Rövid hírek – Információk - Magyar Gyógyszerészi Kamara

More documents

Recommendations

Info

www.gyogyszer.hu 4 Szakmapolitika Sokak számára váratlanul jött a világ pénzügyi-gazdasági válsága, melyet sok elemzô jórészt a pénzuralom és a hazugság, valamint a gazdasági-pénzügyi életben az erkölcsnélküliség számlájára ír. A hazai gazdasági és politikai csôdöt sokan szintén a politikai és gazdasági elit morális alkalmatlanságának, valamint a neoliberális politikának tudják be. Az elemzôk többsége szerint még nem lehet tudni, hogy a világ (és benne Magyarország) mikor és miként jön ki ebbôl a válságból, azt meg végképp nem sejtik, hogy milyen világ lesz ezután. Azonban már sokan megegyeznek abban, hogy a nemzetközi gazdasági-pénzügyi válság leküzdését követôen az államok szerepének erôsödésére, ezzel párhuzamosan a nemzetgazdaságok súlyának növekedésére és az etikai normák gazdasági életben való megjelenésére lehet számítani. Nyilván a magyarországi folyamatokra is kihatással lesznek a változások, melyekkel kapcsolatban egyre többen a „trendforduló” kifejezést használják. Az utóbbi hónapok történései akár alapjaiban is megrendíthetik a fejlett világban kialakult politikai, gazdasági és társadalmi viszonyokat, valamint a közgondolkodást. A fejlett világ utolsó néhány száz évének történelmét ismerve nem lenne elôzmény nélküli, ha a „piacbarát” korszakot „etatistább” idôszak követné. Az uniós bírósági döntés elôzményeirôl A neoliberális dogmák világméretû megkérdôjelezésének idôszakában jutott el az Európai Közösség Bírósága az ítélethozatalig az olasz és a német gyógyszerészeti szabályozás ügyében. A döntésre évek óta vártunk. A bíróság május 19-én két olyan ügyben döntött, melyek jelentôsége messze túlmutat a konkrét eseteken. Olaszországgal szemben maga az Európai Unió Bizottsága kezdeményezett eljárást, vádpontként megfogalmazva, hogy a letelepedés szabadságának és a tôke szabad áramlásának elvét sérti az olasz szabályozás. Az olaszországi magángyógyszertárak üzemeltetésére ez ugyanis csak gyógyszerészi diplomával rendelkezô magánszemélyeket, illetve kizárólag gyógyszerész tagokból álló üzemeltetô társaságokat jogosít fel, továbbá lehetetlenné teszi a gyógyszerek forgalmazásával foglalkozó vállalkozások számára, hogy részesedést szerezzenek az önkormányzati gyógyszertárakat üzemeltetô társaságokban (amelyeknél az olasz jog egyébként szigorú feltételek mellett engedélyezi a gazdasági társasági formában való mûködtetést). A bizottság az olasz ügyet minden bizonnyal precedensértékû „próbapernek” tekintette, mert a megfogalmazott vádakkal több uniós országot is illethetett volna. A németek esetében az elhíresült DocMorris ügy került az uniós bíróság elé, amelyet eredetileg német gyógyszerészeti szervezetek kezdeményeztek, vitatva a német állam azon döntését, hogy az internetes gyógyszerforgalmazásról elhíresült holland részvénytársaságnak Németországban patika alapítását engedélyezték, holott a németeknél a nemzeti szabályozás a gyógyszertárak tulajdonjogát és üzemeltetését jelenleg is kizárólag gyógyszerészi képesítéssel rendelkezô személyek részére tartja fenn. GYÓGYSZERÉSZI HÍRLAP / 2009. JÚLIUS A legfôbb törvény a beteg üdve A fenti ügyek általános jelentôsége abban állt, hogy a bíróság tisztázza: • megilleti-e az uniós tagállamokat az önálló gyógyszerészeti szabályozás joga; illetve • sérti-e a letelepedés szabadságának és a tôke szabad mozgásának uniós alapelvét, ha az olaszhoz vagy a némethez hasonló piackorlátozó szabályozás van hatályban, és ha igen, • van-e olyan szempont, amely indokolhatja ezen uniós alapelvek érvényesülésének korlátozását? A magyar gyógyszerészetnek több szempontból is lényeges volt a bíróság döntése. Egyrészt segíthetett eldönteni, hogy lehetséges-e visszaút a liberalizációból és a gyógyszerészi kompetenciák amortizálásából, másrészt a 2006 ôszi liberalizációs szabályozás vitájában meghatározó és visszatérô érve volt a szaktárca akkori vezetôjének az uniós elvekhez és szabályozáshoz való igazodás kényszere, valamint a Magyarországgal szembeni uniós bizottsági eljárás lebegtetése. Harmadrészt az azóta eltelt idôben a szabályozás korrekciójára vonatkozó gyógyszerészi kezdeményezéseket rendre azzal hárították el a kormányzati oldal vezetôi, hogy „várjuk meg az uniós bíróság döntését”. Ez most megszületett! Az ítélet részletes ismertetése helyett utalunk az ítéletek szövegére, mely elérhetô az uniós bíróság, továbbá a kamara honlapján is. A bíróság fôbb megállapításainak és a legfontosabb következtetések rögzítése azonban indokolt. A bíróság ítéleteirôl Az uniós bíróság az olasz és a német gyógyszerészeti szabályozással kapcsolatos ügyeket összevontan tárgyalta és az egy napon hozott két ítélet számos ponton átfedést mutat egymással. Ezért ezek szakmapolitikai célú összegzése viszonylag egyszerû. 01. A letelepedés szabadságának és a tôke szabad mozgásának uniós elvénél a bíróság szerint erôsebb érdek az élet és az egészség védelme, valamint a közegészségügyi érdek. 02. A gyógyszerellátás szervezetének és szabályozásának kialakításában – beleértve a támogatáspolitikát és a finanszírozást is – az uniós tagországoknak a nemzeti szabályozás kialakítására és fenntartására joguk van (nemzeti hatáskör). 03. A tagállamoknak joguk van arra, hogy gyógyszertár tulajdonlását és mûködtetését akár kizárólag gyógyszerészeknek is fenntarthassák. 04. A tagállamoknak ahhoz is joguk van, hogy a gyógyszertár tulajdonlásából és mûködtetésébôl a gyógyszerpiac többi szereplôjét kizárják. 05. A bíróság ebben az ítéletében közvetlenül nem foglalkozik a patikalétesítés (geográfiai) szabályozásával, de az indoklásból levezethetô, hogy ennek a joga is megilleti a tagállamot. 06. A nemzeti hatáskörû szabályozás nemcsak joga a tagállamoknak, hanem a bíróság szerint közegészségügyi érdekekkel, a minôségi gyógyszerellátás és a betegbiztonság garantálásának igényével (betegérdekkel) is indokolható.
07. A gyógyszerellátó rendszer költségtakarékosságára – a közösségi pénzek nagyságrendjére és a gyors ütemben növekvô kiadásokra tekintettel – a szabályozás szintjén is oda kell figyelni. A bíróság szerint a tapasztalatok azt mutatják, hogy a gyógyszertárak kizárólagos gyógyszerészi tulajdonban tartása a kiadások szempontjából megtakarításokhoz vezethet. 08. A bíróság azt is kimondja, hogy nincs bizonyíték arra, hogy az olaszországinál és németországinál liberálisabb szabályozások biztonságosabbak és hatékonyabbak lennének, sôt az utólagos ellenôrzésre és szankcionálásra, valamint a kötelezô biztosításra épülô és a gyógyszerészt nem preferáló liberális rendszereknél semmi garancia nincs a szabályok betartására és hatékony mûködtetésre. 09. A bíróság az indoklásban kimondja, hogy: • a gyógyszerbiztonság, ellátásbiztonság, szolgáltatásminôség, költséghatékonyság elvei érvényesítésének a garanciája a gyógyszerész szakmai és egzisztenciális függetlenségének a biztosítása; • a gyógyszerésztôl elvárható, hogy ne csak a gazdasági hasznát vegye figyelembe, hanem a felkészültsége, gyakorlata és hivatástudata révén a betegérdeket és a költségtakarékosság elvét is; • a gyógyszerésszel szemben hivatásetikai követelmények is támaszthatók. 10. Az uniós bíróság lényegében az etikus modell magasabb értéke mellett kötelezte el magát a liberális modellel szemben. 11. Az uniós bíróság döntése a politika mozgásterét jelentôsen megnövelte a változtatásra, mely kiterjedhet: • a patikalétesítés és -mûködtetés újraszabályozására, • a személyes gyógyszertár-mûködtetési jog rendezésére, • az idegen tulajdonosok kizárására/szerepének korlátozására, akik között kiemelten lehet foglalkozni • a gyárakkal, nagykereskedôkkel, • az orvosokkal, • az off-shore cégekkel, • a patikaláncok korlátozására, • a minôségi/etikai szabályozás helyreállítására, • az árszabályozás újragondolására, • a patikán kívüli és az internetes gyógyszerforgalmazás újragondolására és újraszabályozására. A kamara küldöttközgyûlése a bírósági ítéletrôl Mivel a magyarországi gyógyszerellátás rendszerében 2006 ôszén végrehajtott liberalizálás a bíróság ítéletében foglaltakkal ellentétes alapvetéseken nyugszik, kézenfekvô a kérdés: terheli-e kötelezettség a magyar államot a gyógyszerellátás szabályozásával kapcsolatban. A bíróság döntése jogalkotási kényszert nem ró a magyar kormányra, de az uniós bíróságnak nem is lett volna joga arra, hogy bármire is kötelezze a kormányokat azok után, hogy a szabályozás nemzeti hatáskörben tartását megerôsítette. Politikai, gyógyszerpolitikai, morális és financiális okokból azonban a korrekció indokolt. Ennek során a politikának a szakmával együttmûködve kell kialakítani azokat a mûködési kereteket, amelyek garantálják a közegészségügyi érdekek prioritását, a gyógyszerbiztonság, az ellátásbiztonság, a szolgáltatásminôség és a költséghatékonyság érvényesülését. A bíróság ítéletének meghozatalát követôen néhány nappal (május 24-én) került sor a kamara küldöttközgyûlésére, amely egyhangúlag elfogadott határozattal üdvözölte a döntést, lényeges megállapításokat tett és kijelölte a kamara tevékenységének irányát is. Szakmapolitika „A Magyar Gyógyszerészi Kamara Küldöttközgyûlése (Küldöttközgyûlés) megelégedéssel nyugtázza, hogy az Európai Unió Bírósága 2009. május 19-i határozatában kimondja: alapos közegészségügyi és finanszírozási indokai vannak annak, hogy gyógyszertár tulajdonlását és mûködtetését a nemzeti szabályozás gyógyszerészi diplomával rendelkezô személyek számára tartsa fenn. 1. A Küldöttközgyûlés az uniós bíróság döntésével és indoklásával messzemenôen egyetért és azt az eddig is következetesen képviselt álláspontja megerôsítéseként értékeli. Az uniós bíróság ugyanis kimondja, hogy: • a szakmailag és egzisztenciálisan független gyógyszerész a biztosítéka a közegészségügyi és betegérdekek érvényesítésének, valamint a gyógyszerellátás költséghatékony mûködtetésének és • az uniós országok kormányainak joguk van arra, hogy ezen érdekek érvényesítésére olyan piacszabályozó intézkedéseket érvényesítsenek, amelyek a gyógyszertár-létesítés és -tulajdonlás szabályozásán keresztül garantálják a gyógyszerbiztonságot, a betegbiztonságot, a gyógyszertári szolgáltatások minôségét és a rendszer költséghatékony mûködését. 2. Mivel • a jelenlegi magyarországi szabályozás a betegek és a gyógyszerellátás biztonsága helyett a befektetôi érdekek érvényesülését célozza és figyelmen kívül hagyja az uniós bíróság határozatában és indoklásában is megerôsített elveket, továbbá • a 2006. december 29-én hatályba lépett jelenlegi liberalizált gyógyszerellátási modell kialakításakor a kormány és az országgyûlés „uniós alapelvekre” és az Európai Unió Bizottságának uniós tagországokkal szemben kezdeményezett elmarasztaló eljárására hivatkozott, valamint • az azóta eltelt idôben a Magyar Gyógyszerészi Kamara korrekcióra irányuló kezdeményezéseit (a kormány képviselôi) több esetben azzal hárították el, hogy „meg kell várni az uniós bíróság döntését”, a Küldöttközgyûlés • követeli a gyógyszerész szakmai és egzisztenciális függetlenségét biztosító etikus modell helyreállítását, • követeli a gyógyszertár-létesítési engedélyek kiadásának felfüggesztését és a gyógyszertár-nyitási eljárások azonnali leállítását, • elvárja, hogy a kormány haladéktalanul kezdjen tárgyalásokat a Magyar Gyógyszerészi Kamarával az uniós bíróság határozatával érintett kérdésekben a gyógyszer-gazdaságossági törvény átfogó módosítására és a személyi jog intézményének helyreállítására, • kezdeményezi, hogy a hivatásetikai szabályozás helyreállítására és az egészségügyben mûködô szakmai kamarákra vonatkozó szabályozás megváltoztatására valamennyi érintett bevonásával haladéktalanul induljanak tárgyalások. 3. A Küldöttközgyûlés kezdeményezi, hogy a közös gyógyszerészi álláspont kialakítása érdekében és egységes képviselete biztosítására a kamara elnöksége hívja össze a Gyógyszerészeti Egyeztetô Fórumot. 4. A Küldöttközgyûlés felhatalmazza az országos elnökséget, hogy hozzon létre egy ad hoc bizottságot a bírósági döntésbôl eredô jogi lehetôségek kihasználásának elôkészítésére.” Ezután a kamara elnöksége a küldöttközgyûlési határozatban foglaltak szerint kezdte meg tevékenységét. Felvette a kapcsolatot a társzervezetekkel, amelyekkel a legsürgetôbb intézkedésekrôl közöswww.gyogyszer.hu 2009. JÚLIUS / GYÓGYSZERÉSZI HÍRLAP 5
Page 1 and 2: A MAGYAR GYÓGYSZERÉSZI KAMARA LAP
Page 3: Tartalom Szakmapolitika A legfôbb
Page 7 and 8: (1) bekezdése értelmében vett á
Page 9 and 10: tünk. A gyógyszer-expediálás el
Page 11 and 12: nöktársamnak, aki a tagozati munk
Page 13 and 14: Erôsödött a gyógyszerészek jog
Page 15 and 16: I. Személyi hírek GYÓGYSZERÉSZI
Page 17 and 18: VIII.Egyéb hirdetmény AZ ORSZÁGO
Page 19 and 20: hiába. Máig megható érzéssel g
Page 21 and 22: jövô miatt. Így aztán elegánsa
Page 23 and 24: Aktuális A XI. Magyar Gyógyszeré
Page 25 and 26: dás pedig nem az új gyógyszertá
Page 27 and 28: tával szemben fellebbezést nyújt
Page 29 and 30: szerész nem csupán gazdasági cé

Rövid hírek – Információk - Magyar Gyógyszerészi Kamara

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?