disszertáció - Kaposvári Egyetem Állattudományi Kar

tartoznak, számos kötőhely van rajtuk a citoszkeletális fehérjék, a szignáltranszdukciós molekulák és a kinázok részére. Az AF6 egy Ras effektormolekula, és kapcsolatban áll a ZO-1-gyel (JOU et al. 1998). A 7H6 antigénegy foszfoprotein, tight junctionokban található, és impermeábilis az ionokés makromolekulák számára (SATOH et al. 1996). A junkcionális adhéziósmolekulák (junctional adhesion molecules, JAM) szintén a tight junctionokrészei, és az immunglobulin superfamily (IgSF) fehérjecsaládba tartoznak.2. Az endothelsejtek citoplazmája mindenhol egyforma vastagságú, bennükkevés pinocytotikus vesicula (folyadékkal telt, tápanyagok szállításáraszolgáló üreges sejtmembrándarab) található, míg a fenesztrációk teljesenhiányoznak. Így a vér–agy-gáton történő átjutás három lépésre osztható: (1)transzport a kapilláris lumen felőli sejtmembránon keresztül, (2) acitoplazmán történő átjutás, és végül (3) az érlumennel ellenoldalisejtmembránon, az astocyta sejten és/vagy a bazálmembránon történőátjutás. Az endothelsejteken keresztüli transzport három alaptípusátismerjük: vesicularis csatornák (SIMIONESCU et al. 1975), fúzió-fúzió(CLOUGH – MICHEL, 1981) és transzcitózis (PALADE, 1960).3. Patkányok endothelsejtjeit vizsgálva a vér–agy-gát endothelsejtjeiben aperifériás sejtekhez képest nagyobb számú és nagyobb méretűmitokondriumokat találtak (CORNFORD – OLDENDORF, 1975). Amitokondriumok nagyobb száma valószínűleg a nagyobb energiaszükségletkielégítését szolgálja, mely a tápanyagok aktív transzportjához szükséges avér–agy-gáton keresztül. OLDENDORF és BROWN (1975) a patkányokkapillárisainak keresztmetszeti képein az agyi endothelsejtekben ötször–hatszor több mitokondriumot számoltak meg, mint a patkány vázizmábantalálható endothelsejtekben. Ezen eredmények alapján feltételezzük, hogy azagyi kapilláris endothelsejtek megnövekedett energiatermelő képessége azenergiafüggő transzkapilláris transzporttal függ össze.17