TOP100 2019 VAS MEGYE
- No tags were found...
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
NAV-elemzés
NAV-elemzés
A vállalkozási formák megoszlásában kisebb
elmozdulások történtek: 2018 végén
a gazdálkodó szervezetek 12 200 feletti
száma 97 gazdálkodóval több mint előző
évben. A társas vállalkozásokon belül
a korlátolt felelősségű társaságok száma
(+0,6%) alig változott, míg a részvénytársaságok
száma 7,7%-os növekedést mutatott,
a betéti társaságok száma pedig 1,2%-
kal csökkent.
A magángazdálkodók körében az egyéni
vállalkozások száma 6,8%-kal (+893
fő) emelkedett, közelítve a 14 000 főhöz.
Az adószámmal rendelkező, de nem egyéni
vállalkozóként tevékenységet folytató
(pl. őstermelő, ingatlan-bérbeadó, szellemi
szabadfoglalkozású) magánszemélyek
száma év végére megközelítette a 17 900
főt, a 46 fős (+0,3%) növekedés következtében.
2018 folyamán 1500 adózó (+24,4%) jelentkezett
be a kisadózó vállalkozások tételes
adója szerinti adózás hatálya alá, így
év végén már közel 7600 katás adóalany
volt a megyében, ami az országos kataalanyszám
2,5%-a.
2018 végén mintegy 420 adózó volt csőd,
felszámolás, végelszámolási eljárás alatt,
lényegesen kevesebb (–15,8%), mint a megelőző
év végén, köszönhetően a felszámolási
eljárások (–16,4%) csökkenésének.
A TÁRSASÁGI ADÓ ALANYAI
A 44 ezer főt meghaladó vasi adóalanyi
kör 15,5%-a, szám szerint 6452 naptári
évvel megegyező üzleti év szerint gazdálkodó
vasi székhelyű társaság nyújtott
be társaságiadó-bevallást a 2018. évi teljesítményéről,
ez az országos számnak
– az egy évvel korábbival közel azonosan
– 1,9%-át jelentette.
Az előző évek trendje folytatódott,
a megyei székhelyű vállalkozások által
benyújtott társaságiadó-bevallások
száma tovább mérséklődött. 2018-
ról az egy évvel korábbihoz viszonyítva
7,8%-kal kevesebb ilyen bevallást dolgozott
fel az Adóhatóság, amelyben döntően
a kisebb cégek számára kedvezőbb
adózási formát kínáló lehetőségek játszanak
szerepet (kata, kiva). Ezért a legnagyobb
volumenben (–400 db, –6,6%)
a 0–9 fő közötti foglalkoztatotti létszámú
mikrovállalkozások száma mérséklődött.
Ennek ellenére súlyuk nőtt, hiszen
már a megyei vállalkozások 88,1%-
át adták.
Jóval kisebb nagyságrendben, 30-cal
csökkent a társaságok 6,5%-át kitevő 10–
49 főt alkalmazó kisvállalkozások száma
Vállalkozások számának megoszlása
méretük alapján
1800
1700
1600
1600
1500
1400
1300
1200
1100
1000
Mikrovállalkozások
Kisvállalkozások
Középvállalkozások
Nagyvállalkozások
Egyéb vállalkozások
900
800
700
600
500
400
300
200
100
1,4%
0
6,5%
Mrd Ft
990,9
403,6
587,3
0,4%
3,6%
348,0
88,1%
492,5
422,7
515,9
• Belföldi értékesítés
532,7
550,9
550,8
558,5
• Export
az előző évhez képest, míg az 1,4%-os súlyú,
50–249 főt foglalkoztató középvállalkozásoké
alig változott (–1 db). A 250 főnél
nagyobb létszámmal működő 24 társaság
változatlanul a legkisebb, 0,4%-os
részaránnyal bírt. A máshová nem sorolható
egyéb vállalkozói kategóriába tartozók
(jellemzően vállalkozói tevékenységet
is végző alapítványok, egyesületek,
ügyvédi irodák, illetve előzőekbe nem sorolt
vállalkozások) száma is kevesebb 111
darabbal, így részesedésük 1,3% ponttal
3,6%-ra csökkent.
A bevallások legnagyobb részét, több
mint egyötödét (21,2%) a megyében továbbra
is a kereskedelem, gépjárműjavítással
foglalkozó vállalkozások adták be.
Őket követték a szakmai, tudományos,
műszaki tevékenységet végzők 11,6%-os
aránnyal, majd az építőipari vállalkozások
10,1%-os súllyal. Hasonló részarányt
képviselt még az ingatlanügyletek (9,7%),
és a feldolgozóipar (9,3%) is. Mindegyik
nemzetgazdasági ágazatban visszaesett
a társaságok száma, legjelentősebben
azonban a kereskedelem, gépjárműjavítás
területén csökkent a benyújtott bevallások
darabszáma (–130 db).
NETTÓ ÁRBEVÉTEL
Nettó árbevétel összetevőinek alakulása 2008–2018. évben
A vasi székhelyű vállalkozások által
a társaságiadó-bevallásokban kimutatott
2018. évi értékesítés nettó árbevétele
1753,1 milliárd Ft-ot tett ki, amely 8,3%-
kal meghaladta az egy évvel korábbit.
Országosan ezzel szemben szerényebb
mértékben, 2,8%-kal nőttek a bevételek.
A megyében realizálódott az országos bevétel
2,0%-a, amely arány közel azonos
az előző évivel.
Az egyes nemzetgazdasági ágak közül változatlanul
a feldolgozóipar teljesítménye
621,9
561,8
632,7
771,0
648,9
676,9 729,9
1753,1
877,0 889,0 937,4
865,9
815,7
2008. 2009. 2010. 2011. 2012. 2013. 2014. 2015. 2016. 2017. 2018.
a meghatározó, a megye nettó árbevételének
61,9%-át adta, 9,2%-os növekedés
mellett. A feldolgozóiparon belül a legerőteljesebb
bővülés (+23,9%) a járműgyártás
területén tapasztalható. A második
legnagyobb, 17,4%-os súllyal bíró kereskedelem,
gépjárműjavítás ágazatban
11,0%-os növekedést mértünk. Az ezt követő,
5,7%-os arányt képviselő szállítás,
raktározás árbevétele viszont stagnált.
A kiemelt ágazatok közül a legdinamikusabb,
23,8%-os gyarapodás az adminisztratív
és szolgáltatási tevékenységet végző
vállalkozások körében jelentkezett, míg
a legnagyobb, 8,1%-os visszaesés a szakmai,
tudományos, műszaki tevékenység
területén. Utóbbi két ágazat részesedése
az összmegyei árbevételből marginális,
egyikük sem érte el a 2%-ot.
A megyei vállalkozások mintegy 0,4%-
át reprezentáló nagyvállalkozások realizálták
az árbevétel közel felét (49,4%)
2018-ban is, melynek összege alig változott
(–0,4%) az előző évhez képest. Ugyanakkor
a mikro-, kis-, középvállalkozási
szektorban 5,8%-os volt az emelkedés,
melyen belül a legnagyobb ütemű bővülés
a kisvállalkozásoknál mutatkozott
(+8,4%). Az árbevételen belül 8,5%-os
részaránnyal bíró egyéb vállalatoknál is
több mint kétszeres növekedést mértünk,
döntően egy nemzetközi járműipari cégcsoport
vasi tagjának 2017-ben kezdődött
szervezeti átalakulása kapcsán.
A megyei értékesítés relációnkénti összetételében
a magasabb részarányt 2018-
ban is az export adta 53,5%-kal, 5,4%-os
növekedés eredményeként 937,4 milliárd
Ft értékben. A határon túli értékesítés jelentős
részét, 71,8%-át kitevő nagyvállalkozások
forgalma 4,5%-kal visszaesett,
amelyet egy feldolgozóipari ipari gép, berendezést
javító nagyvállalat üzletágának
külföldre történő telepítése befolyásolt
érdemben. Ezzel egyidejűleg a mikro-,
kis- és középvállalkozások árbevétele
7,1%-kal emelkedett egy év alatt.
Az árbevétel és a vállalatméret kapcsolatát
illetően a vállalatméret növekedésével
jellemzően növekszik a határon túli forgalom
összértékesítésen belüli aránya.
Míg a mikrovállalkozásoknál 9,6%, a kisvállalkozásoknál
19,8%, a középvállalkozásoknál
pedig 34,0% volt ez a ráta, addig
a nagyvállalkozások értékesítésének
77,8%-a származott határon túli értékesítésből.
Belföldön 815,7 milliárd Ft árbevétel
keletkezett, 11,8%-kal több mint
egy évvel korábban. Mindegyik vállalatméretben
nőtt a hazai piac szerepe,
átlag feletti emelkedés a nagy- és egyéb
vállalkozások (+31,5%) körében jelentkezett.
Ehhez hozzájárult, hogy a korábban
említett járműipari cégcsoport
két (nagy- és egyéb kategóriában tartozó)
tagjának „belső” elszámolási rendjében
bővült az egymás közti forgalom.
Ugyanakkor a mikro- és középvállalkozási
szektorban közel 3%-os (2,5%, ill.
2,9%), a kisvállalkozásoknál pedig ennél
magasabb mértékű, 9,3%-os volt az emelkedés.
KÖLTSÉGEK ÉS RÁFORDÍTÁSOK
A Vas megyében működő vállalkozások
2018-ban 1743,3 milliárd Ft költséget
és ráfordítást számoltak el. Ez 5,3%-kal
több az előző évinél, miközben az üzemi
bevételek 6,6%-kal emelkedtek. Ennek
következtében a későbbiekben részletezésre
kerülő üzemi eredménytömeg
meghaladta a bázisévit.
Az üzemi költségek és ráfordítások öszszes
üzemi bevételhez viszonyított aránya,
azaz a költségszint így 96,2-ról
94,9%-ra mérséklődött 2018-ban.
A ráfordítások több mint háromnegyedét
(78,7%), 1372,7 milliárd Ft-ot az anyagjellegű
ráfordítások tették ki, amelyek
összege 9,2%-kal felülmúlta az egy évvel
korábbit. A 228,0 milliárd Ft személyi
jellegű ráfordítások 13,1%-ot képviseltek
az üzemi költségeken belül, 5,0%-os
dinamika mellett. A humán ráfordítások
növekedésében a minimálbér és a garantált
bérminimum emelése, ill. annak általános
bérnövelő hatása játszott főszerepet.
Az eszközök fizikai elhasználódása, elavulása,
azaz az értékcsökkenési leírás
címén elszámolt összeg kismértékű,
1,8%-os emelkedés következtében 78,5
milliárd Ft volt, mely az összes ráfordítás
4,5%-át jelentette. A fennmaradó,
3,7%-os részarányt képviselő – az előzőekbe
be nem sorolt – egyéb ráfordítás
64,1 milliárd Ft-os értéke a 2017. évinek,
60,9%-a. A visszaesés döntően a korábban
említett feldolgozóipari nagyvállalat
bázisidőszakban elszámolt nagy összegű
ráfordításával van összefüggésben.
Az üzemi költségeken, ráfordításokon
41,9% és 58,1%-os arányban osztoztak
a mikro-, kis- és középvállalkozási szektor,
valamint a nagy- és egyéb vállalkozások,
mely arány közel azonos a nettó
árbevételnél kimutatott megoszlással.
A költségek mindegyik kategóriában
emelkedtek, legnagyobb mértékben
a kisvállalkozásoknál (+9,2%).
A VÁLLALKOZÁSOK EREDMÉNYE
2018. évben a társas vállalkozásoknál
93,5 milliárd Ft üzemi (üzleti) eredmény
képződött, amely 41,0%-kal több
az előző évinél. Ez lényegében egyetlen
nagyadózóhoz köthető, melynél a bázisidőszakban
szervezeti átalakulása kapcsán
kimutatott, negatív összegű üzemi
eredmény jelentősen mérséklődött. Így
az üzemi eredménytermelő képesség látványosan,
4,1%-ról 5,3%-ra javult.
A pénzügyi műveletek eredménye 2017.
évhez hasonlóan negatív volt, összege
2,9 milliárd Ft-ról 9,0 milliárd Ft-ra emelkedett.
A vállalkozások 62,5%-a, 4030 társaság
mutatott ki pozitív adózás előtti eredményt,
mely arány 0,5% ponttal kedvezőbb
az egy évvel korábbinál. Így a veszteséges
és a nulla adózás előtti eredményt
elérők súlya 37,5%-ra csökkent,
számuk 2422 db volt.
Az adózás előtti nyereség összege 2,3%-
kal magasabb, a veszteség pedig 45,5%-
kal alacsonyabb a 2017. évinél, amelyek
hatására az adózás előtti eredmény
az előző évi szintet közel egyharmadával
meghaladva, 84,5 milliárd Ft-ot tett
ki. A növekedésben szerepet játszott,
hogy a korábban említett adózó bázisévi
kimagasló vesztesége is lényegesen
lecsökkent.
Az egyes vállalkozói kategóriák esetében
lényegesen eltérő mértékű
az adózás előtti eredmény változása.
A mikrovállalkozások eredménye bővült
(5,2%) annak ellenére, hogy e kategóriába
tartozó vállalkozások száma csökkent.
Ugyanakkor a kis- és középvállalkozások
eredménye elmaradt (–0,5%, ill. –22,2%)
az egy évvel korábbitól. A nagyvállalkozások
jelentősen, több mint két és félszeresével
magasabb (+160,1%) összeget mutattak
ki, így az eredménytömegből való
részesedésük 21,7%-ról 42,5%-ra emelkedett,
melyet a fentiekben hivatkozott vállalkozás
eredményjavulása befolyásolt.
TÁRSASÁGI ADÓ
A társas vállalkozások az adózás előtti
eredményt csökkentő és növelő tételek elszámolása
után 105,0 milliárd Ft pozitív
adóalapot szerepeltettek bevallásaikban,
mely 6,4%-kal meghaladta az egy évvel
korábbit. Ennek következtében a pozitív
adóalap után számított adó is emelkedett
6,7%-kal, összege 9,5 milliárd Ft-ot tett ki.
A számított adót 2,1 milliárd Ft-tal csökkentették
az igénybe vett adókedvezmé-
24
Top 100 Vas megye gazdasága 2019
Top 100 Vas megye gazdasága 2019
25