Az én forradalmam
Az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából meghirdetett vers- és novellaíró pályázat beérkezett művei
Az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából meghirdetett vers- és novellaíró pályázat beérkezett művei
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
<strong>Az</strong> <strong>én</strong> <strong>forradalmam</strong><br />
A Gyerekekre Hangolva Alapítvány az 1956-os forradalom és<br />
szabadságharc évfordulója alkalmából vers- és novellaíró pályázatot<br />
hirdetett "<strong>Az</strong> <strong>én</strong> <strong>forradalmam</strong>" címmel. A középiskolák 9-12.<br />
évfolyam tanulói pályázhattak.<br />
A beérkezett műveket online kiadvány formájában olvashatják.<br />
Gyerekekre Hangolva Alapítvány, Hatvan, 2017.
Lukács Flóra Kíra<br />
Mit jelent ma a szabadság?<br />
A szabadság furcsa dolog,<br />
Én nem is értem igazán,<br />
De azt <strong>én</strong> is megmondhatom,<br />
Hogy szükségem sincs rá talán.<br />
Elvégre mily k<strong>én</strong>yelmes volt,<br />
Gyerekk<strong>én</strong>t nem gondolkodni<br />
<strong>Az</strong> élet nagy problémáin,<br />
Hol van az a fél pár zokni?<br />
Szaladtunk mind anyukánkhoz,<br />
Oldja meg minden problémánk,<br />
Kár, hogy ma már nincs ilyesmi,<br />
Vagy ha van is, nem ily jó már.<br />
<strong>Az</strong>tán mégis belegondolsz,<br />
Milyen is volt kisgyerekk<strong>én</strong>t,<br />
És rájössz, hogy nem oly szép volt,<br />
Két gombóc különlegesség.<br />
Inkább állok neki <strong>én</strong> is,<br />
Felnövök és szabad leszek,<br />
De most arra gondolok csak,<br />
Holnap két gombócot veszek!<br />
3
Lukács Flóra Kíra<br />
<strong>Az</strong> <strong>én</strong> <strong>forradalmam</strong><br />
A <strong>forradalmam</strong> furcsa dolog,<br />
Néha nem is látható,<br />
De ha egyszer <strong>én</strong> elindultam<br />
Nincs olyan, hogy állj. Hahó!<br />
Eleinte észre se veszed,<br />
Csak pár pici változás,<br />
<strong>Az</strong>tán egyszer csak nagy robbanás,<br />
És onnan nincs megállás.<br />
Nem vagy már olyan tökéletes?<br />
Nem érsz haza kilencig?<br />
<strong>Az</strong>tán már csak pár lépés és jön<br />
A tetkó meg a piercing?<br />
Mindenki rossz vélem<strong>én</strong>nyel van,<br />
Elítélnek rögtön, hah,<br />
Pedig fogalmuk sincs semmiről,<br />
Hogy belül jókislány vagy.<br />
2
Magyar Inez<br />
<strong>Az</strong> <strong>én</strong> <strong>forradalmam</strong><br />
Salgótarjánban minden évben október 23-án megrendezésre<br />
kerül a városi futóverseny. Ilyenkor az egész város<br />
megjelenik a Megyeháza előtt, és mindenki a maga<br />
korosztályával méretteti meg magát. De ez nem csak egy<br />
egyszerű futóverseny. Ez a megmérettetés az 1956-os<br />
december 8-ai sortűz áldozatainak állít emléket.<br />
Én óvodás korom óta minden évben részt veszek ezen a<br />
versenyen, habár akkor még nem tudtam, nem értettem<br />
miért van ez a nagy felhajtás. Lefutottam a távot, majd a<br />
családommal elmentünk a McDonald’s-ba.<br />
De mi is tört<strong>én</strong>t 1956. december 8-án? Salgótarjánban és<br />
környék<strong>én</strong>, október 23-a után egyre érezhetőbbé vált a<br />
forradalmi hangulat. A gimnazisták nemzeti szín<br />
kokárdákban jelentek meg az iskolákban, a munkástanács<br />
megkérdőjelezte majd megtagadta a Kádár-kormány<br />
követeléseit.<br />
December 8.-án hajnalban egy pufajkás alakulat<br />
(Munkásőrség) Kistereny<strong>én</strong> letartóztatott két<br />
munkástanácsi vezetőt: Gaál Lajost és Viczián Tibort. Gaált<br />
megvádolták sztrájkra buzdító röpiratok terjesztésével,<br />
Viczián pedig csak véletlenül került az esem<strong>én</strong>yek<br />
középpontjába, ugyanis november vég<strong>én</strong> szabadult a<br />
börtönből, így alig ismerték. A karhatalom valójában<br />
Kelemen Károlyt akarta letartóztatni, aki azonban értesült<br />
Gaál elfogásáról, ezért elmenekült majd emigrált. Ekkor<br />
3
esett a választás Viczián Tiborra, aki szabadulása után<br />
jelentkezett a rendőrségen, így ő már ismert volt a<br />
karhatalom előtt. A két személyt Salgótarjánba, a BM<br />
főosztály zárkájába szállították be.<br />
<strong>Az</strong> üzemek és a munkástanács-vezetői már kora reggel<br />
tudomást szereztek Gaál és Viczián őrizetbe vételéről.<br />
Közben a kisterenyei bányászok Salgótarjánba akartak<br />
menni, amit a megyei munkástanács elnöke ellenzett, de<br />
később megjelentek a szorospataki bányászok is, majd<br />
elindult a menet a megyeszékhelyre.<br />
Miután a szovjetek tudomást szereztek a felvonulás<br />
előkészületeiről, megszállták a rendőrségi homlokzat előtti<br />
részt, majd három harckocsi gördült az épület előtti főútra.<br />
<strong>Az</strong> Acélgyárból pufajkás alakulatokat rendeltek erősítés<br />
gyanánt.<br />
A tüntetők 9 órától folyamatosan érkeztek a főosztály elé.<br />
Először a kisterenyeiek kb. 100-150 fős csoportja jelent<br />
meg, akiket egy rendőrtiszt távozásra szólított föl. Ennek<br />
hatására a tömeg megmozdult, de éppen akkor ért oda egy<br />
800 fős tömeg, így maradtak a kisterenyeiek is. Tizenegy<br />
órára már mintegy 3-4 ezer fő gyűlt össze. Elfoglalták a<br />
Megyei Tanács előtt lévő útszakaszt és a járdát. Hangzatos<br />
szavakat kiabáltak és követelték Gaál és Viczián szabadon<br />
engedését, a szovjet csapatok kivonulását, és ezenfelül<br />
hangoztatták, hogy nem ismerik el a Kádár-kormányt.<br />
Többen szidalmazták az odarendelt pufajkás egységet is.<br />
Ekkor hangzott el Marosán György kommunista politikus<br />
hírhedté vált mondata is: „Mától kezdve lövünk.”<br />
4
Ebben a feszült helyzetben dördültek el az első lövések.<br />
Több karhatalmista lőtt géppisztollyal a levegőbe. Ferencz<br />
István AKÖV garázsmester látta az első lövések szörnyű<br />
következm<strong>én</strong>yeit, így próbálta megakadályozni a további<br />
lövöldözést a nála lévő hanggránáttal, amit egy füves<br />
területre dobott. A hangrobbanással viszont csak annyit ért<br />
el, hogy mindkét fél között pánikot keltett. Ferencz nem érte<br />
el eredeti célját, mivel a rendőrség előtt máris eldördültek a<br />
lövések a szovjet katonák, a rendőrök, és a pufajkások<br />
fegyvereiből.<br />
Magyar ölt magyart. A magyar menekült saját honfitársa<br />
elől. <strong>Az</strong> ország és az eszme megint szétszakadt harcosokra<br />
és talpnyalókra.<br />
Nők, férfiak és gyermekek menekültek azon az<br />
útvonalon, amelyet mi most minden évben végigfutunk.<br />
Csak egy különbség van jelen és múlt között. Mi éremért,<br />
oklevélért és dicséretért futunk, ők azonban az életükért<br />
futottak.<br />
A sebesültek és áldozatok között voltak olyanok, akik<br />
még csak nem is tudták, miért lövik őket. Munkából vagy<br />
iskolából mentek volna haza, de épp rosszkor voltak rossz<br />
helyen, és sokaknak egy eltévedt golyó okozta a végzetét.<br />
Név szerint 46 halottat ismerünk, közülük a legfiatalabb<br />
egy 10 éves kisfiú volt, Kakuk József. Feltételezések szerint<br />
a sortűznek 80 áldozata volt, de van olyan, aki 131 körülire<br />
becsüli a halottak számát. A legtöbben nem élték meg a 25.<br />
életévüket sem.<br />
5
A lövöldözések után egyből elkezdték a sebesültek<br />
ellátását majd elszállítását a bányai kórházba. <strong>Az</strong><br />
egészségügyi szakszolgálat alig győzte ellátni a sebesülteket,<br />
a lakosság élelmiszer csomagokat küldött a kórháznak.<br />
A halottakat a járdára fektették, hogy családtagjaik<br />
felismerhessék elhunyt szeretteiket. Még a dédnagymamám<br />
mesélte, hogy december 8-án a kisfia nagyon belázasodott,<br />
így be kellett gyalogolniuk Somoskőújfaluból Salgótarjánba<br />
a rendelőbe. Ahogy a helyszínre értek, halottak mellett<br />
kellett elsétálniuk. Dédi nem tudta mi folyt le ott, nem<br />
mondtak neki semmit. Csak később tudta meg, hogy mi lett<br />
volna, ha pár órával előbb érkeznek be a városba. Talán ők<br />
is áldozatul estek volna a forradalomnak.<br />
Máig nem lehet tudni, hogy ki, vagy kik adták ki a<br />
tűzparancsot. Ha volt egyáltalán parancs, az érkezhetett<br />
Budapestről, hiszen a párt felső vezetése már december<br />
elej<strong>én</strong> elhatározta a forradalom radikális letörését. <strong>Az</strong> sem<br />
kizárt, hogy a rendőrség épületében lévő vezetők minden<br />
felsőbb utasítás nélkül adták ki a parancsot. <strong>Az</strong> is meglehet,<br />
hogy nem volt semmilyen utasítás, csak a kialakult feszült<br />
helyzet váltotta ki a fegyverek elsülését.<br />
A véres esem<strong>én</strong>y után a karhatalmista alakulat elvonult a<br />
helyszínről, és Salupin szovjet parancsnok utasítására a<br />
megyei pártbizottság képviselői egy röplapot szerkesztettek,<br />
amelyben a valóságot meghazudtolva ellenforradalmi<br />
provokációnak minősítették az esem<strong>én</strong>yt.<br />
A szovjet katonai városparancsnokság és a megyei<br />
rendőrkapitány azonnali hatállyal feloszlatta a megyei<br />
6
munkástanácsot és a város terület<strong>én</strong> kijárási tilalmat rendelt<br />
el. Aki este 7 óra után a tilalmat megszegte, arra a karhatalmi<br />
és a katonai járőrök tüzet nyitottak. Délután pedig<br />
megindult a forradalom vezetőinek letartóztatása, illetve<br />
kezdetét vették az emigrálások.<br />
1956-ban egy ország felemelte fejét, talpra állt, majd<br />
szembenézett megszállójával. 1956-ban egy ország egyk<strong>én</strong>t<br />
küzdött és bukott. Egyk<strong>én</strong>t haltak és egyk<strong>én</strong>t gyászoltak. A<br />
forradalom elbukott, de Magyarország nem. A<br />
forradalmárok meghaltak, de tetteik és az emlékük tovább<br />
él a magyar emlékezetben. Ezeknek a hősöknek<br />
köszönhetjük azt a Magyarországot, amelyben most is<br />
élhetünk. Tisztában voltak tetteik következm<strong>én</strong>yével, ők<br />
mégis emelt fővel, büszk<strong>én</strong> néztek szembe a halállal, hogy<br />
majd egy szebb és szabadabb országot teremtsenek a jövő<br />
gyermekeinek.<br />
Büszke vagyok arra, hogy bár ezt az országot a tört<strong>én</strong>elem<br />
során annyiszor megtámadták, majd elfoglalták, minden<br />
alkalommal sikerült megszabadulnia láncaitól.<br />
Mert a magyar bízik, küzd, és szabad, amíg csak él.<br />
7
Lázár Gabriella<br />
<strong>Az</strong> <strong>én</strong> <strong>forradalmam</strong><br />
Egész életemben tudtam, hogy nem illek a rendszerbe.<br />
Párszor lázadtam is, nem csináltam rendszert belőle.<br />
Ha rendszeres lett volna, nem illettem volna bele,<br />
És a rendszeresség életemet sosem jellemezte.<br />
Önmagam ellensége sosem voltam,<br />
De paradoxonokat magamban találtam.<br />
Követni akartam valami rendszert,<br />
Holott tudtam, hogy a rendszeresség sosem tetszett.<br />
De a rendszer, ami volt, nem a jót szolgálta,<br />
A népet, kik hittek benne, orvul kihasználta.<br />
<strong>Az</strong>t mondták a nagyok, jót tesznek, és jó lesz,<br />
S mit eldöntenek maguk közt, a mi javunkra lesz.<br />
Ki hitte ezt el? Ki lehet oly ostoba?!<br />
Ezt mondják mindenhol, de a jónak semmi nyoma.<br />
<strong>Az</strong> egész csak hazugság, mocskos propaganda,<br />
A rendszerben a tagokban szólni sincs joga!<br />
Bár megértem, miért nem engedik,<br />
Megértem, az igazságot miért kendőzik.<br />
Már tudom, mit rejtegetnek a függönyök mögött<br />
Ezek az álszent férgek, elvadult dögök!<br />
Egyedül <strong>én</strong>, csak <strong>én</strong> látom át a káoszt,<br />
8
Egyedül <strong>én</strong> tudom, hogy a puszta szó változást nem hoz!<br />
Egyedül szállok szembe minden hatalommal,<br />
Egyedül rendelkezek a <strong>forradalmam</strong>mal.<br />
Ha mások nem is látják, hogy ez a világ mocska,<br />
Hol nincs önállóság, porba vagyunk taposva,<br />
Egyedül <strong>én</strong> állok majd ellen ennek,<br />
És talán lesz értelme felkelésemnek!<br />
De tévedek, mint mindig. A rendszer túl erős...<br />
Többen vannak, és ebben a világban a sokaság győz...<br />
Hiába áll ellen egyetlen lázadó,<br />
Ha az agymosott népnek a látszatszépség is jó...<br />
9
Veres Vencel és Budaházy Gabriella Kinga<br />
Mi hőseink, mi szabadságunk<br />
Emelik a zászlót, hét galamb emeli<br />
De véres sorsukat egyik sem feledi<br />
Honfivér áztatta mind a három színét<br />
Szabadság és dics várja fent hőseinknek szívét.<br />
Bár a zászlónk véres, honfik szíve f<strong>én</strong>yes,<br />
Vízilabdásaink öröme most édes<br />
Szabadság, mint hálóba röppenő labda<br />
Labdánkat az orosz kapus már el nem kaphatta.<br />
Amit értünk tettek, nem lesz elfelejtett<br />
Erre emlékezünk tankok hangja helyett<br />
Előttük tisztelgünk, hogy mindenki lásson<br />
Magyar embernek nincs párja a világon<br />
Köszönjük az áldozatot, amit értünk tettetek<br />
Méltatlanok vagyunk rímbe lopni a szent nevetek<br />
Fent a mennyben dicsőségben nyugodjék meg lelketek.<br />
10
Lázár Gabriella<br />
<strong>Az</strong> <strong>én</strong> Forradalmam?<br />
Kételkedem. Ahogy mindig tettem.<br />
Ezt nevelték belém, amíg növekedtem.<br />
Néztem az egyértelműt, és kerestem a kérdést,<br />
Kerestem a hibát... de szerettem az érzést.<br />
Mindenben kételkedtem, amit csak láttam...<br />
A kételyeimmel együtt Önmagammá váltam.<br />
A részeim voltak, belém épültek,<br />
Nem voltam meg nélkülük, s ők csak velem léteztek.<br />
Mindvégig úgy éreztem, van valami célom.<br />
Hogy azért jöttem világra, mert volt rá okom.<br />
De annyi minden van itt, és semmi sem az enyém,<br />
Annyi üres állat, ember... mind ösztönl<strong>én</strong>y...<br />
Akik mind csak hajtanak, hisznek és remélnek,<br />
Akik egy nekik l<strong>én</strong>yegtelen álomnak élnek.<br />
Teszik a dolguk, mintha kötelességük lenne,<br />
Bele sem gondolnak, miért jöttek létre.<br />
Tán azért, hogy egy világméretű gépezetnek<br />
Egyetlen apró alkatrészei legyenek?<br />
És emiatt azt hihessék: "együttműködnünk kell,<br />
Egységben az erő, nélkülem nem működik a rendszer!"?<br />
Hogy elhihessék, mennyire fontosak,<br />
És milyen l<strong>én</strong>yeges részei a világnak?<br />
Hogy azt gondolhassák, pótolhatatlanok,<br />
És nélkülük az egész világ halott?<br />
11
Ó, mily kicsinyes gondolkodás.<br />
Ó, mily kicsinyes célok.<br />
Minek az a rengeteg kutatás?<br />
Miért kellenek nekünk az ezzel járó gondok?<br />
Hisz sosem kérték tőlünk, hogy legyünk szolgák,<br />
Mi mégis azok vagyunk.<br />
Fogvatartónk egy isten, egy álom, egy ország,<br />
S mi boldogan behódolunk...<br />
Miért? Mégis miért tesszük ezt magunkkal?<br />
Miért nem élünk az álmainkkal?<br />
Miért leszünk önmagunk rabjai, amikor<br />
Lehetn<strong>én</strong>k szabadok, bárhol, és bármikor?<br />
Miért érdekel görcsösen mások vélem<strong>én</strong>ye,<br />
A világé, a szomszédé? És isten rendelete?<br />
Elhisszük másnak, hogy mi a célunk<br />
És a világon mégis miért vagyunk?<br />
Kételkedem. Nem hiszem, hogy érdekel engem,<br />
De mégis. Mégis része vagyok, annak kell lennem.<br />
Ez nem az <strong>én</strong> <strong>forradalmam</strong>, dehogy...<br />
Egyedül álljak ki eléjük? <strong>Az</strong>t mégis hogy?<br />
Sok az ember, hittel és rem<strong>én</strong>nyel szívükben.<br />
Együtt vonulnak, mint birkák a réten.<br />
Mégis miért lennék <strong>én</strong> az, aki ezt megállítja?<br />
Úgysem tudnám. De nem is érdekel mások istene és álma...<br />
12
Tóth Áron<br />
Forradalom<br />
A hideg időben<br />
Rem<strong>én</strong>y a lelkükben<br />
F<strong>én</strong>y gyúlt a szemükben<br />
A jövő rem<strong>én</strong>yében<br />
Utcára vonulva<br />
Megtörve haladva<br />
Rem<strong>én</strong>yt kutatva<br />
Indultak a forradalomba<br />
13
Kecskés András<br />
Hallomásból<br />
Elődeink nagy harcai<br />
56-os nagy hősei<br />
Menetelnek a halálba<br />
Forradalmát megvívta a kis sereg<br />
De nagy volt a túlerő és nem mindig győzhetett.<br />
14
Fazekas Petra<br />
56 Emberei<br />
Sötét felhők gyülekeztek<br />
S a vihar elérte a nemzetet<br />
<strong>Az</strong> emberek ijedten nézték a felleget<br />
De bátran mentek és nem félve<br />
Mert hazájukért tették és ellene<br />
15
Fazekas Sára<br />
Kelj fel te ország<br />
Kelj fel te ország<br />
Szakítsd le láncodat<br />
Kit meggyötört a múlt<br />
Becsüld meg polgáraidat<br />
Hagyd a múltat<br />
És élj szabadság között<br />
Kezed Uram nyújtsd ki<br />
E nemzet fölött<br />
16
Dániel Bálint<br />
Harag<br />
Amikor a nemzetben forrong a harag<br />
Amikor a nép csak papíron szabad<br />
Akkor a hősök előre lépnek<br />
És próbálnak szabadságot szerezni a nemzetnek.<br />
17
Bódi Fanni<br />
Rem<strong>én</strong>y<br />
Sok vérző szív<br />
Melyben nem volt rem<strong>én</strong>y<br />
Bízott benne<br />
Hogy egy jobb kort elér<br />
Budapest utcáin<br />
nagy volt a nyüzsgés<br />
Mindenki kereste<br />
Hogy mi jobbá tenné<br />
<strong>Az</strong> ország ifjai<br />
Kiáltanak egy népért<br />
Tudták már, mi jobbá tenné<br />
Harcolni, küzdeni örökké<br />
18
Bódi Fanni<br />
56<br />
<strong>Az</strong> a sok nap nem volt hiába,<br />
A sok ima az égbe kiáltva<br />
Lett szabadság, mi bőven kijárt<br />
De meg kellett harcolni a győztes csatát.<br />
56 a forradalom éve volt<br />
De meg kellett érni a győztes kort.<br />
Lett szabadság, mi bőven kijárt,<br />
Mert az a sok ima célba talált.<br />
19
Rákos Dominik<br />
<strong>Az</strong> emberi tört<strong>én</strong>elem legsötétebb fotlja<br />
<strong>Az</strong> emberi tört<strong>én</strong>elem legsötétebb fotlja,<br />
A huszadik század embermilliók életét kioltja.<br />
<strong>Az</strong> ellenállást a hatalom vérbe fojtja,<br />
S a fejlődést, a mézédes fejlődést elrontja.<br />
Sötét tombol, fagyos munkatábor<br />
Innen az se szabadul, aki nagyon bátor<br />
Itt egy oszló tetem, amott egy szakadt sátor<br />
A hely maga olyan, mint egy terminátor.<br />
Foglalkozz a múlttal, sose feledd<br />
A megoldást te magad keresd!<br />
20
Lukács Flóra Kíra<br />
Elkövettél bármi rosszat<br />
Elkövettél bármi rosszat,<br />
Vagy akár csak megszólaltál,<br />
Nem tetszett ez valakinek,<br />
Gulag már csak terád vár.<br />
Éhínség és tömegnyomor,<br />
Higi<strong>én</strong>ia is romokban,<br />
Hogyha mégis túléled ezt,<br />
Lelked is darabokban.<br />
Hogy miért kerültél ide?<br />
Minő rosszat cselekedtél?<br />
Nem kötötted meg cipődet,<br />
S nagy Sztálin úr elé estél.<br />
Ez még nem is lett volna baj,<br />
Ha csak ennyi tört<strong>én</strong>t volna,<br />
De a TV is jelen volt,<br />
S az egész világ már tudja.<br />
Ez hatalmas szégyen neki<br />
Nem is tudja földolgozni,<br />
Elvégre ez furcsa dolog,<br />
Vajaskenyér ment most neki.<br />
A földről téged felkapnak<br />
Őrizetbe bezáratnak.<br />
Harmadnapnak elteltével<br />
Gulágba elszállítanak.<br />
21
Change language