Így mesélj, hogy olvasson - belelapozó

Gyakorlati tanácsok az olvasóvá neveléshez
alkotószerkesztő
Dr. Pompor Zoltán
+300
ajándék
animált mesekönyv

TARTALOM
Előszó — 7
– 1. fejezet
Boldog(abb) az élet olvasással — 8
– 2. fejezet
Napi 15 perc a szövegértésért — 18
– 3. fejezet
A mesélést nem lehet elég korán elkezdeni — 28
– 4. fejezet
Utazzunk együtt hangoskönyvvel! — 38
– 5. fejezet
Olvassuk vagy meséljük a népmesét? — 48
– 6. fejezet
Mesék a digitális világban Mesetárnyi mese — 58
21 napos kihívás! — 68
– 7. fejezet
Megbirkózni a kötelező olvasmányokkal… — 70
– 8. fejezet
Miért hasznos könyvtárba járni? — 80
– 9. fejezet
Hogyan válasszak könyvet a könyvesboltban? — 90
– 10. fejezet
Biztos, hogy a díjnyertes könyv a jó könyv? — 100
– 11. fejezet
Van könyv minden problémára? — 110
– 12. fejezet
Hogyan vegyük rá a kamaszokat az olvasásra? — 120
Biztos forrásból — 130

70
7
Megbirkózni
a kötelező
olvasmányokkal…
„Margit lányom, aki hat gyermekem közül a legnagyobb olvasó volt, dühödten
dübörgött le annak idején emeleti szobájából: egyszerűen beletört a bicskája
az Egri csillagokba, már az első oldalon hajótörést szenvedett. Mondtam, ezt nem
értem, hiszen az a könyv csupa fordulat, szerelem, ármány, csata, árulás. Belekezdtem,
és rájöttem, hol a gond: az első két oldal felolvasása másfél óráig tartott, mert
tele volt érthetetlen szavakkal: ámbitus, jatagán, csibuk és társaik. Ráadásul el kellett
magyarázni, ki kivel van: reformátusok törökökkel, katolikusok Habsburgokkal.
Mikor én voltam gyerek, egyetlen tévécsatorna volt, nagy izgalommal vártuk Jókai
Névtelen várának folytatásait. Vagyis ez a valóság még legalább a tévéből ismerős
volt. Ágnes lányomnak feleségem olvasta fel a Tüskevárat, mert bizony abban is
sok minden titokzatos: hány mai srác látott szelement például, vagy egyáltalán gerendát?
Hányan tudják, mi az SZTK? A halas ebédek szeretete azóta is emlékeztet
erre a regényre. Én a Szent Péter esernyőjét olvastam neki vasárnapi ebéd után, s
utóbb csodálkozott, hogy az osztályban egyedül neki tetszett a könyv. Mi, felnőttek,
elolvasnánk-e olyan szöveget, melynek minden oldalán újabb húsz ismeretlen japán
szót találunk? A felolvasás során viszont közös világ épül, nem baj, ha gugliból keresünk
ki pár kifejezést, mintha titkosírást fejtenénk. A szülő hangja ugyanis nem csak
értelmezést ad, hanem érzelmi biztonságot is, mondjuk például annak a kamasznak,
aki a babusgatást már elutasítja. Ne sajnáljuk az időt a közös kalandtól!”
Lackfi János
író, költő
1. fejezet
BOLDOG(ABB) AZ ÉLET OLVASÁSSAL

71

72
ÚGY HALLOTTAM, HOGY...
… A KÖTELEZŐ OLVASMÁNYOKAT CSAK AZÉRT
TALÁLTÁK KI, HOGY KÍNOZZÁK VELE A DIÁKOKAT.
A diákok néha talán tényleg így érzik, de valójában az iskolai kötelező
olvasmányoknak két céljuk van: az egyik az olvasási készség
fejlesztése, a másik egy adott mű megismertetése.
...A KÖTELEZŐ OLVASMÁNY ALAPJÁN KÉSZÜLT FILMET
NEM SZABAD MEGNÉZNI A KÖNYV ELOLVASÁSA ELŐTT.
Természetesen meg lehet nézni, de a film sosem egyenértékű a
könyv elolvasásával. Még ha meg is nézzük az adaptációt, ne hitessük
el azt sem magunkkal, sem gyermekünkkel, hogy ezáltal
valóban az eredeti művet ismerjük meg. Inkább a könyv elolvasása
után nézzük meg együtt a filmet.
… HASZNOS LEHET, HA JUTALOMMAL MOTIVÁLOM A
GYERMEKET A KÖTELEZŐ OLVASMÁNY ELOLVASÁSÁRA.
Ha lankad a lelkesedés, bevethetünk efféle motivációt gyermekünknél,
de egy regény elolvasásának jutalma maga az élmény. Persze
sokan vagyunk úgy vele, hogy örülünk magának a teljesítménynek,
és a századik oldalnál vagy más megállóhelynél megjutalmazzuk
magunkat valamivel.
7. fejezet
MEGBIRKÓZNI A KÖTELEZŐ OLVASMÁNYOKKAL…

73

74
JÓ STRATÉGIÁVAL KÖNNYEBB AZ OLVASÁS
Regényt olvasni nem könnyű dolog. Nem elég hozzá jól olvasni, a nagy terjedelem
és a cselekmény összetettsége miatt rendelkezni kell jó memóriával és az összefüggések
megértésének képességével is.
Könnyebben megy az olvasás, ha az egyes
szövegtípusokhoz megfelelő olvasási stratégiával
közelítünk. Ezek megtanítása elsősorban
nem a szülő feladata, hanem a pedagógusé,
aki ennek szakembere. Viszont, ha mi
magunk is alkalmazunk ilyeneket, vannak bevált
módszereink, akkor azokat osszuk meg
gyermekünkkel, mert egy jó technikával élvezetesebbé
válhat az olvasás.
Az olvasási stratégiák elsajátítása mellett
fontos, hogy gyermekünk ne csak elolvasni
akarja a szöveget, hanem meg is értse az olvasottakat.
Ha azon veszi észre magát, hogy
csak peregnek a mondatok, de azok értelmét
már nem fogja fel, akkor jobb, ha lefékez,
pihen egyet, és úgy folytatja. Ne elégedjen
meg a látszólagos kötelességteljesítéssel,
mert nem a kívánt hatást éri el, és csak hiábavalóan
gyötri magát.
Az olvasás előtt térképezzük föl, milyen
eszközök igazítanak el a regényben. Hogyan
tagolódik fejezetekre és alfejezetekre, s ez
követhető-e tartalomjegyzékben. Vannak-e
benne láb- és végjegyzetek, kiejtési útmutató,
utószó, valamint képek, ábrák, térképek?
Ezek megkönnyítik a megértést, emellett
oldják az egyhangúságot, és pihenőt engedélyeznek
az olvasónak.
Hasznos lehet, ha könyvjelzőt is használunk,
s ha nem kölcsönkönyvről van szó, jegyzeteket
is írhatunk bele. Ha digitális szöveget
olvasunk, abban is elhelyezhetünk könyvjelzőket
és jegyzeteket. Mindezek segítségünkre
lesznek, ha egy-egy apró részletet
elfelejtettünk, amiről később kiderül, hogy
szükséges a megértéshez.
Könnyebbé teheti a regény hátterének
megértését, és kedvet is csinálhatunk általa
a gyermeknek, ha igyekszünk minél többet
foglalkozni a szöveg által megidézett világgal.
Az is segíthet, ha megmerítkezünk az éppen
soros olvasmány történelmi, földrajzi környezetében,
vagy ellátogatunk – akár csak virtuálisan
is – a regény helyszínére.
7. fejezet
MEGBIRKÓZNI A KÖTELEZŐ OLVASMÁNYOKKAL…

75
HOGYAN TEHETJÜK KÖNNYEBBÉ
A KÖTELEZŐK ELOLVASÁSÁT?
Minden azon múlik, hogy túl tudunk-e jutni a kezdeti nehézségeken. Szülőként sokat
segíthetünk abban, hogy gyermekünk könnyebben átlendüljön a holtponton.
Legyünk elérhetőek, így a gyermekünk
tudja, hogy bátran kérdezhet. Például akkor,
ha egy-egy szó jelentését nem ismeri.
Ilyenkor nem biztos, hogy az a jó megoldás,
ha azonnal megmagyarázzuk az ismeretlen
szót, engedjük, hogy gyerekünk megpróbálja
kikövetkeztetni a jelentést a szövegkörnyezetből,
esetleg adjunk ötleteket, milyen
nyomtatott vagy internetes szótárakban tud
utánanézni.
A gyerekek szeretik szüleik iskoláskori
emlékeit hallgatni. Használjuk ki ezt, és ha
emlékszünk, meséljük el saját élményeinket
a kötelező olvasmányokkal kapcsolatosan is:
milyen volt az, amikor én olvastam ezt a regényt;
mi tetszett és mi nem; melyek voltak
a kedvenc, és melyek a nehézséget jelentő
részek; hogyan dolgoztuk fel a regényt otthon
és az iskolában?
Ha azt látjuk, hogy túl nagy falat a kötelező,
és gyermekünk tanácstalanul halogatja
a feladatot, tegyünk fel segítő kérdéseket.
Amikor a könyvet kézbe veszi, miért is akarja
elolvasni? Ki ajánlotta, mit mondott róla, neki
miért tetszett? Mi egyebet hallott róla? Klaszszikus
mű vagy kortárs? Csak azért olvassa,
mert kötelező, vagy más oka is van? Kell–e
majd róla elemzést, olvasónaplót, kritikát
írni? Mennyi ideje van elolvasni? Mindezen
kérdések alapján könnyebben hoz döntést
arról, hogy mennyire legyen alapos, elidőző
vagy esetleg milyen könnyítéseket engedhet
majd meg magának.
Kisebbeknél segítség lehet az is, ha közösen
kezdjük el olvasni a könyvet. Olvassuk fel
az első fejezetet, beszélgessünk a szereplőkről,
helyszínről, fogalamazzunk meg következtetéseket:
mi várható, merre fordul a sorsuk,
milyen kalandokba keverednek szereplők.
A gyerekeim nem lettek könyvmolyok. … Pedig olvastam mindkettőnek
lefekvés előtt, válogatva, sokat, beszélgetve. Úgy hét–nyolc éves korukig.
Aztán rájuk bíztam az olvasást. … Valószínűleg az abbahagyásnál
rontottam el. Folytatni kellett volna, hogy még inkább rákapjanak az ízére.

76
ÉS AZT HALLOTTAD?
Bár sokszor hivatkozunk erre, a Nemzeti Alaptanterv (NAT) nem írja elő minden
évfolyamon kötelező jelleggel, hogy melyik könyvet kell mindenkinek elolvasnia.
• A NAT csupán elveket, célokat és a fejlesztési
követelményeket fogalmaz meg,
a célokhoz sokféle, egyéni úton el lehet
érni. A kerettantervekben lehetőség van az
általánosabb célokat az adott intézménytípushoz
vagy pedagógiai koncepcióhoz igazítani.
A magyar nyelv és irodalom kerettantervben
már szerepelhetnek könyvcímek,
de legtöbbször itt is csak példaként állnak
az elolvasandó szövegek. A tankönyvszerzők
azok, akik akár évtizedekre kötelezővé
tesznek egy-egy könyvet, mert azt elemzik
részletesebben, ahhoz készítenek tanári segédanyagot.
• A Magyartanárok Egyesületének honlapján
számos pedagógiai segédanyag megtalálható
klasszikus és kortárs, kötelező, közös
és kölcsönös olvasmányok iskolai feldolgozásához,
olyan ötleteket is olvashatunk,
amelyek kreatív megközelítésekkel segítik
a ráhangoldást – ezek a szülők számára is
támpontul szolgálhatnak, ha segíteni szeretnének
gyermeküknek.
• A Magyar Olvasástársaság egy évtizeddel
ezelőtt rendezett konferenciáján hangzott
el először, hogy érdemes lenne új fogalmat
bevezetni, a kötelező olvasmányok helyett
a kötelező, közös és kölcsönös olvasmányok
kifejezés használatát javasolták a szakértők.
Gordon Győri János az Olvasástársaság
akkori elnöke így foglalta össze előadásában
ezt az új lehetőséget: „A 21. század
technikai lehetőségei közepette, a gyerekek
megváltozott olvasási, információelérési és
-felhasználási lehetőségeinek, szokásainak
idején, egy szabad, demokratikus polgárokat
nevelő társadalomban ugyan korántsem
válnak feleslegessé a magas irodalmi, esztétikai,
nagyközösségi történeti értékek, de
az irodalomtanítás és azon belül a kötelező
olvasmányok rendszere nem képviselheti már
csak ezt. Hangot, teret, lehetőséget kell adni
a gyerekeknek, az individuumoknak és kisközösségi
érdekeknek is, és akkor ez az irodalomtanításban,
a nagyobb terjedelmű művek
olvastatása és feldolgozása terén is meg kell,
hogy nyilvánuljon.”
Gyermekünk olvasási kedvében meghatározó az is, hogy sok könyvbarát
veszi őt körül vagy ellenkezőleg: csak nagyon ritkán lát maga körül ilyet.
7. fejezet
MEGBIRKÓZNI A KÖTELEZŐ OLVASMÁNYOKKAL…

RAJTAM NEM FOG MÚLNI!
Elmondom neki, hogy én hogyan
kezdenék hozzá a könyv elolvasásához.
Megkérdezem a pedagógust, hogyan tudnék
segíteni gyermekemnek a kötelező olvasmány
otthoni elolvasásában.
Elérhető leszek gyermekem számára: ha kérdése van,
figyelek rá, és legjobb tudásom szerint válaszolok.
Megértő leszek, ha elakad az olvasásban.
Nyugodt környezetet teremtek gyermekem
számára az otthoni olvasáshoz.

KÖZÖS, KÖLCSÖNÖS, KÖTELEZŐ
Kolib
6+
Lackfi János
Kövér Lajos színre lép
Móra Könyvkiadó (2015)
Kövér Lajos olyan kövér ember volt, hogy akkora karosszék kellett neki,
mint egy hajó. És olyan kövér, hogy akkora ágyban fért csak el, mint egy
repülő. És olyan kövér, hogy nem ehetett kisebb asztalról, mint egy ház.
Nógrádi Gábor
PetePite – Az apu én vagyok
Móra Könyvkiadó (2018)
9+
A tizenegy és fél éves Pete Péter arra ébred, hogy alig fér el az ágyon.
A takarója alól két szőrös láb kandikál ki, a keze óriási, a hangja mély és reszelős.
Úgy tűnik, Pete Péter, azaz Pite egyetlen éjszaka alatt felnőtt, és
pont olyan lett, mint az apja. Ráadásul apukája, dr. Pete Ádám is átváltozott,
és a megszólalásig hasonlít a fiára. Sőt a megszólalás után is. Így
aztán apa és fia egy cipőben járnak.
12+
Nógrádi Gergely
Toldi–trilógia
Manó Könyvek (2018)
Nógrádi Gergely az eredeti, Arany János által írt cselekményt követve,
prózai formában írja újra a klasszikus irodalom gyöngyszemeit,
azzal a céllal, hogy a remekművek a mai fiatalok számára is érthető
és szerethető olvasmányok legyen. A sorozat köteteinek különlegessége,
hogy az eredeti regényekből kiemelt szövegrészleteket is
tartalmaznak, segítve ezzel azok iskolai feldolgozását.
Lackfi János ajánlja
Laura Ingalls Wilder:
Kicsi ház a nagy erdőben
3-6

NEM KÖTELEZŐ
KÖTELEZŐK
Tove Jansson
Jön az üstökös
—
Geopen Kiadó (2018)
6-10
Tasnádi István, Jeli Viktória,
Gimesi Dóra
Időfutár – sorozat
—
Pozsonyi Pagony (2013)
10-14
Szabó Magda
Tündér Lala
Móra Könykiadó (2019)
8-12
Nógrádi Gergely
A kőszívű ember fiai
– Klassz 1.
—
Manó Könyvek (2014)
12+
Lois Lowry
Az emlékek őre
—
Animus Kiadó (2019)
10-14
Berg Judit
Rumini
—
Pozsonyi Pagony (2017)
6-10
Nyulász Péter
Helka
—
Betűtészta Kiadó (2017)
6-10
TÉMÁBA VÁG
Gombos Péter (szerk.)
Kié az olvasás?
—
Magyar Olvasótársaság
(2014)
Olvasóvá nevelés és irodalomtanítás, kötelező
és közös olvasmányok, óvodai és iskolai
olvasmányok, nyomtatott és élőszavas meseélmény
– „csupán” ezeket a témákat érinti a tanulmánykötet
a területek hivatott szakértőinek
tolmácsolásában.