letöltés - Szarvas

SZARVAS VÁROSKÖRNYEZETIFENNTARTHATÓSÁGI TERVE2010. márciusKészítette:Szarvas Város Önkormányzatánakmegbízásából aBio-Genezis Környezetvédelmi Kft.Elfogadta Szarvas Város Önkormányzatának Képviselő-testülete229/2010. (III. 25.) határozatával

"Ez idő szerint az emberiség kilátásai a jövőre nézvéstrendkívül borúsak. Felettébb valószínű, hogy nukleárisfegyvereit önmaga ellen fordítva gyors, de a legkevésbésem fájdalommentes öngyilkosságot követ majd el. Smég ha ez nem történnék is meg, lassú halál fenyegeti,mert megmérgezi, mellesleg pedig megsemmisíti akörnyezetet, amelyben és amelyből él. Még haidejekorán megálljt parancsolna is vak és hihetetlenülostoba ténykedésének, ki van téve annak a veszélynek,hogy fokozatosan elsorvadnak mindazon tulajdonságai,amelyek emberi voltát alkotják. Számos gondolkodófelismerte ezt, és jó néhány könyv tartalmazza azt afelismerést, hogy a környezetpusztítás és a kultúra"hanyatlása" kéz a kézben járnak..."(KONRAD LORENZ)2

TARTALOMJEGYZÉK1. BEVEZETÉS ...............................................................................................................................62. A KÖRNYEZETI ELEMEK ÁLLAPOTA ..............................................................................82.1. Levegő ........................................................................................................................................82.2. Vizek.........................................................................................................................................212.2.1. Felszíni vizek .........................................................................................................................212.2.2. Felszín alatti vizek.................................................................................................................232.3. A szennyvíz felosztottsága, elvezetése .....................................................................................262.4. Föld ..........................................................................................................................................282.5. Természetvédelem....................................................................................................................303. TELEPÜLÉS ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET...........................................................................403.1. Infrastruktúra..........................................................................................................................403.1.1. Úthálózat ...............................................................................................................................403.1.2. Köztisztaság, hulladékkezelés................................................................................................413.1.3. Épített környezet....................................................................................................................413.1.4. A lakosság tudatformálása....................................................................................................474. FENNTARTHATÓSÁGI CÉLOK..........................................................................................474.1. A települési környezet tisztasága.............................................................................................474.2. Zaj- és rezgés elleni védelem...................................................................................................484.3. Levegőtisztaság védelem..........................................................................................................494.4. Felszín és felszín alatti vizek, ivóvízellátás .............................................................................514.5. Talajvédelem............................................................................................................................524.6. Energiagazdálkodás ................................................................................................................534.7. Zöldterület-gazdálkodás ..........................................................................................................544.8. Természeti és építészeti értékek védelme.................................................................................544.9. Helyi közlekedésszervezés........................................................................................................554.10. Hulladékgazdálkodás, szennyvízkezelés, csatornázás..........................................................555. A CÉLOK ELÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES FENNTARTHATÓSÁGI TERVEK ...............585.1. A települési környezet tisztasága.............................................................................................585.2. Zaj- és rezgés elleni védelem...................................................................................................585.3. Levegőtisztaság védelem..........................................................................................................595.4. Felszíni és felszín alatti vizek, ivóvízellátás ............................................................................605.5. Talajvédelem............................................................................................................................615.6. Energiagazdálkodás ................................................................................................................615.7. Zöldterület-gazdálkodás ..........................................................................................................625.8. Természeti és építészeti értékek védelme.................................................................................625.9. Helyi közlekedésszervezés........................................................................................................635.10. Hulladékgazdálkodás, szennyvízkezelés, csatornázás..........................................................636. CSELEKVÉSI TERV ...............................................................................................................656.1. Szervezéssel, intézkedéssel megoldható feladatok..................................................................656.2. Beruházási és fejlesztési forrásokat igénylő feladatok...........................................................663

Mellékletek:1. sz. melléklet: Szarvas csatornamű üzemeltetési utasítása2. sz. melléklet: Környezeti levegő mintavétel vizsgálati jegyzőkönyv3. sz. melléklet: Környezeti zaj- közúti közlekedési zaj vizsgálati jegyzőkönyv4

ELŐSZÓSzarvas a magyar Alföldön, a Hármas-Körös holtágának bal partján fekszik, 85 méterre a tengerszintje felett. Békés megyében található, a Szarvasi Kistérség központja.Szarvas 150 kilométerre van Budapesttől, a 44-es számú főúton és vasúton (MÁV 125-ösMezőtúr-Orosháza-Mezőhegyes vasútútvonalon) érhető el. A város vonzáskörzetébe tartozótelepülések: Békésszentandrás, Csabacsüd és Kondoros.Békéscsabától 47 kilométerre található, a Hármas-Körös holtágának partján (Kákafoki-holtág).Közigazgatási területén van a történelmi Magyarország mértani középpontja, amelyet emlékműjelöl a Holt-Körös partján.Szarvas Város a Dél-Alföldön, a Békési-sík kistájon 83 és 92 m közötti tszf-i magasságú, infúzióslösszel és agyaggal fedett, jelenleg magasártéri szintben elhelyezkedő marosi hordalék-kúpsíkságperemi részén helyezkedik el. A síkságot néhol elhagyott medermaradványok csökkentik.Jellemző domborzati formái fluviális-fluvioeolikus genetikájúak.Geológiai szempontból a változatos felszín közeli pleisztocén-holocén üledéksor aljzata pliocénpannóniai.A felszíni infúziós löszön, ártéri iszapos, agyagos üledékek a marosi és a körösihordalékkúpok peremi zónájához tartoznak, illetve azok közé rakódtak le.A területre jellemző a meleg és száraz éghajlat. A napsütéses órák évi összege 2000 körüli.Nyáron 810 óra körüli, télen kevéssel 190 óra fölötti napfény várható.Az évi középhőmérséklet 10,2-10,4 0 C, a vegetációs időszaké 17,1-17,3 0 C. Az évi abszolúthőmérsékleti maximumok sokévi átlaga 34,3-34,6 0 C, a minimumoké -17,0 és -18,0 0 C közötti.Évente 550-570 mm csapadék a valószínű. Az ariditási index 1,23-1,28. A leggyakoribb szélirányaz É-i és a D-i. Az átlagos szélsebesség 2,5-3,0 m/s közötti.Vízrajzát tekintve száraz, gyér lefolyású, erősen vízhiányos terület.A talajvíz 2-4 m alatti mélységben érhető el. Kémiai jellegében a nátrium-hidrogén-karbonátostípus az uralkodó, de néhol a kalcium-magnéziumos is megjelenik. A keménysége általában 15-250 nk közötti, a szulfáttartalom átlaga 60-300 mg/l közötti.A rétegvíz mennyiségét 1-1,5 l/s.km 2 –re becsülik. Az ártézi kutak száma jelentős, mélységük 200m körüli, a szolgáltatott vízhozamok mérsékeltek, kevés a bővizű kút, a vízhőmérséklet átlagosan70 0 C.A felszíni vízkészlet kihasználtsága 60%-os, a felszín alattié 20%-os.A terület a Tiszántúli flórajárásba sorolódó kistáj ősi potenciális erdőtársulásai a tatárjuharoslösztölgyesek (Aceri tatarico-Quercetum pubesceni roboris), a pusztai tölgyesek (Festuco-Quercetum roboris), a sziki tölgyesek (Festuco pseudovinae-Quercetum roboris). Napjainkig atölgyesek szinte már teljesen eltűntek, helyüket a bokorfüzesek (Salicetum triandre) és afűzligetek (Salicetum albae-fragilis) vették át.A nyílt társulások közül a homoki legelők (Potentillo-Festucetum pseudovinea, Artemisio-Festucetum pseudovinea) és a löszpusztagyepek (Salvio-Festucetum sulcatae tibiscense)elterjedtebbek.5

1. BEVEZETÉSA nyolcvanas évek elején jelent meg a "fenntarthatóság" vagy a "fenntartható fejlődés" kifejezés anemzetközi szakirodalomban.1983-ban az ENSZ Közgyűlés határozata alapján megkezdte munkáját az ENSZ Környezet ésFejlődés Világbizottsága, amelyet Gro Harlem Brundtland norvég miniszterelnöknő vezetett. (Ehuszonkét tagú bizottságnak tagja volt Láng István akadémikus is.) A Bizottság 1987-ben ,,Közösjövőnk'' címmel kiadott jelentésében a gazdasági növekedés olyan új korszakának lehetőségétvázolta fel, amely a fenntartható fejlődés globális megvalósítására épít, megőrzi a természetierőforrásokat, s amely megoldás lehetne a fejlődő országok nagy részében elhatalmasodószegénység leküzdésére is.A jelentés nagyon röviden és tömören határozta meg a fenntartható fejlődés fogalmát: "afenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogyveszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket".A fenntartható fejlődés három alappilléren nyugszik: a szociális, a gazdasági és a környezetipilléreken és mindhármat együttesen, kölcsönhatásaik figyelembevételével mérlegelni kell akülönböző fejlesztési stratégiák, programok kidolgozása során, illetve a konkrét intézkedésekben,cselekvésekben. A fenntartható fejlődés, mint általános stratégiai cél "bevonult" a nemzetközikonferenciák, szervezetek dokumentumaiba és a nemzeti kormányok cselekvési programjaiba.A fejlődés alapvető célja tehát a szociális jólét, a méltányos életfeltételek lehetőségénekbiztosítása mindenki és egyaránt a jelenlegi és a jövőbeli nemzedékek számára, ami csak úgylehetséges, ha közben fenntartható módon hasznosítjuk a természeti erőforrásokat, elkerüljük akáros hatásokat, s különösen a környezet állapotában bekövetkező visszafordíthatatlanváltozásokat.A Világ Tudományos Akadémiáinak Nyilatkozata megfogalmazásában: "A fenntarthatóság azemberiség jelen szükségleteinek kielégítése, a környezet és a természeti erőforrások jövőgenerációk számára történő megőrzésével egyidejűleg." (Átmenet a fenntarthatóság felé; VilágTudományos Akadémiáinak Nyilatkozata, Tokió, 2000).Mi a fenntartható fejlődés?Az emberiség, az egyes emberek és társadalmak közvetlenül vagy a gazdaság révén szükségleteikkielégítése érdekében természetes környezetükből veszik el azokat a javakat, amelyeket a földirendszer létezése óta felhalmozott. A fenntarthatóság biztosítása azt kívánja tőlünk, hogy a jelenés jövő generációk létfeltételeihez szükséges természeti és épített környezet minőségét, értékeitmegőrizzük. Ettől a rendszertől az ember annyit és olyan körülmények között vehet el, hogy nesértse saját létkielégítésének jövőbeli esélyeit. A fenntartható fejlődés célja mindezek értelmébenaz emberi társadalom fenntartása.Ebben a feladatban a környezet feltételként jelenik meg, amely azt jelenti, hogy addig a mértékighasználhatjuk természetes környezetünk erőforrásait, amíg nem sértjük annak megújulásilehetőségét. A gazdaság a társadalom fenntartásának és ezen keresztül a környezet használatánakeszköze. Ezt az eszközt bölcsen, a társadalom hasznára, a környezet sérelme nélkül kell6

használnunk.A fenntartható fejlődés lényege:Olyan fejlődési-fejlesztési folyamatok együttese, amely az életminőség hosszú távú, egyenletesenbiztosítható javulását szolgálja az adott ökológiai keretek között. Ezért a természetierőforrásokkal, a környezettel való fenntartható gazdálkodásnak együtt kell érvényesülnie a jólételérését, megtartását elősegítő gazdasági fejlődéssel, valamint a szociális esélyegyenlőségfolyamatos növelésével.Az EU a tagállamok mellett felkért társult országokat is, hogy az EU stratégiával összhangbankészítsék el saját stratégiájukat. A Bizottság a fenntartható fejlődés stratégiáját meghatározóalapelvekről szóló, 2005-ben született deklarációja szerint az Unió elkötelezett a fenntarthatófejlődés mellett, amely minden politikáját és cselekedetét meghatározza. Az Unió megújítottFenntartható Fejlődés Stratégiájának jóváhagyása a 2006. júniusi Európai Tanács napirendjénszerepelt. 1992-ben Rio de Janeiróban rendezett ENSZ Környezet és Fejlődés Konferenciánelfogadott „Local Agenda 21” program („LA 21”) értékelése kapcsán fogalmazódott meg afenntartható fejlődés helyi, lokális programja. Ezzel a modellel - általános „receptúrával” - a célaz, hogy elveket (vezérfonalat) fogalmazzon meg a helyi önkormányzat(ok), valamint a helyilakosok, közösségek számára a fenntarthatóság tennivalóinak, helyi programjának kidolgozása,megvalósítása érdekében.A „LA 21” program az általános érvényű fenntartható fejlődés konkrét, gyakorlati megvalósításáta helyi adottságok, érdekek alapján, az önkormányzat és a helyi lakosok, közösségek széleskörűegyütt munkálkodásával javasolja folytatni. Az alapfeladat itt a helyi hatáskörben befolyásolhatófejlődés (beruházások, fejlesztések, felújítások, intézkedések, szabályozás stb.) olyan irányúalakítása, amely mind jobban előtérbe helyezi „a helybeni” életminőség, környezeti állapotjavítását, valamint a helyi erőforrások - talaj, vízkészlet, energia, emberi- és jövedelemtermelőerőforrások stb.- tartamos, azaz nem kimerítő kiaknázását. További fontos elvárás, hogyvalamennyi nem helyi erőforrásra támaszkodó, de helyi felhasználásban szerepet játszó beruházófejlesztő,termelő-szolgáltató- és fogyasztó törekedjen a fenntarthatóságot figyelembe vevőmegoldások, eljárások igénybe vételére, szokások kialakítására. Ennek megvalósíthatóságát amegfelelő politikai akarat megléte és helyi társadalmi-közösségi kultúra jellege együttesen szabjameg és egy racionális tervezési folyamat útján kimunkált stratégia foglalja rendezett keretbe.A fenntartható fejlődés nemzeti stratégia (FFNS) globális összefüggéseket is tükröző, nemzetiszintű prioritásai és fókuszai - az előzőekkel is összefüggésben - a következők: a gazdaság anyag- és energiaigényességének racionalizálása; a fenntarthatatlan társadalmi folyamatok kezelése és szabályozása; környezeti rendszerek fenntartható hasznosítása.A FF környezeti szempontjainak figyelembe vétele az Európa Unió keretében benyújtottpályázatoknál:Az Európa Uniós projektek tervezésekor javasolt eljárás a környezeti fenntarthatóságra történőhivatkozás és az azt szolgáló tervezett, gyakorlati törekvések bemutatása: ezért a pályázónak akörnyezeti fenntarthatóság elvének érvényesítését a pályázati dokumentáció egészében (célok,tevékenységek és eredmények stb.) érvényre kell juttatnia. A környezeti fenntarthatósággal7

kapcsolatos tevékenységét összefoglalóan is értékelnie kell a pályázati adatlap megfelelőpontjaiban. A FF reális és ténylegesen érvényesíthető szempontjainak pályázatba történőmegfelelő beépítése így “versenyelőnyt” jelent a pályázat elbírálása során.Az Agenda 21 program fő területei: a helyi közösségi humán és intézményi kapacitások fejlesztése a helyi és a regionális fenntarthatósági programok kidolgozásához és végrehajtásáhoznyújtott segítség a környezeti döntésekben való lakossági részvétel előmozdítása és ezzel a demokráciaerősítése a helyi és a regionális környezetpolitika számára kedvező jogi és gazdasági környezetkialakítása.Környezeti és környezetvédelmi helyzetkép Szarvas Város területén jelenleg:Kiemelten fontos környezetvédelmi céloknak az alábbiakat tekintjük: A hulladékok kezelésének korszerűsítése (hulladékgazdálkodási rendszer fejlesztése/KEOP-1.1.1. pályázat/) Felszíni és felszín alatti vizeket veszélyeztető tevékenységek visszaszorítása Talajt veszélyeztető tevékenységek visszaszorítása Települési hulladéklerakó telep rekultivációja (KEOP-2.3.0. pályázat segítségével)A Város Településfejlesztési Koncepciója és Településrendezési Terve is tartalmazkörnyezetvédelmi munkarészeket.2. A KÖRNYEZETI ELEMEK ÁLLAPOTA2.1. LevegőA levegő minőségét a természeti tényezők mellett (talajviszonyok, uralkodó szélirány, csapadék,stb.) elsősorban a mezőgazdálkodás, a szolgáltatóipar, a közlekedés, valamint a lakossági tüzeléshatározza meg. A mezőgazdaság főleg a gyér növény borítottságú időszakokban zajló kiporzássalés az állattartó telepek szag- és bűzhatásával szennyezi a levegőt.Szarvas Város területén levegőtisztaság-védelmi szempontból lényeges emisszió és imisszióforrások: Lakossági fűtés Közlekedés Mezőgazdaság Ipar Allergén porokLevegőtisztaság-védelmi követelmények:Levegőtisztaság-védelmi szempontból, a város teljes bel- és külterületére a 14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet által megengedett imissziós határértékek vonatkoznak.8

Levegőszennyezettségi zóna:A településen immisszió mérő állomás az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat nemműködik. A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II.14.) Korm.rendelet szerinti légszennyezettségi zónákat a 4/2002. (X.7.) KvVM rendelet hirdette ki. Ezalapján Szarvas Város az alábbi zónacsoportokba tartozik, szennyezőanyag szerint:Szarvas Város a fenti rendeletnek megfelelően nem tartozik külön zónacsoportba, így a rendelet 1.számú melléklete szerint:Zónacsoport szennyezőanyagok szerintKén- Nitrogén SzénmonoxidSzilárd Benzoldioxid -dioxid(PM10)Békéscsaba F F F C FA rendelet 2. számú melléklete szerint, mivel a Város Békéscsabától 47 km-re található, alegvalószínűbb, hogy Szarvas Város területe is a következő zónába tartozik.Ökológiailag sérülékeny területek:A vizsgált területen levegőtisztaság-védelmi szempontból „ökológiailag sérülékeny terület” nemtalálható.Fűtésből származó légszennyezés:Szarvas Város területén a gázvezeték hálózat kiépítése megtörtént. A kiépítettség 100 %-os, alakások 85,4 %-a (2007. évben) csatlakozott a rendszerre. A településen a lakások nagyszázalékában fával és szénnel is fűtenek. A gáztüzelés 100%-os használata további szennyezettségcsökkenést eredményezne, mellyel csökkenthető a hagyományos tüzelésből származó SO 2 , NO 2szilárd szennyezőanyag terhelés.Közlekedés által okozott légszennyezésA közlekedési eredetű levegőszennyezés a város területén nem jelentős, a 44. számúfőközlekedési út a település belterületén halad keresztül, így annak hatása befolyásolja a településlevegőtisztaságát. A 44. sz. főközlekedési út forgalma az ÁKMI Kht. forgalomszámlálási adataialapján 2007-ben a következők szerint alakult:9

A 44. számú főközlekedési út forgalmi adatai a Magyar Közút Állami Közútkezelő Fejlesztő Műszaki és Információs KHT adataialapján:Közútszáma44elsőrendű főútSzelvényÉrvényességi szakaszánake határszelvényei OKA csomópont hosszakm km km kezdő vég kmA számláló állomásfekvésejelleg1jelleg2típusforgalmisávokszámaadatforrásaSzámláltnapokszáma75+200 73+166 75+561 C040249 C040250 2.395 L b 2 M1 2x1 mért 1 5140kódjaAszámlálóállomáskódjaÖsszesforgalomÖsszesmotorosforgalomNehézmotorosforgalomPályasz. Méret.forgalomÖsszestehergépkocsiSzemélygépkocsiKistehergépkocsiAutóbuszegyescsuklósKözép.nehézTehergépkocsinehéz pótkocsisj/nap E/nap j/nap E/nap j/nap E/nap Et/nap j/nap j/nap j/nap j/nap j/nap j/nap j/nap j/nap j/nap j/nap j/nap j/nap j/nap(1)-(12) (1)-(10), (12) (3)-(4), (6)-(9) (5)-(9) (1) (2) (3) (4) (5) (6) (7) (8) (9) (10) (11) (1)5140 10812 12741 10812 12741 1449 3315 2111 1465 7698 1273 230 13 259 210 266 721 9 133 0 0(Forrás: Magyar Közút Állami Közútkezelő Fejlesztő Műszaki és Információs KHT., Az Országos Közutak 2007. Évre vonatkozó keresztmetszeti forgalma II.,Az összekötő- és mellékutak átlagos napi forgalma)nyergesspeciálisMotorkerékpárKerékpárLassújárművek10

A járművek által kibocsátott légszennyezésre vonatkozó számítások:EmisszióImisszióMértékegységJármű10812 Jármű/napFajlagos(NO2) 1,42 g/km SO2 0,075701 mg/m3Idő*méter3 600000 7,57007 mikrog/m3Emisszió0,5118 mg/smFajlagos(SO2) 0,007 g/km CO 0,000373 mg/m3Idő*méter3 600000 0,3732 mikrog/m3Emisszió0,0025 mg/smFajlagos(CO) 10,1 g/km Nox 0,538435 mg/m3Idő*méter3 600000 53,84347 mikrog/m3Emisszió3,6400 mg/smFajlagos(Szilárd) 0,105 g/km Szilárd 0,005598 mg/m3Idő*méter3 600000 5,5976 mikrog/m3Emisszió0,0378 mg/smFajlagos(CH) 0,31 g/km CH 0,016526 mg/m3Idő*méter3 600000 16,5262 mikrog/m3Emisszió0,1117 mg/smSzarvas Város Polgármesteri Hivatalának megbízásából az Akusztika Mérnöki Iroda Kft. 2009.októberében Környezeti Levegő mintavételt végzett a 44. sz. főútvonal 73+500 km szelvényénél,melynek eredményeit összefoglaló vizsgálati jegyzőkönyvet a 2. sz. mellékletben csatoltuk.Gazdasági tevékenységből származó légszennyezés:Az üzemi és szolgáltató létesítmények légszennyező tevékenységeire és a légszennyezőforrásokra a 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet vonatkozik, az általuk kibocsátható légszennyezőanyagok határértékeit a 14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet állapítja meg.Ipari jellegű légszennyező forrás is található a településen.Szarvas Város közigazgatási területén az Országi Környezetvédelmi Információs Rendszer(OKIR) adatai szerint az elmúlt években a táblázatban felsorolt légszennyező anyagok voltakjelen a táblázatban bemutatott mennyiségben.11

Szennyezőanyag 2006 2007 2008Összesen(kg)1 - Kén-oxidok ( SO2 és SO3 ) mint SO2 96 76 64 23610 - Kén-hidrogén 119 100 94 313100 - METÁN

A Város területén az OKIR adatbázis szerint 28 db levegőtisztaság-védelmi szempontból isemlítendő vállalkozás üzemel, a következő táblázatban ezeket és az általuk kibocsátottszennyezőanyagokat és azok mennyiségét foglaltuk össze.Rangsor Telephely Szennyezőanyag1."Alföldi-Hús" Zrt. Alföldi-Hús Rt., Húsfeldolgozóüzem (5540 SzarvasOrosházi út 5.)Mennyiség [kg/év]2006. 2007. 2008.999 - SZÉN-DIOXID 520 620 2992 - Szén-monoxid 48 47 227 - Szilárd anyag 2 2 12."Oryza-Karex" Kft. HAKIGalambosi rizskísérleti telep(5540 Szarvas Külterület01351 hrsz.) 7 - Szilárd anyag - 15 17999 - SZÉN-DIOXID 56 580 56 580 -3.4."Plasto Ball" Kft. PlastoBall Központi telephely(5540 Szarvas, Martos F. u.6.)"Szarvasi Gyógy-Termál"Kft. Városi Gyógyfürdő(5540 Szarvas, Kossuth u.23.)2 - Szén-monoxid 43 43 -3 - Nitrogénoxidok ( NO ésNO2 ) mint NO2 42 42 -326-Izo-butilacetát- 322 69312-aceton - 131 -313-Metil-etilketon(2-buton) - 143 42307 - Izo-propilalkohol- - 6999 - SZÉN-DIOXID 127 348 80 386 88 6093 - Nitrogénoxidok ( NO ésNO2 ) mint NO2 32 20 322 - Szén-monoxid 45 28 165.6.7."Szarvasi Medicago" Kft.Szarvasi Medicago vetőmagüzem (5540 Szarvas,Ipartelep u. 1.) 7 - Szilárd anyag 356 338 539999 - SZÉN-DIOXID 8 711 7 005 -AgroselectNövénynemesitő ésForgalmazó Kft. Szárító ésmagtisztító üzem (5540Szarvas, Szentesi út 40-42.)Fgsz Zrt. SzarvasiGázátadó Állomás (5540Szarvas Külterület)7 - Szilárd anyag 7 - 72-Szén-monoxid 1 1 -3 - Nitrogénoxidok ( NO ésNO2 ) mint NO2 2 2 3999 - SZÉN-DIOXID 53 095 - 7552-Szén-monoxid 4 - -3 - Nitrogénoxidok ( NO ésNO2 ) mint NO2 - - 113

8.9.Gallicoop Zrt. "TAMIX"Takarmánygyártó üzem(5540 Szarvas, T. III.Külkerület 531/1.)Gallicoop Zrt. Gallicoop Rt.,Pulykakeltető telepe (5540Szarvas Orosházi út 2.)Gallicoop Zrt. Vágóhíd,Központi Telep (5540Szarvas, Ipartelep 531/1.)3 - Nitrogénoxidok ( NO ésNO2 ) mint NO2 34 5 3999 - SZÉN-DIOXID 550 437 496 564 473 6517 - Szilárd anyag 3 227 2 768 2 3053 - Nitrogénoxidok ( NO ésNO2 ) mint NO2 587 255 2432 - Szén-monoxid 42 18 17310 -Formaldehid 3 4 3999 - SZÉN-DIOXID 3 813 782 3 300 943 2 340 6693 - Nitrogénoxidok ( NO ésNO2 ) mint NO2 2 097 2 947 2 0902 - Szén-monoxid 351 468 3381 - Kén-oxidok (SO2 és SO3 )mint SO2 1 - 617-szilárd anyag - 1 -10.11.12.13.14.Haltáp Takarmánygyártó,Forgalmazó és FejlesztőKft. HAKI Haltápüzem (5540Szarvas, T. I. külkerület 10.)Katech Zrt. Szarvasi üzem(5540 Szarvas, Ipartelep531/1)Kraftszer ÉpületgépészetiKft. Szent István EgyetemVíz- ésKörnyezetgazdálkodási Kar,oktatási épület (5540Szarvas, Szabadság út 1-3.)Linea-Holz Kft. Linea HolzKft. (5540 Szarvas, Csabaiút 9.)321 - Etil-acetát /ecetészter;ecetsav-etilészter/ - - 5999 - SZÉN-DIOXID 165 074 165 074 165 0743 - Nitrogénoxidok ( NO ésNO2 ) mint NO2 - 105 1052 - Szén-monoxid 82 82 827 - Szilárd anyag 102 110 666 - Ammónia 4 010 3 445 3 49010 - Kén-hidrogén 119 100 94999 - SZÉN-DIOXID - - 108 2883 - Nitrogénoxidok ( NO ésNO2 ) mint NO2 - - 122 - Szén-monoxid - - 7304 - Butilalkoholok42 407 37151 - Toluol 15 148 13326 - Izo-butilacetát15 143 13152 - Xilolok 7 67 67-szilárd anyag - 9 659307 - Izo-propilalkohol- 53 414

15.16.17.18.Mezőmag Kft.Vetőmagtisztító telep (5540Szarvas, Kákai major) 7 - Szilárd anyag 615 640Szarvas-Bútor Kft. SzarvasBútor Kft. (5540 Szarvas,Ady E. u. 36.)Szarvas-Cipó SütőipariTermelő és KereskedelmiKft. Szarvas Cipó Kft.pékség (5540 Szarvas, Békeu. 19.)Szarvasgép Gépgyártó ésGépjavitó Kft. Telephely(Szarvasgép Kft.) (5540Szarvas, T. III. kk. 223.)999 - SZÉN-DIOXID 82 504 49 403 -2-Szén-monoxid 701 574 -151 - Toluol 91 87 93152 - Xilolok 68 52 767 - Szilárd anyag 377 302 423 - Nitrogénoxidok ( NO ésNO2 ) mint NO2 47 38 -1-Kén-oxidok(SO2 és SO3),mint SO2 92 75 -308-Butil-alkohol(primer-butanol)/butanol-1/ 17 12 16313-Metil-etilketon(2-buton) 33 38 26312-aceton - 1 -321-etil acetát/ecetészter;ecetsav-etilészter/ - 3 13360 - Etilén-glikolmonobutil-éter/2-butoxietanol;butil-glikol/ 8 9 6999 - SZÉN-DIOXID 4 940 5 731 1 4402 - Szén-monoxid 21 24 63 - Nitrogénoxidok ( NO ésNO2 ) mint NO2 7 8 2999 - SZÉN-DIOXID 15 213 47 195 32 8217 - Szilárd anyag 62 816 479323-butilacetát/ecetsavbutil-észter/- 389 243326-Izo-butilacetát184 -152 - Xilolok 798 269 168157 - Etil-benzol - 73 46261 - METOXIPROPIL-(2)-ACETÁT - 63 393 - Nitrogénoxidok ( NO ésNO2 ) mint NO2 6 21 14164 - Trimetilbenzolok- 10 615

19.Szarvasi Agrár ZRt.Szarvasi Agrár Rt.Rizsfeldolgozó üzem (5540Szarvas, Ipartelep u. 5.)162 - Propilbenzol- 5 3999 - SZÉN-DIOXID 418 178 162 685 560 4953 - Nitrogénoxidok ( NO ésNO2 ) mint NO2 211 155 3287 - Szilárd anyag 691 2 762 352 - Szén-monoxid 9 4 9999 - SZÉN-DIOXID 127 849 61 115 35 2132 - Szén-monoxid 224 195 15720.21.22.23.Szarvasi Vas-FémipariZRt. Szarvasi Vas-FémipariRt II.Ipartelep (5540 SzarvasCsabai út 2.)Szarvasi Vas-FémipariZRt. Szarvasi Vas-FémipariRt. Központi telep (5540Szarvas, Szabadság út 64-66.)Tesco-Globál ÁruházakZrt. TESCO áruház (5540Szarvas, Csabai út 9.)Young-Hús Kft. Young-HúsKft., Szarvasi húsüzem360 - Etilén-glikolmonobutil-éter/2-butoxietanol;butil-glikol/ - - 1563 - Nitrogénoxidok ( NO ésNO2 ) mint NO2 50 44 69301 - Etil-alkohol /etanol / 64 57 297 - Szilárd anyag 1 32 28584 - Fluor gőzvagy -gázneműszervetlenvegyületei (HFként)18 11 18151 - Toluol - - 13163 - 1,2,4,-Trimetil-benzol(Pseudokumol) 3 3 4600 - Izo-propilacetát- - 2307 - Izo-propilalkohol- - 2999 - SZÉN-DIOXID 552 046 462 054 474 5667 - Szilárd anyag 802 527 5683 - Nitrogénoxidok ( NO ésNO2 ) mint NO2 646 518 1232 - Szén-monoxid 21 23 16999 - SZÉN-DIOXID 114 783 369 207 336 0013 - Nitrogénoxidok ( NO ésNO2 ) mint NO2 47 170 1557-szilárd anyag 1 - -2 - Szén-monoxid 17 10 91 - Kén-oxidok (SO2 és SO3 )mint SO2 3 - 3999 - SZÉN-DIOXID 118 997 2 506 45816

(5540 Szarvas, Csabai út23.)2-Szén-monoxid 100 9 -1-Kén-oxidok(SO2 és SO3),mint SO2 - 1 -7-szilárd anyag 7 - -24.25.26.27.28.Szirén RuházatiSzövetkezet SzirénSzövetkezet, központitelephely (5540 Szarvas,Béke u. 2-4.)311-acetaldehid 1 - -3 - Nitrogénoxidok ( NO ésNO2 ) mint NO2 33 11 2999 - SZÉN-DIOXID 35 897 - -3 - Nitrogénoxidok ( NO ésNO2 ) mint NO2 9 - -Plastolus Kft. PLASTOLUS999 - SZÉN-DIOXID 5 429 - -Ipari és Szolgáltató Kft. 2-Szén-monoxid 1 - -(5540 Szarvas, Kossuth u.68-74.) 3 - Nitrogénoxidok ( NO ésNO2 ) mint NO2 2 - -Tessedik Sámuel FőiskolaTessideik Sámuel FőiskolaPedagógiai Kar (5540Szarvas, Szabadság út 4.)999 - SZÉN-DIOXID 3 451 - -2-Szén-monoxid 13 3 -3 - Nitrogénoxidok ( NO ésNO2 ) mint NO2 24 5 -Gallicoop Zrt. "TAMIX"Takarmánytároló (5540Szarvas, Csabai út 5.) 7-szilárd anyag 69 73 -Tomasovszki JánosAutófényező műhely (5540Szarvas, Külterület) 152-Xilolok 4 - -Gazdasági tevékenységek közül meg kell említeni a mezőgazdaságból származólégszennyezettséget is. Szarvas Város közigazgatási területének 72%-át (11.753,8127 ha) a szántók teszik ki. Amezőgazdasági eredetű kibocsátással elsősorban a talajmunkálatok idején lehet számolni,amikor a kiporzás révén por kerülhet a levegőbe. Kora tavasszal, illetve ősszel a természetvédelmi szempontból értékes területeket érintő hatásaz égetés (tarlóégetés). Tapasztalataink szerint tavasszal a gyepterületek igen jelentős része(némely település határában megközelíti a gyepterületek 60-70%-át is) lesz a lángokmartaléka. Állattartásból származó, zavaró bűzterhelés nincs a településen, Szarvas belterületén csakönellátás szintjén van állattartás. A város külterületén található állattartó telepek bűzhatásanem befolyásolja a város légszennyezettségét, azok távolsága a lakott területektől jelentős.17

Az állattartó telepek bűzhatására vonatkozó számításokat nem állt módunkban végezni, mivelkonkrét adatok nem álltak rendelkezésünkre. A Város területén található állattartó telepeket és atartási jellemzőket a következő táblázatban mutatjuk be:Gazdálkodó szervezet + állattartó telep címeAgrota-Alcsired Kft. Szarvas, Tanya II. kk. 204.Rózsási Állattenyésztési Kft. Szarvas, 0258/2.hrsz.Laktárius Kft. Szarvas, Tanya II. kk. 263.Rózsás Major Kft. Szarvas, Tanya V. kk. 231.Goldfood Kft. Szarvas, Mezőberényi út 0678hrsz.Meleagrys 13 Kft. Szarvas, Endrődi út 316/2.hrsz.Melekidó Kft. Szarvas, Tanya I. kk. 16. 01375/4hrsz.Pulyka Profit Kft. I. sz. hízlaló telep Szarvas,0238 hrsz.Pulyka Profit Kft. III. sz. hízlaló telep Szarvas,629/5 hrsz.Pulyka Profit Kft. Szarvas, Halászlak 193/2hrsz.Varga és Társai Kft. Szarvas, 0297/5 hrsz.HABAR Halásztelki Baromfinevelő Kft. I. sz.pulyka előnevelő telep Szarvas, külterület0109/2 hrsz.HABAR Halásztelki Baromfinevelő Kft. III. sz.pulyka előnevelő telep Szarvas, külterület0227/4 hrsz.Szarvasi Kacsafarm Kft. Szarvas, Tanya I. kk.10.Sonkoly György Szarvas, Tanya III. kk. 208.Tóth Imre Szarvas, Tanya III. kk. 262.Dobruczki Zsolt Szarvas, Tanya V. kk. 165/1.Vadker Kft. Szarvas, 0710/2 hrsz.Tartás jellemzőiSzarvasmarha – 1250 dbSzarvasmarha – 450 dbSzarvasmarha – Férőhely 900 dbSzarvasmarha – 570 dbSertéstenyésztés–Férőhely kapacitás 9284 dbPulyka – 10.000 férőhelyPulyka – 33.000 férőhelyPulyka – 15.000 férőhelyPulyka – 25.000 férőhelyPulyka – 33.000 férőhelyPulyka – 10.000 férőhelyPulyka előnevelő 40.000 férőhelyes 5-6rotációbanÉvente 200-240 ezer db előnevelt pulykaPulyka előnevelő 40.000 férőhelyes 5-6rotációbanÉvente 200-240 ezer db előnevelt pulykaTenyész kacsa – 2.000 férőhelyLúd tömő – 27.220 férőhelyLúd tépő – 6.000 férőhelyBroiler csirke – 20.000 férőhelyFácán – 10.000 férőhelyA 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 5. §-ának (1) bekezdése szerint; Tilos a környezeti levegőolyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz,valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése.A Korm. rendelet 14. §-a szerint; Bűzzel járó tevékenység során az elérhető legjobb technikaalkalmazásával meg kell akadályozni, hogy a lakosságot zavaró bűz kerüljön a környezetbe. Azelérhető legjobb technika alkalmazását, az egyedi határértéket, illetőleg a lakosságot zavaróbűzzel járó tevékenység korlátozását vagy betiltását a közegészségügyi hatóság állásfoglalásaalapján a környezetvédelmi hatóság hatósági határozatban írja elő.A hazai levegőtisztaság védelmi szabályozás a környezeti levegő bűzzel történő terhelését tiltja,de légszennyezési határértékeket nem állapít meg. Ezen szabályozásoknak megfelelőenlegfontosabb környezetvédelmi szempontú intézkedésnek tekinthetők a bűzszennyezés18

megakadályozása, csökkentése érdekében tett intézkedések.Szarvas Város Önkormányzatának többször módosított 31/2000. (IX. 21.) számú rendeleterendelkezik az állattartásról és az állatok elhelyezésére szolgáló épületek, trágyatárolókelhelyezésére vonatkozó védőtávolságokról.Az állattartó és trágyatároló telepek diffúz légszennyező forrásnak minősülnek a bűzhatás miatt, adiffúz légszennyező anyag kibocsátása a mezőgazdasági eredetű anyagok jelentős mennyiségétjuttatja a légkörbe. A szerves trágya kezelése és az állattartás főként ammónia (NH3)kibocsátással jár, ami bűzterhelést vonhat maga után.A tárolókban a trágya felületét a lehető legkisebbre kell csökkenteni a bűzhatás minimalizálásaszempontjából.A trágyakihordás az istállókból szag- és porszennyezéssel jár. A szálló por mennyisége az utakburkolattal való ellátottságától és az időjárási viszonyoktól függ. A kevésbé korszerűszállítójárművek füstgáz-kibocsátásával szintén számolni kell.Általánosságként azonban elmondható, hogy a légszennyező anyagok tekintetében nem az egyediszennyezőanyagok, hanem a nagyobb távolságban észlelhető szaghatások a jelentősebbek.Az állattartó telepek és azok trágyatárolóinak bűzhatására vonatkozóan számításokat a következőösszefüggésekkel és adatok alapján lehet számolni, ezen számítások elvégzéséhez ismerniszükséges az állattartó telepek kialakítását az ott található ólak darabszámát, méretét, a telepekpontos elhelyezkedését a Városhoz viszonyítva, szélviszonyokat. Ezen adatok beszerzésehosszabb időt vesz igénybe, ezért csak a modellt mutatjuk be a bűzszámításhoz.Szagemmisszió a különféle állattartásból:Állattartás Állatfaj Tartási feltételek Szagegység/m 2 /secSzarvasmarha Húsmarha Döngölt5talaj/beton padlóTejelő tehén Szabadállású, 2mély almos,hígtrágyásZárt állású 0,7Nyílt téri tartás 4BaromfiTojótyúk Ketreces, évestisztítás3Ketreces heti 3tisztításBroiler Mély almos 0,6Pulyka Mély almos 0,6SertésMalac, növendék Mélyalmos 7kocaNyitott 9Mély ágyas 2Hízó Hígtrágyás 319

GE= istálló db szám ×istálló területével (m 2 ) × szagegységgelSzagemisszió a különféle trágyakezelésekből:Trágyakezelés típusaSzagegység (GE/m 2 /sec.)Föld medence 22Föld medence 1. fázis 22Föld medence 2. fázis 8Anaerob kezelő medence 1. fázis 4Anaerob kezelő medence 2. fázis 1,2Ülepítő medence 53Trágya prizma 2GE= almos trágyatároló db szám × trágyatároló területével (m 2 ) × szagegységgelA Svájci és a német irodalmi adatok alapján a szagegység és a szagerősség összefüggése akövetkező:Meghatározott szagegységSzagerősség5 alatt igen gyenge5-10 gyenge10-50 jelentős50-100 erős100-500 igen erősA környezeti levegőminőség tekintetében a legfontosabb, javasolt intézkedések:Szilárd tüzelés esetén: a korszerű tüzelőberendezések alkalmazása, és a szomszédos épületekátlagos gerincmagasságát legalább 0,5 méterrel meghaladó, tüzeléstechnikailag méretezettkémények létesítése. Új épületek használatbavételi eljárásainál javasolt megkövetelni atüzelőberendezések minőségi bizonylatát a QTH = 140 kW névleges hőterhelés alattitüzelőberendezéseknél, az ilyen tüzelőberendezések körében a 21/2001.(II.14.) Korm. rendelet atelepülés jegyzőjének biztosít levegővédelmi hatáskört. A QTH = 140 kW névleges hőterhelésfölötti tüzelőberendezések létesítésekor a környezetvédelmi hatóság engedélye szükséges.Belterületen fásítás, külterületi közlekedési és dűlőutak mentén a fasorok helyreállítása, újaktelepítése szintén javasolt. A környezeti levegő minőségének javítása és az Alföldön jellemzőporterhelés csökkentése érdekében is fontos az út menti fasorok, a mezőgazdasági területet tagolóerdősávok, erdőfoltok megóvása, helyreállítása. Utak pormentesítése.Ipari, gazdasági létesítmények tervezése, engedélyezése során figyelembe kell venni alevegőtisztaság-védelemre vonatkozó előírásokat és az eljárásba be kell vonni a környezetvédelmihatóságot.Új állattartó létesítmények, ill. a meglevők korszerűsítése esetén a trágyatárolók csurgalékvizét, ésa tartás során keletkező hígtrágyát zárt műtárgyakban kell gyűjteni vagy biológiai kezelést kellalkalmazni a berothadás és a bűzhatás csökkentése érdekében.20

Állattartó telepen vagy önállóan kialakított trágyatér körül, annak területén védőfásítást javasolttelepíteni, min. 15 m szélességben. A meglevő fasorok kiegészítése javasolt a fentiparamétereknek megfelelően.A lakossági gumi, műanyag és egyéb hulladékok égetéséből származó légszennyezés csökkentése,kerti hulladékok komposztálásának elősegítése, valamint az allergén növényekkel kapcsolatosintézkedések (parlagfű irtás) megtétele.A Helyi Építési Szabályzatról szóló többször módosított 19/2006. (V.19.) rendelet 52. §-alevegőtisztaság-védelmi előírásokat tesz.2.2. Vizek2.2.1. Felszíni vizekA város határában közel 30 kilométer hosszúságban folyik a millió természeti élményt rejtőKörös-holtág. A város területén több halastó is található.A Szarvas-Békésszentandrási-holtág a Tiszántúl legnagyobb, 29,2 kilométer hosszú, 207 hektárfelületű, átlagosan 70 méter szélességű mentett ártéri vízfelülete. A Hármas-Körös bal oldalikanyarulatából kétszeri átvágással keletkezett. Felső végpontja a Hármas-Körös 47,8töltéskilométer szelvényében, az ún. szivornyáknál van. Itt alacsony vízszint esetén 7 darabszivattyú, összesen maximum 8 köbméter/másodperc teljesítménnyel juttatja be az „élő” vizet aholtágba. Duzzasztás esetén a víz gravitációsan jut át a csőrendszeren.Alsó végpontja a 43,9 töltéskilométer magasságában, a békésszentandrási duzzasztómű alatt van.Árvízmentes időben ugyancsak gravitációsan, zsiliprendszeren keresztül távozik a „felesleges”víz. Vízgyűjtő területe 833 négyzetkilométernyi. A fejlett belvízelvezető csatornahálózat többfőcsatornával torkollik bele. A csapadékvizeket árvíz idején szivattyúval kell a folyóba beemelni.Számos öntözővíz-kivétel is működik.Vízgazdálkodási feladatokA holtág üzemelési rendje lényegében a múlt század végétől változatlan. (BÍRÓ 1894) Kétalapvető üzemi időszak ismeretes: A nyári, öntözési szakasz április elejétől október végéig tart. Atéli, belvíztározási szakasz pedig november elejétől március végéig.BelvíztározásLevonulási vízszint +290 cm. Tározott vízmennyiség 360 000 m 3 . A téli, belvíztározásra valófelkészülés időszaka során /november és március között/ a holtág vízszintje 160 cm csökken.Ekkor csak a nyúlzugi átvágás torkolati szakaszában van jelentős, de pangó jellegű víz. Anna-ligetés Bikazug irányában csak keskeny vízcsík jelzi az erősen feliszapolódott medret. A 80-as évekigide torkollott a szennyvíztelep csőrendszere, melyen keresztül a város „tisztított” szennyvize aholtágba jutott. A téli időszakban ez a szennyvíz visszafelé, a város irányába folyt, s ezzel erősenterhelte az amúgy is pangó vizű szakaszt. Mára megszűnt Szarvason a tisztított szennyvízbevezetése a holtágba.21

ÖntözésA nyári, öntözési szakaszban /április és október között/ a biztosítandó vízszint 356 cm. A tározottvízmennyiség pedig 540 000 m 3 . A békésszentandrási duzzasztó 1942-ben történt megépítése utánlehetővé vált a holtág stabil vízellátása, amire több ezer hektár rizstelep /az utóbbi években arizstermesztés visszaesett/, halastó, legelő, esőztető öntözőtelep támaszkodik. Több öntözővízkivételműködik. A legjelentősebb a Dögös-Kákafoki szivattyútelep, amely 3,5 m 3 /steljesítménnyel a kákafoki-szentesi öntözőrendszer felé továbbítja a vizet. Az öntözési idény alatt40-40 millió m 3 vizet szállít szántóföldi növények, rizs, legelő öntözéséhez. Emellett távolabbihalastavak feltöltéséhez /pl. kunszentmártoni halastavak/ is több millió köbméter víz kell. A partisávban található „hobbi-kertek” illegális vízellátását is a holtág biztosítja.Ipari vízszolgáltatásEzt a funkciót elsősorban a partján elhelyezkedő Haltenyésztési és Öntözési Kutatóintézettápvízellátása jelenti.Szennyvíz befogadásAz utóbbi években legálisan már csak Békésszentandrás biológiailag tisztított szennyvize jutközvetve a holtágba. Emellé párosul az illegális szennyvíz bejuttatás (a parton elhelyezkedő lakóésnyaralóházak, üzemek, közintézmények), melynek pontos mértéke nem ismert.TAVAKKísérleti halastavak: 76 db különböző méretű kísérleti tó kb. 10 ha összes vízfelülettel. Főtevékenység: halastavi kísérletek végzése; fontosabb kísérletbe vont halfajok: ponty, afrikaiharcsa, fehér busa, pettyes busa, amur. A tavak vízellátása a Szarvas-Békésszentandrási-holtágból,lecsapolása ugyanebbe a holtágba történik.Iskolaföldi termelő halastavak: Üzemeltetője bérlőként az Aranyponty Halászati Zrt.; 70 dbkülönböző méretű tó 300 ha összes vízfelülettel és egy halkeltetővel. Fő tevékenység:halszaporítás, ivadéknevelés, étkezési hal termelés, ponty génbank fenntartás, a HAKI-val közösK+F programok; fontosabb tenyésztett halfajok: ponty, fehér busa, pettyes busa, amur. A tavakvízellátása a Hármas-Körösből, lecsapolása a Szarvas-Békésszentandrási Körös-holtágba történik.Kivételt képeznek a teleltető tavak és az ún. tavi recirkulációs rendszer, amelyeknek a vízkivételea holtágból, és a lecsapolása is a holtágba történik. A telep teljes területe Békésszentandrásközigazgatási területéhez tartozik.Horvátpusztai termelő halastavak: A telepet a HAKI 2005. december 31-ével átadta az NFArészére. Akkor a tavak egy részét az INNOFLEX Kft. üzemeltette. A halastórendszerben 35 dbkülönböző méretű tó található, 360 ha összes vízfelülettel. A tavak vízellátása a Hármas-Körösből, lecsapolása ugyancsak a Hármas-Körösbe történik.Recirkulációs kísérleti halnevelő: Zárt rendszerű medencés halnevelő 200 m 3 hasznosvíztérfogattal. Fő tevékenysége: medencés halnevelési kísérletek végzése; fontosabb kísérletbevont halfajok: tokfélék, süllő, afrikai harcsa, tilápia, ponty, lesőharcsa. Vízellátása részben fúrtkutakból, részben a holtágból, fűtése termálvízzel történik; a használt elfolyóvíz ülepítés ésbiológiai szűrés után a Körös-holtágba kerül kibocsátásra.22

Szarvas-Fish Kft. intenzív haltermelő telepe: A telep Békésszentandrás közigazgatási területéntalálható. Termálvízzel táplált átfolyóvizes medencékben afrikai harcsa termelést és feldolgozástvégző vállalkozás, vízellátása fúrt melegvizes és hidegvizes kutakból, kevert vízzel történik. Atermelő medencékből elfolyó napi 1.200 m 3 használt víz kibocsátása részleges ülepítés után aholtágba történik. Mivel a telep elfolyó vize ásványi és szerves szennyezőanyagokat tartalmaz, aholtág befogadóként szolgáló szakaszának vízminőségét nagymértékben rontja. Emiatt a 2000.évtől a HAKI vízökológiai és technológiai kutatócsoportjai félüzemi vízkezelési kísérleteketvégeznek az intenzív haltermelő telep elfolyóvizének tisztítási lehetőségeit illetően. Jelenleg azelfolyóvíz mintegy 30%-át kibocsátás előtt a kutatások eredményeképpen kifejlesztett ún. halastówetlandkísérleti rendszerben, 80-90 %-os hatásfokkal tisztítják, illetve részben újrahasznosítják.A vízkezelő rendszer a HAKI kísérleti telepén található. A HAKI-val és az Innoflex Kft-velközösen elvi vízjogi engedéllyel rendelkezik a Kft. a teljes elfolyóvíz mennyiség üzemi méretű(17 ha) tó-halastó-wetland típusú rendszerben történő tisztítására.Innoflex Kft. intenzív haltermelő telepe: Főként afrikai harcsát, de kisebb mennyiségben tilápiátés tokféléket is termelő vállalkozás. Vízellátása termálvizes kutakból történik, vízfelhasználásanapi 800 m 3 . A medencékből elfolyó víz kibocsátása részleges tisztítás után a holtágba történik.Az elfolyóvíz kezelése a kibocsátás előtt egy kombinált mechanikai-biológiai tisztító rendszerbentörténik, mellyel az elfolyóvíz formált állapotú tápanyagtartalmának jelentős részét kivonják. AHAKI-val és a Szarvas-Fish Kft-vel közösen elvi vízjogi engedéllyel rendelkeznek a teljeselfolyóvíz mennyiség üzemi méretű (17 ha) tó-halastó-wetland típusú rendszerben történőtisztítására.2.2.2.Felszín alatti vizekA Szarvasi Önkormányzat többször módosított 37/2004. (XII. 17.) rendelete rendelkezik azivóvíz-ellátási és szennyvíz-elvezetési szolgáltatásról.Az Alföld - így Szarvas - területén nincs fontosabb ásványi nyersanyag a felszín alatti vizeknél. Atalajvíz-viszonyokat a felszíni - felszín közeli hidrogeológiai, a morfológiai - domborzati és azéghajlati adottságok határozzák meg alapvetően, ám számottevő az emberi tevékenység (felszíniszennyezés, vízkivételek és betáplálások, vízkeveredés) befolyása is.Vidékünkön a talajvíz az uralkodóan finomszemcséjű, és igen változatos összetételű üledékekbentalálható. A nagymértékű vízszintingadozással jellemezhető talajvízrendszer nagyjából követi aterület morfológiai viszonyait: a magasabb térszínű DK-i területeken mélyebben (3-5 m), amélyebben elhelyezkedő terep alatt általában magasabban (1-3 m) van a talajvíz.A Szarvas környéki talajvizek kémiai összetétele igen változatos képet mutat. A vízfolyásokkörnyezetében - azok hígító hatása miatt - alacsonyabb (1000 mg/l körüli), a terület nagyobbrészén 1000 - 2500 mg/l közötti só-koncentráció mérhető, de néhány foltban (D, DK felé) 5000 -10000 mg/l oldott anyagtartalom is előfordul.A kationok között a nátrium szinte egyeduralkodó. A Na-ion mennyisége elsősorban az agyagosvíztartó üledékkel van összefüggésben, de nem kizárható a mélyebb rétegekből felszivárgó vízNa-dúsító hatása sem. Az anionok esetében az általánosan elterjedt hidrogén-karbonát mellett23

szulfátos, kloridos és kevert anion összetételű talajvizek is előfordulnak. A mélységi vizek felfelévaló migrációjának és a talajvízbe való bekeveredésének egyik legfontosabb jelzője a Cl-tartalom.A sómennyiség és sóösszetétel tekintetében egyaránt nagy különbségek mutatkoznak egymáshozközel fekvő területeken is.Mélységi (réteg) vizekAz Alföld rétegvizei a negyedidőszaki vékonyabb és lazább folyóvízi, valamint az alatta lévővastagabb, tömöttebb tengeri eredetű pannon üledékekben találhatók. A felső-pannon-pleisztocénholocénképződményei az Alföld édesvíztartó összletei. Jó vízadó rétegek húzódnak anegyedidőszak durvább képződményeiben, valamint a felső-pannon porózusabb rétegeiben. Azalsó-pannon, valamint a felső-pannon és negyedkori kifejlődést elválasztó levantei rétegek vízbenszegények.Szarvason a rétegvíz-mennyiség 1-1,5 l/s/km 2 -re becsülhető. A nagyszámú ártézi kutakvízhozamai mérsékeltek, kevés a bővizű kút. A kitermelt termálvizek sokoldalúan hasznosulnak.A vidék rétegvizeire is jellemző a mélységgel növekvő sótartalom, valamint a NaHCO 3 -osösszetétel.Felszín alatti vizeket veszélyeztető források a településen:- felhagyott szeméttelep (belterület, 3544/6., 7., 11., 12. hrsz., rekultiválása pályázatiforrásból történik.)- illegális hulladéklerakás (az Önkormányzat által szolgáltatott adatok szerint illegálishulladéklerakások történnek a Város területén, azonban azt a közszolgáltató SzarvasiKOMÉP Városgazdálkodási Kft. folyamatosan felszámolja.)- a lakossági meglévő és nem vízzáró szennyvízgyűjtő aknák, illegális szikkasztások- állattartó telepek és háztáji állattartás csurgalékvizei, a nem megfelelő trágyatárolásihelyek, a hígtrágya nem megfelelő kezelése- benzinkutak, telephelyi üzemanyag-tárolók- ipari üzemek és létesítmények nem megfelelő üzemeltetése során (keletkező hulladékoknem jogszabálynak megfelelő tárolása és ártalmatlanítása, főleg veszély es hulladékokesetében)- mezőgazdasági tevékenységek során felhasznált műtrágyák, növényvédő szerekalkalmazása.Felszín alatti vizek igénybevétele:Szarvas Város területén a közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya 98 %.Vízellátás, csatornázásKözüzemi hálózatba bekapcsoltlakások db 7095közterületi kifolyó db 139Összes szolgáltatott vízezer m 3 829ebből háztartásoknak ezer m 3 529,5Közüzemi szennyvízcsatorna hálózat km 101,5Közüzemi szennyvízcsatornahálózatbabekapcsolt lakásokdb 585224

Elvezetett szennyvízezer m 3 783ebből háztartásokból ezer m 3 525tisztítottan ezer m 3 788A Város teljes területén az ivóvíz ellátás a Békés Megyei Vízművek Zrt. által üzemeltetettOrosházi Kistérségi Vízműről biztosított. A Vízmű Zrt. egyik alaptevékenysége az ivóvíztermelésés szolgáltatás.1954. július 30-án megalakul Békésen a Társaság jogelődje a Békés Megyei Vízmű ésKútkarbantartó Vállalat, majd 2003. november 18-án a Békés Megyei Vízművek Rt. és 2006.október 20-án pedig a Zrt. Jelenleg 66 településen látják el az ivóvízellátást, valamint 27településen a szennyvízelvezetést.Vízjogi engedéllyel rendelkező helyi rétegvízkút kb. 90 db található, köztük legjelentősebbek a Szarvasi Gyógy-Termál Kft. - B-57 OKK számú kút 55.000 m 3 /év,- Erzsébet-ligeti termálkút: 270.000 m 3 /év, a Liget Hotel medence 58000 m 3 /év, K- 52, K- 49 jelű kút 29200 m 3 /év, Barex Kft., Therm-Organ Kft., Rózsási Kft.Termálvíz helyzete:Az Erzsébet-liget termálkútjának vizét lakások és intézmények fűtésére használják, majdvisszajuttatják és hűtik a városi sportpálya melletti hűtőmedencében, s ezt követően a tisztítottszennyvíz nyomóvezetékébe juttatva, keveredve azzal kerül elvezetésre.Az Erzsébet-ligeti termálkutat a Porció Kft. üzemeltette 2004-ig, ekkor visszakerült azönkormányzathoz. 2004. évtől először az M-Thermál, majd egyesülésüket követően 2005. évtől aSzarvasi Gyógy-Termál Kft. üzemelteti, melynek keretében 120 lakás fűtését látja el, illetve akövetkező intézmények termálvíz szolgáltatását végzi:Szarvas Város Polgármesteri Hivatala, Szent István Egyetem Pedagógiai Kar, Szent IstvánEgyetem Mezőgazdasági, Víz- és Környezetgazdálkodási Kar, Városi Sportcsarnok, SzarvasVáros Közoktatási és Közgyűjteményi Intézménye, Szlovák Általános Iskola, Óvoda ésDiákotthon, Vajda Péter Művelődési Központ, Szirén Ruházati Kft., Szarvasi Gyógyfürdő, BenkaGyula Evangélikus Általános Iskola és Óvoda, Szarvasi Szakorvosi Kft., Körös-szögi KistérségTöbbcélú Társulása Egységes Pedagógiai Szakszolgálata, Körös-szögi Kistérség TöbbcélúTársulása Szociális és Gyermekjóléti Intézménye, Ruzicskay Alkotóház.Felszín alatti vizek minősége, terhelése:Lokális, de magas szennyezőanyag koncentrációjú talajvízszennyezések keletkezhetnek azillegális hulladéklerakás, folyékony hulladék ürítése, túlzott mértékű műtrágya használat, illetvenéhány terület csatornázatlansága miatt. Ezen szennyeződések mindegyike elsősorban szerveseredetű szennyezést okoz, mely szennyezések idővel lebomlanak és átalakulnak, így viszonylagkisebb károkat okoznak a felszín alatti vizekben. Azok a szennyeződések, melyek a város felszínivizeiben tartós károsodást okoznak és kármentesítésük mindenképpen szükséges, elsősorban nem25

megfelelő kialakítású szénhidrogén tartályok meghibásodásai során keletkezhetnek, ill. ipariüzemek okozta nehézfém szennyezések miatt. A Város területén a kármentesített területekmonitorozása folyik.Szarvas Város területén a közkifolyók és ivóvízkutak minőségét évente több alkalommal isvizsgálják laboratóriumi körülmények között. A vizsgálati eredményekből kiderül, hogyhatárérték feletti szennyeződés mangán és arzén tekintetében szinte minden vizsgálatieredményben kimutatható volt a vonatkozó 201/2001. (X.25.) Korm. rendelet 1. sz mellékletébenfoglalt határértékeknek megfelelően.VízbeszerzésA város vízellátása az Orosházi Kistérségi Vízműről biztosított. A helyi vízműtelep nem üzemel,a víz magas arzéntartalma miatt bezárásra került. Az elosztóhálózat átadási ponton keresztülkapcsolódik a távvezetékhez. A Város a Gyomaendrődi Üzemmérnökséghez tartozik.A rendszer az 5 db kútból álló T-1 jelű, 4 db kútból álló T-2 jelű és a 4 db kútból álló T-4 jelűkútcsoportból nyert vizet juttatja - a Csanádapácai nyomásfokozó gépházon keresztül - NA 500ac. nyomóvezetéken az Orosházi Dózsa Vízműtelepre. Az Orosházi Dózsa Vízmű gépházbóltörténik az átemelés Orosháza, Kardoskút, valamint a Szarvasi ágon lévő települések ellátására.Az ivóvíz NA 500 ac. vezetéken jut Nagyszénásra a Gádorosi elágazásig. Itt NA 200 KM PVCvezeték épült a Gádorosi Vízműtelepig, a község határán létesített átadási ponttal. Szarvasra azivóvizet NA 400 ac. nyomócső szállítja.A termálvíz fogadása, elvezetése az alábbiak betartása mellett történik:- Az NA 400-as szennyvíz-nyomócsőbe a beemelés max. 81 m 3 /h teljesítményű szivattyúvaltörténik.- Termálvíz beemelés a használat után közvetlenül nem, csak a kiegyenlítő tóból történhet.- A nyomóvezetéken keresztül termálvíz elvezetés a Hármas-Körösbe csak a minimumkétszázszoros hígítás megléte esetén történik. A befogadóba vezetett termálvíz hőmérséklete nemhaladhatja meg a 30 o C-ot. Az előírt 200-szoros hígítás a Hármas-Körös duzzasztói ágán levonuló,minimum 5 m 3 /s-os vízhozamig biztosított. Ha a duzzasztói ágon levonuló vízhozam a fenti értékalá csökken, az előírt hígítás biztosítása érdekében, a tisztított szennyvíz hígító hatásánakfigyelembe vétele mellett gondoskodnak a termálvíz elvezetés intenzitásának csökkentéséről.- A geotermikus közműtől történő termálvíz elvezetés a tisztítótelepi átemelő üzemidejévelösszhangban történik, mert így biztosítható a maximális hígulás és az egyenletes szennyezőanyagkibocsátás.- Az elvezetésre kerülő tisztított szennyvíz mennyiségi adatait külön rögzítik nappal (6-22 óra) éséjjel (22-6 óra), napi bontásban.- A termálvíz elvezetés kezdési és befejezési időpontját az illetékes KTVF felé jelentik be. (2005-ben befejezés: április 20., kezdés: október 10.)- Rögzítik a termálvíz átemelések napi kezdetét és végét, az átemelt termálvíz mennyiségét.2.3. A szennyvíz felosztottsága, elvezetéseA vízhasználat során keletkezett szennyvizeket szennyvízcsatorna hálózaton keresztül vezetik el aSzarvasi szennyvíztisztító telepre. A szennyvízcsatorna hálózat 1967. évtől van kiépítve a Városterületén. A kiépítettség aránya 87,3 %, a rákötések aránya 77,7 %. A szennyvízcsatorna26

hálózaton egy lakosra jutó elvezetett szennyvíz mennyisége 30,2 m 3 . A közszolgáltató a BékésMegyei Vízművek Zrt.A Város területén a rá nem kötött családi házaktól, intézményektől a Szarvasi KOMÉPVárosgazdálkodási Kft. szállítja el a szennyvizet a Szarvasi Szennyvíztisztító telepre.A jelenleg működő szennyvíztárolási - kezelési rendszer bemutatása:A szennyvízrendszer feladata Szarvas város területén keletkező kommunális és ipari szennyvizekgyűjtése, szennyvíztisztító telepre juttatása, majd tisztítás után a Hármas-Körös Békésszentandrásiduzzasztó alatti szakaszába történő bevezetése.A szennyvíztisztító telep a város dél-nyugati részén, a Maczó-zugban, a 9612/3. és 9617. helyrajziszámú területen található.Tisztítási technológia: egylépcsős biológiai tisztítás.Tisztítótelep kapacitása: hidraulikai - 4.600 m 3 /d,biológiai bonthatóság - 30.083 LEÉ.A szennyvíztisztító telep tisztított szennyvizeinek befogadója a Békésszentandrási duzzasztó alatta Hármas-Körös 47,32 fkm szelvénye, parti beömléssel.Szarvas város területén üzemelő csatornahálózat elválasztott rendszerű.A város területén keletkező szennyvizek a csatornahálózatba kerülve gravitációsan jutnak aszennyvíz öblözeteknek megfelelő átemelőkbe. Ezek az átemelők elhelyezkedésüktől ésteljesítményüktől függően fő- és közbenső átemelők. A településen üzemelő átemelők száma 11,melyből 3 főátemelő, 8 közbenső átemelő. A műtárgyakban üzemelő szennyvízszivattyúk anyomóvezetékeken keresztül juttatják a szennyvizet a tisztítótelepre.A csatornázatlan területekről szippantókocsikkal hordják a szennyvizet a szennyvíztisztító telepre.A szennyvíztisztító telep és a szennyvízelvezetés főbb műszaki adatai 2006. évben:Tisztítótelep hidraulikai kapacitása (m 3 /d) 4600 m 3 /napTisztítótelep biológiai kapacitása30.083 LEÁtlagterhelés3.919 m 3 /napTisztítási technológiaEgylépcsős eleveniszapos biológiai tisztításGravitációs csatorna hossza71.797 fmNyomóvezeték száma4 dbNyomóvezeték hossza11.105 fmFőátemelő3 dbKözbenső átemelő8 dbBiofilterek száma6 dbTisztított szennyvizet elvezető nyomóvezeték 6.057 fmhosszaÖsszes elvezetett szennyvíz 1.430.410 m 3Ebből lakossági 576.169 m 3MérőaknaA technológia elemeiJellemzőiMérete: 2,0 m x 2,20 m27

RácsaknaOsztóaknaGépi tisztításHét osztású, vasbeton osztóakna,alaprajzi mérete: 3,30 m x 3,90 m4 db oxidációs árok Méretük: 467 m 3 , 560 m 3 és 2 db 715 m 32 db oxidációs (bécsi) medence Méretük: 2 db 1.050 m 37 db utóülepítő 5 db Dortmundi ülepítő-függőleges átfolyású2 db Dorr ülepítő-sugárirányú átfolyásúFertőtlenítő medence 66 m 3Tisztított szennyvíz átemelőMűtárgy mérete: 4,0 m x 3,5 mTisztított szennyvíz nyomóvezetékTérfogatáram mérő típusa: IDA 300NA 400-as nyomócső, 6.057 fmSzarvas Város Csatornamű üzemeltetési utasítását 1. sz. mellékletként csatoltuk, mely tartalmazzaa szennyvíztisztító telep üzemeltetésével, környezetvédelmi intézkedésivel kapcsolatos adatokat.2.4. FöldSzarvas Város a Dél-Alföldön a Békési-sík kistájon 83 és 92 m közötti tszf-i magasságú, infúzióslösszel és agyaggal fedett, jelenleg magasártéri szintben elhelyezkedő marosi hordalék-kúpsíkságperemi részén helyezkedik el. A síkságot néhol elhagyott medermaradványok csökkentik.Jellemző domborzati formái fluviális-fluvioeolikus genetikájúak.A Szarvas környéki talajok fiatal, finomszemcsés talajképző kőzeten, fejlett mikrodomborzaton,erőteljes felszíni és felszín alatti víz hatására, szélsőséges csapadék-ellátású kontinentáliséghajlaton, változatos, vízkedvelő növényzet alatt, meghatározó, tájformáló emberi tevékenységkövetkeztében alakultak ki, érték el a mai állapotukat.A talajképződés folyamatai közül a sztyeppesedés, rétiesedés és szikesedés feltételeinek feleltekmeg elsősorban a környezeti adottságok, ezért a csernozjom, szikes, réti és öntés talajokkülönböző típusai, altípusai és változatai fejlődtek ki.A mezőségi (csernozjom) talajképződés feltétele az egyensúlyi víz- és anyagmérleg. A mélybenkarbonátos és sós réti csernozjom talajok a vidék DK-i magasabb térszíneit borítják. Talajképzőkőzetük áthalmozott lösz, fizikai talajféleségük agyagos vályog. A gyengébb-erősebb talajvízhatásraa rétiesedés-szikesedés bélyegei utalnak.A só-felhalmozódás, szikesedés jellemzői a szélsőséges vízháztartás, mérsékelt vagy erős só,illetve kicserélhető Na-felhalmozódás. Szikes talajok - elsősorban sztyeppesedő réti szolonyec - amélyebben elterülő, magas talajvíz-állású sós talajvizű területeket, Szarvas D-i (Káka) részétjellemzik.A magas és legmélyebb térszín közötti területeket - a térség zömét - réti talajok borítják. A rétitalajképződésre jellemző a felfelé irányuló vízmozgás a vízmérlegben és talajvízhatás(felhalmozódás) az anyagmérlegben. Kialakulásukat a változatos talajképző kőzet, az időszakosfelszíni és felszín alatti talajvízhatás, a mozaikosan eltérő talajvízminőség és a szerves anyagfelhalmozódást biztosító réti növényi formáció határozta meg az eltérő talajképző kőzetbeni éstalajvíz-összetétel viszonyokat tükrözik a különböző réti talajtípusok (szolonyeces, öntés,csernozjom), altípusok és változatok.28

Rétiesedő öntés talajok a folyóvizek, holtágak keskeny szegélyét borítják.Szarvas térsége talajainak mezőgazdasági hasznosítását nehezítik:- a mélyebb térszíneken gyakran felszín közeli helyzetbe kerülő talajvíz- a talajok döntő többségére jellemző - különböző mélységben és eltérő erősséggel jelenlévő -só-felhalmozódás (szikesedés)- az uralkodónak tekinthető agyagos mechanikai összetételből (is) eredő tömődöttség,kedvezőtlen vízgazdálkodási tulajdonságok- a felső 0-50 cm-es talajréteg közel általános szénsavas mészhiánya.Földrészlet statisztika fekvésenként:fekvés földrészletekszámaegyébönállóépületekegyébönállólakásokszámaösszesterület(m2)legkisebbföldrészlet terület(m2)legnagyobbföldrészletterület (m2)átlagosföldrészlet terület(m2)számabelterület 5861 622 5550 10867901 18 454417 1854külterület 4620 200 750 141596399 52 1307242 30649zártkert 4717 426 1200 9108505 11 140111 1931ÖSSZESEN 15198 1248 7500 161572805Földrészlet statisztika művelési áganként:művelési ág földrészletekszámaalrészletekszámaösszesalrészletterület (m2)legkisebbalrészletterület(m2)legnagyobbalrészletterület(m2)átlagosalrészletterület(m2)erdő 177 188 3910442 165 231227 20800fásított29 31 32222 432 2171 1039területgyep394 434 6485768 76 544810 14944(legelő)gyep (rét) 20 29 356810 1708 38651 12304gyümölcsös 968 978 1265298 36 80530 1294halastó 6 40 3126474 2511 401338 78162kert 2428 2434 2063893 22 5259 848kivett 8667 8888 26560760 11 454417 2988nádas 24 25 217161 502 38494 8686szántó 4289 6717 117538127 140 656303 17499szőlő 15 15 15850 363 5000 1057A talajtípusok kialakításában az éghajlat, talajképző kőzet és egyéb befolyásoló tényezőn túlelsősorban a víz, a hidrológiai adottságok (talajvízszint, talajvíz kémiai összetétele, felszínivízhálózat) voltak döntő hatással. A terület átlagosan 83-92 tengerszint feletti magasságú.Felszíne DK-ről ÉNY felé 110 m tengerszint feletti magasságról 80 m-ig lejt. Ez is bizonyítja,hogy a táj felszínformálásában a Maros határozottabban vette ki a részét, mint a Körös. Acsapadék mennyisége ÉNY-ról DK felé növekszik. Szarvas környékén az évi csapadék sokszor az500 mm-t sem éri el. Legtöbb csapadék júliusban hullik. Legszárazabb hónap a január, a tél teháthóban szegény.Ezeknek a talajoknak a struktúrája eltér a nem sós talajtípusoktól, tömöttebbek, színük világosabb,vasrozsdafoltosság és glejesedés jelenik meg az anyakőzetben. Jó vízmegtartó képességüket,29

vízgazdálkodásukat, illetve termékenységüket a só-felhalmozódási réteg különösen akkorkorlátozza, ha a felszínhez közel helyezkedik el. Ilyen talajoknál a nem megfelelő öntözővíz, ahelytelen öntözés „beindíthat” egy elsózódási folyamatot, s a jó talajoknál szikesedéshez vezethet.Antropogén talajokAntropogén talajokon az eredeti talajképző tényezők és talajszintek nem ismerhetők fel. Szarvasbelvárosának talajai is jelentős átalakításon mentek keresztül, amelyeket három csoportbasorolhatunk: természetes genetikájú talajok, ezeket beépítették;természetes, helyben keletkezett talajok, melyek komoly átalakítást szenvedtek;természetes és technogén (építési törmelék) anyagot is tartalmazó feltöltés, szintelhordás,anyagráhordás stb.Az ember felé irányuló nehézfém terhelés háromféle úton történhet: a táplálkozás (kiskertek, zöldség); az ingestió (főleg gyerekeknél a játszótér talajával, homokkal való érintkezés); inhaláció - talajszemcsék felporzása, itt az ülepedő por nehézfémtartalmát és területiváltozásait kell különösen vizsgálni.2.5. TermészetvédelemNapjainkban egyre hangsúlyosabban vetődik fel a természeti adottságok humán értékeihasználatának igénye, a természetes élőhelyek, tájképi értékek védelmének szükségessége,természet-közeli állapotuk hosszú távú fenntartásának követelménye. Egyszerre kell ahasznosítás és a megőrzés – egyszóval a környezetgazdálkodás – szempontjait úgy ütköztetni,összehangolni, hogy a természeti adottságok és értékek, mint a közösség tulajdona, hosszú távonmegmaradhassanak, megújulhassanak és szolgálhassák utódaink örömét és érdekeit. Afenntartható fejlődés elvét kell szem előtt tartani, tehát a jelenben meglévő erőforrásokat olymódon kell hasznosítani, hogy a jövő generáció számára is biztosított legyen az ezzel valógazdálkodás lehetősége.A már több évtizeddel ezelőtt megfogalmazott elgondolás, a Dél-Tiszántúl természeti kincseineknemzeti parki keretek közötti megőrzése, a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter3/1997-es rendeletével - mely létrehozta hazánk hetedik nemzeti parkját, - vált valóra. Azt, hogy atérség unikális természeti értékkel rendelkezik, az is bizonyítja, hogy már a Körös-Maros NemzetiPark jogelődjét, a Körös-Maros-vidéki Természetvédelmi Igazgatóságot az Európai NemzetiParkok Szövetsége 1995. őszén felvette tagjai sorába. A Nemzeti Park célja, hogy megőrizze aBihari-, Béli- és Zarándi-hegységek lábától a Tiszáig húzódó egyedi arculatú táj magyarországirészének mozaikosan fennmaradt természeti értékeit. A magyarországi bioszféravédelemgyakorlati kidolgozásában és alkalmazásában fontos szerepet játszanak moziakos, az intenzívmezőgazdasági tájban szigetekként létező védett területei, mivel megfelelő ökológiai hálózatkialakítása nélkül hosszútávú fennmaradásuk nem lehetséges. A Nemzeti Park területegységeiközül a Körös-ártér egy részlete Szarvas közigazgatási területén található.30

Egy másik területegység, a Cserebökényi puszta, mely már Csongrád megyében fekszik,közvetlenül határos a város, „Káka” elnevezésű déli határrészével. Az alábbiakban rövidenbemutatjuk és jellemezzük a Körös-ártér területegységet, ezen belül kiemelten a Szarvas térségérejellemző területrészt, melyet előbb 1979-ben helyi védetté nyilvánítottak, majd 1997-től a Körös-Maros Nemzeti Park részévé vált.A Helyi Építési Szabályzatról szóló többször módosított 19/2006. (V.19.) rendelet 57. §-arendelkezik a „Természetvédelmi előírásokról”, valamint a 3. sz függeléke tárgyalja a területentalálható Országos Természetvédelmi Területeket.Országosan védett természeti területekKörös-ártérA vizsgált terület tájtörténetét taglaló fejezetben már részletesen szóltunk a Körösvidékátalakulásának folyamatáról. A folyószabályozások előtti időkben a Tisza és mellékfolyói általhatárolt táj a vizes és szárazabb típusú élőhelyek /szikes gyepek, sziki tölgyesek, löszpuszták,lápok, mocsarak, morotvák, vizes rétek, kemény- és puhafa liget- és galériaerdők/ rendkívülváltozatos mozaikjából épült fel. A Körös hajdani kiterjedt árterülete a szabályozások utánvédtöltések közé szorított hullámtérre szűkült. A Hármas-Körös hullámterén kialakult másodlagostáj sajátossága a valamikor az egész Körösvidékre jellemző ősibb és a szabályozással létrejött új,másodlagos pl. morotvák, kubikgödrök, botoló füzesek kis területen való tömörülése,együttérzékelhetősége. Az ártéri vizes élőhelyek és ligeterdők európai szinten is az általánosanveszélyeztetett élőhelyek közé tartoznak. Különösen fontosak a folyószabályozások soránkialakult holtágak közül az ún. szentély holtágak, melyek háborítatlanul őrzik az egykori vízivilág megmaradt természeti kincseit. A Szarvashoz tartozó hullámtérben található az Aranyosiszentély holtág. A holtágat gazdag madárvilágú fűz-nyár, puhafa ligetek és háborítatlan, öregkubik erdők kísérik, melyeket az áradások után visszamaradó víz a hajdani mocsárerdőkhöz teszhasonlatossá.Szarvasi Arborétum TTA Szarvasi Arborétum telepítését Bolza Pál 1885-ben kezdte el nagyapja, Bolza József emlékére,aki a szintén parkosított kisebb területeket "Pepi-kert"-nek nevezte el. Ma országosan védetttermészeti érték, Természetvédelmi Terület. Összterülete 82,2 ha, melyből a Pepi-kert területe 40ha, az új terület 42,2 ha, benne négy új gyűjteménnyel. Itt kap helyet az országos fenyőtörzsültetvény-génbank, a parkerdő, a cserjegyűjtemény, valamint az exota gyűjtemény ésdíszfaiskola. A fás növénygyűjteményben közel 1600 fa- és cserjefaj (illetve fajta és változat)található. Az arborétum története összefonódott az alapítók családtörténetével. A park sajátosmódon illeszkedik a tájba. Az Alföld száraz kontinentális éghajlata a kiegyenlített éghajlatú,csapadékos tájakról származó fajok számára kedvezőtlen ökológiai tényező. Ennek ellenére, azArborétumot keletről határoló holtág (egykori folyószakasz), a partszegélyében megőrzöttligeterdő foltok kedvezőbb mikroklímát alakítottak ki a szervesanyagban gazdag öntésterületen,melyet a „Pepi-kert” telepítésére szemeltek ki az egykori alapítók. Ezek a kedvező belsőklimatikus viszonyok az Arborétum fáinak növekedésével, „öregedésével” egyre kedvezőbbekkéváltak. A XX. század elején világhírűvé vált gyűjtemény napjainkban hazánk egyik legnagyobb éslegjelentősebb élőfa-gyűjteménye. Látogatottsága ugrásszerűen megnőtt az utóbbi évtizedben. Alátogatók számára az arborétum minden évszakban más-más, de mindig varázsos arcát mutatja.Sajnos az utóbbi évek éghajlati anomáliái (vastag hóborítás az örökzöldeken, belvizek, aszály) azArborétum vegetációjára is kedvezőtlenül hatottak.31

Szarvasi Történelmi Emlékpark TTAz Arborétummal szembeni Holt-Körös parton található a Történelmi Nagy Magyarországmértani középpontja. A múlt század harmincas éveiben a nevezetes ponton egy terméskőbőlépített, stilizált szélmalmot emeltek. Az emlékhelyet a 8/1991. (IV. 26.) KTM rendelet „SzarvasiTörténelmi Emlékpark, Természetvédelmi Terület” néven, a 815-ös belterületi helyrajzi számon,0,7 hektár területtel országos védelemben részesítette.A védetté nyilvánítás célja a történelmi Magyarország mértani középpontjában emelt emlékmű éskörnyezetének megőrzése. A természetvédelmi terület értékeinek megőrzésével, fenntartásával ésbemutatásával járó természetvédelmi kezelési feladatokkal a Kertészeti Egyetem SzarvasiArborétumát bízta meg. A rendelet 1991. május 1-jén lépett hatályba. Az azóta eltelt időben azArborétum íves elrendezésben kocsányos tölgy csemetéket ültetett az emlékmű közelébe. Atölgyek szépen fejlődnek. Később a Szarvas város székely testvérvárosától, székely ácsmesterekáltal készített székely kapu került a terület bejáratához. A terület ápolásában igen lelkiismeretesmunkát végez a Szarvasi KOMÉP Városgazdálkodási Kft. A Történelmi Emlékpark nemzetimegemlékezéseink fontos színhelye.Helyi védettségű természeti területekBolza-Kastély belső parkjaAz 1910-13 között létesített, 1,6 hektáros parkot az OTT (Országos Természetvédelmi Tanács)1528/1954. sz. határozata nyilvánította védetté. Mind dendrológiailag, mind pedig tájképilegértékes kastélykert. Kiemelkedő értékű a holtág parton álló női, illetve hím ivarú két mocsáriciprus (Taxodium distichum) példány.Élőhely: Szarvas, Szabadság u. 2.Hrsz.: 1.Terület tulajdonosa: Magyar Állam.Terület kezelője: Szent István Egyetem Tessedik Sámuel Egyetemi Központ (Szarvas, Szabadságu. 2.).Békakonty és kígyónyelv élőhelyeA védett kígyónyelv (Ophioglossum vulgatum) és békakonty (Listera ovata) keményfa-jellegűélőhely foltját Molnár Zoltán szarvasi gimnáziumi tanár és botanikus fedezte fel 1979-ben.Javaslatára Békés Megye Tanácsa 3/1979. sz. rendeletével védetté nyilvánította az élőhelyet.Sajnos az utóbbi években a ligeterdő degradációja figyelhető meg. A cserje- és avarszint erősengyomosodik. Az élőhely megőrzéséhez szükséges a természetvédelmi kezelés célirányosbeavatkozása.Élőhely: Szarvas, Evangélikus Ótemplom mögött, a Vasút u. nyugati részén.Hrsz.: 203.Terület tulajdonosa: Szarvas Város Önkormányzata.Terület kezelője: Szarvasi KOMÉP Városgazdálkodási Kft.Szarvasi Anna-ligetA ma állami tulajdonú 1908-ban épült Csáky kastély parkját (mely az Arborétum ősénektekinthető) és az ősi keményfa ligeterdő maradványt Békés Megye Tanácsának 2/1989. sz.rendelete nyilvánította védetté. A parktelepítő Bolza József felesége, Batthyány Anna volt a ligetegykori névadója. A kastély 1994. óta a Körös-Maros-vidéki Természetvédelmi Igazgatóság,32

majd 1997. óta jogutódja, a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság székhelye. A központ mellettkerült kialakításra a Körösvölgyi Látogatóközpont, illetve az Anna-ligeti tanösvény, melyneksegítségével megismerhető a Körös-Maros vidéki táj jellegzetes arculata, növény- és állatvilága.Hrsz.: 01294/1, 01294/2, 01294/3, 01294/5, 01293.Terület tulajdonosa: Magyar Állam.Terület kezelője: Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága (Szarvas, Anna-liget 1.).Hrsz.: 01294/7, 01294/8.Terület tulajdonosa: Mezőgazdasági Kutató-Fejlesztő Kht. (Szarvas, Szabadság u. 30.).Tessedik-akácfájaA hagyomány szerint 1790-ben Tessedik Sámuel szarvasi evangélikus lelkész által ültetett akácfát(Robinia pseudo-acacia) Békés Megye Tanácsának 2/1989. sz. rendelete nyilvánította védetté. Avárosközpontban álló fa már elpusztult. Törzsét és megmaradt ágcsonkjait borostyán futotta be.Szükségesnek látszik egy, a fa állapotára vonatkozó alapos vizsgálat. Ez alapján lehetne eldönteni,hogy kell-e valamilyen konzerválási beavatkozás az állagmegóváshoz.Élőhely: Szarvas, Szabadság u. 30. előtti közpark.Hrsz.: 2056/1.Terület tulajdonosa: Szarvas Város Önkormányzata.Terület kezelője: Szarvasi KOMÉP Városgazdálkodási Kft.Erzsébet-ligeti mocsári ciprusok (Taxodium distichum).Az Erzsébet-ligetben, a Holt-Körös partján álló, tájképileg meghatározó mocsári ciprus csoportot(Taxodium distichum) Békés Megye Tanácsának 2/1989. sz. rendelete nyilvánította védetté.Élőhely: Szarvas, Erzsébet-liget és a Szarvas-Békésszentandrási holtág szélén.Hrsz.: 5320/1.Terület tulajdonosa: Szarvas Város Önkormányzata.Terület kezelője: Szarvasi KOMÉP Városgazdálkodási Kft.„Ex lege” védett területek (kunhalmok, szikes tavak):A „Természet védelméről” szóló 1996. évi LIII. törvény 23. §-a meghatározta az e kategóriábatartozó táji-természeti értékeket. Az Alföldön a környezetvédelmi miniszter rendelete alapján, azáltala kihirdetett listán szereplő szikes tavak, lápok és kunhalmok találhatók. A jegyzéktájékoztató jellegű és nem érinti a kategóriába tartozó, e törvény hatálybalépésével bekövetkezővédelmét. Szarvas környékén minden megállapíthatóan ebbe a kategóriába tartozó „kunhalom”vagyis kurgán közvetlen törvényi védelem alá tartozik. Ezek közül 11-et a település a 13/1995.(IV. 19.) számú rendeletével helyi védelemben is részesített.A 13/1995. (IV. 19.) számú önkormányzati rendelet alapján helyi védett:Balczó-halom 0709 hrsz-ből 0,3 haCzibula-halom 0668 és 0670/7 hrsz-ből 2,0 ha lok.Filyó-halom 8063 és 8041/2 hrsz-ből 1,0 haGyilkos-halom 0363 hrsz-ből 1,0 ha lok.Strázsa-halom 3564/1 hrsz-ből 1,5 ha lok.Szappanos-halom I. (Skorka-halom) 0631/1 hrsz-ből 1,0 ha lok.Podani tanya 0569/1 hrsz-ből 0,5 haFüzeshalom 0556 hrsz-ből 0,6 haKirálysági kettős halom 01047 hrsz-ből 0,2 ha33

Káka kettős-halom 01047 hrsz-ből 2,0 haDécsi-halom 0561/5 hrsz-ből 1,1 haCsikós-halom 9289.1 H05 lok.Farkas-halom 9289.1 I03 lok.Filagória-domb lok.Káka-halom I. 9189.3 G01 lok.Kovács-halom lok.Nádas-halom lok.Bogdán-halomKözép-halomRózsási-halomTere-halomBorgulya-halom I.Borgulya-halom II.HAKI-halomKákahalom II.Lómer-halom„ Ex lege” védelemmel nyilvántartott szikes tómeder nincs a település közigazgatási területén.Érzékeny Természeti Területek (ESA területek)A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 53. § (5) bekezdésében, valamint a 85. § c)pontjában kapott felhatalmazás alapján elkészített 2/2002-es KöM-FVM együttes rendeletértelmében az „Érzékeny Természeti Területek” (a továbbiakban: ÉTT) fogalom, valamint ahozzátartozó szabályozás, pályázati-támogatási rendszer bevezetésének célja a természeti(ökológiai) szempontból érzékeny földrészleteken olyan természetkímélő gazdálkodási módokmegőrzése, fenntartása, további földrészletek kijelölése, amelyek támogatással ösztönzött, önkéntvállalt korlátozások révén biztosítják az élőhelyek védelmét, a biológiai sokféleség, a tájképi éskultúrtörténeti értékek összehangolt megőrzését.A rendelet szempontrendszere alapján az ÉTT kijelölése az alábbi kategóriákban történik:a) kiemelten fontos ÉTT: azok a területek, ahol nemzetközi viszonylatban is kiemelkedőtermészeti, táji és kultúrtörténeti értékek fordulnak elő, amelyek fennmaradása középtávon (5-10év) is kétséges a természetkímélő gazdálkodás támogatása nélkül;b) fontos ÉTT: ahol országos viszonylatban jelentős természeti, táji és kultúrtörténeti értékekfordulnak elő, amelyek fennmaradása vagy állapotának javítása érdekében a természetkímélőgazdálkodás támogatása szükséges;c) tervezett ÉTT: ahol jelentős az extenzív mezőgazdasági hasznosítású földrészleteken találhatóélőhelyek száma, de a természeti, táji és kultúrtörténeti értékek jelentősége kisebb, illetve olyanterületek, ahol az extenzív gazdálkodás ösztönzésével és támogatásával a terület természeti értékenövelhető, a környezet állapota javítható.A rendelet 1. számú melléklete a kijelölt, kiemelten fontos, fontos és tervezett ÉTT térségek, a 2.számú melléklete pedig az e térségekben lévő települések felsorolását tartalmazza.34

1. számú melléklet a 2/2002. (I. 23.) KöM-FVM együttes rendelethez(a)Az ÉTT kijelölt térségei kategóriánkéntFontos ÉTT-ek térségeiNemzeti Park Igazgatóság Körös-Maros Nemzeti ParkÉTT megnevezéseGyula-Dobozi ártér, Körös-szög, Kígyósi területek,Vésztő-Szeghalom környéke2. számú melléklet a 2/2002. (I. 23.) KöM-FVM együttes rendelethez(b)Érzékeny természeti területekkel érintett települések felsorolásaFontos ÉTT térség Körös-szögNemzeti Park IgazgatóságTelepülések neveKörös-Maros Nemzeti ParkNagytőke, Szarvas, Szelevény, stb…A fentiek értelmében Szarvas fontos érzékeny természeti területen fekszik.Ramsari egyezmény hatálya alá eső területekNincs Szarvas város közigazgatási területén.Natura 2000 hálózattal érintett hrsz-ok listája Szarvas Város területénKiemelt jelentőségű természetmegőrzési területnek jelölt területek a 45/2006. (XII.8.) KvVMrendelet 3 számú mellékletének megfelelően.Cserebökény(HUKM20027)01018/2, 01018/20, 01018/3, 01036/1, 01036/2, 01041/2, 01042, 01043/1, 01043/2, 01044, 01045/1, 01045/2,01045/3, 01046, 01047, 01048, 01049, 01050, 01051/1, 01051/2, 01052, 01160, 01162, 01163, 01164/10, 01164/11,01164/12, 01164/13, 01164/14, 01164/15, 01164/16, 01164/17, 01164/18, 01164/19, 01164/2, 01164/20, 01164/22,01164/23, 01164/24, 01164/25, 01164/3, 01164/4, 01164/6, 01164/7, 01164/8, 01167, 01169/1, 01169/2, 01171/1,01171/2, 01172, 01173/1, 01173/2, 01173/3, 01173/4, 01173/5, 01173/6, 01173/7Hármas-Körös(HUKM20017)010, 0122, 01223, 01225, 0123, 01250, 01252, 01293, 01299, 0133/10, 0133/11, 0133/8, 0133/9, 0137, 03, 037,038/3, 038/4, 038/5, 038/6, 04, 040, 047/2, 047/4, 047/5, 047/6, 05, 058, 059, 06, 060, 061, 062, 063, 07, 08, 09Tóniszállás-Szarvasi gyepek(HUKM20026)0215/1, 0216/2, 0216/3, 0216/4, 0216/5, 0216/6, 0216/7, 0216/8, 0217, 0218, 0249, 0251/2, 0251/3, 0251/4, 0251/6,0251/7, 0251/8, 0253, 0254/1, 0254/4, 0254/5, 0254/6, 0254/7Különleges madárvédelmi területnek jelölt területek a 45/2006. (XII.8.) KvVM rendelet 1 számúmellékletének megfelelően:Cserebökényi-puszták(HUKM10005)01000/2, 01000/3, 01032/2, 01032/3, 01032/4, 01032/5, 01032/6, 01033, 01034, 01035, 01036/1, 01036/2, 01038/1,01038/2, 01038/3, 01038/4, 01038/5, 01038/6, 01038/7, 01039, 01040, 01041/2, 01041/4, 01041/5, 01041/6,01041/7, 01042, 01043/1, 01043/2, 01044, 01045/1, 01045/2, 01045/3, 01046, 01047, 01048, 01049, 01050, 01051/1,35

01051/2Szarvas város Országosan védett épületek jegyzéke:Ady Endre u. 1/1. (2301. hrsz.) Szárazmalom 820Anna-liget (01294/3. hrsz.) Bolza-Csáky-kastély 10851Damjanich u. 73. (4459. hrsz.) népi lakóház 11021Kálvin János u. 1. (2349. hrsz.) szlovák tájház 8604Kossuth u. 2. (2017. hrsz.) ev. granárium 822Kossuth u. 5. (2042. hrsz) volt ev. kántortanítói lak 823Kossuth u. 15. (2037. hrsz.) polgárház 824Kossuth u. 16. (2024. hrsz.) polgárház 825Szabadság u. (2072. hrsz.) r.k. templom 821Szabadság u. 2. (1. hrsz.) Bolza-kastély 827Szabadság u. 28. (2056. hrsz.) Mitrovszky-kastély 828Vajda P. u. 1. (2044. hrsz.) volt tanintézet (ma Múzeum) 832Vajda P. u. 2. Evangélikus Ótemplom 831Vajda P. u. 5. (2014. hrsz.) volt parókia épületeVajda P. u. 90. (1340. hrsz.) Tessedik major-villa 833Temető (2773. hrsz.) rk. Temetőkápolna, Bolza-sírkápolna 829Temető (2773. hrsz.) Tessedik Sámuel síremléke 830Szarvas város Helyi egyedi védelem alá tartozó épületek jegyzéke:1. Eötvös L. u. 44. 2231.hrsz. volt polgárház, ma gyógyszertár épülete.2. Kossuth L. u. 22. 2027hrsz. Polgárház.3. Kossuth L. u. 24. 2028hrsz. Polgárház.4. Szabadság u. 1-3. 5301.hrsz Mezőgazdasági Főiskola kollégiuma.5. Kossuth L. u. 12. 2022hrsz. Polgárház.6. Szabadság út 32. 2069hrsz. Árpád Szálló és Étterem.7. Szabadság út 36. 2395/2-2396hrsz. Lengyel Palota.8. Szabadság út 68. 3452hrsz. Evangélikus templom (új).9. Vajda P. út 14. 9hrsz. Evangélikus Lelkészi Hivatal10. Árpád út 2. 5014hrsz. Volt mozi épülete.11. Árpád út 2. 5016hrsz. Irodaház.12. Arany János u. 17. 1907hrsz. Népi lakóház.13. Arany János u. 18. 1864hrsz. Népi lakóház.14. Arany János u. 19. 1906hrsz. Népi lakóház.15. Arany János u. 20. 1856hrsz. Népi lakóház.16. Benka Gyula u. 31. 1601.hrsz. Népi lakóház.17. Benka Gyula u. 33. 1602hrsz. Népi lakóház.18. Benka Gyula u. 37. 1603hrsz. Népi lakóház.19. Béke út-Bem J. út sarok 2298hrsz. Transzformátor épület.20. Bolza Pál sétány 2. 4hrsz. Emeletes lakóház.21. Damjanich u. 66. 4380/1hrsz. Népi lakóház.22. Deák F. u. 1. 2057hrsz. Bíróság épülete.23. Deák F. u. 2. 2055/1-2055/2hrsz. Földhivatal épülete.24. Deák F. u. 4. 2034.hrsz. Ügyvédi irodák.25. Deák F. u. 6. 2033/1hrsz. Lakóház36

26. Deák F. u. 8. 2031hrsz. Lakóház.27. Deák F. u. 40. 1803/2hrsz. Lakóház, alapítványi iskola.28. Erzsébet liget 5320/1hrsz. „Oktogon” fapavilon29. Főtér 2. 5024/1hrsz. Általános iskola, volt árvaház30. Kossuth L. u. 4. 2018hrsz. Polgárház.31. Kossuth L u. 14. 2018hrsz. Polgárház.32. Kossuth L. u. 17. 2036. Evangélikus általános iskola.33. Kossuth L. u. 18. 2025hrsz. Polgárház.34. Kossuth L. u. 23. 2070/6hrsz. Városi Fürdő.35. Kossuth L. u. 32. 2085hrsz. Polgárház+kovácsoltvas kapuval.36. Kossuth L. u. 46. 2092/1hrsz. Polgárház, ma üzletház.37. Kossuth L. u. 56-58. 2098hrsz. Emeletes iskolaépület.38. Kossuth L. u. 54. 2097hrsz. Katolikus paplak.39. Kossuth L. u. 106. 3428hrsz. Polgárház.40. Klucsjár u. 24. 1954hrsz. Földszintes polgárház.41. Klucsjár u. 32. 1958hrsz. Polgárház.42. Madách u. 10. 1638hrsz. Népi lakóház.43. Madách út 14. 1640hrsz. Nép lakóház.44. Szabadság út 4. 2043hrsz. Óvónőképző Intézet.45. Szabadság út 11. 5047hrsz. Szakorvosi rendelő.46. Szabadság út 14. 2047hrsz. Polgárház, fogászati centrum.47. Szabadság út 18. 2050hrsz. Polgárház, ma üzletház.48. Szabadság út 20. 2051hrsz. Polgárház-vendéglátó egység.49. Szabadság út 23. 5039hrsz. Polgárház, ma gyógyszertár.50. Szabadság út 32. 2069hrsz. Árpád szállóhoz csatlakozó üzletsor.51. Szabadság út 46. 2402hrsz. Kereskedelmi egység.52. Szabadság út 48. 2404hrsz. Polgárház-söröző53. Szabadsár út 70. 3452hrsz. Evangélikus Lelkészi Hivatal.54. Vajda P. u. 18. 29hrsz. Polgárház, ma diákotthon.55. Vajda P. u. 22. 33hrsz. Polgárház (Bajcsy Zs. E.)56. Vasút u. 10. 1891hrsz. Evangélikus Lelkészi Hivatal.57. Vasút u. 26. 1989hrsz. Polgárház.Védett természeti értékek (fák, fasorok)Szarvas város Önkormányzata a 17/2002. (VIII. 16.) rendeletében több szarvasi fát, facsoportot ésfasort nyilvánított védetté. Ezek a következők:kocsányos tölgy (Quercus robur) - 3 példánySzarvas, Brigád u. 14. (Hrsz: 907) tulajdonos: Önkormányzat, kezelő: Szarvasi KOMÉPVárosgazdálkodási Kft.kocsányos tölgy (Quercus robur) - 4 példánySzarvas, Kossuth tér (Hrsz: 2071) tulajdonos: Önkormányzat, kezelő: Szarvasi KOMÉPVárosgazdálkodási Kft.japánakác (Sophora japonica) – 3 példány,37

piramis tölgy (Quercus piramidalis) – 1 példány,ezüsthárs (Tilia tomentosa) – 1 példány,hegyi juhar (Acer pseudoplatanus) - 1 példány,magyar kőris (Fraxinus angustifolia ssp. pannonica) – 1 példány,törökmogyoró (Corylus colurna) - 1példány,Szarvas, Kossuth tér (hrsz.: 2071) tulajdonos: Önkormányzat, kezelő: Szarvasi KOMÉPVárosgazdálkodási Kft.Szomorú japánakác (Sophora japonica) – 1 példány,Szarvas, Szabadság u. 28. (egykori Városháza) udvara, Hrsz: 2056/1 tulajdonos: Önkormányzat,kezelő: Szarvasi KOMÉP Városgazdálkodási Kft.mocsári ciprus (Taxodium distichum) – 2 példánynagylevelű hárs (Tilia platyphyllos) – 5 példánySzarvas, Szent István Park Hrsz: 205, tulajdonos: Önkormányzat, kezelő: Szarvasi KOMÉPVárosgazdálkodási Kft.kocsányos tölgy (Quercus robur) – 1 példányHaki híd mellett. Hrsz: 01298, tulajdonos: Magyar Állam, kezelő: HAKIkocsányos tölgy (Quercus robur) – 2 példány,Szarvas, Anna liget 6. Hrsz: 01295/3 tulajdonos: Eszter Mulholland, kezelő: Váradiné Dr. KintzlyÁgnesfekete nyár (Populus nigra) - 1 példány,Nyúlzug, a Holt-Körös partján. Hrsz: 6023, tulajdonos: Önkormányzat, kezelő: Szarvasi KOMÉPVárosgazdálkodási Kft.szürke nyár (Populus canescens) – 8 példánypiramis tölgy (Quercus piramidalis) – 2 példánySzarvas, Tanya II. kk. 100. Hrsz: 0933/4, tulajdonos: Nyerges Gábor, Nyerges Attila, NyergesMiklós, kezelő: Nyerges Ferenc és Nyerges Ferencnémagyar kőris (Fraxinus angustifolia ssp. pannonica) fasor – 40 példánySzarvas, Dózsa Gy. u. folytatásában, a 2781 és a 020 hrsz-ú önkormányzati út mindkét oldala.(Lóna majori út) Kezelő: Szarvasi KOMÉP Városgazdálkodási Kft.piramis tölgy (Quercus robur) – 22 példányezüstfenyő (Picea pungens) - 2 példánylucfenyő (Picea abies) - 1 példányjapánakác (Sophora japonica) – 1 példánySzarvas, Szabadság u. 4., Szent István Egyetem Pedagógiai Kar udvara, hrsz: 2043, tulajdonos:Magyar Állam, kezelő: Szent István Egyetem Pedagógiai Karfehér eper (Morus alba) fasor – 32 példánySzarvas, Kazinczy utca mindkét oldala. Hrsz: 4578/1 és 4578/4., tulajdonos: Önkormányzat,kezelő: Szarvasi KOMÉP Városgazdálkodási Kft.38

mocsári ciprus (Taxodium distichum) – 8 példánySzarvas, Arborétum u. 2/3 (Ciprus vendéglő) sz. alatti ingatlan. Hrsz.: 727/4, tulajdonos: RoszikJános, kezelő: a tulajdonos.mocsári ciprus (Taxodium distichum) – 1 példánySzarvas, Arborétum u. hrsz. 727/3, Milleniumi emlékmű melletti sétány. Tulajdonos:Önkormányzat, kezelő: Szarvasi KOMÉP Városgazdálkodási Kft.mocsári ciprus (Taxodium distichum) – 2 példánySzarvas, Arborétum u. hrsz. 727/2 ingatlanon, a Ciprus Vendéglővel közös kerítés mellett.Tulajdonos: Önkormányzat, kezelő: Szarvasi KOMÉP Városgazdálkodási Kft.tiszafa (Taxus baccata) – 4 példánySzarvas, Kossuth u. 17. Benka Gyula Evangélikus Általános Iskola és Óvoda épülete előtt. Hrsz:2036, tulajdonos: Szarvasi Ó-templomi Evangélikus Egyházközség, kezelő: Benka GyulaEvangélikus Általános Iskola és Óvoda.Helyi védelemre érdemes területek: Erzsébet-liget Az Erzsébet ligettel szemben, a 44-es főút melletti erdősáv és mocsár Nagyfoki holtág Szarvas-Békésszentandrás holtág (Holt-Körös) Szarvasi volt Bogdán-ér és a kapcsolódó gyepek Dögös-Kákafoki csatorna Malomzugi csatorna Idős kocsányos tölgycsoportok és egyéb ligeterdő-maradványok Bikazugban Idős kőrisfa, Hurkás-Hegyes dűlő, Kenderföldek Mezőgazdasági Főiskolai Kar parkja Öreg kocsányos tölgyek Öreg kocsányos tölgy és magyar kőris Idős fehér nyár csoport Erdősáv az Arborétummal szemben Kákai fasor és mezsgye Krebs-tanya kertje Fehérnyaras a vasút mentén Erdősödött kubikgödör a hullámtérhez közel Gyep a Décsi-halom mellett Bikazugi-majorság Gyepek a vasút mentén Kúria-kert és a Tessedik tanya A Nagyfoki holtág mocsaras medermaradványa Gyep és nádas a kisgát árvízi töltésbe csatlakozásánál39

3. TELEPÜLÉS ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET3.1. Infrastruktúra3.1.1. ÚthálózatSzarvason összesen 487,197 km út található, melyből 93,737 km szilárd burkolattal rendelkezik,ebből 69,877 km belterületen található, 23,86 km külterületen. Az utak nagy része aszfaltburkolatú, melyek állapota jónak mondható.A burkolatlan utak hossza belterületen 33,492 km, míg külterületen 359,968 km.A település rendelkezik kerékpárúttal, melynek belterületi hossza 6,228 km, külterületen 12,213km hosszúságú. A település járdáinak hossza 100.599 m.A Város belterületén halad keresztül a 44. számú főközlekedési út. Várost érintő szakaszai:külterületen 72+390-73+180, belterületen 73+180-77+330 és ismét külterületen a 77+330-82+325km szelvények.A fenti útállomány folyamatos karbantartást igényel, melyet az önkormányzat saját forrásból,valamint az esetlegesen elnyert pályázati támogatásokból tud finanszírozni. Az úthálózatkarbantartása, felújítása elengedhetetlen a megfelelő műszaki állapot fenntartása érdekében.Úthálózattal kapcsolatos feladatok: Az M44-es gyorsforgalmi út kiépítése (jelenlegi helyzete: a területek kisajátításafolyamatban van), a Város úthálózatának pénzügyi lehetőségek függvényében történő folyamatoskarbantartása, javítása, felújítása, járdaépítések folytatása szükség szerint, a kül- és belterületi földúthálózat rendszeres karbantartása, A település belterületén lévő utak portalanítása, megóvása és javítása. Az útburkolati jelek,táblák, korlátok esztétikus karbantartása, szükség esetén cseréje, pótlása. A burkolt és aburkolatlan utak padkájának, árkoknak, zöld területeknek a tisztántartása. Az utak ésjárdák téli síktalanításának megszervezése, az utak melletti fák, fasorok karbantartása. A kerékpáros közlekedést vonzóvá, kényelmessé és biztonságossá kell tenni a lakosságszámára, ennek érdekében a kerékpárutak karbantartása és továbbiak kialakítása.Összefüggő kerékpárút hálózatot kell kialakítani, amely kifelé csatlakozik a fontosabbpihenőterületekhez, biztosítani kell a pihenőterületeken és az intézményekkörnyezetében megfelelő számú fedett, támasztós kerékpártároló kiépítést. Akerékpárutak és a közlekedési utak kereszteződéseit úgy kell kialakítani, hogy az akerékpárosok számára biztonságosan használható legyen, az autósok számára különfigyelmeztető jelzéseket kell kialakítani, hogy a kereszteződésben kerékpárútkeresztezése is történik.40

3.1.2. Köztisztaság, hulladékkezelésA keletkező kommunális hulladék becsült mennyisége, normatív adatok és a lakosok számaalapján számítva: kb. 4.655 m 3 /év. A kertes, vegyes tüzelésű fűtőberendezéssel rendelkezőháztartásokra jellemző, hogy az égethető hulladékok egy részét saját tüzelőberendezéseikbenhasznosítják, a szerves hulladékok egy része pedig a háztáji állattartásban vagy komposztálástkövetően a kertekben hasznosul.A hulladékok heti egyszeri elszállítása a teljes belterületen biztosított, lakótelepi övezetben heti 2alkalommal is. A gyűjtés kukával és fóliazsákkal történik, a szállításhoz hulladékszállítótehergépkocsi áll rendelkezésre. Szelektív gyűjtés jelenleg a város területén 14 helyen vanbevezetve. A közszolgáltatást a települési szilárd és folyékony hulladékokkal kapcsolatban aSzarvasi KOMÉP Városgazdálkodási Kft. (5540 Szarvas, Ipartelep u. 2.) látja el a SzarvasiÖnkormányzat többször módosított 23/2001. (XII. 20.) rendelete alapján.Szarvas Város közigazgatási területén jelenleg 1 hulladékgyűjtő udvar üzemel. A hulladékgyűjtőudvarba kerülnek a szelektív hulladékgyűjtő szigetekről kiürített konténerek hulladékai.A Város területén illegális hulladéklerakók nincsenek. Illegális lerakások vannak, melyeket aSzarvasi KOMÉP Városgazdálkodási Kft. folyamatosan felszámolA város hulladéklerakójának rekultiválása jelenleg tervezés alatt áll, ennek indoka, hogy Szarvas8 településsel együtt pályázatot nyújtott be a települési szilárd hulladéklerakók rekultivációjára, apályázat jelenleg a második fordulónál tart.A Város területén veszélyes hulladéknak számító speciális hulladékfajta az állati hulladék és azállati és emberi egészségügyi ellátásból keletkező gyógyszertári hulladék. A veszélyeshulladékként keletkező állati hullák elhelyezésére az Önkormányzat a Mezőberényi útiGyepmesteri telepen adott lehetőséget, ahonnan a tetemeket az ATEV Zrt. ártalmatlanításratovábbszállítja. Az állattartó telepek nagy része közvetlenül a veszélyes hulladék elszállítójával állszerződéses kapcsolatban, így a gyepmesteri telepre a város területén és a házaknál elhullottállatok tetemei kerülnek főképpen.A keletkező egészségügyi hulladékok elszállítására és ártalmatlanítására a termelőkfeltételezhetően szintén szerződéssel rendelkeznek.3.1.3. Épített környezetA települési környezet az ember által mesterségesen kialakított anyagi rendszer, amelynekalapvető funkciója az ember mindennapi életéhez elengedhetetlen társadalmi szükségletekkielégítése.A Város polgárainak, a településre érkező vendégek, az átutazók közérzetét alapvetőenbefolyásolja a település közterületeinek, utcáinak állapota, tisztasága, rendezettsége.Rendezett településkörnyezeti megjelenés, gondozott utcák jellemzik a város területét.Összességében megfelelő a városkép.41

A települési környezet állapotát jellemző tényezők: az épületek állapota, a települési infrastruktúra és a köztisztaság helyzete, az iparból, mezőgazdaságból, állattartásból és közlekedésből adódó légszennyezés, a települési zöldfelület aránya.Az épített környezet védelmének (kiterjed a településre, az egyedi építményekre és műszakilétesítményekre) célja, hogy az ember egészségét védje, a jövő nemzedékek életfeltételeit javítsaés ennek érdekében alapvető szabályokat állapítson meg.Szarvas kétszáz éves diákváros, népessége 17.479 fő. A múlt században végzettfolyamszabályozások után kialakult másodlagos folyóártér messzi vidék legszebb tájegysége.Békés megyében található, a Szarvasi kistérség központja. Békéscsabától 47 km-re, a Hármas-Körös holtágának partján (kákafoki holtág) fekszik. Közigazgatási területén található a TörténelmiMagyarország mértani középpontja. Megközelíthető közúton a 44-es számú főúton, valamintvonattal a MÁV 125-ös számú Mezőtúr-Orosháza-Mezőhegyes vasútvonalon.Szarvas városra sokáig jellemző volt a falusias jelleg, vízmentes, magasabb területeken épített,szabálytalan elrendezésű, a biztonságnak megfelelő utcák kialakításával. Ilyen az Ó-templomkörnyéke. Több kis falu alakult ki körülötte, illetve a mai Szarvas határában, olyanok, mint aközépkori Halásztelek az É-i részen. 1696-ban már lakatlanul állt a falu 18 romos házzal.A szentesi úttól D-re feküdt Káka (Kákaszeg) település, 1733-ban már csak a templom helyelátszott.Szarvas határára még ma is jellemző a tanyavilág, amelynek építése viszonylag későn, a 19.század második felében szabályos szántóföldi tanyarendszerként alakult ki. Különbség legfeljebba topográfiai elrendezésben volt.Nem földterület közepén épültek a tanyák, hanem a dűlőutak mellé húzódva, ritkás utcát alkotva(sortanyák) helyezkedtek el.A tanyán élők aránya Szarvas környékén a többi településekhez képest aránylag magas, de mamár jelentős a hétvégi „tanyások” aránya.A város külterülete 15.070 ha, belterülete 1.087 ha. A Helyi Építési Szabályzat a városközigazgatási területét építési szempontból- beépítésre szánt, és- beépítésre nem szánt területekbe sorolja.A beépítésre szánt terület lehet lakó-, vegyes-, gazdasági-, üdülő- és különleges építési övezet.A beépítésre nem szánt terület pedig közlekedési és közmű-, zöld-, erdő-, mezőgazdasági- ésvízgazdálkodási övezet lehet.A mezőgazdasági területen tanya, gazdálkodáshoz szükséges épületek és lakóház, valaminttanyagazdaság létesíthető. A rendezési terv tartalmazza, illetve lehatárolja a Körös-MarosNemzeti Park területét, mint országos védettségű területet.Régészeti lelőhelyként („R”) jelöli az országos védettségű kunhalmokat. Megjegyzendő, hogy42

Szarvas határában a 11 legjobban látható kunhalom még helyi védelemben is részesül.Az önkormányzat a város területének felhasználását és fejlesztését a Helyi Építési Szabályzatrólszóló 19/2006. (V. 19.) rendeletében határozza meg, melynek 1. sz. mellékletét atelepülésrendezési Terv Szabályozási Terve képezi.A 2007. évi statisztikai adatok alapján a lakások száma 7.509, a 100 lakásra jutó lakosok (17.557)száma 234.A város határában közel 30 kilométer hosszúságban folyik a millió természeti élményt rejtőKörös-Holtág. A térség nagy idegenforgalmi célterület. Kedvelt fürdő- és horgászhely. Azarborétumot a világ minden részéből látogatják. A helység halászcsárdái, vendégfogadói, éttermeikitűnő konyháikkal, szakmájukat értő személyzettel magas színvonalon szolgálják a vendégeket.Szarvas a 240/2006 (XI.30) Korm. rendeletben nem szerepel, mint társadalmi-gazdasági ésinfrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladómunkanélküliséggel sújtott település.Az emberi egészség alakulásának környezeti összefüggései:Az emberiség a természet szerves része. Befolyását a természetre létszámának nagyságrendje,valamint a természetre kifejtett hatása határozza meg: lakónépesség, élve születés, halálozás.Az épített környezet állapotával kapcsolatos fő problémák: lakásállomány, a lakóépületek állapotának romlása, (lakásállomány), középületek, közterek (pénzügyi források hiánya, kialakult emberi magatartásformák,viselkedéskultúra) (közlekedés), műemlék jellegű épületek állapotromlása.MűemlékekMűemlékekben és műemlék jellegű épületekben Szarvas gazdagnak mondható, elsősorban aTessedik idejéből származó egyházi és oktatási intézmények épületei. Jelentősek a Bolza korépítészeti emlékei.Egyházi építményei közül kiemelkedik az 1786-88. között épült evangélikus Ó-templom. Akatolikus templom 1788-tól „él”, ugyanis ekkor még nem volt végleges formájában, csak 1807-12. után. 2003-ban felépült a református templom is.Szarvas egyik leglátogatottabb turisztikai és kiránduló helye a több, mint száz éves SzarvasiArborétum 82,2 ha-a, amelyből 46 ha látogatható. 1943. óta védett terület, egyben első országostermészetvédelmi területe Békés megyének.Az Anna-liget az egyik legrégebben kialakított parkja és zöldfelülete Szarvasnak. Az Anna-ligetikastélyban működik 1997. óta a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság. Az ökoturizmusfejlesztéséhez jól illeszkedik a Nemzeti Park Körösvölgyi Látogatóközpontja, melynek feladata atermészeti értékek bemutatása és a környezeti nevelés megvalósítása.Látványosság az országban egyedülálló 1,1 km-es, az Ó-templom mögött kezdődő TörténelmiEmlékút. Az Arborétummal szembeni Holt-Körös parton található a Történelmi NagyMagyarország mértani középpontja. A múlt század harmincas éveiben a nevezetes ponton egyterméskőből épített, stilizált szélmalmot emeltek. Az emlékhelyet a 8/1991. (IV. 26.) KTMrendelet „Szarvasi Történelmi Emlékpark, Természetvédelmi Terület” néven, a 815-ös belterületi43

helyrajzi számon, 0,7 hektár területtel országos védelemben részesítette. A város szimbóluma abelvárosban álló Szarvas szobor.Szarvas legszebb épületei közé tartozik az 1896-ban, a millennium alkalmából épített Árpádszálló, az 1895-ben épült Lengyel palota, ugyanilyen értékes építészeti emlék az 1830-banklasszicista stílusban épített Mitrovszky kastély. Ipartörténeti érdekesség az 1863-as, még ma iseredeti helyén működő Szárazmalom.Pályázati támogatás elnyerésével és felhasználásával Szarvas városban 2004. évben átadásrakerült a Szarvasi Gyógyfürdő, mely minősített gyógyvízzel rendelkezik.A település műemléki, régészeti jelentőségű területét, védett műemléki környezeteit a HelyiÉpítési Szabályzat tünteti fel. Szarvas műemlékvédelmi szempontból értékes épületekben gazdag.A Helyi Építési Szabályzatról szóló 19/2006. (V. 19.) rendeletben 17 db műemlék épület (2. sz.melléklet) és 57 db helyi védett épület (2. sz. melléklet.) található.Közülük is kiemelkedőek a műemléki védettséget élvező épületek: a Bolza kastély a Szárazmalom, Ady E. u. 1/1. Mitrovszky kastély, Szabadság u. 8. Múzeum, a volt Gyakorlati Gazdasági Tanintézet, Vajda P. u. 1. Tessedik Sámuel síremlék (Ó-temető) Damjanich u. 73. hrsz. 4459. Csáky kastély (Anna-liget)Helyi védelem alatt jelenleg 57 épület áll, amely hagyományőrzés, városképi, építészetiszempontból nagyon fontos, s jelentőségük napjainkban egyre jobban felértékelődik.További igen értékes, közel 300 db múlt századi polgári és népi építészeti épület, melynekszakmai vizsgálatát Okrutay Miklós javasolta saját felmérése alapján.Helyi védelemre javasolt épületek: (kb. 300 db)Achim András u. 2,11Ady Endre u. 1,4,6,10,14,16Alkotmány u. 36Arany János u. 2,10,11,12,17,18,19,20,22,28,30,31,32,33,38,50,52,56,58,61,62,64,66,68,69,72,74,76,77,90,102,110Béke köz 6Béke u. 6,7,9,10,11,12,15,16,17,18,20,30,34,35,38,46,48,63Bem József u. 31,33,37,38Budai Nagy Antal u. 5Damjanich u. 1,2,8,10,17,42,46,48,49,50,54,55,58,61,64,67,71,73Deák Ferenc u. 1,2,4,6,7,8,10,12,14,19,23,25,27,30,37,40Dózsa György u. 2,4,6,11,12,13,17,18,20,22,23,31,32,46,47,49,58,60,62,64,66,67,68,70,71,72,73,74,76,78,79,81,90,95,96,103Eötvös Loránd u. 44Hoffmann u. 1,2Hunyadi János u. 8Jókai Mór u. 544

József Attila u. 5,6,7,10,14,19,20,22,24Katona József u. 9,15,17,18,20,23,Kazinczy u. 7Kilián u. 2,4,6,12,16Klapka György u. 6,8,14Klucsjár Mihály u. 3,5,6,7,11,12,15,19,20,21,22,23,24,27,29,31,32,34,36Kossuth Lajos u. 2,3,4,5,7,9,10,11,12,13,14,15,16,17,18,21,22,23,24,26,28,32,34,36,38,40,44,46,48,50,54,56,58,64,104,106Lehel u. 7Liget u. 2Madách Imre u. 2,8,10,12,14Március 15. u. 2Markovitz Mátyás u. 1,2,4,5,6,8,10,11,15Martos Flóra u. 8,11Partizán u. 30,40Petőfi u. 7,13,23Rákóczi u. 2,5,7,9,11,13Ságvári Endre u. 4,6,8,11Sallai Imre u. 10,14,15,19Somogyi Béla u. 2,4,5,11,14,16,17,18,19,23,26,27,31,36,38,40,44,46,48,50,51,52,53,57,59,60Szabadság út 2,4,11,14,16,18,20,21,22,23,29,31,33,35,36,38,46,48,70Széchenyi u. 2,3,4,5,20,25Táncsics u. 58Tessedik Sámuel u. 35,38,39,41,45,52,56,61,63,69Vajda Péter u. 1,2,4,5,11,13,14,15,18,22,40,90Vasút u. 10,18,20,24,26,27,29,30,32,40,42,50,63,65,69,73,74,75,76,77,78,79,81,82,89,90,91,93,95,96,99,100,102Zalka Máté u. 32,34,38,40,42,44Zrínyi u. 43Transzformátorházak: Tessedik, Deák sarok; Arany- Hunyadi sarok; Bem- Béke sarok; Vasút-Hunyadi sarokA város közigazgatási területén viszonylag sok régészeti emlék található.A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény kimondja, hogy a területrendezési tervnektartalmaznia kell a település egyedi tájértékeinek kataszterét is.A törvény ez alatt a tájra jellemző természeti értéket, képződményt és emberi tevékenységgellétrehozott tájalkotó elemet érti, amelyeknek természeti, történelmi, kultúrtörténeti, tudományosvagy esztétikai jelentősége van.Szarvas város a felmérést elvégezte s a hosszú távú megőrzés érdekében a különböző szintűvédettségeket és állagmegóvásokat folyamatosan végzi.ZöldfelületHa kiterítjük Szarvas Város térképét, akkor legfeltűnőbbek a települést övező egybefüggő zöldfoltok, ezek azonban sajnos nem a szűk értelemben vett „város” területén vannak, hanem aztövezik.45

A nagy egybefüggő zöldfelületi egységeket a város parkjai adják. Szarvas belterületén 40 ha aközterületeken lévő zöldfelület nagysága. Ez az adat 3 részegységből tevődik össze. A lakosságiközterületi zöldfelületi mutató ennek alapján 30 m 2 /fő, ami megfelelő eredmény a korábbanországosan ajánlott 21-30 m 2 /fő mutatóhoz képest.A belterületi 5 %-os zöldfelületi arány jónak mondható, 1 főre 30 m 2 esik, ami az EU-s 20 m 2 /főelvárásokat is mintegy 50 %-kal felülmúlja.Nem ilyen jó az erdősültség 2,2 %-os területi aránya a település közigazgatási területén, amelyneknövelése feltétlen szükséges több szempontból is (környezetegészségügy, táj- éstelepülésvédelem, turisztika stb.). Mindenképpen Szarvas város környezetvédelmiproblémakataszterének egyik legfontosabb eleme az erdősültség-fásítás kérdése.A zöldfelületeket 3 nagy csoportba soroljuk:1. Közhasznú zöldfelületek: közparkok, közkertek, közterek, közjóléti erdők, út- és térfásítások,helyi védett területek.2. Korlátozott közhasználatú területek: kórházkertek, kempingek, temetők, strandok éssportlétesítmények.3. Közhasználat elől elzárt területek: zárt intézményi területek és magánkertek.A város összes belterületi közhasználatú zöld területe 63,6 ha, ebből a parkok területe 40 haValamennyi parkterület gondozott.Legfontosabb parkok: a Fő tér, Kossuth tér, Katolikus Templom kert, Szent István park, Bolzasétány és természetesen az Erzsébet-liget, amely más kategória és komplettebb közjóléti szereppelbír.A zöldfelület egyik funkcionális egysége a játszótér. A város e tekintetben jól ellátottnakmondható, hiszen a gyerekek több játszóteret is használhatnak, amelyeknek átlagos területe 1,05ha. A játszóterek felszerelései EU szabványnak megfelelő elvárások szerint felszereltek éskialakítottak. Karbantartásukat az Önkormányzat és a lakosság végzi.Parkerdő, véderdő, pihenőerdő területe 22,7 ha.A város területén 740 m 2 a virágágy felület, ebből 140 m 2 rózsa.Tavasszal 17.500 db egynyári virágot ültetnek ki, ősszel pedig 12.000 kétnyári virág (árvácska,nefelejcs) kerül kiültetésre. Összesen: 29.500 db virág/év.A korlátozott közhasznú területeknél külön említést érdemelnek a temetők, azok fenntartása,gondozása. Szarvason azért is fontos, mert két nagy temetője van, az Ó-temető és az Új-temető aD-i részen, és felekezetre való tekintet nélkül e két temetőben történik a mindenkori temetés. Atemetőkön belül vallásonként vannak elkülönítve a parcellák, úgymint az Ó-temetőben akatolikus, evangélikus, cigány és zsidó részek. Az Új-temetőben az evangélikus rész 60 %-osaránnyal, a katolikus, zsidó és református parcellák kevesebb helyet foglalnak el.A temetők nagy részének gondozását a Szarvasi KOMÉP Városgazdálkodási Kft. végzi.A templomok körüli park és kertgondozást (Ó-templom evangélikus, Új-templom evangélikus,Katolikus és az új Református 2003-ban átadott templom körül) a KOMÉP Kft. és az egyházmegosztva végzi. A KOMÉP Kft. elsősorban a katolikus Templomkert, és az Ó-templom körüliparkok és városi emlékművek gondozását látja el.46

3.1.4. A lakosság tudatformálásaA helyi lakosság környezethez való viszonya nem csupán a társadalmi és családi háttérfüggvénye, de befolyásolja a közösségi lét, illetve a települési és megyei önkormányzatkörnyezeti stratégiája. Érdemes tehát részletesen megvizsgálni a lakossági véleményeket, illetve atársadalmi kezdeményezések célját és folyamatát. Ezzel képet kaphatunk arról, hogyan érdemesegy adott közösségben tájékoztató-tudatformáló stratégiát kialakítani. Ebbe nem csupán a gyerekésfiatalkori nevelés tartozik bele, hanem a közvetett, felnőttekre ható tudatformáló tevékenységis. Az átalakuló igényekre válaszképpen fontossá vált, hogy nemcsak az egyén vagy a családszintjén, hanem a társadalom magasabb szintjein is megfogalmazódjon a mindennapi, rövid éshosszútávon tapasztalható környezeti gondokra való odafigyelés gondolata. Erre nem csupánkörnyezetvédelmi szabályok, intézkedések bevezetésével van szükség, hanem folyamatos, tudatosszemléletformáló tevékenységgel is.Cél egy olyan társadalom kialakítása, mely „úgy elégíti ki a jelenben élők szükségleteit, hogy azne veszélyeztesse a jövő generációk szükségleteinek kielégítését”. A környezeti tudatosságtársadalmi beágyazódásának elősegítése a szemléletformálás, környezettudatos gondolkodáskialakítása, az ismeretközvetítés, a környezeti információk terjesztése, aktív állampolgárránevelés és közösség fejlesztés révén.A város kiemelt figyelmet szentel a környezeti nevelés hatékonyságának növelésére, nemcsak agyermekek estében, hanem a lakosság környezeti tudatosságának széleskörű elsajátításaérdekében is.4.FENNTARTHATÓSÁGI CÉLOK4.1. A települési környezet tisztaságaA közvetlen települési környezet képezi az ember mindennapi életterét. A települési közterületek(utak, járdák, parkok állapota) rendezettsége, tisztasága, a megfelelő növényzet – elsősorbanőshonos, tájba illő fafajok felhasználásával - nagymértékben javíthatja az ott élők közérzetét. Atisztaság és a növényzet számottevően növeli az ingatlanok értékét is.Szerepe van a káros környezeti hatások, a porterhelés a gáz állapotú szennyező anyagok és a zajcsökkentésében.A Környezetvédelmi programban megfogalmazott konkrét célok: A hulladék gyűjtőedényből való kikerülésének megakadályozása A hulladék gyűjtésére szolgáló utcai hulladékgyűjtő edényzet igényének felmérése A lakossági gumi, műanyag és egyéb hulladékok égetéséből származó légszennyezéscsökkentése (a helyi levegőtisztaság-védelmi rendelet megfelelő kommunikációja) Az allergén növényekkel kapcsolatos intézkedések Az illegális hulladéklerakással és szennyvíz elhelyezéssel kapcsolatos ellenőrzések folytatása Tájsebek feltérképezése és helyreállítása Illegális szennyvízürítés és illegális hulladéklerakás megakadályozása.47

4.2. Zaj- és rezgés elleni védelemZajvédelmi követelmények:A megengedett zaj- és rezgésterhelési határértékeket a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttesrendelet határozza meg. A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól pedig a284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet rendelkezik. Szarvas belterületének besorolásai: Lakóterület(nagyvárosias, kisvárosias, kertvárosias beépítésű), különleges területek közül az oktatásiintézmények területei, a temetők és a zöldterület tartoznak ide, illetve még vegyes terület jellemzi.Az üzemi és szabadidős létesítményektől származó zaj terhelési határértékei a zajtól védendőterületeken:Nappal (06-22): 50-55 dBÉjjel (22-06): 40-45 dBÉpítési kivitelezési tevékenységből származó zaj terhelési határértékei a zajtól védendőterületeken:1 hónap vagy kevesebb ideigtartó kivitelezési időszakban1 hónap felett 1 évig tartókivitelezési időszakban1 évnél több ideig tartókivitelezési időszakban65 50 60 45 55 40Közlekedéstől származó zaj terhelési határértékei a zajtól védendő területen:Kiszolgáló úttól, lakóúttólszármazó zajAz országos közúthálózatbatartozó mellékutaktól, atelepülési önkormányzattulajdonában lévő gyűjtő utaktólés külterületi közutaktól, a vasútimellékvonaltól éspályaudvarától, a repülőtértől,illetve a nem nyilvános fel- ésleszállóhelyektől származó zajraAz országos közúthálózatbatartozó gyorsforgalmi utaktól ésfőutaktól, a településiönkormányzat tulajdonában lévőbelterületi gyorsforgalmi utaktól,belterületi elsőrendű főutaktól ésbelterületi másodrendi főutaktól,az autóbusz-pályaudvaroktól, arepülőtértől, illetve a nemnyilvános fel és leszállóhelyektőlszármazó zajraNappal Éjjel Nappal Éjjel Nappal06-22 óra 22-06 óra 06-22 óra 22-06 óra 06-22 óra55 45 60 50 65 55Éjjel22-06 óraZajforrások emissziója Szarvas Város területén:Lakossági és szolgáltató létesítmények:A lakossági eredetű, valamint a szolgáltató tevékenységből származó zaj, rezgés és alégszennyezés települési szinten nem jelentős. A Jegyzőhöz és a Tiszántúli Környezetvédelmi,Természetvédelmi, és Vízügyi Felügyelőség Gyulai Kirendeltségéhez, mint illetékeskörnyezetvédelmi hatóságokhoz a településről az elmúlt években csak néhány zajjal kapcsolatospanasz érkezett.Közúti közlekedés zajterhelése:A közlekedési eredetű levegőszennyezés a 44-es úton áthaladó forgalom következtében nagy. A44. sz. főút forgalma az ÁKMI Kht. forgalomszámlálási adatai alapján 2007-ben a Város48

elterületén 10.812 jármű/nap, ill. 12.741 egységjármű/nap volt.Szarvas Város Polgármesteri Hivatala 2009 szeptemberében megbízta az Akusztika MérnökiIroda Kft-t, hogy a Város belterületén is áthaladó 44-es számú főközlekedési út városon belülikörnyezeti zaj vizsgálatát végezze el. A vizsgálati eredményeket a 3. sz. mellékletben csatoltuk.A Környezetvédelmi programban megfogalmazott konkrét célok: A közlekedés eredetű zaj- és rezgésterhelés mérséklése. Meg kell őrizni az ipari eredetű zaj- és rezgés vonatkozásában eddig elért, s tapasztaltkedvező helyzetet.4.3. Levegőtisztaság védelemA Magyar Köztársaság kormánya 2008. február 13-i ülésén elfogadta a 2008-2025-re szólóNemzeti Éghajlatváltozási Stratégiát (NÉS). A dokumentum legfontosabb elemei közé tartozik anemzetközi kötelezettségek teljesítése, az éghajlatváltozást okozó hatások elleni küzdelem, akibocsátás-csökkentés és alkalmazkodás a klímaváltozáshoz. A NÉS végrehajtása érdekében akormány két évre szóló Nemzeti Éghajlatváltozási Programot (NÉP) fogad el. A NemzetiÉghajlatváltozási Program megjelenése után meg kell vizsgálni, hogy azzal kapcsolatban avárosnak milyen konkrét feladatai keletkeznek. A továbbiakban figyelmet kell fordítani aProgramban és a Stratégiában szereplő feladatok és alapelvek betartására és betartatására.Az éghajlatváltozás kockázatát csak az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésévellehetséges megelőzni. E gázok kibocsátása az energiatermelés, a közlekedés, egyes iparitevékenységek és az intenzív mezőgazdasági termelés rovására írható, így a légkör védelme végsősoron a nemzetgazdaságokat átszövő energetikai, közlekedési infrastruktúra, illetve a termelésitermesztésirendszerek fenntarthatóbb fejlesztését jelenti.A globális folyamatok mellett helyi szinten nem az üvegházhatású gázok, hanem az emberiegészséget, az ökológiai rendszert és az épített környezetet is fenyegető légszennyező anyagokokoznak komoly gondokat. Ezek forrásai szintén az energetikai és más iparágak, a mezőgazdaság,a közlekedés, a szolgáltató ágazat, a lakossági fűtés – tehát antropogén eredetűek.A légszennyező anyagok szilárd (por, korom, pernye), gáz (kéndioxid, nitrogén oxidok,kénhidrogén, ammónia, szénmonoxid, metán, alacsony forráspontú szerves anyagok) és gőz(üzemanyag gőzök, közepes és magas forráspontú szerves anyagok) lehetnek. A szilárdlégszennyezőkhöz gyakran kötődnek az egészségre különösen káros szerves mikroszennyezők(policiklikus aromás vegyületek, dioxinok, oldószergőzök, stb.). Ezen anyagok egy része alégkörben rövid élettartamú, így csak a kibocsátási pont szűkebb környezetében (néhány 100 m –néhány km) van jelentős hatásuk. Ugyanakkor egyes anyagok (pl. savas oxidok) regionális, mások(freonok, perzisztens szerves vegyületek) globális szinten is kifejtik káros hatásukat.Szarvas Város Környezetvédelmi Programjában kitűzött megvalósítandó feladatok nagy figyelmetfordítanak a légszennyezők csoportjába tartozó anyagok csökkentésére, mivel ezek lokálisan ésrövidtávon hatnak mind a lakosság egészségi állapotára, mind pedig az élővilágra és az építettkörnyezetre.49

Szarvas Város levegőminőségének állapotát legerősebben a motorizált közlekedés légszennyezőhatása (44 főközlekedési út forgalma), a meteorológiai körülmények, valamint a Város területéntalálható ipari üzemek működése befolyásolja.Szarvas Város közigazgatási területén az Országi Környezetvédelmi Információs Rendszer(OKIR) adatai szerint az elmúlt években a táblázatban felsorolt légszennyező anyagok voltakjelen a táblázatban bemutatott mennyiségben.Szennyezőanyag 2006 2007 2008Összesen(kg)1 - Kén-oxidok ( SO2 és SO3 ) mint SO2 96 76 64 23610 - Kén-hidrogén 119 100 94 313100 - METÁN

6 - Ammónia 4 010 3 445 3 490 10 945600 - Izo-propil-acetát

természetesen ezek az ivóvíz legfőbb forrásai. A víz megújuló természeti erőforrás, azonban a 3.Víz Világ Konferencián (Kiotó, 2003. március) is megfogalmazásra került az utóbbi évtizedekazon jelentős felismerése, hogy nem körültekintő használata és a globális igények szakadatlannövekedése (népességnövekedés, a gazdasági növekedés, fogyasztás, „életszínvonal” növeléskényszere) következtében az egészséges édesvíz hiányától szenvedő lakosság aránya rohamosanemelkedik, a fenntarthatóságot veszélyezteti, mi több, diplomáciai vagy akár fegyvereskonfliktusok robbanhatnak ki a nem is oly távoli jövőben. Ennek elkerülése, érdekegyeztetés, avízkészletek takarékosabb felhasználása érdekében számos globális kezdeményezés indult, mintpl. a „Water for Peace” – Víz a Békéért – program.A Környezetvédelmi programban megfogalmazott konkrét célok: Az árvízvédelmi biztonság fokozása, fejlesztése. Felszíni vízkészletek lehetőség szerinti bővítése. A Holt-Körös multifunkciós működésének összehangolt biztosítása. Ennek keretében kiemeltcél a belterület környezeti állapotának javítása. A szentély minőség megszerzése. Belvízjárta területek és a vizes élőhelyek összehangolása, a belterületek csapadékvízelvezetésénekkiépítése, kül- és belterületi művek kapacitásának összehangolása, lakottkülterületek vízelvezetésének megoldása. A záportározó tavak, valamikori bányagödrök vízszintszabályozása, vízfrissítésénekmegoldása, városrendezési tervekbe illesztett, de záportározó funkciót megtartó rendezése,többcélú hasznosítása. A víz minőségromlás nélküli eljuttatása a fogyasztóhoz a szükséges mennyiségben, az ivóvízszigorodó minőségi előírásainak betartása mellett. Az EU határértékekhez igazodó határértékeket kell elérni az ivóvízben. Külterületi belvízprogram. A termálvíz elhelyezés környezetvédelmi előírásainak betartása.4.5. TalajvédelemA talaj már önmagában is felbecsülhetetlen érték, hiszen a táj alapeleme, őrzi a földtörténetnyomait, kulturális és tudományos vizsgálataink középpontjában áll. Mint élő dinamikus közeg,nélkülözhetetlen az élővilág létezéséhez, a bioszféra részeként, ill. a rajta létrejött vegetációval ésa klímával együtt a víz körforgását is szabályozza, befolyásolva annak minőségét. Mindezentúlmenően az emberiség létalapjául szolgál, mint a nyersanyagok és élelmiszerek forrása.A Környezetvédelmi programban megfogalmazott konkrét célok: A talaj termőképességének megőrzése. Belvízveszélyes területrészek csökkentése. A talaj fizikai és kémiai degradációjának megelőzése. A terület és iparfejlesztésre kedvezőtlen talajadottságú területek kijelölése. Potenciális szennyező források talajvédelmi rendszerének erősítése.52

4.6. EnergiagazdálkodásNapjaink egyik kulcsfontosságú feladata, hogy újabb és újabb módokat találjunk az energiahatékony és ésszerű felhasználására. Nem csak az újra fel nem használható energiaforrásokkorlátozott mennyisége és a kimerülőben lévő készletek teszik sürgetővé a problémát, de eztköveteli meg a fenntartható fejlődés alapelve is.Az energiagazdálkodás azoknak a tevékenységeknek az összessége, amelyeknek célja arendelkezésre álló energia gazdaságos hasznosítása. Az energiagazdálkodás során gondoskodnikell az elsődleges energiahordozók (szén, földgáz, nyersolaj stb.) és másodlagos energiahordozók(villamos energia, gőz stb.) tervszerű elosztásáról, felhasználásáról, ennek ellenőrzéséről. Azenergiafogyasztást (mennyiségét, szerkezetét) az árakkal befolyásolni lehet. Úgy alakítják azenergiahordozók és a fűtőeszközök árát, hogy annak a használata (fogyasztása) legyen előnyös alakosság számára is.Világszerte erős törekvés mutatkozik a megújuló energiaforrások hasznosítására, egyrészt afosszilis energiahordozók felváltása, másrészt a környezeti kockázat csökkentése, harmadrésztpedig az energiaimport függőség csökkentése érdekében (az Európai Unió energiaimportja 70 %,amit 2010-ig 50 %-ra kíván csökkenteni). A megújuló energiaforrások alkalmazása a terület- ésgazdaságfejlesztés kiemelkedő fontosságú területe gazdasági, szociális és környezeti szempontbólegyaránt. A hagyományos fosszilis energiahordozók (kőszén, kőolaj, földgáz) ára egyre inkábbemelkedik és utóbbiak esetében a készletek kimerüléséhez közeledve hosszabb távon mégerőteljesebben fog emelkedni, amivel a lakosság jelentős része képtelen lesz lépést tartani.Másrészt, a kőolaj és gázárak növekedése nyomást fog gyakorolni a kőszén felhasználás növeléseirányában, amely a már ismert környezetvédelmi problémák (savas eső, pernye, stb.) ismételtsúlyosbodásához vezet, amennyiben megfelelő alternatív energiaforrások fejlesztése nem történikmeg. Az elkövetkező 1-2 évtized átmeneti állapotnak tekintendő, amikor a hagyományosenergiahordozók közül a legkisebb szennyezést okozó földgáz használatát célszerű növelni.A Környezetvédelmi programban és az Önkormányzat által megfogalmazott konkrét feladatok:A rendelkezésre álló energiahordozókkal való hatékony gazdálkodás, a levegőtisztaság védelme,az egészséges környezet megóvása érdekében egyre nagyobb szerephez kell jutniuk az alternatívenergiaforrásoknak. Ezek közül Szarvas Város környékén legkönnyebben a napenergiahasznosítható, valamint megvalósítható a biomassza és az energianövények felhasználása a helyienergiatermelésben. A lakossági felhasználásban egyre nagyobb szerephez juthat a pellet-fűtés,mellyel a szilárd tüzelőanyagok arányát lehet csökkenteni. A város mindhárom energiafajtaesetében előnyös helyzetben van, hiszen magas az évi napfényes napok száma, valamint azenergiafű a szarvasi Mezőgazdasági Kutató-Fejlesztő Kht. terméke, és ehhez termőterületek isrendelkezésre állnak a környéken. A biomassza és energiafű felhasználású energiatermelésrevannak biztató jelek. Több cég érdeklődik ilyen alapú erőmű szigetek létrehozására a szarvasiIpari Park területén. A telepítések lényeges feltételei a finanszírozási és a támogatási lehetőségek.Létrejött Szarvason egy pellet-gyártó cég, mely lakossági (családi házas) felhasználásra modernfűtőberendezéseket is forgalmaz.53

Célok: A földgázzal való ellátottság növelése, a szilárd és folyékony tüzelőanyag felhasználásánakvisszaszorítása. A lehetőségekhez mérten a városi tömegközlekedési eszközök átalakítása földgázüzeműre. A takarékosabb lakossági és üzemi energiafelhasználás. Az esetleges potenciális alternatív energiaforrások használatának kiterjesztése megfelelőpropagandával. A pazarló, a környezetre nézve ártalmas energiahasználat visszaszorítása. Közvilágítás korszerűsítésének befejezése.4.7. Zöldterület-gazdálkodásA települési önkormányzatokat törvény kötelezi arra, hogy önálló települési környezetvédelmiprogramot dolgozzanak ki, amelynek tartalmaznia kell a zöldterület-gazdálkodás településrevonatkozó feladatait és előírásait. A helyi építési szabályzat meghatározza a zöldterületeket, aközérdekű környezetalakítás céljából az ingatlan növényzettel történő meghatározott módon ésidőn belüli beültetési kötelezettségét.A zöldterületeknek (parkok, játszóterek, fasorok, kertek) igen jelentős szerepe van a településekés kiemelten a településközpontok, illetve a település környezetének alakításában.A Környezetvédelmi programban megfogalmazott konkrét célok: A városi zöldfelületek állapotának szinten tartása, illetve javítása. A közterületek talajának megóvása. Intenzív kezelésű területek növelése (öntözés). Köztéri elemek (padok, útbaigazító táblák) további kihelyezése.4.8. Természeti és építészeti értékek védelmeAz országos és helyi védettség alatt álló természeti értékek védelme, a műemlékek, régészetilelőhelyek, a városszerkezet és a városkép védelme kiemelendő. Ezek állagmegóvásán túltörekedni kell a védett értékek körének bővítésére. A település épített világa, az épületek, utak,műszaki létesítmények rendszere biztosítja a település működőképességét, az egyes településifunkciók közti szükséges kapcsolatokat.Az épített környezet a környezet tudatos, építési munka eredményeként létrehozott, illetveelhatárolt épített (mesterséges) része, amely elsődlegesen az egyéni és a közösségi lét feltételeinekmegteremtését szolgálja. Az épített környezet - az épület, az építmény, építmény együttes, a tér,az utca, a település - és az ebben foglalt épületállomány a nemzeti vagyon tartós, jelentős értéketképviselő része. A környezet épített és természeti elemei összefüggő, harmonikus egészetalkotnak, melynek megfelelő alakítása, tudatos fejlesztése, értékeinek megőrzése és védelmeközérdek, egyben a társadalomnak a jövő generáció iránt megnyilvánuló kötelezettsége.54

Az épített környezet az ember közvetlen környezete. Szétválaszthatatlan összefüggésben,kapcsolatban áll a természeti környezettel. Alakítása a természetes környezet átalakításával jár, dehatást gyakorol a benne élő emberek egészségére is. Az emberi életminőség javításának, a méltóemberi élet biztosításának alapvető feltétele az épített és természetes környezet legmagasabb szintűfenntartása. A környezet alakítása, fejlesztése nem történhet más csoportok vagy generációkrovására. A tudatos fejlesztés célja az emberi élet minőségének javítása. Igen jelentős szerep hárul etéren a települések önkormányzatára. Kiemelt jelentősége van a területrendezésnek, illetve atelepülésrendezésnek, mint átfogó igazgatási, szabályozási, környezetalakítási és környezetvédelmitevékenységnek, és mint a közösségi érdekek érvényesítési lehetőségének. Az így felfogott komplextevékenység szükségképpen korlátozza az állampolgárok, a települések mozgásterét, tulajdonosi ésrendelkezési jogait, ezért a területrendezéssel kapcsolatos jogokat csak a különböző szintűnépképviseleti szervek, az Országgyűlés, illetve az önkormányzatok képviselő-testületeigyakorolhatják.A Környezetvédelmi programban megfogalmazott konkrét célok: Naprakész kép a lakóépületek állapotáról. Az egyedi tájértékek állagának megóvása. A tanyás település-típus megőrzése.4.9. Helyi közlekedésszervezésA közlekedésfejlesztés céljait és teendőit a társadalom és a gazdaság fejlesztési céljaihoz igazítva,az európai uniós tagságunkkal járó követelményeket figyelembe véve kell megállapítani. Az EUúj közlekedésfejlesztési irányelve kimondja, hogy át kell gondolni a közlekedési infrastruktúrákrendszerét, és törekedni kell a meglévő hálózatok, a meglévő feltételek javítására,környezetkímélő módon kell megoldani a gazdaság szállítási és személyforgalmi igényét.A Környezetvédelmi programban megfogalmazott konkrét célok: A város kedvezőbb közlekedési elérhetőségének biztosítása. Az emberbarát városi közlekedés feltételeinek kialakítása. A belterületi úthálózat korszerűsítésének növelése a balesetveszély csökkentése érdekében. A biztonságos kerékpáros közlekedés feltételeinek megteremtése. Az időszakos parkolási gondok megoldása. Igényeket kielégítő közúti rendszer kiépítése Hunya, Mezőberény felé is.4.10. Hulladékgazdálkodás, szennyvízkezelés, csatornázásSzarvason a hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatás a vonatkozó jogszabályok előírásainakmegfelelően működik. A települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelésihelyi közszolgáltatásról szóló 23/2001. (XII. 20.) önkormányzati rendelet részletesenmeghatározza a feladatokat, a jogokat és kötelességeket.A közszolgáltatás célja a köztisztaság, a településtisztaság biztosítása, a közegészségügy, valamintaz épített és természeti környezet védelme.55

A település közigazgatási területén lévő valamennyi ingatlan tulajdonosa, birtokosa vagyhasználója az ingatlanon keletkező települési szilárd és folyékony hulladék gyűjtéséről és annak abegyűjtésre feljogosított és engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek történő átadásáról, az erendeletben meghatározott módon köteles gondoskodni.Szarvas város területén a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos kötelező helyiközszolgáltatás teljesítésére a Szarvasi KOMÉP Városgazdálkodási Kft (5540 Szarvas, Ipartelepu. 2.) jogosult, mint közzolgáltató.A lakosság számára a közszolgáltatás igénybevétele kötelező, ez 7.615 db lakást érint a településiszilárd hulladék esetében.A helyi közszolgáltatás által ellátandó területre rendszeresített, szabványos gyűjtőedények típusát,minimális térfogatát, darabszámát és ürítésre való átadásának helyét a Szolgáltató azÖnkormányzat egyetértésével állapítja meg: lakótelepi övezetben 1100 l-es konténer, 110 l-es kuka családi házas övezetben 110 l-es kuka üdülőövezetben 1100 l-es konténer, 110 l-es kuka vagy műanyag zsák.A hulladék ürítésének gyakorisága: lakótelepi övezetben heti 2 alkalom családi ház övezetben heti 1 alkalom külterületi övezetben havi 1 alkalom, illetve igény szerint.Közterületi szemétgyűjtők száma 80 db 50 l-es.Az őrzés nélküli, folyamatosan rendelkezésre álló szigeteken a lakosság ingyenesen helyezheti ela különválogatott papír, műanyag, fehér és színes üveghulladékát, valamint a kiürült italoskartondobozokat és a fémcsomagolási hulladékokat. A zöldszigeteken található konténerekkülönböző színűek, a konténereken elhelyezett matricák is mutatják, melyik edénybe milyencsomagolási hulladék helyezhető el. Mindezek mellett a konténereken található bedobó nyílásokalakja is segíti a hulladékok helyes válogatását. A „zöldszigetek” közintézmények, üzletek,bevásárlóközpontok, lakótelepek, forgalmas, könnyen megközelíthető csomópontok közelébentalálhatóak. Jelenleg 14 db gyűjtőszigetet kereshetnek fel a lakosok, s helyezhetik el azedényekben a feleslegessé vált újrahasznosítható hulladékokat.Szelektív hulladékgyűjtő sziget a következő 14 helyen lett kialakítva:- Penny Market - Bethlen u.-Jókai u. sarok- Profi - Vasút u.-Deák u. sarok- Központi ABC - Strand u.-Malom u. sarok- Alkotmány u. parkoló - Benka Gy. u.- Kis u. - Dózsa Gy. u.- Székely Mihály tér - Zöldpázsit tér- Liszt F. u.- TescoA szelektíven gyűjtött hulladékok a Szarvasi KOMÉP Városgazdálkodási Kft. telephelyénkialakított hulladékgyűjtő udvarba kerülnek, ahol bálázzák, majd az átadásig itt tárolják.Átvevője az Avermann-Holvex Kft. (3508 Miskolc, Csaba Vezér u. 76.) és a Csongrád MegyeiTelepüléstisztasági Kft. (6724 Szeged, Cserzy M. u. 32.)56

Szerves hulladék:Két fő területről származik: A KOMÉP városi zöldfelület-ápolási munkájából A lakossági növényi eredetű hulladékbólKezelésük a hulladékkezelő telepen elkülönítve, külön depóniában történik.A fás eredetű szerves anyagot aprítják (mulcsozzák), melynek éves mennyisége kb. 500 m 3 .Hulladék begyűjtése: 2 db zárt tömörítős kocsival éslakossági gyűjtőedényzet ( tulajdonukban )108 db- 1100 l-es4499 db- 110 l-esLomtalanítás 2 alkalommal történik évente. Közvetlen hulladékfeldolgozás csak a fanyesedékek,gallyak aprításával történik, faapríték = mulcs készítése. Felhasználása általában sétányokszórására. Az Erzsébet-ligetben 2003-ban az új Tanösvény borítására is ezt használták.Jelenleg a település lefedettsége a közszolgáltatással 94 %-os, 6 %-a nem kötött szerződést.A települési szilárd és folyékony hulladék ártalmatlanítására kijelölt lerakóhely:- a települési szilárd hulladék lerakóhelye: Gyomaendrődi Regionális Hulladéklerakó Mű(Gyomaendrőd, 0130/15 hrsz.)- a települési folyékony hulladék lerakóhelye: Szarvas, Külterület, Maczó-zug 9617. hrsz. alattiszennyvíztisztító telep.Szarvas Város közigazgatási területén jelenleg 1 db hulladékgyűjtő udvar üzemel.Szarvas Város területén illegális hulladéklerakás nem vagy kis mértékben történik, annakellenőrzése és megszüntetése folyamatos.A Környezetvédelmi programban megfogalmazott konkrét célok: Helyi hulladékgazdálkodási terv felülvizsgálata Helyi hulladékgazdálkodási terv végrehajtása Helyi hulladékgazdálkodás jogi szabályozása Közvetett szabályozás alkalmazása Hulladékhasznosítás és szennyvízkezelés fejlesztése Szelektív hulladékgyűjtés üzemeltetése Építési és bontási hulladék hasznosítása Köztisztaság biztosítása Illegális szennyvízürítés és hulladéklerakás megakadályozása Termelési hulladékok keletkezésének csökkentése közvetett eszközök révén Veszélyes hulladékok, zöld hulladék, inert hulladék begyűjtési/hasznosítási rendszerénekkiépítése Oktatás, szemléletformálás Zöldhulladék újrahasznosítása Megfelelni a jogszabályban foglalt határidőknek, követelményeknek. A hulladéklerakó teljes körű rekultivációja, tájba illesztése. Felszámolni, megszüntetni a környezetszennyezést okozó forrásokat a város területén.57

Megszüntetni a talaj- és talajvízszennyező szennyvízkezelést a város belterületi részein.Minél több háztartás bekapcsolása a csatornarendszerbe.A szennyvízkezelő telep folyamatos és egyenletes hatásfokú működésének biztosítása, új teleplétesítése.Régi csatornák fokozatos felújítása (beton helyett műanyag csatornákkal).Tisztított szennyvíz kibocsátási határértékeinek betartása, szennyvízbírság elkerülése.5. A CÉLOK ELÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES FENNTARTHATÓSÁGI TERVEK5.1. A települési környezet tisztaságaCél: Kevesebb környezeti stresszhatást eredményező, jobb környezeti állapotjellemzőkkelrendelkező települési környezet kialakítása és fenntartása annak érdekében, hogy a településlakosai egy tiszta, egészséges településen élhessenek és maguk is szívügyüknek tartsák a várostisztaságának elérését és megőrzését.Feladatok:A települési környezet védelmével kapcsolatos feladatok elsősorban a települési önkormányzatokfeladat- és hatáskörében jelennek meg.A települési környezetvédelmi program a település rendezési tervével együtt valamennyi lényegeselőírást magába foglal.A települések környezetvédelme a tevékenységek olyan köre, mely az alábbi feladatokra terjed ki: települési környezet tisztaságának fenntartása; csapadékvíz elvezetés; kommunális szennyvízkezelés, -gyűjtés, -elvezetés, -tisztítás; kommunális hulladékkezelés; lakossági és közszolgáltatási eredetű zaj-, rezgés- és légszennyezés elleni védelem; helyiközlekedésszervezés; ivóvízellátás; energiaellátás; zöldterület-gazdálkodás.5.2. Zaj- és rezgés elleni védelemCél: A lakosság egészségvédelme, a településen pihenést, kikapcsolódást kereső vendégeknyugalma érdekében a környezeti zajok elfogadható szintre mérséklése.Feladatok: A meglévő zaj- és rezgésforrások feltárása, pontos nyilvántartása, zajkibocsátási határértékmegállapítása, a meglévő problémát okozó zajforrások kibocsátásának csökkentése,korlátozása, a település zajtérképének elkészítése. Zaj- és rezgés elleni védelem szempontjából bármely zajt kibocsátó létesítmény csak abban azesetben üzemeltethető vagy építhető, illetve bármely tevékenység csak abban az esetbenfolytatható, ha az általa kibocsátott zaj mértéke a környezetben a vonatkozó rendelet szerintihatárértéket nem haladja meg. Zajkibocsátással járó tevékenység (üzemlétesítés, felújítás, üzembe helyezés, építés)megkezdése előtt a területileg illetékes felügyelőségtől zajkibocsátási (emissziós) határérték58

megállapítását kell kérni és annak betartásáról gondoskodni kell. Be kell tartani a vonatkozó zaj- és rezgésvédelmi jogszabályokat, s a város zajvédelmi helyiszabályozását. Az elsőfokú környezetvédelmi hatóságok (jegyző, környezetvédelmi felügyelőség)folyamatosan ellenőrizzék a helyhez kötött környezeti zajforrásokat, meg kell teremteni ennekemberi és műszaki feltételeit. A hatósági jogkörök miatti félreértések tisztázása a jogszabályok és engedélyek egységesítéseérdekében. Növelni kell a zajvédő fasorok, erdősávok telepítését.5.3. Levegőtisztaság védelemCél: Az ipari és kommunális tevékenységek eredményeként kibocsátott légszennyező anyagokmennyiségének csökkentése, alacsonyabb környezeti kockázatot jelentő lakókörnyezet biztosítása.A jó levegőminőség fenntartása, a település környezeti levegőminőségének javítása, különösen aNO x , SO 2 , és az ülepedő porszennyezés vonatkozásában.Feladatok: A pollenszennyezés mértékének csökkentése érdekében a kezelt zöldfelületeken a kaszálást avirágzás előtt el kell végezni. A közterületek fásítása és a fafajta váltás során a légszennyezésszempontjából kedvezőtlen hatású fafajok (nyárfa, nyírfa, platán) telepítését kerülni kell. Megújuló energiaforrásokra való áttérés ösztönzése. Fosszilis energiahordozók hatékonyabb átalakítása (kis fajlagos szennyezőanyag-kibocsátású,korszerű tüzelőberendezések alkalmazásának támogatása). A káros kibocsátás csökkenését eredményező építőipari, építészeti megoldásokmegvalósításának támogatása, ösztönzése. Az avarégetés káros hatásának, a komposztálás hasznosságának propagálása, illetve azavarégetés rendjének szabályozása önkormányzati rendelettel. A belterületi utak tisztításának és nyári időszakban locsolásának legalább a jelenlegi szintentartása. A belterületi zöldfelületek területének esetleges növelése. A város körüli véderdő növelése. Kerékpárutak további építése. A hatósági ellenőrzés fokozása szükség esetén a fő kibocsátóknál. A forgalomszámlálás rendszeresítése az indokolt pontokon. Hatóságilag érvényt kell szerezni a parlagfű irtásának. A tulajdonosok figyelmeztető felszólítása. A közterületi irtás anyagi és személyi feltételeinek javítása. A parlagfű térkép elkészítése. Szaghatás csökkentése fásítással.59

5.4. Felszíni és felszín alatti vizek, ivóvízellátásCél: A felszín alatti vízkészletek utánpótlódással arányos igénybevétele, a jó minőségű ivóvíz és aszennyvíztisztítás biztosítása a város valamennyi lakójának részére. A felszín alatti vizekminőségének védelme. A vízkészleteket veszélyeztető tényezők megszüntetése. Ivóvízbázisvédelme, a vízminőség javítása, a fenntartható vízkészlet-gazdálkodás megteremtése.Feladatok: Azokat a lakosokat, akik nem csatlakoztak még rá a hálózatra, meg kell győzni a rendszerelőnyeiről. A vízminőségi előírások betartása miatt a vízműben további vízkezelés, technológiaikorszerűsítésszükséges, ugyanis az új szabványoknak megfelelő vízminőség javítást avízműnek meg kell oldani. Árvíz előrejelzések még hatékonyabb kiépítése. Töltés-előtér biztosítása (megfelelő szélességben szabadon hagyása). Hullámterek benőttségének kézbentartása a lefolyást gátló méretű növényzet (rét, legelő, erdő)megakadályozása. Körgátak megtartása. A vízhiányos időszak csökkentése érdekében további tározási lehetőségek feltárása. A potenciális szennyező források számbavétele. Monitoring rendszer bővítése, kiegészítéseökológiai elemekkel. A pontszerű szennyező források megszüntetése, felszámolása. Tisztított szennyvizek, használt vizek befogadón kívüli elhelyezése, illetve szabályozottformában való bevezetése. Az öntözési lehetőségek biztosítása, a készlet és igények összehangolásával. A Holt-Körösön csökkenteni kell a természetes feliszapolódást, növelni a folyamatosvízáramoltatás idejét. Part menti területek rendezése, karbantartása. Belterületi csapadékvíz-elvezető rendszer rekonstrukciója, folyamatos karbantartása. A vízrendezési műveknek az új táblásításhoz, tulajdonviszonyhoz való igazítása. Új típusú társulati tulajdon létrehozása. Az engedélyezett csatornák fokozatos kiépítése, rekonstrukciója a befogadó felől haladva,minden utcára kiterjedően. A vízelvezetés biztonságának megtartása. A csatornák rendszeres ellenőrzése, fenntartása avízszállító képesség megtartása érdekében. A fenntartáshoz szükséges fedezet és létszám biztosítása. A nyilvántartási rendszer térinformatikai alapokra történő helyezése és ennek rendszeresváltozásvezetése. A Településrendezési tervben az új beépítési területeken a közutak elhelyezése akeresztmetszeti elemek helyszükségletének méretezésével történjen meg - ne a minimálismérettel - az építési terület (utca) szélességének meghatározása, ezzel is biztosítva avízelvezetés (és más közmű, fák stb.) helyszükségletét. A védekezési tervek évi rendszeres felülvizsgálata, karbantartása megtörténjen. A távvezetékek védelme, védősáv meghatározása. A hálózat mosatásakor keletkező túl klóros víz elhelyezése a környezetvédelmi előírásoknakmegfelelően.60

A mechanikus mosatás kiterjesztése a kis átmérőjű vezetékekre is. Üdülőterület vízminőségi és mennyiségi igényeinek biztosítása. Külterület, zártkertek belvízprogramja. A termálvíz elhelyezés környezetvédelmi problémáinak megoldása.5.5. TalajvédelemCél: A talajok fizikai, kémiai degradációjának csökkentése, termőképességének növelése,minőségének javítása. A talajt veszélyeztető tényezők megszüntetése.Feladatok: Megfelelő környezetkímélő tápanyag-gazdálkodási rendszerek kidolgozása, alkalmazása. Szervestrágya visszaforgatása a talajba. Komposztálási rendszerek kidolgozása, a keletkező komposzt mezőgazdasági befogadóinakfelkutatása. Megfelelő talajszerkezet, kímélő talajművelési technológiák. Széleróziós kártételek csökkentése érdekében a város közigazgatási területén az erdősültségnövelése. A város környékén a talajadottságok felmérése, potenciális termőterületből kivonható területekkijelölése. Potenciális talaj- és talajvízszennyező források víz- és talajvédelmi rendszerének ellenőrzése,javítása, előírásoknak megfelelő állapot kialakítása. Vas-és Fémipari Rt. volt galvániszap lerakóhelyének monitorozása.5.6. EnergiagazdálkodásCél: Az energiafelhasználás csökkentése, a felhasznált energia hatékony alkalmazása, azésszerűen alkalmazható és energetikailag megtérülő megújuló energiaforrások arányánaknövelése.Feladatok: Energiahatékonysággal, megújuló, alternatív energiaforrások alkalmazásával összefüggőismeretek népszerűsítése, terjesztése, az iskolai oktatásba történő beillesztése, kampányok,tanfolyamok szervezése, kiadványok szerkesztése. Környezetkímélőbb energiaforrásra átállók támogatása. Megteremteni az anyagi és eszközbeli feltételeket a tömegközlekedés korszerűsítéséhez ésátalakításához. Az energiatakarékosság helyi szintű propagálása és elősegítése. A nem hagyományos energiaforrások használatának ösztönzése helyi programokkal,kapcsolódva az országos kezdeményezésekhez, akár az országos pályázatokra támaszkodóanyagi támogatással. Helyi rendeletek alkotása a tisztább, akár alternatív energiaforrások használatának érdekébenazokon a helyeken, ahol jelenleg az energianyerés a környezetet veszélyeztető módon történik.61

5.7. Zöldterület-gazdálkodásCél: Kevesebb környezeti stresszhatást eredményező, jobb környezeti állapotjellemzőkkelrendelkező települési környezet kialakítása és fenntartása. A településszerkezetből ésterülethasználatból adódó környezeti konfliktusok megelőzése. A jó lakókörnyezet és életminőséghosszú távú biztosítása a lakók számára.Feladatok: A fák a zöldfelületi rendszer legfontosabb elemeit alkotják, és környezetvédelmi szempontbólis domináns a szerepük. A közterületek gondozása (legalább évente két-háromszori kaszálás, évenként nyesés), atelepülés körül a legveszélyeztetettebb részeken (utak széle, hulladéklerakásnak kitett területek,stb.) függetlenül a terület jellegétől. Kertek, más ingatlanok tulajdonosainak kötelezése a gyommentesítésre. Az eltávolított biomassza szelektív gyűjtése, komposztálása. A fejlesztések során a fában szegény területeket kell előnyben részesíteni. Magánházak előtti terület gyepesítése és védelme, szabályozni az ok nélküli gyepkiirtást. A település új beruházásai kapcsán felmerülő zöldfelületek pótlása, újak telepítése. Városi „zöldfolyosó” hálózat megtervezése. A lakótelepi kezeletlen (gyakran gyomos) területek fásítása, füvesítése. Az elöregedett növényállományú területek rekonstrukciója. A sós szórás helyettesítése környezetbarát módszerrel. Közterület-felügyelet erősítése (létszámnövelés).5.8. Természeti és építészeti értékek védelmeCél: az országos és helyi jelentőségű védendő értékek feltárása; a védett és védendő értékekállagának megóvása, társadalmi elismertségük növelése; a természetvédelem igényeinek szemelőtt tartása a már elhatározott vagy tervezett térségfejlesztési programoknál (pl.szennyvízcsatornázás, iparterület fejlesztése). A településszerkezetből és területhasználatbóladódó környezeti konfliktusok megelőzése. A jó lakókörnyezet és életminőség hosszú távúbiztosítása a lakók számára.Feladatok: A helyi és országos védettségű értékek állagának megóvása, fenntartása és a természetvédelmiterületek tervezettnek megfelelő bővítése, a védelem kiterjesztése. Az értékek állapotának és a változásoknak nyomon követésére együttműködés kialakítása atermészetvédelemben érdekelt/érintett szervezetekkel. A veszélyeztetett lakások, lakóépületek állapotát fel kell mérni, és rendbehozataláhozmegfelelő stratégiát kell kidolgozni. Az esztétikai, történeti és hagyományos szempontokat figyelembe vevő felújítási módszerekalkalmazása a településkép fenntartása érdekében. A Város turisztikai erőforrásainak és vonzerejének hasznosítása, fenntartása.62

Egységes, környezetbe illeszkedő hirdető- és útbaigazító táblarendszer alkalmazása. Az egyedi tájértékek megismertetése a lakossággal és a turistákkal. A tanyák és sortelepülések megtartóerejének növelése infrastruktúra-fejlesztéssel. A farmgazdaságok támogatási rendszerének kidolgozása. Az állattartó gazdaságok külterületi kitelepülésének segítése.5.9. Helyi közlekedésszervezésCél: A településen lakók egy tiszta, egészséges településen élhessenek és maguk is szívügyüknektartsák a község tisztaságának elérését és megőrzését.Feladatok: Településkörnyéki kapcsolatok közlekedésszempontjainak javítása (munkaidő és buszjáratösszehangolása, pl. Gallicoop dolgozóinak kondorosi járata). Az M44-es gyorsforgalmi út megvalósulási idejének lerövidítése. Tömegközlekedés. Az autóbusz-közlekedés feltételeinek folyamatos javítása gazdaságossági éskörnyezetvédelmi oldalról. Igények és lehetőségek közelítése.- A járműpark korszerűsítése.- Autóbusz-pályaudvar fejlesztése.- A hiányzó utasvárók kiépítése külterületen.- A vasúti közlekedés okozta zajterhelés csökkentése érdekében történő mérésekelvégzése, ennek tudatában esetleges zajvédő zöldfal építése. Parkolás. A szezonálisan jelentkező parkolási gondokból eredő környezeti károk csökkentése.Parkolóhelyek bővítése, korszerűsítése. Kerékpáros-közlekedés. A város a megyében a legjobban ellátott kerékpárút hálózattalrendelkezik.- A turisztikai és településközi kerékpárút-hálózat kiépítése, fejlesztése. Gyalogosközlekedés. Biztosítani kell a gyalogosközlekedés leválasztásának elsődlegességét. Agyalogoszónák, pihenőparkok, turistautak kialakításával és gyalogos közlekedési lámpákkiépítésével a gyalogosokra ható környezeti ártalmakat, veszélyhelyzeteket nagymértékbencsökkenteni lehet.- A gyalogjárdák burkolatának korszerűsítése.- A fontosabb gyalogosútvonalak utcabútorokkal való berendezése (padok,hulladékgyűjtők, esővédők telepítése). A vasút jobb kihasználása. Hajókikötő megépítése.5.10. Hulladékgazdálkodás, szennyvízkezelés, csatornázásCél: Az országos, regionális és helyi hulladékgazdálkodási tervek prioritásainak érvényesítése, amegelőzés szempontú hulladékgazdálkodás kialakítása. Környezetbarát és „a szennyező fizet”elven alapuló rendszer kialakítása. A termelési és a lakossági hulladékcsökkentés ösztönzése.Lakossági veszélyes hulladékmennyiség csökkentése és a szervezett begyűjtés megvalósítása.63

A község teljes területén a szennyvízcsatornával ellátottság biztosítása, a szennyvíztisztító telepmegépítése, megfelelő tisztítási hatásfokának biztosítása, a bezárt települési szilárd hulladéklerakójogszabálynak megfelelő rekultivációja. Az illegális szilárd- és folyékony hulladék lerakásokmegakadályozása.Feladatok: Helyi hulladékgazdálkodási terv 2010. évben történő elkészítése figyelembe véve a 2010.évben elkészített Országos és Regionális Hulladékgazdálkodási Terveket és az abbanmegfogalmazott és kitűzött célokat Szelektív hulladékgyűjtés területén a településen található 14 db hulladékgyűjtő sziget továbbiüzemeltetése és karbantartása, valamint bővítése Építési és bontási hulladék hasznosítása Köztisztaság biztosítása Az illegális hulladéklerakások további ellenőrzése és megakadályozása A települési szilárd hulladéklerakó rekultivációja A város területén található vállalkozásokkal történő kapcsolattartás, termelési hulladékokkeletkezésének csökkentése, újrahasznosítás megoldása Veszélyes hulladékok, zöld hulladék, inert hulladék begyűjtési/hasznosítási rendszerénekkiépítése Oktatás, szemléletformálás Zöldhulladék újrahasznosítása komposztálással Hulladékkezelő telep fejlesztése és komposztáló telep építése. Az önkormányzati rendeletben foglaltaknak folyamatosan eleget kell tenni és a bennefoglaltaknak érvényt kell szerezni. Az illegális bekötéseket, szippantásokat, kiöntözéseket hatósági eszközökkel fel kell deríteniés szankcionálni. A lakossági bekötéseket anyagilag is ösztönözni kell, a lehetőségekhez mért anyagitámogatással. A nagyobb üzemek szennyvízkezelő rendszerének összehangolása a városi művel, aszervesanyag tartalom csökkentése. Szennyvíztisztító telep intenzifikálása, kiegészítő technológiai elemek beiktatása vagy új teleplétesítése.64

6. CSELEKVÉSI TERV1. Fenntarthatósági megbízott kijelöléseA fenntarthatósági tervben leírtakkal, valamint a Város környezeti fenntartásávalkapcsolatos feladatok koordinálására, a fenti tervben leírt feladatok betartásánakfigyelemmel kísérésére, a fenntarthatósági terv felülvizsgálatához szükséges lakosságivéleménygyűjtéshez fenntarthatósági megbízott kijelölése szükséges.2. Fenntarthatósági terv felülvizsgálataJelen Környezeti Fenntarthatósági Terv felülvizsgálatát évente 1 alkalommal, az első tervelkészítésének időpontjáig (március) felül kell vizsgálni, a fenntarthatósági megbízott általbegyűjtött lakossági és intézményi vélemények figyelembe vételével, ennek megfelelően aszükséges módosításokat el kell végezni.3. Tudatformálás, konzultációk, gyűlések tartásaÉvente két alkalommal – tavasszal és ősszel – konzultáció szervezése a környezetifenntarthatósági tervben foglaltak megvalósításáról, valamint az elhangzott vélemények,ajánlatok kiértékelése és a fenntarthatósági terv ennek alapján történő felülvizsgálata.6.1. Szervezéssel, intézkedéssel megoldható feladatok1. Figyelemmel kell kísérni, hogy az állattartó telepek a környezetvédelem szempontjábólmegfelelően végzik a termelés során keletkezett mellékanyagok elhelyezését, hasznosítását.Továbbá a belterületi állattartás jogszabályi előírásainak betartását fokozottan kell ellenőrizni.2. A közcélú létesítmények és környezetük fenntartására és kulturált kialakítására programot kellkidolgozni, és megvalósítani. Jogszabályi előírások betartatása, határozottabb fellépés,szankcionálás.3. A településre jellemző, még fennmaradt táji értékek védelmét a Településrendezési tervbenérvényesíteni kell.4. Tájékoztatni kell a lakosságot a települési szilárd hulladék kezelésének, átadásánakelőírásairól, illetve helyszíneiről.5. A környezetvédelmi ismeretek terjesztése érdekében az iskolai képzés segítéséreismeretterjesztő kiadvány térítése az általános iskola számára. Szakmai segítség biztosítása azoktatók részére. Jeles környezetvédelmi akciók keretében szervezett iskolai programoktámogatása. A környezettudatos szemlélet, életmód fejlesztése.6. A helyi médiában induljon rendszeres környezeti tudatot erősítő, a helyi környezeti értékeketbemutató és megóvásuk módjairól tájékoztató sorozat.7. A Környezetvédelmi Programban meghatározott feladatok végrehajtásához zöldfelületgazdálkodási tervet kell készíteni.65

6.2. Beruházási és fejlesztési forrásokat igénylő feladatok1. Települési szemétlerakók rekultivációja a Körös-szögben (9 település együtt)2. Szarvasi Ipari Park fejlesztése inkubátorház építésével3. Víziszínpad végleges kialakítása Szarvason (Regionális Színház Kht.)4. Gyalogtúra útvonalak kialakítása a turisztikai attrakciók elérése érdekében Szarvason5. Települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek fejlesztése a Körös-szögikistérségben (6 település)6. Belvízrendezés az élhetőbb településekért - Békés Megye 17 településének belvízrendezése(Szarvas 3,5,7,9,10 öblözet)7. Szarvas, Szabadság u. –Deák F. utcai csomópont átépítése jelzőlámpás csomópontkialakításával8. Szarvas város belterületi belvíz-elvezetés IV. ütem9. Szarvas Város Önkormányzata Szakorvosi Rendelőjének komplex kistérségiSzakrendelővé fejlesztése10. Szervezetfejlesztés Szarvas Város Polgármesteri Hivatalában11. Szarvas város belterületi, útjainak fejlesztése és építése az ipari területekmegközelíthetőségének javítása és a 44-es számú főközlekedési út tehermentesítéseérdekében” BELTERÜLETI UTAK12. Szarvas Város Közoktatási Intézménye óvodáinak infrastrukturális fejlesztése (Dózsa,Kossuth u. 66. sz.)13. A szarvasi Fő téri Általános Iskola infrastrukturájának fejlesztése14. Szarvas, Kis-Lehel-Budai N.A.-Széchenyi utak burkolat-megerősítése, felújítása15. Szarvas, Juhász Gy. u. (Szentesi út-Semmelweis I. u. között) burkolat-megerősítése,felújítása16. Szarvas, Székely Mihály téri játszótér fejlesztése17. Közbiztonság növelése Szarvason térfigyelő kamerák elhelyezésével II. ütem18. A helyi önkormányzat közcélú foglalkoztatásához kapcsolódó anyag-, éseszközbeszerzések19. Kerékpárút-hálózat fejlesztése a Szarvast Orosházával összekötő 4404 jelű út mentén20. Szarvas Város Polgármesteri Hivatalának akadálymentesítése az esélyegyenlőségbiztosításának érdekében21. Térségi összefogás a közösségi közlekedés feltételeinek javításáért a SzarvasiKistérségben22. Mezőgazdasági utak fejlesztése (Káka, Bezinai szőlők, Rózsási szőlők, Középhalmi út,Peresi út, Csipkár sori út, Mótyói szőlők)23. Szarvas város belterületei útjainak fejlesztése, a 44-es számú főút és a belvárostehermentesítése II. ütem24. A szarvasi Tessedik Sámuel Múzeum látogatóbarát és interaktív fejlesztése a Dél-Alföldirégió szellemi örökségen alapuló vonzerőinek bővítése érdekében25. Szabadstrand turisztikai célú fejlesztése a szarvasi Körös-holtág mentén26. Tűzoltó Laktanya építése a volt MHSZ épületének helyén27. Munkahelyi egészségfejlesztés Szarvas Város Önkormányzatának PolgármesteriHivatalában28. Ezüstszőlőben új játszótér kialakítása66

Szarvas Város Önkormányzatának Képviselő–testülete a 229/2010. (III. 25.) számú határozatávalfogadta el a településre vonatkozó helyi Környezeti Fenntarthatósági Tervet.A Fenntarthatósági Terv elfogadásával Szarvas Város Önkormányzata vállalja, hogyműködésében a fenntarthatósági szempontokat lehetőségeihez mérten figyelembe veszi ésérvényesíti. Jelen Fenntarthatósági Terv az Önkormányzatnak jelenleg érvényes TelepülésiKörnyezetvédelmi Programjában megfogalmazott környezetvédelmi irányelveket is tartalmaz.Szarvas, 2010. március 26.Babák Mihálypolgármester67