Zsámbéki Polgár - 2019. április
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Ismereteink szerint a területen 1969<br />
óta dolomitbánya üzemel, melynek egy<br />
része (Zsámbék 057, 060/1, 060/3, 061,<br />
062/14b, 062/15 hrsz – lásd a mellékelt<br />
térképet) a Natura 2000 kiemelt jelentőségű<br />
természetmegőrzési területének<br />
lett nyilvánítva 2004-ben (részleteit<br />
lásd az európai közösségi jelentőségű<br />
természetvédelmi rendeltetésű területekkel<br />
érintett földrészletekről szóló<br />
14/2010. (V.11.) KvVM rendeletben).<br />
A bánya érvényes műszaki tervvel rendelkezik<br />
2025-ig (PE/V/3208-13/2018),<br />
melyben szerepel a robbantásos technológia<br />
is.<br />
A bányát az elmúlt években nem használták,<br />
ezért alkalmanként védett (holló)<br />
és fokozottan védett fajok (vándorsólyom)<br />
egyedei használták költésre,<br />
vagy költési időszakon kívül. A korábban<br />
a bánya területén fészkelő hollópár már<br />
nem költ a területen, vándorsólyom<br />
megfigyelés nem volt az elmúlt egy<br />
évben. Tudomásunk szerint a fokozottan<br />
védett sziklagyepek (melyek miatt<br />
a Natura 2000 kijelölés is megtörtént)<br />
lehatárolásra kerültek a bánya műszaki<br />
tervének engedélyezése során, a bányaművelés<br />
közvetlenül nem veszélyeztetheti<br />
a sziklagyepeket. További védett<br />
fajok (pl. gyurgyalag, molnárfecske, kéneslepke,<br />
szürke aszat, apró nőszirom,<br />
tavaszi hérics) jelenléte, felbukkanása<br />
is várható. A bányaműveléshez kapcsolódóan<br />
a megfelelő tájrendezési terv<br />
szükségessége kiemelten fontos.<br />
Tekintettel arra, hogy a robbantásos<br />
technológia szerepel a bánya hatályos<br />
engedélyeiben, illetve a helyszínen nem<br />
ismerünk olyan védett természeti értéket,<br />
melyet a robbantás közvetlenül<br />
veszélyeztetne, a ZSMTE a jelenlegi<br />
jogi környezetben (értsd: leterhelt hatóságok,<br />
rövid eljárási határidők, tájvédelmi<br />
szempontok alacsony prioritása)<br />
megérti az engedély kiadását a robbantásos<br />
technológia alkalmazására.<br />
Leszögezzük, hogy a bányát üzemeltető<br />
cég gazdasági szempontjainak mérlegelése<br />
sem tartozhat feladataink közé,<br />
és a robbantás technológiai adatainak<br />
szakmai elemzésére sem rendelkezünk<br />
megfelelő szintű szakértői tudással.<br />
Örömmel látnánk ilyen szakember független<br />
és önkéntes megnyilatkozását<br />
a robbantásnál kevesebb kártételt okozó<br />
esetleges technológiákról, illetve az<br />
engedélyben szereplő robbanóanyagmennyiség<br />
felhasználásának hatásairól.<br />
Amit azonban biztosan elmondhatunk<br />
és leírhatunk, hogy valamennyi emberi<br />
tevékenység közül talán éppen a külszíni<br />
bányászat ejti a legfájóbb sebet a tájon,<br />
ezért annak a XXI. században való<br />
folytatása helyett – a jövő generációk<br />
érdekeit is figyelembe véve – minden<br />
esetben más gazdasági haszonszerzést<br />
preferálunk és a bányák felszínének mielőbbi<br />
rekultivációját, vagy legalább annak<br />
megnyugtató megtervezését támogatjuk.<br />
A tájrendezési terv készítése és<br />
megvalósítása minden bányászati tevékenység<br />
kötelező része, ezért joggal<br />
várható el, hogy a robbantási engedélyt<br />
megszerző bányaművelő tegyen eleget<br />
az abban rögzített vállalásainak.<br />
Széleskörűen ismert továbbá, hogy<br />
a rekultiváció a bánya melletti – részben<br />
önkormányzati tulajdonú – szeméttelepen<br />
sem megy zökkenőmentesen;<br />
ott fokozott gondosságot igényel,<br />
hogy számos információ alapján feltételezhetően<br />
a működése sem volt szabályszerű.<br />
Emiatt a ZSMTE javaslatot<br />
tett annak feltárása érdekében, hogy a<br />
felszíni és felszín alatti vizekbe milyen<br />
szennyeződések juthattak; ehhez az<br />
Önkormányzat eddig szóbeli támogatását<br />
adta. Álláspontunk szerint erre<br />
külön kitérő részletes vizsgálat nélkül<br />
(feltételezhető, hogy a hatósági engedélyezés<br />
során ezt nem kellő mélységben<br />
vizsgálták/vizsgálhatták) nem zárható<br />
ki, hogy a robbantásos technológia<br />
alkalmazása, annak szeizmikus hatása<br />
felerősítheti a szeméttelepről a felszín<br />
alatti vizekbe szivárgó szennyezést.<br />
Nem kisszámú védett faj miatt akarjuk<br />
felhívni a figyelmet arra, hogy a múltbéli<br />
védett fészkelés és annak jelenlegi hiánya<br />
fakadhat a bányatevékenységből,<br />
A dolomitbánya környezetében található Natura2000-es<br />
oltalom alatt álló területek (kék sraffozás)<br />
Forrás: http://natura2000.eea.europa.eu/<br />
de a robbantásos technológia alkalmazása<br />
a jövőbeli fészkelésekre is negatív<br />
befolyással lehet. A durva hanghatás és<br />
rezgés megjelenése nemcsak a védett<br />
fajok esetleges be-/visszaköltözését<br />
akadályozhatja, hanem a jelenlegi teljes<br />
faunára is kedvezőtlenül hathat.<br />
Fentiekkel nem célunk bármilyen, az illetékes<br />
hatóság(ok) által engedélyezett,<br />
gazdasági haszonszerzés céljából folytatott<br />
tevékenységet ellehetetleníteni.<br />
Civilekként kívánjuk felhívni a figyelmet<br />
azokra a szempontokra, melyek alapján<br />
akár az engedéllyel rendelkezők,<br />
akár ezen állásfoglalást olvasó egyéb<br />
személyek tevékenységüket a táj megőrzése,<br />
illetve helyreállítása érdekében,<br />
fokozottabb körültekintéssel is végezhetik;<br />
esetlegesen módosítanak korábbi<br />
elképzeléseiken.<br />
Zsámbék, <strong>2019.</strong> március 5.<br />
ZSMTE elnöksége<br />
A tájrendezéssel és a természeti környezet általános<br />
degradációjával kapcsolatos további irodalom:<br />
A Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat összefoglalója<br />
a tájrendezési tervről:<br />
https://mbfsz.gov.hu/hatosagi-ugyekugyintezes-<br />
engedelyezesi-eljarasokbanyaszati-engedelyezes-<br />
feltaras-kitermeles-0<br />
Élő Bolygó Jelentés 2018:<br />
http://wwf.hu/media/file/1540880459_<br />
LPR_2018_summary_final_HUN.pdf<br />
<strong>2019.</strong> <strong>április</strong> ZSÁMBÉKI POLGÁR<br />
13