1053 - Nemzeti Adó

Az EGYSZA lap kitöltéseRendelkező nyilatkozat a befizetett személyi jövedelemadó 1+1%-árólEbben az évben ismét lehetősége van arra, hogy az összevont adóalap utáni, akedvezmények és az önkéntes kölcsönös pénztári egyéni számlára, valamint anyugdíj-előtakarékossági számlára az Ön által átutalni rendelt összeg levonásaután fennmaradó befizetett adójának 1+1%-áról rendelkezzen:• az Ön által támogatni kívánt társadalmi szervezet, alapítvány,közalapítvány, az előbbi kategóriába nem tartozó könyvtári, levéltári,múzeumi, egyéb kulturális, illetve alkotó- vagy előadó-művészetitevékenységet folytató szervezet, vagy külön nevesített intézmény,elkülönített alap javára, és• az Ön által támogatni kívánt, bíróság által bejegyzett egyház vagy aköltségvetési törvényben meghatározott kiemelt előirányzat javára.Ha Ön mindkét kedvezményezetti körbe tartozó részére kíván támogatástjuttatni, akkor a bevallás részét képező lapon található mindkét rendelkezőnyilatkozatot töltse ki! Amennyiben Ön csak az egyházak valamelyikét, illetőlega költségvetési törvényben megjelölt egyik kiemelt előirányzatot, vagy csakvalamely Ön által megjelölt alapítványt, társadalmi szervezetet kíván támogatni,a lapon található másik nyilatkozatra szolgáló részt húzza át, amennyiben nemelektronikus úton nyújtja be a bevallást.Az azonos kedvezményezetti körbe tartozó szervezetek közül csak egy javárarendelkezhet.A rendelkező nyilatkozaton a kedvezményezett adószámát, illetve az egyházakés a kiemelt előirányzatok esetén a technikai számot kell feltüntetni, illetveutóbbiak esetén a kedvezményezett nevét.Nem érvényes a rendelkezés, ha a nyilatkozatát 2011. május 20-áig nem küldimeg (juttatja el) az állami adóhatósághoz és adóját az Önre vonatkozó törvényeshatáridőig nem rendezi!A nyilatkozatát (nyilatkozatait) az alábbi módon juttathatja el az államiadóhatóságnak• az adóbevallási nyomtatvány részeként, vagy• az adóbevallását elektronikus úton történő benyújtása esetén, anyomtatvány részeként elektronikus úton (meghatalmazott esetén különmegbízás alapján), vagy• lezárt, adóazonosító jelével ellátott postai borítékban személyesen vagypostán, illetőleg

2• a rendelkező nyilatkozatát elektronikus űrlapon is megteheti(meghatalmazott esetén külön megbízás alapján).A rendelkező magánszemélyek adatai adótitoknak minősülnek.A rendelkezéshez erre szolgáló nyilatkozat lapot talál a bevallási csomagban.A következő év elején, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal honlapján megnézheti,hogy az Ön által megjelölt kedvezményezett(ek) részesültek-e az 1% összegből.A bevallását elektronikus úton teljesítő adózók számára az állami adóhatóság aközponti elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül küld tájékoztatást anyilatkozatban foglalt rendelkezés teljesítésének megtörténtéről.Amennyiben Ön a bevallását nem elektronikus úton teljesíti, de az államiadóhatóság honlapján erre a célra rendszeresített formanyomtatványon arendelkezés teljesítésének megtörténtéről kér tájékoztatást, a nyilatkozatbanfoglaltak alapján az állami adóhatóság a tájékoztatást biztosítja. Ennek feltétele,hogy az elektronikus szolgáltató rendszer használatához szükségesügyfélkapuval rendelkezzen.A bevallás nyomdába adásának időpontjáig technikai számot kértegyházak, valamint a kiemelt költségvetési előirányzatok technikai számai aMellékletben találhatók.

3Útmutatóa 2010. évről szóló személyi jövedelemadó, járulék, egyszerűsítettközteherviselési hozzájárulás, egészségügyi hozzájárulás bevallásához,helyesbítéséhez, önellenőrzéséhezA 2010-es évről szóló 1053-as bevallási nyomtatvány:• a személyi jövedelemadó,• az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás,• az egészségügyi hozzájárulás,• az egyes magánszemélyek járulékainak,• a nyugdíj mellett egyéni vállalkozói tevékenységet folytatók egészségbiztosításiés nyugdíjjárulékánaka bevallására szolgál.A 1053-as bevallási nyomtatvány a törvényi rendelkezések alapján készült,annak hű tükörképe. Az útmutatóval segítséget kívánunk nyújtani Önnek abban,hogy a bevallását a törvényi előírásoknak megfelelően tudja elkészíteni, azonbanfelhívjuk figyelmét, hogy az itt olvasható magyarázatok a törvényt nem pótolják.Mielőtt kitöltené a nyomtatványt, vegye elő a munkáltató(k)tól /kifizető(k)től kapott igazolásait, mert az útmutatóban leírtak segítségetnyújtanak abban, hogy hibátlan bevallást készíthessen.Általános tudnivalókMiről olvashat a bevallás útmutatójában?1. A bevallás beadására vonatkozó határidők2. Mely esetekben nem kell bevallást benyújtani?3. A bevallás kitöltésével kapcsolatos tudnivalók4. Az adóbevallás aláírása5. Mi a teendő a bevallás kitöltéséhez felhasznált iratokkal, igazolásokkal?6. Az adótartozás megfizetésére vonatkozó szabályok7. A visszaigénylés szabályai8. A pótlékmentes részletfizetésre vonatkozó előírások9. Hogyan pótolható a bevallás?10. A hibásnak minősített bevallás javítása11. A bevallás adózói javítása (helyesbítése)12. A bevallás önellenőrzésével kapcsolatos tudnivalók13. A bevallás részei

6– Ha Ön ingatlanát, vagyoni értékű jogát értékesítette ugyan, de ebbőljövedelme nem keletkezett, és más bevallásköteles jövedelme sem volt;– Ha Ön bevallási kötelezettség alá nem eső más jövedelme mellett ingóértékesítéséből is vagy csak ebből szerzett jövedelmet, és e jövedelme a200 000 forintot nem haladta meg;– Ha az Ön alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásbólszármazó 2010. január 1-től 2010. március 31-éig terjedő időszakramegszerzett jövedelme nem érte el a 882 000 forintot, és/vagy azegyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2009. évi CLII. törvény szerintifoglalkoztatásból származó 2010. április 1-től július 31-ig terjedőidőszakra háztartási munkából, valamint az idénymunkából megszerzettjövedelme nem érte el a 840 000 forintot és nem külföldi állampolgár,és/vagy az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvényszerinti foglalkoztatásból származó 2010. augusztus 1-től december 31-igmegszerzett jövedelme nem érte el a 840 000 forintot és nem külföldiállampolgár;– Ha Ön az adóévben kizárólag olyan jövedelmet szerzett, amely nemzetköziszerződés vagy viszonosság alapján Magyarországon nem adóztatható;– Ha Ön mezőgazdasági kistermelő, és az ebből származó, az őstermelőkrészére készült külön útmutató szerint megállapított – a támogatásokkalcsökkentett – bevétele a 600 000 forintot nem haladta meg, feltéve, hogymás, bevallásadási kötelezettség alá eső jövedelme nem volt.Ha Önnek a 2010-es évről nem kell bevallást benyújtania, de az államiadóhatóságtól bevallási csomagot kapott, azt nem kell kitöltenie.Előfordulhat, hogy az állami adóhatóság által kiküldött bevallási csomagcímzettje a kézbesítéskor már nem él. Ha ilyen helyzet adódik, akkor az elhunytmagánszemély adóját az állami adóhatóság határozattal állapítja meg, ahozzátartozói nem készíthetik el az adóbevallását. A teendőről érdeklődjön aNAV ügyfélszolgálatainál.3. A bevallás kitöltése• Az adóbevallási nyomtatványt két példányban, tintával, nyomtatottbetűkkel olvashatóan töltse ki!• Az adóbevallásban csak a fehér rovatokba írjon!• Ha a kitöltés közben hibázik, a hibás adatot húzza át, és aláírásávaligazolja a javítást.• A bevallás aláírás nélkül érvénytelen!

7A bevallásához a NAV honlapjáról is „letöltheti” az ott megtalálható ÁNYKbevallás kitöltő – ellenőrző programot, mely segít Önnek kiszámítani akötelezettségeit.Választhatja az elektronikus úton történő benyújtást is, ennek feltétele, hogya polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központiszervnél, az okmányirodában, vagy az állami adóhatóságnál e célbólregisztráltassa magát. Amennyiben Önnek alkalmazottja van és ezért a 1008-asvagy a saját jogán 1058-as bevallás benyújtására kötelezett, akkor a 1053-asbevallást is csak elektronikus úton nyújthatja be. A mezőgazdaságiőstermelőként biztosított magánszemély csak a 1058-as bevallástekintetében kötelezett a bevallás elektronikus benyújtására, a 1053-asbevallást választása szerinti formában teljesítheti.A kitöltést támogató program segít abban, hogy Ön a használat során alehető legkevesebb hibát követhesse el, illetve a kitöltés befejezésekorelvégzett ellenőrzés esetén felhívja a figyelmét a további teendőire, havalamit nem jól (hiányosan) közölt volna a bevallásában. Tájékoztatjuk,hogy bizonyos adatokat elegendő csak egyszer kitöltenie, a továbbiakban aprogram „önállóan” számol, illetve biztosítja a bevallásban az adatokmegjelenését. Fontos tudnia, hogy a kitöltési program gyakorlatialkalmazása során a felmerülő problémákat folyamatosan kiigazítjuk, ezérta program letöltésekor mindig az utolsó verziót válassza.Amennyiben módja van arra, hogy az Interneten elérhető ÁNYK programsegítségével töltse ki a bevallását, célszerű ezt választania, mert a program ahiba elkövetésének a lehetőségét a lehető legkisebbre korlátozza.Fontos! A kitöltő program segít Önnek bevallása kitöltésében, de ahasználata az útmutató ismerete nélkül nem biztosítja a „hibátlan”kötelezettség teljesítést. Figyeljen arra is, ha egy korábbi értékadat átírásra(javításra) kerül, mindig vegye igénybe a „mezők újraszámolása”menüpontot.Figyelem! Az Internetes kitöltő program segítségével elkészített bevallásbana nyomtatást követően – beküldés előtt – észlelt hiba esetén, a bevallást azInternetes program segítségével ismételten ki kell tölteni, az így javított,kinyomtatott bevallást kell beküldeni. A kinyomtatott bevallásra utólag,kézzel beírt módosításokat a feldolgozás során a kétdimenziós pontkódbeolvasó nem veszi figyelembe. Ha csak egy lapon kíván valamely adatotjavítani, ne feledje a mezők újraszámolása funkciót igénybe venni, és az

8egész bevallását ismételten kinyomtatni, mivel a kétdimenziós pontkód csakígy tartalmazza a javított, helyes, egységes adatokat!Új lehetőséget biztosít Ön számára a kitöltést elősegítő program használata, akész bevallása kinyomtatása során is! Abban az esetben, ha a kivonatoltnyomtatást választja, úgy bevallásából kizárólag azok a részek kerülnekkinyomtatásra, melyek „értékes adatokat” tartalmaznak! Ehhez, Önnek anyomtatás során megjelenő engedélyt a kivonatolt nyomtatáshoz jóvá kellhagynia.Ha elkészült adóbevallásának kitöltésével, a kitöltött és aláírt egyik példányt azerre a célra szolgáló borítékban adja ajánlott küldeményként postára a bevallásbenyújtásának időpontjában illetékes megyei adóigazgatóság (az állandó lakcímszerinti) címére. Az egységcsomagban található borítékban postára adottbevallásért 2011. május 20-ig nem kell fizetnie. A bevallás másik kitöltöttpéldányát, a postai feladóvényt és ezt az Útmutatót is őrizze meg, szükségelehet rájuk!4. Az adóbevallás aláírásaAz adóbevallás hitelességét Ön az aláírásával igazolja, ezért kérjük, hogy azt azelőnyomott helye(ke)n (például a 1053-as főlap alján) feltétlenül írja alá! Ha Önhelyett törvényes képviselője, meghatalmazottja járt el, a bevallást neki kellaláírnia. 4Az adóbevallását adótanácsadó, adószakértő, okleveles adószakértő isellenjegyezheti. 5 Amennyiben az adóbevallása elkészítése során előzőekközreműködését is igénybe veszi, akkor az ellenjegyző neve(adóazonosító szám) mellett az erre szolgáló helyen az adótanácsadói vagyadószakértői nyilvántartási/regisztrációs számát is fel kell tüntetnie. Azellenjegyzett hibás adóbevallás esetén a mulasztási bírságot az államiadóhatóság az adótanácsadó, adószakértő, okleveles adószakértő terhére állapítjameg.Ha az adóbevallását adótanácsadó, adószakértő, okleveles adószakértőellenjegyezte, akkor azt a bevallás első oldalán (F blokkjában), az erre szolgálóhelyen aláírásával kell jeleznie!5. A bevallás kitöltéséhez felhasznált iratok, igazolások4 Art. 7. § (1) bekezdés5 Art. 31. § (14) bekezdés

92016. december 31-ig őrizzen meg minden olyan okmányt, igazolást ésegyéb bizonylatot, amelyet a 2010. évi adóbevallása kitöltése soránfelhasznált! 6Ezeket nem kell a bevalláshoz csatolnia.Ha Ön bármely évben az összevont adóalap utáni adóját az utána érvényesíthetőadókedvezménnyel csökkentette, akkor a bevallásait mindaddig meg kellőriznie, amíg a kedvezmény véglegessé válásához szükséges időtartam leteltétkövető általános elévülési idő, az adó megállapításához való jog naptári événekaz utolsó napjától számított 5 év nem telt el.Az elévülés, 7 azaz az adó megállapításhoz való jog megszakad, ha Ön azönellenőrzésében saját javára módosítja az adókötelezettségét. Ez esetben azelévülés számítása az önellenőrzés benyújtásának éve utolsó napjától (december31-től) újra kezdődik.6. Az adótartozás megfizetésére vonatkozó szabályokTartozásait a saját belföldi fizetési számlájáról (bankszámla is annakminősül) történő átutalással is rendezheti. 8 Ebben az esetben ne felejtse el azutalás közlemény rovatában az adóazonosító jelét is feltüntetni!Ha Ön pénzforgalmi számla nyitására kötelezett 9 adózó, akkor befizetésikötelezettségeit kizárólag a belföldi pénzforgalmi számlájáról történő átutalássalrendezheti.A 100 forintnál kisebb összegű személyi jövedelemadót, egészségügyihozzájárulást, járulékot, ekho-t, ekho különadót, magán-nyugdíjpénztáritagdíj, tagdíj-kiegészítés összegét, nem kell megfizetnie, azt az államiadóhatóság sem téríti vissza!Amennyiben a bevallás benyújtására előírt időpontig nem fizeti meg az adót, azesedékesség napjától az adótartozás megfizetésének napjáig késedelmi pótlékotkell fizetnie.Mértéke: a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamatkétszeresének naptári naponként a 365-öd része a tartozás összege utánszámítva.6 Art. 172. § (1) bekezdés f) pont alapján 200 000 forintig mulasztási bírság szabható ki, ha az iratmegőrzési kötelezettségének nem teszeleget7 Art. 164. § (1) bekezdés8 Art. 38. § (1) bekezdés9 Art. 38. § (2) bekezdés

13részletek összege a jelölt részletek számától függően a teljes fizetendő adó 1/2,1/3 vagy 1/4 része, a részletek befizetésének határideje pedig 2011. június 20.,július 20., augusztus 20., szeptember 20.Figyelem! Ha elmulasztotta ezt a nyilatkozatát kitölteni, az később márnem pótolható!9. A bevallás pótlásaHa a 2010-es évről szóló bevallását határidőn túl nyújtja be, akkor is enyomtatványt töltse ki vagy töltse le az Internetről és küldje be az államiadóhatósághoz.Fontos! Amennyiben Ön nem egyéni vállalkozó, vagy általános forgalmiadó fizetésére kötelezett magánszemély, és az adóbevallása benyújtásábanakadályozott, az akadályoztatás megszűnését követően 15 napon belülköteles az adóbevallását igazolási kérelemmel egyidejűleg benyújtani! 12Ha a bevallását előreláthatólag nem tudja határidőben benyújtani, mert abenyújtáshoz az adózó önhibáján kívül nem állnak a rendelkezésére azelkészítéshez szükséges iratok, igazolások, a bevallási késedelemről a bevallásbenyújtására előírt határidőn belül bejelentést tehet az állami adóhatósághoz.Ebben az esetben a bevallási késedelem miatt mulasztási bírságot az államiadóhatóság a bevallás benyújtásának évében, szeptember 20-áig nem szab ki.Amennyiben a 2005. vagy a 2006. évre szóló adóbevallását kívánja 2011-benpótolni, akkor a nyomtatványboltban kapható vagy a NAV Interneteshonlapjáról (http://www.nav.gov.hu) letöltött 0736-os bevalláspótlónyomtatványt kell kitöltenie és benyújtania. Ha nem az internes honlapról tölti lea 0736-os bevallást, figyeljen arra, hogy a 2005. évet megelőző időszakra – azelévülési idő lejárta miatt – már nem nyújthatja be a bevalláspótló nyomtatványt.Az állami adóhatóság felszólítását, ellenőrzését megelőzően, de késedelmesenbenyújtott bevallás esetén is számolnia kell azzal, hogy az állami adóhatóság atörvényben 13 foglaltak alapján 200 000 forintig terjedő mulasztási bírságotállapíthat meg az Ön terhére akkor, ha a késedelmét annak igazolásával nemmenti ki. 1410. A hibásnak minősített bevallás javításaJavítás: előfordulhat, hogy a benyújtott bevallásában kisebb hibát talál azállami adóhatóság. Amennyiben ez a hiba – az Ön közreműködése nélkül –javítható, az állami adóhatóság kijavítja a bevallását és erről értesítést küld.12 Art. 31. § (4) bekezdés13 Art. 172. § (1) bekezdés b) pont14 Art. 172. § (6) bekezdés

14• A hibásan kitöltött bevallás miatt az Ön terhére az állami adóhatóság20 000 forintig terjedő mulasztási bírságot 15 állapíthat meg.• Hibás bevallás esetén az állami adóhatóságra kötelező 30 naposvisszatérítési határidőt a bevallás kijavításának napjától kell számítani.Ha elektronikus úton küldte be a bevallását és az hibás, úgy a javításrakiértesítő levelet kap elektronikus úton. A javítás során kérjük csak az államiadóhatóság által jelzett hibákat javítsa ki, mert ez a feltétele a bevallásaelfogadásának. Feltétlenül töltse ki a bevallás főlapján a hibásnak minősítettbevallás vonalkódját is az azonosítás táblájában (B). A javítás során kijavítottbevallást ismételten be kell küldenie a teljes adattartalommal.Javító bevallás esetén kérjük, ne töltse ki sem az „Adózói javítással(helyesbítéssel) érintett bevallás típusa”, sem „Az önellenőrzéssel érintettbevallás típusa” mezőket!11. A bevallás adózói javítása (helyesbítése)Adózói javítás (helyesbítés): hibás bevallás esetén adózói javításnak akkorvan helye, ha az állami adóhatóság a benyújtott bevallást elfogadta, ésannak módosítása összességében nem eredményezi az adóalap, illetve azadó változását. 16Adózói javításról (helyesbítésről) akkor van szó, amikor Ön utóbb észlelte,hogy az állami adóhatóság által elfogadott bevallása bármely adat tekintetébentéves, vagy valamely adat az elfogadott bevallásból kimaradt, azaz a bevallásnem teljes körű, vagy a vonatkozó bevallás időszaka helytelen volt.Abban az esetben, ha a bevallás benyújtása adózói javítás (helyesbítés) miatttörténik, akkor az adózói javítással (helyesbítéssel) érintett bevallás típusamezőbe írja be az Ön által javítani (helyesbíteni) kívánt bevallás típusát (1053,1053E vagy 10M29)! A csökkentett adattartalmú 1053-as bevalláskötelezettségeinek helyesbítésére is a 1053-as bevallás benyújtásával teheteleget. Kérjük, ebben az esetben ne töltse ki a hibásnak minősített bevallásvonalkódját, valamint az önellenőrzéssel érintett bevallás típusa mezőket!Ilyen adózói javítás (helyesbítés) lehet pl.: valamelyik természetes azonosítóadat vagy az adóazonosító jel javítása.A Nemzeti Adó- és Vámhivatal által elfogadott bevallás után, ugyanarra azidőszakra csak adózói javításként (helyesbítésként) vagy önellenőrzéskéntnyújtható be ismételten a bevallás. Abban az esetben, ha az állami adóhatóság15 Art. 172. § (10) bekezdés16 Art. 34. § (7) bekezdés

15a bevallás elfogadása előtt a bevallást elektronikus teljesítés esetén javításra adjavissza, úgy utólag beírni elmaradt adatokat nem lehet, csak az állami adóhatóságáltal jelzett hibák javíthatók!Az adózói javítás (helyesbítés) lényege a teljes adatcsere. Amennyiben amagánszemély jövedelem-, járulék adatainak valamelyikét kell javítania (a1053-as bevallás lapjainak – kivéve az EGYSZA lap és 16-01-es lap – valamelysora), akkor az adózói javítással (helyesbítéssel) nem érintett adatokat isismételten közölni kell, vagyis nem csak az adózói javítással (helyesbítéssel)érintett adatokat kell feltüntetni. Az adózói javítás (helyesbítés) során az adózóijavítással (helyesbítéssel) érintett bevallási időszak (az eredeti 1053-asbevallásban szereplő) valamennyi részletező lapját ismételten be kell nyújtania.Fontos! Amennyiben az adózói javítás (helyesbítés) kötelezettség változásteredményezne, azaz az adóalap, adó összege változna az adózói javítással,úgy a 1053-as bevallás tekintetében önellenőrzést kell végezni (a 16-01-eslapon). Ebben az esetben az önellenőrzéssel érintett bevallás típusát jelöljea főlapon, az erre szolgáló helyen.Adózó által nem javítható (helyesbíthető) adatokA bevallás azon adatai, amelyek az Ön olyan nyilatkozatait tartalmazzák,melyek kitöltése az Ön döntésétől függ, utóbb adózói javítás címén nemkorrigálhatók. Így például, ha az adózási mód választásakor az átalányadószerinti adózást jelölte meg, akkor ezt a döntését utóbb nem változtathatja meg.Nem helyesbíthető utólag az 1+1%-os rendelkezés (EGYSZA lap) az önkéntespénztári és/vagy NYESZ-R rendelkezés (1053-02 lap)!Tájékoztatjuk, hogy az adóügyek elektronikus intézésének szabályairólszóló 34/2007. (XII. 29.) PM rendelet 17/A §. (2) bekezdés c ) pontjaértelmében Ön jogosult a papír alapon benyújtott bevallása esetén annak aNAV Ügyintéző Contact Center útján történő javítására telefonon is,amennyiben az nem igényel személyes jelenlétet és rendelkezik a rendszerhasználatához szükséges ügyfél-azonosító számmal. A NAV ÜgyintézőContact Centere a 40/20-21-22-es telefonszámon, munkanapokon 8:30-tól16 óráig, valamint péntekenként 8:30-tól 13:30-ig hívható.Az ÜCC útján intézhető, következőkben felsorolt ügyek Önnek rengeteg időttakaríthatnak meg:• adózói folyószámlával, folyószámla kivonattal kapcsolatos egyeditájékoztatás, ehhez kapcsolódó adónemek közötti átvezetés,• ügyfélkapu nyitásához szükséges regisztrációval, állandómeghatalmazással kapcsolatos egyedi felvilágosítás, tájékoztatás,

16• egyedi bevallási adatokkal kapcsolatos tájékoztatás, a hibásbevallással kapcsolatos egyedi tájékoztatás, papíralapú bevallásesetén – az adózó személyes jelenlétét nem igénylő – javítás,• adózói törzsadatokkal kapcsolatos tájékoztatás, egyedibejelentésekkel, változás-bejelentésekkel kapcsolatos ügyintézés,• meggyőződés az ellenőrzést végző személy személyazonosságárólés megbízásának érvényességéről, a megbízólevél számáról, azellenőrzés alá vont adónemekről és időszakról.Amennyiben nem rendelkezik ügyfél-azonosító számmal, úgy azt a11UK30-as kérelem benyújtásával igényelheti meg. Minél előbb igényeljemeg az azonosítót a 30 napos ügyintézési határidő miatt.12. A bevallás önellenőrzéseÖnellenőrzés 17 az az adózói javítás, amely során az adóalap (járulékalap), illetveaz adó (járulék) összege az eredeti bevallásban feltüntetett adóalaphoz, adóhozképest változik.Nincs helye az önellenőrzésnek, ha a törvény által megengedett választásilehetőségével élve, utóbb ezt a döntését változtatná meg.Fontos tudnia, hogy önellenőrzésre csak a bevallás benyújtására előírthatáridőt követően van lehetőség. 18Önellenőrzéssel csak azt az adót (adóalapot), járulékot lehet (és kell)helyesbíteni, amely helyesbítésnek az együttes összege az 100 forintotmeghaladja. 19Egy önellenőrzéssel csak egy bevallási időszakra vonatkozó adatokhelyesbíthetők. Például, ha Ön a 2009. és 2010. évi bevallásában is tévedett,úgy külön bevalláson kell a 2009. évi, illetve 2010. évi kötelezettségétönellenőriznie.Amennyiben a 2005. vagy a 2006. évre vonatkozóan kíván 2010. évbenönellenőrzést benyújtani, akkor a nyomtatványboltban kapható vagy a NAVInternetes honlapjáról (http://www.nav.gov.hu) letöltött 0735-ös önellenőrzésnyomtatványt kell kitöltenie és benyújtania. Ha nem az internes honlapról tölti lea 0735-ös bevallást, figyeljen arra, hogy – az elévülési idő lejárta miatt – a2005. évet megelőző időszakra önellenőrzést már nem nyújthat be.Az önellenőrzést tartalmazó bevallást a tévedés feltárását követő 15 naponbelül kell benyújtani. 2017 Art. 49. § (1) bekezdés18 Art. 51. § (3) bekezdés19 Art. 50. § (3) bekezdés

17Amennyiben az önellenőrzés kapcsán visszaigényelhető adója keletkezik,akkor annak más adónemre történő átvezetését, kiutalását a ’17-esnyomtatvány illetőleg a 1053-as bevallásban található 170-es lapnak akitöltésével kérheti.A 2010. évben keletkezett kötelezettségek tekintetében teljesített bevallások(1053, 1053E, 10M29) önellenőrzésére is a 1053-as bevallást kellbenyújtania. A 2010. évben keletkezett kötelezettségek tekintetébenteljesített a csökkentett adattartalmú 1053-as bevallás kötelezettségeinekönellenőrzése is a 1053-as, teljes adattartalmú bevallás benyújtásával teheteleget.Önellenőrzésnek csak akkor tekinthető az adózói javítás (helyesbítés), ha azadóalap (járulékalap), illetve az adó (járulék) összege az eredeti bevallásáhozképest változik. Abban az esetben, ha az adott adóban (járulékban) bevallott éskésőbb helyesbített adókötelezettség változása különbözetének előjelhelyesösszege nulla, úgy az nem önellenőrzés, „csupán” adózói javítás (helyesbítés).Amennyiben adózói javítás (helyesbítés) után, azonos adónembenelőjelhelyesen (+-) összesíti a kötelezettséget, lehet, hogy nem keletkezikeltérés, így a bevallást csak adózói javításként (helyesbítésként) kellbenyújtani.Felhívjuk a figyelmét, hogy az állami adóhatósági ellenőrzés megkezdésétkövetően a vizsgálat alá vont adó és támogatás a vizsgált időszak tekintetébenönellenőrzéssel nem helyesbíthető! 21Abban az esetben, ha a bevallás benyújtása önellenőrzés miatt történik,akkor az önellenőrzéssel érintett bevallás típusa mezőbe írja be az Ön általönellenőrizni kívánt bevallás típusát (1053, 1053E vagy 10M29)! Acsökkentett adattartalmú 1053-as bevallás egyenértékű a teljesadattartalmú 1053-as bevallással. Amennyiben a csökkentett adattartalmú1053-as bevallást kívánja önellenőrizni, akkor az önellenőrzéssel érintettbevallás típusa mezőbe szintén a 1053-at írja be!Kérjük, ebben az esetben ne töltse ki a „hibásnak minősített bevallásvonalkódja”, valamint az „adózói javítással (helyesbítéssel) érintett bevallástípusa” mezőket!Ugyanazon időszakra vonatkozó ismételt önellenőrzés esetén a 16-01, 16-02lapok (O) blokkjában „X” jelet kell az erre rendszeresített kódkockájábabejegyeznie.20 Art. 50. § (1) bekezdés21 Art. 49. § (2) bekezdés

18Amennyiben az önellenőrzéssel történő helyesbítéssel Önnek pénzügyilegrendezendő adókötelezettsége keletkezik, akkor az adót és az esetlegesenfelszámított önellenőrzési pótlékot a bevallás benyújtási időpontjáig lehet –késedelmi pótlék felszámítása nélkül – megfizetni. Kötelezettség csökkenéseesetén az adó visszaigénylésének lehetősége ugyanezen esedékességidőpontjától nyílik meg.Ha Ön az adót (járulékot) az önellenőrzésre vonatkozó rendelkezésekszerint helyesbíti, és ez által az eredeti bevallásában feltüntetett összeghezképest növekszik a kötelezettsége, akkor fő szabály szerint önellenőrzésipótlékot kell a bevalláson kiszámolnia, és megfizetnie. 22Az önellenőrzést az önellenőrzött időszakban, azaz az adóévben hatályosjogszabályok figyelembevételével végezze el.Fontos! Az önellenőrzési pótlék helyesbítése esetén is meg kell ismételnie abevallás teljes adattartalmát! Abban az esetben, ha a korábbi önellenőrzésibevallásban feltüntetett önellenőrzési pótlék összege annak helyesbítése miattcsökken, akkor a negatív előjelet is fel kell tüntetni a vonatkozó sor „c”rovatában, a 16-01 – 02 lapok (O) blokkjában pedig X-szel kell jelölnie azismételt önellenőrzést!Az önellenőrzéssel kapcsolatos további tájékoztatások a 1053-16-os jelű lapokkitöltésére vonatkozó útmutatónál találhatók.Fontos! Mielőtt az adózói javítást (helyesbítést), az önellenőrzést elvégezné,érdeklődjön az állami adóhatóságnál, mert lehet, hogy a hiba javítása mármegtörtént, ugyanis a kisebb hibákat az állami adóhatóság az adatokfeldolgozása során javítja.Ha a hibát állami adóhatósági ellenőrzés tárja fel, és adóhiányt állapít meg,akkor az adó és a késedelmi pótlék megfizetése mellett adóbírságot kellfizetnie. 23II. A 1053-as bevallás kitöltéséhez szükséges tudnivalókról13. A bevallás részeiA bevallás négy fő része:• Magánszemélyekre vonatkozó lapok – a főlapokon túl a 01-es pótlaptóla 10-es pótlapig;22 Art. 168. § - 169. §.23 Art. 170. §

19• Mezőgazdasági őstermelői lapok – az előzőeken túl a 12-es pótlapok;• Egyéni vállalkozókra vonatkozó lapok – a főlapokon túl a 01-espótlaptól a 15-ös pótlapig;• Önellenőrzésre vonatkozó lapok – a 16-os pótlapok. (Ezek a lapok nemrészei az egységcsomagnak!)14. A bevallás lapjai- Ha Ön magánszemélyként a csökkentett adattartalmú 1053-as bevallást tölti ki,akkor a 1053-as főlap (A-C lapok), az 1+1%-os rendelkező nyilatkozat(EGYSZA lap), valamint a 01, 02, 03, 04, 06-01, 09, 170 pótlapokattartalmazza a bevallás, de csak azokat a lapokat kell beküldenie, amelyenadatot is tüntetett fel.- Ha Ön nem folytat egyéni vállalkozói vagy őstermelői tevékenységet, akkor a1053-as főlap (A-C lapok) és az 1+1%-os rendelkező nyilatkozat(EGYSZA lap) mellett, a 1053-01- pótlaptól a 10-es pótlapig, illetveönellenőrzés esetén a 16-os pótlapokat kell kitöltenie. Önnek a főlapokon túl,csak azokat a lapokat kell beküldenie, melyeken adatot tüntetett fel.- Ha Ön őstermelő vagy családi gazdaság tagja, az előzőeken túlmenően a1053-12-es pótlapokat is ki kell töltenie.- Ha Ön egyéni vállalkozó vagy az egyéni vállalkozói tevékenységét 2010-benszüneteltette, vagy megszüntette, akkor a csomagjának tartalmaznia kell a 13-as, továbbá a 15-ös pótlapokat.- Ha Ön kiegészítő tevékenységet folytató – nyugdíjas – egyéni vállalkozó, ésőstermelői tevékenységet nem folytat, akkor a 13-as, 14-es, és 15-öspótlapokat kell még kitöltenie.- Ha Ön egyéni vállalkozó és őstermelő is egyben, a komplett 1053-as bevallástki kell töltenie.15. A bevallás fő lapjait kiegészítő egyes nyomtatványok1053-01 Nyilatkozatok• A lakáscélú hiteltörlesztés halasztott kedvezményének igénybevételéről,• fizetővendéglátóként, ingatlan bérbeadóként, szálláshely szolgáltatásitevékenységet folytatóként tételes átalányadózást választ vagy aztmegszünteti a 2011-es adóévre.1053-02: Rendelkező nyilatkozatok az adóról• az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál vezetett egyéni számlára,

20• a nyugdíj-előtakarékossági számlára utalandó összegek feltüntetése,egyéb ezekkel összefüggő nyilatkozatok.1053-03: Családi kedvezmény érvényesítéséhez szükséges nyilatkozatok1053-04: Elkülönülten adózó jövedelmek és adójuk: Pl.: ingó-,ingatlanértékesítésből, osztalékból, árfolyamnyereségből, kamatból, tőzsdeiügyletekből, ingatlan bérbeadásából származó jövedelmek.1053-05: A külföldről származó adóköteles jövedelmek, egyéb adatok akülföldről származó jövedelmekről, az összevont adóalap részeként külföldön isadózott jövedelmek után külföldön megfizetett adó bevallása.1053-06-01: Az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem/veszteségés adója és/vagy az ingatlanértékesítésből származó jövedelem alapján azadókiegyenlítés kiszámítása.1053-06-02: A csereügyletből származó jövedelmek és adójuk részletezése, azadókiegyenlítés kiszámítása.1053-08-01: Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás nyilatkozat alapjánadózott bevételek utáni adókötelezettség bevallása.1053-08-02: Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás nyilatkozat alapjána bevételeket terhelő, a magánszemély által átvállalt, valamint sajátkötelezettségként befizetett ekho levezetése, bevallása.1053-09: Egészségügyi hozzájárulási kötelezettség elszámolásaőstermelőként, családi gazdaság tagjaként, egyéni vállalkozóként, illetvemagánszemélyként.1053-10: Az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély, illetőlegnem egyéni vállalkozóként a járulék kötelezettség bevallása, a biztosításijogviszony adatai:• ha vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapottborravaló után 15%-os nyugdíjjárulékot kíván fizetni,• ha külföldi személytől szerzett járulékalapot képező jövedelmet, ésjárulékfizetési kötelezettsége van.1053-170: Átvezetési kérelem: Ha a személyi jövedelemadóban, egészségügyihozzájárulásban, vagy az egyéni nyugdíjjárulékban túlfizetésként jelentkezőösszeget, összegeket teljes egészében nem kéri vissza, és adófolyószámlákrakívánja átvezettetni.

211053-12-01 – 03: A mezőgazdasági őstermelők nyilatkozata:• adózási mód választása,• mezőgazdasági kistermelő nemleges bevallási nyilatkozata.1053-12-02 – 03: A mezőgazdasági őstermelői jövedelem levezetése: Ha Önaz őstermelői igazolványa alapján, regisztrált mezőgazdasági termelőként,illetőleg családi gazdaság tagjaként az őstermelőkre vonatkozó szabályok szerintadózik, és az e tevékenységéből származó – támogatások összegével csökkentett– bevétele a 600 000 forintot meghaladta és nem tesz nemleges nyilatkozatot, a1053-12-02-03 pótlapok a kötelezettségei levezetésére szolgálnak.1053-13-01 – 02: Egyéni vállalkozókra vonatkozó nyilatkozatok, avállalkozói tevékenységből származó jövedelemmel összefüggésben:• a jövedelemszámítás módszere,• a tevékenység megszüntetésével, szüneteltetéssel kapcsolatos adatok,• nyilatkozat az átalányadózás választásáról, megszüntetéséről,• a jövedelem-(nyereség)-minimum szerinti adózással kapcsolatosnyilatkozat,• csekély összegű támogatás (de minimis), az un. csoportmentességi és azadórendszeren kívüli támogatás nem érvényesítéséről szóló nyilatkozat,• nyilatkozat az egyéni vállalkozás özvegyi jogon vagy örökösként történőfolytatásáról, az adózási mód választásáról,• egyéni vállalkozás megszüntetésekor a pénztárgép elhelyezéséről.1053-13-03 – 07: Egyéni vállalkozók vállalkozói tevékenységből származójövedelmének és/vagy veszteségének levezetése, e tevékenység megszüntetése,szünetelése esetén.1053-13-08-01 – 03: Adatok a csekélyösszegű (de minimis), a kis ésközépvállalkozások, valamint a mezőgazdasági kis- és középvállalkozásoktámogatásáról.1053-14: Nyugdíjas egyéni vállalkozó járulék levezetése a biztosításijogviszony idejének közlése. Egészségügyi szolgáltatási és nyugdíjjáruléklevezetése, egyéni vállalkozói tevékenység nyugdíj mellett történő gyakorlásaesetén.1053-15: Bevallást kiegészítő nyilatkozat. 24 A jövedelem-(nyereség)-minimumszámítási kötelezettséggel összefüggésben adandó be.24 1995. évi CXVII. törvény (Szja) 49/B. § (8) bekezdés ba) pont és az Art. 91/A. § (1) bekezdés

22Ha valamelyik Önnek szükséges nyomtatvány a bevallási csomagból hiányzik,akkor azt az ügyfélszolgálatainkon ingyen beszerezheti.A bevallás 1053-16-01, 1053-16-02 és 1053-16-03-as számmal ellátott,önellenőrzésre szolgáló lapjai nem része a bevallási csomagnak!1053 FőlapA személyi adatok kitöltése (B) mezőA bevallási nyomtatvány első oldalán találhatóak az Ön személyi adatainakfeltüntetésére szolgáló előnyomtatott sorok.Figyelem! Amennyiben Ön rendelkezik adószámmal, családi gazdaságnyilvántartási számmal, őstermelői igazolvány számmal, regisztrációsokirat számmal azt a bevallás főlapján nem kell feltüntetnie, viszont abevallás részét képező lapok fejrészébe fontos beírnia!Abban az esetben, ha Ön családi gazdaság tagja, akkor a családi gazdaságnyilvántartási számát a 1053-12-es lapokon is fel kell tüntetnie az erreszolgáló helyen! Ha Ön a mezőgazdasági őstermelői adókedvezménytérvényesíteni kívánja, a regisztrációs okirat számát is fel kell tüntetnie a1053-12es lapokon. Amennyiben Ön mezőgazdasági őstermelőiigazolvánnyal rendelkezik, annak a számát a 1053-12-es lapokon is kellfeltüntetnie!Amennyiben a NAV honlapján elérhető bevallás kitöltő-ellenőrzőprogramot használja, úgy a program által felajánlott első oldalon lehetőségevan beírni, az adószámát is. Ettől kezdve minden Ön által kitöltött lapon aprogram biztosítja az adószáma megjelenését is.A nevének és adóazonosító jelének kitöltése után a születési nevét mindenesetben írja be függetlenül attól, hogy az a jelenlegi nevével megegyezik-e vagysem. A munkáltatói igazoláson szereplő adószámot, mely amunkáltatójának az azonosítója, a bevalláson nem szabad feltüntetnie!Levelezési címként azt a címet jelölje meg, ahol jellemzően tartózkodik. Agyorsabb ügyintézés érdekében kérjük, hogy írja be azt a telefonszámot is,amelyen napközben elérhető.Amennyiben a levelezési címe külföldi cím, ne felejtse el a kódkockában X-szeljelölni!Ha Ön külföldi állampolgár, a személyazonosságát adóazonosító jellel tudjacsak igazolni, az útlevelének számát nem használhatja az állami adóhatóságelőtti azonosításra. Ha az Ön állandó lakcíme nem Magyarországon van,

23levelezési címként a magyarországi tartózkodási helyét jelölje meg, ez utóbbihiányában tüntesse fel a külföldi lakcímét, és ne felejtse el a kódkockában X-szel jelölni!A (C) mezőHa Önnek valamelyik kiegészítő lapot ki kell töltenie, és be kell küldenie, akkorezt jelezze úgy, hogy az erre szolgáló négyzetbe beírja, hogy a beküldendőnyomtatványból hány darabot csatol. A bevalláskitöltő program elvégzi Önhelyett a benyújtandó lapok jelölését.Ügyeljen arra, hogy a kiegészítő lapokat is a jelölt helyen, alá kell írnia!Ha az Ön által befizetett, vagy a kifizető, munkáltató által 2010-re Öntől levontadó, adóelőleg, a foglalkoztató által levont nyugdíjjárulék, az Ön által befizetettjárulék, egészségügyi hozzájárulás összegéből visszatérítés jár Önnek, és atöbbletként mutatkozó összeget valamennyi adónemben teljes egészébenvisszakéri, visszatérítési igényét a bevallás első oldalán az erre szolgáló helyenjelezze az „X” beírásával! Ebben az esetben a 170-es kiegészítő lapot nem kellkitöltenie és beküldenie. A visszaigényelhető összegek teljes egészében történővisszatérítése természetesen csak akkor lehetséges, ha Önnek nincs köztartozása,illetve bevallási kötelezettségeinek eleget tett. 25Fontos! Ha van esedékessé vált köztartozása, az állami adóhatóság arendelkezésére álló adatok szerinti tartozása erejéig él a visszatartási jogával,vagyis csak a tartozást meghaladó összeget utalja vissza az Ön részére. Abbanaz esetben, ha Önnek köztartozása ugyan nincs, de nem tett teljes körűen elegetbevallási kötelezettségeinek, akkor csak ezen kötelezettségei teljesítésétkövetően kerül kiutalásra az Önnek járó összeg. Ezzel összefüggésbenkésedelmi pótlék felszámítására nem kötelezett az állami adóhatóság.Ha Ön az egyébként visszajáró összegnek csak egy részét kéri vissza, vagy a170-es lapon szereplő adónemek között átvezetést kér, vagy a visszajáróösszeget későbbi kötelezettségeire a számláján kívánja hagyni, akkor ezt isjelölje az „X” beírásával az erre fenntartott helyen!A visszakért összeggel összefüggésben kitöltendő mező (D)Az általános tudnivalókat olvassa el a 7. „A visszaigénylés szabályai” cím alatt!A visszakért összeget csak Önnek utaljuk vissza, ezért más személyt vagy másszemély pénzforgalmi szolgáltatónál (hitelintézetnél) vezetett számlájánakszámát ne jelölje meg, mert az visszaélésnek minősül.25 Art. 151. § (2) bekezdés

24A visszakért összeget pénzforgalmi számláról történő készpénzfizetéskézbesítése útján (postai úton) vagy a fizetési számlájára utalással kaphatja meg.Ha a visszaigényelt összeget a fizetési számlájára kéri, akkor az erre szolgálónégyzetekbe írja be a pénzintézeti számlaszámát. Ha az Ön számlaszáma csak2 x 8 jegyű, akkor a harmadik (utolsó) nyolc négyzetet hagyja üresen. Nefelejtse el a számláját vezető pénzintézet elnevezését, címét is feltüntetni.Szükség esetén a számlát vezető pénzintézet segítséget nyújt az adatokmegállapításához.Ha Ön pénzforgalmi számla nyitására kötelezett, akkor az Ön általvisszakért összeget csak a belföldi pénzforgalmi számlájára történőutalással kaphatja meg, ezért az erre szolgáló helyen azt kell feltüntetnie!Felhívjuk figyelmét, ha a 1053-02-es lapon él rendelkezési jogosultságávalés/vagy a 1053-16-os lapon az önellenőrzés eredményeként Önnekvisszajáró összeg mutatkozik, akkor is feltétlenül töltse ki ezt a táblát.Amennyiben Ön külföldi illetőségű és Magyarországon bankszámla nyitásáranem kötelezett, akkor a visszajáró összeg utalását külföldi bankszámlájára az Önáltal megadott devizanemben is kérheti. Ebben az esetben az (D) blokkban azerre szolgáló négyzetekben tüntesse fel a külföldi pénzintézeti számlaszámát. Aszámlaszámot a sor elején kezdje el beírni, és közök kihagyása nélkül folytassa.Amennyiben Ön az Európai Unió valamely tagországában bír adóügyiilletőséggel, fontos a nemzetközi pénzforgalomban alkalmazandóbankszámlaszám, az úgynevezett IBAN feltüntetése. Ennek oka, hogy másbankszámlaszám megadása esetén az átutalás hosszadalmasabb lehet.Amennyiben külföldi számlaszámként az IBAN számlaszámot tüntette fel,akkor ezt az „X” beírásával jelezze. Az erre szolgáló helyre feltétlenül írja be aSWIFT kódot is. Ne felejtse el az erre szolgáló négyzetekben az Ön általválasztott devizanem 3 betűből álló, nemzetközileg használt kódját (EUR azeurónál, USD az USA dollárnál, GBP az angol fontnál, SKK a szlovákkoronánál, PLN a lengyel zlotynál, stb.) is feltüntetni a deviza pontosmegnevezése mellett. A külföldi devizanemre történő átváltás költsége Öntterheli. Az erre szolgáló helyre feltétlenül írja be a külföldi pénzintézetelnevezését és címét (ország, város stb.) is, valamint tüntesse fel az országkódját is akkor, ha nem az IBAN számlaszámot, hanem egyéb külföldipénzintézeti számlaszámot jelölt meg. Érvényes országkódok például: AT –Ausztria, GB – Nagy-Britannia, CH – Svájc, CZ – Csehország, DE –Németország, FR – Franciaország stb. Az érvényes országkódok teljes jegyzékéta jegybanki információs rendszerhez szolgáltatandó információk köréről, aszolgáltatás módjáról és határidejéről szóló 13/2008. (XI.18.) MNB rendelet3. számú mellékletének 4.2. pontja tartalmazza, a lista az MNB honlapján(www.mnb.hu) található meg.

25Abban az esetben, ha Ön belföldi illetőségű, vagy külföldi illetőségű ugyan, debármely ok miatt Magyarországon bankszámla nyitására kötelezett, a visszajáróösszeg nem utalható külföldi bankszámlára. Ha ennek ellenére külföldibankszámlaszámot ad meg, a bevallása hibás lesz, a belföldi utaláshoz szükségesadatok megadásáig nem utalható ki az Ön részére visszajáró adó.Pénzforgalmi számlára történő utalásnál egyidejűleg a belföldi és a külföldiszámlaszám nem tüntethető fel!Amennyiben a visszatérítés módjaként a pénzforgalmi számláról történőkészpénzfizetés kézbesítése útján (postai átutalást) választja, akkor írja be azerre szolgáló helyre azt a címet, amelyre az utalást kéri. Postai címre kértutalásnál nem jelölhető meg külföldi cím. Abban az esetben, ha a bevallásabenyújtását követően rövid időn belül változik a lakcíme, javasoljuk afolyószámlájára történő átutalás választását.Ha postai átutalás útján kéri a visszatérítést, akkor a pénzforgalmi számlafeltüntetésére fenntartott helyet hagyja üresen. Pénzforgalmi számláratörténő utalás esetén a postai cím marad üresen.Figyelem! Amennyiben Ön a visszaigényelt összeg utalásához postai címetad meg, az irányítószám és helységnév megadását követően a közterületneve, jellege stb. megnevezéséhez a nyomtatványon megadott 24 négyzetethasználhatja fel! Erre azért van szükség, mert a posta az előírása szerint acím ezen részéhez 24 karakternél többet nem fogad el.Annak érdekében, hogy az Ön által visszaigényelt összeg biztosan, időbencélba érjen, a négyzetekbe a posta által beazonosítható címet írjon, mert amegadott négyzeteken túl írtakat nem lehet figyelembe venni.Az (E) mező„A törvényes képviselő, meghatalmazott neve, adóazonosító jele és címe”sorokat természetesen csak akkor kell kitölteni, ha az adózó kiskorú, vagy egyébok miatt kell őt a törvényes képviselőjének képviselnie. Kérjük, hogy abevalláson aláhúzással jelölje az € mezőben, hogy a bevallást Ön törvényesképviselőként vagy meghatalmazottként tölti ki és írja alá. Az elektronikus útonbeküldött bevallás esetén az aláhúzásra természetesen nincs módja.Az adóbevallást fő szabály szerint Önnek kell aláírnia.Lehetőség van arra is, hogy a bevallást az adózó helyett a törvényben 26meghatározott képviselője, meghatalmazottja írja alá.Az (F) mező26 Art. 7. § (1) bekezdés

26A bevallást aláírhatja a magánszemély törvényes képviselője.Amennyiben a meghatalmazó magánszemély, úgy a bevallástmeghatalmazottként aláírhatja:• közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt esetimeghatalmazás vagy megbízás alapján más nagykorú személy;• képviseleti jogosultságát igazoló ügyvéd, ügyvédi iroda, európaiközösségi jogász, adószakértő, okleveles adószakértő, adótanácsadó,könyvelő, számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásrajogosult gazdasági társaság alkalmazottja, tagja;• egyéni vállalkozó meghatalmazó esetén a képviseleti jogosultságátigazoló nagykorú alkalmazottja is.A teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazás, megbízás alapjánmeghatalmazott más nagykorú magánszemély csak eseti meghatalmazott lehet.Fontos! Az állami adóhatósághoz nem bejelentett, vagy az államiadóhatósághoz bejelentett, de a bevallás aláírására nem jogosult állandómeghatalmazott által aláírt adóbevallás a meghatalmazás csatolása nélkülérvénytelen, csak az állami adóhatósághoz bejelentett, a személyi jövedelemadóbevallás aláírására jogosult állandó meghatalmazott esetén lehet ameghatalmazás bevalláshoz történő csatolásától eltekinteni. A főlapon amegfelelő kódkockában kell jelölni az „X” beírásával. 27A meghatalmazásnak tartalmaznia kell a kiállítás időpontját, valamint ameghatalmazó és a meghatalmazott mindazon adatait, amelyből a meghatalmazóés a meghatalmazott személye egyértelműen megállapítható.Ne felejtse el a bevallása kitöltésének időpontját feltüntetni és a bevallástaláírni!1053-A lap kitöltéseHa nyomdai úton előállított nyomtatványt használ, ügyeljen arra, hogy mindenegyes lapon a neve, adóazonosító jele, és ha van, az adószáma feltüntetésrekerüljön!Az általános tanácsokon túlmenően Önnek csak azon sorokhoz fűzöttútmutatót kell áttanulmányoznia, amelyeknél érintett lehet.A munkáltatójától (társaságától) kapott 10M30-as igazolás 28 segít eligazodnia abevallás kitöltése során, tekintettel arra, hogy az igazoláson feltüntetettjövedelmek jogcímeinek sorszáma megegyezik a bevallás sorszámaival. Azon27 Art. 7. § (3) bekezdés28 Art. 46. § (1) bekezdés

27sorszám, amely hatszázzal kezdődik, olyan egyéb adatot tartalmaz, melyre abevallása kitöltése során szüksége lehet.Ha munkaviszonya 2010-ben megszűnt és nem létesített új munkaviszonyt, akilépéskor kapott Adatlap 2010. számú igazolást használja! Ha újmunkaviszonyt létesített és munkáltatójának átadta az Adatlapot, úgy a kapott10M30-as igazolásnak tartalmaznia kell az Adatlap összegeit is!Győződjön meg arról, hogy mit tartalmaz a munkáltató(k)tól kapott igazolás,mert azon nemcsak a munkaviszonyból származó jövedelem szerepelhet, hanemminden más (pl. az önálló tevékenységből, a különféle juttatásokból származó,valamint a költségtérítés és egyéb jogcímen megszerzett) bevétel is, amely amunkáltatójától származik. A munkáltatótól származó jövedelmeit a kapottigazolás alapján az adóbevallás azon sorában tüntesse fel, amely sorban az azigazoláson szerepel.Előfordulhat, hogy a kifizetőtől származó igazolások nem minden esetbentartalmazzák a bevallás megfelelő sorának sorszámát. Az igazolásnak azonbanmindig tartalmaznia kell a jövedelem kifizetés (juttatás) jogcímét, így ez alapjánis beazonosíthatja, mely sort kell kitöltenie. 29 Ha az igazolásban levont adó,adóelőleg is szerepel, ne felejtse el a 65-67. sorokban feltüntetni!Az összevont adóalapba tartozó jövedelmek 30Az összevont adóalap megállapítása (szuperbruttósítás) 31Fontos változás! Ebben az évben alkalmaznia kell az adóalap-kiegészítésrevonatkozó számításokat, melyek az előző évekhez képest több feladatotadhatnak Önnek.Az adóalap kiegészítést Önnek kell kiszámítania, attól függően, hogy az igazoltbevétele és költsége figyelembe vételével meghatározott jövedelem 100%-banvagy csak 78%-ban képezi az adóalap kiegészítés alapját. Feltétlenülfigyelmesen olvassa el a következő bevezetőt, mert az igazolásokon szereplő„alap” összege nem feltétlenül egyezik meg az adóalap-kiegészítésalapjával!2010. január 01-jétől az összevont adóalap az adóévben adókötelezettség aláeső valamennyi önálló, nem önálló tevékenységből származó, valamint egyébbevételből megállapított jövedelem, továbbá átalányadózás esetén az egyénivállalkozói, a mezőgazdasági kistermelői bevételből az átalányban megállapítottjövedelem növelve az adóalap-kiegészítés összegével. Az adóalap-kiegészítés29 Art. 46. §. (1)30 Szja-törvény VI. Fejezet31 Szja-törvény 29.§

28összege a jövedelemnek a társadalombiztosítási járulék általános mértékével(2010. január 01-jétől 27%), illetve biztosítás hiányában az összevont adóalapbatartozó jövedelmeket terhelő egészségügyi hozzájárulás (2010. január 01-jétől27%) mértékével számított összeg. Az adóalap kiegészítést számítani kellminden esetben, függetlenül attól, hogy például betegállományára tekintetteltáppénz kifizetésben részesült Ön és ezt a személyi jövedelemadón kívül nemterhelte más kötelezettség.A fentiek alapján tehát az összevont adóalap összegét az adóalapba tartozójövedelmek 1,27-szereseként kell meghatározni. Ha a jövedelem után Önkötelezett a társadalombiztosítási járulék, az egészségügyi hozzájárulásmegfizetésére (kivéve, ha azt költségként számolhatja el, vagy azt Önnekmegtérítették), az adóalap-kiegészítés alapjának a megállapított jövedelemneka megállapított jövedelem 78%-át kell figyelembe vennie. Az így kiszámítottösszeg 1,27-szerese lesz ebben az esetben az adóalap.Fontos! Az adatokat Önnek kell kiszámítania, függetlenül attól, hogy a kifizető(munkáltató) az év folyamán milyen összeget vett figyelembe az adóelőleglevonása során.Az összevont adóalap részét képező adóterhet nem viselő járandóságokra (pl.nyugdíj) az adóalap-kiegészítés nem vonatkozik, azt változatlan összegbenkell az előbbiek szerint összegzett, adóalap-kiegészítéssel megnöveltadóalapokhoz hozzáadva az összevont adóalapba beszámítani. Az adóterhet nemviselő járandóságot – függetlenül attól, hogy mely időszakra jár – a kifizetésekidőpontja szerint vegye figyelembe.A 1053-A lap 1 – 17. sorok „a” oszlopaiban a jövedelmek alapján számítottadóalap-kiegészítés alapjának összegét kell szerepeltetnie, míg a „d”oszlopaiban az alapadóalap-kiegészítéssel növelt összegeket (az „a” oszlop1,27-szerese) kell feltüntetni.Ez azt jelenti, hogy Önnek kell kiszámítania a jövedelméből az adóalapkiegészítésalapját (azaz a jövedelemének 100%-át, vagy 78%-át), és ezt Önnekkell beírnia az „a” oszlopokba is. Ezt a számítást a bevallásukat programmalkitöltőknek is maguknak kell elvégezniük.Nem önálló tevékenységből származó jövedelmek1. sor: A munkaviszonyból származó bérjövedelemA munkaviszonyból származó bérjövedelmét, a munkáltató(i)tól kapottigazolások [10M30-as, Igazolás(ok), Adatlap] alapján írja be ebbe a sorba!Az „a” oszlopba az adó alapját, a „d” oszlopba az adóalap-kiegészítéssel növeltösszeget írja be.

29Ebben a sorban kell szerepeltetni a külföldről származó, de a kettős adóztatáselkerüléséről szóló egyezmény alapján vagy ennek hiányában Magyarországonadóztatható azon jövedelmet, amely a külföldi jog szerinti olyan jogviszonyratekintettel illette Önt meg, amely a belföldi jog szerinti munkaviszonynak felelmeg.Ha Ön 2010-ben külszolgálatot teljesített, és a belföldi munkáltatójától kapottmunkaviszonyból származó jövedelme után külföldön (is) kellett adóznia, akkorvegye figyelembe a következőket! Amennyiben a jövedelme olyan országbanadózott, amely országgal van kettős adóztatást kizáró egyezményünk, akkorolvassa el a 16. és a 25. sorokhoz, ha olyan országban (is) fizetett adót, amelyországgal nincs a kettős adóztatást kizáró egyezményünk, akkor a 26. sorhozfűzött magyarázatot!Amennyiben a munkáltató által természetben nyújtott vagyoni érték juttatásanem minősül természetbeni juttatásnak, akkor munkaviszonyból származóbérjövedelem keletkezik.Bérnek minősül a munkáltató által átvállalt kötelezettség, vagy elengedetttartozás, valamint a magánszemély javára vagy érdekében teljesített kiadásteljes összege is.Bérnek minősül a munkáltató által az alkalmazottja számára – a munkaköre(tevékenysége) szerint a munkáltató által üzemeltetett gépjármű vezetőjekéntteljesített kilométer-futásteljesítménye alapulvételével – üzemanyagmegtakarításcímén fizetett összeg, amelyből legfeljebb havi 100 000 forintlevonható.Ha Ön társas vállalkozás tagja vagy egyéni vállalkozó, akkor az ott folytatottszemélyes közreműködés ellenértéke és a vállalkozói kivét összege nemmunkaviszonyból származó jövedelem, azt az 5. vagy a 11. sorban kellbevallania.Nem bér! A 21. sorban kell feltüntetni a vendéglátó üzlet felszolgálójaként afogyasztótól közvetlenül kapott borravaló összegét, valamint a felszolgálási díjcímén megszerzett összeget.Ha a munkáltatója az adóelőleg megállapításakor az érdekképviseleti tagdíjatfigyelembe vette (M30-as igazolás), akkor az 1. sorban igazolt összeg már nemtartalmazza az adóévben az érdekképviseleti tagdíj címén befizetett (levont)összeget. Ha az Ön által fizetett érdekképviseleti tagdíjat a munkáltatója évközben az adóelőleg megállapítása során nem vette figyelembe (nem szerepel azigazolás 51. sorában), vagy ha Ön valamely érdekképviseletet ellátó kamaránakis tagja, és a tagdíjat önálló tevékenység hiányában költségként nem tudjaérvényesíteni, úgy ezen összeggel a bérjövedelmét csökkentheti. A munkáltatója

30által levont, és az Ön által befizetett tagdíj együttes összegét az egyéb adatokközött ne felejtse el feltüntetni az 51. sorban!Alkalmi munkavállalóként szerzett jövedelemHa Ön 2010-ben alkalmi munkavállalóként is szerzett jövedelmet, és ezt azalkalmi munkavállalói könyvébe is bejegyezték, akkor ez is bérjövedelemnekminősül és az 1. sorban kell bevallania az állami foglalkoztatási szerv általkiadott igazolás alapján. Amennyiben Önnek az így megszerzett jövedelme a882 000 forintot nem éri el és más összevonás alá eső jövedelme nincs, ezt abérjövedelmet nem kell bevallania. Nem kell az alkalmi munkavállalásbólszármazó jövedelmét bevallania abban az esetben sem, ha az abból származóbérjövedelme a 882 000 forintot nem éri el, és e mellett csak adóterhet nemviselő járandóságnak minősülő jövedelmet szerzett. Olvassa el a 2. pont alattleírtakat is!Amennyiben az alkalmi munkavállalás során megszerzett jövedelme a 882 000forintot meghaladja, akkor azt be kell vallania. Fontos tudnia, hogy a kifizetettmunkadíj után az alkalmi munkavállalói könyvbe a munkáltató által beragasztottközteherjegy nem tartalmaz személyi jövedelemadó előleget. Ugyanakkor, atörvényi feltételek megléte esetén, a kapott igazolásban feltüntetett hónapokszámának figyelembe vételével adójóváírást érvényesíthet.Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében szerzett jövedelemÚj! Az egyszerűsített foglalkoztatás 32 2010. április 1-től az alkalmimunkavállalást, mint jövedelemszerzést felváltotta, az egyszerűsítettfoglalkoztatásról alkotott törvényben meghatározottak szerinti jövedelemszerzéslehetősége.A törvény szerint a háztartási munkából, valamint az idénymunkábólszármazó jövedelemről a magánszemélynek nem kell személyi jövedelemadóbevallást benyújtania, kivéve, ha• külföldi állampolgár vagy• az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelme az adóévben a840 000 forintot meghaladta vagy• az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelme mellett adóterhetnem viselő járandóságnak minősülő jövedelmen kívül más, adóbevallásikötelezettség alá eső jövedelme is volt.Amennyiben az egyszerűsített foglalkoztatás során megszerzett jövedelme a840 000 forintot meghaladja, akkor azt be kell vallania. A kapott igazolásbanfeltüntetett hónapok számának figyelembe vételével adójóváírást érvényesíthet.32 2009. évi CLII. törvény

31Fontos! Amennyiben Ön 2010. április 1. és 2010. július 31. közötti időszakbanalkalmi munkavállalóként, illetve kiemelkedően közhasznú szervezetnekminősülő munkáltatótól (alkalmi munkavállalóként) is szerzett jövedelmet,akkor az így megszerzett összes jövedelmet bérjövedelemként kell bevallania, akedvezményes szabály az ezeken a jogcímeken szerzett jövedelmekre nemalkalmazható! Értelemszerűen azon hónapok esetében, amelyekre bér illettemeg, adójóváírás érvényesíthető az egyéb feltételek megléte esetén.Figyelem! 2010. augusztus 1-jétől szerzett jövedelmek tekintetében felváltottaaz új egyszerűsített foglalkoztatásról 33 szóló lehetőség az előbbi előírásokat.Az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelemről a magánszemélyneknem kell személyi jövedelemadó bevallást benyújtania, kivéve, ha• külföldi állampolgár vagy• az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelme az adóévben a840 000 forintot meghaladta vagy• az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelme mellett adóterhetnem viselő járandóságnak minősülő jövedelmen kívül más, adóbevallásikötelezettség alá eső jövedelme is volt.Amennyiben az egyszerűsített foglalkoztatás során megszerzett jövedelme a840 000 forintot meghaladja, akkor azt be kell vallania. A kifizetéskor kapottigazolásban feltüntetett hónapok számának figyelembe vételével adójóváírástérvényesíthet.2. sor: A munkaviszonnyal kapcsolatos költségtérítésKöltségtérítésnek számít, amit a törvényben költségként elismert kiadásmegtérítésére kap a magánszemély. 34Ha Ön a munkaviszonyára tekintettel költségtérítést kapott, akkor ennek azigazolt és elismert költségek levonása után fennmaradó része a jövedelem. Akapott teljes bevételt e sor „b” oszlopában, az elszámolt költségek összegét a „c”oszlopban, az adó-kiegészítés alapját az „a” oszlopba, a „d” oszlopba azadóalap-kiegészítéssel növelt összeget tüntesse fel.Ha Ön nem kíván a költségeivel tételesen elszámolni, akkor a munkáltató általigazolt bizonylat nélkül elszámolható költséget írja be a bevallás „c” oszlopába.Ha tételesen kíván a kiadásaival elszámolni, akkor a munkáltató igazolásánfeltüntetett bizonylat nélkül elszámolható összeget nem veheti figyelembe, csaka számlával vagy bizonylattal igazolt kiadásait írhatja be a „c” oszlopba.33 2010. évi LXXV. törvény34 Szja-törvény 3. § 16. pont

32A költségelszámolás módja attól függ, hogy az Ön részére kifizetettköltségtérítés mértékét és feltételeit meghatározza-e kormányrendelet, illetvetörvény (továbbiakban: jogszabály). Ha igen, akkor a jövedelmet kétféleképpenlehet meghatározni:– vagy bizonylat nélkül, a jogszabályban meghatározott mérték számolható elköltségként, az e feletti rész egésze pedig adóköteles;– vagy számlák, bizonylatok (ideértve az útnyilvántartást is) alapján (tételesen)számolható el költség.Ha jogszabályban nem szabályozott költségtérítésben, költségátalánybanrészesült, akkor költséget csak számlák, bizonylatok alapján számolhat el.Ha Ön a saját gépkocsijának a hivatali, üzleti célú használatára tekintettelkifizetőtől kiküldetési rendelvény alapján költségtérítést kapott, és annakösszege nem haladja meg a bizonylat nélkül elszámolható mértéket, akkor aköltségtérítést nem kell bevallania.Be kell vallania a kiküldetési rendelvény alapján kapott költségtérítés teljesösszegét, ha az meghaladja a törvény szerinti mértéket. Ekkor a „b” oszlopban ateljes bevételt, a „c” oszlopban a költséget, az „a” oszlopba az adó-kiegészítésalapját, a „d” oszlopba pedig az adóalap-kiegészítéssel növelt összeget írja be.Ha Ön a személygépkocsiját rendszeresen használta hivatalos célra, és ezértátalány jellegű költségtérítést kapott, illetőleg, ha a munkáltatójától kapott esetikiküldetési költségtérítéssel szemben tételes elszámolást választ, akkor aköltségek levonása a hivatalos utakról vezetett útnyilvántartás alapján történhet.Az ilyen költségtérítést be kell vallania.A gépjárművel kapcsolatos költségek az üzemanyag-felhasználásra és az egyébfenntartásra, javításra fordított kiadásból állnak. A nem önálló tevékenységetfolytatók a jármű beszerzési árát semmilyen formában nem számolhatják elköltségként.Az üzemanyagköltség elszámolásánál fontos szabály, hogy az útnyilvántartásszerint megtett kilométerekre a módosított 60/1992. (IV.1.) Kormányrendeletbenmeghatározott fogyasztási normákat meghaladó üzemanyag-fogyasztás költségenem számolható el.Az üzemanyagköltség elszámolása számla alapján vagy a NAV által közzétett áralapján történhet. Egy adott negyedéven belül csak egyfajta ármeghatározásalkalmazható.A NAV által közzétett, 2010-re alkalmazható üzemanyagárakat azÚtmutató mellékletében találja meg!

33A fenntartási és javítási költségek számlák, bizonylatok alapján számolhatókel a hivatali, üzleti és magáncélú utak arányában. Az arányt az útnyilvántartásadatai alapján lehet megállapítani.Az előbbi módszer helyett saját tulajdonú személygépkocsi esetén lehetőség vana 9 forint/km normaköltség alkalmazására is. A normaköltség a járműfenntartásával, javításával kapcsolatos valamennyi költséget tartalmazza, azokfelmerülését külön igazolni nem kell.Normaköltség alkalmazásakor az üzemanyag költségét az előbb ismertetettmódon, az egyéb költségeket pedig a hivatali, üzleti utakra számolva akilométerenként 9 forint normaköltség alapján lehet elszámolni.Bedolgozói költségtérítésHa Ön bedolgozói jogviszonyára tekintettel kapott költségtérítést, akkor az ebevételével kapcsolatos költségeinek elszámolására választhatja, hogy a kapottköltségtérítésből az évi munkabér (munkadíj) 30%-át meg nem haladó összegetvonja le bizonylat nélkül. Ekkor más költséget nem számolhat el bedolgozóijogviszonyával kapcsolatosan.A költségek érvényesítésének másik módja a tételes költségelszámolás.A bevétel teljes összegét mindkét esetben e sor „b” oszlopába, a felmerült ésbizonylattal igazolt költségek (vagy a bizonylat nélkül elszámolható 30%)összegét a „c” oszlopba, a megmaradó adóköteles részt (ha van ilyen) az „a”oszlopba, a „d” oszlopba az adóalap-kiegészítéssel növelt összeget írja be. Ha aköltségtérítés címén megszerzett bevételből jövedelme nem származott, akkorennek a sornak az „a” és „d” oszlopába nullát kell írnia.Távmunka-végzésHa Önt a munkáltatója távmunka-végzés formájában foglalkoztatta 2010-ben, éserre tekintettel költségtérítést kapott, akkor e bevételével szemben csak tételesenszámolhatók el az igazolt kiadások. 35Költségként számolható el a távmunka-végzéshez, valamint a kapcsolattartáshozszükséges nem anyagi jószág, számítógép, számítástechnikai eszközmegszerzésére fordított 100 000 forintot meg nem haladó kiadás. Amennyibenaz előzőek szerinti kiadás a 100 000 forintot (2006. év augusztus 31-étmegelőzően beszerzett eszköz esetében az 50 000 forintot), meghaladja, akkor33%-os leírási kulcs alkalmazásával, értékcsökkenési leírás formájában35 Szja-törvény 3. számú melléklet I. fejezet 24. pont

34számolható el a beszerzés költsége. 36 Az értékcsökkenési leírás alkalmazásaesetén részletező nyilvántartások vezetése kötelező. 37Ugyancsak költségként számolható el az Internet-használat (egyszeri, havi,forgalmi) díja, valamint a munkáltató székhelyétől, telephelyétől elkülönültmunkavégzési hely bérleti díja, a fűtés, a világítás, a technológiai energia díja.Amennyiben a lakás és a munkavégzés helye műszakilag nem elkülönített,akkor az előzőek szerinti kiadások a távmunka-végzéssel arányosan, az adottköltségre jellemző mértékegységek (munkaidő, m 2 m 3 stb.) alapul vételévelszámolhatók el.3. sor: Külszolgálatért kapott jövedelemHa Önt a munkáltatója 2010-ben külföldön foglalkoztatta és erre tekintetteltérítést kapott, akkor – ha a vonatkozó nemzetközi egyezmény a jövedelemmagyarországi adókötelezettségét írja elő – a kapott összeget és adókötelesrészét ebben a sorban kell feltüntetnie. A külszolgálatra tekintettel kifizetett,Magyarországon adóköteles összeg (a törvényben meghatározott személyi körkivételével) teljes egészében bevétel, abból levonás 2010-ben nemérvényesíthető.Ha Ön nemzetközi közúti árufuvarozásban, illetőleg személyszállításbangépkocsivezető vagy árukísérő, akkor a külszolgálat címén szerzett bevételébőlnapi 25 eurónak megfelelő forintösszeget vonhat le, feltéve, hogy ezen kívülcsak a gépjármű üzemeltetéséhez kapcsolódó kiadásokat számolja elköltségként. A külföldi szállás díjára fordított összeg ebben az esetben része abevételnek, ugyanakkor költségként nem számolható el.Új! Ebben a sorban kell feltüntetni a Szja-törvény 3. sz. melléklet II/2. pontjaalapján a Magyar Honvédség állományában lévő, nem katonadiplomáciaitevékenységet végző magánszemély műveleti területen teljesített külföldiszolgálatára tekintettel megszerzett bevételének – ide nem értve a szállás(lakás) bérleti díjának, az utazási kiadásnak a megtérítését – 50 százalékátmeghaladó összeget, amennyiben bérjövedelemként kerül kifizetésre.A jövedelmet forintra átszámítva kell beírnia. A külföldi pénznembenkeletkezett bevételt, felmerült kiadást, valamint bármely bizonylaton külföldipénznemben megadott, az adó mértékének meghatározásához felhasznált adatotaz alábbiakban leírtak figyelembevételével a Magyar Nemzeti Bank (atovábbiakban: MNB) hivatalos devizaárfolyamán kell figyelembe venni. Azolyan külföldi pénznem esetében, amely nem szerepel az MNB hivatalos36 Szja-törvény 11. számú melléklet II. fejezet37 Szja-törvény 5. számú melléklet

35devizaárfolyam-lapján, az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyamotkell a forintra történő átszámításkor alkalmazni.A fenti rendelkezésétől eltérően, ha a magánszemély a bevételt külföldipénznemben szerezte, vagy ha a kiadást külföldi pénznemben fizette ki, ésrendelkezik az ott meghatározott időpontot – a külföldi pénz eladása esetén –követő 15 napon, illetve – külföldi pénz vétele esetén – megelőző 15 naponbelül pénzügyi intézmény által az adott külföldi pénz eladását/vételét igazoló, anevére kiállított bizonylattal, a figyelembe vett árfolyamot a bizonylat szerintiösszeg mértékéig alkalmazhatja a forintra történő átszámításhoz.A bevételnek nem része a külföldi szállás és utazás költségének megtérítéséreadott összeg.Ha Ön nem a munkaviszonyával összefüggésben kapott a külföldi kiküldetésretekintettel térítést, annak összegét és adóköteles részét a 16. sorban tüntesse fel!A munkáltatójától kapott M30-as igazolás alapján töltse ki ezt a sort.Az egyes adóévek között áthúzódó külszolgálat címén kifizetett összeget abbanaz évben kell az adókötelezettség szempontjából figyelembe venni, amelyikévben a kifizetés, illetőleg a külszolgálat elszámolása megtörtént.Fontos! Az adóköteles ellátmányt csak akkor kell a 3. sorban feltüntetnie, ha azután a kettős adóztatás elkerüléséről az adott országgal kötött egyezményrendelkezései szerint Magyarországon kell adót fizetnie. Ha a kapott összeg azegyezmény szerint külföldön adóköteles, de azt a belföldi jövedelemadókötelezettségénél figyelembe kell venni, akkor azt nem itt, hanem a16. sorban vagy a 25. sorban kell szerepeltetnie attól függően, hogy az adottországgal fennálló egyezmény a külföldön adóztatható jövedelmek belföldöntörténő figyelembe vételéről hogyan rendelkezik.Abban az esetben, ha a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény szerint akapott összeg Magyarországon mentesül az adó alól, de a jövedelmet aMagyarországon adóztatható jövedelmek utáni adó megállapításánál figyelembekell venni, akkor az ilyen jövedelem adóterhet nem viselő járandóságnakminősül, melyet a 16. sorban kell bevallania.Ha a kapott összeg a kettős adóztatást kizáró egyezmény szerint külföldönadóztatható, de az egyezmény rendelkezései értelmében az belföldön isbeszámítható az összevont adóalapba, de a külföldön megfizetett adóval abelföldön fizetendő adót csökkenteni kell, akkor ezt a jövedelmet a 25. sorbankell feltüntetni.

36Amennyiben a kettős adóztatást kizáró egyezmény hiányában a jövedelemkülföldön és belföldön is adóköteles, a jövedelmet a bevallás 26. sorában kellszerepeltetnie.4. sor: Más bérjövedelemEbben a sorban azokat a bérjövedelmeket kell feltüntetnie, amelyeket nem amunkaviszonyával összefüggésben kapott, de ezeket a személyijövedelemadóról szóló törvény bérnek minősíti.Ilyenek:• a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szólótörvény alapján folyósított vállalkozói járadék, álláskeresési járadék,álláskeresési segély, ha ennek megállapítására nem a magánszemélyreirányadó öregségi nyugdíjkorhatár öt évet meg nem haladó időtartamonbelüli betöltésére is figyelemmel került sor (ha igen, a 18. sorba írja be azálláskeresési segély összegét, az ott leírtak figyelembevételével), továbbáa kereset kiegészítés és a keresetpótló juttatás,• a Magyar Honvédségnél tartalékos katonai szolgálatot teljesítőkilletménye,• nem a munkaviszonnyal összefüggésben kapott adókötelestársadalombiztosítási ellátás (pl. a biztosítási jogviszony megszűnésétkövetően – passzív jogon -, illetőleg az egyéni vállalkozóként, a társasvállalkozás tagjaként kapott táppénz, a gyed stb.),• a szociális igazgatásról szóló törvény alapján kapott adóköteles juttatások,ha azok nem minősülnek adóterhet nem viselő járandóságnak. (pl. aközösségi munkáért kapott összeg),• a regionális egészségbiztosítási pénztár által kifizetett táppénz összege.Ha Ön 2010-ben munkaviszonyból származó jövedelmet pótló kártérítést,vagy felelősségbiztosítás alapján munkaviszonyból származó jövedelmethelyettesítő kártérítést (nem kártérítési járadékot) kapott, de azt nem amunkáltatója fizette ki, akkor azt is ebben a sorban szerepeltesse. Ugyancsakbérnek minősül az olyan kártérítés is, amelyet az egyébként bérnek minősülő, azelőzőekben felsorolt jövedelmek pótlására kapott.Az 1988. január 1-jét megelőzően megállapított baleseti járadék adómentes, haazt később a bruttósított átlagkereset alapján nem emelték fel, az ilyenjövedelmet nem kell bevallania. Az adómentesség akkor is megilleti Önt, ha azelőzőek szerinti járadékát egy összegben fizették ki (megváltották).Az adóköteles baleseti járadékot, mint adóköteles társadalombiztosításiellátás, ugyancsak más bérjövedelemnek tekintendő. Ha Ön nyugdíjas és az

37öregségi nyugdíj korhatárt betöltötte, akkor a jövedelempótló kártérítésijáradékot ne ide, hanem a 18. sorba írja be, a kapott igazolás alapján. Ha Ön évközben töltötte be az Önre vonatkozó nyugdíjkorhatárt, úgy a korhatárbetöltésének időpontjától folyósított kártérítési járadékot szintén a 18. sorbankell feltüntetni.5. sor: Más nem önálló tevékenységből származó jövedelmekEbben a sorban kell bevallania azt a jövedelmét, amelyet jogszabály alapjánválasztott tisztségviselőként – nem egyéni vállalkozás keretében – végzetttevékenységére tekintettel gazdasági társaságtól, társasháztól, alapítványtól stb.kapott az adóévben.A könyvvizsgálói tevékenységre tekintettel megszerzett jövedelmet nem ebben,hanem a 10. sorban kell bevallani!2010. január 1-től az európai parlamenti, az országgyűlési képviselői, valamint ahelyi önkormányzati képviselői tevékenység is önálló tevékenységből származójövedelemnek minősül, ezért ezt is a 10. sorban kell szerepeltetni.Ha Ön gazdasági társaság, közhasznú társaság, jogi személyiséggel rendelkezőmunkaközösség vagy ügyvédi, végrehajtói iroda, szövetkezet, vagyerdőbirtokossági társulat, MRP szervezet vezető tisztségviselője, akkor az etevékenységére tekintettel a társaságtól (munkaközösségtől, ügyvédi irodától)kapott jövedelmét ebben a sorban kell bevallania. A megbízási jogviszonybanellátott vezető tisztségviselői tevékenységére tekintettel kapott ellenértéket is –nem önálló tevékenységből származó bevételként – itt kell feltüntetnie, ezért a10 százalék költséghányad levonására nincs lehetősége. Abban az esetben, haÖn a gazdasági társaságban vezető tisztségviselői tevékenységétmunkaviszonyban látja el, úgy az e tevékenysége ellenértékét nem ebbe, hanemaz 1. sorba írja be.Ebben a sorban kell bevallani a társas vállalkozás magánszemély tagjaként, aszemélyes közreműködés ellenértékeként kapott jövedelmet.A társas vállalkozás személyes közreműködő tagjának a 2010. éviadókötelezettségére vonatkozóan a személyes közreműködői díj-kiegészítésrevonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmaznia.Döntése szerint, az előzőek alkalmazása esetén, a személyes közreműködői díjkiegészítésösszege után kedvezmény érvényesíthető, melyet a 43. sorbanszerepeltethet.

38A személyesen közreműködő tag által – külön jogszabály szerint – felszolgálásidíj címén megszerzett bevétel adóterhet nem viselő járandóságnak minősül, azta 21. sorban kell szerepeltetni!Nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül és itt kellbevallania azt az értékpapír juttatást is, amelyet a nem önálló tevékenységalapjául szolgáló jogviszonyával összefüggésben, arra tekintettel kapott.Ebben a sorban kell szerepeltetnie a nem önálló tevékenységére tekintettel, vagyegyébként a nem önálló tevékenység alapjául szolgáló jogviszonyávalösszefüggésben a társaság által átvállalt kötelezettséget, vagy elengedetttartozást, valamint az Ön javára vagy érdekében teljesített kiadás teljes összegétis.Itt kell feltüntetnie a nem önálló tevékenységével összefüggésben, etevékenységére tekintettel kapott más egyéb összegeket is, például a jutalmat,vagy a természetbeni juttatás pénzbeli megváltása címén kifizetett összegeket.(Pl. étkezési, ruházati, üdülési pénzbeli juttatások.)Nem önálló tevékenységből származó bevételnek minősül a társas vállalkozásszemélyesen közreműködő tagjának (a társas vállalkozás által üzemeltetettgépjármű vezetőjeként teljesített kilométer-futásteljesítménye alapulvételével)üzemanyag-megtakarítás címén kifizetett összeg is. A bevételből levonhatóhavonta 100 000 forint, és a fennmaradó összeg számít jövedelemnek.Amennyiben Ön a társaság tagjaként, külön megbízási szerződés alapjánteljesített mellékszolgáltatást, ennek ellenértéke önálló tevékenységbőlszármazó jövedelemnek minősül, amelyet a 10. sorban kell feltüntetnie!Ha a munkáltató (kifizető) a nem önálló tevékenység alapjául szolgálójogviszonyára tekintettel, az Ön javára olyan biztosítási szerződést kötött,amelynek díja adóköteles, azt is itt kell bevallania.Abban az esetben, ha a biztosító szolgáltatására a munkáltató (kifizető) voltjogosult, de ezt az összeget kifizették Önnek, akkor Önnél olyan jogcímenkeletkezett adóköteles jövedelem, amilyen jogcímen történt a kifizetés.Ha a munkáltató a biztosítóval kötött szerződést (melyben Ön a biztosított, akedvezményezett pedig a munkáltató) utólag úgy módosítja, hogy Ön vagy azÖn hozzátartozója válik a szolgáltatás jogosultjává, úgy az Ön adókötelesjövedelmévé válik a korábban már befizetett összes biztosítási díj(természetesen a szerződés módosítását követően fizetendő díj is) attól ahónaptól kezdődően, amelyben a szerződés módosítására sor kerül, ha abiztosítás díja egyébként nem adómentes.

39A segítő családtagként megszerzett jövedelmet is ebben a sorban kell bevallani.Ebben a sorba kell feltüntetni azt a belföldön adóztatható külföldről származójövedelmet, amelyet a vonatkozó kettős adóztatást elkerülő nemzetköziegyezmény szerint – munkaviszonynak nem minősülő – nem önálló munkábólszármazónak kell tekinteni. Ezt a külföldről származó jövedelmet a bevallás192. sorában is fel kell tüntetni!Az említett jövedelmek nem minősülnek bérnek, így ezek után adójóváírástnem lehet érvényesíteni!Nem minősül nem önálló tevékenységből származó bevételnek a különjogszabály szerinti felszolgálási díjként megszerzett bevétel, így azt a 21.sorban kell szerepeltetnie.6. sor: Nem önálló tevékenységgel kapcsolatos költségtérítésHa Ön a nem önálló tevékenységére tekintettel kapott költségtérítést, akkor akapott M30-as igazolás alapján, a bevétel teljes összegét e sor „b” oszlopába, azelszámolt költségeket a „c” oszlopba, az adó kiegészítés alapját (ha van) a „a”oszlopba a „d” oszlopba az adóalap-kiegészítéssel növelt összeget kell beírnia.Ha Ön a saját gépkocsijának a hivatali, üzleti célú használatára tekintettelkifizetőtől kiküldetési rendelvény alapján költségtérítést kapott, és annakösszege nem haladja meg a bizonylat nélkül elszámolható mértéket, akkor aköltségtérítést nem kell bevallania.A költségelszámolás részletes szabályai a 2. sornál találhatóak.8. sor: A 2010-ben kapott végkielégítésnek a 2010. évi jövedelemszámításnálfigyelembe vett részeHa az Ön munkaviszonya megszűnt, és ezzel összefüggésben 2010-benvégkielégítést kapott, akkor a törvényben meghatározott mértéknek megfelelőösszeget kell ebben a sorban bevallania. (Az állami végkielégítés is ilyennekszámít.)Amennyiben Ön a 2010. adóévben törvény alapján megillető végkielégítéstkapott, és érintett a magánszemélyek egyes jövedelmeit terhelő különadóvalis erre az évre, úgy a végkielégítésre – a személyi jövedelemadóról szólótörvény rendelkezésétől eltérően – az évek közötti megosztást nemalkalmazhatja.Vegye elő a kifizetőtől kapott (helyesbített) igazolást, és annak figyelembevételével töltse ki e sort.

40Az összeg egy hónapra jutó részét annyiszor kell itt figyelembe vennie 2010. évijövedelemként, ahány teljes hónap a munkaviszony megszűnésétől2010. december 31-ig eltelt. A 65. sorban a helyesbített levont adóelőleget is amegosztás arányában vegye figyelembe! Az adóelőleg megosztásához szükségestudnivalókat az 65. sornál találja.Ha a hónapokra való osztás miatt a végkielégítés egy részét a következő évbenkell – nyilatkozat hiányában – figyelembe vennie, akkor a fennmaradó részt, abevallás 50. sorában kell feltüntetnie. Ne feledje el a következő évre (évekre)átvitt hónapok számát is beírni az erre szolgáló négyzetekbe!Az 53. sorban ne felejtse el kitölteni a 2010. évi jövedelemszámításnálfigyelembe vett hónapok számát beírni!Ha a törvényben meghatározott mértéknél magasabb összegű végkielégítéstkapott, akkor ezt a részét a végkielégítésnek nem itt, hanem teljes egészébenaz 5. sor, a más nem önálló tevékenységből származó jövedelmekösszegében kell szerepeltetnie, a kifizető (helyesbített) igazolása alapján!Lehetősége volt arra is, hogy a kifizetést megelőzően a munkáltatónak adottnyilatkozata alapján a 2010-ben kapott törvényben meghatározott mértéket megnem haladó végkielégítésére a megosztási szabályt ne alkalmazza, hanem avégkielégítés teljes összege után az adófizetési kötelezettségét 2010-benteljesítse. Amennyiben az előzőek szerint nyilatkozott, akkor azt a bevalláskitöltése során már nem változtathatja meg, vagyis a megosztási szabályt nemalkalmazhatja. Ebben az esetben, a 2010-ben az Ön részére kifizetettvégkielégítés teljes összegét a kifizető (helyesbített) igazolása szerint a bevallás5. sorába, a más nem önálló tevékenységből származó jövedelmek összegébeírja be, és az 50. sort ekkor értelemszerűen nem kell kitöltenie.A végkielégítés nem minősül bérnek, így utána adójóváírás sem illeti meg.Abban az esetben, ha a megosztás mellett döntött (a kifizetéskor nemnyilatkozott), akkor utóbb, a bevallás kitöltésekor ezt a döntését semváltoztathatja meg.Amennyiben Önt a 2010. adóév vonatkozásában a jogviszonymegszűnéséhez kapcsolódó egyes jövedelmeit terhelő különadó kötelezettség(is) terheli, akkor azt az erre a célra rendszeresített, külön bevalláson kellteljesítenie.9. sor: A 2009. évben kapott végkielégítésnek a 2010. évi jövedelemszámításnálfigyelembe vett része

41Ha Ön a 2009. évben kapott az előzőek szerinti végkielégítést és annak összegétmegosztotta, akkor most ebben a sorban az egy hónapra jutó részt annyiszor kellfigyelembe vennie, ahány hónapot még nem számolt el. (Vegye elő a 0953-asadóbevallását és a végkielégítésről kapott igazolását!) A 2010. évben figyelembevehető, levont adóelőleget a megosztás arányában a 68. sorban tüntesse fel! Azadóelőlegként figyelembe vehető összeg kiszámítására vonatkozó szabályokat a68. sorhoz fűzött magyarázat tartalmazza.A 2009. évben kapott végkielégítés összegének a 2010. évben figyelembeveendő részére eső hónapok számát az 54. sorba kell beírnia!Önálló tevékenységből származó jövedelmekÖnálló tevékenység minden olyan tevékenység, amelynek eredményeképpenbevételhez jut, és amely bevétel nem tartozik a nem önálló tevékenység körébe.Ide tartozik különösen az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő, abérbeadó, a választott könyvvizsgáló tevékenysége, az európai parlamenti, azországgyűlési képviselői, a helyi önkormányzati képviselői tevékenység.Általános adózási szabályokEzt a részt gondosan olvassa el akkor, ha önálló tevékenységből bevételt szerzett2010-ben, mert a 10. sorban szereplő jövedelmekre vonatkozó általánostudnivalókat itt találja meg.Az önálló tevékenységből származó jövedelmet kétféleképpen lehetmegállapítani.Tételes költségelszámolásAz egyik esetben a jövedelem meghatározása a tételes költségelszámolásmódszerével történhet. Ebben az esetben valamennyi költséget – akormányrendeletben vagy törvényben meghatározott mértékű költségekkivételével – számlával kell igazolni. A tárgyévi bevétellel szemben csak atárgyévi költségek vonhatók le. A bevétel hiányában el nem számolt, 2010-benfelmerült költséget a következő évi bevétellel szemben nem lehet érvényesíteni.A tevékenységgel összefüggésben kapott költségtérítés is része a bevételnek.Több önálló tevékenység esetén a bevételeket és a bevételek megszerzéseérdekében felmerülő kiadásokat tevékenységenként külön-külön kell figyelembevenni, azaz, az egyik önálló tevékenység vesztesége a másik önálló tevékenységnyereségét nem csökkentheti.Azokat a kiadásokat, amelyek nem kizárólag a jövedelemszerző tevékenységgelkapcsolatban merültek fel (világítás, fűtés stb.), a jövedelemszerzőtevékenységgel arányosan lehet elszámolni. A költségelszámolásnál a költségnemre jellemző felhasználási mértéket kell alapul venni (m 2 , m 3 , kwh).

42Költségként csak azok a kiadások számolhatók el, amelyeket a törvényköltségnek elismer. A személyes szükségletet is fedező kiadások költségkéntnem érvényesíthetők az előzőekben már ismertetettek kivételével.A tételes költségelszámolás keretében a 100 000 forint alatti, kizárólag üzleticélú tárgyi eszközök beszerzési, előállítási költsége egy összegben elszámolható.A tevékenységhez használt 100 000 forint feletti egyedi beszerzési értékű tárgyieszközök beszerzési ára teljes egészében költségként nem vonható le abevételből még értékcsökkenési leírással sem.Az önálló tevékenységet folytató magánszemély a saját tulajdonú gép,berendezés, felszerelés adóévben történő használatba vétele esetén átalányformájában érvényesíthet értékcsökkenési leírást. 38 Az értékcsökkenési leírás azadott tárgyi eszköz beszerzési, előállítási értékének 50%-a, legfeljebb – többilyen tárgyi eszköz esetén is – az éves bevétel 1%-a lehet. Ezen a címen kiadáscsak egy ízben, a használatbavétel évében számolható el költségként.Ha Ön a 2010-ben használatba vett tárgyi eszközöket, nem anyagi javakat többönálló tevékenységéhez is használja, akkor a kiadást (az átalányban érvényesítettértékcsökkenési leírást is) csak az egyik önálló tevékenysége bevételévelszemben számolhatja el költségként.Személygépkocsi 2010-ben történő használatbavétele esetén – feltéve, hogy aztaz önálló tevékenységet folytató magánszemély a tevékenységéhez is használja– az éves bevétel 1%-a, de legfeljebb egy személygépkocsi beszerzési árának10%-a számolható el költségként. 39 Ezen a címen költség ugyancsak egy ízben,a használatbavétel évében számolható el. Ez az 1% az egyéb nem kizárólagüzemi (üzleti) célt szolgáló tárgyi eszközök átalányban elszámoltértékcsökkenési leírásán felül érvényesíthető.Abban az esetben azonban, ha a személygépkocsi-használattal összefüggő, azüzemanyagköltségen felüli kiadásait a kilométerenkénti 9 forintosszemélygépkocsi normaköltség alkalmazásával számolja el, akkorértékcsökkenési leírást még átalányban sem érvényesíthet, mert a normaköltséga személygépkocsi átalányban elszámolt értékcsökkenési leírását istartalmazza. 40 A személygépkocsi használatával kapcsolatosan felmerülő egyébkiadások elszámolása a 2. sorhoz fűzött magyarázatban foglaltak értelemszerűalkalmazásával történik.Amennyiben Ön művészeti tevékenységet folytat, és az e tevékenységébőlszármazó jövedelmét tételes költség elszámolási módszerrel határozza meg, – a38 Szja-törvény 3. sz. melléklet III./2. pont39 Szja-törvény 3. sz. melléklet IV. fejezet 2. pont40 Szja-törvény 3. sz. melléklet IV. fejezet 3. pont

43tevékenység jellegétől függően – költségként érvényesítheti a tevékenységévelösszefüggésben igénybe vett szolgáltatások ellenértékét, valamint az ilyeneszközök, termékek vásárlására fordított kiadást. Az előadóművészitevékenysége esetén a színpadi megjelenéshez kapcsolódó kiadás ugyancsakköltségként érvényesíthető. 41A művészeti tevékenységet folytató magánszemélyek egyes költségeiről szóló39/1997. (XII.29.) MKM-PM együttes rendelet határozza meg, hogy melyművészeti tevékenységek esetén alkalmazhatók az előzőekben ismertetettköltség-elszámolási szabályok. Ugyanezen jogszabály rendelkezik arról is, hogyaz olyan kiadás esetében, amely a személyes vagy családi szükséglet kielégítésétis szolgáló termék, szolgáltatás ellenértéke, az igazolt összegnek csak az 50%-aérvényesíthető költségként.Ha Ön a költségeit bizonylattal igazolni nem tudja, és a kifizetéskor tételesköltségelszámolásról nyilatkozott a kifizetőnek, akkor a „b” oszlopba a bevételt,az „a” oszlopba az adóalap-kiegészítés alapját (a bevétel teljes összegét), a „d”oszlopba az adóalap-kiegészítéssel növelt összeget kell beírnia, mivel abizonylat nélküli költségelszámolásra nem jogosult. A „c” oszlopot ebben azesetben üresen kell hagyni.Bizonylat nélküli költségelszámolásTekintheti a bevétel 10%-át is költségnek, ezt az összeget nem kell számlávaligazolni.Az önálló tevékenységgel összefüggésben kapott költségtérítés ekkor is része abevételnek, és a költségtérítésnek is csak a 10%-a számolható el költségként.A két módszer vegyesen nem alkalmazható!Ha valamely önálló tevékenységből származó jövedelmét a 10%-osköltséghányad alkalmazásával határozza meg, akkor más önállótevékenységénél a tételes költségelszámolást nem alkalmazhatja. (Pl.: ha Önmezőgazdasági őstermelő és a tételes költségelszámolást választotta, akkor, havan gép, vagy ingatlan bérbeadásából származó bevétele – feltéve ez utóbbinál,hogy ez után a jövedelme után az összevont adóalap részeként kíván adózni –, ebevételével szemben is csak a tételes költségelszámolást alkalmazhatja.)Nem zárja ki a bizonylat nélküli költség elszámolási lehetőséget az önállótevékenységével kapcsolatosan, ha Ön egyéni vállalkozó is és a vállalkozásábólszármazó jövedelmének megállapítására akár a vállalkozói személyijövedelemadózási, akár az átalányadózási módot választotta. Ugyancsak41 Szja-törvény 3. sz. melléklet I. fejezet 22. pont

44alkalmazhatja a bizonylat nélküli költség-elszámolási módot akkor, ha amezőgazdasági kistermelésből származó jövedelmének a megállapításáraátalányadózást választott, vagy mint fizetővendéglátó az e tevékenységéretételes átalányadózást alkalmaz.Mivel a nem önálló tevékenységgel összefüggésben kapott költségtérítésjövedelemtartalmának a megállapítására a 10%-os szabály nem alkalmazható, azilyen költségtérítés mellett az önálló tevékenységből származó jövedelemkiszámításánál a bizonylat nélküli költség-elszámolási mód választható.Amennyiben Ön a kifizető felé bármely önálló tevékenysége ellenértékénekkifizetésekor az adóelőleg alapjául szolgáló adóalap megállapításakor tételesköltségelszámolásra vonatkozó nyilatkozatot tett, úgy a 10%-os szabálytsemmilyen önálló tevékenységéből származó jövedelmére nem alkalmazhatja azadóévben. Tételes költségelszámolásra tett nyilatkozat esetén feltétlenül olvassael a 63. és 78. sorhoz fűzött magyarázatot is, a költségkülönbözet alapjánfizetendő 39%-os és 12%-os adóknál!Támogatás címén szerzett bevételA 2010. évben kapott támogatás cél szerinti felhasználásával összefüggésben a2010. évben költségként (értékcsökkenésként) elszámolt összeget kellbevételként figyelembe vennie.Ha Ön a korábbi adóévekben kapott támogatás felhasználásával összefüggésben2010-ben költséget (értékcsökkenést) számolt el, akkor ezt az összeget is azadott tevékenység bevételéhez kell hozzászámítania.Ha a támogatást egészben vagy részben vissza kell fizetnie, akkor avisszafizetett, de bevételként még el nem számolt összeget nem kell bevételkéntfigyelembe vennie. A visszafizetési kötelezettség miatt keletkezett késedelmikamat, késedelmi pótlék vagy más hasonló jogkövetkezmény miatt teljesítettkiadás költségként nem számolható el. A bevételként már elszámolt résztekintetében az önellenőrzésre vonatkozó szabályok szerint kell eljárnia, vagyisarra az évre vonatkozóan kell önellenőrzést végeznie, amely évben avisszafizetett összeget bevételként elszámolta.Ha Ön a támogatást a cél szerinti felhasználást igazoló számla ellenében, vagy acél szerinti felhasználás teljesülésének igazolása alapján utólag kapta meg, akkorazt nem kell bevételként figyelembe vennie abban az esetben, ha a kiadástkorábban (a megelőző adóévben vagy adóévekben) költségként mégértékcsökkenési leírás formájában sem számolta el, és a folyósítást követőensem érvényesítette.

45Ha Ön olyan támogatást kapott, amelyet jogszabály vagy államközimegállapodás adómentesnek minősít, vagy amelyet egyéb okból nem kellbevételként figyelembe vennie, úgy az ebből teljesített cél szerinti kiadások semszámolhatók el költségként.A más önálló tevékenységekre vonatkozó sajátos szabályokat, a 10. sorhozfűzött magyarázatnál és a mezőgazdasági őstermelők, illetve az egyénivállalkozók bevallási lapjához készült útmutatóban találja meg.10. sor: Önálló tevékenységből származó jövedelemHa Önnek önálló tevékenységből voltak jövedelmei, azokat együttesen e sorbakell beírnia. Vegye elő, a kifizető(k)től kapott igazolás(oka)t!Az önálló tevékenységből származó bevételt a „b” oszlopba, az adóévbenfelmerült, igazolt költséget a „c” oszlopba, az adóalap-kiegészítés alapját az „a”oszlopba, az adóalap-kiegészítéssel növelt jövedelmet pedig a „d” oszlopba írjabe. Amennyiben a jövedelmének a meghatározására a 10%-os szabályalkalmazását választotta, akkor a „b” oszlopba a bevételt, a „a” oszlopba annak90%-ának figyelembe vételével meghatározott adóalap-kiegészítés alapját írjabe. A „c” oszlopot ebben az esetben hagyja üresen.Ha a bevétel megszerzésekor a kifizetőnek tételes költségelszámolásról tettnyilatkozata miatt a bizonylat nélküli költség-elszámolási módszert nemalkalmazhatja, és bizonylat alapján költséget elszámolni nem tud, akkor a „b”oszlopba a bevételt, az „a” oszlopban a bevétellel megegyező adóalapkiegészítésalapját, a „d” oszlopban az adóalap-kiegészítéssel növelt jövedelmetkell beírnia. A „c” oszlop ekkor is üresen marad.Ebbe a sorba kell beírnia, ha a tevékenységet nem egyéni vállalkozóként,nem az egyéni vállalkozói igazolványában feltüntetett tevékenységkéntfolytatja• az ingóság bérbeadásából származó jövedelmet,[Ha az Ön által bérbe adott vagyontárgy közös tulajdonban van, akkor főszabályként az e tevékenységből származó jövedelem után Önnek, mint atevékenységet folytatónak kell adóznia. A törvény lehetőséget ad arra,hogy a tulajdonostársak a jövedelmet a tulajdoni hányadok arányábanmegosszák. Ilyenkor a bevallásban bevételként, költségként ésjövedelemként az egy főre jutó értékeket kell szerepeltetni. Társasháziközös tulajdon hasznosítása esetén az adókötelezettség kizárólag atársasházat terheli. Amennyiben Ön az ingóságát nem bérbe adta, hanemrendszeres vagy üzletszerűen végzett tevékenység keretében (az általánosforgalmi adó szabályszerűen bejelentkezett alanyaként az adólevonási

46joga megnyílt) értékesítette, akkor az ebből származó jövedelménekkiszámítására az önálló tevékenységből származó jövedelmekrevonatkozó szabályokat kell alkalmaznia, és a jövedelmét is ebben asorban kell bevallania. Ebben az esetben az ingó értékesítéséből származójövedelemre vonatkozó, 200 000 forintig terjedő adómentesség Öntértelemszerűen nem illeti meg.]• a termőföldnek nem minősülő ingatlan bérbeadásából származójövedelmet – ha annak adózására nem a 25%-os adózási módotválasztotta,• a magánóraadásból stb. származó jövedelmet,• az újításból származó jövedelmet,• szellemi tevékenységből származó jövedelmet,• a gazdasági társaságban választott könyvvizsgálóként végzett munkáértkapott tiszteletdíjat,• a virág- és dísznövénytermesztésből származó jövedelmet, ha nemszámolhatja el őstermelői bevételként,[Amennyiben Ön őstermelői igazolvány birtokában vagy családi gazdaságtagjaként szőlő vagy dísznövénytermesztéssel foglalkozik, akkor az etevékenységéből származó jövedelemmel kapcsolatos adózásitudnivalókat a 12-es pótlapokhoz készült útmutató mellékletében találjameg.]• lábon álló (betakarítatlan) fának vagy más termésnek, terménynek aföldingatlan tulajdonosváltozása nélkül történő értékesítéséből származójövedelmet, 42• ha az ellenőrzött tőkepiaci ügylete a kereskedelmi áru ténylegesátadásával szűnik meg, és Ön a kereskedelmi áru átruházója, akkor apénzben megszerzett bevétel adókötelezettségére Önnek az önállótevékenységből származik jövedelme, és azt itt kell bevallania. 43Ingatlan bérbeadásából származó jövedelemAz ingatlan bérbeadásából származó jövedelem fő szabály szerint elkülönültenadózó jövedelemnek minősül, így az nem része az összevont adóalapnak, ezértazt nem ebben, hanem a 1053-04 lap 164. sorában kell szerepeltetni. Az ezzelkapcsolatos tudnivalókat a 164. sorhoz fűzött magyarázat tartalmazza. A törvénylehetőséget ad arra, hogy a termőföldnek nem minősülő ingatlan bérbeadásábólszármazó jövedelmét az adóév végén, az önálló tevékenységből származójövedelmekre vonatkozó általános szabályok szerint állapítsa meg akkor is, haerről év közben a kifizetőnek nem nyilatkozott.42 Szja-törvény 16. § (3) b) – 20. § (1)-(3)43 Szja-törvény 67/A. § (10) bekezdés

47Figyeljen arra, hogy ebben az esetben utólag, az adóévre tekintettel, nem válthatadózási módot. Önnek az ingatlan bérbeadásából származó jövedelme után 14%-os egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettsége keletkezhet. Olvassa el a09-es lap erre vonatkozó részét is!Figyelem! Abban az esetben, ha az ingatlant nem egyéni vállalkozóitevékenység keretében adja bérbe 44 vagy egyéni vállalkozóként ugyan, de azebből származó bevételének adókötelezettségére a magánszemélyekrevonatkozó szabályokat alkalmazza (ideértve az egyéb szálláshely-szolgáltatásta 239/2009. (X. 20.) Korm. Rendelet alapján) és tételes költségelszámolástalkalmaz – az alábbi rendelkezések szerint számolhat el értékcsökkenéstköltségként: 45• Az értékcsökkenési leírás összegének megállapításához tárgyi eszköznyilvántartástkell vezetni,• Nem számolható el értékcsökkenési leírás – a bányaművelésre, ahulladéktárolásra igénybe vett földterület, telek és a meliorációkivételével – a földterület, a telek, a telkesítés, az erdő után. Amennyibena bérbe adott ingatlanhoz telek is tartozik, a telek értékét el kellkülöníteni,• Az épület, építmény leírási alapját az szja-törvénynek az ingatlanszerzésrefordított összegre vonatkozó rendelkezései szerint kell figyelembe venni.Ezt az összeget növelni kell az értéknövelő beruházásra fordított,számlával igazolt kiadással, feltéve, hogy azt korábban költségként nemszámolta el,• Értékcsökkenési leírást a tevékenység megkezdése előtt legfeljebb háromévvel korábban megszerzett (létesült) ingatlan, egyéb szálláshely értékeután lehet elszámolni,• A leírási kulcsot az ingatlan jellegétől függő besorolás szerint kellfigyelembe venni,• Építmény, épület bérbeadása, illetve egyéb szálláshely-szolgáltatás esetén,ha az nem egész évre vonatkozik és/vagy csak az ingatlan alapterületénekegy részére valósul meg (például, ha a szállás célú hasznosítás esetenkéntegy-egy szobára, épületrészre vonatkozik) a leírási kulccsal meghatározottösszegből:- a bérbeadás, illetve az egyéb szálláshely-szolgáltatás időszakára esőidőarányos részt (naponta 365-öd részt),- a bérbe adott (hasznosított) alapterület négyzetméterrel arányos részét,- ha az előző két eset együttesen áll fenn, akkor mindkét arányosítástfigyelembe véve kiszámított részt lehet érvényesíteni,44 Szja-törvény 18. § (1) bekezdés45 Szja-törvény 11. számú melléklet

48• A bérbeadás, illetve az egyéb szálláshely-szolgáltatás időtartamát a tárgyieszköz-nyilvántartásban fel kell tüntetni,• Elszámoltnak kell tekinteni az értékcsökkenési leírást azokra a naptáriévekre, amelyekben az ingatlant jövedelemszerző tevékenységéhezhasználta és személyi jövedelemadó-kötelezettségének jogszabálybanvélelmezett jövedelemhányad (például egyéni vállalkozóként átalánybanmegállapított jövedelem) szerint, vagy a 10 százalék költséghányadalkalmazásával tett eleget, vagy értékcsökkenés ellentételezése címénbevételt (pl. támogatást) kapott,• Az egyéni vállalkozás keretében megkezdett értékcsökkenési leírásfolytatható akkor is, ha a magánszemély – választása alapján – abérbeadásból származó bevétele után az önálló tevékenységet folytatókravonatkozó szabályok szerint adózik.Az ingatlan-bérbeadási tevékenységből származó bevétel, a szálláshelyszolgáltatásitevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshelyüzemeltetésiengedély kiadásának rendjéről szóló kormányrendelet szerintiegyéb szálláshely-szolgáltatási tevékenységből származó bevétel esetében aköltségelszámolás a következő. A 11. számú melléklet szerint a kizárólagbérbeadásra hasznosított épület értékcsökkenési leírása, felújítási költsége(ideértve a felújítási költség értékcsökkenési leírás szerinti elszámolásánakválasztását akkor is, ha az épület, épületrész beruházási költsége alapjánegyébként nem történik értékcsökkenési leírás elszámolása). A nem kizárólagbérbeadásra hasznosított épület időarányos, illetve területarányosértékcsökkenési leírása, felújítási költsége (ideértve a felújítási költségidőarányos, illetve terület-arányos értékcsökkenési leírás szerintielszámolásának, illetve a hasznosított ingatlan-rész felújítási költségeértékcsökkenési leírás szerinti elszámolásának választását akkor is, ha az épületberuházási költsége alapján egyébként nem történik értékcsökkenési leíráselszámolása).Az előzőekben említett magánszemély az ingatlan-bérbeadási tevékenységénekmegkezdése előtt – legfeljebb három évvel korábban – beszerzett, és utóbb etevékenység végzésének időszakában felhasználható anyag- és árukészletbeszerzésére fordított, korábban költségként még el nem számolt kiadásait,valamint a tevékenység megkezdéséhez szükséges egyéb kiadásait atevékenységének kezdése évében költségként elszámolhatja, továbbá alegfeljebb három évvel korábban beszerzett tárgyi eszközök, nem anyagi javakértékcsökkenésének elszámolását megkezdheti. Ezt a rendelkezést az ingatlantnem egyéni vállalkozóként bérbeadó, illetve a szálláshely-szolgáltatásitevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetésiengedély kiadásának rendjéről szóló kormányrendelet szerinti egyéb szálláshelyszolgáltatástnyújtó magánszemély azzal az eltéréssel alkalmazhatja, hogy

49épület, épületrész esetében - a korábban bármely tevékenység bevételévelszemben még el nem számolt mértékig – értékcsökkenést akkor is elszámolhat,ha azt három évnél régebben szerezte meg, vagy a használatbavételi engedélythárom évnél régebben szerezte meg.Az ingatlan bérbeadásából származó jövedelmek esetében is az adókötelezettségfő szabályként a tevékenységet folytató magánszemélyt terheli, de lehetőség vanarra, hogy a tulajdonostársak tulajdoni hányaduknak megfelelően teljesítsék azadókötelezettségüket. Amennyiben a jövedelem megosztását választják, akkor akifizető által levont 25%-os adót is a tulajdoni hányadok szerint kell megosztani.A magánszemély által befizetett 25%-os adó nem osztható meg!Ha Ön a lakását az önkormányzatnak adta bérbe, akkor a törvénybenmeghatározott feltételek megléte esetén a bérbeadásból származó jövedelemután nem kell adót fizetnie. Az adómentesség feltételeiről a 04 lap 164. soráhozfűzött magyarázatból tájékozódhat. 46Ha Ön igazoltan fizetővendéglátó vagy falusi vendéglátó, akkor az etevékenységéből származó jövedelmének a kiszámítására is alkalmazhatja azönálló tevékenységből származó jövedelmekre vonatkozó, az előzőekbenismertetett szabályokat. Az e tevékenységből származó jövedelemre viszont ajövedelem-megosztási szabályt nem alkalmazhatja. Választása előtt feltétlenülolvassa el a 04 lap 164. és 176. sorához fűzött magyarázatot is!Abban az esetben, ha év végén döntött úgy, hogy a termőföldnek nem minősülőingatlan bérbeadásából származó jövedelmét az összevont adóalapba számítjabe, akkor a kifizető által levont vagy az Ön által befizetett 25%-os adótadóelőlegnek kell tekintenie és a bevallás 65. (kifizető által levont adóelőleg),vagy 74. (az adózó által befizetett adóelőleg) sorában kell feltüntetnie.Ha az adóévben erdő véghasználattal érintett kitermelt vagy lábon állófaállomány értékesítéséből (is) volt bevétele, akkor abból levonhatja azerdészeti hatóság által erre a célra nyitott, elkülönített számlára befizetettösszeget, de legfeljebb a jogszabályban megállapított, a befejezettcélállományra igényelhető normatív erdőfelújítási támogatási értéknekmegfelelő összeget.11. sor: Egyéni vállalkozói kivétHa Ön vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó,akkor önálló tevékenységéből származó jövedelmének minősül a személyesmunkavégzés címén vállalkozói költségként elszámolt vállalkozói kivét összege,amellyel szemben levonás nem érvényesíthető.46 Szja-törvény 74/A. § (2) bekezdés

50A kivét összegét a 13-as lapokhoz készült útmutatóban foglaltak alapján írja beebbe a sorba! Az „a” oszlopba az adó kiegészítés alapját, a „d” oszlopba azadóalap-kiegészítéssel növelt összeget írja be.Az egyéni vállalkozói kivét-kiegészítés előírásait, a 2010. éviadókötelezettségére vonatkozóan nem kell alkalmaznia.Amennyiben élni kíván az egyéni vállalkozói kivét- kiegészítés lehetőségével,akkor az „a” oszlopba az adó alapját, a „d” oszlopba az adóalap-kiegészítésselnövelt összeget írja be. A kivét – kiegészítés összege után kedvezményérvényesíthető, melyet a 43. sorban szerepeltethet. Olvassa el a 13-as lapokhozírt útmutatót!13. sor: Az átalányadózás szerint megállapított jövedelem 47Változás! 2010. január 1-től az egyéni vállalkozói és a mezőgazdaságikistermelői bevételből az átalányban megállapított jövedelem és az adóalapnövelőösszeg az összevont adóalap része! 48Ha Ön egyéni vállalkozóként és/vagy mezőgazdasági kistermelőként 2010-re (a2009. évi, illetve korábbi adóbevallásában, vagy a bejelentkezéskor) azátalányadózást választotta, akkor a 1053-12 és/vagy 1053-13-as laphoz készülttájékoztató alapján töltse ki ezt a sort. Akkor is ezt a sort kell kitöltenie, ha azegyéni vállalkozói és/vagy mezőgazdasági kistermelői tevékenységét a2010. évben megszüntette és a megszűnésig az átalányadó szabályai szerintadózott. Ezt a sort kell kitöltenie akkor is, ha a 1053-13-02-es lap 412. soraalapján ez szükséges.Amennyiben Ön egyéni vállalkozóként és/vagy mezőgazdasági kistermelőként,az átalányadózás szabályai szerint állapítja meg a jövedelmét, akkor amegállapított jövedelmet az „a” oszlopba, a „d” oszlopba pedig az adóalapkiegészítésselmegállapított összeget írja be.14. sor: Mezőgazdasági őstermelésből származó jövedelemHa Önnek őstermelői igazolványa van vagy regisztrált mezőgazdasági termelő,és az őstermelésből származó bevétele a 600 000 forintot meghaladja, akkorennek a sornak a kitöltéséhez a 1053-12-es lapokhoz készült útmutatóban találjameg a szükséges tudnivalókat. Ha Ön családi gazdaság tagja, akkor azőstermelői tevékenységével kapcsolatosan ugyancsak a 1053-12-es lapokhozkészült tájékoztatásban találja meg az Önre vonatkozó adózási szabályokat.47 Szja-törvény 29. § (1) bekezdés48 Szja-törvény 29. § (1) – (4)

51Egyéb összevonás alá eső jövedelmekEgyéb jövedelem minden olyan bevétel, melynek adókötelezettségére eltérőrendelkezés nincs. A bevételnek nem része a magánszemély által szabályszerűenigazolt kiadás, de a költségelszámolásra vonatkozó rendelkezéseket figyelembekell venni.15. sor: Magánnyugdíjpénztár által a kedvezményezett részére kifizetett,szolgáltatásnak nem minősülő jövedelemEbben a sorban a magánnyugdíj-pénztár által teljesített, szolgáltatásnak nemminősülő kifizetést kell feltüntetnie. Amennyiben Ön 2010-benkedvezményezettként ezen a jogcímen is szerzett jövedelmet, kedvezmény illetimeg a számított adó összegéből. A kedvezményt a 34. sorban kell szerepeltetnie.A kitöltés előtt olvassa el a 34. sorhoz írt magyarázatot! Az „a” oszlopba az adókiegészítésalapját, a „d” oszlopba az adóalap-kiegészítéssel növelt összeget írjabe.16. sor: Külföldi kiküldetésből származó jövedelemHa Ön valamely önálló vagy munkaviszonynak nem minősülő, nem önállótevékenységével összefüggésben külföldi kiküldetésre tekintettel jutottbevételhez, és az ebből származó jövedelme után Magyarországon kell adóznia,akkor e sor „b” oszlopában a teljes összeget, a „c” oszlopban a levonható részt,az „a” oszlopban pedig a kiegészítés alapját tüntesse fel. A „d” oszlopba azadóalap-kiegészítéssel növelt összeget írja be! A jövedelem kiszámításáravonatkozó szabályokat a 3. sorhoz fűzött magyarázatnál találja meg.17. sor: Egyéb jogcímen kapott jövedelemHa Önnek olyan összevonás alá eső adóköteles jövedelmei is voltak, amelyeknem tartoznak az 1-16. sorok egyikébe sem, és adóterhet nem viselőjárandóságként a 18-23. sorokba sem, azokat együttesen itt kell szerepeltetnie. Ebevételekkel szemben is elszámolható a bevétel megszerzése érdekében az Önáltal viselt szabályszerűen igazolt kiadás.Ilyen többek között a jog alapításából, átruházásából (átengedésből),megszüntetéséből, gyakorlásának átengedéséből, valamint a jogról történőlemondásból származó bevétel, amely az említett jogosultságok megszerzésérefordított összeggel csökkenthető. Ingyenes vagy kedvezményes szerzés esetén, acsökkentés összegében kell figyelembe venni a megszerzéskor adókötelesbevételt is. Amennyiben a bevétellel szemben igazolt költsége merült fel, a „b”oszlopba a bevételt, a „c” oszlopba a költséget, az „a” oszlopba pedig akiegészítés alapját írja be. A „d” oszlopba az adóalap-kiegészítéssel növeltösszeget írja be! Abban az esetben, ha a bevétellel szemben költséget nem

52számol (számolhat) el, akkor a bevétel összegét írja a „b” oszlopba, a „c”oszlopot hagyja üresen. Az „a” oszlopba ilyen esetben a „b” oszlopban szereplőbevétel teljes összegét kell írnia.A leggyakrabban előforduló egyéb összevonás alá eső jövedelmekAlacsony adókulcsú államból származó jövedelmek adókötelezettsége 49Alacsony adókulcsú állam alatt az az állam értendő, amelyben törvény nem írelő a társasági adónak megfelelő adókötelezettséget, vagy az előírt adómérték a12%-ot nem haladja meg. Nem számít alacsony adókulcsú államnak azelőzőeknek egyébként megfelelő állam akkor, ha az említett államnak ésMagyarországnak van a kettős adóztatást elkerülő egyezménye.Egyéb jövedelemnek minősül az alacsony adókulcsú államban székhellyelrendelkező jogi személy, egyéb szervezet, vagy egyébként az ellenőrzöttkülföldi társaság (továbbiakban: ellenőrzött külföldi adózó) megbízása alapjánfizetett kamat, osztalék, valamint az ellenőrzött külföldi adózó által kibocsátottértékpapír elidegenítéséből származó bevételnek az értékpapír megszerzésérefordított érteket meghaladó része. A jövedelem kiszámítására azárfolyamnyereségre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.Egyéb jövedelemként adóköteles az ellenőrzött külföldi adózó jogutód nélkülimegszűnése, jegyzett tőkéjének tőkekivonás útján történő leszállításakövetkeztében, továbbá az ilyen társaságnál fennálló tagi jogviszony(részvényesi, üzletrész-tulajdonosi) megszüntetése következtében megszerzettbevételnek az ellenőrzött külföldi adózó által kibocsátott részvény, üzletrész,más értékpapír, jog megszerzésére fordított értéket meghaladó része.Egyéb jövedelem a fizetett kamat abban az esetben is, ha a kamatot fizetőállammal nincs egyezménye a kettős adóztatás elkerülése végettMagyarországnak.Önkéntes kölcsönös biztosító pénztári jóváírással kapcsolatos tudnivalókEbben a sorban kell bevallania, ha valamely önkéntes kölcsönös biztosítópénztárnak a tagja és a pénztár adományból származó összeget írt jóvá az adóévsorán az Ön egyéni számláján. Egyéb jövedelem lehet az egyéni számlán történőmás jóváírás is, ha az nem adómentes. A jóváírt adóköteles összeget a pénztárigazolása szerint vegye figyelembe.Egyéb jövedelem az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár által a tag részéreteljesített – a szja-törvény szerint – adómentesnek nem minősülőnyugdíjszolgáltatás, illetve az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által nyújtottolyan szolgáltatás (kifizetés, juttatás) amely nem törvényben meghatározott49 Szja-törvény 28. § (12) – (13)

53szolgáltatási körében és feltételekkel jogszerűen nyújtott és nem adómentes. Azönkéntes kölcsönös pénztár által kiállított igazolás ezen a jogcímen tartalmazza.A munkáltatói hozzájárulásnak az a része, amely adóköteles, munkaviszonybólszármazó bérjövedelem, és azt az M30-as igazolás 1. sora tartalmazza. Egyébjövedelemként adóköteles a magánnyugdíj-rendszerből a társadalombiztosításinyugdíjrendszerbe történő visszalépésekor a tagdíj-kiegészítés, ha azt Önnekkifizették.Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár által nyújtott, szolgáltatásadókötelezettségeA nem nyugdíjszolgáltatásként (kiegészítő nyugdíjként) kifizetett (juttatott)adóköteles bevételek kapcsán a kötelező várakozási időszak számításáravonatkozó szabályok. 50Egyéb jövedelemnek minősül és ebben a sorban kell bevallania az önkénteskölcsönös nyugdíjpénztár által a kötelező várakozási időszak leteltét követően,nem nyugdíjszolgáltatásként (kiegészítő nyugdíjként) kifizetett (juttatott)adóköteles összeget is. Amennyiben Ön a kötelező várakozási idő letelténekévében, vagy az azt követő évben vett fel adóköteles összeget, annak egészejövedelem, míg a kötelező várakozási idő leteltét követő második évtől ajövedelem évente 10-10%-kal csökken. A kötelező várakozási időszak letelteévét követő tizenegyedik évben az ilyen bevételt a jövedelemszámítás során márnem kell figyelembe venni. A 2007. december 31-ét követően jóváírt összegekesetén a kötelező várakozási idő újra kezdődik.Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által nyújtott szolgáltatás (kifizetés,juttatás), ha az nem törvényben meghatározott szolgáltatási körében ésfeltételekkel nyújtott a szja-törvény szerinti adómentes szolgáltatás, szinténegyéb jövedelemként adóköteles.Ezen jövedelmeket egészségügyi hozzájárulás is terheli, ezért feltétlenül olvassael a 1053-09-es laphoz fűzött magyarázatot is!A nyugdíj-előtakarékossági számláról történő, nyugdíj-szolgáltatásnak nemminősülő kifizetés (juttatás), átutalás, átvezetés adókötelezettsége 51Amennyiben Ön 2010. évben a nyugdíj-előtakarékossági (NYESZ-R)számlájáról nyugdíjszolgáltatásnak nem minősülő összeget vett fel, akkor egyébösszevonás alá eső jövedelemnek minősül a kifizetés (juttatás), valamint az50 Szja-törvény 28. § (8)51 Szja-törvény 28. § (17)

54értékpapírszámlán, letéti számlán kimutatott követelés azon része, amelymeghaladja az Ön által teljesített befizetések, átutalások összegét.Ezért, ha Ön 2010. évben A „NYESZ-R” jelzéssel ellátott nyugdíjelőtakarékosságiszámlájáról nyugdíjszolgáltatásnak nem minősülő kifizetésről(juttatásról), átutalásról rendelkezett, illetőleg átvezetést kért, akkor egyébjövedelemnek minősül a nyugdíj-előtakarékossági számlán lévő, e szolgáltatásértékének levonása nélkül a szokásos piaci értéken számított követelés azonrésze, amely meghaladja az Ön által (nyilvántartott adózott követelésállományesetén annak nyilvántartásba vételét követően) teljesített befizetések, az Önjavára osztalékból származó jövedelemként jóváírt, nyugdíj-előtakarékosságinyilatkozat alapján átutalt összegek, valamint a már nyilvántartott adózottkövetelésállomány együttes összegét. Olvassa el az 62., 141. – 146. sorhozfűzött magyarázatot is.Az előzőek szerinti jövedelem megszerzéséről a nyugdíj-előtakarékosságiszámla vezetője Önnek igazolást állít ki.Nem keletkezik egyéb összevonás alá eső jövedelem akkor, ha Ön a nyugdíjelőtakarékosságiszámlája megszüntetésekor a számlán lévő követelését teljesegészében más számlavezetőnél vezetett, „NYESZ-R” jelzéssel ellátott nyugdíjelőtakarékosságiszámlájára helyezteti át.Egyéb jövedelemként kell a befektetési szolgáltatónak kezelnie a nyugdíjelőtakarékosságiszámlákról szóló törvény szerint nyugdíjszolgáltatásnaknem minősülő kifizetés 52 (juttatás), átutalás, átvezetés esetén a személyijövedelemadó törvényben meghatározottak szerint számított összegét.Kamatként megszerzett jövedelmekkel kapcsolatos rendelkezésekItt kell feltüntetni a tagi kölcsön, vagy értékpapír után 2006. szeptember 1-jétkövetően nem első alkalommal megszerzett (kifizetett, jóváírt) kamat összegét,illetőleg magánszemélynek nyújtott kölcsön után kapott kamatjövedelmet. Aszövetkezeti tagi kölcsön kamata, amennyiben az 5% százalékponttalmeghaladja a jegybanki alapkamat összegét, a meghaladó rész szintén egyébjövedelem.Ha Ön a kamatjövedelmet kifizetőtől kapta és annak van adóköteles része is, azta kifizető igazolása alapján ebbe a sorba írja be.Külön szabály vonatkozik az 1996. december 31-e előtt és után a magánszemélyáltal adott kölcsönre fizetett kamatokra. Az 1996. december 31-e előtt adottkölcsön kamata akkor nem visel adót, ha annak összege a felszámításidőszakában érvényes jegybanki alapkamattal számított, az 1996. december 31-eután kötött hitelszerződés esetében pedig a szerződéskötés időpontjában52 Szja-törvény 28. § (17)

55érvényes jegybanki alapkamattal számított összeget nem haladja meg. Nemkeletkezik adóköteles jövedelem akkor sem, ha a kölcsönszerződés szerintikamat a jegybanki alapkamatot annak legfeljebb 5%-ával haladja meg.Az előzőekben ismertetett szabályok nem alkalmazhatók akkor, ha a kamatotolyan magánszemély fizeti, akinek az illetősége szerinti állammalMagyarországnak nincs a kettős adóztatás elkerülésére egyezménye. Ilyenesetben a kamat címén megszerzett bevétel egésze egyéb jövedelemnek minősül.A 2006. augusztus 31-ig hatályos rendelkezéseket kell azonban alkalmazniazokra az előzőek szerinti kamatjövedelmekre is, amelyeket a 2006. augusztus31-e előtt megkötött szerződés, ügylet alapján 2006. augusztus 31-ét követőenelsőként szerzett meg.Borravaló, hálapénz adókötelezettségeItt kell bevallania azt az összeget is, amelyet nem önálló tevékenységéretekintettel borravalóként, hálapénzként kapott. Ha a borravalót Ön az önállótevékenységével összefüggésben kapta, akkor az a tevékenységének bevételelesz, és azt a 10. sorban kell bevallania.A 21. sorban kell szerepeltetnie a külön jogszabály szerint megszerzettfelszolgálási díjat, valamint a vendéglátó üzletben felszolgálóként közvetlenül afogyasztótól kapott borravalót is.Ha a munkáltatóhoz befolyt borravaló, hálapénz összegét a munkáltató osztja el,úgy az bérjövedelemként adóköteles (1. sor), azt az M30-as igazolásnaktartalmaznia kell.A biztosító által kifizetett, szolgáltatásnak nem minősülő jövedelemEgyéb jövedelemként kell bevallani a biztosító által kifizetett azon összeget is,amely nem minősül a biztosító szolgáltatásának és nem kamatjövedelemkéntadóköteles. A biztosító által szolgáltatásként kifizetett összeg adómentes, ha amagánszemély a díjat költségként nem számolta el.Egyéb jövedelemnek minősül a biztosító által kifizetett összegnek az a része,amely meghaladja a magánszemély, más magánszemély által fizetett díjat,valamint a kifizető, munkáltató által fizetett adóköteles díjat. Amennyiben a másmagánszemély által fizetett díjat a díjfizető költségként számolta el, annakösszege az egyéb jogcímen megszerzett jövedelem része.Nem számít egyéb jövedelemnek a biztosító által kifizetett azon összeg, amelyadókötelezettségét a törvény külön nevesíti. Ilyen, kamatként nevesítettjövedelem keletkezik akkor, ha a biztosító által kifizetett összeg maradékjogból

56származik, vagyis a biztosítás díját a magánszemély vagy a javára másmagánszemély fizette, vagy az adóköteles biztosítási díjnak minősült.Ugyancsak kamatnak minősül a tíz évnél rövidebb lejáratú életbiztosítás,illetőleg a három évnél rövidebb lejáratú nyugdíjbiztosítás egyösszegűszolgáltatásából származó jövedelem is.Nem itt kell bevallani azt a jövedelmet, amelyet a szja-törvény külön jogcímennevesít (pl.: kamatjövedelemként).A társaság által megvásárolt saját üzletrész térítés nélküli átadása a tagrészéreHa a társasági szerződés a korlátolt felelősségű társaság esetében, a megvásároltsaját üzletrésztől való megválás módjaként a tag részére történő ingyenes átadásthatározza meg, úgy a térítés nélküli átadás révén kapott üzletrész a társaságmagánszemély tagjainál ugyan értékpapír formájában megszerzett vagyoniértéknek minősül, de az adókötelezettségére az összevonás alá eső egyébjövedelmekre irányadó előírás vonatkozik. E szerint az szja-törvény eltérőrendelkezése hiányában a társas vállalkozás tagja által az e jogviszonyáratekintettel megszerzett vagyoni érték egyéb jövedelemnek minősül.A törvény szerint nevesített, további egyéb jogcímen megszerzettjövedelmekHa Ön az önálló orvosi tevékenységről szóló törvény szerinti működtetési jog(praxisjog) átruházásából bevételhez jutott, akkor az ebből származójövedelmét ebben a sorban kell bevallania. Jövedelemnek a bevétel azon részeminősül, amely a korábban értékcsökkenési leírás címén költségként el nemszámolt szerzési értéket és a megfizetett illeték együttes összegét meghaladja.Itt kell szerepeltetnie a jogutódlás révén megszerzett szerzői jog, találmány ésszabadalmi oltalomból eredő jog gyakorlása útján megszerzett jövedelmét is. Ajövedelem kiszámítása során a bevételből levonhatja a jog gyakorlása érdekébenfelmerült, Önt terhelő igazolt költségeit.Ha Ön külföldi illetőségű jogi személytől, jogi személyiség nélküli társaságtól10 000 forint egyedi értéket meghaladó üzleti ajándékban részesült, akkorannak értéke egyéb jövedelemnek tekintendő, amelyet ebben a sorban kellszerepeltetnie. Nem kell a jövedelemszámítás során figyelembe vennie az üzletiajándék értékét akkor, ha annak egyedi értéke a 10 000 forintot nem haladjameg. Ha Önt külföldi illetőségű jogi személy vagy jogi személyiséggel nemrendelkező társaság megvendégelte (reprezentációban részesítette), annakértékét ugyancsak nem kell az adóalaphoz hozzászámítania.

57Egyéb jövedelemnek minősül az értékpapír vagy más vagyoni értékátruházása esetén a bevétel azon része is, amely meghaladja az értékesítettértékpapír vagy más vagyoni érték szerződéskötéskor ismert szokásos piaciértékét. Olvassa el a 04-es lap 166. sorához fűzött magyarázatot is!Egyéb jövedelemnek minősül a tudomány doktorának illetménykiegészítéseis. E bevétellel szemben költség nem számolható el.Itt kell bevallania azt a pénzösszeget is, amelyet Ön a termőföldről szólótörvényben meghatározott birtok-összevonási célú önkéntes földcseréhezkapcsolódóan értékkiegyenlítés címén kapott. Olvassa el a 1053-04-es lap162. sorához leírtakat is.Itt kell bevallani a felelősségbiztosítás alapján kapott, jövedelmet helyettesítőkártérítés összegét is akkor, ha az olyan jövedelmet pótol, amely egyébjövedelemként lenne adóköteles. A jövedelmet pótló kártérítés olyanjövedelemnek minősül, amilyen jövedelmet pótol, ezért azt a pótolt jövedelemjogcíme szerinti sorban kell szerepeltetni. (Pl.: a bérjövedelmet pótló kártérítés,melynek összegét az 1. vagy a 4. sorban kell feltüntetni.)Ugyancsak ebben a sorban kell szerepeltetnie az ingóság értékesítésébőlszármazó bevételének azt a részét is, amely meghaladja az ingóságértékesítéséről szóló szerződés megkötésének idején ismert szokásos piaciértékét. A vételárnak a szokásos piaci értéket meg nem haladó részére az ingóértékesítéséből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseket kellalkalmaznia, és a jövedelmet a bevallás 1053-04-es lapjának 163. sorában kellfeltüntetnie.Új szabály 2010. január 1-től! Ha Ön ellenőrzött külföldi társaság tagja, 53 ésabban más társaság révén közvetett részesedéssel/szavazattal rendelkezik azadóév utolsó napján, és abban a saját, valamint a közeli hozzátartozói 54 együttszámított részesedése vagy szavazati aránya eléri a 25 százalékot, akkor egyébjövedelem az ellenőrzött külföldi társaság adóéve (üzleti éve) utolsó napjánkimutatott, a felosztott osztalékkal csökkentett adózott eredményéből, aközvetlen és/vagy közvetett részesedésének arányában megállapított rész.A jövedelem megszerzésének időpontja az a nap, amelyen az adózotteredményt a társaság arra jogosult szerve (taggyűlés, közgyűlés, más hasonlószerv) jóváhagyta.A fenti, egyéb jövedelem halmozott (nyilvántartott) összegéről, a csökkentésekfigyelembe vételével nyilvántartást kell vezetni!53 Szja-törvény 28. § (20) pont54 Ptk. 685. § b) pontja

58Egyéb jövedelemnek minősül az az értékpapír juttatás is, amelyet a felekközött fennálló jogviszony és a szerzés körülményei alapján ide kell sorolni.Értékpapír, vagy más vagyoni érték átruházása esetén egyéb jövedelemként kellfigyelembe venni az átruházás ellenében megszerzett bevételből azt a részt,amely meghaladja az ellenértékre a szerződéskötés időpontjában ismertszokásos piaci értéket. Kivétel az az eset, amikor az adókötelezettségnek aszemélyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti jogcíme egyébkéntmegállapítható.Adóterhet nem viselő járandóságokAz adóterhet nem viselő járandóság része az összevont adóalapnak, de a rá esőadótábla szerinti adót nem kell megfizetnie. Az adóterhet nem viselőjárandóságok adótábla szerinti adóját a 33. sorban kell feltüntetni.Figyelem! Az adóterhet nem viselő járandóság azon része, amely a törvényszerint meghatározott mértéket meghaladó összeg, a felek között fennállómunkavégzésre irányuló jogviszony szerint adóköteles, az említett jogviszonyhiányában egyéb jövedelemként adóköteles!18. sor: Nyugdíj (a nyugdíjban részesülőt megillető baleseti járadék,jövedelempótló kártérítési járadék)Ebben a sorban kell feltüntetnie a 2010. évben kapott nyugdíj (valamint anyugdíjban részesülőt megillető baleseti járadék és jövedelempótló kártérítésijáradék összegét. Ez utóbbi feltétele, hogy Ön már betöltötte az Önre vonatkozóöregségi nyugdíjkorhatárt.A nyugdíj összegéről igazolással kell rendelkeznie, de feltétlenül olvassa el aszja-törvény nyugdíjra vonatkozó részét, mivel több olyan juttatást is nyugdíjnakminősít, amelyet cím szerint nem nyugdíjként folyósítanak az Ön részére. 55Változás! A sportról szóló törvényben meghatározott olimpiai járadékadómentes bevételnek minősül. A 2010. augusztus 18-tól ilyen címenkifizetett összeget nem kell bevallani!19. sor: Gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás, nevelőszülőidíj, anyasági támogatásEbbe a sorba55 Szja-törvény 3. § 23. pont

59• a családok támogatásáról szóló törvényben meghatározottgyermekgondozási segély, anyasági támogatás és gyermeknevelésitámogatás összegét,• a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényfelhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározottnevelőszülői díjatírja be a rendelkezésére álló igazolása alapján.20. sor: A kettős adóztatást kizáró egyezmény alapján Magyarországonmentesített, de az adó kiszámításánál figyelembe vehető összegFeltétlenül töltse ki ezt a sort akkor, ha Önnek olyan országból is származottjövedelme, vagy a belföldről származó jövedelme után olyan országban adózott,amely országgal Magyarországnak van a kettős adóztatás elkerülésérőlegyezménye, és az egyezmény ezen összevonás alá eső jövedelmet mentesítiMagyarországon az adó alól, de a belföldön adóztatható jövedelme utáni adókiszámításánál ez a jövedelem figyelembe vehető. Ez a jövedelme ugyanisadóterhet nem viselő járandóságként adóköteles.A kettős adóztatást kizáró egyezmények zöme a külföldön adóztathatójövedelmek belföldön történő figyelembe vételére ezt a szabályt tartalmazza.Ilyen többek között a Németországgal, Kanadával, Olaszországgal, Nagy-Britanniával, Franciaországgal, Ausztriával és az Amerikai Egyesült Államokkalmegkötött egyezményünk is.Amennyiben Ön az előzőekben foglaltaknak megfelelő jövedelmet szerzett2010-ben, akkor azt ebben a sorban szerepeltesse. A jövedelem kiszámítására ajövedelem megszerzésének jogcíme szerinti, a személyi jövedelemadóról szólótörvényben foglaltakat kell alkalmazni.Az adókötelezettség fennáll akkor is, ha a jövedelmet nem hozta haza.A jövedelmet forintra átszámítva kell beírnia. A külföldi pénznembenkeletkezett bevételt, felmerült kiadást, valamint bármely bizonylaton külföldipénznemben megadott, az adó mértékének meghatározásához felhasznált adatota Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) hivatalos devizaárfolyamánkell figyelembe venni. Az olyan külföldi pénznem esetében, amely nem szerepelaz MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, az MNB által közzétett, euróbanmegadott árfolyamot kell a forintra történő átszámításkor alkalmazni.A fenti rendelkezésétől eltérően, ha a magánszemély a bevételt külföldipénznemben szerezte, vagy ha a kiadást külföldi pénznemben fizette ki, ésrendelkezik az ott meghatározott időpontot – a külföldi pénz eladása esetén –követő 15 napon, illetve – külföldi pénz vétele esetén – megelőző 15 naponbelül pénzügyi intézmény által az adott külföldi pénz eladását/vételét igazoló, a

60nevére kiállított bizonylattal, a figyelembe vett árfolyamot a bizonylat szerintiösszeg mértékéig alkalmazhatja a forintra történő átszámításhoz.Ha Ön az Európai Közösségek tisztviselőjeként vagy egyéb alkalmazottjaként ejogviszonyára tekintettel az Európai Közösségektől bért, fizetést és más hasonlótérítést, juttatást kapott, akkor azt a bevallásában nem kell szerepeltetnie, feltéve,hogy az az Európai Közösségeket megillető adó hatálya alá tartozik.21. sor: Felszolgálási díj címén kapott összegA külön jogszabály alapján megszerzett felszolgálási díj, a vendéglátó üzletfelszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló összege szinténadóterhet nem viselő járandóságok közé tartozik. (Amennyiben Ön vendéglátóüzlet felszolgálójaként közvetlenül a fogyasztótól borravalót kapott, lehetőségevan ez után a jövedelme után nyugdíjbiztosítási járulék fizetésére. Az ezzelkapcsolatos tudnivalókat a 1053-10-es laphoz készült magyarázatban találjameg.)22. sor: Mezőgazdasági termelő részére adott gazdaságátadási támogatásA termőföldről szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági termelő, annaksegítő családtagja, alkalmazottja részére külön jogszabály alapján juttatottgazdaságátadási támogatás egy hónapra eső összegének a havi minimálbért(73 500 forintot) meg nem haladó része adóterhet nem viselő járandóságkéntadóköteles. Ha ezen a címen jutott jövedelemhez, számítsa ki, hogy mekkora akapott támogatás egy hónapra eső összege, és ha az a minimálbért meghaladja,úgy havonta csak a 73 500 forint tekintendő adóterhet nem viselőjárandóságnak, a felettes rész egyéb jövedelemként adóköteles, melyet a 17.sorba kell beírnia.23. sor: Egyéb, adóterhet nem viselő járandóságHa Ön 2010-ben a 18-22. sorokban feltüntetett adóterhet nem viselőjárandóságnak minősülő jövedelmeken túl egyéb, a következők szerintiadóterhet nem viselő járandóságot szerzett, akkor azt ennek a sornak a „b”oszlopába kell beírnia, mert az ilyen jövedelem adóköteles és része azösszevonás alá eső jövedelemnek (azonban az e jövedelmére eső adótáblaszerinti adót nem kell megfizetni). Amennyiben több jogcímen szerzettadóterhet nem viselő járandóságnak minősülő jövedelmet, akkor e jövedelmekegyüttes összegét kell ebben a sorban szerepeltetnie. Nézze meg, mittartalmaznak az igazolásai.Adóterhet nem viselő járandóságnak minősül:

61• a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvénybenmeghatározott ápolási díj;• a szociális gondozói díj évi 180 000 forintot meg nem haladó része;• a szakképző iskolai tanulónak, illetve felsőfokú szakképzésben résztvevőhallgatónak tanulószerződés, illetve hallgatói szerződés, valamintszakképzésben tanulószerződés nélkül résztvevő tanulónak a szorgalmi időbefejezését követő összefüggő szakmai gyakorlat időtartamára különjogszabály szerint kötelezően kifizetett díjazás, valamint atanulószerződéses tanulót jogszabály alapján megillető kiegészítő pénzbelijuttatás, továbbá a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésénektámogatásáról szóló törvény alapján a Munkaerőpiaci Alap képzésialaprésze terhére folyósított szakiskolai tanulmányi ösztöndíj;• a felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatóját a felsőoktatásrólszóló törvény szerinti juttatásként megillető ösztöndíj, tankönyv- ésjegyzettámogatás teljes összege, valamint – a diákotthoni (kollégiumi)elhelyezését kiváltó – lakhatási támogatás, továbbá a gyakorlati képzésidejére kifizetett juttatás, díjazás értékéből havonta a hónap első napjánérvényes minimálbért meg nem haladó része;• a közoktatásról szóló törvényben meghatározott nevelési – oktatásiintézmény, a felsőoktatásról szóló törvényben meghatározott felsőoktatásiintézmény, a helyi önkormányzat vagy egyház által a tanuló, a hallgatórészére e jogviszonyára tekintettel jogszabályban meghatározott feltételekszerint adott, bevételnek számító, az előzőekben nem említett pénzbelijuttatások;• a hallgatói munkadíjnak havonta a hónap első napján érvényesminimálbér kétszeresét meg nem haladó része;• a Magyar Corvin-lánc kitüntetés alapításáról és alapszabályáról szólóminiszterelnöki rendelet alapján a Magyar Corvin-lánc Testület által a tagjajavaslatára megítélt támogatás;• az EGT-államának joga alapján az előzőekben meghatározott bevételnekmegfelelő jogcímen kifizetett (juttatott) bevétel;• az EGT-államának joga alapján kifizetett (juttatott) olyan, e törvényszerint az összevont adóalapba tartozó jövedelem alapjául szolgáló bevétel,amely a tagállam belső joga szerint akkor is mentes a jövedelemadónakmegfelelő adó alól, ha azt az ott illetőséggel bíró magánszemély részérefizetik (juttatják);• a felsőoktatásról szóló törvény alapján adományozott arany, gyémánt, vasilletve rubin díszoklevélhez kapcsolódóan a felsőoktatási intézmény által aSzabályzatában meghatározott feltételek szerint kifizetett pénzbelijuttatásnak az a része, amely nem haladja meg az adóév első napjánérvényes minimálbér havi összegének négyszeresét;• az ösztöndíjas foglalkoztatottnak az ösztöndíjas foglalkoztatási

62jogviszonyból származó ösztöndíjának a minimálbért meg nem haladórésze;• az „Útravaló” Ösztöndíjprogram keretében a kormány rendeletébenmeghatározott feltételekkel és módon adományozott tanulói és mentoriösztöndíj;• a kormányrendeletben meghatározott Magyar Állami Eötvös Ösztöndíj,továbbá az oktatási és kulturális miniszter által adományozott – akormányrendeletben meghatározott – Deák Ferenc Ösztöndíj, valamint aKormány rendeletével alapított felsőoktatási ösztöndíj;• A munkáltató által lakáscélú felhasználásra a munkavállalónak nyújtott,vissza nem térítendő (elengedett kölcsön összege is) támogatás, a vételár,vagy teljes építési költség 30%-áig, legfeljebb 5 millió forintig terjedőösszegben;• A szépkorúak jubileumi köszöntéséről szóló kormányrendelet alapjánfolyósított összeg;• A katonai és a rendvédelmi felsőoktatási intézmények ösztöndíjashallgatójának ösztöndíja, egyéb pénzbeli juttatása.24. sor: Adóterhet nem viselő járandóságok összesenEbbe a sorba, a „d” oszlopba írja be a 18-23. sorok „b” oszlopainak összegét. Ezaz összeg lesz az, amely után az erre az összegre eső adótábla szerinti adót nemkell megfizetnie. A kedvezményt e jövedelmek együttes összege után a33. sorban érvényesítheti.25. sor: A kettős adóztatást kizáró egyezmény szerint külföldön adóköteles,adóterhet nem viselő járandóságnak nem minősülő jövedelemHa Önnek olyan országból származó, vagy olyan országban adóztathatóbelföldről származó jövedelme volt, amely országgal Magyarországnak van akettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye, illetőleg a két ország közöttviszonosság áll fenn, és az egyezmény a külföldön adóztatható jövedelmet nemmentesíti Magyarországon az adóztatás alól, ugyanakkor a külföldön megfizetettadó magyarországi beszámításáról rendelkezik, akkor az ilyen jövedelmét ebbena sorban tüntesse fel.A külföldről származó, valamint a külföldi pénznemben megszerzettjövedelmeket forintra átszámítva kell az adóbevallásban feltüntetni.A külföldön adóztatható, belföldön beszámítható jövedelem megállapítására ajövedelem megszerzése szerinti jogcímnek megfelelő, a személyijövedelemadóról szóló törvényben meghatározott jövedelemszámításiszabályokat kell alkalmaznia.

63A bevételt a „b”, a költséget, feltéve, hogy a költségelszámolásra lehetősége vana „c”, az adóalap-kiegészítés alapját az „a”, az adóalap-kiegészítéssel növeltösszeget pedig a „d” oszlopban tüntesse fel.Figyelem! Amennyiben az egyezmény alapján a belföldi munkaviszonybólszármazó jövedelme után külföldön kellett adóznia, akkor amunkaviszonyból származó bér összege után Önt a törvényi feltételekfennállása esetén adójóváírás illeti meg. Ebben az esetben, ne felejtse el az55. sort kitölteni, mert a bevallása hibás lesz!A külföldön megfizetett adó beszámításához a 30. sort kell kitöltenie. Nefelejtse el a külföldön megfizetett adó forintra átszámított összegét az egyébadatok között a 1053-05 lap 197. sorban feltüntetni!26. sor: A kettős adóztatást kizáró egyezmény hiányában külföldön isadózott jövedelemHa a külföldön is adózott jövedelme olyan országból származott, amellyel nincskettős adóztatást kizáró egyezményünk, akkor e bevételét, költségeit ésjövedelmét ebbe a sorba írja be. Itt tüntesse fel azt az összeget is, amelyetbelföldi munkáltatótól, megbízótól a külföldön végzett tevékenységéretekintettel kapott, de az után a kettős adóztatást kizáró egyezmény hiányábankülföldön is adót fizetett.A külföldről származó, valamint a külföldi pénznemben megszerzettjövedelmeket forintra átszámítva kell az adóbevallásban feltüntetni.Figyelem! Amennyiben a belföldi munkaviszonyból származó jövedelmeután egyezmény vagy viszonosság hiányában külföldön kellett adóznia,akkor a munkaviszonyból származó bér összege után Önt a törvényifeltételek fennállása esetén adójóváírás illeti meg. Ebben az esetben, nefelejtse el az 56. sort kitölteni, mert a bevallása hibás lesz!A bevételt a „b”, a költséget, feltéve, hogy a költségelszámolásra lehetősége vana „c”, az adóalap-kiegészítés alapját az „a”, az adóalap-kiegészítéssel növeltösszeget pedig a „d” oszlopban tüntesse fel.A külföldön megfizetett adó beszámításához a 31. sort kell kitöltenie. Akülföldön megfizetett, forintra átszámított adó összegét a 1053-05 lap198. sorban kell szerepeltetnie!27. sor: Az összevont adóalap összegeEbbe a sorba a 1-26. sorok együttes összegét kell beírnia. Ne feledje el az1-4. sorok „d” oszlopában és az 55-56. sorok „b” oszlopaiban szereplő

64bérjövedelmeket külön is összegezni és e sor „a” oszlopában lévő fehérenhagyott mezőbe beírni. (Ha Ön 2010-ben bérjövedelmet szerzett – az 1-4 sorok„d” oszlopában, az 55-56. sorok „b” oszlopaiban adatot tüntetett fel – és e sor„a” oszlopát nem tölti ki, akkor a bevallása hibás lesz.) Ennek a sornak akitöltése azért fontos, mert ez az összeg szolgál az adójóváírás alapjául.28. sor: Összes jövedelem a 2010. adóévbenA 28. sor „d” oszlopába az összes jövedelem megállapításakor az összevontadóalapba tartozó, az elkülönülten adózó jövedelmeit (bevételeit), a külföldön isadóköteles jövedelmeit, valamint a jogszerűen ekho szerint adózott bevételeitvegye figyelembe. Ehhez, Önnek össze kell adnia a 27. sor „d”, 57. sor „c”,180. sor „d”, 190. sor „b”, 254. sor „b”, 260. sor „b” és a 273. sor „b”oszlopokban szereplő jövedelmeit.Ha Ön vállalkozói személyi jövedelemadózást alkalmazó egyéni vállalkozó, az etevékenységéből származó jövedelemként (11. sorban szereplő egyénivállalkozói kivéten túl), a 1053-04-es lap 177. sorának „a” oszlopában szereplővállalkozói osztalékalapot is vegye figyelembe az összes jövedelemmegállapítása során.Amennyiben Önnek a 2010. évre vonatkozóan a jogviszony megszűnéséhezkapcsolódóan különadó bevallási kötelezettsége van, az éves összes jövedelemmegállapításánál figyelembe kell vennie az 57. sor „c” oszlopában feltüntetettösszeget.Az előzőek szerint számított jövedelem összegét írja be a sor „d” oszlopába.Erre az összegre szüksége lesz az adójóváírás, valamint az összevont adóalaputáni adót csökkentő kedvezmények érvényesítése során is.Figyelem! A 28. sor „a” oszlopot Önnek csak abban az esetben kell kitöltenie,ha az összevont adóalap adóját a lakáscélú hiteltörlesztés (37-39. sorok),illetőleg tandíj, felnőttképzés igénybe vehető halasztott kedvezménye(45. sor) címén kívánja csökkenteni. Ezeknél a kedvezményeknél a szja-törvény2006. december 31-én hatályos előírásait kell alkalmazni a jövedelemkorlátfigyelembe vételekor, azaz a 3 400 000, illetőleg 4 400 000 forintot meg nemhaladó, az adóalap-kiegészítés nélküli jövedelem az irányadó.Azoknál az összevont adóalapba tartózó jövedelem soroknál, ahol költségelszámolás lehetséges, a kapott igazolt bevételből levonható költségfigyelembevételével megállapított jövedelmeket kell összeadnia. Ez az összegazonban nem minden esetben egyezik meg az adóalap-kiegészítés alapjával („a”oszlopok összegével)!

65Az adóalap-kiegészítés (szuperbruttósítás) nélküli 2010. évi összesjövedelem megállapítása, az „a” oszlop kiszámításaAz adóalap-kiegészítés nélküli összevont adóalapba tartózó jövedelmek (1053-Alap 1-től 26-ig sorok) összegéhez adja hozzá a 04-es lap 180. sor „d” oszlopelkülönülten adózó jövedelmét, a 05-ös lap 190. sor „b” oszlop külföldön isadóköteles jövedelmét, valamint a 08-01-es lap 254. sor „b”, 260. sor „b”oszlopok, és a 08-02-es lap 273. sor „b” oszlopban feltüntetett, jogszerűen ekhoszerint adózott bevételeket. Az előzőek szerint kiszámított, összesítettjövedelmek összegét írja be az „a” oszlopba. Erre az összegre lesz szükségeaz összevont adóalap utáni adót csökkentő lakáscélú hiteltörlesztés kedvezmény,tandíj, felnőttképzés halasztott kedvezmények érvényesítése során. Feltétlenülolvassa el a kedvezményekhez tartozó útmutatóban leírtakat!A 1053-B lap kitöltéseII. Az összevont adóalapba tartozó jövedelmek adójának meghatározása29. sor: A számított adóÁllapítsa meg az összevont adóalap (27. sor „d” oszlop) számított adóját és aztírja ide. 56 (A számított adó meghatározása az Útmutató mellékletében található.)30. sor: A külföldön megfizetett adó beszámítása a 25. sorban szereplőjövedelem utánHa Önnek olyan jövedelme is volt, amely külföldön adóköteles, de a nemzetköziegyezmény szabályai szerint vagy viszonosság alapján e jövedelmet össze kellvonnia a belföldön adóköteles jövedelmeivel, akkor a külföldön megfizetett adóta kettős adóztatást kizáró egyezmény rendelkezéseinek, illetőleg aviszonosságnak megfelelően beszámíthatja. A nemzetközi szerződésekjellemzően ilyen esetekben úgy rendelkeznek, hogy a külföldön igazoltanmegfizetett adó forintra átszámított összegét kell beszámítani (levonni). Ebbe asorba Önnek a külföldön igazoltan megfizetett adó forintra átszámított összegét(a 1053-05 lap 197. sor „c” oszlopában feltüntetett adó), legfeljebb a 29. sorbanlévő összeget kell beírnia.31. sor: A külföldön megfizetett adó beszámítása a 26. sorban szereplőjövedelem utánHa Önnek 2010-ben olyan jövedelme is volt, amely olyan országból származott,vagy olyan országban is adózott, amely országgal Magyarországnak nincs akettős adóztatás elkerüléséről egyezménye és viszonosság sem áll fenn, akkor a56 Szja-törvény 30. §

6626. sorban feltüntetett jövedelem után külföldön igazoltan megfizetett, a198. sorban feltüntetett adó 90%-át, de legfeljebb a 26. sorban szereplőjövedelem utáni, az átlagos adókulccsal kiszámított adót kell ebben a sorbanszerepeltetnie.Az átlagos adókulcs megállapításához a 29. sorban lévő adó összegét ossza el a27. sorban szereplő összevont adóalap összegével („d” oszlop), a kapotthányadost két tizedesre kerekítse, majd szorozza meg százzal. (pl. 0,323269kerekítve 0,32; az átlagadókulcs 32%). Ne feledje el az így kapott adókulcsot (apélda alapján 32) az „a” oszlopban lévő fehér négyzetekbe beírni!Mielőtt ebbe a sorba a levonható összeget beírná, feltétlenül számítsa ki akülföldön igazoltan megfizetett adó 90%-át, valamint az átlagos adókulccsal akülföldön (is) adózott jövedelme utáni adót is, mert a kettő közül a kisebbösszeg szerepelhet ebben a sorban.32. sor: AdójóváírásAmennyiben Ön 2010-ben bérjövedelmet is szerzett, a bér után (27. sor „a”oszlopának fehér mezőjében feltüntetett bér összege) adójóváírás illeti megakkor, ha az Ön összes, bevallásadási kötelezettség alá eső jövedelme a3 188 000 forintot nem haladta meg. (4 698 000 forint összes bevallottjövedelmet meg nem haladó jövedelem esetén Önt csökkentett összegűadójóváírás illeti meg, az erre vonatkozó szabályokat az e sorhoz fűzöttmagyarázatban szintén megtalálja.)A munkáltatója, bér kifizetője (továbbiakban: munkáltató) az Ön részére kiadottjövedelemigazoláson azokat az összegeket tüntette fel, amelyeket az adóelőlegmegállapítása során figyelembe vett. Így előfordulhat, hogy a munkaviszonybólszármazó bérjövedelme után az adójóváírás összege és a jogosultsági hónapokszáma az igazoláson szerepel akkor is, ha az Ön összes jövedelme a 4 698 000forintot közelíti vagy meghaladja, ezért év végén a bevallásában vagy csakcsökkentett összegben, vagy nem érvényesíthet adójóváírást. A munkáltatója azelőlegnél azért vehette figyelembe az adójóváírást, mert Ön írásban kérte annakérvényesítését, mely összege mindaddig csökkentette is az adóelőlegét, amíg amunkáltatójától származó jövedelme az adójóváírásra jogosító értékhatárt(3 188 000 forintot) el nem érte.Az összes jövedelem, melyet figyelembe kell vennie a 28. sor „d” oszlopábantalálható.Az adójóváírás az adóévben megszerzett bér és arra tekintettel megállapítottadóalap –kiegészítés együttes összegének 17%-a, de legfeljebb jogosultságihónaponként 15 100 forint (12 jogosultsági hónap esetén, legfeljebb181 200 forint) lehet.

67Jogosultsági hónapnak az a hónap számít, amelyre Önt az adóévben bér illettemeg. Abban az esetben, ha egy hónapon belül többször vagy több kifizetőtől(munkáltatótól) járt Önnek bér, az egy jogosultsági hónapnak számít. Az „a”oszlop nyíllal jelzett kockáiba írja be a jogosultsági hónapok számát, amelylegfeljebb 12 hónap lehet.Amennyiben az Ön összes jövedelme a 3 188 000 forintot meghaladja ugyan, denem több 4 698 000 forintnál, akkor az Önt egyébként adójóváírásként megilletőösszeget, csökkentenie kell annak az összegnek a 12%-ával, amennyivel azösszes jövedelme a jogosultsági határt, azaz a 3 188 000 forintot meghaladja.Ezzel a szabállyal az adójóváírás 4 698 000 forintnál „elfogy”.Az adójóváírás összegét a törvényben meghatározottak szerint, a fenti leírásalapján kell figyelembe vennie a bevallása kitöltésekor.33. sor: Az adóterhet nem viselő járandóságok adótábla szerinti adójaEbben a sorban a 24. sorban szereplő jövedelemnek az adótábla 57 segítségévelkiszámított adóját tüntesse fel.34. sor: A 15. sorban szereplő jövedelem kedvezményeHa Ön magánnyugdíj-pénztártól a 2010. adóévben kedvezményezettkéntnyugdíjszolgáltatásnak nem minősülő jövedelmet szerzett, akkor a 15. sorbanfeltüntetett összeg után kedvezményre jogosult. A kedvezmény összege a15. sorban lévő összeg alapján az adómértékére vonatkozó rendelkezés szerintilegalacsonyabb adókulccsal (17%) megállapított összeg. Ezt az összeget, delegfeljebb a 29. sor „c” oszlopában szereplő összeget kell beírnia ennek a sornaka „b” oszlopába.35. sor: A számított adót csökkentő kedvezmények összesenE sor „c” oszlopában összegezze a 30-34. sorok „b” oszlopaiban lévőadóösszegeket.36. sor: Az összevont adóalap adójaEbbe a sorba a 29. sor összegéből a 35. sor összegének levonása utánmegmaradt adót kell beírnia. Ez a különbözetként jelentkező összeg az Önösszevont adóalap utáni adója, amely további, az összevont adóalap adójátcsökkentő adókedvezményekkel csökkenthető. Ha a 35. sor „c” oszlopábanösszesített kedvezmények összege több mint a 29. sor „c” oszlopában szereplőszámított adó, akkor ennek a sornak a „c” oszlopába nullát írjon! Amennyiben57 Szja-törvény 34. § (1)

68az összevont adóalap utáni adója nulla, akkor további adókedvezményttermészetesen nem tud érvényesíteni.Az összevont adóalap adóját csökkentő adókedvezmények érvényesítésénekáltalános feltételeiAz összevont adóalap utáni kedvezmények csak az összevont adóalap utáni adótmeg nem haladó mértékben érvényesíthetők, 58 ezért célszerű az egyeskedvezményi jogcímekhez csak akkora összeget beírni, hogy azok együttesösszege a 36. sorban lévő adót ne haladja meg. Az adókedvezményektöbbségének érvényesíthetősége az Ön összes, 2010. évi jövedelméneknagyságától (28. sor „d” oszlop) is függ.A szja-törvény meghatározza az adókedvezmények sorrendjét, amelynekakkor van jelentősége, ha Ön több jogcímen is jogosult adókedvezményigénybevételére, de az egyes jogcímek alapján érvényesíthetőadókedvezményeit nem tudja teljes összegben igénybe venni. Ilyen esetlehet, ha Ön nem rendelkezik annyi adóval, mely fedezetet nyújtana akedvezmények igénybevételére.Figyelem! Abban az esetben, ha Ön több jogcímen is érvényesíthetkedvezmény(eke)t, de azt részben veheti igénybe, csak az(oka)t akedvezmény(eke)t jelölje, és olyan összegben amelyet az adója terhéreérvényesíteni tud!A kedvezmények igénybe vételére, a törvény által meghatározott, következősorrendben 59 kerülhet sor:1. lakáscélú hiteltörlesztés áthúzódó kedvezménye,2. személyi kedvezmény,3. őstermelői kedvezmény,4. családi kedvezmény,5. egyéb.A 2010. évtől az alábbi jogcímeken, az összevont adóalap adója terhéreigénybe vehető kedvezmények megszűntek, nem érvényesíthetők:• A közteherjegy értékének (alkalmi foglalkoztatás) kedvezménye;• A háztartásokkal kapcsolatos szolgáltatások igénybevételének számlázottellenértéke utáni kedvezmény;• A megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulék kedvezménye;58 Szja-törvény 43. § (1)59 Szja-törvény 44. § (1)

69• A megállapodás alapján fizetett magánnyugdíjpénztári tagdíjkedvezmény;• A magánnyugdíjpénztári tagdíjat kiegészítő befizetés kedvezménye;• A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatói befizetés kedvezménye;• Képzési költségként (tandíj, költségtérítés, egyéb térítés) befizetett összegkedvezménye;• Közcélú adomány, tartós adományozás kedvezménye;• Élet- és nyugdíjbiztosítás megfizetett díjának kedvezménye;• Üzleti hitel kamatának kedvezménye.III. Az összevont adóalap adóját csökkentő adókedvezmények részletezése37 – 39. sorok: A lakáscélú hiteltörlesztésre befizetett összeg halasztottkedvezményeA személyi jövedelemadóról szóló törvény lakáscélú hiteltörlesztésselkapcsolatos kedvezményről rendelkező előírása 2007. január 1-jén hatályátvesztette. Azonban, a törlesztés megkezdésének évében és az azt követő négyadóévben, a személyi jövedelemadóról szóló törvény lakáscélú hiteltörlesztésselkapcsolatos kedvezményről rendelkező előírásait változatlan tartalommal lehetalkalmazni azon hitelek esetében, amelyek tekintetében a hiteltörlesztés2007. január 1-je előtt megkezdődött. A lakáscélra felvett hitel törlesztésébe azszja-törvény szerint beletartozik a tőketörlesztés (az előtörlesztést is ideértve), akamatfizetés, a kezelési költség és a hitelfolyósítási díj.Amennyiben a magánszemély 2007. január 1-je előtt a fentieket fizette, részéreaz adókedvezmény továbbra is jár a személyi jövedelemadóról szóló törvénylakáscélú hiteltörlesztéssel kapcsolatos kedvezményről rendelkező2006. december 31-én hatályos előírásai szerint, függetlenül attól, hogy2007. január 1-ig megkezdődött-e a tőke törlesztése. Az előtörlesztés eseténszintén változatlanul megilleti a magánszemélyt az adókedvezmény az előzőekszerint.Amennyiben a fentieknek megfelel és a 2010. évben lakáscélú hiteltörlesztésrebefizetett összegről a hitelintézet igazolásával rendelkezik, a szja-törvénylakáscélú hiteltörlesztéssel kapcsolatos kedvezményről rendelkező2006. december 31-én hatályos előírásait vegye figyelembe az adókedvezményhalasztott érvényesítésekor.Az igénybe vehető kedvezmény összege adóévenként – akár 40%, akár30%-os mértékű kedvezményre jogosult – nem haladhatja meg a120 000 forintot.A kedvezményt az adós vagy adóstárs érvényesítheti, a kedvezménymegosztására nincs lehetőség.

70Fontos! A lakáscélú hiteltörlesztésre befizetett összeg 30%-os, illetve 40%-os kedvezmény igénybevételénél a 2010. évi adóalap-kiegészítést nem kellbeszámítani a 3 400 000, illetve a 4 400 000 forintos jövedelemhatárba!A lakáscélú hitelhez kapcsolódó adókedvezmény érvényesítésére csak az amagánszemély jogosult, akinek az összes, adóalap-kiegészítés nélküli 2010. évijövedelme (1053-A lap 28. sor „a” oszlopa) a 3 400 000, illetőleg a törvénybenmeghatározott, későbbiekben ismertetett esetben a 4 400 000 forintot nemhaladja meg.Az adókedvezmény a törlesztés megkezdésének évében és az azt követő négyadóévben érvényesíthető.Amennyiben az Ön összes, adóalap-kiegészítés nélküli 2010. évi jövedelme a3 400 000 forintot meghaladja ugyan, de nem több 4 000 000 forintnál, akkoraz Önt egyébként megillető kedvezményt, a legfeljebb 120 000 forintotcsökkentenie kell a 3 400 000 forint feletti jövedelem 20%-ával.Nem vonatkozik az időbeli korlát Önre, ha az adókedvezmény alapjául szolgálólakáscélú hitel részben vagy egészben a lakáscélú állami támogatásokról szólókormányrendelet szerint meghatározott megelőlegező kölcsön, vagy ha akormányrendelet szerint gyermekek és más eltartottak után lakásépítésikedvezményre és/vagy megelőlegező kölcsönre nem jogosult. Ilyen esetben azadókedvezmény minden olyan évben érvényesíthető, amikor a hiteligénylőjének a törlesztési időszakban családi pótlékra jogosult vagy jogosulttáváló gyermeke van.Ha Ön lakás építésére, építtetésére, bővítésére vagy lakótelek, lakástulajdonjogának, lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak a megvásárlására1993. december 31-e után hitelintézettel lakáscélú felhasználásra lakáscélúhitelszerződést kötött, akkor a hitel adósaként (adóstársaként) a szerződésalapján 2010-ben a tőke törlesztésére – ideértve az előtörlesztést is –, a kamat, akezelési költségek és a hitelfolyósítási díj megfizetésére fordított, a hitelintézetáltal kiállított igazoláson feltüntetett összeg után adókedvezményt érvényesíthetakkor, ha egyébként a törvényben meghatározott feltételek az Ön esetébenfennállnak. A lakás bővítésére felvett hitel törlesztése csak akkor jogosítkedvezményre, ha a bővítés eredményeként a lakás alapterületének növelésévela lakószobák száma legalább egy lakószobával nő. Ezen a címenadókedvezményt a lakástakarék pénztártól felvett hitelre csak akkor lehetigénybe venni, ha a folyósított hitel áthidaló kölcsönnek minősül.Az adókedvezmény csak egy önálló ingatlanhoz kapcsolódóan, egyhitelszerződés adósaként vagy adóstársaként vehető igénybe. Amennyiben Önugyanazon ingatlanhoz egy szerződésbe foglaltan több hitelt (pl. új lakáshozkamattámogatásos és üzleti kamatozású) vett fel, akkor ezen hitelek törlesztése akedvezmény alapjául szolgálhat akkor, ha az egyéb feltételek fennállnak.

71Nem jogosít adókedvezményre a hitelintézettől felvett olyan személyi hitel,amelynél a hitelfelvétel indokaként a lakáscélú felhasználás került megjelölésre,mivel a kedvezmény csak a lakáscélú hitelszerződés alapján folyósított hiteltörlesztésére tekintettel érvényesíthető. A felújításra, korszerűsítésre felvett hiteladókedvezményre nem jogosít.A munkáltató által nyújtott lakáscélú hitel törlesztése kedvezményre nemjogosít. Nem jogosít kedvezményre az a törlesztés sem, amelyet Ön amunkáltatójától a hitelintézetnél fennálló lakáscélú hitelének a részben vagyegészben történő törlesztése céljából kapott hitelből finanszírozott akkor, ha akamatkedvezmény után nem kell az adót megfizetni. Ha a munkáltató által alakáscélú hitel törlesztésére adott hitel után Ön legalább a törvénybenmeghatározott mértékű kamatot megfizette, vagy a kamatkedvezményadóköteles, akkor Ön a hitel ily módon törlesztett összege után jogosult azadókedvezményre.A törvény különbséget tesz az új és a régi lakóingatlanhoz felvett lakáscélú hiteltörlesztéséhez fűződő kedvezmény között.40% az adókedvezmény mértéke az adóévben a tőke, a kamat és a járulékosköltség törlesztéseként megfizetett, a hitelintézet által kiadott igazolásbanszereplő összeg után akkor, ha• az Ön által felvett hitel a lakáscélú támogatásokról szólókormányrendeletben meghatározott kamattámogatásban részesült és• az Ön által a kedvezmény alapjául szolgáló lakáscélra felvett hitel, hitelekegyüttes összege a 15 000 000 forintot nem haladja, vagy nem haladtameg.A magasabb mértékű kedvezménynek további feltétele, hogy a hitel felvételebelföldön fekvő lakótelek, új lakás tulajdonjogának, valamint új lakáshozkapcsolódó földhasználati jognak adásvétel vagy más visszterhes jogcímentörténő megszerzéséhez, belföldön fekvő lakás építéséhez, építtetéséheztörténjen. A kedvezmény szempontjából új lakásnak az a lakóingatlan minősül,amelynek első átruházására a kedvezmény alapjául szolgáló hitelfelhasználásával került sor akkor, ha azt a tulajdonjogot szerző magánszemélytmegelőzően más lakcímként még nem jelentette be.30% az adókedvezmény abban az esetben, ha a kedvezmény alapjául szolgáló,Ön által felvett lakáscélú hitel, hitelek összege együttesen nem haladja, illetőleghaladta meg a 10 000 000 forintot, valamint a 40%-os mértékű adókedvezményifeltételek nem valósulnak meg.A kedvezmény alkalmazhatósága szempontjából lakáscélú felhasználásnaktekintendő:

72• a belföldön fekvő lakótelek, lakás tulajdonjogának, valamint a lakáshozkapcsolódó földhasználati jognak adásvétel vagy más visszterhesszerződés keretében történő megszerzése;• a belföldön fekvő lakás építése, építtetése;• a belföldön fekvő lakás alapterületének növelése, ha az legalább egylakószobával történő bővítést eredményez;• a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvénynek, vagy az szjatörvényneka hitelszerződés megkötése napján hatályos rendelkezéseszerinti – az előzőekben nem említett – lakáscélú felhasználás.Amennyiben az Ön házastársa, élettársa az adóévben 6 hónapot meghaladóidőtartamban gyermekgondozási segélyre volt jogosult, valamint Önnnek akedvezményre jogosító lakáscélú hitelszerződésben adóstársaként szerepel,továbbá a hitel felhasználásával megszerzett önálló lakóingatlanban egyben atulajdonostársa is, akkor az adókedvezményre jogosító jövedelem-határ az Önesetében 4 400 000 forint.A 40, illetőleg 30%-kal kiszámított összeget, a legfeljebb 120 000 forintotcsökkenteni kell a 4 400 000 forint feletti jövedelem 20%-ával akkor, ha az Önbevallásadási kötelezettség alá eső jövedelme nem több 5 000 000 forintnál.Ha Ön új lakása szerzéséhez kamattámogatásos hitelt kapott, akkor az annaktörlesztésére fordított összeget a 37. sor „a” oszlopába, az összeg 40%-át pediga 37. sor „b” oszlopába írja be. A 37. sor „b” oszlopába legfeljebb 120 000forintot írhat, azaz, ha a számított összeg magasabb 120 000 forintnál, e sor „b”oszlopában csak 120 000 forintot tüntessen fel. Abban az esetben, ha az Ön általfelvett lakáscélú hitel Önt a 30%-os kedvezményre jogosítja, akkor törlesztésérefordított összeget a 38. sor „a” oszlopába, az összeg 30%-át, a 38. sor „b”oszlopába írja be, amely legfeljebb 120 000 forint lehet. Abban az esetben, haÖn egy szerződés alapján az új lakásához a kamattámogatásos hitel mellett piacikamatozású hitelt is felvett, akkor a már említett korlátokon belül úgy a 40, minta 30%-os kedvezményt is érvényesítheti, feltéve, hogy a felvett, kétféle hitelegyüttes összege a 10 000 000 forintot nem haladja meg. Ne felejtse el e sorok„b” oszlopaiban feltüntetett kedvezmény együttesen sem haladhatja meg a120 000 forintot.A 39. sor „c” oszlopa szolgál az Önt megillető lakáscélú adókedvezményegyüttes összegének a feltüntetésére. A „c” oszlop kitöltésekor az Önrevonatkozó jövedelemkorlátot is vegye figyelembe. A „c” oszlopba írt összegnem lehet több 120 000 forintnál.Figyelem! A lakáscélú hiteltörlesztés áthúzódó kedvezményét az átmenetirendelkezések szerint, de legfeljebb a 2015. évi adójával szemben lehetérvényesítenie.

7340. sor: A súlyos fogyatékosság miatt levonandó összegSúlyos fogyatékosság esetén orvosi igazolás alapján havi 3 675 forinttal (azadóév első napján érvényes havi minimálbér 5%-ával) lehet csökkenteni az adótmindazokra a hónapokra, amelyekben a fogyatékos állapot legalább egy napigfennállt. Ebbe a sorba a „d” oszlopba tehát annyiszor 3 675 forintot – legfeljebb44 100 forintot – lehet beírni, ahány hónapig fennállt a fogyatékosság. Az orvosiigazolást nem kell csatolni, csak megőrizni. Akinek az állapota végleges éskorábban már kiadták az erről szóló igazolást, nem kell új igazolást kérnie.A kedvezmény igénybevételének jövedelemkorlátja nincs!A kedvezményt kizárólag a súlyos fogyatékosságban szenvedő magánszemélyvonhatja le a saját összevonás alá eső jövedelme utáni adóból. Az adózásszempontjából súlyosan fogyatékosnak a 2010. január 1-től kiadott igazolásokesetében az a személy tekinthető, akinek a betegsége, egészségkárosodása asúlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló 335/2009. (XII. 29.)Korm. Rendeletben, illetve a súlyos fogyatékosság minősítéséről és igazolásárólszóló 49/2009. (XII. 29.) EüM rendeletben szerepel.41. sor: Mezőgazdasági őstermelői kedvezmény, legfeljebb 100 000 forintEbben a sorban csak az a magánszemély érvényesíthet kedvezményt, aki abevallásban feltünteti a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv általvezetett ügyfél-nyilvántartási rendszerben nyilvántartott regisztrációs számát(továbbiakban: regisztrált magánszemély). 60 Közös őstermelői igazolványalapján is csak az a tag érvényesíthet ezen a címen adókedvezményt, akirendelkezik ezzel a regisztrációval. Az érvényesített kedvezmény az államitámogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában 2007. évtől kezdődően,az adóévben igénybe vett agrár csekély összegű (agrár de minimis)támogatásnak minősül. A támogatást a bevallás benyújtásának évében kell agrárde minimis támogatásként figyelembe venni.Amennyiben Ön az őstermelői igazolványa alapján mezőgazdasági őstermelő –a kistermelő is őstermelő – vagy őstermelői tevékenységet folytató családigazdaság tagja, vagy csak regisztrált magánszemély és jövedelménekkiszámítására tételes költség-elszámolási módot választott, vagy jövedelmét abevételének 90%-ában határozta meg, akkor az őstermelésből származójövedelmének adójával, de legfeljebb 100 000 forinttal csökkentheti azösszevont adóalap utáni adóját. Ha Ön a jövedelmét tételes költségelszámolássalállapítja meg, és az őstermelői tevékenység utáni adó a 100 000 forintot nem ériel, könyvelői díjkedvezményt is érvényesíthet.60 Szja-törvény 39. § (1)

74Könyvelői díjkedvezmény címén a könyvelőnek kifizetett, számlával igazoltösszegnek az őstermelői tevékenységgel arányos része vehető figyelembe, ha amezőgazdasági őstermelői tevékenységen kívül más forrásból is vanösszevonandó jövedelme. Az őstermelői adókedvezmény a könyvelőidíjkedvezménnyel együtt sem haladhatja meg a 100 000 forintot.Az őstermelői tevékenységből származó jövedelem adóját úgy kell kiszámítani,hogy meg kell határozni az összevont adóalap adóját (36. sor) a 14. sorbanszereplő jövedelemmel együtt és nélküle is, és meg kell állapítani a kétadóösszeg különbözetét.A mezőgazdasági őstermelői kedvezmény igénybevételére vonatkozójövedelemhatár 7 620 000 forint.Az őstermelői adókedvezmény a könyvelői díjkedvezménnyel együtt semhaladhatja meg a 100 000 forintot. Az Önt megillető kedvezmény teljesmértékben akkor érvényesíthető, ha az éves összes jövedelme nem haladja mega 7 620 000 forintot. Abban az esetben, ha az éves összes jövedelme a7 620 000 forintot meghaladja, úgy a kiszámított kedvezmény összegének, delegfeljebb a 100 000 forintnak a 7 620 000 forint feletti rész 15%-át meghaladórésze érvényesíthető.42. sor: A családi kedvezmény eltartottak utánAmennyiben Ön családi kedvezmény címén kívánja az összevont adóalap utániadóját csökkenteni, akkor annak összegét ebben a sorban kell szerepeltetnie.A családi kedvezmény érvényesítésének lehetősége az eltartotti létszámtól és ajövedelemnagyságtól is függ. Családi kedvezményt csak akkor lehet igénybevenni, ha az eltartotti létszám legalább 3 fő, a kedvezményt pedig csökkentenikell akkor, ha az Ön összes, 2010. évi jövedelme az eltartotti létszámhoz rendeltjövedelemkorlátot meghaladja.Ha Ön családi kedvezményt érvényesít és az Ön összes, 2010. évi jövedelme akövetkezőkben felsoroltak szerinti jövedelemkorlátot meghaladja, akkor Ön akedvezmény összegének azt a részét érvényesítheti, amely meghaladja azadott jövedelemkorlát feletti összes jövedelme 15%-át.A családi kedvezmény érvényesíthetősége az eltartotti létszámtól és akedvezményt érvényesíteni kívánó magánszemély összes, 2010. évi adóalapkiegészítésselnövelt jövedelmének (28. sor „d” oszlop) nagyságától függ. Ajövedelem-korlátot és a hozzá tartozó eltartotti létszámot a törvény a következőkszerint határozza meg:

75• 7 620 000 forint, ha az eltartottak száma az adóév bármely napján elérte,de egyetlen napján sem haladta meg a három főt,• 8 255 000 forint, ha az eltartottak száma az adóév bármely napjánmeghaladta a három főt, de egyetlen napján sem haladta meg a négy főt,• 8 890 000 forint, ha az eltartottak száma az adóév bármely napjánmeghaladta a négy főt, de egyetlen napján sem haladta meg az öt főt,• 9 525 000 forint, ha az eltartottak száma az adóév bármely napjánmeghaladta az öt főt, de egyetlen napján sem haladta meg a hat főt,• 10 160 000 forint, ha az eltartottak száma az adóév bármely napjánmeghaladta a hat főt.Tekintettel az előzőekben ismertetett korlátokra, bevallása elkészítésekor ezekreis legyen tekintettel, vagyis a jövedelemnagyságtól függően számítsa ki az Öntmegillető kedvezményt.A kedvezmény kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként4 000 forint feltéve, hogy az eltartottak létszáma az adott hónapbanlegalább a három főt eléri.Mielőtt kiszámítaná a családi kedvezmény összegét, olvassa el a következőket!Amennyiben az Ön összes, 2010. évi jövedelme meghaladja az eltartottilétszámhoz kapcsolódó jövedelemhatárt, akkor az Önt megillető családikedvezmény összegéből az értékhatárt meghaladó rész 15%-át meghaladó résztérvényesítheti. Az Ön által érvényesíteni nem tudott kedvezményt házastársa,illetőleg élettársa veheti igénybe. Abban az esetben, ha a házastárs, élettársösszes bevallásadási kötelezettség alá eső jövedelme is meghaladja az eltartottilétszámhoz tartozó jövedelemhatárt, akkor a jogosult által érvényesíteni nemtudott kedvezményt is csökkenteni kell az értékhatárt meghaladó rész 15%-ával.Amennyiben az eltartottak száma és a jövedelem nagysága alapján érvényesíthetcsaládi kedvezményt, úgy a 1053-03-as lapot is töltse ki! Amennyiben a családikedvezményt születendő gyermekére (is) érvényesíti, akkor ebben az esetben a03-as lapon a várandósság tényéről kell nyilatkozatot tennie. A családikedvezményt a kedvezményezett eltartott után a jogosult magánszemélyérvényesítheti. A törvény lehetőséget ad arra, hogy a jogosult az őt megilletőcsaládi kedvezményt a vele együtt élő házastársával, élettársával megossza. Amegosztás feltétele, hogy a 03-as lapon erről közösen nyilatkozzanak és egymásnevét, adóazonosító jelét adóbevallásukon feltüntessék. Élettársak esetén amegosztás feltétele még, hogy a 03-as lapon nyilatkozzanak arról, hogy agyermeket nevelő egyedülálló családi pótlékát egyikük sem veszi igénybe.Kedvezményezett eltartott

76• az, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény alapján családipótlékot, bármely EGT-állam hasonló joga alapján családi pótlékot, vagymás, hasonló ellátást (továbbiakban együtt: családi pótlék) folyósítanak;• aki rokkantsági járadékban részesül;• a magzat, ikermagzat fogantatásának 91. napjától a megszületéséig;• a családi pótlékra saját jogon jogosult.Amennyiben a kedvezményezett eltartott olyan személy, akire tekintettel családipótlékot, illetve EGT-állam hasonló joga alapján más, hasonló ellátástfolyósítanak, akkor a kedvezmény érvényesítésére az a magánszemély jogosult,aki a családok támogatásáról szóló törvény alapján a családi pótlékra jogosult.Nem jogosult azonban a családi kedvezmény érvényesítésére az amagánszemély, aki a családi pótlékot, mint vagyonkezelői joggal felruházottgyám, vagyonkezelő eseti gondnok a gyermekotthonban, javítóintézetben nevelt,vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő, gyermekvédelmi gondoskodás alattállóra tekintettel kapja, illetőleg az, aki a családi pótlékot szociális intézményvezetőjeként, az intézményben elhelyezett személyre tekintettel kapja.Magzat esetében jogosultnak az anyát, vagy az anyával közös háztartásban élőházastársát 61 kell tekinteni.Saját jogon családi pótlékban részesülő, illetőleg rokkantsági járadékbanrészesülő kedvezményezett eltartott esetében jogosultnak a vele közösháztartásban élő magánszemélyek egyike minősül.A kedvezmény összegének a megállapítása során az eltartottak létszámábaazokat a személyeket is be kell számítani, akiket a családok támogatásáról szólótörvény szerint a családi pótlék összegének a megállapítása során figyelembevesznek, de rájuk tekintettel családi pótlékot nem folyósítanak.A családi kedvezmény szempontjából jogosultsági hónapnak az a hónaptekintendő, amely hónapra a családi pótlékot, a rokkantsági járadékotfolyósítják.Magzat esetében jogosultsági hónapnak azt a hónapot kell tekinteni, amelyhónapban az orvosi igazolás alapján a várandósság (a várandósság kezdetétőlszámított 91. napot követően) legalább egy napig fennáll. (Az orvosi igazolástnem kell az adóbevallással beküldeni, csak az elévülésig meg kell őrizni.) Agyermek megszületésének hónapját figyelmen kívül kell hagyni akkor, ha ebbena hónapban a családi pótlékra való jogosultság megnyílik. Amennyiben azadóbevallás benyújtását követően történik a magzat, ikermagzat felismerése,akkor a jogosult a családi kedvezményt önellenőrzés útján érvényesítheti.61 2009. július 1-től bejegyzett élettárs is.

77A családi pótlékra nem saját jogon jogosultak, valamint a magzat esetében az évvégi bevallásban bármelyik jogosult érvényesítheti a kedvezményt függetlenülattól, hogy év közben az adóelőleg megállapítása során melyiküknél vették aztfigyelembe. A törvény lehetőséget ad az együtt élő házastársaknak, a közösgyermekeket nevelő élettársaknak arra, hogy év végén döntsék el, a családikedvezményt melyikük érvényesíti figyelemmel arra is, hogy a többikedvezményi jogcímeken is érvényesíthető kedvezményekkel is élni tudjanak.A saját jogon családi pótlékra jogosult és a rokkantsági járadékban részesülőesetében az év végi bevallásban is azt kell jogosultnak tekinteni, akinél azt azadóelőleg megállapításakor figyelembe vették. Ez azonban nem zárja ki azt,hogy az előzőek szerinti kedvezményezett eltartottak utáni kedvezményt ajogosult a vele közös háztartásban élő házastársával, élettársával megossza.Abban az esetben, ha a házastárs, élettárs által érvényesíteni nem tudott családikedvezmény összege az adóbevallás benyújtásáig, illetőleg a munkáltatóiadómegállapítás időpontjáig nem ismert, a maradék összeg érvényesítése csakönellenőrzéssel történhet meg.Élettársak esetében, ha csak egyikük jogosult a családi kedvezményérvényesítésére, akkor az év végén a jogosultnak nem minősülő élettárs csak ajogosult által érvényesíteni nem tudott részt vonhatja le az összevont adóalaputáni adójából.43. sor: Egyéb kedvezményEbben a sorban tüntetheti fel az 5. sorban szerepeltetett személyesközreműködői díj-kiegészítés összegének, és/vagy 11. sorban szerepeltetettvállalkozói kivét- kiegészítés összegének a kedvezményét. Az „a” oszlopba nefelejtse el a kedvezmény alapját beírni!45. sor: Tandíj, felnőttképzés díja címén igénybe vehető halasztottkedvezmény 62A tandíjként (képzési költségként), felnőttképzés költségeként befizetettösszegek halasztott kedvezményeinek érvényesítéséhez vegye elő a felsőoktatásiintézmény által kiállított igazolásait. A kedvezmény halasztott érvényesítésénekfeltétele, hogy az erről szóló igazoláson a kedvezmény halasztása bejegyzésszerepeljen.A halasztott kedvezmény a hallgatói jogviszony első ízben történő megszűnését,illetve a felnőttképzés első ízben történő megszűnését követő öt egymás utániadóévben, nyilvántartás vezetése mellett, tetszőleges elosztásban érvényesíthető.62 2009. évi LXXVII. tv. 206. § (7) bekezdés

78A tandíjba beleértendő a költségtérítés, egyéb térítés is, felnőttképzési díjbabeleértendő a vizsgadíj is, a pótvizsga díját azonban figyelmen kívül kell hagyni,az a kedvezmény alapját nem képezheti.A tandíj, felnőttképzés díja címen halasztott kedvezmény érvényesítésénekegyik feltétele, hogy az Ön összes, 2010. évi adóalap-kiegészítés nélkülijövedelme ne haladja meg a 3 400 000 forintot, másik feltétele, hogy akedvezmények együttes összege az őstermelői adókedvezménnyel semhaladhatja meg a 100 000 forintot.Fontos! A kedvezmény igénybevételénél a 2010. évi adóalap-kiegészítéstnem kell beszámítani a 3 400 000 forintos jövedelemhatárba!Abban az esetben, ha az Ön összes, adóalap-kiegészítés nélküli 2010. évijövedelme (28. sor „a” oszlop) a 3 400 000 forintot meghaladja, az összevontadókedvezmény mértéke a 100 000 forintból a 3 400 000 forintot meghaladójövedelemrész 20%-át meghaladó rész, de az őstermelői adókedvezménnyelegyütt is legfeljebb 100 000 forint lehet.Amennyiben az Ön összes, adóalap-kiegészítés nélküli 2010. évi jövedelme(28. sor „a” oszlop) több 3 400 000 forintnál, akkor mielőtt azadókedvezményeket kitöltené, célszerű meghatározni, hogy mekkora az a keret,amely a rendelkezésre áll. A 28. sor „a” oszlop alapján a 3 400 000 forint felettirész 20%-át kell meghatározni, majd azt a 100 000 forintból levonvameghatározható mekkora lesz az a kedvezmény összeg, amely egyáltalánérvényesíthető.Abban az esetben pl., ha az Ön összes, 2010. évi jövedelme 3 600 000 forint,akkor a már említett jogcímeken érvényesíthető kedvezmény nagyságának ameghatározásához ki kell számítani a 200 000 forint 20%-át, ami 40 000 forint,ezt le kell vonni a 100 000 forintból, így a magánszemély rendelkezésére állókeret 60 000 forint lesz. Az adókedvezmény beírásakor erre a korlátra iscélszerű figyelemmel lenni.Amennyiben Ön a 2010. évben halasztott kedvezményt kíván igénybe venni,akkor az „a” oszlopba írja be a halasztott kedvezmény alapját, a „c”oszlopba pedig annak a 30%-át.A kedvezmény igénybevételéhez az egyes évek vonatkozásában hatályoselőírásokat is vegye figyelembe!Figyelem! A tandíj, felnőttképzés címén a halasztott kedvezményt az átmenetirendelkezések szerint, de legfeljebb a 2015. évi adóval szemben lehetérvényesíteni.

7946. sor: Az összevont adóalap adóját csökkentő adókedvezmények összesenEbbe a sorba a 39 – 45. sorok összegezett, az összevont adóalap adójátcsökkentő kedvezmények összegét kell feltüntetnie.47. sor: Az összevont adóalapot terhelő, kedvezményekkel csökkentett adóEbben a sorban a 2010. évi összevont adóalapját terhelő adónak azadókedvezményekkel csökkentett összegét kell feltüntetnie, mely a 36. sorösszegéből a 46. sorban szereplő összeg levonása után fennmaradó adóösszeg.Amennyiben a 46. sorba a 36. sorban szereplő adóval azonos összeget írt be,akkor a 47. sorba nullát kell írnia.IV. Egyéb adatok50. sor: A 2010-ben kapott, törvényben meghatározott és az államivégkielégítésnek a következő év(ek)re átvitt részeItt kell feltüntetnie a 2010-ben kapott, törvényben meghatározott és az államivégkielégítés azon fennmaradó részét, amely a 8. sor kitöltése utánkülönbözetként mutatkozik. Ez az összeg lesz az, amelyet a következő éviösszevont adóalap megállapítása során figyelembe kell vennie.A hónapok számára szolgáló négyzetben tüntesse fel az átvitt hónapok számát.Kérjük, olvassa el a bevallás 5. és 65. soránál leírtakat is!Amennyiben a 2010-ben kapott végkielégítés teljes összege után az adót 2010-ben fizeti meg (5. sor), akkor ebben a sorban nem szabad adatot szerepeltetnie!51. sor: Munkavállalói érdekképviseleti tagdíjEbbe a sorba írja be a munkavállalói érdekképviseleti szervezet részérebefizetett (levont) igazolt tagdíj összegét, valamint az önálló tevékenységhiányában levonható kamarai tagdíj összegét is a kapott igazolás alapján.52. sor: A 2010-ben felvett osztalékelőlegEbben a sorban a kifizető által kiadott igazoláson szereplő – kifizető hiányában anyilvántartása szerinti összeget – tüntesse fel. A bizonylatokon, anyilvántartásban külföldi pénznemben szereplő, forintra átszámított összeget írjabe. Csak a 2010-ben felvett, és még 2010-ben osztalékká nem váltosztalékelőleget tüntesse fel. A levont 10 és/vagy 25%-os adót az „a” oszlopbanlévő téglalapba kell beírnia.

8053. sor: A 2010. évben kapott végkielégítésnek a 2010. évijövedelemszámításnál figyelembe vett hónapok száma:Ha az Ön munkaviszonya megszűnt, és ezzel összefüggésben 2010-benvégkielégítést kapott, akkor ne felejtse el a 8. sorban szerepeltetett, 2010. évijövedelemszámításnál figyelembe vett hónapok számát az „a” oszlopbabeírni!Vegye elő a kifizetőtől kapott igazolást, és annak figyelembe vételével töltse kie sort.54. sor: A 2009. évben kapott végkielégítésnek a 2010. évijövedelemszámításnál figyelembe vett hónapok száma:Ha Ön a 2009. évben kapott végkielégítést és annak összegét megosztotta, akkormost ebben a sorban a 2010. évben figyelembe veendő részre eső hónapokszámát kell beírnia!Vegye elő a 0953-as adóbevallását és a végkielégítésről kapott igazolását!55. sor: A 25. sorból a bérjövedelem alapja, és az adóalap-kiegészítésselnövelt bérjövedelem összegeFigyelem! Amennyiben az egyezmény alapján a belföldi munkaviszonybólszármazó jövedelme után külföldön kellett adóznia, akkor a munkaviszonybólszármazó bér összegét ennek a sornak az „a” oszlopába írja be, mert a bér utánÖnt a törvényi feltételek fennállása esetén adójóváírás illeti meg.Az igazolás alapján a bér összegének alapját az „a” oszlopba, az adóalapkiegészítésselnövelt bérjövedelmet a „b” oszlopba kell beírnia.Ne felejtse el a „b” oszlopban szereplő összeget a 27. „a” oszlop kitöltésénélfigyelembe venni, mert az összes bérjövedelem meghatározása nélkül abevallása hibás lesz!56. sor: A 26 sorból a bérjövedelem alapja, és az adóalap-kiegészítésselnövelt bérjövedelem összegeFontos! Abban az esetben, ha a belföldi munkáltatójától származó jövedelmeután egyezmény vagy viszonosság hiányában külföldön is adót kellett fizetnie,akkor a munkaviszonyból származó bér összegét ennek a sornak az „a”oszlopába írja be, mert a bér után Önt a törvényi feltételek fennállása eseténadójóváírás illeti meg.Az igazolás alapján a bér összegének alapját az „a” oszlopba, az adóalapkiegészítésselnövelt bérjövedelmet a „b” oszlopba kell beírnia.

81Ne felejtse el a „b” oszlopban szereplő összeget a 27. „a” oszlop kitöltésénélfigyelembe venni, mert az összes bérjövedelem meghatározása nélkül abevallása hibás lesz!57. sor: A 2010. évi különadó alapot képező bevétel összegeEbben a sorban csak akkor tüntessen fel adatot, ha Ön 2010. december 30-án, vagy 31-én szerzett különadó alapot képező jövedelmet.A 2010. évi CXXIV. törvénnyel módosított egyes gazdasági és pénzügyi tárgyútörvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvényelőírásai alapján, ha a törvény hatályba lépését megelőzően 2010. január 1-jeés december 29-e között a jogviszony megszűnésével összefüggésben különadóalapot képező bevételt szerzett, akkor azt a 1053-as személyi jövedelemadóbevallásban a kifizetés jogcíme szerint kell bevallania.Például, amennyiben Ön végkielégítést kapott, akkor a teljes kifizetett összeget a8. sorban kell feltüntetnie, és az erre tekintettel levont személyi jövedelemadóelőleget pedig a 65. sorban, a kifizetők által levont adóelőleg összege sorba kellbeírnia.A különadó alapnak minősülő bevételt és a különadó előlegnek minősülőközterheket a 1053K bevallásban is szerepeltetnie kell.A törvény hatályba lépését követően, azaz 2010. december 30-án vagy 31-énmegszerzett és különadó alapot képező bevételként számfejtett összeget az Szjatörvényrendelkezéseinek alkalmazásában a jövedelem kiszámításánál nem kellfigyelembe venni, azonban – eltérően az előzőektől – az 57. sorban fel kelltüntetnie, és be kell számítani az éves összes jövedelem megállapításánál. A sorkitöltéséhez Önnek rendelkeznie kell a kifizető, munkáltató által, a különadóalapot képező különadó-köteles jövedelem kifizetésekor kiadott igazolással.A leírtak alapján, amennyiben Ön érintett a 2010. évben a – 2010. december 30-án vagy 31-én kifizetett – a magánszemélyek egyes jövedelmeit terhelőkülönadó kötelezettséggel, úgy a 1053K bevallásban közölt 2010. évi különadóalapját írja be a „c” oszlopba. Ezt az összeget kell a 28. sor „d” oszlop adatánakmeghatározásánál figyelembe vennie.A 1053-C lap kitöltéseA 2010. évi adófizetési kötelezettség levezetése61. sor: A 2010. évi jövedelem adójaV. Személyi jövedelemadó

82Ebbe a sorba a 47. sorban, a 04-es lap 179. sorának „e” oszlopában és a 1053-05-ös lap 190. sor „c” oszlopában szereplő tételek együttes összegét kell beírnia.62. sor: A visszafizetendő adókedvezmény(ek), pótlólag megfizetendő adóösszegeEbben a sorban kell feltüntetnie, ha valamely korábbi adóévben érvényesítettadókedvezmény (rendelkezés) összegét vissza kell fizetnie. A visszafizetésikötelezettség szabályait a következőkben találja meg. Abban az esetben, ha többjogcímen keletkezett visszafizetési kötelezettsége, úgy a leírtak alapján különkülönkiszámított összegeket adja össze és a végeredményt írja be e sor „c”oszlopába. E sor „a” oszlopában van lehetősége a visszafizetendőkedvezmények jellegét megjelölni, természetesen, több kötelezettség jelöléséreis módja van (Pl. 2 3). Az erre szolgáló helyen balra kezdődően írja be akövetkező számjeleket:A visszafizetendő kedvezmény megnevezéseszámjeleBiztosítási kedvezmény visszafizetése 1Visszafizetendő adókedvezmény az önkéntes kölcsönösegészségpénztárban lekötött összeg feltörése miattNYESZ-R számláról, nem nyugdíjszolgáltatáskéntfelvett összeg miatti visszafizetés23Pótlólag megfizetendő adóAz önkormányzat részére bérbe adott lakás, bérletiszerződésének idő előtti megszüntetése4A visszafizetendő biztosítási adókedvezmény összege 63 (1)A korábbi évekről szóló bevallásában az élet- és/vagy nyugdíjbiztosítási díj utánérvényesített adókedvezményt vissza kell fizetnie akkor, ha Ön 2010-ben abiztosítás feletti rendelkezési jogát – a szerződéskötést követő 10 éven belül –gyakorolta, vagyis a biztosítást megszüntette, értékesítette, vagy visszavásárolta.Akkor is vissza kell fizetnie a kedvezményt, ha a biztosítása alapján egy évnélhosszabb lejáratú kötvénykölcsönt vett fel, vagy többször vett fel egy évnélrövidebb lejáratú kötvénykölcsönt. Visszafizetési kötelezettséget eredményez a63 A 2009. évi LXXVII. törvény 206. § (8) bekezdés

83szerződés olyan módosítása is, amely a szja-törvény – 2009. december 31-énhatályos – 7. számú melléklete szerint a rendelkezési jog gyakorlásánakminősül.A járadékszolgáltatást nyújtó nyugdíjbiztosítás esetében a szerződéskötéstőlszámított 10 éven belül esedékes szolgáltatás csökkenő vagy egy összegbentörténő igénybevétele szintén az adókedvezmény elvesztésével jár.Nem vonatkozik a visszafizetési kötelezettség azokra az érvényesítettadókedvezményekre, amelyeknek az alapjául szolgáló díjfizetés évének utolsónapjától számított 3 év a rendelkezési jog gyakorlásáig már eltelt. Ez a szabály agyakorlatban azt jelenti, hogy amennyiben a rendelkezési jogával 2010-ben élt,akkor csak a 2007-re, 2008-ra és 2009-re érvényesített adókedvezményt kellvisszafizetnie, a korábbi években igénybe vett adókedvezményt már nem.Ha Ön 2010. évben olyan biztosítási szerződése felett rendelkezett, amelyretekintettel 2007-2009. években adókedvezményt érvényesített, akkor akövetkezők szerint állapítsa meg a visszafizetési kötelezettségét. Számítsa ki a2007. és 2008. években érvényesített biztosítási kedvezmény 20 százalékkalnövelt összegét. Ehhez az összeghez adja hozzá a 2009. évben érvényesítettadókedvezmény alapjaként figyelembe vett biztosítási díj 36 százalékát. Aszámítás eredményeként kapott összeget kell ebbe a sorba beírnia.A 62. sor „a” oszlopban jelölje az 1 számjelet, és a „c” oszlopba az összesenösszeget írja be!A tartós adományozás visszafizetendő külön kedvezménye 64Változás! Megszűnt a tartós adományozás címén igénybe vett kedvezmény utána visszafizetési kötelezettsége abban az esetben is, ha Ön a tartósadományozásról szóló szerződésből eredő bármely kötelezettségét nemteljesítette.Visszafizetendő adókedvezmény az önkéntes kölcsönös egészségpénztárbanlekötött összeg feltörése miatt 65 (2)Ha az önkéntes kölcsönös egészségpénztárnál fennálló számlakövetelését (annakegy részét) legalább 24 hónapra lekötötte, és erre tekintettel a lekötöttpénzeszköz 10 százalékának átutalásáról rendelkezett, majd ezt követően alekötést – akár részben is – 2010. évben megszüntette, akkor 20%-kal növeltenvissza kell fizetnie azt az összeget, amelyet az állami adóhatóság az Önrendelkező nyilatkozata alapján a lekötésre tekintettel az egyéni számlájára64 2009. évi LXXVII. törvény 206. § (10) bekezdés65 Szja-törvény 44/A. § (4) bekezdés

84átutalt.A visszafizetendő összeget írja be ebbe a sorba.NYESZ-R számláról, nem nyugdíjszolgáltatásként felvett összeg miattivisszafizetés 66 (3)Abban az esetben, ha a NYESZ-R számlájáról nem nyugdíjszolgáltatásként vettfel összeget, úgy a rendelkező nyilatkozatai alapján az állami adóhatóság által aNYESZ-R számlájára átutalt összeg(ek)et 20%-al növelten köteles visszafizetni.A visszafizetendő összeget kell beírnia ebbe a sorba.Az önkormányzat részére bérbe adott lakás, bérleti szerződésének idő előttimegszűntetése miatti adófizetési kötelezettség 67 (4)Az önkormányzat részére bérbe adott lakás, bérleti szerződésének idő előttimegszűntetése miatt keletkezett adófizetési kötelezettség kiszámításához olvassael a 164. sornál található útmutatót. A megállapított adófizetési kötelezettségetés a felszámított késedelmi pótlékot ebbe a sorba írja be.63. sor: Az adóelőleg megállapításához tévesen adott nyilatkozat miattiköltségkülönbözet alapján fizetendő 39%-os adó 68Ezt a sort abban az esetben kell kitöltenie, ha az adóévben megszerzett bevételétterhelő adóelőleg megállapításához a kifizetőnek tett nyilatkozatában a tételesigazolással elszámolható költség levonását kérte, és az adóbevallásbanelszámolt költség meghaladja a nyilatkozat szerinti költséget legalább 5%-kal. Akülönbözetet, mely az adó alapjául szolgáló összeg („a” oszlopban), akülönbözet 39%-át pedig a „c” oszlopban kell szerepeltetnie.Nem kell a kifizetőnek tévesen adott nyilatkozat miatt költségkülönbözet alapjána 39%-os adót megfizetnie akkor, ha a kiszámított különbözet összege nemhaladja meg a nyilatkozatában megjelölt költség 5%-át.64. sor: A 2010. évi adófizetési kötelezettség összegeEz a sor a 2010. évi adófizetési kötelezettség összegének feltüntetésére szolgál.Ezt úgy számíthatja ki, hogy a 61. sorban lévő adó összegéhez hozzáadja a62. és 63. sorok összegét.66 Szja-törvény 44/B. § (4) bekezdés b) pont67 Szja-törvény 74/A. § (4) bekezdés68 Szja-törvény 48. § (4) bekezdés

8565. sor: A kifizetők által levont adóelőleg összegeMielőtt Ön ezt a sort kitölti, adja össze a naptári évi jövedelmeiről kiállítottigazolások alapján a kifizetők (munkáltatók) által levont adóelőlegeket. Azösszevont adóalapba tartozó jövedelme után külföldön fizetett adó összegétennél a sornál ne vegye számításba, mivel a külföldön megfizetett adófigyelembe vétele a 30. 31. és a 33. soroknál történik.Ha a munkaviszonya megszűnésével összefüggésben, 2010-ben törvénybenmeghatározott végkielégítésben részesült, és annak egy részét a következő éviösszevont adóalapjához kell hozzászámítania (a bevallás 50. sorában is adatottüntet fel), akkor itt a végkielégítés adóelőlegének csak a 2010. évre eső részétveheti figyelembe. Ezt úgy számíthatja ki, hogy a kifizető által levont 17%adóelőleg összegének egy hónapra jutó részét annyiszor veszi számításba,ahányszor a végkielégítés egy hónapra eső részét a 8. sorban 2010. évijövedelemként tüntette fel. Az így megállapított összeget kell ebbe a sorbabeírnia.Abban az esetben, ha Ön a 2010-ben kifizetett végkielégítés teljes összege(5. sor) után 2010-ben adózik (a 8. sorban nem szerepelhet adat), akkor amunkáltató által a végkielégítésből levont adóelőleg teljes összegét vegyefigyelembe ennek a sornak a kitöltésénél.Ha Ön a 9. sorban is tüntetett fel adatot, akkor az arra jutó, kifizető által levontadóelőleget ne ebbe, hanem az 68. sorba írja be.66. sor: A 2009. évben felvett osztalékelőlegből levont adó összegeEzt a sort akkor kell kitöltenie, ha a 2009. évben, a várható eredmény terhére,osztalékelőleget kapott. Ebből az összegből a kifizetőnek 10 és/vagy 25%-osadót kellett levonnia a kifizetéskor. Mielőtt Ön ezt a sort kitölti, vegye elő a0953-as bevallását, majd írja át ide az osztalékelőlegből levont adó összegét.Feltétlenül olvassa el a 167. és a 169. sorokhoz írt útmutatót!67. sor: A kifizetők által levont forrásadó összegeEbbe a sorba mindazon forrásadó együttes összegét kell beírnia, amelyet abevallásadási kötelezettség alá eső elkülönülten adózó jövedelmei után2010. évben vont le a kifizető, és az, az általa kiadott igazoláson is szerepel. AzÖnnek 2010-ben kifizetett, és még a 2010. évben osztalékká nem váltosztalékelőlegből levont 10, illetőleg 25%-os adót nem itt, hanem az 52. sor „a”oszlopában kell szerepeltetnie.

86Ha Öntől a kifizető az értékpapír értékesítésekor az árfolyamnyereség címénelért nyereségéből adót vont le, akkor a levont adó összegét ebben a sorbantüntesse fel.Ha Önnek olyan bevétele is volt 2010-ben, amelyből a kifizető adót (és nemadóelőleget) vont le és ezt a jövedelmét nem kell bevallania (pl. egyszerződésből származó 15 000 forint alatti, összevonás alá nem eső bevételesetében), akkor ebben a sorban a nem bevallás köteles jövedelméből levontadóösszeget nem szabad feltüntetnie.A külföldön is adóköteles osztalék, kamat, vállalkozásból kivont jövedelem utána külföldön levont adót ne itt vegye számításba, mert azokat az ilyen osztalék,kamat és vállalkozásból kivont jövedelem utáni adó megállapításakor vehettefigyelembe a 05-ös lap 187., 188., illetőleg a 189. sorok kitöltésekor.68. sor: A korábbi végkielégítésnek a 2010. évben esedékessé vált,figyelembe vehető levont adóelőlegeEbbe a sorba akkor írjon, ha 2009-ben kapott állami vagy törvénybenmeghatározott végkielégítést és azt megosztotta (9. sorba is írt adatot), s emiatt,a 2010. évben is keletkezett adófizetési kötelezettsége. A kifizetéskor levont18% adóelőlegből az arányos megosztás szerinti részt lehet figyelembe venni a2010-es évben, ezt kell ebbe a sorba beírnia. Vegye figyelembe a 9. sornálleírtakat is.69. sor: Összes levonásEbbe a sorba az 65-68. sorok együttes összegét írja be.70–73. sorok: Az adózót negyedévente terhelő adó, adóelőleg 69Ide nem írhatja be a kifizetőtől kapott igazolás szerint kifizető/munkáltatóáltal levont adó, adóelőleg összegét! Azt a 65.-68. sorokban tüntesse fel!Ha Önnek egyéni vállalkozóként, mezőgazdasági őstermelőként,fizetővendéglátó tevékenységet folytatóként vagy magánszemélyként adót,adóelőleget kellett fizetnie, akkor annak az Ön által negyedéventemegállapított fizetési kötelezettség összegét az adóbevallásban fel kelltüntetnie.Itt kell szerepeltetnie azt az adót, adóelőleget is, amelyet Önnek azért kellettmegfizetnie a kifizető által adott igazolás alapján, mert az adót, adóelőleget akifizető nem tudta levonni, vagy a törvény szerint nem kellett levonnia, és emiatt Önnek keletkezett fizetési kötelezettsége.69 Szja-törvény 49. §

87Ezekben a sorokban, Önnek az egyes negyedévekben keletkezett adó,adóelőleg fizetési kötelezettségeit kell szerepeltetnie az „a” oszlopokbanfüggetlenül attól, hogy az adót, adóelőleget megfizette-e vagy sem!Kifizető hiányában az osztalékjövedelem adójának összegét is itt kellfeltüntetnie. Nem ide, hanem az 52. sorba kell beírnia a kifizető hiányában, a2010. évben felvett osztalékelőleg adójának összegét, melyet Önnek kellettmegfizetnie.Az adót, adóelőleget a negyedévet követő hónap 12-ig kellett megfizetnie. Nemkellett az adót, adóelőleget megfizetnie akkor, ha azok együttes összege azadóév elejétől számítva a 10 000 forintot nem haladta meg. Ebben az esetben aIV. negyedév (73. sor) kötelezettségeként írja be, az adóév elejétől számítottösszeget.Itt kell feltüntetnie pl. a mezőgazdasági őstermelőként (családi gazdálkodóként),egyéni vállalkozóként a 2010. évi jövedelme utáni adóelőleg, vagy afizetővendéglátás utáni tételes átalányadó kötelezettsége összegét is. A2010. január 12-éig befizetett negyedik negyedévi előleget is itt vegyeszámításba kötelezettségként.A 2009. évi jövedelméről szóló adóbevallásában a 2009-es évre megállapított,de a 2010-es évben befizetett adókülönbözetet ide nem írhatja be!Ha Ön alkalmazottat foglalkoztató őstermelő, vagy más önálló tevékenységetfolytató magánszemély, akkor az alkalmazottól levont adóelőleget nem itt kellbevallania!74. sor: Az adózó által befizetett adóelőleg, adóE sor „b” oszlopába kell beírnia a 70-73. sorok „a” oszlopainak összegét,feltéve, hogy az adót, adóelőleget teljes egészében Ön meg is fizette. Haolyan jövedelme is volt, amely nem kifizetőtől származott, vagy amelyből annakkifizetője adót, adóelőleget nem vont le, vagy a várható adóhoz képestkevesebbet számolt ki, és ezért Ön személyesen (is) fizetett adóelőleget, továbbáha a forrásadót Ön már a bevallás benyújtását megelőzően saját maga befizette,akkor a befizetett tételeket e sor „b” oszlopába kell beírnia.Ha Ön egyéni vállalkozó, ebbe a sorba a saját, 2010. évi vállalkozói jövedelmeés a vállalkozói kivét, vagy az átalányadó alapja után befizetett adóelőleget kellbeírnia. Ez az összeg nem tartalmazhatja az alkalmazottaktól, vagy máskifizetésekből levont személyi jövedelemadó (előleg) összegét. Nem vehetőfigyelembe ennek a sornak az összegében a 2010. évi vállalkozói jövedelme ésvállalkozói osztalékalapja után 2010-ben megfizetett adó sem.

88Ebben a sorban nem tüntetheti fel a kifizető hiányában az osztalékelőlegetterhelő, megfizetett adó összegét. Ezt az osztalékká vált összeggel szemben a1153-as bevallásában veheti majd figyelembe, mint 2011-ben megfizetettosztalékelőleg adója.75. sor: Adókiegyenlítés miatt figyelembe vehető összegEbben a sorban akkor tüntethet fel adatot, ha a 1053-06-01-es lapon ellenőrzötttőkepiaci ügyletből származó jövedelmeivel kapcsolatban az adókiegyenlítésikerete fedezet nyújt az adókiegyenlítésre jogosító összeg egészének (egyrészének) figyelembe vételére. Amennyiben a 1053-06-01-es lap 220. sorának„c” oszlopában adatot tüntetett fel, azt ebben a sorban figyelembe veheti„adókiegyenlítés címén befizetett adóként”.Ha a 1053-06-02-es lapon csereügylet(ek)ből származó jövedelmeit(veszteségeit) részletezi, és a 2008. és/vagy 2009. évi bevallása alapjánveszteséget ért el, ebben az esetben jogosult adókiegyenlítésre, amelyetmegfizetett adóként érvényesíthet a törvényi feltételek megléte esetén. A 1053-06-02-es lap 240. sorának „h” oszlopában lévő összeget vegye itt figyelembe.Amennyiben ingatlan/vagyoni értékű jog értékesítéséből származó jövedelmekeletkezett a 2008., 2009., 2010. adóévekben és a 2010. adóévben cél szerintifelhasználása volt, ebbe a sorba írja be a befizetett adóként figyelembe vehetőösszeget a 1053-06-01 lap 202., 205., és 209. sorából!Ha részletfizetési kedvezményt engedélyezett az állami adóhatóság az ingatlanértékesítésből származó jövedelem megállapított adója megfizetésére, akkor azadókiegyenlítést csak a megfizetett adó erejéig veheti figyelembe a cél szerintifelhasználás adójánál, feltéve, hogy a részleteket teljes egészében megfizette.76. sor: Levont, befizetett adó, adóelőleg együttes összegeEbben a sorban adja össze a kifizetők által levont (69. sor) és az Ön általbefizetett adóelőleget, adót (74. sor), valamint az adókiegyenlítés miattbefizetettként figyelembe vehető összeget (75. sor).77. sor: Adózó terhére mutatkozó különbözetHa az Öntől levont és az Ön által befizetett adó, adóelőleg (76. sor) kevesebb,mint a 2010. évi adófizetési kötelezettsége (64. sor), akkor a különbözetkéntkapott összeget írja be ebbe a sorba.

8978. sor: Adóelőleg befizetési különbözet alapján meghatározott 12%-osadó 70Ha olyan adóelőleg levonást kért nyilatkozattal a kifizetőtől, illetve anyilatkozat alapján fizetett adóelőleg miatt utóbb Önnek felróható okból azadóév végén 10 ezer forintot meghaladó befizetési különbözet mutatkozik, akkora különbözet 12%-át kell a bevallásban szerepeltetnie és befizetnie. Akülönbözet 12%-át ennek a sornak a „c” oszlopában kell feltüntetni.Ön az adott kifizetéstől függően nyilatkozhatott a következőkről az adóelőlegmegállapítása során:• a bevétel adóelőleg-alapjának megállapításához levonandó költségről,• az adóelőleg-megállapítás módjáról,• a magánszemély összevont adóalapjának, adóterhet nem viselőjárandóságainak adóévi várható összegéről,• bér esetén az adójóváírás figyelembevételéről,• a családi kedvezmény érvényesítéséről és megosztásáról,• az állami végkielégítés megosztásának mellőzéséről,• a súlyosan fogyatékos magánszemélynél az erről szóló igazolás alapján afogyatékos állapot kezdő napjának hónapjától ezen állapot fennállásánakidőtartamáról azzal, hogy a végleges fogyatékos állapotról ugyanazonkifizetőnek elegendő egyszer nyilatkozni.Nem kell a kifizetőnek tévesen adott nyilatkozat miatti költségkülönbözetalapján a 12%-os adót megfizetnie akkor, ha a kiszámított különbözet összegenem haladja meg a 10 ezer forintot.79. sor: Az adóbevallással egyidejűleg még fizetendő adóEbben a sorban a 77. és a 78. sorban lévő összegek együttes összegét kellfeltüntetnie. Amennyiben nem kell 12%-os adót fizetnie (a 78. sorban nincsadat), akkor ebbe a sorba a 77. sorban szereplő összeget kell beírnia.A tartozását a bevallás benyújtására nyitva álló határnapig kell megfizetnie. A100 forintot el nem érő tartozását nem kell befizetnie.A személyi jövedelemadót a Magyar Államkincstárnál vezetett10032000-06056353 számú „NAV személyi jövedelemadó beszedésiszámlá”-ra kell befizetnie.Amennyiben Önnek akár az egészségügyi hozzájárulásban, akár anyugdíjjárulékban (nem egyéni vállalkozói minőségben) visszaigényelhető70 Szja-törvény 48. § (4) bekezdés

90összeg mutatkozik, akkor, e túlfizetések vagy azok egy részének átvezetésével isteljesítheti a befizetési kötelezettségét. Ehhez töltse ki a 1053-170-es lapot!Ha a tartozását egy összegben nem tudja megfizetni, fizetési halasztás vagyrészletfizetés engedélyezését kérheti. Feltétlenül olvassa el az Útmutató 6. és8. pontját, a „Az adótartozás megfizetésére vonatkozó szabályok” címűfejezetet!80. sor: Visszaigényelhető adó, adóelőlegHa az Öntől levont és az Ön által befizetett adó, adóelőleg, illetve azadókiegyenlítés összege (76. sor) több mint a 2010. évi adófizetésikötelezettsége (64. sor), a különbözetet a 80. sorban kell feltüntetnie. A100 forintot el nem érő személyi jövedelemadó összegét az állami adóhatóságnem téríti vissza.Ha Ön a többletként befizetett adót nem kéri vissza, hanem egészségügyihozzájárulás kötelezettségre, járulékra, ekho-ra, ekho további külön fizetendőadóra kívánja elszámoltatni, akkor töltse ki a 1053-170-es lap erre szolgálórészét.Amennyiben ebben a sorban adatot tüntet fel, ne felejtse el a bevallás elsőoldalán a döntésének megfelelő helyen az „X”-et beírni!VII. További, egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásfizetési kötelezettségEz a sor az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás jogosulatlanválasztásából adódóan fizetendő adó összegének a bevallására szolgál!87. sor: Ekho különadó fizetési kötelezettségEbbe a sorba kell beírnia, ha a 1053-08-01-es lapon a 267. sorban további adótszámított ki, ekho választására nem jogosító bevételével kapcsolatban.Az ekho különadót a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-06056401 számú „NAV Ekho különadó beszedési számlá”-ra kell befizetnie.VIII. A nyugdíjjárulék fizetési felső határt meghaladóan levont összeg88. sor: A felső határt meghaladóan levont, visszaigényelhetőnyugdíjjárulék összegeEbben a sorban kell szerepeltetnie a többletként jelentkező összeget, ha Öntől2010-ben a foglalkoztató az Önre vonatkozó járulékfizetési felső határt

91meghaladóan vont le nyugdíjjárulékot, feltéve, hogy azt a bevallás benyújtásáiga foglalkoztatójától nem kérte vissza és nincs is szándékában visszakérni. HaÖn magánnyugdíj-pénztár tagja, akkor a tagdíjfizetési kötelezettség felsőhatárát meghaladóan Öntől levont tagdíj visszaigénylésére a 1053-asbevallás nem alkalmas, annak elszámolását a foglalkoztatójától kérheti.Magánnyugdíj-pénztári tagság esetén a túlvont nyugdíjjárulékot is afoglalkoztatótól kérheti vissza.2010-ben a foglalkoztatott nyugdíjjárulékot (tagdíjat) a járulékalapul szolgálójövedelme után, legfeljebb azonban a járulékfizetési felső határig kötelesmegfizetni, melynek egy naptári napra meghatározott összege 20 420 forint,éves szinten 365 napra 7 453 300 forint. A járulékfizetési felső határt éventejanuár 1-jétől – év közben kezdődő jogviszony esetében a biztosítással járójogviszony kezdete napjától – az adott év december 31. napjáig, illetve abiztosítási jogviszony megszűnése napjáig kell számítani.Az évi összeghatár számításánál figyelmen kívül kell hagynia azokat azidőtartamokat, amelyre Önnek járulék alapjául szolgáló jövedelme nem volt.Ilyen időtartam különösen az, amely alatt Ön• táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozásidíjban, gyermekgondozási segélyben, baleseti táppénzben részesült;• fizetés, díjazás nélküli időszakot (pl. fizetés nélküli szabadságot) töltött.Amennyiben Önnél 2010-ben az előzőek szerinti esetek bármelyike fennállt,akkor az éves felső határként megállapított összeget csökkentenie kell a díjazásnélküli, illetve az igazolt távolléti időszakok naptári napjainak száma, és a napijárulékfizetési felső határ (20 420 forint) szorzatával. Így kell eljárnia akkor is,ha a biztosítással járó jogviszony év közben kezdődött vagy szűnt meg.Önnek rendelkeznie kell a foglalkoztató által kiállított azon igazolásokkal,amelyekből az Önre vonatkozó járulékalap felső határa és az Öntől levontjárulék összege megállapítható.Ha a túlvont járulék összege a 100 forintot nem éri el, azt az állami adóhatóságnem fizeti vissza.Amennyiben Ön a túlvont összeget teljes egészében nem kéri vissza, átvezetéstkér, vagy a számláján kívánja hagyni, akkor a bevallás első oldalán a megfelelőhelyre az „X”-et írja be!Figyelem! Amennyiben Ön magánnyugdíjpénztár tagja, akkor a többletkéntlevont magánnyugdíjpénztári tagdíjat és a nyugdíjjárulékot kizárólag afoglalkoztatójától kérheti vissza!A 6%-os egészségbiztosítási járuléknak felső határa nincs, ezért ebben atekintetben túlfizetése sem keletkezhetett.

92IX. Az egészségügyi hozzájárulási kötelezettség elszámolása89. sor: A bevallással egyidejűleg fizetendő egészségügyi hozzájárulásAbban az esetben, ha a 1053-09-es lap 297. sorában további, a bevallássalegyidejűleg fizetendő egészségügyi hozzájárulást számított ki, azt írja be ebbe asorba.Az egészségügyi hozzájárulást a Magyar Államkincstárnál vezetett10032000-06056212 számú „NAV Egészségügyi hozzájárulás beszedésiszámlá”-ra kell befizetnie.90. sor: Visszaigényelhető egészségügyi hozzájárulásHa Ön a 1053-09-es lap 298. sorában adatot tüntetett fel, akkor az oda beírtösszeget írja át ebbe a sorba.Amennyiben Ön a teljes összeget nem kéri vissza, vagy a többletként jelentkezőösszeget, vagy annak egy részét a személyi jövedelemadó tartozására, járulékra,ekho külön fizetendő adóra kívánja elszámolni, akkor feltétlenül töltse ki a 170-es lapot is. Ne felejtse el a bevallás első oldalán az erre szolgáló helyre az„X”-et beírni!Nyilatkozat a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség részletekbentörténő megfizetéséhez, az (A) mező kitöltéseHa élni kíván a 100 000 forintot meg nem haladó személyi jövedelemadófizetési kötelezettség részletekben történő megfizetési lehetőségével, az (A)mezőben nyilatkoznia kell arról, hogy részletekben kívánja teljesíteni a fizetésikötelezettségét. A részletben történő teljesítés lehetősége maximum négy hónaplehet. Ennél rövidebb (két vagy három hónap) idő is lehetséges a teljesítésre. Aválasztott időtartamot (2, 3, 4) kell beírnia erre a helyre. Olvassa el a 8. pontnálleírtakat!A 1053-01 lap kitöltéseNyilatkozatokHa Ön a személyi jövedelemadó bevallás benyújtására bármely ok miattkötelezett, akkor a kötelezettségeivel kapcsolatos különböző nyilatkozatait ittkell megtennie.I. Nyilatkozat a lakáscélú hiteltörlesztés halasztott kedvezményéhez (A)

93121 -126. sorok: Ha Ön a 1053-B lap 37-39. soraiban adókedvezményt kívánérvényesíteni, akkor ezt a nyilatkozatot is ki kell töltenie. A megfelelő sorokbanaz adóstárs nevét, adóazonosító jelét, valamint azon lakótelek, lakás fekvéseszerinti település elnevezését, valamint helyrajzi számát kell feltüntetnie, amelyingatlan megszerzéséhez felvett hitel törlesztésére tekintettel azadókedvezményt igénybe vette. A nyilatkozaton a hitelszerződésben szerepelővalamennyi adóstárs adatát szerepeltetnie kell. Abban az esetben, ha adóstársnélkül vette fel az adókedvezménnyel érintett hitelt, úgy ezt jelölje meg(123. sor). A 126. sorba írja be, hogy az adókedvezmény érvényesítéseszempontjából Önre a 3 400 000 vagy a 4 400 000 forintos jövedelem-korlátvonatkozik. A 4 400 000 forintos jövedelem-korlát akkor vonatkozik Önre, haaz adóstársa az élet- vagy házastársa, aki a hitellel megszerzett ingatlanbantulajdonostársa is és az adóévben legalább 6 hónapig gyesre volt jogosult.Amennyiben az (A) mezőben az adóstársak adatainak feltüntetésére azelőnyomott sorok nem elegendők, akkor az ügyfélszolgálatok bármelyikénkérhet újabb 1053-01 lapot. Ne felejtse el az erre szolgáló helyen feltüntetni,hogy a nyomtatványból hány lapot csatol a bevallásához!II. A fizetővendéglátó, az ingatlan bérbeadó és a szálláshely-szolgáltatásitevékenységet folytató nyilatkozata a tételes átalányadózásról (B)129. sor: Ha Ön a lakását, üdülőjét fizetővendéglátás keretében hasznosítja,akkor 2011-ben is lehetősége van arra, hogy tételes átalányadózás útján tegyeneleget az adófizetési kötelezettségének.Figyelem! 2010. augusztus 16-át követően az egyéni vállalkozó amegszerzett bérleti, szálláshely-szolgáltatási díjak megszerzése esetén, ajövedelemszámítás szempontjából nem minősül egyéni vállalkozónak, ésválaszthatja e tevékenységére a tételes átalányadózásra vonatkozórendelkezések szerinti adózást! Az evás egyéni vállalkozó továbbra semélhet ezzel a lehetőséggel, a bérleti díj az esetében továbbra is evás bevétel.Fontos! A 2010. augusztus 16-át követő tételes átalányadózás választásáróla 10T101E bejelentő- és változás bejelentő lapon kellett nyilatkozni.Amennyiben 2011-ben ezen a módon kíván adózni, akkor az erre irányulószándékát az erre szolgáló helyen az „X” beírásával jelezze. Mielőtt az adózásmódjáról döntene, olvassa el az útmutató 04-es lapjának 176. sorához fűzöttmagyarázatot is, melyben megtalálja a tételes átalányadózás választhatóságánaka feltételeit.Abban az esetben, ha 2010-ben az e tevékenységéből származó jövedelme utántételes átalányadót fizetett és így akar a jövedelme után 2011-ben is adózni,akkor erről most nem kell nyilatkoznia.

94130. sor: Ha Ön a fizetővendéglátásból, ingatlan bérbeadásból, szálláshelyszolgáltatásbólszármazó jövedelmének a megállapítására 2010-ra a tételesátalányadózási módot választotta, de 2011-re nem ezen a módon kíván adózni,akkor ezt a szándékát jelezze az „X” beírásával az erre szolgáló négyzetben.A 1053-02 lap kitöltéseRendelkező nyilatkozatok az adórólÁltalános tájékoztató arról, hogyan rendelkezhet az önkéntes kölcsönösbiztosítópénztár 71 és/vagy befektetési szolgáltató feléCsak akkor rendelkezzen, ha a rendelkezése megtétele időpontjábanpénztártag! 72Ha Ön a rendelkezése időpontjában azért nem tagja az önkéntesnyugdíjpénztárnak, mert nyugdíjszolgáltatást igényelt, úgy Önre a rendelkezésitilalom nem vonatkozik! 73Csak olyan pénztár jelölhető meg, amely pénztárnál, a pénztár igazolása szerinttörtént a rendelkezési jogosultságot megalapozó befizetés, jóváírás, lekötés,illetve amelynél történt a rendelkezési jogosultságot megalapozó szolgáltatásigénybevétele! 74Több önkéntes kölcsönös pénztár esetén is csak egy pénztár jelölhető meg. 75Nyugdíj-előtakarékossági számla esetén a rendelkezési jogosultság csak abbanaz esetben illeti meg a számlatulajdonost, ha rendelkezik „NYESZ-R” 76 jelölésűnyugdíj-előtakarékossági számlával és nem kapott 2010-bennyugdíjszolgáltatásnak nem minősülő kifizetést (átutalást) a NYESZ-Rszámláról. 77Rendelkezhet akkor is, ha nyugdíjszolgáltatás igénybevétele miatt szüntette mega NYESZ-R számláját, de az adóév utolsó napján még nem mondta fel azt. 78Ha mindkét rendelkezési lehetőségével élni kíván, figyeljen az összegekmegosztására. 7971 Szja-törvény 3. § 48. pont72 Szja-törvény 44/A. § (1) bekezdés73 Szja-törvény 44/A. § (5) bekezdés74 Szja-törvény 44/A. § (2) bekezdés75 Szja-törvény 44/A. § (2) bekezdés76 Szja-törvény 3. § 76. pont77 Szja-törvény 44/B. § (4) bekezdés a) pont78 Szja-törvény 44/B. § (1) bekezdés

95Ha az átutalást az állami adóhatóság késedelmesen teljesíti, kamatot kellfizetnie. 80 E miatt feltétlenül töltse ki a 1053-főlap (D) tábláját.A rendelkezésekkel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókAz önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakba befizetett, illetőleg a tag egyéniszámláján jóváírt összeg utáni adókedvezményi lehetőség már a 2006. évtőlmegszűnt! Helyette azonos feltételekkel és mértékben meghatározott összegnekaz egyéni számlára történő utalásáról rendelkezhet Ön, feltéve, hogy arendelkezése megtétele időpontjában pénztártag, azaz az adóbevallásánakvagy az egyszerűsített bevallást kérő vagy a munkáltatói adómegállapítást kérőnyilatkozatának megtétele időpontjában tag. Ha Ön a rendelkezése időpontjábanazért nem tagja az önkéntes nyugdíjpénztárnak, mert nyugdíjszolgáltatástigényelt, úgy a kapott igazolás alapján Ön élhet e rendelkezési jogával (jelölje a144. sorban X-szel). Ebben az esetben sem írhatja be saját számlaszámát a139. sorba, az állami adóhatóság közvetlenül Önnek juttatja el a rendelkezéseszerinti összeget a 1053-A lapon megjelölt számlára.• Az átutalni rendelt összeggel az összevont adóalap utáni adó (36. sor) nemcsökkenthető.• Rendelkezni csak abban az esetben lehet, ha az adókedvezményeklevonása után marad még összevont adóalap utáni adó (47. sor).A rendelkezési jogosultság gyakorlásához szükséges a pénztár igazolása. 81A nyugdíj-előtakarékossági – NYESZ-R jelölésű – számlához is párosulrendelkezési jogosultság.A rendelkezési jogosultság gyakorlásához szükséges a befektetési szolgáltatóigazolása. 82 A nyugdíj-előtakarékossági számlával kapcsolatos rendelkezésijogosultságát csak a bevallásában gyakorolhatja.Ön rendelkezhet akkor is, ha a nyugdíj-előtakarékossági számláját, anyilatkozattétel időpontját megelőzően nyugdíjszolgáltatásra jogosultsága miattmegszüntette, de a rendelkezést megalapozó befizetés évének utolsó napján azadott nyugdíj-előtakarékossági számláját még nem mondta fel (ezt jelölje a146. sorban X-szel). Ha az adott nyugdíj-előtakarékossági számlanyugdíjszolgáltatás igénylése miatt a nyilatkozattétel és a kiutalás teljesülésénekidőpontjáig megszűnt, a számlavezető által az állami adóhatóságnál erre a célranyitott beszedési számlára történt visszautalást követően, az Ön kérelmére, azabban megjelölt címre (számlára) utalja az állami adóhatóság azzal, hogy ez a79 Szja-törvény 44/C. § (1) bekezdés80 Art. 37. § (6) bekezdés81 Szja-törvény 44/A. § (3) bekezdés82 Szja-törvény 44/B. § (3) bekezdés

96kiutalás más (újonnan nyitott) nyugdíj-előtakarékossági számlára nemteljesíthető.Az átutalás(oka)t, azaz a költségvetési támogatást, az állami adóhatóságnak azadó visszatérítésére vonatkozó szabályok szerint kell teljesítenie, vagyis abevallás beérkezésétől számított 30 napon belül, de legkorábban március 1-jétől(elektronikus úton benyújtott bevallás esetében február 1-től). Hibás bevallásesetén a 30 napos határidőt a bevallás kijavításának napjától kell számítani.Abban az esetben, ha Önnek az állami adóhatóságnál nyilvántartott tartozásavan, vagy az adóbevallása alapján fizetendő adóját határidőben – február 25-ig,illetve május 20-ig – nem rendezte, akkor az utalásra az Ön kérelme alapjánaz adótartozása, illetőleg az adóbevallása szerinti adó rendezését követő30 napon belül kerülhet sor akkor, ha bevallási kötelezettségeinekmaradéktalanul eleget tett. 83Amennyiben Ön önkéntes pénztárnál vezetett egyéni számlával és nyugdíjelőtakarékosságiszámlával kapcsolatosan is rendelkezik, úgy az egyespénztárakhoz, illetőleg a nyugdíj-előtakarékossági számlára utalandó összegekebben az esetben sem léphetik át a törvényben meghatározott mértéket.Feltétlenül közölje a 138. és 142. sorban a rendelkezését az átutalástényleges összegéről!Az átutalt összeg nagyságát nem befolyásolja az, ha az összevont adóalap utáni,adókedvezményekkel csökkentett adó önellenőrzés vagy adóellenőrzés soránutóbb változik. 84 Ha azonban az önellenőrzés vagy az ellenőrzés eredményekéntaz adókedvezmények levonása utáni összevont adóalap utáni adó (47. sor) olyanmértékben csökken, hogy az már részben vagy egészében nem nyújt fedezetet azátutalt összegre, akkor a különbözetet Önnek, az állami adóhatóság határozataalapján meg kell fizetnie. Nem hoz határozatot az állami adóhatóság, ha akülönbözet az 5 000 forintot nem haladja meg.I. Rendelkezés az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárhoz utalandóösszegrőlAmennyiben Ön rendelkezési jogosultság gyakorlásához szükséges igazolástkapott és a rendelkezése időpontjában valamely önkéntes pénztár tagja, illetve,ha azért nem tagja az önkéntes nyugdíjpénztárnak, mert nyugdíjszolgáltatástigényelt, akkor töltse ki a 132-139. sorokat, majd jelölje meg azt a pénztárt,ahová az utalást kéri, illetve, azt a pénztárat, ahova az utalást kérné, ha nemszűnt volna meg az előzőek miatt a tagsága.83 Szja-törvény 44/A. § (2) és 44/B. § (2) bekezdés84 Szja-törvény 44/C. § (2) bekezdés

97Abban az esetben, ha Ön év közben más pénztárba lépett át, úgy figyeljen arra,hogy két helyről kap igazolást, és győződjön meg arról, hogy az igazolásai netartalmazzanak halmozott adatokat, mert utóbb ennek adójogi következményeilehetnek.Előfordulhat, hogy az Ön önkéntes kölcsönös biztosítópénztára végelszámolása,felszámolása folyamatban van. Ebben az esetben, illetve a pénztártevékenységének felfüggesztése esetén az állami adóhatóság értesítése alapjánÖn kérheti a bevallásában megjelölt pénztár helyett – amennyiben más önkénteskölcsönös pénztár tagja – másik pénztárba történő utalását a rendelkezettösszegnek. Ha nem tagja más pénztárnak, arra is lehetősége van, hogy sajátpénzforgalmi számlájára (lakcímére) kérje ebben az esetben a rendelkezettösszeget.132. sor: Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetett összeg utánirendelkezési jogosultságHa Ön önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár tagja, akkor a befizetett összegalapján rendelkezési jogosultság illeti meg. A rendelkezési jog alapjául az Önáltal befizetett tagdíj, valamint az Ön egyéni számláján az adóévben támogatóiadomány és más jogcímen jóváírt, egyéb jövedelemként adóköteles a pénztáráltal kiadott igazolásban szereplő összegek szolgálnak.A kedvezmény mértéke a pénztár által kiadott igazoláson szereplő, arendelkezési jogosultságra jogosító összeg 30%-a, ezt kell a 132. sorba a „c”oszlopba beírnia. Ha a pénztár igazolásán támogatói adomány és más jogcímenjóváírt, egyéb jövedelemként adóköteles összeg is szerepel, akkor azt ne felejtseel a bevallása 17. sorában is feltüntetni, mert az Önnél egyéb összevonás alá esőjövedelemnek minősül. A pénztár az igazoláson csak a december 31-ig átutalt,illetőleg befizetett tagdíjat igazolja.Az ezen a címen Önt megillető összeg nem lehet több mint 100 000 forint. Ha a132. sorban szereplő összeg 100 000 forintnál kevesebb, erre a kisebb összegre,ha több, akkor a 100 000 forintra teheti meg a rendelkező nyilatkozatát.Kedvezőbb szabály vonatkozik azokra, akik a rájuk vonatkozó nyugdíjkorhatárt2020. január 1 –e előtt töltik be (145. sor). Ha Ön is ebbe a korcsoportbatartozik, akkor az Ön esetében a rendelkezésre jogosító legmagasabb összegnem 100 000, hanem 130 000 forint lehet.Amennyiben Ön a nyugdíjpénztári tagsága mellett egészség és/vagyönsegélyező pénztárnak is a tagja, és e tagságával, tagságaival összefüggésben isjogosult a rendelkezési jog gyakorlására, akkor az együttesen érvényesíthetőkedvezmény (137. sor) legmagasabb összege 120 000 forint, ha Ön az Önre

98vonatkozó nyugdíjkorhatárt 2020. január 1-e előtt tölti be, akkor pedig 150 000forint lehet (145. sor).133. sor: Önkéntes kölcsönös egészségpénztárba és/vagy önsegélyezőpénztárba befizetett összeg utáni rendelkezési jogosultságHa Ön önkéntes kölcsönös egészségpénztárnak, önsegélyező pénztárnak vagymindkettőnek a tagja, akkor a pénztár vagy pénztárak által kiadott igazolásalapján jogosult rendelkezési jogát gyakorolni.A kedvezmény az igazoláson, igazolásokon feltüntetett, a rendelkezés alapjáulszolgáló összeg 30%-a, de legfeljebb 100 000 forint lehet. Amennyiben Ön anyugdíjkorhatárt az Önre irányadó szabályok szerint 2020. január 1-e előtt töltibe (145. sor), akkor a kedvezmény legmagasabb összege 130 000 forint lehet.A kedvezmény összegét e sor „b” oszlopába írja be. Abban az esetben, ha Ön azegészségpénztárnál lévő egyéni számláján lévő összeget vagy annak egy részétlekötötte, vagy a prevenciós szolgáltatásra tekintettel is kedvezményt kívánérvényesíteni, akkor ügyeljen arra, hogy az egészségpénztárakkal, valamint –feltéve természetesen, hogy önsegélyező pénztári tagságára tekintettel is kíván arendelkezési jogával élni, – az önsegélyező pénztárakkal kapcsolatoskedvezmény együttes összege sem haladhatja meg a 100 000, illetőleg a máremlített feltétel megléte esetén a 130 000 forintot. A lekötött összeghez,valamint a prevenciós szolgáltatáshoz kapcsolódó rendelkezési jogra vonatkozótudnivalókat a 134. és a 135. sorhoz készült magyarázatból ismerheti meg.Amennyiben Ön az önkéntes nyugdíjpénztári befizetésekre tekintettel isgyakorolja a rendelkezési jogát, akkor a kedvezmények együttes összege(137. sor) nem lehet több 120 000, illetőleg a 2020. január 1-e előtti Önrevonatkozó nyugdíjkorhatár (145. sor) esetén a 150 000 forintnál, ezért ennek asornak a kitöltésénél erre is legyen figyelemmel.A kedvezmény alapjául szolgáló összeggel kapcsolatos részletesebbtudnivalókat a 132. sorhoz fűzött magyarázat tartalmazza.134. sor: Az önkéntes kölcsönös egészségpénztárban, önsegélyezőpénztárban lekötött összeg kedvezményeAmennyiben Ön az egészségpénztárnál, önsegélyező pénztárnál vezetett egyéniszámláján a fennálló számlakövetelésből az Ön által meghatározott összegetlegalább 24 hónapra lekötötte, akkor az adóév utolsó napján lekötöttszámlakövetelésként kimutatott összeg 10%-a további rendelkezésre jogosítja alekötés évéről szóló adóbevallásban. A pénztár által kiállított igazolásonfeltüntetett összeg 10%-át e sor „b” oszlopában kell szerepeltetnie.

99Amennyiben a 24 hónapos időtartamon belül a lekötést akár részben ismegszűnteti (feltöri), az ezen a címen igénybe vett kedvezményt 20%-kal növeltösszegben vissza kell fizetnie! A 20%-kal növelt összeget a feltörés évéről szólóadóbevallásban kell szerepeltetnie, és a bevallás benyújtására nyitva állóhatárnapig kell megfizetnie. A lekötött összeg feltöréséről a pénztár az államiadóhatóság részére adatot szolgáltat. Amennyiben Ön a 2008-as és/vagy a 2009-es évről szóló bevallásában ezen a címen adókedvezményt érvényesített, és alekötött összeget akár részben is feltörte, akkor olvassa el az 62. sorhoz fűzöttmagyarázatot is.Tekintettel az esetleges visszafizetési kötelezettségre ebben a sorban csak akkorszerepeltessen adatot, ha e többletkedvezménnyel együtt sem haladja meg azegészség- és önsegélyező pénztárhoz kapcsolódó kedvezmény együttes összege– a 135. sorban szerepeltethető prevenciós szolgáltatás utáni kedvezményre istekintettel – a 100 000, illetőleg a 130 000 forintot, továbbá nyugdíjpénztáritagsághoz kapcsolódó kedvezménnyel együtt a 120 000, illetőleg a 150 000forintot.135. sor: Az önkéntes kölcsönös egészségpénztár, önsegélyező pénztárprevenciós szolgáltatásának kedvezménye 85Ha Ön önkéntes egészségpénztár, önsegélyező pénztár tagjaként az egyéniszámlája terhére a külön törvényben 86 meghatározott prevenciós szolgáltatásbanrészesült, akkor a megbízása alapján a pénztár által kifizetett összeg 10%-áttovábbi kedvezményként érvényesítheti. A kedvezményre jogosító összeget apénztár az igazoláson külön feltünteti.Amennyiben Ön ezen a címen is jogosult kedvezményre, ügyeljen arra, hogy aze sor „b” oszlopában, valamint a lekötött összeghez kapcsolódó 134. sorbanfeltüntetendő kedvezménnyel együtt sem haladhatja meg az egészség ésönsegélyező pénztárhoz kapcsolódó kedvezmény együttes összege a 100 000,illetőleg a 130 000 forintot, valamint a nyugdíjpénztári tagsággal összefüggőkedvezménnyel együtt, a 120 000, illetőleg 150 000 forintot.136. sor: Az önkéntes kölcsönös egészségpénztári és/vagy önsegélyezőpénztári kedvezmény együttes összegeEnnek a sornak a „c” oszlopában az önkéntes kölcsönös egészség- ésönsegélyező pénztárakhoz kapcsolódó kedvezmények (133-135. sorok) együttesösszegét kell feltüntetnie. Ügyeljen arra, hogy az ezen a címen érvényesíthetőkedvezmény nem lehet több 100 000, illetőleg 130 000 forintnál.85 Szja-törvény 44/A. § (1) bekezdés c) pont86 1993. évi XCVI. törvény

100137. sor: Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztári kedvezmények együttesösszegeEnnek a sornak a „d” oszlopában a 132. és 136. sorok „c” oszlopaibanfeltüntetett kedvezmények együttes összegét kell szerepeltetnie.Amennyiben Ön csak nyugdíjpénztárhoz (132. sor) vagy csak egészség és/vagyönsegélyező pénztárhoz (136. sor) kapcsolódó kedvezményt érvényesít, az ebbea sorba beírható összeg legfeljebb 100 000, illetőleg 130 000 forint lehet.Abban az esetben azonban, ha nyugdíjpénztárhoz és egészség vagy önsegélyezőpénztárhoz (132. és 136. sor) kapcsolódóan is érvényesít kedvezményt, akkorebbe a sorba legfeljebb 120 000, illetőleg 150 000 forint kerülhet.138. sor: Az összevont adóalap utáni adó terhére utalandó összegEbbe a sorba azt, a legfeljebb a 137. sor „d” oszlopában szereplő összeget írjabe, amelyet az összevont adóalap utáni adó terhére az önkéntes pénztárnálvezetett egyéni számlájára kíván utaltatni. Amennyiben az adókedvezményeklevonása után fennmaradó összevont adóalap utáni adó (47. sor) kevesebb, mintamekkora összegre Ön egyébként a befizetései és az adóköteles jóváírásokalapján jogosult lenne (137. sor), akkor ebben a sorban csak akkora összegetszerepeltessen, hogy arra az összevont adóalap utáni adó, azaz a 47. sorbanszereplő összeg fedezetet nyújtson. Amennyiben Ön NYESZ-R számlát isnyitott, és az arra befizetett összegre tekintettel is rendelkezni kíván, akkor azátutalni rendelt összeg beírásakor legyen figyelemmel a 142. sorba beírni kívántösszegre!A sor kitöltése kötelező, e nélkül a bevallása hibás lesz!139. sor: Nyilatkozat az átutaláshozEbben a sorban nevezze meg azt az önkéntes pénztárat, ahová az átutalást kéri.Ne felejtse el feltüntetni a pénztár adószámát és pénzforgalmiszámlaszámát. E nélkül a bevallása hibás lesz!Ha Ön több pénztárnak is tagja, akkor is csak egy pénztár jelölhető meg, azáltalános ismertetésnél leírt feltételekkel.Kérjük, a nyilatkozaton megjelölt önkéntes kölcsönös biztosítópénztárnak apénzforgalmi számlaszámát írja be, mert a saját pénzforgalmi számlájának(folyószámlájának) vagy más magánszemély pénzforgalmi számlájának abeírása esetén a bevallása hibás lesz.Amennyiben Ön az állami adóhatóság utalásakor már nem tagja annak apénztárnak, ahová a „kedvezmény” utalását kérte, akkor az átutalni kért összeg

101sorsa lehet:• más pénztárba történő átlépés esetén a pénztárnak a befogadó pénztárbakell továbbutalnia;• ha nyugdíjszolgáltatás miatt nem tagja a pénztárnak a magánszemély,akkor a rendelkezése szerinti összeget az általa megadott címre (számlára)az állami adóhatóság utalja;• abban az esetben, ha teljesítéskor a magánszemély már nem él, akedvezményezett(ek)nek kell kiutalnia;• minden más esetben, így a tagsági viszony megszűnésekor az államiadóhatóságnál, az erre a célra nyitott beszedési számlára visszautalja.Ez utóbbi esetben Ön akkor juthat hozzá a rendelkezett összeghez, ha az államiadóhatósághoz benyújtott kérelmében igazolja, hogy a pénztári tagsága Önneknem felróható ok miatt szűnt meg.Abban az esetben, ha a nyilatkozat megtételekor nyugdíjszolgáltatás miattszűnt meg a tagsági jogviszonya, a 144. sorban „X” bejegyzéssel kellmegjelölnie.A pénztári egyéni számlára az állami adóhatóság által átutalt összeg után nemkell adót fizetnie, ami azt is jelenti, hogy ez az összeg a következő évben nemvehető figyelembe a rendelkezési jog alapjaként sem.II. Rendelkezés a nyugdíj-előtakarékossági számlára utalandó összegrőlÖnnek lehetősége van arra, hogy befektetési szolgáltatónál lévő nyugdíjelőtakarékosságiszámlájára utalandó összegről rendelkezzen.A nyugdíj pénzszámla csak Magyarország törvényes fizetőeszközében – ezjelenleg a forint – vezethető.A kedvező adózási rendelkezések csak arra a nyugdíj-előtakarékossági számláravonatkoznak, amelyen a számlavezető befektetési szolgáltató a „NYESZ-R”jelzést 87 feltüntette. Ilyen jelzéssel csak egy nyugdíj-előtakarékossági számlarendelkezhet.Amennyiben Ön a NYESZ-R számláján rendelkezésre álló összegetnyugdíjszolgáltatásként veszi igénybe, akkor az így megszerzett jövedelemnyugdíjnak minősül. Erre akkor van lehetősége, ha igazolja, hogy a személyijövedelemadóról szóló törvényben 88 meghatározott nyugdíjra jogosult, és aszámlanyitás évét követő harmadik évben vagy azt követően került sor afelmondásra.Amennyiben az Ön részére nyugdíjszolgáltatásnak nem minősülő kifizetés(átutalás) történik, akkor az egyéb összevonás alá eső jövedelemként lesz87 Szja-törvény 3. § 76. pont88 Szja-törvény 3. § 23. pont

102adóköteles. Az egyéb jövedelemmel kapcsolatos tudnivalókról a 17. sorhozfűzött magyarázatban olvashat.Figyelem! Abban az esetben, ha Ön a nyugdíj-előtakarékossági számlája terhérenem-nyugdíjszolgáltatásról rendelkezett, akkor az adóbevallásában nem tehetnyilatkozatot, valamint nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozat alapján már átutalt(nyilvántartott adózott követelésállomány esetén a nyilvántartásba vételtkövetően átutalt) összeget – nyugdíj-előtakarékossági számla vezetője általkiadott igazolás alapján – köteles húsz százalékkal növelten az erre az adóévrevonatkozó adóbevallásában bevallani, valamint az adóbevallás benyújtásáraelőírt határidőig megfizetni. (62. sor)Önnek nem kell a fent leírtakat alkalmazni, továbbá nem kell a számítottkövetelésből egyéb jövedelmet megállapítani, ha a nyugdíj-előtakarékosságiszámlán nyilvántartott (pénzeszközben, pénzügyi eszközben fennálló)követelését 2010-ben a nyugdíj-előtakarékossági számla megszüntetésévelhiánytalanul a tartós befektetésből származó jövedelemre vonatkozórendelkezések szerint, tartós befektetési szerződés alapján lekötött pénzösszeggéalakítják át (ha annak egyéb feltételei fennállnak), és lekötési nyilvántartásbahelyezte, azonban• 2010-ben, az átalakítás évében a számlára befizetett összeg alapjánnyugdíj-előtakarékossági nyilatkozatot nem tehet, és• rendelkező nyilatkozata szerint 2009-ben és 2010-ben átutalt jóváírásnakmegfelelő összeget 20 százalékkal növelten köteles a 1053-C lapon a 62.sorban bevallani, valamint az adóbevallás benyújtására előírt határidőigmegfizetni (kivéve, ha azt már megfizette),azzal, hogy• a tartós befektetésből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezésekalkalmazásában lekötött pénzösszegnek minősül a követelés értéke azátalakítás napján irányadó szokásos piaci értéken, továbbá a befizetésévének az átalakítás éve minősül;• a pénzügyi eszköz szerzési értékeként az áthelyezés napján irányadószokásos piaci érték, illetve a megszerzésre fordított érték közül anagyobb vehető figyelembe;• ha a tartós befektetési szerződést megkötő befektetési szolgáltató vagyhitelintézet nem a nyugdíj-előtakarékossági számla vezetője, akkor amegszüntetett számla vezetője a nyilvántartása alapján jogcím szerintibontásban igazolja a másik számlavezető számára a halmozott összegeket.141. sor: A nyugdíj-előtakarékossági számlára befizetett összeg 30%-aAmennyiben Ön 2010-ben Magyarország törvényes fizetőeszközében a„NYESZ-R” jelzéssel ellátott nyugdíj-előtakarékossági számlára befizetést

103teljesített, akkor a számlavezető által igazolt összeg 30%-áról, legfeljebb100 000 forintról, ha Ön az Önre vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt2020. január 1. előtt tölti be, 130 000 forintról rendelkezhet (145. sor). Ennek asornak a „b” oszlopába azt az összeget írja be, amelyről az előzőekbenismertetett szabályok alapján Ön rendelkezni jogosult.142. sor: Az összevont adóalap utáni adó terhére utalandó összegEnnek a sornak a „b” oszlopába azt az összeget írja be, amelynek átutalását kériés arra az adókedvezmények levonása után fennmaradó összevont adóalap utániadó (36. sor) fedezetet nyújt. Amennyiben Ön önkéntes kölcsönös biztosítópénztárnál vezetett egyéni számlájára történő utalásról is rendelkezett (138. sor),akkor arra is legyen figyelemmel e sor kitöltésekor. Amennyiben a 141. sorbanszerepeltet adatot, akkor e sor kitöltése kötelező, e nélkül a bevallása hibás lesz.143. sor: Nyilatkozat az átutaláshozEbben a sorban nevezze meg a befektetési szolgáltatót, tüntesse fel adószámát,és ha a befektetési szolgáltató egyben hitelintézet is, közölje az Önbefektetési szolgáltatójánál vezetett NYESZ-R pénzforgalmi számlaszámát.Ezt a kapott igazolásának tartalmaznia kell!Ha a befektetési szolgáltatója nem hitelintézet, a befektetési szolgáltatópénzforgalmi számlaszámát írja be az erre szolgáló helyre. Ebben az esetbena kapott igazolásának a befektetési szolgáltató pénzforgalmi számlaszámát kelltartalmaznia!Azt a befektetési szolgáltatót jelölje meg, amely által vezetett „NYESZ-R”jelzéssel ellátott nyugdíj-előtakarékossági számlájára a 142. sorban feltüntetettösszeg átutalását kéri.Kérjük, hogy más pénzforgalmi számlaszámot ne jelöljön meg, mert azállami adóhatóság csak a NYESZ-R számláját vezető befektetési szolgáltató(hitelintézet) pénzforgalmi számlájára teljesítheti az átutalást!A NYESZ-R számlára az állami adóhatóság által utalt összeg után nem kell adótfizetnie, de nem képezi a következő évi rendelkezés alapját sem. 89A 1053-03-as lap kitöltéseEltartottak adatai a családi kedvezményhezEzt a lapot Önnek ki kell töltenie, ha az összevont adóalap utáni adóját családikedvezmény címén csökkenti.89 Szja-törvény 7. § (1) bekezdés e) pont

104A 151-153. sorok: Az eltartottak adataiEzekben a sorokban az eltartottak nevét és adóazonosító jelét, ennekhiányában a természetes azonosítókat kell feltüntetnie. Ezen a lapon azoneltartottjait is szerepeltetnie kell, akikre tekintettel családi pótlékot már nemfolyósítanak, de a többi nevelési ellátásra jogosultra tekintettel fizetett ellátásösszegének a megállapításánál figyelembe vették őket is. Ügyeljen arra, hogy azeltartottak természetes azonosítóit (név, születési név, születés időpontja, helye,az eltartott anyja neve, állandó lakcíme) pontosan írja be. Ne felejtse el azeltartott kódját is beírni az erre szolgáló helyre a következők szerint:1 – kedvezményezett gyermek az, akire tekintettel a családok támogatásárólszóló törvény alapján családi pótlékot, bármely EGT-állam hasonló joga alapjáncsaládi pótlékot, vagy más, hasonló ellátást (továbbiakban együtt: családipótlék) folyósítanak;2 – eltartott gyermek az, akit a családi pótlék összegének a megállapításánálfigyelembe vesznek, de utána családi pótlékot nem folyósítanak;3 – rokkantsági járadékban részesülő személy4 – saját jogán családi pótlékban részesülő személy.Abban az esetben, ha a családi pótlék folyósítása gyermeke után év közbenszűnik meg, akkor őt a folyósítás megszűnésének évében még kedvezményezettgyermekként jelölje meg, de a kedvezmény számításánál – a családi pótlékfolyósításának megszűnését követő hónapokra – már csak eltartottként vegyefigyelembe.154. sor: Nyilatkozat a várandósságrólAmennyiben a családi kedvezményt magzatra (is) tekintettel kívánjaérvényesíteni, akkor ezen a lapon az erre szolgáló nyilatkozatot ki kell töltenie.Az erre szolgáló helyen fel kell tüntetnie, hogy az adóévben a kedvezményrejogosító várandósság mely időszakban (időszakokban) állt fenn. A magzatokszámát is jelölni kell.155 – 157. sorok: Nyilatkozat a családi kedvezmény megosztásárólA családi kedvezmény megosztása esetén Önnek fel kell tüntetnie a házastársa,élettársa nevét és adóazonosító jelét is, továbbá a megosztásról írásbannyilatkozniuk kell.Amennyiben a kedvezményt házastársával, élettársával megosztja, akkor azelőzőek szerint kell házastársának, élettársának is eljárnia a sajátadóbevallásában vagy a munkáltatói adómegállapítást kérő nyilatkozatában.

105Amennyiben a családi kedvezményt élettársával kívánja megosztani, akkornyilatkozniuk kell arról, hogy egyikük sem veszi igénybe a gyermekét egyedülnevelő szülőt megillető családi pótlékot. Ebben az esetben az élettársa nevét,adóazonosító jelét fel kell tüntetnie (157. sor). Ezt a nyilatkozatot az élettársaadóbevallásában, a munkáltatói adómegállapítást kérő nyilatkozatában is megkell tenniük.Ha a nyomtatványon előnyomtatott sorok az eltartottak feltüntetésére nemelegendők, akkor ügyfélszolgálataink valamelyikén kérjen újabb lapot és azonfolytassa a felsorolást. A nyomtatványon az erre szolgáló helyen a lapszámot nefelejtse el feltüntetni. A bevallás első oldalán az erre szolgáló négyzetbenjelezze, hogy a bevallásához hány darab 1053-03-as lapot csatol.Ne felejtse el a nyomtatványt a (D) mezőben aláírni!A 1053-04-es lap kitöltéseAz elkülönülten adózó jövedelmek és adójuk részletezéseEzt a lapot akkor kell kitöltenie és beküldenie, ha Ön a lapon szereplőjövedelme(ke)t szerzett 2010-ben.Figyelem! Az egyéni vállalkozó és a mezőgazdasági kistermelő átalányadója2010. évtől az összevont adóalap részét képezi, olvassa el az útmutató13. sorához leírtakat!Megszűnt a személyi jövedelemadó rendszerében a cégautóadómegállapítására, bevallására és megfizetésére vonatkozó szabályozás.Amennyiben Önnek cégautóadó bevallási és fizetési kötelezettségekeletkezett, azt a ’01-es bevalláson tehette meg.A vagyonátruházásból származó jövedelem161. – 162. sorok: Ingatlan, vagyoni értékű jog értékesítéséből(átruházásából) származó jövedelem és adójaEzeknek a soroknak a kitöltése előtt feltétlenül olvassa el az alábbiakbanleírt, vagyonátruházásra vonatkozó részletes szabályokat!Ezekbe a sorokba kell beírnia Önnek az ingatlan és/ vagy vagyoni értékű jogértékesítéséből (átruházásából) származó jövedelmét és annak adóját. Az adómértéke a jövedelem 25%-a.Ha Ön 2010. évben ingatlan és/vagy vagyoni értékű értékesítésből, illetveingatlanlízing meghiúsulása miatt jutott bevételhez, feltétlenül olvassa el az

106e sorokhoz írt tájékoztatót és tanulmányozza át a példatárban találhatópéldákat.Ingatlannak minősül 90 a föld (telek) és a földdel alkotórészi kapcsolatban lévőminden dolog. Ilyen különösen az épület, az építmény. Kivételt képez aföldingatlan tulajdonosváltozása nélkül értékesített betakarítatlan termés,termény. (pl. lábon álló fa.)Vagyoni értékű jognak minősül 91 a földhasználat, az ingatlanon fennállóhaszonélvezet és használat, a telki szolgalom, valamint az ingatlan bérleti joga.Nem tekinthető vagyoni értékű jognak az albérlet és az ágybérlet.Nem minősül használati jognak az ingatlannak határozott időtartamra történőbérbeadása akkor sem, ha a bérleti díj egy összegben, a szerződéskötéskor kerülkiegyenlítésre. Az ily módon megszerzett jövedelem ingatlan bérbeadásábólszármazó jövedelemnek minősül, melyet a 164. sorban kell feltüntetnie akkor,ha arra a 25%-os adómértéket választotta. Abban az esetben, ha a hasznosításbólszármazó jövedelme után az összevont adóalap részeként kíván adózni, akkor ajövedelmet a 10. sorban kell szerepeltetnie.Ha az Ön által értékesített ingatlan olyan országban van, amely országgalMagyarországnak nincs a kettős adóztatás elkerüléséről egyezménye, akkor azértékesítésből származó jövedelme egyéb összevonás alá eső jövedelemnekminősül, és azt a 17. sorban kell bevallania.Értékesítésnek számít az ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásábólszármazó minden olyan bevétel, amelyet az átruházásra tekintettel megszerez.Ilyennek minősül különösen az eladási ár, a cserében kapott dolognak ajövedelemszerzés időpontjára megállapított szokásos piaci értéke, valamint azingatlan, a vagyoni értékű jog gazdasági társaság vagy más cég részére nempénzbeli hozzájárulásként (nem pénzbeli betétként) történő szolgáltatása eseténannak a társasági szerződésben, más hasonló okiratban meghatározott értéke.A bevételnek nem része a kapott ellenértékből az egyéb jövedelemnek minősülő,az ingatlannak, a vagyoni értékű jognak a szerződéskötés időpontjában ismertszokásos piaci értékét meghaladó összeg.A külföldi illetőségű magánszemélynek a társasági adóról és az osztalékadórólszóló törvény szerinti ingatlannal rendelkező társaságban lévő részesedéseellenérték fejében történő átruházása, kölcsönbe adása vagy ilyen társaságbóltörténő kivonása révén megszerzett jövedelmet a 1048-as bevallásban kellbevallania.90 Szja-törvény 3. § 29. pont91 Szja-törvény 3. § 31. pont

107Az ingatlanok cseréje során szerzett jövedelem is adóköteles. Ezt úgy kelltekinteni, mintha a cserélő felek külön-külön adásvételi szerződést kötöttekvolna.Nem számít ingatlan értékesítésnek a termőföldről szóló törvénybenmeghatározott birtok-összevonási célú önkéntes földcsere. Ha a cseréhezértékkiegyenlítés is kapcsolódik, akkor az így kapott pénzösszeg teljesegészében jövedelemnek számít. Ezt viszont nem itt, hanem a 17. sorban kellfeltüntetnie.Nem számít bevételnek és nem kell bevallani a 2010-ben értékesített vagyoniértékű jogból (nem lakásra vonatkozóan) származó jövedelmet akkor, ha azértékesített vagyoni értékű jogot Ön 1982. január 1-jét megelőzően szerezte. Az1982. január 1-jét követően megszerzett és nem lakáshoz, lakóházhoz tartozóvagyoni értékű jog átruházása esetén a számított összeg (a bevétel és költségekkülönbözete) teljes egészében adóköteles. Így például, ha Ön egy üzlethelyiségbérleti jogát 1982. január 1-jét követően szerezte meg, akkor az átruházásellenértékeként kapott összeg és az abból levonható költségek különbözetétteljes egészében jövedelemnek kell tekintenie, függetlenül attól, hogy a bérletijog megszerzése és az átruházása között hány év telt el.Adómentes az ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származójövedelem és nem kell bevallania, ha Önnek• a házassági vagyonközösség megszüntetése következtében az ingatlannak,a vagyoni értékű jognak a házastársa által történt megváltásából származika jövedelme;• más magánszeméllyel kötött tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződésalapján ingatlant, vagyoni értékű jogot ruházott át tartás vagyjáradékfolyósítás ellenében;• a helyi önkormányzat, illetőleg az állam tulajdonában lévő lakásnak abérleti jogáról való lemondásért kapott térítést (ideértve a bérlakásbóltávozó bérlőtárs részére bírói határozat alapján a lakáshasználati jogellenértékeként fizetett összeget is);• a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozóegyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. Törvény szerintikényszerbérlet megszüntetése esetén a más lakás biztosítása helyett ahelyi önkormányzattól kapott térítést;• a termőföldről szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági termelő, ésa termőföldjét a nyugdíj előtti (gazdaságátadási) támogatás feltételekéntadta el.

108A termőföld értékesítésével kapcsolatos adózási (mentességi) szabályok e sormagyarázatában önálló cím alatt olvashatók.Az ingatlanértékesítésből származó bevétel, az előzőekben felsoroltkivételekkel, minden esetben adóköteles, de nem kell azt bevallania akkor, hajövedelme abból nem keletkezett.Az ingatlanértékesítésből akkor nem keletkezik adóköteles jövedelme, ha azingatlan szerzése 1995-ben vagy azt megelőzően, lakás esetén 2005-ben vagyaz azt megelőző években történt, vagy ha az átruházásból származóbevételének és az elszámolható költségeinek a különbözete nulla.Az ingatlan és a vagyoni értékű jog megszerzése időpontjaAz ingatlan és vagyoni értékű jog értékesítéséből származó jövedelmet azona napon kell megszerzettnek tekinteni, amikor az erről szóló érvényesszerződést az ingatlanügyi hatósághoz benyújtották. Az ingatlannyilvántartásbabejegyzésre nem kötelezett vagyoni értékű jog esetén ajövedelem megszerzésének időpontja az a nap, amelyen az átruházásról szólószerződés kelt.Az ingatlan és a vagyoni értékű jog megszerzésének időpontja: 92• az a nap, amely napon az erről szóló érvényes szerződést az ingatlanügyihatósághoz benyújtották;• az 1986. július 1-je előtt kelt szerződések esetében az illetékhivatalnáltörténő benyújtás napja;• az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre nem kötelezett vagyoni értékű jogesetén a szerződés keltének napja;• a vagyoni értékű jog, ingatlan tulajdonjog öröklés útján történő szerzéseesetén (amikor az örökség megnyílik), az örökhagyó halálának a napja;• a házastársi közös vagyonhoz tartozó ingatlan tekintetében – függetlenülattól, hogy mikor jegyezték be tulajdonosként –, a házastársára vonatkozószerzés időpontja;• földrendezés, a kisajátítás során megszerzett csereingatlan esetén azeredeti ingatlan szerzési időpontja;• a tartós használatba kapott, majd a jogszabály alapján tulajdonba adottingatlan esetében, a tartós használatról szóló szerződés földhivatalbantörtént bemutatása.A földingatlanon felépített épület, épületrész megszerzésének időpontja: 9392 Szja-törvény 60. § (1), (2) bekezdés93 Szja-törvény 60. § (3) bekezdés

109• A földingatlan tulajdonjogának megszerzését követően 2007. december31-éig felépített (újjáépített) épület, továbbá a bővítéssel létesítettépületrész esetében a szerzés időpontja a földterület tulajdonjogának amegszerzésével azonos;• A magánszemély tulajdonában (birtokában) lévő ingatlanon 2007.december 31-ét követően épített (a meglévő helyett újjáépített), bővítettépület, építmény, épületrész, építményrész szerzési időpontja azon utolsóhasználatbavételi (fennmaradási) engedélyről szóló határozat jogerőreemelkedésének az időpontja, amelyet követően az ingatlanon továbbiépítés, bővítés nem történt. (Ez azt jelenti, hogy ilyen esetben azadókötelezettség megállapításánál figyelembe vehető szerzési időpontfüggetlen attól, hogy a földterület, amelyre a ráépítés történt, vagy azingatlan, amelyen további bővítés történt, mikor került a magánszemélytulajdonába.);• Ha az értékesített ingatlan olyan, használatbavételi (fennmaradási)engedéllyel még nem rendelkező épített vagy bővített ingatlan, amelyesetében a ráépítés, vagy a bővítés a legutolsó használatbavételi(fennmaradási) engedély jogerőre emelkedésének a napját követően,illetőleg ettől függetlenül is a tulajdonban (birtokban) tartás időszakábantörtént, akkor a hitelt érdemlően bizonyított tényleges használatbavételévét, vagy ha az nem állapítható meg, akkor az átruházás évét kell amegszerzés évének tekinteni.Nem kötelező az előzőekben ismertetett szabályt alkalmazni, 94 ha 2007.december 31-ét követően olyan ingatlanon (telken, épületen) történt az építés, abővítés, amely már az említett időpontot megelőzően a magánszemélytulajdonában, birtokában volt. Ilyen esetben a magánszemély választhatja azt alehetőséget, hogy a 2007. december 31-én már tulajdonában (birtokában) lévőtelek, illetve az ezen időpontban már meg lévő épület és a 2007. december 31-étkövetően felépített, a meglévő helyett újjáépített épület, illetve bővítettépületrész szerzési időpontját külön-külön határozza meg.Az ingatlan szerzési időpontjának meghatározására vonatkozó újszabályokhoz 3 évre szóló átmeneti rendelkezés kapcsolódik.E szerint, ha a 2008. január 1-jét megelőzően megszerzett ingatlanon 2008.,2009., vagy 2010. években építés, bővítés történt, és ezt az épített, bővítettingatlant a 2008-2010. évek bármelyikében értékesíti a magánszemély, azeladott ingatlan szerzési időpontját a 2007. december 31-ei szabályok szerintállapíthatja meg.94 2007. évi CXXVI. tv. 468. § (8) bekezdés

110Ebben az esetben az eredeti ingatlan megszerzésének az éve tekinthetőszerzési időpontnak azzal, hogy a számított összeg (a bevételnek és aköltségeknek a különbözete) a 2007. december 31-én hatályos előírás szerintcsökkenthető, azaz évenként a számított jövedelem 10-10%-ával, ha azértékesítés a megszerzés évét követő hatodik évben vagy az azt követő évekvalamelyikében történt.Az ingatlan és a vagyoni értékű jog elidegenítéséből származójövedelem kiszámításaA jövedelem egyenlő a bevétel és a levonható kiadás különbségével.Bevételként 95 kell figyelembe venni mindazt a bevételt, amelyet azelidegenítésre tekintettel megszerzett.Amennyiben a bevétel az értékesített ingatlannak, vagyoni értékű jognak aszerződéskötés napján érvényes szokásos piaci értékét meghaladja, akkor avételárnak a piaci értéket meghaladó része teljes egészében egyéb összevonásalá jövedelemnek minősül, amelyet a bevallás 17. sorában kell szerepeltetnie.Csere esetén a cserébe kapott ingatlannak a jövedelemszerzés időpontjábanérvényes szokásos piaci értékét kell bevételnek tekinteni. Amennyiben acseréhez pénzben kifizetett érték-kiegyenlítés is kapcsolódik, akkor a pénztmegszerző magánszemélynél azt is bevételként kell figyelembe venni.A magánszemély egy adott ingatlan esetében, a 2007. december 31-éig, és azazt követően megszerzett ingatlanrészek szerzési időpontjához rendelten,megoszthatja az ingatlanértékesítésből származó bevételét.A törvény rendelkezése szerint az ingatlan átruházásához kapcsolódóköltségekkel és az értéknövelő beruházások értékével csökkentett bevételnek aráépítés, újjáépítés, bővítés megszerzésére fordított összegével arányosmegosztása révén választhatja a magánszemély azt a lehetőséget, hogy• a földterület (telek), valamint az ingatlan tulajdonjogánakmegszerzésekor, illetőleg az említett időpont előtt meglévő építettingatlanbevételrész tekintetében a 2007. december 31-én hatályostörvény alapján,• a 2007. december 31-ét követően épített, bővített épület, épületrészesetében pedig a 2008. január 1-jétől hatályos törvény alapján állapítjameg a szerzési időpontot.A bevételből levonható 96 a számlával, okirattal igazolt:95 Szja-törvény 61. § (1) bekezdés96 Szja-törvény 62. § (1) bekezdés

111• az értékesített ingatlan, vagyoni értékű jog megszerzésére fordított összeg;• a szerzéssel kapcsolatos kiadás (illeték, ügyvédi költség stb.);• az értéknövelő beruházás költsége;• az értékesítéssel, átruházással kapcsolatos kiadások (hirdetési díj, ügyvédiköltség stb.).• az árvízkárok helyreállítása során ingyenesen kapott nagyobb értékűingatlan 2010-ben történt elidegenítésekor, az eredeti ingatlan értéke és ahelyreállított ingatlan értéke közötti, visszafizetett különbözet.Nem vonható le a bevételből:• az a kiadás, amelyet a magánszemély az önálló tevékenységből származóbevételével szemben számol(t) el költségként.Értéknövelő beruházásnak tekintendő 97 az ingatlan szokásos piaci értékétnövelő ráfordítás – igazolt kiadás –, amely az ingatlan átruházása esetében alakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet szerint meghatározottkorszerűsítés céljából történt, és/vagy az átruházást megelőző 24 hónapon belülés az átruházásról szóló szerződés szerinti bevételnek az 5%-át meghaladómértékben az ingatlan állagmegóvása céljából történt.Ha Ön a jövedelmét a bevallás benyújtásáig cél szerinti felhasználásra fordította,akkor ezt az összeget kiadásként nem veheti figyelembe, mert az nem minősülköltségnek az ingatlan értékesítéséből származó jövedelem megállapítása során.Megszerzésre fordított összeg: 98• az adott szerződésben megjelölt vételár, amely az esetlegesen átvállalttartozás összegét is magában foglalja (csere esetén a csereszerződésbenrögzített érték);• öröklés vagy ajándékozás útján szerzett ingatlan vagy vagyoni értékű jogesetén az illeték megállapításához meghatározott forgalmi érték (nem ahagyatéki terhekkel csökkentett tiszta érték);• a vételi jog gyakorlása során a kárpótlásról szóló törvény alapjánmegszerzett termőföld, erdőművelési ágú föld esetén a vételárkéntszereplő összeg;• az önkormányzattól megvásárolt lakás esetében a ténylegesen megfizetett– kedvezményekkel csökkentett – vételár;97 Szja-törvény 3. § 32/b) pont98 Szja-törvény 62. § (2) bekezdés

112• az ingatlanon 2007. december 31-ét követően épített, ujjá építettingatlan (épület, épületrész, építmény, építményrész), valamint az említettidőpontot követő bővítés esetében a használatbavételi (fennmaradási)engedély jogerőre emelkedésének napjáig (az ilyen engedélyben megjelöltfeltételek teljesítésének határidejéig), ennek hiányában a ténylegeshasználatbavétel, vagy ha ez az időpont sem állapítható meg, akkor azátruházás időpontjáig az építő (építtető) magánszemély nevére kiállítottszámlák együttes értéke.Ha a szerzéskori érték az előzőek szerint nem állapítható meg, akkor a bevételtannak 75%-val kell csökkenteni. 99Közös tulajdon értékesítése esetén a tulajdonostársak mindegyike a tulajdonihányadának megfelelően veszi figyelembe a bevételt, a ráfordításokat és így ajövedelmet is.A társasházi közös tulajdon értékesítése 100 esetén a tulajdonosoknak különkülönkell bevallást benyújtaniuk akkor, ha a társasház közgyűlése a tulajdonihányadok szerinti adózásról döntött. A bevételből a jövedelmet a tulajdonihányadnak megfelelően kell megállapítani.A jövedelem megállapítása a számított összegbőlLakás céljára szolgáló ingatlan értékesítése esetén 101A bevétel és a költségek különbözeteként kapott összegből (a számítottösszegből) a következő feltételekkel és mértékkel kell a jövedelmetmeghatározni.Az ingatlan nyilvántartás szerint lakóház vagy lakás megnevezésselnyilvántartott, vagy ilyenként feltüntetésre váró építmény és a hozzá tartozóföldrészlet, a lakáshoz tartozó földhasználati jog, valamint a lakáshoz,lakóházhoz tartozó vagyoni értékű jog (haszonélvezeti jog) átruházása esetén ajövedelem meghatározása a szerzés időpontjától függően – a számított összeg ésa következő táblázat szerinti százalék figyelembe vételével történik.Ha a szerzésévea számított összeg2005 0%-a a jövedelem2006 30%-a a jövedelem2007 60%-a a jövedelem99 Szja-törvény 62. § (3) bekezdés100 Szja-törvény 75. § (3), (4) bekezdés101 Szja-törvény 62. § (6) bekezdés

1132008 90%-a a jövedelem2009 100%-a a jövedelem2010 100%-a a jövedelemAbban az esetben, ha Ön 2008. január 1. előtt lakásszerzési kedvezménnyelszerzett lakását 2010-ben átruházta, 102 a számított összeghez hozzá kell adniaa lakásszerzési kedvezmény alapjaként korábban érvényesített összeget, feltéve,hogy ennek a lakásnak az átruházása a lakásszerzési kedvezményérvényesítésének évében vagy az azt követő negyedik naptári év utolsónapját megelőzően történt.Nem lakás céljára szolgáló ingatlan értékesítése esetén 103Az előzőekben nem említett minden más ingatlan (telek, üdülő, üdülőtelek,termőföld, üzlethelyiség, nem lakás céljára szolgáló egyéb ingatlan) esetében abevétel és a költségek különbözeteként számított jövedelmet évenként, aszámított jövedelem 10-10%-a csökkenti, ha az értékesítés a megszerzés évétkövető hatodik évben vagy az azt követő évek valamelyikében történt.A 2010-ben értékesített, nem lakás céljára szolgáló ingatlanok esetében aszámított jövedelem a következők szerint csökkenthető:Ha a szerzésévea csökkentés mértéke2004 10%2003 20%2002 30%2001 40%2000 50%1999 60%1998 70%1997 80%1996 90%1995 100%1995. előtti 100%102 Szja-törvény 62. § (7) bekezdés103 Szja-törvény 62.§ (4) bekezdés

114Az ingatlanértékesítés teljes bevételét a 161. sor „b” oszlopába, a ráfordításokata „c” oszlopba, az adó alapját pedig a „d” oszlopba kell beírnia. A jövedelemután kiszámított 25%-os fizetendő adót az „e” oszlopban tüntesse fel.Figyelem! Ha a 2010-ben értékesített ingatlan és/vagy vagyoni értékű jogértékesítéséből származó jövedelmét cél szerint felhasználta, akkor a célszerinti felhasználásra fordított összeget és levont adóját, a 06-01-es laponkell feltüntetnie!Az állami adóhatóság az adót az Ön kérelmére mérsékelheti, vagy elengedhetiaz Ön jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire, valamint az ingatlanvagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem felhasználásikörülményeire figyelemmel.Ingatlanlízing meghiúsulása miatt szerzett jövedelemre vonatkozószabályok 1042008. évtől kezdődően, az ingatlanlízing-ügyletek meghiúsulása miatt szerzettjövedelmekre is alkalmazhatóak az ingatlan-átruházásból származó jövedelmekadózására vonatkozó szabályok.A jövedelmet az ügyleti szerződésben foglaltak alapján, az Önt – a meghiúsulásmiatt – megillető (kifizetett, jóváírt) bevételből kiindulva kell megállapítani.Ebben az esetben a számított összegnek a bevételt kell tekinteni, az ingatlanmegszerzés évének pedig az ügyleti szerződés megkötésének az éve minősül. Azelőbbiek figyelembevételével, lakáslízing meghiúsulása esetén az ötéves, másingatlanlízing meghiúsulása esetén a tizenöt éves számítási szabályalkalmazásával kell értelemszerűen megállapítani a jövedelmet.Abban az esetben például, ha egy lakáslízing-szerződés megkötésének éve2005., és az azt követő ötödik évben (2010-ben) hiúsulna meg a szerződés,akkor az Önt megillető összeg már nem adóköteles.Ha Önnek az ingatlanlízing meghiúsulása miatt adóköteles jövedelmekeletkezett, akkor ilyen esetben is jogosult a jövedelem cél szerintifelhasználására (az adókiegyenlítésre).A termőföld elidegenítéséből származó jövedelemre vonatkozó szabályokAdómentes a termőföld értékesítéséből származó jövedelemnek a200 000 forintot meg nem haladó része, ha az éves összes jövedelem a4 318 000 forintot nem haladja meg, és az értékesítés:• regisztrációs számmal rendelkező olyan magánszemély részére történik,aki azt legalább 5 évig egyéni vállalkozóként vagy mezőgazdaságiőstermelőként hasznosítja;104 Szja-törvény 63. § (8), (9) bekezdés

115• az értékesítés regisztrált mezőgazdasági társas vállalkozás alkalmazottjarészére történik, és az alkalmazott a munkáltatójának a termőföldetlegalább 10 évre bérbe adja.Amennyiben a termőföld értékesítéséből származó jövedelem meghaladja a200 000 forintot és a magánszemély összes éves jövedelme (28. sor) – azingatlan értékesítéséből származó jövedelem kivételével – nem haladja meg a4 318 000 forintot, akkor a jövedelem 200 000 forint feletti részét azadóbevallásban fel kell tüntetni. Ekkor a 25%-os adót a jövedelem200 000 forinttal csökkentett része után kell az „e” oszlopba beírni. Abban azesetben, ha az összes jövedelem több 4 318 000 forintnál, akkor a jövedelemegésze után meg kell fizetni a 25%-os adót.Amennyiben az átruházás az utóbb említett cél megvalósulása mellett arészarány tulajdon megszüntetését is eredményezi, akkor a teljes jövedelemmentes az adó alól a jövedelem nagyságától függetlenül.Jövedelemnagyságtól függetlenül adómentes a termőföld átruházásábólszármazó jövedelem akkor, ha az értékesítés• regisztrációs számmal rendelkező állattenyésztést folytató olyanmagánszemély részére történt, akinek az általa használt földterülete neméri el az erről szóló jogszabályban meghatározott mértéket, és a vevő aterületet egyéni vállalkozóként vagy mezőgazdasági őstermelőkéntlegalább 5 évig az állattartó telep takarmánytermelése céljából használja,vagy az őt alkalmazó mezőgazdasági társas vállalkozásnak azállattenyésztés takarmánybiztosítása érdekében legalább 10 évre bérbeadja;• magánszemély részére birtok összevonási céllal történt;• a települési önkormányzat részére külön jogszabályban meghatározottszociális földprogram céljából történt;• a Nemzeti Földalap javára történt.Amennyiben az átruházás az önkormányzat részére történik, akkor aszerződésnek tartalmaznia kell a szociális földprogramra vonatkozó, arászorultságra tekintettel meghatározott feltételeket is szabályozóönkormányzati rendelkezés számát is.Az előzőekben ismertetett adómentességi szabályok akkor alkalmazhatók, ha azeladó rendelkezik a vevő közjegyző által készített vagy ügyvéd általellenjegyzett okiratba foglalt nyilatkozatával arról, hogy a termőföldértékesítése az adómentesség feltételeinek megfelel. Az okiratnak tartalmazniakell a vevő természetes azonosító adatait és az adóazonosító jelét is. Azeladónak a vevő nyilatkozatát az elévülésig meg kell őriznie. A valótlantartalmú nyilatkozat miatt keletkező adóhiányt a vevőnek kell megfizetnie.

116Amennyiben a vevő a termőföldről szóló nyilatkozatában foglaltakat nemteljesíti, termőföld átruházásából származó jövedelemként kell bevallania azátruházásról (vásárlásról) szóló szerződésben meghatározott ellenértéket.Abban az esetben, ha Ön az előzőek szerinti feltételeknek megfelelőenértékesítette a termőföldjét 2010-ben, erről nem kell a bevallásban nyilatkoznia.Ha a termőföld értékesítéséből származó jövedelme adómentes és e mellett nincsmás bevallásadási kötelezettség alá eső jövedelme, a bevallást nem kellbenyújtania.Elidegenítésnek tekintendő nem csak az adásvétel, hanem az ajándékozásis.Ha Ön a kárpótlási eljárás során megszerzett termőföldet, 105 erdőtértékesítette, az ebből származó jövedelme után is 25%-os adót kell fizetnie.Ekkor a 161. sor „b” oszlopába a teljes bevételt, a „c” oszlopba a szerzéskoriforgalmi értéket (ez a vételi jog gyakorlása során vételárként szereplő összegetjelenti), az esetleges értéknövelő beruházás költségét és a szerzéssel és eladássalkapcsolatosan felmerült kiadásokat együttesen kell beírnia. Amennyiben aszerzést követő hatodik évben vagy azt követően került sor a termőföldértékesítésére, akkor az előzőek szerint kiszámított jövedelmére is vonatkozik azévenkénti 10-10%-os jövedelemcsökkentési lehetőség. A „d” oszlopban ajövedelmet, az „e” oszlopban pedig ennek 25%-os adóját kell feltüntetnie.Abban az esetben, ha a kárpótlásban szerzett termőföldjét eladja és akeletkezett jövedelmének teljes összegét az értékesítéstől számított egy évenbelül mezőgazdasági művelésű termőföld vásárlására fordítja, a befizetettadót az ingatlanügyi hatósághoz benyújtott szerződés másolati példányánakcsatolásával visszakérheti. Amennyiben a földvásárlás az adóbevallásbenyújtásáig megtörténik, az adót nem kell befizetnie.Ez a kedvezmény alkalmazható az olyan termőföld értékesítésébőlszármazó jövedelemre is, amely termőföldet az 1992. évi I. törvény alapjánrészarány-földtulajdonosként kapott, majd azt önálló ingatlankénttulajdonjogának bejegyzése mellett Önnek önálló ingatlanként kiadtak. Azerdőművelési ágú föld esetén is a termőföldre vonatkozó szabályokat kellalkalmazni.A bevallás kitöltése ilyen esetben a következő: a 161. sor „b” oszlopba abevételt, a „c” oszlopba a költséget, a „d” oszlopba a jövedelmet kell beírni.Az „e” oszlopba 0, az „a” oszlopba pedig a „d” oszlopban feltüntetettjövedelem utáni 25%-os adó kerül!105 Szja-törvény 64. § (2) bekezdés

117Ebben az esetben igazolni kell az állami adóhatóság felé a földvásárlást aföldhivatal által iktatott szerződés másolatával. A szerződést ne a bevallássalegyütt, hanem külön borítékban (kísérőlevéllel) küldje be az államiadóhatósághoz.Abban az esetben, ha a jövedelemnek csak egy részét fordítja termőföldmegvásárlására, a teljes jövedelem után meg kell fizetnie az adót.Az ingatlan és/vagy vagyoni értékű jog 2010. évben történő átruházásábólszármazó jövedelem cél szerinti felhasználásának kedvezménye2008. évtől kezdődően, az értékesített ingatlan után a korábbi évekbenmegszokottaktól eltérően, lakásszerzési kedvezményt nem lehet igénybevenni.A jövedelmet be kell vallania akkor is, ha az ingatlan és a vagyoni értékűjog az adóévben történő értékesítéséből származó jövedelmét a bevallásbenyújtásáig teljes egészében (vagy részben) a jövedelem bevallására nyitvaálló határidőt megelőzően saját maga, közeli hozzátartozója vagy élettársarészére idősek otthonában, fogyatékos személyek lakóotthonában vagy máshasonló, például ápolási intézményben (bármely EGT-államban) biztosítottférőhely megszerzésére használta fel (továbbiakban: cél szerinti felhasználás).A jövedelem cél szerinti felhasználása során a férőhely biztosítása egyösszegűtérítési díj előre történő megfizetésével is megvalósulhat.Fentieknek megfelelően az ingatlan, a vagyoni értékű jog átruházásábólszármazó jövedelme után megállapított adót, vagy annak a felhasználtjövedelemmel arányos részét nem kell megfizetnie. A cél szerinti felhasználásesetén a bevallás 161. és/vagy 162. sor „d” oszlopokból számított jövedelmeta 06-01-es lap 209. sor „a” oszlopában kell feltüntetnie. A számítottjövedelem utáni 25%-os adót a 161. és/vagy 162. sor „e” oszlopaiban, és afelhasznált összeg adóját (legfeljebb az „e” oszlopban szereplő adókösszegét) a 06-01-es lap 209. sor „b” oszlopába is be kell írnia. A cél szerintifelhasználás tényét a bevallásában külön nem kell közölnie, de a 06-01-eslapot ne felejtse el kitölteni!A cél szerinti felhasználás igazolásához szükséges:• a férőhely megszerzése alapjául szolgáló okirat,• az összeg felhasználását igazoló okirat,• a rokonsági fokot bizonyító közokirat,

118• élettársi kapcsolat esetében az élettársi kapcsolatra vonatkozó teljesbizonyító erejű magánokirat.Nem alkalmazható a jövedelem felhasználásához kapcsolódó kedvezményakkor, ha a férőhelyet visszavásárlási, továbbértékesítési joggal szerzi meg amagánszemély.Adóbevallásában az ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából(ingatlanlízing meghiúsulásából) származó jövedelem felhasználáskedvezményét csak akkor érvényesítheti, ha a cél szerinti felhasználás abevallás benyújtásáig megtörtént.A bevallásban a cél szerinti felhasználás kedvezményét úgy érvényesítheti, hogya sor „e” oszlopába a jövedelem után kiszámított adót írja be. Ezt követően kikell számolnia a cél szerint felhasznált jövedelem utáni adó összegét is. Ha azadóját cél szerinti szerzés miatt csökkenti, a szerzésre fordított összeget és adóját– legfeljebb azonban annyit, amennyi az ingatlan értékesítéséből származójövedelme és adó összege – a 1053-06-01 lap 209. sorába írja be! A cél szerintifelhasználás igazolására szolgáló iratokat a bevallásban érvényesített csökkentésesetén nem kell az állami adóhatóságnak megküldenie, azonban a szükségesiratokat őrizze meg, hogy egy esetleges ellenőrzés során igazolni tudja a célszerinti felhasználást.AdókiegyenlítésAmennyiben az ingatlan átruházásából származó jövedelem után az adómegfizetésre került, az átruházást követő első vagy második adóévről szólóadóbevallásban adókiegyenlítésre jogosult, melyet a cél szerinti felhasználásévéről szóló bevallásában a korábban megfizetett adó mértékéig érvényesíthet.Ha Önnek a 2008., és/vagy 2009. évben ingatlan, vagyoni értékű jogértékesítéséből származott jövedelme, a jövedelem után megállapított ésmegfizetett adóból le kell vonni a 2010. évben a cél szerint felhasznált összegadóját.Nyilatkozat az ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából (ingatlanlízingmeghiúsulásából) származó jövedelem felhasználásárólAbban az esetben, ha Ön, az ingatlan és a vagyoni értékű jog 2010. évbentörténő értékesítéséből származó jövedelmét a bevallása benyújtásáig teljesegészében (vagy részben) a jövedelem bevallására nyitva álló határidőtmegelőzően saját maga, közeli hozzátartozója vagy élettársa részére idősekotthonában, fogyatékos személyek lakóotthonában vagy más hasonló, példáulápolási intézményben (bármely EGT-államban) biztosított férőhely (cél szerinti)

119megszerzésére használta fel, akkor a 06-01-es lap kitöltése egyben afelhasználás tényének közlése is, ezért nem kell külön nyilatkoznia.Nyilatkozatnak minősül, ha az ingatlanlízing meghiúsulásából származójövedelmét az előzőek szerint használta fel a bevallása benyújtásáig, és azt a 06-01-es lapon jelzi. 106A lakásszerzési kedvezmény érvényesítése a 2007. december 31-igértékesített (átruházott) ingatlanok esetébenA 2007. december 31-ig értékesített ingatlanok esetében a jövedelem lakáscélúfelhasználását az Szja-törvény továbbra is biztosítja azzal, hogy az említettidőpontig átruházott ingatlanoknál, az átruházásból származó jövedelemlakáscélú felhasználására a 2007. december 31-én hatályos előírásait rendeli elalkalmazni.Az átmeneti rendelkezés alapján érvényesíthető lakásszerzési kedvezményta lakáscélú felhasználásnak az állami adóhatósághoz történő bejelentésévellehet igénybe venni.163. sor: Ingó vagyontárgy értékesítéséből származó jövedelem és adója 107Ebben a sorban kell feltüntetni az ingó vagyontárgyak nem rendszeres vagy nemüzletszerű értékesítéséből származó jövedelem adóköteles részét és 25%-osadóját.Amennyiben az ingó vagyontárgy értékesítése üzletszerű tevékenységekeretében történt, 108 akkor az értékesítésből származó jövedelmének azadókötelezettségére az önálló tevékenységből származó jövedelmekre vonatkozórendelkezéseket kell alkalmaznia (10. sor).Abban az esetben, ha az ingó vagyontárgy értékesítéséért a szerződéskötésidőpontjában érvényes piaci árnál nagyobb vételárat kapott, akkor a piaci áratmeghaladó bevétele egyéb összevonás alá eső jövedelem és a 17. sorban kellbevallania.Ingó vagyontárgy átruházásából származó bevétel minden olyan bevétel,amelyet az átruházásra tekintettel megszerzett. Ilyennek minősül különösen azeladási ár, a cserében kapott dolognak a jövedelemszerzés időpontjáramegállapított szokásos piaci értéke, valamint az ingó vagyontárgy gazdaságitársaság vagy más cég részére nem pénzbeli hozzájárulásként (nem pénzbelibetétként) történő szolgáltatása esetén a vagyontárgynak a társaságiszerződésben, más hasonló okiratban meghatározott értéke.106 Szja-törvény 63. § (2) bekezdés107 Szja-törvény 58. §108 Szja-törvény 58. § (8) bekezdés

120Ingó értékesítésből származó jövedelemnek minősül az önálló tevékenységetfolytató magánszemélyek (az egyéni vállalkozók is ide tartoznak ebből aszempontból) által a nem kizárólag üzleti célt szolgáló vagyontárgyak (gép,jármű, berendezés, felszerelési tárgy) értékesítéséből származó jövedelem is,amelyek után az értékcsökkenési leírást átalányban számolták el. Ha kizárólagüzleti célú tárgyi eszközt értékesít az önálló tevékenységet folytatómagánszemély és annak beszerzési költségeit a tevékenységéből származóbevételéből elszámolta, akkor az értékesítésből származó bevétel a tevékenységbevételének része. Ha a tevékenység megszüntetését követően kerül sor azértékesítésre, akkor ingó értékesítésről van szó, de az önálló tevékenység soránelszámolt szerzési értékkel a bevétel már nem csökkenthető.Nem minősül ingó értékesítésnek a földterület tulajdonosának változása nélkülértékesített lábon álló termés, termény. Ilyen pl. a lábon álló fa értékesítése is.Ebben az esetben önálló tevékenység jogcímen keletkezik a jövedelem, amelyeta 10., illetőleg a 14. sorban kell bevallani.Nem kell adót fizetni az év során az ingóságok értékesítéséből származójövedelem után, ha azok adója együttesen nem több 50 000 forintnál. Ezvalójában azt jelenti, hogy az ingóságok értékesítéséből származó jövedelemegyüttesen sem haladja meg a 200 000 forintot.Ha az ingó vagyontárgy(ak) értékesítéséből származó jövedelem a200 000 forintot meghaladja, akkor csak a 200 000 forint feletti rész után kell a25%-os adót megfizetni.Az évi 200 000 forintot el nem érő jövedelmet nem kell bevallani. Ha azonbanaz ingó vagyontárgy értékesítéséből származó jövedelem 2010-ben meghaladta a200 000 forintot, akkor a teljes jövedelmet be kell vallani, de annak adóját50 000 forinttal csökkenteni kell.Amennyiben az értékesített ingó vagyontárgy közös tulajdont képez, akkor –figyelemmel a tulajdonjogi korlátozásokra is – az értékesítésből származójövedelmet a tulajdonostársaknak meg kell osztaniuk.A jövedelmet úgy kell megállapítani, hogy az ingó vagyontárgyértékesítéséből származó bevételből le kell vonni a megszerzésre fordítottösszeget, a megszerzéssel és eladással kapcsolatban igazolt költségeket és avagyontárgy értékét növelő ráfordításokat (ha azokat korábban költségként mégnem számolták el).Értéknövelő beruházásnak tekintendő az a szokásos piaci értéket növelőráfordítás (igazolt kiadás), amely az ingó dolog átruházása esetén annak eredetihasználhatóságát növeli, javítja és/vagy az átruházást megelőző 12 hónapon

121belül és az átruházásról szóló szerződés szerinti bevételnek az 5%-át meghaladómértékben az eredeti használhatóságának megőrzése, helyreállítása céljábóltörtént.A szerzéskori érték:• a vásárlásról szóló szerződés, számla, nyugta, elismervény, stb. szerintiérték;• cserébe kapott ingó vagyontárgy esetében a csereszerződésben rögzítettérték;• örökléssel szerzett ingóság esetén a hagyatéki eljárásban megállapítottérték;• ajándék (ingyenes szerzés) esetén pedig az illetékkiszabás alapjáulszolgáló érték;• illetékkiszabás hiányában, a szerzéskori szokásos piaci érték;• a külföldről behozott ingóságok esetében a vám megállapításánálfigyelembe vett érték (a megfizetett vám költségként levonható abevételből);• a vámkezelés alá nem eső ingó dolog esetében a számla szerinti, forintraátszámított érték.Amennyiben az ingóság megszerzésére fordított összeg nem állapítható meg,akkor a bevétel 25%-a tekinthető jövedelemnek és más összegek ez esetben nemvonhatók le. Példa az ingó vagyontárgy értékesítésből származó jövedelemkiszámításához a példatárban található.Az ingó vagyonért kapott bevételt e sor „b” oszlopában, a költségeket – 25%-osjövedelemszámítás esetén a bevétel 75%-át – a „c” oszlopban tüntesse fel. A „d”oszlopba az adóköteles jövedelmet kell beírni.A jövedelem 25%-os adóját 50 000 forinttal csökkentve kell az „e” oszlopbabeírni.164. sor: Ingatlan bérbeadásából származó jövedelem és adója 109Ha Önnek termőföldnek nem minősülő ingatlan bérbeadásából is voltjövedelme, és ezen jövedelme után nem kíván az összevont adóalap részekéntadózni, akkor az ebből származó jövedelmét ennek a sornak a „d” oszlopában,25%-os adóját pedig az „e” oszlopában kell bevallania. (Olvassa el a 10. sorhozfűzött, a más ingatlan bérbeadásából származó jövedelemre vonatkozómagyarázatot is!)109 Szja-törvény 74. § (1), (4)-(8) bekezdés

122Akkor is választhatja 2010-re az elkülönült adózási módot, ha Ön a korábbiévek bármelyikében a termőföldnek nem minősülő ingatlanánakbérbeadásából származó jövedelme után az összevont adóalap részekéntadózott.Abban az esetben, ha az említett ingatlan bérbeadásából származó jövedelmeután a 25%-os adózási mód szerint kíván adózni, akkor a bevétel egészétjövedelemnek kell tekintenie. A bevétel költséggel nem csökkenthető, és részétképezi a bérbeadással összefüggésben kapott költségtérítés is.Az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem után az adót fő szabály szerint atevékenységet folytató magánszemélynek kell megfizetnie. A törvény azonbanlehetőséget ad arra, hogy a tulajdonostársak a tulajdoni hányadoknakmegfelelően a bevételt egymás között megosszák. A bevallásban bevételként ésegyben jövedelemként is az egy főre jutó értéket kell szerepeltetni. Abban azesetben, ha a bevételt a tulajdonostársak egymás között megosztották, akkor akifizető által levont 25%-os adót is a tulajdoni hányadoknak megfelelően meglehet osztani. Amennyiben a bérbeadásból származó jövedelem utáni 25%-osadót Ön vagy tulajdonostársa fizette be, akkor annak összege a bevételmegosztása esetén sem osztható meg.Amennyiben Ön a lakását magánszemélyek lakhatásának biztosításacéljából önkormányzatnak 110 adta bérbe, és a bérbeadás a törvénybenmeghatározott, feltételeknek megfelel, akkor a bérbeadásból származójövedelme után nem kell adót fizetnie. Ez a lehetőség abban az esetben illetimeg, ha• a lakásbérbeadás alapjául szolgáló szerződés határozott időtartamú éslegalább 36 hónapra szól;• a szerződés tartalmazza a bérlőkijelölésre a rászorultságra tekintettelmeghatározott feltételeket meghatározó önkormányzati rendelkezésszámát.Abban az esetben, ha a bérleti szerződés az Ön érdekkörében felmerült ok miatta 36 hónapos időtartam előtt megszűnik, akkor Önnek az adót a bérletiszerződés megszűnésének az évéről szóló adóbevallásában kell a késedelmipótlékkal együtt bevallania és megfizetnie. A befizetendő adót a következőkszerint kell kiszámítania:• meg kell határozni a bérleti díj teljes összege után a kifizetés időpontjábanérvényes adómértékkel a jövedelem utáni adót;110 Szja-törvény 74/A.

123• ki kell számítani évenként az adott adóévet követő év május 21-től aszerződés megszűnése napjáig a késedelmi pótlékot;• két tizedes jegyre kerekítve ki kell számítani a szerződésből nem teljesültidőtartamra eső egész hónapok számának és a 36 hónapnak a hányadosát;• az így kapott hányadossal meg kell szorozni az adó és a késedelmi pótlékegyüttes összegét.Az így kiszámított összeget kell a bevallásban, a 62. sorban feltüntetni ésmegfizetni.Figyelem! A fizetővendéglátásból és a falusi vendéglátói tevékenységbőlszármazó jövedelmekre nem alkalmazhatóak az ingatlan bérbeadásravonatkozó szabályok! 111Megszűnt az adómentessége a falusi vendéglátásból származó jövedelemnekabban az esetben is, ha a bevétel kizárólag alkalmi falusi és agroturisztikaiszolgáltató tevékenységből származik.Amennyiben az ingatlan bérbeadásából származó jövedelme az 1 000 000forintot meghaladja, olvassa el az egészségügyi hozzájárulás bevallásáraszolgáló 1053-09-es laphoz készült útmutatót is.Amennyiben Ön termőföld bérbeadásából 112 vagy földjáradék címén szerzettjövedelmet, azt az ingatlan fekvése szerinti önkormányzati adóhatósághoz kellbevallania.A vadászati jog hasznosításából származó jövedelem adózására és bevallásáraa termőföld bérbeadásából származó jövedelemre vonatkozó szabályokat kellalkalmazni.165. sor: Életjáradékból származó jövedelem és adója 113Amennyiben Ön 1996. január elsejét követően kifizetővel életjáradékiszerződést kötött, és az életjáradékot ellenszolgáltatás nélkül kapja, akkor azéletjáradék teljes összege jövedelem, amely után az adó mértéke 35%.A jövedelmet e sor „d” oszlopába, az adót pedig az „e” oszlopba kell beírnia akifizető által kiadott igazolás alapján.111 Szja-törvény 74. § (4) bekezdés112 Szja-törvény 3. § 51. pont, valamint Art. 176. § (3)-(9) bekezdés113 Szja-törvény 64/A. § (7) bekezdés

124Ezt a jövedelmet akkor is be kell vallania, ha a kifizető az adót levonta a járadékkifizetésekor. Nem kell bevallania viszont az ilyen jövedelmét, ha annak összegeaz adóévben az értékpapír-kölcsönzésből, az osztalékból, azárfolyamnyereségből és a vállalkozásból kivont jövedelemmel együttesen semhaladta meg a 100 000 forintot, és az adót a kifizető levonta.Ha Ön nyugdíjas szövetkezeti tag és a saját szövetkezetével kötött életjáradékiszerződést, az ebből származó jövedelmet nem kell bevallania akkor, ha azéletjáradékot a vagyonnevesítés során szerzett szövetkezeti üzletrészeellenértékeként kapja és a járadék összege, évente nem haladja meg azátalakulás befejezésekor lezárt névérték 1/10-ed részét, de havonta legfeljebb a10 000 forintot.Adómentes:• a nyugdíjas magánszemély által a központi költségvetési szervvel vagy ahelyi önkormányzattal kötött tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződésalapján megszerzett vagyoni érték;• a magánszeméllyel kötött tartási, öröklési vagy életjáradéki szerződésbőlszármazó jövedelem.Nem kell bevallani, ha az életjáradékot nem magánszemélytől kaptaingatlanának, vagyoni értékű jogának vagy ingóságának az ellenértékeként, mertez után az életjáradékot fizető kifizetőnek kell az adókötelezettséget teljesítenie.166. sor: Árfolyamnyereség címén megszerzett jövedelem 114Ebben a sorban az árfolyamnyereség címén megszerzett jövedelmét és ajövedelem 25%-os adóját kell szerepeltetnie.Árfolyamnyereségből származó jövedelemnek minősül az értékpapírátruházására tekintettel megszerzett bevételnek az a része, amely meghaladja azértékpapír megszerzésére és a járulékos költségekre fordított kiadás együttesösszegét.Ha Ön az értékpapír értékesítésekor a vevőjének részletfizetést engedélyezett,és a teljes vételárat nem kapta meg 2010-ben, akkor a jövedelmét a részletnek ateljes vételárhoz viszonyított arányában kell meghatároznia. Ez a gyakorlatbanazt jelenti, hogy a teljes vételárból kiindulva meg kell határoznia a jövedelmét,majd ebből 2010-re olyan hányadot kell jövedelemként bevallania, amilyenhányadot Ön a bevételből 2010-ben a vevőjétől megkapott.Amennyiben az értékpapír átruházásáért kapott ellenérték teljes összegevalamely később bekövetkező feltételtől függ, akkor úgy kell tekinteni, minthaa feltételek megvalósultak volna, és az eladó a vételárat részletekben kapná meg.114 Szja-törvény 67. §

125Amennyiben utóbb valamely feltétel nem teljesül, és ezért az eladó javáraadókülönbözet mutatkozik, az önellenőrzéssel igényelhető vissza.Abban az esetben, ha az eladót további, a fix vételárhoz az egyes jövőbelifeltételekhez kapcsolódóan, de előre ki nem kötött juttatás is megilleti, akkor afix vételáron felüli rész egyéb összevonás alá eső jövedelemként kell a17. sorban feltüntetni.A személyi jövedelemadóról szóló törvény alkalmazásában értékpapír 115 alattminden olyan okirat, adat értendő, amelyet a Polgári Törvénykönyv, vagy akibocsátás helyének joga értékpapírnak tekint. Értékpapírnak minősül még aközkereseti társaság részére rendelkezésre bocsátott vagyoni hozzájárulás, abetéti társaság részére rendelkezésre bocsátott vagyoni betét, a kft. üzletrész, aszövetkezetekről szóló törvény szerinti részjegy, befektetői részjegy, átalakítottbefektetői részjegy, célrészjegy és más vagyoni hozzájárulás a szövetkezetitagsági kölcsön kivételével. Értékpapírnak minősül továbbá a más, tagsági jogotmegtestesítő vagyoni részesedés is.Amennyiben 2010. évben árfolyamnyereségből származó jövedelmet szerzett,az igazolt szerzési érték- és járulékos költségadatok alapján megállapítottjövedelmet ennek a sornak a „d” oszlopába kell beírnia és a 25%-os adót az „e”oszlopba. A kifizető által figyelembe nem vett (igazolt) szerzési érték ésjárulékos költség a bevallásban érvényesíthető. Az adót a bevallás benyújtásáraelőírt határidőig kell megfizetnie.Az értékpapír megszerzésére fordított összeg:• ellenőrzött tőkepiaci ügylet során megszerzett értékpapírnál az ügyletszerinti, igazolt ellenérték;• ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek nem minősülő visszterhes szerződésselmegszerzett értékpapírnál a szerződésben foglalt ellenértékből azátruházásig igazoltan megfizetett összeg;• társas vállalkozás alapítása útján szerzett értékpapír esetén az értékpapírátruházásáig a társas vállalkozás részére igazoltan szolgáltatott vagyonihozzájárulásnak a létesítő okiratban meghatározott értéke, feltéve, hogy avagyoni hozzájárulás létesítő okiratban meghatározott értékét azértékpapír megszerzésekor e törvény előírásai szerint a bevételmeghatározásánál figyelembe kell venni (ezt a rendelkezést kellalkalmazni a társas vállalkozás jegyzett tőkéjének, új értékpapírkibocsátásával történő felemelésével megszerzett értékpapírra is);• a vállalkozásból kivont jövedelem címén megszerzett értékpapír esetébenaz ezen a címen megszerzett bevételként figyelembe veendő érték;115 Szja-törvény 3. § 34. pont

126• csődeljárás, felszámolás vagy helyi önkormányzat adósságrendezésieljárása keretében kötött egyezség révén a hitelező által megszerzettértékpapír esetében az egyezség szerinti érték;• az olyan értékpapír esetében, amelynek alapján megállapított összeg azértékpapír megszerzésekor jövedelemnek minősül, a jövedelemkéntfigyelembe vett összeg, amelyet növelni kell az átruházásig amagánszemély által teljesített ellenértékkel;• az MRP szervezet által a magánszemély tulajdonába adott értékpapíresetében az értékpapír átadásáig a magánszemély által saját erő címénbefizetett összegből az értékpapírra arányosan jutó rész;• a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatályba lépéséről és azátmeneti szabályokról szóló törvény szerinti átalakulás során amagánszemélynek ellenérték nélkül juttatott szövetkezeti üzletrész,részjegy esetében az átalakuláskor lezárt névérték az eredeti szerzőnél ésörökösénél, ha az értékpapír a hagyaték tárgyát képezte;• az 1992. december 31-e előtt kihirdetett jogszabály alapján a szövetkezetáltal ingyenesen juttatott értékpapír juttatáskori névértéke az eredetiszerzőnél és az örökösénél, ez utóbbinál akkor, ha az értékpapír ahagyaték tárgyát képezte;• olyan értékpapír megszerzése esetében, amely illetékköteles (abban azesetben is, ha az illeték kiszabása nem történt meg az átruházásig), azilletéktörvényben meghatározott forgalmi érték, növelve az értékpapírátruházásáig teljesített, igazolt ellenértékkel;• az előzőekben nem említett esetekben a megszerzés érdekében amagánszemély által az értékpapír átruházásáig igazoltan megfizetettösszeg.Az értékpapír értékesítéséhez kapcsolódó járulékos költség:• a befektetési szolgáltató részére a befektetési szolgáltatási, befektetőszolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatási tevékenységellenértéke;• az árutőzsdei szolgáltatási tevékenység ellenértéke;• a kölcsönbe vett értékpapír esetében a visszaadott értékpapírmegszerzésére fordított összeg vagy – ha az értékpapírt a magánszemélyvisszaszolgáltatni nem tudja – a fizetett kártérítésnek a tőkepiacról szólótörvény szerinti legkisebb összege;• az értékpapír megszerzésekor fizetett illeték;• a nyugdíj-előtakarékossági számla nyugdíjszolgáltatás miatt történőmegszűnése esetén a nyugdíj értékpapír/letéti számlán lévő pénzügyieszköz szerzési értékeként a megszűnés napján irányadó szokásos piaci

127érték, és a megszerzésre fordított érték közül a nagyobb vehetőfigyelembe;• az értékpapír megszerzésének alapjául szolgáló jegyzési, vételi jogellenértéke;• az értékpapír átruházásának alapjául szolgáló eladási jog ellenértéke.(Az utóbbi két esetben az ingyenes vagy kedvezményes jogszerzés esetén,ide kell számítani a jog megszerzésekor adóköteles összeget is.)Ha Ön belföldi illetőségű és árfolyamnyereségből származó jövedelme utánkülföldön is fizetett adót, akkor ezt a jövedelmét a 05-ös lap 185. sorábankell szerepeltetnie!Nem tekintendő árfolyamnyereségből származó jövedelemnek az értékpapírkölcsönzéséből, valamint az értékpapír értékesítéséből származó azonjövedelem, amelynek egészét vagy meghatározott részét a törvényi rendelkezésalapján, más jogcímen megszerzettnek kell tekinteni. Ilyen lehet pl. a vételi jogalapján megszerzett bevételnek az a része, amely meghaladja az értékpapírnakaz átruházásakor érvényes szokásos piaci értékét, illetőleg a bevételnek az arésze is, amely az értékpapír vagy más vagyoni érték elidegenítése során aszokásos piaci értéket meghaladja.Egyéb jövedelemként adóköteles az alacsony adókulcsú államban székhellyelrendelkező jogi személy, egyéb szervezet által kibocsátott értékpapírelidegenítéséért kapott bevételnek az értékpapír megszerzésére fordított összegetmeghaladó része is.Az olyan ellenőrzött tőkepiaci ügyletekre, amelyek áruval történő teljesítésselszűnnek meg, az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozórendelkezéseket kell alkalmazni. A 2006. augusztus 31-ét követően ellenőrzötttőkepiaci ügylet útján megszerzett jövedelem adóköteles. E jövedelembevallására a 174. sor szolgál.Árfolyamnyereség az olyan értékpapír értékesítéséből származó jövedelem is,amelyet a magánszemély a társas vállalkozás tagjaként, részvényeseként,üzletrész-tulajdonosaként a társas vállalkozás jegyzett tőkéjének a saját tőketerhére történő felemelése révén szerzett meg.Ha Ön az eredeti jogosultként – vagy az eredeti jogosult örököseként hagyatékieljárás keretében – megszerzett kárpótlási jegyének felhasználásával az államitulajdon privatizációja során szerzett részvényét, üzletrészét tőzsdén kívüliügylet keretében elidegenítette, akkor az ebből származó jövedelme ugyancsakárfolyamnyereségként adózik.

128Amennyiben Ön a nem eredeti jogosultként megszerzett kárpótlási jegyfelhasználásával szerzett az állami tulajdon privatizációja révén részvényt,üzletrészt és azt elidegenítette 2010-ben, akkor a bevételnek arra a részére,amely meghaladja a megszerzésre fordított összeget, az árfolyamnyereségrevonatkozó szabályokat kell alkalmazni.Árfolyamnyereségből származik a kedvezményezett részesedéscsere útján apénzben megszerzett bevételnek az egésze, valamint az értékpapírbanmegszerzett bevétel egésze is, ha a magánszemély az értékpapírban megszerzettbevétel adózására ezt választja. A választásáról az adóbevallásában nyilatkozniakell!Amennyiben Ön a kedvezményezett részesedéscsere útján megszerzettértékpapírból származó jövedelmét árfolyamnyereségnek tekintette, akkoraz „a” oszlopban az „1” számjegy beírásával jelezze.Abban az esetben, ha Ön nem tekintette bevételnek, a kifizetőnek tettnyilatkozatában a kedvezményezett részesedéscsere révén megszerzettértékpapírból származó jövedelmét, akkor azt ebben a sorban jelezze az„2” számjegy beírásával.Az értékpapír átruházásából származó, árfolyamnyereségnek minősülőjövedelem nem csökkenthető az adóévben elszenvedett árfolyamveszteségösszegével.Amennyiben az árfolyamnyereségből származó jövedelme az értékpapírkölcsönzésből,vállalkozásból kivont vagyonból, az ellenérték nélkül kapottéletjáradékból, valamint az osztalékból származó jövedelmével együtt semhaladja meg a 100 000 forintot, akkor azt nem kell bevallania, ha abból(azokból) a kifizető az adót levonta.167. és 169. sorok: Osztalék címén megszerzett jövedelmek 116Ha Ön osztalék címén jutott jövedelemhez 2010-ben, akkor annak összegét ésadóját ezekbe a sorokba kell beírnia a kifizető (társaság) igazolása alapján. Ajövedelmet a „d” oszlopba, az adó összegét pedig az „e” oszlopba kell beírnia azadó mértékének megfelelő sorba.Ha Ön külföldről is kapott osztalék jövedelmet, akkor azt a 05-ös laponszerepeltesse!Az osztalék után az adó mértéke 2010-ben:• fő szabály szerint 25% (169. sor),116 Szja-törvény 66. §

129• a bármely EGT- államban működő, a tőkepiacról szóló törvény 117 szerintelismert (szabályozott) piacnak minősülő tőzsdére bevezetettértékpapírból származó, eredmény felosztásakor megállapított ésmegszerzett, a jelen esetben Magyarország joga szerint osztaléknakelismert hozama (167. sor) után az adó mértéke 10%.Fontos! Minden esetben vegye figyelembe az osztalék kifizetésekor a kifizetőtőlkapott igazolást. Az osztalékelőleg osztalékká válásakor keletkezik azadófizetési kötelezettség.Osztaléknak minősül a társas vállalkozás tagja, tulajdonosa részesedése, atársaság adózás utáni eredményéből. Osztaléknak minősül az adózotteredményből kifizetett kamatozó részvény utáni kamat összege is.Osztaléknak minősül a kockázatitőkealap-jegy hozama is. Nem minősülosztaléknak az osztalékelőleg.Az előzőeken túlmenően a személyi jövedelemadóban osztaléknak minősül azügyvédi iroda, közjegyzői iroda, valamint a végrehajtó iroda tagjának az adózotteredményből juttatott összeg. Az adott iroda által kiállított igazolás alapjánvegye figyelembe az osztalékjövedelmet.Ha Ön 2009-ben osztalékelőleget kapott és annak egésze, vagy egy része 2010-ben osztalékká vált, akkor az osztalékká vált osztalékelőleget és az azt terhelőadót a kifizető által kiadott igazolás alapján a megfelelő (167. és/vagy 169.)sorban tüntesse fel.Az osztalékkal (osztalékelőleggel) kapcsolatos szabályok alkalmazásatekintetében kifizető: 118 a külföldről származó belföldi illetőségű hitelintézet,befektetési szolgáltató is, ha a magánszemély nála vezetett értékpapír(értékpapír-letéti) számláján elhelyezett értékpapírra tekintettel külföldrőlszármazó osztalékot (osztalékelőleget) fizet ki (ír jóvá).Tekintettel arra, hogy az osztalékelőlegből, annak kifizetésekor (2009-ben) lekellett vonni az azt terhelő adót, ha az előleg teljes egészében osztalékká válik,(a jóváhagyott osztalék megegyezik a korábban kifizetett osztalékelőlegösszegével) úgy a 66. és 169. sor kitöltésén túl nincs teendője.Előfordul olyan eset is, amikor az osztalékelőleg nem válik teljes egészébenosztalékká. Ekkor, az osztalék sorok kitöltésén túl a 66. sort kell feltételülkitöltenie ahhoz, hogy a bevallása benyújtásával egyidejűleg visszaigényelhessea korábban levont adó Önt megillető részét.117 2001. évi CXX. tv. (Tpt)118 Art. 178. § 18. pont és Szja-törvény 66. § (7) bekezdés a) pont

130Természetesen az is előfordulhat, hogy a korábban kifizetett osztalékelőlegösszegét meghaladja a jóváhagyott osztalék. Ebben az esetben azosztalékelőlegből osztalékká vált összegre az előzőekben leírtak vonatkoznak,míg a „felettes” osztalékról csak akkor kell jelen bevallásában számot adnia, haazt az Ön részére ki is fizették a 2010. évben.Abban az esetben, ha az osztalékelőlegből levont adó nem nyújtott fedezetet azosztalékká vált összeg utáni adóra és a kifizető a különbözetet nem tudtalevonni, akkor azt Önnek kellett megfizetnie a kifizető által kiállított igazolásalapján a kifizetés negyedévét követő hónap 12-éig. Az Ön által megfizetett adótbe kell vallania, ezért azt ne felejtse el a negyedéves kötelezettség valamelyiksorának és a 74. sor kitöltésénél figyelembe venni. Ez utóbbi esetben a kifizetőlevont adóként csak az Öntől ténylegesen levont adó összegét tüntette fel.Valamennyi esetben ügyeljen arra, hogy a bevallás 66. sorának „b” oszlopába azigazoláson szereplő, levont adó összegét beírja attól függetlenül, hogy azt, vagyannak egy részét Öntől ténylegesen nem 2010-ben vonta le a kifizető.Amennyiben az osztalékból származó jövedelme az értékpapír-kölcsönzésből,árfolyamnyereségből, az ellenérték nélkül kapott életjáradékból származójövedelmével valamint a vállalkozásból kivont vagyonból származójövedelmével együtt sem haladja meg a 100 000 forintot, akkor azt bevallanianem kell, feltéve, hogy az adó levonása megtörtént.Ha Ön osztalékelőleget vett fel 2010-ben és ez 2010-ben nem vált osztalékká,ezt az összeget és 25%-os, a tőzsdére bevezetett értékpapír esetén megszerzettosztalékelőleg esetén 10%-os adóját az egyéb adatok közé, a 1053-B lap52. sorába írja be.168. sor: A tartós befektetésből származó jövedelem és adója 119Figyelem! A 2010. adóévtől tartós befektetésből származó jövedelemnekminősül – a feltételek megléte mellett – a pénzösszeg befektetési szolgáltatóval,hitelintézettel megkötött tartós befektetési szerződéssel történő lekötése révén, alekötés megszűnésekor, megszakításakor megillető bevételnek (ideértve abefektetésben lévő pénzügyi eszköznek a lekötés megszűnésekor,megszakításakor irányadó szokásos piaci értékét is), a lekötött pénzösszegetmeghaladó része, azaz a lekötési hozam. A tartós befektetési szerződés arravonatkozó külön megállapodás, hogy a felek az említett jövedelem tekintetébena tartós befektetésre vonatkozó adózási szabályokat alkalmazzák.Amennyiben Önnek tartós befektetésből származó jövedelemről van igazolása,akkor a „d” oszlopba a jövedelmet, és az „e” oszlopba a megállapított adót írjabe.119 Szja-törvény 67/B. §

131Lekötött pénzösszegnek minősül a tartós befektetési szerződés alapján azadóévben egy összegben vagy részletekben történő, első alkalommal legalább25 ezer forint befizetés, amelyet a befektetések hozamaival (kamat,árfolyamnyereség, ügyleti nyereség, osztalék stb.) együtt a befizetés naptári évétkövető legalább három naptári évben, valamint a lekötés folytatólagosmeghosszabbítása esetén további két naptári évben, a vállalt lekötési időszakutolsó napján is még a befektetési szolgáltató, illetőleg a hitelintézet általszerződésenként vezetett lekötési nyilvántartásban tart.A lekötött pénzösszeg az elhelyezés naptári évét követően a hároméves, illetveötéves lekötési időszakban az említett hozamok jóváírásán kívül továbbibefizetéssel nem növelhető, és át nem csoportosítható. Egy naptári éven belülugyanazon befektetési szolgáltatóval, hitelintézettel egy tartós befektetésiszerződés köthető.A magánszemély a lekötött pénzösszeg hozamának a terhére a külön-különmegkötött tartós befektetési szerződés alapján• ellenőrzött tőkepiaci ügyletben, forintban denominált pénzügyi eszközreés olyan forintban denominált pénzügyi eszközre (pl. állampapír,befektetési jegy), amelynek a befektetési hozama egyébkéntkamatjövedelemnek minősülne,• kamatozó bankbetétben (ideértve a fizetési számlán történő elkülönítéstis), takarékbetétben, forintban történő elhelyezésrevonatkozó korlátlan számú (vételi, eladási, betétlekötési, ismételt lekötési stb.)megbízást adhat. A befektetési szolgáltató, illetőleg hitelintézet a megbízást, ateljesítést, a befektetést rögzíti az adott szerződéshez tartozó lekötésinyilvántartásban.Lekötési hozamot• a lekötési időszak megszűnésekor (az ötéves lekötési időszak utolsónapján, illetve – ha a magánszemély a lekötési időszakot nem hosszabbítjameg – a hároméves lekötési időszak utolsó napján);• a lekötés megszakításakor (ha a magánszemély a lekötött pénzösszeget,és/vagy a befektetési hozamo(ka)t akár részben felveszi vagy abefektetésben lévő pénzügyi eszközt (eszközök bármelyikét) a lekötésinyilvántartásból kivonja)kell megállapítani. Ha a hároméves lekötési időszak utolsó napján a lekötésiidőszakot a lekötött pénzösszegnek csak egy részére – de legalább 25 ezerforintnak megfelelő összegben – kerül meghosszabbításra, ezen résztekintetében a lekötési időszak nem szakad meg. Nem kell a bevételbőljövedelmet megállapítani a tartós befektetési szerződéssel rendelkező halálaesetén, ha az a lekötési időszak megszűnése előtt következett be.

132Az adó mértéke• 0% az ötéves lekötési időszak utolsó napján;• 10%, ha a lekötés nem kerül meghosszabbításra a hároméves lekötésiidőszak utolsó napján, vagy a lekötés a lekötött pénzösszegnek egyrészére nem kerül meghosszabbításra az e résszel arányos, a hároméveslekötési időszak utolsó napján, illetve, ha a lekötés a kétéves lekötésiidőszakban kerül megszakításra, a megszakítás napján;• 20%, ha a lekötés az elhelyezést követően a hároméves lekötési időszakvége előtt kerül megszakításra, a megszakítás napjánmegállapított lekötési hozam után.Nem kell bevallani a tartós befektetésből származó jövedelmet, ha azadójának mértéke nulla százalék. Egyéb esetben az adót a bevallásában kellmegállapítani, és a bevallás benyújtására nyitva álló határidőig meg fizetni.A lekötési időszak megszűnését, a lekötés megszakítását követő időszakra tartósbefektetésből származó jövedelem az adott szerződés alapján nem állapíthatómeg. Ebben az esetben a megszűnés, a megszakítás napját követően keletkezőtőkejövedelemre – jogcíme szerint – a rávonatkozó rendelkezéseket kellalkalmazni:• ha a jövedelmet a szerzési érték figyelembevételével kell megállapítani, amegszűnés, megszakítás napján irányadó szokásos piaci érték, illetve amegszerzésre fordított összeg közül a nagyobb vehető figyelembe,• az adókiegyenlítés ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó veszteségesetén akkor érvényesíthető, ha az a megszűnés, a megszakítás napjátkövetően kötött ügyletekből keletkezett.Befizetésnek minősül az is, ha a magánszemély tartós befektetési szerződésalapján a nyugdíj-előtakarékossági számláját megszünteti, és a nyugdíjelőtakarékosságiértékpapírszámlán nyilvántartott pénzügyi eszköznek abefektetési szolgáltató által vezetett lekötési nyilvántartásba helyezésével akövetelését lekötött pénzösszeggé alakítja át azzal, hogy az átalakítás napjának anyilvántartásba vétel napját kell tekinteni.Befizetés továbbá, az ötéves lekötési időszak utolsó napján lekötésinyilvántartásban lévő pénzeszköznek, pénzügyi eszköznek az ötéves lekötésiidőszak megszűnésének napjáig újra megkötött tartós befektetési szerződésalapján a befektetési szolgáltató által vezetett lekötési nyilvántartásban tartása,azzal, hogy• a pénzügyi eszköz tekintetében befizetett pénzösszegként a pénzügyieszköznek az ötéves lekötési időszak megszűnésének utolsó napján

133irányadó szokásos piaci értéke, illetve a megszerzésre fordított összegközül a nagyobbat;• a befizetés naptári éveként az ötéves lekötési időszak utolsó évétkell figyelembe venni.170. sor: A privatizációs lízing jövedelme és adójaHa Önnek privatizációs lízingszerződésből volt jövedelme 2010-ben, akkor ejövedelmét, és az ez után kiszámított 25%-os adót ebben a sorban kellbevallania, amennyiben az adót a kifizető nem vonta le.Ilyen címen akkor keletkezik adókötelezettsége, ha az eladó által a tulajdonábaadott vagyonrészt vagy annak egy részét bármilyen módon elidegeníti, illetőlega lízingbe vett társaság jogutód nélkül megszűnik.Ha Ön a tulajdonába adott vagyonrészt elidegeníti, akkor jövedelemként alízingbe vett társaság, privatizált tulajdonrész (részvény, üzletrész) névértékét,vagy – ha az több – az ellenértékét kell figyelembe vennie.Ha Ön a társaság jogutód nélküli megszűnése következtében jutott ezen a címenjövedelemhez, akkor bevételnek és egyben jövedelemnek is az ellenérték számítakkor is, ha az kevesebb, mint a névérték.Nem számít jövedelemnek az az összeg, amelyet a megszerzés érdekében a sajátadózott jövedelméből lízingdíj címén fizetett.Az előzőek szerint megállapított jövedelmet a 170. sor „d” oszlopába, a 25%-kalszámított adót pedig az „e” oszlopba írja be.171. sor: Értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem és adója 120Ha Ön 2010-ben értékpapír kölcsönzése címén szerzett jövedelmet, akkor azt ésannak adóját ebben a sorban kell bevallania. Az értékpapír kölcsönzése címénkapott bevétele teljes egészében jövedelem, ezt kell e sor „d” oszlopába beírnia.A jövedelem utáni 25%-os adó feltüntetésére ennek a sornak az „e” oszlopaszolgál.Amennyiben az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelme azárfolyamnyereségből, osztalékból, az ellenérték nélkül kapott életjáradékból és avállalkozásból kivont jövedelmével együtt sem haladja meg az 100 000 forintot,akkor – feltéve természetesen, hogy a kifizető az adót levonta – nem kell ajövedelmet bevallania.120 Szja-törvény 65/A. §

134A tőkepiacról szóló törvény 121 szerint az értékpapír-kölcsönzés az értékpapírolyan átruházása, amelynek eredményeként a kölcsönbe vevő a kölcsönbe kapottértékpapírral sajátjaként rendelkezik, vagyis azt el is idegenítheti. Akölcsönszerződésben a kölcsönvevő kötelezettséget vállal arra, hogy ameghatározott időpontban (a szerződés határozott időre köthető, de a futamidőegy évnél hosszabb nem lehet) a kölcsönbe vevő köteles azonos darabszámú,névértékű, fajtájú és sorozatú értékpapírt a kölcsönbe adónak visszaadni.Amennyiben a lejáratkor a kölcsönbe vevő nem tudja az értékpapírt visszaadni,akkor a tőkepiacról szóló törvény rendelkezései figyelembe vételével köteleskártérítést fizetni.Sajátos szabályok vonatkoznak a kölcsönbe kapott értékpapír értékesítése soránkeletkezett árfolyamnyereségből származó jövedelem adókötelezettségére.Az árfolyamnyereséget vagy veszteséget a kölcsönbe vevőnek nem azértékesítéskor, hanem az értékpapír visszaszolgáltatásakor, ha pedigvisszaszolgáltatni nem tudja, akkor a szerződés megszűnésekor kellmegállapítania. A kölcsönbe kapott értékpapír elidegenítéséből származójövedelmét nem itt, hanem az árfolyamnyereségből származó jövedelmei közötta 166. sorban kell szerepeltetnie.172. sor: Kamatból származó jövedelem és adója 122A kamat címén megszerzett jövedelem adóköteles, amely után az adó mértéke20%. A nem pénzben megszerzett kamatnak minősülő jövedelem után az adó, avagyoni érték szokásos piaci értékének, vagy a nyereménybetét esetén anyereményalapnak az egynegyede.A kifizetőtől szerzett kamatjövedelmet nem kell a bevallani, az után az adót akifizető állapítja meg, vonja le, fizeti meg és vallja be. Előfordulhat azonbanolyan eset, amikor a rendelkezésre álló adatok alapján a kifizető több adót von lea jövedelemből, mert az Ön nyilatkozatának hiányában, illetve nem megfelelőnyilatkozata miatt nem veszi figyelembe teljes összegben a bevételt csökkentőtételeket, azaz az értékpapír megszerzésére fordított érték és járulékos költségekösszegét. A többletként levont adó miatti különbözetet az adóbevallásában vagyönellenőrzéssel rendezheti.Egyebekben Önnek csak akkor van adóbevallási – és fizetési kötelezettsége, haa kamatjövedelem nem kifizetőtől származik.173. sor: Csereügyletből származó jövedelem és adója 123121 2001. évi CXX. tv. (Tpt.)122 Szja-törvény 65. §123 Szja-törvény 65/B. §

135A csereügylet fogalmát a számvitelről szóló 124 törvény határozza meg. Etörvény szerint: deviza-, tőke- és kamatcsere (swap) ügylet az, amely, valamelypénzügyi instrumentum cseréjére vonatkozó olyan összetett megállapodás,amely általában egy azonnali és egy határidős adásvételi ügyletből, illetve többhatáridős ügyletből tevődik össze, és általában jövőbeni pénzáramlások cseréjétvonja maga után.Az ügylet lényege az, hogy a magánszemély egy kötelezettségéhez (vagyjogosultságához) kapcsolódó jövőbeni kiadást (vagy bevételt), más jövőbenikiadásra (vagy bevételre) cserél úgy, hogy ez a csere a résztvevő felek számárakockázatot jelent.A megállapított jövedelem jogcímét és az adófizetési kötelezettség mértékét azelőzőektől eltérően, a felek (a bevételt szerző magánszemély és a vele azügyletben szerződő személy, valamint az említett személyek és más személy)között egyébként fennálló jogviszony és a szerzés körülményeifigyelembevételével kell meghatározni, ha megállapítható, hogy az ügylet céljaa magánszemély olyan jövedelemszerzése, amelyet – valós kockázat nélkül – afelek által a piaci ár, árfolyam, kamatláb, díj és egyéb tényezők alakulásátóleltérő feltételek kikötésével ért el.A csereügyletből származó jövedelmet vagy veszteséget a kifizető (kifizetőhiányában a magánszemély) állapítja meg.A kifizető a jövedelemről és/vagy veszteségről – ügyletenként – amagánszemély számára az adóévet követő január 31-éig igazolást ad, de akifizetőt nem terheli adó, adóelőleg levonási kötelezettség. Az adókötelezettségteljesítése a magánszemély feladata, azaz az adóbevallása benyújtásánakhatáridejéig bevallja és megfizeti az adót.Kifizető hiányában a csereügyletből származó jövedelmet Önnek kellnyilvántartania ügyletenként.Lehetőség van az adóéven túlnyúló (az adóévek között), ugyanazoncsereügylethez kapcsolódó veszteséget az ugyanazon csereügyletjövedelmével szemben figyelembe venni. Ezt adókiegyenlítéssel teheti meg.Abban az esetben, ha Ön 2010. évben csereügyletből származó jövedelmet vagyveszteséget ért el, ezt a sort a 1053-06-02-es lap 230. (238.) sor alapján kellkitöltenie (az egyes ügyletek összesített jövedelmét).Mielőtt itt adatot tüntet fel, töltse ki a 1053-06-02-es lap 222-231. sorait!124 2000. évi C. törvény 3. § (8) bekezdés 7. pont

136A 230. és 238. sor „b” oszlopában szereplő, csereügyletből származó jövedelemegyüttes összegét írja be a 173. sor „d” oszlopába, az ezt terhelő 25% adót,pedig az „e” oszlopba.Fontos! Nem számítható össze az egyes ügyleteken elért jövedelem, a másikügylet veszteségével!174. sor: Ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem és adója 125Ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelemnek minősül amagánszemély által kötött ellenőrzött tőkepiaci ügyletek alapján, amagánszemély által, az adóévben elért pénzben elszámolt ügyleti nyereségekegyüttes összegének (összes ügyleti nyereség) a magánszemélyt az adóévbenterhelő pénzben elszámolt ügyleti veszteségek együttes összegét (összesügyleti veszteség) meghaladó része.Ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó veszteségnek minősül az összes ügyletiveszteségnek az összes ügyleti nyereséget meghaladó összege.Fontos! Fentiekből következik, hogy lezárult ellenőrzött tőkepiaci ügyletnekcsak azt az ügyletet lehet tekinteni, amely esetében megtörtént a pénzbelielszámolás. További lényeges kérdés, az ellenőrzött tőkepiaci ügyletekösszeszámítása, azaz 2008. évtől kezdődően a jövedelem számításakor, azösszes lezárt ügyleti nyereség és az összes lezárt ügyleti veszteség összevetésealapján kell jövedelmet vagy veszteséget számítani.Az adókiegyenlítés továbbra is csak az adóévben vagy az azt megelőző kétévre eső ügyleti veszteség esetén van mód a veszteség elszámolására. Azadókiegyenlítés részletes szabályait a 1053-06-01-es lapon található, azadókiegyenlítés számítására készített tábla (212-220. sorok) útmutatójánál találjameg.Ellenőrzött tőkepiaci ügylet a – csereügyletnek nem minősülő – pénzügyieszközre, árura kötött ügylet, valamint a szolgáltatás keretében devizára/valutárakötött, pénzügyi elszámolással lezáródó azonnali ügylet, amennyiben azmegfelel az ügyletre vonatkozó rendelkezéseknek.Ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek minősül továbbá az az ügylet:• Amely a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) általfelügyelt tevékenység tárgyát képezi,• Amelyet bármely EGT-államban vagy egyébként olyan államban működőpénzpiacon tevékenységet folytató befektetési szolgáltatóval kötöttek,125 Szja-törvény 67./A §

137amely állammal Magyarországnak van a kettős adóztatás elkerülésérőlszóló egyezménye, és- az adott állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága által felügyelttevékenység tárgyát képezi, és- ha az adott állam nem EGT-állam, biztosított az említett felügyeletihatóság és a PSZÁF közötti információcsere, és- amelyre vonatkozóan a magánszemély rendelkezik az adókötelezettségmegállapításához szükséges, az adóévben megkötött valamennyi ügyletminden adatát tartalmazó, a befektetési szolgáltató által a nevére kiállítottigazolással.Amennyiben a 2010. évben elért – pénzben elszámolt – ügyleti nyereségeiegyüttes összege több mint az Önt terhelő – pénzben elszámolt – ügyletiveszteségei együttes összege, akkor e jövedelmét ennek a sornak a „d”oszlopában, a 20%-os adót pedig az „e” oszlopában kell bevallania.A jövedelem utáni adót a bevallás benyújtására nyitva álló határnapig kellmegfizetnie, a következők alkalmazásával.Abban az esetben, ha a 2010. évben, a pénzben elszámolt ügyleti veszteségeiegyüttes összege meghaladja a pénzben elszámolt ügyleti nyereségei együttesösszegét, Önnek 2010. évben az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből veszteségekeletkezett. A veszteség összegét, e sor „a” oszlopában kell bevallania. Azadókiegyenlítés alkalmazására a 1053-06-01-es lap 212-220. sorai szolgálnak.Ne feledje, a 174. sort akkor is ki kell töltenie, ha adókiegyenlítést nem kíván(vagy nem tud) igénybe venni.Az ellenőrzött tőkepiaci ügyletekről a befektetési szolgáltató bizonylatot állít ki,amely alapján Önnek kell az értékpapírra, valamint az értékpapírhoz kapcsolódójogokra előírt nyilvántartást vezetnie oly módon, hogy abból azadókötelezettségét meg tudja állapítani. Az ellenőrzött tőkepiaci ügyletrőlkiállított bizonylaton a külföldi pénznemben feltüntetett adatokat a kifizető aszja-törvény szabályai szerint, forintra átszámítva is feltünteti.Az ellenőrzött tőkepiacon értékesített értékpapírokból származó jövedelemmegállapítására az árfolyamnyereségből származó jövedelemre vonatkozórendelkezéseket kell alkalmazni (166. sor).Abban az esetben, ha Ön az ellenőrzött tőkepiaci ügylet során kereskedelmiárut ruházott át, az ügylet során megszerzett bevétel adókötelezettségére azönálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó szabályokat kellalkalmaznia (10. sor).Ha az ellenőrzött tőkepiacra bevezetett értékpapírban az ellenőrzött tőkepiacrakerülés előtt, Ön társas vállalkozás tagjaként jegyzett tőkeemelés vagyátalakulás során 2007. december 31-e után jutott adófizetés nélkül értékpapír

138formájában a vagyonnövekményhez, majd az értékpapírt ellenőrzött tőkepiaciügylet keretében átruházta, akkor az értékpapír névértékéből, de legfeljebb abevételből a vagyonnövekménynek megfelelő részre, az árfolyamnyereségrevonatkozó rendelkezéseket kell alkalmaznia (166. sor).175. sor: A vállalkozásból kivont jövedelem és adójaHa Ön 2010-ben a társas vállalkozás jogutód nélküli megszűnése, jegyzetttőkéjének tőkekivonás útján történő leszállítása, illetőleg a társas vállalkozásbanfennálló tagi jogviszonyának megszűnése következtében jövedelmet szerzett,akkor annak összegét kell ennek a sornak a „d” oszlopába beírnia a kapottigazolás alapján. Vállalkozásból kivont vagyonként adóköteles az a jövedelmeis, amelyet a társas vállalkozás cégbejegyzési kérelmének elutasítására, acégbejegyzési eljárás megszüntetésére tekintettel szerzett. Ebben a sorban kell ajövedelmet szerepeltetnie akkor is, ha Ön MRP szervezet tagja volt és aszervezet 2010-ben történő megszűnése következtében jutott jövedelemhez. Avállalkozásból kivont vagyon adókötelezettsége szempontjából társasvállalkozásnak tekintendő az alacsony adókulcsú államnak nem minősülőországban székhellyel rendelkező jogi személy, egyéb szervezet is akkor, ha atársasági adónak megfelelő adó alanya.A jövedelem utáni 25%-os adókötelezettséget, e sor „e” oszlopában kellszerepeltetnie.A megszerzésre fordított értéket az árfolyamnyereségből származó jövedelemrevonatkozó szabályok szerint kell megállapítani.Az MRP szervezet megszűnése esetén a bevételnek az a része minősüljövedelemnek, amely meghaladja a magánszemély részére még járó, de atulajdonába még nem került értékpapírok együttes könyv szerinti értékét.Ebben a sorban adatot csak akkor kell feltüntetnie, ha a vállalkozásból kivontjövedelme az osztalékból, az árfolyamnyereségből, ellenérték nélkül kapottéletjáradékból és az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelmével együtt az100 000 forintot meghaladta. Az 100 000 forint alatti jövedelmet is be kellvallania akkor, ha a kifizető az adót nem vonta le.176. sor: A fizetővendéglátó tételes átalányadója 126Amennyiben Ön a fizetővendéglátásból származó jövedelme után 2010-ben atételes átalányadózás szabályai szerint adózik, úgy ennek a sornak az „e”oszlopában az éves átalányadó összegét kell feltüntetnie, amely kiadott126 Szja-törvény 57/A. §

139szobánként évi 32 000 forint. 127 Az adó összegét nem befolyásolja, ha Ön etevékenységét nem egész évben gyakorolta. E tevékenységére tekintettel Önnekegészségügyi hozzájárulást is fizetnie kell. Olvassa el a 1053-09-es laphozkészült útmutatót is!Nem minősül fizetővendéglátó tevékenységnek és így tételes átalányadózásrasem jogosít a szálláshelynek vagy egy részének ugyanazon vendég számáratörténő, egybefüggően 90 napnál hosszabb idejű bérbeadása.A tételes átalányadózásra csak akkor jogosult, ha a szálláshely hasznosítása atulajdonában vagy haszonélvezetében lévő lakásában vagy üdülőjében történik.Ha több lakással vagy üdülővel rendelkezik, akkor tételes átalányadózás eseténközülük csak egy ingatlanában folytathatja ezt a tevékenységet.A tételes átalányadózást akkor választhatta, ha Ön magánszállásadásitevékenységét nem egyéni vállalkozóként végzi, hanem az önkormányzatnálbejegyzett fizetővendéglátóként, és az erről szóló igazolást az önkormányzatjegyzője Önnek kiadta, és ennek tényét, a kiadást követő 15 napon belül azállami adóhatóságnál bejelentette. Amennyiben már korábban is nyilvántartottfizetővendéglátó volt, és adózására a 2009-es évre nem a tételes átalányadózástválasztotta, akkor 2010-re a tételes átalányadózás választásáról a 2009. évrőlszóló 0953-as személyi jövedelemadó bevalláson kellett nyilatkoznia.Abban az esetben, ha a tételes átalányadózás választása jogszerű volt, de aválasztást követően az alkalmazhatóság bármely feltételének a tevékenységgyakorlása már nem felelt meg, 128 akkor annak a negyedévnek az első napjától,amely negyedévben a változás bekövetkezett, a fizetővendéglátásból származóbevétel adókötelezettségére az önálló tevékenységből származó jövedelmekre(10. sor) vonatkozó szabályokat kell alkalmaznia. A tételes átalányadót ekkorarányosan annyi negyedévre kell megfizetnie, ahány negyedévre a tételesátalányadózás alkalmazható volt.Ha Ön 2010-re a tételes átalányadózást választotta ugyan, de a választásfeltételei már a választáskor sem valósultak meg, úgy e tevékenységbőlszármazó egész évi bevétel adókötelezettségére az önálló tevékenységbőlszármazó jövedelmekre (10. sor) vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmaznia.Amennyiben Ön 2011-re is a tételes átalányadózást választja, úgy azt nem kelljelölnie. Ha 2011-re-ra nem kíván a fizetővendéglátásból származó jövedelmeután tételes átalányadót fizetni, akkor erről a 1053-01–es lap 130. sorábannyilatkozzon.127 Szja-törvény 57/A. § (4) bekezdés128 Szja-törvény 57/A. § (5) bekezdés

140Amennyiben 2010-re nem a tételes átalányadózási módot alkalmazta, de2011-re ezen a módon kíván adózni, akkor a 1053-01-es lap 129. sorábankell erről nyilatkoznia.Abban az esetben, ha a fizetővendéglátó tevékenységét megszüntette, az erretekintettel az Önt megillető, a megszűnést követően érkező bevételét ésfelmerülő költségét, a megszűnés időpontját megelőzően szerzett bevételnek,illetve felmerült költségnek kell tekintenie.177. sor: Az egyéni vállalkozó vállalkozói személyi jövedelemadója ésvállalkozói osztalékalap utáni adójaAmennyiben Ön egyéni vállalkozóként 2010-re a vállalkozói személyijövedelemadózást választotta, akkor ezt a sort a 1053-13-as laphoz készültútmutató segítségével tudja kitölteni. Akkor is ezt a sort kell kitöltenie, ha azegyéni vállalkozói tevékenységét 2010. évben megszüntette, például ha a 2010.évben a személyi jövedelemadó hatálya alól tért át a társasági adó hatálya alá ésa megszűnésig a vállalkozói személyi jövedelemadó szabályai szerint adózott.Ne felejtse le, hogy a vállalkozói osztalékalap után egészségügyi hozzájárulásfizetési kötelezettsége is lehet.178. sor: Egyéb forrásadós jövedelmek és ezek adójaHa Önnek olyan – úgynevezett forrásadós – jövedelme is volt, amelyet azért kellbevallania, mert abból a kifizető nem vonta le az adót és a 161-177. sorokbanmegjelölt jövedelmek között külön nincs megnevezve, akkor e sor „d”oszlopában a jövedelmet, ennek adóját pedig az „e” oszlopban tüntesse fel. Afizetendő adó összegét az adott jövedelemre érvényes adókulcs alkalmazásávalállapítsa meg. Ne felejtse el beírni az „a” oszlopban fehéren hagyott téglalapba ajövedelem megnevezését.Itt kell szerepeltetni pl. a csőd, felszámolás, végelszámolás keretében kifizetettjövedelmet helyettesítő felelősségbiztosítási kártérítésből, az életjáradék egyösszegben történő megváltásából származó jövedelmet és 25%-os adóját isakkor, ha az adót a kifizető nem vonta le.Ha Ön külföldi cégtől kedvező kamatozású vagy kamatmentes hitelt kapott,akkor a kamatkedvezmény miatti adót Önnek kell megfizetnie. Akamatkedvezmény utáni adót évenként utólagosan kell megállapítani az adóévvégén az adóévben ténylegesen megfizetett, és a fennálló követelésre ajegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összege, vagy ha a szokásos piacikamat ennél bizonyítottan alacsonyabb, akkor a szokásos piaci kamattalszámított kamat különbözete után. Ha a hitel visszafizetése év közben

141megtörtént, akkor a hitel visszafizetésének napjára kell a kamatkedvezménybőlszármazó jövedelmet megállapítani. A kamatkedvezmény 129 után az adó 54%.Abban az esetben, ha Ön a kölcsönszerződést 2003. november 30-ig megkötötte,akkor a futamidő végéig a kamatkedvezményből származó jövedelménekadókötelezettségére a 2003. december 31-ig hatályos rendelkezéseket kellalkalmaznia, és e jövedelme után 44%-os adót kell fizetnie. Akamatkedvezményt ekkor évenként utólagosan kell megállapítani az adóévvégén az adóévben ténylegesen megfizetett, és a december 31-én érvényesjegybanki alapkamat szerint számított összeg különbözeteként. Ha a hitelvisszafizetése év közben megtörtént, akkor a hitel visszafizetésekor(átvállalásakor) érvényes jegybanki alapkamattal kell számolni.179. sor: Az elkülönülten adózó jövedelmek és azok adójaEbben a sorban összegezze a 161-178. sorok „d” és „e” oszlopainak jövedelemés adó összegeit. Az „e” oszlop összesített adatát kell a 61. sornál leírtak szerintfigyelembe vennie a 2010. évi személyi jövedelemadó kötelezettségkiszámításánál.180. sor: A 2010. évi jövedelem számításánál figyelembe veendő összegEbben a sorban a 179. sor „d” oszlopába írt összegből vonja le a 161. sor „d”oszlopában szereplő ingatlanértékesítésből származó jövedelem összegét, és adjahozzá a 177. sor „a” oszlopába írt vállalkozói osztalékalap összegét. Az ígykapott összeget kell az éves összes jövedelem (28. sor) kitöltésénél számításbavenni.1053-05 lap külföldről származó jövedelmekA külföldi pénznemről történő átszámításA Magyarországon belföldi illetőségű magánszemélyt a jövedelemszerzéshelyétől függetlenül az összes (bel- és külföldi) bevétele alapjánadókötelezettség terheli, ha nemzetközi egyezmény ettől eltérően nemrendelkezik.Amennyiben Önnek a 2010. adóévben külföldi pénznemben keletkezettbevétele, merült fel kiadása, az adó mértékének meghatározásához a MagyarNemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) hivatalos devizaárfolyamának, olyankülföldi pénznem esetében, amely nem szerepel az MNB hivatalos129 Szja-törvény 75. § (2) bekezdés

142devizaárfolyam-lapján, az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyamalapulvételével kell forintra átszámítani.A külföldi pénznemről történő átszámítás:• bevétel esetében a bevételszerzés időpontjában,• kiadás esetében a teljesítés időpontjában,• dolog, pénzügyi eszköznek nem minősülő vásárolt jog, vásárolt követelésátruházása esetén a szerzési érték tekintetében a megszerzéskor,• értékpapír átruházása esetén a szerzési érték tekintetében az értékpapírtulajdonjogának megszerzése, a dematerializált értékpapírértékpapírszámlán történő jóváírása napján,• az egyéb nem említett pénzügyi eszközre kötött ügylet esetén az ügyletteljesítésének (lezárásának) időpontjában,• a külföldi pénznemben megfizetett adó esetében – a magánszemélydöntése alapján – a teljesítés időpontjában, vagy az adóév utolsó napjánérvényes árfolyamot kell alkalmazni.A külföldi pénznemben megszerzett kamatjövedelemből az adót ugyanazonkülföldi pénznemben kell megállapítani, levonni és a kamatjövedelemmegszerzésének időpontjában érvényes árfolyamon átszámítva, forintban kellmegfizetni.Ha a magánszemély a bevételt külföldi pénznemben szerezte, vagy ha akiadást külföldi pénznemben fizette ki, és rendelkezik – a külföldi pénzeladása esetén – követő 15 napon, illetve – külföldi pénz vétele esetén –megelőző 15 napon belül pénzügyi intézmény által az adott külföldi pénzeladását/vételét igazoló, a nevére kiállított bizonylattal, a figyelembe vettárfolyamot a bizonylat szerinti összeg mértékéig alkalmazhatja a forintra történőátszámításhoz.Ha külföldi pénz eladása/vétele ügyletben történt, a forintra történőátszámításra az ügyletben alkalmazott árfolyamot kell figyelembe venni.(értékpapír-átruházás, értékpapír tulajdonjogának megszerzése)A külföldi pénznemben keletkezett bevétel esetében• ha a bevétel adóelőleg-levonásra kötelezett kifizetőtől származik, akifizető az adóelőleg megállapításához, vagy• ha a magánszemély (választása szerint) az adóelőleg, adómegállapításáhoza bevétel forintra történő átszámítására a megszerzés napját megelőző hónap15. napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamot, olyan külföldi pénznem

143esetében, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, azMNB által közzétett, euróban megadott árfolyamot alkalmazza.I. Külföldről származó, különadózó jövedelmek185. sor: Árfolyamnyereségből származó jövedelem és adójaHa Ön belföldi illetőségű és árfolyamnyereség jövedelme után olyan országbanis adót fizetett, amely országgal van a kettős adóztatást kizáró egyezményünk,akkor a külföldön megfizetett adóval a 25%-os adó csökkenthető. Ha olyanországban fizetett adót, amely országgal nincs a kettős adóztatást kizáróegyezményünk, a külföldön megfizetett adóval akkor is csökkenthető a 25%-osadó, de legalább a jövedelem 5%-ának megfelelő összeget meg kell fizetnie.Nem vehető figyelembe külföldön megfizetett adóként az az összeg, amelynemzetközi szerződés, viszonosság vagy külföldi jog alapján a megfizetett adóösszegéből visszajár.186. és 187. sor: Osztalékból származó jövedelem és adójaHa Ön 2010-ben külföldről kapott osztalékot, akkor ebbe a sorba a külföldrőlszármazó osztalék teljes összegét írja be.A külföldről származó, külföldi pénznemben megszerzett osztalékjövedelmétforintra átszámítva kell a bevallásban szerepeltetnie.Kifizető hiányában az osztalék jövedelemadóját Önnek kellett megállapítania, ésa jövedelem megszerzésének negyedévét követő hónap 12-éig megfizetnie.Ezért ne felejtse el a 1053-C lapon az adott negyedév kötelezettségeként sembevallani (70-73. sorok) és a megfizetett összeget a 74. sorba beírni. Olvassael ezekhez a sorokhoz írt útmutatót.A bevallás 05-ös lap, egyéb adatok között ne felejtse el feltüntetni azt azosztalékjövedelmét és a külföldön megfizetett adót, amely olyan országbólszármazik, amellyel van kettős adóztatást kizáró egyezményünk és azegyezmény alapján, az osztalék külföldön is adóztatható.Ha az osztalék forrása szerinti országgal Magyarországnak van a kettősadóztatás elkerüléséről szóló egyezménye, akkor a külföldön igazoltanmegfizetett, az egyezmény szerint levonható adó forintra átszámított összegét(05-ös lap egyéb adatok között szereplő összeg) a 25%-os adóból vonja le és akülönbözetként jelentkező adót írja be e sor „c” oszlopába. Amennyiben azosztalékjövedelmét az Európai Unió tagállamában elismert piacnak minősülő(de nem Magyarországon működő) tőzsdéjére bevezetett értékpapírból szerezte

1442010. évben, akkor az adó mértéke 10%. Ha a külföldön megfizetett adó azonosa 10, 25%-os adóval vagy annál több, akkor a „c” oszlopba nullát írjon!Nemzetközi egyezmény hiányában a külföldön igazoltan megfizetett adó (05-öslap egyéb adatai között szereplő) ugyancsak beszámítható úgy, hogy legalább5% adót Magyarországon is fizetnie kell az ilyen osztalékjövedelem után, vagyisa „c” oszlopban adóként az osztalékjövedelem legalább 5%-át szerepeltetniekell.Ne felejtse el az egyéb adatok között a 05-ös lapon az előzőek szerintiosztalékjövedelmét és a külföldön megfizetett adót feltüntetni.Figyeljen arra, hogy nem veheti figyelembe külföldön megfizetett adóként azt azösszeget, amely a nemzetközi szerződés rendelkezése, viszonosság vagy külföldijog alapján Önnek az osztalék jövedelme után külföldön megfizetett adóbólvisszajár.188. sor: Kamatból származó külföldön (is) adóköteles jövedelem és adójaHa Ön 2010-ben külföldről (is) kapott kamatjövedelmet, akkor ebbe a sorba akülföldről származó kamatjövedelme teljes összegét is írja be.A külföldről származó, külföldi pénznemben megszerzett kamatjövedelemből azadót ugyanazon külföldi pénznemben kell megállapítani, majd forintraátszámítva kell a bevallásában szerepeltetnie. A bevallás 195. sorában ne felejtseel feltüntetni azt a kamatjövedelmét és a külföldön megfizetett adót, amely olyanországból származik, amellyel van kettős adóztatást kizáró egyezményünk és azegyezmény alapján, a kamat külföldön is adóztatható.Ha a kamat forrása szerinti országgal Magyarországnak van a kettős adóztatáselkerüléséről szóló egyezménye, akkor a külföldön igazoltan megfizetett, azegyezmény szerint levonható adó forintra átszámított összegét (196. sor „b”oszlopában szereplő összeg) a 20%-os adóból vonja le, és a különbözetkéntjelentkező adót írja be e sor „c” oszlopába.A megszerzett kamatjövedelem külföldön megfizetett adója a Magyarországonfizetendő adót csökkenti. A forrásadó külföldön megfizetett adónak minősül,amely a magánszemély számára külföldön nem jár vissza, így a forrásadócsökkenti a Magyarországon fizetendő adó összegét. A forrásadó mértéke 20%.Ha a külföldön megfizetett adó azonos a 20%-os adóval vagy annál több, akkoraz „c” oszlopba nullát írjon és értelemszerűen ekkor is a 195. sorban kellfeltüntetni a kamatjövedelmét és a külföldön megfizetett adót.Nemzetközi egyezmény hiányában a külföldön igazoltan megfizetett adó(196. sor „b” oszlop) ugyancsak beszámítható úgy, hogy legalább 5% adót

145Magyarországon is fizetnie kell az ilyen kamatjövedelem után, vagyis az „c”oszlopban adóként a kamatjövedelem legalább 5%-át szerepeltetnie kell.Nem vehető figyelembe külföldön megfizetett adóként az az összeg, mely anemzetközi szerződés rendelkezése, külföldi jog (viszonosság) alapján amegfizetett adó összegéből visszajár.189. sor: A vállalkozásból kivont jövedelem és adójaHa Ön belföldi illetőségű és a vállalkozásból kivont jövedelme után olyanországban is adót fizetett, amely országgal van a kettős adóztatást kizáróegyezményünk, akkor a külföldön megfizetett adóval a 25%-os adócsökkenthető. Ha olyan országban fizetett adót, amely országgal nincs a kettősadóztatást kizáró egyezményünk, a külföldön megfizetett adóval akkor iscsökkenthető a 25%-os adó, de legalább a jövedelem 5%-át meg kell fizetnie.A külföldről származó, külföldi pénznemben megszerzett jövedelmének forintratörténő átszámításával kapcsolatos tudnivalókat a külföldi pénznemről történőátszámítás szabályainál találja.190. sor: A 2010. évi összes külföldön is adózott jövedelmek és adójukEbben a sorban összegezze a 185-189. sorok „b” és „c” oszlopainak jövedelemés adó összegeit. Az „c” oszlop összesített adatát kell a 61. sornál leírtak szerintfigyelembe vennie a 2010. évi személyi jövedelemadó kötelezettségkiszámításánál.A 2010. évi jövedelem számításánál a „b” oszlopban szereplő összeget kell azéves összes jövedelem (28. sor) kitöltésénél figyelembe venni.II. Egyéb adatok a külföldről származó jövedelmekrőlA külföldön megfizetett adót a Magyar Nemzeti Bank hivatalosdevizaárfolyamának alapulvételével kell forintra átszámítania. Abban azesetben, ha a külföldi adót olyan pénznemben állapították meg, amely a MagyarNemzeti Bank hivatalos devizaárfolyam-lapján nem szerepel, akkor a MagyarNemzeti Bank által közzétett, a megszerzés évének utolsó napján érvényeseuróban megadott árfolyamot kell a forintra történő átszámolásnál figyelembevennie.192. sor: Külföldről származó, a kettős adózást kizáró egyezmény alapjánvagy annak hiányában csak belföldön adóztatható jövedelemEbben a sorban akkor szerepeltessen adatot, ha Önnek volt olyan jövedelme is2010-ben, amelyik külföldről származott, de a kettős adóztatást kizáróegyezmény szerint ez a jövedelme csak belföldön adóztatható, illetőleg olyan

146országból származott, amely országgal nincs a kettős adóztatás elkerülésérőlegyezményünk, és ezen jövedelme után külföldön nem fizetett adót. Az ilyenjövedelmét a bevallásnak abban a sorában kellett szerepeltetnie, amely ajövedelemszerzés jogcímének (pl. önálló, nem önálló tevékenységből, szellemitevékenységből stb.) megfelel. Amennyiben az előzőek szerinti jövedelme isvolt, azokat összegezve írja be ebbe a sorba.A törvény szerinti adómentességek értelemszerűen a külföldről származóbevételekre is vonatkoznak, ha az ebből származó jövedelem Magyarországonadóztatható, ezért az ilyen jövedelmeit bevallania nem kell és ebben a sorbansem kell szerepeltetnie.193. sor: A 187. sorból a külföldön is adóztatható osztalék a kettős adózástkizáró egyezmény alapján és a külföldön megfizetett adóEbben a sorban akkor kell adatot szerepeltetnie, ha Ön olyan államban belföldiilletőségű társaságtól szerzett osztalék címén jövedelmet, mely országgal vankettős adóztatást kizáró egyezményünk, és az egyezmény lehetővé teszi azosztalék külföldön történő adóztatását is. Az osztalékból származó jövedelmet a„b” oszlopba, a külföldön megfizetett adó forintra átszámított összegét pedig az„c” oszlopba kell beírnia. A külföldről származó osztalék adókötelezettségérevonatkozó rendelkezéseket a 187. sorhoz készült magyarázatban találja meg.194. sor: A 187. sorból a külföldön is adóztatható osztalék a kettős adózástkizáró egyezmény hiányában és a külföldön megfizetett adóHa Ön olyan országban illetőséggel rendelkező társaságtól szerzettosztalékjövedelmet, amely országgal nincs kettős adóztatást kizáróegyezményünk, akkor ezen osztalékjövedelmet írja be ennek a sornak a „b”oszlopába. A külföldön megfizetett adó forintra átszámított összegét e sor „c”oszlopában kell szerepeltetnie.195. sor: A 188. sorból a külföldön is adóztatható kamat, a kettős adózástkizáró egyezmény alapján és a megfizetett adóEbben a sorban akkor kell adatot szerepeltetnie, ha Ön olyan államban belföldiilletőségű társaságtól szerzett kamat címén jövedelmet, mely országgal vankettős adóztatást kizáró egyezményünk, és az egyezmény lehetővé teszi a kamatkülföldön történő adóztatását is. A kamatból származó jövedelmet a „b”oszlopba, a külföldön megfizetett adó forintra átszámított összegét pedig az „c”oszlopba kell beírnia. A külföldről származó kamat adókötelezettségérevonatkozó rendelkezéseket a 188. sorhoz készült magyarázatban találja meg.196. sor: A 188. sorból a külföldön is adóztatható kamat, a kettős adózástkizáró egyezmény hiányában és a külföldön megfizetett adó

147Ha Ön olyan országban illetőséggel rendelkező társaságtól szerzett kamatbólszármazó jövedelmet, amely országgal nincs kettős adóztatást kizáróegyezményünk, akkor ezen jövedelmet írja be ennek a sornak a „b” oszlopába.A külföldön megfizetett adó forintra átszámított összegét e sor „c” oszlopábankell szerepeltetnie.197. sor: A 25. sor „d” oszlopban szereplő jövedelem után külföldönmegfizetett adóEbben a sorban a 25. sorban feltüntetett jövedelme után külföldön igazoltanmegfizetett jövedelemadó forintra átszámított összegét kell szerepeltetnie. Nemvehető figyelembe külföldön megfizetett adóként az az összeg, amely Önnektörvény, nemzetközi szerződés, viszonosság vagy a külföldi jog alapjánvisszajár. A külföldön tartozatlanul megfizetett adót az adott államadóhatóságától kérheti vissza.198. sor: A 26. sor „d” oszlopban szereplő jövedelem után külföldönmegfizetett adóHa Ön a 26. sorban is szerepeltetett jövedelmet, akkor ebben a sorban ajövedelme után külföldön igazoltan megfizetett jövedelemadó forintraátszámított összegét kell feltüntetnie.A 1053-06-01-es lap az ingatlan, vagyoni értékű jog értékesítése, illetveellenőrzött tőkepiaci ügyletek – az adókiegyenlítés összegének megállapításaAz ingatlan, vagyoni értékű jog értékesítéséből származó jövedelmekalapján az adókiegyenlítés levezetéseI. A 2008. évi ingatlan, vagyoni értékű jog értékesítéséből származójövedelem alapján az adókiegyenlítés kiszámításaAmennyiben Önnek 2008. évben ingatlan értékesítéséből származott jövedelme,a megállapított, bevallott és megfizetett adó mértékéig az ingatlan átruházásátkövető két évben adókiegyenlítésre jogosult, amelyet a cél szerinti felhasználásévéről szóló bevallásában, megfizetett adó címén levonással érvényesíthet.Amennyiben Ön a 2008. évben ingatlan értékesítésből származó jövedelmét a2010. évben cél szerint felhasználta, akkor a 200. – 202. sorokat töltse ki!Ha Ön a 2008. évi bevallásában is figyelembe vett adókiegyenlítést a jövedelemcél szerinti felhasználására tekintettel, akkor erre is legyen figyelemmel!200. sor: A 2008. évi ingatlan értékesítés jövedelmének megfizetett adója

148A 2008. évi ingatlan értékesítés jövedelmének megfizetett adóját ebbe a sorba a0853-05-01 lap 161. sor „e” oszlopából írja át, de csak abban az esetben, ha eztaz összeget már megfizette.201. sor: Adókiegyenlítés miatt befizetett adóként 2009. évben figyelembevett összegAmennyiben 2009. évben cél szerint felhasználta a 2008. évi ingatlanértékesítésjövedelmét (vagy annak egy részét) és erre tekintettel a 2009. évi bevallásábanadókiegyenlítést érvényesített, a cél szerint felhasznált résznek („a” oszlop) és ahatályos adókulccsal megállapított adóját („b” oszlop) írja ebbe a sorba.202. sor: A 2010. évben cél szerinti felhasználás (a még figyelembe vehetőösszeg a 2008. évi ingatlan értékesítés megfizetett adójából)Ha a 2008. évi ingatlan értékesítés megfizetett adójából a 2010. évben mégfigyelembe vesz cél szerinti felhasználást, akkor a fennmaradó összeget ebbe asorba írja be.Ebbe a sorba legfeljebb a 200. sor „b” oszlopának és a 201. sor „b” oszlopának akülönbözetét írhatja be cél szerinti felhasználásként. A felhasználás összege nemlehet több mint a 2008. évi ingatlan átruházásból származó jövedelem bevallottés megfizetett adója!Ezt az összeget kell a 1053-C lap 75. sorába is átírnia!II. A 2009. évi ingatlan, vagyoni értékű jog értékesítésből származójövedelem alapján az adókiegyenlítés kiszámításaAmennyiben Önnek 2009. évben ingatlan értékesítéséből származott jövedelme,a megállapított, bevallott és megfizetett adó mértékéig az ingatlan átruházásátkövető két évben adókiegyenlítésre jogosult, amelyet a cél szerinti felhasználásévéről szóló bevallásában, megfizetett adó címén levonással érvényesíthet.Amennyiben Ön a 2006. évben ingatlan értékesítésből származó jövedelmét a2010. évben cél szerint felhasználta, akkor a 204. – 206. sorokat töltse ki!Ha Ön a 2009. évi bevallásában is figyelembe vett adókiegyenlítést a jövedelemcél szerinti felhasználására tekintettel, akkor erre is legyen figyelemmel!204. sor: A 2009. évi ingatlan értékesítés jövedelmének megfizetett adójaA 2009. évi ingatlan értékesítés jövedelmének megfizetett adóját ebbe a sorba a0953-05 lap 161. sor „e” oszlopából írja át, de csak abban az esetben, ha ezt azösszeget már megfizette.

149205. sor: A 2010. évben cél szerinti felhasználásHa a 2009-ben értékesített ingatlan jövedelmének egy részét, vagy egészét a2010. évben cél szerint felhasználta, ebbe a sorba, az „a” oszlopba a felhasználásalapját és a „b” oszlopba az adóját írja be.Az ebben a sorban szereplő összeg legfeljebb a 204. sor „b” oszlopának azösszegével egyezhet meg. A felhasználás összege nem lehet több mint a 2009.évi ingatlan átruházásból származó jövedelem bevallott és megfizetett adója!Ezt az összeget kell a 1053-C lap 75. sorába is átírnia!206. sor: A 2011. évben cél szerinti felhasználás esetén még figyelembevehető összeg a 2009. évi ingatlan értékesítés megfizetett adójábólAbban az esetben, ha Ön a 2009. évben értékesített ingatlant, és a számítottjövedelem adóját nem használta fel cél szerint részben vagy egészben, akkorebbe a sorba a 2011. évben cél szerinti felhasználásként még figyelembe vehetőösszeget (a 204. sor „b” oszlopába és a 205. sor „b” oszlopába írt összegekkülönbözetét) írja be.III. A 2010. évi ingatlan, vagyoni értékű jog értékesítésből származójövedelem alapján az adókiegyenlítés kiszámítása208. sor: A 2010. évi ingatlan értékesítés jövedelmének alapja és adójaHa Ön a 2010. évben ingatlant értékesített és az értékesítés jövedelmének adóját,vagy egy részét cél szerint felhasználta, akkor az „a” oszlopba a jövedelmet és a„b” oszlopba az adót írja be.209. sor: A 2010. évi cél szerinti felhasználásEzt a sort akkor töltheti ki, ha a 2010. évben értékesített ingatlan, vagyoni értékűjog jövedelmének adóját 2010. évben cél szerint felhasználta, és a 161. vagy a162. sor „e” oszlopát kitöltötte.A felhasználás összege nem lehet magasabb összeg, mint az ingatlan, vagyoniértékű jog átruházásából származó jövedelem bevallott adójának összege!Ezt az összeget kell a 1053-C lap 75. sorába is átírnia!210. sor: A 2011. évben cél szerinti felhasználásként figyelembe vehetőösszeg (a 2010. évi ingatlan értékesítés megfizetett adójából)Abban az esetben, ha Ön a 2010. évben értékesített ingatlan után a számítottjövedelem adóját nem használta fel cél szerint részben vagy egészben, akkor

150ebbe a sorba a 2011. évben cél szerinti felhasználásként figyelembe vehetőösszeget írja be.Az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből 130 származó jövedelem/veszteség ésadójának részletezéseA 2010. évben képződött és 2010. december 31-éig lezárult ellenőrzötttőkepiaci ügyletből származó jövedelem/veszteség alapján azadókiegyenlítés számítása2008. január 1-jétől az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó veszteségelszámolási szabályaiban is változás történt. Bevezette a jogalkotó azadókiegyenlítés 131 fogalmát. Továbbra is csak az adóévben vagy az aztmegelőző két évre eső ügyleti veszteség esetén van mód a veszteségelszámolására, de 2008. évtől kezdődően nem a jövedelemnek kell fedezetetnyújtania a veszteségre. A kiszámítását a jövedelem és a veszteség összegeadókulccsal meghatározott szorzatainak összehasonlítása alapján kell elvégezni.2008. évtől kezdődően, adókiegyenlítés formájában van Önnek lehetősége azügyleti vesztesége figyelembevételére.Adókiegyenlítésre akkor van lehetősége, ha az adókiegyenlítésre jogosítóösszegnek fedezete van, azaz rendelkezik adókiegyenlítési kerettel.Adókiegyenlítési keretként a 2008., 2009. és a 2010. évben bevallott ellenőrzötttőkepiaci ügyletei jövedelmének és az adott év(ek)ben hatályos adókulcsszorzatával meghatározott összeg vehető figyelembe.Adókiegyenlítésre jogosító összegként, a 2008., 2009. és a 2010. évbenbevallott ellenőrzött tőkepiaci ügyletei veszteségei összegének és az adottév(ek)ben hatályos adókulcs szorzatával meghatározott összeg vehetőszámításba.Az egyes adóévekhez tartozó összegeket külön-külön kell meghatározni a 212-214. és 216-218. sorokban.Ha a 2008. évben a 0853-as bevallásában, vagy a 2009. évi 0953-asbevallásában Önnek az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből vesztesége származott, atábla megfelelő sorában csökkentő tételként ezt is figyelembe veheti.Adókiegyenlítés számítása során, ha ebben az évben érvényesít adókiegyenlítést,úgy értelemszerűen a következő évben mind a kiegyenlítésre jogosító, mind akiegyenlítési keret összegét csökkentenie kell majd a 2010-ben figyelembe vettösszeggel.130 Szja-törvény 67/A. §131 Szja-törvény 67/A. § (6)-(8) bekezdés

151212-214. sorok: Az adókiegyenlítési keret megállapításaEzekben a sorokban kell feltüntetni az adóévet megelőző két adóév és az adóévmegállapított jövedelme és a 20% mértékű adókulccsal meghatározott adóösszegét. Vegye elő a 0853-as és 0953-as bevallásait!215. sor: Az adókiegyenlítési keret összesenAz adókiegyenlítési keretet, azaz a 212-214. sorok „b” oszlopába írt adatokegyüttes összegét írja be, ebbe a sorba. Ezt kell összehasonlítania a 219. sor „c”oszlopába írt összeggel.216-218. sorok: Az adókiegyenlítésre jogosító összeg megállapításaEzek a sorok szolgálnak az adóévi és az adóévet megelőző két adóév veszteségeés a 20% mértékű adókulccsal kiszámított adókiegyenlítésre jogosító összegbeírására.219. sor: Az adókiegyenlítésre jogosító összeg összesenAz adókiegyenlítésre jogosító összeg a 216-218. sorok „c” oszlopába írt adatokegyüttes összege. Ezt kell összehasonlítani a 215. sor „b” oszlopába írtösszeggel.220. sor: Az adókiegyenlítés miatt, befizetett adóként figyelembe vehetőösszegEz a sor szolgál az adókiegyenlítés miatt, befizetett adóként figyelembe vehetőösszeg feltüntetésére. Az összeget úgy számíthatja ki, hogy a 215. sor „b”oszlopában szereplő összeget összehasonlítja a 219. sor „c” oszlopábanfeltüntetett összeggel. Az adókiegyenlítés csak annyiban érvényesíthető,amennyiben a keret erre fedezetet nyújt, azaz a 219. sor összegét, de legfeljebb a215. sor összegét írhatja ebbe a sorba.A 220. sor „c” oszlopában feltüntetett összeget kell átírnia a 1053-Clap75. sorába.A 1053-06-02-es lap a csereügyletből származó jövedelmek és adójukrészletezése

152A 2010. évben képződött és 2010. december 31-éig lezárult csereügyletből 132származó jövedelem/veszteség megállapítása ügyletenkéntCsereügylet, ha Ön egy kötelezettségéhez kapcsolódó jövőbeni kiadását cseréliel egy másik jövőbeni kiadásra úgy, hogy ez Önre és a másik szerződő félrenézve is kockázatot jelent.Ugyanez igaz arra az esetre is, amikor Ön a jogosultságához kapcsolódóbevételét cseréli el.Csereügyletből származó jövedelem, ha Ön deviza-, tőke- és kamatcsere (swap)ügylet alapján szerzett bevételének kizárólag az adott ügylettel közvetlenülösszefüggő igazolt kiadásokat meghaladó része.A csereügyleti kiadásnak a csereügyleti bevételt meghaladó összege acsereügyleti veszteség.Az adott csereügylet vagy jövedelemmel, vagy veszteséggel zárul.Ha a különbözet pozitív, úgy jövedelme keletkezett, mely után 25% mértékkeladót kell fizetnie. Ha a különbözet negatív, akkor vesztesége keletkezett az adottügyleten.222-229. sorok: Az adott ügyletből származó jövedelem vagy veszteségA sor „b” vagy „c” oszlopába írja be a jövedelmét vagy veszteségét.Ha a nyomtatványon előnyomtatott sorok az ügyletekből származójövedelem vagy veszteség feltüntetésére nem elegendőek, akkorügyfélszolgálataink valamelyikén kérjen újabb lapot és azon folytassa afelsorolást. A nyomtatványon az erre szolgáló helyen a lapszámot ne felejtseel feltüntetni. A bevallás első oldalán az erre szolgáló négyzetben jelezze,hogy a bevallásához hány darab 1053-06-02-es lapot csatol.230. sor: A csereügyletből származó jövedelem összesenA sor „b” oszlopa szolgál az ügyletenként megállapított jövedelem összesítésére.A 230. sor „b” oszlopában szereplő összeget kell átírnia a 1053-04-es lap173. sor „d” oszlopába, az összeg 25% mértékű adóját az „e” oszlopába.231. sor: A csereügyletből származó veszteség összesenA sor „c” oszlopa szolgál az ügyletenként megállapított veszteség összesítésére.132 Szja-törvény 65/B. §

153Az adóéven túlnyúló csereügyletből származó, a 2010. adóévben képződöttjövedelem/veszteség ügyletenként és az adókiegyenlítésAz adóéven áthúzódó csereügylet esetében évente meg kell állapítania, hogy azadott ügylete eredményes vagy veszteséges volt abban az évben.Eredmény esetén az adót meg kell fizetnie, de ugyan ezen ügyleten, egy későbbiveszteségét adókiegyenlítés formájában elszámolhatja.Ha a nyomtatványon előnyomtatott sorok az adóéven túlnyúló ügyletekbőlszármazó jövedelem vagy veszteség feltüntetésére nem elegendőek, akkorügyfélszolgálataink valamelyikén kérjen újabb lapot és azon folytassa afelsorolást. A nyomtatványon az erre szolgáló helyen a lapszámot ne felejtseel feltüntetni. A bevallás első oldalán az erre szolgáló négyzetben jelezze,hogy a bevallásához hány darab 1053-06-02-es lapot csatol.232. – 237. sorok: Az adott ügylet jövedelme vagy veszteségeEzekben a sorokban kell feltüntetnie az adóéven túlnyúló csereügyletbőlszármazó ügyletenkénti jövedelmet vagy veszteséget.Ugyanazon adóévben az adott ügylet vagy eredményes (jövedelem képződik)vagy veszteséges. Az adott sorban tehát vagy a „b” és „c” oszlop, vagy a „d” és„e” oszlop lehet kitöltött.Ahhoz, hogy az adóéven túlnyúló adott csereügyleteivel kapcsolatosadókötelezettségét követni tudja, az ügyleteiről vezetett nyilvántartásábanazonosítható módon kell vezetnie az egyes ügyletekkel kapcsolatos bevallásiadatait is.Az adókiegyenlítés, mint az elnevezéséből is következik, a jövedelem és aveszteség adójának az összehasonlítása.A göngyölített keretbe („f” oszlop) a jövedelem megfizetett adója számítbele, a göngyölítésre jogosító összegként („g” oszlop) a veszteség számítottadóját kell figyelembe venni. A kiegyenlítés elszámolása során az előbbiösszegek göngyölített adatait vegye figyelembe.Az adókiegyenlítés elszámolásához a nyilvántartást a következők szerintkell vezetni a csereügylet keletkezésének évéről szóló bevallásban bevallott:• Csereügyleti jövedelmet,• Csereügyleti jövedelem adóját (göngyölített keret összeg),• Csereügyleti veszteséget,• Csereügyleti veszteség adóját (göngyölítésre jogosító összeg).

154A további években az adóéven túlnyúló csereügyletből származójövedelem/veszteség nyilvántartása a következő a fentieken kívül:• Az adókiegyenlítési keretet növeli az adott csereügylet jövedelmének azadója,• Az adókiegyenlítési keretet és az adókiegyenlítésre jogosító összegetcsökkenti az adott csereügyleti veszteség miatt már érvényesítettadókiegyenlítés.Az ugyanazon csereügylethez tartozó göngyölített keret összeg („f” oszlop)megegyezik az adókiegyenlítésre jogosító összeggel („g” oszlop), delegfeljebb az adókiegyenlítési keret összeg nagyságával.238. sor: Az ügyletekből származó jövedelem összesenA „b” oszlopba a 2010. évben elért csereügyletből származó jövedelmeiösszegét írja be.Ezt kell a 1053-04-es lap 173. sor „d” oszlopába átírnia a 230. sor „b” oszlopábaírt adatot is figyelembe véve.239. sor: Az ügyletekből származó veszteség összesenHa az áthúzódó csereügylete(i) között vannak veszteségesek, úgy a „d” oszlopbaösszegezve írja be a veszteségeit.240. sor: Adókiegyenlítés miatt, az adóévben befizetett adóként figyelembevehető összegEbben a sorban az adókiegyenlítés miatt, az adóévben befizetett adókéntfigyelembe vehető összeget tüntesse fel. Ezt az összeget kell a 1053-C lap75. sorába is beírni.Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) szerint adózottbevételek utáni adókötelezettség részletezése és bevallása 133Ha Ön a 2010. évben hatályos 2005. évi CXX. Törvény alapján valamelybevételének adózására a kifizetőnek írásban tett nyilatkozata szerint az ekhoszabályai szerint tett eleget, akkor a 1053-08-01-es lapot kell kitöltenie, ha mégaz ekho megfizetését is átvállalta a kifizetőtől, akkor a 1053-08-02-es lapot kellcsatolnia a bevallásához.133 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról (Ekho-törvény)

155Figyelem! A 2010. évi LXXXIII. törvény alapján a 2010. adóévtől atestkultúra, különösen a sport fejlődésének előmozdítására figyelemmel,azon magánszemélyek is választhatják e tevékenységre vonatkozóan azekho szerinti adózást, akik e célok elérésében közreműködnek.Az ekho szerint adózott bevételeiről elsősorban azért kell a 1053-asbevallásában számot adnia, mert a szja-törvény alapján az éves összesjövedelem megállapításához figyelembe kell venni ezen jogcímen szerzettbevételeit is. Jogosulatlan ekho választás esetén a 1053-as bevallás szolgál atovábbi ekho fizetési kötelezettség közlésére is. (265-267. sorok)2010. évben, ha Ön teljes egészében átvállalja az ekho megfizetését, a 1053-asbevallásban kell az ekho-ról, a bevallási kötelezettségét teljesítenie.Ön akkor választhatta az ekho szerinti adózást, ha munkaviszonyban, társasvállalkozásban személyes közreműködésként, vállalkozási szerződés vagymegbízási szerződés alapján a következőkben felsorolt FEOR besorolásúfoglalkozásúnak minősült.Az ekho alkalmazására jogosító foglalkozások:• 2615 Könyv- és lapkiadó szerkesztője• 2616 Újságíró• 2617 Rádióműsor-, televízióműsor-szerkesztő• 2619 Egyéb magasabb képzettséget igénylő kulturális foglalkozások• 2621 Író (újságíró nélkül)• 2622 Műfordító• 2623 Képzőművész• 2624 Iparművész• 2625 Zeneszerző• 2626 Rendező• 2627 Operatőr, fotóművész• 2629 Egyéb alkotóművész foglalkozások (díszlettervező,jelmeztervező, dramaturg)• 2631 Színész, előadóművész, bábművész• 2632 Zenész, énekes• 2633 Koreográfus, táncművész• 3714 Rádióműsor-, televízióműsor-szerkesztő munkatárs• 3715 Könyv- és lapkiadó-szerkesztő munkatárs• 3721 Segédszínész• 3722 Segédrendező• 3723 Népzenész• 3725 Cirkuszművész• 3729 Egyéb művészeti foglalkozások• 5311 Színházi fodrász

156• 5312 Színházi kikészítő• 5341 Fényképész, fotó-és mozgófilmlaboráns• 5342 Világosító és egyéb filmgyártási foglalkozású• 5343 Díszletező, díszítő• 5349 Egyéb kulturális, sport-, szórakoztatási szolgáltatásifoglalkozások, feltéve, hogy azok a mű elkészítésének folyamatábanalkotó jelleggel, attól elválaszthatatlan módon vesznek részt. Ilyenfoglalkozás különösen a fotóriporter, a korrektor, a designer,képszerkesztő, művészeti vezető, a hangmérnök, továbbá a népiiparművész igazolvánnyal rendelkező magánszemély azigazolványban feltüntetett tevékenysége tekintetében• 5349 Színházi öltöztető• 7321 Színházi jelmezkészítő• 7323 Színházi fejdíszkészítő• 7335 Színházi lábbeli készítő• 2618 Szakképzett edző, sportszervező, -irányító, feltéve, hogyrendelkezik a sport területén képesítéshez kötött tevékenységekgyakorlásához szükséges képesítések jegyzékéről szólójogszabályban meghatározott képesítéssel, szakképzettséggel• 3716 Hivatásos sportoló, sportmunkatárs, valamint FEOR számtólfüggetlenül a sportról szóló törvényben meghatározottsportszakember, feltéve, hogy a magánszemély sportszervezettelvagy országos sportági szakszövetséggel, országos sportágisportszövetséggel fennálló jogviszonya keretébensporttevékenységgel kapcsolatban közvetlenül vagy közvetettenfeladatot lát el, a szövetség szabályzatában meghatározottsportszakembernek minősül, és rendelkezik a sport területénképesítéshez kötött tevékenységek gyakorlásához szükségesképesítések jegyzékéről szóló jogszabályban meghatározottképesítéssel, szakképzettséggel. Sportszakember különösen asportedző (a sportág megjelölésével), sportoktató (a sportágmegjelölésével), mérkőzésvezető, versenybíró, sportorvos, gyúró.2008. évtől kezdődően, a Magyarországon kívüli más EGT-állam polgára isjogosult az ekho választására. Ennek feltétele, hogy a szociális biztonságirendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önállóvállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGKrendelet alapján ne tartozzon a magyar társadalombiztosítási jogszabályokhatálya alá, de biztosított személy legyen valamely EGT-államban ésrendelkezzen az illetékes hatóság erre vonatkozó E 101-es, vagy A1-esigazolásával.

157Feltétele még az ekho választásának, hogy rendelkezzen bármilyentevékenységgel összefüggésben munkaviszonyból, megbízási, vállalkozásijellegű jogviszonyból származó, társas vállalkozóként személyes közreműködésellenértékeként, egyéni vállalkozói kivétként megszerzett olyan jövedelemmel,amely után az adó- és járulékkötelezettséget az általános szabályok szerintteljesítette. Pl.: a munkaviszonyban folytatott ekho választására jogosítótevékenység esetén, csak a havi minimálbért meghaladó jövedelemrealkalmazható a kedvezőbb szabály.Ha Ön az adóév során legalább 183 napig nyugdíjas volt, akkor az előzőekbenjelzett, általános szabályok szerint adózott jövedelem nem volt feltétele az ekhoválasztásának.Az ekho 25 000 000 forintot meg nem haladó, kizárólag kifizetőtőlMagyarország törvényes fizetőeszközében megszerzett bevételre választható(pl.: devizában, értékpapírban vagy természetben megszerzett vagyoni értékrenem). 25 000 000 forint a bevételi értékhatár akkor, ha a magánszemély azadóév végéig rendelkezik a minimálbér (2010-ben 73 500 forint)tizenkétszeresének megfelelő, általános szabályok szerint adózott jövedelemmel.Amennyiben az előzőek szerinti jövedelem nem éri el a minimálbértizenkétszeresét, akkor a bevételi értékhatár a 25 000 000 forint olyan hányada,amilyen arányt e jövedelem a minimálbér tizenkétszeresében képvisel.Nyugdíjas esetében a bevételi határ 25 000 000 forint.Amennyiben Ön az eva hatálya alá tartozó egyéni vállalkozói tevékenységet isfolytat, akkor az Önre vonatkozó bevételi határt csökkenti az a bevétel, amelyetÖnnek evás bevételként kell figyelembe vennie. Nem választhatta az ekho-t arraa bevételére, amely után az adókötelezettséget az eva szabályai szerint kellettteljesítenie. (például, ha számlát bocsájt ki, a számla szerinti bevételére nemalkalmazhatja az egyszerűsített közteherviselés szabályai szerinti adózásimódot)Abban az esetben, ha Ön evás társas vállalkozás tagja, akkor az Önrevonatkozó, legfeljebb a 25 000 000 forintos bevételi határt csökkentenie kell atársas vállalkozás bevételéből a társasági szerződésben az adózott eredménybőlÖnt megillető résszel, függetlenül attól, hogy a részesedést Ön felvette-e. Ennekhiányában pedig a jegyzett tőkében való részesedése szerinti arányban Öntmegillető bevétellel.25 000 000 forint bevétel elérését követően az ekho alkalmazására már nemnyilatkozhatott.Abban az esetben, ha Ön 2010-ben országos sportági szakszövetség,országos sportági szövetség első osztályú versenyrendszerében indulósportszervezet hivatásos sportolója, akkor az összeghatár 50 000 000 forinta 2010. augusztus 18-tól megszerzett bevételeire vonatkozóan.

158Az ekho alapja a bevétel egésze. Ha Ön áfa fizetésére kötelezett, akkor az ekhoalapjának a megállapítása során az áfát figyelmen kívül kell hagyni. Az ekhoalapjául szolgáló (254. és 260. sor „b”, valamint a 277. „b” oszlopban szereplő)összeget az összes bevallásadási kötelezettség alá eső jövedelemnagyságának megállapítása során (a bevallás 28. sor „d” oszlop) figyelembekell venni.Az ekho mértéke 35%, amelyből 15% a magánszemélyt, míg 20% a kifizetőtterheli.Az Önt terhelő ekho-t a kifizetőnek kellett megállapítania és levonnia. A 15%-osadóból 9,5% személyi jövedelemadónak, 1,6% természetbeniegészségbiztosítási járuléknak, 3,9% pedig egyéni nyugdíjbiztosítási járuléknakminősül.Figyelem! Amennyiben Ön magánnyugdíjpénztár tagja, akkor a2010. január 1-től 2010. szeptember 30-ig terjedő időszakra a 3,9%-os ekhoalapból 0,1% nyugdíjjárulék, míg 3,8% magánnyugdíjpénztári tagdíjnakminősül. A 2010. október 1-től a magán-nyugdíjpénztári tag magánszemélytterhelő ekho-ból az ekhoalap 3,9%-a nyugdíjjáruléknak minősül!Ha Ön nyugdíjas, vagy a kifizetés időpontjában a nyugdíjjárulékot ajárulékfizetés felső határáig már megfizette és erről a kifizetést megelőzőennyilatkozott, akkor a kifizető Öntől csak 11,1%-os ekho-t vont le. Amennyiben afeltételek megléte ellenére nem nyilatkozott, és ezért a kifizető az Önt terhelőekho-t 15%-os adómértékkel vonta le, akkor a többletként levont összeget afoglalkoztatójától visszakérheti. Ha a többletként levont járulékot a bevallásbenyújtásáig nem kérte vissza a foglalkoztatójától, akkor azt a bevallásábanvisszaigényelheti.Az általános szabálytól eltérően, a Magyarországon kívüli más EGTállambanbiztosított személynek juttatott ekho alapjául szolgáló bevételt9,5% ekho terheli, amelyet a kifizetőnek kell megállapítania és levonnia. Alevont 9,5% ekho teljes egészében a személyi jövedelemadóra számolandóel.A kifizetőt terhelő 20%-os ekho-ból 3,3% egészségbiztosítási járuléknak, 16,7%pedig nyugdíjbiztosítási járuléknak minősül.Nem terheli a kifizetőt ekho a Magyarországon kívüli más EGT-állambanbiztosított személynek juttatott ekhos bevétel tekintetében, illetve akkor sem, haa magánszemély átvállalja a 20% megfizetését.A kifizetőnek az éves járulékfizetési felső határ mellett a biztosításikötelezettséggel járó jogviszony időtartamát is figyelembe kellett vennie. Azekho mértéke 11,1% az ekhoalap azon része után is, amely meghaladja az adottjogviszonyban a Tbj. szerint biztosítási kötelezettség időtartamaként figyelembe

159vehető napoknak és a kifizetés napján érvényes járulékfizetési felső határ napiösszegének a szorzatát.Amennyiben például a biztosítás időtartama 1 nap, akkor a magánszemélynyilatkozata hiányában legfeljebb a járulékfizetési felsőhatár egy naptári naprajutó összegéig lehet levonni a 15% mértékkel ekho-t, az e feletti rész 11,1%mértékkel lesz ekho köteles. Amennyiben a magánszemély megbízásosjogviszonyban 100 000 forint bevételt ér el 1 napra (a járulékfizetési felsőhatáregy naptári napra jutó összege 2010-ben 20 420 forint), akkor 20 420 forint lesza 15% ekho alapja, míg a különbözet (100 000-20 420) a 79 580 forint után11,1% ekho levonási kötelezettség keletkezik.Ha a kifizetést megelőzően nyilatkozik arról, hogy nyugdíjas, vagy az adóévben– minden más járulékalapot képező jövedelmét, valamint minden olyanekhoalapot képező bevételét, amely után 15 százalék mértékű ekhot fizetettfigyelembe véve – a nyugdíjjárulékot (magán-nyugdíjpénztári tagdíjat) atársadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint eszolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény előírása szerint ajárulékfizetés felső határáig megfizette, az ekho mértéke 11,1 százalék. Ha azadott kifizetéssel lépi át a járulékfizetés felső határát, a nyilatkozatbanmegjelölheti az ekhoalapnak a járulékfizetés felső határa eléréséhez szükségesrészét, ebben az esetben az ekhoalap fennmaradó részére alkalmazható a 11,1százalékos ekhomérték. Szintén 11,1 százalék az ekho mértéke az ekhoalap azonrésze után, amely meghaladja az adott jogviszonyban a Tbj. szerint biztosításikötelezettség időtartamaként figyelembe vehető napok és a kifizetés napjánérvényes járulékfizetési felsőhatár napi összegének szorzatát.A magánszemély által átvállalt ekhoAz egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény rendelkezéseszerint – az egyéb feltételek megléte esetén – Ön az ekho választásáról – az Öntmegillető bevétel kifizetése előtt – a nyilatkozatával egyidejűleg nyilatkozhatottarról is, hogy a kifizetőt és az Önt terhelő ekho megállapítását, bevallását ésmegfizetését átvállalja a kifizetőtől. Erre akkor van lehetősége Önnek, ha azekho választására jogosító tevékenységét vállalkozási szerződés vagy esetimegbízási szerződés alapján végzi.Amennyiben Ön a kifizetőt és az Önt terhelő ekho megállapítását, bevallását ésmegfizetését átvállalta a kifizetőtől, úgy az Ön által megállapított ekhotnegyedévente, a negyedévet követő hó 12. napjáig meg kellett fizetnie, és az enyilatkozat szerinti ekho alapját és fizetendő összegét – a kifizetőtől átvállalt ésaz Önt terhelő összegek szerint külön – negyedéves bontásban a negyedévutolsó hónapjának kötelezettségeként most, az éves személyi jövedelemadóbevallás 1053-08-02-es lapján be kell vallania. Ebben az esetben a kifizetőigazolása csak a bevétel összegét és azt a tényt tartalmazza, hogy átvállalta azekho megfizetését.

160A kifizető helyett átvállalt 20% ekho mellett, 11,1% és/vagy 15% ekho-t kellmegfizetnie Önnek. A Magyarországon kívüli más EGT államban biztosítottmagánszemélynek a 9,5% ekho mellett, nem kell a 20% ekho-t megfizetnie,mivel ilyen esetben a kifizetőt nem terheli ez a kötelezettség, így átvállalásrólebben az esetben nem is lehet szó.Fontos tudni, hogy az ekho-val adózott jövedelmére tekintettel Önt nem illetimeg pénzbeli egészségbiztosítási ellátás, illetőleg az öregségi nyugdíjaösszegének meghatározásánál nyugdíjjárulék alapjául szolgáló jövedelemkéntazon ekho alap 61%-át kell figyelembe venni, amely után az Önt terhelő ekhomértéke 15%.Amennyiben Ön valamely bevételére jogosulatlanul választotta az ekho-t,akkor külön, további adó fizetésére kötelezett. Az adóév során jogosulatlanulekho-zott bevételét a személyi jövedelemadó hatálya alá tartozó olyanbevételként kell figyelembe vennie, amilyen jogcímen azt megszerezte. Az Öntterhelő, levont ekho-ból 9,5%-ot a kifizető által levont személyi jövedelemadóelőlegként kell elszámolnia és a 65. sor összegének meghatározásánálfigyelembe vennie.A 1053-08-01-es lap kitöltéseFontos! A 253-258. sorokat az ekho alkalmazására tett nyilatkozat alapján,a legfeljebb 25 millió forint összeghatárig adózott bevételei és levont adójaalapján töltse ki!253. sor: Ekho alkalmazására tett nyilatkozat alapján adózott bevétel éslevont adójaEnnek a sornak a „b” oszlopában kell feltüntetnie azokat a bevételeit, amelyekrenyilatkozatával a kifizetőtől az ekho alkalmazását kérte. A „c” oszlopba a 15%-kal, a „d” oszlopba a 11,1%-kal, az „e” oszlopa pedig a 9,5%-kal levont ekho-tkell beírnia.254. sor: A 253. sorból az ekho alkalmazására jogosító bevétel és levontadójaEnnek a sornak a „b” oszlopában a legfeljebb 25 millió forint összeghatárig azekho-val adózott bevételeinek együttes összegét kell szerepeltetnie, amelyekrejogszerűen választotta az ekho alkalmazását. A „c”-„e” oszlopok a kifizető általlevont ekho feltüntetésére szolgálnak 15, 11,1 és 9,5%-os bontásban. Az ebben asorban szereplő bevételét kell a bevallás 28. sorának „d” oszlopába beírandóösszes bevallásadási kötelezettség alá eső jövedelemnél figyelembe vennie.

161Annak érdekében, hogy el tudja dönteni, helyesen nyilatkozott vagy sem, az elap kitöltéséhez tartozó magyarázat elején található általános tájékoztatót olvassael!Amennyiben valamennyi bevételére jogszerűen kérte az ekho alkalmazását,akkor ebbe a sorba a 253. sorban feltüntetett összeget kell beírnia, a továbbisorokat pedig nem kell kitöltenie.255. sor: A 253. sorból az ekho alkalmazására nem jogosítómunkaviszonyból származó bevétel és levont adójaAmennyiben Ön valamely munkaviszonyból származó jövedelménekadókötelezettségére jogosulatlanul választotta az ekho-t, akkor e bevételét kellennek a sornak a „b” oszlopában szerepeltetnie. Ezt az összegetmunkaviszonyból származó jövedelemként kell számításba vennie, és fel kelltüntetnie a bevallás 1., 2., 3. vagy 5. sorában is attól függően, hogy milyencímen (munkaviszonyból származó bérjövedelem, költségtérítés, külszolgálat,adóköteles biztosítási díj) megszerzett bevételre nyilatkozott az ekhoválasztásáról. A kifizető által 15, 11,1 és 9,5%-os mértékkel levont adót a „c”,„d”, illetőleg az „e” oszlopba kell beírnia.Ne felejtse el az „a” oszlopban az erre szolgáló helyen a 9,5%-os személyijövedelemadót is feltüntetni, ugyanis ezt az összeget a kifizető által levontszemélyi jövedelemadó előlegként kell figyelembe vennie (65. sor).256. sor: A 253. sorból az ekho alkalmazására nem jogosító személyesközreműködésre tekintettel megszerzett bevétel és levont adójaEbben a sorban azt a bevételt kell szerepeltetnie, amelyet társas vállalkozásbantörténő személyes közreműködése ellenértékeként kapott, azonban az ekhoalkalmazására Önt nem jogosította. A kifizető által 15, 11,1 és 9,5%-osmértékkel levont adót a „c”, „d”, illetőleg az „e” oszlopba kell beírnia.Az ebben a sorban szereplő bevételt ne felejtse el a bevallás 5., illetőleg6. sorában is szerepeltetni attól függően, hogy azt a személyes közreműködéseellenértékeként vagy azzal összefüggő költségtérítés címén kapta.E sor „a” oszlopába írja be a levont adóból a 9,5%-os személyi jövedelemadót,mert ezt a kifizető által levont személyi jövedelemadó előlegként kellfigyelembe vennie (65. sor).257. sor: A 253. sorból az ekho alkalmazására nem jogosító megbízásosjogviszony alapján megszerzett önálló tevékenységből származó bevétel éslevont adója

162Ebben a sorban azt a megbízásos jogviszonyból származó bevételét kellszerepeltetnie, amelyre nyilatkozatával nem választhatta volna az ekho-t. Akifizető által 15, 11,1 és 9,5%-os mértékkel levont adót a „c”, „d”, illetőleg az„e” oszlopba kell beírnia.E bevétele a személyi jövedelemadó szempontjából önálló tevékenységbőlszármazónak minősül, ezért azt a 10. sorban szereplő jövedelmeinél számításbakell vennie.Az „a” oszlopban tüntesse fel a 9,5%-os személyi jövedelemadót is, melyet akifizető által levont személyi jövedelemadó előlegként kell figyelembe vennie(65. sor).258. sor: A 253. sorból az ekho alkalmazására nem jogosító egyénivállalkozói jogviszonyból származó bevétel és levont adójaEnnek a sornak a „b” oszlopában azt az egyéni vállalkozói jogviszonybólszármazó bevételét kell beírnia, a kifizető által 15, 11,1 és 9,5%-os mértékkellevont adót a „c”, „d”, illetőleg az „e” oszlopba, amelyre nem választhatta volnaaz ekho alkalmazását. Ezt a bevételt egyéni vállalkozói bevételként kellfigyelembe vennie a 13-as laphoz készült útmutatóban foglaltak szerint.E sor „a” oszlopában tüntesse fel a 9,5%-os személyi jövedelemadót is, ezt akifizető által levont személyi jövedelemadó előlegként kell számításba vennie(65. sor).Fontos! A 259-264. sorokat a sporttal foglalkozó, az ekho alkalmazására2010. augusztus 18-át követően tett nyilatkozat alapján, legfeljebb 50 millióforint összeghatárig adózott bevételei és levont adója alapján töltse ki!259. sor: A sporttal foglalkozó által az ekho alkalmazására tett nyilatkozatalapján adózott bevétel és levont adójaEnnek a sornak a „b” oszlopában kell feltüntetnie azokat a bevételeit, amelyekrenyilatkozatával a kifizetőtől az ekho alkalmazását kérte. A „c” oszlopba a 15%-kal, a „d” oszlopba a 11,1%-kal, az „e” oszlopa pedig a 9,5%-kal levont ekho-tkell beírnia.260. sor: A 259. sorból az ekho alkalmazására jogosító bevétel és levontadójaEnnek a sornak a „b” oszlopában a legfeljebb 50 millió forint összeghatárig azekho-val adózott bevételeinek együttes összegét kell szerepeltetnie, amelyekrejogszerűen választotta az ekho alkalmazását. A „c”-„e” oszlopok a kifizető általlevont ekho feltüntetésére szolgálnak 15, 11,1 és 9,5%-os bontásban. Az ebben a

163sorban szereplő bevételét kell a bevallás 28. sorának „d” oszlopába beírandóösszes bevallásadási kötelezettség alá eső jövedelemnél figyelembe vennie.Annak érdekében, hogy el tudja dönteni, helyesen nyilatkozott vagy sem, az elap kitöltéséhez tartozó magyarázat elején található általános tájékoztatót olvassael!Amennyiben valamennyi bevételére jogszerűen kérte az ekho alkalmazását,akkor ebbe a sorba a 259. sorban feltüntetett összeget kell beírnia, a továbbisorokat pedig nem kell kitöltenie.261. sor: A 259. sorból az ekho alkalmazására nem jogosítómunkaviszonyból származó bevétel és levont adójaAmennyiben Ön valamely munkaviszonyból származó jövedelménekadókötelezettségére jogosulatlanul választotta az ekho-t, akkor e bevételét kellennek a sornak a „b” oszlopában szerepeltetnie. Ezt az összegetmunkaviszonyból származó jövedelemként kell számításba vennie, és fel kelltüntetnie a bevallás 1., 2., 3. vagy 5. sorában is attól függően, hogy milyencímen (munkaviszonyból származó bérjövedelem, költségtérítés, külszolgálat,adóköteles biztosítási díj) megszerzett bevételre nyilatkozott az ekhoválasztásáról. A kifizető által 15, 11,1 és 9,5%-os mértékkel levont adót a „c”,„d”, illetőleg az „e” oszlopba kell beírnia.Ne felejtse el az „a” oszlopban az erre szolgáló helyen a 9,5%-os személyijövedelemadót is feltüntetni, ugyanis ezt az összeget a kifizető által levontszemélyi jövedelemadó előlegként kell figyelembe vennie (65. sor).262. sor: A 259. sorból az ekho alkalmazására nem jogosító személyesközreműködésre tekintettel megszerzett bevétel és levont adójaEbben a sorban azt a bevételt kell szerepeltetnie, amelyet társas vállalkozásbantörténő személyes közreműködése ellenértékeként kapott, azonban az ekhoalkalmazására Önt nem jogosította. A kifizető által 15, 11,1 és 9,5%-osmértékkel levont adót a „c”, „d”, illetőleg az „e” oszlopba kell beírnia.Az ebben a sorban szereplő bevételt ne felejtse el a bevallás 5., illetőleg6. sorában is szerepeltetni attól függően, hogy azt a személyes közreműködéseellenértékeként vagy azzal összefüggő költségtérítés címén kapta.E sor „a” oszlopába írja be a levont adóból a 9,5%-os személyi jövedelemadót,mert ezt a kifizető által levont személyi jövedelemadó előlegként kellfigyelembe vennie (65. sor).263. sor: A 259. sorból az ekho alkalmazására nem jogosító megbízásosjogviszony alapján megszerzett önálló tevékenységből származó bevétel éslevont adója

164Ebben a sorban azt a megbízásos jogviszonyból származó bevételét kellszerepeltetnie, amelyre nyilatkozatával nem választhatta volna az ekho-t. Akifizető által 15, 11,1 és 9,5%-os mértékkel levont adót a „c”, „d”, illetőleg az„e” oszlopba kell beírnia.E bevétele a személyi jövedelemadó szempontjából önálló tevékenységbőlszármazónak minősül, ezért azt a 10. sorban szereplő jövedelmeinél számításbakell vennie.Az „a” oszlopban tüntesse fel a 9,5%-os személyi jövedelemadót is, melyet akifizető által levont személyi jövedelemadó előlegként kell figyelembe vennie(65. sor).264. sor: A 259. sorból az ekho alkalmazására nem jogosító egyénivállalkozói jogviszonyból származó bevétel és levont adójaEnnek a sornak a „b” oszlopában azt az egyéni vállalkozói jogviszonybólszármazó bevételét kell beírnia, a kifizető által 15, 11,1 és 9,5%-os mértékkellevont adót a „c”, „d”, illetőleg az „e” oszlopba, amelyre nem választhatta volnaaz ekho alkalmazását. Ezt a bevételt egyéni vállalkozói bevételként kellfigyelembe vennie a 13-as laphoz készült útmutatóban foglaltak szerint.E sor „a” oszlopában tüntesse fel a 9,5%-os személyi jövedelemadót is, ezt akifizető által levont személyi jövedelemadó előlegként kell számításba vennie(65. sor).További ekho fizetési kötelezettség265. sor: Az ekho választására nem jogosító bevétel és 18%-os továbbiadójaHa Ön olyan tevékenységből származó bevételére választotta a kifizetéskor azekho szerinti adózást, amely tevékenység nem jogosította az ekhoalkalmazására, illetőleg abban az esetben, ha az adóévben a bevétele márelérte a 25 000 000, illetve az 50 000 000 forintot és a továbbiakban is az ekhoalkalmazását választotta, akkor Önnek 18%-os további adót kell fizetnie. Azadó alapját (az előzőekben jelzett bevétel) a 253., 259. és 273. sor „b”oszlopából az e sor „b” oszlopában, míg a 18%-os adót a „c” oszlopbanszerepeltesse.266. sor: Az ekho választására nem jogosító bevétel és 9%-os további adójaAmennyiben Önnek volt olyan bevétele, amelyre az ekho alkalmazását kérte, dearra bármely – a 265. sornál nem említett – okból nem volt jogosult, akkor

165annak összegét írja be ennek a sornak a „b” oszlopába, a 9%-os további adójátpedig a „c” oszlopban szerepeltesse.267. sor: További adófizetési kötelezettség összesenEnnek a sornak a „c” oszlopában összegezze a 265. és a 266. sorok „c”oszlopaiban szereplő különadókat.Az Önt terhelő további adót (267. sor „c” oszlopa) kell beírnia a 87. sorba, és abevallás benyújtására nyitva álló határnapig meg is kell fizetnie. Amennyibenszemélyi jövedelemadóban, egészségügyi hozzájárulásban, nyugdíjbiztosításijárulékban Önnél visszajáró összeg mutatkozik, akkor átvezetést is kérhet,melyhez ki kell töltenie a 170-es lapot.A magánszemély által átvállalt, valamint saját kötelezettségeként befizetettegyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) bevallásaA 1053-08-02-es lap kitöltéseEzt a bevallási lapot akkor kell Önnek kitöltenie, ha az egyszerűsítettközteherviselési hozzájárulásról szóló törvény hatályos rendelkezése szerint – azegyéb feltételek megléte esetén –, Ön élt azzal a lehetőséggel, hogy az ekhoválasztásával egyidejűleg nyilatkozott arról is, hogy a kifizetőt és az Önt terhelőekho megállapítását, bevallását és megfizetését átvállalja a kifizetőtől. ErreÖnnek akkor volt jogszerűen lehetősége, ha az ekho választására jogosítótevékenységét vállalkozási szerződés vagy eseti megbízási szerződés alapjánvégezte.Változás! Ne felejtse el a lap fejlécében az ekho típusánál jelölni, hogy azekho szerinti adózást a sport tevékenységével kapcsolatban (1), vagy egyébekho (2) –ra jogosító bevételeire tekintettel választotta!Amennyiben Ön a kifizetőt (20%) és az Önt terhelő (15%, 11,1%, 9,5%) ekhomegállapítását, bevallását és megfizetését átvállalta a kifizetőtől, úgy amegállapított ekhot negyedévente, a negyedévet követő hó 12. napjáig megkellett fizetnie. Az e nyilatkozat szerinti ekho alapját és fizetendő összegét – akifizetőtől átvállalt és az Önt terhelő összegek szerint külön – negyedévesbontásban a negyedév utolsó hónapjának kötelezettségeként most, az évesszemélyi jövedelemadó bevallás 1053-08-02-es lapján be kell vallania. Ennek ateljesítésére szolgálnak e lap 269-272. sorai. A „b” oszlopba az ekho alapjátkell beírnia, ez az az összeg, amely után az ekhot év közben meg kellett fizetnie(ekho kötelezettsége).A „c” oszlopba a kifizetőt terhelő – átvállalt 20% mértékű ekho (adónem 190)beírására szolgál. Ennek a megfizetése – a 9,5% mértékű ekho-t fizető

166magánszemélyeken kívül – minden esetben terheli a magánszemélyt, mivel ez akifizetőt terhelő ekho összege.A „d” oszlopban kell feltüntetni a 11,1% mértékű ekho összegét (adónem 193)akkor, ha Ön nyugdíjas, vagy az adóévben – minden más járulékalapot képezőjövedelmét, valamint minden ekho alapot képező bevételét figyelembe véve – anyugdíjjárulékot a Tbj. előírása szerint a járulékfizetési felsőhatárig megfizette(megfizeti). Ebben az esetben nincs eltérés a magánnyugdíjpénztári tag és nemmagánnyugdíjpénztári tag között.Az „e” oszlop a 15% mértékű ekho (adónem 191) beírására szolgál, feltéve,hogy Ön nem tartozik a „d” oszlopnál leírt körbe, és nem magánnyugdíjpénztáritag.Az „f” oszlopot akkor kell kitöltenie, ha nem tartozik a „d” oszlopnál leírtkörbe, de magánnyugdíjpénztári tagsággal rendelkezik. A 15% mértékű ekho ezesetben a 195-ös adónembe tartozik. Ilyen esetben ne feledje el, hogy a268. sorban az „f” oszlopban, az erre szolgáló helyen az adónemkód jelölés alattannak a magánnyugdíjpénztárnak az adónemkódját is be kell írnia, amelynektagja. (Az adónem kódokat az 1. sz. mellékletben találja).Fontos! 2010. november 1-től a magánnyugdíjpénztári tagság esetén a közterheta „NAV Magánszemélyt terhelő ekho beszedési számlára” (10032000-06056377) kell teljesíteni!A „g” oszlopban az a magánszemély tüntethet fel adatot, aki a valamelyMagyarországon kívüli EGT államban biztosított és rendelkezik E 101-es jelűigazolással.273. sor : Ekho alkalmazására tett nyilatkozat alapján adózott bevétel és azazt terhelő adó összesenEbben a sorban kell összesíteni a 269-272. sorokba írt, az ekhoalkalmazására tett nyilatkozata alapján átvállalt-adózott bevételeit éskötelezettségeit.274. sor: Ekho alkalmazására tett nyilatkozat alapján adózó általmegfizetett ekho adónem szerinti bontásbanE sor megfelelő oszlopaiba kell beírnia az Ön által az adóévben az adónemekszerint megfizetett ekho összegeit.275. sor: Ekho alkalmazására tett nyilatkozat alapján, az adózó általtovábbi fizetendő ekho (adónem szerinti bontásban)Abban az esetben, ha a 273. sor megfelelő oszlopába írt összeg nagyobb, mint a274. sor összege, a két sor különbözetét kell ebben a sorban a további fizetendő

167ekho összegét kell feltüntetnie. Ez(eke)t az összege(ke)t kell a bevallásbenyújtásáig megfizetnie.276. sor: Ekho alkalmazására tett nyilatkozat alapján, az adózó részérevisszajáró ekho (adónem szerinti bontásban)Abban az esetben, ha a 274. sor megfelelő oszlopába írt összeg nagyobb, mint a273. sor összege, a két sor különbözetét kell ebben a sorban feltüntetnie.Ez(eke)t az összege(ke)t bevallás benyújtásával egyidejűleg visszaigényelheti,illetve kérheti átvezetését más adónemre a ’17-es lap kitöltésével.Fontos! Abban az esetben, ha az ekho választására nem volt jogosult,Önnek nem keletkezik visszaigényelhető ekho összege! A jogosulatlanul ekhoszerint adózott jövedelmeiről, a 278-280. sorokban kell számot adnia.277. sor: A 273. sorból az ekho alkalmazására jogosító bevétel és befizetettadójaEnnek a sornak a „b” oszlopában kell feltüntetnie azokat a bevételeit, amelyekrenyilatkozatával a kifizetőtől az ekho alkalmazását kérte és egyben átvállalta akötelezettség teljesítését. A megfelelő oszlopokba, a bevételt terhelő, megfizetettekho összegét kell beírnia. Ne felejtse el az ekho alapjául szolgáló (254., 260.és 277. sor „b” oszlopában szereplő) összegeket az összes bevallásadásikötelezettség alá eső jövedelme megállapítása során (a bevallás 28. sor „d”oszlop) figyelembe kell venni.278. sor: A 273. sorból az ekho alkalmazására nem jogosító személyesközreműködésre tekintettel megszerzett bevétel és megfizetett adójaEbben a sorban azt a bevételt kell szerepeltetnie, amelyet társas vállalkozásbantörténő személyes közreműködése ellenértékeként kapott, azonban az ekhoalkalmazására Önt nem jogosította. Az Ön által 15, 11,1 és 9,5%-os mértékkelmegfizetett adót a „c”, „d”, „e”, „f”, illetőleg a „g” oszlopaiba írja be.Az ebben a sorban szereplő bevételt ne felejtse el a bevallás 5., illetőleg 6.sorában is szerepeltetni attól függően, hogy azt a személyes közreműködéseellenértékeként vagy azzal összefüggő költségtérítés címén kapta.E sor „a” oszlopába írja be a levont adóból a 9,5%-os személyi jövedelemadót,mert ezt a kifizető által levont személyi jövedelemadó előlegként kellfigyelembe vennie (65. sor).279. sor: A 273. sorból az ekho alkalmazására nem jogosító megbízásosjogviszony alapján megszerzett önálló tevékenységből származó bevétel ésmegfizetett adója

168Ebben a sorban azt a megbízásos jogviszonyból származó bevételét kellszerepeltetnie, amelyre nyilatkozatával nem választhatta volna az ekho-t. Az Önáltal 15, 11,1 és 9,5%-os mértékkel megállapított és befizetett adót a „c”, „d”,„e”, „f”, illetőleg a „g” oszlopba kell beírnia.E bevétele a személyi jövedelemadó szempontjából önálló tevékenységbőlszármazónak minősül, ezért azt a 9. sorban szereplő jövedelmeinél számításbakell vennie.Az „a” oszlopban tüntesse fel a 9,5%-os személyi jövedelemadót is, melyet akifizető által levont személyi jövedelemadó előlegként kell figyelembe vennie(65. sor).280. sor: A 273. sorból az ekho alkalmazására nem jogosító egyénivállalkozói jogviszonyból származó bevétel és megfizetett adójaEnnek a sornak a „b” oszlopában azt az egyéni vállalkozói jogviszonybólszármazó bevételét kell beírnia, amelyre nyilatkozatával nem választhatta volnaaz ekho-t. Az Ön által 15, 11,1 és 9,5%-os mértékkel megállapított és befizetettadót írja a „c”, „d”, „e”, „f”, illetőleg a „g” oszlopba. Ezt a bevételt egyénivállalkozói bevételként kell figyelembe vennie a 13-as laphoz készültútmutatóban foglaltak szerint.E sor „a” oszlopában tüntesse fel a 9,5%-os személyi jövedelemadót is, ezt akifizető által levont személyi jövedelemadó előlegként kell számításba vennie(65. sor).Abban az esetben, ha a 269-280. sor valamelyikében adatot tüntetett fel, olvassael a 1053-08-01-es lap 265. és 266. soraihoz tartozó útmutatót és az abbanfoglaltak szerint vegye figyelembe a 265. és 266. sorok „b” oszlopánakkitöltésénél a 269-280. sorok „b” oszlopában szereplő összegeket.A 1053-09-es lap kitöltéseFigyelem! A 2010. adóévre vonatkozóan az egészségügyi hozzájárulásfizetési kötelezettség szabályai jelentősen megváltoztak!Megszűnt a tételes egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség, ésváltoztak a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás szabályai is!Százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulási kötelezettség 134Százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség terheli azadózás rendjéről szóló törvény szerint a munkáltatót, kifizetőt (a továbbiakbanegyütt: kifizető) a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra134 Eho tv. 3-5. §

169jogosultakról, valamint a Tbj. törvény szerinti belföldi magánszemélynekjuttatott – a belföldi magánszemélyt az általa megszerzett – jövedelem után.Ha a jövedelem nem kifizetőtől származik, vagy a kifizető adót, adóelőlegetnem köteles megállapítani, a magánszemélynek kell az egészségügyihozzájárulást bevallani és megfizetni.A százalékos egészségügyi hozzájárulás mértéke 27%, de a törvénybenmeghatározott külön adózó jövedelmek után 14, 15 és 20%-os mértékű islehet.Mentes a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetése alól az ajövedelem, természetbeni juttatás, adóköteles béren kívüli juttatás és járulékalapjául szolgáló azon összeg, amely után a fennálló biztosítási jogviszonyratekintettel járulékfizetési kötelezettség – ideértve az egészségügyi szolgáltatásijárulékot is – keletkezik, valamint az a jövedelem, amely után az adót nem kellmegállapítani és/vagy megfizetni.Mentesül az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem, ha a lakásbérletijogviszony tárgyát képező lakás a bérbeadó állandó lakóhelye, kivéve, ha abérbeadó a lakást saját vállalkozása vagy vele együtt élő közeli hozzátartozója(élettársa) vállalkozása részére adja bérbe.Ha az őstermelői igazolvány alapján folytatott őstermelői tevékenységébőlszármazó bevétele a 600 000 forintot nem haladta meg, akkor egészségügyihozzájárulást nem kell fizetnie!Fontos! A magánszemély által külön jogszabály szerint felszolgálási díj címénmegszerzett bevételt, valamint a vendéglátó üzlet felszolgálójaként afogyasztótól közvetlenül kapott borravalót Önnél nem terheli 27%-osegészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség!Figyelem! A kifizetett osztalékra a kifizetés időpontjában hatályosrendelkezéseket kell alkalmazni! 135 Ez azt jelenti, hogy függetlenül az osztalékmegállapításának évétől, annak kifizetése időpontjában hatályos kulccsal kell azegészségügyi hozzájárulás összegét megállapítani, figyelembe véve ahozzájárulás-fizetés felső határát is.A teljesített befizetések figyelembevételével megállapított hiányt a bevallássalegyidejűleg kell megfizetni, illetve a túlfizetésként jelentkező egészségügyihozzájárulást visszaigényelheti, illetve a 1053-170-es lapon rendelkezhetsorsáról. A százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulási kötelezettséget főszabályként negyedéves bontásban kell bevallani.135 Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2007. évi CXXVI. törvény 483. §

170285. sor: A magánszemély 15%-os hozzájárulásaEzt a sort akkor töltse ki, ha Ön mezőgazdasági kistermelőként,mezőgazdasági kistermelőnek minősülő családi gazdálkodóként, vagy emagánszemélynek a családi gazdaságban nem foglalkoztatottkéntközreműködő, kistermelőnek minősülő tagjaként a tételesköltségelszámolást választotta, és az e tevékenységéből származó jövedelmeutáni bevallásadási kötelezettségének a nemleges bevallási nyilatkozatmegtételével tett eleget (a 1053-12-01-es lap 323. sorát kitöltötte).A hozzájárulás alapja az őstermelői tevékenységből származó, a 323. sorbanfeltüntetett bevétel 5%-a, a mértéke pedig 15%.A biztosított mezőgazdasági őstermelő a százalékos mértékű egészségügyihozzájárulás alapját csökkenti a járulékalappal.286. sor: A magánszemély 20%-os hozzájárulásaEzt a sort akkor töltse ki, ha Ön fizetővendéglátó tevékenységét nem egyénivállalkozóként végzi és e tevékenységéből származó jövedelmének adózására atételes átalányadózást választotta. Az egészségügyi hozzájárulás a tételesátalányadó 20%-a. A negyedéves kötelezettségeket a „g” oszlopban kellösszesítenie!Ha Ön fizetővendéglátóként nem a tételes átalányadózást választotta, akkorszázalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást nem kell fizetnie.287. sor: A magánszemély 27%-os hozzájárulásaEzt a sort akkor töltse ki, ha Önnek 27%-os mértékű egészségügyi hozzájárulástkell fizetnie.A kifizető hiányában, vagy ha a kifizető az adóelőleg alapját képező jövedelemután adót (adóelőleget) nem köteles megállapítani – a jövedelmet szerzőmagánszemély 27%-os mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet az adóévbenkifizetett, juttatott• az összevont adóalapba tartozó jövedelem adóelőleg-alap számításnálfigyelembe vett jövedelem,• a külön adózó jövedelmek közül• a természetbeni juttatások adóalapként meghatározott értéke,• a kamatkedvezményből származó jövedelem,• az egyösszegű járadékmegváltások,

171• a kisösszegű kifizetésekután.Ebben a sorban kell feltüntetnie a családi gazdaságban folytatott kiegészítőtevékenységnek minősülő tevékenységből származó, összevont adóalapotképező jövedelmét terhelő egészségügyi hozzájárulást. A családi gazdaságban –nem foglalkoztatottként – közreműködő családtag is e sorban nyilatkozikkötelezettségéről.Ha Ön egyéni vállalkozói igazolvány alapján családi gazdálkodó és amezőgazdasági őstermelőkre vonatkozó szabályok szerint adózik, akkor azegyéni vállalkozóként megfizetett járulékok alapját meghaladó családigazdálkodásból származó jövedelme után fizetendő hozzájárulást is itt tüntessefel.Abban az esetben, ha Ön az őstermelői tevékenységét nem egyéni vállalkozóiigazolvány birtokában végzi, az egészségügyi hozzájárulás alapját csökkenteniekell az őstermelői tevékenységével összefüggésben fizetett járulékok alapjával.Ebben a sorban kell bevallania a külföldi társaságtól a 10 000 forint egyediértéket meghaladó értékű üzleti ajándék utáni hozzájárulást is.27%-os egészségügyi hozzájárulás terheli az szja-törvény szerinti egyébjövedelmeket is!Itt kell szerepeltetni az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár – a tag kilépése, avárakozási idő letelte utáni – adóköteles kifizetésének összege után fizetendőegészségügyi hozzájárulást, a nyugdíj-előtakarékossági számláról a tulajdonosrészére kifizetett egyéb jövedelemnek minősülő összeg utáni ehokötelezettséget, valamint az önkéntes egészségpénztár és az önkéntesönsegélyező pénztár jogosulatlanul igénybe vett pénztári szolgáltatásánakösszege utáni eho kötelezettséget is. 136Ebben a sorban kell feltüntetni a kamatkedvezményből származó jövedelemután fizetendő 27%-os egészségügyi hozzájárulást, amelyet az adóévet követőjanuár 12-éig kell megfizetni. Ha a kamatkedvezmény év közben megszűnik, amegszűnés napját követő hónap 12-éig kell az egészségügyi hozzájáruláskötelezettséget megfizetni.A jövedelem utáni 27%-os hozzájárulást negyedéves bontásban kellmegállapítani és bevallani. Ne felejtse el a részösszegeket összesíteni a „g”oszlopban!136 Eho tv. 11. § (11) bekezdés

172A magánszemély 14%-os hozzájárulásaA következő öt sort (288-292. sorok) akkor töltse ki, ha Önnek a szja-törvényszerint külön adózó- vállalkozásból kivont,- értékpapír kölcsönzésből származó,- 25%-os adóterhet viselő osztalékból,- vállalkozói osztalékalapból,- árfolyamnyereségből,- ingatlan bérbeadásból 1 millió forintot meghaladójövedelme származott.Az említett jövedelmek után mindaddig meg kell fizetnie a 14%-os mértékűegészségügyi hozzájárulást, amíg biztosítási jogviszonyában a magánszemélytterhelő egészségbiztosítási járulék és az egyszerűsített közteherviselésihozzájárulásról szóló törvény alapján a magánszemélyt terhelő egyszerűsítettközteherviselési hozzájárulásból a természetbeni egészségbiztosítási járulékotkell figyelembe venni, valamint az előzőekben meghatározott jövedelmekután megfizetett százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás együttesösszege a tárgyévben el nem éri a 450 000 forintot (a továbbiakban:hozzájárulás-fizetési felső határ). Ahhoz, hogy ezt meg tudja állapítani,rendelkeznie kell a kifizető(k)től kapott igazolással, melye(ke)n az előzőekszerinti jogcímek szerepelnek.A 284-287. sorokban feltüntetett kötelezettséget az egészségügyi hozzájárulásifelső határ számításakor figyelmen kívül kell hagyni.288. sor: A kifizető által levont 14%-os mértékű hozzájárulásEbben a sorban a kifizető igazolása alapján, az általa igazoltan levont 14%-osmértékű hozzájárulás összegét szerepeltesse!289. sor: A megfizetett egészségbiztosítási járulék összegeEnnek a sornak a kitöltése akkor indokolt, ha a 288. és/vagy a 292. sor „g”oszlop(ok)ban szerepel adat. Ennek a sornak a kitöltéséhez rendelkeznie kell akifizetőtől kapott igazolással, amelyen a magánszemélyt terhelő, megfizetettegészségbiztosítási járulék és az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásrólszóló törvény alapján a magánszemélyt terhelő, megfizetett természetbeniegészségbiztosítási járulék összegei szerepelnek.290. sor: A 288. és 289. sorok összege

173Az előző két sor adatát összesítse ennek a sornak a „g” mezőjében. A 290. sor„f” oszlopában akkor szerepelhet adat, ha a kifizető által levont egészségügyihozzájárulás és a megfizetett egészségbiztosítási járulék együttes összegemeghaladja a hozzájárulás fizetési felső határt. Itt kell feltüntetnie a 450 000forintot meghaladó részt, amely azonban nem lehet több mint a 288. sor „g”oszlopában szereplő összeg.291. sor: A hozzájárulás-fizetés felső határáig (450 000 forintig) mégfennmaradó összegHa az előző 290. sor „g” mezőben szereplő adat nem éri el a 450 000 forintot,akkor ebben a sorban a 450 000 forint és a 290. sor „g” oszlopban szereplő adatkülönbségét írja be. Ha a 288-290. sorokban nem szerepel adat, de van sajátkötelezettsége, azaz a 292. sorban kötelezettséget kell szerepeltetnie, akkorebben a sorban 450 000 forintot kell feltüntetnie.Ez a szám azt mutatja meg, hogy a 292. sorban mekkora összeg szerepelhet!292. sor: A magánszemély 14 %-os hozzájárulásaAmennyiben Önnek negyedéves (előleg) kötelezettsége van a „b” – „e”oszlopokban a teljes kötelezettséget kell bevallania.A sor „f” oszlopát (az adóévet követően esedékes további kötelezettség) akkorkell kitöltenie, ha a kifizetőnek adott nyilatkozata ellenére az egészségbiztosításijárulék összege az adóévben nem éri el a 450 000 forintot. Ebben az esetben azegészségügyi hozzájárulást 6%-kal növelten kell mindaddig e sor „f” oszlopábanbevallania és a bevallás benyújtásáig megfizetnie, amíg a 450 000 forintot azemelt összeg el nem éri.Ugyanígy kell eljárnia akkor is, ha a kifizetőnek nem nyilatkozott arról, hogy atöbb kifizetőtől és/vagy magánszemélytől származó ingatlan bérbeadásbólszármazó jövedelme a naptári évben meghaladja az egymillió forintot, és így,nyilatkozat hiányában a kifizető nem vonta le az Önt terhelő egészségügyihozzájárulást.Az egyéni vállalkozó az „f” oszlopban tünteti fel, a 25%-os adót viselőosztalékjövedelmét terhelő 14% egészségügyi hozzájárulási kötelezettségeösszegét.Abban az esetben, ha a 290. sor „g” oszlopában szereplő kötelezettségentúlmenően van 14%-os mértékű egészségügyi hozzájárulás kötelezettsége,akkor annak összegét kell a 292. sor „g” mezőben szerepeltetnie. A „g”

174mező összege megegyezik a 292. sor „b” – „f” oszlopainak összegével, denem lehet több mint a 291. sorban szerepeltetett összeg!293. sor: A százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulásEbben a sorban összesítve írja be a 2010. évre vonatkozó százalékos mértékűegészségügyi hozzájárulást, azaz a 285.+286.+287.+292. sorok „g” oszlopainakösszegét.294. sor: Az adózó által befizetett százalékos mértékű egészségügyihozzájárulásAz Ön által 2010. évre befizetett egészségügyi hozzájárulást itt tüntesse fel.Ebben a sorban ne vegye figyelembe annak a hozzájárulásnak az összegét,amelyet a kifizető vont le Öntől.295. sor: A 14%-os mértékű hozzájárulásból a kifizető által túlvont összegEbben a sorban kell szerepeltetnie – amennyiben van – a 290. sor „f” oszlopbanszereplő összeget (a kifizető által 2010. évben – 14%-os egészségügyihozzájárulás címén – túlvont hozzájárulás), amely lehet például a felső határtmeghaladóan teljesített levonás miatt.Túlvont hozzájárulásnak minősül az is, ha például az ingatlan bérbeadásbólszármazó jövedelem – a kifizetőnek adott nyilatkozat ellenére – mégsem haladjameg az egymillió forintot.Abban az esetben, ha nincs túlvont hozzájárulás, ebben a sorban nem kell adatotfeltüntetnie!296. sor: Az adózó által befizetett százalékos egészségügyi hozzájárulás és akifizető által túlvont hozzájárulás összegeEbben a sorban a százalékos egészségügyi hozzájárulás címén az Ön általbefizetett és a kifizető által túlvont hozzájárulás összegeket együttesen kellfeltüntetnie. (A 294. és a 295. sor „g” oszlopokban szereplő összegek).297. sor: Az adóbevallással egyidejűleg még fizetendő százalékos mértékűegészségügyi hozzájárulásEzt a sort akkor kell kitöltenie, ha a 296. sor adata kisebb, mint a 293. sorösszege. Ebben az esetben Önnek még fizetendő százalékos mértékűegészségügyi hozzájárulási kötelezettsége van. A 293. sor összegéből vonja le a296. sor összegét és a különbséget írja be ebbe a sorba, amely a 291. sorban

175szereplő összegnél nem lehet nagyobb. Ezt az összeget a bevallás 89. sorábavezesse át.298. sor: Visszaigényelhető százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulásAmennyiben a 296. sor adata meghaladja a 293. sor adatát, akkor Önnekvisszaigényelhető százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulása keletkezett. A296. sor összegéből vonja le a 293. sor összegét, és a megmaradt összeget írja beebbe a sorba, majd a bevallás 90. sorába vezesse át.Az egészségügyi hozzájárulás elszámolására több példát talál a példatárban!Az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély, illetőleg nem egyénivállalkozóként a járulék kötelezettségének bevallásaFigyelem! A foglalkoztatótól kapott járulékigazoláson szereplő összegeket nemkell, nem szabad ezen a lapon járulékkötelezettség címén bevallani!Csak az alábbi esetekben kell a lapot kitöltenie:• A 1053-10-es lapon tesz eleget bevallási kötelezettségének amagánszemély, amennyiben valamely foglalkoztatóhoz fűződő biztosításikötelezettséggel járó jogviszonyára tekintettel, vagy azzal összefüggésbenjárulékalapot képező jövedelmet külföldi illetőségű jogi vagytermészetes személytől, illetőleg külföldi illetőségű más személytőlszerez 137 (tehát a bevallást nem a belföldi foglalkoztatótól kapottigazolásban szereplő járulékokról kell megtenni);• illetve az a magánszemély, aki vendéglátó üzlet felszolgálójaként afogyasztótól közvetlenül kapott borravaló után kíván járulékot fizetni.A foglalkoztató – akihez fűződő jogviszonyára tekintettel a természetes személyrészére a járulékalapot képező jövedelem juttatása történik – a természetesszeméllyel tett egybehangzó nyilatkozata alapján átvállalhatja atársadalombiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék (tagdíj) és az egészségbiztosításijárulék levonását, megfizetését és bevallását. Az átvállalt járulékkötelezettségteljesítéséért a foglalkoztató és a biztosított egyetemlegesen felelnek, ebben azesetben a magánszemélynek bevallási kötelezettsége nincs.Általános tudnivalók137 Tbj. 5. § (3) bekezdés

176A kitöltéshez a Tbj.-t 138 , valamint a törvény végrehajtásához kiadott Tbj. R.-t 139vegye alapul. 140Figyelem! 2010. január 1-től a társadalombiztosítási járulék mértéke 27%.A törvényben meghatározott természetes személy a járulékalapot képezőjövedelme után 27% társadalombiztosítási járulékot, 9,5% nyugdíjjárulékot(magánnyugdíjpénztári tagság esetén 1,5% nyugdíjjárulékot és 8% tagdíjat),valamint 6% egészségbiztosítási és 1,5% munkaerő-piaci járulékot fizet.Fontos! A 2010. november 1-jét követő időszakban esedékessé válójárulékokra, a magánnyugdíjpénztári tag után fizetendő nyugdíjjárulékmértéke 9,5%, az esedékes tagdíj mértéke 0%.A 27% társadalombiztosítási járulékot (301. sor „c” oszlop) meg kell osztani aNyugdíjbiztosítási Alap bevételét képező 24%-os nyugdíjbiztosítási, illetőleg azEgészségbiztosítási Alap bevételét képező 2% illetve a 2010. adóévtől 1%-osmunkaerő-piaci járulékra. A 2%-os mértékű egészségbiztosítási járulékból1,5% a természetbeni és 0,5% a pénzbeli egészségbiztosítási járulék.Hasonlóan elkülönítve kell a fizetendő egyéni járulékok bevallásának is elegettenni, ezért a 9,5% nyugdíjjárulék (magánnyugdíjpénztár tagja esetében 1,5%nyugdíjjárulék és 8% tagdíj, 2010. október 1-jét követően a nyugdíjjárulék9,5%, a tagdíj 0%), a 6% egészségbiztosítási járulék (amelyből a természetbeniegészségbiztosítási járulék 4%, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 2%),illetve az 1,5% munkaerő-piaci járulék egy sorban történő bevallása nemlehetséges.Változás! A 2010. évtől a magánszemély 1,5% munkaerő-piaci járulékotköteles fizetni.Több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony egyidejű fennállása esetén ajárulékalap után mindegyik jogviszonyban meg kell fizetni atársadalombiztosítási járulékot, a nyugdíjjárulékot és az egészségbiztosításijárulékot, a munkaerő-piaci járulékot, de a nyugdíjjárulékot együttesenlegfeljebb a járulékfizetési felső határig. Ez a felső határ 2010. évre naptári napi20 420 forint, egész évre számítva (365 x 20 420 =) 7 453 300 forint. 141 A138 a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX.törvény139 Tbj. végrehajtásáról szóló 195/1997. (XI.5.) Kormányrendelet140 A Tbj. fontosabb rendelkezései: Ki minősül foglalkoztatónak (4. § a) pont); biztosítottnak (5. §); kire nem terjed ki a biztosítás (11. §);járulékalapot képező jövedelem (4. § k) pont); járulékalapot nem képező jövedelem (21. §); milyen járulék fizetésére kötelezett afoglalkoztató és a biztosított (18. §); a járulékok fajtái és mértéke (19. § és a 26. § 2005. október 1-jétől hatályos (7)-(8) bekezdései); afoglalkoztató társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettsége (20.§); a biztosítottat terhelő egyéni járulék, a nyugdíjjárulék felső határa(24., 31. §)141 A Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló 2008. évi CII. törvény

177biztosított mindaddig köteles nyugdíjjárulékot (tagdíjat) fizetni, illetőleg afoglalkoztató a nyugdíjjárulék alapot képező jövedelmeiből a nyugdíjjárulékot(magánnyugdíjpénztár tagja esetén a tagdíjat is) levonni, amíg a biztosított nemnyilatkozik, hogy a nyugdíjjárulék alapot képező juttatásai együttesen elérték ajárulékfizetés felső határát. Az egészségbiztosítási járuléknak nincs felső határa.A biztosított nem fizet pénzbeli (2%) egészségbiztosítási járulékot a legalábbheti 36 órás munkavégzéssel járó, biztosítási kötelezettség alapjául szolgálómunkaviszonya mellett egyidejűleg fennálló további jogviszonyában.A vendéglátó üzlet felszolgálója döntése szerint, a fogyasztótól közvetlenülkapott borravaló után 15% nyugdíjbiztosítási járulékot fizethet, amely magábanfoglalja a nyugdíjjárulékot is. 142 A borravaló után egészségbiztosítási járulékotés magánnyugdíjpénztári tagdíjat nem kell fizetni. Figyelem! A borravaló címénmegszerzett jövedelemmel összefüggésben csak a 315-316. sor tölthető ki (havirészletezéssel)!A külföldről származó jövedelem megszerzése szerint kifizetésenként,jogviszonyonként külön-külön lapon kell a „c” oszlopban kötelezettségeketfeltüntetni. A 299. sor”a” oszlopban feltétlenül fel kell tüntetnie azt a napot,amelyen a 300-314. sorokban a kifizetés megtörtént!A nyomtatványon az erre szolgáló helyen (fejlécben) a lapszámot ne felejtseel feltüntetni. A bevallás első oldalán az erre szolgáló négyzetben jelezze,hogy a bevallásához hány darab 1053-10-es lapot csatol.Ne felejtse el a fejlécben a társadalombiztosítási azonosító jelét (TAJszámát) is feltüntetni!Ezen a bevallási lapon a biztosított egyéni vállalkozó saját járulékait nemvallhatja be!A 1053-10-es lap kitöltéseFigyelem! A kifizetett, juttatott járulékalapot képező jövedelmek nemösszevonhatóak, azokat kifizetésenként – külön-külön lapon bevallani,akkor is, ha egy kifizetőtől származnak is.299. A biztosításban töltött időEbben a sorban azt a hónapot/napot tüntesse fel, amikor valamelyfoglalkoztatóhoz fűződő biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyára142 Tbj. 26. § (7) bekezdés

178tekintettel, vagy azzal összefüggésben járulékalapot képező jövedelmetkülföldi illetőségű jogi vagy természetes személytől, illetőleg külföldi illetőségűmás személytől szerzett.300. sor: A 27%-os társadalombiztosítási járulék alapja 143Ebben a sorban kell feltüntetni a biztosítási jogviszonnyal összefüggésbenkifizetett, juttatott – a foglalkoztató által át nem vállalt – járulék alapját képezőjövedelem összegét abban az esetben, ha azt a 2010. adóévben szerezte meg,függetlenül annak nagyságától.Figyelem! A kifizetett, juttatott járulékalapot képező jövedelmek nemösszevonhatóak, azokat kifizetésenként – biztosítási jogviszonyonként – kellkülön-külön lapon bevallani, még akkor is, ha egy kifizetőtől származik.301. sor: A magánszemélyt terhelő 27%-os társadalombiztosítási járulékösszege 144Ebben a sorban kell feltüntetni – a 300. sor összegéből számítottan – amagánszemélyt terhelő 27% mértékű társadalombiztosítási járulék összegét.302. sor: A nyugdíjbiztosítási járulék összege (24%)Ebbe a sorba a 300. sor összegéből számítottan a magánszemélyt terhelő, akifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem után kiszámítottnyugdíjbiztosítási járulék összegét kell beírni.A nyugdíjbiztosítási járulékot a Magyar Államkincstárnál vezetett10032000-06056236 számú „NAV Nyugdíjbiztosítási Alapot megilletőbevételek beszedési számlá”-ra kell befizetnie.303. sor: A 1,5%-os természetbeni egészségbiztosítási járulék összegeEbben a sorban a 300. sor összegéből számítottan a magánszemélyt terhelő, akifizetett (juttatott) 27%-os járulékalapot képező jövedelem után kiszámítotttermészetbeni egészségbiztosítási járulékot kell feltüntetni.304. sor: A 0,5%-os pénzbeli egészségbiztosítási járulék összegeEbbe a sorba a 300. sorból számítottan, a magánszemélyt terhelő, a kifizetett(juttatott) járulékalapot képező jövedelem után kiszámított pénzbeliegészségbiztosítási járulék összegét kell beírni.143 Tbj. 20. §144 Tbj. 19. § (1) bekezdés

179Az egészségbiztosítási járulékot, és munkaerő-piaci járulékot a 10032000-06057749 számú „NAV Egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékbeszedési számlá”-ra kell befizetnie.305. sor: Az 1%-os munkaerő-piaci járulék összegeEbbe a sorba a 300. sorból számítottan a magánszemélyt terhelő, a kifizetett(juttatott) járulékalapot képező jövedelem után kiszámított munkaerő-piacijárulék összegét kell beírni.Számlaszám: 10032000-06057749 „NAV Egészségbiztosítási és munkaerőpiacijárulék beszedési számla”.306. sor: A magánszemély által fizetendő nyugdíjjárulék alapja 145A biztosított által fizetendő nyugdíjjárulék alapját képező jövedelem összegétkell beírni. A nyugdíjjárulék alapja azonos a társadalombiztosítási járulék alapjátképező jövedelemmel, azzal, hogy a foglalkoztatott az Szja törvény 69. §-aszerinti adóköteles természetbeni juttatás adóalapként megállapított értékének aszemélyi jövedelemadóval növelt összege után nyugdíjjárulékot nem fizet.A fizetendő nyugdíjjárulék alapjának kiszámításakor vegye figyelembe ajárulékfizetési felső határra vonatkozó szabályokat is.307. sor: A nem magánnyugdíjpénztár tag nyugdíjjárulékának összege(9,5%) 146A nem magánnyugdíjpénztári tag biztosítottnak a tárgyhónapban kifizetett(juttatott) társadalombiztosítási járulékalapot képező jövedelem – ide nem értveaz szja-törvény 69. § szerinti természetbeni juttatás személyi jövedelemadóvalnövelt adóalapként megállapított értékének összegét – után fizetendőnyugdíjjárulék összegét írja ide.Számlaszám: 10032000-06056236 „NAV Nyugdíjbiztosítási Alapot megilletőbevételek beszedési számla”.308. sor: A magánnyugdíjpénztár tag nyugdíjjárulékának összege (1,5%)Ebben a sorban kizárólag a magánnyugdíjpénztár tag biztosított által fizetendőnyugdíjjárulék összegét kell feltüntetni.Fontos! Ha Ön magánnyugdíjpénztár tagja, akkor a 2010. január 1-e és2010. szeptember 30-a közötti időszakban esedékes nyugdíjjárulék összege1,5%, míg a 2010. október 1-jét követő időszakban 9,5%.145 Tbj. 24. §146 Tbj. 19. § (2) bekezdés

180Számlaszám: 10032000-06056236 „NAV Nyugdíjbiztosítási Alapot megilletőbevételek beszedési számla”.309. sor: A magánnyugdíj-pénztárat megillető tagdíj összege 147Ebben a sorban a 306. sorból számított tagdíj összegét kell feltüntetni.Fontos! A 2010. január 1-je és 2010. szeptember 30-a között esedékes 8%tagdíjat az érintett magánnyugdíjpénztár részére megnyitott tagdíjbeszedésiszámlára kellett megfizetnie.Ha Ön magánnyugdíjpénztár tagja, a 2010. október 1-jét követően esedékestagdíj mértéke 0%, ezért a „c” oszlopban összeget nem írhat, de ne felejtseel a magánnyugdíjpénztár adónem kódját a „b” oszlopban feltüntetni!A magánnyugdíj-pénztárak adónemkódjai az 1. számú mellékletben találhatóak.310. sor: A magánnyugdíj-pénztárat megillető tagdíj kiegészítés összege 148Ebben a sorban a 306. sorban feltüntetett járulékalap alapján megállapított tagdíjkiegészítés összegét kell feltüntetni. A kiegészítés összege együttesen nemhaladhatja meg a nyugdíjjárulék- alap, (tagdíjalap) 10 százalékát.A magánnyugdíj-pénztárak adónem kódjai az 1. számú mellékletben találhatóak.311. sor: A magánszemély által fizetendő egészségbiztosítási és munkaerőpiacijárulék alapja 149A magánszemély által fizetendő egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékalapját képező jövedelem összegét írja ide, ami azonos a társadalombiztosításijárulék alapjával, azzal, hogy nem kell egészségbiztosítási és munkaerő-piacijárulékot fizetni a társadalombiztosítási járulékalapot képező természetbenijuttatás adóalapként megállapított értékének személyi jövedelemadóval növeltösszege után.312. sor: A természetbeni egészségbiztosítási járulék összege (4%) 150Ebbe a sorba a magánszemélyt terhelő 4%-os mértékű természetbeniegészségbiztosítási járulék összegét írja be.147 Tbj. 33. §148 Tbj. 51. § (9) bekezdés; 1997. évi LXXXII. törvény 26. § (5) bekezdés149 Tbj. 24. §150 Tbj. 19. § (3)-(6) bekezdés

181Számlaszám: 10032000-06057749 „NAV Egészségbiztosítási és munkaerőpiacijárulék beszedési számla”.313. sor: A pénzbeli egészségbiztosítási járulék összege (2%)Ebbe a sorba a 2%-os mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulék összegét írjabe. Ezt a sort nem kell kitöltenie abban az esetben, ha rendelkezik továbbilegalább heti 36 órás munkavégzéssel járó, biztosítási kötelezettség alapjáulszolgáló munkaviszonnyal.Számlaszám: 10032000-06057749 „NAV Egészségbiztosítási és munkaerőpiacijárulék beszedési számla”.314. sor: A munkaerő-piaci járulék összege (1,5%)Ebbe a sorba a magánszemélyt terhelő 1,5%-os mértékű munkaerő-piaci járulékösszegét írja be.Számlaszám: 10032000-06057749 „NAV Egészségbiztosítási és munkaerőpiacijárulék beszedési számla”.A vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapottborravalóFigyelem! A 315-316. sorokban a jövedelem megszerzése szerintihónap/hónapokban [(„a”-„l”) oszlopok] kell a kötelezettséget feltüntetni. Az„m” oszlopokban az összesítést kell elvégezni.315. sor: A borravaló összege 151Ebbe a sorba a borravaló címén kapott teljes összeget írja be akkor, ha, ezenösszeg után 15%-os mértékű nyugdíjbiztosítási járulékot kíván fizetni.316. sor: A borravalót terhelő nyugdíjbiztosítási járulék összege (15%)Ebben a sorban – a 315. sorban feltüntetett összeg után kiszámított – 15%-oskötelezettséget kell közölni.Számlaszám: 10032000-06056236 „NAV Nyugdíjbiztosítási Alapot megilletőbevételek beszedési számla”.A bevallásban visszaigényelhető adó, járulék, egyszerűsített közteherviselésihozzájárulás, egészségügyi hozzájárulás átvezetése, részleges kiutalása151 Tbj. 26. § (7) bekezdés

182Ha Ön a bevallás 80., 88., 90., vagy a 276. sorában (soraiban) visszaigényelhetőszemélyi jövedelemadót, nyugdíjjárulékot, egészségügyi hozzájárulást,egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást tüntetett fel, és azok együttes teljesösszegét nem kéri vissza, akkor rendelkezhet a visszajáró összeg más adónemretörténő átvezetésről, illetve az átvezetések után fennmaradó összeg kiutalásátkérheti. Abban az esetben, ha a különbözetnek csak egy részét kéri vissza, ezena lapon rendelkeznie kell a maradék összeg sorsáról. Ha Ön ezt a lapot kitölti,akkor a bevallás első oldalán az erre szolgáló helyen jelölje azt.Ha a bevallást a korábbi 1053-as (csökkentett adattartalmú 1053-as)bevallásának önellenőrzéssel történő helyesbítéseként nyújtja be, és a bevallás1053-16-01-es és/vagy 1053-16-02-es lapján kötelezettség-csökkenést mutatottki, ugyancsak a 1053-170-es lapot kell kitöltenie akkor, ha a visszajáró adóátvezetését, részösszegének kiutalását kéri.Ki kell tölteni a 1053-170-es lapot akkor is, ha az önellenőrzés a korábbimegállapított önellenőrzési pótlék önellenőrzéssel történő helyesbítésekövetkeztében az önellenőrzési pótlék összegének csökkenését tüntette fel, ésennek az összegnek az átvezetését, részleges kiutalását kéri.A 1053-170-es lap kitöltéseFigyelem! A főbizonylat száma az átvezetéssel és/vagy kiutalási kérelemmelérintett bevallás típusa (1053, 1053E, 10M29) mezőt ne felejtse el kitölteni! Acsökkentett adattartalmú 1053-as bevallás egyenértékű a teljes adattartalmú1053-as bevallással, az átvezetéssel és/vagy kiutalással érintett bevallás típusamezőbe szintén a 1053-at írja be!Ha átvezetési kérelmet nyújt be és a visszajáró adó más adónemre történőátvezetése mellett, a fennmaradó összeg kiutalását kéri, akkor a bevallásfőlapjának (C) mezőjében ezt X-szel kell jelölnie.Ha a visszajáró adóról a bevallásban nem rendelkezik, de később a visszajáróadó átvezetését, részösszegének kiutalását kéri, akkor az önálló ’17-es számúátvezetési kérelmet kell kitöltenie és benyújtania.Nincs szükség a 1053-170-es lap kitöltésére és benyújtására, ha Ön abevallás főlapjának (C) blokkjában a pénzforgalmi rendelkezéseknél „ateljes visszaigényelhető összeget, összegeket visszakéri” elnevezésűkódkockában X-szel jelöli, ha a visszajáró adó kiutalását kéri.A 1053-170-es lap átvezetési, kiutalási adatai:A 1053-170-es lapon az összeg-adatokat jobbra rendezve, előjel nélkül,forintban kell feltüntetni!Az átvezetési kérelmet a lap 01-20. soraiban az „a”-„h” oszlopokban kellkitölteni. A kitöltött sorok között nem lehetnek kihagyott sorok, a nyomtatványt

183folyamatosan kell kitölteni. A lap „Összesen” sorában a terhelendő, jóváírandóés kiutalandó adó összesített adatait kell kitölteni.A terhelendő adónemre vonatkozó oszlopok az „a”-„d” oszlopokban találhatók.A jóváírandó adónem oszlopai az „e”-„g” oszlopok. A kiutalandó összegfeltüntetésére a „h” oszlop szolgál.Az adónem főbizonylati sorszáma az „a”, az adónem kód a „b” és arövidített megnevezése a „d” oszlopba a bevallásban kimutatottvisszaigényelhető adó sorának megfelelő számát, adónem kódját és rövidítettnevét kell beírni az alábbiak szerint.Önellenőrzés„a” oszlop „b” oszlop „c” oszlopbevallás 80. sora 103 szjabevallás 88. sora 125 nyugdíjjárulékbevallás 90. sora 152 ehobevallás 276. sora190(191,193,195,197)ekhoÖnellenőrzés esetén, az „a” oszlopba a 1053-16-01 lap kötelezettség-csökkenéssorának számát és/vagy a 1053-16-02-es lap kötelezettség-csökkenés soránakszámát kell beírni. Ezekben az esetekben, az adónem kód „b” oszlopbaértelemszerűen csak a sorszámhoz tartozó, a 16-01-es lap „b” oszlopábantalálható kódot kell beírni. A terhelendő adónem rövidített megnevezése „c”oszlopba ugyancsak a sorszámhoz tartozó, a bevallás „a” oszlopában lévő adómegnevezésének rövidített nevét lehet beírni. Ha az önellenőrzés korábbiönellenőrzés önellenőrzési pótlékának helyesbítését szolgálja, akkor az „a”oszlopba a pótlék-csökkenés sorának számát, a „b” oszlopba a215 adónemkódot, a „c” oszlopba az Önellenőrzési pótlék rövidítettmegnevezést kell beírni.Ha az önellenőrzés a magánnyugdíj-pénztári befizetési kötelezettségcsökkenését eredményezi, akkor a visszajáró adó átvezetését nem a 1053-170-es lapon kell kérni, hanem külön a ’17-es bevalláson kell kezdeményezni.Azon adónem 3 jegyű kódját (az érintett sorokban megtalálhatók), amelyre azadózó akár részben, akár egészben a visszaigényelhető adót, kötelezettségcsökkenéstátvezettetni kívánja, az „e” oszlopba, az adónem rövidítettelnevezését pedig az „f” oszlopba kell beírni. Az átvezetni kívánt összeget a„d” és „g” oszlopokban kell forintban feltüntetni. Egy sorban egy adónemrőlcsak egy adónemre teljesíthető átvezetés. Korábbi önellenőrzési pótlékhelyesbítése esetén a 215-ös (Önellenőrzési pótlék) adónemről soronként szinténcsak egy adónemre kérhető átvezetés.A visszaigényelhető adó azon részösszegét, amelyet nem egy másik adónemrekíván átvezettetni, hanem a saját pénzforgalmi számlájára vagy pénzforgalmi

184számláról történő készpénzfizetés kézbesítése útján (postai címére) kívánátutaltatni, a „h” kiutalandó összeg oszlopban kell szerepeltetni. A visszajáróadó terhére kiutalandó adó összegét külön sorban kell feltüntetni, de úgy iskitölthető a „h” oszlop, ha az oszlop sorában egyidejűleg az „e”-„f”-„g”oszlopok a jóváírandó adóhoz tartozó adatok szerepelnek.A terhelendő adó összegének soronként meg kell egyeznie a jóváírandó, illetve akiutalni kért adó összegével. Azaz a „d” oszlop adatának meg kell egyeznie ajóváírandó adó összegével, ha csak átvezetést kér, és a „h” oszlopba írtösszeggel, ha kiutalást kér. Ha átvezetést kér, és a fennmaradó részösszegkiutalását is kéri, akkor soronként és összesen [d=g+h] összefüggésnek kellérvényesülni.Az esetleges köztartozásokra való visszatartás és átutalás csak a „h” oszlopbanszerepeltetett kiutalandó összeg erejéig történhet.Példa a 1053-170-es lap kitöltésre:Visszaigényelhető adó: a 1053-C lap 80. sor „c” oszlopában 80 000 forint,amely összegből az adózó 50.000 forintot az eho számlára kér átvezettetni,20 000 forintot az SZJA számlán kíván tartani, 10 000 forintot pedig kiutalnikér.Ssz. a b c d e f g h01. 80 103 SZJA 50 000 152 EHO. 50 00002. 80 103 SZJA 20 000 103 SZJA 20 00003. 80 103 SZJA 10 000 10 000Összesen 80 000 70 000 10 000Példa a 1053-170-es lap kitöltésére kötelezettség-csökkenést eredményezőönellenőrzés esetén:Visszaigényelhető adó: 1. sor 10 000. forint, amelyet saját számláján kívánhagyni, a 22. sor 13 000 forint, amelyből 6 000 forintot önellenőrzési pótlékrakér átvezetni és a fennmaradó 7 000 forint kiutalását kéri.Ssz. a b c d e f g h01. 1. 103 SZJA 10 000 103 SZJA 10 00002. 22 125 nyugdíj 13 000 215 Önell.pótl 6 000 7 000Összesen 23 000 16 000 7 000Ne felejtse el a lapot aláírni!AdótáblaNemzeti Adó- és VámhivatalMelléklet/1053

185Szja-törvény 30. §A 2010. évi jövedelmekre érvényes adókulcsok és adósávokA jövedelem nagyságaAz adómértéke0 – 5 000 000 forintig 17%5 000 001 forinttól850 000 forint és az 5 000 000 forinton felüli rész32%-aPélda a számított adó kiszámítására:Az adózó összevont adóalapja...5 100 000 FtAz adó kiszámítása:5 000 000 Ft adója..................... 850 000 Ft100 000 Ft (5 100 000 – 5 000 000) 32%-a 32 000 Ft5 100 000 Ft adója:.................... 882 000 FtSorszámA 1053-as bevallást érintő számlaszámokMegnevezésKöltségvetésiszámla száma1. Személyi jövedelemadó 10032000-060563532. Egészségbiztosítási és munkaerőpiacijárulék3. Nyugdíjbiztosítási Alapotmegillető bevételek10032000-0605774910032000-060562364. Egészségügyi hozzájárulás 10032000-060562125. Kifizetőt terhelő ekho 10032000-060563606. Magánszemélyt terhelő ekho 10032000-060563777. Magánnyugdíjpénztári tagtóllevont11,1%-os ekho8. Nyugdíjas vagy járulékfizetésifelsőhatár túllépés eseténfizetendő ekho10032000-0605638410032000-060563919. Ekho különadó 10032000-0605640110. Magánnyugdíjpénztári tagtóllevont15%-os ekho11. EGT államban biztosítottszemélytől levont ekho10032000-0605766010032000-06056425Adónemkód103188125152190191192193194195197

18612. Önellenőrzési pótlék 10032000-01076301215A NAV által közzétett, 2010-re alkalmazható üzemanyagárak (Ft/l) azAzzemanyagfajtájaI.Ft/literII.Ft/literIII.Ft/literszja-törvény 82. § (2) bekezdése alapjánIV. V. VI. VII. VIII.Ft/liter Ft/liter Ft/liter Ft/liter Ft/literIX.Ft/literX.Ft/literXI.Ft/literXII.Ft/literESZ-95 300 316 317 326 335 339 340 348 343 340 342 342ólmozatlanGázolajok 283 298 298 304 310 316 322 334 327 327 330 327Keverék 327 343 344 353 362 366 366 375 370 367 369 369LPGautógáz174 175 179 180 179 183 183 189 189 188 199 201Nyugdíjjárulék-fizetési felső határA nyugdíjjárulék-fizetési felső határt a 2010. évi Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló2009. évi CXXX. törvény naptári napi 20 420 forintban, egész évre számítva (365 x20 400 =) 7 453 300 forint összegben határozta meg.PénztárazonosítóA magánnyugdíj-pénztárak adóhatósági azonosítói, adónem kódjaiMegnevezésAdónem kódtagdíj0008 Aegon Magyarország Önkéntes ésMagánnyugdíjpénztárAdónem kódönellenőrzésipótlék261 4610016 Allianz Hungária Nyugdíjpénztár 262 4620019 Aranykor Nyugdíjpénztár 263 4630031 Budapest Magánnyugdíjpénztár 265 4650001 AXA Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár 266 4660013 Dimenzió Magánnyugdíjpénztár 267 4670021 Életút Első Országos Nyugdíjpénztár 268 4680022 Erste Bank Országos Önkéntes ésMagánnyugdíjpénztár269 4690006 Évgyűrűk Magánnyugdíjpénztár 270 4700014 Honvéd Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár 271 4710015 ING Magánnyugdíjpénztár 272 4720025 MKB Nyugdíjpénztár 273 4730002 OTP Magánnyugdíjpénztár 274 4740033 Postás Magánnyugdíjpénztár 275 475

1870037 Quaestor Magánnyugdíjpénztár 277 4770048 Vasutas Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár 278 4780028 VIT Nyugdíjpénztár 279 4790063 Generali Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár 282 482A támogatható civil szervezetek adószámáról és a felajánlásokkal kapcsolatban azalábbi helyeken kaphat felvilágosítást:www.nonprofit.huwww.civil.info.huNonprofit Információs és Oktató Központ Alapítvány zöld száma: 06/80/200-074A melléklet nyomdába adásának időpontjáig technikai számot kapott egyházak, valamint akiemelt költségvetési előirányzat technikai számaiSorszám Kedvezményezett Technikaiszám1. A költségvetési törvényben az Országgyűlés által a sajátköltségvetési fejezetében meghatározott kiemeltelőirányzat, melyet• Nemzeti Tehetség Program feladatai 18232. Magyar Katolikus Egyház 00113. Magyarországi Református Egyház 00664. Magyarországi Evangélikus Egyház 00355. "Igaz Béke" Egyház6. „ANHK” Az Örök Élet Egyháza173708397. „Igazság Oszlopa” Teljes Evangéliumi KeresztényEgyház8. „Olajfák” Gyülekezet091806339. A Jövő Hídja Szabadegyház081510. A Metafizikai Hagyomány Egyháza 0561

18811. A Sophia Perennis Egyháza100512. A Tan Kapuja Buddhista Egyház 025513. AGAPÉ Gyülekezet 026214. AKIA Egyház125615. Ámen Gyülekezet071216. Árkádia Fényeinek Spirituális Egyháza148317. ATMA - A szeretet egyháza18. Az Univerzum Egyháza1665064019. Bét Orim Reform Zsidó Hitközség20. Szeretet Szövetség1751098721. Boldog Évek Közösség22. Boldog Özséb Szeretet Egyháza1634108123. Boldog Teréz Anya Keresztény Egyház24. Budai Szerb Ortodox Egyházmegye1744042025. Budapesti Autonom Gyülekezet066426. Budapesti Kegyelem Metodista Gyülekezet138027. Budapesti Teljes Evangéliumi Gyülekezet 047528. Duna-Tisza Menti Unitárius Szórványegyházközség1593

18929. BUDDHISTA MISSZIÓ Magyarországi ÁryaMaitreya Mandala Egyházközösség034130. Calvary Chapel Egyház 157931. Ceglédi Gyülekezet116032. Csend Hangja Egyház 032733. Dávid Sátora Gyülekezet34. Derű Egyház35. Dharmaling Magyarország Buddhista Egyház16581524147636. Dzsaj Bhím Közösség37. Egyesítő Egyház1720074338. Egyetemes Szeretet Egyháza39. Élet Gyülekezete0413078140. Életenergia Közössége Független Szellemi Rend094941. Élő Ige Gyülekezet 048242. Élő Isten Gyülekezete43. Élő Szó Gyülekezete1548141444. Emberi Lehetőség Független Szellemi Rend061945. EMIH Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség(Statusquo Ante)128746. Erdélyi Gyülekezet 0334

19047. Esztergomi Teljes Evangéliumi Közösség ÚjszövetségiGyülekezet48. Evangéliumi Barátság Egyház0688089149. Evangéliumi Keresztények Gyülekezete086050. Evangéliumi Pünkösdi Közösség 013851. Ezoterikus Tanok Egyháza 054752. Fehérlótusz Közösség093253. Fény Gyermekei Magyar Esszénus Egyház119154. Fény Lovagjainak és Testvériségének Egyháza096355. Forrás Egyháza077456. Forrás Keresztyén Gyülekezet 023157. Független Történelmi Protestáns Egyház153158. Golgota Keresztény Gyülekezet 057859. Gyémánt Út Buddhista Közösség 004260. Hetednap Adventista Reformmozgalom 045161. Hetednapi Adventista Egyház 024862. Hetednapi Adventista Egyház „Reform Mozgalom”Nemzetközi Misszióegyesület63. Hindu Vaisnava Egyház1452117764. Hit Gyülekezete 0279

19165. Holisztikus Egy-Ház66. Immánuel Gyülekezet1696142167. Issihia Misztikus Központ 122568. Isten Egyháza 019069. Isten Gyülekezete – Egyesült Pünkösdi Egyház058570. Iszlám Egyház140771. Jászsági Gyülekezet085372. KELTA-WICCA Hagyományőrzők Egyháza114673. Keresztény Advent Közösség 008074. Keresztény Élet Központ 134275. Keresztény Testvéri Közösség 016976. Keresztyén Család Gyülekezet – ChristianFamily Church 049977. Khyenkong Karma Tharjay Buddhista Egyházközösség78. Konstantinápolyi Egyetemes PatriarchátusMagyarországi Orthodox Exarchátus79. Koreaiak Magyarországi és Közép-Európai KeresztényGyülekezete16030224097080. KOZMOSZ Univerzális Szeretet Egyház 069581. Közösség a Születés Méltóságáért112282. Krisztus Kegyelme Gyülekezet0901

19283. Krisztus Magyarországi Egyháza070584. Krisztus Szeretete Egyház062685. Krisztusban Hívő Nazarénus Gyülekezet067186. Kunszentmiklósi Boldog Isten Gyülekezete87. KVANUM ZEN Iskola Magyarországi Közössége1586110888. Lélek Egyház 133589. Magyar Brahmana Misszió 136690. Magyar Evangéliumi Egyház109891. Magyar Iszlám Közösség 055492. Magyar Jövőbelátók Egyháza93. Magyar Taoista Egyház1641087794. Magyar Vaisnava Hindu Misszió076795. Magyar Vallás Közössége 051696. Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség 010797. Magyarországi Bahá’i Közösség 031098. Magyarországi Baptista Egyház 028699. Magyarországi Biblia Szól Egyház 0097100. Magyarországi Bolgár Ortodox Egyház 0372101. Magyarországi Church Of God Egyház1012

193102. Magyarországi Csan Buddhista Közösség 0530103. Magyarországi Dzogcsen Közösség1469104. Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség0444105. Magyarországi Jehova Tanúi Egyház0406106. Magyarországi Karma-Kagyüpa Közösség 0059107. Magyarországi Keresztény Kínai-nyelvű Egyház1775Reneszánsz Templom108. Magyarországi Késői Eső Gyülekezet 0468109. Magyarországi Kínai Chanbuddhista Egyház1201110. Magyarországi Kopt Ortodox Egyház1397111. Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége 0389112. Magyarországi Lectorium RosicruciánumVallásközösség0437113. Magyarországi Metodista Egyház 0073114. Magyarországi Muszlimok Egyháza1050115. Magyarországi Örmény Apostoli Egyház0729116. Magyarországi Pantholokatolikus Tradicionális Egyház1689117. Magyarországi Román Ortodox Egyház 0293118. Magyarországi Szabadkeresztyén Gyülekezet 0217119. Magyarországi Szcientológia Egyház 0114120. Magyarországi Új Apostoli Egyház 0592

194121. Magyarországi Unitárius Egyház 0200122. Magyarországi Xuyun Buddhista Chan Központi Egyház1328123. Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége 0358124. Mantra Magyarországi Buddhista Egyház125. Maranatha Lelkiismereti és Ideológiai Egyházközösség17061270126. Mezőkövesdi Teljesevangéliumi Keresztény Gyülekezet1139127. Myrai Szent Miklós Keresztény Egyház1067128. Nagyboldogasszony Szeretet Egyház129. Názáreti Egyház17821074130. Négyszegletkő Apostoli Hit Nemzetközi Egyház0884131. Nyújtsd Ki Kezed Krisztusért Szeretet Gyülekezet 0509132. OM VISHWA GURU DEEP HINDU MANDIRVallási Közösség és Szellemi Iskola133. Omega Pünkösdi Gyülekezetek Hálózata134. Orosz Orthodox Egyház Magyar Egyházmegyéje(Moszkvai Patriarchátus)135. Örmény Apostoli Ortodox Egyház0303167203651263136. Öskeresztyén Apostoli Egyház 0152137. Ősmagyar Egyház0925138. Paksi Gyülekezet0750

195139. Paulus Evangéliumi Közösség140. Rime Buddhista Központ15551249141. Sekina Gyülekezet1232142. SHALOM Biblia Gyülekezetek 0145143. Sodalitas Mithraica Egyház1115144. Sri Sathya Sai Baba Székesegyháza145. Szabad Evangéliumi Egyház15000822146. Szakja Tasi Csöling Buddhista Egyházközösség1184147. Szangye Menlai Gedün, A Gyógyító Buddha Közössége 0523148. Székesfehérvári Keresztény Közösség Egyház 1359149. Szent Erzsébet Hívei Egyház1610150. Szent Kamill Keresztény Egyház1713151. Szent Margit Anglikán/ Episzkopális Egyház 0183152. Szeretet-Közösség Teljes Evangéliumi Egyház153. Szim Salom Progresszív Zsidó Hitközség17681373154. Szolnoki Gyülekezet0736155. Szőlőskert Keresztyén Közösség0396156. Szövetség Teljes Evangéliumi Gyülekezet0798

196157. Teljes Evangéliumi Keresztyén KözösségMAHANAIM Gyülekezet158. Teljesség Forrásának Egyháza01211490159. Tiszta Lelkű Emberek Egyháza1029160.Újszövetség Egyháza 1562161. Újszövetség Gyülekezet1036162. Usui Szellemi Iskola Közösség1799163. Üdvhadsereg Szabadegyház-Magyarország 0176164. Üdvösség Hirdetői Egyház1438165. Vishwa Nirmala Dharma Magyarországi Közössége0956166. Árpád Rendjének Jogalapja Tradicionális Egyház1809167. „Teremtő Lélek” Egyház1816168. „Szövétnek Keresztény Gyülekezet” 1830169. „Az Örök Végtelen Egyháza” 1847170. „Gondviselés Közösség Egyháza” 1861171. „Élő Vizek Folyói” Keresztény Egyház 1878172. A Tevékeny Szeretet Közössége 1885173. Szivárvány Gyülekezet 1892

197174. Mária Temploma Egyház 1902175. Élő Fény Egyház 1919176. A Keresztény Közösség Mozgalom a VallásiMegújulásért1926177. „Szeretet Hídja” Teljes Evangéliumi Keresztény Egyház 1933178. Út és Erény Közössége Egyház 1940179. Megújult Pünkösdi Roma Hitközösség 1957180. Silencio Hitközösség 1964181. De La Salle Szent János Egyház 1971182. Béke Gyülekezet 1988183. Hiszünk és Cselekszünk Kisegyház 1995184. NOÉ az Életért Közösség 2006185. Magyarországi Gó Egyház 2013186. Az Út Gyermekei Egyház 2020187. KIRKO Ezoterikus Intézeti Egyház 2037188. Jézus Krisztus Magyarországi Roma Keresztény Egyház 2044

198Példák a 1053-as bevallás egyes sorainak kitöltéséhezAz összevont adóalapba tartozó jövedelmek összegének megállapítása(adóalap-kiegészítés számítása)1. Nagy János munkavállalónak 2010-ben munkaviszonyból származó bérjövedelemadóalapjaként 3 810 000 forintot igazoltak a 10M30-as igazoláson, mely összeg az adóalapkiegészítésselnövelt összeg. A jövedelem alapja 3 000 000 forint. Az összevont adóalapösszegét a jövedelem 1,27-szereseként kell meghatározni!2. Nagy Jánosnak 2010. évre nevelőszülői díj címén 240 000 forintot fizettek, amely összegadóterhet nem viselő járandóság, ezért az adóalap-kiegészítés nem vonatkozik rá, változatlanösszegben kell az összevont jövedelmekbe számítani!3. A fentieken kívül Nagy Jánosnak 2010. október 4-én 635 000 forintot a nyugdíjelőtakarékosságiszámláról nyugdíj-szolgáltatásnak nem minősülő juttatáskánt fizettek ki.Mivel az 635 000 forint egyéb jogcímen kapott kifizetés után Nagy János köteles a 27%-osegészségügyi hozzájárulás megfizetésére, ezért a kifizetett összeg 78%-át kell az adóalapkiegészítésalapjaként figyelembe venni, azaz 495 300 forintot.A kifizetett összeg után Nagy Jánosnak 27%-os egészségügyi hozzájárulás fizetésikötelezettséget november 12-ig kellett fizetnie (a 1053-09-es lapon pedig be kell vallania 287.sor „e” oszlop).A bevallás vonatkozó sorainak kitöltése a következő:„a”„d” JövedelemMegnevezés(adóalapkiegészítékiegészítéssel)(adóalap-„b” Bevétel „c” Költségalapja)1. bérjövedelem 3 000 000 - - 3 810 00017. egyéb jövedelem 495 300 635 000 - 629 03119. nevelőszülői díj 240 000 - - 240 00027. összevont adóalap 3 810 000 - - 4 679 031A külszolgálatért kapott összeg adóköteles részének kiszámítása, a 1053-A lap 3. sorához1. A munkavállaló 10 napot töltött külszolgálatban. Napi 60 eurónak megfelelő összegűnapidíjat kapott, ami a 10 napra 600 eurónak felel meg. A 2010. évi törvényi rendelkezésekalapján a 600 euró bevétellel szemben költséget nem lehet figyelembe venni. Bevételnek amegszerzés, azaz a kifizetés napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank hivatalosdevizaárfolyamán átszámított 600 eurónak megfelelő forint összeg minősül.2. A Magyar Honvédség állományában lévő magánszemély 30 napot töltött el külföldön,műveleti területen. Részére napi 50 euró bérjövedelemként került kifizetésre. Bevételként az1 500 eurót, az 50%-ot azaz 750 eurót költségként, az 50%-ot meghaladó részt, azaz 750eurót, a külszolgálatért kapott jövedelemalapjaként kell figyelembe venni.A 3. sor „b” oszlopában a teljes összeget, a „c” oszlopba a költségként levonható összeget kellbeírnia. Az „a” oszlopba a „b” és „c” oszlopok különbségét, a „d” oszlopban pedig az „a”oszlop 1,27-szeresét tüntesse fel!A végkielégítés megosztása a 1053-A lap 8. sorához

1991. A magánszemély munkaviszonyból származó bérjövedelme 2010. október 31-éig (1. sor„a” oszlop) (a munkaviszony is ekkor szűnt meg)1 000 000 FtA végkielégítés 5 havi (törvényben meghatározott) összege500 000 FtÉv végéig hátra lévő hónapok száma2 hóAz 1 hónapra jutó rész 500 000 : 5 = ..100 000 FtA 2010. évi összevont adóalap bevallása:- az 1. sor (1. sor „a” oszlop) összegébe számít 1 270 000 Ft- a 8. sorba (2 x 127 000) 254 000 FtA végkielégítés összegéből 2011-re 300 000 Ft-ot kell átvinnie (50. sor). Ebben az esetben a17%-os kulccsal levont személyi jövedelemadó összegét is meg kell bontania. A 2010. évre(21 590 Ft/hó) 43 180 Ft vehető figyelembe az 65. sor összegében. A fennmaradó 64 7700 Ftrészt a 2011. évről benyújtandó 1153-as bevallásban kell majd, „a korábbi végkielégítésnek a2011. évben esedékessé vált, figyelembe vehető levont adóelőlegként” sorba kell beírni.Az adójóváírás számítása, a 1053-B lap 32. sora1. Kovács Tibor 2010-ben csak munkaviszonyból származó bérjövedelmet szerzett, melynekösszege 3 720 000 Ft volt (1. sor „a” oszlop). Adóalap kiegészítéssel számított összeg(3 720 000x1,27)= 4 724 000 Ft (1. sor „d” oszlop) Az adózó adójóváírást egyáltalán nemérvényesíthet, mivel a 2010. évi összes jövedelme (28. sor) a 4 698 000 Ft-ot meghaladta.2. Ha az első példában szereplő magánszemély munkaviszonyból származó jövedelmeadóalap kiegészítéssel csak 3 320 000 Ft lenne, de ingatlan bérbeadásából is szerzett volnaadóalap kiegészítéssel 1 510 000 Ft jövedelmet, adójóváírást akkor sem érvényesíthetne, mertaz összes bevallott (28. sor) jövedelme 4 830 000 Ft lenne, ami a 4 698 000 Ft értékhatártszintén meghaladná.3. Nagy Tibor 2010-ben 3 817 000 Ft munkaviszonyból származó bérjövedelmet szerzettadóalap kiegészítéssel. A jogosultsági hónapok száma 12, más jövedelme nem volt. Amagánszemélyt az adóévre csökkentett összegű adójóváírás illeti meg, mivel az összesjövedelme (28. sor) a 4 698 000 Ft-ot nem haladta meg.A csökkentett összeg kiszámítása:Az adózót megillető összeg a bér 17%-a, de legfeljebb 181 200 Ft lenne, ez azonbancsökkentendő (3 817 000-3 188 000) a 629 000 Ft 12%-ával, azaz 75 480 Ft-tal, így adolgozó 2010-ben adójóváírás címén 181 000- 75 480 = 105 720 Ft-tal csökkentheti aszámított adóját.4. Nagy Kázmér 2010. évi bevallásadási kötelezettség alá eső jövedelme adóalapkiegészítéssel (28. sor) 1 160 000 Ft. Az adóévben megszerzett bérjövedelme adóalapkiegészítéssel 1 200 000 Ft, a jogosultsági hónapok száma pedig 8 volt. Nagy Kázmér az őtmegillető adójóváírás összegét a következők szerint állapítja meg.A 1 200 000 Ft adóalap kiegészítéssel növelt bér 17%-a 204 000 Ft, tekintettel azonban a 8jogosultsági hónapra 8 x 15 100 Ft/hó, vagyis 120 800 Ft adójóváírás illeti meg.Az adóelőleg alapjának megállapításakor a kifizetőnek tévesen adott nyilatkozat miattkülön fizetendő 39 és 12%-os adó kiszámítása a 1053-C lap 63., 78. sorához1. Az adózó a kifizetőnek 300 000 forint tételes költséget jelölt meg. Ezzel szemben év végén,a számlával igazolt, ténylegesen figyelembe vehető költsége csak 180 000 forint. A két összegkülönbözete 120 000 forint, több mint az adóelőleg megállapításakor nyilatkozott költség 5%-

200a (ez kerül az üresen hagyott fehér téglalapba). A 120 000 Ft után, annak 39%-át, vagyis46 800 forintot (ez kerül a „c” oszlopba) kell adózónak további adóként megfizetnie.2. A fenti példa alapján nem kellene 39%-os adót fizetnie a magánszemélynek akkor, ha a kétösszeg különbözete nem lenne több 15 000 forintnál (a 300 000 forint 5%-ánál), azaz aténylegesen figyelembe vehető, igazolt kiadás 285 000 forint vagy annál magasabb összeglenne.3. Az 1. példa alapján, amennyiben adózó kötelezettsége levezetésekor a 77. sorbanadókülönbözetet mutat ki, akkor meg kell néznie, hogy az adókülönbözet abból keletkezett-e,hogy a ténylegesen elszámolható költség alacsonyabb, mint az adóelőleg-nyilatkozatábanközölt költség. Amennyiben a befizetendő különbözet az helytelen adóelőleg-nyilatkozatkövetkezménye, és 10 000 Ft-ot meghaladja az e miatti fizetési kötelezettsége, úgy további12% adót kell felszámítania (78. sor) és megfizetnie bevallásával egyidejűleg.A korábbi végkielégítésnek a 2010. évben esedékessé vált, figyelembe vehető levontadóelőlege kiszámítása 1053-C lap 68. sorához1. A kifizető 2009. augusztus hónapban (a munkaviszony megszűnésével egyidejűleg) 12hónapra 1 200 000 Ft törvényben meghatározott végkielégítést fizetett (1 hónapra 100 000 Ftjut) és a 18% adóelőleget, azaz 216 000 Ft-ot levonta, amelynek egy havi összege 18 000forint. A 2009. évi adóbevallásába a magánszemély a szabályoknak megfelelően a 4 hónaprajutó végkielégítést és annak az adóelőlegét írta be.Ennek megfelelően a 2010. évi adóbevallásába a további 8 hónapra jutó összeget, azaz 8 x100 000 = 800 000 forintot kell a 9. sor „a” oszlopába beírnia. Az adóalap-kiegészítésselnövelt (800 000 x 1,27)= 1 016 000 Ft-ot a 9. sor „d” oszlopába írja be! Figyelembe veheti a2009-ben levont adóelőlegből 8 x 18 000 = 144 000 Ft, ezt kell az 68. sorban feltüntetnie.A járulékfizetési felső határt meghaladóan levont, visszaigényelhető nyugdíjjárulékösszegének kiszámítása a 1053-C lap 88. sora1. Ha Ön 2010. július 1-jétől december 31-jéig állt biztosítási jogviszonyban, és ez alatt az időalatt kieső ideje nem volt, legfeljebb 184 x 20 420, vagyis 3 754 888 forint után kötelezett a9,5%-os mértékű, összesen 356 714 forint nyugdíjjárulék megfizetésére.2. Ha Ön 2010. január 1-jétől december 31-jéig biztosítási jogviszonyban állt, dekeresőképtelensége miatt június 1-jétől június 30-áig (30 napig) táppénzt kapott, úgy a 365 x20 420, vagyis 7 453 300 forint éves nyugdíjjárulék fizetési felső határt a 30 x 20 420, vagyis612 600 forinttal csökkentenie kell. Ön ebben az esetben legfeljebb a 7 453 300 – 612 600,vagyis 6 840 700 forint után kötelezett a 9,5%-os mértékű, összesen 649 867 forintnyugdíjjárulék megfizetésére.A 2010. évben érvényesíthető adókedvezmények kiszámítása, a 1053-B lap kitöltéseAz adókedvezmény kiszámítása, a jövedelemkorlátra tekintettel:1. Kedves Mária éves összes jövedelme (28. sor „d” oszlop) 2010. évben 4 572 000 Ft volt.Lakáscélú hitel halasztott kedvezményét 500 000 Ft után kívánja érvényesíteni (37. sor),ennek 40%-a 200 000 Ft lenne, de legfeljebb 120 000 Ft adókedvezményt érvényesíthetne.

201E kedvezmény esetében a jövedelemkorlát számítása nem az adóalap-kiegészítésselszámított éves összes jövedelem alapján történik, hanem a tényleges jövedelem figyelembevételével.A tényleges jövedelme (28. sor „a” oszlopa), melyet az adóalap-kiegészítés nélkül is ki kellettszámítania 3 600 000 Ft volt.A jövedelemkorlátra tekintettel csökkenteni kell az igénybe vehető kedvezmény összegét azalábbiak szerint:Tényleges összes jövedelem: ................... 3 600 000 FtJövedelem korlát: ........... ......................... 3 400 000 FtMeghaladó rész: ............. ......................... 200 000 Ft, ennek 20%-a = 40 000 Ft.Az igénybe vehető kedvezmény összege: 120 000 Ft – 40 000 Ft = 80 000 Ft.Képzési költségként befizetett összeg halasztott kedvezményének kiszámítása,a 1053-B lap 45. sora1. Szép Gézának a „Tudás Egyetem” által 2006. évre vonatkozó igazolása alapján, halasztottkedvezményként 650 000 forint befizetett tandíjat igazolt. A hallgatói jogviszonya2008. évben szűnt meg. Szép Géza a 2008. évi adóbevallásában 90 000 forintot felsőoktatásitandíj halasztott kedvezményeként igénybe vett. A 2009. évben 250 000 Ft kedvezmény alapfigyelembe vételével 75 000 Ft kedvezményt érvényesített.A 2010. évre 3 200 000 Ft összes jövedelemmel számolva igénybe vehető kedvezménykiszámítása:Igazolt, befizetett összeg: .........................650 000 Ft2008-ban igénybe vett kedvezmény:........90 000 FtA 2008. évi kedvezmény alap: ................. (90 000/30)*100 = 300 000 FtA 2009-ben igénybe vett kedvezményalap:250 000 FtA 2010. évben figyelembe vehető kedvezmény alap100 000 Ft**Ezt az összeget kell a 1053-B lap 45. sor „a” oszlopába képzési költség halasztottkedvezmény alapjaként beírnia.A 2010. évben lehetősége van még 100 000 Ft kedvezmény alap után 30 000 Ft halasztottkedvezmény érvényesítésére, melyet a 45. sorban kell feltüntetnie.Ezzel az összeggel lezárult a képzési költségként befizetett összeg után halasztott módontörténő kedvezmény érvényesítési lehetőség.2. Ha a fenti példából kiindulva a 2010. évre 3 600 000 Ft összes jövedelemmel számolva, azigénybe vehető kedvezmény kiszámítása a következő:Jövedelem korlát: ........... .........................3 400 000 FtA 200 000 Ft felettes rész 20%-a: ............40 000 FtIgénybe vehető kedvezmény (100 000 – 40 000):60 000 FtA halasztott kedvezmény alapja:..............350 000 FtÉrvényesíthető kedvezmény alap [(60 000/30)*100]:200 000 Ft**Ezt az összeget kell a 1053-B lap 45. sorába beírnia.A 2009. évben 200 000 Ft kedvezmény alap figyelembe vételével 60 000 Ft kedvezménytérvényesített.A 2010. évben lehetősége van még 150 000 Ft kedvezmény alap után 45 000 Ft halasztottkedvezmény érvényesítésére, melyet a 45. sorban kell feltüntetnie.Ezzel az összeggel lezárult a képzési költségként befizetett összeg után halasztott módontörténő kedvezmény érvényesítési lehetőség.

202A felnőttképzési díj halasztott kedvezményének kiszámítását is az előző két példa alapjánkell elvégezni.Az ingatlan értékesítéséből származó jövedelem és adója1053-04-es lap a 161. soraPéldák az ingatlanértékesítésből származó jövedelem kiszámítására és bevallására1. Kiss József az önkormányzattól a 2006-ban megvásárolt lakását 2010-ben eladta 3 500 000forintért. A szerzéskori érték (az önkormányzatnak ténylegesen kifizetett összeg) 300 000forint, az egyéb költségek (hirdetés, közvetítői díj) 200 000 forint.A jövedelem kiszámítása:Bevétel („b” oszlop)Költség („c” oszlop)(300 000 + 200 000) -Számított összeg:Jövedelem („d” oszlop) a számított összeg 30%-a:Adó („e” oszlop) a 900 000 Ft 25%-a3 500 000 Ft500 000 Ft3 000 000 Ft900 000 Ft225 000 Ft2. Ha az 1. példa szerinti ingatlannak nem csak Kiss József, hanem a házastársa is atulajdonosa volt, akkor a jövedelmet a tulajdoni hányadoknak megfelelő arányban megkell osztaniuk. Mindkettőjüknek bevallást kell benyújtania. Ekkor mindkettőjükbevallásában a következők szerint kell az adatokat feltüntetni.Bevétel („b” oszlop)1 750 000 FtKöltség („c” oszlop)- 250 000 FtSzámított összeg1 500 000 FtJövedelem („d” oszlop) a számított összeg 30%-a:450 000 FtAdó („e” oszlop) a 450 000 Ft 25%-a112 500 Ft3. Ha az 1. példa szerinti adózó a jövedelméből 900 000 forintot a bevallás benyújtásáigigazoltan saját maga részére, idősek otthonában biztosított férőhely megszerzésére fordította,akkor a bevallást a következők szerint kell kitöltenie:Bevétel („b” oszlop)3 500 000 FtKöltség („c” oszlop)- 500 000 FtSzámított összeg3 000 000 FtJövedelem („d” oszlop) a számított összeg 30%-a:900 000 FtAdó („e” oszlop) a 900 000 Ft 25%-a225 000 Ft,a 900 000 Ft 25%-os adója, azaz 225 000 Ft. A „d” oszlopban szereplő 900 000 Ftjövedelmet és az „e” oszlopban feltüntetett, levont 225 000 Ft adót a bevallás 06-01-eslapján a cél szerinti felhasználásról, a 209. sorban kell feltüntetnie. A 209. sor „a”oszlopba a 900 000 Ft-ot, és a „b” oszlopba a 225 000 Ft-ot kell beírnia.4. Kovács Kázmér 2007-ben értékesített régi lakásának bevételéből származó 3 000 000 Ftadóköteles jövedelmét teljes egészében lakásszerzési kedvezmény alapjaként érvényesítette a2007-ben 12 000 000 Ft-ért vásárolt új építésű lakásánál. Ezért nem fizetett személyijövedelemadót az ingatlanértékesítéséből származó jövedelme után 2007. évi bevallásában.2010. évben az újépítésű lakását eladta 16 000 000 Ft-ért.A jövedelem számítás és a bevallás kitöltése a következő:Bevétel („b” oszlop)..............................Költség („c” oszlop)..............................16 000 000 Ft12 000 000 Ft

203Számított jövedelem..............................Korábbi lakáscélú kedvezmény alapja .. + 3 000 000 FtSzámított összeg……………………….7 000 000 FtJövedelem a számított összeg 60%-a: ...4 200 000 FtAdóköteles jövedelem („d” oszlop) .....Adó a 4 200 000 Ft 25%-a („e” oszlop)4 000 000 Ft4 200 000 Ft1 050 000 Ft5. Nagy Bálint a 2005-ben 26 000 000 Ft-ért vásárolt üdülőjét 38 000 000 Ft-ért értékesítette2010-ben.A jövedelem számítás és a bevallás kitöltése a következő:Bevétel („b” oszlop)..............................38 000 000 FtKöltség („c” oszlop).............................. - 26 000 000 FtSzámított, egyben adóköteles jövedelem („d” oszlop)12 000 000 FtA példa szerinti esetben, a jövedelem csak akkor lenne csökkenthető, ha az üdülőt 2011-ben,illetve ennél későbbi évben értékesítené. Így a 25% mértékű adót, azaz 3 000 000 Ft-ot kell az„e” oszlopba beírni és a bevallás benyújtásának határidejéig megfizetni.6. Nagy Bálint az 1997-ben 2 500 000 forintért vásárolt telkét 14 700 000 forintért adta el2010-ben. Egyéb költségeinek (illeték, ügyvédi költség) együttes összege 800 000 forint. Azadó kiszámítása a következő:Bevétel („b” oszlop)14 700 000 FtKöltség („c” oszlop) 2 500 000 + 800 000=- 3 300 000 FtSzámított jövedelem11 400 000 FtLevonandó a 11 400 000 Ft 80%-a- 9 120 000 FtJövedelem („d”) oszlop2 280 000 FtAdó („e” oszlop) 2 280 000 Ft 25%-a570 000 FtHa a példánkban szereplő adózó, az eladott telket 1995-ben vagy azt megelőzően szereztevolna, akkor a 11 400 000 forintos számított jövedelem 100%-át levonhatná a számítottösszegből, vagyis adóköteles jövedelme nem keletkezne, ezért a bevételét sem kellenebevallania.Az ingó értékesítéséből származó jövedelem utáni adó kiszámítása a 1053-04-es lap163. sora1. Az ingó értékesítéséből származó jövedelem 800 000 forint. Ennek 25%-os adója 200 000forint lenne, de a 200 000 forintos mentességre tekintettel a 200 000 Ft 25%-át, vagyis 50 000forintot le kell vonni, ezért e sor „e” oszlopába 150 000 forintot kell az adózónak írnia.A 2009. évben kifizetett osztalékelőleg adójának a 2010. évben történő elszámolása a1053-04-es lapon2009. évben kifizetett osztalékelőleg: 100 00025%-os adó: 25 0002010. évben realizált osztalék 100 0001/1. Jövedelem Adó169. sor 25%-os osztalék: 100 000 25 000179. sor Összesen: 100 000 25 00061. sor 2010. évi adó összege összesen: 25 000

20466. sor Kifizető által 2009-ben levont adó: 25 00079. sor Fizetési kötelezettség: 02010. évben realizált osztalék 80 0001/2. Jövedelem Adó169. sor 25%-os osztalék: 80 000 20 000179. sor Összesen: 80 000 20 00061. sor 2010. évi adó összege összesen: 20 00066. sor Kifizető által 2009-ban levont adó: 25 00069. sor Fizetési kötelezettség: 080. sor Visszaigényelhető: 5 0002010. évben realizált osztalék 110 0001/3. Jövedelem Adó168. sor 25%-os osztalék: 110 000 27 500179. sor Összesen: 110 000 27 50061. sor 2010. évi adó összege összesen: 27 50066. sor Kifizető által 2009-ban levont adó: 25 00067. sor Kifizető által levont adó: 2 50071. sor Adózót terhelő adó (előleg) a II. negyedévre: 076. sor Levont, befizetett adó: 27 50079. sor Fizetési kötelezettség: 0A 2010. évben képződött és 2010. december 31-éig lezárult ellenőrzött tőkepiaci (tőzsdei)ügyletből származó jövedelem/veszteség bevallása, valamint, az adókiegyenlítésszámítása, 1053-06-01 lap 212-220. sorok1. Ebben a példában nyomon követjük, hogyan alakult Kovács János ellenőrzötttőkepiaci ügyleteivel kapcsolatos adókiegyenlítés számítása 2010-2012 években.2010. év2.1 Kovács Jánosnak 2008-ban és 2009-ben nem volt vesztesége. 2008-ban 500 000 Ft,2009-ben 1 000 000 Ft jövedelmet ért el. A 2010. évben 1 750 000 veszteséget közölt(1053-04-es lap 174. sor „a” oszlopa).A bevallás 1053-06-01-es lapjának kitöltése:Sor száma Adókiegyenlítés számítása A jövedelem adója A veszteség adójaAdókiegyenlítési keret ------------------------- -------------------------212. 2008. év 100 000 -------------------------213. 2009. év 200 000 -------------------------214. 2010. év 0 -------------------------215. Adókiegyenlítési keret összesen 300 000 --------------------------Adókiegyenlítésre jogosító összeg -------------------------- --------------------------216. 2008. év -------------------------- 0217. 2009. év -------------------------- 0218. 2010. év -------------------------- 350 000219. Adókiegyenlítésre jogosító összegösszesen-------------------------- 350 000220. Adókiegyenlítés miatt befizetettadóként figyelembe vehető-------------------------- 300 000** Ezt az összeget kell a bevallás 75. sorában feltüntetni.A bevallás 1053-04-es lapjának kitöltése:

205Sor száma „a” „b” „c” „d” „e”174. 1 750 000 -------------- -------------- 0 02011. év2.2 Adózó János 2011-ben 350 000 Ft veszteséget számolt ki. Mivel 2010-ben „elköltötte”az adókiegyenlítési keretét, így adókiegyenlítést nem vehet figyelembe a bevallásában.A bevallás 1153-06-01-es lapjának kitöltése:Sor száma Adókiegyenlítés számítása A jövedelem adója A veszteség adójaAdókiegyenlítési keret ------------------------- -------------------------212. 2009. év 0 -------------------------213. 2010. év 0 -------------------------214. 2011. év 0 -------------------------215. Adókiegyenlítési keret összesen 0 --------------------------Adókiegyenlítésre jogosító összeg -------------------------- --------------------------216. 2009. év -------------------------- 0217. 2010. év -------------------------- 50 000*218. 2011. év -------------------------- 70 000219. Adókiegyenlítésre jogosító összegösszesen-------------------------- 120 000220. Adókiegyenlítés miatt befizetettadóként figyelembe vehető-------------------------- 0* A 1053-as bevallás 219. és 220. sorában feltüntetett összeg különbözete.A bevallás 1153-04-es lapjának kitöltése:Sor száma „a” „b” „c” „d” „e”174. 350 000 -------------- -------------- 0 02012. év2.3 Adózó János 2012-ben 50 000 Ft összes nyereséget realizált. Tekintettel arra, hogy a2010. és 2011. évi vesztesége 120 000 Ft, így az adókiegyenlítésre jogosító összegből10 000 Ft-ot érvényesíthet.A bevallás 1253-06-01-es lapjának kitöltése:Sor száma Adókiegyenlítés számítása A jövedelem adója A veszteség adójaAdókiegyenlítési keret ------------------------- -------------------------212. 2010. év 0 -------------------------213. 2011. év 0 -------------------------214. 2012. év 10 000 -------------------------215. Adókiegyenlítési keret összesen 10 000 --------------------------Adókiegyenlítésre jogosító összeg -------------------------- --------------------------216. 2010. év -------------------------- 50 000217. 2011. év -------------------------- 70 000218. 2012. év -------------------------- 0219. Adókiegyenlítésre jogosító összegösszesen-------------------------- 120 000220. Adókiegyenlítés miatt befizetettadóként figyelembe vehető-------------------------- 10 000** Ezt az összeget kell a 1253-as bevallás 75. sorában feltüntetni.A bevallás 1253-04-es lapjának kitöltése:

206Sor száma „a” „b” „c” „d” „e”174. 0 -------------- -------------- 50 000 10 000A 2010. évben képződött és 2010. évben lezárult csereügyletből származójövedelem/veszteség megállapítása és bevallása ügyletenként, 1053-06-02 lap 232-240.sorok1. Kockáztató Béla a 2010. évben 4 csereügyletet kezdett el és ezen ügyletek le is zárultakmég ebben az évben.A bevallás 1053-06-01-es lapjának kitöltése a következő:Sor száma „a” Csereügyletjövedelme„b”Csereügyletvesztesége„c”222. Adott csereügylet 100 000 0223. Adott csereügylet 50 000 0224. Adott csereügylet 0 30 000225. Adott csereügylet 10 000 0226. Csereügyletből származójövedelem összesen227. Csereügyletből származóveszteség összesen160 000* -------------------------------------------------- 30 000* Ezt az összeget kell a 1053-04-es lap 173. sorának „d” oszlopába beírni, a 25% mértékkel megállapítottadó összegét (40 000 Ft) pedig e sor „e” oszlopában kell feltüntetni. Nem számítható össze az egyikügyleteken elért jövedelem, a másik ügylet veszteségével!Az adóévben képződött és a 2010. adóéven túlnyúló csereügyletből származójövedelem/veszteség ügyletenként és az adókiegyenlítés számítása és bevallása 1053-06-02 lap 232-240. sorok1. Kockáztató Béla adóéven túlnyúló csereügyleteket is bonyolít. Ezek sajátossága, hogyaz azonos ügylet egyik évi veszteségét a másik év eredményével szembe állíthatja, és azadókiegyenlítés módszerével a bevallásában elszámolhatja.Ebben a példában nyomon követjük, hogyan alakul Kockáztató Béla csereügyleteivelkapcsolatos adókiegyenlítés számítása 2009-2011. években.1.1 Kockáztató Béla 2008. évben három ügyletéből kettőben jövedelmet, egybenveszteséget realizált.A bevallás 0853-05-02-es lap kitöltése:SorszámaÜgyletjövedelemadóveszteségadógöngyölítettkeretösszeg„f”göngyölítésrejogosítóösszeg„g”„a” „b” „c” „d” „e”211. 1-es 200 000 50 000 0 0 50 000 0212. 2-es 150 000 37 500 0 0 37 500 0213. 3-as 0 0 70 000 17 500 0 17 500217. Összes 350 000 -------- ----------- -------- ----------- -------------jövedelem--- ---- ---218 Összes ----------- -------- 70 000 -------- ----------- -----------

207veszteség -- --A bevallás 0853-05-01-es lapjának kitöltése:Sor száma „a” „b” „c” „d” „e”174. --------- -------------- -------------- 350 000 87 5001.2 Kockáztató Béla 2009. évben három ügyletéből kettőben jövedelmet, egybenveszteséget realizált.A bevallás 0953-06-01-es lap kitöltése:Sorszámaügylet„a”jövedelem„b”adó„c”veszteség„d”adó„e”göngyölítettkeretösszeg„f”göngyölítésrejogosítóösszeg„g”adókiegyenlítésösszege„h”211. 1-es 0 0 100 000 25 000 50 000 25 000* ---------------212. 2-es 80 000 20 000 0 0 57 500 0 ---------------213. 3-as 50 000 12 500 0 0 12 500* 17 500 ---------------217. Összes 130 000 -------- --------- -------- ----------- ------------- ----------jövedelem-------218. Összes ---------- -------- 100 000 -------- ----------- ----------- ----------veszteség ------219. Adókiegyenlítés miatt, befizetett adóként figyelembe vehető összeg 37 500*A bevallás 65. sorába az „f”-„g” oszlop adatait figyelembe véve megállapított összeget kell beírni. A példabeliesetben az 1-es ügyletben a 25 000 jogosító összegre van fedezet, így azt teljes egészében, míg a 3-as ügyletesetében csak a fedezet erejéig számolhat az adókiegyenlítés összegével. A leírtak szerint, a 25 000+12 500=37 500 Ft került a 65. sorba.A bevallás 0953-05-ös lapjának kitöltése:Sor száma „a” „b” „c” „d” „e”174. --------- -------------- -------------- 130 000 32 5001.3 Kockáztató Béla 2010. évben három ügyletéből kettőben veszteséget, egybenjövedelmet realizált.A bevallás 1053-04-es lap kitöltése:Sorszámaügyletjövedelemadóveszteségadógöngyölítettkeretösszeg„f”göngyölítettjogosítóösszeg„g”adókiegyenlítésösszege„h”„a” „b” „c” „d” „e”232. 1-es 0 0 250 000 62 500 25 000* 62 500 ---------------233. 2-es 60 000 15 000 0 0 72 500 0 ---------------234. 3-as 0 0 300 000 75 000 0 80 000 ---------------238. Összes 60 000 -------- --------- -------- ----------- ------------ ------------jövedelem--- ---239. Összes ---------- -------- 550 000 -------- ----------- ----------- ------------

208veszteség - ---240. Adókiegyenlítés miatt, befizetett adóként figyelembe vehető összeg 25 000*A bevallás 75. sorába az „f”-„g” oszlop adatait figyelembe véve megállapított összeget kell beírni. A példabeliesetben az 1-es ügyletben a 62 500 jogosító összegre van részben fedezet, így azt a fedezet erejéig számolhatjabe az adókiegyenlítés összegébe. A leírtak szerint, a 25 000 Ft kerül a 75. sorba, mivel a 2-es ügyletadókiegyenlítési kerete nem vehető figyelembe a 3-as ügylet adókiegyenlítésre jogosító összegével szemben.A bevallás 1053-04-es lapjának kitöltése:Sor száma „a” „b” „c” „d” „e”173. ----------- -------------- -------------- 60 000 15 000Az ingatlan értékesítésből származó jövedelmek adókiegyenlítésének levezetése1053-06-01 lap1. Kis Virág 2009-ben értékesítette a tulajdonában lévő lakását, melynek a megállapított10 000 000 forint jövedelme után a 2 500 000 forint adót megfizette.2010-ben az édesapja részére vásárolt az idősek otthonában férőhelyet 4 000 000 forintért.1053-06-01 lap kitöltése:204. sor 2009-ben megfizetett adó 2 500 000 Ft205. sor 2010. évi cél szerinti felhasználás alapja: 4 000 000 adója: 1 000 000 Ft*206. sor 2011-ben még figyelembe vehető összeg 1 500 000 Ft*Ezt az összeget kell beírnia a 1053-C lap 75. sorába.2. Minden Áron 2010-ben értékesített ingatlanból származó jövedelme 5 000 000 forint,melynek az adója 1 250 000 forint. 2010-ben ápolási otthonban férőhely megszerzésérefordított összeg 6 000 000 forint.A 1053-06-01 lap kitöltése:208. sor 2010. évi ingatlanértékesítés jövedelem alapja: 5 000 000 adója: 1 250 000 Ft*209. sor 2010-ben cél szerinti felhasználás alapja: 6 000 000 adója: 1 500 000 Ft*210. sor 2011. cél szerinti felhasználásként még figyelembe vehető: 0 Ft*A 161. sor „e” oszlopában a két adó összegét, azaz a 2 750 000 Ft-ot tüntesse fel!Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás szerint adózott bevételek bevallása, a1053-08-01-es lap sorai1. Gábor Zsolt a 2621 FEOR- számmal jelzett tevékenységéből származó bevételére azegyszerűsített közteherviselés szabályai szerinti adózási módot alkalmazta. A kifizetőnekadott nyilatkozata szerinti bevétele 1 380 000 Ft volt, ebből 593 000 Ft (4 szerződésből)megbízási szerződésből származott.A kapott igazolások alapján, mind a négy kifizetés (80 000 Ft, 73 000 Ft, 180 000 Ft,260 000 Ft) esetében a kifizető igazolása szerint, a biztosítás időtartama 1 nap, így ajárulékfizetési felsőhatár egy naptári napra jutó összegéig vonta le a 15% mértékkel ekho-t, afennmaradó összeg után pedig 11,1% mértéket alkalmazott.A többi bevétel esetében már nyilatkozott, hogy elérte a járulékfizetési felsőhatárt.Gábor Zsolt rendszeresen közreműködik mérkőzésvezetőként az első osztályú kézilabdamérkőzéseken. 2010. szeptembertől induló szezonban az év végéig 36 mérkőzést vezetett,melyekért a megbízási szerződés szerint mérkőzésenként 120 000 Ft-t kapott. Erre abevételére az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás szerinti adózási módot választotta.A nyilatkozat szerinti bevétel:1 380 000 Ft15% ekho 4x (20 420x0,15)= 12 252 Ft11,1% ekho [593 000-(4x20 420)] x 0,111= 56 757 Ft és

20911,1%ekho (1 380 000-593 000) x0,111=87 357 Ft11,1% ekho (4 320 000) x 0,111= 479 520 FtA 1053-08-01-es lap kitöltéseSor száma Sor oszlopa Sor oszlopa Sor oszlopa Sor oszlopa„a” „b” „c” „d”253. ----- 1 380 000 12 252 144 114254. ----- 1 380 000* 12 252 144 114259. ----- 4 320 000 ------ 479 520260. ----- 4 320 000* ------ 479 520* Ezeket az összegeket kell figyelembe venni az éves összes jövedelem megállapításánál a 28. sorban2. Előző példában leírtakból kiindulva, tételezzük fel, hogy adózó a 73 000 Ft bevételérejogosulatlanul választotta az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás szerinti adózásimódot (tevékenységére tekintettel nem felelt meg).A 1053-08-01-es lap kitöltéseSor száma Sor oszlopa Sor oszlopa Sor oszlopa Sor oszlopa„a” „b” „c” „d”253. ----- 1 380 000 12 252 144 114254. ----- 1 307 000* 12 252 144 114257. 6 935*** 73 000** 3 060 5 839259. ----- 4 320 000 ------ 479 520260. ----- 4 320 000* ------ 479 520265. ----- 73 000 13 140**** -----* Ezt az összeget kell az éves összes jövedelem megállapításánál számításba vennie a 28. sorban.** Ezt az összeget kell a 10. sorban a bevételeihez számítani.*** Ez az összeg vehető figyelembe levont személyi jövedelemadóként, ezért ezt a 65. sorba feltétlenül átkell írni.**** Ez a külön fizetendő adó összege a jogosulatlan nyilatkozat miatt, ezt a 87. sorba is át kell írni és megkell fizetni.A százalékos egészségügyi hozzájárulás kiszámítása, a 1053-09-es lap kitöltése1. Kocsis Péter adózó 2010. évben kiadta ingatlanát egy cégnek, mely bérbeadásból1.400.000 forint jövedelme keletkezett. Ezen kívül ugyanattól a cégtől 25%-os adókulcs aláeső, 265.100 forint osztalék jövedelmet is szerzett. Mindkét jövedelem után 14%-os mértékűegészségügyi hozzájárulás kötelezettsége keletkezett, amely összegszerűen: 1.400.000 +265.100 = 1.665.100 forint, ennek 14%-a 233.114 forint.Kocsis Péter adózó után a kifizető 240 000 forint egészségbiztosítási járulékot fizetett meg.Adózó rendelkezik a kifizetőtől kapott igazolással, amely jogcímenként tartalmazza:- a levont 14%-os egészségügyi hozzájárulás összegét (233.114 forint), és- a megfizetett egészségbiztosítási járulék összegét (240.000 forint).Ezeket az összegeket a kifizető levonta, így az adózónak e jövedelmek tekintetébentovábbi (saját) egészségügyi kötelezettsége nincs, és mivel a bevallásban csak a sajátkötelezettségeket kell feltüntetni, a 1053-09-es lapot nem kell kitöltenie.Ugyanakkor szintén jogszabály írja elő a következőket:A 14%-os egészségügyi hozzájárulást mindaddig meg kell fizetni, amíg az adózóbiztosítási jogviszonyában a foglalkoztatót terhelő egészségbiztosítási járulék, az

210egyszerűsített közteherviselésről szóló törvény alapján a kifizető által megfizetettegészségbiztosítási járulék, illetve a megfizetett egészségügyi szolgáltatási járulék (atovábbiakban együtt: egészségbiztosítási járulék), valamint a 14%-os egészségügyiszolgáltatás-köteles jövedelmek után megfizetett egészségügyi hozzájárulás együttesösszege a tárgyévben el nem éri a 450.000 forintot (hozzájárulás-fizetés felső határa).Mivel a két tétel összege meghaladja a 450.000 forintot (233.114 + 240.000 = 473.114), azadózónak visszaigénylési jogosultsága keletkezik. Ennek érvényesítésére a bevallás 09-eslapját ki kell töltenie. A kitöltésnél a következőképpen kell eljárnia:A 288. sor „g” mezőjébe a 233.114 forintot, a 289. sor „g” mezőjébe a 240.000 forintot kellbeírni. A 290. sor „g” oszlopba az előző két sor összege, 473.114 forint kerül. A 290. sor „f”oszlopba kerül a fentiek alapján kimutatható túlvonás, amellyel a levonások összegemeghaladja a hozzájárulás-fizetés felső határát. Ez összegszerűen: (473.114 – 450.000 =)23.114 forint. A 295. sorban is ezt az összeget kell szerepeltetni, mert az adózónak egyébkötelezettsége, befizetett hozzájárulása nem volt. A 298. sorban is fel kell tüntetni a túlvontösszeget (23.114 forintot). Ez lesz az adózó által ténylegesen visszaigényelhető összeg, amit abevallás 90. sorába is át kell vezetni.2. Nagy Pál adózó rendelkezik a kifizetőtől kapott igazolással, amely jogcímenkénttartalmazza:- a levont 14%-os egészségügyi hozzájárulás összegét (123.456 forint), és- a megfizetett egészségbiztosítási járulék összegét (124.358 forint).Az adózónak saját jogon 2010. I negyedévében 3.156 forint, a II. negyedévben 4.523 forint, aIII. negyedévben 11.589 forint és a IV. negyedévben 16.987 forint (összesen 36.055 forint)14%-os egészségügyi hozzájárulás kötelezettsége keletkezett.Mivel az előzőekben felsorolt tételek együttes összege nem haladja meg a felső határt(összesen: 284.069 forintot) ezért a 09-es lapot a következőképpen kell kitölteni.A 288. sor „g” mezőjébe a 123.456 forintot, a 289. sor „g” mezőjében a 124.358 forintot kellbeírni. A 290. sor „g” oszlopba az előző két sor összege, 247.814 forint kerül, az „f” oszlopüresen marad, mivel a „g” oszlop összege nem éri el a 450.000 forintot. A 291. sorba a felsőhatárig kiszámított különbözet összegét, azaz a [450.000-(123.456+124.358)]=202.186 forintot kell beírni. A 292. sor „b”-„e” oszlopaiban az adott negyedévre vonatkozóösszegeket (3.156 + 4.523 + 11.589 + 16.987) kell szerepeltetni, a 292. sor „g” oszlopában azelőző oszlopok összesen adatát, a 36.255 forintot kell feltüntetni. Példánkban a 14%-osmértékű egészségügyi hozzájáruláson kívül az adózónak egyéb százalékos egészségügyihozzájárulás kötelezettsége (25%, 27%, stb.) nincs, ezért a 293. sorban is a 36.255 forintotkell feltüntetnie. A 294. sor „g” oszlopában az adózó saját befizetését kell beírnia, ha pl.: azadózó befizette az egyes negyedévekre bevallott hozzájárulás teljes összegét, akkor a 294.sorba a 36.255 forintot kell beírni. A 295. sor üresen marad, mert sem túlvonásról, semtúlfizetésről nincs szó. A 296. sorba is a 36.255 forintot kell beírni, valamint a 297. és298.sorok is üresen maradnak, mert a kötelezettség teljes összegét az adózó pénzügyilegrendezte.ÚTMUTATÓA MEZŐGAZDASÁGI ŐSTERMELŐK (KISTERMELŐK) 2010. ÉVIADÓBEVALLÁSÁHOZ

211Az útmutatóban leírtak segítik Önt az egyes sorok kitöltésében, illetve a jogszabályihivatkozások révén könnyebben eligazodhat. Ha teheti, vegye igénybe a NAV honlapjántalálható JAVA programot (www.nav.gov.hu)! A kitöltési útmutató az szja-törvény ismeretétnem pótolja!A 1053-as bevallás főlapjához írt kitöltési útmutató általános tudnivalói (a bevallásbenyújtására vonatkozó határidő, az adófizetés módja és határideje, a képviselet stb.)Önre is vonatkoznak, vegye ezeket figyelembe a kitöltésnél!Az azonosító adatait a 1053-12-es lapokon is ki kell töltenie. A nyomtatványon csak afehéren hagyott részeket töltse ki nyomtatott betűkkel (tollal) vagy írógéppel.Az útmutató tartalma:1. A mezőgazdasági őstermelésből (kistermelésből) származó jövedelem (veszteség)kiszámításához szükséges tudnivalók1.1. Általános tudnivalók1.2. A közös őstermelői igazolvány kiváltásához kapcsolódó szabályok1.3. Családi gazdaságok adózása2. Az őstermelésből származó bevétel és a jövedelem megállapítására vonatkozó tudnivalók2.1. Támogatások elszámolása2.2. A jövedelem megállapítása költségelszámolás alapján2.3. Bevételek2.4. A költségek elszámolásáról2.5. A jövedelem megállapítása átalányadózás választása esetén2.6. Veszteség elszámolása2.7. Veszteségelhatárolás3. Egyéb adatokA mezőgazdasági őstermelők (kistermelők) nyilatkozata(i)1053-12-01-es lap kitöltéseEzt a bevallási lapot csak a mezőgazdasági őstermelők tölthetik ki!A 1053-as bevallás első oldalán az erre szolgáló helyen írja be, hogy a bevalláshoz a 1053-12-01-es lapot is csatolja. A lap kitöltése előtt, a 1053-12-es lapokhoz készített kitöltésiútmutatóban foglalt általános tudnivalókat is olvassa el (1.1. pont), melyekből megismerheti atámogatások kezelésével, az átalányadó választásával/megszüntetésével, a de minimistámogatásokkal kapcsolatos szabályokat. Mezőgazdasági kistermelőnek azt az őstermelőtkell tekinteni, akinek az őstermelésből származó, támogatások összege nélküli bevétele a8 millió Ft-ot nem haladja meg.I. A mezőgazdasági kistermelő nyilatkozata az átalányadózás választásáról 152321. sor: Ha Ön mezőgazdasági kistermelőként az átalányadózást választja a 2011. évre,jelezze ezt „X”-szel az erre szolgáló négyzetben. Ha a 2010. adóévre átalányadózást választottés 2011-re is ezt az adózási módot kívánja fenntartani, akkor ezt a sort ne töltse ki!152 Szja-törvény 50. § (2)-(3) bekezdések, Art. 5. sz. melléklet

212Fontos! A 2010. évtől a mezőgazdasági kistermelői bevételből átalányban megállapítottjövedelem az összevont adóalap részét képezi. 153 Az átalányadózásra vonatkozó döntésénélezt is vegye figyelembe.II. A mezőgazdasági kistermelő nyilatkozata az átalányadózás megszüntetéséről322. sor: Ha Ön a 2010. adóévre a mezőgazdasági kistermelésből származó jövedelménekmeghatározására az átalányadót választotta, de a 2011. adóévben nem ezen a módon kívánadózni, ezt az erre szolgáló négyzetben az „X” beírásával jelezze.III. A mezőgazdasági kistermelő nemleges bevallási nyilatkozata 154323. sor: Ez a sor a mezőgazdasági kistermelésből származó bevételt és a bevételkéntfigyelembe vett támogatások összegét tartalmazza, ha nyilatkozattételi jogával él.Nyilatkozattételi jogával akkor élhet, ha az Ön bevétele a mezőgazdasági őstermelőitevékenységéből a bevételként elszámolt támogatások összege nélkül 600 000 Ft-nál több, dea 4 000 000 Ft-ot nem haladta meg 2010-ben és a jövedelem megállapítására tételes költségelszámolásimódot választott, továbbá rendelkezik e bevételének 20%-át kitevő – azőstermelői tevékenységével összefüggésben felmerült és költségként is elismert – kiadástigazoló számlával. Ezzel a nyilatkozattal eleget tehet az őstermelői tevékenységből származóbevételével összefüggő bevallásadási kötelezettségének. Egyéb, más jövedelmei tekintetébena személyi jövedelemadó bevallás megfelelő sorait kell kitöltenie. Ha nyilatkozattételi jogávalél, akkor olvassa el, a 1053-09-es bevallási lap 285. sorához írt útmutatót is, mivel a bevétele5%-a után, 15% egészségügyi hozzájárulási kötelezettsége keletkezhetett.A jármű használattal kapcsolatos, számlával igazolt költségeit csak akkor veheti számításba anyilatkozat kitöltésénél, ha útnyilvántartást vezet. A tevékenységüket közös igazolványalapján folytató őstermelők 155 , valamint a családi gazdálkodó és a családi gazdaságban nemfoglalkoztatottként közreműködő családtagok 156 is élhetnek nyilatkozattételi jogukkal, de csakkülön-külön és csak akkor, ha mindannyian ezt a módszert választják.Amennyiben nemleges bevallási nyilatkozatot tesz, akkor a tárgyi eszközeinek és a nemanyagi javainak az értékcsökkenési leírását, valamint a korábban elhatárolt veszteségének a20-20%-át az adóévre elszámoltnak kell tekintenie.Amennyiben nyilatkozattételi jogával él és kizárólag olyan bevételt szerez, amely adózásszempontjából adóterhet nem viselő járandóságnak minősül (pl. nyugdíjas), akkor e bevételétis be kell vallania, függetlenül attól, hogy e jövedelmei után adófizetési kötelezettsége nemkeletkezik.324. sor: Ebbe a sorba a 323. sor összegéből a költségek fedezetére és fejlesztési célrafolyósított támogatás 157 bevételként figyelembe vett összegét írja be.325. sor: Ebbe a sorba a 323. sor összegéből a 2010. évben folyósított egységes területalapú(földalapú) támogatás összegét írja be.326. sor: Ebbe a sorba a 323. sor összegéből az egyéb jogcímen folyósított támogatásösszegét írja be. Ilyen támogatás például erdőtelepítés esetén a jövedelempótló támogatás.153 Szja-törvény 16. §154 Szja-törvény 78/A. § (4), és (6) bekezdések; 23. §155 Szja-törvény 78/A. § (2); (4) bekezdés156 Szja-törvény 3. § 18. és 19. pont157 Szja-törvény 3. § 42. pont

213IV. A mezőgazdasági őstermelő nyilatkozat az őstermelésből származó jövedelemszámítási módjárólEzek a nyilatkozatai arra szolgálnak, hogy megkönnyítsék a bevalláskitöltő programokalkalmazását, valamint a bevallás feldolgozását.A 327-329. sorok szolgálnak arra, hogy „X”-szel megjelölje a 1053-12-02 és 1053-12-03-aspótlapok mely sorait fogja kitölteni akkor, ha tételes költségelszámolás vagy 10%-osvélelmezett költséghányad szerinti elszámolás vagy átalányadózás szabályai szerint állapítjameg a 2010. évi mezőgazdasági őstermelésből származó jövedelmét.Amennyiben ezeknek a soroknak valamelyikét jelöli, akkor a 323-326. sorok nem tölthetőkki.1. A mezőgazdasági őstermelésből (kistermelésből) származó jövedelem (veszteség)kiszámításához szükséges tudnivalók1.1. Általános tudnivalókA személyi jövedelemadóról szóló törvény meghatározza a mezőgazdasági őstermelő 158 , amezőgazdasági kistermelő 159 , valamint a mezőgazdasági őstermelői tevékenység 160 fogalmát.Meghatározza továbbá a saját gazdaság fogalmát, melybe beletartozik a vetőmag-bértermelés,a bérnevelés, a bérhizlalás és a kihelyezett állat tartása is, függetlenül attól, hogy a termeléseredményének felhasználása felett ebben az esetben nem az őstermelő rendelkezik. 161Családi gazdálkodónak 162 az a személy minősül, amely a termőföldről szóló törvény szerinticsaládi gazdaságot a mezőgazdasági igazgatási szerv nyilvántartásába bejegyezteti.Őstermelői tevékenységük tekintetében őstermelőnek minősülnek a családi gazdálkodók, és acsaládi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtagjaik.A regisztrált mezőgazdasági termelő az a magánszemély, akit a mezőgazdasági ésvidékfejlesztési támogatási szerv által vezetett ügyfél-nyilvántartási rendszerbenmezőgazdasági termelő magánszemélyként tartanak nyilván. 163Az őstermelői igazolvány 164 csak az adóévre kiadott értékesítési betétlappal együtt érvényes.Ha Ön az őstermelői igazolványa alapján folytatott tevékenységét 2010. január 1-jétmegelőzően kezdte meg, akkor az értékesítési betétlapot a 2010. évre legkésőbb, 2010.március 20-áig érvényesíttetnie kellett 165 , ellenkező esetben Ön 2010-ben csak az érvényesítésnapjától tekinthető őstermelőnek, ezért a 2010. január 1-je és az érvényesítés napja közöttiidőszakban érkezett (kézhez vett) bevételét és felmerült költségét a 1053-as bevallás10. sorába írja be.Amennyiben a következőkben felsorolt feltételek valamelyike nem teljesül, úgy azemlített termékek értékesítéséből származó bevételének a teljes összegét (és az ebbőlszármazó jövedelmét) a 1053-as bevallás 10. sorában tüntesse fel!158 Szja-törvény 3. § 18. pont159 Szja-törvény 3. § 19. pont160 Szja-törvény 6. sz. melléklet I. pont161 Szja-törvény 3. § 18. a), c) pont162 1994. évi LV. tv. 3.§ h), i) pont1632007. évi XVII.tv. 26.§ (1) a) pont164 Szja-törvény 3. § 18. b) pont165 228/1996 (XII. 26) Korm. rendelet 6. § (2) a)

214Az éti csiga a természetvédelemről szóló 1996. évi LIII. törvény szerint engedélyhez kötöttengyűjthető. Amennyiben az éti csiga gyűjtése az erre vonatkozó engedély alapján történik,akkor az, mezőgazdasági őstermelői tevékenységnek minősül. 166Az egyéni erdőgazdálkodói tevékenység akkor minősül őstermelői tevékenységnek, ha amagánszemély a saját tulajdonában lévő és az erdészeti hatóság által önállóerdőgazdálkodásra alkalmasnak minősített erdőterületen maga gazdálkodik. Azerdőbirtokossági társulatokban lévő erdőtulajdonosok esetén az erdei haszonvételbőlszármazó bevételt az őstermelői igazolvány kiváltása mellett akkor lehet az erdőtulajdonosánál mezőgazdasági őstermelésből származó bevételként figyelembe venni, ha aszóban forgó erdei haszonvételt a társulat alapszabálya nem a társulat, hanem azerdőtulajdonos jogai között sorolja fel. Az erdőgazdálkodó által kiállított bizonylatok alapján– az erdőgazdálkodótól kapott és az erdőgazdálkodónak fizetett összeg vehető figyelembe.Egyéni vállalkozóként kötelesek gazdálkodni azok a magánszemélyek, akik az erdőterületmegszerzésekor az árverésen kárpótlási jeggyel azonos módon mezőgazdasági utalványt isfelhasználtak az erdőterület megvásárlásától vagy kimérésétől, illetőleg birtokbavételilehetőségétől számított öt évig. 167Ha a saját gazdaságban előállított virágok és dísznövények értékesítéséből származóbevétele az évi 250 000 Ft-ot meghaladta, akkor ennek a bevételének teljes összegét (és azebből származó jövedelmét) a 1053-as bevallás 10. sorában kell feltüntetnie. 168A karácsonyfa értékesítéséből származó bevételre ez a szabály nem vonatkozik.A törvényi feltételek 169 megléte esetén sem tekinthető őstermelői bevételnek a 22042999vámtarifa szám alá tartozó szőlőbor értékesítéséből származó bevétel. 170Ha a saját termelői borkimérésében bármely más terméket is értékesít (pl. nem sajátelőállítású őstermelői terméket, borosüveget stb.) és/vagy szolgáltatást is nyújt (pl. étkezéstbiztosít), akkor az ebből származó bevételei önálló tevékenységből (vagy egyénivállalkozásból) származó bevételnek minősülnek. 171 (a 1053-as bevallás 10. sora, illetve azegyéni vállalkozók 1053-13-03-as bevallási lap 421. sora.)AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSSAL SZEMBENI EGYÉB KÖTELEZETTSÉGEK TELJESÍTÉSEA mezőgazdasági őstermelő a rehabilitációs hozzájárulás-, a játékadó-, az innovációsjárulék, valamint az agrártermelés költségeit csökkentő támogatások visszafizetésikötelezettségét a 2011. február 25-éig beadandó 1001-es bevallásban tudja bevallani.A foglalkoztatói minőségben keletkezett adó-, járulék-, és hozzájárulás kötelezettségbevallására a 1008-as és a 1008E számú bevallás szolgál(t).166 Szja-törvény 6. sz. melléklet I. a) pont167 1991. évi XXV. törvény 24. §168Szja-törvény 6. sz. melléklet I. b) pont169Szja-törvény 6. sz. melléklet I. c) pont170 Szja-törvény 6. sz. melléklet II/B) 19. pont171Szja-törvény 6. sz. melléklet I. c) pont

2151.2. A közös őstermelői igazolvány kiváltásához kapcsolódó szabályok 172Közös őstermelői igazolvány kiváltása esetén az igazolványba bejegyzett minden egyescsaládtagnak az őstermelésből származó jövedelmére a személyi jövedelemadóban és azáltalános forgalmi adóban egyaránt azonos adózási módot kell alkalmaznia.Amennyiben az általános forgalmi adó tekintetében az adószámmal rendelkező tagokőstermelői tevékenység után nem azonos adózási módot választottak, akkor az őstermelésbőlszármazó bevétel és költségek családtagok közötti egyenlő felosztására nincs mód, a bevételután annak kell adóznia, aki azt kézhez kapta, mellyel szemben csak az adózó nevére kiállítottbizonylatok alapján, illetve az szja-törvény rendelkezései alapján számolható el költség.A közös őstermelői tevékenység időszakában az igazolványba bejegyzett családtagokegymással munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban nem állhatnak, asegítő családtagra vonatkozó rendelkezéseket egymásra vonatkozóan nem alkalmazhatják.Az őstermelői tevékenységet közösen folytató családtagoknak külön-külön kell eleget tenniükadókötelezettségüknek és külön-külön jogosultak az őstermelőket megilletőkedvezményekre. 173 A közös őstermelői igazolvánnyal rendelkező adózóknak, illetve acsaládi gazdaságok tagjainak külön-külön kell regisztrációs számmal rendelkezniük,amennyiben a mezőgazdasági őstermelésből származó jövedelmük után adókedvezménytkívánnak érvényesíteni.A közös gazdálkodás időszakában a bevételekről és a költségekről elegendő egy nyilvántartástvezetni. A bevételeket és a költségeket a közösen gazdálkodó családtagok között egyenlőarányban (beleértve a támogatás címén bevételként figyelembe vett összegeket is) kellfelosztani, függetlenül attól, hogy a mezőgazdasági terméket melyik családtag értékesítette,vagy a kiadást igazoló számla melyik családtagnak a nevére szól. Ez alól kivétel a gépjárműhasználattal összefüggő, számlák alapján elszámolt kiadás.Az ilyen kiadást csak a gépjárműhasználattal összefüggő költségek elszámolására jogosultcsaládtag nevére és a gépjármű rendszámára kiállított számla és a járműről vezetettútnyilvántartás alapján lehet elszámolni. 174Útnyilvántartás vezetése nélkül, a közös őstermelői igazolványban feltüntetett személyek asaját tulajdonú (ideértve a házastárs tulajdonát is) személygépkocsijuk üzemi célú használatacímén külön-külön havi 500 km utat számolhatnak el az üzemeltetett személygépkocsikszámától függetlenül. 175A közösen gazdálkodó családtagoknak az adóévben azonos módon kell elszámolniuk agépjárműhasználattal kapcsolatos kiadásaikat.Ha a korábbi adóévekben egyénileg gazdálkodó mezőgazdasági őstermelő veszteségethatárolt el, akkor az ilyen veszteséget csak az számolhatja el a közös őstermelőitevékenységből származó jövedelmével szemben, akinél ez a veszteség a korábban egyénilegvégzett őstermelői tevékenysége során keletkezett. 176Amennyiben a közös őstermelői tevékenységet folytató családtagok egyike évközbenkiválik a közös gazdálkodásból, akkor a kiválás időpontjáig megszerzett bevételt – és tételesköltségelszámolás esetén a költséget – fel kell osztani a közös tevékenységet folytatócsaládtagok között. A közös őstermelői tevékenységet tovább folytató családtagok eztkövetően érkezett bevételét és elismert költségét a lecsökkent létszám figyelembevételével172Szja-törvény 78/A. §173Szja-törvény 39. §174 Szja-törvény 6. sz. melléklet III. c) pont175 Szja-törvény 3. sz. melléklet IV/8. pont176 Szja-törvény 22. § (2)-(5) bekezdés

216kell felosztani. A kiválást megelőző időszakot érintő, de azt követően érkező bevételek ésfelmerült költségek megosztásának a módjáról a családtagok megállapodhatnak. Ilyenmegállapodás hiányában a bevételt attól függően kell figyelembe venni, hogy azt ki kaptameg ténylegesen. A közös őstermelői tevékenységből kivált családtag az őstermelőitevékenységét önállóan tovább folytathatja, de az év hátralévő részére is csak olyan adózásimódot választhat, amilyet a közös őstermelői tevékenység idejére választott a családtagjaival.Az adóév végén a közös gazdálkodásból kivált családtag jövedelmének a megállapításánálfigyelembe kell venni a kiválás időpontjában felosztott, őt megillető bevételnek (ésköltségnek) az összegét is.1.3. Családi gazdaságok adózása 177A termőföldről szóló törvény szerint a családi gazdaságban mezőgazdasági és kiegészítőtevékenységek folytathatók. Mezőgazdasági tevékenységnek minősül 178 anövénytermesztés, a kertészet, az állattenyésztés, a halászat, a haltenyésztés, a szaporítóanyagtermesztés, a vadgazdálkodás, az erdőgazdálkodás és a vegyes gazdálkodás. (Azelőzőekben felsorolt – a családi gazdaságban végezhető – mezőgazdasági tevékenységek körenem azonos a személyi jövedelemadó törvény szerinti őstermelői tevékenységek körével!)Kiegészítő tevékenység 179 a falusi és agroturizmus, a kézművesipari tevékenység, afűrészáru-feldolgozás, az elsődleges élelmiszer-feldolgozás, a mezőgazdasági tevékenységsorán keletkezett melléktermékek, növényi és állati eredetű hulladék hasznosítása, nemélelmiszer célú feldolgozása, valamint az ezekből a termékekből keletkezett termékekközvetlen termelői értékesítése, és a mezőgazdasági szolgáltatás (pl. bérszántás).A családi gazdálkodó és a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködőcsaládtagjai az őstermelői bevételükből a közös őstermelői igazolvány alapjángazdálkodó őstermelőkre vonatkozó szabályok figyelembe vételével kötelesekmegállapítani a jövedelmüket.Abban az esetben, ha a közös gazdálkodást megelőzően, de az adóéven belül az önállóangazdálkodó családtagok között tételes költségelszámoló és átalányadózó is volt, akkor – akorábbi választásuktól függetlenül – az adóév egészére azt az adózási módot kötelesekalkalmazni, amelyet a családi gazdaság tagjai közösen választottak. Amennyiben agazdálkodó család tagjai olyan tárgyi eszközöket adtak a családi gazdaság használatába,amelyek után korábban az őstermelői vagy az egyéni vállalkozói tevékenységükbenértékcsökkenési leírást számoltak el, akkor a családi gazdaságban az értékcsökkenési leírás (ateljes leírásig) folytatható.A családi gazdasághoz tartozó, kizárólag üzleti célt szolgáló tárgyi eszközök (nem anyagijavak) beruházási költsége – értékhatártól függetlenül – az üzembe helyezés évében egyösszegben is elszámolható.A gazdálkodó család tagjai a tételes költségelszámolás során az őstermelői tevékenységbőlszármazó jövedelmüket csökkenthetik annak a veszteségnek az összegével, amelyet a családigazdaság nyilvántartásba vétele előtt határoltak el. Adott esetben a családtagok nem azonosnagyságú jövedelem után fognak adózni.Ha a családi gazdálkodó, illetőleg a családi gazdaságban nem foglalkoztatottkéntközreműködő családtag kiegészítő tevékenységét önálló tevékenység keretében folytatja,akkor a 10%-os vélelmezett költséghányad vagy tételes költségelszámolás alkalmazásávalállapíthatja meg a jövedelmét. Amennyiben a tételes költségelszámolás módszerét választja177 1994. évi LV. törvény a termőföldről178 1994. évi LV. törvény 3.§ (k) pont179 1994. évi LV. törvény 3.§ (l) pont

217akkor a kiegészítő tevékenységből származó bevételével szemben a költségek csakbizonylatok alapján (tételesen) számolhatók el.Ha a családi gazdálkodó és a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködőcsaládtag az őstermelői tevékenység mellett más önálló tevékenységet is folytat, akkor acsaládi gazdálkodói és az önálló tevékenységre az adóalap megállapítása miatt, a kéttevékenység folytatása érdekében felmerült költségeket, elkülönítve kell nyilvántartani.Azokat a költségeket, amelyek mindkét tevékenységgel összefüggenek, a bevételek arányábankell megosztani, ha a törvény másként nem rendelkezik.A mezőgazdasági kistermelő a törvényben meghatározott feltételekkel átalányadózást isválaszthat.Az adókötelezettség teljesítésének része az adózási és a jövedelemszámítási módra vonatkozónyilatkozattétel is. A választott adózási és jövedelemszámítási módról a 1053-12-01-esbevallási lapon lehet nyilatkozni.2. Az őstermelésből származó bevétel és a jövedelem megállapítására vonatkozótudnivalók2.1. Támogatások elszámolása 180A 2004. január 1-je és 2007. december 31-e között igényelt és kiutalt támogatásokelszámolásaA jogszabály alapján költségek fedezetére, fejlesztési célra kiutalt támogatásnak azt a részétkell az adóévben bevételként figyelembe venni, amelyet a támogatásból teljesített kiadáscímén költségként (értékcsökkenési leírásként) elszámolt.Amennyiben a támogatás folyósításáról szóló jogszabály szerint az adott támogatásköltségként egyébként el nem ismert kiadásokra (pl. személyes célokra) is felhasználható,akkor az ilyen kiadásokra fordított összeg költségként érvényesíthető, de ezzel megegyezőösszegű bevételt is el kell számolni.A jogszabály alapján a cél szerinti felhasználás igazolásával egyidejűleg, vagy azt követőenutólag, a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatást a jövedelemkiszámításánál sem bevételként, sem költségként (sem értékcsökkenési leírásként) nem kellfigyelembe venni. Amikor a támogatás csak részben nyújt fedezetet a kiadásra, a támogatásösszegét meghaladó kiadás az általános szabályok figyelembevételével költségként(értékcsökkenési leírásként) érvényesíthető.Amennyiben a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra előre folyósított és az adóévetmegelőzően bevételként elszámolt támogatást részben vagy egészben vissza kell fizetni, akkora már elszámolt bevétel önellenőrzés benyújtásával helyesbíthető. Ilyenkor a visszafizetésikötelezettség miatt felszámított késedelmi kamat, késedelmi pótlék, vagy más hasonlójogkövetkezmény címén teljesített kiadás költségként nem érvényesíthető.2008. január 1-jétől kezdődően a költségek fedezetére vagy fejlesztésre kapott támogatásnakcsak az az összeg minősül, amelyet a magánszemély kizárólag a ténylegesen felmerült, igazoltkiadásainak a folyósítóval történő elszámolási kötelezettsége mellett kap. 181180 Szja-törvény 19. §181 Szja-törvény 3. § 42. pont

218Egységes területalapú támogatás 182Az adóévben kiutalt területalapú támogatás teljes összegét, a folyósítás évében kellbevételként figyelembe venni!Ha a bevételként elszámolt területalapú támogatást a későbbiekben vissza kell fizetni, akkor avisszafizetett összeggel annak az adóévnek a bevételét kell csökkenteni, amely adóévben avisszafizetés megtörtént.Egyéb jogcímen folyósított támogatásAz előzőekben nem említett más, egyéb jogcímen kapott – jogszabály alapján kiutalt –támogatást a folyósítás évében bevételként kell elszámolni, amennyiben az nem tekinthetőköltségek fedezetére és/vagy fejlesztési célra folyósított támogatásnak. Ilyen támogatáspéldául a jövedelmet pótló támogatás erdőtelepítés esetén.Ha az adóévben elszámolt jogszabály alapján kapott támogatás összegével csökkentettmezőgazdasági őstermelésből származó éves bevétele nem több 600 000 Ft-nál, nem kellbevallania még akkor sem, ha más egyéb jövedelme miatt adóbevallás benyújtásárakötelezett. Ha azonban meghaladja a bevétele a 600 000 Ft-ot, az egész bevételétfigyelembe kell vennie.2.2. A jövedelem megállapítása költségelszámolás alapjánAmennyiben az adóévben nem választotta az átalányadózást, akkor a jövedelemmegállapításánál a költségelszámolás kétféle módszere közül választhat.– Az első módszer szerint a 10%- vélelmezett költséghányad levonásával a bevétel 90%-aminősül jövedelemnek. A tárgyi eszközeinek és a nem anyagi javaknak az értékcsökkenésileírását, valamint a korábban elhatárolt veszteségének a 20%-át az adóévre elszámoltnak kelltekintenie.– A második módszer a tételes költségelszámolás. Ha ezt a módszert alkalmazza, akkor atörvényben költségként elismert és igazoltan felmerült kiadások tételes figyelembevételévelkell a bevételéből a jövedelmét megállapítania.Őstermelői adókedvezmény 183Ha a tételes költségelszámolást választotta és nem él a nyilatkozattételi jogával, vagy ha a10% költséghányad levonásával állapítja meg a jövedelmét, akkor az őstermelésből származójövedelme után adókedvezményt érvényesíthet a 1053-as bevallás 1053-B. lapjának 41.sorában. Az adókedvezmény érvényesítésének feltétele, hogy az őstermelő (közös gazdaságesetén is csak az, aki) rendelkezik a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv általvezetett ügyfél-nyilvántartási rendszerben nyilvántartott regisztrációs számmal és ezt a számota bevallásában feltünteti. Ez a kedvezmény agrár de minimis támogatásnak minősül.2.3. Bevételek 184A 1053-12-02-es lap kitöltése182 Szja-törvény 3. § 28. pont; 2. sz. melléklet III. pont183 Szja-törvény 39. § (1) bekezdés184 Szja-törvény 17. §, 22. § (7) bekezdés; 2. sz. melléklet I. pont

219A 2010. évi adóalapba beszámító bevételek341. sor: Ebben a sorban a mezőgazdasági őstermelői tevékenységével összefüggésben azadóévben megszerzett (kézhez vett, jóváírt) bevételét kell feltüntetnie.Ha Ön jogszabály alapján támogatást kapott, akkor a támogatások elszámolására vonatkozórészt az útmutató 2.1. pontjában is olvassa el!Bevételnek minősül különösen:– az értékesített termék, a tevékenység ellenértékeként vagy ezek előlegeként befolyt, vagyváltóval kiegyenlített összeg, a természetben kapott ellenérték (valamennyi esetben a felár, azengedmény, az árkiegészítés figyelembevételével);– a szállításért, vagy csomagolásért külön felszámított összeg;– az előállított vagy vásárolt terméknek, a végzett vagy vásárolt szolgáltatásnak a szokásospiaci értéke, ha azokat saját célra használja fel, illetőleg részben vagy egészbenellenszolgáltatás nélkül másnak átengedi akkor, ha ezzel kapcsolatosan bármely évbenköltséget számolt el;(Nem kell a bevételhez hozzászámítani a fentieket, ha az azzal kapcsolatos kiadásokat nemszámolta el költségként, vagy ha e kiadásokkal az összes költségét arányosan csökkenti, vagya terméket, a szolgáltatást elemi károk, katasztrófák esetén közadakozás keretében nyújtotta.)– az adó, a társadalombiztosítási járulék stb. különbözetének visszatérítése, ha a befizetést azőstermelésből származó bevételével szemben költségként bármely évben elszámolta;– a káreseménnyel összefüggésben kártérítés címén felvett összeg, ilyen a felelősségbiztosításcímén felvett összeg is, továbbá annak a biztosítási szolgáltatásnak az értéke, amelynekesetében az arra jogosító biztosítási díjat korábban elszámolta költségként;– a kapott kamat;– a kapott kötbér, a késedelmi kamat, a bírság, a büntetés címén kapott összeg, valamint afizetett kötbér, kamat, bírság, büntetés visszatérítése címén kapott összeg, kivéve, ha ezutóbbiakat korábban költségként nem számolta el;– a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz – ideértve a selejtezett tárgyi eszközt is –, nemanyagi javak, anyag, félkész termék értékesítésekor kapott ellenérték, illetőleg a szokásospiaci érték (ha ez utóbbi a több), ha annak beszerzési, előállítási költségét bármelyik évbenköltségként érvényesítette, vagy értékcsökkenési leírással elszámolta;(Ha az év során olyan ingó vagyontárgyat, ingatlant, vagyoni értékű jogot idegenített el,amelyet nem kizárólag üzemi célból használt, akkor az ebből származó bevétel után a 161-163. soroknál leírtak szerint kell eljárni.)– az erdő véghasználattal érintett kitermelt vagy lábon álló faállomány értékesítésébőlszármazó bevétel;(Az erdőfelújításhoz szükséges kiadások fedezetére az erdészeti hatóság határozata alapján azerdőfelújítás teljesítésének arányában kiutalt normatív támogatást és az Ön által befizetettösszeg terhére visszautalt összeget – akác és lágy lombos célállomány esetén – azerdőfelújítás kezdő évét követő 5 éven belül abban az adóévben kell bevételként figyelembevennie, amely évben az igazolt kiadásokat költségként elszámolja. Egyéb fafajtáknál arendelkezésre álló időszak az erdőfelújítás kezdő évét követő 8 év. Az előzőek szerintihatáridőkön túl visszautalt összeg teljes egészében bevételnek számít. Az erdészeti hatóságáltal kiutalt összeggel szemben az igazolt kiadások költségként elszámolhatók. Ezentúlmenően a normatív támogatás mértékéig terjedő összeg igazolás nélkül levonható abevételből.)– a 100 000 Ft-nál magasabb egyedi értékű, kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközellenszolgáltatás nélküli átruházásakor –, ha annak beszerzési árát egy összegben elszámolta –a beszerzés időpontjától számított egy éven belül a beszerzési ár 100%-ával, két éven belül a

22066%-ával, három éven belül a 33%-ával kell a bevételt növelni. Ha az ellenszolgáltatásnélküli átruházásra 3 éven túl kerül sor, akkor a bevételt nem kell növelni;– őstermelői tevékenységet szolgáló termőföld és mezőgazdasági vagyoni értékű jogokeladásából származó bevételVetőmag-bértermelés, bérnevelés, bérhizlalás, kihelyezett állattartás esetén őstermelőitevékenységből származó bevételnek minősül a termék vagy állat teljes átvételi (bruttó) ára.(Költség, a termék vagy az állat kihelyezési értéke.) 185Ha az őstermelői tevékenysége mellett egyéni vállalkozói tevékenységet is folytat 186 ,akkor őstermelői bevételként kell figyelembe vennie az őstermelői tevékenység soránelőállított azon termékek szokásos piaci értékét, amelyeket egyéni vállalkozóként értékesít.(Ez az őstermelői bevételként elszámolt érték az egyéni vállalkozói tevékenységnél költség.)A mezőgazdasági őstermelői tevékenység megszüntetése esetén bevételként figyelembeveendő, további tételek 187Ha az őstermelői tevékenységét az adóévben megszüntette, akkor az e tevékenységbőlszármazó jövedelmét a megszűnés szabályai szerint kell kiszámítania.Az őstermelői tevékenység megszüntetése esetén az előzőekben felsoroltakon túlbevételként kell elszámolnia:– a korábban költségként elszámolt és a megszűnéskor meglévő összes készlet (anyag, félkészés késztermék) leltári értékét;– a 100 000 – 1991. december 31-ét követően és 2001. január 1-jét megelőzően történtbeszerzés esetén a 30 000, 2000. december 31-ét követően és 2006. január 1-jét megelőzőentörtént beszerzés esetén az 50 000 – Ft-ot meg nem haladó tárgyi eszköz (ideértve a tartalékalkatrészt és a gyártó eszközt is) leltári értékét;– a gazdasági épület, a jövedelemszerző tevékenységhez használt egyéb ingatlan használativagy bérleti jogáról való lemondás miatti ellenértéket akkor, ha a használati, vagy a bérleti jogmegszerzésére fordított kiadást korábban költségként elszámolta. (Ha ez az ellenérték abevallás benyújtásáig még nem ismert, akkor a használati vagy a bérleti jog megszerzésérefordított kiadás összegét kell bevételként figyelembe venni.)Amennyiben a tevékenység megszüntetését követően, de az éves adóbevallás benyújtásátmegelőzően érkezett még bevétele az őstermelői tevékenységével összefüggésben, akkor ezt abevételét, még 2010. évi bevételként vegye figyelembe (pl. ha a felvásárlónak leadott állatok,növények ellenértékét csak 2011. évben, de még a bevallásának a benyújtása előtt kapta meg).Ha az adóbevallásának a benyújtását követően is érkezik még az őstermelői tevékenységévelösszefüggésben bevétele, akkor arra az önálló tevékenységre vonatkozó jövedelemszámításiszabályokat kell a 2011. évről benyújtott személyi jövedelemadó bevallásában alkalmaznia. Abevételéből levonhatja a korábbi őstermelői tevékenységével kapcsolatosan felmerült és mégel nem számolt kiadásait. Ha ennek a kiadásnak az összege több lenne mint az utóbbmegszerzett bevétele, akkor azt a kiadását, amelyet az adóbevallásában nem tud elszámolni, atevékenység megszüntetése évéről készített adóbevallásának az önellenőrzésévelérvényesítheti. Ha ezzel a lehetőséggel élni kíván, akkor a 2011. évről benyújtottadóbevallásába nem írhatja be annak a kiadásnak az összegét, amelyet az önellenőrzésbenyújtásával érvényesít majd.185 Szja-törvény 3. § 18. pont c) alpont186 Szja-törvény 22. § (7) bekezdés187 Szja-törvény 2. sz. melléklet II. pont

221342. sor: Ebbe a sorba a 341. sor összegéből a 2010. évben a költségek fedezetére vagyfejlesztési célra folyósított támogatás 188 bevételként figyelembe vett részét írja be!343. sor: Ebbe a sorba a 341. sor összegéből az egységes területalapú támogatás 189 összegétírja be!344. sor: Ebbe a sorba a 341. sor összegéből az egyéb jogcímen folyósított támogatásösszegét írja be!Bevételt csökkentő tételek 190Bevételt csökkentő kedvezmények érvényesítésére csak tételes költségelszámolás esetén vanlehetősége. A 345., a 346. és a 347. sorokban felsorolt kedvezményeket családi gazdaságokesetében csak a családi gazdálkodó veheti figyelembe a jövedelemszámítás során (nem lehetmegosztani).345. sor 191 : Amennyiben legalább 50%-ban megváltozott munkaképességű alkalmazottatfoglalkoztatott az adóévben, akkor személyenként havonta az alkalmazottnak fizetett bérrel,de legfeljebb a hónap első napján érvényes havi minimálbér 192 összegével csökkentheti azőstermelésből származó bevételét.346. sor 193 : A sikeres szakmai vizsgát tett és folyamatosan tovább foglalkoztatott, voltszakképző iskolai tanuló, valamint az szja-törvény rendelkezése szerint korábbanmunkanélküli 194 , továbbá a szabadulást követő 6 hónapon belül alkalmazottszabadságvesztésből szabaduló, illetve a pártfogó felügyelet hatálya alatt álló személyalkalmazottként történő foglalkoztatása ideje alatt, de legfeljebb 12 hónapon át e személyekután befizetett társadalombiztosítási járulék összegével a bevételét csökkentheti amellett,hogy ez az összeg költségként is (a 356. sorban) elszámolható.A kedvezmény összegét e sor „b” oszlopába írja be. E sor „a” oszlopában a „b” oszlopösszegéből a pártfogó felügyelet hatálya alatt álló és a szabadságvesztésből szabadulószemély foglalkoztatására tekintettel levonható összeget tüntesse fel.347. sor 195 : A szakképző iskolai tanulóval kötött – jogszabályban meghatározott –tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzés esetén minden megkezdett hónap utánhavonta a minimálbér 24%-ával (17 640 Ft), ha a szakképző iskolával kötött együttműködésimegállapodás alapján végzi a gyakorlati képzést, minden megkezdett hónap után havonta aminimálbér 12%-ával (8 820 Ft) csökkentheti a bevételét.348. sor 196 : Ebbe a sorba a kitermelt vagy lábon álló faállomány értékesítéséből származóbevételéből az erdészeti hatóságnál elkülönített számla javára a jogszabályban megállapított, abefejezett célállományra igényelhető normatív erdőfelújítási támogatás értékének megfelelőösszeget írja be akkor, ha az kevesebb, mint amennyit befizetett. Ellenkező esetben abefizetett összeget szerepeltesse itt.188 Szja-törvény 3. § 42. pont, 19.§189 Szja-törvény 3. § 28. pont190 Szja-törvény 21. §191 Szja-törvény 21. § (1) bekezdés a) pont192 Szja-törvény 3. § 77. pont193 Szja-törvény 21. § (2)-(3) bekezdés194 Szja-törvény 3. § 43. pont195 Szja-törvény 21. § (1) bekezdés a) pont196 Szja-törvény 20. §

222349. sor: A bevételt csökkentő tételek (345- 348. sorok) együttes összegét írja ide.350. sor: Az adóalapba beszámító bevételéből (a 341. sor „b” oszlopába írt összegből) vonjale a bevételt csökkentő tételek együttes összegét (349. sor „b” oszlopába írt összeg) és akülönbözetet írja ebbe a sorba. Ha a bevételt csökkentő tételek összege (349. sor „b” oszlop)meghaladja a bevételét (341. sor „b” oszlopának adata), ebbe a sorba nullát írjon.2.4. A költségek elszámolásáról 197Költséget az Szja - tv. 3. sz. melléklete szerint lehet elszámolni.Az általános forgalmi adóról szóló törvényben meghatározott bizonylat kiállítására kötelezettadózótól történő vásárlás esetén a kiadás igazolására kizárólag a számla, az egyszerűsítettszámla alkalmas. Egyéb esetekben a kiadást olyan bizonylattal kell igazolni, amely megfelelaz Szja-törvényben meghatározott feltételeknek. 198 (Például, ha permetezőgépet vásároladószámmal nem rendelkező magánszemélytől és azt kizárólag az őstermelőitevékenységéhez használja, a vételárat akkor tudja költségként elszámolni, ha a jogügyletreadásvételi szerződést kötnek.)Ha Ön a mezőgazdasági őstermelői tevékenységét 2010. évben kezdte meg, akkor a legfeljebb3 évvel korábban felmerült és az e tevékenységének megkezdését megelőzően még nemérvényesített, igazolt kiadásait ebben az évben költségként elszámolhatja, továbbá a tárgyieszközök, nem anyagi javak értékcsökkenési leírását megkezdheti.Az értékcsökkenési leírást időarányosan – a tevékenység megkezdésének időpontjától azadóév végéig hátralévő napok számának figyelembevételével – lehet elszámolni.Az értékcsökkenési leírás éves összegét teljes egészében csak akkor számolhatja el, ha azőstermelői igazolványt 2010. március 20-a előtt kiváltotta, vagy ha az adóév utolsó napjáncsaládi gazdaságnak a tagja.Az értékcsökkenési leírás az egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályok szerintszámolható el 199 . (Lásd: az útmutató mellékletében) Az a magánszemély, aki az erről szólókormányrendelet 200 szerint regisztráltatta magát, valamint az adóév utolsó napján atermőföldről szóló törvény szerinti családi gazdálkodónak minősülő magánszemély és acsaládi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtagja a családi gazdaságbatartozó vagy annak részét képező tárgyi eszközöknek és nem anyagi javaknak a beszerzési(beruházási) költségét az üzembe helyezés időpontjában egy összegben is elszámolhatja.Amennyiben a tárgyi eszközt, nem anyagi javakat többféle önálló tevékenységhezhasználja, akkor választhat, hogy melyik (az őstermelői vagy a vállalkozói) tevékenységéneka bevételével szemben számolja el az egyébként érvényesíthető költséget. A költség (azértékcsökkenés a teljes leírásig) nem osztható meg a különböző tevékenységek között. Hapéldául őstermelőként a traktorjával nemcsak a saját földjét műveli, hanem egyénivállalkozóként bérmunkát is vállal, el kell döntenie, hogy a költségeket mely bevételévelszemben számolja el.Az előzőekben nem említett minden más, az őstermelői és a vállalkozói tevékenységgelösszefüggésben felmerült költséget tevékenységenként külön-külön kell nyilvántartani!197 Szja-törvény 4. § (3)-(4) bekezdés; 18. §; 22. §; 3. sz. melléklet198 Szja-törvény 10. § (7) bekezdés199 Szja-törvény 11. sz. melléklet II. pont200 256/2007. (X. 4.) Korm. rend. 5. § (3) bekezdés f) pont

223A mindkét tevékenységgel összefüggő költségeket pedig a bevételek arányában meg kellosztani!A költségelszámolásnál vegye figyelembe a jogszabály alapján kapott támogatáselszámolására vonatkozó (a 2.1. pontban leírt) szabályokat is. Az őstermelői tevékenységetközös igazolvány alapján folytatóknak, valamint a családi gazdálkodónak és a családigazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtagjainak a bevételhez hasonlóan aköltségeket is egy főre számítva kell a bevallásukban szerepeltetniük.Költség351. sor 201 : Ebbe a sorba kell beírnia a saját tulajdonú, kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyieszközök után az adóévben elszámolt értékcsökkenési leírás összegét, továbbá a nemkizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök átalányban elszámolt értékcsökkenési leírását.Nem kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök beszerzése esetén – a személygépkocsikivételével – a használatbavétel évében legfeljebb a beszerzési ár 50%-a számolható elátalányban értékcsökkenési leírás címén, de ez az összeg nem haladhatja meg azőstermelésből származó éves bevételének (341. sor adata) az 1%-át.Ezen túlmenően a 2010. évben vagy korábban vásárolt, de a 2010. évben használatba vettszemélygépkocsi után az éves bevétel 1%-a, de legfeljebb egy személygépkocsi beszerzésiárának a 10%-a is elszámolható.A leírási kulcsok jegyzékét, valamint az értékcsökkenés elszámolásával kapcsolatosfontosabb tudnivalókat a mezőgazdasági őstermelőkre vonatkozó útmutatómellékletében találja.352. sor: Ebben a sorban a kizárólag üzemi célt szolgáló nem anyagi javak (pl. gazdaságiépületek megvásárolt bérleti joga, szoftver termékek) után elszámolt értékcsökkenési leírásösszegét kell feltüntetni.Nem anyagi javak esetében értékcsökkenési leírás csak akkor számolható el, ha azokkizárólag üzemi célt szolgálnak. A nem anyagi javak beszerzési vagy előállítási (beruházási)költségét azokra az évekre kell felosztani, amelyekben azt az őstermelői tevékenységéhezvárhatóan használni fogja. Ezt az időszakot és az évenként leírandó összeget (vagy a leírásmódszerét) a használatba vétel időpontjában kell meghatározni és a nyilvántartásokbanfeljegyezni.353. sor: Ebbe a sorba a tárgyi eszközök, nem anyagi javak egy összegben elszámoltbeszerzési árát írja be.Ha Ön az adóév utolsó napján a termőföldről szóló törvény szerinti családi gazdálkodó vagy acsaládi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtagja, akkor a családigazdaság részét képező vagy ahhoz tartozó 2010. évben használatba vett tárgyi eszközök, nemanyagi javak beszerzési árát egy összegben is elszámolhatja. Ezt az egyösszegűköltségelszámolást, a kormányrendeletben meghatározott regisztrált termelő is választhatja.(A beszerzési ár egy összegben elszámolható akkor is, ha a tárgyi eszközt, nem anyagi javakataz említett személyek bármelyike részletre vásárolta.)354. sor: Ez a sor az őstermelői tevékenységével összefüggő pénzintézeti hitelre kifizetettkamat és kezelési költség együttes összegének a feltüntetésére szolgál. Tárgyi eszközökrészletre történő vásárlása esetén a részletfizetéshez kapcsolódó kamat az üzembe helyezésidőpontjáig része a beszerzési árnak, így az értékcsökkenési leírás alapjának is.201 Szja-törvény 3. sz. melléklet I. fejezet

224Az üzembe helyezés időpontját követően az adóévben fizetett kamat (kezelési költség)összegét írja ebbe a sorba.355. sor: Ebben a sorban a tevékenységéhez vásárolt anyag, áru, félkész- és késztermékbeszerzési költségét tüntesse fel. A tevékenység megkezdését megelőző három éven belülbeszerzett – bizonylattal igazolt – beszerzési költséget a kezdés évében elszámolhatja, ha aztkorábban bármely tevékenységével összefüggésben még nem számolta el.356. sor: Ebbe a sorba a 351-355. sorokban fel nem sorolt, de az adóévben felmerült,költségként is elszámolható kiadásait írja be. Költség az Szja-törvény 3. sz. melléklete szerintérvényesíthető. Azon őstermelők esetében, akik bevallás benyújtási kötelezettségüknekhavonta kötelesek elektronikus úton eleget tenni, az Internet használatért fizetett díj 50%-aszámolható el költségként. Egyebekben az Internet használatért fizetett díj 30%-aérvényesíthető költségként.A Tbj. rendelkezése szerint a 8 millió forint bevételt el nem érő mezőgazdasági őstermelőnek(kistermelőknek) a nyugdíjbiztosítási járulékot is magában foglaló 9,5 százalék mértékűnyugdíjjárulékot kell fizetnie, ezért a befizetett 9,5 százalék nyugdíjjárulékból – arányosítva –annak 72%-a a költségek között elszámolható.Ebbe a sorba írja be az őstermelői tevékenységével kapcsolatosan 2010. évben költségkéntelszámolható bérleti vagy lízingdíj összegét is. A lízingdíj elszámolására vonatkozószabályokat abban az esetben alkalmazhatja, ha annak kifizetésére 1997. január elsejétmegelőzően kötött szerződés alapján került sor. A lízingdíj címén kifizetett összegből alízingbe vevőnél csak a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök, nem anyagi javakáltalános forgalmi adó nélküli lízingdíjának és az egyéb járulékos költségeknek a szerződésszerinti futamidő 1 hónapjára eső összege, de maximum a teljes lízingdíj havi 3%-ának,ingatlan esetén 1,1%-ának megfelelő összeg számolható el.Személygépkocsi esetében a bérleti, illetve lízingdíj elszámolásának felső korlátja alapján -több személygépkocsi esetében is - az őstermelésből származó éves bevétel 1%-áigszámolható el a bérleti és lízingdíj címén kifizetett összeg.Költségként számolhatók el az őstermelői tevékenységhez használt jármű(vek)üzemeltetésével kapcsolatos kiadások is. A költségelszámolás alapja azútnyilvántartás. 202Felhívjuk figyelmét, ha a tulajdonában álló személygépkocsi után tételesköltségelszámolással költséget, értékcsökkenési leírást számol el, akkor 2009. február 01-től cégautóadó 203 fizetésére kötelezett. A cégautóadót önadózással negyedévenként, anegyedévet követő hónap 20. napjáig kell megállapítani és megfizetni az államiadóhatósághoz a naptári évben azokra a hónapokra, amelyekben az adókötelezettségfennáll. A bevallást a 1001. számú „Bevallás az egyes adókötelezettségekről azállamháztartással szemben havi, évközi (negyedéves), éves bevallás benyújtásárakötelezett adózók részére” elnevezésű nyomtatványon kell teljesíteni szinténnegyedévenként, a negyedévet követő hónap 20. napjáig.A megfizetett cégautóadó összege a költségek között elszámolható.Az üzemanyagköltséget a számlával igazolt üzemanyag vásárlás vagy az állami adóhatóságáltal havonta közzétett üzemanyagár figyelembevételével az útnyilvántartás szerint üzemi202 Szja-törvény 5. sz. melléklet I /7.203 Gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (Gjt.) 17/A. §

225célból megtett kilométerek után lehet elszámolni. Az elszámolt üzemanyag mennyisége nemlehet több a fogyasztási norma mértékénél. 204 Egy adott negyedéven belül vagy csak számlaalapján vagy csak a NAV által közzétett árral lehet számolni. Az állami adóhatóság által a2010. évre közzétett üzemanyagárak a 1053-as bevallás mellékletében találhatók meg.Az üzemanyag forgalmi adóját levonásba helyező magánszemély nem alkalmazhatja a NAVáltal közzétett üzemanyagárat, az üzemanyag költségelszámolás csak tételesen, a számlákalapján, nettó összegben történhet.A fenntartási és javítási költségek számlák, bizonylatok alapján számolhatók el azútnyilvántartásban feltüntetett üzemi célú és a magáncélú utak arányában. Az említettkiadások számlával igazolt elszámolása helyett a saját tulajdonú személygépkocsi eseténlehetőség van kilométerenként 9 Ft 205 általános személygépkocsi-normaköltségelszámolására. Ebben az esetben viszont a normaköltségen felül más – a jármű fenntartásával,javításával, felújításával kapcsolatosan felmerült – számlával igazolt kiadást még részben semlehet elszámolni.Útnyilvántartás vezetése nélkül – a saját tulajdonban lévő személygépkocsi használatacímén (az üzemeltetett személygépkocsik számától függetlenül) – havi 500 km útelszámolható 206 átalányban. Ilyen esetben a kormányrendeletben meghatározott normaszerinti üzemanyag-mennyiséget is figyelembe véve az üzemanyagköltséget, továbbákilométerenként 9 Ft általános normaköltséget lehet elszámolni. Ezt a módszert csak a teljesadóévre, illetve az adóéven belül az őstermelői tevékenység teljes időszakára lehetalkalmazni. (Saját tulajdonban lévő személygépkocsinak minősül a házastárs tulajdonábanlévő személygépkocsi is.)A nem saját tulajdonú (pl. bérelt), kizárólag üzemi célra használt jármű esetén azüzemanyagköltség és a számla szerinti egyéb (fenntartási, javítási) költség számolható el,amennyiben a bérleti szerződés alapján ezek a kiadások a bérbevevőt terhelik.357. sor 207 : Amennyiben Ön tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági kistermelő,akkor a számlával igazolt kiadásain felül kistermelői költségátalányt is érvényesíthet.Kistermelői költségátalány címén a bevételt csökkentő kedvezmények levonása utánmegmaradt bevételének (350. sor adata) a 40%-át számolhatja el költségként.Ha kistermelői költségátalányt számol el, akkor tárgyévi veszteséget nem határolhat el akésőbbi évekre.358. sor: Ebben a sorban a 2010. évben elszámolt költségek együttes összegét szerepeltesse(351–357. sorok összege).Ha Ön a 10%-os költséghányad szerinti jövedelemszámítási módszert választotta, akkor abevétele 10%-ának megfelelő összegű költséget írja ebbe a sorba.(Ezt a költséget nem kell számlával, bizonylattal igazolnia.) Ha ebben a sorban a 10%-osköltséghányaddal számolt, a 351-357. és a 359., 361. sorokban nem szerepeltethet adatot!359. sor: Ebben a sorban azt az összeget tüntesse fel, amelyet a 2009. évi 0953-12-02-esbevallási lap 362. sorában kimutatott veszteségéből 2010. évben kíván elszámolni. Aveszteség elszámolásánál mindig a legkorábban keletkezett veszteséget vegye előszörfigyelembe (olvassa le a 2.6. pontnál leírtakat!).204 60/1992. (IV. 1.) Kormányrendelet205 Szja-törvény 3. sz. melléklet IV. fejezet (3) bekezdés206 Szja-törvény 3. sz. melléklet IV. fejezet (8) bekezdés207 Szja-törvény 22. § (6) bekezdés

226A jövedelem megállapítása360. sor: Ebbe a sorba a mezőgazdasági őstermelésből származó 2010. évi jövedelmét írja be,amely a 350. sor összegének a 358. és a 359. sorok együttes összegét meghaladó része.Ezt az összeget kell beírnia a 1053-as bevallás 14. sorának „a” oszlopába. Ezen összeg után a27%-os egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettségét is be kell vallania a 1053-09-eslap 287. sorában, amennyiben az őstermelésből származó bevétele a támogatások összegenélkül a 4 millió Ft-ot meghaladta a 2010. évben.A veszteség megállapítása361. sor: Ha a 2010. évben felmerült költségei (358. sor) meghaladják a kedvezményekkelcsökkentett éves bevételét (350. sor), akkor a tárgyévi veszteség összegét (a 358. sorba írtösszegnek a 350. sorba írt összeget meghaladó részét) ebbe a sorba írja be. Ha a 357. sorba isírt adatot és emiatt lenne vesztesége, ebbe a sorba nullát írjon.A 1053-12-03-as lap kitöltése2.5. A jövedelem megállapítása átalányadózás választása esetén 208Ha Ön a 2010. évre az átalányadózást választotta és az adóévben elszámolt jogszabály vagynemzetközi szerződés alapján kapott támogatás összegével csökkentett őstermelőitevékenységből származó bevétele nem több 8 000 000 Ft-nál, akkor az átalányadózásszabályai szerint állapíthatja meg a jövedelmét. De csak akkor, ha erről Ön a 2010. adóévre a0953-as bevallásában, illetve a tevékenység évközi megkezdésekor nyilatkozott!Az átalányadózást megelőzően elhatárolt veszteségből az átalányadózás időszakábanévenként 20-20%-ot elszámoltnak kell tekinteni.Az átalányadózás választására tett nyilatkozata ellenére elveszíti az átalányadózás szabályaiszerint az adózás lehetőségét, az az őstermelő, akinek az átalányadózásra jogosítóértékhatárnál több bevétele volt az adóévben.Amennyiben az átalányadózás feltételei nem teljesültek, akkor Ön a mezőgazdaságiőstermelésből származó jövedelmét az általános jövedelemszámítási szabályok szerint, tételesköltségelszámolással vagy a 10%-os költséghányad levonásával állapíthatja meg. Ebben azesetben a 1053-12-02-es lap 341-361. soraiban kell a jövedelmét feltüntetnie.Az átalányadózás időszakában más önálló tevékenységből származó bevételként (10. sor) kellelszámolni a költségek fedezetére, valamint a fejlesztési célra jogszabály vagy nemzetköziszerződés alapján folyósított vissza nem térítendő támogatást. Nem minősül bevételnek acélszerinti felhasználás igazolásával egyidejűleg, vagy azt követően a költségek fedezetérevagy fejlesztési célból folyósított támogatás összege feltéve, hogy a támogatás célszerintifelhasználása révén teljesített kiadásait alapján a költségek között nem számolta el 209 .A területalapú és az egyéb jogcímen folyósított támogatás összegét viszont az őstermelőibevételek között kell elszámolni.Az átalányadózás választása esetén az őstermelői tevékenységéből származó bevételből, atörvényben meghatározott költséghányadok levonásával kell kiszámítani az átalányadóalapjául szolgáló számított jövedelmet. Ezeknek a költséghányadoknak a figyelembevételével208 Szja-törvény 50. § (2) bekezdés209 Szja-törvény 7.§ (1) v) pont

227az állattenyésztésből vagy állati termék előállításából származó termék értékesítésébőlszármazó bevételnek a 6%-a, más, egyéb őstermelői tevékenységből származó bevételnek(ideértve a támogatások összegét is) pedig a 15%-a a jövedelem.Az átalányadó választása esetén az átalányadózás évében felmerült összes költségetelszámoltnak kell tekinteni, beleértve a korábban és az átalányadózás időszakábanbeszerzett tárgyi eszközök beszerzési (előállítási) értékének az átalányadózás időszakárajutó értékcsökkenési leírását is.363. sor: Ebben a sorban a mezőgazdasági kistermelői tevékenységéből származó, illetőlegazzal összefüggő összes bevételét tüntesse fel. Ha Ön e tevékenységéhez költségek fedezetérevagy fejlesztési célra jogszabály vagy nemzetközi szerződés alapján folyósított vissza nemtérítendő támogatást kapott, és azt bevételnek tekintette, vagy az annak minősült akkor ezt abevételét és a támogatás felhasználásával összefüggésben felmerült költségét a 1053-asbevallás 10. sorában tüntesse fel.364. sor 210 : Ennek a sornak az „a” oszlopába a 363. sorban feltüntetett bevételének azt arészét írja be, amely állattenyésztésből vagy állati termék előállításából származott.365. sor 211 : Ennek a sornak az „a” oszlopába a 363. sor összegéből a 2010. évben folyósítottterületalapú (földalapú) támogatás összegét írja be.366. sor: Ide a 363. sor összegéből az egyéb jogcímen folyósított támogatás összegét írja be,ha az nem tekinthető költségek fedezetére, vagy fejlesztési célból folyósított támogatásnak.367. sor 212 : Ebben a sorban az átalányadó alapjául szolgáló számított jövedelmét állapítsameg. Ha a bevétele nem kizárólag állattenyésztésből vagy állati termékek előállításábólszármazik, hanem egyéb őstermelői tevékenységből is, akkor a bevételét ajövedelemszámításkor meg kell osztania:• állattenyésztésből vagy állati termék előállításából származó bevétel a 364. sor „a” oszlop6 %-a a jövedelem;• őstermelői tevékenységből származó további bevételei esetében a bevétel 15%-a ajövedelem.A kétféle költséghányaddal kiszámított jövedelem együttes összegét kell e sor „b” oszlopábabeírnia. 2010. január 01-től a mezőgazdasági őstermelő átalányban megállapított jövedelmeaz összevont adóalap részét képezi, ezért a kiszámított jövedelmet a 1053-A. lap 13. sor a)oszlopában is fel kell tüntetni. A jövedelmet, tekintettel arra, hogy az összevont adóalap része,ki kell egészítenie az adóalap-növelő összeggel (a jövedelem 27%-a).Az adóalap-növelő összeggel növelt jövedelmet a 13. sor d) oszlopába kell beírni.Az átalányban megállapított jövedelem összege után 27%-os egészségügyi hozzájárulást iskell fizetnie. 213 A biztosított mezőgazdasági őstermelőt terhelő egészségügyi hozzájárulásalapját csökkenteni kell a mezőgazdasági őstermelő által fizetendő járulékok alapjával. 214 Azígy megállapított kötelezettségét a 1053-09-es lap 287. sorában kell bevallania.210 Szja-törvény 53. § (1) bekezdés e) pont211 Szja-törvény 3. § 28. pont212 Szja-törvény 55. § (1) bekezdés213 Eho tv. 3.§ (1) bekezdés214 Eho tv. 3.§ (5) bekezdés

2282.6. Veszteségelszámolás 215A 2004. évben vagy azt követően keletkezett és elhatárolt veszteség bármely későbbiadóévben (de legkésőbb a tevékenység megszüntetésének évében) az őstermelő döntéseszerinti megosztásban elszámolható.Az elhatárolt veszteség elszámolásánál mindig a keletkezésük sorrendjét kell követni. Azadóévben elhatárolt veszteség visszamenőlegesen a megelőző két adóévre – a bevallott, illetveaz önellenőrzés vagy adóellenőrzés során feltárt jövedelemmel szemben – is elszámolható. Azátalányadózás időszakában és a 10%-os költséghányad alkalmazása esetén, a nyilvántartottveszteség összegéből adóévenként 20-20%-ot elszámoltnak kell tekinteni.A 2009. évet megelőző évek veszteségének továbbviteléhez az adóhatóság engedélyét kellettkérni abban az esetben, ha az a tevékenység kezdésének évét követő negyedik adóévben vagykésőbb keletkezett és az őstermelői tevékenységből származó bevétele nem érte el amezőgazdasági őstermelői tevékenységből származó jövedelme megállapításánál elszámoltköltség 50%-át, vagy akkor, ha az őstermelői tevékenysége alapján a megelőző két adóévbenis veszteséget határolt el.Azt a veszteséget, amely elhatárolásához adóhatósági engedélyt kellett kérni, a kérelemelmulasztását követően, önellenőrzés alapján az adóhatóság nem engedélyezheti.A 2009. évi elhatárolt veszteségre már alkalmazható volt a veszteség adóhatóságiengedélyeztetés nélküli elhatárolása. 216A veszteségelhatárolásra vonatkozó rendelkezések akkor alkalmazhatók, ha azelhatárolt veszteség a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartásával keletkezett.2.7. Veszteségelhatárolás 217369. sor: Ebbe a sorba azt az összeget írja be, amelyet önellenőrzéssel kíván a 2010.adóévben keletkezett veszteségéből (361. sor) 2008. és/vagy 2009. év(ek)re elszámolni.A 2010. évben keletkezett veszteségének az összegét visszamenőleg a 2008. és a 2009. évekreis elszámolhatja, ha ezekben az években volt az őstermelői tevékenységéből adókötelesjövedelme.A veszteség visszamenőleges elszámolása esetén a 2008. és/vagy 2009. években bevallottőstermelői tevékenységből származó jövedelmét önellenőrzéssel kell helyesbítenie. (Azönellenőrzéshez a 2008. évre a 0853-as, a 2009. évre 0953-as nyomtatványt kellfelhasználnia.)Ha ellenőrzéssel lezárt időszakra vonatkozik a veszteség visszamenőleges elszámolása, akkoraz adóhatóságnál kezdeményezett eljárás keretében van módja e szabály érvényesítésére. Azadóhatóság ekkor határozatban állapítja meg a veszteségelhatárolás mértékét, az adóalapjának, illetve a fizetendő adónak a korrekcióját.370. sor: Ebbe a sorba a 2010. évi vesztesége (361. sor) összegét írja be, vagy ha ebből a 369.sorban is figyelembe vett valamennyit, akkor ide a fennmaradó összeget, a 361. és a 369. sorkülönbözetét írja be.215 Szja-törvény 22. § (1)-(5) bekezdés216 Szja- törvény 22.§ (4) bekezdés217 Szja-törvény 22. § (2), (3) bekezdés

229371. sor: Ennek a sornak a „b” oszlopában a korábbi évekről áthozott, 2010. évben el nemszámolt és továbbra is elhatárolható veszteségének az összegét szerepeltesse.Az átalányadózás időszakában a nyilvántartott veszteség összegéből adóévenként 20-20%-otelszámoltnak kell tekinteni. Ezt szintén ebben a sorban vegye figyelembe!372. sor: Ebben a sorban a 370. és 371. sorok „b” oszlopaiba írt adatok együttes összegéttüntesse fel.3. Egyéb adatok374. sor: A vásárolt és a saját termelésű összes anyag, áru, félkész- és késztermék 2010.december 31-én felvett leltár szerinti értékét írja be ebbe a sorba.375. sor: Ebbe a sorba az év során foglalkoztatott alkalmazottak (ide nem értve a segítőcsaládtagot) átlagos létszámát és a részükre kifizetett munkaviszonyból származó jövedelembruttó összegét kell beírnia. A számítás során a kerekítés szabályait is alkalmazni kell.Például, ha 7 fő alkalmazott összes foglalkoztatási ideje 80 hónap, akkor az átlagos létszám:80/12=6,66. Ez kerekítve 7, amelyet az „a” oszlopba kell beírni.Családi gazdaságok tagjai közül csak a családi gazdálkodó írhat ebbe a sorba adatot!(Az alkalmazott munkabéréből levont személyi jövedelemadó előleget és a foglalkoztatottratekintettel megállapított járulékfizetési kötelezettséget, továbbá az ahhoz kapcsolódóadatszolgáltatási kötelezettséget a 1008-as bevallásban kellett szerepeltetni.)376. sor: A vevők, megrendelők 2010. december 31-én fennálló tartozását tüntesse fel itt.377. sor: A 2010. december 31-én nyilvántartott szállítói követelésnek az összegét írja ide.378. sor 218 : Ebbe a sorba a 2010. évben a költségek fedezetére vagy fejlesztési célrafolyósított támogatás összegét írja be.379. sor: Ebbe a sorba a 378. sor összegéből azt az összeget írja, amelyet a költségekfedezetére vagy fejlesztési célra utólag folyósított támogatás összegéből bevételként nem (ésköltségként, értékcsökkenési leírásként sem) számolt el.380. sor 219 : Ebbe a sorba a 378. sor összegéből a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra2010. január 1-jét követően folyósított támogatatás összegének még fel nem használt részétírja be.381. sor: Ebbe a sorba a 2010. január elsejét megelőzően előre folyósított támogatás még felnem használt részét írja be.382. sor 220 : Ebbe a sorba a beruházási költség címén nyilvántartott összeget írja be.Melléklet a mezőgazdasági őstermelők 1053-as bevallás útmutatójához218 Szja-törvény 3. § 42. pont219 Szja-törvény 19. §220 Szja-törvény 3. § 54. pont

230A leírási kulcsok jegyzéke és alkalmazásuk szabályai 221a) ÉpületekAz épület jellegeÉvi leírási kulcs%Hosszú élettartamú szerkezetből 2,0Közepes élettartamú szerkezetből 3,0Rövid élettartamú szerkezetből 6,0A felsorolt csoportokon belül az épületek műszaki ismérvek szerinti besorolása:Csoport megnevezéseHosszú élettartamúszerkezetKözepes élettartamúszerkezetRövid élettartamúszerkezetFelmenő (függőleges)teherhordó szerkezetBeton-és vasbeton, égetetttégla-, kő-, kohósalak ésacélszerkezetKönnyűacél és egyébfémszerkezet, gázszilikátszerkezet, bauxitbetonszerkezet, tufa- és salakblokkszerkezet, fűrészeltfaszerkezet, vályogfalszigetelt alapokonSzerfás ésdeszkaszerkezet,vályogvert falszerkezet,ideiglenes téglafalazatKitöltő (nem teherhordó)falazatTégla, blokk, panel, öntöttfalazat, fémlemez,üvegbeton és profilüvegAzbeszt, műanyag ésegyéb függőfalDeszkafal, lemezkeretbesajtolt lapfal*(közbenső és tetőfödém, illetve egyesített teherhordó térelhatároló tetőszerkezet)Vízszintes teherhordószerkezet*Előregyártott és monolitvasbeton acéltartók közöttikitöltő elem, valamintboltozott födémFagerendás (borított éssűrűgerendás), mátraifödém, könnyű acélfödém,ill. egyesített acéltetőszerkezet könnyűkitöltő elemekkelSzerfás tapasztott és egyébegyszerű falfödémAz épület jellegét a három ismérv közül a rövidebb élettartamot jelentő alapján kellmeghatározni.Az épületgépészet körébe tartozó gépek és berendezések értékcsökkenését az épülettőlelkülönülve is el lehet számolni.Az épületbe beépített technológiai gépek és berendezések, az ezeket kiszolgáló vezetékekleírását az épülettől függetlenül, a gépeknél, illetve vezetékeknél megadott leírási kulcsokalapján kell megállapítani.b) ÉpítményekÉpítménycsoportok Évi leírási kulcs %Ipari építmények 2,0Mezőgazdasági építmények 3,0ebből: önálló támrendszer 15,0Melioráció 10,0Mezőgazdasági tevékenységet végző egyénivállalkozónál a bekötő és üzemi út 5,0Közforgalmi vasutak és kiegészítő építményei,ideértve az iparvágányokat is 4,0Egyéb vasúti építmények (elővárosi vasutak,közúti villamosvasutak, metróvasúti pálya stb.) 7,0Vízi építmények 2,0Hidak 4,0221 Szja-törvény 11. sz. melléklet II/3. pont

231Elektromos vezetékek, ideértve a távközlésihálózat vezetékeit is 8,0Kőolaj- és földgázvezetékek, gázvezetékek 6,0Gőz-, forró víz- és termálvízvezeték,földgáz távvezeték, termálkút 10,0Közúti villamosvasúti és trolibusz munkavezetékek 25,0Egyéb, minden más vezeték 3,0Alagutak és földalatti építmények(a bányászati építmények kivételével) 1,0Idegen (bérelt) ingatlanon végzett beruházás 6,0Hulladéktároló 20,0Kizárólag film- és videogyártást szolgáló építmény 15,0Minden egyéb építmény(kivéve a hulladékhasznosító létesítményt) 2,0Hulladékhasznosító létesítmény 15,0Hulladéktároló: a hulladékgazdálkodásról szóló törvény előírásának megfelelő tárolásra,ártalmatlanításra szolgáló épület, építmény; a hulladéktároló létesítése miatt igénybe vettföldterületre értékcsökkenési leírást a hulladéktárolóval azonos leírási kulccsal kell számolni.Hulladékhasznosító létesítmény: a hulladékgazdálkodásról szóló törvény előírásánakmegfelelő hasznosítás céljára szolgáló épület, építmény, ide nem értve a földterületet.Melioráció: szántó, kert, gyümölcsös, szőlő, gyep és erdőművelési ágú, nem belterületenvégrehajtott, a termőföld mezőgazdasági célú hasznosítását szolgáló, vízháztartás-szabályozóépítmény; talajjavítás legalább 6 éves tartamhatással, valamint a területrendezés építménye.c) ÜltetvényekÜltetvénycsoportokÉvi leírási kulcs%Alma, körte, birs, naspolya, cseresznye, meggy,szilva, szőlő, szőlőanyatelep, mandula, mogyoró 6,0Őszibarack, kajszi, köszméte, ribiszke, komló,gyümölcsanyatelep, fűztelep 10,0Spárga, málna, szeder 15,0Dió, gesztenye 4,0Egyéb ültetvény 5,0d) Gépek, berendezések, felszerelések, járművekda) 33 százalékos kulcs alá tartozó tárgyi eszközök:– a HR 8456-8465, 8479 vtsz.-okból a programvezérlésű, számvezérlésű gépek,berendezések;– a HR 8471, 8530, 8537 vtsz.-okból az irányítástechnikai és általános rendeltetésűszámítástechnikai gépek, berendezések;– a HR 84. és 85. árucsoportból az ipari robotok;– a HR 9012, 9014-9017, 9024-9032 vtsz.-okból az átviteltechnikai, az iparikülönleges vizsgálóműszerek és a komplex elven működő különleges mérő ésvizsgáló berendezések;– a HR 8469, 8470, 8472, 9009 vtsz.-ok, valamint a HR 8443 5100 00 vtsz.-alszám;– a HR 8419 11 00 00, 8541 40 90 00 vtsz.-alszámok;

232– a HR 8402, 8403, 8416, 8417 vtsz.-okból a fluidágyas szénportüzelésűberendezések, valamint a mezőgazdasági és erdőgazdasági nedvesmelléktermékek elégetésével üzemelő hőfejlesztő berendezések;– a HR 8417 80 10 00 vtsz.-alszám, valamint a 8514 vtsz.-ból ahulladékmegsemmisítő, -feldolgozó, -hatástalanító és -hasznosító berendezések;– a HR 8421 21 vtsz.-alszámok;– a HR 8419, 8421 vtsz.-okból a szennyező anyag leválasztását, szűrését szolgálóberendezések;– a HR 8421 31 és a 8421 39 vtsz.-alszámok;– a HR 8419 20 00 00 vtsz.-alszám, továbbá a HR 9018-9022 vtsz.-okból az orvosigyógyászati laboratóriumi eszközök.db) 20 %-os kulcs alá tartozó tárgyi eszközök:– a HR 8701 vtsz-ból a járművek, valamint a HR 8702-8705, valamint a HR 8710, 8711vtsz-ok.dc) 14,5 %-os kulcs alá tartozó tárgyi eszközök:– Minden egyéb – a da)-db) pontban fel nem sorolt – tárgyi eszköz.e) Kortárs képzőművészeti alkotásokA kortárs képzőművészeti alkotást 5 év vagy ennél hosszabb idő alatt lehet leírni.Kortárs képzőművészeti alkotásnak – a költségként való elszámolása szempontjából – azt azalkotást lehet tekinteni, amelynek alkotója a vásárlás évének első naptári napján élt.Értékcsökkenési leírást az üzembe helyezés napjától a kiselejtezés vagy elidegenítés(apportálás stb.) napjáig lehet elszámolni. Abban az esetben, ha az üzembe helyezés vagy azelidegenítés az adóévben évközben valósult meg, akkor az értékcsökkenési leírás összegétnapi időarányosítással kell kiszámolni. Az üzembe helyezés napja a tárgyi eszközrendeltetésszerű használatba vételének napja. Ezt az időpontot a beruházási és felújításiköltség nyilvántartásban, illetve a tárgyi eszközök nyilvántartásában is fel kell jegyezni.Az alábbiakban felsorolt tárgyi eszközök értékcsökkenési leírásának meghatározásaérdekében az eszközök beruházási költségét azokra az évekre kell felosztani, amelyekben aztvállalkozói tevékenységéhez várhatóan használni fogja:– koncesszió keretében megvalósult tárgyi eszköz;– az ipari park közműnek minősülő (út, víz- és csatornaellátás, energiaellátás, távközlés céljátszolgáló) tárgyi eszköze;– tenyészállat;– a kizárólag alapkutatáshoz, alkalmazott kutatáshoz, vagy kísérleti fejlesztéshez használttárgyi eszköz;– a közúti személyszállításhoz használt autóbusz.Az előzőekben felsorolt tárgyi eszközök esetében az elszámolási időszakot és azértékcsökkenési leírásként évenként elszámolható összeget (vagy meghatározásánakmódszerét) az eszköz használatbavétele időpontjában kell meghatározni és az egyedirészletező nyilvántartásban rögzíteni.Ültetvények esetében az üzembe helyezés napja az a nap, amikor az ültetvény termőre fordul.Ültetvénynek az olyan építmény minősül, amelynek eredményeként a telepített növényeklegalább egy évnél hosszabb ideig talajhoz, helyhez kötötten a termesztés alapját képezik ésegybefüggő területük eléri vagy meghaladja– szőlőültetvény esetén az 500 m2-t;

233– gyümölcsös ültetvény esetében az 500 m2-t, ha a gyümölcsbokor málna, egres, ribiszke,rikö, szeder, bodza;– 1500 m2-t, ha a gyümölcsfa alma, körte, birs, őszibarack, kajszibarack, meggy, cseresznye,szilva, dió, gesztenye, mandula, mogyoró.Értékcsökkenési leírás alá vonható a tenyészállatok beszerzésére fordított kiadás is.A tenyészállatok körébe tartoznak azok az álltatok, amelyek a tenyésztés, a tartás soránleválasztható terméket (szaporulatot, más leválasztható terméket) termelnek, és ezen termékekértékesítése, vagy az egyéb (igateljesítmény, őrzési feladat, lovagoltatás) hasznosításbiztosítja a tartási költségek megtérülését, függetlenül attól, hogy azok meddig szolgálják avállalkozási (őstermelői) tevékenységet.A tenyészállat fogalmának meghatározásánál azonos módon kell eljárni az egyedimegjelölésű tenyészállat és a tenyész állomány esetén. (Nem egyedi megjelölésű pl. egytenyésztésbe nem állított tojástermelő baromfiállomány.)Az üzembe helyezés napja tenyészállatok esetében nőivarú állatnál az a nap, amikor az elsőszaporulata megszületett, hímivarúnál az első termékenyítés, vagy az első spermalevételnapja. A csak a termékéért tartott állatoknál az üzembe helyezés napja a terméknyerésidőpontjának kezdő napja (pl. a tojástermelés első napja).A tenyészállat beszerzési ára, valamint a tenyészállattal kapcsolatosan a tenyésztésbe állításigfelmerült anyagkiadás és a mások által végzett munka igazolt összege tekintetébenválaszthatja azt is, hogy azt a felmerülés évében költségként számolja el.A számlaadásra nem kötelezett (kompenzációs felárat választó) mezőgazdasági őstermelőtőltörténő tenyészállat vagy tenyészállat alapanyag vásárlása esetén az adásvételi szerződés,vagy a megállapodás az, amely bizonylatként ismerhető el. (Ilyen esetben a vásárlásrafordított összeg hitelt érdemlő bizonyítása az eladó mezőgazdasági őstermelői igazolványábanlévő értékesítési betétlap bejegyzése alapján is elismerhető.)A tenyészállat bekerülési értéke mezőgazdasági őstermelő esetében akkor szolgálhat azértékcsökkenési leírás alapjául, ha az állat az Szja tv. 6. számú mellékletének II/A. pontjábanfelsorolt állatok körébe tartozik.Az értékcsökkenési leírás összegének megállapításához a tárgyi eszközökről nyilvántartástkell vezetni a Szja tv. 5. számú mellékletében megjelölt adattartalommal.Az értékcsökkenési leírás alapja a beruházási költség az üzembe helyezésig felmerültkiadások nyilvántartásba vétele alapján.Beruházási költségnek a tárgyi eszköz üzembe helyezése érdekében, az üzembe helyezésnapjáig felmerült, költségként elismert és igazolt, a beruházási és felújítási költségnyilvántartásbanfeltüntetett kiadás minősül. Ezen belül beruházási költségnek a tárgyieszközök esetében a beszerzési árat, saját előállítás esetén pedig az anyagköltséget és a másokáltal végzett munka számlával (számlákkal) igazolt összegét kell tekinteni. Épület, építménybeszerzési árának a szerződésben megjelölt összeg számít.A bányaművelésre, a hulladéktárolásra igénybe vett földterület, telek és a meliorációkivételével nem számolható el értékcsökkenési leírás a földterület, a telek, a telkesítés, azerdő, a képzőművészeti alkotás (kortárs képzőművészeti alkotás kivételével) beszerzésiára/előállítási költsége után.Amennyiben a tárgyi eszközhöz telek is tartozik, akkor a telek beszerzési költségét el kellkülöníteni.

234A tárgyi eszköz beszerzéséhez egyedileg kapcsolódó járulékos kiadás (szállítási, alapozási,szerelési, üzembe helyezési, valamint a beszerzéssel összefüggő közvetítői kiadások, abizományi díj, a vám, az illeték, az adók – az áfa kivételével –, a hitel igénybevételévelkapcsolatos kiadások, az üzembe helyezés napjáig felmerült kamat, biztosítás díja stb.) abeszerzési ár részét képezi. A felújítási költség akkor képezi az értékcsökkenési leírás alapját,ha azt nem számolta el egy összegben tárgyévi költségként. Ez utóbbi esetben azértékcsökkenési leírás módosított alapját és a módosítás időpontját a tárgyi eszköznyilvántartásbanis fel kell jegyezni.Az értékcsökkenési leírás alapjának számbavétele során a vonatkozó számlában (okmányban)szereplő és levonható áfa összegét figyelmen kívül kell hagyni. A le nem vonható áfa azértékcsökkenési leírás alapjába beszámít.Évközi beszerzés, elidegenítés esetén az értékcsökkenési leírás időarányosan számolható el.Példa:2010. május 11-én üzembe helyezett jármű beszerzési ára 3 500 000 Ft volt.– a jármű esetében az éves leírási kulcs (20 %) alkalmazásával a teljes adóévre elszámolhatóösszeg: 3 500 000 x 0,20 = 700 000 Ft– az időarányos elszámolás miatt figyelembe vehető napok száma (2010. május 11. – 2010.december 31. között) 235 nap– költségként figyelembe vehető: (700 000 x 235): 365 = 450 685 Ft.Ha a tárgyi eszköz értékcsökkenési leírásának elszámolását már 1997. év előtt kezdte meg,akkor annak elszámolását a megkezdett módszerrel folytatni kell a teljes elszámolásig.A 200 000 Ft egyedi beszerzési, előállítási értéket meg nem haladó, valamint a 33 %-osnorma alá besorolt tárgyi eszközök esetében az értékcsökkenési leírás mértékét Ön ismeghatározhatja. Ekkor azonban a leírási évek számának legalább két adóévnek kell lennieazzal, hogy a leírás mértéke 50-50%. Ezt a szabályt a 2008. január 1-je után beszerzett tárgyieszközök esetében kell alkalmazni.Ha 2010. március 7-én történt az üzembe helyezés és a tárgyi eszköz beszerzési ára175 000 Ft, akkor 2010-ben és 2011-ben értékcsökkenési leírás címén, (175 000 x 0,5)=87 500 Ft/év vehető figyelembe.Ha a fentieknek megfelelő tárgyi eszköz értékcsökkenési leírását 2009. évben megkezdte, úgyaz ilyen tárgyi eszközök esetében az értékcsökkenési leírás mértékét Ön meghatározhatta. (Aleírási évek számának legalább két adóévnek kell lennie.)A HR 8471 vtsz. alá tartozó általános rendeltetésű számítástechnikai gépre, berendezésre, a 33vagy a 14,5 %-os norma alá besorolt és korábban még használatba nem vett tárgyieszközökre, a szellemi termékre, valamint a kísérleti fejlesztés aktivált értékére – értékhatártólfüggetlenül – 50 %- értékcsökkenési leírás érvényesíthető. Évközi üzembe helyezés esetén azidőarányosítást ebben az esetben is alkalmazni kell.A kizárólag film- és videogyártást szolgáló gépek és berendezések esetében szintén 50 %-értékcsökkenési leírás érvényesíthető.A tárgyi eszköz bővítésével, rendeltetésének megváltoztatásával, átalakításával, az élettartamnövelésével kapcsolatban felmerült kiadás, továbbá az elhasználódott tárgyi eszköz eredetiállaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló, felújítással kapcsolatosan felmerült

235kiadás (felújítási költség) a felmerülés évében költségként elszámolható, de választható azértékcsökkenési leírás alapjának növelése is.Az egyéni vállalkozó az 1998. december 31-ig üzembe helyezett tárgyi eszközeirevonatkozóan változatlanul alkalmazhatja a 11. számú melléklet 1998. december 31.napján hatályos rendelkezéseiben meghatározott leírási kulcsokat.Tárgyi eszközök 1996. december 31-ét követően részletfizetéssel (ideértve az 1996.december 31-ét követően kötött lízingszerződést is) történő vásárlása esetén (ha a szerződésszerint az utolsó részlet törlesztésével, vagy azt követően egy meghatározott időtartamonbelül tulajdonossá válik) a beszerzési ár egészére alkalmazható az értékcsökkenési leírás,függetlenül a vételár kiegyenlítésének módjától. A részletfizetéshez kapcsolódó kamat azüzembe helyezés időpontjától nem része a beszerzési árnak, a kifizetés évében költségkéntelszámolható.Bérelt ingatlanon végzett felújítás, átalakítás költségét annak felmerülése évében lehetelszámolni a költségek között, a bekerülési érték nagyságától függetlenül. A bérelt ingatlanonvégzett beruházást akkor lehet értékcsökkentési leírás alá vonni, ha a beruházás a bérlőtulajdonába is kerül.Mezőgazdasági őstermelői termékek és tevékenységek 222A saját gazdaságban előállított virágok és dísznövények – kivéve a 0602 40 vámtarifaszámú, rózsa oltva is – értékesítéséből származó bevételt akkor lehet őstermelőibevételként figyelembe venni, ha az az évi 250 000 forintot nem haladja meg. Hameghaladja, akkor az egész bevétel nem számít őstermelői tevékenység bevételének, azonban– ha a magánszemély e tevékenységével összefüggésben vagy egyébként az őstermelőiigazolványt kiváltotta – az ellenérték kifizetésére akkor is alkalmazhatók a mezőgazdaságiőstermelőre vonatkozó előírások.A saját gazdaságban termelt szőlőből saját gazdaságban készített szőlőmust, sűrítettszőlőmust, szőlőbor értékesítése akkor számít őstermelői tevékenység bevételének, ha amagánszemély ezeket a termékeket az adott évben 0,5 litert meghaladó kiszerelésben(kifizetőnek, és/vagy termelői borkimérésben végső fogyasztó részére) értékesíti, és azértékesítésükből származó bevétel együttvéve az évi 7 millió forintot nem haladja meg. Ha abevétel meghaladja a 7 millió forintot, vagy az értékesítés nem kizárólag az előzőek szerinttörténik, akkor az egész bevétel nem számít őstermelői tevékenység bevételének. Ha amagánszemély e tevékenységével összefüggésben vagy egyébként az őstermelői igazolványtkiváltotta, az ellenérték kifizetésére akkor is alkalmazhatók a mezőgazdasági őstermelőrevonatkozó előírások, ha a bevétel a 7 millió forintot meghaladja. Ha a magánszemély a sajáttermelői borkimérésében az előzőek mellett nem a saját őstermelői tevékenységébenelőállított bármely más terméket is értékesít és/vagy szolgáltatást is nyújt, akkor az őstermelőiés más bevételeit, illetőleg azok megszerzése érdekében felmerült költségeit külön-külön kellnyilvántartania, azzal, hogy ha valamely költség többféle értékesítéssel is összefügg, akkor azt– ha e törvény másként nem rendelkezik – a bevételek arányában kell megosztania.A) Állat, állati termékSor- MegnevezésszámVámtarifaszám222 Szja-törvény 6. sz. melléklet I. b) és c) pont, valamint II/A. pont

2361. Élő állat (ideértve a méhcsaládot, a méhanyát, améhbábot, a méhrajt is)0101-0106-ból,kivéve: a sportló, a versenyló, a kutya, a macska, alaboratóriumi állat, a vírus- és szérum-állat, a dísz- és0301-ből, 0306-ból,0307-bőlállatkerti állat, a vadon élő, a vadasparkban és avadaskertben élő fajok, a természetvédelmi oltalom alattálló, gyűjtési tilalom alá eső állatfajok2. Tej és tejipari termék 0401-04063. Madártojás héjában 0407kivéve:a gyógyászati tenyésztojás, a vadon élő madár tojása4. Természetes méz(ideértve a lépes-, a termelői és az egyéb természetesmézet is)5. Állati eredetű termék: nyers állati szőr nem textiliparicélra, nyers toll legfeljebb tisztítva, nyers gyapjú, nyersfinom vagy durva állati szőr04090502-0503,a 0505-ből,az 5101-ből, 51026. Nyers méhviasz és 152190 91 00-bőlfeldolgozási maradék termék152200 99 00-ből7. Propolisz (méhszurok),továbbáMéhpempőnyers virágporMéhméregmáshova nem sorolt méhészeti termékB) Növény, növényi termék8. Élő növénykivéve:a hínár, az alga9. Díszítés vagy csokorkészítés céljára szolgáló vágottvirág, bimbó, lombozat, ág és más növényi részkivéve:a moha, a zuzmó, a tűlevelű ág10. Zöldségfélék, étkezésre alkalmas gyökerek és gumókfrissen, hűtve, fagyasztva, ideiglenesen tartósítva vagyszárítva, továbbá tisztított, koptatott, hámozott, darabolt,csumázott zöldség, burgonya130190 90 99-ből0410-ből121299 80 00-ből300190 99 00-ből210690 98 99-bőla 0601-ből,a 0602-ből0603, a 0604-ből0701-071411. Gyümölcs és dió, valamint citrus- és dinnyefélék héjaétkezésre alkalmas állapotban, frissen, hűtve, fagyasztva,ideiglenesen tartósítva vagy szárítva, továbbá tisztított,hámozott, negyedelt, felezett gyümölcs0801-0814

23712. Fűszernövények és fűszerek:Fűszerpaprika0904 20-bólBorókabogyó0909 50-bőlSáfrány 0910 20Kakukkfű0910 40-bőlÁnizsmag 0909 1000Köménymag 0909 30Kapormag0910 99-bőlegyéb hazai fűszernövények0709 90-ből1211 90-ből13. Gabonafélék szemtermése, búza, kétszeres rozs, árpa,zab, kukorica, rizs, cirokmag, hajdina, köles, kanárimag,triticale és más hibridkivéve:a malomiparban megmunkáltakat1001-1005,100610,1007-100814. Olajos magvak és olajtartalmú gyümölcsök: 1201-1207szójabab, földimogyoró, lenmag, repce, napraforgó,ricinus, mustármag, sáfránymag, mákszem, kendermag15. Vetőmag, gyümölcs vagy spóra vetési célra 120916. Ipari növények:- komlótoboz és lupulin,- növény és növényrész, ha az illatszer-, gyógyszer-,növényvédőszer- és hasonló iparban alapanyaga(angelikagyökér és -mag, anyarozs, bazsalikom, birsmag,bojtorján, borágófű, csillagvirág-hagyma, diólevél, fehérés fekete üröm, fekete bodza, fenyőrügy, galangagyökér,gyermekláncfű, gyűszűvirág, hársfavirág és -levél,hunyor, imola, izsóp, kamillavirág, kökörcsin,macskagyökér, mákgubó, maszlag, menta, morzsika,nadragulya, nőszirom, orvosi pemetefű, ökörfark-kóró,papsajt, rozmaring, rózsaszirom, rutalevél, sártök, szagosmüge, szárcsagyökér, tárnics, útifű, vadmajoranna,vasfű, veronikafű, vidrafű, zsálya stb.), hazaigyógynövények- szentjánoskenyér, cukorrépa, cukornád, barack- ésszilvamag, pörköletlen cikóriagyökér- gabonaszalma és -pelyva- takarmánynövény: karórépa, marharépa,takarmányrépa, takarmánygyökér, széna, lucerna, lóhere,baltacim, takarmánykáposzta, csillagfürt, bükköny12101211-ből1212-ből1213121417. Növényi eredetű nyersanyag fonásra, illetve seprű vagyecset készítésére: nád, sás, fűzfavessző1401, 140318. Feldolgozott (véglegesen tartósított vagy konzervált, 2001-2009

238illetve közvetlenül fogyasztható) zöldség, gyümölcs ésdió19. Szőlőbor kivéve a 22042999 220429-ből20. Szőlőmust 2204 3021. Állatok etetésére szolgáló növényi eredetű termék:makk, vadgesztenye, kukoricacsutka, -szár, -csuhé, -levél, répafej, zöldségfélék héja, gyümölcshulladék stb.22. Nyers dohány, szárítva is, de nem pácolva vagyfermentálva, dohányhulladék2308 00 40,2308 00 90-ből2401-ből23. Szerves trágya 310124. Szőlővenyige 4401-ből25. Fából kizárólag hasítással készített karó, cölöp, cövek,pózna, bot stb.4404-ből26. Len és valódi kender 5301-ből,(Cannabis sativa L), nyersen5302-ből27. Karácsonyfa 0604-ből28. Borseprő, borkő 2307-ből29. Szőlőtörköly 2309-bólC) Tevékenységek1. Erdőgazdálkodás és e tevékenység termékeiből2. Ültetvénytelepítés, amely tevékenység eredményeként atelepített növények legalább egy évnél hosszabb ideigtalajhoz, helyhez kötötten a termesztés alapját képezik3. A külön jogszabályban meghatározott kistermelőiélelmiszer-termelés, előállítás és értékesítésD) Az 1999. évben az a termék vagy tevékenység, amelyet az A)-C) pontokban felsoroltakkiegészítéseként kormányrendelet határoz meg.A 2010. május 14-ig hatályos 14/2006. (II. 16.) FVM-Eüm-ICsSzEM együttes rendelet akistermelői élelmiszer-termelés, előállítás és értékesítés feltételeit határozza meg.E rendeletet azon tevékenységekre kell alkalmazni, amelynek során a kistermelő (akövetkezőkben meghatározott tevékenységet végző természetes személy) az 1. számúmelléklet szerinti kis mennyiségű (a továbbiakban: kis mennyiségű),a) általa megtermelt alaptermékkel vagy általa betakarított, összegyűjtött vadon termőalaptermékkel közvetlenül a végső fogyasztót, illetve a helyi kiskereskedelmi vagyvendéglátó egységet látja el,b) általa megtermelt alaptermékből előállított élelmiszerrel közvetlenül a végső fogyasztótlátja el,

239c) tulajdonában lévő, gazdaságában nevelt és ott levágott baromfi és nyúlfélék húsávalközvetlenül a végső fogyasztót, illetve helyi kiskereskedelmi vagy vendéglátó egységetlátja el,d) a halászatról és a horgászatról szóló törvény alapján halászatra jogosító okmányokbirtokában, a halászati vízterületen általa kifogott hallal, közvetlenül a végső fogyasztót,illetve a helyi kiskereskedelmi vagy vendéglátó egységet látja el.A rendeletet nem kell alkalmazni az élelmiszerek magánháztartásban, saját fogyasztásratörténő termelése és előállítása során.1. számú melléklet a 14/2006. (II. 16.) FVM-EüM-ICsSzEM együttes rendelethezKis mennyiség meghatározása alaptermékek és ebből előállított termékek vonatkozásában1. Kistermelő havonta legfeljebb 4 sertést vagy 1 szarvasmarhát vagy 4 juhot vagy 4kecskét vághat, illetve vágathat le.2. Kistermelő hetente legfeljebb 50 kg húskészítményt állíthat elő és értékesíthet.3. Kistermelő hetente levághat legfeljebba) 200 házi tyúkfélét, vagyb) 100 víziszárnyast vagy pulykát, vagyc) 50 nyúlfélét.4. Kistermelő naponta legfeljebb 200 liter tejet, illetve abból készített, de legfeljebb 40 kgtejterméket értékesíthet.5. Kistermelő évente legfeljebb 5000 kg mézet értékesíthet.6. Kistermelő hetente legfeljebb 360 db tojást értékesíthet.7. Kistermelő évente legfeljebb 6000 kg halat értékesíthet.8. Kistermelő évente legfeljebb 20 000 kg növényi eredetű alapterméket értékesíthet.9. Kistermelő hetente legfeljebb 100 kg savanyúságot vagy 20 kg egyéb feldolgozottnövényi eredetű terméket értékesíthet.10. Kistermelő hetente legfeljebb 50 kg vadon termő betakarított, összegyűjtött terméketértékesíthet.11. Kistermelő hetente legfeljebb 100 kg termesztett gombát értékesíthet.A 2010. május 15-étől hatályba lépő 52/2010. (IV. 30.) FVM rendeletet azon tevékenységekrekell alkalmazni, amelynek során a kistermelő az 1. melléklet szerinti kis mennyiségű,a) általa megtermelt alaptermékkel vagy általa betakarított, összegyűjtött vadon termőalaptermékkel közvetlenül a végső fogyasztót, illetve a régión belüli kiskereskedelmi vagyvendéglátó, illetve közétkeztetési létesítményt (a továbbiakban együtt: vendéglátólétesítmény) látja el,b) általa megtermelt alaptermékből előállított élelmiszerrel közvetlenül a végső fogyasztót,illetve a régión belüli kiskereskedelmi vagy vendéglátó létesítményt látja el,c) általa jogszerűen kifogott hallal, közvetlenül a végső fogyasztót, illetve a régión belülikiskereskedelmi vagy vendéglátó létesítményt látja el.1. melléklet az 52/2010. (IV. 30.) FVM rendelethez

240Kis mennyiség meghatározása alaptermékek és ebből előállított termékek vonatkozásábanHeti maximálismennyiségÉves maximálismennyiségTermék vagy alaptermék, és a hozzá kapcsolódó tevékenységmegnevezése1. Kifejlett vagy növendék sertés vagy juh vagy kecske vagy strucc6 db 72 dbvagy emu levágása és húsának értékesítése2. 50 kg alatti malac vagy 15 kg alatti bárány, gida levágása és10 db 120 dbhúsának értékesítése3. Kifejlett vagy növendék szarvasmarha levágása és húsának2 db 24 dbértékesítése4. 100 kg alatti borjú levágása és húsának értékesítése 2 db 24 db5. Házi tyúkféle levágása és húsának értékesítése 200 db6. Víziszárnyas vagy pulyka levágása és húsának értékesítése 100 db7. Nyúlféle levágása és húsának értékesítése 50 db8. Húskészítmény előállítása és értékesítése 70 kg 2 600 kg9. Tej értékesítése 200 liter10. Tejtermék előállítása és értékesítése 40 kg11. Méz és méhészeti termék értékesítése Együttesen 5 000kg12. Tojás értékesítése 500 db 20 000 db13. Hal értékesítése 6 000 kg14. Növényi eredetű alaptermék értékesítése 20 000 kg15. Savanyúság 150 kg 5 200 kg16. Növényi eredetű, hőkezeléssel feldolgozott termék értékesítése 150 kg 5 200 kg17. Egyéb feldolgozott növényi eredetű termék értékesítése 50 kg18. Vadon termő betakarított, összegyűjtött termék értékesítése 50 kg19. Termesztett gomba értékesítése 100 kgPéldatárAz őstermelői kedvezmény kiszámítása 1053-B. lap 41. sora1. Az adózó – aki regisztrált mezőgazdasági termelő – 2010. évi összevont adóalapja 650 000forint. Ebből az őstermelői jövedelem 400 000 forint, termőföldnek nem minősülő ingatlanbérbeadásából származó jövedelme 250 000 forint. Az adózó tételes költségelszámolássalállapította meg a jövedelmét. Könyvelőnek kifizetett, számlával igazolt összeg 15 000 forint.A kedvezmény kiszámítása a következő:Az összevont adóalap adója az őstermelői jövedelemmel együtt:650 000 Ft 17%-a 110 500 FtAz összevont adóalap adója az őstermelői jövedelem nélkül:250 000 Ft 17%-a 42 500 FtAz összevont adóalapok adójának különbözete:110 500 – 42 500 = 68 000 Ft.Tekintettel arra, hogy a különbözet a 100 000 forintot nem éri el, és a magánszemélyszámlával igazoltan a könyvelőnek 15 000 forintot kifizetett, könyvelői díjkedvezményt isérvényesíthet.A könyvelői díjkedvezmény kiszámítása:Az őstermelői jövedelem aránya az összjövedelmen belül:400 000 : 650 000 x 100 = 61,54 %, kerekítve 62%.Adókedvezményként a könyvelőnek kifizetett összeg 62%-a, vagyis 15 000 x 0,62 = 9 300forint érvényesíthető.

241Az őstermelői kedvezmény címén levonható a 68 000 forint és a 9 300 forint összege, vagyis77 300 forint. Ez az összeg egyben agrár de minimis támogatásnak minősül.A példabeli adózónak ezt az összeget kell a 41. sor „c” oszlopába írnia, feltéve, hogy az, az esorhoz készült útmutatóban jelzett jövedelem és kedvezményi korlátba belefér.Példák a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alapjának megállapítására azegyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkező családi gazdálkodó esetébenAz egészségügyi hozzájárulás kiszámítása (1053-09-es lap)Amennyiben a családi gazdálkodó egyéni vállalkozói igazolvány birtokában folytatjatevékenységét, az őstermelői tevékenysége tekintetében a mezőgazdasági őstermelőkrevonatkozó szabályok szerint kell adóznia. A százalékos egészségügyi hozzájárulásalapjának meghatározásakor az elszámolt bevételéből annyi összeget, amennyit egyénivállalkozóként járulékalapként figyelembe vett, olyan jövedelemként kell figyelembevenni, amelyet járulékfizetési kötelezettség terhel. Járulékalapként figyelembe vehetőösszeg minimuma havonta a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényesminimálbér összege, amely 73 500 forint. 2010. január hónapra még a 2009. decemberhónapban érvényes 71 500 forint összegű minimálbérrel kell számolni.A minimálbér kétszereséhez kötött járulékfizetési alsó határt (minimum járulékalap)2010. január 01-től felváltja a tevékenységre jellemző kereset, ami a természetes személyfőtevékenységére jellemző, a piaci viszonyoknak megfelelő díjazást, ennek megfelelőenvállalkozóként eltérő összeget jelenthet.1. Az egyéni vállalkozói igazolvány csak őstermelői tevékenységet tartalmaz. A példában– bejelentés alapján – a minimálbér összegét tekintjük járulékalapnak:Az őstermelői jövedelem havi összege 40 000 forint (évi 480 000 forint), tehát nem éri el atárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér összegét. A járulékalap 2010.január hóra 71 500 forint, 2010. február 1-jétől havi 73 500 forint (évi 880 000 forint). Aszázalékos egészségügyi hozzájárulás alapja az őstermelői jövedelem, amit csökkenteni kell ajárulékalapot képező jövedelem összegével (480 000 – 880 000 forint). Százalékos mértékűegészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség nem keletkezik.A mezőgazdasági kistermelők nyilatkozatai, a 1053-12-01-es lap kitöltéseIII. A mezőgazdasági kistermelő nemleges bevallási nyilatkozata1. Amennyiben a 2010. évi bevétele 700 000 Ft, ebből az őstermelésből származó bevétele500 000 forint és a földalapú támogatás összege 200 000 forint, akkor nem kell nyilatkoznia,mivel ebben az esetben a bevétele adómentes.2. A tételes költségelszámolást választó, nyilatkozattételi jogával élő kistermelő 2010. évibevétele 3 000 000 Ft volt (323. sor). A 2010. évi bevételei között támogatást nem vettfigyelembe. Az egészségügyi hozzájárulás alapja 150 000 Ft (3 000 000 Ft 5%-a), a fizetendőegészségügyi hozzájárulás összege pedig 22 500 Ft lesz (150 000 Ft 15%-a), melyet a 1053-09-es lap 285. sorában a megfelelő oszlop(ok)ba kell beírnia.3. Előző mezőgazdasági kistermelő 893 500 Ft járulék alapot vallott be a 1058-asbevallásában. A százalékos egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség meghatározásaebben az esetben a két alap figyelembevételével (150 000-893 500) történik. Jelen esetbenszázalékos mértékű egészségügyi hozzájárulási fizetési kötelezettség nem keletkezett.

242A mezőgazdasági kistermelő átalányban megállapított jövedelmének kiszámítása a 1053-12-03-as lap 363-367. soraiEgy négytagú család közös őstermelői igazolványt váltott ki és az átalányadózást választották.A család bevétele– növénytermelés 8 000 000 Ft– állattenyésztésből 7 600 000 FtÖsszes bevétel 15 600 000 FtAz egy főre jutó bevétel: 3 900 000 Ft,ebből:– a növénytermelés bevétele 2 000 000 Ft,amelyből a jövedelem (15%) 300 000 Ft– az állattenyésztés bevétele 1 900 000 Ft,amelyből a jövedelem (6%) 114 000 FtAz egy főre jutó jövedelem (átalányadó alapja) 414 000 Ft, mely összeg az összevontadóalap részét képezi. Ezt az összeget kell beírni 1053-A lap 13. sor a) oszlopába.A bevallás kitöltése:363. sor „b” ................. ........... 3 900 000 Ft364. sor „a”.................. ........... 1 900 000 Ft367. sor „b” ................. ........... 414 000 Ft (300 000+114 000)1053-A. lap 13. sor a) oszlop...................... 414 0001053-A. lap 13.sor b) oszlop........................ 525 780 (414 000*1,27)Példák a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alapjának megállapítására azegyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkező családi gazdálkodó esetébenAmennyiben a családi gazdálkodó egyéni vállalkozói igazolvány birtokában folytatjatevékenységét, az őstermelői tevékenysége tekintetében a mezőgazdasági őstermelőkrevonatkozó szabályok szerint kell adóznia. A százalékos egészségügyi hozzájárulásalapjának meghatározásakor az elszámolt bevételéből annyi összeget, amennyit egyénivállalkozóként járulékalapként figyelembe vett, olyan jövedelemként kell figyelembevenni, amelyet járulékfizetési kötelezettség terhel. Járulékalapként figyelembe vehetőösszeg minimuma havonta a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényesminimálbér összege, amely 73 500 forint. 2010. január hónapra még a 2009. decemberhónapban érvényes 71 500 forint összegű minimálbérrel kell számolni.A minimálbér kétszereséhez kötött járulékfizetési alsó határt (minimum járulékalap)2010. január 01-től felváltja a tevékenységre jellemző kereset, ami a természetes személyfőtevékenységére jellemző, a piaci viszonyoknak megfelelő díjazást, ennek megfelelőenvállalkozóként eltérő összeget jelenthet.1. Az egyéni vállalkozói igazolvány csak őstermelői tevékenységet tartalmaz. A példában– bejelentés alapján – a minimálbér összegét tekintjük járulékalapnak:Az őstermelői jövedelem havi összege 40 000 forint (évi 480 000 forint), tehát nem éri el atárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér összegét. A járulékalap 2010.január hóra 71 500 forint, 2010. február 1-jétől havi 73 500 forint (évi 880 000 forint). Azegészségügyi hozzájárulás alapja az őstermelői jövedelem, amit csökkenteni kell a

243járulékalapot képező jövedelem összegével (480 000 – 880 000 forint). Százalékos mértékűegészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség nem keletkezik.AZ EGYÉNI VÁLLALKOZÓK NYILATKOZATA(I)A 1053-13-01-ES LAP KITÖLTÉSEA lap kitöltése előtt a 1053-13-as lapoktól, a 1053-15-ös lapokig készített kitöltésiútmutatóban foglalt általános tudnivalókat is olvassa el, melyekből megismerheti atámogatások kezelésével, az átalányadó választásával/megszüntetésével, a de minimis ésegyéb közösségi támogatásokkal, a jövedelem-minimum megállapításával, az egyénivállalkozás özvegyi jogon vagy örökösként történő folytatásával, az ehhez kapcsolódó adózásimód választásával kapcsolatos szabályokat.I. Egyéni vállalkozás esetén a jövedelemszámítás módszere a 2010. évreEzek a nyilatkozatai arra szolgálnak, hogy megkönnyítsék a bevalláskitöltő programokalkalmazását, valamint a bevallás feldolgozását.A 401. és 402. sorban van lehetősége azt jelölni, hogy a 2010. évi egyéni vállalkozásábólszármazó jövedelmét a vállalkozói személyi jövedelemadó vagy az átalányadózás szabályaiszerint állapítja meg. Ha az átalányadózás szerinti adózás szabályai szerint állapítja meg ajövedelmét és kizárólag a 210/2009 (IX. 29.) kormányrendelet szerinti kiskereskedelmitevékenységet folytat, úgy a 403. sorban nyilatkozhat erről. Nyilatkozat esetén az erreszolgáló helyen „X”-szel jelölje választását. Ha a 412. sorban is szerepel adat, úgy a 401-402.sorban a 412. sor kitöltését is vegye figyelembe (ebben az esetben, mindkétjövedelemszámítási mód jelölhető).II. Az egyéni vállalkozó nyilatkozata a tevékenysége megszüntetéséről, szüneteltetésésrőlEzek a nyilatkozatai arra szolgálnak, hogy megkönnyítsék a bevalláskitöltő programokalkalmazását, valamint a bevallás feldolgozását.404. sor: Ebben a sorban „X”-szel kell jelölnie, ha a 2010. évben az egyéni vállalkozóitevékenységét megszüntette (és az adóév folyamán nem kezdett új egyéni vállalkozóitevékenységet) vagy akinek egyéni vállalkozói tevékenysége folytatását a körzetközpontijegyző határozatban, jogerősen megtiltotta. Olvassa el az egyéni vállalkozói kitöltésiútmutató 7. pontját!Szintén itt kell jelölnie, ha mint 2009. december 31-éig egyéni cégként működő egyénivállalkozó adószáma – az új Evtv. 38.§ (19) 223 bekezdésének átmeneti szabálya szerint –2010. január 01-jétől az egyéni cégekre vonatkozó új szabályozás szerinti tovább működésnélkül szűnt meg.405. sor: Ebben a sorban „X”-szel kell jelölnie, ha az Ön egyéni vállalkozói tevékenységeegyéni cég alapítása miatt szűnik meg, vagy az átmeneti rendelkezések szerint egyéni cégkéntműködik tovább és az egyéni vállalkozói tevékenysége emiatt szűnt meg, illetve ha egyénivállalkozói tevékenységét ügyvédi iroda, közjegyzői iroda, végrehajtói iroda, tagjakéntfolytatja. Olvassa el az egyéni vállalkozói kitöltési útmutató 8. pontját!406.sor: Ebben a sorban „X”-el kell jelölnie, ha Ön az egyéni vállalkozói tevékenységétszüneteltette a 2010. évben és az adóév folyamán nem kezdte újra. Ha a szünetelés időtartama223 2009. évi CXV. tv az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről (Evtv.)

244alatt vállalkozói tevékenységét megszűntette, akkor - ezt a sort nem kell kitöltenie - a 404.sorban jelölje a megszűnés tényét.Olvassa el az egyéni vállalkozói kitöltési útmutató 9. pontját!III. Az egyéni vállalkozó nyilatkozata az átalányadózás választásáról 224407. sor: Ha a 2011. adóévre az idevonatkozó feltételek megléte mellett átalányadózástválaszt, akkor az erre szolgáló négyzetbe beírt „X”-szel jelölje azt.Fontos! A 2010. évtől az egyéni vállalkozói bevételből átalányban megállapított jövedelem,nem az elkülönülten adózó jövedelmek körébe tartozik, hanem az összevont adóalap részétképezi. Az átalányadózásra vonatkozó döntésénél ezt is vegye figyelembe.IV. Az egyéni vállalkozó nyilatkozata az átalányadózás megszüntetéséről 225408. sor: Ha az egyéni vállalkozásból származó jövedelme után a 2011. adóévre nem azátalányadózást választja, akkor ezt az erre szolgáló négyzetben az „X” beírásával jelezze. Azátalányadózási mód megszüntetése esetén a megszűntetés évét követő négy adóév elteltétkövetően választhatja ismételten az átalányadózást. Ha a jogosultsága a bevételi értékhatártúllépése miatt szűnt meg, az átalányadózás - ha annak egyéb feltételei fennállnak - attól azadóévtől kezdődően újra választható, amely adóévben az szja - törvényben előírt bevételiértékhatár növekedett. Ha Ön 2010. december 20-áig bejelentkezett az egyszerűsítettvállalkozói adó hatálya alá és 2010-ben átalányadózó volt, akkor ezt a sort nem kell kitöltenie.V. Egyéni vállalkozó nyilatkozata a jövedelem-(nyereség)-minimum alkalmazásávalkapcsolatosanAz idevonatkozó részletes szabályokat a 1053-13-as lap 10. pont alatti útmutatójábólismerheti meg. Ha az egyéni vállalkozói tevékenységére a vállalkozói személyijövedelemadózás szabályait alkalmazza, ebben a sorban nyilatkoznia kell, kivéve, ha a 421. és425. sorban nulla szerepel.409. sor: Ebben a sorban a jövedelem-(nyereség)-minimum megállapításával kapcsolatosnyilatkozatát teheti meg, az arra szolgáló helyen.A (4), (5) és (6) szám szerinti választását csak az adatok ismeretében (a jövedelem levezetéseután) tudja jelölni (kötelezett-e a jövedelem-minimum szerinti adózásra vagy anyilatkozattételre). E miatt a 13-03-tól kezdődő lapok kitöltése után töltse csak ki anyilatkozatra vonatkozó részt.Az 1-6-ig terjedő jelölések alkalmazása:A jövedelem-minimum megállapítására vonatkozó szabályokat nem kell alkalmaznom, mivelaz egyéni vállalkozói tevékenységemet 2009. január 1-jét követően kezdtem, vagyújrakezdtem és a tevékenység megkezdését megelőző 36 hónapban nem folytattam egyénivállalkozói tevékenységet (ideértve azt az esetet is, ha ebben az időszakban nem számolt elbevételt). 1Nem tartozom az 1-essel jelölt adózók körébe, de a 2009. évben elemi kár sújtott. 2Nem tartozom az 1-essel jelölt adózók körébe, de a 2010. évben elemi kár sújtott. 3Jövedelem minimum szerinti adózásra nem vagyok kötelezett, mivel az Szja tv. 49/B. §-ának (1)-(5) bekezdése szerinti bevételem a 4. és 11. számú melléklete szerint elszámolt224 1995. évi CXVII. törvény (Szja) 50. § (1); (3)-(8) bekezdések225 1995. évi CXVII. törvény (Szja) 50. § (7) bekezdés

245költséget meghaladó része (jövedelem), azaz hasonlító adóalap eléri, az adóévben az Szja.tv. 49/B. § (23) bekezdése szerinti jövedelem- (nyereség-) minimumot. (E nyilatkozatamegtételéhez segítségül szolgál a 1053-13-04-es lap 454. sora.) 4A Szja tv. 49/B §-ának (1)-(5) bekezdése szerinti bevételem a 4. és 11. számú mellékleteszerint elszámolt költséget meghaladó része (jövedelem), azaz hasonlító adóalap nem éri elaz adóévben az Szja. tv. 49/B § (23) bekezdése szerinti jövedelem- (nyereség-) minimumotés emiatt, a jövedelem minimum szerinti adózást választom. 5A Szja tv. 49/B §- ának (1)-(5) bekezdése szerinti bevételem a 4. és 11. számú mellékleteszerint elszámolt költséget meghaladó része (jövedelem), azaz a hasonlító adóalap nem ériel az adóévben az Szja. tv. 49/B § (23) bekezdése szerinti jövedelem-(nyereség)-minimumot, de a jövedelem-(nyereség)-minimum szerinti adózás helyett, bevallástkiegészítő nyilatkozattételi jogommal élek a 1053-15-os lap kitöltésével. 6VI. Egyéni vállalkozó nyilatkozata a támogatásokkal kapcsolatban410. sor: Jelölje „X”-szel, ha a jelen bevallásában nem vesz/nem vehet igénybe a csekélyösszegű (de minimis) támogatásokról, valamint az un. csoportmentességi és az adórendszerenkívüli támogatásokról szóló rendeletek alapján támogatást. (Olvassa el az egyéni vállalkozóikitöltési útmutató 18. pontnál leírtakat, mielőtt ezt a sort kitöltené.) Ha a jelölést elmulasztja,a 1053-13-08-01, 1053-13-08-02, 1053-13-08-03-as lapokat is be kell nyújtania.A 1053-13-02-ES LAP KITÖLTÉSEA lap kitöltése előtt a 1053-13-as lapoktól, a 1053-15-ös lapokig készített kitöltésiútmutatóban foglalt általános tudnivalókat is olvassa el, melyekből megismerheti atámogatások kezelésével, az átalányadó választásával/megszüntetésével, a de minimis ésegyéb közösségi támogatásokkal, a jövedelem-minimum megállapításával, az egyénivállalkozás özvegyi jogon vagy örökösként történő folytatásával, az ehhez kapcsolódó adózásimód választásával kapcsolatos szabályokat.VII. Nyilatkozat az egyéni vállalkozás özvegyi jogon vagy örökösként történőfolytatásáról, az adózási mód választásárólAbban az esetben, ha az elhunyt egyéni vállalkozó e tevékenységét az özvegye vagy örökösetovább folytatja, de eddig nem volt egyéni vállalkozó, a 411. sorban az erre szolgáló helyenjelölje „1”-gyel. Erre akkor van lehetősége, ha a tevékenység folytatásának szándékát 90napon belül bejelentette az adóhatóságnak 226 .Ha a tevékenységet továbbfolyató özvegy vagy örökös maga is egyéni vállalkozó, de azelhunyt által alkalmazott adózási módtól eltérő adózási mód szerint adózik, eldöntheti, hogyaz egyesített tevékenységből származó jövedelem megállapítására a továbbiakban milyenadózási módot választ. Erre akkor van lehetősége, ha a tevékenység folytatásánakszándékán túl, 90 napon belül bejelentette az állami adóhatóságnak a választott adózásimódot 227 .226 1995. évi CXVII. törvény (Szja) 49/A. § (7) bekezdés227 1995. évi CXVII. törvény (Szja) 49/A. § (8) bekezdés

246Abban az esetben, ha Ön az elhunyt egyéni vállalkozó e tevékenységét, mint az özvegye vagyörököse tovább folytatja, de eddig is egyébként egyéni vállalkozói tevékenységet folytatott,valamint határidőn belül eleget tett a bejelentési kötelezettségének, a 411. sorban az erreszolgáló helyen 2-vel jelölje ezt a tényt.Abban az esetben, ha a 411. sorba 2-est írt, úgy most, a döntése szerinti, választott adózásimódot a 412. sorban kell jelölnie a következőkben leírt lehetőségek figyelembe vételével.SorszEgyesítetttevékenység adózásimódjaElhunyt adózótevékenységénekadózási módjaEgyesítetttevékenység előttiadózási módja2 átalányadó vállalkozói szja átalányadó3 átalányadó átalányadó vállalkozói szja4 vállalkozói szja átalányadó vállalkozói szja5 eva eva vállalkozói szja6 átalányadó eva átalányadó7 vállalkozói szja eva vállalkozói szja8 vállalkozói szja vállalkozói szja átalányadó9 eva vállalkozói szja eva10 eva átalányadó evaAbban az esetben, ha azonos adózási mód szerint adózott az elhunyt egyéni vállalkozó,illetve a tevékenységet tovább folytató egyéni vállalkozó özvegy vagy örökös, a 412.sorba „1”-est kell beírni.Az egyesített tevékenységre értelemszerűen irányadóak az alkalmazott adózási módról aválasztott adózási módra történő áttérés esetére és az adózási mód alkalmazási feltételeirevonatkozó rendelkezések.Az egyéni vállalkozás egyesítésével összefüggő előírások alkalmazásáról a vállalkozóiútmutató 12.2 pontjánál leírtaknál olvashat.Például „3”-ast, azaz átalányadózást Ön akkor választhatott az egyesített tevékenységre, hanem állt munkaviszonyban, illetve a választás időpontjában az elhunyt és az Ön által addigelért bevétele nem haladta meg a 15 illetve a 100 millió forint időarányos részét.Ha Ön az egyéni vállalkozó tevékenységének gyakorlása során már korábban is adózott azátalányadó szabályai szerint, vegye figyelembe, hogy csak akkor választhatta az egyesítetttevékenységre ezt az adózási módot, ha az átalányadózás megszüntetése évét követőenlegalább négy adóév eltelt. Ez vonatkozik arra is, ha Ön a korábbi átalányadózás időszakaalatt megszűntette a tevékenységét, majd utóbb újból egyéni vállalkozóként folytatjatevékenységét.Ha például a jelölés „5”-ös, azaz Ön az egyesített tevékenységre az elhunyt egyéni vállalkozóáltal alkalmazott egyszerűsített vállalkozói adó alanyaként történő adózást akkor választhattaa vállalkozói személyi jövedelemadó helyett, ha megfelel annak a feltételnek, hogy az Önkorábbi eva alanyiságának megszűnés adóévét követő négy adóévre az adóalanyiságismételten nem választható.VIII. Nyilatkozat az egyéni vállalkozás megszüntetése során a pénztárgépekelhelyezéséről

247413-417. sor: Abban az esetben, ha Ön egyéni vállalkozóként rendelkezett pénztárgéppel,akkor nyilatkoznia kell arról, – a megfelelő jelöléssel - hogy az a tevékenysége megszűnésétkövetően hová került.A következő számok felhasználására van lehetősége, haszervíznek adta el, 1szabadforgalomba bocsátotta, 2megtartotta, 3leselejtezte, 4minden egyéb esetben 5.A nyilatkozatot nem kell megtennie, ha a megszűnést követően, az adóéven belül új egyénivállalkozói tevékenységet kezdett.ÚTMUTATÓAZ EGYÉNI VÁLLALKOZÓ2010. ÉVI ADÓBEVALLÁSÁHOZEzeket a bevallási lapokat csak az egyéni vállalkozók tölthetik ki!A 1053-as bevallás első oldalán az erre szolgáló helyen írja be, hogy a bevalláshoz a 1053-13-01-es és 02-es pótlapot is csatolja.Önnek, a 1053-13-as, a 1053-14-es pótlapokon, illetőleg bizonyos esetekben a 1053-15-öspótlapon, az egyéni vállalkozói tevékenységéből származó jövedelméről, valamint annakadójáról kell számot adnia, nyilatkoznia, amennyiben azt a személyi jövedelemadó törvényrendelkezései szerint kell megállapítania.Amennyiben lehetősége van, vegye igénybe az ÁNYK (AbevJava) program szolgáltatásait azállami adóhatóság honlapján (www.nav.gov.hu).1. A BEVALLÁS BENYÚJTÁSÁRA KÖTELEZETTEK KÖREE bevallási lapokat kell kitöltenie annak az egyéni vállalkozónak is,1. aki az egyéni vállalkozói tevékenységét megszüntette a 2010. évben;2. aki egyéni vállalkozói tevékenységét szünetelte(ti)tte a 2010. évben;3. akinek egyéni vállalkozói tevékenysége egyéni cég alapítása miatt szűnik meg, illetve akiegyéni vállalkozói tevékenységét ügyvédi iroda, közjegyzői iroda, végrehajtói iroda,tagjaként folytatja;4. akinek egyéni vállalkozói tevékenysége folytatását a körzetközponti jegyző határozatban,jogerősen megtiltotta;5. aki az eva hatálya alá tartozik, de akinél az eva-s időszak előtt foglalkoztatási,kisvállalkozói, fejlesztési tartalék címén érvényesített bevételt csökkentő kedvezmény afeltételek hiánya miatt nem vált véglegessé és emiatt személyi jövedelemadó fizetésikötelezettsége keletkezett;6. aki az eva hatálya alá tartozik, de az egyszerűsített vállalkozói adóra tett nyilatkozatanem volt jogszerű;7. akinél az eva-s időszak előtt érvényesített kisvállalkozói adókedvezmény nem váltvéglegessé;8. aki a 2010. évre az eva szerinti adózást választotta, de évközben a feltételek hiánya miattkikerült az eva törvény hatálya alól és emiatt vissza kellett térnie a személyijövedelemadó törvény hatálya alá, az áttérés időpontjától;

2489. aki családi gazdálkodóként mezőgazdasági őstermelői tevékenységet folytat, de acsaládi gazdaság nyilvántartásba vétele előtt kisvállalkozói kedvezményt,kisvállalkozások adókedvezményét, foglalkoztatási kedvezményt vett igénybe, illetvefejlesztési tartalék címén csökkentette a bevételét és ezek az igénybevett kedvezményeknem váltak véglegessé.2. ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓKA jövedelem megállapításakor a bevételeket és a költségeket Ft-ban kell figyelembevenni. Ha Ön nem pénzben kapja az ellenértéket (vagyoni értéket), akkor bevételnek a Ft-bankifejezett szokásos piaci értéket kell tekintenie.Akkor is ezt a bevallási lapot kell kitöltenie, ha Ön más törvény szerint kettős könyvvitelvezetésére kötelezett, a 1053-13-01 és 1053-13-02-es lapokon az adózói nyilatkozatokat kellkitöltenie. A 1053-13-03-tól a 07-ig tartó bevallási lapokat akkor is be kell nyújtania, haazon nem szerepel adat. Ebben az esetben csak az összesítő (vastag keretes) sorokba írjonnullát. (Elektronikus úton vagy 2D módon – internetes program felhasználásával papír alapon– történő kitöltés esetén a bevétel, egyéb költség sorokba írjon nullát.)Amennyiben Ön kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, a 2010. január 1-je ésdecember 31-ie közötti időszakra eső egészségügyi szolgáltatási járulékát és anyugdíjjárulékát a 1053-14-es lapon kell bevallani.A kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozónak a sajátjárulékait a 2010. évben a 1058-as bevallásban kellett közölnie.2.1 AZ EGYÉNI VÁLLALKOZÓI TEVÉKENYSÉGBŐL SZÁRMAZÓ JÖVEDELEMMEGÁLLAPÍTÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓKTöbbféle vállalkozói tevékenység esetén az egyéni vállalkozásból származó bevételeit és aköltségeit együttesen (összesítve) vegye figyelembe.Ha Ön a 2010. évben év közben vált özvegyi vagy örökösi jogon egyéni vállalkozóvá,olvassa el a 12.1 pont alatti tájékoztatást.Amennyiben az eva-t jogszerűtlenül választotta, akkor az állami adóhatóságnak kellettmegállapítania becsléssel a bevételét és a költségeit azon időpontig, amikor ennek tényét Önvagy az állami adóhatóság feltárta. Ebben az esetben a becsléssel megállapított bevételi ésköltség adatokat kötelező figyelembe vennie a jövedelemszámításkor és az Szja-törvényszerinti könyvvezetési kötelezettségének a becsült időszakot követően kell eleget tennie. Azeva választása miatt a 2009. évi bevallásában további korrekciókkal kellett számolnia.Amennyiben a választása nem volt jogszerű a 2010. évre, akkor a korrekciós tételek miatt a2009. évi bevallását is módosítania célszerű (az esetleges későbbi jogkövetkezményekelkerülése érdekében) önrevízió útján.Ha Ön 2009-ben az átalányadó szabályai szerint adózott és az eva választása a 2010. évrenem volt jogszerű, akkor csak a vállalkozói személyi jövedelemadó megállapításáravonatkozó szabályokat alkalmazhatja, mivel az átalányadózásra nem térhetett vissza.

249Amennyiben az egyéni vállalkozói tevékenységét év közben megszüntette, de az adóévenbelül ismételten egyéni vállalkozói tevékenységet kezdett folytatni, akkor az évesbevallásában az egyéni vállalkozásból származó jövedelem, valamint a tájékoztató adatokmegállapításakor a 1053-13-as bevallási lapon a mindkét időszak éves összesített adatátszerepeltesse.Ha Ön a 2010. évre az átalányadózást választotta, de az egyéni vállalkozói tevékenységét évközben megszüntette, majd az adóéven belül azt újra kezdte, akkor az adóév egészére avállalkozói jövedelem szerinti adózás alkalmazására kellett áttérnie.Ha az egyéni vállalkozói tevékenységét év közben szüneteltette, de az adóéven belül újrafolytatta, akkor az éves bevallásában az egyéni vállalkozásból származó jövedelem, valaminta tájékoztató adatok megállapításakor a 1053-13-as bevallási lapon a mindkét időszak évesösszesített adatát szerepeltesse.A személyi jövedelemadó törvény szerint jövedelmét – a törvényben is megjelöltfeltételek figyelembevételével – kétféle módszer szerint állapíthatja meg:• a vállalkozói jövedelem szerinti adózás,• az átalányadózás.A döntését a 1053-13-01-es lap I. táblájában kell jelölnie.Az átalányadózás következő adóévre történő választásáról vagy annak megszüntetéséről a1053-13-01-es bevallási lap III. és IV. tábláin nyilatkozhat. Az átalányadózással és annakválasztásával kapcsolatos tudnivalókat a 1053-13-06-os lap útmutatójánál a 16. pont alatttalálja.3. AZ EGYÉNI VÁLLALKOZÓI TEVÉKENYSÉGBŐL SZÁRMAZÓ JÖVEDELEMMEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES TOVÁBBI TUDNIVALÓKAz útmutató a következőket tartalmazza:4. Az államháztartással szembeni egyéb kötelezettségek teljesítése5. A családi gazdaságok egyéni vállalkozó tagjainak adózása6. Az egyszerűsített vállalkozói adó 2011. évre történő választása esetére vonatkozószabályok7. Az egyéni vállalkozói tevékenység megszűntetéséhez kapcsolódó különös szabályok8. Az egyéni cég alapítása miatt megszűnő egyéni vállalkozó és a tevékenységét ügyvédiiroda, közjegyzői iroda, végrehajtói iroda tagjaként folytató egyéni vállalkozóbevallásával összefüggő szabályok8.1 Az egyéni cég alapítása miatt megszűnő egyéni vállalkozó bevallásávalösszefüggő szabályok8.2 A tevékenységét ügyvédi iroda, közjegyzői iroda, végrehajtói iroda tagjakéntfolytató egyéni vállalkozó bevallásával összefüggő szabályok9. Az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetéséhez kapcsolódó különös szabályok10. A Jövedelem-(nyereség)-minimum (Nyilatkozat)11. A kedvezményes adókulcs alkalmazásának feltételei 50 millió forint alatti - a 2010.adóév első félévére eső - vállalkozói adóalap esetén12. Az egyéni vállalkozás özvegyi jogon vagy örökösként történő folytatására vonatkozószabályok12.1 Az egyéni vállalkozás özvegyi jogon vagy örökösként történő folytatása

25012.2 Az egyéni vállalkozás egyesítésével összefüggő előírások, özvegyi jogon vagyörökösként történő folytatás esetén13. A vállalkozói személyi jövedelemadó megállapítása14. A veszteségelhatárolás15. A vállalkozói osztalékalap és adójának megállapítása16. Az átalányadózással és annak választásával kapcsolatos tudnivalók17. A kisvállalkozói kedvezmény részletező adatai18. Adatok a csekély összegű (de minimis) támogatásokról, valamint az un.csoportmentességi és az adórendszeren kívüli támogatásokról19. A kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő egyéni vállalkozót terhelőjárulékokról4. AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSSAL SZEMBENI EGYÉB KÖTELEZETTSÉGEK TELJESÍTÉSEAz egyéni vállalkozónak a rehabilitációs hozzájárulás-, a játékadó-, az innovációs járulék-, aszakképzési hozzájárulás-, valamint az agrártermelés költségeit csökkentő támogatásokvisszafizetési kötelezettségét, a cégautó adó kötelezettségét a 1001-es bevallásban kellbevallania.A foglalkoztatói minőségben keletkezett adó-, járulék-, és hozzájárulás kötelezettségbevallására a 1008, 1008E számú bevallás szolgált.5. A CSALÁDI GAZDASÁGOK EGYÉNI VÁLLALKOZÓ TAGJAINAK ADÓZÁSAA családi gazdálkodónak és a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködőcsaládtagnak mezőgazdasági őstermelői tevékenysége tekintetében adókötelezettségét amezőgazdasági őstermelőkre vonatkozó szabályok szerint kell teljesítenie akkor is, ha acsaládi gazdaság nyilvántartásba vétele egyéni vállalkozói jogállás alapján történt, ha abevétele az szja-törvény 6. sz. mellékletében felsorolt őstermelői termékek előállításából,felsorolt tevékenységek gyakorlásából származik.A mezőgazdasági őstermelésből származó jövedelem megállapításával kapcsolatos tudnivalóka 1053-12-es laphoz fűzött útmutatóból ismerhetők meg.Mindez a következőket is jelenti:– A családi gazdaságban folytatható kiegészítő tevékenység után továbbra is az egyénivállalkozókra vonatkozó szabályok szerint kell adóznia, ha az egyéni vállalkozóiigazolványában fel van tüntetve.– Egyéni vállalkozóként a mezőgazdasági őstermelői tevékenységnek nem minősülőtevékenységek tekintetében az átalányadó választásáról nyilatkozni lehet.– Ha a családi gazdaságba befolyt összes bevétel őstermelői tevékenységből származik,akkor a mezőgazdasági őstermelőkre vonatkozó bevallásadási kötelezettségnek kell elegettenni, de az egyéni vállalkozói jogállással rendelkező magánszemélynek a (1053-13-as)bevallási lapot ekkor is be kell küldenie az állami adóhatósághoz. Ebben az esetben a1053-13-as bevallási lapok összesítő soraiba kell nullát beírni.– A nem egyéni vállalkozói jogállás alapján végzett kiegészítő tevékenységből származójövedelem után annak kell adóznia, aki azt az állami adóhatósághoz bejelentette. Abejelentkezéskor választott adózási mód szerint kell a kiegészítő tevékenység után ajövedelmet megállapítania.

251– Egyéni vállalkozói bevétel hiányában a kötelezően fizetett saját jogú járulék összegét, és acsaládi gazdaság nyilvántartásba vétele előtt keletkezett veszteség összegét nem lehetmegosztani a családtagokkal. A járulék összegét a bevételével szemben az a magánszemélyvonhatja le, aki annak megfizetésére kötelezett. A nyilvántartott veszteség összegét is csakaz a magánszemély érvényesítheti a jövedelmével szemben, aki a veszteséget „hozta”.– A bevételt csökkentő kedvezményeket az őstermelésből származó jövedelmével szemben acsaládi gazdálkodó érvényesítheti.6. AZ EGYSZERŰSÍTETT VÁLLALKOZÓI ADÓ 2011. ÉVRETÖRTÉNŐ VÁLASZTÁSA ESETÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK 228Ha Ön 2010-ben a személyi jövedelemadó törvény rendelkezései szerint állapítja meg egyénivállalkozásból származó jövedelmét, de 2010. december 20-áig bejelentkezett az evahatálya alá, akkor az áttéréssel kapcsolatban az alábbiakra legyen figyelemmel:– A bejelentés évében az egyéni vállalkozásból származó éves jövedelem megállapításakor azegyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésére vonatkozó előírások szerint meg kellállapítania, de a bevallásban nem kell levezetnie, a meglévő készletekkel kapcsolatosbevételét és azt mindaddig adóalapot nem érintő bevételként kell nyilvántartania, ésbevallania, amíg az Eva tv. előírásai szerint teljesíti adókötelezettségét vagy – eztmegszüntetve – a személyi jövedelemadó törvény szerinti átalányadózást alkalmazza.– A megszűnés szabályai szerint megállapított készletek értékét az adóalanyiság 2011. évrevaló választása esetén a 2010. évi bevallás 1053-13-06-os lapjának 505. sorában kellszerepeltetni.– Az adóalanyiság első adóévét megelőző adóév utolsó napján megszerzett vállalkozóibevételnek kell tekinteni minden olyan Önt egyéni vállalkozói tevékenységére tekintettelmegillető ellenértéket (422. sor adata), amelyről kiállított számla, egyszerűsített számlaszerinti teljesítési időpont megelőzi az Eva tv. szerinti adóalanyiság első adóévét.– Amennyiben a személyi jövedelemadó törvény hatálya alatt kisvállalkozói kedvezményt,kisvállalkozói adókedvezményt érvényesített, vagy fejlesztési tartalék nyilvántartása(lekötése), foglalkoztatottak számának növekedése miatt csökkentette a bevételét, akkor afelsorolt kedvezmények végleges érvényesítésére vonatkozó szabályok az eva-s időszakalatt is vonatkoznak majd Önre. Ez azt jelenti, ha például a kisvállalkozói kedvezményalapjául szolgáló tárgyi eszközöket értékesíti, átsorolja, stb. az Szja-törvénybenmeghatározott időszakon belül, akkor e tárgyi eszközökre tekintettel a nyilvántartottkisvállalkozói kedvezmény kétszeresének adóját – mely 16% – vállalkozói személyijövedelemadó címén meg kell fizetni.– Ha az eva-s időszakot megelőzően fejlesztési tartalékkal csökkentette a bevételét és a 2010.évre átjelentkezett az Eva tv. hatálya alá, akkor az eva hatálya alatt a fejlesztési tartalék nemcél szerint történő feloldása esetén a feloldott összeg utáni adót késedelmi pótlékkalnövelten kell visszafizetnie (1053-13-05-ös lap 484. sor).– Ha a tárgyi eszközt az eva-s időszakban helyezi üzembe, akkor az üzembe helyezéstmegelőzően az adózás utáni jövedelem csökkentésekor levont beruházási költség összegévelnem kell az adózás utáni jövedelmét növelnie, mivel e tekintetben az Szja-törvény erendelkezése az eva-s időszakban nem vonatkozik Önre.– Az eva hatálya alá bejelentkezett adózót, e jogviszonyára tekintettel az adóévbenmegszerzett bevétele után nem terheli személyi jövedelemadó kötelezettség. Természetesenmás jogcímen megszerzett jövedelmek tekintetében a személyi jövedelemadó fizetésikötelezettség fennáll.228 2002. évi XLIII. törvény (Eva tv.) 10. §, 17. § (2)

2527. AZ EGYÉNI VÁLLALKOZÓI TEVÉKENYSÉG MEGSZÜNTETÉSÉHEZ KAPCSOLÓDÓKÜLÖNÖS SZABÁLYOKHa Ön az egyéni vállalkozói tevékenységét 2010. évben megszűntette meg, vagy annakfolytatását a körzetközponti jegyző határozatban, jogerősen megtiltotta a 1053-asbevallásában 2011. május 20-áig kell számot adnia a magánszemélyként Önt terhelő személyijövedelemadó, valamint vállalkozói személyi jövedelemadó kötelezettségéről.Nem kell a tevékenység megszűnésére irányadó rendelkezéseket alkalmazni, ha az egyénivállalkozó tevékenységét cselekvőképességének elvesztését követően a nevében és javáratörvényes képviselője folytatja.Amennyiben az egyéni vállalkozó e tevékenységét halála után özvegye vagy örökösefolytatja, akkor az özvegy, örökös esetében az egyéni vállalkozó tevékenységetfolyamatosnak kell tekinteni. Olvassa el a 12. pont alatti tájékoztatót!Az egyéni vállalkozói jogállás megszűnését (ide nem értve az egyéni cég alapítása miattimegszűnést) követően a megszűnés adóévéről szóló adóbevallás benyújtásáig:– az egyéni vállalkozói tevékenységre tekintettel befolyt ellenérték (bevétel) amegszűnés adóévében megszerzett vállalkozói bevételnek,– az egyéni vállalkozói tevékenységgel összefüggő igazoltan felmerült kiadás amegszűnés adóévében elszámolható vállalkozói költségnek minősül,amelyet a magánszemélynek a megszűnés adóévéről szóló adóbevallásában kell figyelembevennie.A megszűnés adóévéről szóló adóbevallás benyújtását követően befolyó bevételre, illetvefelmerült kiadásra az önálló tevékenységből származó jövedelem (10. sor) megállapításáravonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. 229Az egyéni vállalkozó halála esetén a vállalkozói tevékenységét nem folytató özvegye, örököseáltal az egyéni vállalkozói tevékenység korábbi folytatására tekintettel az egyéni vállalkozóijogállás megszűnésének napját követően megszerzett bevétel önálló tevékenységből származóbevételnek minősül, és az azzal összefüggő adókötelezettségeket (ideértve a jövedelemmegállapítását is) ennek megfelelően kell teljesíteni.Nem számolható el költségként a megszüntetés évéről készített adóbevallás (illetőleg annakönellenőrzése) alapján - a vállalkozói osztalékalap után - megállapított egészségügyihozzájárulás.A tevékenység megszüntetésekor a vállalkozói lapok „d” oszlopai szolgálnak amegszűnés szabályai szerinti jövedelem levezetésére, az adókötelezettségmeghatározására. A 1053-13-01 és -13-02-es lapokon az Önre vonatkozó részeket istöltse ki!Ne felejtse el a 1053-13-01-es lapon a 404. sorban jelölni a tevékenysége megszűnésénektényét.A lapok kitöltésekor további bevételnek minősül és a jövedelemszámítás során a 421. sor„d” oszlopában figyelembe kell venni 230 :2291995. évi CXVII. törvény (Szja- tv.) 49/B. § (2)230 Szja- tv. 10. számú melléklet II. pont

253• a költségek között elszámolt és megszűnéskor meglévő összes vásárolt és sajáttermelésű készlet (anyag, áru, félkész és késztermék) leltári értékét (a leltár szerintiértéket az Szja-tv. 5. sz. mellékletében foglaltak szerint kell megállapítani);• a tárgyi eszközök – ideértve a tartalék alkatrészt és a gyártóeszközt is – leltári értékét,amennyiben azok beszerzési árát a költségei között egy összegben számolhatta el azalacsony bekerülési érték miatt;• a gazdasági épület, az üzlet, a műhely, az iroda és az egyéb – kizárólag ajövedelemszerző tevékenységhez használt- ingatlan bérleti vagy használati jogárólvaló lemondás miatti ellenérték összegét – akkor is, ha azt az egyéni vállalkozóitevékenység megszüntetésekor még nem kapta meg –, ha a használati jog, vagy abérleti jog megszerzésére fordított kiadását a költségei között elszámolta.(Amennyiben ez az összeg a bevallás időpontjában még nem ismert, akkor a bérleti, ahasználati jog megszerzésére fordított kiadást kell további bevételnek tekinteni.)Fontos tudnia, hogy a bevételeit nem csökkentheti• a foglalkoztatási kedvezménnyel (a 429. sorban);• kisvállalkozói kedvezmény címén (a 431. sorban), a 1053-13-07-es lapot nem töltheti ki.A megszűnés adóévére vonatkozóan kisvállalkozások adókedvezménye (458. sor) semérvényesíthető.Ha adómegtakarítást tart nyilván, akkor a megtakarított és nyilvántartott adót késedelmipótlékkal növelten kell visszafizetnie a (1053-13-05 lap 485. sor). Az előzőekhez hasonlóan, afejlesztési tartalékként nyilvántartott összeg esetében is visszafizetési kötelezettségekeletkezik (1053-13-05 lap 484. sor).Egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetése esetén Önnek, a tevékenységmegszüntetésére vonatkozó szabályok szerint, a „d” oszlopokban kiszámított vállalkozóiosztalékalap után, kell az adót megfizetnie a 1053-as bevallás benyújtásakor. Azáltalánostól eltérő szabályokra az adott soroknál „Megszűnt” címmel talál segítséget.8. AZ EGYÉNI CÉG ALAPÍTÁSA MIATT MEGSZŰNŐ EGYÉNI VÁLLALKOZÓ ÉS ATEVÉKENYSÉGÉT ÜGYVÉDI IRODA, KÖZJEGYZŐI IRODA, VÉGREHAJTÓI IRODATAGJAKÉNT FOLYTATÓ EGYÉNI VÁLLALKOZÓ BEVALLÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ SZABÁLYOKAkinek az egyéni vállalkozói tevékenysége egyéni cég alapítása vagy tevékenységénekügyvédi iroda, közjegyzői iroda, végrehajtói iroda tagjaként történő folytatása miattszűnik meg, annak az alapítást, ill. a tagi jogviszony keletkezését megelőző nappalmegállapított (szja, eho) kötelezettségeiről a 1053-as bevalláson kell számot adnia.A bevallás benyújtási határideje 2011. május 20.8.1. AZ EGYÉNI CÉG ALAPÍTÁSA MIATT MEGSZŰNŐ EGYÉNI VÁLLALKOZÓ BEVALLÁSÁVALÖSSZEFÜGGŐ SZABÁLYOKAki a tevékenységének megszüntetésével egyéni céggé alakul át, a cégbejegyző határozatjogerőre emelkedésének napját megelőző napra vonatkozóan leltárt kell készítenie, valamintnyilvántartásai alapján tételes kimutatást kell összeállítania a követelésekről, továbbá nettóértéken a tárgyi eszközökről, nem anyagi javakról megjelölve az egyéni cég tulajdonába nempénzbeli hozzájárulásként kerülőket azon az értéken is, amely értéket az egyéni cégalapítóokiratában rögzített.

254Az egyéni vállalkozói tevékenység egyéni cég alapítása miatt történő megszűnése esetén afejlesztési tartalékra, a foglalkoztatási kedvezményre, a nyilvántartott adókülönbözetrevonatkozó szabályok szempontjából, az előírt nyilvántartási kötelezettség betartása mellettnem kell a magánszemély egyéni vállalkozói jogállását megszűntnek tekinteni, amennyibenúgy dönt, hogy az előírt nyilvántartási kötelezettségeit egyéni cégként kezeli.Nem kell a magánszemély egyéni vállalkozói jogállását megszűntnek tekinteni az egyéni cégtulajdonába adott olyan eszközök esetében, amelyekre az egyéni vállalkozó kisvállalkozóikedvezményt és/vagy kisvállalkozások adókedvezményét érvényesítette.Az egyéni vállalkozói tevékenység egyéni cég alapítása miatt történő megszűnése esetén avállalkozói bevételek és költségek megszűnéssel összefüggő elszámolására irányadórendelkezést azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a leltárban, illetve a tételeskimutatásban feltüntetett, nem pénzbeli hozzájárulásként az egyéni cég tulajdonába adott– eszköznek az alapító okiratban meghatározott értéke (apport) vállalkozóibevételnek,– értékcsökkenési leírásként a tulajdonba adásig még el nem számolt, a tárgyieszközök, nem anyagi javak nyilvántartás szerinti nettó értéke vállalkozóiköltségnek minősül.A megszűnés adóévéről szóló adóbevallásában a magánszemélynek az egyéni vállalkozóijogállás megszűnését követően a megszűnés adóévéről szóló adóbevallás benyújtásáig azegyéni cég tulajdonába nem adott követelésre tekintettel befolyt ellenértéket (bevételt) amegszűnés adóévében megszerzett vállalkozói bevételként kell figyelembe vennie.A magánszemély eldöntheti, hogy a megszűnés adóévről szóló adóbevallásában:1. a megszűnési szabályok alkalmazásával állapítja meg a jövedelmét, valamint azannak megfelelő vállalkozói személyi jövedelemadó- és vállalkozói osztalékalaputáni adókötelezettségét, és azt 2011. május 20-ig, az általános szabályok szerint,egy összegben fizeti meg, vagy2. az egyéni cég alapítása miatti megszűnésre vonatkozó különös szabályok és amegszűnés általános szabályainak figyelmen kívül hagyásával is megállapítja(megszűnés nélküli adókötelezettség) az adókötelezettségét (különbözet szerintiadózás). Ha a megszűnés szabályai szerint megállapított adókötelezettség amegszűnés szabályai figyelmen kívül hagyásával számított adókötelezettségét 10ezer forintnál nagyobb összegben meghaladja, a különbözet három egyenlőrészletben fizethető meg. Mindhárom részletet a megszűnés adóévéről szólószemélyi jövedelemadó bevallásban kell bevallania, az első részletet adóévikötelezettségként, a további két részletet a következő két adóévikötelezettségként. 231Ha a megszűnési szabályok alkalmazásával (1. pont) állapítja meg a jövedelmét, akkor a1053-13-03 - 1053-13-05-ös lapok „d” oszlopait kell kitöltenie.Ha a különbözet szerinti adózást alkalmazza (2. pont), akkor a 1053-13-03 -1053-13-05-ös lapok „c” és „d” oszlopait kell kitöltenie. Ne felejtse el a 1053-13-01-es lapon a 405.sort jelölni! Kérjük, olvassa el a 480-483. sorokhoz fűzött magyarázatot is!8.2 A TEVÉKENYSÉGÉT ÜGYVÉDI IRODA, KÖZJEGYZŐI IRODA, VÉGREHAJTÓI IRODA231 Szja-tv. 49/A. § (2) – (5) bekezdés

255TAGJAKÉNT FOLYTATÓ EGYÉNI VÁLLALKOZÓ BEVALLÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐSZABÁLYOK 232Ha az egyéni vállalkozó tevékenységét ügyvédi iroda, közjegyzői iroda, végrehajtói irodatagjaként folytatja, akkor a 2010. évi adókötelezettség megállapításánál a 8.1 pontban leírtszabályok helyett - amennyiben az a számára kedvezőbb - alkalmazhatja az Szja-tv. 2011.január 01-jétől hatályos, erre vonatkozó, alábbi előírásait. 233Az egyéni vállalkozó a tagi jogviszony keletkezését megelőző napra vonatkozóan az egyénivállalkozói tevékenységét megszünteti azzal, hogy a foglalkoztatási kedvezménnyel, anyilvántartott adókülönbözettel, a kisvállalkozások adókedvezményével összefüggő, amegszüntetésre vonatkozó szabályokat nem kell alkalmaznia.Adómegfizetési kötelezettség esetén:a) késedelmi pótlék nélkül a kisvállalkozói kedvezménnyel összefüggésben, az errevonatkozó rendelkezés szerinti, az érvényesítés évében hatályos adómérték felét;b) a nyilvántartásba vett fejlesztési tartalékkal összefüggésben – vállalkozóiosztalékalap utáni adó-fizetés nélkül – az erre vonatkozó rendelkezés szerinti, anyilvántartásba vétel évében hatályos adómértéket kell figyelembe venni;Az a) és b) pont szerinti kötelezettségek esetében – ha együttes összegük a 10 ezer forintotmeghaladja – a magánszemély választhatja, hogy három egyenlő részletben fizeti meg.Mindhárom részletet a megszűnés adóévéről szóló személyi jövedelemadó bevallásban kellbevallania. Az első részletet vállalkozói személyi jövedelemadóval és a vállalkozóiosztalékalap utáni adókötelezettséggel együtt adóévi kötelezettségként, a további két részleteta következő két adóévi kötelezettségként kell szerepeltetni. Az adóévi kötelezettséget ebevallás, a további két részletet a kötelezettség évére vonatkozó személyi jövedelemadóbevallás benyújtására nyitva álló határidőig kell megfizetni.A fenti kötelezettségek, valamint a vállalkozói személyi jövedelemadó és a vállalkozóiosztalékalap utáni adó együttes összegét csökkenti az elhatárolt veszteség után az adómértékével számított összeg.A 8.2 pontban leírtak alkalmazása esetén a 1053-13-03 - 1053-13-05-ös lapok „d”oszlopait kell kitöltenie, kivéve a 461., 481. és a 484. sorokat, ahol a „c” oszlopbanszerepeltethet adatot. Ne felejtse el a 1053-13-01-es lapon a 405. sort jelölni!Kérjük, olvassa el a 461., 480-484. és a 486. sorokhoz fűzött magyarázatot is!Az általánostól eltérő szabályokra az adott soroknál az „Átalakuló” címmel találsegítséget.9. AZ EGYÉNI VÁLLALKOZÓI TEVÉKENYSÉG SZÜNETELTETÉSÉHEZ KAPCSOLÓDÓ KÜLÖNÖSSZABÁLYOK 234Az egyéni vállalkozók nyilvántartásában szereplő egyéni vállalkozó a tevékenységét legalábbegy hónapig és legfeljebb öt évig szüneteltetheti. Az egyéni vállalkozói tevékenységszüneteltetését és a szüneteltetés végén a tevékenység folytatását be kell jelenteni -elektronikus úton - a körzetközponti jegyzőnél (okmányiroda). Amennyiben az 5 év elteltével232 2010. évi CXXIII. törvény 21.§ és 29.§233 A 2011. január 01-én hatályos Szja-tv. 84/E. §234 2009. évi CXV. tv.. az egyéni vállalkozóról és egyéni cégről

256az egyéni vállalkozó nem jelenti be az egyéni vállalkozói tevékenység folytatását, akkor amagánszemély egyéni vállalkozói jogállása megszűnik. Akinek van egyéni vállalkozóiigazolványa is, annak azt is le kell adnia a tevékenység szüneteltetésének bejelentése mellett.Az ügyvéd, egyéni szabadalmi ügyvivő, a közjegyző tevékenységét a jogállását szabályozókülön törvény előírásai 235 szerint szüneteltetheti.Nem szüneteltetheti tevékenységét a magán-állatorvos és az önálló bírósági végrehajtó 236 .Az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozónak az átalányadózásra való jogosultsága nemszűnik meg, ha a szünetelés időtartama alatt munkaviszonyt létesít. 237A tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozónak a szüneteltetés megkezdése adóévérőla szüneteltetés megkezdését megelőző nappal (kivéve, ha tevékenységét adóéven belülújra kezdte) megállapított (szja, eho) kötelezettségeiről a 1053-as bevalláson kell számotadnia. A bevallás 1053-13-03 – 1053-13-05-ös lapok „c” oszlopait kitöltve kell a személyijövedelemadó kötelezettséget megállapítani.A bevallás benyújtásának határideje: 2011. február 25.Az egyéni vállalkozói tevékenységre vonatkozó adóbevallásra nem kötelezett amagánszemély, ha e tevékenységét az adóév minden napján szüneteltette (ideértve azt is,hogy a szünetelés bejelentését megelőzően vállalt kötelezettség alapján sem folytat egyénivállalkozói tevékenységet), azonban e rendelkezéstől függetlenül a szünetelés időszakában isbe kell vallania az adóévbena) kisvállalkozói kedvezménnyel (461.sor),b) fejlesztési tartalékként nyilvántartott összeggel (484.sor),c) foglalkoztatási kedvezménnyel (423.sor),d) nyilvántartott adókülönbözettel (485.sor),e) kisvállalkozások adókedvezményével kapcsolatban keletkezettadófizetési kötelezettségét (463.sor). 238Amennyiben az egyéni vállalkozó a tevékenységét az adóév utolsó napján szünetelteti,akkor a bevallásában kisvállalkozói kedvezmény (431. sor és a 13-07-es lap), fejlesztésitartalék (432. és 509. sor), foglalkoztatási kedvezmény (429. sor) címén a jövedelmét(bevételét) nem csökkentheti, nem tüntethet fel nyilvántartott adókülönbözetet (511.sor), nem érvényesítheti a kisvállalkozások adókedvezményét (458. sor). Az ilyen egyénivállalkozó a szünetelés időszakában költséget (ideértve az értékcsökkenési leírást is) nemszámolhat el.A szünetelés kezdő napjától az addig végzett egyéni vállalkozói tevékenységre tekintettel aszünetelés megkezdésének adóévéről szóló adóbevallás benyújtásáiga) befolyt ellenérték (bevétel) a szünetelés megkezdése adóévében megszerzettvállalkozói bevételnek,b) igazoltan felmerült kiadás a szünetelés megkezdése adóévében elszámolhatóvállalkozói költségnek minősül, amelyet az egyéni vállalkozónak a szünetelésmegkezdése évéről szóló adóbevallásában kell figyelembe vennie.A szünetelés megkezdése adóévéről szóló adóbevallás benyújtását követően az előzőekbennem említett befolyó bevételre, illetve felmerült kiadásra minden olyan adóévben, amelyben a2351998. évi XI. törvény az ügyvédekről, 1995. évi XXXII. törvény a szabadalmi ügyvivőkről, 1991. évi XLI. törvény a közjegyzőkről236 1995. évi XCIV. törvény a Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlásáról, 1994. évi LIII.törvény a bírósági végrehajtásról237 A 2011. január 01-én hatályos Szja-tv. 84/K. §238 Szja-tv. 57. § (2)

257tevékenység az adóév minden napján szünetelt, az önálló tevékenységből származójövedelem (10. sor) megállapítására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.A szünetelés időszakában az egyéni vállalkozó költséget nem (értékcsökkenési leírást sem)számolhat el.Az egyéni vállalkozó költségként számolhatja el a szüneteltetés befejezését követően atevékenység folytatása előtt – legfeljebb 3 évvel korábban – beszerzett, és utóbb atevékenység végzése során felhasznált anyag- és árukészlet beszerzésére fordított, korábbanköltségként még el nem számolt kiadásait, valamint a tevékenység folytatásához,folytathatóságához szükséges (ideértve a szünetelés időszakában elkerülhetetlen) egyébkiadásait. Továbbá a szüneteltetésének befejezését követően a tevékenység folytatása előtt –legfeljebb 3 évvel korábban – beszerzett tárgyi eszközök és nem anyagi javak értékcsökkenésileírásának elszámolását megkezdheti. 239A szünetelés ideje alatt az egyéni vállalkozó megszüntetheti az egyéni vállalkozóitevékenységre tekintettel megnyitott pénzforgalmi bankszámláját. 240Ha nem szünteti meg, akkor az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelését be kell jelenteniea vállalkozói tevékenységre tekintettel megnyitott pénzforgalmi bankszámlát vezetőhitelintézetnek azzal, hogy a bejelentés elmulasztásának minden adójogi következménye amagánszemélyt terheli. 241 A szünetelés ideje alatt az egyéni vállalkozói tevékenységéretekintettel megnyitott bankszámlán jóváírt kamat a magánszemélyek által megszerzettkamatjövedelemre 242 vonatkozó szabályok szerint adózik.Az általánostól eltérő szabályokra az adott soroknál „Szüneteltető” címmel találsegítséget.10. JÖVEDELEM -(NYERESÉG)-MINIMUMA vállalkozói jövedelemadó szabályai szerint adózó egyéni vállalkozónak a vállalkozóiszemélyi jövedelemadó fizetési kötelezettsége kiszámítása előtt el kell döntenie, hogy atárgyévi egyéni vállalkozásból származó jövedelme alapulvételével megállapított vállalkozóiadóalap összege után vagy a jövedelem-(nyereség)-minimum után (ha erre kötelezett) fizetimeg a vállalkozói személyi jövedelemadót. Élhet a nyilatkozattételi jogával is, azaz a 1053-15-ös lap benyújtásával.Nem kell alkalmazni a jövedelem-(nyereség)-minimum számítást:- az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének (újrakezdésének) évére és az aztkövető adóévre, amennyiben a tevékenység megkezdését megelőző 36 hónapbanegyéni vállalkozói tevékenységet nem folytatott (ideértve azt az esetet is, ha ebbenaz időszakban nem volt bevétele);- az egyéni vállalkozó tevékenységi körét érintően elemi kár következett be azadóévben és/vagy a megelőző adóévben.Ebből a szempontból elemi kár az elemi csapás okozta olyan kár, amely az egyéni vállalkozómegelőző adóévi bevételének legalább a 15 százalékát eléri. A tevékenységét az előzőadóévben vagy az adóévben megkezdő egyéni vállalkozó esetében elemi kárnak atevékenység egy napjára eső átlagos napi bevétel 365 napra számított összegének legalább a239 A 2011. január 01-én hatályos Szja-tv. 84/K. §240 Art. 14.§ (8)241 Szja-tv. 57. § (4 ) b) pont242 Szja-tv. 65. §

25815 százaléka minősül. Amennyiben az egyéni vállalkozó nem rendelkezik tőle függetlenszervezet által kiadott okmánnyal, a kár tényét tartalmazó, általa kiállított jegyzőkönyvet a kárkeletkezését követő 15 napon belül meg kellett küldenie a telephelye szerint illetékes államiadóhatóság részére. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem nem terjeszthető elő és ajövedelem-(nyereség)-minimum számítására kötelezett az egyéni vállalkozó.Amennyiben a fentiek miatt nem kell alkalmaznia a jövedelem-(nyereség)-minimumszámítást, úgy a 1053-13-01-es lapon a 409. sorban „1”-es vagy „2”-es vagy „3”-as szerepel.Ha alkalmaznia kell jövedelem-(nyereség)-minimum számítást, úgy a következők szerint kelleljárni:A tevékenységét megszüntető (ide nem értve az egyéni cég alapítása miatti megszűnőegyéni vállalkozót) egyéni vállalkozó a „d”, a tevékenységet özvegyi jogon folytató,illetve az egyesített tevékenység esetén a „c” oszlopban vezeti le a számításokat.Az egyéni cég alapítása miatt megszűnő egyéni vállalkozó, ha a megszűnés szabályaiszerinti adózást választja, akkor a „d” oszlopban, ha a különbözet szerinti adózástalkalmazza (lásd: 8. pont), akkor a „c” és „d” oszlopban is levezeti a számításokat.Ad.1 Először meg kell határozni a 1053-13-03-as és 13-04-es lapok sorainál leírtak alapján amódosított vállalkozói adóalapot (453c/d).Ad.2 Ki kell számítani az un. hasonlítási alapot. Hasonlítási alap: A bevétel és a bevételtnövelő tételek összegéből a költségek levonása után fennmaradó rész [452c/d=(421+425)-446].Ad.3 El kell végezni a jövedelem-(nyereség)-minimum levezetését. Jövedelem-(nyereség)-minimumnak – a belföldi telephelyhez köthető – a tárgyévi adóalapba beszámítóbevételnek az adóévben – a belföldi telephelyhez köthető – az eladásra beszerzett árukbeszerzési értékével és az eladott közvetített szolgáltatások értékével csökkentettrészének 2%-át kell tekinteni 454c/d=[421a/b vagy 421c/d* -[(440c/d+(441a/b vagy441c/d)] x 0,02.Így kell eljárni akkor is, ha külföldön is van telephelye és az adott országgal Magyarország akettős adóztatás elkerülésére nemzetközi egyezményt kötött.*Amennyiben külföldi telephellyel is rendelkezik, de a kettős adóztatás elkerülésére nincsegyezmény, akkor a 421. sor c/d oszlopába írt összegből kell kiindulnia a jövedelem-(nyereség)-minimum meghatározásánál.Kérjük, olvassa el a 440-441. sorokhoz fűzött magyarázatot is!Fontos! Ha az adóévben bevétele nem volt, azaz a 421. és 425. sorba nullát írt, úgy nem tudjövedelem-(nyereség)-minimumot számítani. Ha a bevételei és a költségei megegyeznek(vagy a költségek meghaladják a bevételek összegét), azaz a módosított vállalkozói adóalapjanulla, a számításokat el kell végeznie. Nem mentesíti a számítások elvégzése alól az akörülmény sem, ha a bevétele ugyan magasabb a költségeinél, de korábbi évről (évekről)veszteséget hoz, amit figyelembe vesz a vállalkozói adóalap megállapítása során.Ha elvégezte a számításokat, következő a teendője.Hasonlítsa össze a 452c/d és 454c/d oszlopának összegeit, azaz nézze meg, hogy a hasonlításialap eléri-e a jövedelem-(nyereség)-minimum összegét.

259Ha a 452c/d > 454c/d, úgy a 453c/d szerinti módosított vállalkozói adóalap után kell avállalkozói személyi jövedelemadót megfizetnie.Amennyiben a fentiek miatt nem kell alkalmaznia a jövedelem-(nyereség)-minimumszámítást, úgy a 1053-13-01-es lapon a 409-es sorba „4”-est írjon.Ha a 452c/d < 454c/d, úgy választási lehetősége van eldönteni, hogy a jövedelem-(nyereség)-minimumot tekinti a vállalkozói személyi jövedelemadó alapjának. Ekkor a1053-13-01-es lapon a 409. sorba „5”-öst írjon.Dönthet úgy is, hogy a 453c/d szerinti módosított vállalkozói adóalap után fizeti avállalkozói személyi jövedelemadót. Ekkor ki kell töltenie, és csatolnia kell a bevallásához a1053-15-os Nyilatkozatot. Amennyiben a fentiek miatt nem alkalmazza a jövedelem-(nyereség)-minimum számítást, úgy a 1053-13-01-es lapon a 409. sorba „6”-ost írjon.Döntése előtt feltétlenül olvassa el a 11. pont alatt található, az 50 millió forint alatti - a 2010.adóév első félévére eső - vállalkozói adóalapra vonatkozó rendelkezés általános magyarázatátis.11. A KEDVEZMÉNYES ADÓKULCS ALKALMAZÁSÁNAK FELTÉTELEI 50 MILLIÓ FORINTALATTI - A 2010. ADÓÉV ELSŐ FÉLÉVÉRE ESŐ - VÁLLALKOZÓI ADÓALAP ESETÉNA személyi jövedelemadó törvény 2010. július 1-jétől hatályos szabályai szerint a vállalkozóiadóalap 500 millió forintot meg nem haladó összege után 10 %, az e fölötti összegre 19 % avállalkozói személyi jövedelemadó. A változás év közbeni hatálybalépése miatt eltérőszabályok vonatkoznak a 2010. adóév első, illetve második felére. A szabályokérvényesítéséhez a 2010. évi adóalapot két részre kell osztani az egyéni vállalkozóitevékenység napjainak arányában.A 2010. január 1-jétől 2010. június 30-áig terjedő időszakra jutó vállalkozói adóalapra:– 50 millió forintig 10 %-os adókulcsot alkalmazhatnak azok az adózók, akikmegfelelnek a 2010. június 30-án hatályos törvényi rendelkezések szerint irányadófeltételeknek, (ebben az esetben teljesíteni kell a megtakarításra vonatkozófeltételeket is)– 19%-kos kulcsot alkalmaznak azok az adózók, akik nem tudják teljesíteni a 10 %-osadókulcs alkalmazásához szükséges feltételeket.A 2010. július 1-jétől 2010. december 31-éig terjedő időszakra jutó vállalkozói adóalapra:– 250 millió forintig 10 % az adókulcs, és nincsenek feltételek az érvényesítéshez (azéves 500 millió forintos határ került felezésre a féléves bevezetés miatt),– 250 millió forint felett 19 % az adókulcs.A 2010. június 30-áig terjedő időszakra jutó vállalkozói adóalap 50 millió forintot megnem haladó részére a 10% mértékű adókulcs alkalmazásának feltételei 243 :– Ön nem érvényesíti az szja-törvény 13. számú mellékletében szabályozottkisvállalkozások adókedvezményét (a fejlesztési hitel kamatkedvezményét), akisvállalkozói adókedvezményt, valamint az átmeneti rendelkezések szerintivállalkozói adókedvezményt és,243 Szja-tv. 84/A. § (4) bekezdés

260– foglalkoztatottainak havi átlagos létszámadatok számtani átlaga alapján meghatározottátlagos állományi létszáma az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előttiidőszakában legalább fél fő, vagy választása szerint az adóév egészére számítvalegalább egy fő és,– az egyéni vállalkozói tevékenysége 2010. július 1-je előtti időszakára eső vállalkozóiadóalapja és a 2009. évi adóalapja (a tevékenység 2010-ben történt megkezdése eseténa 2010. évi adóalapja) legalább a jövedelem - (nyereség) - minimum összegévelegyezik meg [kivéve, ha a 49/B. § (20) bekezdésének hatálya alá tartozik], és Önnelszemben az államháztartásról szóló törvényben meghatározott rendezett munkaügyikapcsolatok követelményének megsértése miatt az egyéni vállalkozói tevékenység2010. július 1-je előtti időszakában és a megelőző adóévben a munkaügyi hatóság, azadóhatóság vagy az egyenlő bánásmód követelményének ellenőrzésére jogosulthatóság jogerős és végrehajtható közigazgatási határozata, illetőleg – a határozatbírósági felülvizsgálata esetén – jogerős bírósági határozat nem szabott ki munkaügyi,vagy az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvénybenmeghatározott bírságot vagy az adózás rendjéről szóló törvény szerinti mulasztásibírságot,– az egyéni vállalkozói tevékenysége 2010. július 1-je előtti időszakának minden naptárinapjára vonatkozóan ténylegesen, vagy az adóévben az egyéni vállalkozóitevékenység 2010.július 1-je előtti időszakára eső naptári napokkal arányosana) legalább az átlagos állományi létszám és a minimálbér napi összegénekszorzataként meghatározott járulékalap kétszeresére,vagyb) ha székhelye jogszabályban megnevezett leghátrányosabb térségek, településekvalamelyikében van – legalább az átlagos állományi létszám és a minimálbérnapi összegének szorzataként meghatározott járulékalapra vallott be nyugdíj- ésegészségbiztosítási járulékot.– Bevallásában egyéb adatként közli a nyilvántartott adókülönbözet összegét (1053-13-06-os lap 511.sor).A felsorolt feltételeknek együttesen kell megfelelni. Ebben az esetben az egyéni vállalkozóa 2010. július 1-je előtti időszakra eső adóalapjának az 50 millió forintot meg nem haladórészére 10% adót fizethet, és csak az 50 millió feletti részre kell 19% adót fizetnie.Fontos! Bárhogy dönt is Ön, e döntése gazdasági döntés, így utóbb önellenőrzéssel nemmódosítható. Ha Ön az Szja-törvény 2010. július 1-jét megelőző szabályai szerint él a 10%-osadómértékkel, az adómegtakarítás felhasználására vonatkozó feltételeket még teljesítenie kell.Az adómegtakarítás összegének felhasználásaÖn a 10% mértékű kulcs alkalmazása esetén, a 9% adónak megfelelő összeget, csakmeghatározott célokra fordíthatja.Ennek érdekében a 9% adónak megfelelő összeget köteles nyilvántartásba venni abban azadóévben, amikor érvényesítette a kedvezményes adókulcsot (a 2010. évi bevallásbenyújtásakor 2011-ben lehet érvényesíteni, így a nyilvántartásba vétel kezdőéveként 2011.évet kell figyelembe venni).A nyilvántartott adókülönbözet felhasználása – az Szja-törvény adta keretek között –adózó döntése szerint történhet. Az erre vonatkozó döntés utóbb nem módosítható.

261a) A vállalkozói adóalap 9% adónak megfelelő adókülönbözet összege a 10% adómértékettartalmazó adóbevallás benyújtásának adóévében az állami támogatásokra vonatkozórendelkezések alkalmazásában – az Ön döntése szerint – az adóévben igénybe vett csekélyösszegű (de minimis) támogatásnak minősül.b) Dönthet úgy is, hogy a 9% adónak megfelelő nyilvántartott adókülönbözetet kizárólagberuházásra, felújításra vagy az előbbiek céljára felvett hitel törlesztésére kívánjafordítani, választhat, hogy azt a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásravonatkozó bizottsági - általános csoportmentességi - rendeletben 244 foglaltak szerintitámogatásnak tekinti.c) Az elsődleges mezőgazdasági termelést is végző egyéni vállalkozónál maradó összeg,ha azt kizárólag beruházásra, felújításra vagy az előzőek céljára felvett hiteltörlesztésére használja fel, az EK Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékekelőállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra történőalkalmazásáról szóló 1857/2006/EK rendelet 4. cikkében foglalt támogatásnak minősül.Ekkor csekély összegű (de minimis) támogatás nem vehető igénybe.Az a) pont szerinti esetben, ha Ön a nyilvántartott összeget csekély összegű (de minimis)támogatásnak tekinti, kivezetheti a nyilvántartásból– a nyilvántartásba vétel évében és az azt követő három adóév bármelyikében – akártöbb részletben és évenként is – az adóévben az Ön által kizárólag üzemi célt szolgáló,tárgyi eszköz nem ingyenes megszerzése vagy előállítása érdekében beruházási,felújítási kiadásokra tekintettel (ide nem értve az olyan beruházási, felújításikiadást, amelyet a nyilvántartott fejlesztési tartalékból fedez 245 )– a legalább 50 százalékban megváltozott munkaképességű alkalmazott és/vagykorábban munkanélküli és/vagy pályakezdő személy foglalkoztatásával kapcsolatosköltségként elszámolt kiadására tekintettel, feltéve, hogy az említettek foglalkoztatása2007. december 31-ét követően kezdődött és a foglalkoztatásokra a szja-törvény49/B. § (6) bekezdés a) és b) pontjában foglaltak szerint kerül sor;– pénzforgalmi szolgáltatóval kötött hitelszerződés alapján (ideértve a pénzügyi lízingetis) fennálló kötelezettsége csökkentésére tekintettel.A b) és c) pont szerinti esetekben, ha Ön a nyilvántartott összeget a kis- ésközépvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletbenfoglaltak szerinti támogatásnak tekinti, vagy ha elsődleges mezőgazdasági termelést isvégző egyéni vállalkozó, akkor kivezetheti a nyilvántartásból– a nyilvántartásba vétel évében és az azt követő három adóév bármelyikében – akártöbb részletben és évenként is – az adóévben az Ön által kizárólag üzemi célt szolgáló,tárgyi eszköz nem ingyenes megszerzése vagy előállítása érdekében –alapnyilvántartásban, valamint egyedi beruházási és felújítási költségnyilvántartásbanrögzített - beruházási, felújítási kiadásokra tekintettel (ide nem értve az olyanberuházási, felújítási kiadást, amelyet a nyilvántartott fejlesztési tartalékból fedez 246 )– pénzügyi intézménnyel kötött hitelszerződés alapján (ideértve a pénzügyi lízinget is)az előbbiekben említett beruházási, felújítási kiadások miatt fennálló kötelezettségecsökkentésére tekintettel, feltéve, hogy a nyilvántartásból kivezetett összegekkelfinanszírozott előbbi célok összhangban vannak a közösségi rendeletek előírásaival.Visszafizetési kötelezettség244 A Bizottság 2008. augusztus 6-i 800/2008/EK rendelete, a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak aközös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (általános csoportmentességi rendelet)245 Szja-tv. 49/B. § (16) bekezdés246 Szja-tv. 49/B. § (16) bekezdés

262Ha Ön nem a cél szerinti felhasználásra tekintettel vezeti ki a nyilvántartásából az összeget,akkor a kivezetést követő 30 napon belül késedelmi pótlékkal növelten meg kell fizetnie akivezetett résszel azonos összegű adót.Ha a nyilvántartásba vétel adóévét követő harmadik adóév végéig nem történik meg anyilvántartásba vett összeg – következőkben részletezettek szerinti – felhasználása, anyilvántartásba vett résszel azonos összegű adót késedelmi pótlékkal növelten (a késedelmipótlékot az Szja-törvény 49/B. § (16) bekezdésében foglaltak szerint kell kiszámítani) anegyedik adóévet követő év első hónapja utolsó napjáig kell megfizetni, és az említettnapot követő első adóbevallásban kell bevallani.Amennyiben az Ön egyéni vállalkozói jogállása az említett időszak alatt bármely okbólmegszűnik (ide nem értve, ha annak oka cselekvőképességének elvesztése vagy a halála), afel nem oldott résszel azonos összegű adót késedelmi pótlékkal növelten a jogállásmegszűnésének napját követő 30 napon belül kell megfizetni.Ha özvegyi jogon vagy örökösként folytatja tovább az egyéni vállalkozói tevékenységet, úgynem keletkezik visszafizetési kötelezettség, ha egyebekben megfelel a tevékenységet folytatóa feltételeknek.Ha a lekötést követően áttér az Eva törvény hatálya alá, mivel az egyéni vállalkozói jogállásanem szűnik meg, a 6 vagy 9 %-os kedvezménnyel összefüggő rendelkezéseket az eva hatályaalatt is alkalmaznia kell.Figyelem! További fontos tudnivaló a kedvezményes kulcs alkalmazásához. Az Önvállalkozói adóalapjának el kellett érnie 2010. év első félévében és/vagy 2009. évben ajövedelem-(nyereség)-minimumot. Ezt a feltételt azzal is teljesítheti, ha Ön – választásilehetőségével élve – a 1053-as adóbevallásában legalább a jövedelem-minimumot tekintiadóalapnak. Amennyiben az adóévet megelőző évben, azaz 2009. évben Ön még nem voltegyéni vállalkozó, csak az adóévre, azaz 2010. évre vonatkozik ez a feltétel.A 2009. évről szóló adóbevallásnál már célszerű volt figyelembe venni, hogy a 10% mértékűadókulcs 2010. évben csak akkor alkalmazható (függetlenül attól, hogy a korábbi szabályokszerint 2009-ben már alkalmazhatták), ha a 0953-as bevallásában legalább a jövedelemminimumnakmegfelelő adóalapot vallott be, feltéve, hogy a vállalkozói adóalapja nem érte ela jövedelem-(nyereség)-minimum nagyságát.Ezt a feltételt nem kell teljesítenie Önnek, a tevékenysége megkezdésének évében és az aztkövető évben, ha a tevékenység megkezdését megelőző 36 hónapban egyéni vállalkozóitevékenységet nem folytatott, vagy ha az adóévben vagy a megelőző adóévben elemi kársújtotta.Önnek külön nyilvántartást kell vezetnie oly módon, hogy abból megállapítható legyen anyilvántartásba vétel/nyilvántartásból történő kivezetés időpontja, a nyilvántartott és anyilvántartásból kivezetett összeg, valamint a nyilvántartásból történő kivezetés alapjáulszolgáló kiadások teljesítésének időpontja és összege, vagy a nyilvántartásból történőkivezetés miatt fizetendő adó és késedelmi pótlék összege, a kötelezettség keletkezésénekidőpontja.12. AZ EGYÉNI VÁLLALKOZÁS ÖZVEGYI JOGON VAGY ÖRÖKÖSKÉNT TÖRTÉNŐFOLYTATÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK 24712.1 AZ EGYÉNI VÁLLALKOZÁS ÖZVEGYI JOGON VAGY ÖRÖKÖSKÉNT TÖRTÉNŐFOLYTATÁSA247 Szja-tv. 49/A. § (7), (8), (9) bekezdés

263Ha az egyéni vállalkozó e tevékenységét halála után özvegye vagy örököse folytatja, akkor –az egyéni vállalkozó tevékenységét folyamatosnak tekintve – továbbra is úgy kell eljárni,hogy az adóévben az elhunyt egyéni vállalkozó által megszerzett vállalkozói bevétel,elszámolt vállalkozói költség, igénybe vett kedvezmény, elhatárolt veszteség kizárólag azözvegyet, az örököst illeti.Ennek feltétele, hogy az özvegy, illetve az örökös a tevékenység folytatásának szándékát 90napon belül bejelentse az állami adóhatóságnak.Az elhunyt egyéni vállalkozó által az adóévben költségként elszámolt vállalkozói kivét,ilyenkor is kizárólag az elhunyt által megszerzett önálló tevékenységből származójövedelemnek minősül. Ezen összeg után az adóhivatal állapítja meg a végleges adót azelhunyt magánszemélynél. Ügyelni kell arra, hogy az elhunyt által megfizetett adóelőleget isaz elhunyt adókötelezettségének megállapításánál számítsák be.Ebben az esetben tehát, a vállalkozói kivét összegéből nem kell a 1053-as bevallás 11.sorában figyelembe venni azt a részt, amelyet az elhunyt egyéni vállalkozó a halálátmegelőzően számolt el költségként.Ugyanakkor, az elhunyt egyéni vállalkozó által az adóévben költségként elszámoltvállalkozói kivét összegét – az Szja-törvény rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – azözvegy, illetve az örökös, figyelembe veszi a vállalkozói adóalap és vállalkozóiosztalékalap, valamint az e jövedelmeket terhelő adó összegének megállapításánál.Az egyéni vállalkozói tevékenység folytatását, az elhunyt magánszemély kifizetői,munkáltatói minőségében keletkezett adókötelezettségének teljesítésére is érteni kell.12.2 AZ EGYÉNI VÁLLALKOZÓ EGYESÍTETT TEVÉKENYSÉGÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ ELŐÍRÁSOK,ÖZVEGYI JOGON VAGY ÖRÖKÖSKÉNT TÖRTÉNŐ FOLYTATÁS ESETÉNAz előzőekben leírt rendelkezésétől eltérően, ha az özvegy vagy az örökös egyébként máregyéni vállalkozó, és az elhunyt tőle eltérő adózási mód szerint adózott, a tevékenységfolytatás szándékának bejelentésén túl, ugyanezen 90 napon belül bejelenthette –amennyiben a törvényi feltételeknek megfelelt – azt is, hogy mely adózási előírás szerint(vállalkozói személyi jövedelemadó, átalányadó, egyszerűsített vállalkozói adóalanyaként) kíván adózni a folytatott egyesített tevékenység után.Ebben az esetben a nem választott adózási móddal folytatott tevékenységre az özvegyvagy az örökös egyéni vállalkozó az elhalálozás napjára vonatkozóan az szja-törvényrendelkezései szerint, de a tevékenység megszüntetésére irányadó előírások figyelmen kívülhagyásával állapítja meg a kötelezettségeket. Tehát, megállapítja a vállalkozói adóalapot,a vállalkozói osztalékalapot, a vállalkozói személyi jövedelemadót, a vállalkozóiosztalékalap utáni adót, vagy az átalányadóban meghatározott jövedelmet és azokat azadóévre vonatkozó adóbevallásban (jelen esetben, a 1053-as bevallásban) bevallja, azadót a bevallásra nyitva álló határidőig megfizeti.Eltérő szabály vonatkozik az egyszerűsített vállalkozói adó alanyaira. Ha az elhunytegyéni vállalkozó az eva alanya volt, függetlenül attól, hogy mely adózási mód szerintfolytatja az özvegy vagy az örökös egyéni vállalkozó az egyesített tevékenységet, az evaalapja utáni adót az elhunyt vállalkozónál az állami adóhatóság állapítja meg 248 .248 Eva tv. 3. § (2)

264Az egyesített tevékenységre értelemszerűen irányadóak az alkalmazott adózási módról aválasztott adózási módra történő áttérés esetére és az adózási mód alkalmazási feltételeirevonatkozó rendelkezések.Az állami adóhatósághoz bejelentett, egyesített tevékenység adózási módjával kapcsolatosnyilatkozat a 1053-13-02-es lap 412. sorában található. Feltétlenül ki kell töltenie ezt a sort,mert csak így tudja az állami adóhatóság a bevalláson belül az adózási mód szerinti levezetéstprogrammal támogatni.Ha azonos adózási mód szerint adózott – az eva-t kivéve – az elhunyt egyéni vállalkozó,illetve a tevékenységet tovább folytató egyéni vállalkozó özvegy vagy örökös, a 412. sorba 1-est kell beírni.A következő esetek lehetségesek az eltérő adózást követően, az egyesített tevékenységadózási módjának választására.SorszámEgyesített tevékenységadózási módjaElhunyt tevékenység adózásimódjaEgyesített tevékenység előttiadózási módja2 átalányadó vállalkozói szja átalányadó3 átalányadó átalányadó vállalkozói szja4 vállalkozói szja átalányadó vállalkozói szja5 eva eva vállalkozói szja6 átalányadó eva átalányadó7 vállalkozói szja eva vállalkozói szja8 vállalkozói szja vállalkozói szja átalányadó9 eva vállalkozói szja eva10 eva átalányadó evaA választástól függően, a következőkre kell figyelni a bevallás kitöltésekor.Ha 2-es a jelölés, akkor Ön, az Ön által eredetileg alkalmazott átalányadó módszerétválasztotta az egyesített tevékenység kötelezettségének megállapítására. Az elhunytvállalkozói adóalapját, osztalékadójának alapját, valamint adóját a 1053-13-03, -04, -05lapokon most Önnek kell levezetni és megállapítani. A 13-03-as lapon a bevallási időszakzáró időpontja az elhalálozás napja.Az átalányadóban megállapított jövedelem levezetésére a 1053-13-06-os lap szolgál. Abevallási időszak záró napja, ha év közben nem szünteti meg a tevékenységét, 2010.december 31.Fontos! Az átalányadózás feltételeinek az egyesített tevékenység esetén is meg kell felelni.Tekintettel arra, hogy az elhunyt a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazta, dejelenleg Ön az egyesített tevékenységre az átalányadózás szabályai szerint adózik, az 505.sorban, az adóalapba be nem számító bevételként nyilvántartott készletérték összegét is ki kellszámítania az elhunyt vállalkozói személyi jövedelemadó adatai alapján, és szerepeltetniekell. A készletek értékét az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésére vonatkozószabályok szerint kell megállapítania és a saját készletértékével együtt kell számításba vennie.A bevallási időszakra vonatkozóan egészségügyi hozzájárulás kötelezettséget is számolni kell.

265Ha 3-as a jelölés, akkor Ön, az Ön által eredetileg alkalmazott vállalkozói személyijövedelemadózás helyett, az elhunyt által alkalmazott átalányadó módszerét választotta azegyesített tevékenységre. Ebben az esetben a 1053-13-03, -04, -05 lapokon Önnek le kellvezetni és meg kell állapítani az egyesítés előtti saját vállalkozói jövedelmét. A 1053-13-03-aslapon a bevallási időszak záró időpontja ebben az esetben is az elhalálozás napja.Az átalányban megállapított jövedelem levezetésére a 1053-13-06-os lap szolgál. A bevallásiidőszak kezdő napja – feltéve, hogy nem év közben kezdte meg tevékenységét az elhunytvállalkozó – 2010. január 1., míg záró napja, ha év közben Ön nem szünteti meg az egyesítetta tevékenységét, 2010. december 31.Fontos! Az átalányadózás feltételeinek az egyesített tevékenység esetén is meg kell felelni.Tekintettel arra, hogy az Ön a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazta, de jelenlegaz egyesített tevékenységre az átalányadózás szabályai szerint adózik, az 505. sorban, azadóalapba be nem számító bevételként nyilvántartott készletérték összegét is ki kellszámítania és szerepeltetnie kell. Ne felejtse el, hogy az elhunyt előző évi (0953-13-06-os lap505. sor) bevallásában feltüntetett összeget is figyelembe venni az 505. sor kitöltésénél. AzÖn készleteinek értékét az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésére vonatkozószabályok szerint kellett megállapítania az elhalálozás napjára. Szintén szüksége van azelhunyt előző évi bevallására és irataira ahhoz, hogy meg tudja állapítani (ki tudja számítani)az átalányadózást megelőző időszakból fennmaradt összes elhatárolt veszteségből annak 20%-át, melyet az átalányozás időszaka alatt évente elszámoltnak kell tekintenie, és a sajátelhatárolt vesztesége 20%-val együtt vegye figyelembe a 1053-13-04-es lap 467. sorábancsökkentő tételként.A bevallási időszakra vonatkozóan, egészségügyi hozzájárulás kötelezettséget is számolnikell.Ha a jelölés 4-es, akkor Ön, az Ön által eredetileg alkalmazott vállalkozói személyijövedelemadózás módszerét választotta az egyesített tevékenységre. Ebben az esetben a 1053-13-03, -04, -05 lapokon Önnek le kell vezetni és meg kell állapítani a vállalkozói jövedelmet.A 1053-13-03-as lapon a bevallási időszak záró napja, ha Ön év közben nem szünteti meg atevékenységét, 2010. december 31.Az elhunyt átalányban megállapított jövedelmének levezetésére a 1053-13-06-os lap szolgál.A bevallási időszak kezdő napja – feltéve, hogy nem év közben kezdte meg tevékenységét azelhunyt vállalkozó – 2010. január 1., míg záró időpontja, az elhalálozás napja.Fontos! A bevételei meghatározásakor legyen figyelemmel arra, hogy az elhunyt általnyilvántartott (0953-13-06-os lap 505. sorában szereplő) készletérték bevételnek minősül,melyet a 424. sorban, a „c” oszlopban szerepeltetnie kell.Ha a jelölés 5-ös, akkor Ön, az Ön által eredetileg alkalmazott vállalkozói személyijövedelemadózás helyett, az elhunyt adózási módszerét az egyszerűsített vállalkozói adózástválasztotta az egyesített tevékenységre. Ebben az esetben a 1053-13-03, -04, -05 lapokonÖnnek le kell vezetni és meg kell állapítani az egyesítés előtti saját vállalkozói jövedelmét. A1053-13-03-as lapon a bevallási időszak záró időpontja ebben az esetben is az elhalálozásnapja.Fontos! Ne felejtse el, hogy az eva hatálya alá történő átlépéskor meglévő kintlévőségeit méga vállalkozói személyi jövedelemadózás szabályai szerint kell figyelembe vennie, azazbevételnek kell tekintenie és a 1053-13-03-as lap 422. sorában szerepeltetnie kell minden

266olyan Önt, az egyéni vállalkozói tevékenységére tekintettel megillető ellenértéket, amelyrőlkiállított számla, egyszerűsített számla szerinti teljesítési időpontja megelőzi az eva alanyiságkezdő időpontját.Az 505. sorban, az adóalapba be nem számító bevételként nyilvántartott készletérték összegétse felejtse el feltüntetni. Ezt a szabályt mindaddig alkalmaznia kell, ameddig az eva hatályaalá tartozik. A készletek értékét az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésérevonatkozó szabályok szerint kell megállapítania az elhalálozás napjára.Ha 6-os a jelölés, akkor Ön, az Ön által eredetileg alkalmazott átalányadó módszerétválasztotta az egyesített tevékenységre is. Az átalányban megállapított jövedelem levezetésérea 1053-13-06-os lap szolgál. A bevallási időszak kezdő napja – feltéve, hogy Ön nem évközben kezdte meg tevékenységét – 2010. január 1., míg záró időpontja, ha Ön év közbennem szünteti meg a tevékenységét, 2010. december 31.Fontos! A bevallása kitöltésekor legyen figyelemmel arra, hogy az elhunyt által az evahatálya alatt nyilvántartott (0953-13-06-os lap 505. sorában szereplő) készletértéket isszerepeltetnie kell az 505. sorban mindaddig, amíg az átalány hatálya alá tartozik.Ha 7-es a jelölés, akkor Ön az egyesített tevékenységre az Ön által alkalmazott adózásimódot választotta. Ekkor a 1053-13-03, -04, -05 lapokon Önnek le kell vezetni és meg kellállapítani a vállalkozói jövedelmet. A 1053-13-03-as lapon a bevallási időszak záró napja, haÖn év közben nem szünteti meg a tevékenységét, 2010. december 31. Az elhunytegyszerűsített vállalkozói adóját az állami adóhatóság állapítja meg!Fontos! A bevallása kitöltésekor legyen figyelemmel arra, hogy az elhunyt által az evahatálya alatt nyilvántartott (0953-13-06-os lap 505. sorában szereplő) készletértéket isszerepeltetnie kell a 422. sorban.Ha 8-as a jelölés, akkor Ön, az Ön által eredetileg alkalmazott átalányadózás helyett, azelhunyt által alkalmazott vállalkozói személyi jövedelemadózás módszerét választotta azegyesített tevékenységre. Ebben az esetben a 1053-13-06-os lapon Önnek le kell vezetni ésmeg kell állapítani az egyesítés előtti átalányban megállapított jövedelem összegét. A 1053-13-06-as lapon a bevallási időszak záró időpontja ebben az esetben is az elhalálozás napja. Azelhunyt vállalkozói adóalapját, osztalékadójának alapját, valamint adóját a 1053-13-03, -04, -05 lapokon most Önnek kell levezetni és megállapítani. A bevallási időszak kezdő napja –feltéve, hogy nem év közben kezdte meg tevékenységét az elhunyt vállalkozó – 2010.január 1., míg záró napja, ha év közben Ön nem szünteti meg az egyesített a tevékenységét,2010. december 31.Fontos! A bevételei meghatározásakor legyen figyelemmel arra, hogy az Ön általnyilvántartott (0953-13-06-os lap 505. sorában szereplő) készletérték bevételnek minősül,melyet a 424. sorban, a „c” oszlopban szerepeltetnie kell.Ha a jelölés 9-es vagy 10-es, akkor Ön az egyesített tevékenységre az Ön által alkalmazottegyszerűsített vállalkozói adó szerinti adózási módot választotta. Ebben az esetben a bevallásiidőszak kezdő napja – feltéve, hogy az elhunyt nem év közben kezdte meg tevékenységét –2010. január 1., míg záró időpontja, az elhalálozása napja lesz.Fontos! Ne felejtse el kiszámítani és a bevallás 505. sorában feltüntetni az elhunyttevékenységével kapcsolatosan megállapított készletértéket is.

26713. VÁLLALKOZÓI SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ MEGÁLLAPÍTÁSAA 1053-13-as lapokon a kétféle adózási módszer, csak a 1053-13-01 és 02-es lapon tettnyilatkozat szerint alkalmazható.A 1053-13-03-as lap kitöltéseMielőtt a bevallása kitöltéséhez hozzákezdene, kérjük, jelölje meg a bevallási időszakotaz erre szolgáló helyen, mert e nélkül a bevallása hibás lesz!A bevallási időszak 2010. 01. 01. napjától, vagy az egyéni vállalkozói tevékenységmegkezdésének napjától kezdődik és:– éves bevallás esetén 2010. 12. 31. napig tart,– a tevékenység megszüntetése esetén a megszűnés napjáig tart, feltéve, hogyaz adóév folyamán nem kezdett új vállalkozói tevékenységet (1053-13-01-es lap 404. vagy 405. sora kitöltött),– egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése esetén a szüneteltetés kezdőidőpontját megelőző napig tart, feltéve, hogy az adóév folyamántevékenységét nem kezdte újra (1053-13-01-es 406. sora kitöltött).Az egyéni vállalkozói tevékenység özvegyi vagy örökösi jogon történő folytatása esetén a 12.pontban leírtak szerint kell a bevallási időszakot meghatározni.Ha az egyéni vállalkozói tevékenységét év közben megszüntette és adóéven belül újtevékenységet kezdett, vagy tevékenységét szüneteltette és az adóéven belül újrafolytatta, akkor az éves bevallásában az egyéni vállalkozásból származó jövedelem, valaminta tájékoztató adatok megállapításakor a 1053-13-as bevallási lapon a mindkét időszak évesösszesített adatát szerepeltesse. (Bevallási időszak a teljes adóév.)Ha egyéni vállalkozói tevékenységét szüneteltette évközben és a szünetelés időtartama alattmegszűntette a tevékenységét, bevallási időszakként 2010. 01. 01. (vagy a tevékenységkezdő) napjától a megszűnés napjáig tartó időszakot tüntesse fel.Ha a 2009. december 31-éig egyéni cégként működő egyéni vállalkozó – az új Evtv. 38.§(19) 249 bekezdésének átmeneti szabálya szerint – 2010. január 01-jétől az egyéni cégekrevonatkozó új szabályozás szerint tovább működik, a bevallási időszak záró napjaként azegyéni vállalkozói adószám megszűnésének napját tüntesse fel.Bevételek 250A 2010. évi adóalapba beszámító bevétel421. sor: Ebben a sorban az egyéni vállalkozói tevékenységével kapcsolatosan az adóévbenelért (kézhez vett vagy jóváírt) bevételét kell szerepeltetnie.Bevételnek minősülnek különösen az Szja-tv. 10. számú mellékletében meghatározottak.Támogatások elszámolása249 2009. évi CXV. tv az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről (Evtv.)250 Szja-tv. 17. §; 49/B. §; 49/B. § (1) bekezdés, 10. sz. melléklet

268A támogatások kezelésével kapcsolatos átmeneti rendelkezések.Ha a támogatással összefüggő adókötelezettséget - a 2003. december 31-én hatályosrendelkezések szerint kapott támogatás esetén - valamely ok miatt részben vagy egészbenvissza kell fizetnie, akkor azt a részt, amelyet a visszafizetendő összegből bevételként márelszámolt, a visszafizetés évében levonhatja a bevételéből.Az egységes területalapú (földalapú) és az egyéb jogcímen folyósított támogatás a személyijövedelemadó törvény alkalmazásában nem tekinthető a költségek fedezetére vagy fejlesztésicélra folyósított támogatásnak.Az egységes területalapú támogatás 251 összegét, a folyósítás évében kell bevételnek tekinteni.Amennyiben az egységes területalapú támogatást köteles lesz visszafizetni, a visszafizetésösszegével annak az adóévnek a bevételét kell csökkentenie, amely évben a visszafizetésmegtörtént. 252A támogatás címén folyósított összeg kezelését az is befolyásolja, hogy azt véglegestámogatásként vagy visszafizetési kötelezettség mellett folyósították. Amennyiben jogszabályvagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján vissza nem térítendő támogatást kapott, atámogatás révén megszerzett bevételével szemben csak olyan kiadás alapján számolhat elköltséget, amelynek a támogatás felhasználásával történő teljesítését a jogszabály, illetve anemzetközi szerződés lehetővé teszi. 253Az előre folyósított támogatás összegéből az adóévben az az összeg minősül bevételnek,amely egyenlő a támogatás felhasználásával teljesített kiadás alapján az adóévben elszámoltköltség(ek) – ideértve az értékcsökkenési leírást is – összegével.Amennyiben az előre folyósított támogatás összege költségnek nem minősülő kiadásfedezetére is szolgál, akkor a költségként el nem ismert kiadásokra (személyes vagy családiszükségletre) felhasznált támogatás összege az adóévben megszerzett bevételnek minősül.Ha a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra 2010. január 1-je előtt előre folyósított,bevételként elszámolt támogatást köteles lesz egészben vagy részben visszafizetni, akkor amár elszámolt bevétel tekintetében az önellenőrzésre irányadó szabályok szerint kell eljárni,amennyiben a támogatás bevételként történő elszámolása a visszafizetés adóévét megelőzi.Ebben az esetben a visszafizetés miatti késedelmi kamat, késedelmi pótlék, vagy más hasonlójogkövetkezmény címén teljesített kiadás sem számolható el költségként.2008. január 1-jét követően a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósítotttámogatásnak csak az minősül, amelyet a magánszemély kizárólag a ténylegesen felmerült,igazolt kiadásainak a folyósítóval történő elszámolási kötelezettsége mellett kap. 254A jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján a cél szerinti felhasználásigazolásával egyidejűleg, vagy azt követően utólag, a költségek fedezetére vagy fejlesztésicélra folyósított támogatást a jövedelem kiszámításánál nem kell bevételként figyelembevenni, ekkor azonban a támogatás cél szerinti felhasználásának megfelelően teljesített kiadásalapján sem számolható el költség, értékcsökkenési leírás. Amennyiben a támogatás csakrészben nyújt fedezetet a kiadásra, a támogatás összegét meghaladó kiadás tekintetébenköltség, értékcsökkenési leírás elszámolható.Bevételekre vonatkozó további szabályok251 Szja-tv. 3. § 28. pont252 Szja-tv. 2. sz. melléklet III. 3.253 Szja-tv. 4.§ (3)254 Szja-tv. 3. § 42. pont

269Ha Ön olyan 100 ezer Ft-nál magasabb egyedi értékű, kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyieszközt adott át ellenérték nélkül 2010-ben, melynek a beszerzési árát egy összegbenköltségként elszámolta és ez az átadás a beszerzés időpontját követő 1 éven belül történt,akkor a beszerzési értéket teljes egészében bevételként kell figyelembe vennie. Amennyibenaz átadás a beszerzést követő 1 éven túl, de 2 éven belül történt, akkor a beszerzési érték 66%-át, ha 2 éven túl, de 3 éven belül történt, akkor a beszerzési érték 33%-át kell a bevételéhezhozzáadnia. A bevételét e címen nem kell megnövelnie 3 éven túli átadás esetén, vagy ha azttermészetbeni juttatás címén nyújtotta. (Egyes tárgyi eszközök beszerzési árának egyösszegben történő elszámolására csak akkor volt mód, ha azt korábban még nem vettékhasználatba és az üzembe helyezésre kiemelt térségben, vállalkozói övezetben került sor,valamint akkor, ha a tárgyi eszköz beszerzési árának forrása bevételnek számító, kizárólag célszerinti támogatásból történt, illetve 2006. január elsejét követően 250 főnél kevesebbalkalmazott foglalkoztatása esetén a tárgyi eszköz üzembe helyezésére a leghátrányosabbhelyzetű 48 kistérség valamelyikében került sor.)Bevételnek minősül a kizárólag üzleti célt szolgáló tárgyi eszköz – ideértve a selejtezett tárgyieszközt is –, nem anyagi javak, anyag, félkész termék értékesítésekor kapott ellenérték,illetőleg ezek szokásos piaci értéke, ha ez utóbbi a több, amennyiben azok beszerzési,előállítási költségét bármelyik évben költségként elszámolta vagy értékcsökkenési leírástszámolt el. Ha olyan ingó vagyontárgyat, ingatlant, vagyoni értékű jogot idegenít el, amelyetnem kizárólag üzleti célból használt, akkor az ebből származó jövedelem adózására az ingó,az ingatlan, a vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem megállapításáravonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.Bevételnek minősül a kizárólag üzleti célt szolgáló, de az értékcsökkenési leírásból kizárttárgyi eszközök, nem anyagi javak eladási ára is azzal, hogy ilyen esetben a nyilvántartásbavett beruházási költséget lehet figyelembe venni az értékesítéskor a költségek között.Bevételnek minősül minden olyan, az egyéni vállalkozói tevékenység keretében átruházottingatlanból, vagyoni értékű jog visszterhes alapításából, átruházott (véglegesen átengedett),megszüntetett ilyen jogból (a továbbiakban: ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából)származó ellenérték, amelyet az átruházásra tekintettel az egyéni vállalkozó megszerez.Ilyennek minősül különösen az eladási ár, a cserében kapott dolognak a jövedelemszerzésidőpontjára megállapított szokásos piaci értéke, valamint az ingatlan, a vagyoni értékű joggazdasági társaság vagy más cég részére nem pénzbeli hozzájárulásként (nem pénzbelibetétként) történő szolgáltatása esetén, a vagyontárgynak a társasági szerződésben, máshasonló okiratban meghatározott értéke 255 , megnövelve a 2007. december 31-ig hatályoselőírások alkalmazásával lakásszerzési kedvezmény alapjaként érvényesített összeggel, haegyébként ez a kötelezettség az ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származójövedelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazásából következik. 256Ha a 2010. évben a kifizetőnek tett nyilatkozatában valamely bevételére az egyszerűsítettközteherviselési hozzájárulást jogosulatlanul választotta, akkor e bevétele után a vállalkozóiszemélyi jövedelemadó megállapítására vonatkozó szabályok szerint kell adóznia. Ezt azösszeget a 1053-08-01-es lap 258. és/vagy a 1053-08-02-es lap 280. sor „b” oszlopából kellátírnia a 421. sorba.255 Szja-tv. 61. § (1) bekezdés256 Szja-tv. 62. § (7) bekezdés

270A táppénz 257 címén folyósított összeg adózás szempontjából bérnek minősül (1053-A lap 4.sora).Az Flt 258 alapján folyósított álláskeresési járadék összege, melyet az egyéb feltételek megléteesetén akkor folyósítanak, ha az álláskeresővé válását megelőző négy éven belül legalább 365nap időtartamig egyéni vállalkozóként folytatott tevékenységet, és e tevékenység folytatásaalatt vállalkozói járulékfizetési kötelezettségének eleget tett, szintén bér jövedelemnektekintendő.Nem bevétel a személygépkocsi értékesítésekor kapott ellenérték összege még akkor sem, haaz értékesítést megelőzően az a kisvállalkozói kedvezmény alapjául szolgált.Személygépkocsi értékesítése esetén az ingó vagyontárgy értékesítésből származójövedelem megállapítására vonatkozó szabályokat (163. sor) kell alkalmazni, amennyiben azingó vagyontárgy átruházása nem minősül rendszeresen vagy üzletszerűen végzett gazdaságitevékenységnek.Tevékenység megszüntetéseA tevékenység megszüntetésekor bevételnek minősül:• a költségek között elszámolt és megszűnéskor meglévő összes vásárolt és sajáttermelésű készlet (anyag, áru, félkész és késztermék) leltári értéke (a leltár szerintiértéket az Szja-tv. 5. sz. mellékletében foglaltak szerint kell megállapítani);• a tárgyi eszközök – ideértve a tartalék alkatrészt és a gyártóeszközt is – leltári értéke,amennyiben azok beszerzési árát a költségei között egy összegben számolhatta el azalacsony bekerülési érték miatt;• a gazdasági épület, az üzlet, a műhely, az iroda és az egyéb – kizárólag ajövedelemszerző tevékenységhez használt- ingatlan bérleti vagy használati jogárólvaló lemondás miatti ellenérték összege – akkor is, ha azt az egyéni vállalkozóitevékenység megszüntetésekor még nem kapta meg –, ha a használati jog, vagy abérleti jog megszerzésére fordított kiadását a költségei között elszámolta. (Ha ez azösszeg a bevallás időpontjában még nem ismert, akkor a bérleti, a használati jogmegszerzésére fordított kiadást kell további bevételnek tekinteni.)Az egyéni vállalkozó tevékenységének megszűntetéséhez kapcsolódó szabályok az útmutató7. és 8 pontjában találhatók.Bevételt növelő tételek 259Eva hatálya alá történő átlépés miatt figyelembe vett további bevétel422. sor 260 : Amennyiben 2010. december 20-áig első ízben jelentkezett be az eva hatálya alá,illetőleg akkor is, ha az Szja-tv. 49/A. § (8) bekezdése alapján jelentkezett 261 be az eva hatályaalá, bevételnek kell tekintenie minden olyan Önt egyéni vállalkozói tevékenységére tekintettelmegillető ellenértéket, amelyről kiállított számla, egyszerűsített számla szerinti teljesítésiidőpont megelőzi az eva alanyiság első adóévét, illetőleg az Szja-tv. 49/A. § (8) bekezdésébenbiztosított áttérésig kiállított számla, egyszerűsített számla szerinti bevételét.Foglalkoztatottak számának csökkenése miatt további bevétel423. sor: Vállalkozói bevételnek minősül az egyéni vállalkozó által foglalkoztatottak adóévetmegelőző adóévi átlagos állományi létszámának az adóévben foglalkoztatottak átlagos257 Szja-tv. 3. § 21. pont b és d alpont258 1991. évi IV. tv a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról (Flt.) 25. § (1) bekezdés259 Szja-tv. 49/B. § (4)-(5) bekezdés260 2002. évi XLIII. törvény (Eva tv.) 17. § (1) bekezdés261 Vállalkozói útmutató 12.2. pont

271állományi létszámát meghaladó érték és a megelőző adóév első napján érvényes haviminimálbér évesített összegének szorzataként meghatározott összeg 1,2-szerese, de legfeljebba korábban érvényesített összes foglalkoztatási kedvezmény összegének, az egyéb feltételekmegléte esetén 1,2-szerese. 262{Az adóévi átlagos állományi létszámot a munkavállalók által az adóévben,munkaviszonyban töltött naptári napok összegével, majd ezen összegnek az adóév napjainak(a tevékenységet megkezdő, illetőleg megszüntető egyéni vállalkozó esetében az adóévbenfennálló tevékenység naptári napjainak) számával történő elosztásával két tizedesre kerekítvekell meghatározni azzal, hogy a számításnál figyelmen kívül kell hagyniaa) azt a munkavállalót, aki az egyéni vállalkozónál történő alkalmazását megelőzően azegyéni vállalkozóval a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény szerint kapcsoltvállalkozásnak minősülő más személynél munkaviszonyban, munkaviszony jellegűjogviszonyban, továbbá személyesen közreműködő tagsági jogviszonyban végzett munkát,ab) a szülési szabadság, a gyermekgondozási ellátás miatti szabadság, a betegség miatti 30napon túli keresőképtelenség, a büntetés-végrehajtás naptári napjainak számát;b) a havi minimálbér évesített összege:ba) a havi minimálbér tizenkétszerese,bb) a tevékenységét megkezdő, illetőleg megszüntető egyéni vállalkozó esetében a ba)szerinti összeg 365-öd része és az adóévben fennálló tevékenység naptári napjainakszorzata. 263 }A tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozónak a feltételek nem teljesítése eseténbevallási és visszafizetési kötelezettsége keletkezik.Átalányadózás hatálya alóli áttérés miatt további bevétel424. sor: Ha a 2009. évben az egyéni vállalkozásból származó jövedelme megállapításakorátalányadózást alkalmazott, majd a 2010. évre áttért a vállalkozói jövedelem szerinti adózásra,akkor a bevételének részeként kell számításba venni, az adóalapot nem érintő bevételkéntnyilvántartott – a megszűnés szabályai szerint kiszámított – készlet leltári értékét is, amelyetaz átalányadózásra való áttéréskor kellett kiszámítania (0953-13-06-os lap 505. sor).Bevételt növelő tételek összesen425. sor: Ebben a sorban összegezze a 422-424. sorokba írt bevételt növelő összegeket.Bevételt csökkentő tételek (kedvezmények) 264Ha Ön olyan családi gazdálkodó, akit egyéni vállalkozói igazolvány alapján vetteknyilvántartásba a családi gazdaság bejegyzésekor és csak őstermelői bevétele van, akkoregyéni vállalkozói bevétel hiányában a 426–428. és a 433. sorokat ne töltse ki. E sorokkedvezményeit az őstermelésből származó bevételéből vonja le. E kedvezmények összegét acsaládi gazdaság nem foglalkoztatottként közreműködő tagjaival nem oszthatja meg ajövedelemszámítás során.Szakképző iskolai tanuló után igénybe vehető kedvezmény 265426. sor: A szakképző iskolai tanulóval kötött – jogszabályban meghatározott –tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzés esetén minden megkezdett hónap utánhavonta a minimálbér 24%-ával (17 640 Ft), ha a szakképző iskolával kötött együttműködési262 Szja-tv. 49/B. § (5) bekezdés263 Szja-tv. 49/B. § (19) bekezdés264 Szja-tv. 49/B. § (6) bekezdés265 Szja-tv. 49/B. § (6) bekezdés a) pont

272megállapodás alapján végzi a gyakorlati képzést, minden megkezdett hónap után havonta aminimálbér 12%-ával (8 820 Ft) csökkentheti a bevételét.Megváltozott munkaképességű alkalmazott után igénybe vehető kedvezmény 266427. sor: A legalább 50%-ban megváltozott munkaképességű alkalmazott foglalkoztatásaesetén személyenként, havonta az ilyen alkalmazottnak fizetett bérrel, de legfeljebb a hónapelső napján érvényes havi minimálbérrel (73 500 Ft) csökkentheti a bevételét.Foglalkoztatásra tekintettel levonható társadalombiztosítási járulék 267428. sor: A sikeres szakmai vizsgát tett és folyamatosan tovább foglalkoztatott volt szakképzőiskolai tanuló, valamint a korábban munkanélküli 268 , továbbá a szabadulást követő 6 hónaponbelül alkalmazott szabadságvesztésből szabaduló, illetve a pártfogó felügyelet hatálya alattálló személy alkalmazottként történő foglalkoztatása ideje alatt, de legfeljebb 12 hónapon át eszemélyek után befizetett társadalombiztosítási járulék összegével a bevételét csökkenthetiamellett, hogy ez az összeg költségként is (a 444. sorban) elszámolható.A kedvezmény összegét a 428. sor „c” oszlopába írja be. E sor „b” oszlopába a „c” oszlopösszegéből a pártfogó felügyelet hatálya alatt álló és a szabadságvesztésből szabadulószemély foglalkoztatására tekintettel levonható összeget írja be.Foglalkoztatási kedvezmény, a létszámnövekedésre tekintettel 269429. sor: Az adóév első napján 5 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató egyénivállalkozó a létszámnövekedésre tekintettel csökkentheti a bevételét az adóévbenfoglalkoztatottak átlagos állományi létszámának az előző adóévben foglalkoztatottak átlagosállományi létszámát meghaladó érték és az adóév első napján érvényes havi minimálbérévesített összegének szorzataként meghatározott összeggel, feltéve, hogy az adóév végénnincs köztartozása. A tevékenységét év közben kezdő egyéni vállalkozó esetében az adóéviátlagos állományi létszám és a tevékenység kezdő időpontjában érvényes havi minimálbér ésaz adóévi átlagos állományi létszám az irányadó. A megállapított összeg 10 és/vagy 19%-nyiadóval számított értéke az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásábancsekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül.Az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés kedvezménye 270430. sor: Csökkenthető a bevétel az egyéni vállalkozó saját tevékenységi körében végzettalapkutatás, az alkalmazott kutatás vagy a kísérleti fejlesztés 271 folytatása érdekében felmerültkiadásból az adóévben költségként elszámolt összeggel, vagy – választás szerint – a kísérletifejlesztésre fordított beruházási költség alapján állományba vett nem anyagi jószágra azadóévben elszámolt értékcsökkenési leírás összegével, feltéve, hogy az elszámolás nemtámogatásból származó bevétellel szemben történt és a szolgáltatást nyújtó nyilatkozik arról,hogy a szolgáltatást nem belföldi illetőségű adózótól, külföldi vállalkozó belfölditelephelyétől, vagy az szja-törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozótól megrendeltkutatási és kísérleti fejlesztési szolgáltatás igénybe vételével teljesítette. Az előzőek nemalkalmazhatók a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény szerinti belföldi illetőségűadózótól, külföldi vállalkozó belföldi telephelyétől vagy más egyéni vállalkozótól közvetvevagy közvetlenül igénybe vett kutatási és kísérleti fejlesztési szolgáltatás ellenértéke alapjánfelmerült kiadások esetében.266 Szja-tv. 49/B. § (6) bekezdés a) pont267 Szja-tv. 49/B. § (6) bekezdés b) pont268 Szja-tv. 3. § 43. pont269 Szja-tv. 49/B. § (6) bekezdés g) pont270 Szja-tv. 49/B. § (6) bekezdés c) pont271 Szja-tv. 3. § 66-68. pont

273Az az egyéni vállalkozó, aki felsőoktatási intézménnyel, a Magyar TudományosAkadémiával, továbbá bármelyikük által vagy közösen alapított kutatóintézettel, kutatóhellyel(ideértve az Európai Unió tagállamának vagy az Európai Gazdasági Térségről szólómegállapodásban részes államnak a megfelelő szervezetét is) írásban kötött szerződés alapjánaz egyéni vállalkozó saját tevékenységi körében közösen végzett alapkutatást, alkalmazottkutatást vagy kísérleti fejlesztést, az előzőekben meghatározott összeg háromszorosát (delegfeljebb 50 millió Ft-ot) veheti figyelembe, amelynek a 10 és/vagy 19%-os adókulccsalszámított értéke, az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában azadóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül.Kisvállalkozói kedvezmény 272431. sor: Mielőtt ezt a sort kitöltené, töltse ki a 1053-13-07-es bevallási lap 512–521. sorait,valamint a 1053-13-05-ös lapot, és olvassa el az azokhoz fűzött magyarázatot!A kisvállalkozói kedvezmény nem lehet több a vállalkozói bevételnek (421. sor adata) avállalkozói költséget (446. sor adata) meghaladó részénél. 273Ebbe a sorba az 521. sorban szereplő összeget kell átírnia.ÁtalakulóAki a egyéni cég alapítása miatt a személyi jövedelemadó törvény hatálya alól átkerül atársasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény hatálya alá, azt ez a kedvezmény ismegilleti a jövedelem számításakor.A fejlesztési tartalék összege után érvényesített kedvezmény 274432. sor: Csökkentheti a bevételét fejlesztési tartalék címén, az e sor „b” oszlopábantájékoztató adatként feltüntetett összeg, legfeljebb az adóévben megszerzett vállalkozóibevétel(ek) összegéből az adóévben elszámolt vállalkozói költségek összegét meghaladó rész50%-a, de legfeljebb adóévenként 500 millió forint.Nem vehető figyelembe itt, a 49/B. § (21) bekezdése szerint nyilvántartott összeg. Ebbe asorba, a 421. sor összegéből a 446. sorba írt összeg levonása utáni rész 50%-a, de legfeljebb500 millió Ft írható be. (Amennyiben a fejlesztési tartalék címén nyilvántartott összeget azadóévet követően tárgyi eszköz beszerzésére fordítja, akkor a beszerzési árnak azt a részétszámolhatja el a költségei között értékcsökkenési leírás címén, amely a nyilvántartásbólkivezetett összeget meghaladja.)Átalakuló – Tevékenységét megszüntetőA fejlesztés tartalék címén nyilvántartott összeggel a bevallás kitöltésekor a „d” oszlopban,csak az egyéni cég alapítása miatt a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényhatálya alá áttérő egyéni vállalkozó csökkentheti a bevételét.Bevételt csökkentő tételek (kedvezmények) összesen433. sor: Ebben a sorban a bevételt csökkentő tételeket összesítse (a 426–432.) sorokba írtadatok együttes összege).Bevétel a növelő és csökkentő tételek (kedvezmények) levonása után434. sor: Ebbe a sorba a bevételt növelő és csökkentő tételekkel módosított bevételét írja be(a 421. és 425. sorok együttes összegének a 433. sor összegét meghaladó része vagy nulla).272 Szja-tv. 49/B. § (6) bekezdés d) pont273 Szja-tv. 49/B. § (12) bekezdés274 Szja-tv. 49/B. § (6) bekezdés f) pont

274Költségek 275Amennyiben olyan termék vagy szolgáltatás ellenértéke alapján kíván költséget elszámolni,amelynek értékesítője, illetve nyújtója az általános forgalmi adóról szóló törvénybenmeghatározott bizonylat kiállítására kötelezett, akkor a kiadás igazolására kizárólag azáltalános forgalmi adóról szóló törvény szerinti bizonylat (ide nem értve a nyugtát) alkalmas.Egyébként a kiadás igazolására kizárólag az a bizonylat alkalmas, amely megfelel az Szja-tv.10. §-ában foglaltaknak és tartalmazza a költség összegének megállapításához szükségesvalamennyi adatot (így például az eladó és a vevő nevét, címét, a kiadás megnevezését,összegét és pénznemét) is.Külön szabály vonatkozik a kezdő és a tevékenységét szüneteltető vállalkozóra.A tevékenység megkezdését megelőzően legfeljebb 3 évvel korábban beszerzett és utóbb etevékenység végzése során felhasznált anyag- és árukészlet beszerzésére fordított, korábbanköltségként még el nem számolt kiadások, valamint a tevékenység megkezdéséhez szükségesegyéb kiadások, a kezdés évében a költségek között elszámolhatók, valamint a legfeljebb 3évvel korábban beszerzett tárgyi eszközök, nem anyagi javak esetében az értékcsökkenésileírás elszámolása megkezdhető.A tevékenység folytatása előtt legfeljebb 3 évvel korábban beszerzett és utóbb e tevékenységvégzése során felhasznált anyag- és árukészlet beszerzésére fordított, korábban költségkéntmég el nem számolt kiadások, valamint a tevékenység folytatásához, folytathatóságáhozszükséges (ideértve a szünetelés időszakában elkerülhetetlen) egyéb kiadások, a szüneteltetésbefejezését követően a költségek között elszámolhatók, valamint a legfeljebb 3 évvelkorábban beszerzett tárgyi eszközök, nem anyagi javak esetében az értékcsökkenési leíráselszámolása megkezdhető.Többféle vállalkozói tevékenység esetén az elismert költségeket is együttesen kell elszámolni.Több önálló tevékenységhez használt tárgyi eszköz, nem anyagi javak esetében (pl.bérbeadás/egyéni vállalkozás, őstermelés/egyéni vállalkozás) választhat, hogy melyiktevékenységének bevételével szemben számolja el az érvényesíthető költségeket.A költségek (ide értve az értékcsökkenési leírást is a teljes leírásig) nem oszthatók meg akülönböző tevékenységek bevételei között.Amennyiben az egyéni vállalkozói tevékenysége mellett mezőgazdasági őstermelőitevékenységet is folytat (pl. családi gazdaságban), akkor– az őstermelői tevékenység során előállított azon termékek szokásos piaci értéke,amelyeket egyéni vállalkozóként értékesít (vállalkozói bevétel az ellenérték), avállalkozói jövedelem szerinti adózás alkalmazása esetén az egyéni vállalkozóitevékenység elismert költségének minősül;– egyéni vállalkozói és őstermelői tevékenység együttes folytatása esetén a kéttevékenység folytatása érdekében felmerült költségeket elkülönítve kellnyilvántartania, ha a törvény másként nem rendelkezik – a mindkét tevékenységgelösszefüggő (fel nem osztható) költségeket a bevételek arányában kell megosztani.A vállalkozói szerződés alapján elért bevétele után ekho-t fizető egyéni vállalkozómagánszemély az Szja-törvény költség elszámolására vonatkozó rendelkezéseit azzal azeltéréssel alkalmazhatja, hogy az adóévben felmerült vállalkozói költségeit (az275 Szja-tv. 4. § (3) bekezdés; 4. és 11. sz. melléklet

275értékcsökkenési leírást is ideértve) olyan arányban számolhatja el, amilyen arányt avállalkozói bevétele és a jogszerűen figyelembe vett ekho-alap adóévi együttes összegében avállalkozói bevétel képvisel. (Pl.: Az ekho-val adózott bevétel 5 millió; az egyéni vállalkozásbevétele 10 millió, akkor az egyéni vállalkozói bevétellel szemben elszámolható költségekaránya (10 m/15m) 67%.)Vállalkozói kivét435. sor 276 : Ebben a sorban, a vállalkozói kivét összegét szerepeltesse.Vállalkozói kivét az egyéni vállalkozói tevékenység során személyes munkavégzés címénvállalkozói költségként elszámolt összeg. Ezt az összeget kell a 1053-A bevallási lap 11. sora) oszlopába is beírnia. A vállalkozói kivét az összevont adóalapba tartozó jövedelmek körébetartozik, és az adóalap-kiegészítés összegével 277 (27%-kal) növelten kell az összevont adóalapmegállapításakor figyelembe venni.Vállalkozói kivét esetében a bevétel megszerzésének időpontja a költség elszámolásának anapja. Az adóévben felvett kivét összege után – a göngyölítésre vonatkozó szabályokalkalmazása mellett – negyedévente adóelőleget kellett fizetnie, melyről a negyedévesvállalkozói személyi jövedelem adóelőleg kötelezettségével együtt a 1053-C bevallási lap 70–73. soraiban kell számot adnia.Olyan esetben, ha Ön özvegyi vagy örökösi jogon vált 2010-ben egyéni vállalkozóvá, akkor a435. sor „b” oszlopába az örökhagyó által felvett kivét összegét, a „c” oszlopba pedig azörökhagyó által felvett, és a saját kivét együttes összegét írja be. Ügyeljen arra, hogy a 1053-A bevallási lap 11. sorába csak azt az összeget vegye figyelembe, amelyet Ön vett fel azegyéni vállalkozói tevékenység özvegyi, örökösi jogon való folytatása során. [A „c” oszlopösszegéből vonja le a „b” oszlopba írt összeget és a maradékot kell a 1053-A bevallási lap 11.sor „a” oszlopában szerepeltetni.]Tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása436. sor: A tárgyi eszközök után elszámolt értékcsökkenési leírás összegét írja ide. A leírásikulcsok jegyzékét és alkalmazásuk szabályait a vállalkozói útmutató mellékletében találja.Amennyiben az eva hatálya alól visszatér a személyi jövedelemadó törvény hatálya alá, avisszatérés első napjával az eva törvény 17. §-ában foglaltak szerint részletes vagyonleltártkell készítenie minden olyan eszközéről, amelyet vállalkozói tevékenysége keretében foghasználni.A részletes vagyonleltárban kimutatott beruházási költségnek azt a részét, melyet az evaadóalanyiságot megelőző adóév utolsó napjára – az Szja-törvény szerinti nyilvántartás alapján– kimutatott beruházási költséget meghaladja, az Szja-törvény alapján elszámoltnak kelltekinteni.Az eva-s időszak alatt megszerzett tárgyi eszközök, nem anyagi javak esetében azadóalanyként lezárt adóévre az Szja-törvény szerint időarányosan jutó értékcsökkenési leírástelszámoltnak kell tekinteni. A továbbiakban értékcsökkenési leírás ezen tárgyi eszközök, nemanyagi javak esetében csak akkor számolható el, ha annak alapjául más által kiállítottbizonylaton feltüntetett ellenérték – mint beruházási költség – szolgál. Az adóalanyként lezárteva-s adóévben teljesített valamennyi – egyébként az Szja-törvény szerint költségnekminősülő – kiadást (juttatást) elszámoltnak kell tekinteni.A nem kizárólag üzemi célt szolgáló saját tulajdonú gép, berendezés, felszerelés, jármű –kivéve a személygépkocsit – esetén egy évben, a használatbavétel évében az értékcsökkenési276 Szja-tv. 16. § (4) bekezdés277 Szja-tv. 29. §

276leírás átalányban számolható el. Az átalány összege több ilyen eszköz használata mellett islegfeljebb az éves bevétel 1%-áig, ezen belül is az eszköz(ök) nyilvántartási értékéneklegfeljebb 50%-áig terjedhet.A személygépkocsi-bérbeadó vagy személyszállító tevékenységet folytató egyénivállalkozónál a tevékenység tárgyát, illetve eszközét képező személygépkocsi kizárólag üzleticélt szolgáló tárgyi eszköznek minősül, ha az egyéni vállalkozó azt más célra részben semhasználja, és üzleti nyilvántartásai ezt egyértelműen alátámasztják. Ez azt jelenti, hogy az etevékenységekhez használt személygépkocsi beszerzési ára értékcsökkenési leírás keretébenelszámolható. Minden más esetben a saját tulajdonú nem kizárólag üzemi célúszemélygépkocsi használatbavétele évében az éves bevétel 1%-a, de legfeljebb egyszemélygépkocsi beszerzési árának 10%-a vehető figyelembe értékcsökkenési leírás címén.Az egyéni vállalkozó az Szja-tv. 11. számú mellékletének 2009. január 31-én hatályos III./2.pontja alapján megkezdett értékcsökkenési leírást – ha annak a rendelkezésben foglalt egyébfeltételei fennállnak – a teljes leírásig folytathatja feltéve, hogy a cégautóadót megfizeti.Azokra a hónapokra vonatkozóan, amikor gépjárművel kapcsolatos, az Szja - törvényszerint tételes költségelszámolási módszerrel költséget, értékcsökkenési leírást számolt elcégautó adót 278 kell fizetnie.Amennyiben a támogatás összegét bevételként kell figyelembe vennie, akkor a támogatásbólvásárolt kizárólag üzleti célt szolgáló tárgyi eszköz esetében a tárgyi eszköz beszerzési ára azüzembe helyezés évében a támogatás mértékéig egy összegben, a fennmaradó részértékcsökkenési leírás útján számolható el azzal, hogy ilyen esetben is a teljes beszerzési ár azértékcsökkenési leírás alapja. Ha a támogatás felhasználásával megszerzett tárgyi eszköz nemtekinthető kizárólag üzleti célt szolgáló tárgyi eszköznek, akkor a költségek között csak atámogatás összege számolható el értékcsökkenési leírás címén, ezen túlmenően nincs módtovábbi értékcsökkenési leírás elszámolására.Nem anyagi javak értékcsökkenési leírása437. sor: A nem anyagi javak után elszámolt értékcsökkenési leírás 279 összegét írja, ebbe asorba. Nem anyagi javak esetében értékcsökkenési leírás csak akkor számolható el, ha azokkizárólag üzemi célt szolgálnak. Az értékcsökkenési leírás alapja ebben az esetben is aberuházási költség. Évközi üzembe helyezés esetén a leírás összegét időarányosan kellmegállapítani.Részletre történő vásárlás esetén a vállalkozói útmutató mellékletében található szabályokatkell alkalmaznia.Az értékcsökkenési leírás érdekében a nem anyagi javak beruházási költségét azokra azévekre kell felosztani, amelyekben várhatóan az egyéni vállalkozói tevékenységhez használnifogja. A befejezett kísérleti fejlesztés aktivált értékét 5 év vagy ennél rövidebb idő alatt lehetleírni. Az elszámolási időszakot és az évenként értékcsökkenési leírásként elszámolhatóösszeget (vagy meghatározásának módszerét) az eszköz használatbavétele időpontjában kellmeghatározni és az egyedi részletező nyilvántartásban feljegyezni.Tárgyi eszközök egy összegben elszámolt beszerzési ára438. sor: Ebbe a sorba a tárgyi eszközök egy összegben elszámolt beszerzési árát írja be.278 1991 évi LXXXII. törvény a gépjárműadóról 17/A-G §,279 Szja-tv. 11. sz. melléklet II./1./b) pont

277A 250 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató egyéni vállalkozó a leghátrányosabbhelyzetű kistérségben 280 üzembe helyezett és a korábban még használatba nem vett műszakigépek, berendezések és a – személygépkocsi kivételével – járművek között nyilvántartotttárgyi eszköznek az üzembe helyezés időpontjára megállapított beruházási költségét azüzembe helyezés adóévében jogosult egy összegben költségként elszámolni azzal, hogy azévközi üzembe helyezés miatt az időarányos elszámolásra nem kell figyelemmel lenni.Az értékcsökkenési leírásként így figyelembe vett összegnek 1%-a, jármű esetében a 3%-a, haa beruházás elsődleges mezőgazdasági termelést szolgál, akkor ez a kedvezmény az EKszerződés87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- ésközépvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra történő alkalmazásáról szóló1857/2006/EK rendeletben foglalt támogatásnak minősül. Minden más esetben a beruházás azegyéni vállalkozó választása szerint az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis)támogatásnak vagy a kis és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozóbizottsági rendeletben 281 foglaltak szerinti támogatásnak minősül.Amennyiben a 100 000 Ft egyedi értéket meg nem haladó tárgyi eszköz, nem anyagi javakbekerülési értékét egy összegben számolja el, akkor ezt az összeget a 444. sorbanszerepeltesse.Áru, anyag, göngyöleg beszerzési ára439. sor: Ebbe a sorba az árubeszerzésre, anyagbeszerzésre, a göngyöleg beszerzésére(csökkentve a szállítónak visszaküldött betétdíjas göngyöleg ellenértékével), a szállításrafordított költségeit írja be. A belföldi telephelyének betudható, eladásra beszerzett árukértékének összegét e sor „a/b” oszlopában kell értelemszerűen szerepeltetni.Ha a megszűnés szabályai szerint vezeti le a jövedelmét (vállalkozói útmutató 7. és 8.pontjai), akkor a belföldi telephelynek betudható összeget a „b” oszlopba írja be.A 439. sorból a belföldi telephelynek betudható, eladásra beszerzett áruk értéke440. sor: Ebbe a sorba a „c/d” oszlopba, jövedelem-(nyereség)-minimum számításáhozszükséges, a 439. sor összegéből a belföldi telephelyének betudható, eladásra beszerzett árukértékének összegét írja be. Figyeljen arra, hogy a 2010. évben eladásra beszerzett árukértékébe beszámítható a 2010. évben eladásra beszerzett áru értéke akkor is, ha azok 2010.évben nem kerültek eladásra. Ugyanakkor jövedelem-(nyereség)-minimum számításánál a2009. évben beszerzett áruk értéke akkor sem számítható be, ha az ellenérték kiegyenlítésérecsak 2010. évben került sor.Eladott közvetített szolgáltatások értéke441. sor: Ebben a sorban a „c/d” oszlopban az eladott közvetített szolgáltatások értékénekösszegét 282 szerepeltesse. A belföldi telephelyének betudható, eladott közvetítettszolgáltatások értékének összegét e sor „a/b” oszlopába írja be. Egy adott szolgáltatás akkortekinthető közvetített szolgáltatásnak, ha annak nyújtásában Ön a saját nevében, de más javárajár el, tehát az adott szolgáltatásnak igénybevevője és nyújtója is egyben. Ilyen lehet aszállítás, közüzemi díjak továbbszámlázása. Ugyanakkor az alvállalkozói teljesítmény,alvállalkozói díj nem sorolható automatikusan a közvetített szolgáltatások körébe, annak valóstartalmáról meg kell győződni. Az csak akkor tekinthető közvetített szolgáltatásnak, hatartalmában megfelel az áfa- törvény 15. §-ában foglaltaknak.Ha a megszűnés szabályai szerint vezeti le a jövedelmét (útmutató 7. és 8. pontjai), akkor abelföldi telephelynek betudható összeget a „b” oszlopba írja be.280 311/2007. (XI. 17.) Kormányrendelet 2. számú melléklet281 A Bizottság 2008. augusztus 6-i 800/2008/EK rendelete, a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak aközös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (általános csoportmentességi rendelet)282 A 2007.évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról (áfa-törvény) 15. §

278Nyugdíjjárulék és egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék címén elszámolt összeg442. sor: Az egyéni vállalkozó a költségként elszámolható, az adóévben megfizetettnyugdíjjárulék és egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék összegét írja be e sorba.A vállalkozási tevékenységgel kapcsolatban felvett hitelre, kölcsönre fizetett kamatösszege443. sor: Ez a sor tartalmazza a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatosan felvett hitelre,kölcsönre fizetett kamat összegét. A vállalkozási tevékenységgel kapcsolatban felvettpénzintézeti hitelre (kölcsönre) kifizetett kamat (kivéve az a kamat, amely a tárgyi eszközbeszerzési árának részét képezi) költségként elszámolható.A 2010. évben felmerült, a 435-443. sorokban fel nem sorolt minden egyéb költség444. sor: Ebbe a sorba a 435–443. sorokban fel nem sorolt, de az adóévben felmerült ésköltségként elismert kiadásainak együttes összegét írja be. Költség – többek között – azalkalmazott részére kifizetett bér, a megbízási díj, a munkaszerződés alapján járó – amunkáltatót kötelezően terhelő – juttatás, kifizetés, az alkalmazottak után kötelezőenbefizetett társadalombiztosítási járulék, a munkáltatói és kifizetői minőségében megfizetettegészségügyi hozzájárulás, az adóévben megfizetett a legfeljebb 100 000 Ft egyedi értékűtárgyi eszközökre, nem anyagi javakra fordított kiadás. (Olvassa el a 438. sorhoz tartozómagyarázatot.)Ha Ön olyan egyéni vállalkozó, akinek a családi gazdaságból és csak őstermelőitevékenységből származik bevétele, akkor a kötelezően fizetendő járulék összegét ne itt,hanem az őstermelésből származó jövedelme megállapításakor vegye figyelembe,amennyiben a tételes költségelszámolást választották.Költségei között számolhatja el a saját tulajdonában lévő, a bérelt vagy lízingeltszemélygépkocsi után ténylegesen megfizetett cégautó adó összegét is. Ha a 2010. év utolsónegyedévére vonatkozó cégautó adót 2011. január 20-ig megfizette, akkor annak összegét a2011. évi költségei között számolhatja csak el. A cégautó adó kötelezettséget 283negyedévente, a negyedévet követő hó 20-áig kellett megfizetnie és bevallania a 1001. számúbevallásban.Ha az új személygépkocsi beszerzésére tekintettel kisvállalkozói kedvezményt vett igénybe,akkor az adott személygépkocsi után a cégautó adót kötelező megfizetnie a kedvezményérvényesítésének évét követő négy évig. (Nem kell ezt a szabályt alkalmazni, ha akisvállalkozói kedvezmény alapjául szolgáló személygépkocsit értékesítette, vagyelháríthatatlan külső ok miatti megrongálódás miatt át kellett sorolnia, illetve akkor sem, ha azeva hatálya alá átjelentkezett).A járművek költségelszámolása 284A járművek üzemeltetésével kapcsolatos költségelszámolás alapja az útnyilvántartás. A sajáttulajdonú – ideértve a házastárs tulajdonában lévő járművet is – kizárólag üzemi célt szolgálójármű üzemanyag-felhasználása, továbbá számlával (bizonylattal) történő igazolás alapján ajármű fenntartásának, javításának és felújításának költsége számolható el, valamint az adottjármű értékcsökkenési leírása az útmutató mellékletében ismertetett módon. Az üzemanyagáraz üzemanyag-vásárlási számla szerint vagy az állami adóhatóság által havonta közzétett áron283 1991 évi LXXXII. törvény a gépjárműadóról 17/A-G §,284 Szja-tv. 11. sz. melléklet III. pont

279vehető figyelembe. Az adóév során egy-egy negyedéven belül csak egyfajta módon – számla(számlák) alapján vagy az állami adóhatóság által közzétett áron – számolhatta el azüzemanyagköltséget az adott járműre vonatkozó norma szerinti üzemanyag-mennyiségfigyelembevételével.Amennyiben az üzemanyag beszerzés általános forgalmi adóját levonásba helyezte, azüzemanyag-felhasználás költségként való elszámolásánál nem alkalmazhatja az államiadóhatóság által közzétett üzemanyagárakat.Az üzemanyagköltség elszámolásánál a 60/1992. (IV. 1.) Kormányrendeletben meghatározottfogyasztási normákat meghaladó üzemanyag-fogyasztás költsége nem számolható el.Saját tulajdonú személygépkocsi esetében a tételes költségelszámolás helyett az üzemi célbólmegtett utakra kilométerenként 9 Ft elszámolását is választhatja, amely azüzemanyagköltségen felül minden más költséget (így például a fenntartás, javítás, felújítás)magában foglal.Részletes útnyilvántartás hiányában a norma szerinti üzemanyag-mennyiség megállapításánálkorrekciós szorzók figyelembevételére – a téli üzemmód miatti további költségek kivételével– nincs mód.A téli üzemeltetés címén december 1-je és március 1-je közötti időszakra lehet továbbiköltséget elszámolni, amelynek mértéke a norma szerinti üzemanyag mennyiség 3%-a lehet.Az alapnorma mellett alkalmazható korrekciós tényezőkkel összefüggésben fontos tudnia,hogy azonos útszakaszon csak egy szorzó vehető figyelembe, kivéve a téli üzemeltetésszorzóját, amely a jelzett naptári időszakban a teljes futásteljesítményre alkalmazható.Amennyiben a téli üzemeltetés szorzóját valamely más szorzóval együtt kell figyelembevenni, az alkalmazható szorzó meghatározása úgy történik, hogy a téli üzemeltetés szorzóját(az alapnorma 3%-a december 1-je és március 1-je közötti időszakban) a másik szorzóvalössze kell adni, és az így kapott eredménnyel kell az alapnormát növelő értéket kiszámítani.Légkondicionáló berendezés üzemeltetése esetén a korrekciós szorzó az alapnorma 5%-a. Eza szorzó a légkondicionálóval felszerelt gépkocsi május 1-je és szeptember 1-je közöttiüzemeltetési időszakában alkalmazható azzal, hogy e korrekciós szorzó alkalmazása mellettmás korrekciós szorzó nem vehető figyelembe.Az előzőekben ismertetett szabályok helyett a saját tulajdonában lévő személygépkocsiesetében – az üzemeltetett személygépkocsik számától függetlenül – havi 500 km utatszámolhat el útnyilvántartás vezetése nélkül. E költségelszámolásnál is az adott járműrevonatkozó norma szerinti üzemanyag-mennyiséget veheti figyelembe az állami adóhatóságáltal közzétett áron, vagy számla (számlák) szerinti áron, továbbá kilométerenként 9 Ft-otszámolhat el. Ezt a módszert a teljes adóévre, illetve az adóéven belül az egyénivállalkozói tevékenység teljes időtartamában lehet alkalmazni.A nem saját tulajdonú, kizárólag üzemi célra használt jármű esetében elszámolható azüzemi használatra eső bérleti díj (ez alól kivételt képez a személygépkocsi bérleti díja, ahol abérleti díj címén a költségként figyelembe vehető összeg több személygépkocsi esetében semhaladhatja meg a vállalkozói bevétel 1%-át). Ezen felül elszámolható az üzemi használatraeső – üzemanyag-fogyasztás, – a számla szerinti egyéb költség, amennyiben azok a bérletiszerződés alapján a bérbevevőt terhelik.

280Járművezető gyakorlati szakoktató – akkor is, ha egyéni vállalkozás keretében gyakoroljatevékenységét – alkalmazhatja az oktatáshoz használt saját tulajdonban lévő járműüzemeltetésének költségtérítéséről szóló módosított 124/1994. (IX.15.) Kormányrendeletbenmeghatározott költségátalányt is. Az oktatási órákon kívüli üzleti utakra az egyénivállalkozókra vonatkozó általános szabályokat is alkalmazhatja. Ha a kormányrendeletszerinti költségátalányt alkalmazza, akkor a további üzleti célú utak arányánakmegállapításánál figyelembe kell venni azt a futásteljesítményt is, amelyet az oktatási órákraköltségátalány keretében számolt el, de ez utóbbi futásteljesítményre költséget újból nemszámolhat el.A 12.2 pont alatt leírt, egyesített tevékenység esetén, az egyesítés időpontjában kellmegvizsgálni a gépjármű költségelszámolásának lehetőségét az előzőek értelemszerűalkalmazásával.Azokra a hónapokra vonatkozóan, amikor gépjárművel kapcsolatos, az Szja - törvényszerint tételes költségelszámolási módszerrel költséget, értékcsökkenési leírást számolt elcégautó adót 285 kell fizetnie.Hivatali, üzleti utazásHivatali, üzleti utazás, külföldi kiküldetés esetén elszámolható az utazás, a szállás díja, de aköltségelszámolásnak feltétele, hogy az üzleti cél valós tartalmát bizonyítani kell.A nemzetközi közúti árufuvarozásban, személyszállításban gépkocsivezetőként ésárukísérőként történő részvétel esetén napi 25 eurónak megfelelő Ft összeg számolható elazzal, hogy ebben az esetben nem számít elismert költségnek a szállásra fordított kiadás.Alkalmazottak esetében a hivatali, üzleti utazásra vonatkozó rendelkezéseket kellalkalmazni. Olvassa el a 1053-as bevallás 2. és 3. sorához fűzött magyarázatot!Az értékcsökkenési leírásból kizárt tárgyi eszköz, nem anyagi javak esetében anyilvántartásba vett beruházási költség az értékesítéskor költségként elszámolható.A további elszámolható költségeket az Szja-törvény 11. sz. melléklete tartalmazza.A 2010. évben felmerült összes költség445. sor: Ennek a sornak a „c” („d”) oszlopába a 2010. évben felmerült – a 435–444. sorokbaírt (kivéve a 440. sort) – költségei együttes összegét szerepeltesse. Amennyiben egyesbevételeire az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást jogszerűen választotta a 2010.évben, akkor a költségeit arányosítania kell.A 2010. évben elszámolható költség446. sor: E sor „c” („d”) oszlopába az elismert költségeit írja be. Az idevonatkozó szabályoka költségek elszámolására vonatkozó általános tudnivalók között ismerhetők meg.A 1053-13-04-es lap kitöltése2010. évi jövedelem447. sor: Ebbe a sorba az egyéni vállalkozásból származó 2010. évi jövedelmét kell beírnia.A 434. sor „c/d” oszlopának összegéből vonja le a 446. sor „c/d” oszlopába írt összeget, és haaz pozitív, vagy nulla írja e sornak a „c/d” oszlopába.285 1991 évi LXXXII. törvény a gépjárműadóról 17/A-G §,

2812010. évi veszteség448. sor: A vállalkozás 2010. évi vesztesége (a 446. sor „c/d” oszlopába írt összegnek a 434.sor „c/d” összegének levonása utáni rész.)ÁtalakulóAmennyiben egyéni cég alapítása miatt a társasági adóról és az osztalékadóról szólótörvény hatálya alá tér át, akkor ügyeljen arra, hogy a „jogutód” társas vállalkozásba csak abelföldi tevékenység eredményeképpen keletkezett veszteség összegét viheti tovább.Korábbi év(ek)ről áthozott veszteség címént levont összeg449. sor: Ebben a sorban a korábbi év(ek)ről áthozott, elhatárolt veszteségének azt a részétszerepeltesse, amelyet a 2010. évi jövedelmével szemben érvényesít. E sorba legfeljebb a 447.sor összegét lehet beírni.Az előző év(ek) veszteségeit a korábbi adóbevallásainak megfelelő sorai tartalmazzák. Akorábbi években elhatárolt veszteségek elszámolásánál a keletkezésük sorrendjét kell követni.A 2003. december 31-éig keletkezett, a vállalkozói jövedelemmel szemben még nemérvényesített elhatárolt veszteség a keletkezése időpontjában érvényes feltételek szerintszámolható el. A 2003. december 31-éig keletkezett korlátozott időtartamra elhatárolhatóveszteség összege utoljára a 2008. adóévben volt elszámolható.Amennyiben a családi gazdálkodónak vagy a családi gazdaság nem foglalkoztatottkéntközreműködő tagjának olyan vesztesége van, amely a családi gazdaság nyilvántartásbavétele előtti év(ek)ben keletkezett és azért nincs egyéni vállalkozásból származó bevétele,mert az őstermelésből származó jövedelem megállapítására vonatkozó szabályokat kellalkalmaznia, akkor az ilyen veszteség összegét az őstermelésből származó bevétellel szembenlehet érvényesíteni.Ha az egyéni vállalkozói tevékenységét özvegyi vagy örökösi jogon folytatja, akkor azörökhagyónál keletkezett veszteség összegét figyelembe veheti a vállalkozói adóalapmegállapításánál.Abban az esetben, ha évközben a feltételek hiánya miatt kikerült az eva hatálya alól,akkor az adóalanyként lezárt adóévet figyelembe kell venni a megelőző időszakbólfennmaradt elhatárolt veszteség érvényesítésének időtartama tekintetében. Ez azt jelenti, hogyabban az adóévben, amikor kikerül az eva hatálya alól, az elhatárolt veszteségből 20%-otelszámoltnak kell tekinteni.Amennyiben a 2009. évet megelőző évek veszteségének elhatárolásához az államiadóhatóságtól kellett engedélyt kérnie, akkor a korábbi évek veszteségét csak akkor vehetifigyelembe a jövedelemszámítás során, ha engedélyt kapott. Olvassa el a 1053-13-04-eslaphoz tartozó útmutatónál, a 14. pont alatt, a veszteségelhatárolás szabályait.A 2010. évi vállalkozói adóalap450. sor: 2010. évi vállalkozói adóalap (a 447. sor összegéből a 449. sorba írt összeg levonásautáni rész, vagy nulla).Nemzetközi szerződés szerint, a vállalkozói adóalap külföldön adóztatható része451. sor: Amennyiben külföldön is rendelkezik telephellyel, akkor a jövedelmét módosíthatjaa jövedelmének külföldön adóztatható részével, ha nemzetközi szerződés így rendelkezik.Ebbe a sorba a 450. sor összegéből a vállalkozói adóalapnak azt a részét írja be, amely anemzetközi szerződés alapján külföldön (is) adóztatható.

282A külföldi telephelynek betudható bevételeinek és költségének figyelembevételével – amagyar szabályok szerint – számolja ki a jövedelem külföldön adóztatható részét és ezt azösszeget írja ebbe a sorba. Azokat a kiadásokat, vagy kedvezményeket, amelyek mindkéttelephelynek betudhatók – a bevétel arányában – ossza meg!Hasonlítási alap452. sor: A hasonlítás alapjának meghatározása során az Szja-törvény 49/B. § (1)-(5)bekezdéseiben meghatározott, a bevétel és a bevételt növelő tételek együttes összegéből kellaz Szja-törvény 4. és 11. számú mellékletében leírtak szerint meghatározott költségeketlevonni (421 + 425 – 446). A fennmaradó rész, a hasonlítási alap.Módosított vállalkozói adóalap453. sor: Módosított vállalkozói adóalap (a 450. sor összegéből a 451. sorba írt összeglevonása utáni rész, vagy nulla). Abban az esetben, ha a külföldi tevékenysége veszteséges,ezt nem tudhatja be a hazai jövedelemébe.Feltétlenül olvassa el a 1053-13-01-es lap 409. sorához tartozó útmutatót! Az „a”oszlopban akkor jelöljön „X”-szet, ha a vállalkozói személyi jövedelemadót az e sorba írtvállalkozói adóalap után fizeti meg, azaz, ha a 1053-13-01-es lap 409. sorában az (1), (2), (3),vagy a (6)-os kódot választotta. Ne felejtse el az „a” oszlopot kitölteni!Ha a (6)-os kódot választotta, akkor a 1053-15-os lapot is ki kell töltenie, és be kell nyújtaniaa bevallásával együtt. Nem kell „X”-szet szerepeltetnie, ha a 1053-13-01-es lap 409. sorábaa (4)-es vagy az (5)-ös kódot írta be.A sor „c/d” oszlopát akkor is ki kell tölteni, ha a vállalkozói személyi jövedelemadót a 454.sor alapján fizeti meg.A 2010. évre kiszámított jövedelem-(nyereség)-minimum454. sor: A vállalkozói jövedelemadó szabályai szerint adózó egyéni vállalkozónak avállalkozói személyi jövedelemadó fizetési kötelezettsége kiszámítása előtt meg kellhatároznia, a jövedelem-(nyereség)-minimumot.Feltétlenül olvassa el az útmutató 10. pontjában leírtakat!Ha a törvény előírása alapján jövedelem-(nyereség)-minimumot kell számítania (és a 1053-13-01-es lap 409. sorában a (4)-es vagy az (5)-ös kódot választotta), a jövedelem-(nyereség)-minimum összegét írja be ide. Amennyiben ezt tekinti a vállalkozói személyi jövedelemadóalapjának, úgy e sor „a” oszlopában jelölje „X”-szel, ha a vállalkozói személyi jövedelemadóta jövedelem-(nyereség)-minimum után fizeti meg.A sor „c/d” oszlopát akkor is ki kell tölteni, ha a vállalkozói személyi jövedelemadót a 453.sor alapján fizeti meg, kivéve, ha nem kötelezett jövedelem-(nyereség)-minimumotszámítására [azaz a 409. sorban (1), (2), (3) szerepel].A döntésénél vegye figyelembe, hogy 2010. év első félévében a 10%-os adókulcs akkoralkalmazható, ha a 2010. július 1-je előtti időszakára eső vállalkozói adóalapja és a 2009. éviadóalapja (a tevékenység 2010-ben történt megkezdése esetén a 2010. évi adóalapja) legalábba jövedelem- (nyereség-) minimum összegével egyezik meg [kivéve, ha a 49/B. § (20)bekezdésének hatálya alá tartozik]. Olvassa el az útmutató 11. pontjában leírtakat!A vállalkozói személyi jövedelemadó 286286 Szja-tv. 49/B. §

283A vállalkozói személyi jövedelemadó455-457. sor: A személyi jövedelemadó törvény 2010. július 1-jétől hatályos szabályai szerinta vállalkozói adóalap 500 millió forintot meg nem haladó összege után 10 %, az e fölöttiösszegre 19 % a vállalkozói személyi jövedelemadó. A változás év közbeni hatálybalépésemiatt eltérő szabályok vonatkoznak a 2010. adóév első, illetve második felére. A szabályokérvényesítéséhez a 2010. évi adóalapot két részre kell osztani az egyéni vállalkozóitevékenység napjainak arányában.A 455. sor a) oszlopába az egyéni vállalkozói tevékenység naptári napjainak a 2010. július 1-je előtti időszakra eső arányát kell beírni. (A tevékenység 2010. július 1-je előtti időszakra esőnaptári napjai számának és a 2010. évi tevékenység összes naptári napjai számának ahányadosa, két tizedes jegyre kerekítve. Pl: ha az egyéni vállalkozó tevékenységét 2010.február 1-jén kezdte, akkor a 2010. július 1-je előtti időszakra eső naptári napok száma: 150nap, a 2010. évi tevékenység (2010. 02.01-től 2010. 12.31-ig) naptári napjainak a száma: 334nap, a tevékenység naptári napjainak a 2010. július 1-je előtti időszakra eső aránya: 150/334 =0,45)A 455. sor b) oszlopában a vállalkozói adóalap (453. vagy 454. sor) összegének a 2010.július 1-je előtti időszakra az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti időszakraeső naptári napjaival arányos összegét szerepeltesse (a 453. vagy a 454. sor összege és a 455.sor a) mezőben szereplő hányados szorzata).A 455. sor c)/d) oszlopában a b) oszlopban szereplő összeg adóját kell feltüntetni.Ekkor a július 1-je előtti időszakra kiszámított arányszámmal a megállapított vállalkozóiadóalap (453. vagy 454.sor összege) szorzataként meghatározott arányos összegre (a sor „b”oszlopa) 19%-os adókulccsal határozza meg az adó összegét (c/d).Az adó összege a b) oszlop összegéből 50 millió Ft-ig 10%, 50 millió Ft felett 19%, feltéve,hogy a 11. pontnál leírtaknak megfelel és választja ezt a lehetőséget! A 10%-os adómértékkeladózó vállalkozói adóalap 9%-a mindkét esetben az állami támogatásokra vonatkozórendelkezések alkalmazásában – a 11. pontnál leírtak szerinti támogatásnak minősül.Választhatja az adó 19% mértékét, az arányosított adóalap egészére is.Ez a gyakorlatban pl. azt is jelenti, ha a kiegészítő tevékenységet folytató egyénivállalkozónak nincs alkalmazottja, akkor csak a 19%-os adókulcs alkalmazására jogosult. Haa 458. sor „b” oszlopában is van adat, akkor sem lehet az adó 10%.A 456. sor a) oszlopában az egyéni vállalkozói tevékenység naptári napjainak a 2010. június30-a utáni időszakra eső arányát kell beírni. (A tevékenység 2010. június 30-a utáni időszakraeső naptári napjai számának és a 2010. évi tevékenység összes naptári napjai számának ahányadosa, két tizedes jegyre kerekítve. Pl: ha az egyéni vállalkozó tevékenységét 2010.február 1-jén kezdte, akkor a 2010. június 30-a utáni időszakra eső naptári napok száma: 184nap, a 2010. évi tevékenység (2010. 02.01-től 2010. 12.31-ig) naptári napjainak a száma: 334nap, a tevékenység naptári napjainak a 2010. június 30-a utána időszakra eső aránya: 184/334= 0,55)A 456. sor b) oszlopában a vállalkozói adóalap (453. vagy 454.sor) összegének a 2010.június 30-a utáni időszakra az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. június 30-a utáni

284időszakra eső naptári napjaival arányos összegét szerepeltesse (a 453. vagy a 454. sor összegeés a 456.sor a) mezőben szereplő hányados szorzata).A 456. sor c)/d) oszlopában a b) oszlopban szereplő összeg adóját kell feltüntetni.Az adó összege a b) oszlop összegéből 250 millió forintig 10 % és nincsenek feltételek azérvényesítéshez (az éves 500 millió forintos határ került felezésre a féléves bevezetés miatt),250 millió forint felett 19 %.457. sor: A vállalkozói személyi jövedelemadó összesen (a 455. és 456. sorok összesen).Ennek a sornak a „b” oszlopába az adó összegének a 70%-át írja be.Vállalkozói adókedvezmény458. sor: Ennek a sornak a „c/d” oszlopába – az átmeneti rendelkezésekre is figyelemmel – avállalkozói adókedvezményt írja be.Az adókedvezmény összege de minimis támogatásnak minősül.E sor „b” oszlopában a „c” oszlop összegéből a kisvállalkozói adókedvezmény összegéttüntesse fel. E kedvezményt azzal a korlátozással alkalmazhatja, hogy a vállalkozói személyijövedelemadónak legalább a 30%-át meg kell fizetnie kisvállalkozói adókedvezményérvényesítése esetén. Ez azt jelenti, hogy az adókedvezmény összege („c/d” oszlop adata)nem lehet több a 457. sor „b” oszlopába írt összegnél.A 250 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató egyéni vállalkozó 2000. december 31-étkövetően megkötött hitelszerződés (ideértve a pénzügyi lízinget is) alapján tárgyi eszközbeszerzéséhez, előállításához pénzügyi intézménytől igénybe vett hitel kamata alapjánadókedvezményt vehet igénybe. Az adókedvezmény mértéke az adóévben megfizetett kamat40%-a azzal, hogy az igénybe vett adókedvezmény összege adóévenként nem haladhatja mega 6 000 000 Ft-ot. E kedvezmény összege az egyéni vállalkozó döntése szerint – vagycsekély összegű (de minimis) támogatásnak vagy a kis- és középvállalkozásoknaknyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerintitámogatásnak minősül, azonban ha a beruházás elsődleges mezőgazdasági termeléstszolgál az 1857/2006/EK rendeletben foglalt támogatásként vehető igénybe.Nemzetközi szerződés hiányában a külföldi telephelynek betudható vállalkozói adóalap459. sor: Amennyiben a külföldön is adózott jövedelme olyan országból származott, amellyela kettős adóztatás elkerülésére nincs nemzetközi szerződésünk, akkor ebbe a sorba a külfölditelephelynek betudható vállalkozói adóalap összegét írja be.A külföldön megfizetett adó (507. sor) összegének a 90%-a, de legfeljebb a külföldön isadózott jövedelem átlagos vállalkozói adókulcs szerinti adója460. sor: Nemzetközi szerződés hiányában a vállalkozói adóalap utáni adót csökkenti akülföldi telephelynek betudható vállalkozói adóalap (459.sor) után a külföldön igazoltanmegfizetett adó 90%-a, de legfeljebb erre az adóalapra az átlagos vállalkozói személyijövedelemadó szerint kiszámított adó.Az átlagos vállalkozói személyi jövedelemadó szerinti adót úgy kell kiszámítani két tizedesjegyre kerekítve, hogy az adókedvezménnyel is csökkentett vállalkozói személyijövedelemadót (457–458. sorok „c/d” oszlopainak különbségét) el kell osztani a vállalkozóiadóalappal (450. sor adata). Az „a” oszlopba az átlagos vállalkozói személyi jövedelemadókulcsot, a „c/d” oszlopba a korlátok figyelembevételével megállapított levonható adó összegétírja be.

285Ne felejtse el az 507. sorban feltüntetni az egyéni vállalkozói tevékenységére tekintettelkülföldön megfizetett adó 2010. évi összegét!A 2006-2009. év(ek)ben érvényesített kisvállalkozói kedvezmény(ek) összege, vagy egyrésze után visszafizetendő adó461. sor: Ebbe a sorba a 2006–2009. években érvényesített kisvállalkozói kedvezményvisszafizetendő adóját kell beírni. Olvassa el az 512–521. sorok kitöltéséhez fűzötttájékoztatót. A kedvezmény címén levont összeg kétszeresének 16%-át kell a visszafizetésnélszámításba venni.A kisvállalkozói kedvezmény visszafizetésével kapcsolatos kötelezettség azt az egyénivállalkozót is terheli,• aki bejelentkezett az eva hatálya alá és az eva-s időszakban, illetve• aki az átalányadó szabályai szerint állapítja meg az egyéni vállalkozásból származójövedelmét és ezen időszakban következik be a kedvezmény visszafizetése alapjáulszolgáló körülmény.A tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozónak a feltételek nem teljesítése eseténbevallási és visszafizetési kötelezettsége keletkezikHa a magánszemély egyéni vállalkozói jogállása – cselekvőképességének elvesztését vagyhalálát kivéve – megszűnik, a kisvállalkozói kedvezmény egészét, illetőleg egy részét, ajogállás megszűnésének napjára előírt adókötelezettség megállapításakor kell figyelembevenni. Olvassa el az útmutató 18. és 19. pontját!ÁttérőAki a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény vagy az egyszerűsített vállalkozóiadó hatálya alá kerül át, annak az áttérés miatt az Szja-törvény hatálya alatt igénybevettkisvállalkozói kedvezményt nem kell visszafizetnie.ÁtalakulóHa Ön tevékenységét ügyvédi iroda, közjegyzői iroda, végrehajtói iroda tagjaként folytatja a2010. évben, és adókötelezettségét az Szja- tv. - 2011. január 01-én hatályos, de már a 2010.évre is alkalmazható - 49/A. § (6) bekezdése szerint állapítja meg, akkor a 461. sor b)oszlopában tüntesse fel a kisvállalkozói kedvezmény után visszafizetendő adó összegét.Ebben az esetben a kisvállalkozói kedvezménnyel összefüggésben, az erre vonatkozórendelkezés szerinti, az érvényesítés évében hatályos adómérték felét kell figyelembe vennie.Olvassa el a kitöltési útmutató 8.2. pontját, valamint a 480-484. sorokhoz fűzöttmagyarázatot!A vállalkozói személyi jövedelemadó módosított összege462. sor: Ebbe a sorba a vállalkozói személyi jövedelemadó módosított összegét kell beírnia.A 457. sor összegéből le kell vonni a 458. és a 460. sorok „c/d” oszlopaiba beírt összegeket,majd azt növelni kell a 461. sor „c/d” oszlopába írt adattal.A kisvállalkozói adókedvezmény késedelmi pótlékkal növelt visszafizetendő összege 287463. sor: Ebbe a sorba a hitelkamat alapján érvényesített kisvállalkozói adókedvezménykésedelmi pótlékkal növelt összegét írja be, amennyiben azt a tárgyi eszköz elidegenítése287 Szja-tv. 13. számú melléklet 14.pont

286miatt vagy üzembe helyezés hiányában – kivéve, ha annak oka elháríthatatlan külső ok –vissza kell fizetnie. A kedvezmény visszafizetésére Ön akkor kötelezett, ha a hitelszerződésmegkötésének évét követő 4 éven belül a beruházást nem helyezte üzembe – kivéve, ha annakoka elháríthatatlan külső ok miatti megrongálódás –, valamint akkor, ha a tárgyi eszközt azüzembe helyezésének adóévében vagy az azt követő három évben elidegenítette. Feltétlenülolvassa el a 18. pontnál leírtakat!A „b” oszlopba az adókedvezmény összegét, a „c/d” oszlopba a visszafizetendőadókedvezmény késedelmi pótlékkal növelt összegét írja be.A tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozónak a feltételek nem teljesítése eseténbevallási és visszafizetési kötelezettsége keletkezikHa a fent említett időszak alatt az egyéni vállalkozói tevékenység bármely okból megszűnt(ide nem értve, ha annak oka a magánszemély cselekvőképességének elvesztése vagyhalála, valamint az egyéni cég alapítása), a kisvállalkozói kedvezmény egészét vagy egyrészét vissza kell fizetnie.A 2010. évi vállalkozói személyi jövedelemadó kötelezettség464. sor: Ebben a sorban a 2010. évi vállalkozói személyi jövedelemadó kötelezettségétszerepeltesse, mely a 462. és a 463. sorok „c/d” oszlopaiba írt adatok együttes összege.14. VESZTESÉGELHATÁROLÁS 288A tárgyévben elhatárolt veszteséget az egyéni vállalkozó bármely későbbi adóévben (delegkésőbb a tevékenység megszüntetésének adóévében) az egyéni vállalkozásból származójövedelmével szemben – döntése szerinti megosztásban – elszámolhatja.A veszteségelhatárolásra vonatkozó rendelkezések akkor alkalmazhatók, ha azelhatárolt veszteség a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartásával keletkezett.Az elhatárolt veszteség elszámolásánál a keletkezésük sorrendjét kell követni.Mezőgazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozó veszteségelhatárolásaEltérő szabály vonatkozik arra az egyéni vállalkozóra, aki mezőgazdasági tevékenységetfolytat és a jövedelmét az egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályok szerint állapítja meg.Esetében az adóévben elhatárolt veszteség összege – önellenőrzés keretében – az adóévetmegelőző két évre visszamenőlegesen is elhatárolható oly módon, hogy a megelőző két évegyikében, vagy mindkettőben megszerzett mezőgazdasági tevékenységből származójövedelmét csökkenti választása szerinti mértékben – de a két évre együttesen is legfeljebb –az elhatárolt veszteség összegével.Egyéni vállalkozói jövedelméből csak a mezőgazdasági tevékenység arányában megállapítottrészre alkalmazhatja a visszamenőleges veszteségelhatárolást. A mezőgazdasági tevékenységarányát az ebből származó vállalkozói bevételnek az összes vállalkozói bevétellel valóelosztásával kell megállapítani. A mezőgazdasági tevékenység meghatározásánál etekintetben az Szja-tv. 6. sz. melléklete az irányadó.Ne feledje, hogy a veszteség visszamenőleges elszámolására a 2008. és 2009. éviadóbevallásának önellenőrzéssel való helyesbítésével van lehetősége.288 Szja-tv. 49/B. § (7) bekezdés

287Ha ellenőrzéssel lezárt időszakra vonatkozik a veszteség visszamenőleges elhatárolása, akkoraz állami adóhatóságnál kezdeményezett eljárás keretében van módja e szabályérvényesítésére. Az állami adóhatóság ekkor határozatban állapítja meg a veszteségelhatárolásmértékét, az adó alapjának, illetve a fizetendő adónak az összegét.Ha az egyéni vállalkozó a vállalkozói személyi jövedelemadó megállapítására vonatkozószabályok helyett az átalányadózást vagy az eva-t választja, akkor az átalányadózás ideje,illetve az eva hatálya alatt a nyilvántartott veszteség összegéből 20-20%-ot elszámoltnak kelltekinteni.Mezőgazdasági vállalkozók 2008-2009. évekre elhatárolt veszteségének összege465. sor: Amennyiben Ön mezőgazdasági tevékenységet (is) folytató egyéni vállalkozó (denem családi gazdaság keretében végzi ezt a tevékenységét) és 2010-ben e tevékenységeveszteséges (448. sor adata), úgy a 2010. évben keletkezett veszteség összegét visszamenőleg2008. és a 2009. évekre is elszámolhatja, ha ezekben az években volt, e tevékenységébőladóköteles jövedelme.Ha az egyéni vállalkozásában nem csak mezőgazdasági tevékenységet folytat, akkor az összesegyéni vállalkozói jövedelméből csak a mezőgazdasági tevékenység arányában megállapítottrészre alkalmazhatja a visszamenőleges veszteségelhatárolást. A mezőgazdasági tevékenységarányát az ebből származó vállalkozói bevételnek az összes vállalkozói bevétellel valóelosztásával kell megállapítani.A 2010. évi veszteség összegéből a 465. sor összegének levonása után meg maradtveszteség466. sor: Ebbe a sorba a 448. sor összegét írja be, vagy ha ebből a 465. sorban is figyelembevett valamennyit, akkor ide a fennmaradó rész kerülhet (a 448. sor összegének a 465. sorösszegét meghaladó része).A korábbi év(ek)ről áthozott, még el nem számolt elhatárolható veszteség467. sor: Ebben a sorban a korábbi évekről áthozott veszteségének azt az összegét kellszerepeltetnie, amelyet a 2010. évi jövedelmével szemben nem számolt el. A még el nemszámolt elhatárolható veszteséget a „c” oszlopba írja be.Ha tevékenységét 2010. évben szüntette meg, a tevékenység megszüntetése időpontjáigelhatárolható összeget a „d” oszlopban szerepeltesse.Amennyiben a 2009. évet megelőző években keletkezett veszteség elhatárolásához az államiadóhatóság engedélye kellett, akkor annak összegét csak akkor írhatja be e sorba, ha az államiadóhatóság az engedélyt megadta a veszteség továbbvitelére. Ha nem kért engedélyt, akkora veszteség összegét nem veheti figyelembe e sor kitöltésénél.Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alóli kikerüléskor azt a veszteség összeget is vegyefigyelembe ebben a sorban, melyet az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alattiidőszakában (20%/év) elszámoltnak kell tekinteni. Az átalányadó szerinti adózás időszakában,adóévenként elszámoltnak kell tekinteni a nyilvántartásai szerinti, elhatárolható veszteség20% mértékkel megállapított összegét. Az előzőek levonásával meghatározott összeget írja bee sorba.Nyilvántartott veszteség összege468. sor: Ennek a sornak a „c/d” oszlopában a 466–467. sorok „c/d” oszlopaiba írt adatokatösszesítse.

288Amennyiben a 2009. évet megelőző évek veszteségének elhatárolásához az államiadóhatóságtól kellett engedélyt kérnie, de ezt nem tette meg, akkor a veszteségét nemveheti figyelembe a jövedelemszámítás során és ez a sor sem tartalmazhatja.15. A VÁLLALKOZÓI OSZTALÉKALAP ÉS ADÓJÁNAK MEGÁLLAPÍTÁSA 289Az egyéni vállalkozó 2010. évi adókötelezettségére az Szja-tv. kivét-kiegészítésrevonatkozó 2010. december 31-én hatályos rendelkezéseit nem kell alkalmazni. 290A 1053-13-05-ös lap kitöltéseAdózás utáni vállalkozói jövedelem469. sor: E sor „c/d” oszlopába az adózás utáni vállalkozói jövedelmét írja be, amely a 453.és a 431. sorok „c/d” oszlopainak együttes összegének a 464. sor „c/d” oszlopába írt összegetmeghaladó része, vagy nulla.A vállalkozói osztalékalapot az adózás utáni jövedelemből kiindulva kell kiszámítania azzal,hogy a módosított vállalkozói adóalapból kell kiindulnia akkor is a számítás során, ha avállalkozói személyi jövedelemadót a jövedelem-(nyereség)-minimum után fizette meg.Adózás utáni vállalkozói jövedelmet növelő tételek 291Ellenszolgáltatás nélküli átruházás esetén, a tárgyi eszközök nettó értékéből, az adózásutáni jövedelmet csökkentő tételként figyelembe vett összeg arányos része470. sor: Ha Ön a 2007. január elsejét követően üzembe helyezett tárgyi eszköz nettóértékével az akkori adózás utáni vállalkozói jövedelmét csökkentette és ezt a tárgyi eszközt2010-ben ellenszolgáltatás nélkül átadta – és az átadás nem minősül természetbenijuttatásnak, ami után meg kellett fizetnie a személyi jövedelemadót –, akkor az akkori nettóérték meghatározott összegével növelnie kell az adózás utáni vállalkozói jövedelmét. Ez aztjelenti, hogy a levont összeget vagy annak meghatározott részét attól függően kell ebbe asorba beírnia, hogy mikor történt a jövedelem csökkentése. Ha 2010-ben, akkor a teljeslevonással, a 2009-ben történt levonás esetén az összeg 66%-ával, a 2008-ban levontösszegnek pedig a 33%-ával kell most növelnie az adózás utáni jövedelmét.MegszűntAkkor is ezt a szabályt kell alkalmaznia, ha az egyéni vállalkozói tevékenységét 2010. évbenmegszüntette.Tárgyi eszközök, nem anyagi javak üzembehelyezése esetén vagy határidőben történőüzembe helyezés hiányában a korábbi év(ek)ben beruházási költség címen levont összeg471. sor: Amennyiben 2010-ben olyan tárgyi eszközt helyezett üzembe, amelynek aberuházási költségével a korábbi években részben vagy egészben az adózás utáni jövedelmétcsökkentette, akkor ebbe a sorba írja be az üzembe helyezett tárgyi eszközre tekintettelberuházási költség címén ténylegesen levont összeget.Ha az adózás utáni jövedelem csökkentésének évét követő negyedik évben nem helyeziüzembe a tárgyi eszközt, nem anyagi javakat, akkor a beruházási és felújítási költség címén289 Szja-tv. 49/C. §290 A 2011. január 01-én hatályos Szja-tv. 84/F. §291 Szja-tv. 49/C. §

289levont összeggel az adózás utáni jövedelmét a negyedik évben növelnie kell.Ültetvénytelepítés esetén a termőre fordulás évében kell az adózás utáni jövedelmét növelniea beruházási költség címén levont összeggel.Ha a tárgyi eszköz üzembe helyezése a családi gazdasághoz tartozó tárgyi eszközként történtés a jövedelmét az őstermelőkre vonatkozó szabályok szerint kell megállapítania, akkor aberuházási költség címén levont összeget nem kell adózás utáni jövedelmet növelő tételkéntfigyelembe venni. Nem kell ezt a szabályt alkalmaznia akkor sem, ha bejelentkezett az evahatálya alá és ezen időszak alatt került sor az üzembe helyezésre.Megszűnt és átalakulóA 2010. évben beszerzett, kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz esetében, az üzembehelyezés időpontjától a beszerzési árnak az elszámolt értékcsökkenési leírást meghaladórészével az adózás utáni jövedelmét ugyan csökkentheti, de ezt az összeget itt növelő tételkéntis figyelembe kell vennie a megszűnésre vonatkozó szabályok alkalmazása esetén a lapkitöltésekor.Az adózás utáni vállalkozói jövedelmet növelő tételek összesen472. sor: Ebben a sorban a 470–471. sorokba írt adatokat összesítse.Adózás utáni vállalkozói jövedelmet csökkentő tételek 292Az adózás utáni vállalkozói jövedelmet és az azt növelő tételek együttes összegét legfeljebbannak összegéig lehet csökkenteni.Beruházási költség címén levont összeg473. sor: Ebben a sorban a beruházási és felújítási költségnyilvántartásban szereplő, a 2010.évben felmerült beruházási költségét szerepeltetheti akkor, ha a saját tulajdonú, kizárólagüzemi célú tárgyi eszköz, nem anyagi dolog értékcsökkenési leírását üzembe helyezéshiányában még nem kezdte el a 2010. évben. Ha a tárgyi eszköz, nem anyagi dolog üzembehelyezése 2010-ben megtörtént, akkor annak költségét ebben a sorban hagyja figyelmenkívül!Ha évközben kikerült az eva törvény hatálya alól, akkor a beruházási költségnek azt arészét, amely az eva-s időszakban merült fel, nem veheti figyelembe az adózás utánijövedelmet csökkentő tételek között.Kizárólag üzleti célt szolgáló, a 2010. évben értékcsökkenési leírás alá vont tárgyieszközök, nem anyagi javak nettó értéke474. sor: A 2010. évi adózás utáni vállalkozói jövedelmét csökkentheti a kizárólag üzemi céltszolgáló, saját tulajdonú tárgyi eszközök, nem anyagi javak értékéből 2010-ben elszámoltértékcsökkenési leírást meghaladó összeggel, amennyiben az értékcsökkenési leírást a 2010.évben kezdte el. Az adózás utáni jövedelmet csökkenti annak a személygépkocsi beszerzésiárának nettó értéke is, amelyre a kisvállalkozói kedvezményt érvényesítette.Más személygépkocsi továbbra sem tekinthető ebből a szempontból kizárólag üzemi céltszolgáló tárgyi eszköznek, még akkor sem, ha a cégautó adót megfizette.Adórövidítéssel, egyéb jogszabálysértéssel összefüggő bírság, késedelmi pótlék475. sor: Ebben a sorban az olyan adórövidítéssel, egyéb jogszabály megsértésévelösszefüggő bírság, késedelmi pótlék stb. összegét kell szerepeltetni, amelyet az egyénivállalkozói tevékenységének gazdasági, pénzügyi ellenőrzése során feltárt szabálytalanságokkövetkezményeként fizetett meg.292 Szja-tv. 49/C. §

290Adózás utáni vállalkozói jövedelmet csökkentő tételek összesen476. sor: Az adózás utáni vállalkozói jövedelmet csökkentő tételeket összesítse (a 473–475.sorokba írt adatok együttes összege) ebben a sorban.Vállalkozói osztalékalap meghatározása 293477. sor: Vállalkozói osztalékalap, a 469. és a 472. sorok együttes összegének a 476. sorösszegét meghaladó része, vagy ha az utóbbi ugyanannyi vagy több, akkor nulla. (Ebben asorban negatív szám nem szerepelhet.) E sor összegét szerepeltetnie kell a 1053-04-es lap177. sorának „a” oszlopában.[Amennyiben alkalmazni kívánja az Szja-tv. kivét-kiegészítésre vonatkozó 2010. december31-én hatályos rendelkezéseit, 294 akkor a 477. sor „a” oszlopában szerepeltesse a kivétkiegészítésösszegét. Ebben az esetben az osztalékadó alapja (477. sor c/d oszlop) a kivétkiegészítésselcsökkentett vállalkozói osztalékalap lesz (469+472-476.sor összege csökkentvea 477.sor „a” oszlopában szereplő összeggel).]A vállalkozói osztalékalap adója480. sor: Ennek a sornak a „c/d” oszlopába a vállalkozói adóalap (477. sor) 16%-átszerepeltesse.Fontos! A 481-483. sorokat az egyéni cég alapítása miatt megszűnő egyéni vállalkozóktölthetik ki, ha adókötelezettségük megállapítására a különbözet szerinti adózástválasztják. A tevékenységüket ügyvédi iroda, közjegyzői iroda, végrehajtói irodatagjaként folytató egyéni vállalkozók is kitölthetik e sorokat, ha adókötelezettségüket azSzja-tv. - 2011. január 01-én hatályos, de már a 2010. évre is alkalmazható - 49/A. § (6)bekezdése szerint állapítják meg, vagy a különbözet szerinti adózást választják.Feltétlenül olvassa el a kitöltési útmutató 8. pontjában leírtakat is!Adókötelezettségek különbözete481. sor: E a sor „d” oszlopát akkor kell kitöltenie, ha egyéni cég alapítása miatt megszüntettea vállalkozói tevékenységét és adókötelezettségének megállapítására a különbözet szerintiadózást választotta. Ebben az esetben a megszűnés szabályai szerint és anélkül is meg kellhatároznia az adókötelezettségét (a 1053-13-as lapok „c” és „d” oszlopot is ki kell töltenie).[481d=(480d-480c)+(464d-464c)]Ha Ön tevékenységét ügyvédi iroda, közjegyzői iroda, végrehajtói iroda tagjaként folytatja a2010. évben, és adókötelezettségét az Szja- tv. - 2011. január 01-én hatályos, de már a 2010.évre is alkalmazható - 49/A. § (6) bekezdése szerint állapítja meg, akkor e sor „c” oszlopábana kisvállalkozói kedvezménnyel (461b) és a nyilvántartásba vett fejlesztési tartalékkalösszefüggésben (484c) keletkezett adófizetési kötelezettség összegét szerepeltesse.(481c=461b+484c)Kérjük, olvassa el a kitöltési útmutató 8. pontjában leírtakat!Adókötelezettségek különbözetének 2011. május 20-ig esedékes összegeA 482. sor: Ha egyéni cég alapítása miatt szüntette meg a tevékenységét és a megszűnésszabályai szerint és az a nélkül megállapított adókötelezettség különbözete meghaladja a10.000 Ft-t, akkor az adó különbözet három egyenlő részletben fizethető meg. Mindháromrészletet a megszűnés adóévéről szóló személyi jövedelemadó bevallásban kell bevallania, az293 Szja-tv. 49/C. §294 Szja-tv. 16. § (5)-(9)

291első részletet adóévi kötelezettségként, a további két részletet a következő két adóévikötelezettségként. 295Ebbe a sorba az adóévi kötelezettségként megállapított összeget kell beírni.(481d/3)Ha a megszűnés szabályai szerint és az a nélkül megállapított adókötelezettség különbözetenem haladja a 10.000 Ft-t, akkor a különbözet összegét a 482.sor „c” oszlopába írja be.Ha Ön tevékenységét ügyvédi iroda, közjegyzői iroda, végrehajtói iroda tagjakéntfolytatja a 2010. évben, és adókötelezettségét az Szja- tv. - 2011. január 01-én hatályos, demár a 2010. évre is alkalmazható - 49/A. § (6) bekezdése szerint állapítja meg, és a 481. sor„c” oszlopában szereplő összeg a 10.000 Ft-t meghaladja, akkor az adókötelezettség háromegyenlő részletben fizethető meg. Mindhárom részletet a megszűnés adóévéről szóló személyijövedelemadó bevallásban kell bevallania, az első részletet adóévi kötelezettségként, atovábbi két részletet a következő két adóévi kötelezettségként.Ebbe a sorba az adóévi kötelezettségként megállapított összeget kell beírni.(481c/3)Ha az adókötelezettség nem haladja a 10.000 Ft-t, akkor a különbözet összegét a 482.sor „c”oszlopába írja be.Adókötelezettségek különbözetének a következő két adóévben esedékes összegeA 483. sor: Ha a 481. sorban szereplő összeg meghaladja a 10.000 Ft-t, akkor az adókülönbözet három egyenlő részletben fizethető meg. Mindhárom részletet a megszűnésadóévéről szóló személyi jövedelemadó bevallásban kell bevallania, az első részletet adóévikötelezettségként, a további két részletet a következő két adóévi kötelezettségként. 296E sor „b” oszlopába a 2012. évben esedékes kötelezettségként, a „c” oszlopba a 2013. évkötelezettségeként a 481. sorba írt adat harmadrészeként megállapított összeget kellszerepeltetni.Ha a 481. sorban szereplő összeg nem haladja meg a 10.000 Ft-t, akkor a 483. sort ne töltseki.Fejlesztési tartalék nem cél szerinti felhasználása miatt, még fizetendő adó késedelmipótlékkal növelt összege 297484. sor: Ebbe a sorba a fejlesztési tartalék címén nyilvántartott összeg, nem célszerintifelhasználása miatt fizetendő vállalkozási személyi jövedelemadó és vállalkozói osztalékalaputáni adó együttes összegének késedelmi pótlékkal növelt összegét írja be.E címen akkor van adófizetési kötelezettsége, ha a bevételét e címen 2010. január elsejétmegelőzően csökkentette a nyilvántartott összeggel és azt a 2010. évben a nyilvántartásbóltörténő kivezetést követően, nem beruházási cél szerint költötte el. Nem használható fel afejlesztési tartalék adó és késedelmi pótlék fizetése nélkül olyan tárgyi eszköz beruházáskénttörténő elszámolása címén, amelyre értékcsökkenési leírást elszámolni nem lehet, vagyamelyhez ingyenesen jutott. Amennyiben a (lekötött) nyilvántartott összeget annak céljaszerint nem költötte el, akkor a feloldott rész után 16% vállalkozói személyi jövedelemadót, afeloldott rész vállalkozói személyi jövedelemadót meghaladó része után pedig vállalkozóiosztalékalap utáni adót kell fizetni. Az adót, a nyilvántartásból történő kivezetést követő 30napon belül kell megfizetni késedelmi pótlékkal növelten. E sor „a” oszlopában az arraszolgáló mezőben töltse ki a nyilvántartott pénzösszeg kivezetésének időpontját, amennyibena kivezetés nem a törvényben elismert cél miatt történt. A „b” oszlopba az adó alapjáulszolgáló összeget, a „c” oszlopba pedig az adó, késedelmi pótlékkal növelt összegét írja be.A tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozónak a feltételek nem teljesítése eseténbevallási és visszafizetési kötelezettsége keletkezik. Az egyéni vállalkozónak – ideértve a295 Szja-tv. 49/A. § (2) – (5) bekezdés296 Szja-tv. 49/A. § (2) – (5) bekezdés297 Szja-tv. 49/B. § (16) bekezdés

292tevékenységét szüneteltető, illetve megszüntető egyéni vállalkozót is – e címen akkor isvisszafizetési kötelezettsége keletkezik, ha a fejlesztési tartalék cél szerinti felhasználásáranem került sor a bevétel csökkentésének évét követő 4 éven belül.Ha az egyéni vállalkozói tevékenységét megszüntette [ekkor az „a” oszlopba az egyénivállalkozói tevékenység megszüntetésének időpontját], vagy ha a társasági adóról és azosztalékadóról szóló törvény hatálya alá történő áttérést megelőzően a nyilvántartott összegetkivezette, de azt annak célja szerint nem költötte el [ekkor az „a” oszlopba a nyilvántartásbóltörténő kivezetésének időpontját írja be].ÁtalakulóHa Ön tevékenységét ügyvédi iroda, közjegyzői iroda, végrehajtói iroda tagjaként folytatja a2010. évben és adókötelezettségét az Szja- tv. - 2011. január 01-én hatályos, de már a 2010.évre is alkalmazható - 49/A. § (6) bekezdése szerint állapítja meg, akkor a 484.sor „c”oszlopában tüntesse fel az adómegfizetési kötelezettség összegét. Ebben az esetben anyilvántartásba vett fejlesztési tartalékkal összefüggésben – vállalkozói osztalékalap utániadó- fizetés nélkül – az erre vonatkozó rendelkezés szerinti, a nyilvántartásba vétel évébenhatályos adómértéket kell figyelembe venni.Olvassa el a kitöltési útmutató 8.2. pontját!A 10%-os adókulcs alkalmazása esetén a 6% adónak megfelelő összeg nem célszerintifelhasználása miatt fizetendő adó késedelmi pótlékkal növelt összege 298485. sor: E sor kitöltése előtt feltétlenül olvassa el az útmutató 11. pontjában leírtakat!Ha Ön a vállalkozói adóalap 50 millió forintot meg nem haladó része után az adót a 10%-osmértékkel határozta meg, és a 6% adónak megfelelő összeget nem a cél szerinti felhasználásratekintettel vezette ki a nyilvántartásból, akkor a kivezetést követő 30 napon belül késedelmipótlékkal növelten meg kellett fizetnie a kivezetett résszel azonos összegű adót!Ha a nyilvántartásba vétel adóévét követő harmadik adóév végéig nem történik meg anyilvántartásba vett összeg – következőkben részletezettek szerinti – felhasználása, anyilvántartásba vett résszel azonos összegű adót késedelmi pótlékkal növelten (a késedelmipótlékot az Szja-törvény 49/B. § (16) bekezdésében foglaltak szerint kell kiszámítani) anegyedik adóévet követő év első hónapja utolsó napjáig kell megfizetni, és az említettnapot követő első adóbevallásban kell bevallani.Amennyiben az Ön egyéni vállalkozói jogállása az említett időszak alatt bármely okbólmegszűnik (ide nem értve, ha annak oka cselekvőképességének elvesztése vagy a halála), afel nem oldott résszel azonos összegű adót késedelmi pótlékkal növelten a jogállásmegszűnésének napját követő 30 napon belül kell megfizetni.E sor „a” oszlopában az arra szolgáló mezőben töltse ki a 6% (9%) adónak megfelelő összegkivezetésének időpontját, amennyiben a kivezetés nem a törvényben elismert cél miatt történt.A „b” oszlopba az adó alapjául szolgáló összeget, a „c” oszlopba pedig az adó, késedelmipótlékkal növelt összegét írja be.Vállalkozói személyi jövedelemadó és a vállalkozói osztalékalap utáni adó együttesösszege486. sor: Ebben a sorban kell összesítenie a vállalkozói személyi jövedelemadó és avállalkozói osztalékalap utáni adó, valamint a fejlesztési tartalék nem célszerinti feloldásamiatt visszafizetendő adó késedelmi pótlékkal növelt összegét, és a 10%-os adókulcsalkalmazása esetén a 6% adónak megfelelő összeg nem célszerinti felhasználása miattfizetendő adó késedelmi pótlékkal növelt összegét. (a 464. sorba és a 480., 482., 484., és 485.298 Szja-tv. 2010. 08. 15-én hatályos 49/B. § (22) bekezdése

293sorok „c/d” oszlopaiba beírt adatok). Az összesített adatokat a 1053-04-ös lap 177. sorának„e” oszlopába is be kell írnia.Ha Ön tevékenységét ügyvédi iroda, közjegyzői iroda, végrehajtói iroda tagjakéntfolytatja a 2010. évben, és adókötelezettségét az Szja - tv. - 2011. január 01-én hatályos, demár a 2010. évre is alkalmazható - 49/A. § (6) bekezdése szerint állapítja meg, akkor e sor„b” oszlopában szerepeltesse az elhatárolt veszteség után (468.sor) az adó mértékévelszámított összeget. Ezzel az összeggel csökkentheti a vállalkozói személyi jövedelemadó és avállalkozói osztalékalap utáni adó együttes összegét.(486d=464d+480d+482c+485d-486b)16. AZ ÁTALÁNYADÓZÁSSAL ÉS ANNAK VÁLASZTÁSÁVAL KAPCSOLATOS TUDNIVALÓKA 1053-13-06-os lap kitöltéseA személyi jövedelemadó törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó a vállalkozóijövedelem szerinti adózás helyett az átalányadózást akkor választhatta, ha az átalányadózásmegkezdését közvetlenül megelőzően 2009-ben az egyéni vállalkozói bevétele a 15 millió Ftot299 nem haladta meg, és nem áll munkaviszonyban.Az az egyéni vállalkozó, akinek az egyéni vállalkozói tevékenysége az adóév egészébenkizárólag kiskereskedelmi tevékenység 300 , akkor választhatta az átalányadózást, ha azátalányadózást közvetlenül megelőzően 2009-ben a vállalkozói bevétele a 100 millió Ft-otnem haladta meg és nem áll munkaviszonyban.Az átalányadó választására és alkalmazására jogosító bevételi értékhatárok megemelkednek abevételként figyelembe vett támogatások összegével. 301Átalányadózást csak az egyéni vállalkozói tevékenység egészére lehet választani.Ha egyéni vállalkozóként és mezőgazdasági őstermelőként is jogosult az átalányadózásválasztására, akkor külön-külön és egyidejűleg is választhatja a kétféle tevékenységére azátalányadózást.Ha Ön a 2009. évi bevallásában a 2010. évre az átalányadózást választotta és az ezt követőadóévekben sem kíván ezen az adózási módon változtatni, akkor a választása a feltételekmegléte esetén – a visszavonásig – érvényes, és nem kell újból nyilatkoznia.Az átalányadózásra való jogosultság megszűnik, ha a magánszemély nem teljesíti aszámlaadás (nyugtaadási) kötelezettségét. 302Bármely feltétel hiányában (pl. munkaviszonyt létesít) az adóév egészére a vállalkozóijövedelem szerinti adózásra kell áttérni.Ha átalányadózást választott, majd azt megszünteti, vagy az arra való jogosultságamegszűnik, ismételten átalányadózást – feltéve, hogy annak feltételei fennállnak – az299 Szja-tv. 50. § (1) bekezdés a) pont300 210/2009 (IX.29) Korm. rendelet a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről301 Szja-tv. 7. § (3) bekezdés Az átalányadózás ideje alatt kapott támogatások összegét a folyósítás évében bevételként kell figyelembevenni. A költségek fedezetére és fejlesztési célra előre folyósított támogatás összege nem része az egyéni vállalkozásból származóbevételnek, azt a bevallás 10. sorában lehet figyelembe venni.302 Szja-tv. 55. §

294átalányadózás megszűnése/megszüntetése évét követő legalább négy adóév elteltévelválaszthat.Ha a jogosultsága a bevételi értékhatár túllépése miatt szűnt meg, az átalányadózás - ha annakegyéb feltételei fennállnak - attól az adóévtől kezdődően újra választható, amely adóévben azszja - törvényben előírt bevételi értékhatár növekedett. 303 A 2009. július 01-jétől hatályoselőírás szerint a 2010. adóévre vonatkozóan újra választhatta az átalányadózást, ha a 2009.évben, vagy korábban a bevételi értékhatár túllépése miatt szűnt meg a jogosultsága, és haannak egyéb feltételei fennállnak. Ezt be kellett jelentenie az állami adóhatóságnak.Az átalányadózás szerint adózó egyéni vállalkozónak, mezőgazdasági őstermelőnek a bevételérdekében felmerült kiadásairól szóló számlákat és más bizonylatokat az adó utólagosmegállapításához való jog elévüléséig meg kell őriznie. 304A főállású és a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó eltérő költséghányadalkalmazásával állapíthatja meg az egyéni vállalkozásból származó bevételéből a jövedelmét.Az érvényesíthető költségátalányok a következők:A bármely tevékenységre vonatkozó, általánosan alkalmazható rendelkezés szerint azegyéni vállalkozásból származó bevétel 40%-a vonható le vélelmezett költséghányad címénaz egyéni vállalkozásból származó jövedelem megállapításakor.Aki a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint eszolgáltatások fedezetéről szóló törvény szerint kiegészítő tevékenységet folytatónakminősül, az 25% vélelmezett költséghányadot érvényesíthet.Aki az adóév egészében kizárólag az Szja-törvény 53. §-ának (3) bekezdésében vagykizárólag a (3)-(4) bekezdésében felsorolt tevékenységet folytat, az a bevétel 80%-át,kiegészítő tevékenység folytatása esetén a bevétel 75%-át vonhatja le vélelmezettköltséghányad címén. Aki ezeken kívüli tevékenységet is folytat, annak az egész bevételére a40, illetőleg a 25%-os költséghányadot kell alkalmaznia.Aki az adóév egészében kizárólag a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeirőlszóló kormányrendelet alapján kiskereskedelmi tevékenységet folytat 305 (kiskereskedő),az a bevétel 87%-át, ha kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül, a bevétel 83%-áttekintheti vélelmezett költséghányadnak. Akinek az egyéni vállalkozói tevékenysége kereténbelül a kormányrendelet szerinti kiskereskedelmi tevékenysége külön-külön, vagy együttesenaz adóév egészében kizárólag az szja-törvény 53.§ (4) bekezdésében felsorolt üzletekműködtetésére terjed ki, annak a bevétel 93%-át, ha kiegészítő tevékenységet folytatónakminősül, akkor a bevétel 91%-át lehet vélelmezett költséghányadként figyelembe venni.Akinek a tevékenysége év közben oly módon változik, hogy a korábban alkalmazottköltséghányad már nem illeti meg, annak a változás időpontjában az év első napjátólvisszamenőlegesen az összes bevételére vonatkozóan át kell térnie a tevékenységénekmegfelelő alacsonyabb költséghányad alkalmazására.303 Szja-tv. 50.§. (7) bekezdés304 Szja-tv. 56.§ (1) bekezdés305 210/2009 (IX.29) Korm. rendelet a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről

295Amennyiben az adóév egy részében kiegészítő tevékenységet folytatónak is minősül (évközben nyugdíjba megy), akkor az átalányadó alapját ebben az évben még a főfoglalkozásúvállalkozókra vonatkozó „magasabb” költséghányad alkalmazásával állapíthatja meg.Ha a 2009. évben az átalányadó szabályai szerint adózott és a 2010. évre az eva törvényszerinti adózást választotta, de a feltételek hiánya miatt év közben kikerült e törvény hatályaalól, akkor az átalányadózást az eva-s adóévet követő négy adóévre nem választhatja.Ha az előzőekben ismertetett szabályok figyelembevételével a 2011. évre az átalányadózástkívánja választani, akkor a 1053-13-01-es lapon a III. táblában a 407. sorban ezt a döntésétjelölje X-szel.Ha a 2010. évben az átalányadó szabályai szerint adózott, de ezt az adózási módot a 2011.évre nem kívánja továbbra is fenntartani, akkor a 1053-13-01-es lap IV. pontjánál a 408.sorban kell nyilatkoznia erről.Ha 2010. december 31-éig a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazta és a 2011. évreaz átalányadózást választja, akkor– 2010. december 31-ét alapul véve, meg kell állapítania az egyéni vállalkozói tevékenységmegszüntetésére vonatkozó szabályok szerint a meglévő készletekkel kapcsolatos bevételét,amelyet a továbbiakban mindaddig adóalapot nem érintő bevételként kell nyilvántartania,amíg átalányadózást alkalmaz;– az átalányadózás évében felmerült összes költséget elszámoltnak kell tekinteni, beleértve akorábban és az átalányadózás időszakában beszerzett tárgyi eszközök beszerzési éselőállítási értékének az átalányadózás időszakára jutó, a személyi jövedelemadó törvényszerint elszámolható értékcsökkenési leírását is. Nem vonatkozik ez a rendelkezés azonköltségekre, fejlesztési kiadásokra, amelyek fedezetére jogszabály vagy nemzetköziszerződés alapján vissza nem térítendő támogatás folyósítása történt. Ennek az az oka, hogye támogatások összege nem az átalányadó alapjába számít bele, hanem – amennyiben atámogatás összegét bevételként kezeli – önálló tevékenységből származó bevételként kellfigyelembe venni a 1053-as bevallás 10. soránál, mellyel szemben a költségekelszámolhatók;– az átalányadózást megelőző időszakból fennmaradt összes elhatárolt veszteségből azátalányadózás időszakának minden évében 20-20%-ot elszámoltnak kell tekinteni.Fontos! A 2010. évtől az egyéni vállalkozói és a mezőgazdasági kistermelői bevételbőlátalányban megállapított jövedelem az összevont adóalap részét képezi. A 2011. évre - azátalányadózásra - vonatkozó döntésénél ezt is vegye figyelembe.Az átalányban megállapított jövedelem meghatározása 306E lap kitöltése előtt feltétlenül írja be a bevallási időszak adatait az erre szolgáló helyre.A bevallási időszak meghatározásához az útmutató 13. pontjában leírtakat is vegyefigyelembe.Ha külföldön is rendelkezik telephellyel, akkor a törvénnyel vagy kormányrendelettelkihirdetett nemzetközi szerződés, vagy viszonosság alapján az adó alól Magyarországonmentesített, de az adó kiszámításánál figyelembe vehető jövedelemként a külföldi306 Szja-tv. 53. §

296telephelynek betudható bevétel alapján átalányban megállapított jövedelem minősül 307 .Az így megállapított jövedelem összege adóterhet nem viselő járandóság, melyet a 1053-A lap 20. sorában kell feltüntetnie.Az átalányadó alapjába beszámító bevétel491. sor: Ebbe a sorba az átalányadó alapjául szolgáló bevételt kell beírni. A bevételekszámbavétele a 421. sorhoz fűzött tájékoztatás alapján, a támogatásokra vonatkozó eltérőszabályra is figyelemmel történhet. A támogatás összegéből az a rész, amelyet a költségeifedezetére, vagy fejlesztési célra kapott, nem minősül az egyéni vállalkozás bevételének, azadókötelezettséget az önálló tevékenységből származó jövedelem (10. sor) megállapításárairányadó rendelkezések szerint kell teljesíteni. A területalapú (földalapú) és az egyébjogcímen folyósított támogatást bevételnek kell tekintenie, amennyiben Ön a mezőgazdaságitevékenységét egyéni vállalkozás keretében folytatja.A támogatás összege megemeli az átalányadózás alkalmazási feltételéül rendelt bevételiértékhatárt is. E sor „b” oszlopába a „c/d” oszlop összegéből a támogatás összegét kell beírni.Ha az egyéni vállalkozói tevékenységét évközben kezdte el vagy szünteti meg, akkor azátalányadó alkalmazási feltételéül megállapított bevételi értékhatárt időarányosan kellmegállapítani. Része a bevételnek a földalapú és az egyéb jogcímen kapott támogatásösszege is, ha ez utóbbit nem költségek fedezetére vagy nem fejlesztési célból folyósították.A számított jövedelem492. sor: Ebbe a sorba a bevételből az Önre vonatkozó költséghányad levonásávalmegállapított jövedelmét írja be, a 491. sorba írt adat figyelembevételével. 2010. évtől azátalányban megállapított jövedelem az összevont adóalap részét képezi.Ezt az összeget kell átírni a 1053-A lap 13. sor „a” oszlopába.Egyéb adatokNyitókészlet leltári szerinti értéke 2010. január 1-jén497. sor: Ebben a sorban a 2010. január 1-jén rendelkezésre álló – leltár szerinti – anyag,árukészlet, félkész és késztermék nyitó értékét kell szerepeltetni, egyezően a 2009. évi 0953-as bevallás 498. sorában közölt zárókészlet összegével.Zárókészlet leltári szerinti értéke 2010. december 31-én498. sor: A 2010. december 31-én felvett leltár szerinti – vásárolt és saját termelésű – anyag,árukészlet, félkész és késztermék értékét tartalmazza ez a sor.Átalakuló – Tevékenységét megszüntetőEbben a sorban a tevékenység megszüntetésének napjával, vagy a társasági adóról és azosztalékadóról szóló törvény hatálya alá történő áttérés időpontjában felvett leltár szerintizárókészlet összegét kell szerepeltetnie áfa nélkül.Az alkalmazottak átlagos létszáma és a részükre kifizetett jövedelem499. sor: Ebbe a sorba az év során foglalkoztatott alkalmazottak átlagos létszámát és arészükre kifizetett jövedelem bruttó összegét kell beírnia. (Az átlagos létszám úgy állapíthatómeg, hogy az összes foglalkoztatási hónap számát el kell osztani 12-vel). A számítás során a307 Szja-tv. 3. § 72.pont l) és 3/A. § (4)

297kerekítés szabályait is alkalmazni kell két tizedes jegyig. (Például, ha 3 fő alkalmazott összesfoglalkoztatási ideje 20 hónap, akkor az átlagos létszám 20: 12 = 1,66. Ez kerekítve 2. Ezt aszámot a „b” oszlopba kell beírni.) E sor kitöltése kötelező!Fontos! Felhívjuk figyelmét, hogy az egyéni vállalkozók esetében - a kis- ésközépvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény alapján - a„kis- és középvállalkozás” kategóriába történő besorolás alapja a foglalkoztatotti létszám 308 .A segítő családtagok átlagos létszáma és a részükre kifizetett jövedelem500. sor: Ebbe a sorba a segítő családtagok átlagos létszámát és a részükre kifizetettjövedelem bruttó összegét írja be. Az átlagos létszámot a 499. sornál leírtak szerint állapítsameg.A 2010. évi adóalapba beszámító bevételből, a 2010. évben folyósított támogatásokbevételként figyelembe vett része501. sor: Ebbe a sorba a 421. sor összegéből a 2010. évben folyósított területalapú támogatás,az egyéb jogcímen folyósított, valamint a költségek fedezetére és fejlesztési célra folyósítotttámogatás bevételként figyelembe vett részét írja be.Az 502–504. sorokat a választott adózási módtól függetlenül ki kell tölteni!A 2010. évben költségek fedezetére, fejlesztési célra előre folyósított támogatás összege502. sor: Ennek a sornak a „c/d” oszlopába a 2010. évben költségek fedezetére és fejlesztésicélra előre folyósított támogatás összegét írja be. A „b” oszlopba, a „c/d” oszlop összegéből afel nem használt rész összegét írja be!A 2010. év január 1-jét megelőzően a költségek fedezetére, fejlesztési célra folyósítotttámogatás még fel nem használt összege503. sor: Ebbe a sorba a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra 2010. január elsejétmegelőzően folyósított támogatás összegének még fel nem használt részét kell beírni. E sorbajellemzően akkor kerülhet adat, amennyiben a támogatás összegét előre folyósították.A 2010. évben utólag folyósított támogatások összegéből bevételnek nem minősülő összeg504. sor: Ebbe a sorba a 2010. évben utólag folyósított támogatás összegét írja be,amennyiben azt nem tekintette bevételnek. Ilyen esetben a támogatott cél szerinti kiadásánaka támogatás összegével fedezett részét költségként nem veheti figyelembe.Adóalapba be nem számító bevételként nyilvántartott készletérték 309505. sor: Ha Ön korábban a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazta, de jelenleg azátalányadózás szabályai szerint adózik, akkor ebbe a sorba, az adóalapba be nem számítóbevételként nyilvántartott készletérték összegét szerepeltesse. Ezt a szabályt kell alkalmazniaakkor is, ha 2010. december 20-áig bejelentkezett az eva hatálya alá. A készletek értékét azegyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésére vonatkozó szabályok szerint kellettmegállapítania.Ezt a sort („d” oszlopot) nem töltheti ki a tevékenységét megszüntető egyéni vállalkozó.Leltárhiány, selejt, káresemény miatt megsemmisült készletek beszerzési ára506. sor: Ebbe a sorba az adóév során elszámolt leltárhiány, selejt, káresemény miattmegsemmisült készlet beszerzési értékét írja be.308 2004. évi XXXIV. törvény a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról 3.§ és 5.§ (1)309 2002. évi XLIII. tv. 17. § (2); Szja-törvény 51. § (4) bekezdés

298Külföldön megfizetett adó507. sor: Ebbe a sorba az egyéni vállalkozói tevékenységére tekintettel külföldön megfizetettadó 2010. évi összegét írja be. A külföldön megfizetett adót az MNB hivatalos, - amagánszemély választása szerint a teljesítés időpontjában, vagy az adóév utolsó napjánérvényes - devizaárfolyamának alapulvételével kell Ft-ra átszámítani.Ha az adót olyan pénznemben állapították meg, amely nem szerepel az MNB hivatalosdevizaárfolyam-lapján, akkor az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyamot kell a Ftratörténő átszámításhoz figyelembe venni.Nem vehető figyelembe külföldön megfizetett adóként az az összeg, amely törvény,nemzetközi szerződés rendelkezése viszonosság vagy külföldi jog alapján a jövedelem utánfizetett adó összegéből a magánszemély részére visszajár.Az egyéni vállalkozói tevékenységhez felhasznált vállalkozáson kívüli forrása508. sor: Egyéb adatként, kérjük, hogy tüntesse fel azon összeget, melyet egyéni vállalkozóitevékenységéhez felhasznált, és amelynek forrása vállalkozáson kívüli. (Pl.: saját adózottpénze, magánkölcsön.)Fejlesztési tartalékként (a korábban lekötöttként kezelt) nyilvántartott összeg509. sor : Itt tüntesse fel a fejlesztési tartalék nyilvántartott összegét. A korábban lekötöttszámlakövetelés összegét is vegye figyelembe! Az adókötelezettség teljesítése során anyilvántartásba vétel kezdő évének a bevallás benyújtásának évét kell tekinteni.MegszűnőA tevékenységüket megszüntető egyéni vállalkozók ezt a sort nem tölthetik ki!A vállalkozói tevékenységgel kapcsolatban – kisvállalkozói adókedvezmény alapjáulszolgáló – felvett hitelre, kölcsönre fizetett kamat összege510. sor: Ebben a sorban – külön adatként is közölni kell – a költségek között, a 443. sorbanelszámolt, a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatosan felvett hitelre, kölcsönre fizetett kamatösszegéből azt a részt, melyet kisvállalkozói adókedvezmény alapjaként vett figyelembe.A 2010. év I. félévére vonatkozóan a 10%-os adókulcs alkalmazása miatt megtakarított,nyilvántartott adó összeg511. sor: E sorban az Szja-törvény 2010.augusztus 15-én hatályos 49/B. § (21) bekezdésealapján számított, 9% mértékű, megtakarított adó összegét kell szerepeltetni. Az alacsonyabbkulcs (10%) alkalmazására 2010. év első félévére vonatkozóan többek között akkor vanlehetősége, ha a bevallásában feltünteti a megtakarított adónak megfelelő összeget. Olvassael a 11. ponthoz írt magyarázatot!MegszűnőA tevékenységüket megszüntető egyéni vállalkozók ezt a sort nem tölthetik ki!17. A KISVÁLLALKOZÓI KEDVEZMÉNY RÉSZLETEZŐ ADATAIMielőtt a 512–521. sorok adatait kitölti, olvassa el a 1053-13-08-as lapok kitöltéséhezfűzött útmutatót a csekély összegű (de minimis) és más támogatásokra vonatkozótudnivalókról is. E tudnivalók ismeretében tudja megállapítani (eldönteni), hogy Önérvényesítheti-e, és ha igen, akkor mekkora összegben a kisvállalkozói kedvezményt.

299A kisvállalkozói kedvezmény érvényesítésének részletes szabályai 310Ha az egyéni vállalkozó 250 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztat (vagy alkalmazottnélkül folytatja tevékenységét), akkor az egyéni vállalkozásból származó bevételétcsökkentheti a kisvállalkozói kedvezmény címén elismert beruházások értékével, amely nemlehet több mint a bevételek és az elismert költségek különbsége, de legfeljebb évi30 000 000 Ft.A kisvállalkozói kedvezmény legfeljebb a vállalkozási tevékenységet közvetlenül szolgáló,korábban üzembe nem helyezett, kizárólag üzemi célú egyes tárgyi eszközök, nem anyagijavak adóévi együttes beruházási költségének (ideértve az ilyen eszköz beszerzésére,előállítására fordított, az adóévben költségként elszámolt kiadást is), továbbá a vállalkozóitevékenységet közvetlenül szolgáló ingatlan adóévben felmerült, az értékcsökkenési leírásalapját növelő kiadásként elszámolt felújítási költségének együttes összege lehet.Beruházási költség nem vehető figyelembe, az e rendelkezés alkalmazásakor a hibás teljesítésmiatt a jótállási időn belül cserébe kapott tárgyi eszköz, szellemi termék – ha a cserébevisszaadott tárgyi eszközre, szellemi termékre a kisvállalkozói kedvezményt érvényesítette –,valamint az üzemkörön kívüli ingatlan és ültetvény esetén. A tárgyi eszközök közül azingatlan, valamint a leírási kulcsok jegyzéke és alkalmazási szabályai szerinti gép,berendezés, felszerelés, jármű, míg a nem anyagi javak közül a szellemi termék vehetőfigyelembe.A kisvállalkozói kedvezmény összege a tárgyévi bevételek és a tárgyévben elszámolhatóköltségek különbsége alapján állapítható meg. A tárgyévben elszámolható költségek részétképezi a kisvállalkozói kedvezmény alapját képező, az üzembe helyezett tárgyi eszközök utánelszámolt értékcsökkenési leírás összege is. A kedvezmény érvényesítésének a 30 000 000 Ftoskorláton belül további kettős korlátja van, ugyanis a kedvezmény összege nem lehettöbb a bevételek és a költségek különbségénél, és nem lehet több a kedvezmény alapjáulszolgáló beruházási költség összegénél sem. E kiadások közé kell sorolni azokat a tárgyieszközöket is, amelyek egyedi beszerzési ára 100 000 Ft alatt van. Beruházási költségnek aszámla szerinti beszerzési árat kell tekinteni, függetlenül a vételár kiegyenlítésének módjától.Ez azt jelenti, ha a bevétel például 10 000 000 Ft, a költség 7 600 000 Ft és a tárgyi eszközökbeszerzési ára 2 000 000 Ft, akkor kisvállalkozói kedvezmény címén a 2 000 000 Ftlevonható, mivel a beruházás költsége kevesebb a bevételek és a költségek (10 000 000 Ft –7 600 000 Ft = 2 400 000 Ft) különbségénél. A példabeli esetben a jövedelem 400 000 Ft.[A példánknál maradva – egyéni vállalkozásból származó éves jövedelem megállapításakor –,ha az egyéni vállalkozónak a kisvállalkozói kedvezmény levonása után 400 000 Ft jövedelmemarad és a korábbi évről áthozott vesztesége 100 000 Ft, akkor a vállalkozói adóalap 300 000Ft, mely után az adó 10 és/vagy 19%. Ennek az adónak az összege csökkenthető tovább akisvállalkozói adókedvezménnyel.]E kedvezmény alkalmazhatósága azt is jelenti, hogy az „első” tulajdonosok által megvalósulóberuházásokat kedvezményezi a törvény. A mások által korábban használatba vett üzlet,műhely, használt személygépkocsi vásárlására fordított kiadás nem képezi a kisvállalkozóikedvezmény alapját. A korábban még használatba nem vett fordulat teljesen új eszköztfeltételez, amelynek értelemszerűen a külföldről behozott használt gépek, berendezések semfelelnek meg.A jármű abban az esetben szolgálja a tevékenységet közvetlenül, ha az a tevékenységtárgyául szolgál, vagy a tevékenység folytatásához szorosan kapcsolódik és – mindkét esetben– a vállalkozás azt a tevékenységéhez rendszeresen (nemcsak egy-egy esetben) használja,310 Szja-tv. 49/B. § (6) bekezdés d) pont, (12)-(14), (17) bekezdés

300továbbá, ha a végzett tevékenység a jármű használata nélkül a szokásos módon nemfolytatható.A vállalkozási tevékenységet közvetlenül szolgáló, kizárólag üzemi célú tárgyi eszköznekminősül a korábban még használatba nem vett személygépkocsi is. feltéve, ha aszemélygépkocsi-bérbeadó vagy személyszállító tevékenységet folytató egyéni vállalkozótevékenységének tárgyát, illetve eszközét képezi, azt más célra részben sem használja, ésezt üzleti nyilvántartásai egyértelműen alátámasztják. 311Az szja-törvény hatálya alá tartozó vállalkozók esetében a kisvállalkozói kedvezmény a többiszemélygépkocsira is érvényesíthető, ennek azonban az a feltétele, hogy a cégautó adót akedvezmény igénybevételét követően legalább négy éven át meg kell fizetni. Így például, ha akiskereskedő egyéni vállalkozó új személygépkocsit vásárol 2010-ben és a kisvállalkozóikedvezményt igénybe veszi, ez egyben azt is jelenti, hogy a cégautó adót a kedvezményérvényesítését követő 4 adóévben meg kell fizetnie.Amennyiben az egyéni vállalkozó kereskedelmi fuvarozás körébe tartozó tevékenységéhezteherszállító járművet (tehergépjárművet és vagy tehergépjármű-pótkocsit) vásárol, eberuházásra a kisvállalkozói kedvezményt nem érvényesítheti, mivel a csekély összegű (deminimis) támogatásokra vonatkozó 1998/2006/EK Rendelet szerint a kereskedelmi fuvarozásterén működő vállalkozások által megvásárolandó tehergépjárművek nem támogatandók.A telek vásárlására fordított összeg nem képezi a kisvállalkozói kedvezmény alapját!Amennyiben az egyéni vállalkozó új lakóingatlant vásárol bérbeadás céljából és az egyénivállalkozói tevékenységei között az ingatlan hasznosítás szerepel, a beruházási érték akisvállalkozói kedvezmény alapjául szolgálhat.A kedvezmény alapjául szolgáló üzemkörön belüli ingatlanok körébe jellemzően azüzlethelyiség, a műhely, a raktár sorolható. Az üzemkörön kívüli ingatlanok 312 beszerzési áranem szolgál a kedvezmény alapjául.A kisvállalkozói kedvezmény végleges érvényesítésének általános – időhatárhoz kötött –korlátai vannak. Ha a kisvállalkozói kedvezmény érvényesítésének évét követő negyedikadóév utolsó napjáig a továbbiakban felsorolt esetek bármelyike bekövetkezik – az idevágórendelkezések szerint elrendelt időpontban – az eszközhöz kapcsolódó kisvállalkozóikedvezmény címén levont összeg kétszeresének 16 %-át (2010. évtől a 19%-át) kellmegfizetni vállalkozói személyi jövedelemadó címén.Amennyiben tehát:– az eszköz üzembe helyezésére négy éven belül nem kerül sor (kivéve, ha annak okaelháríthatatlan külső ok miatti megrongálódás), akkor a kisvállalkozói kedvezményösszegéből az eszközhöz kapcsolódó részt a kedvezmény érvényesítését követő negyedikadóévre vonatkozó adókötelezettségnél kell figyelembe venni;– az eszköz már az üzembe helyezéskor, használatba vételkor sem szolgált kizárólag üzemicélt, vagy nem közvetlenül a vállalkozási tevékenységet szolgálta, akkor a kisvállalkozóikedvezmény összegéből az eszközhöz kapcsolódó részt az üzembe helyezés événekadókötelezettségénél kell figyelembe venni;– az eszközt az üzembe helyezést követően, de négy éven belül nem közvetlenül avállalkozási tevékenységhez vagy nem kizárólag üzemi célúként használják, akkor akisvállalkozói kedvezményből az eszközhöz kapcsolódó részt az „átsorolás” évében kell az311 Szja-tv. 49/B. § (13)312 Szja-tv. 11. sz. melléklet II./1./aa) pont

301adókötelezettség megállapításánál figyelembe venni. Nem kell ezt a szabályt alkalmazni, haaz eszköz átsorolása elháríthatatlan külső ok miatti megrongálódás következménye.(Személygépkocsi esetében ez azt is jelenti, hogy a cégautó adó fizetési kötelezettsége ismegszűnik az egyéni vállalkozónak, ha a roncsolódás miatt a járművet kivonják aforgalomból.)– az eszköz – akár az üzembe helyezése, használatba vétele előtt vagy utána, – de akedvezmény igénybevételét követő négy éven belül – értékesítésre kerül (ideértve atermészetbeni juttatás formájában történő átadást, az ellenszolgáltatás nélküli átadást,valamint a pénzügyi lízing keretében, részletfizetéssel, halasztott fizetéssel átvett eszköznek aszerződés szerinti feltételek teljesülésének meghiúsulása miatti visszaadását), akkor akisvállalkozói kedvezményből az eszközhöz kapcsolódó részt az értékesítés évében kell azadókötelezettség megállapításánál figyelembe venni.Az előző szabályok a következőket jelentik:– A kisvállalkozói kedvezmény érvényesítésekor a részletező nyilvántartásban (pl. a tárgyieszköz nyilvántartásban) meg kell jelölni, hogy melyek azok a tárgyi eszközök, szellemitermékek, amelyek tekintetében egy esetleges értékesítés, „átsorolás” eredményeképpen akedvezmény kétszeres összegének adóját vissza kell fizetni.– A kedvezmény folyamatos beruházás esetén [pl. saját kivitelezésben megvalósuló beruházásesetén (üzlethelyiség építése, építtetése)] akkor is érvényesíthető, ha az több adóévben valósulmeg. Ez azt is jelenti, ha három év alatt valósul meg a beruházás és a kisvállalkozóikedvezményt mindegyik évben érvényesíti, akkor pl. a hatodik évben történő értékesítésesetén az első két évben igénybevett kedvezmény összegét már nem kell visszafizetni, mivel akedvezmény visszafizetési kötelezettséget a kedvezmény igénybevételének időpontjától kellvizsgálni.– A cégautó adó fizetési kötelezettségen az sem változtat, ha a következő adóévre az egyénivállalkozó az átalányadózást választja.– Mivel az átalányadózó elismert költséghányad szerint állapítja meg jövedelmét, a cégautóadó költségek közötti érvényesítésére nem lesz módja. Nem kell viszont a cégautó adótmegfizetnie a kedvezmény érvényesítését követően annak az egyéni vállalkozónak, akibejelentkezik az eva hatálya alá. Ha kikerül az eva hatálya alól négy éven belül, akkor ahátralévő időszakban a cégautó adó fizetési kötelezettség fennáll.– Ha az egyéni vállalkozó átalányadózást választ és értékesíti vagy átsorolja pl. azt azüzlethelyiséget négy éven belül, amelyre kisvállalkozói kedvezményt vett igénybe, akkor azüzlethelyiséghez kapcsolódó kedvezmény összegének kétszeresét ebben az esetben is visszakell fizetnie. Ilyen esetben tehát nem csak az átalányadózás szerinti adót kell megfizetnie,hanem meg kell fizetnie az üzlethelyiséghez kapcsolódó kisvállalkozói kedvezmény címénlevont bevétel kétszeresének 19 %-át is vállalkozói személyi jövedelemadó címén.– Részletfizetéssel, halasztott fizetéssel, pénzügyi lízing keretében átvett eszköznek a teljesbeszerzési ára képezi a kisvállalkozói kedvezmény alapját.– Ha a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz értékcsökkenési leírás alá vonható, ez mégnem jelenti azt, hogy a kisvállalkozói kedvezmény alapjául is szolgál. Pl. a cukrász esetében ahűtőszekrény nélkülözhetetlen a tevékenység folytatásához, de egy könyveléssel foglalkozóegyéni vállalkozó esetében a tevékenység hűtőszekrény nélkül is folytatható.A 1053-13-07-es lap kitöltéseAz egyéni vállalkozói bevételnek a költségeket meghaladó része512. sor: Ebben a sorban összesítse az egyéni vállalkozói bevételének az elismert költségeketmeghaladó részét. (A 421. sor „c” oszlopának összegéből vonja le a 446. sor „c” oszlopába írt

302összeget.) Ha a bevételét a költségei meghaladják, akkor a kisvállalkozói kedvezményérvényesítésére nincs mód, a 1053-13-07-es lap nem tölthető ki.Az egyéni vállalkozói tevékenységet közvetlenül szolgáló, kisvállalkozói kedvezményalapjául szolgáló beruházások és azok bekerülési értékének részletezése513–518. sorok: Ezekben a sorokban szerepeltesse a kisvállalkozói kedvezmény alapjáulszolgáló beruházásokra fordított kiadásait, ideértve a 100 000 Ft alatti egyedi értékű tárgyieszközre, szellemi termékre fordított kiadásait is, ha az a kedvezmény alapjául szolgál.A beszerzési ár/beszerzési érték összesen519. sor: Ebben a sorban összesítse az 513-518. sorokba írt adatokat.Kisvállalkozói kedvezmény címén, a bevételből levonható összeg520. sor: Ebbe a sorba – a kisvállalkozói kedvezmény alapjául szolgáló összeget – legfeljebb30 000 000 Ft-ot írhat, de a kedvezmény összege nem lehet több a beruházási költségnél (473.sor) és nem lehet több a bevételek és költségek különbségénél sem (512. sor adata).Bevételt csökkentő tételek között ténylegesen figyelembe vett összeg521. sor: Ebbe a sorba csak a ténylegesen figyelembe vehető összeget írja be! Ezt kell abevételt csökkentő tételek közé, a 431. sorba átírni.18. ADATOK A CSEKÉLY ÖSSZEGŰ (DE MINIMIS) TÁMOGATÁSOKRÓL, VALAMINT AZ UN.CSOPORTMENTESSÉGI ÉS AZ ADÓRENDSZEREN KÍVÜLI TÁMOGATÁSOKRÓL(1053-13-08-AS BEVALLÁSI LAPOK)A 1053-13-08-01-es lapon – 522–531. sorokban – kell feltüntetni az állami támogatásokravonatkozó rendelkezések alkalmazásában a csekély összegű, de minimis (a továbbiakban: deminimis) támogatásnak tekintett összegeket. A 1053-13-08-02-es lapon az 532-541. sorokbana csoportmentességi támogatásnak (továbbiakban: kis- és közép vállalkozások)támogatásának minősülő kedvezményeket. A 1053-13-08-03-as lapon az 542-551.sorokban a mezőgazdasági csoportmentességi (továbbiakban: mezőgazdasági kis- és középvállalkozások) támogatásának minősülő kedvezményeket.Kérjük vegye figyelembe, amennyiben tevékenységét szünetelteti, az azzal kapcsolatoselőírásokat is.A lapokon van lehetőség a közvetlen, (pénzbeli) adórendszeren kívüli támogatásösszegének feltüntetésére is.Amennyiben Ön a 2010. évi bevallásában nem vesz/nem vehet igénybe az Szja - tv. szerinti(egyetlen jogcímen sem) támogatást, akkor ezt a táblát nem kell kitöltenie. Ebben az esetbena 1053-13-01-es lapon, a 410. sorban ezt jelölje be.18.1 De minimis támogatásokDe minimis támogatások azok a csekély összegű támogatások, amelyeket jogszabály(pályázat) ilyenként nevesít.2007. január 1-jétől de minimis támogatások az EK Szerződés 87. és 88. cikkének a deminimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1998/2006/EK (2006. december 15-i)bizottsági rendelet alapján nyújtható támogatások.

303A 2007. évtől kezdődően a de minimis támogatás 313 feltételei a következők:De minimis lehet minden támogatás, ha azt jogszabály 314 , jogszabályon alapuló kiírás deminimisként nevesít. Csak az ún. transzparens támogatások esetén alkalmazható, azaz csakakkor, ha előre meghatározható a támogatás pontos összege (pl.: ilyen az adó, illetve adóalapkedvezmény). A de minimis támogatás bármely három adóévben, legfeljebb 200 000eurónak megfelelő Ft- összeg lehet, kivéve a szállítási ágazatban, ahol bármely háromadóévben legfeljebb 100 000 eurónak megfelelő Ft összeg lehet. Az érvényesíthető összestámogatási összeget az összes de minimis támogatás alapján kell meghatározni. Azonosköltséghez adott de minimis támogatást, más állami támogatásokkal kumuláltan kellfigyelembe venni.A szabályozás szerint adóévekben kell a támogatás maximálisan igénybe vehető összegétmeghatározni. A három adóév összeszámításának kiindulásánál mindig az aktuális adóév aharmadik év. A hároméves időszakot ún. gördülő módszerrel kell megállapítani, azaz mindigaz aktuális adóévhez képest kell az előző két adóév de minimis támogatásait összeszámítani.(Például a 2010. évben a 2009. és 2008. évről benyújtott bevallás de minimis támogatásaitkellett levonnia a 200 000 eurós határ összegből, hogy a 2010. évben érvényesíthető deminimis összegét megkapja. A 2010. évben érvényesíthető „keret” kiszámításakor a 2008. és2009. évről benyújtott bevallás de minimis tábláit kell felhasználni.) A támogatástartalmatkell egybeszámítani, ezért a táblában több számításra van mód attól függően, hogy adóalapotérint vagy adókedvezményként lehet figyelembe venni a támogatást. Azonos költséghezegybe kell számítani a kapott állami támogatás és a de minimis összegét (kumuláció). Ezazt jelenti, hogy ha ilyen beruházáshoz akar az egyéni vállalkozó de minimis támogatástigénybe venni, akkor az állami támogatás és a de minimis összege együttesen nem haladhatjameg az adott régióra meghatározott támogatási intenzitást. [Azaz azt a %-ot, amelymegmutatja, hogy egy adott egységnyi beruházáshoz maximum hány % támogatás vehetőigénybe.]Az EK rendeletben említett regionális támogatási térképet a módosított 85/2004 (IV.19)Korm. rendelet 30. §-a tartalmazza. 315Ha az egyéni vállalkozó az Szja - tv. szerint kisvállalkozónak minősül, úgy 2007. január 1-jétől a támogatás intenzitás 20 százalékponttal növelt értéke a régióra meghatározottmértéknek, kivéve, ha a kisvállalkozás a szállítási ágazatba tartozik vagy nagyberuházástvalósít meg. (Például a kisvállalkozás Budapesten kíván a beszerzett gépéhez támogatástelszámolni, úgy az állami támogatás és a de minimis együtt, azaz a támogatási intenzitás(25+20) 45%.A pénzügyi válság kapcsán nyújtandó átmeneti támogatások (85/2004. (IV. 19) Korm.rendelet 23/A §) igénybevétele esetén figyelemmel kell lenni azon előírásra is, mely szerint a2008. január 1-je és 2010. december 31-e között odaítélt csekély összegű támogatástámogatástartalma és az átmeneti támogatás együttes összege nem haladhatja meg az 500 ezereurónak megfelelő forintösszeget.313 A Bizottság 1998/2006./EK-rendelete314 Az szja-tv. egyéni vállalkozókkal kapcsolatos rendelkezési közül az állami támogatásokra irányadó rendelkezések alkalmazásában, akövetkezők minősülnek de minimis támogatásnak: A 49/B. § (6) bekezdésének cb) pontja 2005. évtől [az alapkutatás, az alkalmazott kutatásvagy kísérleti fejlesztés]; d) pontja 2004. évtől [kisvállalkozói kedvezmény], összefüggésben a (9)- (10) bekezdéssel; g) pontja 2005. évtől[foglalkoztatási kedvezmény]; h) pontja 2005. évtől 2009. évig [szabadalom, a használati- és formatervezési mintaoltalom megszerzése,fenntartása].A 49/B. § (10) bekezdése 2006. évtől 2009. évig a 10%-os adómértékkel adózó vállalkozói adóalap 6%-a, a 2010. év első félévérevonatkozóan a 10%-os adómértékkel adózó vállalkozói adóalap 9%-a. Az szja-tv. 11. sz. melléklete II.2/pa) pont, 13. sz. melléklet 12. pont.315 Magyarország esetében 2007. január 1-jétől a következő támogatás intenzitások érvényesek: Észak-Magyarország, Észak-alföld, Délalföldés Dél-Dunántúl esetében 50%; Közép-Dunántúl esetében 40%; Nyugat-Dunántúl és Pest megye esetében 30%; Budapest esetében25% (2011. 01.01-től 10% ).

304Figyelem! A bizottság 1998/2006./EK rendelete csak a szállítási ágazatban működővállalkozásokat korlátozza azzal, hogy a támogatás összege nem lehet több 3 év alatt 100 000eurónál, illetve nem vehető igénybe a kedvezmény, amennyiben tehergépjármű vásárlásatörténik és a vállalkozás kereskedelmi fuvarozás területén működik.A mezőgazdaság területén az új rendelet meghatározza a mezőgazdasági termékekfeldolgozásának fogalmát. Függetlenül attól, hogy az alapanyag és a végtermék is szerepel azEK Szerződés I. számú mellékletében, ha az nem minősül mezőgazdasági termék elsődlegeselőállításának, nem vehető igénybe a de minimis támogatás.18.2 KIS- ÉS KÖZEPES VÁLLALKOZÁSOK TÁMOGATÁSA 316Ez a támogatási forma, mely a beruházásokhoz kapcsolódik, az adórendszeren belül isérvényesíthető.A támogatás mértéke (a támogatási intenzitás) a kisvállalkozásoknál legfeljebb 15%.A 2008. augusztus 29-től hatályos 800/2008/EK általános csoportmentességi rendelet lépett a70/2001/EK csoportmentességi rendelet helyébe. Az adórendszer keretében (a bevallásbenyújtásának 2011. évi napjával) igénybe vehető kedvezmények tekintetében az általánoscsoportmentességi rendelet tekintendő irányadónak. A közvetlen támogatások igénybe vételeesetén, az odaítélés napja dönti el, hogy a 800/2008/EK általános csoportmentességi rendeletvagy a 70/2001/EK csoportmentességi rendelet szabályai alkalmazandók.A közvetlen támogatás támogatástartalmát az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdéseszerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképrőlszóló 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet, illetve a támogatás alapjául szolgáló jogszabályalapján kell meghatározni.A kis- és közepes vállalkozásokról szó EK rendelet esetében is igaz, hogy az adórendszerenbelül érvényesített állami támogatás mellett adórendszeren kívüli támogatás is nyújtható amaximális támogatási intenzitás mellett.A rendelet alkalmazásában beruházás alatt azt a tárgyi eszközökbe és az immateriális javakbatörténő következő beruházást kell érteni.Olyan fizikai tárgyi eszközökbe történő beruházás, amely• egy új létesítmény létrehozásával,• egy meglévő létesítmény bővítésével, vagy• egy meglévő létesítmény termékének vagy termelési folyamatának az alapvetőmegváltozását előidéző tevékenységgel függ össze. (Ez utóbbi esetébenkülönösképpen az ésszerűsítés, diverzifikálás vagy korszerűsítés útján történik aváltoztatás.)Amennyiben a tárgyi eszközbe történő beruházás olyan létesítmény átvételének formájábantörténik, amely már bezárt vagy bezárt volna, ha nem vásárolják meg, akkor azt is tárgyiberuházásnak kell tekinteni.Az immateriális javakba történő beruházás körébe tarozik:• a technológiaátadásba történő beruházás,• a szabadalmi jogok, licencek, know-how vagy• nem szabadalmaztatott műszaki ismeretek316 A Bizottság 70/2001 /EK-rendelete, 800/2008/EK-rendelete

305vásárlása.Az elszámolható költségek körébe tartoznak:• az ingatlanok (telek, épület),• a gépek, berendezések, felszerelések,• a szállítási ágazatban a vasúti járművek,• a technológia-beszerzés költségei (az immateriális javak beruházása esetén).18.3 A MEZŐGAZDASÁGI KIS- ÉS KÖZEPES VÁLLALKOZÁSOK TÁMOGATÁSA 317A mezőgazdasági kis- és közepes vállalkozások támogatásáról szóló rendelet szerint amezőgazdasági termékek elsődleges előállításával foglalkozó kis- és közepes vállalkozásokvehetnek igénybe támogatást beruházásaikhoz.A támogatás három adóévben (gördülő számítás) legfeljebb 400 000 euró lehet, és atámogatási intenzitás nem haladhatja meg a 40% mértéket.Ebből a szempontból a beruházásnak különösen a következő célok valamelyikét kellszolgálnia:• a termelési költségek csökkentését,• az előállítás javulását vagy átcsoportosítását,• a minőség javítását, a természeti környezet megóvását és minőségének javítását vagy• az állatjólét színvonalának javítását.Az elszámolható költségek közé a következők tartoznak:• az ingatlanok építése, megszerzése vagy fejlesztése,• a gépek, berendezések – ideértve a számítógépes szoftvereket is – vásárlása vagylízingelése az adott eszköz piaci értékének erejéig,• az olyan – nem építkezési célra szánt – föld vásárlása, amely a beruházás elszámolhatóköltségének legfeljebb 10%-ába kerül.A rendelet meghatározza, mely célok nem kaphatnak támogatást. Így például a nem bővítéstszolgáló beruházások, azaz a szinten tartást céljából történő beruházások nem kaphatnaktámogatást.A rendelet biztosítja, hogy az adórendszeren belül érvényesített állami támogatás mellett – amaximális támogatási intenzitás keretein belül – adórendszeren kívüli támogatás is nyújtható.A támogatások megszerzésének időpontja:- adórendszeren kívüli (közvetlen) támogatás esetén: a támogatás igénybevételi jogának akedvezményezettre ruházásának időpontja, azaz a támogatásról szóló döntést tartalmazóokirat kelte (a támogatás megítélése).– az adórendszeren belüli támogatások esetén: az adóbevallás benyújtásának a napját kell ade minimis támogatás megszerzési időpontjának tekinteni.A forintban megállapított támogatástartalom átszámítása euróra:– az adórendszeren kívüli (közvetlen) támogatás esetén: a forintérték az adott támogatásmegítélése adóévében érvényes referencia rátával számított jelenértéken meghatározott317 A Bizottság 1857/2006/EK-rendelete

306összeg, amelyet a támogatási kérelem benyújtásának napját megelőző hónap utolsó napjánérvényes, a Magyar Nemzeti Bank által jegyzett devizaárfolyamon kell euróra átszámítani,- az adórendszeren belüli támogatások esetén: az euróra történő átszámítás alapja azadóbevallással érintett üzleti év utolsó napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által jegyzettdevizaárfolyam.A 1053-13-08-01 – 08-03-as lapok kitöltéseMinden lapon, az oszlopok megnevezése sorban az adott lapon figyelembe vehetőadórendszeren belüli (szja-törvény) jogcímet találja.Egy dátumhoz több adat is tartozhat, azaz egy sorban több oszlop adata is kitöltött lehet,kivéve a „j”-„k” oszlopok, mert ha ezek kitöltöttek, úgy a „d”-„e”, „f”-„g” és a „h”-„i”oszlopok üresen maradnak. Az egyes sorok kitöltésénél meghatározó az igénybevétel napjaszerinti tételes időrendi felsorolás. Így az egy bevallási naphoz tartozó valamennyi szja - tv.szerinti kedvezmény [a „d”-„i” oszlopok] egy sorban jelölendő.„a” oszlop:Valamennyi, 2010. évben igénybe vett támogatás időpontját fel kell tüntetni. Az igénybevételnapjaként az szja-törvény szerinti kedvezményeknél az adóbevallás benyújtásának a napját,míg a közvetlen, adórendszeren kívüli támogatások esetében a támogatásról szóló döntésttartalmazó okirat keltét (a támogatás megítélését) kell figyelembe venni.Ezt a táblát tehát abban az esetben kell kitöltenie, ha 2010. évben érvényesít támogatás(oka)t.Tekintettel a gördülő módszer alkalmazására, a 2008. évi (0853-13-08-01) és/vagy a 2009. évibevallása (0953-13-08-01) adatait vegye figyelembe a 2010. évben érvényesíthető támogatásösszegének kiszámításánál!Az adórendszeren kívüli, valamint az adórendszer keretében igénybe vett támogatásokösszege egy sorban (egymás mellett) nem szerepeltethető, kivéve azt a véletlenszerű esetet, haa kettő igénybevételének a napja egybeesik, azaz a bevallás benyújtásának a napján kap azadózó adórendszeren kívüli támogatást is.„b” és „c” oszlopok:A 2010. évben kapott, közvetlen, adórendszeren kívüli támogatások – a jelen bevallásbenyújtásának napjáig megítélt, igénybe vett, és a 2008. és/vagy 2009. évről benyújtottbevallásban nem szereplő – összegeit egyenként, a támogatás igénybevételének időpontjaszerint, külön-külön sorokban a „c” oszlopban forintban, és euróban a „b” oszlopban kellszerepeltetni.„d” és „e” oszlopok:Az oszlop-párban (euró/Ft) az szja-törvény szerinti, 2010. évi vállalkozói bevételtcsökkentő tételek együttes összegének támogatástartalmát kell szerepeltetni.A vállalkozói bevételt csökkentő kedvezmények alapján a csekély összegű (de minimis)támogatás adóévi összegét - ha nem választja 2010. első félévére vonatkozóan az szja-törvény49/B. § (10) bekezdése szerinti sávos adószámítást - az adóévben érvényesített összeskedvezmény az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti időszakának és azegyéni vállalkozói tevékenység 2010. június 30-a utáni időszakának naptári napjai szerinttörténő arányos megosztásával –a) az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti időszakára jutó összeg 19%-a,

307b) az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. június 30-a utáni időszakára jutó összegből a250 millió forintot meg nem haladó rész 10 %-a, az azt meghaladó rész 19 %-a.Ha 2010. adóév első félévére vonatkozóan alkalmazza az szja-törvény 49/B. § (10) bekezdéseszerinte sávos adófizetést, a vállalkozói bevételt csökkentő kedvezmények alapján a csekélyösszegű (de minimis) támogatás adóévi összegét – az adóévben érvényesített összeskedvezmény az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti időszakának és azegyéni vállalkozói tevékenység 2010. június 30-a utáni időszakának naptári napjai szerinttörténő arányos megosztásával –a) az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti időszakára jutó összegből az 50millió forintotb) az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. június 30-a utáni időszakára jutó összegből a250 millió forintotmeg nem haladó rész után 10 %, az azt meghaladó rész után 19 % adómértékkel kellmeghatározni.Az „e” oszlopban forintban, a „d” oszlopban az előzőekben leírtak szerint kiszámított azeuróban meghatározott összeget kell feltüntetni.Ne felejtse el, az igénybevétel napjaként mindig a bevallás benyújtásának a napját kellmegjelölni az „a” oszlopban.„f” és „g” oszlopok:Az szja-törvény szerinti kisvállalkozások adókedvezményének összege oszlop-párban, azadott lapnak megfelelően, (euró/forint) az az adózó tüntessen fel adatot, aki az Szja - törvény13. számú melléklete szerint a 2010. adóévről benyújtott bevallásban (amennyiben aszerződést 2003. december 31. után kötötték) igénybe vette a támogatásnak minősülő kis ésközepes vállalkozások adókedvezményét. Az adókedvezmény(ek) összegét a „g” oszlopbanforintban, és az euróban meghatározott összegét az „f” oszlopban kell szerepeltetni.„h” és „i” oszlopok:Az szja-törvény 11. számú mellékletének II/2. (a 08-01-es lapon a pa, 08-02-es lapon pb, a08-03-as lapon a p) pontja szerinti összeg megnevezésű oszlop-párban (euró/Ft) kellszerepeltetetni a hivatkozott törvényhely alapján, a 2010. adóévről benyújtott bevallásban azúj tárgyi eszköznek a beszerzése adóévében 100%-os értékcsökkenésként figyelembe vettbekerülési érték 1%-át, illetve jármű esetén 3%-át. Ennek összegét az i) oszlopban forintban,és euróban a „h” oszlopban kell megadni. A meghatározott támogatástartalmat, ha az szjatörvény11. sz. mellékletének II/2. a) pontja szerint de minimisként veszik számba a 08-01-eslapot töltse ki. Akik e jogcímen a kedvezményt a kis és közepes vállalkozások támogatásárólszóló egyezményben foglaltakkal összhangban veszik figyelembe, a 08-02-es lapon, akik amezőgazdasági kis és közepes vállalkozások támogatásáról szóló egyezménybenfoglaltakkal összhangban veszik figyelembe a 08-03-as lapon töltsék ki ezt az oszloppárt.„j” és „k” oszlopok:Az szja-törvény 49/B. § (10) bekezdése szerinti összeg megnevezésű oszlop-párbanszerepeltesse – a 2010. adóévről benyújtott bevallásban a 2010. adóév első félévérevonatkozóan 10/19%-os adófizetés választása esetén – a kedvezményes kulcs (a vállalkozóiadóalapból 50 millió Ft-ig a 10%-os adókulcs) alkalmazása következtében kieső 9 százalékadó összegét (amely legfeljebb 3 millió Ft lehet). Mielőtt kitöltené ezt az oszlopot, feltétlenülolvassa el az útmutató 11. pontjánál leírtakat!

308Fontos! Ha az szja-törvény 49/B. § (10) bekezdése alapján élni kíván a kedvezménnyel, úgyfigyeljen arra, hogy a kisvállalkozások adókedvezményét 318 nem érvényesítheti!19. A KIEGÉSZÍTŐ TEVÉKENYSÉGET FOLYTATÓNAK MINŐSÜLŐ EGYÉNIVÁLLALKOZÓT TERHELŐ JÁRULÉKKiegészítő tevékenységet folytatónak minősül az az egyéni vállalkozó, aki a vállalkozóitevékenységét saját jogú nyugdíjasként 319 folytatja, továbbá az az özvegyi nyugdíjbanrészesülő személy, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó 2010. január 1-jétől havi 4 950 forint(napi 165 forint) összegű egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett.Az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség fennállását nem befolyásolja,hogy a vállalkozónak van-e vállalkozói kivétje, illetve átalányadózóként elért bevétele.Az egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége:– az egyéni vállalkozói nyilvántartásba való bejegyzés napjától az egyéni vállalkozóinyilvántartásból való törlés napjáig,− ügyvéd, egyéni szabadalmi ügyvivő esetében a kamarai tagság kezdete napjától annakmegszűnése napjáig, európai közösségi jogász esetében a nyilvántartásba vétele napjátólannak törlése napjáig,− közjegyző, önálló bírósági végrehajtó esetén e szolgálat kezdete napjától annakmegszűnése napjáig tart 320 .A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó nem köteles egészségügyi szolgáltatásijárulékot fizetni azon időtartamra, amely alatt keresőképtelen, gyermekgondozási segélybenrészesül, fogvatartott, vagy – ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, közjegyzőként – kamaraitagságát szünetelteti, egyéni vállalkozói tevékenysége szünetel 321 .Az egyéni vállalkozót az egészségügyi szolgáltatási járulék mellett a 9,5%-os nyugdíjjárulékmegfizetésének kötelezettsége is terheli. A szünetelés időtartama alatt nem kötelesnyugdíjjárulék fizetésére.A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó magán-nyugdíjpénztári tagsága eseténtagdíjat nem, csak 9,5% nyugdíjjárulékot fizet 322 . A nyugdíjjárulék alapja a vállalkozói kivét,illetve az átalányban megállapított jövedelem összege.A kiegészítő tevékenységet folytató - nem eva alany - egyéni vállalkozó az egészségügyiszolgáltatási járulékot és a nyugdíjjárulékot negyedévente, a negyedévet követő hó 12. napjáigfizeti meg 323 .A saját jogú nyugellátásban részesülő személy nyugellátását kérelemre minden, 2006.december 31-ét követően saját jogú nyugdíjas egyéni vállalkozóként kiegészítő tevékenysége365 napja után, az általa ezen időszakban fizetendő nyugdíjjárulék alapja havi átlagosösszegének 0,5 százalékával meg kell emelni 324 . A 1053-as bevallás 14-es lapján a318 Szja-tv. 13. sz. melléklet319 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és magánynyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről (Tbj)4. § f) pont320 Tbj. 37. § (3) bekezdés, Tbj. 10. § (1) bekezdés321 Tbj. 37/A. §322 Tbj. 19. § (2) bekezdés b) pontja323 Art. 2. sz. melléklet I. Határidők 5. C) b) pont324 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról (Tny.) 22/A. § (1) bekezdés

309nyugdíjjárulék kötelezettség havi bontásban történő bevallása kizárólag az esetlegesnyugdíjemeléshez szükséges adatszolgáltatás érdekében történik.A 1053-14-es lap kitöltése 325555. sor: Az egészségügyi szolgáltatási járulék összegeEbben a sorban az egészségügyi szolgáltatási járulék összegét (2010. évben havi 4 950 forint,napi 165 forint) 326 kell szerepeltetni.Számlaszám: 10032000-06056229 NAV Egészségbiztosítási Alapot megillető bevételekbeszedési számla556. sor: A nyugdíjjárulék alapjaA nyugdíjjárulék alapja az e tevékenységből származó vállalkozói kivét, átalányadózó eseténaz átalányban megállapított jövedelem 327 .557. sor: A nyugdíjjárulék összege (9,5%)Ebben a sorban a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak a járulékalapotképező jövedelme után fizetendő 9,5%-os mértékű nyugdíjjárulékot kell feltüntetnie. Anyugdíjjárulékot a járulékalapul szolgáló jövedelem, legfeljebb azonban a járulékfizetési felsőhatár összege után kell megfizetni. 328Számlaszám: 10032000-06056236 Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető bevételek számla558. sor: A kiegészítő tevékenység folytatásának kezdő időpontjaE sor „b” oszlopában tüntesse fel a kiegészítő tevékenységének kezdő időpontját akkor, ha2010-ben év közben változott a Tbj. 4. § b) pontja szerinti (egyéni vállalkozói) jogállása.AZ SZJA TV. 49/B. § (8) BEKEZDÉS BA) PONTJA SZERINTI BEVALLÁSTKIEGÉSZÍTŐ NYILATKOZATA 1053-15-os lap kitöltéseEzt a Nyilatkozatot köteles a bevallásához mellékelni az egyéni vállalkozó abban az esetben,ha az Szja tv. 49/B. § (8) bekezdésében foglaltak alapján jövedelem-(nyereség)-minimumotkellett számítania, de az Art. 91/A. § (1) bekezdése alapján nem a jövedelem-(nyereség)-minimumot választotta a vállalkozói személyi jövedelemadó alapjának. Ebben az esetben a1053-13-01-es lapon a 409. sorban a 6-os kód választásával ezt a szándékát jelölte.A Nyilatkozat 1-27. sorainak megfelelő adattartalom az egyéni vállalkozó 2010. évével,illetőleg a 2008. és 2009. adóéveivel összefüggésben töltendő ki.Az adatokat az egyéni vállalkozó adott adóévi nyilvántartásai felhasználásával kell kitölteni,ugyanakkor fontos, hogy az adatok ezer Ft-ra kerekítve szerepelnek a Nyilatkozatban.Az 1. sor kitöltésekor, ha a feltett kérdésre a válasz igen, úgy „1”-est, ha a válasz nem, úgy„2”-est kell az arra szolgáló négyzetbe beírni.325 Tbj. 19. § (2), (4) bekezdések; 37. § (1) bekezdés326 Tbj. 19. § (4) bekezdés327 Tbj. 37. § (1) bekezdés328 Tbj. 24. § (2) bekezdés

310Figyelem! A nyilatkozat minden rovatát ki kell tölteni! Amennyiben az érték nulla, akkor a„0”-át is be kell írni.A Nyilatkozatot az általános részben leírtak szerint, alá kell írnia.Melléklet az egyéni vállalkozók 1053-as bevallási útmutatójáhozA leírási kulcsok jegyzéke és alkalmazásuk szabályai 329a) ÉpületekAz épület jellege Évi leírási kulcs %Hosszú élettartamú szerkezetből 2,0Közepes élettartamú szerkezetből 3,0Rövid élettartamú szerkezetből 6,0A felsorolt csoportokon belül az épületek műszaki ismérvek szerinti besorolása:Csoport megnevezéseHosszú élettartamúszerkezetKözepes élettartamúszerkezetRövid élettartamúszerkezetFelmenő (függőleges)teherhordó szerkezetBeton-és vasbeton, égetetttégla-, kő-, kohósalak ésacélszerkezetKönnyűacél és egyébfémszerkezet, gázszilikátszerkezet, bauxitbetonszerkezet, tufa- és salakblokkszerkezet, fűrészeltfaszerkezet, vályogfalszigetelt alapokonSzerfás ésdeszkaszerkezet,vályogvert faszerkezet,ideiglenes téglafalazatKitöltő (nem teherhordó)szerkezetTégla, blokk, panel, öntöttfalazat, fémlemez,üvegbeton és profilüvegAzbeszt, műanyag ésegyéb függőfalDeszkafal, lemezkeretbesajtolt lapfal*(közbenső és tetőfödém, illetve egyesített teherhordó térelhatároló tetőszerkezet)Vízszintes teherhordószerkezet*Előregyártott és monolitvasbeton acéltartók közöttikitöltő elem, valamintboltozott födémFagerendás (borított éssűrűgerendás), mátraifödém, könnyű acélfödém,ill. egyesített acéltetőszerkezet könnyűkitöltő elemekkelSzerfás tapasztott és egyébegyszerű falfödémAz épület jellegét a három ismérv közül a rövidebb élettartamot jelentő alapján kellmeghatározni.Az épületgépészet körébe tartozó gépek és berendezések értékcsökkenését az épülettőlelkülönülve is el lehet számolni.Az épületbe beépített technológiai gépek és berendezések, az ezeket kiszolgáló vezetékekleírását az épülettől függetlenül, a gépeknél, illetve vezetékeknél megadott leírási kulcsokalapján kell megállapítani.b) ÉpítményekÉpítménycsoportok Évi leírási kulcs %Ipari építmények 2,0Mezőgazdasági építmények 3,0ebből: önálló támrendszer 15,0Melioráció 10,0Mezőgazdasági tevékenységet végző egyéni329 Szja-törvény 11. sz. melléklet II/3. pont

311vállalkozónál a bekötő és üzemi út 5,0Közforgalmi vasutak és kiegészítő építményei,ideértve az iparvágányokat is 4,0Egyéb vasúti építmények (elővárosi vasutak,közúti villamosvasutak, metróvasúti pálya stb.) 7,0Vízi építmények 2,0Hidak 4,0Elektromos vezetékek, ideértve a távközlésihálózat vezetékeit is 8,0Kőolaj- és földgázvezetékek, gázvezetékek 6,0Gőz-, forró víz- és termálvízvezeték,földgáz távvezeték, termálkút 10,0Közúti villamosvasúti és trolibusz munkavezetékek 25,0Egyéb, minden más vezeték 3,0Alagutak és földalatti építmények(a bányászati építmények kivételével) 1,0Idegen (bérelt) ingatlanon végzett beruházás 6,0Hulladéktároló 20,0Kizárólag film- és videogyártást szolgáló építmény 15,0Minden egyéb építmény(kivéve a hulladékhasznosító létesítményt) 2,0Hulladékhasznosító létesítmény 15,0Hulladéktároló: a hulladékgazdálkodásról szóló törvény előírásának megfelelő tárolásra,ártalmatlanításra szolgáló épület, építmény; a hulladéktároló létesítése miatt igénybe vettföldterületre értékcsökkenési leírást a hulladéktárolóval azonos leírási kulccsal kell számolni.Hulladékhasznosító létesítmény: a hulladékgazdálkodásról szóló törvény előírásánakmegfelelő hasznosítás céljára szolgáló épület, építmény, ide nem értve a földterületet.Melioráció: szántó, kert, gyümölcsös, szőlő, gyep és erdőművelési ágú, nem belterületenvégrehajtott, a termőföld mezőgazdasági célú hasznosítását szolgáló, vízháztartás-szabályozóépítmény; talajjavítás legalább 6 éves tartamhatással, valamint a területrendezés építménye.c) ÜltetvényekÜltetvénycsoportokÉvi leírási kulcs%Alma, körte, birs, naspolya, cseresznye, meggy,szilva, szőlő, szőlőanyatelep, mandula, mogyoró 6,0Őszibarack, kajszi, köszméte, ribiszke, komló,gyümölcsanyatelep, fűztelep 10,0Spárga, málna, szeder 15,0Dió, gesztenye 4,0Egyéb ültetvény 5,0d) Gépek, berendezések, felszerelések, járművekda) 33 százalékos kulcs alá tartozó tárgyi eszközök:– a HR 8456-8465, 8479 vtsz.-okból a programvezérlésű, számvezérlésű gépek,berendezések;– a HR 8471, 8530, 8537 vtsz.-okból az irányítástechnikai és általános rendeltetésűszámítástechnikai gépek, berendezések;

312– a HR 84. és 85. árucsoportból az ipari robotok;– a HR 9012, 9014-9017, 9024-9032 vtsz.-okból az átviteltechnikai, az iparikülönleges vizsgálóműszerek és a komplex elven működő különleges mérő ésvizsgáló berendezések;– a HR 8469, 8470, 8472, 9009 vtsz.-ok, valamint a HR 8443 5100 00 vtsz.-alszám;– a HR 8419 11 00 00, 8541 40 90 00 vtsz.-alszámok;– a HR 8402, 8403, 8416, 8417 vtsz.-okból a fluidágyas szénportüzelésűberendezések, valamint a mezőgazdasági és erdőgazdasági nedvesmelléktermékek elégetésével üzemelő hőfejlesztő berendezések;– a HR 8417 80 10 00 vtsz.-alszám, valamint a 8514 vtsz.-ból ahulladékmegsemmisítő, -feldolgozó, -hatástalanító és -hasznosító berendezések;– a HR 8421 21 vtsz.-alszámok;– a HR 8419, 8421 vtsz.-okból a szennyező anyag leválasztását, szűrését szolgálóberendezések;– a HR 8421 31 és a 8421 39 vtsz.-alszámok;– a HR 8419 20 00 00 vtsz.-alszám, továbbá a HR 9018-9022 vtsz.-okból az orvosigyógyászati laboratóriumi eszközök.db) 20 %-os kulcs alá tartozó tárgyi eszközök:– a HR 8701 vtsz-ból a járművek, valamint a HR 8702-8705, valamint a HR 8710, 8711vtsz-ok.dc) 14,5 %-os kulcs alá tartozó tárgyi eszközök:– Minden egyéb – a da)-db) pontban fel nem sorolt – tárgyi eszköz.e) Kortárs képzőművészeti alkotásokA kortárs képzőművészeti alkotást 5 év vagy ennél hosszabb idő alatt lehet leírni.Értékcsökkenési leírást az üzembe helyezés napjától a kiselejtezés vagy elidegenítés(apportálás stb.) napjáig lehet elszámolni. Abban az esetben, ha az üzembe helyezés vagy azelidegenítés az adóévben évközben valósult meg, akkor az értékcsökkenési leírás összegétnapi időarányosítással kell kiszámolni. Az üzembe helyezés napja a tárgyi eszközrendeltetésszerű használatba vételének napja. Ezt az időpontot a beruházási és felújításiköltség nyilvántartásban, illetve a tárgyi eszközök nyilvántartásában is fel kell jegyezni.Az alábbiakban felsorolt tárgyi eszközök értékcsökkenési leírásának meghatározásaérdekében az eszközök beruházási költségét azokra az évekre kell felosztani, amelyekben aztvállalkozói tevékenységéhez várhatóan használni fogja:– koncesszió keretében megvalósult tárgyi eszköz;– az ipari park közműnek minősülő (út, víz- és csatornaellátás, energiaellátás, távközlés céljátszolgáló) tárgyi eszköze;– tenyészállat;– a kizárólag alapkutatáshoz, alkalmazott kutatáshoz, vagy kísérleti fejlesztéshez használttárgyi eszköz;– a közúti személyszállításhoz használt autóbusz.Az előzőekben felsorolt tárgyi eszközök esetében az elszámolási időszakot és azértékcsökkenési leírásként évenként elszámolható összeget (vagy meghatározásánakmódszerét) az eszköz használatbavétele időpontjában kell meghatározni és az egyedirészletező nyilvántartásban rögzíteni.Ültetvények esetében az üzembe helyezés napja az a nap, amikor az ültetvény termőre fordul.

313Ültetvénynek az olyan építmény minősül, amelynek eredményeként a telepített növényeklegalább egy évnél hosszabb ideig talajhoz, helyhez kötötten a termesztés alapját képezik ésegybefüggő területük eléri vagy meghaladja– szőlőültetvény esetén az 500 m2-t;– gyümölcsös ültetvény esetében az 500 m2-t, ha a gyümölcsbokor málna, egres, ribiszke,rikő, szeder, bodza;– 1500 m2-t, ha a gyümölcsfa alma, körte, birs, őszibarack, kajszibarack, meggy, cseresznye,szilva, dió, gesztenye, mandula, mogyoró.Értékcsökkenési leírás alá vonható a tenyészállatok beszerzésére fordított kiadás is.A tenyészállatok körébe tartoznak azok az álltatok, amelyek a tenyésztés, a tartás soránleválasztható terméket (szaporulatot, más leválasztható terméket) termelnek, és ezen termékekértékesítése, vagy az egyéb (igateljesítmény, őrzési feladat, lovagoltatás) hasznosításbiztosítja a tartási költségek megtérülését, függetlenül attól, hogy azok meddig szolgálják avállalkozási (őstermelői) tevékenységet.A tenyészállat fogalmának meghatározásánál azonos módon kell eljárni az egyedimegjelölésű tenyészállat és a tenyész állomány esetén. (Nem egyedi megjelölésű pl. egytenyésztésbe nem állított tojástermelő baromfiállomány.)Az üzembe helyezés napja tenyészállatok esetében nőivarú állatnál az a nap, amikor az elsőszaporulata megszületett, hímivarúnál az első termékenyítés, vagy az első spermalevételnapja. A csak a termékéért tartott állatoknál az üzembe helyezés napja a terméknyerésidőpontjának kezdő napja (pl. a tojástermelés első napja).A tenyészállat beszerzési ára, valamint a tenyészállattal kapcsolatosan a tenyésztésbe állításigfelmerült anyagkiadás és a mások által végzett munka igazolt összege tekintetébenválaszthatja azt is, hogy azt a felmerülés évében költségként számolja el.A számlaadásra nem kötelezett (kompenzációs felárat választó) mezőgazdasági őstermelőtőltörténő tenyészállat vagy tenyészállat alapanyag vásárlása esetén az adásvételi szerződés,vagy a megállapodás az, amely bizonylatként ismerhető el. (Ilyen esetben a vásárlásrafordított összeg hitelt érdemlő bizonyítása az eladó mezőgazdasági őstermelői igazolványábanlévő értékesítési betétlap bejegyzése alapján is elismerhető.)A tenyészállat bekerülési értéke mezőgazdasági őstermelő esetében akkor szolgálhat azértékcsökkenési leírás alapjául, ha az állat a Szja tv. 6. számú mellékletének II/A. pontjábanfelsorolt állatok körébe tartozik.Az értékcsökkenési leírás összegének megállapításához a tárgyi eszközökről nyilvántartástkell vezetni az Szja-tv. 5. számú mellékletében megjelölt adattartalommal.Az értékcsökkenési leírás alapja a beruházási költség az üzembe helyezésig felmerültkiadások nyilvántartásba vétele alapján.Beruházási költségnek a tárgyi eszköz üzembe helyezése érdekében, az üzembe helyezésnapjáig felmerült, költségként elismert és igazolt, a beruházási és felújítási költségnyilvántartásbanfeltüntetett kiadás minősül. Ezen belül beruházási költségnek a tárgyieszközök esetében a beszerzési árat, saját előállítás esetén pedig az anyagköltséget és a másokáltal végzett munka számlával (számlákkal) igazolt összegét kell tekinteni. Épület, építménybeszerzési árának a szerződésben megjelölt összeg számít.A bányaművelésre, a hulladéktárolásra igénybe vett földterület, telek és a meliorációkivételével nem számolható el értékcsökkenési leírás a földterület, a telek, a telkesítés, azerdő, a képzőművészeti alkotás (kortárs képzőművészeti alkotás kivételével) beszerzésiára/előállítási költsége után.

314Amennyiben a tárgyi eszközhöz telek is tartozik, akkor a telek beszerzési költségét el kellkülöníteni.A tárgyi eszköz beszerzéséhez egyedileg kapcsolódó járulékos kiadás (szállítási, alapozási,szerelési, üzembe helyezési, valamint a beszerzéssel összefüggő közvetítői kiadások, abizományi díj, a vám, az illeték, az adók – az áfa kivételével –, a hitel igénybevételévelkapcsolatos kiadások, az üzembe helyezés napjáig felmerült kamat, biztosítás díja stb.) abeszerzési ár részét képezi. A felújítási költség akkor képezi az értékcsökkenési leírás alapját,ha azt nem számolta el egy összegben tárgyévi költségként. Ez utóbbi esetben azértékcsökkenési leírás módosított alapját és a módosítás időpontját a tárgyi eszköznyilvántartásbanis fel kell jegyezni.Az értékcsökkenési leírás alapjának számbavétele során a vonatkozó számlában (okmányban)szereplő és levonható áfa összegét figyelmen kívül kell hagyni. A le nem vonható áfa azértékcsökkenési leírás alapjába beszámít.Évközi beszerzés, elidegenítés esetén az értékcsökkenési leírás időarányosan számolható el.Példa:2010. május 11-én üzembe helyezett jármű beszerzési ára 3 500 000 Ft volt.– a jármű esetében az éves leírási kulcs (20 %) alkalmazásával a teljes adóévre elszámolhatóösszeg: 3 500 000 x 0,20 = 700 000 Ft– az időarányos elszámolás miatt figyelembe vehető napok száma (2010. május 11. – 2010.december 31. között) 235 nap– költségként figyelembe vehető: (700 000 x 235): 365 = 450 685 Ft.Ha a tárgyi eszköz értékcsökkenési leírásának elszámolását már 1997. év előtt kezdte meg,akkor annak elszámolását a megkezdett módszerrel folytatni kell a teljes elszámolásig.A 200 000 Ft egyedi beszerzési, előállítási értéket meg nem haladó, valamint a 33%-os normaalá besorolt tárgyi eszközök esetében választható, hogy a leírási évek száma két adóév és aleírás mértéke 50-50%. Ezen tárgyi eszközök évközi üzembe helyezése esetén azidőarányosítást nem kell alkalmazni.Ha 2010. március 7-én történt az üzembe helyezés és a tárgyi eszköz beszerzési ára175 000 Ft, akkor 2010-ben és 2010-ben értékcsökkenési leírás címén, (175 000 x 0,5)=87 500 Ft/év vehető figyelembe.A HR 8471 vtsz. alá tartozó általános rendeltetésű számítástechnikai gépre, berendezésre, a 33vagy a 14,5 %-os norma alá besorolt és korábban még használatba nem vett tárgyieszközökre, a szellemi termékre, valamint a kísérleti fejlesztés aktivált értékére – értékhatártólfüggetlenül – 50 %- értékcsökkenési leírás érvényesíthető. Évközi üzembe helyezés esetén azidőarányosítást ebben az esetben is alkalmazni kell.A kizárólag film- és videogyártást szolgáló gépek és berendezések esetében szintén 50 %-értékcsökkenési leírás érvényesíthető.A tárgyi eszköz bővítésével, rendeltetésének megváltoztatásával, átalakításával, az élettartamnövelésével kapcsolatban felmerült kiadás, továbbá az elhasználódott tárgyi eszköz eredetiállaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló, felújítással kapcsolatosan felmerültkiadás (felújítási költség) a felmerülés évében költségként elszámolható, de választható azértékcsökkenési leírás alapjának növelése is.Az egyéni vállalkozó az 1998. december 31-ig üzembe helyezett tárgyi eszközeire

315vonatkozóan változatlanul alkalmazhatja a 11. számú melléklet 1998. december 31.napján hatályos rendelkezéseiben meghatározott leírási kulcsokat.Tárgyi eszközök 1996. december 31-ét követően részletfizetéssel (ideértve az 1996.december 31-ét követően kötött lízingszerződést is) történő vásárlása esetén (ha a szerződésszerint az utolsó részlet törlesztésével, vagy azt követően egy meghatározott időtartamonbelül tulajdonossá válik) a beszerzési ár egészére alkalmazható az értékcsökkenési leírás,függetlenül a vételár kiegyenlítésének módjától. A részletfizetéshez kapcsolódó kamat azüzembe helyezés időpontjától nem része a beszerzési árnak, a kifizetés évében költségkéntelszámolható.Bérelt ingatlanon végzett felújítás, átalakítás költségét annak felmerülése évében lehetelszámolni a költségek között, a bekerülési érték nagyságától függetlenül. A bérelt ingatlanonvégzett beruházást akkor lehet értékcsökkentési leírás alá vonni, ha a beruházás a bérlőtulajdonába is kerül.A 2009. február 01-jétől hatályos rendelkezések szerint kizárólag üzleti célt szolgálószemélygépkocsinak a személygépkocsi-bérbeadó, vagy személyszállító tevékenységetfolytató egyéni vállalkozónál a tevékenység tárgyát, illetve eszközét képező személygépkocsiminősül, amennyiben azt a vállalkozó más célra nem használja és üzleti nyilvántartása eztegyértelműen alátámasztja. Ez azt jelenti, hogy csak e tevékenységekhez használtszemélygépkocsik beszerzési ára számolható el értékcsökkenési leírás (évi 20%) keretében.Minden más esetben a használatbavétel évében csak egy ízben - a személygépkocsi értékealapján - az éves bevétel 1 %-a, de legfeljebb egy személygépkocsi beszerzési árának 10 %-avehető figyelembe átalányamortizáció 330 címén.Kortárs képzőművészeti alkotásnak – a költségként való elszámolása szempontjából – aztaz alkotást lehet tekinteni, amelynek alkotója a vásárlás évének első naptári napján élt. Akortárs művészeti alkotást 5 év vagy annál hosszabb idő alatt lehet leírni.A tárgyi eszköz üzembe helyezésének időpontjában elszámolt értékcsökkenési leírásnak kelltekinteni az értékcsökkenési leírás alá vonható tárgyi eszköz nem ingyenes megszerzése vagyelőállítása érdekében teljesített beruházási kiadásnak megfelelően a fejlesztési tartaléknyilvántartásbólkivezetett összeget.PéldatárAz adójóváírás számítása, a 1053-B lap 32. sora1. Kiss József 2010-ben egyéni vállalkozó volt egész évben. A vállalkozói kivét és az arratekintettel megállapított adóalap-kiegészítés együttes összege 3 192 000 Ft, a vállalkozóiosztalékalap pedig 300 000 Ft volt. Június 23-tól július 4-ig beteg volt. Erre az időre az adóalapkiegészítéssel növelt táppénz összege 95 000 Ft. Más jövedelme nem volt.A táppénz bérjövedelemnek minősül, és az összes bevallás alá eső jövedelme (28. sor) 3 587000 Ft, azaz a 3 188 000 Ft-ot meghaladja ugyan, de a táppénz után az adójóváírástcsökkentett összegben érvényesítheti. A jogosultsági hónapok száma 2, mivel két hónapraillette meg a bérjövedelemnek minősülő táppénz. A számított adóból levonható összeg a95 000 Ft 17%-a, vagyis 16 150 Ft lenne, mivel a bér 17%-a nem éri el a 2 hónapra levonhatólegfeljebb (2 x 15 100=) 30 200 Ft-ot. A jogosultsági határt (3 188 000 Ft-ot) a 28. sor330 Szja- tv. 11. sz. melléklet III. 5. pont

316jövedelme (95 000+3 192 000+300 000=3 587 000) meghaladja, így a 3 587 000 és a 3188 000 Ft különbözete (399 000 Ft) 12%-ával (47 880 Ft-tal) csökkentenie kell azadójóváírás összegét. Ez azonban az jelenti, hogy adójóváírást adózó nem érvényesíthet.Példák az egészségügyi hozzájárulás alapjának megállapítására az egyéni vállalkozóiigazolvánnyal rendelkező családi gazdálkodó esetébenAmennyiben a családi gazdálkodó egyéni vállalkozói igazolvány birtokában folytatjatevékenységét, az őstermelői tevékenysége tekintetében a mezőgazdasági őstermelőkrevonatkozó szabályok szerint kell adóznia. A százalékos egészségügyi hozzájárulás alapjánakmeghatározásakor az elszámolt bevételéből annyi összeget, amennyit egyéni vállalkozókéntjárulékalapként figyelembe vett, olyan jövedelemként kell figyelembe venni, amelyetjárulékfizetési kötelezettség terhel. Járulékalapként figyelembe vehető összeg minimumahavonta a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér összege, amely 73500 forint. 2010. január hónapra még a 2009. december hónapban érvényes 71 500 forintösszegű minimálbérrel kell számolni. A minimálbér kétszereséhez kötött járulékfizetésialsó határt (minimum járulékalap) 2010. január 01-től felváltja a tevékenységre jellemzőkereset, ami a természetes személy főtevékenységére jellemző, a piaci viszonyoknakmegfelelő díjazást, ennek megfelelően vállalkozóként eltérő összeget jelenthet.1. Az egyéni vállalkozói igazolvány csak őstermelői tevékenységet tartalmaz.A példában – bejelentés alapján – a minimálbér összegét tekintjük járulékalapnak:Az őstermelői jövedelem havi összege 40 000 forint (évi 480 000 forint), tehát nem éri el atárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér összegét. A járulékalap 2010.január hóra 71 500 forint, 2010. február 1-jétől havi 73 500 forint (évi 880 000 forint). Aszázalékos egészségügyi hozzájárulás alapja az őstermelői jövedelem, amit csökkenteni kell ajárulékalapot képező jövedelem összegével (480 000 – 880 000 forint). Százalékos mértékűegészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség nem keletkezik.Az egyéni vállalkozók nyilatkozatai, jövedelem/veszteség levezetése, a 1053-13-as lapokkitöltéseAz egyéni vállalkozó nyilatkozatai I. 1053-13-01-es lapIII. Az egyéni vállalkozó nyilatkozata az átalányadózás választásárólHa az egyéni vállalkozásból származó bevétele 2010-ben 14 500 000 forint volt és 1 millióforint egységes területalapú/földalapú támogatást kapott, akkor az átalányadó alkalmazására,választására való jogosultsága a bevételi értékhatár szempontjából megmaradt (408. sor).Az egyéni vállalkozásból származó jövedelem/veszteség kiszámításaa 1053-13-as lapok kitöltése438. sor: Tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása2010. január 10-én vásárolt és 2010. január 11-én üzembe helyezett tárgyi eszköz(berendezés) beszerzési ára 800 000 Ft volt.Adózó 2010. szeptember 30-áig az eva hatálya alá tartozott. Az értékcsökkenési leírás[(800 000 x 0,145)= 116 000 Ft] időarányos részét az evás időszakra elszámoltnak kell

317tekinteni, ennek összege (116 000 : 365 x 263)= 83 583 Ft, így a továbbiakban a részletesvagyonleltárban is kimutatott nettó értéket lehet értékcsökkenési leírás keretében elszámolni ateljes beszerzési ár (800 000 Ft) alapulvételével azzal, hogy a példabeli esetben 2010. október1. és december 31. közötti időszakra is időarányosan lehet elszámolni a leírás összegét, mely apélda szerint (116 000 : 365 x 92)= 32 417 Ft.Járművek költségelszámolásaAmennyiben az egész futásteljesítmény hivatali (üzleti) célú használatra 25 000 km volt és amunkaviszony mellett egyéni vállalkozói tevékenységet is folytató adózó munkáltatója akiküldetési rendelvény alapján és munkába járás címén 10 000 km után fizetett költségtérítést,akkor 15 000 km üzleti célból megtett út költségét számolhatja el az egyéni vállalkozásbólszármazó bevételével szemben.Ha az egyéni vállalkozó útnyilvántartás alapján a saját tulajdonában lévő személygépkocsihivatali (üzleti) célú használatára tekintettel költséget számol el, akkor cégautóadó fizetésérekötelezett.491. sor: Az átalány szerint adózó bevételPélda:– a 2010. évben a vállalkozás bevétele a területalapú támogatás nélkül 14 600 000 Ft– 2010. évben folyósított és bevételek között is figyelembevett területalapú támogatás összege(„b” oszlop adata) 800 000 Ft2010. évi bevétel összesen („c” oszlop adata) 15 400 000 FtA példabeli adózó átalányadózására való jogosultsága nem szűnik meg, esetében azátalányadózás feltételéül rendelt bevételi értékhatár a 15 400 000 Ft.Az átalány szerint megállapított jövedelem meghatározására, az adózó 40%-osköltséghányadot alkalmazhat. A jövedelem 15.400.000 Ft bevételt figyelembe véve 6.160.000Ft, melyet a 13. sor”a” oszlopában kell szerepeltetni. Továbbá ezt az összeget kell a 27%adóalap-növelő összeggel kiegészítve a 13. sor „d” oszlopába beírni, azaz 7.823.200 Ft.Nemzeti Adó- és VámhivatalÖNELLENŐRZÉS 331Ezek a lapok a 1053-as, a csökkentett adattartalmú 1053-as, a 1053E számúbevallás és a 10M29 (munkáltatói adómegállapítás) önellenőrzésénekeredményeként mutatkozó különbözet bevallására szolgálnak.Fontos! Az önellenőrzés lényege a teljes adatcsere, ezért az önellenőrzést abevallás helyes adataival kitöltve, teljes adattartalommal kell megismételni!Például a 1053-02-es lap módosulása miatt nem elegendő az önellenőrzési lap ésa 1053-02-es lap helyes adatokkal történő kitöltése, ajövedelmekre/kedvezményekre stb. vonatkozó adatokat is fel kell tüntetni abevallás megfelelő lapjain akkor is, ha abban változás nem történt.331 2003. évi XCII. törvény (Art.) 49-51. §

318A munkáltatói adómegállapítás (10M29) abban az esetbenönellenőrizhető, 332 ha a munkáltatói adómegállapításra nyilatkozatot jogszerűennem tehetett volna, vagy az adókedvezményre jogosító igazolást a késedelmesbenyújtása, vagy elmaradása miatt a munkáltató nem vette figyelembe, illetve,ha bármely ok folytán helyesbített 10M29-est kap és már nem áll az elszámolástkiállító munkáltatóval munkaviszonyban. Ezt a tényt a 16-01-es és 16-02-eslapok (O) blokkjában X-szel kell jelölnie!Önellenőrzésnek csak az az adózói javítás (helyesbítés) minősül, amelykötelezettség változást eredményez, vagyis az adóalap, a járulékalap illetveaz adó, a járulék összege változik. Ebben az esetben az önellenőrzésselérintett bevallás típusát jelölje a főlapon, az erre szolgáló helyen.Abban az esetben, ha az adózói javítás (helyesbítés) összességében nemeredményezi az adóalap, adó, járulékalap, járulék változását, azaz abevallott és később helyesbített adókötelezettség változása különbözeténekelőjelhelyes összege nulla, kérjük, az önellenőrzésre vonatkozó lapokat netöltse ki! Ez adózói javításnak, helyesbítésnek minősül, és az érintettbevallás típusát a főlapon, az erre szolgáló helyen jelölje!Önellenőrzés esetén a 16-01-es és 16-02-es lapot kell csatolni a teljesadattartalmú bevalláshoz. Ekkor a főlap (C) blokkjában, azaz, az erre szolgálóhelyre írja be az önellenőrzéssel érintett bevallás számát!Ha az önellenőrzés Önnek visszajáró összeget eredményez, úgy feltétlenültöltse ki a 1053 főlap (D) tábláját.Az önellenőrzéssel megállapított visszajáró összeget nem utaljuk kiközvetlenül, ezért kérjük a 1053-170-es lapját (átvezetési kérelmet) is töltseki. Ha nem kíván más adónemre átvezetést kérni, a 170-es lapútmutatójában leírtak szerint kitöltött sor „h” oszlopába írja be a kiutalnikért teljes összeget.Mi minősül adózói javításnak (helyesbítésnek)?Példa: A magánszemély a 2010. adóévre 1053-as bevallást nyújtott be. Abevallásban a 2 000 000 forint munkaviszonyból származó adóalapkiegészítésselszámított bérjövedelem szerepel, az 1 000 000 forint nyugdíjösszege kimaradt.A 1053-as bevallás módosulása az elvégzett adózói javítás alapján:Megnevezés Eredeti adatok Módosított adatok332 Art. 49. § (6) bekezdés

3191. sor (bérjövedelem) 2 000 000 2 000 00018. sor (nyugdíj) - 1 000 00029. sor (számított adó) 340 000 510 00032. sor (adójóváírás) 181 200 181 20033. sor (a nyugdíjra eső adó) - 170 00061. sor (2010. évi jövedelem adója) 158 800 158 80065. sor (kifizetők által levont adóelőleg) 158 800 158 80079. sor (még fizetendő adó) 0 080. sor (visszaigényelhető adó) 0 0A táblázatban szereplő adatok (az adózói javítás elvégzése) alapján nemminősülnek önellenőrzésnek – adó, adóalap összege nem változott –, ezért afőlapon a (C) blokkban az „Adózói javítással, helyesbítéssel érintett bevallástípusa” mezőt kell kitöltenie, és „Az önellenőrzéssel érintett bevallás típusa”mezőt üresen hagyni!Mi minősül önellenőrzésnek?Példa: A magánszemély a 1053-as bevallás benyújtását követően kapta meg akifizetőtől az igazolást a vállalkozásból kivont jövedelméről, mely szerint ajövedelem 1 000 000 forint, a kifizető által levont adóelőleg 245 000 forint. Azeredetileg feldogozott 1053-as bevallásban 2 000 000 forint bérből származóadóalap-kiegészítéssel számított jövedelem szerepel.A 1053-as bevallás módosulása az elvégzett adózói javítás alapján:Megnevezés Eredeti adatok Módosított adatok1. sor (bérjövedelem) 2 000 000 2 000 00029. sor (számított adó) 340 000 340 00032. sor (adójóváírás) 181 200 181 20061. sor (2010. évi jövedelem adója) 158 800 408 80065. sor (kifizetők által levont adóelőleg) 158 800 403 80079. sor (még fizetendő adó) 0 5 00080. sor (visszaigényelhető adó) 0 0175. sor (vállalkozásból kivont jövedelem) - 1 000 000175. sor (a vállalkozásból kivont jövedelemadója)- 250 000A fenti módosítás következtében az adóalap és a fizetendő adó is változik, a1053-16-01-es lap 1. sor „c” oszlopába a 61. sor különbözetét (408 800-158 800=250 000), a „d” oszlopba pedig a 79. sor különbözetét (5 000-0=5 000)kell beírni. Ne felejtse el az „Az önellenőrzéssel érintett bevallás típusa”mezőt is kitölteni!A 1053-16-01-es lap kitöltése

320Ezt a lapot abban az esetben szabad/kell kitöltenie, amennyiben abenyújtott, feldolgozott bevallásában (1053, csökkentett adattartalmú 1053,1053E, 10M29) az eredetileg bevallott kötelezettség alapját és annak adójáthelyesbítenie kell, és az így kitöltött bevallás kötelezettség alapjának és/vagya kötelezettségnek (+-) különbözete nem egyenlő nullával.Fontos! Abban az esetben, ha az önellenőrzést a bevallás ismételtönellenőrzéseként nyújtja be, ne felejtse el az (O) blokkban, az erre utalómezőben X-szel jelölni!Önellenőrzés esetén az 1-22. sorokban ahol erre lehetőséget ad a nyomtatvány,az eredetileg bevallott kötelezettség alapjának és a helyesbített kötelezettségalapjának különbségét, továbbá az eredeti kötelezettség összegének és ahelyesbített kötelezettség különbségét kell feltüntetni. A járulékfizetési felsőhatárt meghaladó, levont nyugdíjjárulék összegének (23. sor) nem értelmezhetőaz önellenőrzés során az alapja.A magánnyugdíj-pénztárat megillető tagdíj és tagdíj-kiegészítésvonatkozásában (16-19. sorok) az adónemkódot ne felejtse el kitölteni!Az adónemkódokat az Ön részére kiállított M30-as igazoláson az Önrevonatkozó magánnyugdíj-pénztár adóhatósági azonosító száma segítségével abevallás útmutatójának 1. számú mellékletében, és a Nemzeti Adó- ésVámhivatal honlapján a (www.nav.gov.hu/szamlaszamok) oldalon találja.Példa a helytelen számlaszám önellenőrzésére: Az eredetileg benyújtott 1053-as bevallásában helytelenül tüntette fel, a 261-es magán-nyugdíjpénztáriadónemkódot, és önellenőrzéssel a 263-as adónemkódra kívánja javítani.A 16. magánnyugdíj-pénztárat megillető tagdíj és a 18. magánnyugdíjpénztáratmegillető tagdíj kiegészítés összege sorokba beírja a jó 263-asadónemkódot, a 26. magánnyugdíj-pénztárat megillető önellenőrzési pótléksorba pedig az ehhez az adónemkódhoz kapcsolódó 462. önellenőrzési pótlékadónemkódját. A 17. magánnyugdíj-pénztárat megillető tagdíj és a19. magánnyugdíj-pénztárat megillető tagdíj kiegészítés összege sorba kerüla 261. (előzőleg helytelenül feltüntetett) adónemkód mínusz összeggel. Ha elírtaa magánszemély a magán-nyugdíjpénztár adónemkódját, úgy külön eljárástigényel az állami adóhatóság részéről ennek a rendezése. Ha az összegben van amagánszemély javára mutatkozó különbözet, azt nem kapja közvetlenül vissza,mert azt az állami adóhatóság ugyancsak külön eljárásban rendezi a magánnyugdíjpénztárral,és a kiutalására csak akkor kerülhet sor, ha a magánnyugdíjpénztára magánszemély önellenőrzése során megállapított különbözetetvisszautalja az állami adóhatóság számlájára.

321Abban az esetben, ha a 125-ös (nyugdíjbiztosítási járulék) adónemkódon a 3. ésa 22. sorokban egyidejűleg kötelezettség-csökkenést mutatott ki, amelyet másadónemre kíván átvezettetni, akkor a 1053-170-es lapot (átvezetési kérelem)az alábbiak szerint kell kitöltenie.Az „a” (adónem bizonylat sorszáma) oszlopba a 3-as sorszámot kell beírni,a „d” (terhelendő összeg forintban) oszlopba pedig 3. és a 22. sor adatátösszevonva úgy kell beírni, hogy a 22. sor előjelét fordítottan kellfigyelembe vennie!A fordított előjelnek az az oka, hogy ha az eredeti bevallás 1053-C lap 88. sora(a nyugdíjjárulék fizetés felső határát meghaladóan levont összeg) kitöltött,akkor azt az összeget az állami adóhatóság Önnek visszautalta, ha csakmásképpen nem rendelkezett. Amennyiben ebben a sorban a javított összegkisebb, mint az eredetileg bevallott, akkor Önnek tulajdonképpen kötelezettségnövekedése keletkezett, ezért a befizetendő járulék előjele pozitív.Az önellenőrzési pótlék kiszámításaA lap (O) blokkjában jelölje X-szel, ha a bevallását azért kell önellenőriznie,mert a munkáltatótól, kifizetőtől hibás igazolást kapott, illetve, ha a bevalláskitöltéséhez szükséges igazolásokat a bevallás benyújtási határidejét követően –késve – kapta meg. Ebben az esetben nem kell önellenőrzési pótlékot számolnia!Az Ön javára mutatkozó javítás (helyesbítés) esetén nem kell önellenőrzésipótlékot felszámítani, megfizetni. Az Ön terhére mutatkozó kötelezettség eseténaz önellenőrzési pótlék alapja a kötelezettség növekedés összege. Azönellenőrzési pótlék megállapításához segítséget nyújt a Nemzeti Adó- ésVámhivatal internetes honlapján (www.nav.gov.hu) található pótlékszámításiprogram.Figyelem! Az önellenőrzési pótlék alapjának számításánál a különbözeteketadónemenként külön-külön kell figyelembe venni, mert a 1053-16-01-es lapsoraiban szereplő negatív előjelű különbözet nem csökkenti a valamely másadónemben (adónemekben) feltárt kötelezettség növekedés összegét!Az önellenőrzési pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámításidőpontjában érvényes jegybanki alapkamat 365-öd része, illetve ugyanazonbevallás ugyanazon adatának ismételt önellenőrzése esetén annak másfélszerese.A százalékos mértéket 3 tizedes jegy pontossággal kell meghatározni. Azönellenőrzési pótlékot az eredeti bevallás benyújtására előírt határidőtkövető első naptól az önellenőrzés benyújtása napjáig terjedő időszakra kellkiszámítani.A megállapított önellenőrzési pótlék annak bevallásával egyidejűleg esedékes.Az adónként, illetve járulékonként (kivéve a magán-nyugdíjpénztári tagdíjat éstagdíj-kiegészítést) külön-külön kiszámított önellenőrzési pótlék összevont

322összegét a 25. sorba kell bejegyezni. Tekintettel arra, hogy az önellenőrzésipótlék is adónak minősül, így annak megállapítása során elkövetett tévedésugyancsak az önellenőrzés szabályai szerint helyesbíthető ezen a bevalláson.Abban az esetben, ha az önellenőrzési pótlék kerül önellenőrzésre, akkorcsak az önellenőrzési pótlékot módosíthatja, más – a bevallásban szereplő,egyéb kötelezettségét nem, de a bevallást teljes adattartalommal kellkitöltenie. Ebben az esetben a 16-01-es lapon csak az önellenőrzési pótlékösszege mezőben lehet adat. Ha a korábbi önellenőrzési bevallásban feltüntetettönellenőrzési pótlék összege annak helyesbítése miatt csökken, akkor a negatívelőjelet is fel kell tüntetni a 25. sor „c” oszlopában, és az (O) blokkban X-szeljelölnie kell az ismételt önellenőrzést!Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a magánnyugdíj-pénztárat megillető tagdíj éstagdíj kiegészítés különbözeteinek (a 16. és a 18. sorok) összegét azönellenőrzési pótlék alapjának számításánál a többi adónemtől külön kellfigyelembe venni, és az ez alapján megállapított, a magánnyugdíj-pénztáratmegillető önellenőrzési pótlékot a 26. sorban kell feltüntetni.A magánnyugdíj-pénztárat megillető önellenőrzési pótlék megállapítása soránelkövetett tévedés ugyancsak az önellenőrzés szabályai szerint helyesbíthető.Ebben az esetben a 16-01-es lapon kizárólag a 26. sorban szerepeltethető adat,de a bevallás teljes adattartalmát ki kell töltenie. Ha a korábbi önellenőrzésibevallásban feltüntetett önellenőrzési pótlék összege annak helyesbítése miattcsökken, akkor a negatív előjelet is fel kell tüntetni a 26. sor „c” oszlopában, ésaz (O) blokkban X-szel jelölnie kell az ismételt önellenőrzést!Ha az önellenőrzés adófizetési kötelezettséget nem eredményezett, mert Ön azadóját az eredeti esedékességkor vagy korábbi önellenőrzése során hiánytalanulmegfizette, a fizetendő önellenőrzési pótlék összegét az általános szabályokszerint kell meghatározni, de magánszemély esetében az 1 000 forintot meg nemmeghaladó összeget nem kell sem bevallani, sem megfizetni.A 100 forintnál kisebb összegű személyi jövedelemadót, egészségügyihozzájárulást, járulékot, ekho-t, ekho különadót, magán-nyugdíjpénztári tagdíj,tagdíj-kiegészítés összegét nem kell megfizetnie, azt az állami adóhatóság semtéríti vissza!A 1053-16-02-es lap kitöltéseEzen a lapon a 1053-02-es – rendelkezés az adóról – lap módosításakövetkeztében megállapított különbözetet, a 1053-08-02-es – a magánszemélyáltal átvállalt egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás – lap módosításamiatti különbözetet, és a 1053-13-05-ös – az egyéni vállalkozói osztalékalapokadója – lapon szereplő különbözetet lehet elszámolni.

323A 1053-02-es lap vagy a 1053E bevallás módosítása következtébenmegállapított különbözetek elszámolásaEzt a táblázatot akkor töltheti ki, ha az adókedvezmények levonása után, azösszevont adóalap adójának összege a 1053-as, a csökkentett adattartalmú1053-as, a 1053E bevalláshoz, vagy a 10M29-es munkáltatóiadómegállapításhoz képest, a korábban tett rendelkező nyilatkozat adatain azértkíván változtatni, mert azokat nem a személyi jövedelemadóról szóló törvényelőírásai szerint töltötte ki.A 27. és 28. sor „c” oszlopába írja be az eredeti rendelkezései szerint, a bevallás138. és/vagy 142. sorában szereplő összegeket.A 27. és 28. sor „d” oszlopába (138. és/vagy a 142. sor) a módosítottkötelezettséget (138. és/vagy a 142. sor) tüntesse fel.Abban az esetben, ha a módosított összegek nem érik el az eredeti adatokösszegét, úgy a különbözet összegét a 27. és/vagy 28. sor „e” oszlopábantüntesse fel, és összegezze a 29. sor „e” oszlopába. Az Ön terhére mutatkozó(befizetendő) személyi jövedelemadó különbözet összegét (29. sor „e” oszlop)az önellenőrzés benyújtásával egyidejűleg, meg kell fizetnie!Amennyiben a módosított összegek nem haladják meg az eredeti adatokösszegét, úgy nincs a 27. és/vagy 28. sor „c” és „d” oszlopainak kitöltésén túltovábbi teendője.Abban az esetben, ha a módosított összegek meghaladják az eredetiösszegeket, úgy a különbözetet a 27. és/vagy 28. sor „f” oszlopában tüntesse fel.Ezen összegeket az állami adóhatóság az Ön által az eredeti bevallásábanjogszerűen megjelölt önkéntes kölcsönös biztosító pénztár bankszámlájáraés/vagy befektetési szolgáltatónál vezetett nyugdíj-előtakarékosságipénzszámlájára átutalja.Fontos! A 1053-02-es lapon csak akkor jelöljön meg más önkéntes kölcsönöspénztárat (befektetési szolgáltatót) a 139., illetve a 143. sorban, ha korábbanolyan számlát jelölt meg, amelyre a rendelkezése nem volt jogszerű!A 1053-08-02-es lap módosítása következtében megállapított különbözetekelszámolásaEzt a táblát kell akkor kitöltenie, ha az egyszerűsített közteherviselésihozzájárulás szerinti adózást választotta és átvállalta a kifizető helyett is az ekhoszerinti közteher megfizetését, majd utóbb a 1053-08-02-es lapon, a 273-276. sorok bevallott kötelezettségében változás történt.Önellenőrzéssel nem korrigálható a jogosulatlan ekho választás miattikötelezettség változás, azaz a 273. és 277. sor különbözete. Nem lehet itt

324önellenőrizni és visszaigényelni a bevallott és megfizetett 15% ekho összegébőla nyugdíjjáruléknak megfelelő részt, ha minden más járulékalapot képezőjövedelmét, valamint minden ekho alapot képező bevételét figyelembe véve – anyugdíjjárulékot a Tbj. előírása szerint a járulékfizetési felsőhatárig megfizette,de ennek ellenére nem 11,1% mértékkel állapította meg az ekho kötelezettségét.(A 88. sorban van lehetősége rendezni.)Kizárólag akkor élhet az önellenőrzés lehetőségével, ha jogszerűtlenülállapította meg az ekho mértékét, illetve magánnyugdíj-pénztári tagság eseténtéves magánnyugdíj-pénztár adónemkódját jelölte meg a bevallásában. Ennekkorrigálása a 16-01-es lap 17-18. sorainál leírtak szerint történik.A 1053-13-05-ös lap módosítása következtében megállapított különbözetekelszámolásaEzt a táblázat a megszűnéssel és a megszűnés nélkül számítottadókötelezettségek különbözetének a következő két adóévben esedékesösszegének önellenőrzésére szolgál.A 483. sor „b” oszlopában szereplő 2012. évben esedékes eredeti kötelezettség,és az önellenőrzéssel megállapított kötelezettség különbözetét írja a 37. sor „c”oszlopába.A 483. sor „c” oszlopában szereplő 2013. évi eredeti kötelezettség, és azönellenőrzéssel megállapított kötelezettség különbözetének összegét kellszerepeltetnie a 38. sor „c” oszlopban.Fontos! Abban az esetben, ha a megszűnés szabályai szerint és az a nélkülmegállapított adókötelezettségek különbözete az önellenőrzés elvégzésétkövetően nem éri el a 10 000 forintot, akkor a 2012., és 2013. esedékeskötelezettség összege nulla lesz, a 481. és 482. sorok változása mellett.Figyelem! A tárgyévben esedékes kötelezettség önellenőrzése a 06-01-eslap 1. sorát érinti!

325A 1053-16-03-as lap kitöltéseNyilatkozat arról, hogy az önellenőrzés indoka alaptörvény-ellenes vagy azEurópai Unió kötelező jogi aktusába ütköző jogszabályEzt a lapot kell kitöltenie, ha az Art. 124/B. § figyelembevételével azönellenőrzés oka, hogy az adókötelezettséget megállapító jogszabályalaptörvény-ellenes, vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusába ütközik,feltéve, hogy az önellenőrzést 2006. július 17. után hajtotta végre. Ezt az „A”blokkban kell jelölnie X-szel.A lapot csak a 1053-as bevallás részeként, a 1053-16-01-es és 1053-16-02-eslappal együtt (egyidejűleg) lehet benyújtani! Ha a lapot önállóan nyújtja be, aztaz állami adóhatóság nem tudja figyelembe venni.A lap fejlécében az adózó azonosításához szükséges adatokat kell kitölteni.Ugyancsak itt jelölje a 1053-16-03-as lap sorszámát, mely minden esetbenkitöltendő (kezdő sorszám: 01).A „B” blokk 2. sorában kell megadnia azt az adónemkódot (a 1053-16-01-esés/vagy-16-02-es lap „b” oszlopa), a 3. sorban pedig az adónem nevét, melybenvégrehajtott önellenőrzésének indoka alaptörvény-ellenes, vagy az Európai Uniókötelező jogi aktusába ütköző jogszabály.Ha több ilyen adónem van, úgy több 1053-16-03-as lapot kell benyújtania, és alap fejlécében a lap megfelelő sorszámát jelölnie kell!A „C” blokkban lévő 1-20. sorokban az adózónak részleteznie kell, hogy melyikadókötelezettséget megállapító jogszabály az, amellyel kapcsolatbanönellenőrzését benyújtotta, továbbá milyen okból alaptörvény-ellenes, illetve azEurópai Unió mely kötelező jogi aktusába ütközik és milyen okból, valamintismeretei szerint az Alkotmánybíróság, vagy az Európai Közösségek Bírósága akérdésben hozott-e már döntést, ha igen, közölje a döntés számát.A „C” blokk szabadon gépelhető részt tartalmaz, melyben az adózónakrészletesen ki kell fejtenie az előzőekben leírtakat.NEMZETI ADÓ- és VÁMHIVATAL