3.8. A liquorLiquor található az agy kamráiban, a gerincvelő csatornában és asubarachnoidalis térben. A teljes agyi térfogat 10–20%-át kitevő liquortermelődése elsősorban az oldalkamrákban és a III., IV. kamrában (8. ábra)található plexus choroideus útján történik (BRADBURY, 1979).8. ábra. Nyílirányú keresztmetszet az agyról. Láthatók az oldalkamrák, a III. ésIV. agykamra, ahol a plexus choroideus termeli a liquort (forrás: DAVIS, 2011)Emberben a liquor átlagos mennyisége 140–150 ml, melyből 30–40 mltalálható a kamrarendszerben, és óránként 21 ml termelődik újra. A teljesliquorkészlet újratermelődése fajonként eltér, legrövidebb a patkányokban (1óra), míg leghosszabb az embernél, ahol öt órán át tart (DAVSON – SEGAL,1996). A liquor nagy része a subarachnoidalis térben helyezkedik el, azaz asulcusok között, a bazális ciszternákban és a gerincvelő körül található. Aliquor keringését a kamrákban és a subarachnoidalis térben a termelés soránkialakult hidrosztatikai nyomáskülönbség teszi lehetővé. A liquor a termelődésokozta nyomásfokozódás hatására jut a kamrákból a subarachnoidalis térbe,ahonnan felszívódik a véráramba. A liquor „körülpárnázza” az agyat, részt veszaz agy extracelluláris terének szabályozásában, elősegíti a neuroaktív anyagokeloszlását, és egyfajta „lefolyóként”, összegyűjti az agy által termeltsalakanyagokat.24
A molekulák többségének koncentrációja az agyban jóval nagyobb, mint aliquorban, ezáltal fiziológiás koncentrációgradiens alakul ki ezen kétkompartment között. A liquor folyamatosan termelődik, és áramlik akamrarendszerből a felszín felé, így hozza létre az előbb említett „lefolyó”funkciót, ami csökkenti a molekulák steady state állapota kialakulásánaklehetőségét az agy és a liquor között (DAVSON – SPAZIANI, 1959). Minéllassabban mozog egy molekula, annál nagyobb hatékonyságú a „lefolyó”effektus, ezért legnagyobb jelentősége a zsírban nem oldódó nagyméretűmolekulák esetén van (DAVSON – SEGAL, 1996). A liquor kis mennyiségbenspeciális áramlás útján bejut az agyba, néhány gyógyszer e folyamatotkihasználva jut a központi idegrendszerbe.3.9. Vér–agy-gáttal nem rendelkező agyi területek: a circumventriculáris(kamraközeli) szervekA kamrák körül számos olyan agyi terület (szerv) ismert, amelyek fenesztrált,vízoldékony anyagok számára könnyen átjárható kapillárisokkal rendelkeznek,azaz nincs vér–agy-gátjuk. A vér–agy-gát felülete kb. ötezerszer nagyobb, minta vér–agy-gáttal nem rendelkező területek felülete (CRONE – CHRISTENSEN,1981). A vér–agy-gáttal nem rendelkező agyi területek a III. és IV. kamrafalával határos középvonali struktúrák. Mai tudásunk szerint a vér–agy-gáthiányos területek nagyon fontos kommunikációs lehetőséget teremtenek azagy, a liquor és a perifériás szervek között a vérben található molekulák útján.Vér–agy-gát hiányos területek közé soroljuk a tobozmirigyet (glandulapinealis), az eminentia medialist, a neurohipofízist, a subfornicalis szervet, azarea postremát, a subcomissuralis szervet, a lamina terminalis organumvasculorumát és a plexus choroideust. Van, aki ide sorolja a hipofízis középsőés hátsó (neurális) lebenyét is (DAVSON – SEGAL, 1996).25
- Page 1: KAPOSVÁRI EGYETEMÁLLATTUDOMÁNYI
- Page 4 and 5: 6. EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK
- Page 6 and 7: 1. RÖVIDÍTÉSEKADEMATPBBBBVCTDMSO
- Page 8 and 9: A vér-agy-gát a betegségek gyóg
- Page 10 and 11: idegrendszerben kialakuló patológ
- Page 12 and 13: 3.3. Pericyta, astrocyta és a baz
- Page 14 and 15: astrocyta közötti rés kb. 20 nm,
- Page 16 and 17: fonálszerű képződmények során
- Page 18 and 19: 4. Az agyi endothelsejtek szintjéb
- Page 20 and 21: 3.5. A vér-agy-gáton keresztüli
- Page 23: étegű arachnoidmembránt alakíta
- Page 28 and 29: nagyon toxikus 7 páratlan elektron
- Page 30 and 31: súlyozott képeken magas jelintenz
- Page 32 and 33: 3.13. Új típusú vastartalmú MR-
- Page 34 and 35: 3.15. Új vastartalmú MR-kontraszt
- Page 36 and 37: 4. A VIZSGÁLATOK CÉLKITŰZÉSEI1.
- Page 38 and 39: illetve azok szaporulatát tartott
- Page 40 and 41: DSA-képalkotásA vér-agy-gát meg
- Page 42 and 43: 10. ábra. Sertésben végzett Evan
- Page 44 and 45: 5.2. Humán vizsgálatok5.2.1 Ferum
- Page 46 and 47: A ferumoxtran-10 kontrasztanyaggal
- Page 48 and 49: történik. A vér tranzitidejének
- Page 50 and 51: Kontrolltérfogatokat az ép szürk
- Page 52 and 53: etegnél két ROI felvétele tört
- Page 54 and 55: 4,4 ms; TE 1,5 ms; FOV 260 mm; mát
- Page 56 and 57: 13. ábra. Sertésagy festődése,
- Page 58 and 59: agyi limfoma (PCNSL) és egy gyulla
- Page 60 and 61: A vastartalmú kontrasztanyaggal T
- Page 62 and 63: 18. ábra. ADEM diagnózis (2. sors
- Page 64 and 65: A harmadik stroke-os beteg (10. sor
- Page 66 and 67: 22. ábra. PCNSL diagnózis (18. so
- Page 68 and 69: 48 órás mágneses rezonancia vizs
- Page 70 and 71: A szubjektív minőségi vizsgálat
- Page 72 and 73: A halmozó tumor mindkét kontraszt
- Page 74 and 75:
TOF MRA: TOF angiográfiás képek
- Page 76 and 77:
7. KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK7.1
- Page 78 and 79:
Az USPIO nanopartikulumok elsősorb
- Page 80 and 81:
Két esetben (2. és 3. sorszámú
- Page 82 and 83:
efolyásolhatja. A T 2 súlyozott k
- Page 84 and 85:
Az elkövetkező időkben három re
- Page 86 and 87:
7.3. Ferumoxytol központi idegrend
- Page 88 and 89:
1985, 1988; SPILLER et al. 2001). A
- Page 90 and 91:
fázisa jóval gyorsabbnak bizonyul
- Page 92 and 93:
gadolíniumalapú kontrasztanyag é
- Page 94 and 95:
9. ÖSSZEFOGLALÁS9.1. Összefoglal
- Page 96 and 97:
meghatározása. Új típusú vasta
- Page 98 and 99:
Eredmények: Öt esetben (1 ADEM, 2
- Page 100 and 101:
substance across/between cells, the
- Page 102 and 103:
9.2.2. Summary of the study using f
- Page 104 and 105:
assessment. As a magnetic resonance
- Page 106 and 107:
elnök, DR. PETRÁSI ZSOLT kutatás
- Page 108 and 109:
15. ábra. Sertésagyról készült
- Page 110 and 111:
12. IRODALOMJEGYZÉKABBOTT, N. J.:
- Page 112 and 113:
y MRI perfusion before and during e
- Page 114 and 115:
GROOTHUIS, D. R. - WARKNE, P. C. -
- Page 116 and 117:
MINAKAWA, T. - BREADY, J. - BERLINE
- Page 118 and 119:
PARDRIDGE, W. M. - BOADO, R. J. - F
- Page 120 and 121:
superparamagnetic viral-sized iron
- Page 122 and 123:
13.2. Előadások1. MANNINGER, S. P
- Page 124 and 125:
13. VÁRALLYAY GY. - MANNINGER S. P
- Page 126 and 127:
15. SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ1969. decem