4. Tóth Tibor _ A szikes talajok osztályozása

A szikes talajokosztályozása2014

CélMegismerkedni a szikes talajok osztályozásának főbb vonatkozásaival.A hazai szikosztályozási rendszerek, és használatuk ismertetése.Hogyan nevezik a szikes talajféleségeket a nemzetköziszakirodalomban.VázlatMivel a szikesedés numerikusan jól jellemezhető a szikesekosztályozásában lehet egyszerű praktikus, és talajfejlődési rendszer is.Nemzetközi rendszerekKülföldi rendszerekHazai rendszerek

Szikes talajok esetén speciális vonások: alegfontosabb, élettanilag is számszerűsíthetőhatású talajtulajdonságok miatt ahagyományos genetikus szemlélettől eltérőpraktikus osztályokat lehet kialakítaniamelyek a talajok hasznosításábanközvetlenül alkalmazhatók.A morfológiai-analitikai kémiai szemléletösszecseng a szolonyeceknél, aszoloncsákoknák nemzetközileg igenkülönbözik.Ugyanakkor ezek a tulajdonságok időbenváltoznak és emiatt a talaj besorolásaévszak-függő lehet.

A kolloidok felületén adszorbeált, kicserélhető Na (Na ex )(Seelig, 2000)Ca ++Ca ++Na +Na + ) Ha a kicserélhető Na (kis vegyérték, nagy hidrátburok) >15% akkoraz agyagok diszpergálódnak, a talajszerkezet rossz) Amikor Ca megfelelő aránybanhelyettesíti a Na-ot az agyag kicsapódik) Stabil aggregátumok képződnek,a talajszerkezet jóA kicserélhető Na % határértékei< 5% nem szikesedő, 5-15% gyengén szolonyeces, 15-25% erősen szolonyeces, > 25%szolonyec talaj

kicserélhető Na% vagySAR =C Na /√(C Ca +C Mg )/2 (C -mekv/l)0 40Összefüggés a talaj nátriumossága és áteresztőképessége között0 20átfolyó oldat koncentrációja (mekv/l)Megoldás: Ca ionokkal kicserélni a Na ionokat5

Dispersion of soil particles can have verysevere consequences (Arany, 1956)

A növény vízellátásátkorlátozó talajtani tényezőknagy agyagtartalmútalajokbanVÁRALLYAY, 20007

SOIL TAXONOMYUSA-ban lingua franca, emellett az eredetiseries elnevezéseket használják.VERTISOL:kereszteződő csúszási tükrök, vagyékalakú aggregátumok& >= 30% agyag & repedésekMOLLISOL:Mollic epipedonVagyMollic-nak túlságosan vékony szint alattalbic és egyéb mollic-szerű B szint &S érték>=50%ALFISOLArgillic, kandic (kis T) vagy natric szintVagyAgyaghártyás fragipanINCEPTISOL… és többek közöttESP > 15 & a talajvíz 1 m-en belül van

WRB=World Reference Base for SoilResources, 2006Solonetz=has a natric horizon starting within 100 cm ofthe soil surfaceDEFINITION OF NATRIC HORIZON-clay illuviation-columnar/prismatic structure-ESP (Exchangeable Sodium Percent) > 15Solonchak= has salic horizon starting within 50 cm of thesoil surface; and2. no thionic horizon starting within 50 cm of the soil surface.DEFINITION OF SALIC PROPERTIES-EC e >15 dS/mor if pH > 8.5 EC e >4Not for field soil mapping

Natric horizon1. has a texture of loamy sand or finer and 8 percent or more clay in the fine earth fraction; and2. one or both of the following:a. has, if an overlying coarser textured horizon is present that is not ploughed and not separated from the natric horizon by alithological discontinuity, more clay than this overlying horizon such that:i. if the overlying horizon has less than 15 percent clay in the fine earth fraction, the natric horizon must contain at least 3 percent moreclay; orii. if the overlying horizon has 15 percent or more and less than 40 percent clay in the fine earth fraction, the ratio of clay in the natrichorizon to that of the overlying horizon must be 1.2 or more; oriii. if the overlying horizon has 40 percent or more clay in the fine earth fraction, the natric horizon must contain at least 8 percentmore clay; orb. has evidence of clay illuviation in one or more of the following forms:i. oriented clay bridging the sand grains; orii. clay films lining pores; oriii. clay films on both vertical and horizontal surfaces of soil aggregates; oriv. in thin sections, oriented clay bodies that constitute 1 percent or more ofthe section; orv. a COLE of 0.04 or higher, and a ratio of fine clay1 to total clay in the natric horizon greater by 1.2 times or more than the ratio in theoverlying coarser textured horizon; and3. has, if an overlying coarser textured horizon is present that is not ploughed and not separated from the natric horizon by alithological discontinuity, an increase in clay content within a vertical distance of 30 cm; and4. has one or more of the following:a. a columnar or prismatic structure in some part of the horizon; orb. a blocky structure with tongues of an overlying coarser textured horizon in which there are uncoated silt or sand grains, extending2.5 cm or more into the natric horizon; orc. a massive appearance; and5. has an exchangeable Na percentage (ESP2) of 15 or more within the upper 40 cm, or more exchangeable Mg plus Na than Ca plusexchange acidity (at pH 8.2) within the same depth if the saturation with exchangeable Na is 15 percent or more in some subhorizonwithin 200 cm of the soil surface; and6. has a thickness of one-tenth or more of the sum of the thicknesses of all overlying horizons, if present, and one of the following:a. 7.5 cm or more, if it is not entirely composed of lamellae (that are 0.5 cm or more thick) and the texture is finer than loamy sand; orb. 15 cm or more (combined thickness, if composed entirely of lamellae that are 0.5 cm or more thick).

Salic horizon has:1. averaged over its depth an electrical conductivity of the saturationextract (ECe)of 15 dS m-1 or more at 25 °C at some time of the year, or an ECe of 8dS m-1 ormore at 25 °C if the pH (H2O) of the saturation extract is 8.5 or more;and2. averaged over its depth a product of thickness (in centimetres) andECe (in dS m-1) of 450 or more; and3. a thickness of 15 cm or more.

PLUS in other RSG-s in which Sodic Salic qualifiers are usedReference Soil Groups (RSGs)SOLONCHAKSWRB, 2006 QUALIFIERSPREFIX QUALIFIERS Petrosalic, Hypersalic, Puffic, Folic, Histic,Technic, Vertic, Gleyic, Stagnic, Mollic, Gypsic, Duric, Calcic, HaplicSUFFIX QUALIFIERS Sodic, Aceric, Chloridic, Sulphatic, Carbonatic,Gelic, Oxyaquic, Takyric, Yermic, Aridic, Arenic, Siltic, Clayic, Drainic,NovicSOLONETZPREFIX QUALIFIERS Technic, Vertic, Gleyic, Salic, Stagnic, Mollic,Gypsic, Duric, Petrocalcic, Calcic, HaplicSUFFIX QUALIFIERS Glossalbic, Albic, Abruptic, Colluvic, Ruptic,Magnesic, Humic, Oxyaquic, Takyric, Yermic, Aridic, Arenic, Siltic, Clayic,Novic

Praktikus osztályozások‘Sigmond, 1927 SZIKES OSZTÁLYAI I-IV.Osztály Só %(sa) Szóda %(so)I < 0.1 0.-0.05II 0.1-0.25 0.05-0.1III 0.25-0.5 0.1-0.2IV >0.5 >0.2A két alkotó kombinációjával áll elő (_sa és_so)I = Isa/IsoIIa= IIsa/Iso or Isa/Iiso, IIb=IIsa/IIso or IIIsa/IsoIIIa=IIIsa/IIIso or IIsa/IIIso, IIIb=IIIsa/IIIso or IVsa/IisoIVa=IVsa/IIIso or IIIsa/IVso, IVb=IVsa/IVso

A ‘Sigmond által megadott 0,1 %-os szódatartalomhatárérték megegyezik a pH 8,5-ös határértékkelnemzetközipH_H2O9.598.580 0.05 0.1 0.15 0.2 0.25‘SigmondNa2CO3 %

Hayward and Wadleigh, 1949Talajféleség EC eESP pH--------------------------------------------------------------------------------------Nem szikes 15 4mS/cm

FŐTÍPUS TÍPUSALTÍPUSV. Szikes talajok22. Szoloncsák talajok ... (kékes)szürke, vályog, karbonátos, fenolftaleinnel vörös, hidromorf22/1 Karbonátos (karbonát + hidrokarbonát>20%)22/2 Karbonátos-szulfátos (szulfát>50%)22/3 Karbonátos-kloridos (klorid>30%)23. Szoloncsák-szolonyec talajok ...mint a 22., de lehet kilúgzott A és gyengén oszlopos B123/1 Karbonátos (karbonát + hidrokarbonát>20%)23/2 Karbonátos-szulfátos (szulfát>50%)23/3 Karbonátos-kloridos (klorid>30%)24. Réti szolonyec talajok ...kilúgzott, esetleg szologyos A, B1 és B2, innentől hidromorf24/1 Kérges (A20 {5})

A szikes talajokra jellemző folyamatokSófelhalmozódásSemleges vagy lúgosan hidrolizáló sók. Karbonát és hidrogénkarbonátesetén a CaCO 3 kicsapódás miatt a Na gyorsan uralkodóvá válik.Na megkötés és oszlopos szint kialakulásaA Na hatására fokozott duzzadás/zsugorodás lép fel.KilúgzásA szolonyecek esetén előfordul. Agyagbemosódás is jellemző, aszerkezeti elemek felületén agyaghártya, és a Na humát miatt feketebevonat. Eredménye a texturdifferenciálódás. Előrehaladott állapotbanjelentkezik a szologyosodás, a szemcsék szétesése vázrészre éslehúzódó kolloidokra.HumuszképződésA humusz a Na miatt mozgékony, a tócsákban Na humát. Ahumuszosodás előrehaladott fokozata a sztyeppesedés ami a szerkezetmegjavulását okozza.

SZIKES TALAJOKATLÉTREHOZÓFOLYAMATOK (Filep)SÓFELHALMOZÓDÁSAZ A-SZINTBENSZO-LON-CSÁKJEL-LEMZŐSZOLON-CSÁK-SZOLO-NYECRÉTISZOLO-NYECSZTYEPPE-SEDŐRÉTISZOLO-NYECMÁSODLAGOSSZIKESKÍSÉRŐ - - KÍSÉRŐSÓFELHALMOZÓDÁSA B-SZINTBENALAP ALAP ALAP ALAP JEL-LEMZŐOSZLOPOS SZINTKIALAKULÁSAHUMUSZOSODÁS- JEL-LEMZŐJEL-LEM-ZŐKÍSÉ-RŐALAP -KÍSÉRŐ ALAP ALAP ALAPA FELTALAJSZERKEZETÉNEKJAVULÁSA- - - JELLEM-ZŐ-KILUGZÁS - - KÍSÉ-RŐALAP -

Szoloncsák talaj (sós talaj,szerkezetnélküli szikes talaj)FOLYAMATOKALAP: sófelhalmozódás B-benJELLEMZŐ: sófelhalmozódás A-banKÍSÉRŐ: humuszosodásTvízszint < 1mNagy sótartalom, sókivirágzások,monoton szelvény, erőshidromorf bélyegek.Alap

Szoloncsák-szolonyec,karbonátos (sós-alkáli talaj)FOLYAMATOKALAP: sófelhalmozódás B-benJELLEMZŐ: oszlopos szintkialakulásaKÍSÉRŐ: humuszosodás,sófelhalmozódás A-banTvízszint 1-1,5 mSós talaj, oszlopos B szinttel.Apaj

Réti szolonyec (szerkezetesszikes talaj, kilúgzott szikestalaj, alkáli talaj)FOLYAMATOKALAP: sófelhalmozódás B-ben,humuszosodásJELLEMZŐ: oszlopos szintkialakulásaKÍSÉRŐ: kilugzás, szologyosodásChinaTvízszint 1,5-3 mKifejezett kilúgzási A (E)szint, alatta oszlopos B 1 szint.A sófelhalmozódás maximumaa B 2 -ben.Kialakulásukhoz kis sócc,periódikus oldatmozgás,

Sztyeppesedő réti szolonyecFOLYAMATOKALAP: sófelhalmozódás B-ben, oszloposszint kialakulása, humuszosodás, kilugzásJELLEMZŐ: feltalaj szerkezeténekjavulása=sztyeppesedésTvízszint >3 mErős kilugzás, barna szín, morzsásszerkezet.Fotó: Dr László Péter

Másodlagosan elszikesedett talajFOLYAMATOKALAP: humuszosodás, kilugzásJELLEMZŐ: oszlopos szint kialakulása,sófelhalmozódás B-benJELLEMZŐ: sófelhalmozódás A-benTvízszint < 2 m-túlöntözés miatt a tvízszintemelkedik, és/vagy-nagy sótartalmú vízzel (talajvíz!)öntöznek

TALAJJAVÍTÁSI CSOPORTOKGenetikai 'Sigmond Talajjavítási Eljárás---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------Mély szty.r.sz degradált mésztelen meszezésv. savanyú gyeng. sav.Mély-köz. szty.r.sz kilúgzott mésztelen meszes altalaj-terítéssemleges körüliKöz. szty.r.sz kilúgzott & mésztelen gy. lúgos mész+gipszköz. & kérg. r.sz regradált v. gipszes meszes altalaj-terítésKöz. & kérg. r.sz sós szikes lúgos v. meszes szódás lignitpor, CaCl2,H2SO4, HClszódás sz.Szoloncsák sz. sós szikes meszes-szódás lignitpor, CaCl2,H2SO4, HCl

‘Sigmond dinamikai rendszere2. Főcsoport. Szerves és ásványi eredetű talajok…4. Alcsoport. Humo-siallit-talajok…12. Talajnem. Nátrium-talajok1. Főtípus. Alkálisóstalajok1-7. Altípus anionok szerint1-3. Változatok domborzat, helyi klíma, hidrográfiai, kőzet éskifejlettség szerint2. Főtípus. Sós alkáli talajok3. Főtípus. Kilúgzott alkálitalajok1. Altípus. Szolonectalajok2. Altípus. Szolonecszerű talajok4. Főtípus. Degradált alkálitalajok5. Főtípus. Regradált alkálitalajok1-2. Altípus.A Kreybig-féle térképsorozaton római számokkal jelölik, pl XII-III-I

'Sigmond, 1923alkáli sós talajJelenlegibesorolásszoloncsáksós alkáliszoloncsákkilúgzott alkáliszolonyecdegradált alkáliszologyregradált alkálimásodlagosszikes

A kedvezőtlen adottságú területek lehatárolása 1.a) Talajadottságokat érintő kritérium: alacsony hozamú, nehezen művelhetőföldterületek jelenléte. (Olyan területek, amelyeknek a termőértéke nem éri el azországos átlag 80%-át. Az MTA 100 pontos termőérték mutatója alapján végzik abesorolást.)b) Ökonómiai kritérium: a mezőgazdasági teljesítmény fő mutatói alapján, az átlagosnáljelentősen alacsonyabb, illetve a természeti környezet alacsony termelékenységébőladódó termelési szint. (Azok a területek, amelyek bruttó termelési értéke, illetve azehhez kapcsolódó bruttó gazdálkodási jövedelme nem éri el az országos átlag 80%-át.)c) Társadalmi, szociális kritérium: alacsony, illetve fogyatkozó létszámú, túlnyomórésztmezőgazdasági tevékenységből élő lakosság, amelynek gyorsuló csökkenéseveszélyeztetné a terület életképességét és folyamatos lakottságát. (A népsűrűség azországos átlag 50%-a alatt van és a mezőgazdasági foglalkoztatottság arányameghaladja 8,25%-ot. A két feltételnek egyszerre kell teljesülnie.)A 19. cikk alapján lehatárolt terület nagysága 395.402 ha.A támogatás mértéke a 19. cikk szerint lehatárolt fizikai blokkban 85,9 euró/ha.A 19. cikk alapján ténylegesen támogatott terület nagysága az elmúlt években100 – 130 ezer hektár között változott.Három feltétel együttes teljesülésére van szükség.Forrás: www.mosz.agrar.hu

A kedvezőtlen adottságú területek lehatárolása 2.A 20. cikk alapján történő lehatároláshoz az alábbi – talajadottságra vonatkozó -feltételek közül legalább kettőnek teljesülnie kell:a) a talaj fokozott savanyúsága. (A savanyúság foka (pH) meghaladja4,5 értéket.)b) a talaj extrém sótartalmú (szikesség). (Nátrium sók szintje 0,15% felett.)c) extrém vízgazdálkodási körülmények. (Gyenge vízáteresztő és erős vízvisszatartótulajdonságú talajok.)d) extrém fizikai talajjellemzők. (Sűrű agyag és könnyű homok talajok.)A 20. cikk alapján lehatárolt terület nagysága 488.156 ha.A támogatás mértéke a 20. cikk szerint lehatárolt fizikai blokkban 10,94 euró/ha.A 20. cikk alapján ténylegesen támogatott terület nagysága az elmúlt években65-75 ezer hektár között változott.Forrás: www.mosz.agrar.hu

Az Európai Közösség közös agrárpolitikájának(KAP) reformja következtében a kedvezőtlenadottságú területek lehatárolásában bevezetésrekerült szikesedéssel kapcsolatos „biofizikaikritériumok”Forrás: www.mosz.agrar.hu

Szikes talajok országos térképei

Practical biological classification of de Sigmond, 1927based on samples form 0-30 and 30-120 cmSalt % Soda %Class I < 0.1 0.-0.05~3 mS/cm ~pH8.5Class II 0.1-0.25 0.05-0.1Class III 0.25-0.5 0.1-0.2Class IV >0.5 >0.2

Tóth G, Adhikari K, VárallyayGy., Tóth T, Bódis K, StolbovoyV. 2008. Updated Map of SaltAffected Soils int he EuropeanUnion. In. Tóth G, MontanarellaL and Rusco E (eds.) 2008.Threats to Soil Quality in EuropeEUR 23438 EN 151 ppLuxembourg: Office for OfficialPublications of the EuropeanCommunities; 65-77.Készült Szabolcs István 1974-estérképe alapján

Magyarország szikes talajainak kategóriái a Nagyalföld területénSzabolcs (1974) alapján--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------Talajtípus Terület A foltok száma Átlagos foltméretneve a térképenSzórás(A típus száma) km 2 % % km 2 km 2--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------Sodic solonchak(No 2) 200.9 0.4 17 4.0 11.8 8.7Sodic solonchak-solonetz(No 3) 1135.5 2.5 51 11.9 22.3 56.0Calcareous meadow solonetz(No 4) 61.7 0.1 7 1.6 8.8 3.7Calcareous solonetzic 462.4 1.0 19 4.4 24.3 26.2meadow soil (No 6)Meadow solonetz(No 7) 3451.7 7.5 71 16.6 48.6 27.4Meadow solonetz turning 2503.5 5.4 67 15.6 37.4 63.2into steppe formation(No 8)Solonetzic meadow soil(No 9) 1585.5 3.4 57 13.3 27.8 86.0Chernozem and meadow 3552.4 7.7 45 10.5 78.9 36.1chernozem salty in deeper layers(No 10)Potential salt- 16827.6 36.6 83 19.3 202.7 63.2affected soils(No 11)Non salt-affected soils(No 12) 16185.9 35.2 12 2.8 1348.8 2744.7--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------Összesen 45967.1 100.0 429 100.0--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

1.10.211.9.331.1.261.1.241.1.251.1.111.1.211.11.1.221.1.231.1.121.3.111.31.3.121.2.131.2.141.9.111.9.121.2.121.2.161.2.111.21.2.151.91.9.21 1.9.221.7.151.7.231.7.141.8.121.7.131.13.231.8.111.7.221.9.311.7.211.71.131.13.221.9.321.7.121.13.2125 0 25 50 km Kilometers1.7.111.7.311.12.121.111.121.11.111.11.121.6.131.12.11 1.12.211.13.121.12.231.13.111.12.221.61.12.131.6.141.10.111.101.10.141.12.141.10.121.10.131.121.12.230 - 1011 - 2021 - 3031 - 4142 - 5152 - 6162 - 7172 - 821.6.111.61.6.12KözéptájKistájA szikesek kistájon belüliterületi részaránya [%]Egységes Országos Vetület

A hazai szikesek elterjedése Magyarország tájainak felosztása alapján[Magyarország tájainak rendszertani felosztása]1. Alföld1.1.1. Dunamenti síkság KNP 1979-1980 TAKI jelentés Függelék p151.1.2. Dunamenti síkság KNP 1979-1980 TAKI jelentés Függelék p321.1.3. Dunamenti síkság1.1.24. Tolnai Sárköz Várallyay-Szabolcs A és T Vol 15 p131.2. Duna-Tisza közi síkvidék Szabolcs-Jassó A és T Vol 10 p1891.3. Bácskai síkvidék1.4.1. Mezőföld Várallyay-Szabolcs A és T Vol 15 p121.4.2.1.5. Drávamenti síkság1.6. Felső-Tiszavidék *Tiszabercel*1.7. Közép-Tiszavidék Excursions A és T Vol 14 Suppl. p4401.8. Alsó-Tiszavidék Szabolcs-Jassó A és T Vol 10 p1841.9. Észak-alföldi hordalékkúp-síkság "J-37" TAKI könyvtár Szakvélemény, p61.10. Nyírség Szabolcs A és T Vol 16 p2961.11. Hajdúság1.12. Berettyó-Körösvidék Szabolcs A és T Vol 13 p1771.13. Körös-Maros köze Ĺbrahám A és T Vol 16 p5422. Kisalföld2.1.1. Győri-medence2.1.2. Győri-medence Szabolcs és Ĺbrahám A és T Vol 16 p1002.2. Marcal-medence pld Répcelak2.3. Komárom-esztergomi síkság pld. Tát3.2. Répcesík Várallyay A és T Vol 13 p11

Középtáj Helység só% kicsNa% pH FizFé CaCO3% Avast sómax tvízmély talajtipA B A B A B A B A B cm cm cm1.1.1. Apaj KNP31 .44 .30 74 37 9.5 10 hv v 14 30 3 1.5 135 szódás szk1.1.2. Solt KNP67 .3 .2 40 34 8.9 9.7 v v 24 31 3 1.5 88 szk-os l1.1.24. Szekszárd1 .12 .65 16 57 8.8 9.4 hv v 1.1.3.1.2. Cegléd 16 .45 .7 23 43 7.8 8 v v 3 2.5 2.5 14 - kszc1.3.1.4.1. Nagyhörcsök66 .12 .20 4.6 16 8.5 8.4 v v 16 24 10 45 - köszc12 7.53 25 270 kszc1.5.1.6.1.7. Hortobágy P2 .08 1 60 75 6.3 8.7 hv av 0 1 3 34 230 kszc1.8. Dorozsma5 .21 .23 49 52 7.4 7.8 ah ah 18 29 13 80 92 szk1.9. Szentistván1 .02 .2 18 25 5.1 6.5 hv av 0 0 5 45 255 kszc1.10. ůjfehértó1 .19 .9 40 24 8.9 9.5 hv v 14 28 2 45 50 szk1.12. Konyár3 .37 .14 18 55 7.8 8 h av 0 3 2.5 - kszc1.13. Csanádpalota9 .18 .23 4.5 25 7.5 9 v a .5 20 2 50 - kszc2.1.1.2.1.2. Lászlómajor1 .48 .25 84 65 8.2 8.4 h h 31 36 6 5 85 szk2.2.2.3.3.2. Iván .18 .45 60 64 10 9.8 v v 7.5 4.4 2 35 - kszcA és B: fizikai féleség, összes só, pH, mészállapot; A szint vastagság, sómaximum helye, talajvízszint mélysége, kicsNa%, talajtípusFizFél:hv=homokos vályog, v=vályog, a=agyag, av=agyagos vályog Talajtípus: szk=szoloncsák, szc= réti szolonyec, k=kérges, kö=közepes,l=láptalaj

Az egyes régiók összevonásaKISTÁJ Herke et al. Treitz'Sigmond1.1. 1 1 11.2. 2 2 21.2.1.6. 2 2 14 Kiskunfélegyháza vidéke1.3. 3 3 31.4. 4 4 41.5. 5 5 51.6. 6 6 61.7. 7 7 71.7.3.1. 7 15 7 Hortobágy1.8. 8 8 81.9. 9 9 91.10. 10 10 101.11. 11 11 111.12. 12 12 121.13.1. 13 13 13 Békéscsanádi löszhát1.13.2. 14 14 13Mindenegyes síkvidéki középtájban előfordul szikes talaj.Részletes listát ad azokról az alföldi településekről amelyekben szikes talajok fordulnak elő TreitzPéter: CSM pp. 204-206.