12.12.2019 Views

TOP100 2019 VAS MEGYE

  • No tags were found...

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

NAV-elemzés

NAV-elemzés

A vállalkozási formák megoszlásában kisebb

elmozdulások történtek: 2018 végén

a gazdálkodó szervezetek 12 200 feletti

száma 97 gazdálkodóval több mint előző

évben. A társas vállalkozásokon belül

a korlátolt felelősségű társaságok száma

(+0,6%) alig változott, míg a részvénytársaságok

száma 7,7%-os növekedést mutatott,

a betéti társaságok száma pedig 1,2%-

kal csökkent.

A magángazdálkodók körében az egyéni

vállalkozások száma 6,8%-kal (+893

fő) emelkedett, közelítve a 14 000 főhöz.

Az adószámmal rendelkező, de nem egyéni

vállalkozóként tevékenységet folytató

(pl. őstermelő, ingatlan-bérbeadó, szellemi

szabadfoglalkozású) magánszemélyek

száma év végére megközelítette a 17 900

főt, a 46 fős (+0,3%) növekedés következtében.

2018 folyamán 1500 adózó (+24,4%) jelentkezett

be a kisadózó vállalkozások tételes

adója szerinti adózás hatálya alá, így

év végén már közel 7600 katás adóalany

volt a megyében, ami az országos kataalanyszám

2,5%-a.

2018 végén mintegy 420 adózó volt csőd,

felszámolás, végelszámolási eljárás alatt,

lényegesen kevesebb (–15,8%), mint a megelőző

év végén, köszönhetően a felszámolási

eljárások (–16,4%) csökkenésének.

A TÁRSASÁGI ADÓ ALANYAI

A 44 ezer főt meghaladó vasi adóalanyi

kör 15,5%-a, szám szerint 6452 naptári

évvel megegyező üzleti év szerint gazdálkodó

vasi székhelyű társaság nyújtott

be társaságiadó-bevallást a 2018. évi teljesítményéről,

ez az országos számnak

– az egy évvel korábbival közel azonosan

– 1,9%-át jelentette.

Az előző évek trendje folytatódott,

a megyei székhelyű vállalkozások által

benyújtott társaságiadó-bevallások

száma tovább mérséklődött. 2018-

ról az egy évvel korábbihoz viszonyítva

7,8%-kal kevesebb ilyen bevallást dolgozott

fel az Adóhatóság, amelyben döntően

a kisebb cégek számára kedvezőbb

adózási formát kínáló lehetőségek játszanak

szerepet (kata, kiva). Ezért a legnagyobb

volumenben (–400 db, –6,6%)

a 0–9 fő közötti foglalkoztatotti létszámú

mikrovállalkozások száma mérséklődött.

Ennek ellenére súlyuk nőtt, hiszen

már a megyei vállalkozások 88,1%-

át adták.

Jóval kisebb nagyságrendben, 30-cal

csökkent a társaságok 6,5%-át kitevő 10–

49 főt alkalmazó kisvállalkozások száma

Vállalkozások számának megoszlása

méretük alapján

1800

1700

1600

1600

1500

1400

1300

1200

1100

1000

Mikrovállalkozások

Kisvállalkozások

Középvállalkozások

Nagyvállalkozások

Egyéb vállalkozások

900

800

700

600

500

400

300

200

100

1,4%

0

6,5%

Mrd Ft

990,9

403,6

587,3

0,4%

3,6%

348,0

88,1%

492,5

422,7

515,9

• Belföldi értékesítés

532,7

550,9

550,8

558,5

• Export

az előző évhez képest, míg az 1,4%-os súlyú,

50–249 főt foglalkoztató középvállalkozásoké

alig változott (–1 db). A 250 főnél

nagyobb létszámmal működő 24 társaság

változatlanul a legkisebb, 0,4%-os

részaránnyal bírt. A máshová nem sorolható

egyéb vállalkozói kategóriába tartozók

(jellemzően vállalkozói tevékenységet

is végző alapítványok, egyesületek,

ügyvédi irodák, illetve előzőekbe nem sorolt

vállalkozások) száma is kevesebb 111

darabbal, így részesedésük 1,3% ponttal

3,6%-ra csökkent.

A bevallások legnagyobb részét, több

mint egyötödét (21,2%) a megyében továbbra

is a kereskedelem, gépjárműjavítással

foglalkozó vállalkozások adták be.

Őket követték a szakmai, tudományos,

műszaki tevékenységet végzők 11,6%-os

aránnyal, majd az építőipari vállalkozások

10,1%-os súllyal. Hasonló részarányt

képviselt még az ingatlanügyletek (9,7%),

és a feldolgozóipar (9,3%) is. Mindegyik

nemzetgazdasági ágazatban visszaesett

a társaságok száma, legjelentősebben

azonban a kereskedelem, gépjárműjavítás

területén csökkent a benyújtott bevallások

darabszáma (–130 db).

NETTÓ ÁRBEVÉTEL

Nettó árbevétel összetevőinek alakulása 2008–2018. évben

A vasi székhelyű vállalkozások által

a társaságiadó-bevallásokban kimutatott

2018. évi értékesítés nettó árbevétele

1753,1 milliárd Ft-ot tett ki, amely 8,3%-

kal meghaladta az egy évvel korábbit.

Országosan ezzel szemben szerényebb

mértékben, 2,8%-kal nőttek a bevételek.

A megyében realizálódott az országos bevétel

2,0%-a, amely arány közel azonos

az előző évivel.

Az egyes nemzetgazdasági ágak közül változatlanul

a feldolgozóipar teljesítménye

621,9

561,8

632,7

771,0

648,9

676,9 729,9

1753,1

877,0 889,0 937,4

865,9

815,7

2008. 2009. 2010. 2011. 2012. 2013. 2014. 2015. 2016. 2017. 2018.

a meghatározó, a megye nettó árbevételének

61,9%-át adta, 9,2%-os növekedés

mellett. A feldolgozóiparon belül a legerőteljesebb

bővülés (+23,9%) a járműgyártás

területén tapasztalható. A második

legnagyobb, 17,4%-os súllyal bíró kereskedelem,

gépjárműjavítás ágazatban

11,0%-os növekedést mértünk. Az ezt követő,

5,7%-os arányt képviselő szállítás,

raktározás árbevétele viszont stagnált.

A kiemelt ágazatok közül a legdinamikusabb,

23,8%-os gyarapodás az adminisztratív

és szolgáltatási tevékenységet végző

vállalkozások körében jelentkezett, míg

a legnagyobb, 8,1%-os visszaesés a szakmai,

tudományos, műszaki tevékenység

területén. Utóbbi két ágazat részesedése

az összmegyei árbevételből marginális,

egyikük sem érte el a 2%-ot.

A megyei vállalkozások mintegy 0,4%-

át reprezentáló nagyvállalkozások realizálták

az árbevétel közel felét (49,4%)

2018-ban is, melynek összege alig változott

(–0,4%) az előző évhez képest. Ugyanakkor

a mikro-, kis-, középvállalkozási

szektorban 5,8%-os volt az emelkedés,

melyen belül a legnagyobb ütemű bővülés

a kisvállalkozásoknál mutatkozott

(+8,4%). Az árbevételen belül 8,5%-os

részaránnyal bíró egyéb vállalatoknál is

több mint kétszeres növekedést mértünk,

döntően egy nemzetközi járműipari cégcsoport

vasi tagjának 2017-ben kezdődött

szervezeti átalakulása kapcsán.

A megyei értékesítés relációnkénti összetételében

a magasabb részarányt 2018-

ban is az export adta 53,5%-kal, 5,4%-os

növekedés eredményeként 937,4 milliárd

Ft értékben. A határon túli értékesítés jelentős

részét, 71,8%-át kitevő nagyvállalkozások

forgalma 4,5%-kal visszaesett,

amelyet egy feldolgozóipari ipari gép, berendezést

javító nagyvállalat üzletágának

külföldre történő telepítése befolyásolt

érdemben. Ezzel egyidejűleg a mikro-,

kis- és középvállalkozások árbevétele

7,1%-kal emelkedett egy év alatt.

Az árbevétel és a vállalatméret kapcsolatát

illetően a vállalatméret növekedésével

jellemzően növekszik a határon túli forgalom

összértékesítésen belüli aránya.

Míg a mikrovállalkozásoknál 9,6%, a kisvállalkozásoknál

19,8%, a középvállalkozásoknál

pedig 34,0% volt ez a ráta, addig

a nagyvállalkozások értékesítésének

77,8%-a származott határon túli értékesítésből.

Belföldön 815,7 milliárd Ft árbevétel

keletkezett, 11,8%-kal több mint

egy évvel korábban. Mindegyik vállalatméretben

nőtt a hazai piac szerepe,

átlag feletti emelkedés a nagy- és egyéb

vállalkozások (+31,5%) körében jelentkezett.

Ehhez hozzájárult, hogy a korábban

említett járműipari cégcsoport

két (nagy- és egyéb kategóriában tartozó)

tagjának „belső” elszámolási rendjében

bővült az egymás közti forgalom.

Ugyanakkor a mikro- és középvállalkozási

szektorban közel 3%-os (2,5%, ill.

2,9%), a kisvállalkozásoknál pedig ennél

magasabb mértékű, 9,3%-os volt az emelkedés.

KÖLTSÉGEK ÉS RÁFORDÍTÁSOK

A Vas megyében működő vállalkozások

2018-ban 1743,3 milliárd Ft költséget

és ráfordítást számoltak el. Ez 5,3%-kal

több az előző évinél, miközben az üzemi

bevételek 6,6%-kal emelkedtek. Ennek

következtében a későbbiekben részletezésre

kerülő üzemi eredménytömeg

meghaladta a bázisévit.

Az üzemi költségek és ráfordítások öszszes

üzemi bevételhez viszonyított aránya,

azaz a költségszint így 96,2-ról

94,9%-ra mérséklődött 2018-ban.

A ráfordítások több mint háromnegyedét

(78,7%), 1372,7 milliárd Ft-ot az anyagjellegű

ráfordítások tették ki, amelyek

összege 9,2%-kal felülmúlta az egy évvel

korábbit. A 228,0 milliárd Ft személyi

jellegű ráfordítások 13,1%-ot képviseltek

az üzemi költségeken belül, 5,0%-os

dinamika mellett. A humán ráfordítások

növekedésében a minimálbér és a garantált

bérminimum emelése, ill. annak általános

bérnövelő hatása játszott főszerepet.

Az eszközök fizikai elhasználódása, elavulása,

azaz az értékcsökkenési leírás

címén elszámolt összeg kismértékű,

1,8%-os emelkedés következtében 78,5

milliárd Ft volt, mely az összes ráfordítás

4,5%-át jelentette. A fennmaradó,

3,7%-os részarányt képviselő – az előzőekbe

be nem sorolt – egyéb ráfordítás

64,1 milliárd Ft-os értéke a 2017. évinek,

60,9%-a. A visszaesés döntően a korábban

említett feldolgozóipari nagyvállalat

bázisidőszakban elszámolt nagy összegű

ráfordításával van összefüggésben.

Az üzemi költségeken, ráfordításokon

41,9% és 58,1%-os arányban osztoztak

a mikro-, kis- és középvállalkozási szektor,

valamint a nagy- és egyéb vállalkozások,

mely arány közel azonos a nettó

árbevételnél kimutatott megoszlással.

A költségek mindegyik kategóriában

emelkedtek, legnagyobb mértékben

a kisvállalkozásoknál (+9,2%).

A VÁLLALKOZÁSOK EREDMÉNYE

2018. évben a társas vállalkozásoknál

93,5 milliárd Ft üzemi (üzleti) eredmény

képződött, amely 41,0%-kal több

az előző évinél. Ez lényegében egyetlen

nagyadózóhoz köthető, melynél a bázisidőszakban

szervezeti átalakulása kapcsán

kimutatott, negatív összegű üzemi

eredmény jelentősen mérséklődött. Így

az üzemi eredménytermelő képesség látványosan,

4,1%-ról 5,3%-ra javult.

A pénzügyi műveletek eredménye 2017.

évhez hasonlóan negatív volt, összege

2,9 milliárd Ft-ról 9,0 milliárd Ft-ra emelkedett.

A vállalkozások 62,5%-a, 4030 társaság

mutatott ki pozitív adózás előtti eredményt,

mely arány 0,5% ponttal kedvezőbb

az egy évvel korábbinál. Így a veszteséges

és a nulla adózás előtti eredményt

elérők súlya 37,5%-ra csökkent,

számuk 2422 db volt.

Az adózás előtti nyereség összege 2,3%-

kal magasabb, a veszteség pedig 45,5%-

kal alacsonyabb a 2017. évinél, amelyek

hatására az adózás előtti eredmény

az előző évi szintet közel egyharmadával

meghaladva, 84,5 milliárd Ft-ot tett

ki. A növekedésben szerepet játszott,

hogy a korábban említett adózó bázisévi

kimagasló vesztesége is lényegesen

lecsökkent.

Az egyes vállalkozói kategóriák esetében

lényegesen eltérő mértékű

az adózás előtti eredmény változása.

A mikrovállalkozások eredménye bővült

(5,2%) annak ellenére, hogy e kategóriába

tartozó vállalkozások száma csökkent.

Ugyanakkor a kis- és középvállalkozások

eredménye elmaradt (–0,5%, ill. –22,2%)

az egy évvel korábbitól. A nagyvállalkozások

jelentősen, több mint két és félszeresével

magasabb (+160,1%) összeget mutattak

ki, így az eredménytömegből való

részesedésük 21,7%-ról 42,5%-ra emelkedett,

melyet a fentiekben hivatkozott vállalkozás

eredményjavulása befolyásolt.

TÁRSASÁGI ADÓ

A társas vállalkozások az adózás előtti

eredményt csökkentő és növelő tételek elszámolása

után 105,0 milliárd Ft pozitív

adóalapot szerepeltettek bevallásaikban,

mely 6,4%-kal meghaladta az egy évvel

korábbit. Ennek következtében a pozitív

adóalap után számított adó is emelkedett

6,7%-kal, összege 9,5 milliárd Ft-ot tett ki.

A számított adót 2,1 milliárd Ft-tal csökkentették

az igénybe vett adókedvezmé-

24

Top 100 Vas megye gazdasága 2019

Top 100 Vas megye gazdasága 2019

25

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!