TOP100 2019 VAS MEGYE

Agrárkamara
VOSZ
Vasi VOSZ: összefogják a helyi vállalkozókat és
elismerik a kiválóságokat
Gazdasági-munkaadói
érdekképviselet és
kulturális küldetés
Az idei aratás eredménye a vasi gazdák minden várakozását felülmúlta, az átlagtermés is magasabb lett, mint amit a három éve meghirdetett
2-4-6-os program résztvevőitől vártak
FOTÓ: UNGER TAMÁS
het, persze ezeket nem könnyű integrálni,
ráadásul a mezőgazdasági drónhasználat
a törvényi szabályozás hiánya miatt egyelőre
tiltott, igaz februárban várható e téren
valamilyen előrelépés.
Ahogyan fontos előrelépni minden másban
is, mivel hiába számítanak kiválónak
a vasi gazdák eredményei az országban,
ha az őszi búzából a világrekord 16,5 tonna
hektáronként. A rekordot, az angol Tym
Lamyman állított be, akit a kamara egy delegációval
– köztük vasi gazdákkal – idén
májusban meglátogatott. A termelés sarkalatos
pontjának a forgatás nélküli talajművelést,
talajlazítózást, a megfelelő, több részletben
történő tápanyag utánpótlást, a nitrogénadagolás
pontos időzítését – akár háromszáz
kilogramm kijuttatását – valamint
a növények lombtrágyázását emelte ki a rekorder
gazda. Mindehhez jön még az elnyújtott
tenyészidőszak. A búza vetőmag szeptember
elején már a földbe kerül, azonban
az aratást, amíg lehet – akár augusztus közepéig
– kitolják. Ezekkel a megoldásokkal,
a nem kimondottan ideálisnak nevezhető,
kavicsos talajon is évről évre növekvő termésátlagokkal
tud dolgozni, így szinte minden
évben új rekord születik. Az, hogy Vas
megye jóval az országos átlag felett teljesít,
annak is köszönhető, hogy a helyi gazdákhoz
eljutó kamarai kiadványokból megismerhetik
a legmodernebb termelési technológiákat
és a világ legjobb termelőit. – Mindehhez
párosul még, hogy tagjainknak a világ
vezető fajtáit kínáljuk rendkívül kedvező
áron, és szerencsére egyre többen élnek
is a lehetőséggel és kipróbálják a vetőmagpiac
legújabb innovációit, de még mindig
nem elegen. Sokan vannak, akik ragaszkodnak
a megszokotthoz és sajnos sokan vannak
azok is, akiket minden erőfeszítésünk
ellenére egyszerűen nem sikerül megszólítanunk.
Annak ellenére így van ez, hogy
az agárgazdasági kamara vasi szervezete
az egyetlen az országban, amelyik rendszeres
időközönként kiadványokat jelentet
meg. Persze nem könnyű a helyzetünk, hiszen
ha szervezünk egy rendkívül sikeres
fórumot, amire eljönnek kétszázan, akkor
még mindig kilencezren vannak azok, akik
otthon maradtak. Tavalyi célkitűzésünket,
miszerint a vasi 9200 fős tagságunkból legalább
1500 tagunkat el szeretnénk érni kiadványainkkal
– benne a kamarai, az ágazatot
érintő hírekkel – nem sikerült idén
sem megvalósítani, ezért most többszörösen
azon vagyunk, hogy ezt az adóságunkat
végre törlesszük. Nem könnyíti meg
azonban a helyzetünket, hogy az egész ágazat
elöregedett, a gazdák hatvan százaléka
60 évnél idősebb. A kamara minden erejével
azon van, hogy a generációváltás zökkenőmentes
legyen – hangsúlyozza dr. Pusztavámi
Márton.
Az egyre erősödő verseny mellett fel kell
ismerni, hogy szükség van az együttműködésre,
ezért ki kell alakítani a termőföldtől
az asztalig terjedően a különböző méretű
gazdaságok termékpálya szintű szerveződésének
kölcsönös előnyökön nyugvó új
szabályozási rendszerét. Emiatt olyan jogszabályi
környezetet kell kialakítani, mely
a közösségi formák jelenlegi hátrányait
kompenzálva támogatni és ösztönözni tudja
az önkéntes együttműködés minden irányát
és formáját.
A mezőgazdaságban persze nem elég a közvetlen
környezetünk és az országos trendek
alapos ismerete, szükség van a nemzetközi
kitekintésre is. Bár a Brexit gyakorlatilag
két éve napirenden van, a britek
egyelőre nettó befizetők, azt azonban,
hogy ez meddig fog tartani nem tudni. Ráadásul
az már most biztosnak látszik, hogy
az agrártámogatások rendszerét átalakítják,
amivel nem könnyítik meg a pénzek
lehívását, ráadásul az összegek is csökkenni
fognak. A kamarai elnök emlékeztetett,
hiába értek el országos viszonylatban idén
kiváló eredményeket, ha Magyarországtól
keletre és nyugatra is jóval magasabbak
a termésátlagok, nagyobb a dotáció, miközben
a költségek mindenütt hasonlóak. Nem
szabad elfelejtenünk, hogy a magyar gazdatársadalom
veszteséges lenne a támogatások
nélkül, ezért ha a termelés színvonalán
nem tudunk változtatni, akkor menthetetlenül
lemaradunk. Nekünk nem lépést
kell tartani a világgal, hanem utolérni
a legjobbakat. Rengeteg a tennivaló, mert
ami elég volt tegnap és ma, az kevés lesz
holnap.
Képviselik a vasi vállalkozók érdekeit az országos és a helyi döntéshozó
fórumokon, feladatuknak tekintik a kis- és középvállalkozások
tőkeerejének és piacképességének növelését. Szakmai javaslatokat
tesznek és naprakészen tájékoztatnak a szabályozó-változásokról –
a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) vasi szervezete
évtizedek óta aktív a megyében. Az elmúlt másfél évtizedben Magyarország
egyik legnagyobb társadalmi programjává nőtte ki magát a Prima Primissima
Díj. A hozzá kapcsolódó, vállalkozók összefogásával megvalósuló területi Prima
Díjak rendszeréhez Vas megye az elsők között csatlakozott. Az idén már 15.
alkalommal került sor a megye kiválóságainak találkozójára – a VOSZ Vas
megyei szervezetét sokan ezzel is azonosítják. Szárnyas János négy éve elnöke
a szervezetnek. A pusztacsói építőipari vállalkozót és Pócza Zoltán elnökségi
tagot a 2019-es év történéseiről, eredményeiről, a vasi vállalkozókat leginkább
foglalkoztató témákról faggattuk.
– Mindenekelőtt arról: nagy veszteség
ért bennünket az idén, szeptemberben temettük
el Szőnye Józsefet. A VOSZ egykori
Vas megyei elnöke, a Kőszeg és Vidéke
Ipartestület örökös elnöke, a Vas Megyei
Prima gálák elindítója, egykori lakatosipari
vállalkozó küzdelmes élet után 72 évesen
halt meg. Továbbvisszük az örökségét
– mondta Szárnyas János, akitől megtudtuk
még: a Vállalkozók és Munkáltatók Országos
Szövetsége és a Vas megyei szervezet
az idén is hívott össze elnökségi üléseket
és közgyűléseket, valamint programokat
is szervezett, hogy folyamatosan tájékoztassa
tagságát a vállalkozókat érintő
változásokról. Január 24-én találkozott először
a tagság: egyebek mellett értékelték
az előző évi Prima díjátadó gálákat, döntöttek
a 2019. évi megyei és szekcióközgyűlések
rendjéről és beszámoltak a tagozati
elnökök. Az április 2-i megyei elnöki ülésen
Kecskeméten a kkv-törvény és -stratégia,
valamint a területi szervezetek objektív
értékelése is napirenden szerepelt. Két
héttel később, az országos elnökségi ülésen
beszámolók hangzottak el, megszületett
az ez évi költségvetési előirányzati javaslat
és ismertették a KAVOSZ kérdőíves
felmérésének tapasztalatait. Május 11-én
a Vas Megyei Munkaadók és Gyáriparosok
Szövetsége ülésére kapott meghívást a vasi
VOSZ. Tárgyaltak Magyarország fejlődésének
fő irányairól, esélyekről és veszélyekről,
az ország helyzetéről az EU-ban,
valamint a kormány főbb célkitűzéseiről.
A május 14-i VOSZ megyei közgyűlésen
döntött az elnökség a Vas megyei Prima
Díj kategóriagyőzteseiről, a Prima gála
Pócza Zoltán elnökségi tag
FOTÓ: SZP
időpontjáról, tervezett lebonyolításáról és
a rendezvény költségvetéséről is, ezenkívül
az elnök tájékoztatott az aznapi országos
VOSZ küldöttgyűlésről.
A szeptember 10-i Prima-választó közgyűléssel
kapcsolatban Pócza Zoltán kiemelte:
ott vetítették le az elkészült kisfilmeket
a Prima-jelöltekről, majd titkos szavazással
választották ki a megyei Prima díjazottakat.
Előtte előadások hangzottak el a zömében
vállalkozó résztvevőknek: a Család és
KarrierPont Kőszeg képviseletében Incédi-
Pál Kata a nők atipikus foglalkoztatásáról
beszélt; vállalkozásoknak kínált szolgáltatásait
és digitális újdonságait mutatta
be a K&H bank két vezetője, végül Kovács
Az idén 15. alkalommal találkoztak Vas megye kiválóságai – az eseményt hagyományosan
jelöltállítás, a kategóriagyőztesek kiválasztása és szavazás előzte meg. A szeptemberi közgyűlésén
a VOSZ megyei szervezetének tagsága titkos szavazáson döntött a Prima díjasok
személyéről. A képen Szárnyas János, a VOSZ Vas megyei elnöke
FOTÓ: OHR TIBOR
44
Top 100 Vas megye gazdasága 2019
Top 100 Vas megye gazdasága 2019
45