Óbudai Est - Óbuda-Békásmegyer

BeszélgetésHéja Domonkos karmesterrelNem csak a Danubia zenekar óbudai, Ön is itt született akerületben.Héja Domonkos: Igen. Itt jártam általános iskolába is, azAelia Sabina Zeneiskolába, Till Ottó minden idôk legkiválóbbigazgatója – aki Óbuda díszpolgára is – akkor mentnyugdíjba, amikor én elballagtam. Nagyon fontosak ésmeghatározóak voltak nekem ezek az évek. Nem mindiglaktam Óbudán, de visszahúzott a szívem, így a feleségemmelvisszaköltöztünk a kerületbe.Szinte determinálva volt arra, hogy a zenei pályát válassza.H. D.: Zenészcsaládból származom, a zene szeretetét a szószoros értelemben az anyatejjel szívtam magamba.Nemcsak szüleim és jómagam, hanem testvérem is a zeneipályát választotta. Már egészen kisgyermekkoromban sokfélehangszerrel megismertettek a szüleim, tanultam zongorázni,brácsázni, trombitálni, hegedülni és ütôhangszerekenis játszottam.Hogyan született meg a Danubia Szimfonikus Zenekar?H. D.: A Konzervatórium negyedéves hallgatója voltam,mikor 1993-ban barátaimmal, iskolatársaimmal megalapítottuka Társaskörben a zenekart. Ebben nagyon nagysegítségünkre volt Merényi Judit, a Társaskör vezetôje(Merényi Judit 2000 óta Óbuda díszpolgára – a szerk.) ésWéber Éva is.Az elmúlt tizenöt évben nagyon komoly sikereket értek el,melyik volt a legkedvesebb koncert az Ön számára?H. D.: Legszívesebben a szentévhez kapcsolódó rendezvénysorozatkeretében a Vatikánban, Ôszentsége, II. János16Pál pápa elôtt 2000-ben bemutatott koncertünkre emlékszemvissza.A szép emlékeken kívül vannak rosszabbak is, voltak nehezebbidôszakai a zenekarnak.H. D.: A zenekar elsô komoly válsága 1997-ben kezdôdött,amikor is olyan súlyos financiális problémáink voltak, hogya létünk vált kérdésessé. Ennek az eléggé embert próbálóidôszaknak 2000-ben lett vége, ekkor mi lettünk a NemzetiIfjúsági Zenekar. A zenekar pár nyugodt éve után újbóljelentkeztek a megint csak anyagi jellegě gondok, és ezekegészen addig tartottak, míg Óbuda-Békásmegyer Önkormányzatanem kezdett támogatni minket.Milyen változást hozott az életükben, hogy az önkormányzata zenekar mellé állt, és komoly anyagi támogatást biztosítaz Önök számára?H. D.: Óbudán születtünk, ezért külön öröm nekünk,hogy az önkormányzat felvállalta a zenekar támogatását.Egészen más érzés úgy jelen lenni a zenei életben, hogytudod, áll melletted valaki, aki támogatja, amit csinálsz,felelôsséggel tartozol valaki felé, és ô is feléd. A legnagyobbproblémánk az volt, hogy árván ténferegtünk a világban,nem volt senki, aki felvállalta volna a zenekart támogatását.Mostanában kevesebb fellépést tud itthon vállalni, mi ennekaz oka?H. D.: Igen, három éve a chemnitz-i operaház karmesterevagyok. Kevesebb idôt tudok itthon tölteni. Ha hazajövök,többnyire a Danubia Zenekarral lépek fel. Koncertjeinkrenagy szeretettel várunk minden kedves érdeklôdôt!