disszertáció - Kaposvári Egyetem Állattudományi Kar

2. BEVEZETÉSA gyógyításban használatos leggyakoribb eszközök a sebészi kés és akülönböző gyógyszerek, kemoterápiás szerek. A betegek és atársadalombiztosító a kardiovaszkuláris betegségekre kb. 116,3 milliárdamerikai dollárt költ a világon évente, míg a kardiovaszkuláris betegségeknélkétszer gyakrabban előforduló központi idegrendszeri betegségekre eladottkészítmények költségei „csak” az előbbi összeg kevesebb, mint felét teszik ki,56 milliárd amerikai dollárt. E meglepő tény oka a vér–agy-gát létében rejlik,ugyanis az általunk ismert gyógyszerek nagy része nem jut át a vér–agy-gáton,és emiatt hatástalan a központi idegrendszeri betegségekben. A vér–agy-gátjobb megismerése tehát elemi érdekünk, segítségével ma még gyógyíthatatlanbetegségek válhatnak gyógyszerekkel kezelhetővé.A vér–agy-gát megléte több mint száz éve ismert, jelentősége mégis csak azutóbbi évtizedekben kezd egyre inkább előtérbe kerülni. A központiidegrendszer legfontosabb, s talán egyben a szervezet legérzékenyebb sejtjei isaz idegsejtek, melyek működése pontosan szabályozott, funkcionális igényeketkielégítő belső környezet nélkül elképzelhetetlen. E környezet megteremtésérealakult ki a vér–agy-gát, melynek alapját az agyi kapillárisok endothelsejtjeiközött meglévő szoros zárókapcsolatok, ún. tight junctionok képezik. Eznemcsak egy egyszerű határoló felület, hanem – a mai ismereteink szerint –egy komplex funkcionális egység alapegységének tekinthető.A központi idegrendszer számos betegsége kapcsán bebizonyosodott, hogya vér–agy-gát működése is megváltozik a kórfolyamatok kialakulása során, dea gátsérülés szerepe a betegségek kialakulásában sok esetben pontosan nemtisztázott: ugyanúgy felmerült kóroki tényező lehetőségeként, mint betegségkövetkezményeként kialakult állapotként.7