You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
ismerjük: közülük Irmédi-Molnár Lászlót és<br />
Takács Józsefet 1937 decemberében Kruttschnitt<br />
(Medvey) tábornok elismerésben<br />
részesítette.<br />
Az 1934-es kezdés (munkaszám: M. 291.-<br />
934) után három évvel, óriási munka után<br />
született meg az első kiadás, tartós egészvászon<br />
kötésben, igényes kivitelben. A jobb<br />
kezelhetőséget az egyes részek más-más<br />
színű papírja is segíti, a tartóssághoz hozzájárul<br />
a szép nyomtatás és kötés. A tartalom<br />
szintén nagy gondossággal készült, az<br />
egyetlen bírálat, ami érheti, csak a zsúfoltság,<br />
ami a kis méret miatt következett be<br />
(a térképek tervezése és rajzolása jóval nagyobb<br />
lapokon történt).<br />
A kisatlasz megalkotásának idejére már<br />
egy egész sor kitűnő szakember gyűlt össze<br />
az intézetben, de közülük is kiemelkedett a<br />
földrajzi térképészet terén az atlasz készítésének<br />
motorja, Takács József. Ő fogta össze<br />
a munkát és elsősorban a névírási kérdésekben<br />
volt szakértő. A legfontosabb alapelveket<br />
a névmutató előtt egyoldalnyi apró<br />
betűs szövegben foglalta össze (A névírás<br />
elvei, A névmutató használata).<br />
Ma már idejétmúlt módszerrel tüntették<br />
fel a nem latin betűs írást használó országok<br />
helyneveit: a <strong>magy</strong>ar ábécé betűivel<br />
próbálták meg visszaadni a nevek kiejtését.<br />
Minden nyelvhez találtak szakértőt, de a<br />
rengeteg kínai nyelvjárással nem boldogultak.<br />
Ezért Takács (saját költségén) kiutazott<br />
Párizsba, ahol nagyon sok kínai diák<br />
tanult. Egy ismerőse segítségével minden<br />
este más-más vidékről származó diákot<br />
ültetett maga mellé és felolvastatta szülőföldje<br />
neveit a térképről, amit ő fonetikusan<br />
lejegyzett, így állt össze Kína névrajza.<br />
A Péj-pinn, Nan-tyinn, Sann-haj nevek ma<br />
már megmosolyogtatók, de az adatgyűjtés<br />
ötletessége és szívóssága tiszteletre<br />
méltó. Érdekes, hogy a nálunk hivatalosan<br />
nem használt Szovjetunió kifejezést is feltüntetik<br />
a névmutatóban, bár a térképeken<br />
lefordítva „Egyesült Tanácsköztársaságok”<br />
néven szerepel az ország. A korabeli, pontatlan<br />
Szovjetoroszország kifejezést nem<br />
használják.<br />
A névírás másik érdekessége a Trianonban<br />
elveszített területek ábrázolása. Ebben<br />
az időben hazánkban szigorú szabály volt,<br />
hogy a más országokhoz került területek,<br />
helységek neveit is csak <strong>magy</strong>arul szabad<br />
megírni, így volt ez az iskolai térképeken,<br />
újságokban, mindenütt. Csak a hivatalos<br />
(közigazgatási, közlekedési stb.) térképek<br />
ábrázolták „Csonka-Magyarorszá got”.<br />
Takácséknak nagy harcot kellett folytatni<br />
azért, hogy a (történelmi) Magyarország-térkép<br />
mellett az utódállamok román,<br />
szlovák, szerb stb. neveit feltüntető térképet<br />
is betehessenek az atlaszba, amely<br />
ezért (is) hézagpótló munka lett. Nem sokkal<br />
az atlasz elkészülte után a világban, és<br />
különösen Európában sok határváltozás<br />
429<br />
FÜGGELÉK<br />
Ausztrália az ÁTI<br />
kisatlaszban (részlet)<br />
▼
Change language