TOP 100 2019 FEJÉR MEGYE

Promóció
Fejér megye
iránytűként szolgálhat
az ország számára
N
emcsak Dunaújváros, de a város régiókon átnyúló vonzáskörzete, mi
több Fejér megye számára is fontos, hogy a gazdaság szereplői jól határozzák
meg helyüket, feladataikat, ha tetszik, küldetésüket az országos
vérkeringésben, állítja Králik Gyula, a Dunaújvárosi Kereskedelmi
és Iparkamara elnöke az alábbi interjúban. Beszélgetésünk során arra is kitértünk,
milyen lehetőséget lát a fejlődésre az előttünk álló, minden szempontból
izgalmasnak ígérkező ciklusban.
– Egy korábbi beszélgetésünk során azt
állította, hogy mind Fejér megye, mind
Dunaújváros helyzete híven visszatükrözi
a magyar gazdaság egészének állapotát, lehetőségeit.
A jelen helyzetben is fenntartja
ezt az álláspontot?
– Teljes mértékben. Úgy gondolom, a gazdaság
összes szereplőjének – elsősorban
természetesen a vállalati és vállalkozói
szféra résztvevőinek, de közvetve, a helyi
kereskedelmi és iparkamara vezetőjeként
nekem is – a hatékony működés egyik záloga
az, hogy megfelelően tudják pozicionálni
saját magukat, partnereiket, szerepüket és
lehetőségeiket. Egy jól működő, előrelépésre
is kész és képes cég esetében elképzelhetetlen,
hogy ne legyen a távlatos tervek,
a hosszú távú, stratégiai víziók mellett pontos
képük a jelenlegi helyzetükről, szerepükről.
Meggyőződésem, hogy ha ezen a téren
nem pontos az „önkép”, akkor döcögni
kezd a működés is. Fontos pillér, egy-egy
szereplő egész tevékenységét alapjaiban
határozza meg. E tekintetben ugyanis mit
sem számít a dicső múlt, sem a fényesnek
álmodott jövő – a jelenben kell élni és bizonyítani.
Éppen ezért fontos, hogy tisztázzuk
Fejér megye, és – hadd beszéljek kicsit
haza is – Dunaújváros, valamint a város régiókon
átnyúló vonzáskörzete szerepét is
a magyar gazdaság környezetében!
– E téren melyek a legfőbb jellemzők? Abból
a tételből indultunk ki, hogy a megyei
gazdaság a hazainak egyfajta tükre, ha tetszik,
Magyarország – kicsiben.
– Ez a tükörhasonlat picit sántít, természetesen
vannak megfelelések, de az összkép
a legfontosabb mutatók alapján mindenképpen
kedvezőbb az országos átlaghoz viszonyítva.
Egy picit bővíteném is a látószöget:
a közép-dunántúli régió vitathatalanul
vezető szerepet játszik a magyar gazdaság
működése terén. Rengeteg a fontos szereplő,
emellett a főváros viszonylagos közelsége
is lényeges elem. Sokat számít az is,
hogy a régió a Bécs–Budapest tengelyen helyezkedik
el, vagyis gazdaságföldrajzi értelemben
szó szerint megkerülhetetlen tényezője
a kelet-nyugati „átjárásnak”. Bizakodásra
jó okot adó tényező, hogy Fejér megye
ebben a közegben is kiemelkedik – úgy
gondolom, itt elsősorban a gazdaságunk
összetétele említhető olyan jellemzőként,
ami erősíti a pozícióinkat.
– Kikre, pontosabban milyen típusú gazdasági
szereplőkre lehet, szabad, kell építeni
ebben a „pozícióerősítő” folyamatban?
– Nem szeretném megkerülni a választ, de
úgy gondolom, egy korszerű gazdaság úgy
működik, mint egy korszerű autó – rengeteg
alkatrész, elem, szerkezet összehangolása
révén lesz az, ami, és amelyben minden
apró kis csavarnak jelentős szerepe van,
nem csak a motornak, a főtengelynek és a kerekeknek.
Minden szereplő számít, és jó is,
hogy jelen vannak, működnek, élnek, fejlődnek;
szükség van rájuk. Nagyon markánsan
jelen van térségünkben a nagyvállalalati
szféra – most megint dunaújvárosi példákkal
szolgálok: az acélpiac meghatározó szereplője,
a térség legjelentősebb foglalkoztatója,
vagyis az ISD Dunaferr mellett a Hankook abroncsgyára,
a Ferrobeton, illetve a hazai papírgyártás
bástyáinak számító gyárak (Dunapack,
Dunafin, Hamburger Hungária) is e
körbe tartoznak. Természetesen nem hagyhatók
ki a felsorolásból a székesfehérvári gyárak,
nagyfoglakoztatók sem, de ugyanitt említhetők
az alumíniumipar vagy az Interspar
révén a szolgáltatói-kereskedelmi szféra országos
viszonylatban is kiemelkedő szereplői.
Túlzás nélkül állíthatom tehát, hogy ezen
a téren alapfeladatokat ellátó, fontos egységek
egész sorával szolgálhatunk. Mindezek mellett
a kis- és középvállalkozói réteg is markánsan
megjelenik – e téren sincs okunk szégyenre,
ráadásul a felmérések szerint a vállalkozások
hatékonysága is kedvezőbb az országos
átlagnál. Talán túlzónak hat, de meggyőződésem,
Fejér megye iránytűként szolgálhat
az ország összes gazdasági szereplője számára
a fejlődés irányát és léptékét tekintve.
– Eddig a közelmúltra és a jelenre koncentráltunk,
de mit hozhat a jövő? Melyek
lehetnek a fejlődés új útjai, irányai?
– Ez pokoli nehéz kérdés, hiszen köztudott,
hogy ma már egyetlen gazdasági szereplő
sem „saját piacra” termel – ha tetszik,
ha nem, mindenki a világpiaci trendek,
mozgások függvényében alakíthatja saját
működését. Személy szerint nagy drukkere
vagyok a magyar tulajdonban lévő,
ugyanakkor minél magasabb hozzáadott
értéket igénylő beruházásoknak – hogy
az egy digitális technológiai vállalkozás,
egy környezetvédelmi téren új frontokat
nyitó cég vagy egy, az egészséges táplálkozás,
életmód népszerűsítését zászlajára
tűző szolgáltatás, lényegében már mindegy.
Egyetlen tényező számít – úgy éljen,
működjön a jelenben, hogy egyúttal megfeleljen
a XXI. század kihívásainak is.
– Ez a beszélgetés a Top 100+400 kiadványban
jelenik meg, vagyis egy olyan öszszeállításban,
amely konkrétan a gazdaság
szereplőire koncentrál. Kamarai vezetőként
miért érzi fontosnak, hogy létrejöjjön
egy-egy ilyen összegzés?
– A már említett iránytűhasonlat miatt.
Hogy a benne szereplők tisztában legyenek
saját pozíciójukkal, partnereik, esetleg
konkurrenseik helyzetével – és ennek
nyomán sikerrel határozzák meg a továbblépésük,
a fejlesztéseik irányát is. Ehhez
kívánok sok sikert, kitartást, jó ötleteket
és átgondolt döntéseket – a gazdaság öszszes
szereplőjének!
(x)
Újabb gazdaságvédelmi
és a versenyképességet
javító
törvényjavaslat
N
égy járulékfajta olvad a társadalombiztosítási járulékba jövő július
1-jétől a Pénzügyminisztérium által benyújtott törvényjavaslat szerint;
ugyancsak július 1-től minden dolgozó nyugdíjast megillet a járulékmentesség;
továbbá a gyermekes családok számára még kedvezőbbé
válik a gyermekek után járó családi kedvezmény.
A tájékoztatás szerint a nyugdíjjárulék,
a természetbeni és a pénzbeli egészségbiztosítási
járulék, valamint a munkaerőpiaci
járulék olvad össze, az új egységes járulék,
azaz a társadalombiztosítási járulék mértéke
18,5 százalék lesz 2020. július 1-jétől.
Az adórendszer jelentős egyszerűsítésén túl
az egységes járulék bevezetése biztosítja például
azt, hogy az őstermelők, illetve a megbízási
jogviszonyban dolgozók munkaerőpiaci
ellátásokra való jogosultságot is szereznek
július 1. után.
A jelentős bürokratikus tehercsökkentés
mellett több adócsökkentést is hoz az új,
egységes járuléktörvény. A vállalkozók évi
7,5 milliárd forintot spórolnak azzal, hogy
enyhülnek a minimum-járulékalap szabályok.
Míg jelenleg az egészségbiztosítási és
munkaerőpiaci járulékot legalább a minimálbér
másfélszerese után fizetik meg, addig
2020. július 1-től a minimálbér után.
Július 1. után már minden dolgozó nyugdíjast
megillet a járulékmentesség. Jelenleg
csak a munkajogviszonyban állókra érvényes
az kedvező a szabály, hogy bérüket csak
a 15 százalékos szja terheli. A kormány számításai
szerint a szabály kiterjesztése évente
összességében mintegy 20 milliárd forintot
hagy az érintetteknél.
Még kedvezőbbé válik 2020-tól a gyermekek
után járó családi kedvezmény. Jelenleg
a 1,5 százalékos munkaerőpiaci járulékból
nem lehet levonni a kedvezményt, de július
1. után már a teljes, 18,5 százalékos mértékű
társadalombiztosítási járulék terhére érvényesíthető
lesz a családi kedvezmény.
A tárca közleménye szerint 2020-ban minden
idők legmagasabb összegét, 380 milliárd
forintot hagy a kormány adókedvezmény
révén a gyermekes családoknál.
Ezt az összeget évente további egymilliárd
forinttal növeli a jövőre hatályba lépő
– az egységes járuléktörvény biztosította
– kedvező szabály. Az Országgyűlés a családvédelmi
akcióterv keretében már tavasszal
elfogadta azt is, hogy 2020. január
1-től szja-mentességet kapnak a legalább
négygyermekes édesanyák.
Jövőre gyakorlatilag minden számláról online
adatot kell majd szolgáltatni, amely
a gazdaságfehérítésén túl biztosítja azt is,
hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV)
akár már 2021 tavaszától elkészítse a vállalkozások
áfabevallási tervezetét.
A PM hangsúlyozta, hogy az online számlarendszer
a piaci elemzők értékelése szerint
is bevált, számításaik szerint egy év alatt
200-250 milliárd forint pluszbevételt termelt
az államkasszának. Az online számlázás bevezetésének
jelentős szerepe volt abban is,
hogy 2018-ra 10 százalék alá csökkent az áfaelkerülés
mértéke Magyarországon.
Ha az Országgyűlés elfogadja a törvényjavaslatot,
az adóhivatal kockázatelemzői a jövőben
gyakorlatilag minden számlát látnak
majd, így a költségvetés további bevételnövekedéssel,
a tisztességes adófizetők pedig
tiszta piaci versennyel számolhatnak.
Két további intézkedés is segíti jövőre a gazdaság
fehérítését. 2020. július 1-től számlát,
illetve nyugtát kell kiállítani az áfamentes
ügyletek nagy részéről is, így például a magánegészségügyi,
fogorvosi, oktatási szolgáltatásról,
illetve az ingatlanértékesítésről is.
Emellett tizenöt napról nyolc napra csökken
a számlakibocsátásra nyitva álló határidő.
A jogkövetésre ösztönzésen túl a munkavállalót
védi, hogy az adóhivatal a munkáltató
foglalkoztatással kapcsolatos adóelkerüléséről
tájékoztatja az alkalmazottat is. MTI
42
Top 100+400 · Fejér Megye Gazdasága 2019