapcsolódó adatbázis a BCE Matematikaés Informatika Tanszékének szerverénkerült elhelyezésre, melyet az egyetembelső hálózatán a megfelelő jogosultsággalrendelkező oktatók és kutatók érhetnek el.A program alapját a korábbi KLIMAKKTrendszer adja (Szenteleki, 2007). A FRU-IT-MET információs rendszer kiépítésénekcélja a tanszéken folyó – a gyümölcstermelésszempontjából releváns – kutatások adatbázisainakösszegyűjtése, az elméleti vizsgálatokalapjainak megteremtése és támogatása.A közös adatbázis mentesíti a kutatócsoportegyes tagjait attól a feladattól, hogy aszerteágazó adatforrásokat külön-külön felderítsék,leválogassák és kidolgozzák az alkalmankéntkorántsem egyszerű konverzióseljárásokat. Az adatbázishoz kapcsolódóprogramrendszer biztosítja a teljes központiadatbázis áttekintését, az adatszűrés és leválogatástetszőleges szempontok szerintivégrehajtását, illetve nagy futásidőt igénylő– vagy szokványos statisztikai eszközökkelel nem végezhető, ezért speciális programokírását feltételező – elemzések elvégzését.Az indítás után a 3. ábrán látható bejelentkezőképernyővel találkozunk. Az indításkorminden felhasználónak meg kell adnia legalább egy karakterből álló azonosítót,ami azonban nem a szokásos belépési feltétel(hiszen az adatbázis elérése már eleve csak amegfelelő jogosultsággal rendelkező kutatókszámára biztosított). Az azonosítók használataitt a kutatókhoz rendelt gyűjtőkonténerek

82 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOK3. ábraA FRUIT-MET főoldala4. ábraA program menürendszere5. ábraProfilindikátorok létrehozása

SZENTELEKI – MÉZES – NYÉKI – SZABÓ – GAÁL – SOLTÉSZ: Meggy termékpályák meghatározó elemei 83létrehozását, illetve a későbbiek során azokismételt megnyitását biztosítja, melyekbe aprogram használata során keletkezett kutatásieredményeiket (adatszűrések, indikátorok,speciális lekérdezések eredményei) tárolhatják.A kutató által választott konténernév egyAccess adatbázis létrehozását eredményezi.A kutatási eredmények ezen adatbázison belülkülönböző táblákba kerülnek. A tábláktartalmát a későbbiek során exportálhatjukExcel vagy Text típusú adatállományokba,melyek a további – meghatározott adatállomány-struktúrátfeltételező – vizsgálatokelőtt is megnyitják a lehetőséget.A választható programokat a felhasználtadattáblák szerkezete, illetve a lekérdezés típusaalapján az alábbi menürendszer szerintcsoportosítottuk (4. ábra).A napi indikátorok menüpont alatt a napihőmérsékleti és csapadékadatokból következtethetőváltozások leszűrését, vizsgálatátbiztosítja a programrendszer. A nemzetköziszakirodalomban több, általánosan is használhatóklimatikus indikátort írnak le, melyeka napi indikátorok menüpontjain keresztülérhetők el (Erdélyi, 2009).A klimatikus profilindikátorok menüpontbiztosítja az alsó-felső peremfeltételekkelmegfogalmazott, tetszőleges bonyolultságúklimatikus profilok bevezetését, lekérdezésétés statisztikai feldolgozását (Erdélyi etal., 2006; Ladányi – Erdélyi, 2008). A profilkialakítása mindig egy adott évre vonatkozik,és a szokásos öt meteorológiai paramétermentén valósítható meg. Klimatikus profilokatbárki létrehozhat a szerveren, illetve asaját számítógépén (5. ábra). A későbbi azonosításérdekében célszerű a profil nevét ésszerzőjét pontosan rögzíteni.A vizsgálatot a kiválasztott adatállományonbelül leszűkíthetjük adott évekre, azonbelül adott napokra. Amennyiben fontosszámunkra, kérhetjük az eredményeket havonkéntibontásban, hogy mely hónapokbannem feleltek meg a klimatikus viszonyok akarakterisztikus elvárásoknak. Amennyibencsak arra vagyunk kíváncsiak, hogy melyévekben teljesültek az elvárások, akkor elégaz éves eredmények lekérése. Segítségükkellekérdezhetők az alább részletezésre kerülő,a meggytermelés szempontjából meghatározottklimatikus évtípusok előfordulási valószínűségeiis.A növények menüpontban kerültek rögzítésrea gyümölcstermesztés szempontjábólmeghatározó indikátorok kiszámításánaklehetőségei. Az indikátorok kidolgozása arendszergazda és a kutatók közti folyamatospárbeszéd és fejlesztőmunka révén bővülnapról napra (Ladányi et al., 2010). Cseresznyetermelésszempontjából többek között azegyenletes vízellátottság, a káros csapadékeloszlásokés a fagykockázati indikátorokkerültek bevezetésre (Szenteleki et al., 2010).Meggytermelés esetén első lépésben acsapadék-, illetve hőmérsékletviszonyokalapján négy, karakteresen különböző évtípustkülönböztettük meg, míg az e kategóriákbanem tartozó vegyes eloszlású évekettekintettük átlagos évtípusoknak. A vegyes(átlagos) eloszlású évek H mutatója 0,88.Az első számítások alapján azonban szükségessévált az évtípusok több részre bontása, sa pontosítások eredményeit a 2. táblázat a-drésztáblázatai mutatják.Az előző évi augusztusi csapadék jelentőshatással van a következő évi rügyképződésre.Emiatt a klimatikus évtípusok szerintihasznossági érték számításakor az extrémkevés előző évi augusztusi csapadék befolyásolóhatását a következő korrekciós paraméterekkelvesszük figyelembe: 5 mm csapadékalatt H*0,5=>H, míg 20 mm csapadék alattH*0,8=>H.A korábban is használt megyei reprezentánsmérőállomások napi adatai azonbannem elégségesek a termőhelyek kellő pontosságúklimatikus karakterizálására. E hiányosságkiküszöbölése érdekében az ELTEMeteorológiai Tanszék közreműködésévelrendszerbe illesztettük a RegCM3 adatbázist(Bartholy et al., 2009), ami megnyitja az utata további mezőgazdasági vizsgálatok, elemzésekelőtt. A RegCM3 regionális klímamodellt( Regional Climate Model, RegCM)eredetileg az amerikai Légköri Kutatások

84 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOK2/a táblázatA meggytermelésnél figyelembe vett extrém száraz klimatikus évtípusokExtrém száraz és extrémhideg klímaExtrém száraz és hideg klíma Extrém száraz és meleg klímaÁprilisi csapadék 0–15 mm 0–15 mm 0–15 mmMájusi csapadék 0–25 mm 0–25 mm 0–25 mmJúniusi csapadék 0–20 mm 0–20 mm 0–20 mmT min január–február –25 °C alatti napok vannak –17 °C alatti napok vannak –17 °C alatti napok nincsenekT min március–április –3 °C alatti napok vannak –1,5 °C alatti napok vannak –1,5 °C alatti napok nincsenekH 0,2 0,4 0,5A meggytermelésnél figyelembe vett száraz klimatikus évtípusok2/b táblázatSzáraz és extrém hideg klíma Száraz és hideg klíma Száraz és meleg klímaÁprilisi csapadék 15–25 mm 15–25 mm 15–25 mmMájusi csapadék 25–50 mm 25–50 mm 25–50 mmJúniusi csapadék 20–40 mm 20–40 mm 20–40 mmT min január–február –25 °C alatti napok vannak –17 °C alatti napok vannak –17 °C alatti napok nincsenekT min március–április –3 °C alatti napok vannak –1,5 °C alatti napok vannak –1,5 °C alatti napok nincsenekH 0,2 0,82 0,862/c táblázatA meggytermelésnél figyelembe vett csapadékos klimatikus évtípusokCsapadékosés extrém hideg klímaCsapadékos és hideg klíma Csapadékos és meleg klímaÁprilisi csapadék 40–100 mm 40–100 mm 40–100 mmMájusi csapadék 70–180 mm 70–180 mm 70–180 mmJúniusi csapadék 80–150 mm 80–150 mm 80–150 mmT min január–február –25 °C alatti napok vannak –17 °C alatti napok vannak –17 °C alatti napok nincsenekT min március–április –3 °C alatti napok vannak –1,5 °C alatti napok vannak –1,5 °C alatti napok nincsenekH 0,35 0,92 12/d táblázatA meggytermelésnél figyelembe vett extrém csapadékos klimatikus évtípusokExtrém csapadékosés extrém hideg klímaExtrém csapadékosés hideg klímaExtrém csapadékosés meleg klímaÁprilisi csapadék 100 mm felett 100 mm felett 100 mm felettMájusi csapadék 400 mm felett 400 mm felett 400 mm felettJúniusi csapadék 200 mm felett 200 mm felett 200 mm felettJún. 15–júl. 15.közötti csapadék30 mm feletti heti csapadékok 30 mm feletti heti csapadékok 30 mm feletti heti csapadékokT min január–február –25 °C alatti napok vannak –17 °C alatti napok vannak –17 °C alatti napok nincsenekT min március–április –3 °C alatti napok vannak –1,5 °C alatti napok vannak –1,5 °C alatti napok nincsenekH 0,2 0,45 0,5

SZENTELEKI – MÉZES – NYÉKI – SZABÓ – GAÁL – SOLTÉSZ: Meggy termékpályák meghatározó elemei 85A RegCM modell Magyarországotlefedő rácshálózataNemzeti Központjában (National Center forAtmospheric Research, NCAR) fejlesztettékki (Bartholy et al., 2010). A gyümölcstermesztésikutatásokhoz ezen adatbázisokleskálázott eredményeit (Torma et al.,2008) kívánjuk felhasználni, amely kellőensűrű lefedettséget biztosít az egész országra(6. ábra).A FAJTÁK HATÁSA6. ábraMagyarországon elsősorban a magyarmeggyfajtákat termelik. A fajtaválasztékbőséges, mégis jelentőségét tekintve 5-7meggyfajta adja a hazai termelés mintegyháromnegyedét. A legfontosabbak az Érdibőtermő, Debreceni bőtermő, Kántorjánosi,Újfehértói fürtös fajták és a különböző Cigánymeggyklónok. Jelenlegi fajtaszerkezetegyik legnagyobb problémáját is ez okozza,ugyanis a meggy betakarítása országosan3-4 hét leforgása alatt lezajlik, mely időszakalatt hatalmas túlkínálat jelentkezik apiacokon. Konzervipari szempontból az egyszerrejelentkező nagy tömegű árualap nemfeltétlenül jelent problémát, azonban a frisspiaconmindenképpen. A meggyfogyasztásnövelésének legjobb módja, ha a vásárlókakár 6-7 héten át megtalálják a friss gyümölcsötjó minőségben a boltok polcain. Kívánatosvolna a szezon elnyújtása korai fajták3. táblázatA fajták értékelése a termékpálya modelljéhezFajta R HCigánymeggy 7, 59 és 404 12% 0,9Csengődi 4% 0,95Debreceni bőtermő 16% 1,0Érdi bőtermő 20% 1,0Kántorjánosi 13% 1,0Korai pipacsmeggy 2% 0,9Maliga emléke 9% 1,05Meteor korai 7% 1,1Pándy meggy 4% 0,9Újfehértói fürtös 13% 1,0használatával, mint például a Meteor korai,és persze a szüret zárását is későbbre lehettolni későn érő meggyfajták telepítésével.Régen elsősorban a cukrászipar szempontjábólnagy jelentőséggel bírt a Pándy meggy,mely fajta árutermelő ültetvényeinkből napjainkraszinte teljesen eltűnt, habár új kutatásieredmények alapján kimagaslóan magasantioxidáns-kapacitása a jövőben talán felkeltia gyógyszeripar vagy az élelmiszeriparfigyelmét. A Cigánymeggy mint egy nagyonfontos élelmiszer-ipari alapanyag továbbra isnagy jelentőséggel bír, és a jövőben is sikeresenértékesíthető a feldolgozóipar számára.Bár termőképessége jó, eladási ára, ígyjövedelmezősége általában a többi fajtáénálalacsonyabb. A Csengődi csokros fajta moníliávalszembeni ellenálló képessége lehetővéteszi akár biotermelésben való alkalmazását,de a termelőknek feltétlenül szem előtt kelltartani, hogy egy-egy új fajta telepítése előttfelmérjék a piaci igényeket. A jelenlegi, kihívásokkalküzdő meggytermelés is részbenannak az eredménye, hogy a technológiaiszempontok kerültek előtérbe az ültetvényektelepítésénél.AZ ÜZEMI MÉRETEKMivel a meggy alapvetően ipari célratermelt gyümölcs, így több szempontból isbeszélhetünk optimális ültetvényméretről.A fajták kérdéskörénél már említett érési

86 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOK4. táblázatAz üzemméret értékelésea termékpálya modelljéhezÜzemméretH0,5–2 ha között 0,92–10 ha között 0,9510–20 ha között 0,9720 ha felett 1,0idő problémát csak megfelelő méretű gyümölcsösbenlehet megoldani. Az 1-2 fajtáttermelő gazdaság nem csupán az értékesítésnehézségeinek kitett, hanem akár egy rövidideig tartó rossz időjárás (túlzott csapadék,szél, téli/tavaszi fagykár) a termés teljes elvesztésétokozhatja. 0,5-2 ha területen szintelehetetlen 3-5 fajta megfelelő nagyságbantörténő telepítése. 2-10 ha méretű gazdaságokmár képesek a fajtakérdést megfelelőenkezelni, de ekkora területen továbbra is problémaaz egyes fajtákból olyan kereskedelmimennyiség előállítása, mellyel a termelőönállóan képes lenne akár belföldi áruházláncokfolyamatos kiszolgálására, akár számottevőexportértékesítés megszervezésére.2-10 ha nagyságú meggyültetvény önmagábancsupán 1-2 jelentős kereskedelmi partnerkiszolgálására elegendő, így ezen üzemekszámára jó megoldást jelent egy termelőicsoporthoz való csatlakozás. Egy 10-20 haterületen gazdálkodó meggytermelő már kereskedelmiszempontból jelentős piaci szereplőnekminősül. Lehetősége van több fajtatelepítése mellett az érési szezont nyújtani ésfolyamatosan nagy mennyiségű árut biztosítanivevői számára. A gazdaság teljes gépesítésebár lehetséges, de ekkora üzemméretnélsemmiképp sem elég hatékony, ugyanis egyerőgép, permetező, talajművelő eszköz vagybetakarítógép kihasználtsága igazán csak 20ha feletti ültetvényben optimális. Természetesenezek a megállapítások kizárólag akkorérvényesek, ha a gazdaság csak a fentemlített nagyságú tevékenységet folytatja.Amennyiben a meggyültetvényen kívül másgyümölcs, szántóterület áll rendelkezésre,esetleg van lehetőség a gépkapacitás bérmunkávalvaló kihasználására, úgy kisebbüzemméret esetén is indokolt lehet önállógépbeszerzés.A PIACI SZEGMENSEKElsősorban értékesítési nehézségek miatta magyar meggytermelés a kezdeti sikerekellenére napjainkban több problémával isküzd. Mivel a világ gyümölcskereskedelmeaz elmúlt 15 évben teljesen globalizálódott,így a meggy piaci helyzete is sokat változott.Több feldolgozóüzem megszűnt, helyüketúj kereskedők vették át az ellátási láncban.Olyan országok meggytermelése vált konkurenciává(pl. Törökország), amelyek eddig atávolság miatt nem számítottak Európa számárakomoly ellátónak. A magyar meggymellett a lengyel, szerb és román termelés isnövekedést mutat, új telepítések okán az elkövetkezőévekben tovább nő ezen országokexportmennyisége, a fogyasztás viszonylagosállandósága mellett.A meggy főleg ipari alapanyagként kerülértékesítésre, bár a jelenlegi tendencia alapjána frissfogyasztásra történő termelés évrőlévre nő. A két termékpálya különböző, így afelmerülő problémák is eltérőek. ElsősorbanOroszország és a balti államok adják a frissfogyasztású meggy exportpiacát. A szállítástávolsága és a piaci szereplők viselkedéseszempontjából ez igen rizikós értékesítésicsatorna. Gyakran előforduló – vélt vagy valósokokon alapuló – minőségi reklamációkteszik az üzletmenetet néha akár veszteségessé,az eladó és vevő közötti távolság pedignehezen ellenőrizhetővé a logisztikai láncot.A problémát növeli, hogy az értékesítésiláncban a termelő és végfelhasználó közöttáltalában 4-5 szereplő is van (7. ábra).Az információáramlás lassúsága melletta termelő által elérhető profit is nagymértékbencsökken minden egyes plusz szereplőtermékpályára lépésével. Ezzel együtt hatványozottannő a nemfizetés kockázata. A láncminden eleme önálló cégként működik, ígyha csupán egyikük nem fizeti ki a megvásá-

SZENTELEKI – MÉZES – NYÉKI – SZABÓ – GAÁL – SOLTÉSZ: Meggy termékpályák meghatározó elemei 877. ábraKülföldi importőrMagyar exportőrHűtőház (TÉSZ,magáncég, stb.)KereskedőFogyasztóKiskereskedőTermelőNagybani piacA fekete nyilakkal jelölt termékpályaa mai magyarországi viszonyok alapjánleírható, feleslegesen sokszereplős,kockázatos és legkisebb hasznotbiztosító értékesítési út. A zöld nyílegy kialakulóban levő termékpálya,nyomon követhetőség, fi zetési biztonságszempontjából már ajánlható,illetve a termelőnek is magasabb hozamotgarantál. A narancssárga termékpályarendkívül ritka, kizárólagnagy termelők, hűtőházi és csomagolókapacitással rendelkező termelőicsoportosulások tudják alkalmazni.Minden szempontból kedvezőbb,biztonságosabb és jövedelmezőbb atermelő számára. Szaggatott nyíllala hagyományos és problémás piaciértékesítés vázlata látható. A pontozottvonal jelöli a közvetlen termelőigyümölcseladást. A nyílvastagság azelérhető értékesítési árat mutatja.Frisspiaci meggy piaci szegmenseirolt termék árát, akkor a lánc végén álló termelőviseli ennek következményét. A gazdakellő körültekintéssel választhat olyan partnert,ahol az exportoldal egyetlen cégbenösszpontosul. Két résztvevő kiesésével akár10-15% felvásárlásiár-emelkedés érhető el.A termelőtől vásárló kereskedő, aki a hűtőháznakértékesít, mindenképpen kizárható,ez pedig 5-10% bevételnövekedést jelent.Manapság elsődleges szempont a vásárlópartner fizetőképessége, a gyümölcspiac termelőioldala a bizalomra épül. Ennek ellenéreminden esetben kifejezetten ajánlott, hogya termelők ellenőrizzék vevőiket.Sok probléma még az üzlet megkötéseelőtt fellelhető, így a nem tisztességes szándékúpiaci szereplők mozgástere csökken.A belföldi friss piacon való közvetlen termelőiértékesítés általában nagybani piacokratörténő szállítást jelent (Mézes et al., 2010).A piac működése és felépítése alapvetőennem termelőbarát, nyitva tartása túl hosszúés verseny csak az eladói oldalon van. Márakkor is lezuhannak az árak, ha a kereslet éskínálat egyenlő, mert a piac elnyújtott nyitvatartásából következően az eladók a piac zárásaelőtti órákban jelentős árengedményekreis hajlandók, mivel a következő napi szüretrevissza kell érniük az ültetvényhez, tároló kapacitásukáltalában nincs, így a nem értékesítettáru nagy problémát okoz. Meggy eseténa kínálat gyakran jóval nagyobb a keresletnél,és úgynevezett „dömping ár” alakul kia piacon. A fogyasztók számára közvetlentermelői értékesítés – általában az ültetvényközelében – megfelelő keretek között komolyárbevételt hozhat. A különböző hatóságiszabályozásoknak való megfelelés ebbenaz esetben nehézkes, így sok termelő megsem próbálkozik a tevékenység megszerve-

88 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOKFogyasztó8. ábraKiskereskedő (pl. áruházlánc)Késztermék-importőrKésztermék- (pl. konzerv)exportőrFeldolgozó (külföldi)Feldolgozóüzem (belföldi)Alapanyag-importőrKereskedő, feldolgozótól független alapanyag-felvásárlóTermelőIpari alapanyag célú meggy piaci szegmenseizésével, aki pedig mégis, az egy átfogó ellenőrzéstkövetően átgondolja a termelői bolttovábbi működtetését. Utóbbi értékesítésiforma terjedése előnyös volna a kistérségi lakosságszempontjából is, ugyanis itt helybentermelt árut helyben és közvetlenül vásárolhata fogyasztó, ezzel mintegy támogatva éssegítve saját települése fejlődését is.Az ipari meggy termékpálya legfontosabbszereplői a termelő mellett a feldolgozóüzemek,konzervgyár, léüzem, hűtőház, alkohol-előállítóüzem, sűrítmény-, aroma- ésszínezék-előállító üzem stb. (8. ábra).A köztes kereskedők mint elsődleges felvásárlókaz ipari meggy ellátási láncban ismegjelennek. Gyakran a szállítmányozásszervezésén kívül más szerepük nincs, de azamúgy is alacsony felvásárlási árakat 5-10%-kal csökkentik, megbízhatóságuk kétséges,fizetési biztonságuk gyenge. Mindenképpenkívánatos volna, hogy a termelők közvetlenkapcsolatban legyenek a feldolgozókkal,már ennek megszervezése segítene a gazdákrossz helyzetén. A köztes kereskedők gyakranfélrevezető magatartásukkal komolyveszteségeket okoznak. Ezen esetekben különösenfontos volna a szerződések írásbafoglalása, hogy később vita esetén legyenesély az inkorrekt magatartás kivédésére.Az ipari meggyből készült termékek fő piacaEurópában Németország. A felvásárlási árakkialakítása minden évben május végén, júniushónapban történik. Az árban központitényező a nagy áruházláncokkal kötött konzervértékesítésiszerződés. A konzervgyárakez alapján számolnak vissza és alakítják kialapanyag-beszerzési áraikat. Utóbbi évekbenaz ipari meggy ára az előállítási költséghatárán, illetve az alatt mozgott. 2010-bentöbb tényező eredményezte a tavalyinál magasabbárak kialakulását. Az ellátási láncegyik legnagyobb problémája, hogy míg az

SZENTELEKI – MÉZES – NYÉKI – SZABÓ – GAÁL – SOLTÉSZ: Meggy termékpályák meghatározó elemei 89Talaj szintHumuszoshomoktalajokKlíma szintSzáraz, hidegFajta szintÉrdibőtermőÜltetvény szint0,5–2 haközöttTermék szintFrisspiacimeggyPiac szintjeKereskedő(hűtőház)CsernozjomtalajokCsapadékos,hidegDebrecenibőtermő2–10 haközöttIparialapanyagHűtőház(TÉSZ,magán cégstb.)BarnaföldekÁtlagosévtípusÚjfehértóifürtös10 ha felettKiskereskedő(piac)AgyagbemosódásosbarnaerdőtalajRéti talajokSzáraz, melegCsapadékos,melegKántorjánosi Meteor korai CsengődiKoraipipacsmeggyNagybanipiacKözvetlenpiacKereskedő(belföld)Feldolg.üzem(belföld)A magyarországi meggy termékpályák szintjei és elemeiPándy meggyKereskedő(export)MaligaemlékeFeldolg. üzem(export)9. ábraCigánymeggy7,59,404

90 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOKáruházláncok és konzervgyárak jellemzőennagy érdekérvényesítő képességgel bírnak,kereskedelmük jól szervezett és központosított,addig a termelői oldal természetébőlfakadóan sokszereplős, szervezetlen ésa gazdák nem tudják érdekeiket képviselnináluk sokszor nagyobb cégekkel szemben.Végső soron az áruházláncok túlságosanerős piaci szereplőnek minősülnek, a termelőkkizárólag hatékony állami szabályozás ésellenőrzés mellett képesek velük eredményesenegyüttműködni. A feldolgozók finanszírozásigondokkal küzdenek, így a gazdák ameggy vételárát jó esetben is leghamarabbszállítás után 30 nappal kapják meg. Bizonyosesetekben a fizetési határidő akár 1 évis lehet, de ezen kintlévőségek megtérülésesokszor kétséges. Utóbbi években több termelőpróbál külföldön piacot találni az iparimeggy számára. Itt sokkal inkább jellemzőa magyar exportőr céggel való együttműködés.A piacon ma irreálisan sok kis exportőrműködik, akik közvetlen német, osztrák konzervgyárikapcsolatokkal hirdetik magukat.Ezek a kis cégek jellemzően csak külföldinagykereskedő cégekkel állnak kapcsolatban,a legritkább esetben állnak közvetlenüzleti viszonyban feldolgozóval. Gyakoriköztük a külföldi országban (szlovák, román,ciprusi, de néha panamai stb.) bejegyzett cég,melyek sokszor csak az adóelkerülés céljábólműködnek. Természetesen vannak hazánkbanis jól működő, becsületes üzletmenetetkövető exportőrök, akikkel eredményes leheta gazdák számára az együttműködés. Sőt,nagyobb termelők maguk is közvetlen módonértékesítenek külföldi feldolgozóknak.Megfelelő biztosítékok és szerződések megkötéseesetén ez jól jövedelmező formája agyümölcseladásnak. Ilyen üzlet megkötéseelőtt ajánlott a külkereskedelemben tapasztaltszemély segítségét kérni.A MEGGYTERMÉKPÁLYA-MODELLHASZNOSÍTÁSAA meggytermelésben részt vevő vállalkozókatelsősorban az érdekli, hogy az árujuktólmielőbb megszabaduljanak. Ezért akorábban felvázolt frisspiaci és ipari meggyértékesítésicsatornákat az értékelhetőségszempontjából leredukáltuk a termőhelytőlaz első átvevőig terjedő szakaszokra, s a termékpályatovábbi részeit (lánckereskedelem,exportőr-importőr relációk) már nem építettükbele a termékpályák leírásába. A fentiegyszerűsítések és ésszerűsítések a termelési-értékesítésikapcsolatrendszer leírását jelentették(9. ábra).KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁSA kutatói adatbázisok beszerzésére és azalapkutatások elvégzésére az OM-00042/2008,OM-00270/2008 és az OM-00265/2008projektek keretében került sor, melyekheztovábbi kutatói támogatást nyújtott aTÁMOP-4-2.1.B-09/1/KMR- 2010-0005 pályázat.FORRÁSMUNKÁK JEGYZÉKE(1) BARTHOLY J. – PONGRÁCZ R. – TORMA CS. (2010): A Kárpát-medencében 2021-50-re várhatóregionális éghajlatváltozás RegCM-szimulációk alapján. „KLÍMA-21” Füzetek 60: 3-13.pp. (2) BARTHOLY J. – PONGRÁCZ R. – TORMA CS. – PIECZKA I. – KARDOS P. – HUNYADY A. (2009):Analysis of regional climate change modelling experiments for the Carpathian basin. InternationalJournal of Global Warming, 1 (No.1-2-3.) 238-252. pp. (3) BARTHOLY J. – PONGRÁCZR. – BARCZA Z. – HASZPRA L. – GELYBÓ GY. – KERN A. – HIDY D. – TORMA CS. – HUNYADY A. –KARDOS P. (2007): A klímaváltozás regionális hatásai: a jelenlegi állapot és a várható tendenciák.Földrajzi Közlemények. CXXXI. (LV.) kötet, 4. sz. 257-269. pp. (4) ERDÉLYI É. (2009):

SZENTELEKI – MÉZES – NYÉKI – SZABÓ – GAÁL – SOLTÉSZ: Meggy termékpályák meghatározó elemei 91Sensitivity to Climate Change with Respect to Agriculture Production in Hungary. PrecisionAgriculture 09 Edited by: van Henten, E.J. – Goense, D. – Lokhorst, C. Wageningen AcademicPublisher, 559-567. pp. (5) ERDÉLYI É. – HORVÁTH L. – BOKSAI D. – FERENCZY A. (2006):How climate change influences the field crop production ECO-Conference 2006.(Novi Sad)7-12. pp. (6) LADÁNYI M. – ERDÉLYI É. (2008): A review of risk methods in climate changeimpact researches in Hungary. In: Mihailovic, D. – Miloradov, M.V. (eds.): Environmental,Health and Humanity Issues in theDown Danubian Region. Multidisciplinary Approaches,Proceedings Symposium on Interdisciplinary Regional Research. World Scientific, New Jersey.245-254. pp. (7) LADÁNYI M. – PERSELY SZ. – SZABÓ T. – SZABÓ Z. – SOLTÉSZ M.– NYÉKI J.(2010): Climatic indicator analysis of blooming time for sour cherries. International Journalof Horticultural Science 16 (1): 11–16. pp. (8) MÉZES Z. – NYÉKI J. – SZABÓ Z. – SZENTELEKI K.(2010): Magyar meggy termékpályák. Kertészet és Szőlészet; 59. évf. 26. sz. 15-17. pp. (9) PAPPJ. (szerk., 2004): Gyümölcsök termesztése 2. Mezőgazda Kiadó, Bp. (10) SOLTÉSZ M. – SZABÓZ. – NYÉKI J. (2010): A gyümölcstermesztés biztonsága. „KLÍMA-21” Füzetek 61. sz. 56-71.pp. (11) SZENTELEKI K. (2007): A Környezet – Kockázat – Társadalom (KLIMAKKT) klímakutatásadatbázis-kezelő rendszerei. „KLÍMA-21” Füzetek 51: 89-115. pp. (12) SZENTELEKI K.– GAÁL M. – MÉZES Z. (2010): Időjárási anomáliák és a nyugat-dunántúli gyümölcstermelés.„KLÍMA-21” Füzetek 61: 72-83. pp. (13) TORMA CS. – BARTHOLY J. – PONGRÁCZ R. – BARCZAZ. – COPPOLA, E. – GIORGI, F. (2008): Adaptation and validation of the RegCM3 climate modelfor the Carpathian Basin. Időjárás, 112. (No.3-4.) 233-247. pp. (14) TŐKEI L. – JUHOS K. (2010):A csapadékvíz, a vízkészlet és a vízhasználat kapcsolatrendszerének agroklimatológiai vonatkozásai.„KLÍMA-21” Füzetek 61: 33-42. pp. (15) VÁRALLYAY GY. – SZŰCS K. – MURÁNYIA. – RAJKAI K. – ZILAHY P. (1979): Magyarország termőhelyi adottságait meghatározó talajtanitényezők 1:100000 méretarányú térképe I. Talajtan és Agrokémia 28. kötet, 363-384. pp.(16) VÁRALLYAY GY. – SZŰCS K. – MURÁNYI A. – RAJKAI K. – ZILAHY P. (1980): Magyarországtermőhelyi adottságait meghatározó talajtani tényezők 1:100000 méretarányú térképe II. Talajtanés Agrokémia 29. kötet, 35-76. pp

AZ EXTRÉM HŐMÉRSÉKLETI ADATOK HELYI MÉRÉSÉNEK JELENTŐSÉGEA GYÜMÖLCSTERMELÉSI TERÜLETEK KIJELÖLÉSÉNÉLVARGA JÁNOSKulcsszavak: inverzió, klímazóna, domborzat, növényi indikátor, növényi téltűrés.ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK,KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOKKözel két évtizede a Zala megyei Csörnyeföld község felett húzódó domboldalbankísérjük figyelemmel a korlátozottan téltűrő gyümölcsfajok viselkedését. A növényeka legjobb klímaindikátorok. Az éjszakai kisugárzás folyamán létrejövő hőmérsékletiinverzió a dombok megfelelő szintjeit magasabb téltűrési klímazónába emelheti. Az OrszágosMeteorológiai Szolgálat mérőállomásainak elhelyezése bármennyire is lefedi hálózatosanaz ország területét, figyelmen kívül hagyja a domborzatot, a mért hőmérsékletiadatok nem mindig tükrözik a térségi helyzetet. Tapasztalataink azt támasztják alá,hogy a gyümölcstermő területek kijelölésénél az időjárási távprognózisok, a közelbenlévő meteorológiai mérőállomások által szolgáltatott adatok mellett nagyon nagy jelentőséggelbír a gyümölcstermelésre kiszemelt területen a korábbi tapasztalatok figyelembevételeés a helyi mérések elvégzése, akár táblaszinten is.BEVEZETÉSA meteorológiai állomásokon végzett mérésekés a begyűjtött adatok feldolgozása akezdetektől a meteorológiai szakma kialakultgyakorlata szerint történt. Önállóan fejlődöttaz évszázadok folyamán, miközben a korábbankizárólagosan tapasztalatokra alapozottföldművelés kezdte lassan igénybe venni ameteorológiai mérési adatokat és elemzéseket.A mezőgazdasági gyakorlat az egyeskörzetekben tapasztalati alapon több-kevesebbsikerrel meghatározta az ott termelhetőfajok és fajták körét, valamint a kor szintjénaz alkalmazott művelési technológiákat.Az agrometeorológia mint interdiszciplináristudomány a növényvilág nyelvére fordítottaa meteorológia méréseit és a gyakorlatbanalkalmazhatóvá tette azokat. Napjainkbanközponti témává vált a klímaváltozás, ésmiután a figyelem az esetlegesen detektálható,akár irreleváns változásokra irányul,talán még inkább szem elől vesznek azok akellő súllyal soha figyelembe nem vett kritériumok,amelyek szerint vizsgálódva kellenea gyümölcstermelés szempontjából fontosklímaelemeket meghatározni és a vonatkozóadatokat értelmezni. A hőmérséklet az egyiklegmeghatározóbb klímaelem, ezért kiemeltjelentőségű a növényeknél.AZ INVERZIÓ MINT ÉGHAJLATTÓLFÜGGETLEN, MEGHATÁROZÓFONTOSSÁGÚ HELYIKLÍMATÉNYEZŐAzok a meteorológiai mérőállomások,amelyek az elmúlt évtizedek éghajlatárólklímaadatokat szolgáltattak, változatos föld-

VARGA: Az extrém hőmérsékleti adatok helyi mérésének jelentősége 931. táblázatInverziós jelenség érzékeltetése Nagykanizsapalini városrészén, 2008. május 14-én(M.e.: °C)IdőpontA vizsgált területNagykanizsa palini városrészénVölgytalp140 mÚtszint160 mDombtető205 m00h 8,6 11,7 16,101h 7,7 10,5 15,702h 6,7 9,8 15,003h 6,2 9,0 14,204h 5,5 8,4 13,105h 5,4 8,1 11,906h 5,0 8,3 12,407h 6,6 9,8 15,908h 10,7 13,4 17,009h 15,6 16,9 19,110h 19,3 20,6 21,311h 22,1 22,1 22,012h 23,5 23,3 22,913h 22,9 23,1 22,614h 23,4 23,6 23,115h 25,0 24,9 24,816h 25,3 25,2 24,917h 23,2 24,6 24,418h 23,0 24,0 23,919h 21,5 22,1 22,220h 19,7 20,7 21,421h 15,5 19,1 20,622h 12,8 17,6 19,123h 11,0 14,8 17,9Átlag 15,26 17,15 19,231. képrajzi pontokra, eltérő környezeti körülményekközé települtek. Közismert tény, hogya földi légkör hőenergiája a napsugárzásnakköszönhető, oly módon, hogy a földfelszíntmelegíti fel, a levegő hőjét a felszínen realizálódómelegedés biztosítja. Ezért általánosságbana légoszlop alsó rétegei magasabbhőmérsékletet mutatnak, amely a magasságfüggvényében fokozatosan csökken.Kevés szó esik azonban egy éghajlattaniszempontból nagyon fontos jelenségről. Éjszaka,amikor a napsugárzás szünetel, derültvagy gyengén felhős, szélcsendes vagy gyengénszeles időjárási körülmények között,a „magára maradt” légoszlop a kisugárzásáltal hőt veszít. A gázok fizikai tulajdonságaibólkövetkezően a hővesztéssel sűrűbbéválik és a gravitáció hatására a keverékekkiülepedéséhez hasonlóan a legalsó szintekengyűlik össze a légtest leghidegebb része.Változatos felszín esetén a magasabb tereppontokkiállnak a leghidegebb rétegből, azalacsonyabbak pedig belekerülnek. Ez a kisugárzáskövetkeztében kialakuló hőmérsékletiinverzió nagyon nagy jelentőségű, mertcsekély távolságokon belül meglepően nagyhőmérséklet-különbségeket eredményez azeltérő terepszintek között.A jelenség bármely változatos felszínű terepenkönnyen demonstrálható különbözőszinteken elhelyezett hőmérőkkel. Naplementeután jól követhető, amint az alsó szintekena kihűlt levegő egyre nagyobb magasságbantölti fel a völgyet, miközben a legalsó rétegrövid idő alatt gyorsan veszít hőmérsékletéből.Egy ilyen felszíni alakzaton Nagykanizsaközelében, a palini városrész felett emelkedődombon és az alatta elterülő völgyben végeztünkméréseket, három darab hitelesített hőmérővel,az 1. képen látható és az 1. táblázatbanmegjelölt szinteken, 2008. május 14-én.A hajnalban készült képen vizuálisan is érzékelhetőa leírt inverziós jelenség. A völgy aljánmegülepedett hideg levegő hőmérséklete apillanatnyi harmatpont alá süllyedt, ezért ködképződött benne, látványosan megjelenítvea nagyon jelentős hőmérséklet-különbséget.A völgy alján elhelyezett hőmérő ezen az éj-

94 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOKszakán +5 °C-os, a kamion által kijelölt útszintjén elhelyezett +8 °C-os, a fényképezéshelyén lévő pedig +12 °C-os éjszakai minimumhőmérsékletetrögzített. A két szélső magasságipont között tehát 7 °C-os eltérés voltezen az éjszakán a minimumhőmérsékletben.Az előbbi adatok jól mutatják, milyen jelentőseltérések lehetnek a hőmérsékletben csekélytávolságokon belül is. Nagyon beszédesaz adott pontok napi középhőmérsékletébenjelentkező eltérés is. Ennek fontossága akkorérzékelhető igazán, ha egész éves adatsoroktükrében vizsgálják a jelenséget. Az összehasonlításoknyilvánvalóvá teszik, mennyirenem mindegy, hogy egy térségen belül aklímaadatokat szolgáltató mérőállomásokatmilyen felszíni formákon és milyen szintekenhelyezik el. Természetesen minden 24óra nem produkálja a bemutatott nap 4 °C-osközéphőmérséklet-különbségét a völgytalp ésa dombtető között, de a derült vagy kissé felhős,szélcsendes vagy kissé szeles éjszakákviszonylag nagy száma miatt, tapasztalatunkszerint, az ilyen két eltérő tereppont között azévi középhőmérsékletben akár az egy egész°C-ot is meghaladó, sőt két egész °C-ot közelítőkülönbség is kialakulhat. A nappal legmelegebbóráiban, az ilyen nagyságrendű szintkülönbségnélaz alacsonyabb fekvések javáratapasztalható egy °C-on belüli különbségeknem kompenzálják a teljes éjszaka folyamánfennálló több egész °C-os eltéréseket.Mindez rávilágít arra, hogy a középhőmérsékletekbenegyidejűleg olyan nagyságrendűkülönbségek mutatkoznak egymástólelhanyagolható távolságban lévő pontok, akárugyanazon település két eltérő fekvésű utcájaközött, mint amilyeneket a globális felmelegedéskapcsán több évtizedes időtávra jósolnak.A TÉLI ABSZOLÚTMINIMUMHŐMÉRSÉKLETMEGHATÁROZÓ SZEREPEA téli legalacsonyabb hőmérséklet egyértelműenmeghatározza az adott gyümölcstermőnövények túlélési esélyeit meghatározottföldrajzi ponton. Ha összehasonlítjuka Magyarországon hagyományosan műveltgyümölcsfajok számát a mediterrán térségbentermelt gyümölcsfajokéval, azt találjuk,hogy a fajok számát Magyarországon azesetek túlnyomó többségében nem a vegetációsidőszakbeli hőösszeg alacsonyabb volta,hanem a téli epizódjelleggel előfordulólegalacsonyabb minimumhőmérséklet korlátozza.A magyarországi klímaviszonyok közötta korlátozottan téltűrő növényekre vonatkozóantalán a legjobb indikátornövénya –14, –15 °C hőmérsékletig téltűrő füge.Országszerte előfordul, de a keményebbteleken gyakran tövig visszafagy. Túlélőpéldányai legnagyobb biztonsággal a nagyvárosokbelső, sűrűn beépített, jelentősenhőszennyezett területein maradnak épen.A szakirodalomban esetenként helytelenülértelmezett „szubmediterrán” klímájúnaknevezett magyarországi térségeket is enneka fajnak a jelenlétével igyekeznek jellemezni.Ennek alapján kivételes klímájúnak írjákle például a Mecsek vidékét és a Balaton-felvidéket.Pedig az említett területekentöbb tél sorozatában is túlélő fügenövényeka valóságban ugyanúgy a domborzati viszonyoknaktulajdonítható inverziós jelenségnek(vagy Pécs város esetében a városihőszigetnek is) köszönhetik létüket, mint azország egyéb, közérdeklődésre kevésbé méltatottvidékein. A völgytalpakra telepítettmeteorológiai állomások adataival jellemzettdél-, délnyugat-zalai térségben példáulszámos, több évtizedet sértetlenül megért,hőszennyezésmentes területen lévő, nagyméretűfügefa található, az említett állomásokonelőforduló alacsony minimumhőmérsékletekdacára.A dél-, délnyugat-zalai térséget kezdettőla fagyzugokba telepített meteorológiai mérőállomásokképviselik (Nagykanizsa, Letenye,Lenti, Iklódbördőce). Miután magasabbszintre telepített állomási adatot az említetttérségre vonatkozóan magyar területen nemtalálunk, a reális klímaértékelés érdekébenérdemes megnézni az ehhez a földrajzi te-

VARGA: Az extrém hőmérsékleti adatok helyi mérésének jelentősége 95rülethez legközelebb eső dombi fekvésbetelepített szlovén állomások adatait. A szlovén–horvát–magyarhármashatár közelébenfekvő jeruzalemi borvidék egyik 345 méteresdombjára telepített klímaállomás adataiélesen ellentmondanak a magyar klímaelemzéseknekés klímatérképeknek. A jeruzalemiállomás 1971–2000 közötti adatsorában–18,5 °C-os abszolút téli minimum szerepel,amit 1985 telén mértek. Ilyen érték a síkságokonés dombvidéki völgyekben, kis túlzással,évi gyakorisággal előfordul a Kárpát-medencében.Sőt, ugyanebben a harmincévesidőszakban Olaszország számos mediterránéghajlatú körzetében ehhez hasonló vagy ennéllényegesen alacsonyabb abszolút hőmérsékletiminimumot is mértek (pl. Lombardia:Brescia –19,0; Malpensa –18,5; Veneto:Padova –18,9; Verona –18,4; Vicenza –18,9;Emilia-Romagna: Ferrara –19,4; Forli –19,0;Rimini –17,2; Piacenza –22,0; Toscana: Firenze–23,2; Umbria: Rieti –20,0; Lazio:Frosi none –18,0 °C).A jeruzalemi –18,5 °C-os érték azt jelenti,hogy ennek a térségnek az ilyen magasságiszintjein, az elhanyagolható térségi távolságmiatt, a dombvidék magyar területein is ehheznagyon hasonló hőmérsékletet lehetettmérni. Tehát ennek a hidegnek és fagyosnakítélt körzetnek sokkal enyhébb harmincévesabszolút minimumai voltak a dombvidékmegfelelő szintjein, mint például Firenzének.Akkor is nagyon érdekes lehet az öszszevetés,ha a dombvidéki tavaszi abszolútminimumokat vizsgálják, amelyekből megállapítható,hogy a vegetáció kezdete után,április és május hónapban abszolút értékkéntis csupán jelentéktelen fagyok fordultak elő(április –2,5; május –1 °C, egyszer előfordulóabszolút minimumként). Ebből az következik,hogy 30 éven keresztül ismeretlenvolt e szinteken a jelentősebb virágzási tavaszifagykár, májusi fagykár pedig egyszersem fordult elő. Ha azt is figyelembe veszszük,hogy ezek nem speciális mikroklímájúpontok, hőszennyezésről pedig szó sem lehet,a dombvidéken ez a klíma óriási területeketképvisel!AZ ORSZÁGOS METEOROLÓGIAISZOLGÁLAT MÉRŐHÁLÓZATAADATAINAK HASZNÁLHATÓSÁGAA 2009/2010 telén a leghidegebb napokbanszabványos árnyékolóval ellátott, hitelesítettmax/min hőmérővel (2. kép) végzettmérések a délnyugat-zalai Csörnyeföld községfelett emelkedő dombon, 230 méterestszf. magasságban, 80 méterrel az alatta elterülősíkság felett (3. kép). A napi jelentésekbenszereplő térképen láthatók az ezen azéjszakán, az OMSZ hivatalos mérőállomásainrögzített minimumhőmérsékletek adatai(1. ábra), ahol bekarikázva látható, hogya Délnyugat-Zalát képviselő iklódbördőceiállomás –21 °C-ot, a nagykanizsai pedig –20°C-ot mért ezen az éjszakán. Mindkét állomáspatakvölgyben, mély fekvésben helyezkedikel. A hőmérsékleteik ezt a körülménythíven tükrözik.Az Országos Meteorológiai Szolgálat általa minimumhőmérsékletek alapján készített2. képA mérésre használt min/max hőmérő

96 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOK1. ábraLegalacsonyabb hőmérsékletek (°C) 2009. december 21-én2. ábraAz OMSZ izotermatérképe a minimumhőmérsékletek alapján

VARGA: Az extrém hőmérsékleti adatok helyi mérésének jelentősége 973. kép4. képA délnyugat-zalai térségben lévő Csörnyeföld községfelett emelkedő domb(bekarikázva a mérőhely)Az általunk mérthőmérsékleti minimum(amikor az OMSZ mérőállomásaina térségben–22 °C-ot mértek)izotermatérkép (2. ábra) az általunk vizsgálttérséget e két adat alapján a –20, –22 °C-ostartományba helyezi. Sőt, az interpolációsszisztémának megfelelően még egy kis területű,–22 °C alatti foltot is kijelöl a délnyugatihatár mentén, éppen azon a ponton, ahol a midombi mérésünk történt.Ezen az éjszakán a fent meghatározottponton –10,1 °C-os minimumhőmérsékletetmértünk (4. kép). Ez 3 °C-kal magasabb,mint az ország összes hivatalos mérőállomásaközül a legenyhébbet felmutatóé. Sőt,10-11 °C-kal (!) magasabb érték, mint a térségetképviselő iklódbördőcei és nagykanizsaiállomás mérési adata. Az izotermatérképbőlkitűnik, hogy a legenyhébb hőmérsékletűnektűnő térségek azok, ahol a mérőállomásokatvéletlenül dombon, hegyen vagy városi hőszigetenhelyezték el. Ezért lehet világos színűa Bakony térsége vagy a Pécs-pogányi,Pécs-belvárosi, Árpád-tetői és a Tolna megyeiTevel dombtetői állomásokkal képviselttérség. Nemkülönben Budapest belvárosa.A kaposvári mély fekvésű (–23 °C-os) és apaksi (–23 °C-os) állomásokkal közrefogott–13 °C-kal képviselt teveli állomás ugyanúgymagasabb fekvésének köszönheti a 10 °C-kalenyhébb hőmérsékletet, mint a zalai térségbenmért dombi adatunk a völgyekéihez képest.Ha azt is hozzátesszük, hogy az ehhezhasonló hőmérsékleti eloszlás nem csupánerre az egy alkalomra, az abszolút minimuméjszakájára érvényes, hanem – bár más tartományban,de – minden egyes szélcsendes,derült éjszakára, akkor még világosabbá válik,milyen jelentőségű az itt bemutatott körülmény.Ezek után talán megkockáztathatóaz a megállapítás, miszerint az izotermatérképkizárólagos agrometeorológiai felhasználásanem csupán kétséges, hanem félrevezetőis lehet. Az izotermák által közrefogottterületekre vonatkozóan teljesen fals képetmutat. A dombvidékeken, a fagylefolyásihelyzeteknek megfelelően, óriási összesítettterület klímáját jellemzik az ilyen kedvezőtartományban maradó hőmérsékleti mélypontok.A térkép alapján kedvezőbb értékeléstkapna például az Alföld délkeleti része,ahol az állomások enyhébb minimumokatprodukáltak, mint a dombvidékek völgyei.

98 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOK3. ábraA legalacsonyabb hőmérsékletek 2007. május 2-án az OMSZ mérőállomásain4. ábraA legalacsonyabb hőmérsékletek 2007. május 1-én az OMSZ mérőállomásain

VARGA: Az extrém hőmérsékleti adatok helyi mérésének jelentősége 99A sík terep sajátosságaiból fakadóan ugyanakkora valóságban ott szinte egyöntetűenjóval kedvezőtlenebb viszonyok találhatók,mint a dombvidék bizonyos szintjei felett.Ez azonban az állomáshálózat adataiból és azazokból szerkesztett térképből valósághűennem tűnik ki.A 2007. május 2-án mért alföldi abszolútminimumok azt a gyanút ébresztik, hogy azAlföldön is lehetséges az állomásokat atipikus,térségileg nem reprezentatív pontokra helyezni,miután a 3. ábrán bemutatott térképena minimumhőmérsékletek nem feltételeznekkiterjedt területen olyan mérvű fagykárokata gyümölcsösökben, mint amilyenek a valóságbanakkor ott bekövetkeztek. A térképrőlkitűnik, hogy például a Debrecenben mért +1(!) °C-os minimumhőmérséklet közvetlen közelében,Nyírlugoson –6 °C-os minimumotmértek. Ez utóbbi az az érték, ami tükrözi atérségben bekövetkezett milliárdos fagykárokat.Ettől északkeletre is csupán –1 °C-osértékeket látunk, ami komolyabb fagykár bekövetkeztétnem indokolná. Ez nyilvánvalóanazért lehetséges, mert az inverziós jelenség ittis jelen van, hiszen az Alföld felszíne sem teljesensík, és a nagyobb kiemelkedésektől nemakadályoztatott levegő szétterülése folytán aviszonylag kisebb szintkülönbségek is relevánseltérést eredményezhetnek a hőmérsékletekbenaz inverziós éjszakákon.A 4. ábrán látható, hogy a május 2-át megelőzőéjszakán a nagykanizsai állomás –1°C-ot mért, ami semminemű fagykárt nemokozott, de még fagykárveszélynek a gyanújasem merült fel. A helyzetet jól kifejezik aközeli (síksági, de nem völgytalpi) Sármellék+2 °C-os, illetve a Nagykutason mérő „zalaegerszegi”állomás dombon mért +5 (!) °C-oséjszakai hőmérsékleti mélypontja. A nagykanizsaiállomás olyan helyre települt, ahovagyümölcsültetvényt még a szakma szabályairalegkevésbé figyelő vállalkozó sem telepítene.Ennek megfelelően az ott mért adatokilyen szempontból semmilyen támpontotnem képezhetnek.A téli abszolút minimumok meghatározószerepénél fontos kiemelni, hogy a domborzategyazon földrajzi térségen belül a magasságkülönbségekfüggvényében tulajdonképpeneltérő klímazónákat jelöl. Különösenolyan fajok teszik nyilvánvalóvá ezt, amelyektéltűrési küszöbe éppen abban a hőmérsékletitartományban van, amelyet Magyarországona domborzat függvényében mérhetőlegkedvezőbb és legkedvezőtlenebb mélypontokhatárolnak be. Az ilyen fajokból bizonyosföldrajzi pontokon előforduló sértetlen,idős példányok egyértelmű bizonyítékátadják annak, hogy az illető hely biztonságosanmagasabb klímazónát képvisel. Különösenmeglepő lehet az ilyen tapasztalat egyolyan térségben, amelyet kedvezőtlen, mélyfekvésekben elhelyezett klímaállomásokképviselnek, és ennek köszönhetően a klímatérképekenés klímaleírásokban „hűvös”országrészként jellemzett.Az 5. képen Lenti-hegyen egy 23 éve sértetlenhatalmas fügefa látható. A kép 2010nyarán készült a Zala megyei Lenti városfelett magasodó szőlőhegyen. A 6. kép is2010 nyarán készült, de Pécs városában, egy2009/2010 telén tövig fagyott fügéről, jólleheta város alacsonyabban fekvő részén, bársűrűn beépített, nyilvánvalóan hőszennyezettterületen. A képek kontrasztja sugallja,mi lenne a helyes térségi érvényű klímafelfogás,helyesebben milyen differenciáltan kelleneezt szemlélni.A zalai térségben patakpartra és a dombvidékbelső katlanjába helyezett állomásokonmérnek. Ezzel szemben a Pécs környéki,baranyai térségben kedvező fagylefolyásúpontokon. A valóságban a Pécs-pogányi mérőállomáson–16,3 °C volt a december 21-i éjszakaminimumhőmérséklete, a csörnyeföldiszőlőhegy fagylefolyási pozícióját közelítőfekvésben, ahol ugyanezen az éjszakán –10,1°C-ot mértek. A 395 méteren lévő Árpád-tetőiállomás –13 °C-ot mért ugyanekkor. A zalaimérőállomások helyével analóg pozíciókbólnem származik ebből a térségből mérésiadat. A legközelebbi síksági mérőállomás adél-baranyai Sellye –21 °C-ot mért ezen azéjszakán. Fontos tudni azonban, hogy az alföldijellegű terepen, ráadásul egy enyhén

100 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOKemelkedő halmon elhelyezkedő mérőállomáspozíciója nem hasonlítható a dombvidékekvölgyeiben mérőkhöz. A sellyei pozícióbanmért –21 °C-os hőmérséklet a baranyaidombvidék völgyeiben jó pár °C-kal ez alattiminimumokat feltételez. Ennek megfelelőenérzékelhető, hogy a két térség analóg fekvéseiközött hozzávetőlegesen 2-4 °C-os különbségfeltételezhető, de ellentétes előjellel.A leírtakból érthetővé válik, hogy a mérőállomásokadatai csak abban az esetbenhasznosíthatók, ha felhasználójuk pontosanismeri az egyes mérési pontok fagylefolyásikarakterisztikáját, és végrehajtja az elemzésbenbemutatott korrekciót. Fontos hangsúlyozni,hogy az éjszakai hőmérsékletekbena kisugárzási inverzió miatt akár néhányszáz méteren belül bekövetkező szakadéknyikülönbségek jelentős eltéréseket eredményeznekaz illető pozíciók átlaghőmérsékletébenis. Meg kell jegyezni, hogy a völgyekés mély fekvések középhőmérsékletéhezképest a magasabb fekvések egy bizonyosmagasságig mutatnak átlagemelkedést. Bizonyosmagasság felett a nappali hőmérsékletekalacsonyabb volta ellensúlyozza máraz éjszakai inverzió hőtöbbletét, ezért adottmagasságban ismét a völgyszinthez hasonlóközéphőmérsékletek mérhetők. Az ennél ismagasabb szintek további átlagcsökkenéstmutatnak. Mezőgazdasági művelésre alkalmasdombvidékeink 150-200-300 méterestszf. magasságban lévő szintjei azonban méga völgyszintekhez képest, jellemzően, magasabbközéphőmérsékleteket jeleznek.A kisugárzási inverzió okozta, a derült éjszakákteljes időtartamában fennálló, 3-5-8,de akár 10 °C-os hőmérséklet-különbségek arelatív páratartalom jelentős eltérését is eredményezika különböző szinteken, azonosabszolút páratartalmi értékek mellett. Értelemszerűena domb magasabb hőmérsékleteimellett alacsonyabb, a völgy alacsonyabb hőmérsékleteimellett magasabb páratartalommal,ebből következően a leírt módon eltérőnapi, havi és éves átlagokkal. Ebből látható,hogy a mérőállomások által szolgáltatottrelatív páratartalom-értékek sem alkalmaz-Lenti-hegyi fügePécsi füge5. kép6. kép5. ábraNapfénytartam 1961–1990 között a magyarföldrajzi atlasz részletén

VARGA: Az extrém hőmérsékleti adatok helyi mérésének jelentősége 101hatók térségi érvénnyel, illetve csupán a hőmérsékletekéhezhasonló korrekciókkal, azeltérő körülmények pontos ismeretében.Ha valaki azt hinné, hogy a napfénytartamegy olyan paraméter, amelynek méréseegyértelmű lévén, nem viseli magán a fentleírt problematikát, annak érdemes tüzetesentanulmányoznia az alábbiakat. Az 5. ábrána magyar éghajlati atlasz részlete látható az1961–1990-ig terjedő időszak napfényadataibólszerkesztett térképen. A határ közvetlenközelében lévő horvátországi mérőállomásokközül feltüntettem két város évi napfényesóráinak átlagát a horvát hidrometeorológiaiszolgálat (Državni Hidrometeoroloski Zavod)ugyanezen időszakra vonatkozó adataibólmerítve.A SZÉLSŐSÉGESEBBÉ VÁLÓIDŐJÁRÁSA VAHAVA jelentésként ismertté váltprognózis szerint hazánkban felmelegedés,szárazodás és az extrém időjárási jelenségekgyakoriságának, kártételének, időtartamánaknövekedése várható (Láng et al., 2007).A közelmúlt éveinek részletesebb tanulmányozásaszerint az időjárás kiegyensúlyozatlansága,szabályozatlansága érhető tetten.Amennyiben eltekintünk a többi klímaelemtől,és kiemelten a hőmérséklet-változástvizsgáljuk, elfogadva a melegedés feltételezését,érdekes következtetésre juthatunk.Fentebb bemutattuk, milyen jelentős középhőmérséklet-különbségeketokoz a dombor-6. ábraÉszak-déli irányban kialakuló légáramlások jellege az elmúlt évtizedben

102 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOKzat. Néhány tíz méteres magasságkülönbségakár az egész °C-os tartományba emelhetiezt az eltérést. Az egyes évek között is jelentősa középhőmérséklet különbsége. Ez a tényazonban magában még nem feltétlenül befolyásoljaegy adott földrajzi területen hagyományosanműködő mezőgazdasági kultúráktermésbiztonságát. Sokkal nagyobb jelentőségűekaz ezen belül bekövetkező szélsőségesesemények, amelyek valamilyen tekintetbena növénykultúrákra nézve bizonyostűréshatárokat lépnek át. Hasonlóképpen,mint az inverziós jelenségnek köszönhetőabszolút minimumokban megjelenő különbségek,amelyek az átlagok közt meglévő eltérésektőlfüggetlenül húznak választóvonalatadott fajnál a téli túlélési lehetőségeket illetően.Az időjárási eseményeket figyelemmelkísérő gazdálkodó megtapasztalhatta az elmúltévekben, hogy szélsőségesen meleg periódusokathirtelen drasztikus lehűlések, teljesenszáraz hónapokat özönvizek követtek.A rövidebb időszakok ilyetén szélsőségeiévjárat méretekben is jelentkeztek. Kimutathatóangyakoribbá és súlyosabbá váltaka tavaszi fagyok, érzékelhetően szaporodotta pusztító zivatarok és jégesők száma. Ezeknyilvánvalóan jóval nagyobb súllyal esneklatba, mint a hőmérséklet-emelkedés.A klímajelleg-változásban megszaporodtakaz úgynevezett „blocking” helyzetek azeurópai térségben. Az európai időjárást alapvetőenmeghatározó és szabályozó atlanticiklonok szabad nyugat–keleti pályán történőmozgását időről időre szokatlan földrajzihelyeken kialakuló anticiklonok blokkolják.Ez a körülmény az időjárási menet korábbiidőszakokra jellemző, úgynevezett „zonális”(szélességi körök mentén haladó ciklonpályák)jellegét „meridionális” (észak-déli)áramlásúvá változtatja. A 6. ábra egy, azelmúlt évtizedben gyakran előforduló szinoptikushelyzetre ad konkrét példát. Látható,hogy a sajátosan elhelyezkedő légköriképződmények konstellációjában kialakulóáramlások mennyire éles és mély hullámokatképeznek észak-déli irányban. Ezek menténidőről időre a szokásosnál hidegebb léghullámokjutnak el déli szélességekre és a megszokottnálmelegebbek az északiakra. Ezeknyomán a téli időszakban extrém hidegekalakulhatnak ki a kontinens felett, nyáron pediga keveredési határzónákban pusztító viharokkeletkezhetnek. Szélsőségesen melegidőszakokat szokatlanul hidegek válthatnakfel, átmenet nélkül.A HELYI TAPASZTALATOKKIEMELT SZEREPEAki saját tapasztalataira hagyatkozva,különösen ha gazdálkodóként figyelinap mint nap az időjárási eseményeket, sőtazok következményeit, a „bőrén érzi”, egyértelműenvalami korábbi rend felborulásakéntélheti meg azt. A helyzet súlyosságátmég az a körülmény is fokozza, hogya kárt okozó időjárási események, furcsamódon, egy-egy adott perióduson belülegyazon térséget érintve ciklikusan makacsulismétlődnek, tetézve a már egyszervagy kétszer bekövetkezett negatív hatást.Amennyiben valaki úgy vélné, hogy csupánbenyomásokról van szó, annak érdemes lennekövetnie például az időszakos, évszakosvagy éves csapadékadatokat, és azokat öszszevetnia sokéves átlagokkal, különösen akorábban tipikus területi eloszlás tükrében.Ebben a tekintetben a gyökeres változáselsődleges oka abban áll, hogy a gyakranblokkolt ciklonpályák miatt az éves csapadékjelentős része úgynevezett „konvektív”,azaz meghatározott légköri helyzetekbenhelyileg képződő csapadék, a korábbi évtizedekfrontcsapadék-többletével szemben.A ciklonok okklúziós frontjaiból származócsapadék sem föltétlenül mutatja a korábbiidőszak területi eloszlását, miután a ciklonpályákis változtak, sőt maguknak a ciklonoknakaz eredete is, lévén hogy arányaibanmegsokasodtak az úgynevezett „magasságihidegcsepp” helyzetek és a mediterrán ciklonok,amelyekre jellemző, hogy csapadékukatterületileg koncentráltan bocsátjákki, időnként extrém mennyiségben, atipikus

VARGA: Az extrém hőmérsékleti adatok helyi mérésének jelentősége 103módon teremtve atipikus viszonyokat, sohanem látott időjárási helyzeteket az érintettföldrajzi területeken.2009. október 2-án, Magyarország júliusnakis beillő időjárású szeptembere után, egykorlátozottan téltűrő növényekkel foglalkozóinternetes fórumban hozzászólást írtama megelőző időszak időjárási eseményeinekértelmezéseként. Bevezetőben idéztem azolasz „Agronotizie” internetes újság 2009.szeptember 25-i tudósítását: „…Ilyen esősszeptember emberemlékezet óta nem voltSzicíliában, ahol súlyos problémák keletkezteka belső közlekedésben, a leginkábbsújtott kultúrák pedig a kertészeti ágazat, acsemegeszőlő, a legkésőbbi őszibarackok,de még a citrusfélék növényei is. A szigetenműködő Coldiretti azt kérte a SzicíliaiTartományi Tanácstól, hogy hirdessenszükségállapotot, mivel a mezőgazdaságiüzemek már több millió eurós károkat szenvedtek.Calabriában is azon munkálkodnaka Coldiretti szakemberei, hogy a károkat elismertessék.A leginkább sújtott térségek ajón-tengeri sávban vannak: a Locride-i körzetbenBrancaleoné-tól Monasterace-ig, aCrotonese térségben pedig különösen Cropanibanés Botricelloban, de a problémáktólnem mentes a Vibonese körzet és Lametinosem. A heves esők károkat okoztak a közlekedésiútvonalakban és az infrastruktúrákban,és párducfoltosan tönkretették avetéseket, a kertészeti kultúrákat, a szőlőültetvényeket,hatalmas problémák vannaka Greco di Bianco szüretelésével és a citrusültetvényekben.A legnagyobb aggodalomSzardíniában is a szőlőültetvényeket övezi,ahol a rossz időjárás nem teszi lehetővé aszüreti munkák normális menetét, sőt egyeskörzetekben a legnevesebb szőlők kordonsoraitis károsította…”Annak érzékeltetésére említettem az előzőeket,hogy reálisabban tudják értékelni a2009. évi magyarországi nyárias szeptembert.Még mielőtt megnyugodva azt állapítanákmeg, hogy „a globális felmelegedéssel”most már majd egyre inkább ilyen szeptembereklesznek a közép-európai térségben,aláhúzzuk, hogy ez is csupán időjárásianomáliából fakadó véletlen, és ahogyan ezkellemesen érintette a magyarországi lakosságot,ugyanúgy a lakosság kárvallottkéntis emlékezhetne a szeptemberre. A magyarországiszeptemberekre vonatkozó vélekedésemérvényességének bizonyítására mindöszszeegy évet kellett várni, 2010 szélsőségesencsapadékos szeptemberéig. Arról nem isszólva, hogy az egész évet extrém csapadékmennyiségjellemezte.Azt gondolom, mindenekelőtt egy aprólékosmegfigyelői attitűd szükséges a jövőben,olyan, amelyben elsőbbséget adnak a sajáttapasztalatoknak, s azokat kreatív módon,kellő kritikával és kétkedéssel ütköztetikmás információkkal. Ez különösen érvényesaz extrém hőmérsékleti adatokra, azon belülpedig a kisugárzásos inverzió előfordulására.A változók sokasága között ez egy olyanelem, amely a jelenség gázfizikai eredetébőlfakadóan nem klímafüggő, tehát meghatározottlégköri viszonyok között mindig létrejönés mindig a domborzatnak megfelelő módon.A legbiztosabb klímaelemnek tekinthető azis, hogy az „inverziós olló” nyitottsága, azaza függőleges hőmérsékleti gradiens mértékealkalomról alkalomra eltérő.A Csörnyeföld község felett húzódó domboldalban,150 méteres tszf. magasságú völgyszintfelett 230 méteres tszf. magasságbanlévő területen (7. kép) 15 fajta füge, 4 fajtaDiospyros kaki, Hayward fajtájú kivi, egy japánnaspolya,három gránátalma és egy többmint 5 méter magas, a 8. képen látható nemesbabér (Laurus nobilis) díszlik. A rendszeres,műszerrel végzett hőmérsékletmérés adataittapasztalatilag is megerősítő téli túlélésrőltettek tanúbizonyságot ezek a növények azelmúlt több mint másfél évtizedben. Egyértelműenalátámasztják annak a feltételezésneka jogosságát, miszerint az ehhez hasonlófagylefolyási szintek „plant hardiness” (növényitéltűrés) szempontból egészen magasraértékelhető klímazónát képeznek.A vizsgált időszakban ezek a növényeksoha nem szenvedtek megsemmisítő fagykárt,részlegest is csak elhanyagolható mér-

104 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOK7. képA csörnyeföldi kísérleti terület8. képNemes babér Csörnyeföldön

VARGA: Az extrém hőmérsékleti adatok helyi mérésének jelentősége 1059. képNemes babér Jesolo közelébentékben. A gyümölcstermő növények mindenegyes évben kiemelkedő termést hoztak,jellemzően nagyobb termésbiztonságot mutatva,mint azok a közvetlen környezetbentalálható – Magyarországon biztonságosantermeszthetőnek tartott – gyümölcsfajok(kajszi, őszibarack, szilva, cseresznye,meggy, alma, körte) és a szőlő, amelyek ültetvényeitaz extrém időjárási hatások felváltvasújtották, hol a tartós szárazság, hol a túlzottancsapadékos időszak.Az olaszországi Veneto tartomány tengerpartisávjában lévő elfagyott babérnövény(9. kép) kontrasztja különösen jól érzékelteti,milyen nagyságrendet képvisel a dombifagylefolyás adta előny kontinentális területeken.A 2009/2010-es telet követően nagyonsok elfagyott vagy téli fagytól károsodottolyan gyümölcstermő növényt lehetett találniOlaszországban, amelyek egyedei egymagyarországi domb közepes magasságábansértetlenül teleltek.FORRÁSMUNKÁK JEGYZÉKE(1) HARCZ E. – VARGA J. (2008): Klimatológia a valóság tükrében. Tanulmány (kézirat) (2)HARCZ E. – VARGA J. (2009): Milyen volt, milyen most és milyen lesz a klímánk? TermészetVilága 141(1): 18. p. (3) LÁNG I. – CSETE L. – JOLÁNKAI M. (2007): A globális klímaváltozás:hazai hatások és válaszok. (VAHAVA jelentés) Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 220 p. (4)Napfényadatok: Mersich-Práger-Ambrózy-Hunkár-Dunkel: Magyarország éghajlati atlasza,http://meteo.hr/ (5) Szinoptikus térkép: http://www.wetterzentrale.de/topkarten/fsgfsmeur.html (6) Térképek, napijelentés: http://www.met.hu/omsz.php.

DIGITÁLIS DOMBORZATI MODELLEK ALKALMAZHATÓSÁGAGYÜMÖLCSÖSÖK AGROÖKOLÓGIAI POTENCIÁLJÁNAK ÉRTÉKELÉSÉRETAMÁS JÁNOS – FÓRIÁN TÜNDE – NAGY ATTILA – SOLTÉSZ MIKLÓS– NYÉKI JÓZSEF – SZABÓ ZOLTÁNKulcsszavak: digitális domborzatmodell, digitális terepmodell, NDVI.ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK,KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOKA digitális domborzatmodell generálása az utóbbi időkben elterjedt vizsgálati módszerrévált. Azonban a pusztán szintvonalak vagy mintavételezési pontok magasságiadataiból származtatott domborzatmodellek csak bizonyos feltételek mellett alkalmazhatóka gyümölcsösök agroökológiai potenciáljának értékeléséhez, mert csak a talajfelszínmagassági viszonyait mutatják be és nem térnek ki a felszínen elhelyezkedő objektumokra,ezért a besugárzási érték számításakor csak a talajfelszínre vonatkozó adatokállapíthatók meg. Az általunk elkészített és alkalmazott terepmodell az ültetvény területénmutatkozó finom felületi különbségekre is kitér, amely így alkalmas különféletovábbi vizsgálatok elvégzésére.BEVEZETÉSA térinformatikai alapú környezetvédelmimodellezés a mezőgazdasági alkalmazásokmellett az erőforrás-gazdálkodásban ishasznosítható. A talajminőséget érő hatásokmegállapításához és előrejelzéséhez összetettmodellek szükségesek, ami a földrajziinformációs rendszerek, illetve a térinformatikaialapú döntéstámogató rendszereksegítségével oldható meg (Németh et al.,2001). Gyenge minőségű vagy alkalmatlanadatok alapján a modell nem képes helyeseredményt produkálni. Az adatok minőségéta gyűjtés és felhasználás módja határozzameg. A domborzat a talajok kialakulásánakés ehhez kapcsolódóan a víz- és anyagmozgásnak,a földhasználatnak és az adott klímánakmeghatározó tényezője (Bell et al.,1994; Chaplot et al., 1998). A talajok térbenés időben folyamatosan változó térbeli objektumok.Dokucsajev (1900) öt talajképző tényezőt,valamint körülményt különböztetettmeg: földtani, éghajlati, domborzati, biológiaitényezőt – mai szemlélet szerint ide számítaz antropogén hatás is –, valamint a talajokkorát. A digitális domborzatmodellezésbeneddig érthetően látványos eredményeket anagy térszínkülönbségek ábrázolásakor értekel (Dobos et al., 1998, 2000). Cholnoky(1911) és Tóth (2000) felhívta a figyelmet azalföldi mikroformák óriási gazdagságára.Blaskó et al. (2003) karcagi vizsgálati területén0,5‰-es térszínesés mellett is mért a belvizekkialakulása szempontjából igen jelentősvízgazdálkodási eltérést. Jolánkai (2001)megállapítja, hogy ezeken a sík területekenkészített domborzati modellek az elégtelentérbeli felbontás vagy modellhiba miatt alkalmatlanoka lokális folyamatok leképezésére,és ez térinformatikai-hidrológiai modellezésbenmegoldatlan probléma. Kienitz(1972), Pálfai (1986), Várallyay (1992) megállapítják,hogy a mikrodomborzat meghatá-

TAMÁS ET AL.: Digitális domborzati modellek agroökológiai potenciál értékelésében 107rozása a síkvidéki vízgazdálkodás egyik nehezenmérhető, de fontos alapinformációja.A térinformatikában a domborzat kérdéseivelegy többé-kevésbé különálló szakág,a domborzatmodellezés foglalkozik (Mooreet al., 1993; Florinsky – Kuryakova, 1998;Wilson – Gallant 1998). A folyamatos térbelifüggvényterek implementálására rendszerinthálós (grid – térrács) vagy háromszög (tetraeder)leképezést használnak, ahol esetenkéntaz interpoláló függvények együtthatóit is tárolják(Sárközi, 2000). Moore et al. (1991),majd Detrekői és Szabó (2002) megállapítják,hogy a digitális domborzati modellek döntőhányada fotogrammetriai adatnyerés alapjánkészül, és kisebb hányada tachimetrálásvagy szintezés útján. Bengtsson és Nordbeck(1964) már használtak szintvonalak levezetésérevéletlenszerű háromszögelést. A felszíniértékelés azonban az első, 1972-benelkészült topológiailag felépített TIN Poiker(korábban Peucker) munkájához kapcsolódik(Peucker – Chrisman, 1975; Peucker, 1978;Peucker et al., 1979). Grayman et al. (1975),Gold et al. (1978) és Males (1978) a felszínalatti modellezéshez, míg Mark (1978, 1979)a vízválasztók lehatárolására használta fel aTIN-t eredményesen. Tsai (1993) és Kumler(1994) részletes összehasonlítást végzett arács-(grid) alapú és a háromszögalapú (TIN)domborzati modellek között.Korábban általunk készített nagyfelbontásúösszefüggő digitális domborzati modellnem készült még. Az MH TérképészSzolgálat domborzati modelljének legkisebbszintfelbontása 5 m, amely alkalmatlan precíziósvízgazdálkodási feladatok kezelésérenövény- vagy gyümölcstermelő területeken.A MÓDSZER ELMÉLETI HÁTTEREAz EOV 1:10 000-es alaptérképek (FÖMI)szintvonalainak alapadataitól aprólékosmunka vezet el a vízgyűjtőszintű egységesadatmodell létrehozásáig. A farmszintűelemzéseink már rámutattak arra, hogy ezkülönösen nehéz feladat síkvidéki területen.A másodlagos adatforrások közül a meglevőnagy méretarányú analóg térképek digitalizáltadatait használtuk. Így két adatforrásunkjött létre: a meglevő magassági pontok ésszintvonalak. Az extrém pontokat a raszterbőlsimító kis elemszámú (3x3, 5x5) szűrővelleválogattuk és pontosítottuk az előzetesmodelleket. A részletesebb másodlagos adatforrás,azaz a szintvonalak esetében az eredetimérőháló nem állt rendelkezésünkre, ésnem ismert a térbeli hibaszórás megoszlása,csak annak területi átlaga és a modellképzésnumerikus hibája. A vizsgálati adatsűrűség aszintvonal vertex/kvótált pontok között 1-5%lejtőviszonyoknál saját vizsgálatainkban1:200 és 1:1000-es volt. A GIS számára értelmezhetőtérbeli felbontás meghatározására ajel sűrűsége mellett annak eloszlását is vizsgáltuk.A digitalizált szintvonalakra távolságalapúszűrést végeztünk az információtnem tartalmazó pontok eltávolítására (értékenagy méretarányú térképezésnél 1-2,5 m).A pontadatbázis alapján öt, a gyakorlatbanalkalmazható interpolációs becslési módszerthasonlítottunk össze. A vizsgált módszereka következők: a krigelés, a globálispolinomok (Global Polynomial-GP), a lokálispolinomok (Local Polynomial Interpolation-LP),a távolsággal fordítottan súlyozott(Inverse Distance Weighted-IDW), valaminta sugár alapú (Radial Basis Functions-RBF)eljárások. A módszerek leírása megtalálhatótöbbek között Isaaks és Srivastava (1989)munkájában. A reziduális érték akkor pozitív,ha az interpolált érték alacsonyabb, minta mért érték, illetve fordítva. A reziduális értékeka teljes vizsgálati térre térképezhetők.A számítógépes vizsgálatok alapján megállapítható,hogy a simító jellegű GP abbanaz esetben használható eredményesen, ha afelszín lassan és fokozatosan változik. A szélekenelhelyezkedő adatoknak a GP felszínkialakításban nagy szerepük lehet. Az LP aGP módszernél rugalmasabban képezi le afelszínt, azonban több döntési paramétertkell meghatározni, és kevésbé flexibilis, minta krigelés. Az IDW egy jó eljárás a felszínelsődleges áttekintésére, ezért is használ-

108 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOKják a terméstérképek gyors megtekintésére,azonban az érzékeny felszíni átmenetek kezeléséremár nagyon korlátozottan alkalmas.Az RBF hasonló felszínt produkál, mint azegzakt krigelés, azaz amikor a krigelésnélhasznált variogram ’(h) görbéje az origóbólindul. A krigelést optimális interpolátorkéntis szokták említeni, amely a lokális és globálisvarianciát is hatékonyan tudja modellezni.Hátránya, hogy a variogram modell létrehozásaigen nagy gyakorlatot igényel. A krigelésfeltételezi, hogy az adatok random jellegűnormál eloszlással rendelkeznek, ahol a randomjelleg nem a pontok térbeli elhelyezkedésére,hanem az ott mért tulajdonságokravonatkozik. A fenti elemzések lehetőségetadnak komplex mikrodomborzati vizsgálatrais, amely akkor lehet fontos, ha figyelembeveszik, hogy a nagyon kis esések, rossz vízvezetőképességgel társulva, a hátrányos vízgazdálkodásbanfontos szerepet töltenek be.Elvégeztük Pellegrini (1995) módszerével amikrodomborzati topológiai formák térbelilehatárolását. Az algoritmus két összefüggőrészeként egy 3x3 kernelen belül értékeltüka második derivált sajátvektorának irányváltozásait,azaz a lokális esés és emelkedés,illetve konvexitás-konkávitás magnitúdójátés irányát. A globális terepváltozások figyelembevételéreegy Fourier-transzformációtis végeztünk a ciklikusan előforduló morfológiaértékelésére. A lejtőgradiens sajátértékküszöbértéke 0,0001, amely alapján az igenminimális térbeli változásokat is figyelembevettük. A síkvidéki területen belül, a fentiekalapján is várhatóan a sík területek domináltak,illetve az egyenes és a hátsági domboldalvolt meghatározó. Dombvidéki területenuralkodó volt a hátsági és domboldali forma,amely a mikrodomborzati elemek között isfolyamatos konvex, illetve konkáv átmenetetjelez. Lokálisan erodáltabb részeken kisebbbevágások is előfordulnak. A domborzatimodell kialakítása után lefolyás-összegyülekezésivizsgálatokat végeztünk. A vízgyűjtőDTM viszonyai lehetőséget adtak többféleosztályozásra. A vízgyűjtőalapú DTM-ekhidrológiai alkalmazhatósága szempontjábóla legmagasabb hegyvidéki és az extrém síktorkolati területek vizsgálata meghatározó.Lefolyási modellek közül a Horton–Strahler(H-S) hierarchikus fa kódolása, amelyethegyvidéki területeken elterjedtebben alkalmaznak(Horton, 1932, 1945; Strahler, 1957;Melton, 1959). Ugyanakkor módszer hiányábankevés információ áll rendelkezésre a modelltérbeli megbízhatóságáról, különösen kisebbvízfolyások és vízgyűjtők esetében.A fentiek alapján megállapítható, hogynagy összefüggő területek értékelésére aTIN/raster modell kombináció jól használható.A Horton–Strahler modell hegy- és dombvidékenad jó eredményt, azonban a térbelialkalmazhatósági vizsgálatokhoz érdemes atávolsági pufferzóna-vizsgálatot bevezetni.Az extrém sík területeken a konvexitási vizsgálatokis csak nagy adatsűrűség mellett adnakjó eredményt.A MÓDSZER ALKALMAZÁSA EGYKIVÁLASZTOTT MINTATERÜLETENA projekt részét képező mintaterület,mely a „Körte Génbank” ültetvénye, a kísérletitelep keleti határán, Újfehértó településtőlészakra helyezkedik el, kötött vagy féligkötött futóhomokból álló homokdombokon,dombsorokon. Elkészült a teljes körtegénbank-ültetvénynagyfelbontású digitálisadatbázisa, melyben minden egyes fához attribútumkénthozzárendelt adatok szabadonlekérdezhetőek (1. ábra). (Attribútumok: faj,fajta, sor- és tőtáv, magasság, telepítés éve,származási adatok, fénykép száma, génkód,WGS és EOV x, ill. y koordináta, ill. a terepifelmérés során készített fénykép száma).Az újfehértói kísérleti állomás 1:10 000arányú IDW interpolációval készült digitálisdomborzatmodelljét készítettük el.Az 5 m-es szintkülönbséggel bíró sík alföldihomok és homokos vályog talajon fekvőültetvény domborzatilag homogénnek tekinthető.A 2. ábrán is látható, hogy a domborzatmodellcsak a felszín (talajfelszín) tengerszintfeletti magasságát mutatja be. Azonban

TAMÁS ET AL.: Digitális domborzati modellek agroökológiai potenciál értékelésében 1091. ábraAz újfehértói körte génbank gyümölcsfáinak helyzete, valamint a hiperspektrális felvételbőlszármaztatott NDVI-értékek

110 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOK2. ábraA mintaterület domborzati és terepmodellje

TAMÁS ET AL.: Digitális domborzati modellek agroökológiai potenciál értékelésében 1113. ábraA terepmodell létrehozásának műveleti soraha a területre vonatkozó agroökológiai viszonyokatszeretnénk elemezni, mint például abesugárzást, akkor a felszínen lévő vagy aztmódosító tereptárgyakat is figyelembe kellvennünk, valamint beépítenünk a modellbe.A bonyolult matematikai folyamat eredményekéntlétrejött terepmodell már alkalmastovábbi vizsgálatokhoz (2. ábra). A terepifelvételezéskor pontszerű magassági mintavételezésselhatároztuk meg a gyümölcsfákkoronájának magasságát. Mivel a besugárzásértékét a korona nagysága is befolyásolja, hiperspektrálisfelvétel segítségével NDVI-értékeketszámítottunk, ami meghatározza számunkraa biomassza tömegét. A specifikusmintavételezésből adódóan az interpoláláseredményeként a koronák magasságára vonatkozófelszínt kapunk, amely a matematikaifüggvény alkalmazásából adódóan azadattal nem jellemezhető cellákhoz is magasságiadatot rendel. (Abból a feltételezésbőladódóan, hogy nagy valószínűsséggel azegymás közelében lévő cellák hasonló értékkelfognak rendelkezni.) Tehát a közepesvagy az alacsony NDVI-értékkel rendelkezőterületek magasságának meghatározásáhoztovábbi műveletek elvégzése szükséges. Logikaiboolean műveletek segítségével leválogattukaz egyes terepi elemekre vonatkozómagassági értékeket külön-külön rétegekbe(3. ábra). Így egyértelmű hozzárendelésselmeghatároztuk minden „ismeretlen” cellamagassági értékét. Végezetül a rétegek matematikaimódszerrel történő egyesítését követőenmegkaptuk az ültetvényre vonatkozóterepmodellt, mely már az ültetvény „felszíniérdességét” igen plasztikusan ábrázolja, valaminttovábbi vizsgálatokhoz nyújt alapot.Az elkészült terepmodell alkalmazásávalelkészítettük az ültetvényre vonatkozó direktbesugárzás térképét július hónapra, feltételezvea tiszta égboltot és a földrajzi szélességheztartozó maximális besugárzást. A térképaz adott cellára (felbontás: 1,5×1,5m)érkező összes besugárzási értéket mutatjaWatt/m 2 -ben. Jól láthatóan elkülönülnek alegnagyobb és a legkisebb besugárzási értékkelrendelkező területek (4. ábra).

112 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOK2. ábraDirekt besugárzási értékek július hónapban

TAMÁS – ET AL.:Digitális domborzati modellek agroökológiai potenciál értékelésében 113FORRÁSMUNKÁK JEGYZÉKE(1) BELL, J. C. – CUNNINGHAM, R. L. – HAVENS, M. W. (1994): Soil drainage class probabilitymapping using a soil-landscape model. Soil Sci. Soc. Am. J. 58: 464–470. pp. (2) BENGTSSON,B. E. – NORDBECK, S. (1964): Construction of isarithmic maps by computers. B. I. T. 4 (2):87-105. pp. (3) BLASKÓ L. – TAMÁS J. – CZIMBALMAS R. (2003): Szikes talajon folyó tartamkísérletértékelése térinformatikai módszerekkel. Agrárgazdaság, vidékfejlesztés és agrárinformatikaaz évezred küszöbén, 204-205. pp. (4) CHAPLOT, V. – WALTER, C. – CURMI, P.(1998): Modelling soil spatial distribution: sensitivity to DEM resolutions and pedologicaldata availability. Proceedings of the 16th World Congress of Soil Science. Montpellier,France (5) CHOLNOKY J. (1911): Az Alföld természetrajza. Budapest (6) DETREKŐI Á. – SZA-BÓ GY. (2002): Térinformatika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest (7) DOBOS E. (1998):Quantitave analysis and evaluation of AVHRR and terrain data for small scale soil patternrecognition. PhD Thesis, Purdue University, West Lafayette, USA (8) DOBOS E. – MICHELI,E. – BAUMGARDNER, M. F. – BIEHL, L. – HELT, T. (2000): Use of combined digital elevationmodel and satellite radiometric data for regional soil mapping. Geoderma, 367-391. pp. (9)DOKUCSAJEV, V. V. (1900): Classification of Soils. Pochvovedeniye 2, Appendix. NorthernHemisphere (10) FLORINSKY, I. – KURYAKOVA, G. (1998): Determination of grid size for digitalterrain models in soil investigations. Proceedings of the 16th World Congress of Soil Science.Montpellier, France (11) GOLD, C. M. (1978): The practical generation and use of geographictriangular element data structures. Harvard Papers on Geographic Information Systems 5(12) GRAYMAN, W. M. – MALES, R. M. – GATES, W. E. – HADDER, A. W. (1975): Land-basedmodeling system for water quality management studies. Journal of the Hydraulics Division,ASCE 101: 567-580. pp. (13) HORTON, R. E. (1932): Drainage basin characteristics. Am.Geophys. Union Tr., 350-361. pp. (14) HORTON, R. E. (1945): Erosional development of streamsand their drainage basins: hydrophysical approach to quantitative morphology. Geol. Soc.America Bull. 56: 275-370. pp. (15) ISAAKS, E. H. – SRIVASTAVA, R. M. (1989): An Introductionto Applied Geostatistics. Oxford Press, New York, 560 p. (16) JOLÁNKAI G. (2001): Introductionto the Tisza River project real-life scale integrated catchment models for supporting waterandenvironmental management decisisons. In: Proc. International conference on water andnature conservation in the Danube-Tisza river Basin. Debrecen, 193-199. pp. (17) KIENITZ G.(1972): A terméseredmények és a vízrendezés kapcsolata. Vízügyi Közlemények 54: 144-149.pp. (18) KUMLER, M. P. (1994): An intensive comparison of triangulated irregular networks(TINs) and digital elevation models (DEMs). Monograph 45, Cartographica 31(2): 1-99. pp.(19) MALES, R. M. (1978): ADAPT A spatial data structure for use with planning and designmodels. Harvard Papers on Geographic Information Systems, v. 3. (20) MARK, D. M. (1978):The Triangulated Irregular Network. Proceedings, American Society of Photogrammetry:Digital Terrain Models (DTM) Symposium, St. Louis, Missouri, May 9-11 (21) MARK, D. M.(1979): Phenomenon-based data-structuring and digital terrain modelling. Geo-processing 1:27-36. pp. (22) MELTON, M. A. (1959): A derivation of Strahler’s channel-ordering system. Journalof Geology 67: 335-346. pp. (23) MOORE, I. D. – GALLANT, J. C. (1991): Overview of hydrologicand water quality modeling. In: Moore, I. D. (ed.) Modeling the Fate of Chemicals inthe Environment. Canberra: Centre for Resource and Environmental Studies, Australian NationalUniversity, 1-8. pp. (24) MOORE, I. D. – GESSLER, P. E. – NIELSEN, G. A. – PETERSON, G. A.(1993): Soil attribute prediction using terrain analysis. Soil Sci. Soc. Am. J. 57: 443–452. pp.(25) NÉMETH T. – SZABÓ J. – PÁSZTOR L. – BAKACSI ZS. (2001): Elaboration of a Complex GISApplication on a Watershed’. In: Melching, C. S., and Alp, E. (eds.) Proc. of 5th InternationalConference on Diffuse/Nonpoint Pollution and Watershed Management. CD-ROM, IWA.

114 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOK(26) PÁLFAI I. (1986): Síkvidéki területeink hidrológiai vizsgálata. Hidrológiai Közlöny 66:65-72. pp. (27) PELLEGRINI, J. G. (1995): Terrain Shape Classification of Digital ElevationModels using Eigenvectors and Fourier Transforms. UMI Dissertation Services (28) PEUCKER,T. K. (1978): Data structures for digital terrain models: Discussion and comparison. HarvardPapers on Geographic Information Systems, v. 5. (29) PEUCKER, T. K. – CHRISMAN, N.(1975): Cartographic data structures. American Cartographer 2: 55-69. pp. (30) PEUCKER, T.K. – FOWLER, R. J. – LITTLE, J. J. – MARK, D. M. (1979): The triangulated irregular network.Proceedings, International Symposium on Cartography and Computing: Applications inHealth and Environment (Auto Carto 4). Reston, Virginia, November 4-8, 1979, 96-103. pp.(31) SÁRKÖZI F. (2000): Térinformatika a világhálón. Térinformatika. Budapest (32) STRAHLER,A. N. (1957): Quantitative analysis of watershed geomorphology. Am Geophys. Union Trans,38(6): 913-920. pp. (33) TÓTH A. (2000): A víz tájformáló szerepe az Alföldön. In: Pálfai I.(szerk.): A víz szerepe és jelentősége az Alföldön. A Nagyalföld Alapítvány Kötetei 6. Békéscsaba,46-51. pp. (34) TSAI, V. J. D. (1993): Delaunay Triangulations in TIN Creation: anOverview and a Linear-time Algorithm. International Journal of Geographic InformationSystems 6: 501-512. pp. (35) VÁRALLYAY GY. (1992): A Tisza-szabályozás és Alföld talajviszonyai.– „Mérlegen a Tisza-szabályozás” c. vitaülés anyag. Hidrológiai Közlöny 73: 24-27.pp. (36) WILSON, J. P. – GALLANT, J. C. (1998): Terrain-based approaches to environmentalresource evaluation. In: Lane, S. N., Richards, K. S., Chandler, J. H. (eds.): Landform Monitoring,Modelling and Analysis. New York,Wiley,. 219-240. pp.

PALLAGI GYÜMÖLCSÖS TALAJ- ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSITULAJDONSÁGAINAK TÉRBELI ÉRTÉKELÉSENAGY ATTILA – TAMÁS JÁNOS – NYÉKI JÓZSEF – SZABÓ ZOLTÁN– SOLTÉSZ MIKLÓSKulcsszavak: intenzív gyümölcsös, talaj, vízgazdálkodás, térinformatika.ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK,KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOKA vizsgálatokat a DE AGTC MTK Tangazdasága és Tájkutató Intézetének PallagiKertészeti Kísérleti Telep és Tanüzemében, mikroöntöző rendszerrel ellátott, intenzívművelésű alma gyümölcsösben végeztük. Kutatásunkban talajtömörödöttséget, pF-értéket,kémhatást, elektromos vezetőképességet, aktuális nedvességtartalmat, minimumés maximum vízkapacitás-értéket, röntgeneszcenciás spektrometriás technológiávalCa-, K- és Fe-tartalmat mértünk. Ezek segítségével megfelelő mennyiségű információnyerhető az adott terület talajfizikai paramétereiről, vízgazdálkodási tulajdonságairól.A térinformatikai elemzéseket a Surfer 9 programmal végeztük.Az eredmények alapján kitűnt, hogy bár a terület homok fizikai féleségű, 30–40 cm-estalajrétegben erősen tömörödött (>3 MPa), amely a vízbefogadó képességét is nagymértékbenmódosítja. Az időszakos víztöbblet valószínűleg ennek köszönhető. Meghatározhatókazok a területek, ahol középmély talajlazítás szükséges. A mikroelem-ellátottságés pH alapján pedig térhelyesen meghatározhatók azok a területek, ahol talajjavítás,illetve mikroelem-trágyázás javasolt. A SPAC Teach program segítségével arra a következtetésrejutottunk, hogy nagy csapadékintenzitás (30 mm/h) mellett a lefolyás ésösszegyülekezés 24 perc elteltével indul meg, míg 45 mm/h esetén ez az idő 12 percre rövidül.Ha a lazítást elvégzik a területen, akkor a lefolyás, illetve az időszakos víztöbbletkáros hatása kiküszöbölhető.BEVEZETÉSAz éghajlat a kertészeti kultúrákat jelentősenbefolyásoló tényező, amely a termelésneknemcsak feltételrendszere és erőforrása, haneméven belüli és évek közötti változékonyságarévén kockázati tényezője is (Varga-Haszonits– Varga, 2004). A Kárpát-medencekontinentális éghajlati viszonyai között akedvezőtlen környezeti feltételek közül elsősorbanaz alacsony vagy magas hőmérséklet,valamint a víz hiánya vagy bősége említhető(Veisz – Sellyei, 2004). A csapadék szélsőségesmennyisége és eloszlása növekvőtendenciát mutat Magyarországon, melyneknegatív hatása megmutatkozik a szántóföldinövények terméseredményeiben (Nagy,1995). Az átlagos 550 mm évi csapadékmenynyiségugyanis többnyire szeszélyes időbeniés területi megoszlásban hullik (Bassa et al.,1989), gyakran csupán szerény hányada jutel a növényig. Ezért adódik azután rendszerintzavar a növények vízellátásában, s van,vagy szükség lenne a hiányzó víz utánpótlására,illetve a káros víztöbblet eltávolítására– esetleg ugyanabban az évben, ugyanazon

116 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOKa területen (Petrasovits, 1982; Szalai, 1989;Várallyay, 1987; Alföldi et al., 1994).AZ ANYAG ÉS MÓDSZERA vizsgálatokat a DE AGTC MTK Tangazdaságaés Tájkutató Intézetének PallagiKertészeti Kísérleti Telep és Tanüzemében,mikroöntöző rendszerrel ellátott, intenzívtermesztésű alma gyümölcsösben végeztük.Kutatásunkban talajtömörödöttségét, pF-értéket,kémhatást, elektromos vezetőképességet,aktuális nedvességtartalmat, minimumés maximum vízkapacitás-értéket, röntgeneszcenciásspektrometriás technológiávalCa-, K- és Fe-tartalmat mértünk, ugyanisezek segítségével megfelelő mennyiségű információkapható az adott terület talajfizikaiparamétereiről, vízgazdálkodási tulajdonságairól.A térinformatikai elemzéseket a Surfer9 programmal végeztük.A terepfelszín miatt különös figyelmetfordítottunk a különböző fekvésű helyekre,hogy a talajváltozatok mindegyike vizsgálatrakerüljön. A mintavételi pontok helyét GPSsegítségével jelöltük meg. A mintavételi eljárásokkiválasztása során fő szempont volt,hogy a legtöbb információt gyűjtsük össze alegkevesebb számú mintavétel révén. A pontokkijelölésekor az összes sor száma és azegyes sorokban található fák száma alapjánszisztematikus mintavételi eljárást végeztünk.A talajminta-vételezés a pontmintákalapján történt Eijkelkamp kézi talajfúrósegítségével a felszíni, illetve felszín alatti40 és 70 cm mélységből. Bolygatott mintáta talaj felszínéből, 40 és 70 cm mélységből,bolygatatlan mintákat a talajfelszínből vételeztünk.Minden mintavételi pontból 100 g menynyiségűtalajmintát használtunk fel azArany-féle kötöttség méréséhez. A vizsgáltmintákat először 103-105 °C hőmérsékletenszárítottuk ki szárítógép segítségével súlyállandóságig,majd ezután a száraz mintatömegét határoztuk meg, illetve azokat homogenizáltuk.A mintákhoz hozzáadott ioncseréltvíz mennyisége adta az Arany-félekötöttségi számot (K A ). A szemcseeloszlásvizsgálata során a szitálási eljárás 2 mm, 1mm, 630 μm, 500 μm, 315 μm, 200 μm és100 μm szemcseméret nagyságú szitasoronkeresztül történt. A szemcsék tömegét félgramm pontossággal mértük vissza, és számítottukaz összes talajtömeghez képest azAtterberg-féle frakciók százalékos eloszlását.A talaj mátrixpotenciálját analóg tenziométerekkelmértük; az eszköz porózuskerámia fejből, kapilláris csőből, vákuummanométerből és egy szelepes kiegyenlítőtartályból áll. A műszereket 7 mérési pontontelepítettük: 6 ponton 40 és 70 cm mélységben,a 7. ponton 70 cm mélységbe helyeztünkegy darab műszert.A bolygatatlan talajoszlopokon meghatároztuka maximális vízkapacitási pF=0 (VK max ), minimális vízkapacitási pF= 2(VK min ) értékeket, továbbá a talaj pF-görbéjéthatároztuk meg 40 és 70 cm mélységbenaz MSZ-08-0205:1978 13 szabványnak megfelelően.A minta térfogattömegét az MSZ-08-0205:1978 8 alapján mértük.A terepi mérés alapján értékeltük a talajvízbefogadó és vízáteresztő képességét keretesbeázási próba alapján. A vizsgálatban25×25 cm alapterületű belső és 50×50 cmalapterületű külső fémkeretet használtunk,mérve a 10; 20; 30; 45; 60; 90; 120; 150; 180;240; 300; 360. percben a beszivárgást. A kapottértéket mm/óra dimenzióra számoltuk át.A talajtömörödöttséget a helyszínen, 1cm-es rétegenként a 3T System talajellenállás-mérőműszerrel mértük. A mechanikaiellenállás (tömörödöttség) értékeit a 60°-oskúpszögű talajba hatoló szonda érzékelte.A talajminták kémhatását és hőmérsékletétaz EBRO; az elektromos vezetőképességétmikroprocesszoros WTW LF 320/SE; aFe-, K-, Ca-tartalmát röntgen fluoreszcenciásspektrometria elvén működő NITON XLt700 mérőműszerrel mértük meg.Ennek tükrében a főbb célkitűzéseink akövetkezők voltak• a pallagi kutatótelep talaja fizikai tulajdonságainakvizsgálata;

NAGY – TAMÁS – NYÉKI – SZABÓ – SOLTÉSZ: Gyümölcsös tulajdonságainak térbeli értékelése 117• a talaj tömörödöttségének mérése;• a talaj vízbefogadó képességének vizsgálata;• a vizsgált talajban található elemtartalomés pH meghatározása;• nagycsapadékok gyümölcsültetvényregyakorolt hatása a talajfizikai és vízgazdálkodásiparaméterek alapján.AZ EREDMÉNYEKA felszíni, a 0,3 és 0,7 m-es mélységbőlvett minták K A -adatai alapján a gyümölcsöstalajának fizikai félesége könnyű homokvolt. Az Arany-féle kötöttség térbeli eloszlásaalapján azonban jól elkülöníthető területrészekhatárolhatók el mindhárom vizsgáltrétegben (1. ábra). Az eltérések rétegenkéntrendre máshol jelentkeznek, amely – különösena felszíni és a 40 cm-es rétegben – a lokálistömörítő hatásnak lehet a következménye.A 0,70 m-es réteg esetén a 30-as K A -érték,mivel a terület legmélyebb pontján volt mérhető,mikrodomborzat okozta vízhatásnak tulajdonítható.Ezt támasztja alá, hogy a vizsgálatidején időszakos víztelítettség (pF= 0–2)nyomait (algás réteg a felszínen) tapasztaltuk.A K A nem ad közvetlen információt az adotttalaj tömörödöttségéről, amely a beszivárgásintenzitását alapvetően befolyásolja.A talaj szemcseméret-megoszlás szerintivizsgálata (száraz szitálás) szerint is ahomoktalajban a durva vázrészek arányaigen magas volt. Az egyes rétegre jellemzőhomokfrakció-arányok között jelentős eltéréstnem találtunk (1. ábra). A mikroöntözöttgyümölcsös aktuális nedvességtartalmánaktérbeli eloszlása azonos rétegben homogénnekmondható.A talajok térfogattömege 1,51 és 1,57 közöttmozog. A megmért pF-görbe a homokfizikai féleségű talajra jellemző lefutású(2. ábra). Az öntözés szempontjából fontosszabadföldi vízkapacitásnál mért térfogatosnedvességtartalom 10% volt. A tenziométerrelmért mátrixpotenciál-értékek alapjána 2010. június 1. és augusztus 31. közöttiidőszakban a pF-érték folyamatosan 2,5 szabadföldivízkapacitás alatt változott, amely-1. ábraAz Arany-féle kötöttség és a talaj 0,1 mm feletti szemcsefrakciójának térbeli eloszlása

118 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOKtérfogatos talajnedvesség %2. ábraA homoktalaj pF-görbéje 40 és 70 cm-ennek oka a szélsőséges csapadékviszonyok.A vizsgált 3 hónapban belvízfoltok alakultakki több esetben is a vizsgált területen. Ennekeredményeként öntözésre nem volt szükség.A mért pF-értékek ugyanakkor jól szemléltetika nyári időszakban lehullott nagyintenzitásúcsapadékok talajnedvességre gyakorolthatását (3. ábra). A görbéről leolvasható,hogy a csapadék talajnedvességre gyakorolthatása a 40 cm-es zónában kevesebb mintegy nap alatt érzékelhető, míg a 70 cm-es zónábanez 24-36 órára tolódik, illetve a legtöbbesetben a nedvesedés mértéke is kisebb,köszönhetően a gyökérzóna erőteljes felszívóhatásának.A talajfelszín maximális és minimális vízkapacitásameglehetősen heterogén térbelieloszlású (4. ábra). Ennek oka, hogy a magasabbVK max -értékkel jellemezhető területekmagasabb K A és alacsonyabb homoktartalommaljellemezhetők, míg az alacsonyabbértékek alacsonyabb K A -értékkel és magasabbhomoktartalommal párosulnak. A vizsgáltterület vízgazdálkodási tulajdonságaialapján kis vízkapacitású (160-240 mm/m),homokos vályog és vályog talajokra jellemzőminimális vízkapacitással rendelkezika Várallyay-féle (2002) besorolás alapján,amely látszólag ellentmond a K A , homoktartalomeredményeivel. Ez az ellentmondása tömörödöttségnek lehet a következménye.A talajfelszíni minták maximális és minimálisvízkapacitás-értékeinek különbsége alapjánis a homokos vályog talajokra jellemzőértékeket kaptunk (5. ábra).A 3T System penetrométer segítségével atalaj tömörödöttségét és az adott nedvességtartalmát1 cm-enként együttesen tudtukmegmérni. A vizsgált terület keleti részén0,3 m mélységben a penetrométerrel az extrémtömörödöttségű homokkőpad miatt márnem tudtunk mérni, mivel elértük a méréstartományfelső, 10 000 kPa-os határát. Ígyaz ábrából kitakartuk a nem értelmezhetőrészleteket (6. ábra). A tömörödöttség értékemár a 20-30 cm-es rétegben megközelítettea 3 MPa-os talaj-ellenállási határértéket,amely felett Birkás (2002) szerint a talaj tö-3. ábraA talaj szívóerejének időbeli változása két mintavételi ponton

NAGY – TAMÁS – NYÉKI – SZABÓ – SOLTÉSZ: Gyümölcsös tulajdonságainak térbeli értékelése 1194. ábraA VK max és VK min területi eloszlása5. ábraA gravitációs pórustér vízkapacitásánaktérbeli eloszlásamörödöttnek mondható. Az ennél mélyebbrétegek átlagos talajellenállása egyértelműenmeghaladta ezt a határértéket. Ez a jelentőstömörödöttség nagymértékben módosítja ahomoktalaj vízbefogadó képességét, módosítjavízgazdálkodási paramétereit, a beszivárgásintenzitását. A tömörödés valószínűoka annak, hogy a VK min -értékek inkábbjellemzők egy homokos vályog, vályogos homokvízgazdálkodási paramétereire.Az aktuális nedvességtartalom az erősentömörödött rétegekben 10-12 térfogat %-osvolt, amely az átlagtól jóval kisebb. Ez a jelenségegyben oka és következménye a nagytalajellenállásnak. Minél szárazabb a talaj,annál nagyobb a talaj ellenállása, azonban atömör rétegek vízáteresztő képessége is kisebba nagyobb térfogattömegnek és kisebbpórustérfogatnak köszönhetően. A tömörödött,3 MPa-nál nagyobb talajellenállású foltokban40-50 cm mélységű, középmély lazításszükséges.A nagymértékű tömörödés a talaj vízáteresztőképességére is hatással volt, a beszivárgása 3. órában 12 mm/h-ban állandósult.A keretes áztatási módszerrel végzett vizsgálatokalapján a talaj közepesen vízáteresztő,az agyagos homok vízáteresztő tulajdonságaivalrendelkezik.Az EC-értékek alapján a talaj nem sós, illetvealacsony sótartalmú, a pH-érték alapjánpedig gyengén savanyú kémhatású. A felszíniréteg sótartalma adódott a legmagasabbnak,azonban még így is a homoktalajra jellemzőenalacsony sótartalmú volt. A mérések alapjánkijelenthető, hogy nem várható a magassótartalom termésmennyiségre gyakorolt negatívhatása. Talajjavítást, például meszezéstaz alacsony pH-jú, gyengén savas kémhatásúfoltokban (7. ábra) szükséges végrehajtani.

120 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOK6. ábraA talaj átlagos nedvességének és talajellenállásának térbeli eloszlásaA Ca-tartalomból számított CaO százalékosaránya alapján, átlagosan számítva, a talajkalciumban gyengén-közepesen ellátott,amely magyarázza gyengén savas kémhatását.A CaO térbeli eloszlása a felszíni rétegbenmeglehetősen heterogén volt (8. ábra). A talajkáliumtartalmát K 2 O-ben fejezzük ki. Az Alföldesetében a káliumtartalom még a homoktalajokbansem mosódik ki a talajszelvényből,viszont a felszíni rétegekből a mélyebb rétegekfelé mozoghat, amely a talaj káliumtartalmánaktérbeli eloszlását magyarázza(8. ábra). A talaj káliumban gazdagon ellátott,mivel 0,3% feletti K 2 O-arányokat mértünk.Mértük a vastartalmat, azonban Fe 2 O 3 formábaszámítottuk át a könnyebb értékelhetőségmiatt. Általánosan elmondható, hogya talaj vastartalma igen csekély, kevesebb,mint a talajok átlagos 2-8%-os Fe 2 O 3 -aránya(Filep, 1999). A vas oxidok, hidroxidok, foszfátokformájában, illetve szilikátok, agyagásványokkristályrácsába beépülve fordulelő a talajban. Az alacsony vastartalom afelszíni kilúgzás, illetve az alacsony kolloidtartalomeredménye, amely ugyancsak utal atalaj könnyű fizikai szerkezetére. A mélyebbrétegek magasabb vastartalma a kimosódáseredménye (8. ábra). A SPAC Teach programsegítségével modellezni tudtuk, hogyegyes csapadékintenzitások mellett mennyiidő telik el a felszíni víztöbblet kialakulásáig,a lefolyás és az összegyülekezés megindulásáig.A modellt 1,42 g/cm 3 térfogattömegű és12 mm/h vízáteresztő képességű talajra 15tf %-os vízhiány (VK min ) esetén futattuk le(9. ábra). Az eredmények szerint a csapadékintenzitásés a talaj víztelítődése között hiperbolikuskapcsolat van.

NAGY – TAMÁS – NYÉKI – SZABÓ – SOLTÉSZ: Gyümölcsös tulajdonságainak térbeli értékelése 1217. ábraA kémhatás és az EC térbeli eloszlása8. ábraA talajminták K-, Ca- és Fe-tartalmának térbeli eloszlása

122 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOK9. ábraA csapadékintenzitás és a felszíni víztöbblet kialakulása közötti kapcsolatFORRÁSMUNKÁK JEGYZÉKE(1) ALFÖLDI L. – STAROSOLSZKY Ö. – VÁRALLYAY GY. (1994): Az aszály jelenség hidrológiaivonatkozásai Magyarországon. In: Cselőtei L. – Harnos Zs. (szerk.): Éghajlat, időjárás,aszály. MTA Aszály Bizottság. Budapest, 105-129. pp. (2) BASSA L. – BELUSZKY P. – BERÉNYII. – PÉCSI M. (szerk.) (1989): Magyarország Nemzeti Atlasza. Kartográfiai Vállalat, Budapest(3) BIRKÁS M. (szerk.) (2002): Környezetkímélő és energiatakarékos talajművelés. AkaprintNyomdaipari Kft. (4) FILEP GY. (1999): Talajtani ismeretek I. Debreceni AgrártudományiEgyetem, Mezőgazdaságtudományi Kar, Debrecen (5) NAGY J. (1995): Yield of maize (Zeamays L.) as effected by soil cultivation, fertilizers, density and irrigation. Növénytermelés44(3): 251-260. pp. (6) PETRASOVITS I. (szerk.) (1982): Síkvidéki vízrendezés és gazdálkodás.Mezőgazdasági Kiadó, Budapest (7) SZALAI GY. (1989): Az öntözés gyakorlati kézikönyve.Mezőgazdasági Kiadó, Budapest (8) VÁRALLYAY GY. (1987): Environmental relationships ofsoil water management. Proc. 2nd International Seminar on Soil, Plant and EnvironmentRelatioships. Debrecen. Current Plant and Soil Science in Agriculture 1-2: 7-32. pp. (9)VÁRALLYAY GY. (2002): A mezőgazdasági vízgazdálkodás talajtani alapjai. Budapest (10)VARGA-HASZONITS Z. – VARGA Z. (2004): Az éghajlati változékonyság és a természetes periódusok.„AGRO-21” Füzetek 37: 23-32. pp. (11) VEISZ O. – SELLYEI B. (2004): Klimatikus szélsőségekhatásának tanulmányozása őszi kalászosokon. „AGRO-21” Füzetek 37: 77-88. pp.

JÉGVÉDŐ HÁLÓ ALATTI MIKROKLÍMA ALMAÜLTETVÉNYBENLAKATOS LÁSZLÓ – GONDA ISTVÁN – KOCSISNÉ MOLNÁR GITTA– SOLTÉSZ MIKLÓS – SUN ZHONG-FU – SZABÓ ZOLTÁN – NYÉKI JÓZSEFKulcsszavak: jégvédő háló, hőmérséklet, nedvességtartalom,sugárzás, napégés, szélsebesség.ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK,KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOKA jégvédő háló egyre használtabb eszköz a hazai és nemzetközi gyakorlatban is.Egyetlen más védelmi berendezés sem ilyen hatékony a jégkár elleni védekezésben. Számoselőnye mellett kedvezőtlenül hat az állomány mikroklímájára. Vizsgálatunkbanarra kerestük a választ, hogy eltérő időjárási helyzetekben, szélsőségesen magas vagyalacsony hőmérséklet mellett, szélcsendes, illetve szeles napokon milyen különbségekfordulhatnak elő a háló alatti és hálón kívüli gyümölcsállományokban.A hőségnapokon tapasztalható hőmérséklet-különbségek a háló alatti és hálón kívülimikroklíma között elérhetik a 3-4 °C-ot. Hűvösebb nyári napokon a hőmérsékleti különbségeknem haladják meg a 1,5 °C-ot.A jégvédő háló hat a levegő nedvességtartalmának alakulására is. Forró nyári napokon7-8%-os relatív nedvességtartalom-különbség is felléphet a háló alatti és hálónkívüli területek között.Ugyancsak jelentős hatást gyakorol a jégvédő háló a sugárzási viszonyokra. A mérésieredmények azt mutatták, hogy derült nyári napokon a háló alatti területeken mért globálsugárzása hálón kívüli területre jellemző érték 80%-át érte el. A sugárzásgyengülésáltalában kedvezőtlenül hat a gyümölcsök fejlődésére. Mind a minőségi, mind pedig amennyiségi mutatók kedvezőtlenebbül alakulnak, ha kevesebb a rendelkezésre álló sugárzásmennyisége.Egyedül a napégés kockázati tényezője mérséklődik a háló alkalmazásával.A szélsebesség nagyságának alakulásában is jelentős szerepet játszik a jégvédő háló.Szélcsendes, illetve kis szélsebességű napokon, amikor a v max < 3 m/s, a szélsebesség-különbséga háló alatti és a hálón kívüli területek között elérheti az 50-60%-ot. Szeles napokon,amikor a v max > 3 m/s, a tapasztalható különbség kevesebb, mint 10%.BEVEZETÉSNemzetközi szinten számos tanulmánylátott napvilágot a jégvédő hálók hatásánakvizsgálatáról. Különösen sokat foglalkoztaka háló színének a napsugárzás spektrális eloszlásáragyakorolt hatásával. Castellano etal. (2008), illetve Hemming et al. (2008) azttalálták, hogy a fekete színű hálók különösenstabil és állandó elnyelési spektrummal jellemezhetők.Al-Helal és Abdel-Ghany (2010)eredményei is azt támasztják alá, hogy aszínnek és porozitásnak, lyukbőségnek nagyszerepe van a fotoszintézis intenzitásánakalakulásában. Úgy találták, hogy 150 W/m 2alatti PAR esetén is kielégítően fejlődhet-

124 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOKnek a növények a háló alatti térben. Számoskutatás látott napvilágot arra vonatkozóan,hogy miként javítható a háló alatti sugárzásmennyisége különféle mulcs és egyéb sugárzás-visszaverőtalajtakarás segítségével(Solomakhin – Blanke, 2007; Blanke, 2008).Az utóbbi időben a kutatások arra irányultak,hogy megvizsgálják a jégvédő hálóknaka fontos gyümölcsminőségi mutatókra(pl. fedőszín-borítottság, antociánmennyiségstb.) gyakorolt hatását (Jakopic et al., 2007;Romo-Chacon et al., 2007).A jégháló mikroklímát módosító hatásánakvizsgálatáról Hunsche et al. (2010) munkájábanolvashatunk. Azt találták, hogy a feketejéghálók 6-10%-kal csökkentették a sugárzásintenzitását és növelték a relatív nedvességtartalomértékét, ami még nem okoz problémát,és megfelelő technológia alkalmazásávala növényvédelem kézben tartható.A jégvédő háló alkalmazása számos előnyemellett hátrányokkal is járhat. Vizsgálatainkbanbeigazolódott, hogy a hőmérsékletnapi ingásának alakulásában szerepet játszika jégvédő háló. A mikroklímát módosító hatásamagas hőmérsékletek, kis szélsebességekés derült időjárás mellett jelentős is lehet.Amennyiben a jégvédő hálók növelik ahajnali minimumhőmérsékletek nagyságátés csökkentik a napi maximumok értékét, ezáltalában kedvezőtlen hatást fejt ki a minőségimutatók alakulására. A kedvezőtlenebbszíneződés, alacsonyabb cukortartalom, nemmegfelelő cukor-sav arány ronthatja az almagyümölcsökáruértékét. Ugyanakkor a hálóalatt csökken a napégéses tünetek megjelenése,és a külső sérülések nem fordulhatnak előa gyümölcsök felszínén. A jégvédő háló alattkülönösen fontos a fajták megfelelő kiválasztása,s jégvédő hálós körülményekhez igazodófajtaspecifikus technológia kidolgozása.Jelen tanulmányban arra vállalkoztunk,hogy bemutassuk különböző időjárási feltételekmellett az egyes meteorológiai paramétereknapi menetében milyen különbségekfordulnak elő a háló alatti és hálón kívüli1. ábraJégvédő háló alatt és hálón kívül mért hőmérsékletátlagos napi menete hőségnapokon (T max>30 °C)(2010. június 1–augusztus 30.)

LAKATOS ET AL.: Jégvédő háló alatti mikroklíma almánál 125állományokban. A kísérleti terület a DebreceniEgyetem pallagi gyümölcsöskertje volt.Az alkalmazott fekete színű, sátorformájú kiképzésselrendelkező, 3×9 mm-es lyukméretűjégvédő hálót a Frustar cég gyártotta. A vizsgáltalmafajta, az Early Gold telepítési éve2003. A sor- és tőtávolság 3×1 méter. A mikroklíma-méréseketHWI típusú, hazai gyártásúagrometeorológiai állomással végeztük.A vizsgálati eredmények 2010. június 1–augusztus 31. közötti időszakra vonatkoznak.Külön elemeztük, hogy a szélsőségesidőjárási helyzetekben milyen különbségekfordultak elő a háló alatti és a hálón kívüliterületeken. A hőmérséklet-különbségekvizsgálatát a lombkoronába elhelyezett platinaellenállású hőmérsékletmérő szenzorokkalvégeztük. Három szenzort helyeztünkel a lombkoronában a korona északi,déli és középső részében. A szenzorokatminden esetben az ágak alsó részére erősítettük,hogy a direkt sugárzástól védjükaz érzékelőket. A lombkoronára vonatkozóhőmérsékleteket a három szenzor általmért érték átlagából számítottuk. Különmegvizsgáltuk, hogy a hőségnapokon, amikora hőmérsékleti maximum meghaladtaa 30 °C-ot, a hőmérséklet napi menetébenmilyen különbség fordul elő a háló alatti éshálón kívüli állományokban.A VIZSGÁLAT EREDMÉNYEIHőmérsékleti különbségek a fedetlenés jéghálóval fedett ültetvénybenA háló alatti állományok lombkorona-hőmérsékletea kora délutáni órákban 3,5 °C-kalalacsonyabb, mint a hálón kívüli területekrejellemző érték (1. ábra). Az éjszakai órákbanpedig 2,5-3 °C-kal magasabb a háló alatti állományokhőmérséklete. Ennek az a magyarázata,hogy a háló fékezi a hosszúhullámúkisugárzást, így a háló alatti terület kevésbéhűl le. A háló tehát a nappali órákban csök-2. ábraJégvédő háló alatt és hálón kívül mért hőmérsékletátlagos napi menete borult, hűvös napokon (T max

126 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOK3. ábraJégvédő háló alatt és hálón kívül mért relatív nedvességtartalomátlagos napi menete hőségnapokon (T max >30 °C)(2010. június 1–augusztus 30.)4. ábraJégvédő háló alatt és hálón kívül mért relatív nedvességtartalomátlagos napi menete borult, hűvös napokon (T max

LAKATOS ET AL.: Jégvédő háló alatti mikroklíma almánál 127kenti, az éjszakai órákban pedig növeli azállományok hőmérsékletét. Ez csökkenti ahőstressz kialakulásának kockázatát, ugyanakkorkedvezőtlenül érintheti a minőségimutatók alakulását, a fedőszín, valamint acukortartalom optimális képződését.Hűvös, borult napokon, amikor a napimaximumhőmérséklet 25 °C alatt marad, ajégvédő háló alatt magasabb a hőmérséklet,mint a hálón kívüli területeken. E napokonminimális árnyékhatással kell számolni, ígya hőforgalom alakulásában a szórt sugárzásnakdöntő a szerepe. A háló alatti térbenmegnövekszik a szórt sugárzás, és a hosszúhullámúvisszasugárzás mértéke is nagyobb.A kettős hatás eredményeképpen különösena napfelkelte utáni és a kora délutáni órákbanmagasabb hőmérsékletek jelennek meg a jéghálóalatti térben, mint a hálón kívüli területeken.A hőtöbblet azonban ezen időszakokbanis általában 1-1,5 °C közötti. A délelőttiés az esti órákban nem tapasztaltunk számottevőkülönbséget a hőmérsékletek alakulásában(2. ábra).A levegő nedvességtartalma fedetlenés jégvédő hálóval fedett ültetvénybenAmikor a napi maximumhőmérséklet eléri,illetve meghaladja a 30 °C-ot, a relatívnedvességtartalom értéke jelentősen lecsökkena kora délutáni órákra. Az értékekettekintve megállapítható, hogy forró nyárinapokon általában 35-45% közötti relatívnedvességtartalmi értékek fordulnak előaz állományi terekben. A jégvédő hálóvalfedett területeken a relatív nedvességtartalom-csökkenésmérsékeltebb marad. Forrónyári napokon a legalacsonyabb relatív nedvességtartalom-értékekis általában 45-55%között maradnak. A jégvédő háló visszatartjaa légköri vízgőzdiffúzió egy részét, így az elpárolgottvíz jelentős része a lombkoronábanmarad. A magasabb vízgőztartalom sokszornem kedvező, mert táptalajt jelent a különbözőnövényi kórokozók elszaporodásához.Ugyanakkor mérsékli a légköri szárazságmértékét, ezzel javítja a vízmérleget a gyümölcsállományokterében. Az átlagos napirelatív nedvességtartalom-meneteket szemlélvemegállapítható, hogy a jégvédő hálóalatt 7-8%-kal magasabb a relatív nedvességtartaloma kora délutáni órákban, mint a hálónkívüli területen (3. ábra).Hűvös, borult napokon, amikor a relatívnedvességtartalom-értékek a déli órákban is55 és 65% körül alakulnak, kis különbség tapasztalhatóa hálón kívüli és a hálón belüliértékek között. A legnagyobb különbségekáltalában 1,5 és 2,5% között maradnak a napfolyamán. A legnagyobb különbségek a déli,kora délutáni órákban jelentkeznek. Éjszaka,valamint a délelőtti órákban a tapasztalhatókülönbségek 1% alatt maradnak (4. ábra).Sugárzási viszonyok megváltozásaa jégvédő hálóval fedett ültetvénybenTalán az egyik legjelentősebb és a gazdálkodóktöbbségét érintő probléma a jégvédőhálók árnyékkeltő hatása. Kétségtelen tény,hogy minden olyan eszköz, amely árnyékhatástkelt, erősen befolyásolhatja a fotoszintézisés a légzés állománytéri alakulását. Arrakerestük a választ, hogy mennyiben valósakezek a feltételezések és milyen mértékű a sugárzásienergia csökkentésére gyakorolt hatásaegy fekete színű jégvédő hálónak. Különvizsgáltuk a derült nyári napokon és a borultnapokon, hogy a jégvédő háló alatti térbenmiként változik a mérhető sugárzási energianagysága a lombkorona külső részén. Derültnapokon a globálsugárzás nagysága a jégvédőhálón kívüli térben, a déli órákban eléria 800 W/m 2 értéket. A jégvédő háló alatte napokon 640 W/m 2 értékek fordultak elő.A sugárzás értéke derült napokon 80%-a ajégvédő hálón kívüli értéknek. Természetesena koronatér belső és külső területei közöttszintén kimutatható akár 15-20%-os különbséga sugárzási energiában is, ezt azonbannem vizsgáltuk. A háló sugárzáscsökkentőhatása elsősorban a déli órákban jelentkezik.A délelőtti és a késő délutáni órákban mérsékelt(5-10% közötti) sugárzásgyengülés várható(5. ábra).

128 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOK5. ábraJégvédő háló alatt és jégvédő hálón kívül mért globálsugárzási értékekátlagos napi menete derült napokon(2010. június 1–augusztus 31.)6. ábraJégvédő háló alatt és jégvédő hálón kívül mért globálsugárzási értékekátlagos napi menete borult napokon(2010. június 1–augusztus 31.)

LAKATOS ET AL.: Jégvédő háló alatti mikroklíma almánál 129Borult nyári napokon a globálsugárzásnagysága a lombkorona külső peremén méga déli órákban sem éri el a 200 W/m 2 -t. Ekkornem tapasztalható lényeges különbség ajégvédő háló alatti és a jégvédő hálón kívülisugárzásenergia-értékek között. A délelőttiés késő délutáni órákban a jégvédő háló alattisugárzás rövid időre és kis mértékben meghaladhatjaa hálón kívüli területre jellemzőértékeket. Az alacsonyabb napállások melletta tükrözéses reflexió lokális sugárzástöbbletetokozhat, ami magyarázhatja a kissé magasabbértékek előfordulását (6. ábra). Déliórákban a jégvédő háló alatt 5%-kal kisebbsugárzási energia mérhető, mint a jégvédőhálón kívüli területen.Szélsebesség jéghálóval fedettés fedetlen ültetvénybenA szélsebesség nagysága és előfordulásaaz állománytér kicserélődési viszonyait befolyásolja.Intenzívebb szélsebesség mellettaz egyes meteorológiai paraméterek függőlegesprofiljaiban nem mutatható ki számottevőkülönbség. Szélcsend, illetve alacsonylégmozgás mellett mind vertikálisan, mindhorizontálisan jelentős különbségek mutatkozhatnaka mikroklíma-paraméterek között.Megvizsgáltuk, hogy a jégvédő hálómiként hat a szélsebesség alakulására. Kétkategóriát különítettünk el. Szélcsendesnek,illetve kis szélsebességűnek tekintettük azokata napokat, melyeken a napi maximálisszélsebesség 3 m/s alatt maradt. Szelesnekminősítettük azon időszakokat, amikor anapi maximális szélsebesség meghaladta a 3m/s-ot. Az eredmények azt mutatták, hogya kis szélsebességű napokon a jégvédő háló50-60%-kal mérsékli a szélsebesség nagyságát.Míg a jégvédő hálón kívül 1-1,5 m/s-osszélsebesség tapasztalható, addig a hálóalatt 0,4-0,6 m/s-os szélsebességek fordultakelő. 0,5 m/s-os szélsebességek esetén acsökkenés mértéke akár a 90%-ot is elérheti(7. ábra).7. ábraJégvédő háló alatt és jégvédő hálón kívül mért szélsebességértékekátlagos napi menete kis szélsebességű (v max

130 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOKSzelesebb napokon a maximális szélsebességekelőfordulásánál nincsen lényegeskülönbség a háló alatti és a hálón kívüli területekszélsebességének nagysága között.A délelőtti és a késő délutáni órákban 2 m/salatti szélsebességek esetén a háló szélmérséklőhatása elérheti a 15-20%-ot (8. ábra).Kis szélsebességek esetén a háló fékező hatásaszámottevő, míg 2,5 m/s fölötti szélsebességeknélalig találunk különbséget a hálóalatti és hálón kívüli szélsebességviszonyokközött. Kis szélsebességek esetén a hálóalatti területek relatív nedvességtartalmamagasabb, így a potenciális fertőzés kockázataebben a térben magasabb. Ugyancsakérdemes figyelembe venni azt, hogy a jégvédőhálót virágzás utáni időszakban szabadcsak fölhelyezni, mert használata általmind a szél, mind a rovarok általi megporzáskedvezőtlenül alakulna. A hazai gyakorlategyébként az, hogy a jégvédő hálókat csaka virágzási időszak után helyezik fel, ezértelsősorban növényvédelmi problémák halmozódásávalkell számolni a jégvédő hálóhasználata miatt. Ugyanakkor a permetszerkijuttatása egyenletesebben, jobb fedésselvalósítható meg a szélsebesség-mérséklő hatásmiatt.8. ábraJégvédő háló alatt és jégvédő hálón kívül mért szélsebességértékekátlagos napi menete szeles (v max>3 m/s) napokon(2010. június 1–augusztus 31.)

LAKATOS ET AL.: Jégvédő háló alatti mikroklíma almánál 131FORRÁSMUNKÁK JEGYZÉKE(1) AL-HELAL, I.M. – ABDEL-GHANY, A.M. (2010): Responses of plastic shading nets to globaland diffuse PAR transfer: Optical properties and evaluation JAS – Wageningen. Journalof Life Sciences (57)2: 125-132. pp. (2) BLANKE, M.M. (2008): Alternatives to reflective mulchcloth (Extenday TM ) for apple under hail net? Sci. Horticult. 116(2): 223-226. pp. (3) CASTELLA-NO, S. – HEMMING, S. – RUSSO, G. (2008): The influence of color on radiometric performancesof agricultural nets. Acta Hortic. 801: 227–236. pp. (4) HEMMING, S. – SWINKELS, G.L.A.M.– CASTELLANO, S. – RUSSO, G. – SCARASCIA, G.M. (2008): Numerical model to estimate the radiometricperformance of net covered structures (AGRONETS). Paper presented at AgEng2008 Agricultural and Biosystems Engineering for a Sustainable World, Crete, 23–25 June,2008 (5) HUNSCHE, M. – BLANKE, M. – NOGA, G. (2010): Does the microclimate under hailnets influence micromorphological characteristics of apple leaves and cuticles? Journal ofPlant Physiology 167: 974–980. pp. (6) JAKOPIC, J. – VEBERIC, R. – STAMPA, F. (2007): The effectof reflective foil and hail nets on the lighting, color and anthocyanins of Fuji apple. Sci.Horticul. 115(1): 40-46. pp. (7) ROMO-CHACON, A. – OROZCO-AVITIA, J.A. – GARDEA, A.A. –GUERRERO-PRIETO, V. – SOTO-PARRA, J.M. (2007): Hail Net Effect on Photosynthetic Rate andFruit Color Development of Starkrimson Apple Trees J. Amer. Pom. Soc. 61(4): 174-178. pp.(8) SOLOMAKHIN, A.A. – BLANKE, M.M. (2007): Overcoming adverse effects of hail nets onfruit quality in apple orchards by reflective cloth (Extenday) J. Sci. Food Agric. 87: 14. p.

JÉGVÉDŐ HÁLÓK BERUHÁZÁSÁNAK MEGTÉRÜLÉSEALMAÜLTETVÉNYEKBENAPÁTI FERENC – SOLTÉSZ MIKLÓS – NYÉKI JÓZSEF – SZABÓ ZOLTÁN– GONDA ISTVÁN – FELFÖLDI JÁNOS – SZABÓ VIKTOR – DICK VAN MOURIKKulcsszavak: jégeső, jégkár, jégvédő háló, alma, jövedelem.ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK,KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOKA hazai, korszerű intenzív almaültetvények évente mintegy 500-1000 E Ft jövedelem– pénzforgalmi eredmény – elérésére képesek, mely alapján 4000-5000 E Ft-osberuházási költségük 10-20% közötti tőkearányos jövedelmezőség mellett térül meg.Ezt nagymértékben befolyásolja a jégeső okozta mennyiségi és minőségi kár, melyek azutóbbi 3-4 évben egyre nagyobb gyakorisággal és kármértékkel jelentkeznek. Számításainkarra engednek következtetni, hogy minden egyes, a termőidőszakban bekövetkező50%-os jégkár hozzávetőlegesen 1,5-2,0 százalékponttal rontja a tőkearányos jövedelmezőséget.A 30-40 t/ha átlaghozamú jéghálós almaültetvények – függetlenül a jégesőkszámától az ültetvény élettartama alatt – képtelenek annyi nyereséget termelni, hogy a7,0-10,0 millió Ft beruházási költségű ültetvény valaha is megtérüljön. Így jéghálós almaültetvényeknélcsak az 50-60 t/ha termésszint eredményezhet megfelelő jövedelmet,tehát új ültetvény telepítésekor ekkora termés elérése a cél.BEVEZETÉSA jégesők jelentős károkat okoznak a kertészetikultúrákban. Ezek közül legközvetlenebbkár a termést érő mechanikai sérülés,illetve az ennek következtében eladhatatlannáváló termés miatt kieső árbevétel. Ezen túlmenőenelőfordulhat olyan intenzív jégverés is,melynek következtében maga a fa is komolysérüléseket szenvedett, így még a következőév árbevétele is kieshet, illetve még a jégveréstkövető harmadik évben sem lehet teljestermésre számítani. Az árbevétel-kiesésenmint közvetlen káron kívül számos közvetettgazdasági kihatása is van a jégveréseknek,melyek közül legfontosabbak a következők: A gyümölcsön, leveleken és hajtásonkeletkező mechanikai sérülések plusz növényvédelmikezeléseket, ezáltal többletköltségetindukálnak. A szedési teljesítmény romlik, a szedésfajlagos költsége pedig növekszik annakkövetkeztében, hogy már a szedésközben – „a fán” – szükség van egy nemszokványos mértékű előválogatásra (közeltotális jégkárnál a betakarítás el is maradhat,így ez nem pluszköltség, de teljes bevételkiesés). A leggondosabb előválogatás ellenéreis a szokványosnál több sérült gyümölcskerül a tartályládába, mely tárolás közbenromlásnak indul, a környezetében lévő többigyümölccsel együtt, fokozva ezzel a normálisesetben előforduló romlás mértékét. A nagy mértékű terméskiesés miatt tároló-és válogatókapacitások maradnak ki-

APÁTI ET AL.: Jégvédő hálók létesítésének gazdaságossága 133használatlanul, ami jelentősen növeli a termékönköltségét. Elsősorban nagyobb vállalkozásoknálelőfordulhat az árualaphiány miatti piacvesztésis, amely stratégiai időtávban okozhat komolykárokat.A globális klímaváltozás miatt a jövőbenvárhatóan egyre nagyobb gyakoriságú és intenzitásújégesők miatt a hazai ültetvényekenis felmerül a jégesők elleni védekezés. Errema üzemi és közösségi rendszerek alkalmazhatók.Az üzemi rendszerek között kétmódszer jöhet számításba, mégpedig a jégvédőháló és a jégvédelmi ágyú. Az üzemirendszerek alapvető sajátossága, hogy csakegy adott üzemre, csak egy adott ültetvényre,illetve táblára építhetők ki, beruházásiköltségigényük pedig relatíve magas. A közösségijégeső-elhárító rendszerek nagyobbtájegységek vagy akár az egész ország lefedéséreképesek, ugyanakkor csak és kizárólagnagy – megyényi vagy több megyényi– területre kiépítve hatékonyak, tehát üzemiszintű alkalmazásuk nem képzelhető el. Hárommódozatuk különböztethető meg: rakétásjégvédelem, talajgenerátoros módszer ésrepülőgépes jégeső-elhárítás.Az üzemi rendszereken kívül fennáll ajégkárbiztosítások kötésének lehetősége is.Ez azonban nem sorolható a jégesők ellenivédekezési módszerek közé, mert nem alkalmas– a fent felsorolt – közvetlen és közvetettkárok egyikének kivédésére sem, csak éskizárólag a már kialakult kárt, bevételkieséstmérséklik bizonyos szintig. További tény,hogy a jégkárbiztosítások egyre „drágábbak”,a biztosítási díj elérheti a biztosított értékakár 15-20%-át is, de kifejezetten jégjárta területekenmár esetlegesen biztosítási ajánlatotsem lehet kapni. A jégesők elleni védekezésüzemi rendszerei (és természetesen a közösségirendszerek is) ezzel ellentétben azt a céltszolgálják, hogy a – fent felsorolt – közvetlenés közvetett károkat megelőzzék, elkerüljék.Tekintettel arra, hogy egy mezőgazdaságivállalkozás csak az üzemi rendszerek közülválaszthat, jelen tanulmányunkban csak azüzemi rendszerekkel, és ezen belül is a jégvédőhálóval foglalkozunk.AZ ANYAG ÉS MÓDSZERA vizsgálati módszer központi eleme atermelőüzemeken végzett, a termelés naturálisráfordításaira és hozamaira irányuló primeradatgyűjtésre – és kis részben szekunderadatgyűjtésre – alapozott szimulációs modellezés.Értelmezésünkben a gazdaságosságnem más, mint a jövedelem (nyereség) hosszútávú vetülete, ahol a termőidőszak egyes éveijövedelmének kell kitermelnie a beruházásiköltséget úgy, hogy közben minden termőévjövedelmét jelenértéken vesszük figyelembe,amivel módszertanilag az időben távoljelentkező jövedelmek kamatigényét számítottukfel (hiszen minél távolabb van egypénzösszeg a jövőben, annál kevesebbet éra jelenben). Az alkalmazott gazdaságosságimutatók a következők: A jövedelem nettó jelenértéke (NPV)esetében az ültetvény tizenöt éves élettartamáravonatkozóan mutatjuk be a keletkezőjövedelmeket kumulált, összegzett formábanúgy, hogy közben minden egyes év jövedelméta telepítés évének jelenértékére számítjukvissza (diszkontáljuk), így jelenítjük mega lekötött tőke kamatigényét. A jövedelemalatt az egyes években felmerülő bevételekés a tényleges pénzkiadást jelentő költségekkülönbözetét értjük. A megtérülési időnek (DPP) az az évtekinthető, amikor az ültetvény – előző pontszerinti – kumulált jövedelme (jelenértékenszámítva) eléri, illetve meghaladja a nullát. Ezazt jelenti, hogy az ültetvény bevételei ekkorrahaladják meg először a beruházással és működésselkapcsolatos összes addigi kiadást, vagymás értelmezésben: a termőévek jövedelmeiekkora termelik ki a beruházási költséget. A tőkearányos jövedelmezőség (IRR)fejezi ki, hogy mekkora kamatra kellene azültetvény élettartamának megfelelő futamidőre(15 év) bankba fektetni az ültetvény-

134 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOKtelepítésre fordított pénzt ahhoz, hogy ez apénz – jelenértéken számolva – ugyanakkoratiszta jövedelmet hozzon, mint az ültetvény ateljes élettartam alatt.AZ EREDMÉNYEKÉS ÉRTÉKELÉSÜKAz 1. ábrán egy jégháló nélküli intenzívalmaültetvény (M9 alany, 4×1 m térállás,2500 fa/ha tőszám, suhánggal történő telepítés,huzalos támrendszer, csepegtető öntözés,a termőévekben 40 t/ha átlaghozam és 85%étkezésialma-hányad) gazdaságosságánakalakulását mutatjuk be, mely a számításokkiinduló állapotának tekinthető. Nagyon fontositt az az előfeltételezés, hogy 15 év alattnincsen jégkár. Megjegyzendő, hogy számításainknem az egyetlen valós helyzetetjellemzik, de a realitást tükrözik a nagyságrendektekintetében. A telepítés évében (nulladikév) mintegy 4,5 millió forintos telepítésiköltséggel indul a termelés. Az első 1-2 évbena görbe lefelé fut, mivel az ápolási költségekekkor még meghaladják a keletkező bevételeket,majd a termőévekben keletkező mintegy900 ezer Ft-os jövedelem, azaz pénzforgalmieredmény (itt a költségek között az ültetvénykb. 300 ezer Ft összegű amortizációs költségétnem kell felszámítani) egyre javuló gazdaságosságoteredményez. Ültetvénytelepítési támogatásnélkül egy ilyen esetben a 11. évbentérül meg az ültetvény 10,8%-os tőkearányosjövedelmezőség (IRR) mellett. A 40%-os beruházásitámogatás nagyon sokat javít a gazdaságosságon,mert a beruházási költségnekcsak a 60%-a jelent effektív saját forrást. Ekkora megtérülési idő 7 év, a tőkearányos jövedelmezőség(IRR) pedig 20,2%, ami márnagyon jónak tekinthető.Ezeket a gazdaságossági viszonyokatnagymértékben befolyásolni képes a jégesőokozta mennyiségi és minőségi kár. Amenynyibenaz ültetvénytelepítési támogatás nélküliesetet vesszük alapul, arra az eredményrejutunk, hogy már – a termőidőszakbanelőforduló – egyetlen jégeső is (mely 50%-oskárt, bevételkiesést okoz) a 12. vagy 13. évretolja ki a megtérülési időt, három 50%-os jégkáresetén pedig már meg sem térül az ültetvény,tehát gazdaságtalanná válik a termelés.A telepítési támogatással létesített ültetvénykedvezőbb értékeket ad, három 50%-os1. ábraIntenzív almaültetvény gazdaságossága és megtérüléseaz élettartam alatt, jégháló és jégeső okozta kár nélkül(jövedelem nettó jelenértéke kumulálva (NPV), ezer Ft/ha)

APÁTI ET AL.: Jégvédő hálók létesítésének gazdaságossága 135jégkár után is gazdaságos maradhat a beruházás,de a megtérülés 2-3 évvel kitolódik a7. évhez képest. Általánosságban elmondható,hogy minden egyes, a termőidőszakbanbekövetkező 50%-os jégkár kb. 1,5-2,0 százalékponttalrontja a tőkearányos jövedelmezőséget.A beruházási támogatások kapcsánmindenképpen megjegyzendő, hogy a jövőbenjelentősen szűkülhetnek az ültetvénytelepítésitámogatási források.A jégvédő hálók előnye, hogy – stabilépítmény esetén – gyakorlatilag bármilyenintenzitású jégesőt képesek ellensúlyozni, ahatásfok tehát közel 100%. Hátránya viszont,hogy rendkívül költséges: egy hektár jéghálókiépítésének költsége 3-4 millió Ft. A jéghálónakjelentősebb éves költsége nincsen, amegmentett termés értéke pedig értelemszerűenattól függ, hogy milyen gyakran fordulelő az ültetvény élettartama alatt jégeső.A 2. ábrán az előző számítást vezetjük továbbültetvénytelepítési támogatás nélküliesetre, de a 4,5 millió Ft-os telepítési költségbőlitt már 7,0 millió Ft lesz. Ennek oka, hogya jégháló létesítési költsége mintegy 3,5 millióFt, ugyanekkor kiváltható vele egy kb. 1,0millió Ft értékű támrendszer, tehát a többletberuházási költség összesen 2,5 millió Ft körülalakul.A kalkulációk eredményeiből arra lehetkövetkeztetni, hogy a 40 t/ha átlaghozamúültetvény jégháló mellett, 7,0 millió Ft telepítésiköltségről indulva soha nem térülmeg. Csak az 50 t/ha körüli termés elegendőahhoz, hogy a megtérülés a 12. év körülbekövetkezzen 9,7%-os tőkearányos jövedelmezőség(IRR) mellett, mely mutatók mármegközelítik az elfogadható szintet.A 3. ábrán a 2. ábra adatait vezetjük tovább,azzal a kiegészítéssel, hogy felszámításra kerüla 40%-os beruházási támogatás. A támogatásjelentősen javít a gazdaságosságon, dea 40 t/ha átlaghozamú kiinduló állapot 7 évesmegtérülési ideje a 10. évre tolódik, 20,2%-os tőkearányos jövedelmezősége (IRR) pedig12,8%-ra romlik a jégháló 2,5 millió Ft/haösszegű többlet beruházási költsége miatt.Számításaink rávilágítottak arra, hogy ajégvédő háló gazdaságosságának és megtérülésénekmegítélésében teljesen külön kellválasztani a jéghálós ültetvény – mint egyrendszer – és a jégháló megtérülését. A jéghálósültetvény gazdaságossága és a jéghálógazdaságossága üzemgazdaságilag teljesen2. ábraJéghálós almaültetvény gazdaságosságaés megtérülése beruházási támogatás nélkül(jövedelem nettó jelenértéke kumulálva (NPV), ezer Ft/ha)

136 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOKeltérő módon megítélendő kérdés. Ennek alátámasztásátszolgálja az 1. táblázat.Maga a jégháló haszna nem más, mint ajégkártól „megmentett árbevétel”, amelyet agazdaságosság vizsgálatában a jégháló 2,5-4,0 millió Ft/ha összegű többlet létesítési költségévelállítunk szembe. A jéghálós ültetvényhaszna viszont a termőidőszakban 40 tonnásalmaterméssel megtermelt éves hektáronkéntijövedelem, ami a megtérülés meghatározásakora jéghálós ültetvény 7,0-10,0 millióFt/ha-os beruházási költségével áll szemben.Jövedelmen ez esetben a pénzforgalmieredményt kell érteni, tehát az amortizációsköltséget nem kell az éves költségek közöttfigyelembe venni. A pénzforgalmi eredményösszege egy korszerű almaültetvényben500-900 E Ft/ha, melynek ki kell termelniea 7,0-10,0 millió Ft-os beruházási költséget.Megjegyzendő, hogy mind a pénzforgalmieredményt, mind a megmentett árbevételt –közgazdaságilag helyesen – jelenértéken kellszámolni, amivel módszertanilag a lekötötttőke kamatigényét juttatjuk kifejezésre.Nagyon fontos gazdasági összefüggés,hogy a jégkártól „megmentett árbevétel”mértékétől függetlenül a jéghálós ültetvénypénzforgalmi eredménye a jégháló alkalma-1. táblázatA jégháló és a jéghálós ültetvénygazdasági megítéléseJéghálós ültetvénygazdaságosságaKöltsége: beruházási költség(telepítés és ápolás atermőre fordulás alatt,illetve jégháló létesítése,7-10 millió Ft/ha) éves termelésiköltségek a termőidőszakbanHozama, haszna: a gyümölcstermelésitevékenység jövedelme(nyeresége), azazaz éves árbevétel és azéves termelési költségkülönbségeMegtérülési kritérium: az ültetvény évesjövedelmeinek kellkitermelniük legalábba jéghálós ültetvényberuházási költségétJéghálógazdaságosságaKöltsége: beruházási, létesítésiköltség(2,5-4,0 millió Ft/ha) éves költségeka termő időszakban(jéghálónyitása, zárása,„karbantartása”,kb. 10-30 E Ft/ha/év)Hozama, haszna: jégkárral szemben„megmentettárbevétel”Megtérülési kritérium: a megmentettárbevételeknek(melyeket a kisösszegűéves költségekcsökkentenek) kellkitermelniük legalábba jégháló létesítésiköltségét3. ábraJéghálós almaültetvény gazdaságossága és megtérülése beruházási támogatás mellett(jövedelem nettó jelenértéke kumulálva (NPV), ezer Ft/ha)

APÁTI ET AL.: Jégvédő hálók létesítésének gazdaságossága 137zása révén nem lesz nagyobb, mint ugyanazonültetvény eredménye jégháló és jégesőnélkül. Ez azt jelenti, hogy előfordulhatolyan eset, amikor – pl. egy 40 t/ha átlaghozamúültetvényben – a jégháló maga megtérül,mert sokszor volt jégeső, így nagy amegmentett árbevétel még 40 t/ha termésnélis, ami jelenértéken számítva is felülmúlja ajégháló plusz 2,5-4,0 millió Ft-os költségét.A jéghálós ültetvény mint rendszer azonbannem térül meg soha, mert a 40 t/ha-os termés500-900 E Ft/ha-os pénzforgalmi eredménye(mely a jégháló alkalmazása révén még nemlesz nagyobb) a lekötött tőke kamatigényévelcsökkentve nem elég a 7,0-10,0 millió Ft-osberuházási költség kitermelésére. Tehát egy40 tonnás átlagtermésű ültetvény nem képeselég jövedelmet produkálni a beruházásiköltség kitermeléséhez.Számításaink igazolták, hogy a 30-40 t / haátlaghozamú jéghálós almaültetvények – függetlenülattól, hogy hány jégeső van az ültetvényélettartama alatt – képtelenek annyinyereséget termelni, hogy a 7,0-10,0 millióFt beruházási költségű ültetvény valaha ismegtérüljön. Így jéghálós almaültetvényeknélcsak az 50-60 t/ha termésszint eredményezhetmegfelelő gazdaságosságot, tehát ezesetben új ültetvény telepítésekor az ilyen termésszintelérésére képes ültetvény létesítésétkell célul kitűzni. Amennyiben már meglévőültetvényen kérdés a jégháló kiépítése, akkora gazdálkodó döntése csak a jégháló megtérüléséreirányulhat, az ültetvény megtérüléséremár nem. Ekkor abból lehet kiindulni,hogy nagyon gyakori (pl. 2-3 évenkénti vagyakár évenkénti) jégesők esetén olyan magas a„megmentett árbevétel” még a 30-40 t/ha-osültetvényben is, hogy a jégháló megtérül, jóllehetvalószínűleg a jéghálós ültetvény mintrendszer gazdaságtalan marad. Így tehát mégekkor is érdemes lehet jéghálót létesíteni, mertbár az ültetvény nem térül meg, de jéghálónélkül még ennél is sokkal rosszabb gazdaságossággalkellene számolni, és maga a döntés(jégháló létesítése) megtérül. Meg kell jegyezniazonban, hogy sok hazai gyümölcstermelővállalkozásnál nem is gazdaságossági kérdésa jégháló létesítése, hanem finanszírozási nehézségeketvet fel.KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁSA kutatás a Nemzeti Kutatási és TechnológiaiHivatal támogatásával, az OM-00265/2008. számú kutatási téma keretében készült.FORRÁSMUNKÁK JEGYZÉKE(1) APÁTI F. (2010): A jégvédelem lehetőségei és gazdaságossági kérdései a gyümölcs-termesztésben.In: Gyümölcstermelők téli továbbképzése c. rendezvény (FruitVeb). Kecel, 2010.február 17. (2) APÁTI F. (2010): A jégkármegelőzés védelmi rendszereinek működési tapasztalataiés gazdasági összefüggései. In: „Jégkár megelőzésének szerepe és lehetőségei az integráltgyümölcstermesztésben.” c. szakmai tanácskozás. Debreceni Egyetem AGTC, Nagykanizsa,2010. május 20. (3) APÁTI F. – SOLTÉSZ M. – NYÉKI J. – SZABÓ Z. (2010): A jégeső elleni védekezéslehetőségei és gazdasági összefüggései a gyümölcstermesztésben 1. Zöldség- és GyümölcsPiac (a Fruitveb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet lapja). XIV. évf. Budapest,2010. április (4) APÁTI F. – SOLTÉSZ M. – NYÉKI J. – SZABÓ Z. (2010): A jégeső elleni védekezéslehetőségei és gazdasági összefüggései a gyümölcstermesztésben 2. Zöldség- és GyümölcsPiac (a Fruitveb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet lapja). XIV. évf. Budapest,2010. május (5) GYÖNGYÖSI A. Z. – SZAKÁCS G. (2009): Jégeső elhárítás – meteorológiai háttér.Munkaanyag megalapozó tanulmányhoz. Fruitveb Magyar Zöldség-Gyümölcs SzakmaköziSzervezet és Terméktanács. Budapest, 2009. november. 1-9. pp. (6) NEFELA (2010): A talajgenerátorosjégeső-elhárítás elvi alapjai. Pécs, 2010, www.nefela.hu

A JÉGVÉDELMI ÁGYÚK HASZNÁLATÁNAK LEHETŐSÉGEIAPÁTI FERENC – SOLTÉSZ MIKLÓS – NYÉKI JÓZSEF – SZABÓ ZOLTÁNKulcsszavak: jégeső, jégkár, jégvédelmi ágyú, viharágyú.ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK,KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOKA jégágyút használó üzemek lehetővé tették, hogy megfigyeléseinkkel és vizsgálatainkkalhozzájáruljunk a módszer előnyeinek és hátrányainak objektív tisztázásához.Ennek kapcsán az alábbiakat tekintjük a soron következő feladatoknak: Egységes monitoringrendszer kidolgozása és fenntartása annak érdekében, hogya Magyarországon üzemelő jégvédelmi ágyúkról és radarrendszerekről a tudományosmegalapozáshoz szükséges minden információ és működési tapasztalat a birtokunkbanlegyen. Megfelelő módszer kidolgozása a védett és környező területeken jelentkező jégesőadatokrögzítésére, a lehulló jégdarabok felfogására, valamint a jég által okozott kárfelmérésére. A meteorológiai előrejelző-rendszer folyamatos megfigyelése. A jégágyú saját villámradar-hálózatának finomhangolása és a szükséges továbbfejlesztése. Megfelelő egyeztetések és együttműködés az Országos Meteorológiai Szolgálattalés az Időkép nevezetű viharvadász társasággal a radarrendszerükbe való integrálódásvagy csatlakozás lehetőségeiről. A viharágyú használatával kapcsolatos újabb külföldi tapasztalatok megismeréseés innovációs hasznosítása.A tervezett további vizsgálatok elősegíthetik a módszer hasznosságának megítélését,így hozzájárulhatnak a jégvédelmi ágyúk elvetéséhez, vagy kijelölhetik azokat az innovációsfeladatokat, amelyekkel bármelyik hangrobbanásos rendszer megfelelő feltételekmegteremtése esetén biztonságos eljárássá válhat.BEVEZETÉSAz emberiség már régóta próbálkozik ajégesőt hozó viharfelhők eloszlatásával. Ezta célt szolgálta régen például a harangokkongatása egy-egy viharfelhő közeledésekor,de magának a jégágyúnak a működésielve, hogy robbantások keltette hanghatásokkalzavarják meg a viharfelhőket, szintén100-150 éves múltra tekint vissza. Azelső viharágyúk alkalmazását az 1860-asévekben Ausztriában kezdték meg, majd a19. század végén Európa több országábanés az USA-ban is elterjedtek. HazánkbanTokaj-Hegyalján 1895-ben 30 db viharágyútvásároltak a szőlősgazdák a termés megvédésére.Sőt, az első viharágyúval kapcsolatosjelentősebb szabadalom is magyar személyhezkötődik, amit Ereky Károly voltmagyar mezőgazdasági miniszter 1900-bannyújtott be. Ezek a viharágyúk meglehetősenkezdetlegesek voltak, puskaporral, kézi

APÁTI – SOLTÉSZ – NYÉKI – SZABÓ: A jégvédelmi ágyúk használata 139töltéssel és viszonylag kicsi erővel működtek,és csak nagyon tág időközönként voltakképesek robbanást produkálni. Alkalmazásuka 20. század elejétől – vélhetően nem bizonyítotthatásosságuk miatt – fokozatosanmeg is szűnt.A jégkárok gyakorisága és súlya miatt avédekezési kényszer az elmúlt egy-másfélévtizedben ismét megerősödött. A gyakorlatiolcsóbb megoldást kereső fejlesztő szakembereknem mondtak le a garantált hatékonysággalműködő jégvédelmi ágyúk megalkotásáról.A JÉGÁGYÚ HASZNÁLATÁNAKLEHETŐSÉGEINapjainkban főként a Spanyolországbanés Belgiumban kifejlesztett jégágyúk kerülnekforgalomba. Több magyarországi gyümölcstermelőa belgiumi viharágyút vásároltameg és helyezte üzembe 2010-ben. Enneklegfontosabb műszaki jellemzői a következők(Apáti, 2010a,b):– Acetiléngázzal működik, amely a legnagyobbenergiatartalmú gáz, így sokkal nagyobberejű robbanásokat képes produkálni. A robbanások nagyon sűrű időközönként,6-7 másodpercenként automatikusanismétlődnek, így a lökéshullámoknak folyamatosaz „utánpótlása”. Rendelkezésre állnak a korszerű előrejelzőmeteorológiai rendszerek, melyek mamár lehetővé teszik a viharfelhők korai észlelésétés az ágyú időben történő elindítását.A jégvédelmi ágyú másfél évtizedes belgiumifejlesztés eredménye, melynek forgalmazása2003 őszén kezdődött. NapjainkigEurópában (Dánia, Hollandia, Belgium,Németország, Lengyelország, Szlovákiastb.) mintegy 150 darabot helyeztek üzembe,Magyarországon 2010 tavaszán 7 ágyú „állthadrendbe”.A jégágyú felépítéseA jégágyú 6,0×2,4 m méretű standard teherszállítókonténerbe kerül beépítésre, főbbrészei a következők: lökéshullám-generátor,acetilénpalackok, turbómotor vagy ennekhiányában sűrített levegős palackok, elektromosvezérlőpanel, nyomásszabályozó,nap kollektor, 24 V-os akkumulátor. A lökéshullám-generátorbanjön létre acetiléngáz éslevegő keveredésével 6-7 másodpercenként1. kép2. képA jégvédelmi ágyú 6,0×2,4 m méretűteherszállító konténerbe kerül beépítésreAz acetiléngázzal működőlökéshullám-generátor

140 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOKrobbanás, mely folyamat – az ágyú elindításaután – teljesen automatikus és elektronikusanvezérelt. A robbanás keltette lökéshullámoka tölcsér alakú csövön hagyják el a robbanótartályt.Az ágyú napkollektor és akkumulátorrévén önálló áramellátással rendelkezik,mely a vihar alatt is biztosítja a működéshezszükséges áramellátást (1. és 2. kép).A jégágyú hatásmechanizmusaJégesők többnyire a nyári viharfelhőkben(latinul: cumulonimbus) jönnek létre. Ebbenaz időszakban a napsugárzás már kellőképpenfelmelegíti a talajközeli légrétegeket,ugyanakkor a felső légrétegek hűvösek, ígya meleg levegő nagysebességű feláramlástképes létrehozni. Jégszemcsék akkor alakulnakki, amikor a vízcseppek a viharfelhőaljában ebbe az erős felszálló áramlatba keverednek.A felszálló áramlatok sebességeelérheti az 50 m/s (180 km/h) sebességet is,és igen gyorsan nagy magasságba képesekemelni a vízcseppeket. Amikor a vízcseppekátlépnek a nulla fok határán – kb. 3-4km magasságban – ún. túlhűlt víz jön létre,mely azonban ekkor még nem fagy jéggé.Ha azonban elég erős a felszálló légáramlatahhoz, hogy tovább emelje a vízcseppeket–15, –20 °C-nál hidegebb légrétegekbe (5-7km fölé), ott a lehűlt vízcseppek már megfagynakés kialakulnak a jégszemcsék. Tekintettelarra, hogy minden viharnak vanegy felszálló és egy leszálló légáramlati zónája,a jégszemcsék előbb-utóbb a leszállólégáramlatba keverednek. Ebben elkezdeneklefelé zuhanni, és köpenyükre a különbözőhőmérsékletű és elektromos töltésű rétegekenáthaladva újabb és újabb vízrétegek csapódnakrá, aminek révén a jégszemcse hízik.A felszálló légáramlatok aztán újra a magasba(akár 10-15 km) emelik a jégszemcsét,melyre a rácsapódott vízrétegek –20 és –40°C közötti hőmérsékleten ráfagynak. A jégszemcsea viharfelhőben több alkalommalmegismétli ezt a körforgást, közben egyrenagyobbra hízik, és végül elér egy olyan kritikustömeget, melyet már a vihar felszállólégáramlatai sem tudnak fenntartani, így ajégszemcse elkezd zuhanni. Amennyiben ajégszemcse nem olvad el talajt érés előtt, kialakula jégeső. Minél nagyobb egy viharfelhőbena felszálló légáramlat energiája, sebessége,annál nagyobb jégszemcsék tudnakkialakulni benne.A jégeső képződésének három fontos feltétele: Nagy hőmérséklet-különbség meglétea levegő alsó és felső rétegei között (eztöbbnyire a május–szeptember közöttiidőszakban teljesül). A hideg és meleg légtömegek találkozása,melyben a meleg levegő felfelé, ahideg levegő pedig lefelé áramlik. A levegő pozitív és negatív elektromostöltések szerinti rétegződése (ez azegyik alapja a jégszemcse hízásának).A jégágyú működési alapelve az, hogy arobbanótartályban 6-7 másodpercenként létrejöttrobbanások által keltett pozitív töltésűés nagyenergiájú lökéshullámok, valamint –a Venturi hatás révén – a lökéshullámok általkialakított cirkuláció összekeveri a pozitív ésnegatív töltésű légrétegeket, így megszüntetia jégszemcse hízásának egyik nagyon fontosfeltételét, azaz a levegő elektromos töltésekszerinti rétegződését. A berendezés közvetlenül3-4 km magasságig képes lökéshullámokattovábbítani a légkörbe, de ezek 15-20perc működés után dominóelv-szerűen akár8-10 km magasságig „építik fel” a töltéseketösszekeverő cirkulációt. A jégvédelmi ágyúnagy magasságban mérve több kilométersugarú körben képes „rombolni” a zivatarfelhőt,ami által a földfelszínen nagy biztonsággal500-600 m sugarú kört (kb. 80-100hektárt) véd meg (Apáti et al., 2010a,b).A jégágyú hatékony működésének egyiklegfontosabb feltétele, hogy legalább 20 perccela vihar megérkezése előtt beindításra kerüljön,így van csak elég ideje ahhoz, hogy alégkörben a zivatarfelhőt romboló áramlásokatkialakítsa. Az ágyú tehát megelőző (preventív)eszköz: a már kialakult jégszemeketnem tudja szétrobbantani, hanem csak gátolja,korlátozza azok kialakulását. A viharok

APÁTI – SOLTÉSZ – NYÉKI – SZABÓ: A jégvédelmi ágyúk használata 141keletkezésének és vonulásának megfigyelésétés ezáltal az időben történő indításrólszóló döntést különböző radarrendszereksegítik, melyek részben nyilvános interneteselérésűek, részben a forgalmazó cég által építettsaját, belső használatú rendszerek. A berendezésműködtetése egyszerű, manuálisanvagy bármilyen távolságról sms üzenettel, telefonhívássalis indítható és leállítható. Odafigyeléstés gyakorlottságot igényel, hogy aradarképeket figyelemmel kísérjék, és ezekalapján időben döntést hozhassanak az ágyúindításáról. A jégeső elleni védekezés technológiájaennél fogva a „gép”, az „ember” ésa döntést segítő „radarrendszerek” együttesébőláll össze, melyből egyik láncszem semmaradhat el.Ökonómiai megfontolásokA jégesők elleni védekezésben eddig ajégvédő háló jelentett megoldást. Jelenleg eztekinthető olyan rendszernek, amelyre aztlehet mondani, hogy gyakorlatilag 100%-osbiztonsággal véd a jégeső ellen. Nagyonfontos azonban, hogy csak a jól megépítettjégháló bír ki szinte bármilyen terhelést ésvihart, komolyabb hibákkal terhelt kivitelezésesetén egy nagy vihar összeboríthatja arendszert és alatta az egész ültetvényt. A jéghálónakviszont vállalkozói szempontbólnagy hátránya, hogy drága: hektáronkéntiberuházási költsége 3-4 millió Ft között van.A jégágyú előnye ezzel szemben, hogy beruházásiköltsége viszonylag alacsony, mivela jelenlegi ára mintegy 12-16 millió Ft, ígyfüggően attól, hogy mekkora ültetvényfelületetlehet vele védeni (pl. 40 vagy 80 ha), hektáronkéntibekerülési költsége 150-400 ezerFt-ot tesz ki, ami kb. tizede a jéghálóénak.Az üzemeltetés éves költségei egyik rendszeresetében sem igazán magasak. A jéghálóesetében a tavaszi és őszi zárás, illetve nyitásjelent munkát (költsége 10-20 ezer Ft/ha), ajégágyú esetében pedig az elhasznált acetiléngázpótlása, melynek költsége az éves védekezésekszámától és a védett terület méretétőlfüggően 5-20 ezer Ft/ha (Apáti, 2010a).KÉTELYEK A JÉGÁGYÚHASZNÁLATÁVAL KAPCSOLATBANA jégágyú, illetve működési elvének sajátossága,hogy hatásfoka nem pontosan felmérhető,százalékokban nem kifejezhető. Haegy viharban nem kaptak jégverést, nehézbizonyítani, hogy azért nem volt jég, mertvédett az ágyú, vagy azért nem, mert egyébkéntsem lett volna.Egy-egy új típusú jégvédelmi ágyú alkalmazásátaz elmúlt évtizedekben mindig nagyvárakozás előzte meg, de az eredményekellentmondásosak voltak. Az egyes megoldásoknálnem tisztázódott, hogy a jégesőelmaradása valóban az ágyú használatánakköszönhető, vagy pedig ha a jégeső mégis bekövetkezett,akkor az ágyú működésében, aradarrendszerben volt hiányosság, esetleg másoka volt (Soltész et al., 2010). Az első objektívvizsgálatról Maurer (1987) számolt be, miután1980 és 1986 között 7 éven át tanulmányozta aCorballan típusú jégágyú hatását (1. táblázat).Öt évben volt jégeső a területen, vagyis erősenjégjárta térségnek bizonyult. Csak egyszernem volt kevesebb a jégütések száma a környezőterületekhez viszonyítva, a többi esetbenazonban az ágyútól számított 600 méteressugarú körön belül mindig kevesebb jégszemhullott, mint 1-2 km-es távolságban.Az elmúlt évtizedben további fejlesztésektörténtek a jégvédelmi ágyúk alkalmazásánál,amelyeknek egyik legismertebb változataa Belgiumban kidolgozott Inopower-rendszer.A külföldön – elsősorban Hollandiábanés Belgiumban – 4-6 éve működő ágyúkrólpozitív tapasztalatok állnak rendelkezésre.Az alkalmazó vállalkozásokban az elmúltévekben nem nagyon volt jégeső, a korábbiidőszak gyakori – akár évenkénti – jégveréseivelszemben. A közvetlen, hazai tapasztalatjelenleg még kevés, de olyat már több üzemis észlelt, hogy az ágyú által „megdolgozott”foltban sokkal világosabb a felhőzet, mint atávolabbi környezetében. Észleltek olyat Nyírbátorban2010. június 30-án, hogy az ágyú körülmindenhol volt jégeső, csak a berendezéskb. 1,5-2,0 km sugarú környezetében nem.

142 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOK1. táblázatLehulló jégdarabok átlagos száma (db/dm 2 ) egy működő Corballan jégágyútól400–2000 m távolságban, Grosshöchstettenben, EmmentalbanIdőpont Jégcsapadék típusaTávolság a működő jégágyútól (m)400 600 1000 20001981.08.09. Jégeső 0 1 11 401983.07.04 Jégdara 0 1 30 621984.06.07. Jégdara 115 113 199 2051984.07.31. Jégeső 31 32 51 721984.08.04. Jégdara 46 47 53 481985.05.19. Erős jégeső 27 26 30 371985.08.18. Jégeső 28 42 61 551986.05.26. Gyenge jégeső 24 22 33 481986.08.21. Gyenge jégeső 72 100 65 205Átlag (db/dm 2 ) 38 43 59 86Mutató (400 m = 100%) 100 113 155 226Forrás: Maurer, 1987Megjegyzés: 1980-ban és 1982-ben nem volt jégeső, 1986. május 7-én, pedig olyan erős, zivatarral érkező jégesővolt, hogy tönkreverte a vizsgálathoz kirakott felfogó berendezést.Óvatosságra intő körülmény azonban,hogy a jégágyú sikertelen alkalmazásáról issokan beszámoltak. Wieringa és Holleman(2006) igen nagy számú szakirodalmi forrás(1953–2006 között 58) információi alapjánarra a következtetésre jutottak, hogy azágyúk használata nem jelent megnyugtató,kiszámítható és biztonságos védelmet a jégesőmegelőzésében, illetve a kár mérséklésében.Különösen a nagy és különálló viharok,illetve jégesők radaros előrejelzése nehézkes.A szervezettebb felhőrendszerek hosszabbideig megfigyelhetők, ami jobban elősegíti ajól időzített beavatkozást. Ehhez viszont nagyobbterületeket lefedő, hálózatban kiépítettradarrendszer lenne szükséges. A fenti szerzőknekhasonló véleményük van a rakétásjégeső-elhárításról is, ezért a biztosítást vagyaz ültetvények hálóval való lefedését tartjákjelenleg elfogadható megoldásnak. HazánkbanBereczki (2010) sem tartja hatékony eljárásnaka jégágyú használatát, mert az ágyúáltal előidézett hangrobbanás (hasonlóan a repülőgépéhez)szerinte nem akadályozza mega 100 km/h-ás feláramlást, s így a jégszemekképződését. A viharágyúval keltett hangrobbanáskülönösen nem tud mit kezdeni a 20-30km-re kialakuló, gyorsan mozgó és a megvédendőültetvény fölé hirtelen érkező zivatarfelhővel(http://nefela.hu/index.php).FELADATOK A JÉGÁGYÚKHATÉKONYSÁGÁNAKTISZTÁZÁSÁRAA viharágyús jégelhárítás eredményességenem mutatható ki olyan könnyen, minta jéghálós megoldásé, ahol a minden másszempontból azonos, de fedetlen kontrollültetvényerre egyértelmű lehetőséget nyújt(Soltész et al., 2010). Ezért nagyon összetettés nehéz feladat a jégágyú hatékonyságánaktisztázása. Nagy figyelmet szükséges fordítania jégesők kialakulásának körülményeireés módozataira (Geresdi, 1990, 1996; Horváth– Geresdi, 2001; Geresdi et al., 2004),másképp nehézséget jelent az ágyúk általkiváltott lökéshullámok hatásának tanulmányozásaa jégképződés befolyásolásánál.A módszer gazdaságosságának megítéléséhezelengedhetetlen a talajgenerátoros közösségijégkár-elhárítás megfelelő tanulmányozása(Gyöngyösi – Szakács, 2009).

APÁTI – SOLTÉSZ – NYÉKI – SZABÓ: A jégvédelmi ágyúk használata 143FORRÁSMUNKÁK JEGYZÉKE(1) APÁTI F. (2010a): A jégvédelem lehetőségei és gazdaságossági kérdései a gyümölcstermesztésben.Gyümölcstermelők téli továbbképzése c. rendezvény (FruitVeb). Kecel, 2010.február 17. (2) APÁTI F. (2010b): A jégkármegelőzés védelmi rendszereinek működési tapasztalataiés gazdasági összefüggései. „Jégkár megelőzésének szerepe és lehetőségei az integráltgyümölcstermesztésben c. szakmai tanácskozás. Nagykanizsa, 2010. május 20. (3) APÁTI F.– SOLTÉSZ M. – NYÉKI J. – SZABÓ Z. (2010a): A jégeső elleni védekezés lehetőségei és gazdaságiösszefüggései a gyümölcstermesztésben 1. Zöldség- és Gyümölcs Piac (a FruitvebMagyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet lapja). XIV. évf. Budapest, 2010. április(4) APÁTI F. – SOLTÉSZ M. – NYÉKI J. – SZABÓ Z. (2010b): A jégeső elleni védekezés lehetőségeiés gazdasági összefüggései a gyümölcstermesztésben 2. Zöldség- és Gyümölcs Piac(a Fruitveb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet lapja). XIV. évf. Budapest,2010. május (5) GERESDI I. (1990): Two-dimensional simulation of a small hailstorm. Időjárás94(6) (6) GERESDI I. (1996): Numerical simulation of the precipitation development in a severethunderstorm. Atmospheric Research 41: 71-80. 346-359. pp. (7) GERESDI I. – HORVÁTH Á. –MÁTYUS Á. (2004): Nowcasting of precipitation type Part II: Forecast of thunderstorms andhailstone size. Időjárás 108(1): 33-49. pp. (8) GYÖNGYÖSI A. Z. – SZAKÁCS G. (2009): Jégesőelhárítás – meteorológiai háttér. Munkaanyag megalapozó tanulmányhoz. Fruitveb MagyarZöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács. Budapest, 2009. november 1-9.(9) HORVÁTH Á. – GERESDI I. (2001): Severe convective storms and associated phenomena inHungary. Atmospherie Research 56: 127-146. pp. (10) MAURER, J. (1987): HagelschutzkanoneCorballan Versuch 1980-1986. Rep. Kantonale Zentralstelle für Obstbau, Oeschberg, Switzerland,8 p. (11) NEFELA (2010): A talajgenerátoros jégeső-elhárítás elvi alapjai. Pécs, 2010,GERESDI I. www.nefela.hu (12) SOLTÉSZ M. – NYÉKI J. – SZABÓ Z. (2010): A magyarországigyümölcstermesztés biztonsága. DE AGTC KFI – KF KFK, Debrecen–Kecskemét

A FÓLIASÁTOR ALATTI GYÜMÖLCSTERMELÉS LEHETŐSÉGEIVASZILY BARBARA – GONDA ISTVÁNKulcsszavak: fóliasátor, gyümölcsfák, kötődés, beltartalom, vegetatív teljesítmény.ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK,KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOKA Debreceni Egyetem Pallagi Kertészeti Kísérleti Telepén 2002 tavaszán telepítettazonos alany-fajta kombinációjú fólia alatti és szabadföldön nevelt fák hajtásnövekedésétés termését hasonlítottuk össze. Megállapítható, hogy a cseresznye- és a meggyfajtáka fólia alatt lényegesen alacsonyabb, a kajszi-, az őszibarack- és a szilvafajtákpedig túlzottan nagymértékű gyümölcskötődést mutattak a szabadföldön nevelt fákhozképest. Szabadföldi körülmények között a fák lényegesen nagyobb törzsterülettel,komplex növekedési mutatóval rendelkeznek, annak ellenére, hogy a fólia alatti növekedésifolyamatok intenzívebbek, erőteljesebbek. Ez feltételezhetően egyrészt a fólia alattikényszerű, többszöri térfogat-korlátozó nyári metszésekkel, másrészt a szűkebb térállásgyökérkonkurenciát előidéző hatásaival hozható összefüggésbe.A gyümölcsök beltartalmi tulajdonságai közül a szárazanyag-, a cukor- és a savtartalomszabadföldi körülmények között, míg az ásványi elemek (P, K, Ca, Mg) a fólia alattmutattak magasabb értékeket.BEVEZETÉSA fólia alatti gyümölcstermelés mintegyszázéves múltra tekint vissza, elsősorban a bogyósgyümölcsű fajok – főleg szamóca – termelésében.A törzses gyümölcsfák fólia alattinevelésére nagyon kevés példa található.Az elmúlt két évtizedben számos – korábbansikeres zöldség- és dísznövény hajtatássalfoglalkozó – vállalkozó szüntette meg tevékenységéta rentabilitás miatt. Az általukhasznált fóliavázak rendelkezésre állnak,így a fólia alatti gyümölcstermelés esetlegesmegkezdése nem igényel nagyobb beruházást.Természetesen ezek fűtetlen berendezéskéntfunkcionálnak, amelyeknek a nagyobbhőmennyiség biztosításán túlmenőenszámos további előnye és hátránya is megfogalmazható.A következőkben összefoglaljuk,hogy a fólia alatti gyümölcstermelésmilyen előnyöket jelentene, illetve milyenproblémákat vet fel.Előnyök:‣ A kedvezőtlen időjárási hatások kivédésevagy csökkentése. (Például alombozatot és gyümölcsöt károsító viharosidőjárás következményeinek teljeskivédése, a jégesők, a tavaszi és őszifagykárosodások elhárítása és a madárkárokelkerülése.)‣ A szabadföldi körülményekhez képesttöbblethőmennyiség biztosítása, aminagyobb vegetatív és generatív teljesítménybennyilvánul meg.‣ A korábbi gyümölcsérés eredményekéntkorábbi árukínálat.‣ Növényvédelmi fertőzési nyomásokmértékének az izoláltság miatti csökkenése.‣ Növényvédelmi gázosítás lehetősége.

VASZILY – GONDA: A fóliasátor alatti gyümölcstermelés lehetőségei 145Hátrányok:‣ A berendezés ára, amortizációja költségnövelőtényező.‣ A túlzottan magas, károsító hatásúnyári hőmérsékletek rendszeres szellőztetésseltörténő csökkentésénekszükségessége.‣ A magasabb páratartalom miatti növényvédelmikockázatok növekedése.‣ Feltétlen öntözés és vízpótlás.‣ Szabályozottabb tápanyag-utánpótlásszükségessége.‣ Gyümölcsfajtól és fajtától függő megporzásinehézségek.‣ A virágzáskori kinti alacsony hőmérsékletekmiatt a megporzó rovarok hiánya,illetve többletráfordítással poszméhekalkalmazása.‣ A kevesebb fénybeesés miatti eltérő növekedésitulajdonságok megjelenése.‣ A termőfelület gyorsabb öregedése, felkopaszodása.‣ Gyümölcsszíneződési és beltartalmihiányosságok.‣ A fóliasátor méretének megfelelőenkorlátozott, illetve behatárolt termőtérfogatés terméstömegek.‣ Az erőteljesebb hajtásnövekedés miattigyakoribb fitotechnikai műveletek(metszés, térfogat-korlátozás).‣ A lombfelszín porosodása miatt esőztető,illetve esőztető jellegű lemosó öntözésmegoldása.‣ A nyugalmi időszakban a hideghatásérvényesítéséhez a fólia megnyitásának,illetve eltávolításának költségei.Véleményünk szerint a termésbiztonságnövelése és a korai szüret lehetőségébőladódó többletbevételek egyértelműen ellensúlyozhatják,illetve meghaladhatják a hátrányokbóladódó nehézségeket, ráfordításokat.AZ ANYAG ÉS MÓDSZERA fóliasátor alatti és az azon kívüli kísérleteketa Debreceni Egyetem Tangazdaság ésTájkutató Intézetének Pallagi Kertészeti KísérletiTelepén végeztük.A létesített fóliasátor szélessége 10 m, magasságapedig 4,5 m.A gyümölcsfák telepítését 2003 áprilisábanmind a fóliában, mind szabadföldön egyidőben, azonos típusú, 1% humusztartalomalatti homoktalajon végeztük.Térállások- fólia alatt 2,2 m × 1,0 m;- szabadföldön 5 m × 1,5 m.A fólia alatti és szabadföldi fák egyarántközponti tengelyes karcsú orsó koronaformájúak.Utóbbiak oldalirányú kiterjedése a nagyobbtérállás és az alsó vázkarok meglétemiatt erőteljesebb.A vizsgálatba bevont gyümölcsfajok, illetvefajták:Őszibarack: Max7, Champion, SilverKing, Silver Giant.Kajszi: Ninfa, Silver Cot.Szilva: Jojo, Tophit.Cseresznye: Katalin, Linda, Germersdorfi.A gyümölcsfajták kivétel nélkül magoncalanyonállnak.A fóliasátorba telepített Katalin cseresznyefajtamegporzásához Linda és Germersdorfifajtákat helyeztünk el. Sajnálatosan atelepítést követő harmadik évben ezek pajorkártételmiatt kipusztultak, így a következőévekben a fóliasátorban különböző fajtájúhajtatott gallyak elhelyezésével biztosítottuka pollent a megporzáshoz.A fóliasátorban a virágzás március elejénkezdődik. Ebben az időszakban az alacsonyhőmérséklet miatt még a természetes megporzórovarok hiányoznak, így rendszeresenposzméhek kihelyezésével biztosíthatóa megporzás. A fitotechnikai munkálatokegyrészt egy tél végi, valamint gyümölcsfajtólés fajtától függően 1-3-szori zöldmetszéselvégzéséből állnak. A talajmunkákat a fóliaalatt rotációs kapával, illetve kézi munkávalvégeztük. Az esetleges növényvédelmibeavatkozások háti permetező segítségéveltörténtek. A sátorban csepegtető öntözőberendezésműködött. A nagy nyári melegbena fóliasátor oldalfalainak megnyitása mellett

146 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOK1. ábraFólia alatti és szabadföldi termelésű őszibarackfák törzsterülete(Debrecen–Pallag, 2010)2. ábraFólia alatti és szabadföldi termelésű őszibarackfákközponti tengelyvastagsága 150 cm-en(Debrecen–Pallag, 2010)

VASZILY – GONDA: A fóliasátor alatti gyümölcstermelés lehetőségei 147úgynevezett „árasztásos” öntözést is alkalmaztunk,mikor is a kitányérozott fák tövébealkalmanként 20-25 liter vizet juttattunk ki.Ezzel elősegítettük a nagymértékű párologtatásáltali vízveszteség pótlását.AZ EREDMÉNYEKA fólia alatti és fóliatakarásnélküli gyümölcskötődésA fólia alatt évről évre kielégítően gazdagvirágzás ellenére gyakorlatilag mindenvizsgált cseresznye- és meggyfajta igen alacsonygyümölcskötődést produkált. A fajtákegyüttvirágzása tökéletes volt, tehát ebbőladódóan a kölcsönös megporzás is biztosított.A kinti alacsony hőmérsékletek miatta megporzó rovarok hiányának ellensúlyozásáraposzméheket vetettünk be, amelyekszintén nem eredményeztek megfelelő kötődést.A probléma okát eddig nem sikerültfeltárni, ezért további vizsgálatok szükségesek.A kajszi-, az őszibarack- és a szilvafajtákminden évben olyan mértékű többlet gyümölcskötődéstprodukáltak a fólia alatt, hogyrendszeres termésritkítást kellett végezni.A tapasztalataink mindenképpen felhívjáka figyelmet arra, hogy nagy termékenységihajlamú és kötődésbiztonságú, egymástkölcsönösen jól megporzó fajták szükségeseka fólia alatti termelésben, amely egyesgyümölcsfajoknál (kajszi, őszibarack és szilva)az eddigi tapasztalatok szerint könnyenmegoldható. Piaci megfontolásokból viszontleginkább a cseresznye lehetne a fólia alattigyümölcstermelés fő növénye, azonbanehhez még több tapasztalatot kell szerezni,újabb vizsgálatok elvégzésével.A gyümölcsminőség változásaa fólia alatti termelésbenA Jojo és a Tophit szilvafajta gyümölcsénekbeltartalmi tulajdonságait vizsgáltuk2010-ben (1. táblázat). A fólia alatt mindkétszilvafajta alacsonyabb szárazanyag-, cukor-és savtartalmú, mint szabadföldi körülményekközött. Ez az organoleptikus összehasonlításnális érzékelhető volt, a fólia alattigyümölcsök hátrányát igazolva. A makro- ésmezoelemek (P, K, Ca, Mg) viszont jelentősenmagasabb értékeket mutattak a fólia alatttermelt gyümölcsökben. Valószínűsíthető,hogy részben a szárazanyag-tartalom eltéréseivelhozható összefüggésbe, mivel ezeketaz elemeket a szárazanyag-tartalom arányábanfejezik ki. Továbbá közrejátszhatott azévjárat hatása is, mivel szabadföldi körülményekközött a rendkívül sok csapadék atápanyagfelvételt akadályozta. A talaj magasvíztartalma, illetve a levegő relatív hiányaokozhatott eltérést a fólia alatti egyenletesebbvízellátáshoz képest.A fák növekedése, illetve vegetatívteljesítménye fólia alattA fólia alatti termelés eddigi megfigyeléseinkszerint mintegy másfél hónappalnöveli meg a vegetációs időszak hosszúságát(3 héttel korábbi és 3 héttel későbbi aktivitás).Ez egyértelműen megmutatkozik mindegyikgyümölcsfajnál a szabadföldiéhez képestnagyobb vegetatív teljesítményekben is.Méréseink alapján a termőre fordulást követően– amelyik a fólia alatt fajtól és fajtátólfüggően 1-2 évvel korábban következik be− 40-50%-kal is nagyobb lehet az évenkéntivegetatív teljesítmény egyes fajtáknál, mintszabadföldi körülmények között. Ez a növedékek(hajtások) hosszúságában és számábanmutatkozik meg elsősorban, míg az erős ésfolyamatos elhúzódó növekedés miatt a hajtásokvastagsága még ennél nagyobb mértékbenis elmarad a kintiekhez viszonyítva.Az őszibarackfajták esetében egy vegetációsidőszakban legalább három, viszonylag erőszöldmetszést kell végezni a térben tartás érdekében.Az 1. ábrán feltüntettük az őszibarackfáktörzskeresztmetszetét, amely komplex növekedésimutatóként fogható fel. Az előbbírottakkal szemben csak látszólagos ellentmondásnaktekinthető a szabadföldi körül-

148 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOK3. ábraFólia alatti és szabadföldi termelésű őszibarackfajtákközponti tengelyvastagsága 200 cm-en(Debrecen–Pallag, 2010)4. ábraFólia alatti és szabadföldi termelésű őszibarackfajták Zahn-féle indexe(Debrecen–Pallag, 2010)

VASZILY – GONDA: A fóliasátor alatti gyümölcstermelés lehetőségei 149mények között nevelt őszibarackfák nagyobbtörzsterülete − amelyik 60%-os többletet isjelenthet − a fólia alattiakhoz viszonyítva.Utóbbiaknál ugyanis egyrészt a 2-3-szoriigen erős nyári metszés, másrészt a kintinéllényegesen sűrűbb térállás gyökérkonkurenciátkiváltó növekedést gátló hatásai érvényesülnek.A karcsú orsó koronaformájúőszibarackfák központi tengelyének vastagságátmásfél méter magasan mértük (2. ábra).A szabadföldön nevelt fák tengelyvastagságaez esetben is nagyobb a fólia alattiakhoz képest,viszont a különbségek lényegesen kisebbek,és a fajták sajátosságai is eltérő mértékbenbefolyásolják ezeket. A 200 cm-esmagasságban mért törzsvastagságot a 3. ábránmutatjuk be. Három fajta esetében márellentétes tendenciákat mutat az előzőekhezviszonyítva, ami a fajták tulajdonságaivalhozható elsősorban összefüggésbe.Az oldalelágazások és a törzs vastagságiviszonyait reprezentáló Zahn-féle index a 4.ábrán látható. Két fajta esetében az index aszabadföldön nevelt fákon érte el, illetve haladtameg az őszibarackfajtákra általában jellemző0,6 értéket, két esetben pedig azonosnaktekinthető, 0,4 körüli értéket képviselt.Fajtától függően tehát differenciálni szükségesaz intenzív termelésre való alkalmasságotilletően mind a fólia alatti, mind a szabadfölditermelésben. A növekedési tulajdonságokegyik fontos kifejezője a fajlagos növekedésipontok száma, ami a kihajtó rügyek menynyiségével,végeredményben az elágazódásiképességgel hozható összefüggésbe. Ennekadatait tüntettük fel az 5. ábrán. A háromfajtánál a fólia alatti körülmények egyértelműenserkentették a rügykihajtás mértékét,azaz az elágazódási képességet. Ezzel feltétlenülszámolni szükséges, mivel a viszonylagsűrűbb koronák az amúgy is kevesebb hasznosíthatónapfény miatt erőteljesebb ritkítástigényelnek.A növekedési erélyt őszibaracknál jól jellemzia másodrendű elágazódások gyakoriságais. Az egy folyóméter elsőrendű hajtásra5. ábraFólia alatti és szabadföldi termelésű őszibarackfajták fajlagos összes növekedési pontja(Debrecen–Pallag, 2010)

150 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOK6. ábraFólia alatti és szabadföldi termelésű őszibarackfajtákfajlagos másodrendű hajtásszáma(Debrecen–Pallag, 2010)7. ábraFólia alatti és szabadföldi termelésű őszibarackfajtákfajlagos másodrendű hajtáshosszúsága(Debrecen–Pallag, 2010)

VASZILY – GONDA: A fóliasátor alatti gyümölcstermelés lehetőségei 1518. ábraFólia alatti és szabadföldi termelésű kajszifajták törzsterülete(Debrecen–Pallag, 2010)9. ábraFólia alatti és szabadföldi termelésű kajszifajtákZahn-féle indexe(Debrecen–Pallag, 2010)

152 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOK10. ábraFólia alatti és szabadföldi termelésű kajszifajtákfajlagos összes növekedési pontja(Debrecen–Pallag, 2010)11. ábraFólia alatti és szabadföldi termelésű kajszifajtáktermőnyársainak fajlagos száma(Debrecen–Pallag, 2010)

VASZILY – GONDA: A fóliasátor alatti gyümölcstermelés lehetőségei 15312. ábraFólia alatti és szabadföldi termelésű kajszifajták termővesszőinek fajlagos száma(Debrecen–Pallag, 2010)VizsgáltparaméterekKülönböző szilvafajták beltartalmi paramétereifólia alatti és szabadföldi termelésben(Debrecen–Pallag, 2010)Jojo fóliaalattiJojoszabadföldiTophit fóliaalattiTophitszabadföldi1. táblázatMegbízhatóságSzárazanyag, m/m% 13,0 14,2 10,4 16,0 ±0,2% ACukor, m/m% 11,8 13,0 9,5 14,2 ±8% RÖsszsav, m/m% 0,41 0,52 0,42 0,36 ±10% RHamu, m/m% 0,34 0,32 0,43 0,44 ±0,3% ACa, mg/kg 48,3 43,5 74,3 57,5 ±10% RK, mg/kg 1563 1377 1765 1537 ±10% RMg, mg/kg 62,8 53,2 66,4 51,2 ±10% RP, mg/kg 193 129 182 122 ±10% R

154 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOKjutó másodrendű hajtások fajlagos számát a6. ábrán mutatjuk be. Látható, hogy két fajtánálszinte nagyságrendekkel több a fóliaalatt képződő másodrendű hajtások száma.Egy fajtánál egyáltalán nem képződött, a SilverKing fajtánál pedig azonosnak tekinthetőa fólia alatti és szabadföldi körülmények közöttnevelt fák másodrendű hajtásainak száma.Hasonló tendenciákat mutat a másodrendűhajtások fajlagos hosszúsága is (7. ábra).A Silver Giant kivételével mindhárom fajtánnagyobb a másodrendű hajtások hosszúsága afólia alatti fákon.A kajszi és a többi gyümölcsfaj esetébena nyári metszés szükségessége egy vagy kétalkalomra szorítkozik, melyek elvégzése feltétlenülszükséges. A vizsgált két kajszifajtatörzsterületei láthatók a 8. ábrán. A Ninfa esetébena szabadföldi, a másiknál a fólia alattikörülmények eredményeztek nagyobb törzsterületeket.Hasonlóan ellentétesen alakultfajtánként a Zahn-féle index is (9. ábra). A fóliaalatt relatíve vastagabb oldalelágazásokalakultak ki a Ninfa fajtánál, míg a Silver Cotesetében ezek közel azonosnak tekinthetők.Az ágkeresztmetszetre vetített összes fajlagosnövekedési pont (rövid és hosszú szártagúnövedékek) alakulása a 10. ábrán látható.A Ninfa esetében mintegy kétszer több rügyhajtott ki szabadföldi körülmények között,míg a Silver Cot-nál ez nagyjából azonosnaktekinthető. A rövid és a hosszabb növedékekkülönböző korú koronarészekre vetített fajlagosszáma a 11-12. ábrán látható.

A GYÜMÖLCSALANYOK SZÁRAZSÁG- ÉS TÉLTŰRÉSE,VALAMINT AZ ÜLTETÉSI ANYAG MEGVÁLASZTÁSACZINEGE ANIKÓKulcsszavak: gyümölcsfaalanyok, szárazságtűrés, téltűrés, ültetési anyagok.ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK,KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOKA jelenlegi faiskolai forgalomban kapható gyümölcsalanyok közül szárazságtűrésszempontjából kiemelhetők az MM106 és MM111-es almaalanyok. A körte alanyainála vadkörtemagoncok és az Egervár I.-II. említhető. A cseresznye, meggy esetében asajmeggyalanyok bírják jól a szárazságot, ezen belül is a Bogdány, Korponay, Magyaralanyfajták. Az őszibarack alanyai közül a mandula „C410”-es bírja jobban a szárazkörülményeket. A szilvaalanyoknál a Marianna szilva tűri a legjobban a száraz viszonyokat.A téltűrésről elmondható, hogy a hazai teleket a meggyalanyok bírják a legjobban acseresznye és meggy alanyai közül. A kajszinál nagyon fontos a hidegtűrő alanyfajta kinemesítése.A szilva alanyaihoz a Marianna alany felel meg a legjobban a hidegtűrésben is.Az ültetési anyag megválasztásánál a leginkább suhángoltvány és az egyéves koronásoltványok ajánlhatók a gyümölcsfákhoz. Almánál, körténél és ma már a szilvánálKnipp-fa is használható. Őszibaracknál katlanozott oltványokat is be lehet szerezni.Diónál és gesztenyénél a konténeres csemeték terjedtek el.BEVEZETÉSA klímaváltozást leginkább érintő kertészetiágazat a gyümölcs- és a szőlőtermelés,mivel ezek nem tudnak termelőberendezésalá vonulni. A gyümölcstermelésben a klímaváltozásaz alábbi következményekkeljár a közeljövőben: (1) kevesebb csapadék,aszályosabb klíma; (2) a jégesők gyakoriságamegnő; (3) tavaszi fagyok kockázata növekszik;(4) a téltűrése gyengül a növényekneka kényszernyugalmi állapotban történő télifelmelegedések hatására. Ezek közül a tényezőkközül az aszályra és a téltűrésre vanmegoldás a helyes alany megválasztásával,a jégesők kártételét alanyokkal nem, de különbözőtechnológiákkal ki lehet küszöbölni.A fent említett szempontokat figyelembevéve ajánlok alanyokat és ültetési anyagokata gyümölcstermelők számára.A magas értéket képviselő gyümölcsültetvénylétrehozásának alapvető fontosságú tényezőjeaz ültetési anyag. Az ültetési anyagkiválasztása legalább olyan fontos szempont,mint az alany helyes megválasztása.Ültetési anyagnak nevezzük a suhángoltványt,egy- és kétéves koronás oltványt,Knipp-fát és bibaum oltványokat.Az ültetési anyag megválasztásánál érdemesfigyelembe venni a környezeti adottságokat,illetve termesztéstechnikai szempontokatis. Az ültetési anyag megválasztásabefolyásolja az ültetvény termőre fordulásánakidejét és élettartamát is.Az ültetési anyaggal szemben felállítottkövetelmények a klímaváltozás szempontjá-

156 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOKból a következők: fokozottabb szárazságtűrés,ezzel együtt mélyebben való gyökeresedésés a télállóság, szélsőséges hőmérsékletektűrése. Előnyös, ha a vegetációs ideje későnkezdődik és hamar befejeződik.Az alanyok különféle hatással lehetnek azoltvány vízigényére és ezzel együtt a szárazságtűrésükre.Egyrészt a mélyen gyökeresedőalanyok nagyobb talajtérfogatból tudjáka vizet felvenni, ez valamivel nagyobb vízmennyiségetis jelent, tehát a mélyen gyökeresedőalanyoknak jobb lesz a szárazságtűrőképessége. A gyökérzet elágazódása, szőrözöttségeis hatással van a vízfelvételre. Minéljobban elágazódik a gyökérzet, minél több agyökérszőr rajta, annál jobb lesz a vízfelvétele(Hrotkó, 1998).AZ ALANYOKKAL SZEMBENÁLLÍTOTT KÖVETELMÉNYEKA KLÍMAVÁLTOZÁS TÜKRÉBENSzélsőséges csapadékviszonyokhozvaló alkalmazkodásA szélsőséges csapadékeloszlás egyik következményeaz aszály, ami még öntözött ültetvényekbenis gondot jelenthet. A sekélyengyökeresedő intenzív ültetvények számáraalkalmas gyenge növekedésű alanyok érzékenyeka talaj felső rétegének kiszáradására, dea légköri aszály esetén a talaj nedves is lehetaz öntözéstől, a növények mégis lankadástmutathatnak. Ebben az esetben választhatunkmélyebben gyökeresedő vagy növényfiziológiaiszempontból előnyösebb – a tartalék vízkészletetjobban hasznosító – alanyokat. Ilyenpéldául a cseresznye, meggy oltványokhozalkalmazható sajmeggy alanyok közül a Bogdány,Korponay, Magyar alanyfajta. Őszibarackoltványok esetén a mandula (C410) és amandulabarack hibrid alanyok (GF677, Cadaman,Pe-Da, Pe-Ma) (Hrotkó, 1999). Szilvaalanyokhozpedig a Marianna alanyokat lehetajánlani.Túl sok csapadék következtében, mint amia 2010-es évben is volt, megjelenhetnek abelvizes területek és a mélyebb fekvésű gyümölcsösökbelvíz alá kerülhetnek. Ebben azesetben a magas talajvizet toleráló alanyokhasználata lesz a megoldás. Például szilvaalanyokatválaszthatunk az őszibarack-, kajszi-és szilvaültetvények számára egyaránt.Aszállyal szembeni védekezési lehetőségA védekezés lehetőségei a következők:mélyen gyökeresedő, szárazság-toleránsalanyt választunk, öntözzük az ültetvényt,illetve mikorrhiza-kapcsolatokat alkalmazhatunk,ezekkel is mérsékelhetjük az aszálykárokat.A vezikuláris arboszkuláris mikorrhiza(VAM) gombákkal kezelt fák szárazságstresszelszemben tanúsított ellenálló képességenagyobb, mint a nem mikorrhizáltaké.Hazai éghajlaton a rózsafélék családjábatartozó gyümölcsfáink VAM gombákkal élnekegyütt (Takács – Vörös, évszám nélküli).Az aszállyal szemben védelmet nyújthatnakegyes mykorrhiza-oltások is. Ezek segítik agyökér növekedését, a víz felvételét és a tápanyagfelhasználását. Ilyen mykorrhiza gombatörzs lehet a Yuccah TM Mycorr-hizy TMa Yucca schidigera gyökérzónájából nyertgombatörzsek (Szalay, évszám nélküli).Szélsőséges hőmérséklethezvaló alkalmazkodásAz egyik legnagyobb gazdasági kárt atavaszi fagyok okozzák, ez ellen olyan alanyokkalvédekezhetünk, amelyek későn fakadnak,későn kezdik meg a vegetációjukatés ilyen hatással vannak az oltvány nemes részéreis. Például M26-os almaalany, bár ez alombját is későn hullatja (Hrotkó, 1999).A téli fagykár nem olyan jelentős mértékű,és a hazánkban alkalmazott alanyoknak jó atéltűrő és hidegtűrő képességük.A nyári nagy melegben és erős napsütésbenperzselődhetnek a gyümölcsök, ez az intenzívművelési rendszerű karcsú orsó, szuperorsó koronaformákon igen komoly gazdaságikárt jelent, alannyal ez ellen kevésbé tudunk

CZINEGE: Az ültetési anyag megválasztása 157védekezni, inkább termesztéstechnológiával,ún. „klímahálóval” védekezhetünk. Az alanyoktekintetében azok az alanyok lennénekalkalmasak erre a problémára, amelyen a nemesfajta sűrű lombkoronát nevelne, de eztöbb szempontból is hátrányos lenne.ALANY ÉS ÜLTETÉSIANYAG HASZNÁLATAAZ ALMATERMÉSŰEKNÉLAz alanyok közül elsősorban a hazai faiskolaiforgalomban beszerezhető alanyokrólkívánok írni. Az intenzív almaültetvényekkialakításában elterjedt M9 és M26-os alanyoknakgyengébb a szárazságtűrő képessége,így ha ilyen alanyokkal kívánjuk azültetvényünket kialakítani, feltétlenül fontosaz öntözőberendezés kiépítése és valamilyentalajtakarás a sorokban. Masabni etal. (2007) szerint sem tűri az M26 alany aszáraz talajviszonyokat. A félintenzív ültetvényekszámára alkalmas lehet az MM106,az MM111 és az M4-es alany, amelyek mélyengyökeresednek, és ezáltal jobban tudjákhasznosítani a talaj mélyebb rétegeiben lévővizet, és gyökérzetük finoman szerteágazó,ezeknek köszönhetően közepes, illetve jó aszárazságtűrő képességük (Hrotkó, 1998).Így elsősorban alföldi ültetvényekhez lehetjavasolni, de az öntözésről ebben az esetbenis gondoskodni kell, legfeljebb kevesebböntözéssel kell számolni. Ez utóbbi alanyokalkalmazhatók intenzív ültetvényekben is,amennyiben gyenge növekedésű alanyokatoltanak közbe, és 3 komponensű oltványokattelepítenek. Ez esetben az MM111 ésMM106-os alanyok biztosítják az erős, mélyengyökeresedő gyökérzetet, és a gyengeM9 növekedésű közbeoltott rész pedig a faméretét csökkenti (Hrotkó, 1999). Masabni(2007) szerint az M9/MM111 közbeoltottalany jobban tolerálja a szárazságot, mint azM9 önmagában.Törökországban szárazabb viszonyokuralkodnak, mint a Kárpát-medencében, ittinkább vadmagoncokat alkalmaznak alanyként.Az alma alanyhasználatukat tekintve37%-os a vadalmamagonc, 35%-os az M9-es,és az MM106-os alanyt 22%-ban használjákfel (Ercisli et al., 2006).Az M4-es alanyt száraz, homokos talajviszonyokközé lehet javasolni akár öntözésnélküli termesztésre is (Hrotkó, 1998).A gyenge növekedésű M9 almaalanyraoltott fák gyökérrendszere a talajfelszín közelébenhelyezkedik el, de ezek a fák úgy alkalmazkodtaka szárazsághoz, hogy erősebba levelek szívóereje és a gyökérrendszer vízmegtartóképessége (Kusnyirenko, 1981).Masabni (2007) tapasztalata szerint azMM111 kellőképpen tűri a száraz talajviszonyokat.Az M9-es almaalany korán befejezi a vegetációjátés ezt a tulajdonsága a nemesre iskihat. Ennek ellenére gyenge télállónak tartják.A faiskolákban elterjedt alanyok közülaz M26, MM106, MM111, M4-es alanyoknakközepes a télállósága (OMMI, 2004).Érdemes lenne olyan alanyokat kiválasztani,amelyek korán fejezik be és későn indítjákvegetációs idejüket.Masabni (2007) szerint a holland származásúP22-nek rendkívül jó a téltűrő képessége,ami egyébként valamivel kisebb növekedéstbiztosít a fáknak, mint az M9-es.Diploid és spúr nemes almafajtáknál elsősorbana koronás oltványokat lehet ajánlani,míg a triploid és erős növekedésű fajtáknála suhángot, egyéves koronás oltványtvagy Knipp-fát. Ennek oka a következő:Az intenzív ültetvényből szeretnénk minélelőbb bevételt realizálni, ennek az a módja,hogy előbb termőre fordítjuk az ültetvényeket.A koronás oltványoknál ez lehetséges.Az egyéves koronás oltványok jobban erednek,mint a kétévesek, az oldalvezérvesszőszögállása is kedvezőbb az egyéves koronásoltványnak és a Knipp-fának, mint a kétéveskoronás oltványnak. Triploid fajtáknál és azerős növekedésű fajták esetében a kétéveskoronás oltványoknál a hegyes szögű, erőteljesenfelfelé törő koronavesszőkből erőteljeskihajtást kapunk, ezt a növekedési erélytigen nehéz visszafogni, de ha egyéves koro-

158 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOKnás oltványokat vagy Knipp-fát telepítünk,a koronavesszők lapos szögállásúak és ezekkönnyen termőgallyá alakíthatóak (Hrotkó,2000).Az intenzív művelésű karcsú orsó koronaformalehetővé teszi, hogy jégvédő hálótvagy ma már klímahálónak is nevezett hálótfeszítsünk ki, ami egyrészt a jégesők ellenvédi meg az ültetvényt, másrészt a gyümölcsperzselődésellen is jó szolgálatot tesz.Megjelent egy új ültetési anyag, ez a „bibaum”,amely két törzzsel rendelkező oltvány.Ma már ez is beszerezhető a külföldifaiskolákból, de termesztésbeli vizsgálatokravan szükség a felhasználását illetően.A körte esetében Magyarországon leginkábba vadkörtemagoncok (vadkörtemagonc,Egervár I, Egervár II.) terjedtek el, amelyekrejellemző, hogy az öntözetlen körülményeketjobban elviselik. Az intenzív körteültetvényekszámára azonban a birs (EM-A, EM-C)alanyok alkalmasabbak, de ezeket rendszeresöntözésben kell részesíteni, mert gyökerüksekélyen helyezkedik el és a szárazságra érzékenyebbek(OMMI, 2004).A téltűrés tekintetében is a birsalanyokigen gyengén szerepelnek, ellenben azOHxF-333 és az OHxF-69 körtealanyoknakjó a téltűrésük, de faiskolai forgalomban korlátozottanszerezhetők be. Ebből a szempontbólis előnyösek a vadkörtemagoncok, miveltélállóságuk is jónak bizonyul.A körténél is jól alkalmazhatók az egyéveskoronás oltványok és a Knipp-fa ültetésianyagok, szemben a suhánggal vagy akétéves koronás oltvánnyal. Hiszen ez utóbbikettőnél a koronavesszők elsőrendű elágazásbólfejlődnek, és a rügyek gyakran vesszőhözsimulók, ami hegyes szögű kihajtást eredményez.A hegyes szögű oldalvezérvesszőketpedig nehéz vízszinteshez közeli szögállásúralekötözni vagy kitámasztani. Azért isajánlom az egyéves koronás oltványokatvagy Knipp-fát, mert azok korábban termőrefordulnak, erősebb kondícióban vannak, többtartalék tápanyag van bennük, és jobb lesz afák fakadása. A kétéves koronás oltványokviszont már túl erősek a telepítéshez, a fejlettgyökérzet egy jelentős része a talajban marada kitermelés során.SZAPORÍTÓANYAGA CSONTHÉJASOKNÁLA csonthéjasok esetében a művelési rendszerfogja elsősorban meghatározni az ültetésianyag használatát.A kézi betakarítású karcsú orsó cseresznye-,meggy-, szilvaültetvényekhez suhángvagy egyéves koronás oltvány ajánlható.Az egyéves koronás oltványok egy évvelkorábban termőre fordulnak, mint a suhángbólnevelt korona. Ezeknek az oltványoknakrendelkeznie kell egy fővezérvesszővel, amia központi tengely további növekedését biztosítja,és 3-6 oldalvezérvesszővel, hogy azalsó vázkarokat ki lehessen választani. Továbbáaz oldalvezéreknek lehetőleg laposszögállásúnak kell lennie, különben lekötözésselkell nevelnünk azokat.A gépi betakarítású ültetvényekhez inkábba suháng oltvány javasolható, hiszen ebbőlteljesen tetszőleges korona alakítható ki, akáraz Y vagy tölcsér, váza koronaforma is.Cseresznye, meggy esetében vadcseresznye,sajmeggy (Berhidai, Cema, Cemany,Korponay, SL.64) és Brokforest, Colt, Gisella-A5alanyokat kaphatunk a faiskolákban(OMMI, 2004). Ezek tél- és hidegtűrése akövetkező: vadcseresznye a legkevésbé tűria hideget, sajmeggy közepesen tolerálja ésa meggyalanyok bírják a legjobban a téli lehűléseket.A szárazságot tekintve a sajmeggyjobban alkalmazkodik a szárazabb talajviszonyokhoz,mint a vadcseresznye (Hrotkó,2003). Ranney (1991 cit. Rieger – Duemmel,1992) úgy találta, hogy a magasabb gyökér/levélterület arány szárazságtűrőbb oltványteredményez, így a Prunus cerasus „Meteor”szárazságtűrőbb, mint a Prunus avium x pseudocerasus„Colt”.Az ültetési anyagok megválasztásánál aművelési rendszert kell figyelembe venni.A karcsú orsó kialakításához jól használhatóka suháng és az egyéves koronás oltványok

CZINEGE: Az ültetési anyag megválasztása 159is. A kétéves koronás oltványok esetében azágtorok hegyes szögállású, ez könnyen vázághasadáshozvezethet. Az Érdi bőtermőmeggy kifejezetten érzékeny az ághasadásra,ennél célszerű központi tengelyes koronaformátkialakítani.Váza és tölcsér koronaformához a suhángvagy az egyéves koronás oltvány ajánlott elsősorban.A kajszinál használhatók és a faiskolábankapható alanyok a következők: Tengeribarackok(C1300, C1301, C1650, C1652); Mirobalanmagoncok (OMMI, 2004). A kajszinálnagyon fontos lenne a hidegtűrő alanyfajta,hiszen rendkívül érzékeny a kajszi törzse anagy hőingadozásokra, ezért is ajánlható a 3komponensű szilvatörzses kajszi, ennek elsősorbannövényvédelmi okai vannak. A szilva(Brompton) kevésbé hajlamos a fagylécekkialakulására, mint a kajszi. A kajszinaksúlyos betegsége a Pseudomonas syringaeokozta gutaütés, ez télen, seben keresztülfertőz. A fagylécek kialakulása során jelentőssebfelület keletkezik a téli napokon, aminkeresztül fertőződnek a fák (Glits – Folk,1993). A 3 komponensű oltvány egy mirobalángyökér alanyból, egy szilva törzsből és anemes kajszi fajtából áll. A szárazabb, alföldikörülmények közé vadkajszi (tengeribarack)alanyokat érdemes felhasználni, míg a magasabbtalajvizű ültetvényekben a szilvaalanyis számításba jöhet.Az őszibarack alanyai közül faiskolai forgalombankaphatók a vadőszibarack-magoncok(CEPE, C2630); a mandulamagoncok(C431, C446, C447, C449); és Mandulabarack(Avimag, Pe-Da, Pe-Ma, GF677) alanyok(OMMI, 2004).Az őszibarack alanyai közül télálló aCadaman, a Pe-Da, Pe-Ma mandulabarackhibrid alanyok. A mirobalan-magoncoknakközepes a téltűrésük (Hrotkó, 2005).Az öntözés nélküli őszibarack-termelésbenfokozott hangsúlyt kell fektetni a szárazságtűrőalanyok alkalmazására. A mandulaés a mandulabarack hibrid alanyok jobbanbírják a szárazságot, mint az őszibarackalanyok.Ültetési anyagként félkész oltványokatis telepíthetnek, de akkor a növények számáraintenzív faiskolai nevelést kell biztosítani.A suhángoltvány szerencsésebb, mert a koronábametszés után tetszőlegesen nevelhetjükaz oldalvezéreket, és a katlan vagy inkább atölcsér koronaformát jobban ki lehet belőlealakítani. Ha katlan koronát akarunk nevelni,katlanozott oltványokat is be lehet szerezni.A szilva faiskolai forgalomban kapható alanyaiMarianna GF8-1; Saint Julien A; SaintJulien 655/2; Fehér besztercei, Kisnánai lószemű,Mirobalan magoncok (OMMI, 2004).A Marianna szilva jobban tűri a lehűléseket,mint a mirobalan magoncok. A szárazságottekintve is a Marianna szilva emelhetőki. A szilvaalanyok igen vízigényesek, ezekcsak öntözéssel termelhetők.SZAPORÍTÓANYAG-HASZNÁLATA HÉJASOKNÁLA dió alanyai közül Magyarországon a feketedió és a közönséges dió magoncokat tudjukbeszerezni. Ezen kívül számos dió alanylétezik, de a hazai klímán nem jöhetnek számításba,hidegérzékenységük miatt. Ültetésianyaga lehet a kétéves suhángoltvány, illetvekonténeres suhángoltvány. A konténeres oltványokköltségesek, így azok csak pótlásrajöhetnek számításba (Szentiványi – Kállayné,2006; OMMI, 2004).A mandulát mandulamagoncokon szaporítjáktöbbnyire (C431, C446, C449), ezen kívülElberta és C2629, C2630-as vadőszibarackrais rá lehet szemezni a nemes fajtákat, hamészmentes területre ültetjük azokat. A kloróziselkerülése végett használhatjuk a mandula-barackmagoncokat (ORT50, ORT51)és a mandulabarack klónalanyokat: Avimag,Pe-Da; Pe-Ma, GF 677, valamint magas talajvizűterületen, kötött talajon a szilvaalanyokis számításba jöhetnek. Mint például MariannaGF 8-1, Saint Julien 655/2, Saint Julien A(Brózik et al., 2003; OMMI, 2004).A mogyoró nevelhető bokornak és törzsesfának, ettől függően kell megválasztaniaz alanyokat is. Törzses fa esetén Corillus

160 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOKcolurna-t használunk, ugyanis ez egyenestörzsű, sarjak nélküli fát nevel. Itt az ültetésianyag suháng- vagy koronás oltvány lesz.Ha bokorművelést szeretnének kialakítani, anemes fajta tősarjait vagy bujtvány csemetéitkell eltelepítenünk (Mohácsy et al., 1957;OMMI, 2004).A gesztenye alanyaként a gesztenye magcsemetékjöhetnek számításba, korábbi évekbenvoltak próbálkozások a tölgy és a bükkalanyként való felhasználására is – hiszen ezekmésztűrők –, de ezeken a nemesnek gyengébba termőképessége és korán elpusztulnak a fák(Mohácsy et al., 1957; OMMI, 2004).Ültetési anyaga lehet suháng- és esetlegkoronás oltvány. Ebben az esetben a suhángotjavasolom telepítésre a jobb fakadásmiatt, mivel kitermelés során a gyökerekkevésbé sérülnek, mint a koronás oltványokesetében.ÜLTETÉSIANYAG-HASZNÁLATA BOGYÓSGYÜMÖLCSŰEKNÉLA bogyósoknál alanyokat (Ribes aureumPallagi 2) csak a törzses ribiszkéknél és a törzsesköszméténél, riszméténél alkalmaznak.A málnánál, szedernél, szamócánál alanyoknincsenek. Így magának a nemes fajtánakkell szárazságtűrőbbnek lennie.A málna ültetési anyaga gyökér- vagy tősarj,a szedernél tősarj vagy fejbujtvány.A szamócánál frigópalántát, tűzdelt palántátés zöld palántát telepíthetnek, a telepítésidejétől függően. Augusztusi telepítés eseténa zöld palánták vagy a tűzdelt palánták lesznekalkalmasak. Ezek valamivel olcsóbbak,de még nem ment végbe bennük a rügydifferenciálódás.A frigópalánták tavaszi telepítésesetén alkalmazhatók, ezek drágábbak,de sokkal jobb minőségű ültetési anyagok,ezekben a rügydifferenciálódás is végbement,vagyis a virágrügyek már a szívlevelekalatt megtalálhatók.A ribiszkénél, riszméténél és köszméténéltelepíthetnek dugványcsemetéket, ebbenaz esetben bokorművelést lehet alkalmazni,vagy telepíthetnek törzses fácskákat is, ekkormagas törzsű ültetvényt tudnak létrehozni.Ennek az az előnye, hogy a magasabbhőmérsékletű alföldi körülmények között isfolytatható bogyósok termesztése. Ekkor akoronaszint a hűvösebb légrétegbe kerül, ésez kedvezőbb a hidegigényes bogyósok számára.Szemben a bokorműveléssel, ahol abokor közvetlen a magas hőmérsékletű talajfelszínfelett helyezkedik el.FORRÁSMUNKÁK JEGYZÉKE(1) ERCISLI, S. − ESITKEN, A. − ORHAN, E. − OZDEMIR, O. (2006): Rootstock used for temperatefruit trees in Turkey: An overview. Scientic Works of The Lithuanian Institute ofHoriculture And Lithuanian University of Articulture. 25(3): 27-33. pp. www.lsdi.lt/straipsniai/25-3/25(3)-3.pdf(2) GEISZLER J. (2003): A mandula alanyai és szaporítása. In: Brózik S.− Kállay Tamásné − Apostol J. (2003): Mandula. Mezőgazda Kiadó, Budapest, 67-76. pp. (3)GLITS M. − FOLK GY. (1993): Kertészeti növénykórtan. Mezőgazda Kiadó, Budapest, 199-200.pp. (4) HROTKÓ K. (1998): A gyümölcsfaalanyok szerepe a szárazságtűrésben és az aszályoskörnyezethez való alkalmazkodásban In: Nyíri L. Az aszálykárok mérséklése a kertészetben.Mezőgazda Kiadó, Budapest, 30-44. pp. (5) HROTKÓ K. (1999): Gyümölcsfaiskola. MezőgazdaKiadó (6) HROTKÓ K. (2000): Az intenzív almaültetvények alanyai. In: Gonda I. (2000): Minőségialmatermesztés. Primom, Nyíregyháza (7) HROTKÓ K. (2003): Cseresznye és meggy.Mezőgazda Kiadó, Budapest (8) HROTKÓ K. (2005): A klímatényezőkhöz való alkalmazkodáslehetőségei a gyümölcsfaalany-használatban: „AGRO-21” Füzetek 39:23-34. pp. (9) KUSNYI-RENKO, M. D (1981): A gyümölcsfák vízforgalmának és szárazságtűrésének élettana. MezőgazdaságiKiadó, Budapest (10) MASABNI, J. G. ET AL. (2007): Rootstocks for Kentacky Fruit

CZINEGE: Az ültetési anyag megválasztása 161Trees www.ca.uky.edu/agc/pubs/ho/ho82/ho82.pdf (11) MOHÁCSY M. – PORPÁCZY A. – MA-LIGA P. (1957): Gesztenye, mandula, mogyoró. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest (12) OMMI(2004): Szőlő és gyümölcsfajták nemzeti és leíró fajtajegyzéke. (13) RIEGER, M. − DUEMMEL,M. J. (1992): Comparison of drought resistance among Prunus species from divergent habitats.In Tree Physiology11. Heron Publishing. 369-380. pp. (14) SOLTÉSZ M. (2009): Szóbeliközlés. (15) SOLTÉSZ M. (1997): Integrált gyümölcstermesztés. (16) SZALAY J. (2010): Kertészetés Szőlészet 2010. 27. (17) SZALAY L. www.biokontroll.hu/cms/index.php?option=com_content&view=article&id=470%Agyumolcsfak-és-a (18) SZENTIVANYI P – KÁLLAY T.-NÉ (2006):Dió. Mezőgazda Kiadó, Budapest (19) TAKÁCS T. − VÖRÖS I.: A mikorrhizák alkalmazása azüvegházi és szántóföldi növénytermesztésben. www.taki.iif.hu/scibio/takacs/VAM.pdf

A KLÍMAVÁLTOZÁS ÉS A MEGGY ÉLELMISZER-BIZTONSÁGI KOCKÁZATABECZNER JUDITKulcsszavak: meggy, epifita mikrobiota, kórokozók, mikotoxinok, termelés, tárolás,feldolgozás.ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK,KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOKA gyümölcsökkel és zöldségfélékkel kapcsolatos mikrobiológiai élelmiszer-biztonságikockázatot a rajtuk előforduló, a környezetből odakerülő humán kórokozó mikroorganizmusok(baktériumok, vírusok, protozoák) jelentik. A penészek jelenléte elsősorbanaz általuk termelt mikotoxinok révén jelent kockázatot. A bakteriális, virális és protozoakórokozók a nyers gyümölcsök fogyasztásával kerülhetnek be a szervezetbe, míg amikotoxinok elsősorban a feldolgozott termékekben jelentenek veszélyt.A meggynek növényi kórokozója alig van, a gombás megbetegedéseket kiváltó mikrogombákmikotoxint nem termelnek. A meggyel kapcsolatban fellépő humán mikrobáseredetű megbetegedésről nem található feljegyzés, s a mikotoxinok előfordulása semgyakori, vagy nem kellően vizsgált. A meggy összetevőinek, elsősorban az antioxidánshatású polifenoloknak is szerepük lehet abban, hogy a meggynek kevés kórokozója van,bár a tárolás alatti romlás jelentős mértékű lehet. A meggy tárolás alatti romlást okozómikrobiotája nem vagy alig ismert.A klíma- és időjárás-változás hatására elsősorban a gyümölcsfák fiziológiai állapota,a termés minősége veszélyeztetett, ami hat a gyümölcsök betegségekkel és a tárolásalatti romlással kapcsolatos élelmiszer-biztonsági kockázatára is. Ezzel együtt a meggy,széles fajtaválasztékának, relatív nagy ellenállóképességének köszönhetően valószínű,hogy a klímaváltozást kevéssé megszenvedő hazai gyümölcsfajok közé sorolható.Az élelmiszer-biztonsági vonatkozások további vizsgálata szükséges.BEVEZETÉSA hazánkban termelt gyümölcsök között ameggy mind frissen, mind feldolgozva kedvelt,és a kiváló fajtáknak köszönhetően ameggytelepítések és a megtermelt mennyiségfigyelemre méltó (Z. Kiss, 2003). A világontermelt meggy mennyiségének 60-75%-aEurópában, s ennek nagyobb része Közép- ésKelet-Európában terem (Kállayné, 2003).Elterjedési területével is összefügg, hogya meggy friss fogyasztása az EU-tagországokbannem, míg Magyarországon jelentős.A Kárpát-medence a meggy egyik géncentruma,s mint ilyen, remek kiinduló fajtaválasztékotnyújt a nemesítés számára (Soltészet al., 2008). A magyarországi meggy fajtaválasztékaegyedülállóan változatos; a tájszelekció,a klónszelekció és a keresztezésesnemesítés eredményeként kiváló gyümölcstulajdonságú,frissfogyasztásra is kiválóanalkalmas öntermékenyülő fajtákkal rendelkezünk.A meggytermés döntő többségét(43%) az Észak-alföldi Régió adja, s ezen belülSzabolcs-Szatmár-Bereg megye 80%-banrészesedik (Z. Kiss, 2003).

BECZNER: A meggy élelmiszer-biztonsági kockázata 163A GYÜMÖLCSÖK ÉLELMISZER-BIZTONSÁGI KOCKÁZATAA friss gyümölcs és zöldség fogyasztásajelentős az egészséges táplálkozásban, s ezeketa termékeket ritkán hozzák összefüggésbeaz élelmiszer-eredetű megbetegedésekkel.Az utóbbi mintegy két évtizedben azonbanmegnőtt azoknak a cikkeknek, jelentésekneka száma, amelyek ezen termékek fogyasztásávalkapcsolatban számolnak be megbetegedésekről(Beuchat, 1996; FAO/WHO, 2008).Ennek oka részben a globalizáció, számostermék „utazik”, gyakran ellenőrizetlen körülményekközött, s a kezdeti mikrobás szenynyezettségjelentősen megnövekedhet. Messzitájakról származó egzotikus gyümölcsök kerülnekrövid időn belül az asztalunkra, melyektermelési, tárolási és szállítási körülményei ismeretlenek.A változó éghajlat, a szélsőséges időjárásiesemények is befolyásolják a gyümölcsöktermelhetőségét, minőségét, tárolhatóságát.Magyarország talaj- és klimatikus viszonyaiszámos gyümölcs termelésére kedvezőek,bár az utóbbi évek időjárási anomáliáierőteljesen befolyásolják a termelés biztonságátés a minőséget. Ez utóbbi esetben abeltartalmi jellemzők mellett a gyümölcsökegészségi állapota, felületi mikrobás szenynyezettsége,romlása, tárolhatósága, esetlegesmikotoxin-szennyezettsége jelentenekélelmiszer-biztonsági kockázatot.A növények, így a gyümölcsök is, természeteskörülmények között nem-patogén epifitamikrobiotát hordoznak. A gyümölcsök amikroorganizmusokkal szennyeződhetnek atermelésben, még a növényen, a környezetből– ez adja a természetes mikrobiotát –, továbbáa szedéskor, szállításkor, csomagoláskor,feldolgozáskor. A mikrobák csupán szennyezőkéntlehetnek jelen, de némelyik mikroorganizmusképes megtelepedni és szaporodniis a növényen. Az epifita mikrobiotában abaktériumok zömét rendszerint a Pseudomonascsoportba tartozók és/vagy az Enterobacteriaceae-heztartozó Gram-negatívokalkotják (Lund, 1992). Ezen baktériumoknagy része nem humán patogén. A mikrobákszáma függ az évszaktól és az időjárástól,általában grammonként 10 4 –10 8 között van.A gyümölcsök belső szövetét általában sterilnektekintjük.A vegetációs idő alatt a mikrobás szenynyeződésforrása a talaj, a szerves anyagok,a szerves trágya, az öntözés, rovarok, állatokés az ember (1. ábra, Beuchat, 1996; Beczneret al., 2009). A vegetációs idő alatt a gyümölcsököna domináns mikrobiotát a pektinbontóés fluoreszcens baktériumok, elsősorban apszeudomonászok alkotják. Mellettük mégkorineform baktériumok, tejsavbaktériumok,élesztők és penészek fordulnak elő, amelyeka levegőből, vízből és talajból kerülnek a növényekleveleire, termésére (ICMSF, 1998;Korbász et al., 2006). A rothadó növényianyagok szintén a szennyezés forrásai lehetnek.A mikroorganizmusok terjesztésébenszerepe van a háziállatoknak, rovaroknak.Az epifita mikrobiota mennyisége (ésösszetétele is) változik az érés során, rendszerintaz érés előrehaladtával növekedneka mikrobaszámok. A szedés, betakarítás,rakodás és szállítás kisebb-nagyobb mérvűmechanikai sérülést okoz a növényi részeken,ami elősegíti a mikroorganizmusok behatolásáta mélyebb szövetekbe, utat nyit aromlásnak. Kialakul egy, a termékre jellemző,sajátos mikroflóra, amely a termék romlásaszempontjából legveszélyesebb mikroorganizmusokattartalmazza. A legnagyobbszennyezési forrássá ezek a romlott darabokválnak (Deák, 2006). A kórokozó mikroorganizmusokszerepe egy ilyen mikrobaközösségbennem ismert.A közegészségügyi jelentőségű mikroorganizmusokközül például a Listeria monocytogenes-t,a Campylobacter sp.-t, az opportunistakórokozó Pseudomonas aeruginosa-tis izolálták talajból, felszíni vizekből, madárésemlősürülékből (Nguyen-the – Carlin,2000), valamint a földeken dolgozó munkásokból.A mezőgazdaságban dolgozók gyakranúgy gondolják, hogy a személyi higiéniávalés a gépek, eszközök tisztaságával nemkell törődni, mivel a gyümölcs egyébként is

164 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOK1. ábraürülékszennyvízrovarokbetakarítás, kezelés,feldolgozás, környezetÁLLATOK víz ZÖLDSÉGEK EMBEREKTALAJ (keresztszennyezés)növények takarmány hús, tej, tojásA növényi eredetű élelmiszerek lehetséges mikrobás szennyeződésének forrásaiaz élelmiszerláncbanForrás: Beuchat (1996) nyománszennyeződik a vegetáció és az érés során(Heard, 2002). A szennyvíz és a fekáliávalszennyezett víz szintén fertőzési/szennyezésiforrás. Hasonló módon a kezeletlen szervestrágya és a humán eredetű trágya közvetlenalkalmazása is kiindulópontja lehet a kórokozókkaltörténő szennyeződésnek (ICMSF,1998, Beczner et al., 2004). Az Enterobacteriaceaecsaládba tartozó kórokozók, a Listeriamonocytogenes, vírusok, protozoák ésnematodák is átvihetők a friss gyümölcsökrekezeletlen szennyvízzel és szerves trágyával.Gyümölcsök Salmonella, Escherichia coliO157:H7 és Cryptosporidium parvum szenynyezettségérőlis beszámoltak, s a fertőzésforrásául a legelő szarvasmarhák trágyájátjelölték meg (Tauxe et al., 1997).A betakarításkor, illetve az azt követőszállításkor és kezeléskor a gyümölcsöktovább szennyeződhetnek mikroorganizmusokkala kezelő személyektől, a munkafelületektől,a mosóvíztől, a rekeszektől ésládáktól, valamint a szállítójárművektől.A rossz személyi higiénia a gyümölcsszedésközben és után befolyásolhatja a termékmikrobiológiai biztonságát (Beuchat, 1998).A szedés és kezelés során keresztszennyeződésis előfordul, s patogénekkel történőszennyeződés forrása lehet a munkások kezeés a szennyezett mosóvíz (ICMSF, 1998).A megelőzésnek fontos eszköze a személyihigiéniai előírások betartása, a tiszta víz ésfertőtlenítőszerek használata a gyümölcsmosásához és a munkafelületek tisztításához,a rekeszekbe, ládákba rakott gyümölcsökmielőbbi hűtése, valamint a dolgozókoktatása a jó mezőgazdasági gyakorlatra ésa személyi higiéniára.Annak ellenére, hogy legalább száz éve ismert,hogy a nyers gyümölcsök és zöldségekforrásai lehetnek élelmiszer-eredetű megbetegedéseknek(Heard, 2002), viszonylagkevés volt a tényleges megbetegedésre vonatkozóadatok száma (Nguyen-the – Carlin,

BECZNER: A meggy élelmiszer-biztonsági kockázata 165Friss gyümölcsök felületén előforduló romlást okozóés kórokozó mikroorganizmusok, parazitákMikroorganizmusA mikroorganizmustípusaKiváltott hatása) Romlást okozókPenicillium penészgomba kék rothadás, mikotoxinRhizopus penészgomba lágyrothadásMonilinia penészgomba barna rothadásAlternaria penészgomba fekete rothadás, mikotoxinBotrytis penészgomba szürkerothadásPectobacterium carotovorum baktérium lágyrothadásPseudomonas fl uorescens baktérium lágyrothadás1. táblázatb) Humán kórokozókSalmonella baktérium gasztroenteritiszShigella baktérium gasztroenteritisz, shiga toxinE. coli O157:H7 baktérium gasztroenteritisz, vérmérgezés, vesekárosodásCampylobacter (C. jejuni, C. coli) baktérium gasztroenteritisz, shiga toxinBacillus cereus baktérium toxin (hányás vagy hasmenés)Norwalk vírus vírus gasztroenteritiszHepatitisz vírus vírus májgyulladásc) Humán parazitákCryptosporidium parvum protozoon gasztroenteritiszGiardia lamblia protozoon gasztroenteritiszCyclospora cayetanensis protozoon gasztroenteritiszForrás: Pia et al., 20052000), az utóbbi időben azonban ezek számajelentősen gyarapodik (Cseh – Szeitzné Szabó,2009). A gyümölcsök szennyezettségénekkérdése azért is került az utóbbi néhányévben az érdeklődés homlokterébe, mertvilágszerte egyre elterjedtebbek a különbözőfrissen szeletelt és árusított gyümölcsök.Ezek a szeletelt termékek nem vagy alig esnekát tartósító kezelésen (kíméletes tartósításieljárás), s így gyakorlatilag a termék belsőtényezőin (pl. savasság, pH, természeteseredetű antimikrobás anyagok) kívül semminem áll a mikroorganizmusok szaporodásánakútjába. Ez a megállapítás vonatkozikmind a termékek romlását okozó mikrobiotára,mind pedig az élelmiszerrel terjedő kórokozómikrobákra.Gondot jelenthet a módosított atmoszféráscsomagolás és a nem-pasztőrözött gyümölcslevekkészítése és fogyasztása is. Az ezekkelösszefüggésbe hozható megbetegedéseketkiváltó kórokozó mikroorganizmusok hordozóia gyümölcsök is lehetnek.A zöldség-gyümölcs kereskedelem globalizációjarészben megszüntette a növényiélelmiszerek szezonalitását, de lehetőségetnyújt arra is, hogy – a szedés és tárolás, szállításnem megfelelő higiéniája miatt – akáreddig ismeretlen kórokozó mikrobák isEurópába kerülhessenek az exportáló távoliországokból.Az organikus vagy biotermelésben elsősorbantermészetes (növényi és/vagy állati)eredetű trágyát használnak, amelyek nemmegfelelő kezelése növelheti a kórokozómikrobák előfordulásának esélyét (ICMSF,1998; EU/SCF/CS/FMH/SURF, 2002).Az 1. táblázat azokat a kórokozó mikroorganizmusokatsorolja fel, amelyek potenciálisanelőfordulhatnak nyers gyümölcsökönés zöldségeken, és valamilyen módon humánmegbetegedést okozhatnak. A penészek ki-

166 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOKvételével a felsorolt mikrobák a nyers gyümölcsökfogyasztásával hozhatók összefüggésbe,mivel megtelepedhetnek a felszínen,s mosással nem minden esetben távolíthatókel. Különösen igaz ez, ha a gyümölcsök közöttvan sérült, s a kijutó sejtnedv elősegíti amikrobák hozzátapadását a felülethez, s gyakorlatilaglehetetlenné teszi egyszerű mosássalaz eltávolításukat (Molina et al., 2003;Beczner et al., 2009).A növényi eredetű élelmiszereknél a másikjelentős veszélyforrás a penészgombák általtermelt mikotoxinok jelenléte. A mikotoxinoktoxikus, teratogén, rákkeltő stb. hatással rendelkezővegyületek (Barkai-Golan – Paster,2008). Bár mikotoxin nem csak egy élelmiszerrelkerül be a szervezetbe, és rendszerintviszonylag kis, azonnali megbetegedést nemkiváltó mennyiségben, a hosszú időn át tartószubtoxikus koncentrációban történő fogyasztás,valamint más toxinokkal való kölcsönhatásukkomoly krónikus megbetegedésekforrásai mind emberben, mind állatban. A klímaváltozásés a szántóföldi növények mikológiaiélelmiszer-biztonságának összefüggésévelrészletesen foglalkoztunk egy korábbicikkünkben (Farkas – Beczner, 2009).A penészgombával történő fertőződésnyilvánvaló a friss gyümölcsöt fogyasztószámára, ezeket rendszerint nem (vagy a romlottrész alapos eltávolítása után) fogyasztjákel, így a mikotoxinok nyers gyümölcsök fogyasztásávalnem (vagy igen ritkán) kerülnekaz emberi szervezetbe. A gyümölcsökbenelőforduló mikotoxinok elsősorban vagyszinte kizárólag a feldolgozott termékeken(gyümölcslevek, lekvárok, aszalványok,gyümölcsporok, bor) keresztül jutnak be aszervezetünkbe, mert a feldolgozás előtti válogatásés a romlott részek eltávolítása nemmegfelelő mértékű. A mikotoxinok a penészgombaáltal megtámadott részben halmozódnakfel a legnagyobb mértékben, a romlottrésztől eltávolodva mennyiségük/koncentrációjukcsökken, azonban ennek mértéke függa gyümölcstől és a toxintermelő gombafajtólis (Restani, 2008).A gyümölcsökben és zöldségekben előfordulómikotoxinok az utóbbi években kerültekaz érdeklődés homlokterébe. A gyümölcsökesetében a leggyakrabban előforduló mikotoxinokatés az azokat termelő penészgombákata 2. táblázat mutatja.A penészgombák szaporodását és toxintermelésételsősorban a hőmérséklet és ahozzáférhető víztartalom (a v =víz aktivitás)határozza meg. A leggyakoribb aflatoxin-termelőAspergillus fajok hőmérséklet-Gyümölcsökön előforduló penészek és az általuk termelt mikotoxinokPenészgomba Mikotoxin Gyümölcs/termékAflatoxin B 1 (B 2, G 1, G 2)Aspergillus fl avus,A. parasiticusPenicillium verrucosum,A. ochraceus, Aspergillusniger, A. carbonarius,Aspergillus spp.Penicillium expansum(Aspergillus spp.,Byssochlamys)Alternaria alternataOchratoxin A (OTA)PatulinAlternariol (AOH), alternariolmonometil-éter (AME),tenuazonsav (TEA), altenuen(ALT), altertoxinok (AT)2. táblázatDiófélék, kajszi, citrom, mangó, alma, almalé,mangólé, szőlő/mazsolaSzőlő, alma, kajszi, cseresznye, őszibarack,szilvafélék, szamóca, diófélék, gyümölcsökbőlkészült termékek (gyümölcskoncentrátumok,gyümölcslevek, lekvárok, bor)Alma, bogyósok, kajszi, cseresznye, őszibarack,körte, szilva, szőlő és a belőlük készült termékek(gyümölcskoncentrátumok, gyümölcslevek,lekvárok)Alma, mandarin, narancs, citrom, tangerin,bogyósok, dinnye, belőlük készült termékek,cseresznyeForrás: Varga et al., 2005a; Varga et al., 2005b; Jackson – Al-Taher, 2008; Weidenbörner, 2008

BECZNER: A meggy élelmiszer-biztonsági kockázata 167és vízaktivitás-igénye nagy. A növekedéshezés toxinképzéshez optimális a 33–35 °Cés az a v : 0,95–0,99 tartomány. 7,5 °C alattés 45 °C felett toxinképzést nem mértek, sa toxintermeléshez szükséges tartományszűkebb, mint a penészszaporodási hőmérsékletiés vízaktivitási tartomány (Barkai-Golan,2008). Az aflatoxin-termelőpenészgombák számára a szubtrópusi éstrópusi időjárási körülmények a kedvezőeka toxinképzéshez.A mérsékelt égövi éghajlat alatt elsősorbana Penicillium verrucosum a legjelentősebbochratoxin A toxint (OTA) termelőpenészgomba, míg a szubtrópusi és trópusikörülmények között több Aspergillus faj isfelelős az OTA termeléséért (Varga et al.,1996). A legújabb vizsgálatok szerint szőlőnelsősorban az Aspergillus carbonarius afő OTA-termelő, amelynek optimális növekedésihőmérséklete 30–35 °C, s 15 °C alattgyakorlatilag nincs növekedés. Ugyanakkora vízaktivitási igénye széles tartománybanváltozik (a v : 0,93–0,987), s a legnagyobb avízaktivitási toleranciája 25–35 °C között.Ugyanakkor 35 °C-on történő növekedés eseténritkán volt toxintermelés megfigyelhető(Marín et al., 2006). Toxintermeléshez nagyvízaktivitás mellett, a 20 °C körüli hőmérsékletaz optimális (Bellí et al., 2005). A hazaiszőlő és bor mikotoxin-szennyezettségétVarga et al. (2005a,b, 2006) vizsgálták. Az A.ochraceus növekedéséhez a 25-30 °C hőmérsékletés a 0,83 feletti vízaktivitás a kedvező,míg a toxintermelés optimuma 30 °C, decsaknem 40 °C-ig termel toxint, amennyibena vízaktivitás nagyobb, mint 0,90 (Northoltet al., 1979). A Penicillum verrucosum növekedésihőmérsékletigénye kisebb (optimum20–25 °C) és jól tűri a 0,80–0,90-es vízaktivitást.Toxint képezni azonban ugyanolyanhőmérsékleti körülmények között csak nagyobb,0,90 körüli vízaktivitás mellett képes(Northolt et al., 1979).Az Aspergillus fajok más mikotoxinokat istermelnek: ciklopiazin sav, sterigmatocisztin,aflatrem, citrinin. Ezeket általában ritkábbanés kisebb koncentrációban termelik az adottfajok, azonban nemcsak egyedül jelenhetnekmeg, hanem más mikotoxinokkal együttis termelheti az adott faj (ko-produkció).Patulint több Penicillium, Aspergillus ésByssochlamys faj termel. Leggyakrabban aPenicillium expansum a felelős a toxin termeléséért.A patulin elsősorban a penészesalmában termelődik, s az ember számára a főszennyező forrás a penészes almából készültgyümölcslé. A penészgomba optimális növekedése20 °C, de képes hűtőházi körülményekközött is növekedni, kicsi az oxigénigényeés jól elviseli a nagy CO 2 -koncentrációt is.A patulin termeléséhez a 23–25 °C az optimális,azonban megfigyelték, hogy 0–4 °C-on isképes toxint termelni a gomba, így a hűtőtárolásnem gátja a toxintermelésnek (Jackson– Al-Taher, 2008).3. táblázatHárom meggyfajta felületi mikrobiotája(M.e.: telepkéző egység – tke/cm 2 )FajtaMikroba/csoportÉrdi bőtermő Kántorjánosi PándiÖsszes élőcsíraszám 6,3x10 6 3,9x10 3 2,3x10 3Penész 1,2x10 6 3,3x10 2 2,5x10Élesztő 1,0x10 5 1,5x10 2 2,0x10 3Koliformok 2,4x10 2 2,4x10 3 10E. coli 10 10 10Enterobacteriaceae 1,2x10 2 1,5x10 3 10Szulfitredukáló klosztrídiumok 10 10 10B. cereus spóra 10 10 10

168 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOKA meggy mikrobiológiájaA meggynek viszonylag kevés kórokozójavan a vegetációs időszak alatt: a blumeriellásmegbetegedés (Blumeriella jaapii) elsősorbana leveleken jelentkezik, csak ritkána gyümölcs kocsányán, amelynek következtébena gyümölcs elszárad. A moníliásbetegséget kiváltó Monilinia fructigena ésMonilinia laxa a gyümölcsöt is megtámadja.A monília virágfertőző gomba, a bibén keresztüljut be a virágba (virágok pusztulása),onnan a hajtásba, s a fa szövetéig eljutva annakelhalását is okozhatja. A gomba esős, ködösidőben támad; ha a virágzáskor száraz azidőjárás, a betegség nem lép fel. A másik támadásiidőpont a gyümölcsérés, s a kórokozóakkor „sikeres” elsősorban, ha a gyümölcsötsérülés érte (jégverés, rovarkártétel). A rothadógyümölcsön megjelennek a penésztelepek,a rothadó gyümölcsről az egészségesreis átterjed a fertőzés. A rothadt gyümölcs végülkiszárad, mumifikálódik. Ezeken a múmiákon(és az elhalt vesszőkben, gallyakban)a kórokozó áttelel, s a következő évben újabbfertőzés forrásai lesznek. A kórokozó elszaporodásánaka 18–20 °C és a párás, ködös,csapadékos idő kedvez.Egyik termőhelyi kórokozó gomba semtermel toxint, tehát kicsi a valószínűsége,hogy jelentős mennyiségű mikotoxin termelődjéka meggyben. A leszedéskor szintén sérüla meggy, kisebb-nagyobb sérülések keletkezhetnekrajta, amelyben elsősorban az ún.gyengültségi mikroorganizmusok, a gyümölcsromlását okozó penészek és baktériumoktelepednek. Ezek a tárolás során továbbronthatják a meggy mikrobiológiai állapotát.Egy korábbi kísérletben három meggyfajtafelületi mikrobiotáját vizsgáltuk élelmiszer-biztonságiszempontból. A mikrobaszámokatgyümölcs felületegységre (cm 2 )vonatkoztattuk. Az eredményeket a 3. táblázatmutatja. Egyik fajta sem volt E. coli-valszennyezett, bár a Pándi kivételével a kétmásik fajtán a koliformok száma viszonylagnagy volt. Nem tudtuk kimutatni a szulfitredukálóClostridium-ok és a B. cereus spórákjelenlétét sem. Mikrobiológiai szempontból alegszennyezettebb az Érdi bőtermő fajta volt,a Pándi meggy és a Kántorjánosi fajta azonosmértékben és kevésbé volt szennyezett, bára Kántorjánosi fajtán volt a legnagyobb azEnterobacteriaceae szám.A minták beérkezésekor szemrevételezésalapján az Érdi bőtermő nagyon rossz minőségűneklátszott, porosak, piszkosak voltaka gyümölcsök, több sérült is volt közöttük.A másik két fajta tetszetős megjelenésű volt.A termék megjelenését tükrözte a mikrobiológiaivizsgálat eredménye is.A frissen fogyasztott gyümölcs, így ameggy esetében is a minőségmegőrzésszem pontjá ból sarkalatos kérdés a tárolás.A meggy nem klimaktérikus gyümölcs, tehátteljes érettség állapotában kell betárolni,különben a gyümölcs éretlen marad. Ezt a jóállapotot kell megőrizni, mivel a tárolás soránmár csak az öregedési (szeneszcencia) éslebomlási folyamatok mennek végbe, amelyeta tárolás során mért sejtfalbontó enzimek, aß-galaktozidáz és poligalakturonáz aktivitásváltozásais jelez. Az enzimek aktivitásakezdeti kismértékű csökkenés után a 20. tárolásinaptól emelkedik erőteljesen (Kovácset al., 2008). A meggy tárolásával kapcsolatbankevés az irodalmi adat. Az első információszerint a meggy jól tárolható legalább3-4 héten keresztül, 10% alatti tárolási veszteséggel,–0,5 és +0,5 °C közötti hőmérsékletenés megnövelt CO 2 /O 2 arányú légtérben; amegállapítás szerint jobban tárolható, mint acseresznye (Sass, 1986). Soltész et al. (2008)több fajtával, három évjáratban vizsgálta ameggy tárolhatóságát különböző hűtőtárolásikörülmények között. Vizsgálták a szedés, illetvea betárolt meggy minőségének (nem sérült,szár nélküli, illetve szárral szedett, nemválogatott gyümölcsök) hatását is, és egyértelműenmegállapítható volt, hogy a gondosanszedett, szárnélküli, nem sérült meggytárolható csak megfelelő minőségben 6 hétig.Sérült gyümölcsöket tartalmazó tételek a hűtőtárolásmellett is maximum 1-2 hétig voltakeltarthatók. A hűtés hatása döntő volt, míga légtér összetétele vagy nem befolyásolta a

BECZNER: A meggy élelmiszer-biztonsági kockázata 169tárolhatóságot, vagy a normál légtér kedvezőbbvolt, mint a kis oxigéntartalmú légtér(ULO-tárolás), a jelenség fajtafüggő. A cikkkülön hangsúlyozza a gyors betárolás és csakép, egészséges, sérülésmentes gyümölcs jelentőségétaz eltarthatóságban.A tárolási romlásban részt vevő mikroorganizmusokfelmérése azonban nem történtmeg. Irodalmi adatok sincsenek. Cseresznyé(k)revonatkozóan lehet találni információt,s ezek a következő romlást okozómikrobák előfordulását jelzik: Alternariaalternata, Botrytis cinerea, Mucor mucedo(Sharma et al., 2009).Alig lehet utalást találni arra, hogymeggyből kimutatták volna mikotoxinokjelenlétét. Ez részben arra utal, hogy a publikálóországokban nem jelentős a meggytermelése és feldolgozása, és ezért nemvizsgálták, illetve hogy nem találtak meggybenjelentős mennyiségben mikotoxint.Weidenbörner (2008) cseresznyét említveaz ochratoxin A és a patulin előfordulásátjegyezte fel irodalmi adatok alapján; OTA-tNémetországban penészes gyümölcsben,patulint Törökországban találtak. A patulinelőfordulásának gyakorlati veszélyétjelzi Evrendilek et al. (2008) cikke, amelybenmeggylében lévő Penicillium expansuminaktiválását vizsgálták pulzálóelektromos térerő (PEF kezelés) hatására.Figyelemreméltó volt, hogy a kajszi- ésaz őszibaracknektárral összehasonlítva apenészspóra kihajtásának és a spóratömlőnövekedésének gátlása hatékonyabb volt ameggylében a kezelés hatására. Ehhez a gátláshozfeltehetően a meggylé pH-ja és nagyantocianin/polifenol/antioxidáns tartalma ishozzájárul (Bánáti et al., 2010). Ez utóbbinövényi alkotó vegyületek antimikrobás hatásaismert (Ippolito – Nigro, 2005), azonbana meggy antimikrobás hatásával kapcsolatbannem található irodalom.A fentiek alapján feltételezhető, hogy elsősorbanaz OTA és a patulin, valamint azalternária toxinok előfordulásával kell/lehetszámolni meggy esetében, de ennek igazolásárakísérletek szükségesek.A meggy és a klímaváltozásLadányi et al. (2010) vizsgálták az 1984–2005 közötti időszak klimatikus viszonyaita meggytermésre (a fák áttelelése, virágzás,termés), valamint a RegCM3.1. regionálisklímamodell (Torma et al., 2008; Bartholyet al., 2009) alapján a várható időjárás hatásáta 2020–2051-es időszakra nézve. Kedvezőenítélhető meg a fagyveszély várhatócsökkenése a virágzás időszakában, azonbana felmelegedéssel együttjáró várható csapadékcsökkenésveszélyeztetheti a termés minőségét.Ugyanígy az időjárási anomáliákgyakoriságának és intenzitásának várhatónövekedése veszélyeztetheti mind a termésminőségét, mind a mennyiségét. Lakatos etal. (2010) az időjárás (csapadékmennyiségés hőmérséklet) hatását vizsgálták a meggyminőségi mutatóira, 7 év átlagát figyelembevéve. Megállapították, hogy a növekvő csapadékmennyiséggelcsökken a gyümölcs szárazanyag-tartalmaés az összes savtartalom.A C-vitamin-tartalom megfelelő vízellátottságmellett nagy, míg vízhiányos időszakokbankicsi. A nappali és az éjszakai hőmérsékletközötti különbség növekvő értékei eseténnövekszik a gyümölcs szárazanyag-tartalmaés a cukortartalom. Ez azt jelenti, hogy minda vízhiányos, mind az erősen csapadékos időszakokban,illetve ha nincs meg az éjszakaiés a nappali hőmérséklet között a megfelelőkülönbség, károsodik a meggy minősége, beltartalmiparaméterei nem lesznek kiegyensúlyozottak,harmonikusak. A szélsőségesidőjárás kedvezhet a növénybetegségek kialakulásánakis. A klímaváltozással új kórokozókés kártevők megjelenése is várható.Mikotoxin-termelés szempontjából a hazánkbaneddig gondot nem jelentő, szubtrópusiklímára jellemző mikotoxinok megjelenéséreis számítani lehet. Mindezek fenyegetik a termésbiztonságát, továbbá a gyengébb minőségűtermés betakarítása több sérüléssel jár.A gyengébb minőségű gyümölcsök eltarthatóságarosszabb. Ez azt jelenti, hogy egy melegedőéghajlat, illetve a gyakoribb időjárásiszélsőségek rontják a termés minőségét és

170 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOKezzel eltarthatóságát is, így jelentős anyagiveszteséget eredményezhetnek.A szélsőséges időjárás ugyanakkor hozzájárula felszíni vizek minőségének romlásához,az áradások rontják a talaj minőségét.Mind a víz, mind a talaj lehet élelmiszer-eredetűmegbetegedéseket kiváltó mikroorganizmusok,protozoák hordozója, s innen könnyena termelt növények, a gyümölcsök felületérekerülnek a kórokozók. Tehát a szélsőségesidőjárás mind közvetlenül, mind közvetve növeliaz élelmiszer-biztonsági kockázatot.Bár a meggynek kevés kórokozója van, atermeléskor, a szélsőséges időjárás következtébena termés minősége romlik, a polifenol/antioxidáns tartalom csökken, ezzel gyengüla gyümölcs természetes védekezési mechanizmusa.Ez lehetőséget teremt a gyengültségi,romlást okozó mikroorganizmusok megtelepedésének,amelyek között toxintermelőpenészek is lehetnek. Ez elsősorban a feldolgozotttermés élelmiszer-biztonsági kockázatátnöveli.További élelmiszer-biztonsági kockázatotjelenthet, hogy a szélsőséges időjárás nemkedvez a termés mielőbbi megfelelő tárolóba,hűtött körülmények közé kerülésének.Mint láttuk, mind a beltartalmi értékek megőrzésében,mind az eltarthatósági idő növelésében,a romlás csökkenésében elsőrendűszerepe van a gyors hűtésnek és a hűtőláncfolyamatosságának.A meggy nem véletlenül vált közkedvelttéMagyarországon; a viszonylag kevéssé igényes,a szárazságot és a fagyot jól tűrő gyümölcsfajhosszú évek átlagában – főként amegfelelő fajtaválasztéknak köszönhetően –megfelelő mennyiségű és minőségű terméstadott. Annak ellenére, hogy az előre jelzettklímaváltozás negatívan befolyásolhatja ahazai meggytermelést, még talán megfelelőidő áll rendelkezésre, hogy a szélsőséges időjárástjól tűrő fajtákat szelektáljanak/nemesítseneka szakemberek. A jó agrotechnikai,betakarítási és tárolási (valamint feldolgozási)gyakorlatok betartásával a feldolgozottmeggy élelmiszer-biztonsági kockázata ismegfelelő szinten tartható, azonban ezen aterületen további vizsgálatokra, kutatásravan szükség.FORRÁSMUNKÁK JEGYZÉKE(1) BARKAI-GOLAN, R. (2008): Aspergillus mycotoxins. In: BARKAI-GOLAN, R. – PASTER, N.(2008): Mycotoxins in fruits and vegetables. AP., 115-152. pp. (2) BARKAI-GOLAN, R. – PAS-TER, N. (2008): Mycotoxins in fruits and vegetables. AP.1-395. pp. (3) BARTHOLY J. – PONGRÁCZR. – TORMA CS. – PIECZKA L. – KARDOS P. – HUNYADY A. (2009): Analysis of regional climatechange modelling experiments for the Carpathian basin. Int. J. Global Warming 1: 238-252.pp. (4) BÁNÁTI D. – TÓTH-MARKUS M. – ADÁNYI N. – BOROSS F. – VÁMOS-FALUSI ZS. – DAOOD,H.G. – SZABÓ T. – NYÉKI J. (2010): Composition and sensory properties of sour cherry cultivars.Int. J. Hort. Sci. 16(3): 19-23. pp. (5) BECZNER J. – BATA-VIDÁCS I. (2009): Microbiologyof plant foods and related aspects. Acta Alimentaria 38: 99-115. pp. (6) BECZNER J. – BIRÓB. – KORBÁSZ M. – JANKÓ SZ. (2004): A talaj, mint a növényi eredetű élelmiszerek mikrobásszennyezettségének forrása. Konzervújság LII(3): 81-84. pp. (7) BELLÍ, N. – MITCHELL,D. – MARÍN, S. ET AL. (2005): Ochratoxin A producing fungi in Spanish wine grapes and theirrelationship with meteorological conditions. Europ. J. Plant Pathol. 113: 233-239. pp. (8) BEU-CHAT, L. R. (1996): Pathogenic microorganisms associated with fresh produce. J. Fd Prot. 59:204-216. pp. (9) BEUCHAT, L.R. (1998): Surface decontamination of fruits and vegetables eatenraw. A review. Food Safety Unit, WHO/SFS/FOS/98.2. (10) CSEH J. – SZEITZNÉ SZABÓ M.(2009): Növényi élelmiszerek közvetítette zoonózisok. Élelmiszer-biztonság VII (4): 8-10. pp.(11) DEÁK T. (szerk.) (2006): Élelmiszer-mikrobiológia. Mezőgazda Kiadó, Budapest (12) EUSCF/CS/FMH/SURF (2002): Risk profile on the microbiological contamination of fruits and

BECZNER: A meggy élelmiszer-biztonsági kockázata 171vegetables eaten raw. Report of the Scientific Committee on Food. EU Commission, Health &Consumer Protection Directorate General. 45. p. (13) EVRENDILEK, G. A. – TOK, F.M. – SOYLU,E.M. – SOYLU, S. (2008): Inactivation of Penicillium expansum in sour cherry juice, peach andapricot nectars by pulsed eletric fields. Food Microbiology 25: 662-667. pp. (14) FAO & WHO(2008): Microbiological hazards in fresh fruits and vegetables. Microbiological risk assessmentseries. FAO/WHO, Geneva-Rome. 28 pages. http://www.fao.org/eg/agn/agns (15) FAR-KAS J. – BECZNER J. (2009): A klímaváltozás és a globális felmelegedés várható hatása a mikológiaiélelmiszer-biztonságra. „KLÍMA-21” Füzetek 56: 3-17. pp. (16) HEARD, G.M. (2002):Microbiology of fresh-cut produce. In: Ed.: Lamikanra, O.: Fresh-cut fruits and vegetables.Science, Technology and market.) CRC Press LLC, 187-248. pp. (17) ICMSF (1998): Microorganismsin Foods. Vol. 6. Microbial ecology of food commodities (Eds. Roberts, T.A., Pitt,J.I., Farkas, J., Grau., F.H.) Blackie Academic & Professional, London (18) IPPOLITO, A. – NIG-RO, F. (2005): Natural antimicrobials for preserving fresh fruit and vegetables. In: Jongen, W.(ed.): Improving the safety of fresh fruit and vegetables. CRC, WP, Boca Raton, Cambridge.513-555. pp. (19) JACKSON, L.S. – AL-TAHER, F. (2008): Factors affecting mycotoxin productionin fruits. In: Barkai-Golan, R. – Paster, N. (2008): Mycotoxins in fruits and vegetables. AP.,75-104. pp. (20) KÁLLAY T.-NÉ (2003): A cseresznye és a meggy gazdasági jelentősége, a termesztésjelenlegi helyzete. In.: Hrotkó K. (szerk.): Cseresznye és meggy. Mezőgazda Kiadó,Budapest, 12-26. pp. (21) KORBÁSZ M.A. – BATÁNÉ VIDÁCS I. – BECZNER J. (2006): Néhány frisszöldség, gyümölcs mikroflórája. Konzervújság LIV/(3): 56-60. pp. (22) KOVÁCS E. – KRISTÓFZ. – PERLAKI Z. – SZŐLLŐSI D. (2008): Cell wall metabolism during ripening and storage ofnonclimacteric sour cherry (Prunus cerasus L. cv. Kántorjánosi). Acta Alimentaria 37: 415-426. pp. (23) LADÁNYI M. – PERSELY SZ. – SZABÓ T. – SZABÓ Z. – SOLTÉSZ M. – NYÉKI J. (2010):Climatic indicator analysis of blooming time for sour cherries. Int. J. Hort. Sci. 16(1): 11-16.pp. (24) LAKATOS L. – SZABÓ T. – SUN, Z. – SOLTÉSZ M. – SZABÓ Z. – DUSSI, M.C. – NYÉKI J.(2010): The role of meteorological variables of blossoming and ripening within the tendencyof qualitative indexes of sour cherry. Int. J. Hort. Sci. 16(1): 7-10. pp. (25) LUND, B.M. (1992):Ecosystems in vegetable foods. J. Appl. Bact. 73(21):115-135. pp. (26) MARÍN, S. – BELLI, N.– LASRAM, S. ET AL. (2006): Kinetics if ochratoxin A producition and accumulation by Aspergilluscarbonarius on synthetic grape medium at different temperature levels. J. Food Sci. 71:196-200. pp. (27) MOLINA, M.A. – RAMOS, J-L. – ESPINOSA-URGEL, M. (2003): Plant associatedbiofilms. Rev. Environm. Sci. Biotechnol. 2: 99-108. pp. (28) NGUYEN-THE, C. – CARLIN, F.(2000): Fresh and processed vegetables. In: The microbiological safety and quality of food.(Eds.: Lund, B.M., Baird-Parker, T.C., Gould, G.W.) Vol. 1. Aspen Publishers, Inc. 620-684.pp.(29) NORTHOLT, M.D. – VAN EGMOND, H. P. – PAULSCH, W. E. (1979): Ochratoxin A productionby some fungal species in relation to water activity and temperature. Journal of FoodProtection 42: 485-490. pp. (30) PIA, M. – RODRÍGUEZ-LAZARO, D. – BADOSA, E. – MONTESINOS,E. (2005): Measuring microbiological contamination of fruit and vegetables. In: Jongen, W.(ed.): Improving the safety of fresh fruit and vegetables, CRC, WP., 89-134. pp. (31) RESTANI,P. (2008): Diffusion of mycotoxins in fruits and vegetables. In: Barkai-Golan, R. – Paster, N.(2008): Mycotoxins in fruits and vegetables. AP., 105-114. pp. (32) SASS P. (1986): Gyümölcstárolás.Mezőgazdasági Kiadó, Budapest (33) SHARMA, R.R. – SINGH, D. – SINGH, R. (2009):Biological control of postharvest diesases of fruits and vegetables bí microbial antagonists: Areview. Biological Control 50: 205-221. pp. (34) SOLTÉSZ M. – SZABÓ T. – NYÉKI J. – DAVARY-NEJAD, G.H. – ARYANPOOYA, Z. – SZABÓ Z. (2008): Results of experimental storage of sour cherry(Prunus cerasus L.) fruit. Int. J. Hort. Sci. 14(1-2): 65-78. pp. (35) TAUXE, R. – KRUSE, H.– HEDBERG, C. – POTTER, M. – MADDEN, J. – WACHSMUTH, K. (1997): Microbiological hazardsand emerging issues associated with produce. A preliminary report to the National Advisory

172 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOKCommittee on Microbiological Criteria for Foods. J. Fd Prot. 60: 1400-1408. pp. (36) TORMACS. – BARTHOLY J. – PONGRÁCZ R. – BARCZA Z. – COPPOLA, E. – GIORGI, F. (2008): Adaptationand validation of the RegCM3 climate model for the Carpathian basin. Időjárás 112: 233-247.pp. (37) VARGA J. – KEVEI E. – RINYU E. ET AL. (1996): Ochratoxin production by Aspergillusspecies. Appl. Environ. Microbiol. 62: 4461-4464. pp. (38) VARGA J. – KISS R. – MÁTRAIT. – MÁTRAI T. – TÉREN J. (2005a): Detection of ochratoxin A in Hungarian wines and beers.Acta Alimentaria 34(4): 381-392. pp. (39) VARGA J. – KOZAKIEWICZ, Z. (2006): Ochratoxin A ingrapes and grape-derived products. Trends Food Sci. Technol. 17: 72-81. pp. (40) VARGA J. –TÓTH B. – TÉREN J. (2005b): Mycotoxin producing fungi and mycotoxins in foods in Hungaryin the period 1994-2002. Review. Acta Alimentaria 34(3): 267-275. pp. (41) WEIDENBÖRNER,M. (2008): Miycotoxins in foods. Springer, 133-134. pp. (42) Z. KISS L. (2003): A gyümölcstermesztés,-tárolás, -értékesítés szervezése és ökonómiája. Mezőgazda Kiadó, Budapest

KLÍMA- ÉS IDŐJÁRÁS-VÁLTOZÁSRA VALÓ FELKÉSZÜLÉSA GAZDÁLKODÓK KÖRÉBENNAGYNÉ DEMETER DÓRA – SZABÓ ZOLTÁN– NYÉKI JÓZSEF – SOLTÉSZ MIKLÓSKulcsszavak: klíma- és időjárás-változás, gyümölcstermelés, védekezés,termésbiztonság.ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK,KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOKA megkérdezett 70 gazdálkodó hallott a klímaváltozásról, amit az időjárási anomáliákkalazonosítanak. A változások között az aszályt, míg kárként a napégést említikleggyakrabban. Valamilyen elemi kár valamennyi gazdálkodót ért az utóbbi öt évben.A felkészülésben, védekezésben legnagyobb szerepet a fajtaválasztásnak és az agrotechnikánakszánnak, amit az öntözés követ, majd ezektől elmaradva a fontossági sorrendbena metszés és a jégvédő háló következik.BEVEZETÉSA szélsőséges időjárási jelenségek a termésbiztonságotés -minőséget érintik alapvetően.Az eddigi tapasztalatok alapján ahazai gyümölcstermelésre nem a hőmérséklet-emelkedésdöntő befolyású, hanem azextrém időjárási események gyakorisága,mert ezek alapvetően befolyásolják a megtermelhetőgyümölcs mennyiségét és minőségét,illetve a termőkörzetek szűkülését idézikelő (Soltész et al., 2007). A vizsgálatainkat,melyeket a 2009-es évben kezdtünk és jelenlegis folytatunk, főként a gyümölcstermelőkvéleményvizsgálatára alapoztuk. A kérdőívesvizsgálatban elsősorban a klímaváltozásfogalmának ismeretét, illetve a termelésbenelőforduló kedvezőtlen időjárási eseményekretörténő reagáló képességet vizsgáltuk,azért, hogy reális képet kapjunk arról, hogymilyen ismeretekkel rendelkeznek a gyümölcstermelőka klímaváltozásról, és a károkmérséklésére alkalmazható technológiaielemeket, új technikai megoldásokat hogyanalkalmazzák a termelésben. A vizsgálat célcsoportjátképező gyümölcstermelők pontosanérzékelik, hogy a „jövőbeni érdek” megvalósulásaa termelés biztonságát és ezzel ajövedelmezőségüket határozza meg. A termeléssorán ugyanis teljesen testközelbőlélik meg a klímaváltozás okozta szélsőségesidőjárási viszonyok negatív hatásait.A VIZSGÁLAT MÓDSZEREIKutatásunkban a társadalomtudományivizsgálatokban igen gyakran alkalmazottkérdőíves felmérést alkalmaztuk. A módszerszámos előnnyel rendelkezik: relatíve gyors,különösen alkalmas nagy sokaságok leíróvizsgálatára, a kérdőívekből nyert adatokbólegyszerűen végezhetők másodlagos elemzések.A másodlagos elemzéseket a vizsgálatiminta alapvető jellemzőit értékelő, számszerűsítőegyszerű statisztikai vizsgálatok utánvégeztük el. Az általunk is alkalmazott leíróstatisztikai módszer a gyakoriságvizsgálat,amelyben a változók relatív és kumulatív eloszlásátelemeztük és ábrázoltuk egy adott

174 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOKkérdéskörön belül. A többszörös válaszadásokesetében az elemzést gyakorisági és kereszttáblázatoklétrehozásával végeztük el,az általunk előre definiált többszörös válaszadásokcsoportjai, szettjei alapján.A nominális típusú változók közötti kapcsolatot,amely elősegítette hipotéziseinkvizsgálatát, asszociációs mutatószámmaljellemeztük. Az elemzés során az adatokatkereszttáblákba rendeztük, a gyakoriságokelhelyezkedése alapján feltételezett okságikapcsolatok érvényességét konkrétankhí-négyzet próbával ellenőriztük. A szignifikancia-szinteta konvencionális értéken állítottukbe (p≤0,05). A vizsgálat elsősorbana klímaváltozás fogalmának ismeretét, illetvea termelésben előforduló kedvezőtlen időjárásieseményekre történő reagáló képességetvizsgálja a termelők körében. Emellettcélunk volt a szaktanácsadás és a kutatásiirányvonalak alakításához szükséges kvalitatívés kvantitatív információk összegyűjtéseis.A kutatás jellege számtalan bizonytalanságitényezőt tartalmaz, mégis szükségesés időszerű, mert a megkérdezettek nemcsakmint az általánosan értelmezett társadalomszereplői, hanem ezzel egy időbenaz egyébként jelentős környezeti terheléstgeneráló mezőgazdasági termelés aktív„résztvevői” is. Szennyezők és egyben aszennyezés elszenvedői, ráadásul ebben aglobális környezeti problémában az érintettségükigen nagy.Az elmúlt években egyre nyilvánvalóbbáváltak a klímaváltozás kockázati tényezői, ahosszú száraz periódusok, az árvizek, viharok,az erdőtüzek, a hőhullámok, az ivóvízellátászavarai, a talajvízcsökkenés, az invazívgyomnövények, behurcolt rovarok terjedése,az élővilág mediterrán jellegű átalakulása,a hőstressz, az allergiák, az érrendszerimegbetegedések, a növekvő energiaigény(Harnos – Csete, 2008). Ezekkel a kockázatitényezőkkel a vizsgálati célcsoport tagjaiszembesülnek talán a leggyakrabban, illetveszámukra igen jelentős gazdasági haszon elmaradásátjelentik a szélsőséges időjárási jelenségek,sok esetben a fennmaradásukat ismeghatározza (az elmúlt öt évben szinte mindenévben előfordult, különösen kritikus volta 2007-es májusi fagy, de az aszály esetébenis hasonló a helyzet, a 2010-es évet leszámítvaévente többször is sújtotta az ültetvényeket).A vizsgálat első időszakában 70 gazdálkodótsikerült bevonni a vizsgálatba. Az általukadott válaszok iránymutatók és informatívak,de végleges konzekvenciák levonásárakevésbé alkalmasak. A kérdőív a kalibrálókérdéseken túl a következő kérdéscsoportokkalkapcsolatosan mérte fel a gyümölcstermelőkismereteit, véleményét:– A klímaváltozással kapcsolatos ismeretekfelmérése, a védekezés és megelőzéslehetőségei, az alkalmazás feltételei (pénzügyi,szakmai).– Az ismeretek forrása, az információkjellege (a védekezéshez szükséges meteorológiaiadatok, új technológiai elemek, védekezésitechnológiák, kármérséklést elősegítőtechnológiai megoldások).– Az elemi károk gyakorisága és jellege(az érintettség), valamint a kármérsékléslehetőségei (támogatások jellege, az önerőmértéke).A VIZSGÁLAT EREDMÉNYEIA klímaváltozásról mindannyian hallottak,azonban a pontos fogalomról már eltérőennyilatkoztak (1. ábra). A válaszok alapjánkitűnt, hogy a klímaváltozást az őket, pontosabbana termelést közvetlenül legerősebbenbefolyásoló rendkívüli időjárási jelenségekkelazonosítják.Az őket érő elemi károkat illetően azaszályt és a napégést említették leggyakrabban.Ennek az is oka, hogy az aszályt a megkérdezettekzöme évente többször is elszenvedte,éppen úgy, mint a napégést.A jégverés 2-3 évente, a szél- és a viharkár2-3 évnél ritkábban következtek be.Az viszont fontos tény, hogy a megkérdezettekmindegyikét érte valamilyen elemi káraz elmúlt öt évben! Az érintettségük tehát az

NAGYNÉ – SZABÓ – NYÉKI – SOLTÉSZ: Felkészülés a gazdálkodók körében 175általuk rendkívüli időjárási jelenségek sorozatakéntdefiniált és megélt klímaváltozásbanigen nagy.A védekezési technikákat illetően azegyes lehetőségek megoszlása mellett azegyes kategóriák említési gyakoriságát isérdemes megvizsgálni (2. ábra). A hagyományostechnológiai elemek túlsúlybanvannak mindkét műveléskategórián belül.(A válaszadók 70 százaléka integrált gazdálkodástfolytat, míg 30 százalékuk hagyományostechnológiát alkalmaz. Biogazdaságoknincsenek a mintában.) A termelt gyümölcsfajokmegoszlása lényeges lehet az összefüggés-vizsgálatoknál,jelenleg azonban – tekintettela viszonylag alacsony mintaszámraés arra, hogy a kutatás jelenleg is zajlik – eztnem elemeztük.Az eredmények nagyban segíthetik azágazat klímaváltozással kapcsolatos alkalmazkodásistratégiájának kidolgozását, illetvea gyakorlati megvalósulás eredményességétis előrevetítik. A vizsgálat eredményeileginkább a termelők aktívabb hozzájárulásátsegíthetik elő a klímaváltozás kapcsánfelmerülő termelési károk elhárításában ésmérséklésében.A válaszadók megoszlásaaz „Ön szerint mit jelenta klímaváltozás fogalma?”kérdésre (2010)KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS1. ábraA vizsgálatokat az OM-00265/2008; OM-00042/2008 és az OM-00270/2008 számúkutatási témák támogatásával végeztük2. ábraA válaszadók megoszlása az „Elemi károk megelőzésére alkalmazott védekezési technológiákvonatkozásában az eltérő művelés módok esetében” (2010)

176 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOKFORRÁSMUNKÁK JEGYZÉKE(1) HARNOS ZS. – CSETE L. (2008): Klímaváltozás: környezet – kockázat – társadalom. SzaktudásKiadó Ház, Budapest (2) SOLTÉSZ M. – NYÉKI J. – SZABÓ Z. (2007): Klímaváltozáshozalkalmazkodó hazai kertgazdaság. In: A globális klímaváltozás: hazai hatások és válaszok.Szaktudás Kiadó Ház, Budapest (3) SZIRMAI V. (2009): Az éghajlatváltozás lehetséges térbelitársadalmi hatásai, a magyar társadalom klímatudatossága, sérülékenysége, alkalmazkodása.http://www.nfft.hu/dynamic/Az_eghajlatvaltozas_tarsadalmi_hatasai_klimatudatossag.pdf

FIGHTING DROUGHT AND ARIDIFICATION IN HORTICULTURALPRODUCTIONBySOLTÉSZ, MIKLÓS – NYÉKI, JÓZSEF – LÉVAI, PÉTERKeywords: climate change, extremes, drought, aridification, horticulture.Climate change, weather extremes, aridification and the increasing frequency of droughts,which are a sign of warming, as well as unexpected extensive raining, high water tablesand high ground water levels have a significant effect on the safety, sustainability andcompetitiveness of horticultural production in Hungary. One reason why this is so importantis because it affects rural development and the ability of the countryside to sustain population.What is more, it poses a risk especially to those sectors of horticulture (farmfield fruits andvegetables) which are pursued on large areas most susceptible to drought in the country.The problems are made worse by the fact that owing to the unresolved water managementissues, high water tables cause serious damages at increasing frequency, while ground waterlevel are also significantly elevated. Damage from drought takes many forms and involvesvaried direct and indirect impacts. Identification and monitoring of the consequences ofthe aridification process is very important to preventing drought damage and aridification.The prevention or lessening of drought damage is a complex task requiring widespreadcooperation among the stakeholders. Finding an effective solution for water management inareas used for horticulture is an essential aspect of his task.EVALUATION OF DROUGHT TOLERANCE AND SENSITIVITY OF APPLEVARIETIESByNEMESKÉRI, ESZTERKeywords: apple, drought tolerance, SPAD, leaf morphology,carbohydrates, antioxidants.Weather in Hungary is expected to become warmer and drier, which will manifest inatmospheric drought and the aridity of the soil. The change in weather requires plant speciesto readily adapt to the climate and/or have a strong defensive system. The differences inthe adaptability of the varieties can be characterized by the changes in stomata density, the

178 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOKthickness of leaves and the cuticle in mild drought and by the change of antioxidant contentof the leaves over longer periods of drought, respectively.When high temperatures occur during fruit development, the differences in the droughttolerance of apple varieties can be assessed by testing the apple leaves using the SPAD-502 instrument and monitoring the changes in the carbohydrate and antioxidant content ofthe leaves. The morphological and structural changes to the leaves and the drop in theircarbohydrate content occur sooner on M26 rootstock than on M4 rootstock, which isconsidered drought tolerant. Based on the results, apple varieties were classified based ontheir drought tolerance: group 1 includes drought tolerant varieties (Gala, Galaxy Gala),group 2 includes varieties with medium sensitivity to water shortage (Idared, Ozark Gold,Greensleeves), while group 3 includes those most sensitive to lack of water (Akane, RedRome Van Well, Pink lady). The collection of varieties, grown according to the „integrated”system (M26 rootstock) the Gala and Remo varieties were classified as ‘less sensitive todrought’ based on their leaf morphology, leaf structure and the SPAD and antioxidant contentof the leaves. Idared and Jonagold were classified as ‘susceptible to drought’, however.The correlations between the SPAD values and leaf mass, and SPAD and stomata density,respectively, as measured under field conditions, make it possible to estimate the differencesin the tolerance of apple varieties to lack of water. The relative chlorophyll content (SPAD),an indicator of water supply, cannot be combined with stomata density for the selection ofwater-exigent varieties but is suitable for selecting for (drought) tolerant ones. The correlationbetween the SPAD measured on the eastern side of the apple trees and antioxidant content inthe leaves allows for the preliminary selection of varieties with high water demand.THE EFFECT OF WET WEATHER ON THE NUTRIENT UPTAKEAND SUPPLY OF APPLE ORCHARDSByNAGY, PÉTER TAMÁS – SZABÓ, TIBOR – SOLTÉSZ, MIKLÓS – NYÉKI, JÓZSEF –SZABÓ, ZOLTÁNKeywords: apple, abundant precipitation, water stress, nutrient uptake.Our study focused on finding out how the year 2010, which was rich in precipitation,affected the dynamics of nutrient uptake by apple trees at an ecological apple orchard inEastern Hungary. Our findings indicated that the wet weather, the large amount of precipitationsuddenly falling, diminished the nutrient supply capacity of the soil, causing reductivecircumstances and the washing off of mobile nutrients. It also affected the uptake of macroand micro nutrients and modified the proportion of nutrients in the tree leaves. This resultedin a disharmonious nutrient supply conditions at the orchard, which can only be counteredthrough targeted and controlled nutrient replenishment interventions.

„KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOK 179FROST DAMAGE AT APPLE ORCHARDS USINGECOLOGICAL AND INTEGRATED TECHNOLOGYByDREMÁK, PÉTERKeywords: apple orchards, integrated and ecological apple growing, varieties, frostdamage.When assessing damage to the crop-bearing parts, the differences in conditions resultingfrom the differences in technology should be considered. It is obvious that in ecologicalorchards, which are typically characterised by weaker growth, stronger pruning is required– primarily in the winter – to strengthen the trees and promote longer new growth. Whereintegrated technology is used, summer pruning can be done to reduce growth and enhancefertility. The timing and severity of pruning therefore affects the development of cropping partsand their relative proportion within the same tree. In both cases the goal should be to have anearly equal, balanced proportion of short and long cropping parts within the crown of the tree.Concerning the sensitivity of cropping parts of the apple varieties, it is short spurs thatare damaged the most, while buds on longer spurs and on long shoots are less susceptible tofrost damage. Our results indicate that this characteristic does not depend on the productionmethod used.Concerning varieties, the least damage was suffered by the Rewena and Pilot varieties grownusing integrated technology, but even these varieties proved more vulnerable when grownecologically. It should not be ignored that winter frost caused practically no damage to thelonger spurs of these varieties when grown using integrated technology. The frost sensitivity ofthe Jonagold and Remo varieties does probably not depend on the production technology used.YIELD RISK COMPARISON OF THE ‘BOSC BEURRE’AND ‘WILLIAMS’ PEAR VARIETIES AT TWO SITESByPERSELY, SZILVIA – LADÁNYI, MÁRTA – NYÉKI, JÓZSEF – ERTSEY, IMRE –KONRÁD-NÉMETH, CECÍLIA – SOLTÉSZ, MIKLÓS – SZABÓ, ZOLTÁNKeywords: pear varieties, site-yield correlation, risk, E-V efficiency, stochasticdominance.Hungary is still behind its potential as regards the global pear production market. Thispaper describes the pear production of the past 23 years in the two main production sites(Bánfa, Zalasárszeg) and introduces two varieties (‘Bosc Beurre’ and ‘Williams’). We discusssome meteorological events which had a high impact on production. Some risk assessmentmethods are listed and applied in a case study.Two varieties and two sites are compared in terms of yield risk. It is concluded that theproduction of ‘Bosc Beurre’ is more advantageous for risk averse growers and that the Bánfasite is less risky.

180 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOKFACTORS AFFECTING THE YIELD SAFETYOF APRICOT AND PEACH VARIETIESBySZABÓ, ZOLTÁN – VERES, EMESE – SOLTÉSZ, MIKLÓS – GONDA, ISTVÁN –NYÉKI, JÓZSEFKeywords: apricot, peach, spring frost damage, flower bud density.Hungary is located on the northern boundary of economical apricot and peach production.The present assortment of varieties and the current growing sites, which were not selectedsufficiently carefully, result in a permanent risk of winter and spring frosts in their cultivation.The field observations were performed at Debrecen, the Experiment Station Pallag, on20 apricot and 21 peach varieties. The flower bud density varied by 3 to 4-fold betweenthe varieties. Three categories are suggested for both species. The flower bud densityof Hungarian varieties was inferior to the new varieties of foreign origin. The minimumtemperature on January 9, 2009 was –17,6 o C and on also –17,6 o C on December 21, 2009.Some varieties suffered a 100% damage to buds. To estimate the yield security, flower buddensity and frost damage should be assessed together. For a mediocre yield, we need a flowerdensity in both species of at least 0.2 living bud/cm. The results confirm that in Hungary, arevision of growing sites is indispensable in order to develop a profitable and competitiveapricot and peach growing industry.SURVEY OF MICROCLIMATE IN PEACH AND PLUM ORCHARDSByLAKATOS, LÁSZLÓ – GONDA, ISTVÁN – SOLTÉSZ, MIKLÓS – SZABÓ, ZOLTÁN –ZHONG-FU, S. – NYÉKI, JÓZSEFKeywords: microclimate, crown space, peach, plum.On cool summer days, differences in temperature between the parts of the crown facingtoward the different points of the compass do not usually exceed 1 °C. On summer days witha maximum temperature in excess of 30 °C, the difference in temperature between the innerspace of the crown and the southern side can reach 7-8 °C. A study of temperature fluctuationsfound that during the day, the western and southern sides of the crown space warm up themost, and these are also the sides which cool down the most. Here, the fluctuation is onaverage 2-3 °C higher than inside the crown space. On cooler summer days with a maximumtemperature below 25 °C, the difference between temperature fluctuation in the inner andouter regions of the crown space does not exceed 0.5 °C. On heat peak days, however, thedifference between temperature fluctuation in the inner and outer regions of the crown spacecan exceed 4 °C.

„KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOK 181USING COOLING SPRAYS TO DELAY FLOWERING AND MODIFY THEMICROCLIMATE IN CHERRY, PEACH AND PLUM ORCHARDSByLAKATOS, LÁSZLÓ – SOLTÉSZ, MIKLÓS – GONDA, ISTVÁN – ZHONG-FU, S. –SZABÓ, ZOLTÁN – NYÉKI, JÓZSEFKeywords: cooling sprays, delaying of flowering, microclimate, cherry, peach, plum.The goal of our research was to find out how cooling sprays affect the onset of floweringand the microclimate in fruit orchards. Based on the results of cooling spraying in cherry,peach and plum orchards it can be concluded that the water delivered by the micro spray headscould effectively influence the temperature of the orchards. When the temperature is higher(around 20 °C), a reduction of as much as 5-7 °C can be achieved. A low relative humiditycan increase the rate of decrease of temperature. Frequent spraying (every 20 minutes) cankeep the temperature of trees and buds lower. As a result, the onset of flowering occurredseveral days later in the sprayed trees. As for the course of flowering, the course was similarin both the sprayed and un-sprayed trees. The dynamics of flowering, however, was faster intrees which were sprayed even though the temperature was nearly identical during the timeof blooming of both sprayed and non-sprayed treatments. The greatest delay in the onset offlowering was found in the peach orchard: the onset of flowering occurred nearly 8 days laterin the sprayed orchard than in the non-sprayed orchard. The smallest delay was seen in theflowering of cherry trees: in this case, the onset of flowering was delayed by e days comparedto the control trees. The onset of flowering was delayed 6 days in the plum orchard. It wasproven that cooling sprays are suitable for delaying the onset of flowering under the domesticclimatic conditions. This procedure can significantly mitigate the risk of frost damage andcan improve crop safety.THE TIMING OF PRUNING AND THE FROST DAMAGE OF CHERRYVARIETIESByVASZILY, BARBARAKeywords: cherry, winter frost damage, pruning.Our research has found that summer pruning resulted in a larger number of branchedcropping spurs in the variously aged parts of the crown of the trees which were pruned in thewinter, but they were significantly more vulnerable to frost. This draws attention to milderpruning interventions which should be restricted to thinning. Summer pruning is performedat the time when flower buds are differentiated and therefore finding the best time for suchpruning is essential. In our case, three pruning interventions during the growing periodproved to be excessive.

182 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOKThe characteristics of the growing of cropping parts, which vary greatly by variety,emphasize the importance of creating and maintaining an optimal cropping surface, which isspecific to each variety. In pruning the Rita cherry variety it should be taken into considerationthat the four year old parts are already going bare. This means that for this variety, partialrenewal of the cropping surface should already begin in the three year old crown parts.APPLICATION OF RISK ASSESSMENT METHODS TO COMPARE THE YIELDRISK OF TWO SOUR CHERRY VARIETIESByLADÁNYI, MÁRTA – PERSELY, SZILVIA – NYÉKI, JÓZSEF– SZABÓ, ZOLTÁN – SZABÓ, TIBOR – SOLTÉSZ, MIKLÓS – ERTSEY, IMREKeywords: sour cherry varieties, yield risk, risk assessment,risk aversion, generalized stochastic dominance.In this paper we give a summary on the regional characteristic of Hungarian sour cherryproduction and introduce Újfehértó as a site and its climate. An outline is given of the yieldachieved at Újfehértó in the past decades. Two main sour cherry varieties ’Újfehértóifürtös’ and ’Oblacsinszka’ are described. We present some yield risk assessment methodswith respect to the risk aversion. Finally, applying the E-V dominance method as wellas the first and second order stochastic dominance method together with the generalizedstochastic dominance method we compare the yield risk of varieties ’Újfehértói fürtös’ and’Oblacsinszka’ in the time interval 1999-2008. We conclude that for a risk averse grower theproduction ’Oblacsinszka’ is more advantageous in Újfehértó.KEY ELEMENTS OF THE SOUR CHERRY PRODUCT LINES,WITH RESPECT TO THE CLIMATIC AND SOIL CONDITIONSBySZENTELEKI, KÁROLY – MÉZES, ZOLTÁN – NYÉKI, JÓZSEF – SZABÓ, ZOLTÁN –GAÁL, MÁRTA – SOLTÉSZ, MIKLÓSKeywords: fruit growing, product line, production site, climatic effects,market segments, economic production.The aim of this research is to present and analyse the sour cherry product lines in Hungary.Many factors have an influence on economic production such as the size of the orchard andthe variety grown, which partly determine whether fruit is intended for the fresh market orthe processing industry. Growers can also choose from several trade channels (wholesalemarket, producers group, trade company, etc.) to achieve the highest possible margin forproduction. Every producer has a unique production-trade structure, where all factors

„KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOK 183influence one another and the whole structure. The paper describes the export destinations forsour cherry and gives a brief overview of the characteristics of fresh and processed products.The research indicates that the role of Hungarian product line members should be reviewed.On the other hand, climate and soil factors both influence the yield and profitability. Sourcherry production has reached the lowest limit of profitability, therefore choosing the wrongproduction site or a bad orchard design and cultivation method can lead to the failure for thegrower. It is essential to take into account the actual climate situation and possible changesduring the planning phase of a plantation.THE IMPORTANCE OF LOCAL MEASURING OF EXTREME TEMPERATURESFOR THE PURPOSE OF DESIGNATING FRUIT GROWING AREASByVARGA, JÁNOSKeywords: inversion, climate zone, relief, plant indicator, plant hardiness.We have been monitoring the behaviour of fruit species with limited winter hardiness fornearly two decades on the hillside above the village Csörnyeföld in Zala County. I can reportsurprisingly positive experiences, despite the fact that - while advocates of „global warming”have long been forecasting milder winters - during the existence of the plantation there hasbeen a greater frequency of very low winter absolute minimum temperatures than earlier inthe Carpathian Basin generally or in the low lying areas of the closer area.Plants are the best indicators for climate. They are the most reliable indicators of agrometeorologicalcriteria, on basis of which we should examine the elements of the climate. Isthere an appropriate emphasis on these aspects?The thermal inversion resulting from emission during the night can elevate certain levelsof the hills into a higher climate zone in terms of plant hardiness. As the location of theNational Weather Service stations ignores the topography, the measurements obtained do notalways reflect the situation in the region. This fact limits the agro-meteorological usefulnessof the data and the realistic mapping of regional climate.Is it worth relying on long-term climate forecasts, which changing from time to time, or issystematically collected empirical data a more reliable point of reference?The production trials with plants of limited winter hardiness on the hillside indicate thatthere are opportunities for new economic break-points.The experiences absolutely support the adaptability of these plant species as well as theraison d’etre of creating factory-sized fruit orchards.

184 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOKGENERATION AND APPLICABILITY OF DIGITAL ELEVATION MODELSIN THE CASE OF AGRO-ECOLOGICAL POTENTIAL EVALUATIONIN FRUIT ORCHARDSByTAMÁS, JÁNOS – FÓRIÁN, TÜNDE – NAGY, ATTILA– SOLTÉSZ, MIKLÓS – NYÉKI, JÓZSEF – SZABÓ, ZOLTÁNKeywords: digital elevation model, digital terrain model, NDVI.The generation of digital elevation models has recently become a popular examinationmethod. However, the elevation models generated from contour lines or elevation points havea limited usefulness for the evaluation of the agro-ecological potential of fruit orchards. Thekey deficiency of these models is the fact that they only display soil surface altitude and do notindicate landmarks on the surface. Consequently, the calculation of the radiation value resultsdata relating to the soil surface only. The terrain model generated and applied by our teamcovers the fine surface differences and the landmarks in the orchard and is therefore suitablefor further examination.SPATIAL EVALUATION OF SOIL AND WATER MANAGEMENT PROPERTIESAT AN ORCHARD IN PALLAGByNAGY, ATTILA – TAMÁS, JÁNOS – NYÉKI, JÓZSEF– SZABÓ, ZOLTÁN – SOLTÉSZ, MIKLÓSKeywords: precision agriculture, soil density, matrix potential,spatial evaluation of microelements and pH.The tests were carried out at an intensive apple orchard with microirrigation system atthe Experimental Pomology Site and Study-Farm of the University of Debrecen, Centreof Agricultural Sciences and Engineering, Faculty of Agronomy in Debrecen-Pallag. Soildensity, pF value, soil acidity and electric conductivity, actual water content, maximumand minimum waterholding capacity, as well as element content by X-Ray fluorescencespectrometry were measured to obtain appropriate information on the physical and watermanagement properties of the soil.The examined soil, though it is a sandy soil, has extreme soil density (>3MPa) of soil layers in30-40 cm depth, which considerably changes the waterholding capacity of soil. This is probablythe reason for the regular appearance of surplus water. The exact spatial position of sites wheresoil loosening should be implemented can be identified. Based on the micro-element contentand pH it was possible to identify the exact spatial position of sites where melioration and micronutrientfertilization is needed. Using the SPAC Teach program, it was concluded that runoffand accumulation were started after 24 minutes in the case of high (30mm/h) rain intensityand in the case of 45 mm/h intensity the runoff started after only 12 minutes. If loosening isperformed, the negative effect of surplus water and run-off can be eliminated.

„KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOK 185MICROCLIMATE BENEATH THE HAIL PROTECTION NETIN AN APPLE ORCHARDByLAKATOS, LÁSZLÓ – GONDA, ISTVÁN – KOCSISNÉ MOLNÁR, GITTA – SOLTÉSZ,MIKLÓS – ZHONG-FU, S. – SZABÓ, ZOLTÁN – NYÉKI, JÓZSEFKeywords: hail protection net, temperature, humidity, radiation, sunburn, wind speed.Hail protection nets are becoming more widespread both in international and domesticpractice. No other equipment protects against hail damage as effectively as hail nets. In additionto its various benefits, however, it has an unfavourable impact on orchard microclimate. Inour research we looked at the differences found between the orchards protected by nets andorchards not protected by nets under various weather conditions, in extremely hot and coldweather, on windy and windless days.On peak heat days the temperature difference in the microclimate beneath and outside thenet may be as high as 3-4 °C. On cooler summer days the difference in temperature does notexceed 1.5 °C.Hail protection nets also have an impact on atmospheric humidity. On hot summer days,the difference in relative humidity beneath and outside the net can be as high as 7-8%.Hail protection nets also have a significant impact on radiation conditions. Themeasurements indicate that on clear summer days the global radiation beneath the net was80% of the typical value measured outside the net. Weaker radiation usually has a negativeimpact on the development of fruits. If less radiation is available, both qualitative andquantitative indicators are negatively affected.Only the risk of sunburn is reduced when the nets are used.Hail protection nets have a significant impact on wind speed as well. On windless daysand on days with little wind (when vmax< 3 m/s), the difference in wind speed beneath andoutside the net can be as high as 50 to 60%. On windy days when vmax> 3 m/s, the differenceis less than 10%.CERTAIN ECONOMIC ASPECTS OF ESTABLISHING HAIL PROTECTIONNETS IN APPLE PLANTATIONSByAPÁTI, FERENC – SOLTÉSZ, MIKLÓS – NYÉKI, JÓZSEF – SZABÓ, ZOLTÁN –GONDA, ISTVÁN – FELFÖLDI, JÁNOS – SZABÓ, VIKTOR – VAN MOURIK, DICKKeywords: hail, hail damage, hail protection net, apple profitability.The modern domestic intensive apple plantations are capable of realizing up to 500 to1000 thousand HUF profit (cash flow). This means that their investment costs of 4000 to5000 thousand HUF can be recovered at rate of 10 to 20% return on capital. These economicconditions are strongly influenced by the quantitative and qualitative damage caused by hail,

186 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOKhowever, which have been occurring and causing increasing damage over the last 3 to 4years. Our economic calculations prove that a hail damage of 50% in every production perioddecreases the return on capital by approximately 1.5 to 2.0 %, having a significant effecton the profitability of the plantations. Our calculations verified that an apple plantation ofaverage yield (30 to 40 tons per hectare), equipped with hail protection nets cannot produceenough profit to ensure that its investment costs of 7 to 10 million HUF are ever recovered- regardless of the number of hail occurrences during the lifetime of the orchard. Thus inthe case of apple plantations with hail protection nets, a yield of 50 to 60 tons per hectare isrequired for appropriate profitability. Consequently, when establishing new plantations, theobjective is to establish plantations capable of reaching a yield of 50 to 60 tons per hectare.It is also an important aspect that establishing a hail protection net is often not a question ofeconomy, but finance, so the key problem is the lack of large investment funds and capital.THE POSSIBILITY AND EXPERIENCEFROM USING HAIL PROTECTION CANNONS IN HORTICULTUREByAPÁTI, FERENC – SOLTÉSZ, MIKLÓS – NYÉKI, JÓZSEF – SZABÓ, ZOLTÁNKeywords: hail, hail damage, hail protection cannon, storm cannon.Till now, hail protection nets used in orchards have been the only solution to prevent haildamage. At present this is the only system which practically protects against hails in 100%.From the aspect of the entrepreneur the hail protection net has a great disadvantage: it is veryexpensive. The investment costs per hectare ranges from 3 to 4 million HUF. The advantageof the hail protection cannon is that its investment cost may be one tenth of that of hailprotection net. Owing to the nature and operation of hail cannons, their effect cannot bemeasured precisely, cannot be expressed in percentages. This is because whenever there isno hailing during a storm it is difficult to prove whether hail was prevented by the cannons orwhether no hail would have occurred anyway.To sum up it can be concluded on the basis of several years of international and one yearof domestic experiences that hail cannons may be a potential solution in fighting hails. Eventoday we examine the scientific evaluation of the efficiency of the equipment, but these resultsmay be expected within 1 to 2 years because of the complexity of the task.

„KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOK 187POSSIBILITIES FOR FRUIT GROWING IN A FOIL GREENHOUSEByVASZILY, BARBARA – GONDA, ISTVÁNKeywords: foil greenhouse, fruit trees, fruit setting,nutrient content, vegetative performance.The shoot growth and yield of trees of the same rootstock and variety combination, plantedat the Pallag Experiment Station of the University of Debrecen in the spring of 2002 and grownin the field and under foil, respectively, was compared. It was found that fruit setting in cherryand sour cherry varieties grown under foil was significantly lower, while in peach, apricot andplum varieties it was significantly higher than in trees grown in the field. Trees grown in thefield developed a significantly larger trunk area and showed complex growth indicators eventhough growth processes are more intensive in a foil greenhouse. It is assumed that this isdue partly to the repeated summer pruning required under foil to reduce size and also to thecompetition between roots, which arises from the closer spacing of the trees.Of the nutrient content of the fruit, dry matter, sugar and acid content was higher in fruitgrown in the field, while fruits grown in a foil greenhouse had higher levels of minerals (P, K,Ca, Mg).THE DROUGHT AND WINTER RESISTANCE OF FRUIT ROOTSTOCKS ANDTHE RIGHT CHOICE OF SAPLINGSByCZINEGE, ANIKÓKeywords: fruit rootstocks, drought resistance, winter resistance, sapling.The study deals with utilisation of the saplings grafted on different types of understocksavailable at the nurseries, which are exposed to adversities either as drought or as winterfrostsin the new plantation. Apple grafts grown on MM 106 and MM 111 stocks, pear graftsgrown on wild pear seedling or on Egervár I-II are most drought tolerant compared with pearsgrown on quince root. For sweet and sour cherries, the Prunus mahaleb (seedling) stocksare recommended, especially the Bogdány, Korponay, Magyar rootstocks. As for peach, thealmond stocks C410, for plums, the Marianna plum stocks tolerate the dry periods best.The low winter temperatures in Hungary cause the least damage to the sour cherryrootstocks. For apricots, some cold tolerant rootstocks would be badly needed, possiblyobtained by breeding. For plums, the Marianna rootstocks are the most advantageous.As plantation, the simple spears and the one year old trees with crown are preferred, andfor apple, pear and plum the Knipp trees are optimal. Peach grafts may be cut in a cauldroncrown form. For walnuts and chestnuts, usually, the grafts are delivered in containers to beplanted.

188 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOKFOOD SAFETY RISK OF SOUR CHERRY IN RELATION TO CLIMATE CHANGEByBECZNER, JUDITKeywords: sour cherry, epiphytic microbiota, human pathogens,mycotoxins, primary production, storage, processing.Human pathogenic microorganisms, bacteria, viruses and protozoa originating from theenvironment constitute the microbial food safety risks of fruits and vegetables. Diseasescaused by bacteria, viruses and protozoa are associated with the consumption of fresh fruitsand vegetables, while mycotoxins are the main risk for the consumers in the case of processedplant foods. Sour cherry is a favourite fruit in Hungary, has good growing potential, a widerange of cultivars, and it is consumed fresh as well as processed. Sour cherry is infected byrelatively few plant pathogenic microorganisms, and moulds causing diseases during growingdo not produce mycotoxins. So far no human diseases have been recorded to be associatedwith the consumption of sour cherry fresh or processed. There are no data on the occurrenceof mycotoxins in sour cherry. The resistance of the sour cherry fruit to microbes can beattributed to its composition, mainly to the antioxidant polyphenols, although the spoilageduring storage can be significant. The composition of microbiota causing spoilage is not yetknown/studied. The expected climate change poses danger primarily to the physiology of fruittrees and the quality fruits, which affects food safety risks associated with the diseases of fruitsand the spoilage during storage. It might therefore increase the food safety risks related to itsconsumption. Apart from this, the sour cherry, having a wide cultivar palette, being relativelyresistant to the climatic conditions, might be one of the fruit species less prone to the damagesby climate changes. The relevant food safety risks should be further investigated, however.THE CLIMATE CHANGE FROM THE VIEWPOINT OF GROWERSByNAGYNÉ DEMETER, DÓRA – SZABÓ, ZOLTÁN– NYÉKI, JÓZSEF – SOLTÉSZ, MIKLÓSKeywords: climate change, fruit growing, protection, growth safety.There are various tasks in connection with climate change for the fruit growing sector.Publishers have pointed out that every decision affecting fruit production should be adjustedto climate change to increase the safety of yield. Otherwise, safety of yield is one of the mostimportant key factors of success of fruit growing, regardless of the effects of climate change.With respect to the protection against extreme climatic events, it is worth to investigatehow important the methods of protection are for growers and how they could be used. Thisresearch was started in 2009, based on a survey among fruit growers. They are the targetgroup of our study. The survey mainly focuses on their awareness of climate change and theirability to react to climatic extremes. The aim of study is to give an accurate report of the kindof information growers have about the climate change, and whether they are aware of the newtechnologies which can help reduce damage.

CONTENTSSoltész, Miklós: Foreword ...............................................................................................Soltész, Miklós – Nyéki, József – Lévai, Péter: Fighting drought and aridification inhorticultural production .............................................................................................Nemeskéri, Eszter: Evaluation of drought tolerance and sensitivity of apple varieties .Nagy, Péter Tamás – Szabó, Tibor – Soltész, Miklós – Nyéki, József – Szabó, Zoltán:The effect of wet weather on the nutrient uptake and supply of apple orchards .......Dremák, Péter: Frost damage at apple orchards using ecological and integrated technology.........................................................................................................................Persely, Szilvia – Ladányi, Márta – Nyéki, József – Ertsey, Imre – Konrád-Németh,Cecília – Soltész, Miklós – Szabó, Zoltán: Yield risk comparison of the ‘Bosc beurre’and ‘Williams’ pear varieties at two sites .........................................................Szabó, Zoltán – Veres, Emese – Soltész, Miklós – Gonda, István – Nyéki, József:Factors affecting the yield safety of apricot and peach varieties ...............................Lakatos, László – Gonda, István – Soltész, Miklós – Szabó, Zoltán – Zhong-fu, S. –Nyéki, József: Survey of microclimate in peach and plum orchards .........................Lakatos, László – Soltész, Miklós – Gonda, István – Zhong-fu, S. – Szabó, Zoltán –Nyéki, József: Using cooling sprays to delay flowering and modify the microclimatein cherry, peach and plum orchards ...........................................................................Vaszily, Barbara: The timing of pruning and the frost damage of cherry varieties .....Ladányi, Márta – Persely, Szilvia – Nyéki, József – Szabó, Zoltán – Szabó, Tibor –Soltész, Miklós – Ertsey, Imre: Application of risk assessment methods to comparethe yield risk of two sour cherry varieties .................................................................Szenteleki, Károly – Mézes, Zoltán – Nyéki, József – Szabó, Zoltán – Gaál, Márta –Soltész, Miklós: Key elements of the sour cherry product lines, with respect to theclimatic and soil conditions .......................................................................................Varga, János: The importance of local measuring of extreme temperatures for the purposeof designating fruit growing areas ....................................................................351222273238455462697892

190 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOKTamás, János – Fórián, Tünde – Nagy, Attila – Soltész, Miklós – Nyéki, József – Szabó,Zoltán: Generation and applicability of digital elevation models in the case of agro-ecologicalpotential evaluation in fruit orchards ..................................................Nagy, Attila – Tamás, János – Nyéki, József – Szabó, Zoltán – Soltész, Miklós: Spatialevaluation of soil and water management properties at an orchard in Pallag ...........Lakatos, László – Gonda, István – Kocsisné Molnár, Gitta – Soltész, Miklós – Zhong-fu,S. – Szabó, Zoltán – Nyéki, József: Microclimate beneath the hail protection net inan apple orchard .........................................................................................................Apáti, Ferenc – Soltész, Miklós – Nyéki, József – Szabó, Zoltán – Gonda, István – Felföldi,János – Szabó, Viktor – van Mourik, Dick: Certain economic aspects of establishinghail protection nets in apple plantations ...................................................Apáti, Ferenc – Soltész, Miklós – Nyéki, József – Szabó, Zoltán: The possibility andexperience from using hail protection cannons in horticulture ................................Vaszily, Barbara – Gonda, István: Possibilities for fruit growing in a foil greenhouseCzinege, Anikó: The drought and winter resistance of fruit rootstocks and the rightchoice of saplings .......................................................................................................Beczner, Judit: Food safety risk of sour cherry in relation to climate change ..............Nagyné Demeter, Dóra – Szabó, Zoltán – Nyéki, József – Soltész, Miklós: The climatechange from the viewpoint of growers ......................................................................Summary ........................................................................................................................106115123132138144155162172177

Nagy Attila, a DE AGTC Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és KörnyezetgazdálkodásiKar Víz- és Környezetgazdálkodási Intézet egyetemi tanársegéde (4032 Debrecen,Böszörményi út 138., Tel.: 52/508-444/88014, Fax: 52/508-456, E-mail: attilanagy@agr.unideb.hu)Nagy Péter Tamás, a KRF Természeti Erőforrás-gazdálkodási és Vidékfejlesztési Kar KörnyezettudományiIntézet egyetemi docense (3200 Gyöngyös, Mátrai út 36., Tel.: 37/518-452,Fax: 37/518-279, E-mail: nagypt@karolyrobert.hu)Nagyné Demeter Dóra, a KRF Természeti Erőforrás-gazdálkodási és Vidékfejlesztési KarAgrárinformatikai és Vidékfejlesztési Intézet főiskolai docense (3200 Gyöngyös, Mátraiút 36., Tel.: 37/518-137, Fax: 37/518-279, E-mail: demeterd@karolyrobert.hu)Nemeskéri Eszter, a DE AGTC Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és KörnyezetgazdálkodásiKar Kertészettudományi Intézet egyetemi docense (4032 Debrecen, Böszörményiút 138., Tel.: 52/508-444, E-mail: nemeskeri@agr.unideb.hu)Nyéki József, a DE AGTC Kutatóintézetek és Tangazdaságok Kutatás Fejlesztési Intézettudományos tanácsadója (4032 Debrecen, Böszörményi út 138., Tel.: 52/508-477, E-mail:nyeki@agr.unideb.hu)Persely Szilvia, a DE AGTC Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar Gazdaságelemzésiés Statisztikai Intézet PhD hallgatója (4032 Debrecen, Böszörményi út 138.,Tel.: 52/508-472, E-mail: suto@agr.unideb.hu)Soltész Miklós, a Kecskeméti Főiskola Kertészeti Főiskolai Kar Gyümölcs- és SzőlőtermesztésiIntézet egyetemi tanára (6000 Kecskemét, Erdei Ferenc tér 1–3., Tel.: 76/517-633, Fax: 76/517-601, E-mail: soltesz.miklos@kfk.kefo.hu)Szabó Tibor, az Újfehértói Gyümölcstermesztési Kutató- és Szaktanácsadó Nonprofit KözhasznúKft. tudományos főmunkatársa (4244 Újfehértó, Vadas tag 2., Tel.: 42/290-822,E-mail: szaboti@ujfehertokutato.hu)Szabó Viktor, a Bold Agro Kft. ügyvezető igazgatója (4130 Derecske, Köztársaság u. 114.,Tel.: 52/702-026, Fax: 54/410-004, E-mail: szabo.viktor@boldagro.hu)Szabó Zoltán, a DE AGTC Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és KörnyezetgazdálkodásiKar Kertészettudományi Intézet egyetemi tanára (4032 Debrecen, Böszörményi út138., Tel.: 52/508-477, E-mail: zszabo@agr.unideb.hu)Szenteleki Károly, a BCE Kertészettudományi Kar Matematika és Informatika Tanszékegyetemi docense, megbízott tanszékvezető (1118 Budapest, Villányi út 29–33., Tel.:482-6261, Fax: 466-9273, E-mail: karoly.szenteleki@uni-corvinus.hu)Tamás János, a DE AGTC Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és KörnyezetgazdálkodásiKar Víz- és Környezetgazdálkodási Tanszék egyetemi tanára, tanszékvezető (4032Debrecen, Böszörményi út 138., Tel.: 52/508-456, E-mail: tamas@agr.unideb.hu)van Mourik, Dick, az Almakúti Bt. ügyvezetője (H-8353 Zalaszántó, HRSZ. 0171/18, Tel.:83/370-148, Fax: 83/572-901, E-mail: almakuti@t-online.hu)Varga János, olasz nyelvtanár, gyümölcstermesztő (8868 Letenye, Béke u. 21., Tel.: 93/343-611,E-mail: ninovarga@gmail.com)Vaszily Barbara, a DE AGTC Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és KörnyezetgazdálkodásiKar Kertészettudományi Intézet PhD hallgatója (4032 Debrecen, Böszörményi út138., Tel.: 52/508-444, E-mail: vaszilyb@agr.unideb.hu)Veres Emese, a DE AGTC Kutatóintézetek és Tangazdaságok Kutatás Fejlesztési Intézetkutatója (4032 Debrecen, Böszörményi út 138., Tel.: 52/508-477, E-mail: everes@agr.unideb.hu)Zhong-Fu, Sun, a Chinese Academy of Agricultural Science egyetemi tanára (E-mail:sunf@263.net)

SZÁMUNK SZERZŐIApáti Ferenc, a DE AGTC Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar GazdálkodástudományiIntézet Agrobiznisz Menedzsment Tanszék adjunktusa (4032 Debrecen, Böszörményiút 138., Tel.: 52/526-901, E-mail: fapati@agr.unideb.hu)Beczner Judit, a Központi Élelmiszer-tudományi Kutatóintézet Mikrobiológiai Osztálytudományos tanácsadója, osztályvezető (1022 Budapest, Herman Ottó út 15., Tel./fax:356-4673, E-mail: j.beczner@cfri.hu)Czinege Anikó, a Kecskeméti Kertészeti Főiskolai Kar Gyümölcs- és SzőlőtermesztésiIntézet főiskolai tanársegéde (6000 Kecskemét, Erdei Ferenc tér 1–3., Tel.: 76/517-664,Fax: 76/517-601, E-mail: czinege.aniko@kfk.kefo.hu)Dremák Péter, a DE AGTC Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és KörnyezetgazdálkodásiKar Kertészettudományi Intézet egyetemi tanársegéde (4032 Debrecen, Böszörményiút 138., Tel.: 52/508-444, E-mail: dremak@agr.unideb.hu)Ertsey Imre, a DE AGTC Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar Gazdaságelemzésiés Statisztikai Intézet egyetemi tanára, tanszékvezető (4032 Debrecen, Böszörményiút 138., Tel.: 52/508-472, E-mail: ertsey@agr.unideb.hu)Felföldi János, a DE AGTC Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar GazdálkodástudományiIntézet Agrobiznisz Menedzsment Tanszék egyetemi docense (4032 Debrecen,Böszörményi út 138., Tel.: 52/526-904, E-mail: jfelfoldi@agr.unideb.hu)Fórián Tünde, a DE AGTC Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és KörnyezetgazdálkodásiKar Víz- és Környezetgazdálkodási Tanszék tanszéki mérnöke (4032 Debrecen, Böszörményiút 138., Tel.: 52/508-444/88014, Fax: 52/508-456, E-mail: forian@agr.unideb.hu)Gaál Márta, a BCE Kertészettudományi Kar Matematika és Informatika Tanszék egyetemidocense (1118 Budapest, Villányi út 29–33., Tel.: 482-6192, Fax: 466-9273, E-mail: marta.gaal@uni-corvinus.hu)Gonda István, a DE AGTC Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és KörnyezetgazdálkodásiKar Kertészettudományi Intézet egyetemi tanára, intézetigazgató (4032 Debrecen,Böszörményi út 138., Tel.: 52/508-307, E-mail: gonda@agr.unideb.hu)Kocsisné Molnár Gitta, a VE Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar egyetemi docense(8360 Keszthely, Deák F. u. 16., Tel.: 83/311-290, Fax: 83/311-233, E-mail: kmg@georgikon.hu)Konrád-Németh Cecília, a Gyümölcskert Zrt. kutatási koordinátora, kertészmérnök (8800Nagykanizsa, Csengery út 90., Tel.: 36/314-350, Fax: 36/310-225, E-mail: kncili@gyumolcskert.hu)Ladányi Márta, a BCE Kertészettudományi Kar Matematika és Informatika Tanszék egyetemiadjunktusa (1118 Budapest, Villányi út 29–33., Tel.: 482-6183, Fax: 466-9273, E-mail:marta.ladanyi@uni-corvinus.hu)Lakatos László, a DE AGTC Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és KörnyezetgazdálkodásiKar Agrár Műszaki Tanszék egyetemi docense (4032 Debrecen, Böszörményi út138., Tel.: 52/508-325, E-mail: lakatos@agr.unideb.hu)Lévai Péter, a Kecskeméti Főiskola Kertészeti Főiskolai Kar főiskolai tanára, intézetigazgató,dékán (6000 Kecskemét, Erdei Ferenc tér 1–3., Tel.: 76/517-611, Fax: 76/517-601,E-mail: levai.peter@kfk.kefo.hu)Mézes Zoltán, a DE AGTC Kutatóintézetek és Tangazdaságok Kutatás Fejlesztési IntézetPhD hallgatója (4032 Debrecen, Böszörményi út 138., Tel.: 52/508-477, E-mail: zoltan_mezes@hotmail.co.uk)Folytatás a belső oldalon