Vasárnapi Ujság - 28. évfolyam, 11. szám, 1881. márczius 13.

160 VASÁRNAPI ÚJSÁG, 10. SZÁM, issi. XXYIH. EVFOLYAI,Tanningene.Ólommentes, ártalmatlan hajfestő szerszürke, fehér és vörös hajra.SiakáJl és szemöldök a legegyszerűbb módon, egyetlen egyszeri használat^mellett, egész megbízhatóan és biztosan ugyanazon hibátlan, fényes**6ke, barna és fekete ternUs*etes ezint vissza nyerik, melylyel auegöszülés előtt b rtak, B melyet sem szappannali mosás, sem göafürdÖhasználata nem bír elenyésztetni. Ára 2 frt SO kr.májfott, pihrMenésf böratha, arczvörösttég, napégés s a bór mindenki virágzásai aDr. Tobias-féle Ean miracnlense antéphéliqnesegélyével a bőrben s a bor alatt levő összegyűlt szin-anyagok fölszivásaáltal gyökeresen megszüntetnek, s a legdurvább és legérdesebb bőr éjjenát puhává, fehérré és gyöngéddé tétetik. Ára 1 frt SO Jer.Kaen különlegességek lelkiismeretesen vannak megvizsgálva,törvényesenvédve, s kezesség mellett határozottan ártalmatlan és valódi állapotbankaphatók a készítőnélHuss Károly utódja (Czerny Ant. J.)Bécs, I., Wallfischgasse 3.Kitüntetve a bécsi, welsi és sanct-pőlteni kiállításokon 1880-ban.RAKTÁRAK: Torok Jómef gyógyszerésznél, Sztupa György és TVlkesy JánosnálBudapesten, Róthsiek l>e recienben, Hintz gyógyszerésznél Kolozsvárott,Waidráschek Kassán, Barc»ay Károly Szngeden és EÜas illatsaerésznélAradon, valamint a legtöbb jónevü gyógyszer- és illatszertárakban.— További raktárak felállíttatnak.Kimerítő (képes) árjegyzések valamennyi különlegességekről kívánatraingyen és bérmentve megküldetnek.IÍSn3ní!aFJnll!?Í^Inl!nMár kilenczven éve annak, hogyU. József császárjónak látta, ezenegészségi labdacsokfeltalálóját egy szabadalom által kitüntetni: Ezen labdacsoktökéletesen ártalmatlanok, és pusztán gyógyulásthozó növény-anyagokból készitvék ; hatásukranézve felülmúlják a keserű ásványvizeket és máshajtó szereket, mely körülménynél katharrusban,felfúvódásban, szédülésben, fejfájásban, váltólázban,aranyérben, bőrkiütésekben, sárgaságban, sápkórban,köszvényben, vizibetegségben és vesebajokban szenvedőkneka legmelegebben ajánltatnak figyelműkbe.Ezen kárpáti egészségi labdacsokvalódi minőségbenkaphatók:Budapesten, Fataky Károly gyógyszerész urriál, Széchenyisétatér az uj épülettel szemben, B.-Csaba BadiCSKlek gyógyszerész umál Debreczen lichálovits Istvángyógysz. umál, Ialaczkán Fridrich János gyógysz.urnái, Pozsonyban Pisztóry Bódog gyógysz. umál, Szefárczay István gyógysz. umál, Zágrábban littelbacheden Kovács Albert gyógyszerész urnái, TemesvárottZsigmond gyógysz. urnái.Egy 15 labdacsot tartalmazó skatulya 21 krbakerül, egy 6 skatulyából álló tekercs 1 frt 5 kr. és5 kr. a fuvarlevél. Bérmentve küldetik a megrendeltmennyiség akkor, ha a labdacsok árához 20 kr. mellékeltetika bérmentesítés czéljábó 1. Szerem megrendelésekorlegjobb pénzutalványokat használni. 6210Kivonatok a háláira/tokból.Ide mellékelve küldök 5 frtot és hérem, szíveskedjék érte azon vértitisztitólabdacsokból küldeni, miijeneket mait évben két ízben küldött, néhánynémet útmutatással együtt. En e labdacsokat igen jó sikerrel használom,igen sot bajtól mentettek meg és csak áldást kívánok felfedezőjüknek.Krajova, 1879. apr. 6. Tisztelettel maradtam idősb Vidats János s. k.Ezennel lelkiismeretesen bizonyltom, miszerint pillnlái sok betegségellen kitűnő hatással bírnak, s ez okból ajánlom azokot minden segélyt ke-Kriva, 1879. febr 2-án.M iszaga Pál, plébános.Kitűnő pillaiái, emésztési bajomban a legjobb sikerrel voltak.Sasain, 1877. október 13-án.Skarda József, lelkész.Egészségi pillnlái roncsolt egészségemre j ó hatással voltak. Isten áldjameg Önt, amiért oly kitűnő, gyógyhatásos szert sikerült összeállítania. Kötelességemnektartom, az Ön labdacsait minden betegnek a legjobb lelkiismerettelajánlani.Mocsáry, 1879.májas 1+ én. Zinme man József, plébános.Alulírott ezennel nyilvános köszönetet mondok alabdacsai által elérteredményért. Miután a labdacsokból egy tekercset bevettem, egészségemhála Istennek visszajött, daczára, hogy már azelótt néhány évig hasztalankerestem segítséget mindenfeléNagylak, 1878. augusztus 29.Radix János,A szenvedő emberiség érdekében tudatom tisztelt araságoddal, hogyaz araságodtól meghozatott labdacsok, nálam, egy 75 éves embernél, ki már30 év lefolyta alatt az aranyérben felette sokat szenvedett, igen jó hatásteredményeztek.Belassa-Gyarmaton, 187b. nov. ti. Pongrácz Károly, kir. tanácsos.^rüar^r^r^Br^mgmm^^Ca. k. bízóról. s*ab. njoxuuui javítottR U G A N Y O S S É R V K Ö T Ö K .B ü G A W Y O SA legújabb találmány a Bogand,amerikai tudor után újonnan javítottruganyos sérvkötő Politzertől, ép ugyurak, valamint nők és gyermekek számárairugóknélkül.tiszta gmnmibólművészileg szerkesztve, s azon czéljavan, hogy még a legidültebb sérveketis a legrövidebb idő alatt egyforma___ ^__ helyzetbe hozza, és ép ugy nappal a(legfárasztóbb munka, vagy sok járkálás mellett, mint szintén éjjelalvásnál is használható, anélkül, hogy a sérvben szenvedő hivatásábana legkevésbbé is akadályozva lenne. Nagy haszonnal jár, haIjéjjen át is a testen marad, miután ekkor kiválóan jó és kellemes[jnyomást eszközöl a szenvedő részekre.lírait: egyszerű 6—7 frt ; kettős 10—15 frt; gyermekeknek felével olcsóbban.Nagy raktár angol és franczia aczél sérvkötőkből, suspensoriu-Ilmokból, szőve, grummiból, valamint szarvasbőrből is. A szarjvasbőrés gnmmi suspenaoriumoknak az a czéljok, hogy a terjejdéstmeggátolják. — Méhfecskendők, légpárnák, ágybetétek, hónap-Bzám-erszények.óvkészülékek, gummi-harisnyákés minden gummiara-caükek.— Sérvkötőknél megjelölendő, ha jobb, vagy ha balíelőli vagy kettős legyen-e, ugy szintén a derék bősége is.Megrendeléseket utánvét mellett postafordultával eszközöl 6270I Dnliifoar aWÁr «&»«• bir- köteléfakészitö,rUUltaCI íjam Budapest, Pffth-Ferenct atrza.és átköltözés miatt nagy faiskolámnak teljes végeladása mélyen leszállított árakon,Miután kereskedelmi kertészetem megkezdése óta törekedtem, a különböző ttzdei és dlsz-csemetéknek csupán leenemesebb és valóban legjobbnak elismert fajtáit, leginkább Franczia- és Németországból, hozatni és művelés alá ven?és azok megszerzésére nagy áldozatokat hoztam: kertészek és kedvelőknek tehát ritka alkalom kínálkozik, 6zokatlanú!olcsón gyűjteményeiket és kerti telepeiket tökéletesithetni. Az általános érdeknek vélek szolgálatot tenni, midőn rninálszámosabb bevásárlások tételére hivom föl az illetőket.A következő alacsony árak, magától érthetőleg, csak nagyobb vételeknél érvényesek; tehát a kijelölt rnennyiséeenalól történő vételeknél nem ezen árak, hanem a fő-árjegyzékem, illetve ennek kivonatában foglaltak, melyek minjkettejét kívánatra bérmentesen megküldöm, értendők.^^^^^^^^^^^^^^^^^^^Gyümölcsfajok.Alma, magasra növő és törpe csemete \ foiv&lasztj, som szerint'Körte, pyramis és törpe csemete f \Szilva, (házi), magasra nővő_ ..._._. _.Díszfák.Díszfák választásom szerint _ _ _. ... ...Díszcserjék « • _ _ _Tűlevelűk (coniferák).Fenyik, 4- egész 6-évesek, fejlesztve _ _.Thnja orientális, 4- egész -öévesek fejlesztve• több éven át fejlesztettek _ ...occidentalis, 4- egész 5-éves fejlesztettek... ._ _.< több éven át fejlesztettek — _ -._.compacta, 20 centiméter magas _ _ ...• 50 egész 60 centiméter magas• aurea, 50 egész 60 centiméter magas• < semper aurescens, 40 centiméter magasElvangeriana, 60 centiméter magas „Cnpr-essus Lavsoniana, 80 centiméter egész 1 méter magasJuniperus virginiana, 80 t « 1 i «Különböző tűlevelűek 10 fajtában^._• t 20 a ...Fa-magonczok.Gesztenye, 4 éves igen erős __ ... _ _Gleditschia, 4 éves igen erős, fejlesztettAmorpha fructicosa, 3 éves, igen erős, fejlesztett ... _ _Szőnyeg-növények.Minden divatos fajtákban ._ _ ... _. ...K,AJLLTNÁ.AZ EREDETISINGERVARRÓGÉPEKLEGJOBBA KA VILÁGON^glsó ren »» i \/i»m t+vttiegye, gép SINGER TÁRSAK^ SJpnjW*Oviseliy]#tBwna&i t>. vezérügynök.V>zérugynükség Bndapesten: Vátii nteza 26-ik szám.A rnANlíl IN TIÍRQHI AT ma?7 'irod iuézet kla4asal)íul' (Budapest,egyetem ntcza 4) megjelent és kaphatóiiKBflfüflÓ: ••IrtaDr. BOZÓKY ALAJOS.Harmadik, javított és bővített kiadás.Árafüxve 4 frt 80 kr.j^gcsa«TTrg«rrreigroreBrtYfiS:DDFranklin-Társulat nyomdája (Budapest, egyetem-uteza 4. szám.)Teljes tisztelettel10 ( Irb 100, rb 1000 drbfrt kr. frt frt2 50 20 1803 — 25 200— — 15 1004 30 2501 50 10 801 50 10 801 50 10 802 — 15 1002 50 18 15G3 — 252 50 20 1505 — 40 30010 — 80 60020 — —8 j — 60 50010oo6005 —^ 40 3002 — 15 100— — 20 150_ _ 1 8— — 3 16— — 3 16— — 3 106343B«, mű- és kereskedő-kertészete Zágrábban.FERENCZ JÓZSEFKESERÜVIZ-FORRÁSValamennyi keserűvíz között mint leghatásosabb van elismerve.T )r fTnFQTlTTÍ h n ^ r ^ir. tfinácBOS Budapesten. "Különösen azáltalJ - ,A - AUidliyi tclllcAI, tünikki) hogy már ki8 mennyiségben birtoahatása van>.Bndapesten. «Kiváló előnyei folytán aDr. KézmárSZky tanár, szülészeti fWO*: koródámon a legkedveltebbhashajtók soiába emelkedett.*Szt.-Kókhus kórház igazg. Pesten. «A többiDr. Gebhárdt tanár,Dr. Darányi kórh. igazgató,l^bttdai vizekhez aránylag kevesebb mennyiségbenhoz kedvező eredményt létre.»itz^z^::^eredményeket tüntette fel.»Dr. AmbrÓ bábaképzőint. igazg. ^ l ^ r T Xágyasoknál is mint kitömihashajtó szer ajánlható."Dr ITÍCO VAT-VI icravcra+A Bndán. "Jeles hatása által tűnik B:-L'i. JUSS Kora. igazgaio, gyomor . éabéllinriltnáIi meg r5gz5Kszékrekedéseknél , vértolnlásoknal,aranyérnél stb » 6195Kapható a bel-és külföldi ÍÍJÓS)szertárakban i* nagyobb füszerinkereskedésekben.Kívánatra mindenütt előnyös föltételek mellett raktárakállíttatnak fel, ha az iránt óhajtás nyi vinittatik. Xyointatvánjokstb. iKiryen a szétküldés! igazgatóságtél Budapesten, váczi ntcza 18.nyir -balzsama.Már a növényi nedv, mely a nyirbí!ha annak torzét megfúr ák, kifolyik, emberemlékezet óta a legkitűnőbb azépitoazernekvan ismerve; ha pedig e nedv aföltaláló Bt&aiiása azerint vegyi utón balzsammádolgoztatik, majdnem csodálatoshatással bir.Ha azzal az arezot vagy egyéb bőrrészeketeste bekenjük, már a következőreggelen majdnem észrevehetetlenpikkelyek válnak le « bőrről, >»>"«folytat, ez gyöngéddé éa fehérré válik.K balzsam kisimítja az areze a 'ámadt redoket és bimohelyeke:,fiatal arezszint ád ) a bőrnek fe érséget, gyöngédség és frisse'éget kölcsönöz; a legrövidebb iaö alatt a szeplót, májfoltokat,enyajegyet, orrvörösséget, borátkát és minden egyéb börszenynytttávolit. Egy korsóval használati utasu ssal együtt 1 frt 50 kr.Valódi minőségben szállítja Budapesten, csupánl'örök József, gyógyszerész, király - utcza 1"- iPozsonyban Pisztóry Bódog, Mihálykapu. Aí FIUIIKU •-TÁRSULAT ^ ^ ^ ^magy, Írod, lnte'zst kiadásában (BnJap"*'egyetem utcza 4) megjelent és kapa*'*1 politikai tudomány kézikönyve,IrtaDr. KAUTZ GYULA.Harmadik, ojolag átneaett ea javított kladáa.Ai«> fttire 4 frt 80 kr.r-vi'&?#^3K Wi»«^^>r^~SjaJi .Ül) ry%Elöfizetéti föltételeit: VASÁBNAPI UJSÍG és / egész évre 12 frtPOLITIKAI ÚJDONSÁGOK egyntt: l félévre ... 6 •V* * iTslRNAPI UJHCsupán a VASÁRNAPI ÚJSÁG :I egész évre 8 frt1 félévre ... 4 «Csnpán a POLITIKAI ÚJDONSÁGOK : ' " ^ é 6 '"K """'" i * láíi * M »°" » P 0 "' 1 ' 1^l félévre ... 3 « ! mejíhatúrozott viteldíj is CBfttoIaiuM11-ik szám 1881. BUDAPEST, MÁRCZIUS 13. XXVIII. évfolyam.sonlító nyelvészeti tanulmányait folytatta, főlegSZILÁDY ÁRON. a sémi s turáni nyelvcsoportban, különösen az4r* /Íf3 Z-arab és perzsa nyelvekben, melyeket majdnemAMAGYAR tudományosság egj'ik díszének arczképévelés életrajzával régóta adósok va- 1859. őszén hazájába visszatérve, miutánfolyvást olvasott.. gyünk olvasóinknak, kik a «Vasárnapi a lelkészi pályán vélt leginkább élhetni tanulmányainak,kitűnő sikerrel letette papi vizsgá­Újság" arczkép-csarnokában, a külföld legjelesbjeimellett hazai jeleseinknek is minél teljesbgyűjteményét méltán követelik. De olya­többi közt Gödöllőn és Nagy-Kőrösön segédlellataita dunamelléki egyházkerületben s anokkal, kik tevékenységűknek még tetőpontját készi hivatalt viselvén — mialatt a templomisem érték el s kiktől évről-évre ujat várhatunk, szónoklatban is jeles hírt szerzett magának, —a sietség kevésbbé volna igazolható, mint a késedelem: hogy érdemezimeik sora annál telje­építéséről és egyházközség alapításáról gondol­annyira, hogy Nagy-Kőrösön második templomsebb legyen.kozott a hívek egy része,'— időközben elbetegesedettatyja kívánatára a halasi népes ésSzilády Áron, a magyar nyelvészek s irodalomtörténetbuvárokegyik legjelesbike, már rég nagyjövedelmű egyházba rendeltetett segédlel­magára vonta a tudomány és irodalom barátainakfigyelmét; munkái és kiadásai egyenként iskiváló érdemüek, egész működése, sokoldalúságamellett is teljes összhangzatával s egy czélrairányuló voltával méltán megszerezte neki aköztiszteletet; Heinéval szólva, ha legjobbjainkatemiitjük, az ő neve sem mellőzhető.Szilády az egyházi szónoklat terén szépnevet szerzett halasi lelkésznek Szilády Lászlónakelsőszülött fia, Somogy vármegyébenSágvártt született l)S^7-ben, hol atyja akkorlelkész volt, de csakhamar Jász-Kisérre sinnen szülővárosába Halasra hivatván meg,Áron már itt töltötte gyermek éveit s kezdtemeg — atyja vezetése alatt — tanulását, melyetNagy-Kőrösön, az ötvenes évek elején annyijeles tanárral dicsekvő főgymnaziumon folytatotts theologiai tanfolyamát a debreczeni ref.főiskolában fejezte be. Itteni tanárai közül, akitűnő nyelvész Lugossi József különös szeretetébenrészeltette a ritka tehetségű a ép olynagy szorgalmú ifjút, kiben a történelmi és'nyelvi tanulmányokra kiváló tehetséget ismertföl. Az ő vezetése alatt kezdte meg Szilády arégi magyar nyelv, valamint a keleti nyelvektanulmányát, különösen a törököt, nlely irántnagy előszeretettel viseltetett, annyira hogy1857-ben Konstantinápolyba ment, hogy ott azélő ozmánli nyelvet is elsajátítsa, melynek különbözőnyelvjárásai tanulmányozása végettKis-Ázsiába is utazást tett. Debreczenbe visszatérve,török nyelvi tanulmányai folytatása melletta finnét is tanulta, annak magyar rokonságaérdekéből. 18">N-ban a göttingeni egyetemrement, hol Ewaldot hallgatta, kinek szintén kedvestanítványa volt, mellette héberül tanult,bibliai tanulmányokat tett s átalában összeha­SZIL.ÁDYkészül s atyja halála után, lSti^-ben, annakutódául majdnem egyhangúlag meg is választatott.Népszerűsége, mint egyliázi szónoké, ezidőben majdnem páratlan volt s gyülekezeterajongásig ragaszkodott hozzá. 0 azonban, bárpapi kötelességeinek elhanyagolása nélkül, továbbis tudományos s különösen nyelvi buvárlatainaks tanulmányainak szentelte ereje legjavát.Sokkal szélesb és alaposb készültsége voltmár ekkor az alig 26 eves fiatal tudósnak,mintsem első föllépése is nyomatéktalan szárnypróbálgatáslett volna. Szilágyi Sándor és SalamonFerencz barátaival együtt a magyarországitörök korszak tanulmányozását tűzvén ki napirendre,Szilády e munkából azt a részt válasz-ÁRON.Ellinger fényképe után.

162 VASÁRNAPI ÚJSÁG 11. SZÁM. 1881. xxvm. ÉVFOLYAM.totta, melyre rajta kivül más nem vállalkozhatott:a török levelek fordítását, rendezését ésfeldolgozását, melyhez páratlan szakértelemmelés teljes történeti tájékozottsággal fogott s azúltala — az akadémia kiadásában — közrebocsátotttörök levelek hazánk e korszakbeli történeténekelsőrangú s megbecsülhetetlen forrásaiváváltak, s e kiadásnak köszönheti irodalmunk atöbbi közt Salamon kitűnő müvét, a Török hódoltságtörténetét. Az akadémia Sziládyt már1861-ben levelező tagjává választotta, s ő széket(.Nyelvészkedésünk czélja és eszközei* czimütartalmas értekezésével foglalta el (1862), melybenmagyar altaistáinkat az összehasonlítástúlzásaitól intette, miután a nyelvészet terén• audaeem non semper juvat fortuna» — a túlságosmerészségtől óvakodnunk kell, s a régimagyar népnyelv es nyelvjárások s nyelvemlékeinkszorgosb tanulmányozására serkentette,az erről — összehasonlítási hevökben — megfeledkezöket.Ugyanez irányban törekedett hatniegy későbbi értekezésében, a «Magyar Szófejtegetések»-beni 187:2); míg előbb a ((Magyarországitörök defterekről" szólóban, török nyelvitanulmányainak egyik legnehezebb feladatávalbirkózva, a regi magyar helynevek kiderítéséretett sikeres lépést. 1868-ban az akadémia megbízásábólOlaszországba utazott, hogy a bolognaiés paduai egyetemen a XV. és XVI. században-nagy számmal megfordult magyarokról s azottani magyar történelmi és diplomatikai kincsekrőlgyűjtsön adatokat. Ez útjáról adottakadémiai jelentése, különösen Marsigli gr. keziratihagyományairól, rendkívüli történeti becsű.Keleti nyelvismeretei s költői érzéke alapjánmint műfordító is nem közönséges sikerrellépett föl a keleti költők, jelesen Szaádi ésDsámi bájos szerelmi dalai átültetésével s apersa epikából, a Barzonáme (Toldy L T j MagyarMúzeumában) s Firduzi Shah-Náméja egyes részeinekaz eredeti versmértékben adott fordításával.Akkoriban az a remény biztatott, hogy aperzsa nagy eposznak ha nem is egészével, —a mi egy ember-életre sok volna — de legalábblegszebb részeivel, hű fordításban fogja megajándékozniirodalmunkat. S bármily sok ésbecses, a mit azóta más téren adott: sajnálnók,ha e tervvel végkép fölhagyott volna.De 1865-ben a halasi választókerület általa képviselőházba küldetvén, s a következőhárom országgyűlésre is, 186!*., 187:2., 1875-benhasonló mandátumot nyervén — ezáltal nemcsak a politikába sodortatott, hol először a balközépen,majd ennek a Deák-párttal egyesülvekormányra lépte után a szabadelvű pártbanfoglalt helyet s itt tevékeny szerepet játszott,de többnyire a fővárosban lakva, s az akadémiávals átalában az irodalmi és tudományoskörökkel sűrűbben érintkezve, a perzsa költőhelyett más, nem kevésbbé hasznos, irodalmifoglalkozásokba mélyedt, melyek szintén érettgyümölcsöket termettek tudományosságunknak.Említsük első helyen ezek közt Temesvári Pelbárt,a XV. századi ferenczrendi magyar szerzetesélete és munkái körüli tanulmányait, melyekbenritka kritikai éllel s történelmi tájékozottsággalalkotta meg, szétszórt és szűkös adatokból,ez előtte alig ismert egyházi iró ésszónok határozott képét, csaknem teljes bizonyossággalmegállapítva, hogy ő a Sz. Katalinversek legendájának (ez egyik legbecsesb nyelvemlékünknek),s a Sz. Bernátról szóló magyarhymnusznakis írója és számos magyar kódexünkszerzője. Pelbártról szóló tanulmányát, melyetaz akadémiában (1876) rendes taggá választatván,székfoglalóul olvasott, később még jobbankibővítve s határozottabb eredményekrejutva, az akadémia irodalomtörténeti bizottsága1880-ban bocsátotta közre.Toldy Ferencz 1875-ben elhunyván, a nagynevű tudós egy régi terve, a «Régi Magyar KöltőkTára» (Corpus poetarum) s arra tett előkészületeiveszendőbe látszottak menni. Az akadémia,a már nyomatni kezdett ivek átnézésévels a folytatással Szilády Áront bízta meg,kiben az alapos történeti és irodalmi tudománya nyelvtudománynyal és költői érzékkel egyesülvén,tőle leginkább s egyedül tőle volt várható,hogy az elhunyt hagyományát méltóanfolytathassa. S valóban Toldy egy téren sincsoly tökéletesen pótolva, mint itt. Szilády kezébőla Régi költők két kötetét vettük eddig, a harmadik,egészen Tinódyval, a napokban hagyjael a sajtót. Nem csak a szöveg teljessége és pontossága,az ahhoz adott nyelvi, irodalmi, történetiés életrajzi jegyzetek tömege és becse,de a tömérdek uj adat, sőt uj s eddig ismeretlennév — az ember alig tudta honnan veszi e sokkincset, — e kiadást ujabb irodalmi búvárkodásunkegyik legbecsesebb kincsévé teszik. Hasonlóehhez érdemben, a Történelmi társulatmegbízásából kiadott Balassa Bálintja, melylyela XVI. század második felének (1551 —1594)e kitűnő költőjét, az újonnan fölfedezett kódexekbőlelőször teljesen, gazdag jegyzeteibenroppant irodalmi jártassággal utalva a költőkülföldi mintáira, bámulatos kritikai szemmels merész, de rendesen szerencsés hozzávetésekkel,az irodalomtörténeti és kritikai kiadásvalódi mintájakép adta. Említsük meg itt,1877-ben az akadémia nagygyűlésén, a ((Mátyáskorabeli magyar költészetről», s a Kisfaludy-társaságban,székfoglalóul, «Rokonaink(a finnek) epikájáról", a Kalevaláról ésKalevipoegről,tartott előadásait, melyek elseje magyar,másika egyetemes irodalomtörténeti tanultságánakbizonyságai; de mellőzzük kisebbnyelvi s irodalomtörténeti czikkeit s fölszólalásait,melyek ha nem is nagy számukde tartalmasságuk és alaposságuk által járultakSzilády tudományos nevének megalapításához.1879-ben megalakulván az akadémia irodalomtörténetibizottsága, előadójává — vagyismunkavezetőjévé — egyhangúlag Sziládyt választotta,ki e tisztet, — bár vidéken laktamiatt, mert képviselői mandátuma 1878-bannem újíttatott meg, sok nehézséggel, de egyenlőbuzgósággal és sikerrel viszi. A magyar költöktárán kivül, a XVI. századi humanisták iratait,leveleit stb. gyűjti s egyre szélesbb köröket ölelföl búvárkodó munkásságában.Lelkészi hivatalánál fogva Szilády az egyháziés iskolai ügyek terén is előkelő szerepetvisel. A dunamelléki egyházkerület által tanácsbíróváválasztatván, nyomatékos szavával üdvösenfoly be az egyházi és iskolai ügyek helyeseldöntésére, mindig a meggyőződés, szabad szóés erős kritika embere; a halasi ref. főgymnáziumszellemi vezetésében s anyagi érdekeimegóvásában annyi buzgalommal, mint erélylyeljár el; s e téren nem egy erős harczot kella szűkkeblüséggel, értetlenséggel és rosszakarattalvívnia.Mint egyházi és parlamenti szónok, átgondoltrögtönzéseiben eszmegazdagsága s zamatos,tiszta és szabatos nyelve által kitűnő.Komor alakja, mély hangja, erőteljes, keresetlentaglejtése nem közönséges hatást gyakorol.Szilády Áron még a férfikor legjava éveiküszöbén áll. Több — és szélesebb alapra épített—• előkészültséggel mint ő, nálunk kevesenadtak érettebb gyümölcsöket a közönség asztalára; kevesen vannak, a kiktől még többet sjobbat várhatunk mint tőle.– á – r –A PÁLYA VÉGÉN.Sok év után, mi hatva van mégKevés idő, közelget a vég,Hol a vándor majd elpihen ;Megérte, hogy betöltve lássa,Mit czélzott gondos alkotása,Jó szándékkal s mindig hiven.A földi lét káprázatán át,Talált egy fény biztos világát,A józan hit éber szemén ; —S hol ráborult nz élet gondja,Tolt a mi e fátyolt levonja :A szeretet s tűrő remény.Volt mérve rá csapás keresztje,De hitt, remélt, küzdött szeretve,S a győzelem övé maradt;Az arcz redős, a haj fehér lett,De a vetés — az is megérett...Ki mint vetett, akként arat.Kiket gonddal vett föl szivére,Kikért az égtől áldást kére :Mind felnövelve gyermeki; —A múlt idők szép távolából,Mindenfelől csillag világol,S nem lesz sötét az est neki.Felleg ha jő az alkonyattal:Villáma nincs, és megvigasztalA köny, mit olykor permetez ;Az életet végezni áldón,.Megnyugtató a síri válón —És tudni, hogy a végzet ez ! —Az est közel, megnyúlt az árnyék,De lesz öröm, mi rája vár még,S szívéhez új élvet vezet; —És lesz, ha majd leszállt az este,Mi hajnalát bíborra fesse :Megtisztelő emlékezet.Múlt és jelen tanúk lehetnek,Mint alkotott a gyermekeknekJövőt, mely vadra nem borúi, —S most — érdemét tisztelni tudván —Hálás szivek kisérik útján,Mind a sírig, hű gyámolúl!Szép pályavég! im a hű sáfár,Gyöngéd szivek virági közt jár; —— Mi rá volt bízva megtéve ;De hogy czélhoz vezette útja,Onérdemét nem nézi — tudja:Az áldás mindig Istené! —Az éj közel, megnyúlt az árnyék ...Végáldásul — mit kérve vár még —Remél szelíd, csöndes halált; —S ha itt a nap búcsúra válik,— Mert hű maradt mind a halaiig, —Remél egy új nap hajnalát! —SzabóKÉSZEN ÁLL.Készen áll a kisded hajlékFalaival, boltivével...S nem csapdos a hullámtajték,Nem fenyeget sötét éjjelTöbb viharral, több veszélylyel.Készen áll a kisded hajlék:Minden zugba' remény zöldell,S mar ajkamon csókod' rajt' ég -Ölelkezik ég a földdel...Üdvözülés fénye tölt el.Készen áll a kisded hajlék:Reád vár, hogy befogadjon;Ez az, a mit úgy óhajték!Jöjj! s jöttödre tél se fagyjon —Nyomodon rózsa fakadjon.CsengeriJános.János.11. SZÁM. 1881. XXVIII. ÉVFOLYAM.A KAUCSUK-EMBER— KARCZOLAT.A piacz legszebb helyén van a háza. De apiaczi liba benézhet az ablakán. Az az ablaka hány, annyiféle. Látszik, hogy gazdája diribdarabfoltozgatta össze a palotát, a szerint, amint egy-egy ajtófélfához, ablakrámához jutott.A homlokzat főhelyét emeletes rész foglalja el,mely sokkal különb a többinél. Az hinné azidegen, itt lakik a gazda. Pedig dehogy! Itt laknakaz egerek. Mert hát ez a — granárium. Azur szobája alázatosságra figyelmeztet, a fenhéjázóember a gerendába ütné a fejét. A pádimentom,mint a szegény Tompa egykori lakásáé,szinte az időből való, mikor a padlózatföltalálva nem vala még.A ház lakója nagy különcz. Különbendoktor medicináé. Az igaz, hogy emberemlékezetóta nem hittak beteghez; de nem is mentvolna. Nem szorult rá. Azt mondják, még amatrácza is ezres banknótával van kitömve,azon hál s szerét-számát nem tudja ökréneklovának.Teljes carriére-ben sem kerülhetnémeg birtokát egy nyári nap alatt. Meg az a sokrészvény, sorsjegy, mely pénzt érő ! Szomszédjaitha kérded, azt mondják, hamarabb triplamilliomos, mint simpla. De ha tulajdon szemeiddellátod, kedved volna megkínálni egyócska kabáttal.Különben agglegény. Soha életében nemszeretett senkit. És semmit. Még a tulajdon kutyájais megugatja, mikor nagy diszbundábaVASÁRNAPI ÚJSÁG. 163bújva, lábán botosokkal, nyakán háromölessállal, fején tarkóig lehúzott báránybőr sipkábankibúvik a szobából, rekkenő nyár derekán.Megizzad az ember a ránézéstől.A doktort minden ember ismeri az egészKárpátalján. Messze földön nevezetes arról,hogy szörnyű nagyokat tud mondani. Az Esztáriakés Háry Jánosok famíliájából való s a legkomolyabbarczczal csak ugy rázza ki a bundájábóla hatemeletes képtelenségeket s még őharagszik, ha akad, a ki el nem hiszi.Udvari orvosa volt a török szultánnak, snégyszer vágott rajta eret, mikor a guta környékeztea sok fekete kávétól. A szultán nagyonszerette. Volt egy nargiléje színaranyból, kétgumilasztikum szárral. Az egyiknek a szultánfogta a szájába a szopókáját, a másikat ő nekinyújtotta: «Ülj le fiam, Fürj Demeter, ide melléma selyem divánra s mesélj valamit szépMagyarországról." Jó dolga volt nagyon, ottszerezte azt a kicsikét, a mije van. De hogy imnem akarta elvenni a szultán leányát, a padisahmegneheztelt rája s azért kellett elhagyniaStambult.A rossz világ szerint annyi igaz az egészből,hogy volt ő egyszer sertést vásárolni s ezalkalommal fél napot töltött a török szultánbirodalmában, — Belgrádban.Aztán még nem is oly igen régen, Bécsbenjárt, mikor egyszerre levelet kap, lezárva a titkoskabineti pecséttel. Abban tudtára adják,hogy üljön azonnal kocsiba, V. Ferdinánd haldokol,de még ő vele kivan konzultálni. Persze,hogy elment, de már lehetetlen volt segíteni azöreg úron. Öt perczczel előbb még lehetettvolna. így már csak annyit használt idejövetele,hogy a haldokló császár neki mondta tollba atestamentumát.No meg a görög királylyal is jó ismerősvolt. 0 felsége épen a palotája ablakából csibukozottkifelé gyöngyös házi sipkában, midőn öarra sétált. «Hé, Fürj Demeter, gyere be csakegy szóra» kiálta ő felsége, s aztán midőn adoktor a szíves meghívásra beljebb került, elébesietett s összevissza ölelte. Mindjárt tudtam,hogy te vagy, Fürj Demeter, pedig soha se láttalakéletemben az előtt. No válaszsz magadnakezekből a drága török pipákból egy zsebrevalót.Ugy. No most az isten áldjon meg.»Ezeket és az ezekhez hasonlókat aztánáhítatosan kellett végig hallgatni, nehogy azöreg megharagudjék. El is hitte minién emberhűségesen, csak az öreg Csörrenés Dani urambátyámdörmögött valamit a bozontos bajuszaalatt holmi vén bolondról. De ellent azért nemmondott soha.Egyszer azonban mégis megsokalta a mulatságot,mikor Demeter ur azt magyarázta,hogy ő együtt járt iskolába Mária Teréziával, shogy az már kis pendeles leánykorában is milyhideg vérű volt. Egyszer megszúrta a kezét akötőtűvel, de ugy, hogy a tű egészen bele ment,vér azonban, csodálatos, egy csepp nem sok,annyi se jött ki a sebből.— Vannak ilyen emberek, barátom, — bizonyitáCsörrenés Dani bácsi, — én magam isismertem egyet. El se hinnétek, ha elmondanám.Az különb gyerek volt valamivel, mintMária Terézia kis korában.— Halljuk Dani bácsit, — kiálta a kompániaminden felől. Csak Demeter ur hallgatott.0 még maga szeretett volna beszélni.Dani bácsi kétfelé sodorta a bajuszát, sneki kezdett.— No ha már minden áron akarjátok, hátcsak elmondom. Hát egyszer Pesten vagyok. Amint ott csatangolok az utczákon, jobbra balranézegetve, egyszer csak a szemembe tűnik egymennykő nagy plakát az utczasarkon. Valamikaucsuk-ember hirdeti magát rajta s fölszólítjaa nagyérdemű publikumot, hogy látogassa megőt az «Angolkirálynő"-ben az első emeleten: őannak, a ki a testéből holmi könnyebb szúrószerszámmal vért tud ereszteni, fizet száz forintot.Az entrée csak egy ezüst húszas. — Hm,gondoltam magamban, ezt megpróbáljuk. Mentemaz ((Angol királynői* felé. Hát már ott azegész utczát ellepte a sok csizmadia, szűcs,szabó, fölfegyverkezve tűvel, árral, ollóval, dikicscselés egy ezüsthuszassal. Valamennyi akaucsuk-embert kereste. Magam is beszaladtamegy vaskereskedésbe, vettem egy jó hegyes árts kiadtam magamat csizmadiának. No kaucsukember,ha még ember vért nem eresztett belőled,majd eresztek én. Beléptem a terembe.Hát annak az egyik sarkában már lapáttalhányja garmadába a libériás inas az ezüst húszast.A kaucsuk-ember pedig ott ül egy székena terem közepén és tűri békén, hogy bökdösik ahúsába a sok szúró szerszámot. Vér azonbancsakugyan nem jött ki a testéből. Én is odamegyek az árammal s azzal ökölre fogva, belevágomegyenest a szemébe. Belement az tövigs én akkor még jól meg is forgattam benne.Kihúzom, hát — nem jön vér utána. A bestelélek még nem is hunyorított hozzá s mikor azárt kivettem a szeméből, annyit mondott spanyolul,hogy «Good by»!»dobjam a többihez a húszast.s mutatta, hogy— No már barátom, — szólt közbe Demeterdoktor méltatlankodva, — hallod, ez mármég is —— E még semmi, — szakitá félbe Danibácsi, — másnap azt olvasom a plakáton, hogyma már akármiféle ütő vagy vágó szerszámmalmehetünk s a kinek sikerül kárt tenni a kaucsuk-embertestében, annak ő azonnal fizet ezerforintot. De mái - ennek a próbának az ára háromhúszas. Ha már benne vagyunk, mondok,hát próbáljuk meg ezt is. Siettem egyenest akaucsuk-emberhez. Hát már akkor tele volt azegész hotel katonatisztekkel, a kik élesre fentkardot hoztak magokkal, kovácslegényekkel, akik huszonöt fontos kalapácsokat emeltek, jötteknagy tagbaszakadt mészárosok, rengetegbárdokkal, sőt ott volt még a budai hóhér is,egy tengernyi széles másfél rőf hosszú két kézrevaló pallossal, aminek a belsejében kéneső jár.Én is futok a boltba, veszek egy ujdonat-ujfinom aczéltaglót, kiadom magamat mészárosnak.No, most nézz ide, kaucsuk-ember, ha látniakarsz valamit! — Beléptem, szörnyűség voltnézni, a mi abban a szobában végbement. Egydrabális kovácslegényt, a mint a huszonöt fontoskalapácsával rácsapott a kaucsuk-emberfejére, ugy vágott a vis elastika a falhoz, hogyoda tapadt. S mikor a hóhér neki vágott a pallosávala kaucsuk-ember nyakának, én világosanláttam, hogy a pallos átszelte az egész nyakat.Hanem azért a kaucsuk-embernek kutyabajase lett. Egy pillanat múlva a hóhérnak isazt mondta spanyolul, hogy «Good by !» s mutattaneki, hová tegye a három húszast. — Mostjöttein én. Előre levetettem a kabátot, hogytöbb erőm legyen s két marokra fogtam a taglónyelét. Azzal zuh ! egy iszonyú csapással kettészeltem a kaucsuk-ember koponyáját feje búbjátólállig. No kaucsuk-ember, most aztán kámpesz!Sajnállak, de nem tehetek róla, ide azezer forinttal. Hát a mint kiveszem a kaucsukemberfejéből a taglót, a két felé vált koponyaegyszerre csak összecsapódik, egy félpillanatalatt összeforr, s azt mondja a beste lélek spanyolul,hogy «Good by!» és hogy tegyem le ahárom húszast.— No barátom, — izgágáskodik Demeterur, — a miket te össze nem beszélsz, bocsássmeg, de —— Ez még mind semmi, — folytatá Danibácsi elpusztithatlan hideg vérrel, — harmadnapazt olvasom a plakáton, hogy a kaucsukemberma fejtetővel fogja magát levetni a kövezetreaz Angol királynő harmadik emeletéről.Rohantam lóhalálában, hogy az első sorba juthassak.Tyhü, barátim, merő lehetetlenség volt.Tudjátok, mi az, egy tenger, annyi ember voltott összezsúfolva. Szerencsére Thaisz Elek jóbarátom. Az elővette a szuronyát s utat csináltszámomra egész a barriérig. Mert az Angol királynőelőtt egy kis tér el volt rekesztve. Odafog a kaucsuk-ember fejjel ^leugrani. A kis térkörül volt karózva nagy vasczölöpökkel, akkorákkal,mint a derekam. Ezekhez a czölöpökhözvolt erősítve egy erős háló, de az nem volt kifeszítves én csak későn tudtam meg, hogy mirevaló. Egyszer csak megjelen a kauesukemberegy harmadikemeleti ablakban. Csókot vet akezével a közönségnek, mely dörgő éljenzésselköszönti. Aztán, mint a vízbe ugró, leveti magátfejjel. Borzalom volt nézni. Csak ugy süvöltötta levegőben a nagy sebességtől, a mintalárohant. No kaucsuk-ember, ha még sose voltállepény, most lehetsz. Zsupsz! iszonyatos csattanássalvágódott a kövezetre, két lépéssel előttem.Azt hittem, kulimáz lesz belőle azonnal.Hát uram fia, mit látok! A kaucsuk-ember, amint fejjel a kövezetre zuhant, egyszer csakvisszapattant, s felvetődött, fel, fel magasan,egész az Angol királynő hatodik emeletéig. Ottegyet hengerbuczkázott, megfordult a levegőbens még borzasztóbb sebességgel vágódottmegint a kövezetre, honnan ismét visszapattant.De most már olyan magasra vetődött, hogy egészeneltűnt a szemünk elől. Jó fertály órát kellettvárnunk, mig ismét előkerült, s most már hallottuk,a mint torkaszakadtából ordit a levegőbőlspanyolul, hogy fogjuk el a hálóval; mertha még egyszer felvetődik, nem a földre szálltöbbé vissza, hanem a holdba. A drabantokazonnal el is oldották a hálót s a mint a kaucsuk-emberiszonyatos csattanással megint akövezetre zuhant, hirtelen ráborították. Abbana pillanatban vagy háromszáz ember ragadtamég a hálót köröskörül. Magam is jól beleka-•»

164 VASÁENAPI ÚJSÁG.11. SZÁM. 1881. XXVIII. ÉVFOLYAM.11. SZÁM. 1881. XXVIII. ÉVFOLYAM.VASÁRNAPI ÚJSÁG. 165VILMOS POROSZ KIRÁLYI HERCZEG. AUGUSZTA VIKTÓRIA HERCZEGNŐ.AZ ÜLDÖZÖTT. — GREGUSS IMRE RAJZA.A KOLOZ8-MONOSTORI MAGVAR KIRÁLYI GAZDASÁGI TANINTÉZET. — SÁRDI ISTVÁN RAJZA.: • : • : • : •

166 VASÁRNAPI ÚJSÁG. 11. SZÁM. 1881. XXVIII. ÉVFOLYAM.1 1. SZÁM. 1881. XXVIII. ÉVFOLYAM.VASÁRNAPI ÚJSÁG, 167paszkodtam. De az mind nem használt. Az arettenetes erő, melylyel a kaucsuk-ember visszavetődött,megfeszítette a hálót, kiszakgatta akőbe ékelt vasczölöpöket s azokkal és a hálóbakapaszkodott háromszáz emberrel együtt fölrántottaa levegőbe vagy hat ölnyire. Magam isott rúgkapáltam, függve egy jó ideig, mig végrea visszalökő erő engedett s lassankint aláereszkedtünk.Magam se hinném, barátim, ha nemvelem történik.Demeter doktor parázson ült az egész elbeszélésalatt. Százszor is közbe akart szólni,de Dani bácsi összeránczolt vastag szemöldökeminduntalan belefojtotta a szót. Most azonban,a mint az elbeszélésnek vége lett, elementáriserővel tört ki belőle az elfojtott indulat, fölpattant,mint a kaucsuk-ember, az asztalra ütöttaz öklével s dühösen kiáltá:— De már ezt szentháromság ucscse nemhiszem! Ebből egyetlen egy szó sem igaz, énmagam lóvá tenni nem hagyom. Absurdum azegész história, hazugság az utolsó betűig.Dani bácsi bevárta, mig a doktor kidühöngimagát. Aztán a vállára tette a kezét sszelid hangon monda:— Látod, milyen hálátlan ember vagy te,Demeter. Én huszonöt esztendő óta hiszem el ate hazugságaidat s egyszer se mondom, hogy ezvagy amaz nem igaz. Én huszonöt esztendő ótacsak most az egyszer hazudok neked és te mégez egyszer sem akarod elhinni. Igazán, hálátlanember vagy te, Demeter.A NÉMET CSÁSZÁR UNOKÁJÁNAKESKÜVŐJE.Hohenzollerni Frigyes Vilmos Viktor Albertporosz herczeg, Vilmos császár unokája sa német trónörökös legidősb fia, kire tehát Németországcsászári koronája vár, múlt hó22-éo tartotta esküvőjét Berlinben a dúsgazdagschleswig-holsteini beczegnővel, Augusztával.A vőlegény 1 s59-ben január 29-én, a menyasszony1858-ban október :2:2-én született s igya menyasszony pár hóval idősebb is vőlegényénél.A berlini udvarnál már régóta követettnevelési rendszer e herczegnél is érvényesült sérdekes tudni, hogy ő a gymnáziumi tanfolyamotKasszelban nyilvános iskolában végezte arendes tanulókkal együtt s a többire kötelezőszabályok szerint és föltételek között tette le azérettségi vizsgát is 18 éves korában. És hogy avizsga kellő szigorral folyt le, bizonyítja az,hogy a herczeg csak a 10-ik volt az osztályzatszerint. Ezután a bonni egyetemre küldték, holugy tanulótársai szeretetét, mint tanárai dicséretétki tudta nyerni. E tanulmányok mellett, minta Hohenzollernek családjában általában szokás,a fiatal herczeg is nagy gonddal neveltetett akatonai tudományokban s fokozatosan léptettékelő, ugy hogy csak menyegzője napján kaptameg az alezredesi rangot.Jegyese,teljes nevén Auguszta Viktória AmáliaLujzaMáriaKonstanczia,Schleswig-Holstein-Sonderburg- Augustenburgherczegnője, az angolkirályi családdal van rokonságban, angol nevelésbenrészesült, csinos s előkelő külsejű nő,élénk kék szemekkel. A fiatal pár Sziléziában1878. végső napjaiban vadászaton ismerkedettmeg egymással s az eljegyzés Babelsbergben, aporosz királyok kedvelt mulatóhelyén, 1870.július 20-án ment végbe.Az esküvőt megelőző nap délután a menyasszonytazon régi aranyos kocsiba ültetve,mely már egy század óta szolgál hasonló czélokra,vitték ünnepélyesen a Bellevue kastélybóla városba. Huszonnégy ágyúlövés hirdetteaz ünnepély kezdetét. Megérkezésével jöttek atisztelgő küldöttségek, a Berlin város hatóságáés más testületeké. Aztán megindult az ünnepélyesmenet, a hires Unter den Linden boulevardondiadalkapuk alatt vonulva be a királyivárba; díszkíséretül a főváros iparos testületének40,000 főre menő képviselői szolgáltak lobogókkal.A várkastély erkélyén a császár éscsaládja várták a menyasszonyt, hol csakhamarmegjelentek a nagy teremben a különböző országokuralkodóinak küldöttei is, a diplomatákés más kitűnőségek kifejezni szerencsekivánataikat.A várpalotában 15-ik századbeli öltözetbendiszőrség volt fölállítva. Öt órakor családiebéd volt s azután átalános kivilágítás.Maga az esküvő vasárnap este ment végbe,először a házassági szerződés aláírása s azutánaz egyházi szertartás. Az előbbi szűkebb körbentörtént, csak a család tagjai s néhány főbb hivatalnokjelenlétében. A házassági szerződésaláírása után a két jegyes az ország szokásaszerint közösen vette föl az urvacsorát, a herczegnőfehér damaszkruhába volt öltözve s fejétőllábáig nagy fátyol volt rajta s fején a házikorona, a herczeg ellenben katona ruhában volt.Ezután kíséretükkel együtt a várpalota nagykápolnájába mentek, mely byzanti polychromstylben, oktogon-alakban van építve. A kápolnamár telve volt diplomatákkal s más kitűnőségekkel.A menet élén az öreg császár menttábornoki ruhában s mellén a fekete sas rendjelével,mellette a szász királyné és a menyasszonyanyja mentek, utána a császári háztöbbi tagjai s az idegen herczegek és fejedelmek.Jelen volt többek közt személyesen aszász király, a walesi herczeg, a svéd trónörökös,a badeni nagyherczeg stb. A császáriház első káplánja Kögel alkalmi beszédettartott s kicserélte a gyűrűket. Az esketésiszertartás megtörténtét 36 ágyúlövés jelentette.A királyi menet visszatért & fehér terembe,s aztán következett az ebéd, melynél középkoriszokás szerint a menyasszony szolgált föl a királyicsalád tagjainak, s a császár pohárköszöntőtmondott az uj házaspár egészségére.Tiz óra tájban kezdődött meg a hiresfáklyáiáncz. Tizenkét miniszter fáklyát hordvaünnepélyesen körülmentek a termen s közbenegy-egy pár tánczolt lengyel mazurkát. A miniszterekután tizenkét apród következett aquadrültánezban, melyet 18-ik századból vettjelmez-öltözetekben jártak el s az apródok fáklyákkalkisérték el az uj párt termeibe.A fényes lako.lalom alkalmával — mintgondolható is -— igen csinos s értékes menyasszonyiajándékokat mutattak be s azonkívülemlékérmet is készíttettek, melyen az uj házaspárarczképe s esküvőjük évnapja látható. Azérem Stuart Mária korából maradt hasonlóérem utánzata.A KOLOZS-MONOSTORI MAGY. KIR.GAZDASÁGI TANINTÉZET.«Hazánkban csak a mezei gazdaság kebeléntáplálkozhatik minden egyéb ipar, s csak azlehet egyedüli alapja államgazdászatunknak ésezzel együtt nemzeti létünknek is» —• mondjaegyik jeles gazdasági irónk.Hazánknak valóban fő életere a mezeigazdaság; az ezen ág fejlesztésére, gyümölcsözőbbétételére irányuló intézmények kiválófigyelem tárgyai kell hogy legyenek ugy azösszes honpolgárok, valamint a kormányhatalomelőtt.Hazai mezőgazdasági ügyünk előbb vitelénekleghathatósabb emeltyűje ez idő szerint a gazdaságiszakértelem terjesztése. Mert kétségtelen,hogy valamint minden pályán, ugy az oly sokelemből összetett gazdasági pályán is csak aszakszerű ismeretek birtokában levő egyén boldogul;mig a képzetlen, a viszonyokkal számolninem tudó, a termelő osztályra mindentekintetben megnehezült e korban menthetetlenülelbukik. Igen nagy a fontossága teháthazánkban, mint mezőgazdasági államban, agazdasági szakoktatásnak s az ezt teljesítő intézeteknek.Alkotmányos korunk előtt a hazában agazdasági szakoktatásnak csak két telepe volt. Amagyar-óvári, hol azonban csak német nyelventanítottak, és a keszthelyi tanintézet, mely csak18G5-ben szerveztetvén, ekkor még a kezdetnehézségeivel küzdött. Az alkotmányos kormányműködése kezdetével azonnal sietett a gazdaságiszakoktatás égető szükségén segíteni. 1868-banlétesítette a debreczeni, 1875-ben a kassai s1869-ben a kolozs-monostori gazdasági tanintézetet.Az utóbbi tanintézet Kolozsvár tőszomszédságában,a várossal úgyszólván összeforrottKolozs-Monostor község elején, tekintélyes magaslatonfekszik, gyönyörű kilátással az alattaelterülő Szamos-völgyre s a gyalui havasokra.Történelmileg is nevezetes helyen áll ezintézet. Az I. Béla király által 1061-ik évbenalapított benedek-rendü apátság birtokát műveli,mely most az erdélyi róm. kath. alapítványiuradalomé; az állam ettől vette bérbe. Közvetlenaz intézeti főépület mögött nagy romokláthatók, de ezek csupán egy regi nagy magtárromjai. A hajdani hires konvent a faluvégén,a mostani kálvária-hegyen állott; jelenleg csupántemplomának szentélye áll még*, a zárdaanyagaiból pedig a harminczas években a kolozsvárilyczeumot és szemináriumot építették.A rajzunkon látható díszes főépület Kauserterve szerint s Heigel József kir. mérnök ésintézeti tanár vezetése alatt 1872. és 1873. évekbenépült s az utóbbi év november 15-én tartatottbenne az első előadás. A 30 öl hosszú ésbefelé kétszárnyú épületben a tantermeken,dolgozó helyiségeken, igazgatói s egy tanárilakáson és számos mellékhelyiségeken kivülhelyet nyer még 45 tanuló is, kik közül 26 erdélyrésziszületésű ifjú teljesen ingyenes ellátásbanrészesül, 19 ifjú pedig csekély havi fizetésértszintén teljes ellátást élvezhet.Az oktatás hároméves tanfolyamu; az elsőévben a tanulók a gazdaság, kertészet és szőlőszetminden ágában sajátkezüleg munkálkodván,a gyakorlattal legbensőbben megismerkednek.A belépőktől hat gymnáziumi osztályjó végzése kívántatik, de a nagy rész magasabbképzettséget hoz magával. A hallgatóság száma,70 és 90 között váltakozik.Köviden még megemlítjük a tanintézet fölszerelését.Van mindenekelőtt a tanintézetnekjeles tanári kara, köztük egyetemi tanárok is,gazdag taneszközgyüjteménye, 70 hold birtoka,melyen.okszerű gazdálkodást folytat; van jeleskert- és szőlőtelepe, melynek termékei igenkeresettek. Van jeles szarvasmarha- és sertéstenyésztéseés juhászata, melynek terméke a(i monostori sajt» nemcsak Erdélyben, de márazontúl is kedveltségben és nagy keresettségbenrészesül. Megvan továbbá az intézetnek mindazonsegédeszköze, melyek által oktatását lehetőlegeredményessé teheti. A ki egyébiránt e-jeles tanintézet részletesebb ismertetését óhajtja,birni, forduljon az intézet derék igazgatójához,Veres Sándor úrhoz, ki örömest és díjmentesenszolgál az intézet programmjával.Vázlatunkat nem zárhatjuk mással, mintazon óhajtással, hogy az ifjúság hivatott részeminél nagyobb számmal lásson a gazdasági tanulmányokhoz,melyeknek elsajátítására mamár minden hazai intézetünknél, de különösenaz oly szép kulturális központ: Kolozsvár mellettfekvő monostori tanintézetnél is kiválóalkalom kínálkozik s képezzék ki magukat minéltöbben jő .gazdákká, mert ilyenekre nagyszüksége van a hazának. „ T „M. P.BALLA KÁROLY IRATAI.1.Mikor Ballá Károly, korának ez a nagynevezetességüidőjósa meghalt, a ((VasárnapiUjság» azonnal sietett közzétenni életrajzát, sfelsorolni működésének nevezetesebb eredményeit.Az életiró eme szavakkal zárta sorait:«ha egyszer iratai, észleletei és számításai segész elmélete illetékes megvizsgálás és bírálatalá kerülnek, talán neki is igazság lesz szolgáltatva.')Azonban minden irat, mely utána fönmaradt,ott hevert eddig hátrahagyott családjaegyes tagjainak birtokában, s nem férhetettahhoz senki, sem a megvizsgálásra illetékes,sem az illetéktelen.Most az iratok egy része előttem fekszik.Időjárási följegyzések azok, melyek majdnemharmincz esztendei időközre terjednek, s a legnagyobbpontossággal adnak az idő változásairóltudósítást. Nincs egy felhőcske, egy szélvagyszellő-változás, melynek ideje pontosanföljegyezve nem lenne, s ugy hiszem, nem túlozok,azt mondván, hogy hasonló részletességűföljegyzéseket e nemben a föld semmi más helyérőlnem bírunk.E mindennapi följegyzésekben írva találjukBaliának egész gondolatmenetét, elméletének— melyről eddig nem tudtunk épenséggelsemmit — fejlődési történetét, számításait, jós-* A kolozs-monostori kápolna rajza megjelent aVasárnapi Újság 1869. évi 5. számában.latai alapvetését, sőt, egyes a lapok szélére tettmegjegyzéseiben az ő életirását is. Nincs szándékombanez idő szerint ítéletet mondani azonelmélet felett, mely az iratokban nyilatkozik.De néhány vonással meg akarom, — sőt kötelességemülismerem — megismertetni elméletét,ugy a mint ezen iratokban letükröződik,mondhatnám, szemeink előtt kifejlődik. Talánhasznot tehetek általa azoknak, a kik ezen,vagy hasonló utón keresendik az igazságot.Ballát a gazdálkodás vitte a meteorológiatanulmányozására. Foglalkozásánál fogva közvetlenközelből érdekelte az időjárás, foglalkoznikezdett tehát vele tudományosan. De hátö a dolog praktikus oldalát kereste, s végtelensivárnak találta azt az elméleti bölcselkedést,melyet meteorológiájában De Lue, Dove vagyHumboldt kifejtett, s mely rendesen nem mondottsemmit, s a hol mondott a gyakorlatra vonatkozót,ott kinevette azt a tapasztalás. Akicsinylés teljes semmibe vételével fordult el ameteorológusok tanaitól, s későbbi i éjében isa legnagyobb gunynyal és sarkazmussal emlegetiműködésöket.«Oh a német tudós — mondja•egy helyütt — (néhányat kivéve) mi volna más,mint a pöffeszkedő hiúság és kérkedés világtaj>odódoktora ? — Nagyon, igen nagyon, delegjobban tudnak azok mindent.» Az, a mit emeteorológusok a naponkénti barométer leolvasása,az izometrikus vonalak megszerkesztéses egyéb hasonlók által űznek, ö előtte meddőidőfecsérlés, s hiu porhintés a közönség szemeközé. Magoknak ezen hivatalos meteorológusoknakpedig nincs előtte más nevük, mint«ingyenlebész.»Azonban bármennyire kevésre becsülte iskorának s az előbbi kornak meteorológusaitkönyveik olvasgatása közben, egy mégis föltűntneki, a mi azután ttj nyomokra vezette el. Föltűntneki az a mondhatatlan hevesség, melylyelazok megtámadták a hold befolyásának tanátaz időjárásra. Bebizonyították esetről-esetre,hosszan kinyúlt statisztikai kimutatások alapján,hogy holdtölte idején csak annyiszor vanszép idő vagy szél, mint első negyedkor, s hogya nagyközönség ebbeli ismeretes nézetei merőelfogultságok.S Ballá azt gondolta, hogy hát ha vanmégis a hold vonzásában valami ? Nem olyformán,hogy a tele hold fényes képe más hatástgyakorolna akár a felhőkre, akár a napsugarakra,hanem hogy nem hat-e a hold olyformánaz izgékony levegő-óczeánra is, mint a hogy aienger hullámait megduzzasztja árdagálykor, smegcsappantja árapálykor. Miért ne lenne ezlehetséges. Hiszen a levegő még könnyebbenenged a vonzásnak, mint a tenger vize. S a mintaz árapály akkor leghatalmasabb, midőn a nap•és hold legközelebb esvén hozzánk, s egyszersmindpedig egy irányban működvén, a legerősebbvonzást gyakorolják: talán a levegőre valóhatás is ebben az időben legnagyobb. Talán alevegőben is ekkor áll elő a legnagyobb árapály,— a mely mi lehetne egyéb mint vihar'?Az uj gondolattól megkapatva Ballá vizsgálnikezdette, hogy csakugyan nincsen-e ugy,s hogy csakugyan nem a vonzerő nagyságaokozza-e a viharokat. Egy terjedelmes katalógustállított össze évek hosszú során át a földkülönféle helyein tapasztalt viharokból, s melléjükjegyezvén, hogy abban az időben milyenállása volt a holdnak és napnak, azt kellettészre* vennie, hogy föltevésével a valóság teljejesenmegegyez. A nagy viharok mindig arraaz időre estek, midőn a minket legközelebbrőlérintő két égtest "jelentős» állásban volt s nagyvonzerőt gyakorolt a földre, és annak légkörére.Ez elég volt Baliának arra, hogy többésemmi más befolyástól az időjárást függővé netegye, hanem pusztán az egyetemes vonzástól.És vizsgálni kezdte ennek a vonzásnak közvetlenbefolyását a levegőre. Figyelembe véve ahold és nap állását az égbolton, vizsgálta, hogya légnek áramlata feléjök tart-e, vagy pedighogy minő okok által tereltetik másfelé. S miutánaz alsó és felső légáramlat egymással sokszorellentétes, s emennek iránya a felhők meneteáltal van kijelölve, ezek a felhők lettek vizsgálódásánakfőtárgyai. Nem volt az a kicsinyfelhőcske, melynek keletkezését figyelemmel nekisérte volna, irányát és sebességét «időjárásijegyzeteibe» be ne igtatta volna.Ezek az időjárási jegyzetek a részletességbentulmennek minden kívánható határon, 8alig ismert szorgalomról tesznek tanúságot.Hogy ezeket szerkeszthesse, olykor minden félórában,olykor minden öt perezben kellett megnéznieaz eget és a felhőket meg a szélvitorlát,olykor pedig órákon keresztül ott kellett vizsgálódniaszakadatlanul. «Fejem már szédül asok figyeléstől», irja nun egyszer, s még akkoris, midőn az aggság és velejáró testi gyengeségegyre jobban erőt vesz rajta, még akkor is figyelszakadatlanul, fölkel ágyából is éjjel többször, sszemrehányást tesz magának, ha éjjel megfordula szél, s ö nem figyelte meg, hogy mikor ?Az ily ágyból való többszörös kikelés nem lehetettvisszahatás nélkül testére, érzi is káros befolyásátnapról-napra, a meghűlés minden rosszkövetkezményeit, utoljára amúgy is rossz hallásátelveszti egészen, — de, azért észlel szakadatlanul.Végre támaszkodván ennyi észlelésre, kifejtielméletét, s ir egy terjedelmes (Jdőtant». Azakadémiaköltségénkivánjakinyomatni — melynektagja volt — de nem nyújtja be előlegesenmüvét, mert nem akarja, hogy titka elárultassék,s hogy müve felett a czéhbeli «ingyen lebészek»ítéljenek, kik azt bizonynyal elvetendik.Az akadémia pedig tartja magát alapszabályaihoz,melyeknél fogva csak oly munkát adhatki, melyet két biráló arra érdemesnek ítél. Azegyik fél láttatlanba való alkut követel, a másikát akarja rostálni a mit vesz, — ily felekközött nem jöhet létre egyezség. Nem is jöttlétre, de keserűségekre nyílt alkalom elég.HoilsijNYOMA VESZETT!— ANGOL REGÉNY. —TIZEDIK FEJEZET.Pál.Lancelot enged a körülmények kényszerének.Vidáman ebédeltek hárman. A szót folyvástMarrable ur vitte s többnyire tréfált, élezelődött,csevegett, közbe-közbe jó kedvvel szürcsölgettea (isárga pecsétes» bort, melyről Church, azinas, tudta, hogy Marrable urnák mindig abbólkell szolgálni, ha a házhoz jő. Beszélgetés közbenazt is kipottyantotta, hogy nem csak azértaz örömért jött, hogy fiatal barátját láthassa,hanem «ügyei» is vannak vele.Cochrane ur, mikor az ebédnek vége volt,vissza akart vonulni s magokra hagyni őket,hogy (i ügyeikről» beszélhessenek. De Lancelotnem engedte távozni; ügyeikben semmi titok,ő a Brackenbury vagyonnak csak sáfára —nemde Marrable ur?A kis ügyvéd jelentősen köhintett. 0 ismegerősítette azonban, hogy nincsen titkuk,csak tessék maradni. Cochrane ur mindamelletta szoba egy félreeső sarkába vonult s ugytett, mintha olvasna. Marrable ur azután egypárbirtok- s bérleti ügyről kezdett beszélni. Valamiútról, melyet egy szomszéd tulajdonos aBrackenbury-birtokon át, szolgalmi jogon követelvezetni. Aztán a Bell- és Lawrence-félebérletről, a kik (a bérlők t. i.) nyugtalankodnak,hogy a bérleti szerződés, mely már három évelejárt, máig sincs megújítva.— Formailag nincs, •— monda Lancelot,— mert nem is lehet; de benne hagytuk őket abérletben, mit kívánnak többet ?— A szerződés formális megújítását. Sigázok van; egy perczig sem biztosak a birtokban.— Nem biztosak? mikor szavam birják!Csak nem teszik fel, hogy megcsalom őket! Ahitványak!— Nana, csak ne jöjjön tűzbe. Ön ismeghalhat, akkor a birtok a skót ágra száll át snekik egy sor irás sincs a kezökben.— Egyátalában nincs kedvem egyhamarmeghalni.— Hiszem, hogy nincs, de mégis megtörténhetik.— Ördög vigye. De hát hogy segíthetek adolgon. Van reá mód?— Nincs, egyen kivül.— A mit pedig nem akarok,• ön jól tudja.Marrable ur vállat vonitott.— Azt hiszem megegyeztünk, — mondaLancelot, — hogy erről nem is beszélünk többé.Nem vártam, hogy ön visszatérjen e tárgyra.— Kénytelen vagyok rá visszatérni.— Hiába. Bell és Lawrence uraim várjanak,mint én várok. S ha nem akarnak várni,menjenek a pokolba, bérletükkel együtt.Marrable ur gondolkodva simogatta állát.— S a birtok, uram, a birtok is pokolbamenjen ?Lancelot mormogott valamit, a mi nemvolt érthető felelet.— Brackenbury Lancelot, — monda a kisügyvéd a tőle kitelhető legnagyobb komolysággal,— ön a legcsökönyösebb és megátalkodottabbfiatal ember, a kit valaha ismerni szerencsémvolt. Mindazáltal van még egy szavam— a végrendeleti hagyományokat illetőleg.Brackenbury ur türelmetlen mozdulatottett.— Valószínűleg nem gondolt arra, — folytatáaz ügyvéd, — hogy midőn bátyja végrendeletétnem akarja végrehajtani, egy seregembert megfoszt a hagyományok élvezetétől sjogaiban ezáltal megrövidít.Brackenbury nem felelt.— Azt mondhatná ön, hogy a mig nemtudják mi van hagyva nekik, nem érzik sérelmöket.De szép-e őket tudatlanságban hagyni ?Honnan tudja ön, hogy egyik-másik öreg és szegényhagyományos nem hal meg, mielőtt pénzéhezjuthatna ?— Erre gondoltam s az igazán szegényeket,a cselédeket s efféléket kielégítettem. Mindenikmegkapta a maga öt-tiz-husz fontját s igytovább.— S ugyan kérem mi alapon ? És miből ?Talán a magáéból?— Részben igen. Azt mondtam nekik:tudtam, mi volt a bátyám szándéka irántok.— Igazán badarság. Badar és egyoldalú.Nem gondolja ön, hogy a nagyobb hagyományosokérdeke mégis sértve marad ? Pl. SavageWinifred kisasszony —— A mennyire miss Savage jellemét ismerem,— felelt Brackenbury hévvel — azt hiszemő az utolsó, a ki hasznot akarna huzni bátyámvégrendeletéből.— A mi magát illeti, nem kétkedem. Demiss Langtreyra gondoltam s a majoron fekvőzálogkölcsönre, melyet nem tudván kifizetni,maholnap kiűzik onnan mind Langtrey-, mintSavage kisasszonyt.Brackenbury egészen elképedt; ő errőlsohasem hallott. Mekkora a kölcsönösszeg, ki ahitelező, nem lehetne-e várakozásra birni ?— A kölcsönösszeg 5000 font, melyet méga boldogult Langtrey ur vett föl s épen Fawcette-éktöl,kiknek azt, perköltség czimén kétszeresenis visszaadogatta régen, a nélkül hogyaz adósságból egy fillért is törlesztett volna; smost e szívtelen vérszopók, ha a határnapra azegész összeg visszafizetve nem lesz, dehogyvárnak azok egy napot is!— Jó, tehát kifizetem az 5000 fontot.— Ugyan honnan és miből, ha szabadkérdeznem ?— A hitbizományból, a Cuthbert vagyonából; ő is azt tenné, ha itt volna.— Ő tehetné mert joga volna rá; önneknincs -— ha csak —— Szóljon, az istenért!— Egyetlen mód van: végrehajtani bátyjavégrendeletét, kiadni Savage Winifred kisaszszonynaka neki hagyományozott 12,000 fontsterlinget.— Ember, ön kegyetlen, hogy mindig erretér vissza. Végrehajtani bátyám végrendeletét:annyi mint öt holtnak ismerni el, annyi mintörökébe lépni, fölvenni czimét, nevét — bitorolniazt, holott talán él! oh, remélem is,hogy el!— Mind igaz lehet; bár minden valószínűföltevés szerint Cuthbert már nem él s ön avalódi lord Brackenbury, csak késik fölvenninevét. Ez szép, és gyöngéd érzet; de mely Savagekisasszonyt 12,000 fontja élvezetétől —s Langtrey kisasszonynyal együtt otthonátólfosztja meg és kiteszi az utczára.— Elég! Időt kell nyernem a meggondolásra.— Négy év óta gondolkodik már rajta.Behozták a theát, rhumot, szivarokat.Cochrane is letette könyvét s az asztalhoz visszatért.Ö igen kíméletes ember volt. Szívesentávozott volna, ha illemmel teheti. Erőltettemagát, hogy igazán elmerüljön olvasmányába sne figyeljen oda. Ez meglehetősen sikerült isaddig, mig a Savage Winifred neve meg nemütötte a fülét. Attól kezdve bár mit tett:figyelnie kellett. De világért sem szólt volna, hanem kérdezik.

170 | VASÁBNAPI ÚJSÁG ii. SZÁM, issi. xxvm. ÉV^YAM.dig nagyobb eredményt ér el, mint a középszerűségekegész légiója.A hegyeket nem a szerint osztályozzuk,hogy gerinczeik milyen szélesek, lánczolatukmilyen terjedelmű, hanem hogy legmagasabbcsúcsuk mily magasságot ér el.Nagy lángelmék teszik nagygyá nemzeteiket.De csak ugy, ha a nemzetek e rendkivüliszellemeket fölveszik vállaikra, s alattuk egytestté egyesülnek egy nagy czélra.Mert csak egységben az erö. Ha az irigységcselszövő ördöge közbelép, és megosztja anemzeteket, vége a nagy műveletnek.Az emberi lángész a legtöbb akadályon diadalmaskodik,de nem mindenen, mert, mintemberi, csak véges, határos erö mégis.Ekként elmondhatjuk, hogy van a szellemnekhálás jó földje, mint a jó magnak, és vandudvás, rossz talaja, melyben az irigység taraczkgyökereielvonják tőle az éltető nedvet.Ebből következik, hogy az az ország emelkediklegmagasabbra, a melyben a legkevesebbszellemi tehetség vész el fejletlenül.Tekintsünk multunkra, vizsgáljuk jelenközéletünk tüneteit, vonjunk párhuzamot a bánásmódközött, melyben nálunk és Francziaországbanrészesül a szellemi tehetség — éskészen áll előttünk a megszívlelendő tanulság.Nálunk a középszerűek irigysége valóságoselementáris erővel zúdul föl a lángész ellen.Másutt is találkozik az egy fővel kimagaslónagyság egyes vetélytársak gáncsvetö fondorkodásával.De csakis egyesekével. Olykor csakisépen merénylőkével. Egész tetemes párt nemalakul ezek körül. Moreau, Pichegru, Cadoudal,feledésben, börtönben, bitón elenyésznek. Denálunk nem-e a legnagyobb, korszakalkotó üstökösjelenségek Sz. István, László,Mátyás idejéndúlt csaknem szakadatlan pártháboru ? Nincs-evalami igaz abban a közsejtelemben, hogy amagyar azért nem önálló, független, mert önvérébőlelsőt, királyt nem tud tűrni ? Nem megfogadták-emég Mátyás életében öndölyfüketimádó olygarchák, hogy lángészt nem fognaktöbbé trónra ültetni, és választák urokul adobzse bábot?Es aztán a hogy vetették őseink az ágyat,ugy pihentek rajta az unokák ...De vájjon jobbak vagyunk-e azóta?Vajda János.EGY UJ TOLDI-MONDAVAGY:ÜGYELJÜNK A „PONYVÁRA!"A deszka-keritések és földre teritett ponyvákmadzagon lóggó vagy szerteszet heverő irodalmátfigyelemmel szoktam kisérni. Nem csupána gyerekkori reminiszczencziák visznek rá;érdekel, hogy micsoda szellemi táplálékkal tartjáka népet; s néha a sok lim-lom és szemétközt megakad egy-két csinos népdal, ha töredékesen,ha csonkán, ha kettőböl-hárombólösszekeverve, ha olykor valamely versfaragóáltal megtoldva is. Egy időben a XVI. századreges elbeszéléseiből vásároltam össze egycsomót: de biz azok mind modernizált éselrontott dolgok. Azok közt volt egy ötödfélivnyi, sürü nyomású kis füzet is, ezzela czimmel : Toldi Miklós vitézi élete és szomorúhalála; 12 énekben, 13 képpel. 1875. KiadjaBucsánszky Alajos, ösz-utcza, 20 szám. Gondoltam,hogy talán az Ilosvay-féle mondánakvalami régies verziója lesz, vagy épen uj, a népajkán élő vonások a hires mondához. Akkornem értem rá elolvasni a füzetet, félre vetem;csak a napokban akadt ismét kezembe s lapozgatnikezdtem. És találtam -— egy követ azokból,a melyekből esetleg házat is lehet építeniaz ösz-utczán, de méginkább megbotránkoznibennök. A 12 ének, a közbeszúrt 8-ik és 0-ikkivételével, nem egyéb, mint Arany Toldijánakés Toldi estéjének megcsonkított, itt-ott megrongáltvagy megcsúfított lenyomása. A verscsízelő* vagy csirizelő, ki ezt a gaz munkát —föltehetőleg illő honoráriumért — végezte, némie gyügyü furfanggal járt el. Itt-ott travesztált ;itt-ott fölforgatta Arany sorrendjét (nem az elbeszélését,mert azt megtartja, hanem) a versszakokét,ugy, hogy 2—3—4 strófát kiszakított* Ccízel, elcsízel — körméhez ragad; csikós-gulyásnépnél— szőröz ; szótari nyelven — lop.helyéről s egy fél lappal elébb vagy hátrább helyezett; s itt-ott toldott bele a maga koponyájából,kritikán alóli silányságokat. S furfangjaabban nyilatkozik főként, hogy rendesen,midőn uj éneket kezd, annak elején told vagyváltoztat, ha többet nem, legalább egy sort, sazonkívül még az ének végét szereti gyakranmássá tenni, hogy legalább az eleje és végemás legyen. Közben pedig nyomatja az ismereteskölteményt, itt-ott összehúzva. S hogy minőeredeti toldalék kerül ki ettől a gézen-guztól,álljon itt mutatékul pár sor. Arany X. ének,mikor Miklós az aranynyal telt szelenczét átvesziBenczétől, a fölötti örömében, hogy lesz fegyvere,a mivel vivhat: széles jó kedvében nmlata csárdában.„Búsuljon a lovad, elég nagy a feje;Nem volt ilyen kedvem, van száz esztendeje.Kannát nekem csaplár, pintet az üregnek !Mert nehéz a kanni : kezei remegnek."(Eddig Aranyból.)A korcsmáros pedig megfogadván a szót,Bencze a pintesböl renddel iszogatott.Ezt bölcsen átalakitá. Aranynál igy van :Megfogadta a szót a bormérő ember :Bencze a pintesböl iszogatott renddel.S most jön a toldalék:Miklós pedig danolt: «A csaplár csárdájaAz örömök ós a vidámság Mekkája;A vig ficzkó, mint a vigan repkedő pintyOda zarándokolCsak egyetlen rövid vigalmas perezre is.Mert e vidám, rövid pereznek üdvössége,Egy egész századnak azonos értéke ; stb.így danol tovább Miklós 25 soron keresztül, acsapláros aranyos csárdájáról. De ilyen hoszszabbtoldalék csak 2—3 van az egészben. Képzelnilehet, hogy minő csodás benyomásu lehetez a mixtum composihim. A tömb a művésznekremek márványfaragványa, ha megcsonkítva,letördelve, bekeverve is; s mellé és rá vanhányva egy csomó bűzös agyag. A 8-ik és 9-ikének egészen a gyúró mesteremberé, mert mégakkor nem volt készen Toldi szerelme, s igyneki kellett összekötnie a monda két részét.Hogy ezt miként hajtotta végre: a kit érdekel,olvassa el. Nem hiszem, hogy az uj kiadásba márbele ne legyen Toldi szerelmének egy jó részeis sulykolva. Azonban ez a dolog nem kizárólagBucsánszky uré, hanem a rendőrségé is; s valóbannem tudom, melyik bűnéért szabnék ránagyobb büntetést: azért-e, mert lopott portékátárul, vagy a miért azt igy megcsúfolta.S ebből a megcsúfított Toldi Miklós életébőlbizonyára jóval több példány kél el évenként,mint az igaziból.Akármilyen megrovásra méltó dolog legyenis a föntebb elmondott: talán magáért nem.irtam volna le. De leírtam azért, a mit mostakarok elmondani. Hogy olcsó és jó olvasmánytadjunk a minél szélesebb körii közönségnek (amelynek föladata kiterjedni a legszélesebb körig),ennek hazánkban is, hál' istennek, mindszükségét kezdjük érzeni, mind kezdünk enneka szükségnek eleget tenni. Petőfinek már vanegy olcsó kiadása (összes müveinek ára 2 forint),de még ez sem elég olcsó arra nézve, hogyaz igazi szegény ember is megszerezhesse. Az«Olcsó könyvtári) is ebben az irányban dolgozik; s akár mennyire becsüljem is az azon sorozatbaneddig megjelent müveket: ugy gondolom,hogy sok nem épen a széleskörű olvasóközönségnekvaló. S ez a kiadvány sem elégolcsó s ez nem is a nép számára készül. Nemlehetne-e egyeseknek vagy társulatoknak rendkívülolcsó kiadványokat rendezni, a legszélesebbkörii magyar nép számára, a legkitűnőbb rendelkezésreálló művekből, lelkiismeretes megválasztássalés gondos felügyelettel: az angolpennys (krajezáros)* kiadások mintájára. Foxe:Martyrok könyve, Banyán : Zarándok útja;mindenik egy-egy könyv, s társaival együttpennyjével juttatják a nép ezreinek kezébe. Ami magyar, főként kálvinista népünk, olvasniszeretésdolgában a világ bármely népével kiálljaa versenyt; s olvas is, a zsoltáron, biblián,••'• Egy penny értéke ugyan szorosan véve négy krajczára mi pénzünk szerint; de ha azt nézzük, hogyaránylag mekkora értéket képvisel Angliában a penny :bátran egy színvonalra tehetjük a mi krajczárunkkal,már csak azért is, mert ez a rendes legkisebb pénzdarab,a fél penny igen ritka levén a forgalomban.kis kátén s kalendáriumon kívül, a mit olcsóáron, könnyű szerrel megkaphat: csakhogy aző bölcsei és quasi-jobbjai nem igen gondoskodnakszellemi táplálékáról. Szerencse, ha a külsőanyagi bundát meghagyják rajta. Pedig megérdemelnéa gondoskodást, ha már másként nem,legalább kötelességből.A magyar klasszikus költőkből, jobb írókbóls esetleg fordított müvekből is rendezni kellenea legalsó magyar nép számára egy rendkívülolcsó füzetes kiadást, egy füzet árát 2—4krajczártól 20—-25-ig szabva meg, s ezáltal lassankéntkiszorítani a ponyvának nagyrészthallatlanul selejtes termékeit s előmozdítani alegszélesebb körű nép mivelődését. A megboldogultKorvina-társulat is ilyet hirdetett— szóval; de tényleg azután, a mint kisült, a magajavát tartotta szem előtt s még azt is sikerültlelkiismeretlensége által elbuktatnia. Bizonyárapénzügyileg kezdetben nem fizetné ki magát avállalat, de ez nem is akcziákra lenne alapítva.Egy nemes szívű vagyonos ember alapítványakell, a ki ne adjon többet, csak 50,000 forintoterre a czélra, és a dolog intézését bízza egyfelelősségre vonható s megbízható egyénre vagymég inkább testületre, s kész az egész. Ezen jótékonyságiés adakozási korszakban, mint amienk, a hol ennél kisebb fontosságú czélra isadakoztak már ezreket, nem nevezhető egészenábrándnak ez alapítvány reménysége. Angliábanegyes polgárok ezreket és ezreket áldoztakés áldoznak folyvást ilyen czélokra. Saz igy készült olvasmányoknak buzgó terjesztőjelenne minden községi tanitó és lelkész, akiknek hatását és működési czélját mozditnáelő a jó munkák olvasásának terjedése; s azlehetne — szükség esetén — a jegyző is. Necsak vegyünk a néptől, a mely a nemzet életfájánaktörzsét képezi, hanem adjunk is nekivalamit, valami mást az adóczédulán kivül,mert ugy a törzs nedve könnyen kiszáradhat,s a derék és ág sínlik meg.B. F.AZ ÜLDÖZÖTT.Greguss Imre rajzához.Greguss Imre ama fiatalabb festőink közétartozik, kikben élénken ki van fejlődve a nemzetiérzék s szerencsésen tudja azt érvényesítenia kozmopolita művészetben. Tárgyait előszeretettelválasztja a magyar népéletből, melyet,ugy látszik, részletes tanulmány tárgyává tettelőbb, 8 nagyon tudja, mi abban a jellemző, azeredeti. «Honvédtábora», mely a képzőművészeticsarnok két év előtti kiállításán befejezetlenállapotában is oly méltó figyelmet keltett,«Kártyásai» s több pusztai jelenete, melyekbőla Vasárnapi Újságnak is volt alkalma néhányatközölni, eléggé tanúsítják nem közönséges tehetségéta genrefestészetre is. S hogy a drámaiságiránt is kiváló érzéke van, bizonyítja ezúttal bemutatottképe.Ennek tárgya is a puszták ma már kihalófélbenlevő romantikájából való. A magyarbetyárélet, elvadultságában is elvitázhatatlanlovagias, olykor épen hősies jellemvonásaival,bő forrása volt a magyar költészetnekugy, mint a művészetnek. S ez nem is olynagy veszedelem, a milyennek némelyek feltüntetniakarják, kik nem látnak benne egyebetharamia-kultusznál. A művészet jogosítva vanbárhonnan meríteni tárgyait, föltéve, hogy elnem tér a művészet czéljától, a széptől.Greguss jelen képében pedig még a paedagogusokis megnyugodhatnak. A kalandor-életszomorú végét mutatja, mely bizony nem igenlehet alkalmas kedvet kelteni hasonló ((életpálya*választására. Az üldözött betyár megérkezetta víz partjáig, a halászkunyhóig, de ittlehanyatlott lováról s kapott sebében tehetetlenülfekszik subáján s míg kedvese szánakozvaemeli föl a sebesült fejét, egyik társa egy korsóvizzel közeledik felé, a másik meg a csolnakotoldja el, hogy a sebesültet azon átszállítsa. Dehátul jön még egy czimbora repülő lován, eztbe kell várni. Elég idő lesz tán még átevezni a(itúlsó partrai). Túlsó partjára a folyónak, vagytán az életnek is11. SZÁM. 1881. XXVIII. ÉVFOLYAM.IRODALOM ÉS MŰVÉSZET.Ujabb költemények, irta Pósa Lajos. A szerzősajátja. A szerző nem levén már kezdő,— költeményeinekmásodik gyűjteménye jelenik meg, — igy kissémagasabb mértékkel mérhetünk neki. Első fölléptekortermészetes, naiv hangjával, érzései keresetlenőszinteségével ellensúlyozta olykori nyerseségét,pongyolaságát s a finomabb izlés hiányát. Ma, néhányévi költői pálya után, valamivel többet várnánktőle. Eredeti naivságát megőrizte, de semÍzlése nem tisztult, sem a művészi alakításban nemtett előmenetelt. Jelen kötete két részre oszlik, népdalokraés vegyes költeményekre. Népdalai teszika jobb részt, ámbár nem igazi népdalok, de csakugyandalok s e műfaj keresetlen egyszerűsége legjobbanis illik a szerző egyéniségéhez. Úgynevezettvegyes költeményei közt is a tiszta dalok a legjobbak,bár finomabb él és érzés ritkán van bennök.De ha az óda magaslatára akar emelkedni, az Pósánaksoha sem sikerül. Pl. Kossuthhoz, NegyedikNapóleon, Halottak napján, Szemere Miklóshozczimü költeményei inkább rigmusok, melyeknél atárgy s a megtisztelni kivánt személyek bizony jobbatérdemeltek volna. A £00 lapra terjedő s csinoskiállítású kötet ára 1 fit.„Késő Napsugár" czimü kis regény jelent megHuberttől, Aigner Lajos kiadásában. A szerző általfölvett név zavarba hoz ; mert a regény hőse is Köbért,az pedig kétszer hal meg a regényben : egyszerfíkczióból, egyszer valósággal. Keményszívű imádottjánakleirja szive szomorú történetét, mely miatt öngyilkossálett, és pedig oly alakban, mintha halálaután irná meg. Aztán ezt felolvassa a nőnek s mivelez akkor sem indul meg a gyászos — és nagy emfázissalelőadott — történeten, akkor haza megy ésigazán megöli magát. Először maga nevében beszéliel (halála után) a történetet, azután harmadik személyben,de mindig Eóbert. Mesterkélt, tiüzott história; de tagadhatatlanul némi erővel s itt-ott megkapóhangon van írva. A csak 85 lapra terjedő, depazar kiállítású kötetke ára 1 frt.„Tarka Lapok", novella-kötet, irta Irányi Ödön,megjelent N.-Váradon Hollósy Jenő nyomdájában.A csinos kiállítású kötetben öt elbeszélés van:«Anya és leánya*. «Összeroskadt gyönge vállak*.«Halmok a hó alatt*. «A szent frigy*. «A százastörténete*. A fiatal szerző folyékonyan tud előadni,s a buzdítást megérdemli A könyv ára 1 frt.Az Aigner-féle „Nemzeti könyvtár", ujabbhat füzetében Sárosy, Katona József és DugonicsAndrás műveinek folytatólagos részeivel találkozunk.Sárosy Gyula összes műveiből a most megjelentnegyedik füzet «Korosi és Tavaszka* verseselbeszélést tartalmazza Popé után fordítva, továbbáegyik ifjúkori művét, «Elojza Abelárdhoz* czimalatt. Katona József műveiből két füzet jelent meg,s «István, a magyarok első királya* czimü vitézinézőjátékot, «A borzasztó torony, vagyis: a gonosztalált gyermek* nézőjátékot közli. Dugonics Andrásműveiből a 3—5 füzeteket veszi az olvasó, a «BátoriMária* czimü drámával és Endrődi SándornakDugonicsról irt terjedelmes tanulmányával, mely e' három füzet nagy részét elfoglalja. Minden füzet ára30 krajezár.„Színpadi tanulmányok" czim alatt 94 lapraterjedő füzet jelent meg Aignernél; irta RakodczayPál, ára 80 kr. Első czikkében arról panaszkodik,hogy nincs szinészeti kritikánk, a hírlapok csakátalánosságban bírálják a színészt, s nem részletezikábrázolását. E panasz után Rakodczay kivan segítenia hiányon a könyv következő fejezeteiben, s a legnagyobbélő magyar színészről (Szigeti) ir négyoldalt, a legnagyobb színésznőről (Prielle Kornélia)ugyanannyit. Aztán Jászai Mariról mint Phaedráról,Kovács Gyuláról mint Lear királyról közöl czikket,továbbá a Kegyenczről és Shylockról. Hanem bizezek semmit sem segítenek azon, hogy nincs szinészetikritikánk.„Nana", Zola Emil sokat emlegetett regényemagyar fordításban is megjelenik, három ives füzetekben.E vastag realizmussal irt regény a császárságerkölcstelenségeit festi leplezetlenül. NálunkGrimm Gusztáv könyvkereskedése adja ki. Az elsőfüzet már megjelent. tNana* nem valami irodalminyereség.Füzetek. A közgazdasági ügyekkel foglalkozókatérdeklő füzet jelent meg Grill Károly könyvkereskedőbizjmányában: „Mit tegyünk?" czim alatt,mely államháztartásunk, nemzetgazdaságunk és mezeigazdaságunk viszonj'airól szól; irta egy magyargazda ; ára 1 frt. — Ipolyi Arnoldnak, a képzőművészetitársulat közgyűlésén tartott érdekes beszéde40 lapra terjedő füzetben s csinos kiálhtásban jelentVASÁRNAPI ÚJSÁG 171meg a Franklin-társulat nyomdájában. — „Az emberiművelődés története", P. Szathmáry KárolynakTetteynél tüzetekben megjelenő illusztrált munkájábólhárom ujabb tűzet (18—20) hagyta el a sajtót, sa középkor első századainak politikai és művelődésiviszonyait ismerteti; ára egy füzetnek 30kr. — „Képesszakácskönyv", kiadja Hirháger Károly, szerkesztiktöbben, két ujabb füzet (7. és 8-ik), szintén 30kros füzetek. — Tetteynél megjelent ,,« magyar törvényekjegyzetszélü kiadásában", a ezukor-, kávé- és sörfogyasztásmegadóztatásáról szóló törvény, magyarázatokkalkisérve, ára 20 kr.Folyóiratok. A „Philoloyiai közlöny" márcziusifüzetében Thewrewk Árpád ismerteti a közelebbelhunyt Tamasko István pozsonyi filológus működését;ezt követi «A Margit-legenda és eredetije*Wolf Györgytől; a füzet Strauss Salamontól, KontIgnácztól, Simonyi Zsigmondtól, Csetneki Elektőlstb. ad még közleményeket, s végül a hazai és külföldiirodalom ujabb müveinek bírálatát. — A„Figyelő" legújabb füzetében Jakab Elek adja előrészletesen «A czenzura történetét Erdélyben* ;további czikkek: Gaál József életrajza Badics Ferencztőls Balogh Zoltáné Zalár Józseftől. VozáriGyula folytatja azon levelek közlését, melyeketTompa Mihály a 40-es években egy Szatmárt lakóBöszörményi nevű barátjához irt; Abafi Csokonainéhány költeményét közli, Csaplár Benedek ismétadalékokat ad Bévai életéhez. Végül Szinnyei repertóriumavan. — Az „Erdészeti Lapok" februári füzetébena főczikkek «A luez és jegenyefenyő igényeitösszehasonlító vizsgálatok ásványi tápanyagok tekintetében*,Weber után Fekete L. akadémiai tanártól.«A szörénymegyei bükkerdők értékesítéséről*,Muics Istvántól. «Honosításra alkalmas erdeifák*, Molitor Ágosttól. «A községi erdők kezeléséről*,Fogassytól. «A magyar erdők óriásai és aggastyánaiérdekében*, Piso Kornéltól. «A fapiaczról*, BedőAlberttől stb.Pályázatok. A történelmi társulat következőkét pályakérdést tűz ki: 1. Kívántatik a magyarkirályok udvartartásának leírása I. Mátyás uralkodásakezdetétől, Buda bevétele 1541-ig, eredetikutforrások alapján. Jutalma 20 arany s azonfelüla «Századok »-ban fog megjelenni és a rendesdíjazásban részesül. 2. Adassék a hazai régibb (1790előtti) történetből, a nemzeti élet bármely terén feltűnt— tetszés szerint választandó — személynek,kutforrási tanulmányon alapuló egyéni jellemzése.Terjedelme egy nyomtatott ívnek felét meg nehaladja. Jutalma 20 arany s a «Századok»-ban fogmegjelenni. Mindkét kérdésre a határidő 1882. jan.31-ike. — A földrajzi társaság is hirdet pályázatotkét kérdésre : I. A hegységek befolyása az éghajlativiszonyokra. II. Kívántatik Magyarország valamelyvidékének (a Bakony kivételével) ismertetése különösentopographiai és ethnographiai tekintetben. Alegjobbnak talált mű jutalma 50—50 frank aranyban,második sorban jónak talált műé 25—25 frankaranyban. A pályázati határidő 1881. október 30-ika,mely időre a pályaművek a társaság főtitkáráhozBerecz Antalhoz (Erzsébet-tér 3. sz.) küldendők.Szépfaludy Ö. Ferencz «Ugy a mint volt*novella gyűjteményére az előfizetést márczius végéigmeghosszabbitotta. Az előfizetési dijak Kocsi Sándorbudapesti nyomdájába küldendők.Dr. Kerékgyártó Árpád felszólítja azokat,kik «A magyar királyi udvar a királyság fénykorában*ez. művét megszerezni óhajtják, hogy mielőbbelőjegyeztessék magukat, mely esetben a könyvetkedvezményi áron, egy írtért kapják meg.Uj zeneművek. Táborszky es l'arsch zeneműkereskedésébenmegjelent: „Dalcsokor a népszínházkedvelt dalaiból*. Tartalma: 1 Esteledik, szól agulyás. 2. Vadgalamb szállt. 3. Nincsen nálunk. 4Elmennék ma hozzád. 5. Hóka lovam. 6. Olyanember. 7. Mars-adjusztirungba voltam ,_. . 8. Ha tetudnád . . . Ára 1 frt. A dalok akként vannak zongoráraalkalmazva, hogy ének nélkül is eljátszhatok.Ugyancsak Táborszky és Parschnál: «Szabad választás*ifj. Fahrbach Fülöp rezgő polkája, ára 60 kr.— A Pirnitzer-iéle zeneműkereskedésben megjelentek: a «Legkedveltebb népszínházi operettek, zongorárakét kézre* folyamából Vernay «Tiszturak azárdában*, ára 1 frt 50 kr; A Reinprechttől «Dererste Kuss* polka-mazur, 00 kr, s "Edelweiss-Stráii8schen» polka-francaise, 50 kr.w A nemzeti színházban e hó 4-én egyfelvonásoseredeti vígjátékot adtak „A szökevény" czim alattKürthy Emiltől, s elég sikert aratott az uj szerző. Adarabban egy villongásban élő családról van szó,melynek tagjait egy szökevény fiúcska békíti ki. Efiúcska 12 éves s az iskolai leczke elől megszökik, anagybátya gyün ölesfái közé menekül, s kereséséreösszegyűlnek a kertben az egyenetlenkedésben élőcsaládtagok és rokonok. A szerző a jellemzésben méggyönge, de a jeleneteket elég jól fűzi és a párbeszédeknem nélkülözik az élénkséget. A közönség a szerzőrenézve buzditólag fogadta a darabot. A kis szökevénytTárnoki Gizella ügyesen fogadta; Ujházy, PrielleKornélia, Feleld, Halmi, Molnárné, Egressy Ákos,Csillag Teréz, Benedek játszták a darab szerepeit. —s-igligeti emlékezetére, születésnapja alkalmából, ehó 7-ikén „dritti" czimű drámáját adták elő, melyEgressy és Jókainé idejében oly hatásos müve volta játékrendnek. A mű a mostani — gyöngébb — ábrázolásmellett is élénk hatású volt. Grittit KovácsGyula játszotta, Getrudot Felekiné, Czibak vajdátFeleki, stb. A betanulás és rendezés gondos volt.Prielle Kornélia asszonyt, a kitűnő művésznőt,a nemzeti színház igazgatósága élete hosszáigszerződtette jelenlegi fizetése mellett. Ily szerződésbenmég senki sem részesült. A szerződés a művésznőneka nemzeti színházban 22 év óta szerzettnagy érdemeit és példányul szolgáló buzgalmát emeliki, a miért az igazgatóság kötelességének vallja :\/.ily érdemek méltánylását és jutalmazását.A népszínház mostani újdonsága egy bécsi operetté: „ApajuM", szövegét az oláhországi népéletbólírták Zell és Genée, zenéjét pedig Millöcker Károly.Az oláh népélet természetesen az operetté világábavan beolvasztva s a Dimbovicza partján bécsi tánczzenemellett énekelnek a katrinczás asszonyok éslányok és a széles tüszőjü legények. «Apajune»vizi tündér volna, hosszú nagy szakállal, a ki igenpártfogolja a hozzá folyamodó menyecskéket. Apajunemaga a darabban nem jelenik meg, hanemannál többen felöltik az ő alakját. Van sikamlóshelye is több az operettének, mert meséje az «urijogot* variálja. A falu régi birtokosa felhasználja anép babonáját s felöltözik Apajunénak, hogy rászedjea hozzá folyamodókat. E rászedést akarja megakadályozniMarkit, egy épen akkor házasodott legény,ki felesége helyett egy katonát öltöztet fölasszonynak, s nagy zavart idéz elő. A mese szövevényesés tarkasággal bir, a mi nem is tévesztetteel hatását a közönségre. A zene elég dallamos,hanem sokszor köznapi. Az előadás jól ment, skivált Hegyi Arankát illeti a dicséret, ki az oláhmenyecske eleven személyesitője volt. Vidor, Solymosi,Kápolnai és Kassai szintén találkoztak aközönség tapsaival.A műcsarnok tavaszi kiállítása fényesnekígérkezik. Daczára, hogy a bejelentési határidő csake hó 15-én telik le, eddig már nyolezvankét külföldiművész jelentette be festményeit. Legjobban leszképviselve Paris, aztán Düsszeldorf, München, Lipcse,Bécs stb. Magyar művészek is szép számbanjelentkeznek. A beküldési határidő e hó 15-én jár le.A kiállítást április 1 -én nyitják meg.KÖZINTÉZETEK ÉS EGYLETEK.A magyar tud. akadémia márczius 7-iki ülésénMyskoiszky Viktor tartotta székfoglaló értekezését arenaissance építészeti műemlékeiről hazánkban. Myskovszky,ki a hazai műemlékeknek rajzban is egyikszorgalmas ismertetője, az értekezéshez szintén számosszínezett rajzót készített illusztráczió gyanánt.Bevezetésül a renaissance-styl történetét adtaelő. Olaszországból eredt, s onnan közvetlenül hatottel hozzánk, jóval előbb, mint Európa egyéb országaiba.Erre nézve számos sirjmlék és czimeres faragványszolgál bizonyítékul. Hunyadi Mátyás udvarábansok olasz művész élt, s ő általuk terjedt előszöra renaissance hazánkban. A királyi palotánakakkor emelt része, a visegrádi, vajdahunyadi várakegy része szintén ily stylben nyert kiegészítést. Akirály példáját követték főuraink és papjaink ; igyBakács érsek építtette Esztergomban 1506 ban aróla nevezett hires kápolnát. A Bakács-kápolna határozottolasz stylü, mig az ugyanezen évben építettbártfai városház a góth stylt is magán viseli. A mohácsivész után hazánk déli részén a művészet és atudomány pangásnak indul, mig a felső részekbenfolyton fejlődik s eléri fénypontját fejlődésének, holfőleg az épületek architechturájában s a dekorácziókbantűnik elő. Bár azon kérdés : vájjon nem volt-enekünk kizárólagos magyar renaissance stylünk —korai is, de bizonyos magyar jelleget építészeti emlékeinktőlnem lehet megtagadni. A XVH. századközepe után hanyatlásnak indul a renaissance-styl,mig a XVIII. század elején a ezopf vagy rococostyllé változik át.Az éljenzéssel fogadott értekezés után OrtrayTivadar tett jelentést saját művéről,mely a történelemnekés földrajznak van hivatva jó szolgálatokattenni, mert Magyarország vizhálózatait adja elő aXTTT. századig. Ily munka szükségét már sokszorhangoztatták, s Ortvay vállalkozott, hogy igy összegyűjtseaz anyagot s feldolgozza. Munkája magábanfoglal minden álló, folyó, forrásvizet, mocsarat, révet,melyeknek a régi görög, római s a középkori külföldiés hazai irók műveiben, legfőképen pedig a XIII.század végéig terjedő okleveleinkben nyomára akadt.Ezután szól röviden régi folyóvizeink meghatározásáról,s kimutatja, hogy hazánk egész nyugati felénekrégi vízhálózata teljesen rekonstruálható. Végülmunkáját az akadémia figyelmébe ajánlja.A képzőművészeti társulat e hó 6-án tartottaévi közgyűlését, nagy érdeklődés közt.A gyűlést Ipolyi Arnold püspök, mint elnökterjedelmes elnöki beszéddel nyitotta meg, melybenc-

172 VASÁRNAPI UJSAG. U. SZÁM. 1881. XXVIII. ÉVFOLYAM.nemcsak a társulat egy évi működéséről adott képet,hanem rajzolta mű viszonyaink állapotát is, s elmondtaa legközelebbi teendőket. Á társulat vagyoniállapota egy év alatt meglehetősen javult, s e pillanatbannem sürgős, hogy az adósságra épített zeneakadémiapalotáját eladja. A kiállítások, melyekeddig tetemes deficzittel jártak, most már jövedelmetis hoztak. Hanem a nagy sorsolásnak nem voltmeg a várt eredménye, s a társulat ezentúl le ismond az ily sorsolásokról, csupán tagjai számárarendez ezentúl sorsjátékot. A terheken való könnyítéső felsége adományának köszönhető ; a közoktatásügyiminiszter költségvetésében pedig 4-000 frtévi dotáczió van fölvéve a társulat gyámolitására.A tagok száma egy év alatt négyszázzal gyarapodott,a mi azonban nem sok, mert ezzel együtt azegész crszágból csak 1300 taggal bír a társulat, azalapító tagokat is hozzá véve ezer ötszázzal. A hatóságokszintén érdeklődést és áldozatkészséget tanúsítottak,de csak a kisebb rész. A tagok számát, apártfogást tehát ma már nem kérő fölhívásokkalkell szaporítani akarni, hanem a tagok számáranyújtandó nagyobb előnyökkel és művészibb műlapokkal.A szép és magvas megnyitó beszédet a gyűlésélénk helyesléssel fogadta.Ezután a választmány jelentése következett.Múlt évben a társulat vagyona 25,395 írttal szaporodott,pénzkészlete pedig az év végén 11,456 frtottett. A társulat nagy alapítványokat s jutalomdijakatkapott. Vagyona most 510,5b0 frt, tartozása130,280 frt. Az idei költségvetés pedig ez : 47,376frt bevétel s 58,677 fii kiadás.A gyűlés további tárgya volt alelnök választásaz elhunyt gr. Erdődy Sándor helyére és a választmánybólkilépő 15 tag helyének betöltése. A választásnagy érdeklődés közt folyt le, mert az év folyamában a választmányban súrlódás történt s annakkövetkeztében egy pár tag (b. Kaas és Pulszky Károly)ki is lépett. A gyűlés tagjainak két pártba oszlásáte súrlódás idézte elő, s e szempontból szavaztak.Két jelölt volt az alelnökségre : Zichy Antal ésb. Kaas leor, A beadott 10S szavazatból Zichyrtesett 53, Kaatra 52, két szavazatot Greguss Ágostkapott, egy szavazat nem volt érvényes, s ekkép a beadottszavazatok többségét egy sem nyervén meg, ujválasztás lesz. A választmányi tagok közül is csakegy rész kapott többséget, nevezetesen Ligeti, SzászGyula, Kovács Mihály, Gerster Kálmán, Pállik^Béln,gr. Teleki Géza, Maszák Hugó, Greguss Ágost,Havas Sándor és Pulszky Károly. Az uj választásnapja még nincs kitűzve.Természettudományiestély. E hó 4-én avegytani intézetben Lengyel Béla tanár népszerűtermészettudományi előadásttartott, mutatványokkal„asemmiről".A semmi alatt az anyag parányiságig menő föloszthatóságátértette, s tárgyalta azon határt, melyenaz anyag fölismerhetősége végződik, például avasnak 10 milliomodrész higitásnál való fölismerésecsak elpárologtatás utján lehetséges. A konyhasónátriumából még hárornszázmilliornodrész grammfölismerhető. Majd a levegő megritkitása által, vagya levegőtől teljesen üres csövekben kifejlődő jelenségekrőlszólt s mutatványokkal is illusztrálta. Ekísérletek azt mutatják, hogy ezen terekben méganyagnak kell lennie. A kísérletek eredménye tehátaz, hogy végre is előállítható oly tér, mely abszolútüresnek mondható. De e téren még a fénysugár keresztül megy, s azért bizonyára még ebben is kelllenni valaminek. Semmit előállítani tehát nem lehet; semmi nincs. Az elmés előadást a közönség zajosanmegtapsolta.A mérnők- és épitész-egyletben külön szakosztályalakult a bányászat és kohászat számára.Kerepel)) Antal miniszteri osztálytanácsos folhivására.A szakosztálynakmegalakulásakor 68 tagjavolt, s elnöke Zsigmondy Vilmos lett. A szakosztályhavonkint kétszer fog ülést tartani.Az orsz. színész-egyesület nyugdíjalapja szépenszaporodik. Az egyesületnek jelenleg 1000 tagjaés 18,000 frt vagyona van.EGYHÁZ ÉS ISKOLA.A reformátusokegyetemes konventje e hó8-ika óta üléseket tart a fővárosban, b. Vay Miklóselnöklete alatt. E konvent főtárgyát azon törvényjavaslatokképezik, melyek a Debreczenben tartandózsinat elé lesznek terjesztendők s melyeknek tárgyalásaa közelebbről tartott konventeken nem fejeztetettbe. Hyenek a közoktatás szabályozására vonatkozójavaslatnak a tanitóképezdékre, a felső leányiskolákraés a főtanodákra, illetőleg az akadémiákravonatkozó része ; továbbá az egyházi igazságszolgáltatásttárgyazó perrendtartás kérdése, mely mostmásodízben kerül tárgyalás alá, miután a múltévben előterjesztett javaslat a fegyelmi eljárásegyszerűsítésevégett visszautasittatott. Tárgyalni fogjamég a konvent az egyetemes házipénztár (domestika),a szlavón-misszió s a közalapítványok nagyfontosságúkérdéseit, mely utóbbi Török Pál indítványárautólag vétetett föl a tárgysorozatba, miutánaz országgyűlés által kiküldött bizottságnak munkálatae tárgyban befejezéséhez közéig. Ugyancsakaz ő indítványára került szőnyegre a királyiÍtélőtáblánaka keresztelések ügyében, a soproni esetalkalmából hozott döntvénye, mely tág tért nyitaz illetéktelen keresztelésekre, a felekezetek közötta viszály magvát hinti el s az anyakönyvekvezetésében rendellenességeket idéz elő. Ekérdésben a konvent egy nagy bizottságot küldöttki, és pedig azon utasítással, hogy az evangélikusokkalegyüttesen tárgyalja e kérdést. Azegyüttes értekezlet tanácskozásait mag is kezdette skebeléből b. KidvánszkyAntal elnöklete alatt NagyPéter, Szász Domokos, Czekus István, HegedűsLászló, dr. Győri Elek és Tóth Sámuelszemélyébenegy szűkebb körű bizottságra bízta az országgyűléshezintézendő fölirat szövegének szerkesztését.MI ÚJSÁG ?A királyt e hó 20-ikára Budapestreléte alatt nagy udvari ebéd lesz.várják. IttA királyné Angliában. A kellemetlen időjárástöbb napra félbeszakította Erzsébet királynévadászataitCombermereben. A vadászterület járhatatlanlett, s nem is tudhatni, mikor lesz avadászat.A trónörököslegközelebbia Níluson leutazott egész Nubiába,Sellat városig, többször megszakítva a gőzhajónutazást vadászatokkal. A trónörökös üdvözléséreAssuanba a nubiai koroskoi katholikus misszió küldöttségeis megérkezett. Sellátból a trónörökösPhilae szigetét is készült meglátogatni.Kanehbenarája számára több egyiptomi ékszert vett, továbbáegyiptomi albumot is nd át neki, melybe gyűjti aképeket. A trónörökös szintén a Níluson tér visszaKairóba, és Palestinába utaztában Jaffában szállpartra, s itt a jeruzsálemi osztrák-magyar főkonzul,a török kormányzó s a jaffaiferenczrendi kolostorfőnöke fogják üdvözölni. A trónörökös kíséretévelegyütt a ferenczrendieknélszáll meg s itt este nagylakoma lesz, másnap pedig a társaság, török katonaságtólkisérve, útnak indul Jeruzsálembe. Első állomáshelyRamleh falu, hol a trónörökös a latin kolostorbaszáll, s hol a jeruzsálemi katli. patriarchafogja üdvözölni; a második állomáson Latrunban leszaz éjjeli szállás s a következő napon folytatják azutat Barjat-el-Annab felé, hol a trónörökösfelöltitengernagyi egyenruháját s ebben tartja bevonulásátlóháton Jeruzsálembe. Több helyen küldöttségeketfogad s török katonák kisérik.Árvizekről érkeznek hírek az ország mindenrészéből. A múlt heti havazások, s az erre következőesőzések hirtelen megárasztották a patakokat is s anagyobb vizeket felduzzasztottak. A vasútiközlekedéssok helyen fennakadt részint a hidak, részint atöltések megrongálása miatt. E hó 10-én a magyarállami vasúton Isaazegnél, az éjszak-keletinés Szatmár közt, a déli vasútonKárolyNyék és Martonvásárközt, az osztrák államvasuton Uj-Szőnynélakadt meg a közlekedés, s még több helyen is voltakkisebb akadályok. A Duna nagyot áradt, deveszély nem mutatkozik. A jég Budapesttőlfölfelémár eltakarodott, lefelé még nem. Kolozsvártt aSzamos öntött ki s több utczát és házatelárasztott.Temesvárit a Bega a József- és gyárvárosban rakonczátlankodott.A Fekete- és Fehér-Körös több helyenátszakították a gátakat s Talpas, Vadász és Szóllősközségek határát elöntötte a víz. A Rákosis garázdálkodott s Tárcsa, Fóth, de főlegnagy területet elborított. — Székesfehérvárépatak vizePalotánhü 10-énteljesen el volt zárva minden vasúti közlekedéstől;Buda felől nem közlekedtek vonatok, másfelől mega Sárviz-csatorna öntött ki, a vizi városban is nagyzavarokat okozván. Dévána Maros vize áradása általvisszaszorított. Cserna vize öntqtt ki. Ausztriából ésa külföldről is sok szomorú hír jön a vizek pusztításáról.Márczius15-ikét a budapesti egyetemi ifjúsága múzeum kertjében tartandó szavalattal és beszéddelakarta megülni. A fővárosi kapitányság azonbannem adott erre engedélyt, mert a hely nem köztér,hanem költséggelfentartott kert, melynek ültetvényeitépen tavaly rendezték. Az ünnepélyt tehát atemetőben tartják meg.A szabadságharcz emlékoszlopa a fővárosban.Tudvalevőleg a Buda ostrománál elesetthonvédeknekállítandó emlékre már évek óta gyűjtenek,s jelentékeny összeg is gyűlt össze. Van ezenkivül még egy kisebb összeg, mely egyesítve amazzal,alkalmat nyújtott egy uj tervnapirendrehozására.Ugyanis Szokoly Viktor mint szerkesztő ésEmich Gusztáv mint kiadó a hatvanas évek végén a«Honvéd-album• jövedelméből kétezer s néhányszáz forintot adtak át a fővárosnakarra a czélra,hogy ha a budavári elesett honvédek emlékére emelendőoszlop 1878-iglétesül, fordítsák erre; de ha1878-ig az emlék nem létesülne, az összegnyolczérdemes régi honvéd között osztassák széjjel. Aszobor nem jött létre, s m;st Szokoly Viktor és ifj.Emich Gusztáv folyamodtak, hogy ez összeget ahonvédmenháznak szolgáltassák ki. E körülményhozta létre azt az eszmét, hogy mind ez az összeg(ma már 3800 frt), mind a budai emlékre bejött pénzek(17,000 frt) oly szobor alapjául egyesittessék,mely a fővárosban a szabadságharcz emlékét hirdesse,és pedig a városház-téren.Hozzájárul e tervhezaz a körülmény is, hogy Budavár ostromamonumentálisabb emléket érdemelne, mint a minőt17,000 írtból lehetne állítani, s hogy a szabadságharczemlékére Budapest főváros is jelentékenyösszeget ajánlana föl, aztán pedig a gyűjtéseket islehetne folytatni.II. Rákóczy Ferencz szülőházának emléktáblávalmegjelölésére közel ezer forint gyűltössze.Ez a csinos összeg a Sátoralja Uj helyen e czélrafebr. 28-án tartott tánczvigalom jövedelme. Aborsi-i kastély tehát nem sokáig marad már jeltelenül.Adományok. Hajós József kir. tanácsos amagyar ivók segélyegyletének 200 frtot, a Kisfaludytársaságnak100 frtot adományozott. Ugyanő nz iróksegélyegyletének folyó költségeire 25 frtot, az Ádámés Éberling-czég ugyané czélra 10 frtotadott.A pannonhalmi főapát kitüntetése. Dr. KrueszKri/.osztom, a Benedek-rend pannonhalmifőapátja,az egyház és művelődési ügyek körül szerzett érdemeielismeréséül valóságos belső titkos tanácsosiméltóságot nyert.Csiky Gergelyt Arad városa e hó 10-iki közgyűlésénVarga János indítványára és Tabajdyfőispánajánló beszéde után a város díszpolgárává választották.Liszt szülőházát Sopronmegye, Doborján (Raiding)falvában, gróf Zichy Géza — maga által adotthangversenyek jövedelméből — megvásárolni szándékozott.Liszt azonban fölkérte, hogy hangversenykörntjajövedelmét egy más hazafias zenei czélraszentelje, tudniillik a Budapest főváros törvényhatóságaáltal 1873-ban alapított Liszt-jubileumi ösztöndij-alapjavára. Gr. Zichy Géza már meg is kezdte ahangversenyeket, s az elsőt Székesfehérvárontartotta.Sopronban pedig az ottani dal egyesületek >akarnak emléket állítaniLisztnek, s fölhívást is adtakki. Az adakozások május 15-ikeig küldendők elBrenner Sándorhoz. Az emléket, melyet afölhívásközelebbről nem jellemez, ez év október 22-én, LisztHazánkfiai külföldi kitüntetése.SchulhoflÁpótbajai születésű hazánkfiát a francziatanügyminiszteriuma párisi csillagvizsgáló-intézetszületésének 70-ik évforduló napján készülnek fölavatni.elsőrendűszámolójává nevezte ki; a franczia akadémia pedigtisztjévé (officier de l'Academie) választotta,melytisztséggel rendesen a franczia becsületrend jelvényejár. Dr. SzinnyeiJózsefet pedig, kit e napokbanneveztek ki muzeumunk könyvtárához segédnek,s ki egy évig tartózkodottFinnországban ésmint finn iró is működött, a finn tudományos akadémaa «Suomalaisen Kirjallisuuden Seura» egyhangúlaglevelező tagjánakválasztotta.A telefon Budapesten már működik a közlekedésügyiminisztérium (Tüköri - utcza) és ennekműszaki osztálya közt (Valeria-utcza) s gyakorlatihasznúnak bizonyult be. A rendszeres telefon-hálózatotmájus lén adják át a használatnak. A havidíj 15 frt.Az aggteleki barlangot a magyarországi Kárpát-egylete hó 4-én bérbe vette tiz évre. A Kárpát-11. SZÁM. 1881. XXVIII. ÉVFOLYAM.egylet gondoskodni fog, hogy a Baradla rendbe hozvaa látogatók számára könnyebben hozzáférhető legyen.Aknát is fognak a barlangból nyitni, mi által két bejáráslesz, s a mintegy 7 órát igénybe vevő visszameneta barlangon keresztül fölöslegessé éa nélkülözhetővéválik. Gondoskodik továbbá az egylet, hogya cseppkövek további pusztulása megakadályoztassáks a befüstölésne kis eleje vétessék. E végből fáklyákkalezentúl nem lehet a barlangba menni, hanem mindenlátogató kézi lámpást kap, a vezetők pedig naphtafáklyátés magnesium-sodronyt. A Baradlát Miskolczonés Tornallyán át legkönnyebben meglátogathatni; utóbbi helyről 2 óra alatt jó töltésen odajuthatni.Pusztító földrengés volt e hó 4-én a Nápolyivalszemközt levő Ischia szigetén, egyszerre a Vezúverős kitörésével. A földrengés egészromhalmazzádöntötte Casamicciola fürdőhelyet. Délután 1 óra30 perczkor következett be a szörnyű csapás. A templomórája is e pillanatban állt meg. A mozgás hullámzatosés forgó volt. Az épületek azonnal sorjábankezdtek düledezni. Az utczákon tátongó repedésekkeletkeztek. Az emberek rohantak a szabadba, kétségbeesettenkiáltozva keresték övéiket. Ischia városkis helyőrsége,mely egy század gyalogságból áll,Norfini százados vezetése alatt tüstént Casamic-«iolába sietett, hogy a megrémült lakosoknak segélyérelegyen. A katonák hősi önfeláldozással s életveszélylyeldolgoztak, hogy az embereket a romokalól kiszabadíthassák. A sebesülteknek és holtaknakelvitelekor a katonáknak valóságos küzdelmet kellettkifejteniök a kétségbeesett lakosok ellen, a kik rokonaikatkeresték s erőszakkal akarták elvenni a katonáktóla kórházba szállitott hullákat és sebesülteket.A mentő munkálatok gyorsabb teljesítésére ötvenfegyenczet is rendeltek ki. Este felé három hadi gőzösérkezett Nápolyból orvosokkal, mérnökkaritisztekkel,utászokkal és háromszáz katonával s a nápolyikormányzó is megérkezett. Reggel öt órakor márötvenhárom halottat vontak ki a romok alól. Napfelkeltekorborzasztó látványnak voltak a mentők tanni.A lakosok félőrültenfutkostak a tengerparton. Avámházban egymásra voltak halmozva a holttestek;időről időre tompa moraj jelenté a házakomlását.E hó 7-én ismét volt földrengés, mely újra több épületetdöntött össze. Az áldozatok száma eddig 175, éssok sebesült.A legrégibb esernyő, melyet a történelem említ,802-ben Kr. után szerepel. Alcuiu toursi apát ezévben Arco salzburgi püspöknek egy esernyőt küldöttajándékba a következő szavak kíséretében: «Urisicaritati tuae tentorium, quod venerandum caputtuum defendat ad inibribus.» A készülék akkor mégbizonyára valami uj é8 különös ritkaság lehetett, különbena több mint 150 mértföldnyi útra nem küldtékvolna el.A német császár kifogása „Carmen" ellen.A berlini operaházban nemreg a «Carmen • czimü dalművetadták elő s ez alkalommal egy ottani lap akövetkezőket irja: Tudvalevő dolog, hogy «Carmen»különösen tetszik a császárnak és a császárnénak is,s valahányszor ezen operát előadják, az előadást rendesenmegnézik. Csupán egy jelenet nem tetszett abbana császárnak, az, melyben az őrváltás alkalmávalaz őrség tisztjei, midőn „fegyverben" vannak, magánbeszélgetéstfolytatnak. Ez a császár katonás elveiveltermészetesen a legkiáltóbb ellentétben áll.HALÁLOZÁSOK.TEBRAY KÁROLY, losonczi állami tanitó-képzőintézeti igazgató, meghalt 69 éves korában. Csak párhete, hogy tanári működésének negyven éves jubileumátoly szépen megülték az érdemes férfin tisztelői.Már akkor is beteg volt, s ez örömnapokat nemsokáig élte tol. Lapunk ez évi G-ik számában közölteTerray arczképét és életrajzát. Egész életét a nevelésügynekszentelte, s hosszú hivataloskodása alattlankadatlanul és ügyszeretettel igyekezett a hazánakképzett és jellemes fiakat nevelni. Áldás emlékezetén!Elhunytak még a közelebbi napok alatt: GÍBRTKÁROLY, Bács-Bodrogmegye volt főbírája, földbirtokosés Szabadka város bizottsági tagja, közszeretetbenélt derék férfiú, 76 éves korában. — Báró NAGYKÁROLY altábornagy, ősmagyar család (a töbör-etheiNagyok) sarjadéka, József főherczeg volt hadsegéde,az Este ezred tulajdonosa, ki Bosznia okkupácziójábanis részt vett, Bécsben. — NEMESÁSYI SAMU, jeleshangszerkészítő, Budapesten. — KIBCHSER GCIDO, asoproni gázgyár igazgatója, 54 éves korában. —TREMKO ANTAL, kiérdemült krompachi plébános, 58éves korában, Losonczon. — HODOBAY JÓZSEF, jászberényitanár, 28 éves korában. — PAÜLOVICS AB-KÁD, ügyvéd és Temesvár nyugalmazott ügyésze, 70éves ko -ában, Karánsebesen. — CSEH GÉZA, 31 éveskorában, Veszprémben. — HOMOLCSÁK FERENCZ, bi­VASÁRNAPI TJJSÁG. 173harmegyei árvaszéki tisztviselő, 45 éves korában,Nagy-Váradon. — MONTEANI' VJUSUL, tanító. Kiadó-társulat és szerkesztőség, ugy mint eddig,ezután is azon lesznek, hogy a Vasa majaÚjságéitárslapja a Politikai Újdonságok szellemi tartalombanés külalakban, díszben és terjedelembenfolytonoshaladást mutassanak föl. Ehhez képest főlapunkat,a Vasárnapi Újságot, jövőre is valahányszor azesemények, vagy a fölmerült tárgyak érdekessége,nagyobb fontossága ugy kívánják, megboritett térjedvlcmben,többször rendkívüli külön mellékletekkeladjuk ki. A Politikai Újdonságok terjedelmét pediguj évtől kezdve a gatdeudgiegy ivrvl nmvltuli.rovat baritr havonként• A „Világkrónika- képm heti közlöny uj évtőlkezdve bövitett alakban és terjedelemben joiun meg. azon czélból, hogy állandóan nagyobbelbeszéléseket és regényeket is nyújthasson olvasóinak, melyek a világirodalom legérdekesebb termékeibőllesznek válogatva, s időnként képekkelellátva. A Világkrónika ezenfelül, mint hetilapjainkközleményeinek kiegészítője, megtartja eddigi rovatait:a hazai és külföldi átalánosabb érdekli eseményéket, az azokban kiválóan szereplő személyiségeketnépszerll nyelven irt magyarázatokkal kisértk pékben mutatja be; közöl tájékoztató czikkeket. útirajzokat,nép- és tájUmertetéseket. szemléltető jelentéseketahazai és külföldi közérdekű mozzanatokról,találmányokról, fölfedezésekről, ugy szintén mulattatóapróbb közleményeket, közhasznú tudnivalókatstb. — A „Világkrónika- 1880. évi folyama 2forintért még folyvást kapható.A «Vasánapi Ujság» 1881.évi előfizetői a Világkrónikauj folyamát évnegyedre 50 kr, félévre 1 frtpótdijért rendelhetik meg.Verne Gyula «A Jangada, nyolezszáz mérföldaz Amazonon» czimü legújabb regényének közléséta «Világkrónika» f. évi 3-ik számában kezdte meg.A Vasárnapi Ujsági 1881. évi január—márcziusifolyama 2 írtért kapható.A Vasárnapi l'jsúg és Politikai Ujdtnsigtkkialó-hivatala (Budapest, egvetem-utcza 4. sz. a.)HETI NJLPTÁR. Márcz 7iö.Kithotikui él prstettsnt G8r»9-Orosí lirasllU15 V I! í Rozina sz. l! Bénin. Ern. 1 Mára. D I F.ti.l 12UH Matild Zakarjis 2 Teodot 13 Észt. b.161 Loogia Kristóf '•'> Katróp vt. 14Purim16 S Heribert -) Czirjék. Herb. 4 Gerazim 15Sus. p.17C Gertrúd sz. Gertrúd 5 Kónon vt. !«18 P E

174 VASAENAPI UJSAG 11. SZÁM. 1881. XXVIII. ÉVFOLYAM.1 rPAUl/l IU TiiDQlll AT ma S T< irod 'lnt "»t kiadásában (Budapest,• gy«tem ntcis i) megjelent i§_K szivarkapapir csak akkor valódi, ha ^Jj minden, lap L E H O U B L O N Cjjl.p bélyeg-zöt magán hordja és minden karton ű0Bex0O0i0a0i0>0«0e0O0s0a0O0O0>0e0«000aQ