ÁLLÁSFOGLALÁS A ZSÁMBÉKI MEDENCE TÁJVÉDELMI EGYESÜLET (ZSMTE) ÁLLÁSFOGLALÁSA A ZSÁMBÉKI – DOLOMIT BÁNYA ROBBANTÁSOS TECHNOLÓGIA ALKALMAZÁSÁVAL KAPCSOLATBAN EGYESÜLETÜNK ÁLLÁSFOGLALÁSÁT INDOKOLTA EGY KÖZÖSSÉGI PORTÁLON MEGJELENT VITA INDOKOLJA ÉS A POLGÁRMESTER IS KÉRTE A PEST MEGYEI KORMÁNYHIVATAL BÁNYAFELÜGYELETI OSZTÁLYÁN <strong>2019.</strong> JANUÁR 9-ÉN INDULT ELJÁRÁSSAL KAPCSOLATBAN. EZ AZ ELJÁRÁS LEZÁRULT, AZ ENGEDÉLYT – A TÁJVÉDELEMÉRT IS FELELŐS HATÓSÁG EGYETÉRTÉSÉVEL – MEGADTÁK. AZ ÜGY ELŐZMÉNYE, HOGY A KÖZÖSSÉGI MÉDIÁBAN OLYAN LAKOSSÁGI ÉSZREVÉTELEK JELENTEK MEG, MISZERINT (I) A ROBBANTÁSOS TECHNOLÓGIA ENGEDÉLYEZÉSE ESETÉN A BÁNYA TERÜLETÉN ÉS KÖRNYEZETÉBEN TALÁLHATÓ TERMÉSZETI ÉRTÉKEK VESZÉLYBE KERÜLNÉNEK ÉS EZÉRT (II) AZ ÖNKORMÁNYZATNAK MEG KELL AKADÁLYOZNI A TEVÉKENYSÉG ENGEDÉLYEZÉSÉT. 12 ZSÁMBÉKI POLGÁR <strong>2019.</strong> <strong>április</strong>
Ismereteink szerint a területen 1969 óta dolomitbánya üzemel, melynek egy része (Zsámbék 057, 060/1, 060/3, 061, 062/14b, 062/15 hrsz – lásd a mellékelt térképet) a Natura 2000 kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területének lett nyilvánítva 2004-ben (részleteit lásd az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V.11.) KvVM rendeletben). A bánya érvényes műszaki tervvel rendelkezik 2025-ig (PE/V/3208-13/2018), melyben szerepel a robbantásos technológia is. A bányát az elmúlt években nem használták, ezért alkalmanként védett (holló) és fokozottan védett fajok (vándorsólyom) egyedei használták költésre, vagy költési időszakon kívül. A korábban a bánya területén fészkelő hollópár már nem költ a területen, vándorsólyom megfigyelés nem volt az elmúlt egy évben. Tudomásunk szerint a fokozottan védett sziklagyepek (melyek miatt a Natura 2000 kijelölés is megtörtént) lehatárolásra kerültek a bánya műszaki tervének engedélyezése során, a bányaművelés közvetlenül nem veszélyeztetheti a sziklagyepeket. További védett fajok (pl. gyurgyalag, molnárfecske, kéneslepke, szürke aszat, apró nőszirom, tavaszi hérics) jelenléte, felbukkanása is várható. A bányaműveléshez kapcsolódóan a megfelelő tájrendezési terv szükségessége kiemelten fontos. Tekintettel arra, hogy a robbantásos technológia szerepel a bánya hatályos engedélyeiben, illetve a helyszínen nem ismerünk olyan védett természeti értéket, melyet a robbantás közvetlenül veszélyeztetne, a ZSMTE a jelenlegi jogi környezetben (értsd: leterhelt hatóságok, rövid eljárási határidők, tájvédelmi szempontok alacsony prioritása) megérti az engedély kiadását a robbantásos technológia alkalmazására. Leszögezzük, hogy a bányát üzemeltető cég gazdasági szempontjainak mérlegelése sem tartozhat feladataink közé, és a robbantás technológiai adatainak szakmai elemzésére sem rendelkezünk megfelelő szintű szakértői tudással. Örömmel látnánk ilyen szakember független és önkéntes megnyilatkozását a robbantásnál kevesebb kártételt okozó esetleges technológiákról, illetve az engedélyben szereplő robbanóanyagmennyiség felhasználásának hatásairól. Amit azonban biztosan elmondhatunk és leírhatunk, hogy valamennyi emberi tevékenység közül talán éppen a külszíni bányászat ejti a legfájóbb sebet a tájon, ezért annak a XXI. században való folytatása helyett – a jövő generációk érdekeit is figyelembe véve – minden esetben más gazdasági haszonszerzést preferálunk és a bányák felszínének mielőbbi rekultivációját, vagy legalább annak megnyugtató megtervezését támogatjuk. A tájrendezési terv készítése és megvalósítása minden bányászati tevékenység kötelező része, ezért joggal várható el, hogy a robbantási engedélyt megszerző bányaművelő tegyen eleget az abban rögzített vállalásainak. Széleskörűen ismert továbbá, hogy a rekultiváció a bánya melletti – részben önkormányzati tulajdonú – szeméttelepen sem megy zökkenőmentesen; ott fokozott gondosságot igényel, hogy számos információ alapján feltételezhetően a működése sem volt szabályszerű. Emiatt a ZSMTE javaslatot tett annak feltárása érdekében, hogy a felszíni és felszín alatti vizekbe milyen szennyeződések juthattak; ehhez az Önkormányzat eddig szóbeli támogatását adta. Álláspontunk szerint erre külön kitérő részletes vizsgálat nélkül (feltételezhető, hogy a hatósági engedélyezés során ezt nem kellő mélységben vizsgálták/vizsgálhatták) nem zárható ki, hogy a robbantásos technológia alkalmazása, annak szeizmikus hatása felerősítheti a szeméttelepről a felszín alatti vizekbe szivárgó szennyezést. Nem kisszámú védett faj miatt akarjuk felhívni a figyelmet arra, hogy a múltbéli védett fészkelés és annak jelenlegi hiánya fakadhat a bányatevékenységből, A dolomitbánya környezetében található Natura2000-es oltalom alatt álló területek (kék sraffozás) Forrás: http://natura2000.eea.europa.eu/ de a robbantásos technológia alkalmazása a jövőbeli fészkelésekre is negatív befolyással lehet. A durva hanghatás és rezgés megjelenése nemcsak a védett fajok esetleges be-/visszaköltözését akadályozhatja, hanem a jelenlegi teljes faunára is kedvezőtlenül hathat. Fentiekkel nem célunk bármilyen, az illetékes hatóság(ok) által engedélyezett, gazdasági haszonszerzés céljából folytatott tevékenységet ellehetetleníteni. Civilekként kívánjuk felhívni a figyelmet azokra a szempontokra, melyek alapján akár az engedéllyel rendelkezők, akár ezen állásfoglalást olvasó egyéb személyek tevékenységüket a táj megőrzése, illetve helyreállítása érdekében, fokozottabb körültekintéssel is végezhetik; esetlegesen módosítanak korábbi elképzeléseiken. Zsámbék, <strong>2019.</strong> március 5. ZSMTE elnöksége A tájrendezéssel és a természeti környezet általános degradációjával kapcsolatos további irodalom: A Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat összefoglalója a tájrendezési tervről: https://mbfsz.gov.hu/hatosagi-ugyekugyintezes- engedelyezesi-eljarasokbanyaszati-engedelyezes- feltaras-kitermeles-0 Élő Bolygó Jelentés 2018: http://wwf.hu/media/file/1540880459_ LPR_2018_summary_final_HUN.pdf <strong>2019.</strong> <strong>április</strong> ZSÁMBÉKI POLGÁR 13
Change language