AKuFF Hírmondó

ossz minőségű és a maga az egész terület sem túl nagy. Most már lehetetlenmegállapítani, hogy mennyien voltak, akik nem csupán földművelésből éltek.A pilisszentiváni földművelő telepesek neveit ismerjük, hiszen fennmaradta települési szerződésünk és az 1700-as évekből, több adó- és lélekösszeírás is.Az adóösszeírásokban csak a családfő (az adózó) neve szerepelt, alélekösszeírásokban minden lakost, a feleségek, gyerekek nevét és korát isfeltüntették, de itt sem teljes körűen, hiszen ezeket a katolikus egyházkészítette, ezért a más vallásúakat nem mindig tüntették fel. Azért itt-ott azanyakönyvekben, és az un taxás összeírásokban is, találkozhatunk a nevekmellett a foglalkozás feltüntetésével. Az uradalomban dolgozók nem mindigkerültek bele az összeírásokba és sajnos az Ágostonosokén kívül aföldbirtokosok nyilvántartásai, nemigen kerültek elő.Később már az 1800-as évek végén és az 1900-as években célzottan iparosösszeírásokat is találhatunk.Szent Ivany pusztát 1708-ban kapta meg az Ágoston-rend, nádoriadományként, de hosszú évekig pereskedniük kellett a tulajdonjogért.Valószínűleg, ez lehet a magyarázata annak, hogy 1723-ig csak egy kismajorság, és egy vendégfogadó volt a jelenlegi falu területén. Egy gazdálkodószerzetesről és vadászról tudunk. Az első vadász Libliert (egyes forrásokbanLieblicher) János volt, az ő neve egy periratból került elő. 1723-ban aszerzetesek engedélyezték két vörösvári lakosnak, Pinauer Jakabnak ésGillinger Bertalannak, hogy mészégetőt építsenek, ehhez követ fejtsenek, ésszáraz fát használjanak ez erdőből.Az 1700-as évek elején még nagy el- és bevándorlások voltak, az akkorinevekből mára már nagyon sok az ismeretlen, kihalt a család, vagy csak leányszületett és el is költözhettek.Az 1724-ben szerződést kötők közül Hans Metzgerről tudjuk, hogykőműves volt. 1727-ben érkezett Johann Dunss takács és Adam Raissnercipész. Az első kocsmáros Ignaz Plank és egy 1728-as panaszlevélből ismertJoseph Allegri.Az 1700-as években még nagy el- és bevándorlások voltak, az akkorinevekből mára már nagyon sok ismeretlen. Az 1737-es összeírásbanolvashattuk, hogy itt élt egy Johann Moser nevezetű kőműves Magdalénanevezetű özvegye, Johann Merkh pálinkafőző, Peter Schmid kötő, HeinrichPehm (Böhm) takács.A telepesek évekig keresték azt a helyet, ahol biztosított a megélhetésük,például az 1730-as években, Vörösvár akkori földesurai az Eszterházyak új28