2. Tóth Tibor_ A szikes talajok képzÅdése
2. Tóth Tibor_ A szikes talajok képzÅdése
2. Tóth Tibor_ A szikes talajok képzÅdése
- No tags were found...
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Máté, 1955 szerintKarcag környékén a <strong>szikes</strong>ek előfordulására az jellemző, hogy1. domborzat szerint legalacsonyabban a réti <strong>talajok</strong>, magasabban a <strong>szikes</strong>ek éslegmagasabban a csernozjomok helyezkednek el. A réti 84-85 m, <strong>szikes</strong>ek 85-88m. Nem lehet hajszálpontosan megadni, sok átmeneti forma van<strong>2.</strong>térkép hasonlítás alapjánA. Réti talaj ott van, ahol mocsarak, állandóan vizenyős területek voltak.1783-as katonai vs Kreybig térkép. Ezeken a helyeken savanyú humuszképződött az anaerob viszonyok között. A mész lemosódott. A réti <strong>talajok</strong>nakvan átmenete a kotus, tőzeges <strong>talajok</strong> felé.B. A <strong>szikes</strong> <strong>talajok</strong> ott vannak ahol nem volt állandó vízborítás, hanem csak azáradás idején kerültek víz alá. Nyáron felfelé irányuló mozgás van, későbbkilúgzás. Nem szoloncsákokból alakultak ki.C. Helyenként szolonyeces átmeneti <strong>talajok</strong> vannak. Talajvíz 4-5 m mélyen,rozsdás, esetleg glejes foltokD. Mezőségi talaj alatt a talajvíz 7-8 m mélyen van, 100-120 cm-nál gyakran<strong>szikes</strong> réteg
Change language