letöltés - Szarvas

A települési környezet állapotát jellemző tényezők: az épületek állapota, a települési infrastruktúra és a köztisztaság helyzete, az iparból, mezőgazdaságból, állattartásból és közlekedésből adódó légszennyezés, a települési zöldfelület aránya.Az épített környezet védelmének (kiterjed a településre, az egyedi építményekre és műszakilétesítményekre) célja, hogy az ember egészségét védje, a jövő nemzedékek életfeltételeit javítsaés ennek érdekében alapvető szabályokat állapítson meg.Szarvas kétszáz éves diákváros, népessége 17.479 fő. A múlt században végzettfolyamszabályozások után kialakult másodlagos folyóártér messzi vidék legszebb tájegysége.Békés megyében található, a Szarvasi kistérség központja. Békéscsabától 47 km-re, a Hármas-Körös holtágának partján (kákafoki holtág) fekszik. Közigazgatási területén található a TörténelmiMagyarország mértani középpontja. Megközelíthető közúton a 44-es számú főúton, valamintvonattal a MÁV 125-ös számú Mezőtúr-Orosháza-Mezőhegyes vasútvonalon.Szarvas városra sokáig jellemző volt a falusias jelleg, vízmentes, magasabb területeken épített,szabálytalan elrendezésű, a biztonságnak megfelelő utcák kialakításával. Ilyen az Ó-templomkörnyéke. Több kis falu alakult ki körülötte, illetve a mai Szarvas határában, olyanok, mint aközépkori Halásztelek az É-i részen. 1696-ban már lakatlanul állt a falu 18 romos házzal.A szentesi úttól D-re feküdt Káka (Kákaszeg) település, 1733-ban már csak a templom helyelátszott.Szarvas határára még ma is jellemző a tanyavilág, amelynek építése viszonylag későn, a 19.század második felében szabályos szántóföldi tanyarendszerként alakult ki. Különbség legfeljebba topográfiai elrendezésben volt.Nem földterület közepén épültek a tanyák, hanem a dűlőutak mellé húzódva, ritkás utcát alkotva(sortanyák) helyezkedtek el.A tanyán élők aránya Szarvas környékén a többi településekhez képest aránylag magas, de mamár jelentős a hétvégi „tanyások” aránya.A város külterülete 15.070 ha, belterülete 1.087 ha. A Helyi Építési Szabályzat a városközigazgatási területét építési szempontból- beépítésre szánt, és- beépítésre nem szánt területekbe sorolja.A beépítésre szánt terület lehet lakó-, vegyes-, gazdasági-, üdülő- és különleges építési övezet.A beépítésre nem szánt terület pedig közlekedési és közmű-, zöld-, erdő-, mezőgazdasági- ésvízgazdálkodási övezet lehet.A mezőgazdasági területen tanya, gazdálkodáshoz szükséges épületek és lakóház, valaminttanyagazdaság létesíthető. A rendezési terv tartalmazza, illetve lehatárolja a Körös-MarosNemzeti Park területét, mint országos védettségű területet.Régészeti lelőhelyként („R”) jelöli az országos védettségű kunhalmokat. Megjegyzendő, hogy42