Rövid hírek – Információk - Magyar Gyógyszerészi Kamara

A MAGYAR GYÓGYSZERÉSZI KAMARA LAPJA.XX. ÉVFOLYAM 7. SZÁM..2009. JÚLIUS. ÁRA: 409 FT 

7. 

Melléklet: 

GYÓGYSZERÉSZI ÉRTESÍTÔ 

20 éves a Magyar Gyógyszerészi Kamara

VI. Országos Patika Nap 

A Magyar Gyógyszerészi Kamara által kezdeményezett VI. Országos Patika Napra 2009. június 3-án került sor. 

Az országos megnyitót Budapesten a Fodor Gyógyszertárban és hagyományteremtô módon egy vidéki helyszínen is, 

ezúttal Egerben, a Kígyó Gyógyszertárban rendezték meg. 

Kiemelt fôtámogató 

Fôtámogató 

Támogató 

A vidéki helyszín Egerben az 1839-ben alapított Dobó téri Kígyó Patika volt. A gyógyszertár erre a 

napra részlegesen kivonult a Dobó térre, ott végezték el a meghirdetett szûréseket. A megnyitó ünnepségen 

jelen volt dr. Horváth Tamás, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke, dr. Bódis Lászlóné, országos 

tisztifôgyógyszerész és Habis László, Eger polgármestere. 

Horváth Tamás a megnyitón hangsúlyozta, hogy a patikaliberalizációt követôen még inkább szükséges 

a gyógyszerész–beteg közötti bizalmi kapcsolat további erôsítése és a társadalom figyelmének felhívása arra, 

hogy a biztonságos gyógyszerellátás alappillére a gyógyszertár. Kiváló alkalom erre a Patika Nap, amikor 

a gyógyszerész ízelítôt tud abból adni, hogy a gyógyszerészi gondozás keretében igénybe vehetô szûrôvizsgálatoknak 

és tanácsadásoknak milyen fontos szerepük lehet az egészség megôrzésében és az életminôség 

javításában. „Bízom benne, hogy ezen a napon is sikerül eljuttatnunk a lakosságnak azt az üzenetet, hogy a 

gyógyszerészet gyógyszerközpontú hivatásból emberközpontúvá válik“ – fogalmazott az elnök. 

Dr. Bódis Lászlóné országos tisztifôgyógyszerész úgy fogalmazott: a patikusok a beteg szervezet és a lélek 

gyógyításáért dolgoznak. Jót tenni másokért pedig nem szakma, hanem hivatás. 

Az eseményen megjelent Habis László polgármester is, aki elmondta: nagy szükség van a patikusok tapasztalatára, 

s reméli, hogy ez az esemény nem a betegügyre, hanem az egészségügyre irányítja a figyelmet. 

Budapesten a zuglói Fodor Gyógyszertárban Fodor Dezsôné gyógyszertárvezetô köszöntötte a meghívott 

vendégeket – dr. Medgyaszai Melinda EÜM szakállamtitkárt, dr. Rádóczyné dr. Kovács Zsuzsanna 

regionális tisztifôgyógyszerészt, dr. Balázs Ilona MGYK alelnököt, dr. Zalai Károly fôtitkárt, és a budapesti 

szervezet elnökét, dr. Hetényi Lászlót –, valamint az érdeklôdôket. 

Medgyaszai Melinda megnyitóbeszédében hangsúlyozta, hogy a patikanap egy figyelemre méltó és támogatandó 

kezdeményezés, hiszen összefogja a gyógyszertárakat, és emellé a gyógyszerészek hozzáteszik 

azt a szaktudást, amivel nemcsak a kollégák, hanem a szakmák is segítik egymást. A patikanap témája, az 

allergia, nagyon jó választás ebben az idôszakban, ugyanis nagyon sok olyan információ van, amivel ha a 

gyógyszerészek a gyógyszertárban ellátják a beteget, megelôznek komolyabb panaszokat, megelôzik 

komolyabb szövôdmények kialakulását. A gyógyszerészi gondozás fontosságát átérezve kívánt jó munkát és 

sok szép patikanapot a szakállamtitkár asszony. 

Balázs Ilona, az MGYK alelnöke az ingyenes szûrôvizsgálatok fontosságát, a gyógyszerészek prevencióban 

betöltött szerepét hangsúlyozta. 

Rádóczyné dr. Kovács Zsuzsa Falus Ferenc országos tisztifôorvos nevében is üdvözölte a gyógyszerészek rendezvényét. 

Régen a gyógyszertárak a nyugalom és béke szigetei voltak. Most kicsit zajosabb lett a gyógyszertárak 

körüli világ, ide is begyûrûzött a verseny, az üzleti szellem, ami önmagában nem lenne baj – mondta. A cél az, 

hogy a gyógyszertárak mûködését ma is az a gondolat irányítsa: a beteg a legfontosabb. Ha mindig jó szóval és szeretettel 

várjuk a betegeket, akkor a patikák meg tudják ôrizni tekintélyüket. Tehát versenynek csak abban az értelemben 

van helye ezen a területen, hogy a betegért versenyzünk, a beteg jóindulatáért, szeretetéért, bizalmáért. 

A kamara fôtitkára, dr. Zalai Károly szerint a gyógyszertár a gyógyszer temploma, ahol a gyógyszerészek 

a plébánosok, az asszisztensek a ministránsok, a sekrestyésnek is van helye, és a betegek a hívôk. Úgy 

lépnek be, ahogy a templomba, áhítattal. Emellett a gyógyszertár nem más, mint az egészségügyi ellátórendszer 

része. Ez ma azért fontos, mert válság van és válságban minden olyan szolgáltatás, amit a gyógyszertárban 

ingyen végeznek, különösen érzékenyen érint minden „hívôt”, a maga jó értelmében. Verseny 

van, mégpedig kiélezett verseny és ebben azok nyernek, akik a betegeket is megnyerik. A versenyt generálta 

politika, és a nemzetközi neoliberális hangulat ellenére is remélhetôleg ott maradnak a betegek, ahova 

eddig is jártak. A fôtitkár megköszönte a támogatóknak, hogy a „hívôk” gyakorlatához megsegítették a patikanap 

megrendezését. 

Hetényi László, a kamara budapesti szervezetének elnöke szerint a patikanap arra is jó, hogy a gyógyszerészeknek 

gyógyszertáron kívül is legyen kisugárzásuk. „Ésszel, hittel, tisztességgel, becsülettel végezzük 

munkánkat” – ez a budapesti szervezet jelmondata és ennek szellemében a gyógyszerészek nagy része így is 

végzi munkáját, nyeri el a betegek bizalmát. A gyógyszerész és a beteg közötti kapcsolat elmélyítése egy 

ilyen nappal, mint a patikanap, csak erôsödhet – mondta befejezésül a budapesti elnök. 

A beszédek elhangzása után egy beteg kért szót és megköszönte a gyógyszerészek és asszisztensek 

odaadó munkáját. 

Z. K.

Tartalom 

Szakmapolitika 

A legfôbb törvény 

a beteg üdve . . . . . . . . . . . . . 4 

Az Európai Bíróság döntései 

– a jogász szemével . . . . . . . 6 

Aktuális 

20 éves a magyar 

gyógyszerészek kamarája . . . 8 

A kamara volt elnökeinek 

visszaemlékezései . . . . . . . . 14 

2009 kitüntetettjei . . . . . . . . 19 

Szakmai oldal 

Útközben IX. . . . . . . . . . . . 20 

A Kommunikációs Etikai 

Bizottság hírei . . . . . . . . . . . 22 

Kamarai hírek 

Rövid hírek – Információk . . 24 

Mellékletünk 

Gyógyszerészi Értesítô 

Az MGYK Országos Elnökségének 

döntése alapján a Gyógyszerészi Hírlap 

és a Gyógyszerészi Értesítô összevonásra 

került olyan formában, hogy a középsô 

oldalpárként megjelenô Gyógyszerészi 

Értesítô a lapból kiemelhetô és a továbbiakban 

is gyûjthetô. 

Címlap: Üveg patikaedény 

(Magyarország, XIX. század eleje) 

Az illusztráció a Semmelweis 

Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és 

Levéltár gyûjteményének, valamint 

a Galenus Kiadó 2009-es falinaptárának 

a felhasználásával készült. 

Tervezés és elôkészítés: Simon Ilona 

Fotó: Vékás Magdolna 

A döntéseken túl és elôtt 

Az elôzô szám vezércikkében jelzett, lapzárta után érkezett hírként kaptunk értesítést 

az Európai Közösségek Bírósága május 19-i döntésérôl az Európai Bizottság 

kontra Olaszország, illetve Saar-vidéki Gyógyszerészkamara, a szolgáltatásnyújtás 

szabadsága ügyekben. Aztán június 7-én európai parlamenti választások voltak, az 

ismert hazai eredménnyel. Van-e, lehet-e közös elem a két eseményben? 

A Curia döntését és különösen az indoklást még sokan sokféleképpen fogják olvasni és értelmezni, 

pedig értô olvasó számára egyértelmû, bizonyos elemeiben kifejezetten az. De miért is ne lenne az, ha 

olyan értékekrôl szól, mint az élet és az egészség. A bíróság ugyanis azt mondja, hogy az európai államok 

egyesülésének két alapelvénél, a szabad letelepedés és a tôke szabad áramlásának elvénél magasabb érdek 

az élet és az egészség védelme. Jó tudni, hogy a világ olyan részén élünk, ahol az élet körülményeinél fontosabb 

az élet lényege és a legfontosabb életkörülmény az egészség, ami – mint tudjuk – „több mint a betegség 

hiánya, test-lelki, szociális jólét” . 

Hazánk 2004-es csatlakozása elôtt és után számos politikai lépést az uniós kényszerrel indokoltak. 

A magyar társadalomban ez valószínûleg jobban növelte az euroszkeptikusok számát, mint a csatlakozáspártiakét. 

Arra is volt példa, hogy a közösségi kényszerre hivatkozás csúsztatás, szándékos félrevezetés, 

hazugság volt. Ez történt a gyógyszerpiaci liberalizáció esetében is. Molnár Lajos és csapata is erre az érvre 

építette a címében biztonságos és gazdaságos gyógyszerellátásról szóló törvényjavaslata elfogadtatását. 

A megszavazók is elhitették ezt magukkal annak ellenére, hogy pontosan tudták, az unióban az egészségügy 

szabályozása nemzeti hatáskörben van. Ha nem önámítás volt a megszavazás hátterében, akkor valami 

más. Erre utal a Gazdasági Versenyhivatal irodavezetôjének reakciója is a bírósági döntés után, miszerint 

a szabályozás mindenütt a közpolitikai prioritások és lobbiérdekek érvényesülése szerint alakulhat. 

Egyetértünk: a törvény megszavazásakor a közpolitika prioritása a piacra lépni szándékozó befektetôi 

lobbiérdekek érvényesülése volt. Itt az ideje ezt beismerni. 

Június 7-én az európai parlamenti választásokon a magyar társadalom „megköszönte” a Szabaddemokraták 

Szövetségének Molnár Lajost és Horváth Ágnest. Az egészségügyben folytatott kétévnyi liberális 

ámokfutás következményeivel ugyanis mindenki találkozott, véleményt alkotott a liberális egészségügyi 

reformról és eldönthette, kell-e ez neki. 

Kell-e ezen belül például a tönkretett gyógyszerellátás, ami ma már nem megbízható, nem minôségi 

és nem hatékony, nem olyan, mint volt 2006-ig, nem olyan, mint amilyennek lennie kell az Európai 

Közösségek Bírósága szerint. 

A szocialista egészségügyi kormányzat az elmúlt egy évben minden kármentô, javító kezdeményezésünket 

azzal hárította el, hogy várjuk meg a bíróság döntését. A döntés megszületett. Itt az ideje cselekedni! 

A bíróság döntése alapján nincs közvetlen jogalkotási kényszer, de az elôzmények után, a jelen 

helyzetben, a bírósági döntés indoklása tükrében politikai, gyógyszerpolitikai, morális és financiális 

okokból a korrekció elengedhetetlen. A betegek biztonsága érdekében, a további károkozás megfékezésére 

azonnali intézkedésre van szükség. A gyógyszerellátó-rendszer teljes körû felülvizsgálatáig a gyógyszertárral 

ellátott helyeken további új patikák alapításának a lehetôségét meg kell szüntetni. A patikalétesítés 

2010. január 1-jén hatályba lépô teljes deregulációját elôíró paragrafust hatályon kívül kell helyezni. 

A gyógyszertárláncok további térnyerésének megakadályozására mindaddig új fúziókra ne legyen lehetôség, 

amíg az új szabályozás ebben a kérdésben végleges megoldást nem hoz. Ezekkel az intézkedésekkel 

meg kell állítani a romlás folyamatát lehetôséget adva a széles körû egyeztetéseken alapuló hosszabb 

jogalkotási folyamatra. Továbbá gátat kell szabni a multinacionális tôke gyors magyarországi térnyerésének 

a gyógyszerforgalmazásban. Ez ugyanis egyenes következménye lesz a bírósági döntés alapján létrejött 

jogbiztos állapotnak. Az etikus szabályozású államok minden bizonnyal megerôsítik a piacszabályozást 

a gyógyszerellátás területén, így az onnét a liberalizációra számító tôke a merkantil, liberalizált államokba 

helyezi át tevékenységét. Ez Magyarország esetében a maradék nemzeti és szakmai kézben levô 

gyógyszertárak megszûnését jelenti. 

Ha a kormányzó politikusok megértik az Európai Közösségek Bírósága döntésének indoklását és 

annak érvrendszerét, akkor belátják, hogy a betegek érdekében politikai, morális lépéskényszerben vannak. 

Salus aegroti suprema lex esto. Megfordult az indoklás kényszere. Ma annak kell megindokolni lépéseit, 

aki a tagországi önálló szabályozás jogával élve nem az etikus szabályozást választja. Az élet védelme, 

az egészség védelme, a betegek érdekeinek védelme ugyanis csak az etikus szabályozású gyógyszerellátás 

megbízhatósága, minôsége és hatékonysága mellett biztosított. 

Ez vitathatatlan. Tessék elolvasni! Dr. Horváth Tamás

www.gyogyszer.hu 

4 


Sokak számára váratlanul jött a világ pénzügyi-gazdasági válsága, 

melyet sok elemzô jórészt a pénzuralom és a hazugság, 

valamint a gazdasági-pénzügyi életben az erkölcsnélküliség 

számlájára ír. A hazai gazdasági és politikai csôdöt sokan 

szintén a politikai és gazdasági elit morális alkalmatlanságának, 

valamint a neoliberális politikának tudják be. 

Az elemzôk többsége szerint még nem lehet tudni, hogy a világ 

(és benne Magyarország) mikor és miként jön ki ebbôl a 

válságból, azt meg végképp nem sejtik, hogy milyen világ lesz 

ezután. Azonban már sokan megegyeznek abban, hogy a 

nemzetközi gazdasági-pénzügyi válság leküzdését követôen 

az államok szerepének erôsödésére, ezzel párhuzamosan a 

nemzetgazdaságok súlyának növekedésére és az etikai normák 

gazdasági életben való megjelenésére lehet számítani. 

Nyilván a magyarországi folyamatokra is kihatással lesznek a 

változások, melyekkel kapcsolatban egyre többen a „trendforduló” 

kifejezést használják. Az utóbbi hónapok történései 

akár alapjaiban is megrendíthetik a fejlett világban kialakult 

politikai, gazdasági és társadalmi viszonyokat, valamint a 

közgondolkodást. A fejlett világ utolsó néhány száz évének 

történelmét ismerve nem lenne elôzmény nélküli, ha a „piacbarát” 

korszakot „etatistább” idôszak követné. 

Az uniós bírósági döntés elôzményeirôl 

A neoliberális dogmák világméretû megkérdôjelezésének idôszakában 

jutott el az Európai Közösség Bírósága az ítélethozatalig az 

olasz és a német gyógyszerészeti szabályozás ügyében. A döntésre 

évek óta vártunk. A bíróság május 19-én két olyan ügyben döntött, 

melyek jelentôsége messze túlmutat a konkrét eseteken. Olaszországgal 

szemben maga az Európai Unió Bizottsága kezdeményezett eljárást, 

vádpontként megfogalmazva, hogy a letelepedés szabadságának 

és a tôke szabad áramlásának elvét sérti az olasz szabályozás. 

Az olaszországi magángyógyszertárak üzemeltetésére ez ugyanis csak 

gyógyszerészi diplomával rendelkezô magánszemélyeket, illetve kizárólag 

gyógyszerész tagokból álló üzemeltetô társaságokat jogosít fel, 

továbbá lehetetlenné teszi a gyógyszerek forgalmazásával foglalkozó 

vállalkozások számára, hogy részesedést szerezzenek az önkormányzati 

gyógyszertárakat üzemeltetô társaságokban (amelyeknél az olasz 

jog egyébként szigorú feltételek mellett engedélyezi a gazdasági társasági 

formában való mûködtetést). A bizottság az olasz ügyet minden 

bizonnyal precedensértékû „próbapernek” tekintette, mert a megfogalmazott 

vádakkal több uniós országot is illethetett volna. 

A németek esetében az elhíresült DocMorris ügy került az uniós 

bíróság elé, amelyet eredetileg német gyógyszerészeti szervezetek kezdeményeztek, 

vitatva a német állam azon döntését, hogy az internetes 

gyógyszerforgalmazásról elhíresült holland részvénytársaságnak 

Németországban patika alapítását engedélyezték, holott a németeknél 

a nemzeti szabályozás a gyógyszertárak tulajdonjogát és üzemeltetését 

jelenleg is kizárólag gyógyszerészi képesítéssel rendelkezô személyek 

részére tartja fenn. 

GYÓGYSZERÉSZI HÍRLAP / 2009. JÚLIUS 

A legfôbb törvény 

a beteg üdve 

A fenti ügyek általános jelentôsége abban állt, hogy a bíróság 

tisztázza: 

• megilleti-e az uniós tagállamokat az önálló gyógyszerészeti 

szabályozás joga; illetve 

• sérti-e a letelepedés szabadságának és a tôke szabad mozgásának 

uniós alapelvét, ha az olaszhoz vagy a némethez hasonló 

piackorlátozó szabályozás van hatályban, és ha igen, 

• van-e olyan szempont, amely indokolhatja ezen uniós alapelvek 

érvényesülésének korlátozását? 

A magyar gyógyszerészetnek több szempontból is lényeges 

volt a bíróság döntése. Egyrészt segíthetett eldönteni, hogy lehetséges-e 

visszaút a liberalizációból és a gyógyszerészi kompetenciák 

amortizálásából, másrészt a 2006 ôszi liberalizációs szabályozás 

vitájában meghatározó és visszatérô érve volt a szaktárca akkori 

vezetôjének az uniós elvekhez és szabályozáshoz való igazodás 

kényszere, valamint a Magyarországgal szembeni uniós bizottsági 

eljárás lebegtetése. Harmadrészt az azóta eltelt idôben a szabályozás 

korrekciójára vonatkozó gyógyszerészi kezdeményezéseket 

rendre azzal hárították el a kormányzati oldal vezetôi, hogy „várjuk 

meg az uniós bíróság döntését”. 

Ez most megszületett! Az ítélet részletes ismertetése helyett 

utalunk az ítéletek szövegére, mely elérhetô az uniós bíróság, továbbá 

a kamara honlapján is. A bíróság fôbb megállapításainak és 

a legfontosabb következtetések rögzítése azonban indokolt. 

A bíróság ítéleteirôl 

Az uniós bíróság az olasz és a német gyógyszerészeti szabályozással 

kapcsolatos ügyeket összevontan tárgyalta és az egy napon hozott 

két ítélet számos ponton átfedést mutat egymással. Ezért ezek szakmapolitikai 

célú összegzése viszonylag egyszerû. 

01. A letelepedés szabadságának és a tôke szabad mozgásának 

uniós elvénél a bíróság szerint erôsebb érdek az élet és az 

egészség védelme, valamint a közegészségügyi érdek. 

02. A gyógyszerellátás szervezetének és szabályozásának kialakításában 

– beleértve a támogatáspolitikát és a finanszírozást is – 

az uniós tagországoknak a nemzeti szabályozás kialakítására 

és fenntartására joguk van (nemzeti hatáskör). 

03. A tagállamoknak joguk van arra, hogy gyógyszertár tulajdonlását 

és mûködtetését akár kizárólag gyógyszerészeknek is 

fenntarthassák. 

04. A tagállamoknak ahhoz is joguk van, hogy a gyógyszertár tulajdonlásából 

és mûködtetésébôl a gyógyszerpiac többi szereplôjét 

kizárják. 

05. A bíróság ebben az ítéletében közvetlenül nem foglalkozik a 

patikalétesítés (geográfiai) szabályozásával, de az indoklásból 

levezethetô, hogy ennek a joga is megilleti a tagállamot. 

06. A nemzeti hatáskörû szabályozás nemcsak joga a tagállamoknak, 

hanem a bíróság szerint közegészségügyi érdekekkel, a 

minôségi gyógyszerellátás és a betegbiztonság garantálásának 

igényével (betegérdekkel) is indokolható.

07. A gyógyszerellátó rendszer költségtakarékosságára – a közösségi 

pénzek nagyságrendjére és a gyors ütemben növekvô 

kiadásokra tekintettel – a szabályozás szintjén is oda kell figyelni. 

A bíróság szerint a tapasztalatok azt mutatják, hogy a 

gyógyszertárak kizárólagos gyógyszerészi tulajdonban tartása 

a kiadások szempontjából megtakarításokhoz vezethet. 

08. A bíróság azt is kimondja, hogy nincs bizonyíték arra, hogy az 

olaszországinál és németországinál liberálisabb szabályozások 

biztonságosabbak és hatékonyabbak lennének, sôt az utólagos 

ellenôrzésre és szankcionálásra, valamint a kötelezô biztosításra 

épülô és a gyógyszerészt nem preferáló liberális rendszereknél 

semmi garancia nincs a szabályok betartására és hatékony 

mûködtetésre. 

09. A bíróság az indoklásban kimondja, hogy: 

• a gyógyszerbiztonság, ellátásbiztonság, szolgáltatásminôség, 

költséghatékonyság elvei érvényesítésének a garanciája a gyógyszerész 

szakmai és egzisztenciális függetlenségének a biztosítása; 

• a gyógyszerésztôl elvárható, hogy ne csak a gazdasági hasznát 

vegye figyelembe, hanem a felkészültsége, gyakorlata és hivatástudata 

révén a betegérdeket és a költségtakarékosság elvét is; 

• a gyógyszerésszel szemben hivatásetikai követelmények is támaszthatók. 

10. Az uniós bíróság lényegében az etikus modell magasabb értéke 

mellett kötelezte el magát a liberális modellel szemben. 

11. Az uniós bíróság döntése a politika mozgásterét jelentôsen 

megnövelte a változtatásra, mely kiterjedhet: 

• a patikalétesítés és -mûködtetés újraszabályozására, 

• a személyes gyógyszertár-mûködtetési jog rendezésére, 

• az idegen tulajdonosok kizárására/szerepének korlátozására, 

akik között kiemelten lehet foglalkozni 

• a gyárakkal, nagykereskedôkkel, 

• az orvosokkal, 

• az off-shore cégekkel, 

• a patikaláncok korlátozására, 

• a minôségi/etikai szabályozás helyreállítására, 

• az árszabályozás újragondolására, 

• a patikán kívüli és az internetes gyógyszerforgalmazás újragondolására 

és újraszabályozására. 

A kamara küldöttközgyûlése a bírósági ítéletrôl 

Mivel a magyarországi gyógyszerellátás rendszerében 2006 ôszén 

végrehajtott liberalizálás a bíróság ítéletében foglaltakkal ellentétes 

alapvetéseken nyugszik, kézenfekvô a kérdés: terheli-e kötelezettség a 

magyar államot a gyógyszerellátás szabályozásával kapcsolatban. 

A bíróság döntése jogalkotási kényszert nem ró a magyar kormányra, 

de az uniós bíróságnak nem is lett volna joga arra, hogy bármire 

is kötelezze a kormányokat azok után, hogy a szabályozás nemzeti 

hatáskörben tartását megerôsítette. Politikai, gyógyszerpolitikai, 

morális és financiális okokból azonban a korrekció indokolt. Ennek 

során a politikának a szakmával együttmûködve kell kialakítani azokat 

a mûködési kereteket, amelyek garantálják a közegészségügyi érdekek 

prioritását, a gyógyszerbiztonság, az ellátásbiztonság, a szolgáltatásminôség 

és a költséghatékonyság érvényesülését. 

A bíróság ítéletének meghozatalát követôen néhány nappal (május 

24-én) került sor a kamara küldöttközgyûlésére, amely egyhangúlag 

elfogadott határozattal üdvözölte a döntést, lényeges megállapításokat 

tett és kijelölte a kamara tevékenységének irányát is. 


„A Magyar Gyógyszerészi Kamara Küldöttközgyûlése (Küldöttközgyûlés) 

megelégedéssel nyugtázza, hogy az Európai Unió Bírósága 

2009. május 19-i határozatában kimondja: alapos közegészségügyi és 

finanszírozási indokai vannak annak, hogy gyógyszertár tulajdonlását 

és mûködtetését a nemzeti szabályozás gyógyszerészi diplomával rendelkezô 

személyek számára tartsa fenn. 

1. A Küldöttközgyûlés az uniós bíróság döntésével és indoklásával 

messzemenôen egyetért és azt az eddig is következetesen képviselt 

álláspontja megerôsítéseként értékeli. Az uniós bíróság ugyanis kimondja, 

hogy: 

• a szakmailag és egzisztenciálisan független gyógyszerész a biztosítéka 

a közegészségügyi és betegérdekek érvényesítésének, valamint 

a gyógyszerellátás költséghatékony mûködtetésének és 

• az uniós országok kormányainak joguk van arra, hogy ezen érdekek 

érvényesítésére olyan piacszabályozó intézkedéseket érvényesítsenek, 

amelyek a gyógyszertár-létesítés és -tulajdonlás szabályozásán 

keresztül garantálják a gyógyszerbiztonságot, a betegbiztonságot, 

a gyógyszertári szolgáltatások minôségét és a 

rendszer költséghatékony mûködését. 

2. Mivel 

• a jelenlegi magyarországi szabályozás a betegek és a gyógyszerellátás 

biztonsága helyett a befektetôi érdekek érvényesülését 

célozza és figyelmen kívül hagyja az uniós bíróság határozatában 

és indoklásában is megerôsített elveket, továbbá 

• a 2006. december 29-én hatályba lépett jelenlegi liberalizált 

gyógyszerellátási modell kialakításakor a kormány és az 

országgyûlés „uniós alapelvekre” és az Európai Unió Bizottságának 

uniós tagországokkal szemben kezdeményezett elmarasztaló 

eljárására hivatkozott, valamint 

• az azóta eltelt idôben a Magyar Gyógyszerészi Kamara korrekcióra 

irányuló kezdeményezéseit (a kormány képviselôi) 

több esetben azzal hárították el, hogy „meg kell várni az 

uniós bíróság döntését”, 

a Küldöttközgyûlés 

• követeli a gyógyszerész szakmai és egzisztenciális függetlenségét 

biztosító etikus modell helyreállítását, 

• követeli a gyógyszertár-létesítési engedélyek kiadásának felfüggesztését 

és a gyógyszertár-nyitási eljárások azonnali leállítását, 

• elvárja, hogy a kormány haladéktalanul kezdjen tárgyalásokat 

a Magyar Gyógyszerészi Kamarával az uniós bíróság határozatával 

érintett kérdésekben a gyógyszer-gazdaságossági 

törvény átfogó módosítására és a személyi jog intézményének 

helyreállítására, 

• kezdeményezi, hogy a hivatásetikai szabályozás helyreállítására 

és az egészségügyben mûködô szakmai kamarákra vonatkozó 

szabályozás megváltoztatására valamennyi érintett 

bevonásával haladéktalanul induljanak tárgyalások. 

3. A Küldöttközgyûlés kezdeményezi, hogy a közös gyógyszerészi 

álláspont kialakítása érdekében és egységes képviselete biztosítására 

a kamara elnöksége hívja össze a Gyógyszerészeti Egyeztetô 

Fórumot. 

4. A Küldöttközgyûlés felhatalmazza az országos elnökséget, hogy 

hozzon létre egy ad hoc bizottságot a bírósági döntésbôl eredô 

jogi lehetôségek kihasználásának elôkészítésére.” 

Ezután a kamara elnöksége a küldöttközgyûlési határozatban 

foglaltak szerint kezdte meg tevékenységét. Felvette a kapcsolatot a 

társzervezetekkel, amelyekkel a legsürgetôbb intézkedésekrôl közöswww.gyogyszer.hu 2009. JÚLIUS / GYÓGYSZERÉSZI HÍRLAP 5


6 

álláspontot sikerült kialakítani. A legfontosabb törvénymódosítások 

elkészültek, ezekrôl sajtótájékoztatón számoltunk be. A politikai 

szereplôkkel is felvettük a kapcsolatot és kezdeményeztük a 

korrekciókat. 

Hogyan tovább? 

Mielôtt bárki azt gondolná, hogy végre megindult a hazai gyógyszerészet 

ügyeinek rendbe tétele, mindenkit óvatosságra kell intenem. 

Számos érv szól amellett, hogy higgyünk az igazságunkban. 

Az Európai Közösség Bíróságának ítélete megerôsít minket abban, 

hogy jó ügyért harcolunk, és a bíróság nagyon súlyos érveket fogalmazott 

meg, melyek figyelmen kívül hagyása – fôként ellátási és 

gyógyszerbiztonsági probléma esetén – indoklási kötelezettséget róhat 

a kormányra. De azt is látni kell, hogy komoly lehetôségek maradtak 

a liberalizáció híveinek a tarsolyában is. 

Arra joggal lehet számítani, hogy a pernyertes Olaszország (és 

Németország) egy ideig kormányzati eszközökkel nem fog a liberalizáció 

pártjára állni, hiszen ez ellentétes lenne a perben képviselt álláspontjával. 

Mivel az olaszok mellett a perben nyíltan felsorakozott 

Franciaország, Spanyolország, Görögország, Ausztria és Lettország 

kormánya, tôlük sem várható, hogy a közeljövôben a liberalizáció élharcosaivá 

váljanak. Magatartásukat bizonyára erôsíti a neoliberális 

világrend egyre általánosabbá váló kritikája is. Ez nagyon jó hír. Viszont 

az a tôkeerô, amely eddig is liberalizálni akart (és a bizottságot 

is rávette a perbeli szerepére), továbbra is létezik, a térségben marad 

és felettébb valószínûtlen, hogy „hamut hintene a fejére”, majd bûnbánó 

tekintettel hátat fordítana a gyógyszer-kiskereskedelmi piacnak. 

Sôt, a liberalizált országok fokozottabb kitettségére lehet számítani 

mindaddig, amíg az etikus modell helyreállítására irányuló politikai 

szándék egyértelmûvé nem válik. 

Nem egyszerû a hazai helyzet abból a szempontból sem, hogy az 

ország szuverenitása a hatalmas államadósság miatt meglehetôsen 

korlátozott és a hitelezôk szava (akik nyilván a globális tôkét képviselik) 

elhallatszik a Kossuth térre és az Arany János utcába is. 

Nehezen hihetô, hogy a hazai liberátorok szemlélete a bírósági 

ítélet hatására megváltozzék. Erre utal a GVH elsô reakciója is, 


Az Európai Közösségek Bíróságának határozatában foglalt 

megállapításokból levonható legfontosabb következtetésekbôl 

a jogász szemével nézve is a tagállamok részére 

mérlegelési mozgástér lehetôsége adódik. 

A bíróság döntéseibôl levonható legfontosabb következtetések 

1) A bíróság egyértelmûen elismerte, hogy az emberi egészség és 

élet az elsô helyen áll az uniós alapszerzôdés által oltalmazott javak és 

védett érdekek között, ebben a körben a tagállamok joga és feladata 

eldönteni, hogy milyen szinten óhajtják biztosítani a közegészség vé- 



ami a közpolitikai prioritások és a lobbiérdekek érvényesülésének 

metszéspontjába állította a patikai piac további sorsát. Arra viszont 

számítani lehet, hogy mindazokat a politikusokat, akik eddig 

is a liberalizáció ellen voltak, magunk mellett tudhatjuk és talán 

azokra is számíthatunk, akiket eddig a pártfegyelem akadályozott 

meg véleményük markáns képviseletében. Hogy hányan 

vannak és lesz-e elég erejük (idejük és mozgásterük) az eddig okozott 

károktól való mentesítésben való részvételre, azt a jövô döntheti 

el. 

Több mint egy évvel ezelôtt tettem fel a kérdést, hogy 

„Megôrizhetôk-e gyógyszertáraink szakmai és nemzeti kézben?” 

Egy rövid vitaindítóban – ami több fórumon is megjelent – a 

megoldást is keresni próbáltam. Sok értékes vélemény mellett 

többnyire elhárító válaszokat kaptam, mert kevesen hittek abban, 

hogy érdemi lehetôség van még a korrekcióra. Amikor május 19én 

néhány kollégánkat elsôként tájékoztattam az uniós bíróság 

határozatáról – bár mindannyian vártuk a bíróság ítéletét és ismertük 

Bot fôtanácsos tavaly decemberi elôterjesztését – szintén 

visszafogott reakciókkal találkoztam. Mintha a hitünket veszítettük 

volna el… 

Az egy évvel ezelôtti vitaindítóban megfogalmazott négy feltétel 

közül az egyik a jogi környezet megváltoztatása volt. Most 

lehetôség nyílhat arra, hogy ezen a területen érdemi változtatásokat 

lehessen kezdeményezni. Hosszú és fáradságos küzdelemre 

kell felkészülni még a részeredmények eléréséhez is. Ehhez az eltökéltségen, 

a szívósságon és az egységen túl a magunk igazába 

vetett hitre és a reményre is nagy szükségünk lesz. És azt sem szabad 

elfelednünk, hogy az Európai Közösség Bírósága nem a 

gyógyszerészi érdekek vagy a gyógyszerészi egzisztencia védelmét, 

hanem a közegészségügy és a betegek érdekeinek az érvényesítését 

tartotta szem elôtt, amikor az etikus gyógyszerészet mellett tört 

lándzsát. Ha tehát eredményes érdekvédelmet akarunk folytatni, 

nem szabad szem elôl tévesztenünk, hogy a beteg üdve a legfôbb 

törvény. Most már az uniós bíróság által is megerôsítve. 

Dr. Hankó Zoltán 

Az Európai Bíróság döntései 

– a jogász szemével 

delmét és azt milyen módon kívánják megvalósítani. Ennek a szintnek 

nem kell megegyeznie, az tagállamonként változhat, ebbôl a tagállamok 

részére bizonyos mérlegelési mozgástér lehetôsége adódik. 

2) Abból, hogy a gyógyszertárak tulajdonlását és üzemeltetését 

illetôen egyes tagállamokban kevésbé szigorú szabályok érvényesülnek, 

nem következik az, hogy más tagállamokban a szigorúbb 

szabályozás bevezetése vagy a meglévô ilyen jellegû szabályok 

fenntartása a közösségi joggal ellentétesnek minôsülne. 

3) A gyógyszertár- tulajdonlás és -üzemeltetés kereteit meghatározó 

nemzeti jogi szabályozás az EK 43. cikk és az EK 56. cikk

(1) bekezdése értelmében vett állampolgársági alapon történô hátrányos 

megkülönböztetés nélkül alkalmazandó korlátozásokat vezethet 

be illetve tarthat fenn, melyek a közegészség védelméhez fûzôdô nyomós 

közérdekkel (ezen belül a lakosság gyógyszerekkel való megbízható 

és színvonalas ellátásához fûzôdô érdekkel) igazolhatóak az alábbi két 

együttes feltétellel: 

a) alkalmasnak kell lenniük az elérni kívánt cél megvalósításának 

biztosítására, 

b) nem haladhatják meg az e cél megvalósításához szükséges 

mértéket. 

Nem ellentétes az EK 43. és az EK 48. cikkel az említett feltételeknek 

megfelelô olyan nemzeti szabályozás, amely megakadályozza, 

hogy a gyógyszerészi képesítéssel nem rendelkezô személyek gyógyszertárak 

tulajdonjogát megszerezhessék, illetve gyógyszertárat üzemeltethessenek. 

4) A bíróság határozatában megjelenítette többek között a nemzetközi 

környezetvédelmi jogból már ismert ún. „elôzetes védôintézkedés” 

doktrínáját. Eszerint amennyiben bizonytalanság van a közegészséget 

érintô kockázatok fennállását vagy azok jelentôségét illetôen, 

akkor a tagállam annak bevárása nélkül hozhatja meg a szükségesnek 

tartott elôzetes védôintézkedéseket hogy e kockázatok valós 

fennállása illetve mértéke teljes mértékben bizonyításra került volna. 

Az elôzetes védôintézkedéseken túlmenôen a tagállamok jogosultak 

meghozni azokat az intézkedéseket is, amelyek amennyire csak lehetséges, 

csökkentik a közegészségre gyakorolt kockázatot, ideértve azt a 

kockázatot is, ami a lakosság gyógyszerekkel való megbízható és színvonalas 

ellátása tekintetében jelentkezne. 

5) A bíróság egyértelmûen elismerte a gyógyszerek, mint termékek 

speciális természetét és az ebbôl eredô, a többi terméktôl eltérô szabályozási 

megoldások jogszerû lehetôségét. 

6) Tekintettel a gyógyszerekkel kapcsolatos közegészségügyi és a 

társadalombiztosítási rendszerek pénzügyi egyensúlyára gyakorolt 

kockázatokra, a bíróság szerint a tagállamoknak joguk van szigorú 

követelményeket támasztani a gyógyszer-kiskereskedelmi tevékenység 

végzésére feljogosított személyekkel szemben, különös tekintettel 

a gyógyszerek értékesítési módjait és a nyereségre való törekvést illetôen. 

A tagállamok így arra is jogosultak, hogy fenntartsák a gyógyszer-értékesítés 

jogát kizárólag a gyógyszerészek részére, azon indokra 

hivatkozva, hogy ôk azok a személyek, akik a betegek biztonságos 

gyógyszerellátását garantálni képesek. 

7) Mivel a tagállamok elismert joga, hogy maguk határozzák 

meg a közegészség védelmének szintjét, azt is elôírhatják, hogy a 

gyógyszereket olyan gyógyszerészek értékesítsék, akik tényleges szakmai 

függetlenséggel rendelkeznek. A tagállamok ezért meghozhatnak 

olyan intézkedéseket is, amelyek alkalmasak e függetlenség sérelmének 

kockázatát kizárni vagy csökkenteni, amennyiben az említett sérelem 

olyan jellegû lenne, hogy befolyásolhatná a lakosság gyógyszerekkel 

való ellátásának megbízhatóságát és minôségi színvonalát. 

8) A bíróság egyértelmûen tisztázta a fennálló különbségeket a 

gyógyszerészi képesítéssel rendelkezô és azzal nem rendelkezô üzemeltetôk 

érdekeltsége tekintetében. A gyógyszerész üzemeltetôk esetében 

a nyereségszerzéshez fûzôdô, kétségkívül fennálló személyes érdekük 

– képzettségük, szakmai tapasztalatuk és az ôket terhelô szakmai 

és jogi felelôsségük miatt – kevésbé meghatározó, hiszen a jogi 

vagy a szakmai etikai szabályok esetleges megsértése nemcsak beruházásaik 

értékét, hanem saját szakmai egzisztenciájukat is veszélyeztetheti. 


A gyógyszerágazatban gyártóként vagy nagykereskedôként tevékenykedôk, 

továbbá egyéb nem gyógyszerész üzemeltetôk esetében 

nincs szó a gyógyszerészekével egyenértékû képzettségrôl, tapasztalatról 

és felelôsségrôl. E körülményekre tekintettel – a bíróság szerint 

– az ô esetükben nincsenek meg ugyanazok a garanciák, amelyeket a 

gyógyszerészek képesek nyújtani, illetve a tagállam megfelelô döntésével 

kizárható illetve korlátozható gyógyszertár tulajdonlási illetve 

üzemeltetési jogosultságuk. 

9) A gyógyszerészi képesítéssel nem rendelkezô üzemeltetôk nyereségre 

való törekvésének érdeke az önálló vállalkozó gyógyszerészekéhez 

képest nem egyenértékû módon korlátozott, ezért nem gyógyszerészi 

tulajdonlás esetében a gyógyszerészek, mint a tényleges üzemeltetônek 

alárendelt munkavállalók számára jelentôsen megnehezül 

vagy akár lehetetlenné válik az említett üzemeltetô által adott 

utasításokkal való szembehelyezkedés. 

10) A gyógyszerészek szakmai függetlenségével kapcsolatos kockázatok 

egyébként sem zárhatók ki ugyanolyan hatékonysággal biztosítási, 

illetve felelôsségbiztosítási kötelezettség elôírásával, mint a 

tulajdonlásra illetve az üzemeltetésre vonatkozó korlátozások fenntartásával. 

A bíróság ezen érvelése ékesen cáfolja a magyar Alkotmánybíróság 

korábbi határozatát, amely szerint más eszközök legalább olyan 

hatékonyak, mint a szabályozott gyógyszertár -létesítés és -mûködtetés, 

kielégíti ugyanakkor az Alkotmány 70/D. §-át az, ha a jogalkotó 

ezt a garanciát alapvetôen és elsôdlegesen szakmai elôírások, követelmények 

támasztása és azok betartásának állami ellenôrzése, felügyelete 

révén nyújtja. 

11) A bíróság döntése kifejezetten a német és az olasz nemzeti szabályozásra, 

illetve azok meghatározó elemeire vonatkozik, azonban általános 

érvényû megállapításai következtében kihatással lehet valamennyi 

tagállamra. A döntésbôl nem következik közvetlen jogalkotási kötelezettség 

a tagállamok számára. Az kétségtelen, hogy a liberalizáció hívei a 

jövôben már nem érvelhetnek sikeresen a bíróság várható, a szigorúbb 

szabályozást a közösségi joggal összeegyeztethetetlennek minôsítô ítéletére 

hivatkozva, hiszen az ítéletek megszülettek, és a liberalizáció hívei 

által nem várt eredményt hoztak. 

Ugyanakkor várható, hogy a még nem liberalizált országok 

gyógyszerészi szervezetei a határozatok ismeretében hatékonyabban 

léphetnek fel a liberalizációs törekvések megakadályozása érdekében, 

továbbá a politikai támogatástól függôen a már megtörtént liberalizációs 

intézkedések felülvizsgálatára illetve részbeni eltörlésére is sor 

kerülhet. Azon tagállamok esetében, ahol ezidáig sikeresen akadályozták 

meg a liberalizációt, jelentôs érvanyag adódik a bíróság ítéletébôl 

a liberalizáció további elutasításához. 

12) A bíróság döntése nem nevesíti külön a gyógyszertári láncokat, 

ugyanakkor egyértelmû, hogy kizárólagos gyógyszerészi tulajdonlás, illetve 

üzemeltetés jogszerû fenntarthatósága a nemzeti szabályozásokban 

jelentôsen ronthatja az esélyeit a liberalizációra építô és páneurópai terjeszkedésben 

bízó multinacionális láncoknak (Celesio, Allience Boots 

stb.) 

A nagy láncok elôzetes reagálása a bíróság határozataira arra utal, 

hogy kifejezetten számítanak rá, hogy terjeszkedésük a határozat hatására 

jelentôsen lelassulhat, elsôdlegesen azokban a tagállamokban, 

ahol még fennáll az idegen tulajdonlás és a gyógyszertári láncok létrehozásának 

tilalma. 

Dr. Szekfû Gábor 


2009. JÚLIUS / GYÓGYSZERÉSZI HÍRLAP 7


8 

Aktuális 

2009. május 22–24-én, Budapesten, az Európa Kongresszusi 

Központban került megrendezésre a kamara 

kiemelt rendezvénye, a XI. Magyar Gyógyszerész Napok. 

A konferencia elsô napján az allergia tárgykörében hallhattak 

a résztvevôk továbbképzô elôadásokat, majd miniszimpóziumok 

keretében a generikus program és a 

gyógyszer-expediálás gyógyszerészi felelôsségét tárgyalták 

a jelenlévôk. A második napon került sor az ünnepi 

megemlékezésre, a kitüntetések átadására, ezt követôen 

plenáris elôadások adtak hû tájékoztatást az európai és 

hazai gyógyszerészet helyzetérôl, a válságról és a kilábalás 

lehetôségeirôl. A harmadik napon a Magyar Gyógyszerészi 

Kamara éves elsô rendes közgyûlését tartotta. 

Konferencia-beszámolónk elsô részében az ünnepi ülésrôl 

adunk tájékoztatást. 

20 éves a magyar gyógyszerészek kamarája 

A Himnusz eléneklése után, Zalai 

Károly, a Magyar Gyógyszerészi 

Kamara fôtitkára a Magyar Gyógyszerészi 

Kamara és a rendezvény 

szervezôi nevében köszöntötte a vendégeket: 

dr. Horváth Tamást, a Magyar 

Gyógyszerészi Kamara elnökét, 

dr. Pordán Endre szakállamtitkárt, 

az Egészségügyi Minisztérium képviselôjét, 

John Chave-et, az Európai 

Unió Gyógyszerészi Csoportjának fôtitkárát, Dick Trompot, az 

EuroPharm Forum elnökét, dr. Éger Istvánt, a Magyar Orvosi Kamara 

elnökét, dr. Balogh Zoltánt, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói 

Kamara elnökét, professzor dr. Klebovich Imrét, a Magyar 

Gyógyszerésztudományi Társaság elnökét, dr. Mikola Bálintot, a 

MOSZ elnökét, dr. Bölcs Juditot, a Magyar Gyógyszerész Egyesület 

elnökét, Hávelné dr. Szatmári Katalint, a Magyar Gyógyszerészi 

Kamara korábbi elnökét, professzor dr. Vincze Zoltánt, a Magyar 

Gyógyszerészi Kamara elsô elnökét, az MGYT tiszteletbeli elnökét, 

dr. Szabó Sándort, a Magyar Gyógyszerészi Kamara tiszteletbeli elnökét, 

dr. Rapi Katalint, az OEP fôigazgató-helyettesét, Füleki 

Mariannt, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara asszisztens-tagozatának 

országos vezetôjét, dr. Ulrich Krötsch-t, a Német 

Szövetségi Kamara elnökét, Leopold Schmudermaiert, az Osztrák 

Gyógyszerész Kamara alelnökét, Grzegorz Kucharewicz és Piotr 

Bohater urakat, a Lengyel Gyógyszerész Kamara elnökét és nemzetközi 

referensét, Stefan Krchnakot, a Szlovák Gyógyszerész Kamara 

nemzetközi referensét, és Toth Ernestina asszonyt, az elnökség 

tagját, Erdogan Colakot és Mehmet Serif Boyacit, a Török 

Gyógyszerész Társaság elnökét és nemzetközi referensét, valamint 

testvérkamaránk tiszteletbeli elnökét, Bruno Heroldot, a Szász 

Gyógyszerész Kamarától, illetve Anna Hartleib asszonyt, az elnökség 

tagját. 


XI. MAGYAR GYÓGYSZERÉSZ NAPOK 

20 éves a magyar 

gyógyszerészek kamarája 

Magasabb mérce a miénk 

A megnyitó beszédet Horváth Tamás, 

a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke 

tartotta. 

Kereken két évtized telt el azóta, hogy a 

Magyar Gyógyszerész Kamara megalakult. 

Ez a 20 esztendô igen rövid idô, hiszen még 

egy emberöltônyinek sem mondható, történelmi 

mércével, korokban, sorsfordulókban 

mérve még messze nem a múlt, a történelem, hanem a jelen szerves része 

–kezdte beszédét az elnök. Ugyanez a két évtized azonban más mércével 

mérve roppant hosszú idô. Különösen, ha arra gondolunk, mi minden 

történt ezalatt, hány és milyen nagy jelentôségû esemény tanúi, részesei, 

elszenvedôi voltunk, hányszor változott meg a helyzet, honnan hová jutottunk. 

Visszanézve majd mi is világosabban látjuk, milyen folyamatok 

elszenvedôi voltunk, honnan hová, merre tartott a történelem és 

benne a mi történetünk. Egyszerre voltunk ugyanis tanúi, részesei és 

elszenvedôi mindannak, amely a rendszerváltás óta Magyarországon 

bekövetkezett és sorsunk többé-kevésbé együtt mozgott az országéval. 

Tanúi voltunk egy világrendszer, a nagyon is létezô szocializmus 

nagyon is valóságos összeomlásának és egy következetlen, ellentmondásokkal, 

megtorpanásokkal végbemenô átalakulásnak. Részesei, 

méghozzá aktív részesei voltunk a gyógyszertárak privatizációjának, 

az új gyógyszerészi egzisztencia és életforma kialakulásának, a jövôbe 

való befektetés, a fejlesztés idôszakának. 

Mi arra tettük fel életünket, hogy tudásunkkal, szakértelmünkkel és 

tapasztalatainkkal, felelôsségünket vállalva másokat segítsünk. Ezért beszélünk 

hivatásról, nem pedig foglalkozásról. Amikor erre a pályára léptünk, 

tudtuk azt, hogy az emberek a szokásosnál magasabb mércét állítanak 

elénk. Azt is tudtuk, hogy ez a mérce nem változik, a szolgálat lécét 

jó és rossz idôkben is át kell ugrani, nincs olyan, hogy rossz idôkben valahogy 

majd csak átcsúszunk alatta. 

Vannak ugyan ilyen próbálkozások, ezt hívják a szabadversenyhez 

való alkalmazkodásnak, de ez nem tartozik a gyógyszerészi hivatás körébe. 

Újabban sok ilyen próbálkozásnak vagyunk tanúi, sokan gondolják 

úgy, hogy az etika, a betegérdek csak kolonc a nyakukon, amely visszahúzza 

ôket az úgynevezett boldogulás felé vezetô úton. Hogy kinek mi a 

boldogulás, az mindig egyéni döntés kérdése. Számunkra a boldogulást 

nem lehet elválasztani a hivatástól, a gyógyszerészi értékrend vállalásától, 

a betegek iránti felelôsségtôl, elkötelezettségtôl. 

A ma 20 éves kamara alapításakor kitûzött elsô célja a gyógyszerészet 

szakmai, erkölcsi és anyagi rehabilitációja volt. Ez az elsô évtizedben a 

privatizációval és a gyógyszerészi magántevékenység megteremtésével sikerült 

is. A második évtized azonban számos olyan változást hozott, 

amely a kezdeti célkitûzés újabb elérésének igényét veti fel. Ez a folyamat 

a 2006 végén megtörtént liberális szabályozással teljesedett ki. 

A közel két évnyi liberális ámokfutás után ma a gyógyszerészet ismét 

szakmai, erkölcsi és anyagi életképességének helyreállításáért küzd. Szakmai 

és erkölcsi helyzetének rendezéséhez egy mérföldkövet már elér-

tünk. A gyógyszer-expediálás elhatárolása a kereskedelmi gyakorlattól, a 

gyógyszerészi gondozás szaktevékenység jogi megalapozása és a gyógyszerészek 

foglalkozás-doktori címének törvénybe foglalása a kibontakozás 

lehetôségét adja. Rajtunk is múlik, hogy a megnyíló távlatokban milyen 

pályát futunk be. 

A héten egy másik mérföldkövet láthattunk meg. Az Európai Közösségek 

Bírósága május 19-én hozott ítéleteiben kifejti, hogy a lakosság 

megbízható és színvonalas gyógyszerellátásának biztosítása érdekében 

korlátozhatók a liberális szabályozás alapvetéseként használt letelepedés 

szabadságára és a tôke szabad áramlására vonatkozó alapjogok a gyógyszerellátás 

terén. Kimondja, hogy közegészségügyi érdek a gyógyszerellátás 

megbízhatósága, magas minôségi színvonala és hatékonysága és ezek 

biztosítéka a gyógyszerészi hivatás képzettsége, szakmai tapasztalata és felelôsségvállalása. 

Hittük és régóta tudtuk, hogy az uniós joggal nem ellentétes, ha 

nemzeti hatáskörben szabályozzák az egészségügyi ellátást, ezen belül a 

gyógyszerellátást. Ennek ellenére a politika az uniós jogra hivatkozva liberalizált, 

a neo-liberális gondolkodás és a befektetôi érdekek kielégítése 

érdekében. Itt az ideje ezt beismerni. 

A gyógyszerellátás etikus modelljének az uniós bíróság határozata 

szerint közegészségügyi indoka van. Az etikus szabályozást helyre kell állítani, 

a gyógyszerészt vissza kell helyezni jogaiba, hogy kötelességeit elláthassa. 

Itt az ideje ezt megtenni. Ez a betegek és a társadalom érdeke. 

Elvárjuk, hogy a kormány a lobbiérdekeket háttérbe helyezve állítsa le a 

liberális gyógyszertár-létesítést. A kormány és a parlament, a lehetô legrövidebb 

idôn belül, a szükséges jogszabálymódosításokat hajtsa végre a 

gyógyszertár-létesítés, -tulajdonlás ügyében és állítsa helyre a személyi jogos 

gyógyszerészek szakmai, vezetôi jogait!. A Magyar Gyógyszerészi Kamara 

ebben partner lesz–mondta a kamara elnöke. 

Szükség van a gyógyszerészek haladó szellemiségére 

Dr. Pordán Endre, az Egészségügyi 

Minisztérium szakállamtitkára – Székely 

Tamás miniszter képviseletében – 

köszöntötte a Gyógyszerész Napok 

résztvevôit és a 20 éves Magyar Gyógyszerészi 

Kamarát. 

Húsz évvel ezelôtt a magyar gyógyszerésztársadalom 

évszázados álma válhatott valóra: 

sok küzdelem után végre megalakult a 

Magyar Gyógyszerész Kamara, amely 1994-ben a parlamenti döntés értelmében 

köztestületi rangra is emelkedett. Ezzel a lépéssel a magyar 

gyógyszerészet ismét elfoglalhatta azt a társadalmi pozíciót, amely a hagyományai, 

történelme és összegyûjtött értékei folytán megillette, s 

amelybôl a legtöbbet képes hozzátenni az ország építéséhez és felvirágzásához–mondta 

a szakállamtitkár. 

A magyar gyógyszerészet olyan személyiségekkel gazdagította a magyar 

közéletet és történelmet, mint például Bayer Antal, aki Európa-hírû 

gyógyszerész volt és elôször forgalmazott hazánkban ampullázott gyógyszereket. 

Vagy az Issekutz-család, amely tagjainak meghatározó szerepük 

volt a hazai gyógyszerkutatás fejlôdésében, de a gyógyszerészet oktatásában 

is. Szász Kálmán, akinek többek között a Cavinton megteremtését, 

megalkotását köszönhetjük valamennyien. Menner Ödön, aki 

kiemelkedô szakmai munkája mellett szépirodalmi mûveket is írt, könyveket 

illusztrált, zenét szerzett és elsô osztályú teniszezô is volt. Vagy 

Mozsonyi Sándor, aki a kábítószerek toxikus hatásának vizsgálata mellett 

létrehozta az Ernyey József Gyógyszerésztörténeti Múzeumot, s aki 

elôször javasolta a gyógyszerészek önálló egyetemi képzését. 

Aktuális 

A neveket még hosszasan lehetne sorolni, de néhány kiemelt példa is 

jól mutatja a hazai gyógyszerészet sokszínû, gondolatgazdag és erôteljes 

hatását az ország sorsának alakulására. Megállapítható tehát: a magyar 

gyógyszerészek, a magyar gyógyszerészet sokszínû, mindig is a társadalmi 

progresszió, s a haladás zászlóvivôje volt. Ezt a fontos társadalmi szerepet 

kívántuk elismerni azzal, hogy az oktatási tárcával karöltve és együttmûködve 

lehetôvé tettük a gyógyszerészek számára is a doktori cím viselését. 

Meggyôzôdésem, hogy mind a szakmai felkészültség, mind a társadalmi 

szerep súlya indokolja és utóbb igazolja is ezt a lépést – mondta. 

A magyar társadalomnak ma is szüksége van a gyógyszerész-közösség 

haladó szellemiségére. Szükségünk van a gyógyszerészek szaktudására, 

de nemcsak a világhírû magyar gyógyszertudomány fenntartása 

és fejlôdése, a magyar gyógyszeripar sikere miatt. Ez is 

kiemelkedôen fontos szempont ugyan, mégis sokkal fontosabb honfitársaink 

mindennapi biztonsága. 

A gyógyszerész szaktudása, figyelme és segítô szándéka fontos 

kontrollt jelent, hogy betegeink valóban a megfelelô készítményeket 

megfelelô adagolásban és a kölcsönhatásokra, illetve a szervezet érzékenységére 

tekintettel szedjék. Bár a kezelés minden esetben az orvos 

felelôssége, a gyógyszerész testesíti meg azt a szakmai kontrollt, amely 

az ellátás biztonságát adhatja – mondta a szakállamtitkár, majd hozzátette 

szükségünk van a gyógyszerészek kezdeményezôkészségére, nyitottságára 

és modernitására is. A világ ugyanis nem áll meg. Az ország is, 

a társadalom is és az egyén is folyamatosan, egyre újabb kihívásokkal 

szembesül. Csak a megfelelô nyitottság, rugalmasság és alkalmazkodóképesség 

tehet minket alkalmassá arra, hogy e kihívásoknak megfeleljünk, 

sôt azokból erôsebben, többre képesen kerüljünk ki. Ennek a szemléletnek 

és hozzáállásnak a társadalmi megerôsítésében is fontos szerepe lehet 

a gyógyszerészetnek. 

A harmadik dolog, amelyre szükségünk van a magyar gyógyszerészet 

szellemiségébôl, az az emberség. Az egészségügyi ellátás ugyanis – túl az 

alapvetô funkcióján – az emberi és a társadalmi szolidaritás legfontosabb 

szimbóluma. Ezért van jelentôsége annak, hogy társadalombiztosítási alapon 

finanszírozzuk az ellátást és ezért nem elegendô, ha az egészségügyben 

dolgozóknak – legyenek azok orvosok, ápolók, gyógyszerészek vagy szakdolgozók 

– csak a szakmai felkészültsége kiemelkedô. A tudás önmagában 

kevés, ha nincs meg hozzá a megfelelô emberség, tartás és segítôszándék. 

Ez az összetevô adja a gyógyítás lényegét, ez mutatja meg, hogy felelôsek 

vagyunk egymásért, tehát figyelünk és vigyázunk egymásra. Enélkül nincs 

sikeres gyógyítás, mégha fizikai gyógyulást el is lehet érni. 

Azt gondolom tehát, mindannyian büszkék lehetünk arra, hogy 

a magyar gyógyszerészet hagyományai gazdagok mind a szakmai tudásban, 

mind a nyitott lehetôségekkel élni tudó hozzáállásban, mind 

pedig az emberségben. Ennek szellemében kívánok önöknek színvonalas 

és tartalmas ünneplést, s hogy a hordozott értékeket sikerüljön 

megôrizni és tovább gazdagítani az elkövetkezô évtizedekre is–fejezte 

be beszédét Pordán Endre. 

Egyesíteni kell véleményünket 

John Chave, a PGEU fôtitkára, aki 

2006-ban Molnár Lajost felszólította a 

nagygyûlésen arra, hogy vonja vissza minden 

intézkedését, ismét megtisztelte jelenlétével 

a hazai gyógyszerésztársadalmat. 

Mint önök azt mindnyájan tudják, a 

közelmúltban és jövôben a gyógyszerészet 

nagy változáson megy át–mondta a fôtitkár. 




10 

Újabb kihívásoknak nézünk elébe és ezzel egyidejûleg számos új 

lehetôségünk adódik. Két dolog nagyon fontos, ha szembemegyünk a kihívásokkal. 

Az egyik, hogy egyesítenünk kell a hivatásunkban a véleményünket, 

egy nyelven kell beszélnünk. A másik pedig az, hogy erôs és hatékony 

megjelenést, képviseletet kell mutatnunk. Csak ilyen módon tud 

érvényesülni a gyógyszerészet Európában. 

Ennek szellemében gratulált a fôtitkár és további sikereket kívánt a kamarának 

együttmûködve az európai gyógyszerészek „nagy kamarájával”. 

Köszönet az együttmûködésért 

Dick Tromp, az EuroPharm Forum 

elnökeként köszöntötte a résztvevôket. 

Nemcsak az évforduló okán, hanem annak 

fényében is gratulálok önöknek, hogy 

stabilizálódhat a gyógyszerészet helyzete Magyarországon–mondta. 

Külön hangsúlyozta, 

hogy megköszöni a magyarok aktív részvételét 

a különbözô európai fórumokon és az 

uniós kamarában. Európán belül a kamarai 

szervezet egy nagyon jelentôs intézmény, amely támogatja a gyógyszerészeti 

gyakorlat mindennapi rutinját és szervezését is. Megköszönte az 

együttmûködést a szervezetekkel, az Európai Unió Gyógyszerészi Csoportjával 

és a Nemzetközi Gyógyszerészeti Szövetséggel, az EuroPharm 

Forummal. 

Ünnepelni kell a kitartást 

Dr. Éger István, a Magyar Orvosi Kamara 

elnöke, a Nemzeti Egészségügyi 

Kerekasztal létrehívója, a MOK nevében 

köszöntötte a kamarát 20 éves jubileuma 

alkalmából. 

Az ünneprontás szándéka nélkül fel 

kell tenni a kérdést: van-e okunk ünneplésre, 

most lehet-e 2009-ben Magyarországon 

ünnepelni ebben a körben–tette fel a 

kérdést Éger Istrván. Hiszen Horváth elnök úr a beszámolójában nagyon 

szerényen és nagyon visszahúzódóan, de azért megemlékezett 

azokról a szomorú eseményekrôl, amelyek sora nagyon nehéz helyzetbe 

hozott bennünket. Engedjék meg, hogy közös sorsunkról beszéljek, 

mert azt gondolom, az orvos és a gyógyszerész, a gyógyszerész 

és az orvos elválaszthatatlan szereplôje a gyógyításnak. Ezért az 

egyes szám elsô személy. Nos, 20 évvel ezelôtt önök nem megalakították 

a gyógyszerész kamarát, hanem visszakapták az évezredes 

gyógyszerészi hivatás évszázadok óta letéteményes köztestületi jogát. 

Erre önöket senki nem indította, senki nem kényszerítette. Semmi 

más nem utalt erre, mint az a természetes érzés és hivatásból fakadó 

természetes igény, amely a gyógyszerészeket, az orvosokat és még néhány 

szabadfoglalkozású hivatás gyakorlóit a maga természetnél fogva 

tereli hivatásrendbe, köztestületbe, kamarába. Tehát igenis ünnepelnivalónk 

van, amikor 20 éve önök ezt – orvoskollégáimhoz hasonlóan 

– örömmel tették meg és küzdöttek azért, hogy megint 

megtehessék – mondta. Ünnepelnivaló az a 20 esztendô, amelyben 

önök valóban megteremtették a mai magyar társadalmi, állami körülmények 

között személyes és családi egzisztenciájuk, anyagi egzisztenciájuk 

odaadásával nemcsak a biztonságos gyógyszerellátást. Annál 

sokkal többet: a gyógyításnak azt a részét, amelyet gyógyszerészi 

gondozásnak, emberrel való bánásnak hívnak és amely – és meggyôzôdésem 

– ma is nélkülözhetetlen és az lesz a jövôben is akkor is 

ha ezt sokan sokféleképpen megpróbálták kétségbe vonni. 


Aktuális 

Ünnepelni kell ezt a néhány napos bírósági ítéletet is, amelynek azt 

hiszem, horderejét még csak kezdjük érezni, és amelyre a következô 

idôszakban nagyon sokszor, nagyon sok helyen kell hivatkoznunk – 

mondta az elnök. Ünnepelni kell azt a kitartást, amellyel elviselték, elviseltük 

az elmúlt néhány év arculcsapásait, hányattatásait, a meghurcoltatásunkat, 

mert mondjuk ki nyugodtan, meghurcoltak bennünket. 

S ünnepelni kell azokat a reménysugarakat, amelyek ma felcsillannak, 

amelyekrôl elnök úr beszámolt, s ünnepelni kell azt, hogy minden 

meghurcoltatás ellenére együtt vagyunk. Van orvosi kamaránk, van 

gyógyszerész kamaránk, önkéntesen, saját akaratunkból együtt maradva, 

erôt mutatva a jövô zálogaként és a jövô érdekében. 

Ez adjon önöknek erôt! Ennek jegyében köszöntöm szeretettel társkamaránkat, 

a Magyar Gyógyszerészi Kamarát valamennyi, a mai Magyarországon 

élô és dolgozó orvoskollégám, a Magyar Orvosi Kamara 

nevében. Legyen szép ünnepük! – fejezte be beszédét a MOK elnöke. 

Javítani kell a gyógyszertári asszisztensek oktatási programját 

Dr. Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi 

Szakdolgozói Kamara elnöke, a 

megújuló gyógyszertári szakasszisztensképzés 

támogatója, a MESZK nevében 

üdvözölte a gyógyszerészi kamara rendezvényét. 

Mint egy társszervezet elnökének és tagjainak, 

nekünk is ünnep ez a mai nap– 

mondta Balogh Zoltán, majd hozzátette, 

hogy egy köszönettel szeretné kezdeni ünnepi köszöntôjét. Köszönettel 

azért, mert a Magyar Gyógyszerészi Kamara a Magyar Egészségügyi 

Szakdolgozói Kamara megalakulásának részese, aktív segítôje, támogatója 

volt és lehet, hogy nem sokan tudják, de 2002–2003-ban nagyon sok 

szakmai segítséget kaptak az akkori vezetéstôl, a jogi képviselôktôl és bábáskodtak 

a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara megalakulásában. 

Mi ebben az évben ötévesek vagyunk–mondta az elnök. Sokat gondolkodtunk, 

hogy ünnepeljünk-e hasonló okokból, mint amiket Éger 

elnök úr is felvezetôjében említett. Mi úgy döntöttünk, hogy még nem 

ünneplünk, majd egy pár év múlva, de sokszor visszaemlékezünk, hogy 

hogyan lehetett volna másképpen cselekednünk az elmúlt években. 

Húsz évvel ezelôtt alakult meg a rendszerváltást követô törvényhozási, 

jogszabályi változásoknak megfelelôen a Magyar Ápolási Egyesület, 

amely egy civil szervezet és ugyanúgy az egyesülési jog alapján jött létre. 

A Magyar Ápolási Egyesület 20 éves története nagyon hasonlít a magyar 

gyógyszerésztársadalom 20 éves történetére. Nekünk, ápolóknak sokkal 

többet kellett várni arra, hogy köztestületi rangra emelkedjen a szakmai 

érdekképviseleti szervezet, illetve más utat kellett bejárnunk e 20 év alatt, 

de sikerült, s azt gondolom, ebben az orvostársadalom és a gyógyszerésztársadalom 

is aktív részes volt. 

Az Ápolók Nemzetközi Tanácsának jelmondatai és tevékenységei 

között kiemelkedô szerepet szánnak a gyógyszerhamisítások elleni küzdelemnek. 

E gyógyszerhamisítások elleni küzdelemben az orvosoknak, 

a gyógyszerészeknek és a gyógyszertári asszisztenseknek is kiemelt szerepük 

van és minden olyan paramedikális szakembernek, aki a lakóközösségi 

ellátásban vagy egyéb más területeken a betegekkel, hozzátartozóikkal 

kapcsolatba kerülhet. Ezért fontos kapcsolódási pontokat látok 

ebben–hangsúlyozta Balogh Zoltán. 

A gyógyszertári szakasszisztensi képzés nagy változásokon ment és 

megy keresztül. Ebben a folyamatban a jelenlegi elnökséggel nagyon jó 

munkakapcsolatot sikerült kialakítanunk, s ebben Füleki Mariann el-

nöktársamnak, aki a tagozati munkáért felelôs, nagy szerepe volt, hiszen 

az ô munkálkodása, közel másfél évtized alatt, egy civil 

szervezetbôl nôtte ki magát az a szakmai tagozatunk, amely tevékeny 

szerepet vállal nemcsak a jogszabályok fejlesztésében, hanem a szakmai 

tartalmak meghatározásában. Azaz olyan képzési anyagok kiadásában, 

közremûködésében, amelyekbôl a jövô generációja tanul majd. 

Ebben az önök professzorai, oktatói nagy segítségünkre vannak. 

Van még feladatunk, hiszen a rendeletek, amelyek most szabályozzák 

az új gyógyszertári kiadó-szakasszisztensek mûködési, oktatási 

programját, igen hiányosak. Ezért nagy a vesztélye annak, hogy 

nem olyan szakemberek jönnek ki a rendszerbôl, akik a biztonságos 

betegellátásban és a gyógyszerkiadásban hatékony közremûködést 

tudnak biztosítani–mondta a MESZK elnöke és hozzátette: van küzdelmünk 

sok, s ebben a Magyar Gyógyszerészi Kamara mellett a 

szakdolgozói kamara is partner. Van még szerepünk, s erre a szerepre 

nemcsak lehetôségünk, hanem törvényi kötelezettségünk is van, hiszen 

az új kamarai törvényünkben kötelezettségként jelenik meg 

ezen feladatkörök gyakorlása. 

„A jelen a múlt közvetítésével válik jövôvé” 

Professzor dr. Klebovich Imre, a Magyar 

Gyógyszerésztudományi Társaság elnöke, 

a Semmelweis Egyetem megbízott 

dékánja az MGYT és az egyetem nevében 

mondta el köszöntô gondolatait. 

A Magyar Gyógyszerésztudományi 

Társaság és a Magyar Gyógyszerészi Kamara 

mindig egymás mellett, mindig jószomszédsági 

közös gondolatok mentén fejtette 

ki tevékenységét – mondta az elnök. Az elmúlt húsz év a kamarának 

és a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaságnak az ez évi 85. 

születésnapja erôt ad a jövôre nézve. A múlt több pozitív, de számos 

negatív attitûddel jellemezhetô, de mindenki azon dolgozik, hogy a 

jövô pozitív legyen a gyógyszerésztársadalom érdekében. 

A professzor kedvenc idézete, ahogy Paul Valéry mondta: „A jelen 

a múlt közvetítésével válik jövôvé.” Úgy érzem, az értékrendeket 

kell nekünk ebben a gondolatban összetenni, összerakni, közösen, 

együtt mint társszervezetek, a többi gyógyszerészi társszervezettel 

együtt–mondta az elnök. 

Ez az év egy különleges éve a magyar gyógyszerésztársadalomnak. 

Mindenki ismeri a híres nagyszombati egyetemet, amelyet az idén 240 

éve alapítottak, és ahol megindult a gyógyszerészképzés. A Magyar 

Gyógyszerésztudományi Társaság az idén ünnepli 85. születésnapját, a 

gyógyszerészi kamara az idén ünnepli 20 éves jubileumát. Ezeken kívül 

ebben az évben, január 1-jétôl lépett életbe a Pharm.D. törvénye. Nagy 

öröm volt számomra, hogy a gyógyszerészi kamarával és más társszervezetekkel, 

valamint a három gyógyszerészképzô egyetemmel közösen 

szervezhettük meg a Parlamentben a Pharm.D. ünnepséget. Ez mind a 

közös gondolkodást, a közös erôt és a közös sikereket prezentálta, azt a 

közös erôt az együttgondolkodáshoz és azokat az együttes értékeket, 

amelyeket a múltból merítünk a jelen közvetítésével, s ez biztosítja számunkra 

a jövôt. 

Szeretettel és tisztelettel gratulálok a kamarának és az egész magyar 

gyógyszerésztársadalomnak kívánom, hogy együtt próbáljunk 

meg a nehézségekbôl kilábalni és együtt próbáljuk meg a jövônket 

megalapozni. Nem elôször és remélem, nem utoljára kell ilyen szavakat 

elmondani születésnapi ünnepségen–fejezte be köszöntôjét 

Klebovich professzor. 

Aktuális 

A továbbiakban is összefogásra van szükség 

Dr. Mikola Bálint, a Magángyógyszerészek 

Országos Szövetségének alapítója 

és elnöke, a MOSZ nevében osztotta meg 

ünnepi gondolatait a résztvevôkkel. 

Nagy meghatottsággal állok itt ezen a 

jubileumi születésnapon–mondta az elnök. 

A meghatottságomat részben az okozza, 

hogy mint a Magyar Gyógyszerész Kamara 

egyik alapítója, felidéztem azt a gondolatot, 

ahogy a Nagyvárad téri elôadóban ücsörögtünk és próbáltuk közösíteni 

azokat a gondolatokat, a nagy öregjeink segítségével és féltô szeretetével, 

hogy miként lehetne tovább építeni a hivatásrendi köztestület új lépcsôjén 

egy megalakulási procedúrát. 

Aztán felidéztem azokat a küzdelmes éveket, amikor építettük a 

gyógyszerészetet és szívet melengetô eredményeket tudtunk produkálni. 

Hiszen a születésnap arra is ad alkalmat, mielôtt elfújjuk teli tüdôvel a 

gyertyákat, hogy az örömöket is felsoroljuk–mondta Mikola Bálint. Ez 

alatt a húsz év alatt európai színvonalú gyógyszerellátó rendszert építettünk 

fel Magyarországon, csodálatos gyógyszertáraink vannak mind személyi, 

mind tárgyi feltételeiket tekintve, és ha vendégek látogatnak 

külföldrôl Magyarországra, akkor csak „ülnek-hûlnek”, hogy hát igen, 

amit „ti itt 20 év alatt tettetek, ez igen szép eredmény.” 

Olyan szakmai programot épített a gyógyszerésztársadalom közösen 

– a gyógyszerészi gondozásra gondolok –, amely igazán európai színvonalú 

és az EuroPharm Forum egyes protokolljait a tagtársaságok számára 

modellértékûként közvetítette. 

Óriási eredmény ez is és feltehetôen ezzel hozható összefüggésbe 

a praxis-doktori cím adományozása. Azon a bizonyos parlamenti ünnepségen 

egy olyan történelmi eseménynek voltunk tanúi, ahol a 

Magyar Tudományos Akadémia elnöke, a négy képzôhely rektora és 

szakvezetôje, dékánjai egyhangúlag jelentették ki, hogy a gyógyszerészre 

igen nagy szükség van a betegellátásban. Egyhangúlag jelentették 

ki, hogy a népegészségügynek nélkülözhetetlen része vagyunk, 

hiszen az egészségpolitika mindig is az alapellátás szintjén akarja a 

beteget meggyógyítani és az orvoslás mellett a gyógyszerészet ebben 

nélkülözhetetlen partner. Ennek folyományaként vetôdött fel az 

egyetemi curriculumok átalakításának igénye is, és ez egy olyan lépcsô 

lehet számunkra, amely talán az eljövendô húsz évben is igen komoly 

közös munkát igényel–mondta. 

A harmadik, a luxemburgi kúria határozata, amely talán új erôt 

ad és egy kis fényt sejtet az alagút végén, hiszen mi régóta mondjuk a 

hazai döntéshozatalnak, hogy az út, amelyen mi megyünk, az zsákutca. 

Szembejön velünk mindaz amit erôltetünk. Kicsit elkeserít, hogy 

miközben euforikus hangulat kezd Európa-szerte elterjedni a luxemburgi 

döntés kapcsán, a Gazdasági Versenyhivatal jeles vezetôje úgy 

véleményezte, hogy „hát ez is csak egy álláspont”. Ez arra enged következtetni, 

hogy még mindig erôsnek kell lennünk és még mindig 

koncepcióval kell dolgoznunk, hiszen nem várhatjuk azt el, hogy 

most feloldódnak a korlátok. 

A továbbiakban is erôre, összefogásra van szükség, mert amit ebben 

a húsz évben produkált a magyar gyógyszerésztársadalom, az csodálatos 

eredmény. Az elkövetkezendô húsz évre is ilyen sikereket kívánok önöknek. 

Emlékeznek talán még a régi sanzonra: „Húszéves vagy, Istenem, be 

szép! Kitárt karokkal áll a nagy világ.” Remélem, hogy kitárt karokkal áll 

a gyógyszerészet elôtt a nagy világ. Isten éltesse a gyógyszerészi kamarát! 

–fejezte be beszédét a MOSZ elnöke. 




12 

Soha nem adjuk fel a reményt 

Dr. Bölcs Judit, a Magyar Gyógyszerész 

Egyesület elnöke – egyesületével folyamatosan 

erôfeszítéseket tesz a teljes 

gyógyszerésztársadalom képviseletére – az 

MGYE nevében szólalt fel. 

Beszédét Bölcs Judit történelmi tények 

felsorolásával kezdte. V. Ferdinánd 1847ben 

hagyta jóvá a Gyógyszerészi Egyesület 

létrehozását. 1884-ben az egyesület teljes 

testületével támogatta a már akkor felmerült gondolatot, a kamara 

létrehozását, hiszen már akkor voltak problémák és egy erôsebb köztestületet 

szerettek volna a gyógyszerészek. Akkor attól félt a hatalom, 

hogy a céhrendszer újjáépül és ezért nem engedélyezte a kamara 

létrejöttét. 1950-ben az egyesület is feloszlott, nemcsak a gyógyszertárakat 

szüntették meg. 1951-ben azért már kidugták a fejüket a 

gyógyszerészek az illegalitásból. Igaz, az Orvos-egészségügyi Dolgozók 

Szakszervezetén belül, de létrejött egy gyógyszerész szakmai érdekképviselet, 

amelynek a díszelnöke Schulek Elemér volt, elnöke 

Ligeti Viktor, titkára Végh Antal, az alelnökök: Kedvessy György és 

Kondor Béla. 

Végh Antal irányításával 1957-ben megjelent a Gyógyszerészet címû 

lap. Tehát nem hagytuk magunkat, soha nem hagytuk magunkat elnyomni, 

nem fogtuk be a szánkat, csak ez a hang nem mindig ért el 

megfelelô magasságokig–mondta Bölcs Judit. 

Eljött 1989, amikor Vincze Zoltán vezetésével megalakult a gyógyszerész 

kamara, de kellett még öt év ahhoz, hogy a köztestületi jogot is 


Aktuális 

megkapja. Nem sokáig, 12 évig tartott ez a nagyszerû állapot: 2006-ban 

elvonták ezeket a jogköröket. 

Úgy érzem, ma van a legnagyobb szükség arra, hogy az összes gyógyszerész 

szervezet összefogjon a szakma érdekében, összefogjon, hogy ne 

legyünk eladók, ne legyünk zöldségesek, gyógyszerészek tudjunk maradni. 

Rendben van, megkaptuk erre az elsô elismerést, a Pharm.D. címet, 

amelynek nagyon kellene örülni – mondta és hozzátette: Én egy kis ürömöt 

vegyítek az örömbe, úgy érzem, most kaptunk egy kis koncot, hátha 

elhallgatunk. Nem hallgatunk el. Szeretnénk tovább küzdeni a liberalizáció 

ellen. Szeretnénk megállítani az újabb és újabb kereskedelmi, befektetési 

célra épülô gyógyszertárak megnyitását. Nem hiszem, hogy 

Budapest belvárosában ötven méterenként gyógyszertárnak kell mûködnie 

akkor, amikor vidéken nincsen ellátás. 

Ma a gyógyszerészek hivatástudata próbálja megfelelô szinten tartani 

a gyógyszerellátást és próbál szembemenni a kereskedelmi szellemmel. 

Próbálja meghallgatni a beteget, próbál tanácsot adni akkor, amikor bejön 

egy véralvadásgátló szert szedô beteg a gyógyszertárba vérezve és kiderül, 

hogy egy ismert, nagyon jól reklámozott fejfájáscsillapítót szed heti 

két-három dobozzal és ettôl még jobban vérzik. Nem szeretnénk ilyennel 

találkozni. Szeretnénk a gyógyszerészetet a helyén látni. 

Soha nem adjuk fel a reményt. Ez a kis történeti áttekintés talán arra 

jó volt, hogy megerôsítsen bennünket: nem húsz év, nem öt év, nem 

tizenkét év a testületi jog, amelyet megszereztünk és ami vissza fog térni. 

Nemrég hallottam a Himnuszt verbunk-ritmusban. Most, hogy énekeltük 

a Himnuszt itt az ünnepi gyûlés elején, eszembe jutott, hogy milyen 

szomorú. Én azt kívánom mindannyiunknak, hogy halljuk még verbunk-ritmusban–mondta 

befejezésül az elnökasszony.

Erôsödött a gyógyszerészek jogköre 

A hazai megszólalások után a nemzetközi 

társszervezeteink képviseletében 

hangzottak el köszöntôk. Elôször Ulrich 

Krötsch, a Német Szövetségi Kamara elnöke 

tartotta meg beszédét. 

Több mint húsz évvel ezelôtt nagyon sokan 

reménykedtek az Európai Unióban, nem 

elkülönítve egymástól Nyugatot és Keletet, 

abban reménykedtek, hogy összhangban fogják 

irányítani ôket, az öngondoskodás és a demokrácia szellemében. Viszont 

több mint húsz évvel ezelôtt biztosak voltunk abban, hogy sokan 

gondolják azt, hogy valóra fognak válni álmaik–mondta az elnök. 

Nagy örömömre szolgál, hogy az Európai Unió igazságügyi határozata 

megszületett és ez érvényesítette a német határozatot is. Az unió 

minden egyes tagjának joga van hozzá, hogy olyan gyógyszerellátást és 

alkalmazást vezessen be, amely véleménye szerint a legmegfelelôbb állampolgárai 

számára. Számos országban kizárólag csak a gyógyszerész 

van felhatalmazva arra, hogy vezessen és irányítson egy gyógyszertárat. 

Ô az a személy, aki felelôs mindazért, ami a gyógyszertárában történik. 

A luxemburgi határozat a német gyógyszerészek jogkörét újra 

megerôsíti. Mi is vitáknak vagyunk kitéve az egyéb gyógyszerellátók tekintetében. 

De tudjuk azt, hogy a közvetlen irányítás nagyon fontos, a 

leghatékonyabb útja annak, hogy a beteg és a gyógyszerész együttmûködjön. 

Ez a legjobb módszer arra, hogy a páciens a megfelelô, biztonságos 

gyógyszert használja. Biztonságosan, hatékonyan és megfelelôen. 

Ez az, amelynek irányába elkötelezzük magunkat a jövôben. 

Befejezésül az elnök, a résztvevôk tapsától kísérve magyarul 

mondta a következôket: „a Magyar Gyógyszerészi Kamarának szívbôl 

gratulálok 20 éves fennállása alkalmából! Sok sikert kívánok a további 

esztendôkre! Köszönöm.” 

Minket összeköt hivatásbeli véleményünk 

Leopold Schmudermaier alelnök, az 

Osztrák Gyógyszerész Kamara nevében 

beszélt. 

Századokon át tartó történelmünk 

újabban nemcsak a kamara történetében 

közös, több nemzetközi szervezetben is 

együttmûködünk és számos nemzetközi 

vitában is részt vettünk együtt–mondta az 

alelnök. Minket különösen összeköt a hivatásbeli 

véleményünk, bár a mi gyógyszerészeti utunk különbözô 

módon fejlôdött. A határ két oldalán szoros kapcsolat van osztrák és 

magyar kollégák között Szombathelytôl Grazig és Soprontól 

Eisenstadtig. A magasabb szintû együttmûködés a helyiek, a kis közösségek 

mûködésével tud virágozni. De van dolgunk, van tennivalónk 

a hivatalos közleményekkel, nyilatkozatokkal. Vitában állunk 

Ausztriában is a beszállítókkal, akik az egészségügyi termékeket biztosítják. 

De ma ünnepelni jöttünk a magyar gyógyszerészek kamarájának 20. 

évfordulója alkalmából – mondta az alelnök. A néhány nappal ezelôtt 

meghozott európai bírósági határozat értelmében is ünnepelhetünk. Ez 

az igazságügyi határozat Ausztria számára is jelentôséggel bír. El kell 

mondjam, megkönnyebbültem és személyesen boldog vagyok. Ez a határozat 

arról szól, hogy a gyógyszerész megfelelô döntést tud hozni és kompetens, 

felhívja a figyelmet az egészségügyi, a gyógyszerészeti termékekre, 

megkülönbözteti a gyógyszerek tartalmát egyéb termékektôl. 

Aktuális 

Húsz év rendkívül gyorsan elszállt. Még emlékszem a Magyar 

Gyógyszerész Kamara megalakításának kezdetére. Itt, Budapesten volt 

alkalmam bemutatni önöknek az Osztrák Gyógyszerészeti Kamara tagjait. 

Ôszinte jókívánságaimat szeretném kifejezni nevükben is a 20. évforduló 

alkalmából! – fejezte be köszöntôjét Schmudermayer úr. 

Hol a felsô határ? 

A Szlovák Gyógyszerész Kamara nevében 

az elnökség tagja, Toth Ernestina 

asszony tartott köszöntôt. 

A Szlovák Gyógyszerész Kamara mindig 

is figyelemmel kísérte az európai, de 

fôleg a szomszédos országokban zajló és a 

gyógyszerészethez kapcsolódó eseményeket–mondta 

Toth Ernestina, majd hozzátette, 

ezek sokban hasonlítanak egymásra. 

Ha egy pillantást vetünk a múltra, a kezdet kezdetén nagy volt a lelkesedés, 

az elszántság, a büszkeség, hogy van egy szakszövetség, 

amely méltón fogja képviselni a gyógyszerészetet és védeni fogja a 

közös érdekeket. 

Az évek múltával rá kellett jönnünk, hogy sok akadályt gördítenek 

elénk és a kívülállók egyre inkább üzletként kezelik a szakmát. Ehhez 

nagyban hozzájárult az a tény, hogy nálunk és önöknél szintén bárki 

lehet gyógyszertártulajdonos, ha alkalmaz egy szakképzett gyógyszerészt. 

Harcoltunk a folyamat ellen, próbáltuk megvédeni a szakma erkölcsi 

értékeit, de ez a harc szélmalomharcnak bizonyult. Most ott tartunk 

– csak a legutolsó fejleményeket említve –, hogy az egyik lánc, 

amely több mint ötven gyógyszertárat üzemeltet Szlovákiában, március 

15-étôl minden egyes, náluk kiváltott vényért a páciensnek egy 

eurót ad vissza – úgymond szociális segély gyanánt –, sôt még a gyógyszer 

értékébôl bizonyos százalékot is ír a páciens hûségkártyájára. 

S hogyan látják a helyzetet a felettes szervek? Nálunk, Szlovákiában 

a mûködtetési engedélyt a megyeszékhelyen adják ki. Nem olyan régen 

intéznivalóm akadt a megyeszékhelyen, ahol találkoztam az egészségügyi 

és a szociális osztály vezetôjével. Azzal fogadott, hogy milyen jó üzlet a 

gyógyszertár: egyre több van belôlük és a megyében még egy sem ment 

tönkre. Hát egyelôre még nem – tette hozzá. 

Azt hiszem, ezzel a két legfrissebb példával sikerült illusztrálnom a 

helyzet komolyságát. Sokszor kérdezem magamtól, hogy hol a felsô határ. 

Ha jók az információim, jelenleg önök is hasonló cipôben járnak. 

Optimizmusra ad okot viszont a nemzetközi bíróság döntése. Ennek tudatában 

kívánok önöknek eredményes tanácskozást és sok-sok okos 

döntést a gyógyszerészet, a gyógyszerészek és nem utolsó sorban a páciensek 

javára!–mondta befejezésül. 

Védeni kell a gyógyszerészek érdekeit 

Grzegorz Kucharewicz elnök, a Lengyel 

Gyógyszerész Kamara üdvözletét 

tolmácsolta. 

Köszönöm a lehetôséget, hogy beszélhetek 

itt a 20. évforduló alkalmából–mondta 

az elnök. Nagyon nehéz idôk járnak az Európai 

Unió gyógyszerészeire. A kamara tagjainak 

is nehéz feladataik vannak. Nemzeti 

hatóságok liberalizációval, új trendekkel állnak 

elô. Európában a gyógyszerészeti rendszer, a versenyképes reformok 

tekintetében van változás. 

Tudom, az elmúlt három év rendkívül nehéz volt a magyar gyógyszerészek 

számára. Magyarországon a gyógyszerüggyel, gyógyszerészettel 




14 

kapcsolatos törvénykezés számos változást hozott. Nagyon jól meg tudják 

érteni az önök problémáit a lengyel gyógyszerészek. Tizenhat éven át 

ugyanis nekünk volt az egyik legbonyolultabb gyógyszerészeti rendszerünk 

Európában–mondta az elnök. 

Számos európai gyógyszerész számára a legutóbbi döntés reményt 

hozott. Ez a döntés megerôsítette azt a megállapodást, hogy 

csak a gyógyszerész lehessen tulajdonosa a gyógyszertárnak. Ezzel 

elôírja azt is, hogy a termék megbízható és megfelelô legyen a 

használója számára. Számos európai országban védik a gyógyszerészek 

érdekeit. Reméljük, a mi országainkban is védeni fogják a 

gyógyszerészeket a túlzott liberális döntésektôl. Egyaránt kívánom 

lengyel és magyar gyógyszerészeinknek az ilyen döntések átgondolását. 

Remélem, az elkövetkezendô évben érezhetô lesz a hatása az 

ilyen irányú döntéshozatalnak–kívánta a lengyel kamara elnöke. 

A magyar kamara és a török társaság között szoros a kapcsolat 

A Török Gyógyszerész Társaság nevében 

Mehmet Serif Boyaci, az elnökség tagja 

tartott beszédet. 

A történelembôl adódóan Törökország 

és Magyarország története szorosan 

összefügg–kezdte beszédét Boyaci. Amint 

tudom, a két nép barátként tekint egymásra. 

Nagyon érzékeny, meghatott vagyok 

ebben a pillanatban. Kütaljában élek, ahol 

az önök egyik nemzeti vezetôje, Kossuth Lajos 1850-tôl 1851-ig 

számûzetésben volt, akinek az Ausztriával folytatott háború után el 

kellett hagynia az országot. Az Oszmán Birodalom idejében úgy 

érezte, hogy biztonságban lesz barátok között. A ház, amelyben családjával 

élt, manapság egy múzeum. Megtalálható benne néhány személyes 

tárgya. Remélem, önök közül sokuknak lesz alkalma, hogy 

eljöjjön hozzánk és megnézze ezt a múzeumot–mondta. 

Örülünk a Magyar Gyógyszerészi Kamara és a társaságunk közötti 

szoros kapcsolatnak is. A közeljövôben reméljük, lesz alkalmunk valóra 

váltani néhány konkrét tervünket. Ezzel az érzéssel társaságunk nevében 

sikeres gazdálkodást és mûködést kívánok a Magyar Gyógyszerészi Kamarának, 

a legjobbakat a magyar kollégáimnak a jövôre nézve! 

Osztozunk egymás sikereiben és problémáiban is 

Bruno Herold tiszteletbeli elnök, testvérkamaránk, 

a Szász Gyógyszerész Kamara 

nevében tartott beszédet. 

Az önök jelentôs jubileuma a Magyar 

Gyógyszerész Kamara alapításának 20. évfordulója 

alkalmából szívbôl köszöntöm 

önöket a Szász Gyógyszerész Kamara, a 

szász tartományi gyógyszerészek nevében– 

mondta Bruno Herold, majd hozzátette, 

hogy külön üdvözletét küldi a szász kamara elnöke, Friedeman 

Schmidt. 

Éppen önök érdemlik meg különösképp, hogy ezt az évfordulót 

méltóképpen megünnepeljük, hiszen Magyarországnak volt bátorsága 

és ereje húsz évvel ezelôtt a vasfüggönyt Sopronnál a szó szoros értelmében 

átszakítani. Ezért mi még a mai napig is hálásak vagyunk. 

Az önök bátor cselekedete tette ugyanis lehetôvé, hogy hivatásunkat 

ismét szabad szellemi foglalkozásként gyakorolhatjuk, a szabad foglalkozás 

minden kockázatával és nehézségével együtt. 

Sokunkat közülünk, a szászok közül évtizedes, szoros barátság fûz a 

magyarokhoz. Családommal együtt én is nagyon gyakori vendége vol- 


Aktuális 

tam az önök szép országának. Már akkoriban is sok baráti kapcsolat alakult 

ki a magyar és a szász gyógyszerészek között, hiszen a Magyar 

Gyógyszerésztudományi Társaság kongresszusainak látogatása szakmai 

életünk csúcspontjai voltak, mivel egy pillantást vethettünk a világra, 

amely nekünk otthonról, az NDK-ból sokkal kisebbnek tûnt. Az Európát 

szétválasztó vasfüggöny lehullása, a gyógyszerész kamarák és szövetségek 

megalapítása óta Magyarországon és a szász tartományban intenzívebb 

közöttünk az együttmûködés, amelyért ma önöknek hálás köszönetet 

mondunk – emelte ki Bruno Herold. 

Az önök elsô részvétele óta a lipcsei Interpharm rendezvényen, baráti 

kapcsolatunk mindig erôsebb lett, egymás sikereiben, de problémáiban 

is osztoztunk. Sokat tudtunk tanulni egymástól és tapasztalatainkat 

kölcsönösen felhasználni. Szívbôl kívánjuk, hogy ezt a kollegiális barátságot 

továbbra is fenntarthassuk, talán még intenzívebben folytathassuk 

mind a két ország gyógyszerészeinek hasznára, boldogulására! Kívánunk 

önöknek további sok sikert!–fejezte be köszöntôjét a tiszteletbeli elnök. 

Szavaihoz Anna Hartleib a szász kamara elnökségi tagja is csatlakozott, 

megköszönve azt a nagyon sok szeretetet, barátságot, amelyet a magyar 

gyógyszerészektôl kaptak. 

A kamara volt elnökeinek visszaemlékezései 

Az ünnepség folytatásában a Magyar Gyógyszerész Kamara három 

korábbi elnöke, visszaemlékezô gondolataival segített felidézni 

az elmúlt húsz év történetét, sorsfordító, ünnepi, olykor szorongató 

pillanatait. 

Kivételes nap a kamara megalakulásának napja 

Elsôként professzor Dr. Vincze Zoltán, aki a Magyar Gyógyszerész 

Kamarának 1989–1990-ben volt elnöke beszélt emlékeirôl. 

Nagyon mélyen egyetértek Horváth elnök 

úr bevezetôjében mondottakkal, hogy 

ez a húsz év még nem olyan komoly idô, 

hogy történelmi távlatból elemezhessünk 

dolgokat. Én is úgy gondolom, néhány tíz év 

múlva sokkal reálisabban fogjuk a kamarának 

a sikereit – most a kudarcokról nem beszélek 

– értékelni, mint most – mondta 

Vincze professzor. 

Magánemberként persze egészen más véleményen vagyok, mert 

ez a húsz év elég nagy idô, az én történelmi távlataimat ítélve is. 

1989. július 15-e a kamara megalapításának dátuma, ám ezt több 

hónapos kutató munka elôzte meg. Nem voltunk egyedül. Az orvosokkal, 

a mérnökökkel, az építôkkel, a mûvészekkel, a pedagógusokkal 

és a pszichológusokkal együtt egy közös kamarai törvény megalkotásáért 

küzdöttünk, küszködtünk. És nem tettünk semmit sem

I. Személyi hírek 

GYÓGYSZERÉSZI ÉRTESÍTÔ 

A MAGYAR GYÓGYSZERÉSZI KAMARA HIVATALOS LAPJA 

1. Felmentés, kinevezés, megbízás 

2. Halálozás 

IX. évfolyam 7. szám 2009. július 

II. Az országos szervezetek határozatai 

és hivatalos közleményei 

1. Az Országos Küldöttközgyûlés határozatai 

2. Az Országos Elnökség határozatai 

177/2009. (V.27.) E. számú – rövid úton hozott – határozata az 

egri „Székfû Patika” közforgalmú gyógyszertár és a hozzá tartozó felsônyéki 

fiókgyógyszertár szolgálati rendjének módosítása tárgyában 

178/2009. (V.27.) E. számú – rövid úton hozott – határozata 

Egerben új közforgalmú gyógyszertár szolgálati rendjének megállapítása 

tárgyában 


a budapesti „Megváltó Gyógyszertár” közforgalmú gyógyszertár 

szolgálati rendjének idôszakos módosítása tárgyában 


Budapesten új közforgalmú gyógyszertár szolgálati rendjének 

megállapítása tárgyában 


a budapesti „Óratorony Gyógyszertár” közforgalmú gyógyszertár 



a budapesti „Oroszlán Gyógyszertár” közforgalmú gyógyszertár 



Nagykôrösön új közforgalmú gyógyszertár szolgálati rendjének 


184/2009. (V.27.) – 186/2009. (V.27.) E. számú – rövid utas 

határozatok a gyógyszertárak szolgálati rendjének módosítása tárgyában 


határozatok a gyógyszertárak szolgálati rendjének megállapítása 

tárgyában 


a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház-Rendelôintézet Intézeti 

Gyógyszertára ügyeleti rendjének módosítása tárgyában 


határozata a gyógyszertárak szolgálati rendjének megállapítása 

tárgyában 


a veszprémi „Gondviselés Gyógyszertár” közforgalmú gyógyszertár 

szolgálati rendjének módosítása tárgyában 

193/2009. (V.27.) –196/2009. (V.27.) E. számú – rövid utas 


tárgyában 


határozatok a gyógyszertárak szolgálati rendjének módosítása tárgyában 



tárgyában 


a kôteleki és nagykörûi fiókgyógyszertárak szolgálati rendjének 

módosítása tárgyában 


Kecskeméten új közforgalmú gyógyszertár szolgálati rendjének 



Kecskemét város ügyeleti rendjének módosítási kérelme tárgyában 

3. A Magyar Gyógyszerészi Kamara Hivatalának közleményei 

4. Az Országos Etikai Bizottság határozatai 

5. Az Országos Felügyelôbizottság határozatai 

III. A területi szervezetek határozatai 


IV. Jogszabályok és állami irányítás 

egyéb eszközei 

V. Állami szervezetek, egyetemek, 

társadalmi szervezetek közleményei 

VI. Gyógyszergyártók, nagykereskedôk 

közleményei 

VII. Képzés, szakképzés, továbbképzés 

VIII. Egyéb hirdetmények 

234–237. oldal

AZ ORSZÁGOS SZERVEZETEK HATÁROZATAI ÉS HIVATALOS KÖZLEMÉNYEI 

I. Személyi hírek 

1. Felmentés, kinevezés, megbízás 

2. Halálozás 

II. Az országos szervezetek határozatai és 

hivatalos közleményei 

2. Az Országos Elnökség határozatai 

Az Országos Elnökség 177/2009. (V.27.) E. számú – rövid 

úton hozott – határozata az egri „Székfû Patika” közforgalmú 

gyógyszertár és a hozzátartozó felsônyéki fiókgyógyszertár szolgálati 

rendjének módosítása tárgyában 


úton hozott – határozata Egerben új közforgalmú gyógyszertár 

szolgálati rendjének megállapítása tárgyában 


úton hozott – határozata a budapesti „Megváltó Gyógyszertár” 

közforgalmú gyógyszertár szolgálati rendjének idôszakos módosítása 

tárgyában 


úton hozott – határozata Budapesten új közforgalmú gyógyszertár 



úton hozott – határozata a budapesti „Óratorony Gyógyszertár” 


tárgyában 


úton hozott – határozata a budapesti „Oroszlán Gyógyszertár” 


tárgyában 


úton hozott – határozata Nagykôrösön új közforgalmú gyógyszertár 



úton hozott – határozata a budakalászi „Herkules Gyógyszertár” 

közforgalmú gyógyszertár szolgálati rendjének módosítása tárgyában 


úton hozott – határozata a piliscsévi „Szent Ferenc fiókgyógyszertár” 



úton hozott – határozata az oroszlányi „Oroszlánkô Gyógyszertár” 

közforgalmú gyógyszertár szolgálati rendjének módosítása 

tárgyában 


úton hozott – határozata Székesfehérváron új közforgalmú 

gyógyszertár szolgálati rendjének megállapítása tárgyában 


úton hozott – határozata Székesfehérváron új közforgalmú 


Az Országos Elnökség189/2009. (V.27.) E. számú – rövid 

úton hozott – határozata a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc 

Kórház-Rendelôintézet Intézeti Gyógyszertára ügyeleti rendjének 

módosítása tárgyában 


úton hozott – határozata Veszprémben új közforgalmú gyógyszertár 



úton hozott – határozata Badacsonytomajban új közforgalmú 

gyógyszertár, valamint hozzátartozó badacsonytördemici fiókgyógyszertár 



úton hozott – határozata a veszprémi „Gondviselés Gyógyszertár” 

közforgalmú gyógyszertár szolgálati rendjének módosítása 

tárgyában 


úton hozott – határozata Várpalotán új közforgalmú gyógyszertár 



úton hozott – határozata Sopronban új közforgalmú gyógyszertár 



úton hozott – határozata a sopronkövesdi fiókgyógyszertár szolgálati 

rendjének megállapítása tárgyában 


úton hozott – határozata Mosonmagyaróváron új közforgalmú 


Az Országos Elnökség 197/2009. (V.27.) E. számú – rövid úton 

hozott – határozata a kaposvári „Gyógyszertér Kaposvár” közforgalmú 

gyógyszertár szolgálati rendjének módosítása tárgyában 


úton hozott – határozata a kutasi „Kutas Gyógyszertár” közforgalmú 


Az Országos Elnökség 199/2009. (V.27.) E. számú – rövid úton 

hozott – határozata a somogyjádi „Remény Gyógyszertár” közforgalmú 



úton hozott – határozata Szolnokon új közforgalmú gyógyszertár 



úton hozott – határozata Szolnokon új közforgalmú gyógyszertár 



úton hozott – határozata a kôteleki és nagykörûi fiókgyógyszertárak 



úton hozott – határozata Kecskeméten új közforgalmú gyógyszertár 



úton hozott – határozata Kecskemét város ügyeleti rendjének 

módosítási kérelme tárgyában 

3. A Magyar Gyógyszerészi Kamara Hivatalának 

közleményei 

4. Az Országos Etikai Bizottság határozatai 

5. Az Országos Felügyelôbizottság határozatai 

III.A területi szervezetek határozatai 


IV. Jogszabályok és az állami irányítás 

egyéb eszközei 

V. Állami szervezetek, egyetemek, társadalmi 

szervezetek közleményei 

VI. Gyógyszergyártók, nagykereskedôk 

közleményei 

VII. Képzés, szakképzés, továbbképzés 

235 GYÓGYSZERÉSZI ÉRTESÍTÔ • 9. ÉVFOLYAM 7. SZÁM

VIII.Egyéb hirdetmény 

AZ ORSZÁGOS SZERVEZETEK HATÁROZATAI ÉS HIVATALOS KÖZLEMÉNYEI 

GYÓGYSZERÉSZI GONDOZÁS SZAKMAI BIZOTTSÁG 

TÁJÉKOZTATÓJA A „KÉRDEZZE MEG GYÓGYSZERÉSZÉT!” PROGRAMRÓL 

Tisztelt Gyógyszerésznô/Gyógyszerész Úr! 

A Gyógyszerészi Gondozás Szakmai Bizottság (GYGSZB) a 

Gyógyszerellátási Szakmai Kollégium felkérésére kidolgozta a 

vényköteles és vénynélküli gyógyszerek expediálását támogató 

szakmai protokollt. Ehhez kapcsolódó betegtájékoztató kampány 

a „Kérdezze meg gyógyszerészét!” program. A bizottság 

szeretné segíteni a gyógyszerészeket, hogy a betegek az expediálásnál 

gyógyszerelésükkel kapcsolatos fontosabb kérdéseiket 

meg tudják fogalmazni és az expediáláshoz szükséges állapotukról 

tájékoztassák a gyógyszerészt. A program célja továbbá, hogy 

az expediálás során a gyógyszerész egységes betegtájékoztató 

anyagot tudjon biztosítani és a beteg a gyógyszerelésérôl egységes 

dokumentációt vezethessen. Ezen tájékoztató anyagok június 

folyamán kerülnek a gyógyszertáraknak kiküldésre. 

„Kérdezze meg gyógyszerészét!” program 

• A „Kérdezze meg gyógyszerészét!” program protokolljának 

részletes leírása letölthetô a GYGSZB honlapjáról (www.gyogygond.hu). 

Kérjük ezt a tájékoztatók kihelyezése elôtt tegye 

meg! A program tartalmazza: 

• „Kérdezze meg gyógyszerészét!” plakát. A plakát segíti a betegeket 

azon területek végiggondolásában, amit tudniuk kellene 

a gyógyszerelésükkel kapcsolatosan, továbbá figyelmezteti a 

beteget azon információkra is, amellyel kapcsolatosan minden 

gyógyszerkiváltáskor szükséges gyógyszerészét tájékoztatni. 

Felhívja továbbá a beteg figyelmét, hogy célszerû egy naprakész 

listát magánál tartania gyógyszerelésérôl (ún. 

MediKártya). Kérjük, hogy ezt a plakátot az officinában jól 

látható helyre helyezze ki, hogy az expediálás elôtt errôl a betegek 

tájékozódhassanak! 

PÁLYÁZAT 

• „Kérdezze meg gyógyszerészét!” betegtájékoztató. A betegtájékoztató 

témái a plakáthoz kapcsolódnak, és ezt egészítik ki 

a gyógyszertárolással, gyógyszer-mellékhatásokkal kapcsolatos 

ismeretekkel. A betegtájékoztatókat kérjük olyan helyre tegye, 

hogy az a betegek számára folyamatosan hozzáférhetô legyen!. 

• MediKártya: egy olyan dokumentum, melyen a beteg, orvosának, 

gyógyszerészének adatai mellett a gyógyszerelésének adatai 

(gyógyszer neve, hatáserôssége, adagolása, egyéb utasítások), 

valamint esetleges gyógyszerallergiája kerül feltüntetésre. 

„Kérdezze meg gyógyszerészét!” kezdôcsomag 

A bizottság minden gyógyszertár részére saját forrásból, valamint 

a támogatók segítségével ingyenesen tud rendelkezésre bocsátani: 

• 1 db „Kérdezze meg gyógyszerészét!” plakátot, 

• 50 db betegtájékoztatót, 

• 15 db MediKártyát. 

Természetesen lehetôség van ezen nyomtatványok utórendelésére, 

azonban ezen esetekben a nyomtatványok önköltségi 

árát, valamint a szállítási költségeket a gyógyszertárnak kell fedeznie. 

A megrendeléseket a www.gyogygond.hu honlapon keresztül 

adhatják le. 

További kérdéseikkel a Gyógyszerészi Gondozás Szakmai Bizottság 

titkársága ad tájékoztatást (Pongrácz Gábor elérhetôségei 

a fejlécben megtalálhatóak). 

Reméljük, hogy a „Kérdezze meg gyógyszerészét!” program sikeresen 

segíti Önt a szakmai munkájában. 

Gyógyszerészi Gondozás Szakmai Bizottság 

A Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi és Gyógyszerésztudományi Karai Öregdiák Szövetsége 

pályázatot hirdet egyetemi diplomát szerzett kollégák és egyetemi hallgatók számára. 

A PÁLYÁZAT TÉMAKÖREI: 

• Dr. Kiszely György (1909–1997), az Orvosi Biológiai Intézet egykori tanszékvezetô egyetemi tanárának munkássága; 

• Dr. Vinkler Elemér (1909–1996) a Gyógyszerészi Vegytani Intézet (ma Gyógyszerkémiai Intézet) egykori tanszékvezetô egyetemi tanárának 

munkássága. 

FORMAI KÖVETELMÉNYEK: 

A pályázatokat 2 példányban kell beküldeni és mellékelni kell CD lemezen vagy más adathordozón az elektronikus formátumot is. Terjedelme maximum 

60 oldal (ábrákkal, táblázatokkal, képekkel, irodalmi hivatkozásokkal együtt). További formai követelmények: A/4-es lap, egyik vagy mindkét 

oldalán maximum 50 sor, és legalább 2 cm margó a jobb és bal széleknél. 

A PÁLYÁZATOK BENYÚJTÁSI CÍME: 

Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi és Gyógyszerésztudományi Karai Öregdiák Szövetsége (Szemészeti Klinika címén), 

6720 Szeged, Korányi fasor 10-11. 

A pályázatokhoz mellékelni kell egy saját névre megcímzett válaszborítékot, és ezen kívül a pályázó egyéb 

elérhetôségének megadását is kérjük (telefonszám, e-mail cím). 

A BENYÚJTÁS HATÁRIDEJE: 2009. OKTÓBER 15. 

Pályázati díjak (a Makói Sanitas Bt. támogatásával): 

I. díj: 100 000 Ft 

II. díj: 50 000 Ft 

III. díj: 20 000 Ft. 

A pályázatok elbírálásáról és eredményérôl a pályázók 2009. október 31-ig értesítést kapnak. 

A díjak átadására elôreláthatólag 2009 novemberében, a hagyományosan megrendezésre 

kerülô „Szent-Györgyi Napok” második napján (elôreláthatólag péntek délelôtt) kerül sor, amelynek pontos idôpontjáról az érintetteket külön 

értesíteni fogjuk. További információk az Öregdiák Szövetség postai címén, a 20-954-8199 telefonszámon vagy a következô 

e-mail címen érhetôk el: vegh@opht.szote.u-szeged.hu 

Dr. Vég Mihály Dr. Sahin-Tóth István Dr. Ember József 

elnök alelnök alelnök 

GYÓGYSZERÉSZI ÉRTESÍTÔ • 9. ÉVFOLYAM 7. SZÁM 236

KÉPZÉS, SZAKKÉPZÉS, TOVÁBBKÉPZÉS 

A SEMMELWEIS EGYETEM GYÓGYSZERÉSZTUDOMÁNYI KAR 

FELVÉTELT HIRDET SZAKGYÓGYSZERÉSZ-KÉPZÉSRE 

a 2009/2010. tanévre az egészségügyi miniszter által meghatározott államilag finanszírozott (14 fô) és 

költségtérítéses (99 fô) keretszámra. A szakképzés idôtartama 36 hónap, amely 24 hónap idôtartamú 

törzsképzési és 12 hónap idôtartamú speciális képzési programot foglal magában. 

A költségtérítés díja: 25 000 Ft/hó 

A jelentkezési lapok postára adásának határideje: 2009. július 17. 

Postai cím: Semmelweis Egyetem Gyógyszerésztudományi Kar 

Dékáni Hivatal Szak- és Továbbképzési Csoport 

1085 Budapest, Üllôi út 26. T: (06-1) 266-8411 

A rendszerbevételi kérelmek elbírálása a kar Rendszerbevételi Szabályzata alapján történik. 

A képzésre gyógyszerészi oklevéllel rendelkezôk jelentkezhetnek. 

A jelentkezési laphoz az alábbi dokumentumokat kell mellékelni: 

• Gyógyszerészi oklevél fénymásolata 2 példányban. 

• Többletpontokra vonatkozó igazolások fénymásolatai (megszerzett PhD fokozat, 

TDK konferencia helyezései, rektori pályázaton elért helyezés, elôadás szakmai fórumokon, 

Dr. Mozsonyi Sándor Alapítvány pályázatán elért helyezés, tudományos közlemény 

impakt faktoros lapban, egyéb tudományos közlemény, a gyógyszerészi oklevél megszerzéséhez 

elôírtakon kívüli további nyelvvizsga). 

• A graduális képzésben folytatott tanulmányokról kiállított leckekönyv fénymásolata 

1 példányban (a szigorlati jegyek igazolására, a pontszámításhoz). 

• 3 vagy több éves szakmai gyakorlattal rendelkezô gyógyszerészek esetén a gyakorlat 

munkáltató által történô igazolása. 

• Önéletrajz. 

• Saját névre megcímzett, a hatályos postai díjszabásnak megfelelôen felbélyegzett, 

kis alakú válaszboríték. 

Tájékoztatjuk az érdeklôdôket, hogy az 52/2003. (VIII. 22.) ESzCsM rendelet 5. §-a szerint aki a továbbképzési 

idôszak alatt szakképesítést szerez, annak a szakképzés megszerzéséhez szükséges, külön jogszabályban 

meghatározott idôre évente 50 továbbképzési pontot – továbbképzési program teljesítése nélkül – el kell ismerni. 

A jelentkezési lap és a megjelölhetô szakirányok listája a www.gytk.sote.hu honlapról letölthetô. 

Kiadja a Magyar Gyógyszerészi Kamara, 1068 Budapest, Dózsa György út 86/B 

Felelôs kiadó: Horváth Tamás. Felelôs szerkesztô: Horváth-Sziklai Attila 

Hirdetésfelvétel: Magyar Gyógyszerészi Kamara Hivatala (1) 351-9483, (1) 413-1932-es telefonszámain 

ISSN 1587-0812 

Nyomdai munkálatok: ColorWerk Kft., Dunakeszi, Görgey Artúr utca 16. Felelôs vezetô:Lóczi István 

Terjeszti: a Galenus Gyógyszerészeti Lap- és Könyvkiadó Kft. 

Elôfizethetô: a Magyar Gyógyszerészi Kamara Hivatalában, 1068 Budapest, Dózsa György út 86/B 

Megjelenik havonta 5000 példányban. A Magyar Gyógyszerészi Kamara tagjainak ingyenes. 

237 GYÓGYSZERÉSZI ÉRTESÍTÔ • 9. ÉVFOLYAM 7. SZÁM

hiába. Máig megható érzéssel gondolok vissza arra a nyári napra, 

amikor sokan, több mint három-négy órával a meghirdetett kezdési 

idô elôtt már ott voltak, gyülekeztek és várták ennek a kivételes napnak, 

a Magyar Gyógyszerészi Kamara megalakulásának napját. 

Nagyon nagy elvárásokkal indultunk, hiszen kamara korábban 

még nem volt. Gyorsan is dolgozott az elnökség, megalkotta az alapszabályt, 

amely – úgy gondolom – nagyon jó alapját képezte a késôbbi 

kamarai törvénynek, a Magyar Gyógyszerészi Kamara alapszabályának. 

Megalkottuk a programnyilatkozatot is, amely többek között 

azzal indult, hogy a gyógyszertár egészségügyi intézmény és a gyógyszerészek 

az egészségügyi hivatás szerves képviselôi. 

1989. szeptember 30-án jegyezték be a Magyar Gyógyszerész 

Kamarát. Azóta hivatalosan mûködik most Magyar Gyógyszerészi 

Kamara néven, de változatlan célokkal. 

A Magyar Gyógyszerész Kamara elindította a Gyógyszerészi Hírlapot, 

amelyet korábban, 1848-ban Láng Adolf indított és kilenc 

számot ért meg. Akkor az ünnepi beköszöntôben azt a kívánságomat 

fogalmaztam meg, remélem, ez a Gyógyszerészi Hírlap hosszabb idôt 

fog megélni, mint az elôdje, minta és hasznos olvasmánya és információforrása 

lesz a gyógyszerészeknek. Úgy gondolom, eddig mind a 

kettôt valóra váltotta, hiszen már több mint kilenc számot ért meg. 

Nagyon sikeres, informatív a lap. 

Nagyon sok mindent lehetne még a lapról és másról is beszélni, 

de két dolgot szeretnék végül kiemelni. Az egyik, a kamara elsô tisztségviselôi, 

akik közül sajnos többen már nem lehetnek közöttünk: 

Gyarmathy, Mezey, Südy doktorok voltak az alelnökök, Hetényi 

doktor volt a titkár, Bacsa György, Benyhe Kálmán, Dávid Ágoston, 

Gara István, Grabarits István, Kôhalmi Józsefné, Küttel Sándor, akik 

közül most is többeket üdvözölhetünk, Pelle Pál, Stenszky Ernô, 

Ungriné Hunyadvári Éva, Vancsura István, Weltler János, és a 

felügyelôbizottság tagjai: Katona Kálmánné, Kata Mihály, Várszegi 

László. Ezúton is ôszinte köszönetet mondok valamennyiüknek. 

Soha nem szoktam, valószínûleg nem tisztességes dolog, hogy az 

ember kiemeljen személyeket, de kettôt azért hadd mondjak. Az 

egyik Hankó Zoltán, akivel elindítottuk a Gyógyszerészi Hírlapot és 

sokáig felelôs szerkesztôje volt, ma pedig alelnöke a gyógyszerészi kamarának. 

A másik Hetényi doktor, aki annak idején a titkára volt ennek 

a kamarának, majd egy hónappal késôbb a fôvárosi szervezetnek 

az elnökévé választották, és ma is a fôvárosi szervezet elnöke. 

Sorolhatnám sokáig a neveket. Természetesen két olyat szerettem 

volna említeni, akik hozzám nagyon közel állnak, és köszönöm az ô 

személyes közremûködésüket is. Vivat, crescat, floreat a Magyar 

Gyógyszerészi Kamara! – fejezte be beszédét Vincze professzor. 

Antioxidáns a szabadgyökök ellen 

Dr. Szabó Sándor tiszteletbeli elnök úr 1990-tôl 1998-ig volt 

elnöke a kamarának. 

Ez a cím tulajdonképpen errôl a nyolc 

évrôl szól, de 1998. november végén, amikor 

leköszöntem pozíciómból, kiváló kolléganôm 

és harcostársam, Tihanyi Ágnes 

javaslatára a közgyûlés örökös tiszteletbeli 

elnökké választott. Úgyhogy azóta is mint 

fel-feldobott kô megjelenek a kamara rendezvényein, 

rálátásom van és nekem nem 

térkép e táj. Tehát egy-két megjegyzésem ehhez-ahhoz is fog fûzôdni. 

Az elsô gondolatom: az emlékezés az egyetlen olyan Paradicsom, 

amelybôl nem ûzethetünk ki soha. Ezt elhihetjük, mert János Pál pápa 

Aktuális 

mondta, aki paradicsomi szakértô, hiszen a Paradicsomot teremtô Úristennek 

a földi helytartója, tehát bizonyára igaza van. De ehhez még hozzátartozik 

Cicerónak az a gondolata, hogy egy jól eltöltött élet tudata és 

a szép tettekre való emlékezés, az öröm legnagyobb forrása. S az öröm 

csak akkor öröm, ha a tanúk szemébôl is visszatükrözôdik. Ahogy sok 

csillogó szemet látok, azt hiszem, tényleg így van. 

A Magyar Gyógyszerészi Kamara 20 éves története, az input-output-kaput 

sorába illik. Az inputot tartom én a törvényi elôkészítésnek, 

a patika-törvénynek, a kamarai törvénynek, a gyógyszer-törvénynek és 

végsô soron annak a jogi háttérnek, amely a privatizációt jelentette, 

amely szellemi, erkölcsi, anyagi rehabilitációja a magyar gyógyszerésztársadalomnak. 

Azt tenném még hozzá, mivel az örömnek tudatában 

kell lenni, az egyetlen magyar értelmiségi társadalmi réteg volt a gyógyszerészek, 

amely 100 százalékban kivívta a rehabilitációját. 

Az output jelentette a privatizációt, amelybôl végsô soron csak annyit 

emelnék ki, hogy reprivatizáció nem volt, s akkor mi legyen az elképzelés 

a lebonyolításra. Egyrészt a kamara készített 3.500 példányban egy 

szakmai anyagot, hogy hogyan kell a privatizációt lebonyolítani az önkormányzatoknak. 

Ezt Kovács Pál miniszter és az én aláírásommal szétküldtük 

valamennyi önkormányzatnak, ha sorra kerül, legyen nekik egy 

iránymutatójuk. Innentôl nagyon nagy szerepe volt a megyei kamaráknak, 

hogy ki hogyan tudta érvényesíteni a helyi önkormányzatokkal a 

maga gondolatait, s hogy a gyógyszertárat tulajdonnal együtt kapta meg, 

vagy bérletet és így tovább. De nagyon sikeresen történt meg mindez. 

Mi az input? A gyógyszer-törvény, a kamarai törvény és a patika-törvény. 

A patika-törvény az Antall-kormány utolsó parlamenti napján, 

1994. április 6-án született meg. Végsô soron Európa legjobb patika-törvénye 

volt. Ezt mindenki elismerte a PGEU-ban és tulajdonképpen ezt 

egész Európa irigyelte, nem úgy, mint a magyar pumát, amely az elsô ugrás 

után kimúlt. 

A második a kamarai törvény. Ez azért tölt el büszkeséggel, mert 

Grabarits Pistától tudom, hogy 120 év alatt húsz alkalommal próbálta a 

gyógyszerésztársadalom a kamaráját megalakítani és nem sikerült. Csak 

itt sikerült létrehozni és köztestületté emelni. 

Sajnos mind a két törvényünk erodálódott – és ez a kaput –, pedig 

ugyanaz az összetételû a parlament, amely megszavazta 1994-ben, 

ugyanaz a parlament utasította el. Hozzá kell szoknunk, hogy az elôzô 

kormány oltárterítôje a következô kormány lábtörlôje. 




Nagyon fontos a gyógyszer-törvény. Ez is érdekes. Magyarországnak 

Verecke óta nem volt gyógyszer-törvénye, holott a magyar gyógyszeripar 

Európa-hírû volt, és Magyarország vezette be elôször a gyógyszer-törzskönyvezést 

Schulek professzor által, 1933-ban. Ez a törvény is 

a teljes vertikumot szabályozta, a gyártást, a forgalmazást, az ellenôrzést. 

Tizenhárom európai uniós direktíva alapján lett összeállítva. 

Jött a privatizáció, nem reprivatizáció, azt nem lehetett. Így a cél, 

hogy nem spontán, hanem tényleg szabályozott körülmények között 

azokat helyzetbe hozni, akik benne voltak a gyógyszertárban. Egy újabb 

népvándorlást ne indítsunk el, hiszen ott már 10-15 éves egzisztenciák, 

gyerekek iskolája, minden volt. Tehát a legjobb megoldás a reprivatizáció 

helyett csak ez lehetett és ez sikerrel le is zajlott. 

Akkor 1.350 gyógyszertárat privatizáltunk, de közben 700 új 

gyógyszertár alakult. 2006-ra 2.050-re szaturálódott a magyar terület, 

majd a gyógyszerpiac és a liberalizáció nyomán, 2007 óta most 

már 2.400 gyógyszertár van, 20 százalékkal több mint korábban. Ez 

okozza a legnagyobb problémát, hiszen az árréstömeg ugyanaz, 20 

százalékkal többen kell hogy osztozzanak rajta, ez minimálisan 20 

százalék forgalomkiesés és gazdasági instabilizáció, de másoknál már 

sokkal nagyobb ez a szám. 

Amire büszkék lehetünk: az EuroPharm Forumhoz való csatlakozás, 

amely 35 ország gyógyszerész szervezetének az egyesülete. Itt a magyarok 

1992-ben már ott voltak, Vincze professzor az alapításnál, magam 

is voltam az elnökség tagja, s most már két cikluson keresztül 

Hankó Balázs a EuroPharm Forum elnökségének a tagja. Nagyon sokat 

köszönhetünk a gyógyszerészi gondozás segítéséért, amelyben európai 

rangot vívtunk ki. 

A PGEU, amely 400 ezer európai gyógyszerésznek a szövetsége, az 

etikus gyógyszerészi modellért küzd. A legnagyobb diadal – ebben a 

PGEU fôtitkárának John Chave-nek nagyon nagy része van – a május 

19-i európai bírósági döntés. 

A PGEU-hoz csatlakozásunkat megelôzte 1996-ban Budapesten, 

majd a MOSZ segítségével a siófoki konferencián tartott találkozó, 

melyre 13 országból jöttek gyógyszerész szervezetek. Akkor egy deklarációt 

adtunk ki, mert mindenhol annyira másképp szabályozták a gyógyszerészetet, 

hogy ezt harmonizálni kellett. Akkor volt az a javaslat, hogy 

lépjünk be mi, kelet-európaiak a PGEU szövetségébe. Máig is nagy 

büszkeséggel emlékszem vissza, a következô évben, 1997-ben elsôként 

bennünket vettek fel Rómában, mint megfigyelô tagot. 

Talán emlékeznek az én korombeliek, volt olyen, hogy a sztahanovistákat 

kitették a falra, a hét eladója, dolgozója és így tovább. 

16 GYÓGYSZERÉSZI HÍRLAP / 2009. JÚLIUS 

Aktuális 

Az én faliújságomon, amelyre még büszke vagyok – ezeket szeretném 

felvonultatni. Elôször is a szakma székházát, amelyet minden 

külföldi megcsodál, de nagyon kevesen látták a kollégák közül sajnos. 

Ez hat társbérletbôl alakult, egyenként kellett kivásárolni. Ebben 

nagy segítséget nyújtott Lantos doktor, a Hungaropharma akkori 

igazgatója, 300 gyógyszertár közadakozása és az ipar is segített. Ma 

itt áll a Szerecsen Patika 1876-ból származó bútoraival, amelyeket a 

Semmelweis Múzeumtól béreltem. Büszkeségem az elnöki szoba, 

gyönyörû ólomüveggel, az „elnöki” trónnal.” Ebbe már nem ültem 

bele, mert elôzô nap adtam át a kulcsot, amikor lemondtam, de addigra 

lett kész a gyógyszerész kamarának ez a impozáns épülete. 

Igen elegánsan, nem piros szônyegen, hanem kék szônyegen kell 

felmenni a gyógyszerészet szentélyébe: ahol áll a Panácea szobor, amely 

az én adományom a gyógyszerész kamarának. Ez fogad mindenkit. 

Kell szólnom a Gyógyszerészi Hírlapról, amely elôször fekete-fehér 

változatban jelent meg Tihanyi Ágnes szerkesztésében, ám azóta sikerült 

elérni ezt a szép formáját. Hollauer Tiborral 1995-ben újrakezdtük. Tizenöt 

éve, ha nincs Zalai Károly, akkor nincs hírlap, úgyhogy külön köszönöm 

neki. Nagyon lényeges volt abban az idôben, amikor még nem volt internet, 

meg honlap. Csak így tudtuk a legfrissebb információkat átadni, mert 

minden gyógyszerész ingyen, a lakására kapta a Gyógyszerészi Hírlapot. 

A következô a Patika Magazin. A Galenus és a Patika Magazin, 

amelyet meglehetôsen invalid körülmények között alapítottunk meg, 

alakult meg, szintén a MOSZ-szal együttmûködve. A Galenus Kiadó, 

Szarvasházi Judittal az élen, nemcsak a legolvasottabb egészségügyi magazinná 

tette a Patika Magazint, hanem számos díjnyertes, gyönyörû 

kiadványt készített a gyógyszerészet történetérôl. 

A gyógyszerészi gondozást csak azért említem meg, mert már az én 

idômben elkezdôdött és ez a legszebb összefogása a három szervezetnek, 

a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaságnak, a MOSZ-nak és a kamarának, 

hogy egy közös bizottságban, rivalizálás nélkül, tényleg európai 

rangú eredményeket értünk el. 

A Magyar Gyógyszerész Napok is 1996-ban indult. Ennek az a lényege, 

hogy a közösségi érzést emeljük. Az nem alszik ki, de azért egykét 

hasábfát rá kell tenni, hogy élesszük a tüzét és lángját. Ezt rangos 

szakmai és társasági programokkal egészítettük ki és minden évben ekkor 

tüntetjük ki kiválóságainkat. 

A gyógyszerészdoktori cím. Nagyon büszke vagyok, hogy a feleségemet 

ledoktoráltattam úgy, hogy nem kellett egy évet ráképeznie, nem 

kellett egymillió forint tandíjat fizetnie, nem kellett disszertációt írnia és 

két vizsgát letennie. Éreztem, hogy ez a házi ellátmányom rovására menne, 

tehát ezt a változatot a kamarában én képviseltem, mert minden más 

javaslat az ellenkezô, a felsoroltak alapján jött volna létre. Tehát a családi 

béke – amely alatt az egész gyógyszerész-társadalmat értem – érdekében 

hallgattam errôl. Mert Senecára is szoktam hallgatni, aki azt mondta, ha 

jót tettél, hallgass, beszéljen róla az, aki kapta. De kevesen olvasnak Senecát 

ma Magyarországon. 

Szatmári Katalin utódomra gondolva egy jó festményt találtam róla, 

amely azt is szimbolizálja, hogy nem tarkóra tett kézzel fogadtuk a neoliberális 

deregulációs terrorizmust, hanem a magyar gyógyszerész-társadalmat 

kivezényelte a barikádokra, élén járva és megôrizve a reményt, 

hogy változások jöhetnek az életünkbe, amely biztos is, hiszen politikai 

igéretünk van rá. 

Egy befalazott alagút képérôl szembe jut aktív elnöki korszakom jelszava: 

miszerint „addig megyek, amíg falnak nem ütközöm, aztán az 

ütött résen tovább!” Egyébként nem esek kétségbe egy ilyen látványnál, 

hiszen az idôs kornak az az elônye, hogy egyre kevesebbet kell aggódni a

jövô miatt. Így aztán elegánsan, fáradt vonásokkal figyelem ezt a felbolydult 

világot, ahol úgy tûnik, az emberek ma már csak a gáncsolásra születnek 

és Achillesbôl csak a sebezhetô sarkát látják. Az ihletnek pedig 

olyan új forrásai keletkeztek, ahová a múzsák már csak lábat mosni járnak. 

Így aztán örülök, ha ízlik az ebéd, vannak vén, budai hársfák, otthon 

ülök a tévé-fotelben, és fogom az asszony kezét, mert ha elengedem, 

mindjárt vásárol valamit. 

A tévé-fotelben ülve , és néha mûtôasztalokon kiterítve azért rá kellett 

jönnöm, hogy ha világítok, fogy az olajom. Olajválságról még nincs 

szó, de hát azt hiszem, kicsit vissza kell fogni megjelenéseimet, de Senecával 

vigasztalom magam, aki így indokolta késôi szereplését: azért teszi, 

mert több az útravalója, mint a hátralevô útja. 

Meg hát ami ezzel a tiszteletbeli elnöki tisztséggel is jár, sok korlátot 

is jelent, mert a paptól azt várják el, hogy két lábon járó vasárnap legyen. 

Én a hétköznapokat is szoktam szeretni. 

A reményt ne adjátok föl! Ehhez igyekszem majd hozzájárulni mint 

eddig is, legalább a Gyógyszerészi Hírlapon keresztül egy-két antioxidánst 

gondolatot nyújtva a szabadgyökök ellen. 

Hálás vagyok a sorsnak, hogy a gyógyszerész-társadalomba vezérelt, 

hogy szolgálhattalak benneteket. Talán javatokra is voltam. Köszönöm 

szépen!–mondta meghatódva a kamara tiszteletbeli elnöke. 

Vannak felejthetetlen emlékek 

Hávelné dr. Szatmári Katalin, aki 

1998-tól 2006-ig volt a Magyar Gyógyszerész 

Kamara elnöke volt, az alábbiakkal 

emlékezett vissza elnöksége idôszakára 

Az elmúlt órában már nagyon sok minden 

elhangzott. Természetesen ezekre a dolgokra 

nem fogok kitérni–mondta Szatmári 

Katalin, és hozátette, hogy bár jegyzeteiben 

például elnök úrral szemben csak 14 törvénytervezet 

van ugyanabból a forrásból, dr. Grabaritstól, de azt gondolja, 

a 14 és a 20 között nincs akkora különbség, hogy ne jelenthessük ki: 

nagyon sok elutasításban volt része a gyógyszerésztársadalomnak akkor, 

amikor kamarát akart létesíteni. 

Az elutasítások indoka egyébként mindig elmaradt, ebben a vonatkozásban 

nincs különbség a múlt és a jelen között, nagy valószínûséggel 

egyetlen kormány sem tartotta akkor sem célszerûnek, hogy egy erôs 

szakmai önkormányzat mûködjön. 

Arról is beszélt Vincze elnök úr, hogy a Semmelweis Orvostudományi 

Egyetemen 1989. július 15-én történt meg az egyesületi kamara létrejötte. 

Egy kiegészítést hadd tegyek: 448 gyógyszerész vett részt ezen az 

ünnepi megalakuló ülésen és nem sokkal utána négyezer gyógyszerész lépett 

be az akkor önkéntes tagságú egyesületi gyógyszerész kamarába–mondta. 

A gyógyszerész kamara azonnal el is kezdte munkáját, hiszen a 

rendszerváltás kellôs közepén voltunk, ahol is látható volt, hogy megváltoznak 

a társadalmi, politikai, gazdasági feltételek. Látható volt, 

hogy a rendszerváltozás következtében sok területen az állam mindenhatósága 

meg fog szûnni és az állam meg is kezdte a kivonulást bizonyos 

kötelezettségek ellátásából a piacgazdaságnak átadva a szerepet. 

A kamara azonnal felismerte a történelmi változások szükségszerûségét 

és elkezdett dolgozni azon, ami a gyógyszerészek érdeke volt. 

Három olyan javaslatot tett le azonnal az újonnan megalakult parlament 

elé, amelyet ha most kivetítenénk és elfogadnánk, akkor húsz 

év után is abszolút aktuális, vállalható lenne. Ez a törvényben szabályozott 

köztestületi kamara, amely biztosítja az önkormányzáshoz és 

Aktuális 

önigazgatáshoz való jogot, hogy az állami tulajdonban levô gyógyszertárak 

kerüljenek magyar gyógyszerészek tulajdonába, külföldi 

tôketulajdont ne szerezhessen és a gyógyszertárak mûködésének 

alapelve a személyes gyógyszertár-mûködtetési jog. 

Az egyesületként mûködô kamara tisztségviselôi, testületei múlhatatlan 

érdemeket szereztek ezeknek a törvényjavaslatoknak az elfogadásában. 

Szeretném most megköszönni áldozatos munkájukat. 

Sajnos sokan közülük már nincsenek köztünk. A kamara megalapításában, 

a személyi jogon alapuló magángyógyszerészet törvényének 

létrehozásában minden gyógyszerésznek ismernie kell azoknak a nevét, 

akik múlhatatlan érdemeket szereztek. A teljesség igénye nélkül 

sorolom azokat a neveket, akik elôtt most is megilletôdve hajolok 

meg: Szabó Sándor, Tihanyi Ágnes, Grabarits István, Vancsura István, 

Farkas László, Pesti Ferenc, Pongrácz József, Paál Tamás, és köszönöm 

Bíró Boldizsárnak és Hamvas Józsefnek is. 

Vannak felejthetetlen halottaink. Emlékezzünk Nagy Ágostonra, 

Gedeon Árpádra, Pokorni Endrére. Sajnos egyre többen gyülekeznek az 

égi kamarában is. 

1994 áprilisáról Szabó elnök úr mondott néhány szót. A választási 

ciklus utolsó parlamenti napján fogadták el a törvényt teljes konszenzusban 

a politikai pártok. Jó, ha emlékszünk arra, hogy a Szabad 

Demokraták Szövetsége volt az a párt akkor, amely programjában 

kiemelten foglalkozott és támogatott minden olyan kezdeményezést, 

amely a civil szervezetek, köztestületek megalakítását szorgalmazta. 

Akkor még úgy gondolta ez a párt, hogy szükség van erôs érdekvédelemre, 

szakmai önkormányzatra. 

Mára ezt a liberális alapelvét a napi politikai érdekeknek odavetették. 

Jól tudta ez a párt – és ez az igazság –, hogy az emberek civilként ön- 

magukban kevéssé mernek érdekeikért síkra szállni, szembeszállni a kormányzattal. 

Csak az erôs egészségügyi kamarák akadályozhatták volna 

meg azt az ámokfutást, amely az elmúlt években történt. 

A kamara 1994-ben hozzálátott feladatai megvalósításához és ezt 

folytattuk tovább 1998-tól. A törvényben meghatározott kamarai 

feladatok közül kiemelném a gyógyszerészi tevékenység etikai szabályainak 

megalkotását. Ez az etikai kódex valamennyi tagjától megköveteli a 

magas szintû szakmai munkát. Ezt a gyógyszerészi hivatás becsülete, tradíciója 

és függetlensége kívánta meg. Tudjuk, a gyógyszerészek döntô 

többsége ma is etikusan, a hivatás szabályait, az etikai kódexben foglaltakat 

követve, a lakosság bizalmához méltóan dolgozik. 

De a kötelezô tagság eltörlése és az etikai kontroll megszüntetése jó 

néhányunkat aggodalommal tölt el. A liberális patika-alapítási törvény 




18 

által létrejött számtalan gyógyszertár etikátlan, kereskedelmi eszközökkel 

folytatott piacszerzési törekvéseit, a kétséges színvonalú gyorstalpaló tanfolyamokon 

végzett „szakemberek” alkalmazását, a szakmai felelôsség 

nélkül végzett gyógyszerkiadást nincs, aki ma megakadályozza. 

A kamara élete második szakaszának nevezném, amikor a törvényhozás 

új feladatokkal látott el bennünket. Ez, mindez a kamara addigi 

tevékenységének elismeréseként jöhetett létre. A kamarára ruházott önkormányzati, 

önigazgatási és közigazgatási jogosítványok gyakorlásának 

ars poeticája a törvényesség betartása volt. Hallom, hogy sok kormánypárti 

politikust, amikor a körzetébe tartozó gyógyszerész számon kéri, 

miért támogatta a gyógyszerészek szétverését, az akkori kamarára mutogat. 

Hogy nem voltunk kompromisszumkészek, s nem engedtünk a 

törvénybôl. Igen. Nem nyitottunk kis kapukat, nekünk nem lehetett leszólni, 

hogy ki nyerje a pályázatot. Hogy hogyan lehetne mégis megoldani 

azt a patikanyitást, ahol az általuk alkotott törvény nem engedte. 

Én büszke vagyok erre a csapatra, erre az elnökségre, hogy nem rezzentünk 

össze, ha politikusok, polgármesterek, ismert nagyvállalkozók 

kérték segítségünket egy-egy patika létesítéséhez. Egyet tettünk: a törvény 

szellemiségéhez és írott szövegéhez ragaszkodtunk. Akkor és most is 

nehéz elképzelni, de még kevésbé belenyugodni, hogy mindezt, amit a 

patikus generációk a századok során építettek – tudás, szorgalom, teljesítmény 

–, egyik napról a másikra meg lehet szüntetni. Hogy egyetlen 

tollvonással el lehet törölni mindazt az értéket, amelyet a privatizáció óta 

is felhalmoztunk. Hogy Európa egyik legjobban mûködô, más országok 

elé is példaként állítható gyógyszerellátási rendszerét minden ésszerû ok 

nélkül szét lehetett rombolni. 

Sokáig tartottuk a zászlót. Szilárdak voltunk. Kitartottunk a bástyákon, 

mert mindig összefogtunk, mutattuk az erônket és elszántságunkat. 

Az utolsó végsô támadást nem tudtuk kivédeni. Mindennél 

erôsebb volt a befektetôi, a tulajdonszerzési vágy, mellé pedig komoly 

politikai támogatás került, a rendszerváltáskor a liberálisok által 

még támogatott gyógyszerésztársadalmat a kádári szocializmus 

jelképeként aposztrofálták. 

Egyetlen cél lebegett elôttük, az új befektetôk, a tönkretett patikákat 

felvásárlók, új tulajdonosok elôtt: vegyél több gyógyszert, szedjél több 

gyógyszert, fizess minél többet nálunk. Ebben akadályozta ôket a kamara. 

Ebben akadályozta a patikus szakmai lelkiismerete által korlátozott 

ellátás. Ezért kellett túllépni rajtunk. 

Nehéz helyzetbe kerültünk, a liberalizációt bevezették, de az erôs 

és egységes gyógyszerész kamara ma is példaként lebeg a társadalom 

elôtt. Tudom, bárhová megyek, mindenhol megszólítanak, a többezres, 

fehérköpenyes gyógyszerészt a Sportcsarnokban, az Erkel Színházban, 

vagy a kamara épületét kézen fogva körül vevô gyógyszerészeket, 

a védôket. 


Aktuális 

Köszönöm nektek, kedves kollégák ezt az élményt! Köszönöm 

ezt a munkát! Én hiszek a gyógyszerészetben, a gyógyszerészekben és 

a kamara eszméjében. Tudom, hogy van jövônk, hogy léteznek olyan 

politikusok, alakulhat olyan parlament, létrejöhet olyan kormány, 

amely újra ránk bízza szakmánk kormányzását. Aki tudja, hogy 

csakis a gyógyszerész-tulajdonú patikában gyógyítják felelôsséggel és 

szakértelemmel a beteget. Aki jó szívvel és felelôsen ránk bízza azt, 

amelyhez a legjobban értünk: betegek gyógyszerellátását. 

Lehet, hogy sok mindent újra kell kezdeni, ahogy húsz évvel 

ezelôtt. Szerintem érdemes. Gondoljátok el, mi is a gyógyszerészet 

jelképe? A kehelyre tekeredett kígyó. A kígyó az újjászületés, az örök 

élet, a tudás jelképe. A kehely a halhatatlanságé. A kehelybôl 

kiemelkedô kígyó pedig a gyógyulás jelképe évszázadok óta. Én bízom 

a jelképek erejében, bízom a gyógyszerészekben, és bízom a Magyar 

Gyógyszerészi Kamarában – fejezte be beszédét Hávelné dr. 

Szatmári Katalin. 

A volt elnökök beszédeit megköszönve Horváth Tamás elnök József 

Attila gondolatait idézte: „A harcot, melyet ôseink vívtak, békévé 

oldja az emlékezés. Rendezni végre közös dolgainkat, ez a mi 

munkánk és nem is kevés.”. Ezután a Galenus ügyvezetô igazgatója, 

Fári István átadta a Magyar Gyógyszerészi Kamara és a Galenus 

kiadó meglepetését, amely példaként szolgálhat a jövô nemzedékeinek 

is: a volt elnökökrôl készült festményeket, melyek a kamara 

székházában kerülnek elhelyezésre. 

Az ünnepi beszédek után került sor a minisztériumi kitüntetések, 

a kamarai és alapítványi elismerések átadására. Az állami és a kamarai 

kitüntetéseket dr. Pordán Endre szakállamtitkár és dr. Horváth 

Tamás, a kamara elnöke, a Pharmacia Alapítvány elismerését 

sdr. Szabó Sándor, a kuratórium elnöke adta át a kitüntetetteknek. 

Dr. Zalai Károly 

TELJES GYÓGYSZERTÁRI FELSZERELÉS 

A WITEG-KÔPORC KFT.-TÔL! 

Szignálás kopásbiztos sav és lúgálló pajzsokkal. 

Csak nálunk hagyományos állványüvegekre is! 

1106 Bp., Tárna u. 4. (B épület) • Tel.: (1) 262-6363 • 06-30/921-4261 • Tel.:/fax: (1) 262-6296. 

web: www.witeg-koporc.hu • e-mail: witeg@t-online.hu

Aktuális 

A XI. Magyar Gyógyszerész Napok ünnepélyes megnyitóján 

került sor a megyei vezetôségek és az országos elnökség 

felterjesztése alapján a 2009. évi egészségügyi miniszteri, 

kamarai és alapítványi elismerések átadására. 

Az egészségügyi miniszter 

PRO SANITATE DÍJAT 

adományozott a gyógyszerészek 

sorfordító törekvései résztvevôinek, 

dr. Grabarits Istvánnak, 

kalocsai gyógyszerésznek, 

aki két választási cikluson keresztül 

a Magyar Gyógyszerészi Kamara 

alelnöke volt és a rendszerváltozást 

követôen kezdeményezôje 

és egyik megalkotója volt a 

gyógyszerészetet érintô törvényeknek 

és más jogszabályoknak. 

2009 kitüntetettjei 

EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTERI DÍCSÉRETBEN 

részesítette eredményes példamutató tevékenysége elismeréseként 

Beck Józsefné dr. Gyimesi Zsófiát a pécsváradi Szentháromság 

patika vezetôjét; 

elhivatottsága, szakmai felkészültsége, lelkiismeretes munkája 

valamint sok irányú közéleti tevékenységének elismeréseként 

dr. Sohajda Attilát, a berettyóújfalusi Elixír Gyógyszertár vezetôjét, 

területi fôgyógyszerészt; 

szakmai, érdekvédelmi tevékenysége, a gyógyszerellátás színvonalas 

biztosítása elismeréseként dr. Tari Jánost, a demecseri 

Borostyán Gyógyszertár vezetôjét, a kamara Szabolcs-Szatmár 

megyei szervezetének elnökét. 

MINISZTERI ELISMERÔ OKLEVELET 

adományozott fennálásának 100 éves jubilleumi megünnepléséért, 

példamutató munkájuk elismeréséért a budapesti Szent 

Katalin Gyógyszertár kollektívájának, Pintérné Borsos Mária 

gyógyszertárvezetônek, Kovácsné Takács Bernadett asszisztensnek, 

és Scheuring Imréné Vincze Juditnak. 

A Magyar Gyógyszerészi Kamara Országos Elnöksége 

A MAGYAR GYÓGYSZERÉSZI KAMARA ARANYÉRMÉT 

adományozta a gyógyszerészetért 

kifejtett kimagasló 

teljesítményének elismeréseként, 

a gyógyszertárak 

magánosításában kifejtett 

önzetlen és áldozatos 

munkájáért, valamint a 

Magyar Gyógyszerészi Kamarában 

kifejtett meghatározó, 

szorgalmas, elhivatott 

tevékenységéért dr. Tihanyi 

Ágnesnek. 

A Magyar Gyógyszerészi Kamara Pharmacia Alapítványa 

Kuratóriuma PRO PARMACIAE 

kitüntetést adományozott életmûve 

elismeréséért Gara Istvánnak 

a nagyatádi Szent István 

Gyógyszertár vezetôjének, a Magyar 

Gyógyszerész Kamara Felügyelô 

Bizottsága korábbi elnökének. 

A Magyar Gyógyszerészi Kamara Országos Elnöksége 

PRO PRAXIS PHARMACIAE 

elismerést adományozott a gyógyszerészi hivatás iránti elkötelezettség, 

kiemelkedô szakmai fejlôdés és gyakorlati tevékenység 

elismeréseként dr. Dudus Károly Balázsnak, a sárvári Ôrangyal 

Gyógyszertár vezetôjének, dr. Fábián Mártának, az üllési Szent 

Pál Patika gyógyszerészének, dr. Haraszti Csabának, az OGYI 

fôosztályvezetôjének, dr. Kisbenedek Eszternek, a Sanofi- 

Aventis Zrt. osztályvezetôjének, dr. Kósa Júliának, az ÁNTSZ 

Dél-Alfölfi Regionális Intézete regionális tisztigyógyszerészének. 

PRO HOMINE NOBILE PHARMACIAE 

elismerést adományozott a magyar gyógyszerészetért kifejtett 

kiemelkedô szakmai tevékenysége elismeréseként Babkáné 

dr. Földesi Ilonának, a Hajdú-Bihar megyei EP nyugalmazott fôgyógyszerészének, 

dr. Kárpátiné Gangl Teréznek, a soproni Arany 

Kígyó Gyógyszertár vezetôjének, dr. Kôhegyi Ferencnek, a hódmezôvásárhelyi 

Zrínyi Utcai Gyógyszertár vezetôjének, 

dr. Pál Éva Zsuzsannának, a kecskeméti Mûemlék Patika vezetôjének, 

dr. Tóth Barnának, a budapesti Kamilla Patika vezetôjének. 

TANTUS AMOR OPERIS PHARMACIAE 

elismerést adományozott a gyógyszerészi hivatás szeretetéért, 

kiemelkedô szakmai tevékenységéért, életmûve elismeréseként 

dr. Csonka Gábornak, a szombathelyi Szentlélek Gyógyszertár vezetôjének, 

Czékusné dr. Skoda Máriának, a nágocsi Jézus Szíve 

Gyógyszertár vezetôjének, dr. Lôcze Lajosnénak, a soproni Király 

Gyógyszertár vezetôjének, Magyarné dr. Pintér Gabriellának, a pilisvörösvári 

Vízöntô Gyógyszertár vezetôjének, posztumusz 

dr. Nizsalovszky Lászlónak, dr. Ungvári Józsefnek, a debreceni 

Nap Patika vezetôjének. 

A MAGYAR GYÓGYSZERÉSZI KAMARÁÉRT 

elismerést adományozta a kamarai célok megvalósítása érdekében 

kifejtett kiemelkedô tevékenysége elismeréseként 

Angeliné dr. Walter Máriának, a császártöltési Kamilla Gyógyszertár 

vezetôjének, dr. Boholy Zsuzsannának, a miskolci Népkerti 

Gyógyszertár helyettes vezetôjének, dr. Éger Istvánnak, a 

Magyar Orvosi Kamara elnökének, dr. Haragh Lászlónak, a 

szentgotthárdi Szent István Gyógyszertár vezetôjének, dr. Kiss 

István szakfelügyelô fôorvosnak, a MOTESZ elnökének, dr. Kovács 

Jánosnak, a dombóvári Korona Patika vezetôjének, 

dr. Pauker Zsoltnénak, az ongai Arkangyal Gyógyszertár vezetôjének, 

dr. Ujházi Lászlónénak, a debreceni Pharmagita Gyógyszertár 

vezetôjének, dr. Vetsey-Körmendi Ágnesnek, a soproni 

Hajnal Gyógyszertár vezetôjének. Z. K. 




20 

Szakmai oldal 

A 2007–2009 közötti közfinanszírozott járóbeteg 

gyógyszerforgalom, az árrés-tömeg és az árrés-szint 

alakulása 

Az adatok forrása és a számítás kiindulópontjai: az OEP Statisztikai 

Évkönyve 2007-rôl, Statisztikai Zsebkönyve 2008-ról és 

az OEP honlapján közölt adatok 2009-rôl. Az értékek nem a kifizetések 

ütemezése, hanem a gyógyszerkiadás idôpontja szerint 

(tehát nem pénzforgalmi szemléletben, hanem a valós folyamatot 

pontosabban tükrözô ún. vényforgalmi szemléletben). 

A reális összehasonlításhoz a 2007. január–március helyett az 

év egészének egynegyede a választott bázis, mert a két évvel 

ezelôtti évkezdet másfél hónapjának kiugró és sajátos összetételû 

adatai nagyon torzítanának. 

Támogatott forgalom 

bruttó fogy. áron 

Ebbôl: tb ártámogatás 

lakossági tér. díj+ 

kvázi térítési díj 

Gyógyszertári árrés-tömeg 

(bruttó) 

Gyógyszertári árrés-szint 

(%) 

Az árrés-tömeg indexe 

(normális érték) 

Az árrés-tömeg 

reálértékének indexe 

1. sz. táblázat 

Megnevezések 

a 2007. 

év egynegyede 

110 532 

75 519 

30 357 

13 920 

12,78 

100 

100 

Az adatok és a számított mutatók alapján néhány megállapítás 

és következtetés 

• A 2006. évhez viszonyítottan a 2007. évi erôteljes csökkenés 

után a támogatott forgalom 2009. I. negyedében – a 2007. évi 

reálértéken – stagnált (más megfogalmazásban: a jelentôs csökkenést 

nem követte pozitív korrekció). 

• A reálértéken stagnáló forgalom ellenére a gyógyszertári árréstömeg 

még nominális értéken is csökkent (a szakágazat egészében 

a 460 millió Ft-os csökkenés folyóáron is 3,3%-ot jelent). 

• A reálértéken számított szakágazati árrés-tömeg visszaesése pedig 

két év alatt 15,5%. A nagy különbség abból származik, 

hogy a támogatott forgalom átlagos árrés-szintje 12,8%-ról 

11,2%-ra esett vissza. A döntô ok: a forgalom egységár szerinti 

összetétele megváltozott, a kiemelkedôen magas gyártói áron 

forgalomba kerülô készítmények folyamatosan növekvô aránya 

miatt. 

• Említést érdemel, hogy 2007 és 2009 között a támogatott 

gyógyszerek negyedévi idôszakban fogyasztói áron vett 9,75 

Mrd Ft-os növekedésébôl és a gyógyszertári árrés-tömeg 0,46 


ADATOK ÉS TÉNYEK A GYÓGYSZERFORGALMAZÁSBAN 

ÚTKÖZBEN IX. 

2008. 2009. 

év I. év I. 

negyedéve negyedéve 

millió Ft 

107 806 

79 350 

28 456 

12 860 

11,93 

92,4 

85,6 

120 279 

89 290 

30 989 

13 460 

11,19 

96,7 

84,5 

2009/2008 

(%) 

111,6 

112,5 

108,9 

104,6 

Mrd Ft-os apadásából következôen a gyártói+nagyker szektor 

összevontan 10,21 Mrd Ft forgalomnövekedést ért el. Az összevont 

érték mögött minden bizonnyal nagyon differenciált részadatok 

húzódnak meg. 

1/ Kiemelt 

2/ Emelt 

3/ Külön eng.+egyedi jogc. 

1–2–3 együtt 

Normatív 

Összesen 


Megnevezések 2006 2007 2008 

26,3 

29,3 

1,2 

56,8 

43,2 

100 

28,6 

25,0 

Kiegészítô és értékelô megjegyzések 

• Szembeötlô a kiemelt jogcímen nyújtott támogatási összeg arányának 

növekedése. Az 1. sz. táblázat adataival összevetve számszerûsíthetô, 

hogy 2009. I. negyedévében a tb támogatásából 32,5 

Mrd Ft adott jogcímen került folyósításra (2007-ben ez a jogcím 

még negyedévente 19,8 Mrd Ft-ot igényelt és 2008 I. negyedében 

pedig 26,2 Mrd Ft-ot). 

• A 2. sz. tábla alapján látható arányváltozások és tendenciák azt 

mutatják, hogy az 1. sz. táblázathoz fûzött – a gyártói árbevétel 

növekedés differenciáltságára utaló – megállapítás kiegészíthetô: 

a kiemelt jogcímen támogatott készítmények forgalomnövekedésének 

következménye a 10 Mrd Ft-ot meghaladó bôvülés. 

• A normatív jogcímen adott támogatás mérséklésében az OEP jelentôs 

eredményt mutathat föl, döntôen a gyártói árak leszorítása 

révén. 

Kiegészítések és megjegyzések a 3. sz. táblázathoz 

• A mûködô gyógyszertárak számát az adott idôszakban OEP elszámolást 

benyújtó egységek számával vettem azonosnak. A gyarapo- 

Közf. gyógyszertárak 

száma az 

idôszak végén 

AZ OEP GYÓGYSZERTÁMOGATÁSÁNAK 

JOGCÍM SZERINTI ÖSSZETÉTELE (%) 

2007 

2008 

I. félév 

2,0 

55,6 

44,4 

100 

2008 

II. félév 

33,1 

27,9 

2,2 

63,2 

36,8 

100 

2009 

I. n. év 

2009 

jan.-febr. 

36,3 

27,5 

0,7 

64,5 

33,5 

100 

A KÖZFORGALMÚ GYÓGYSZERTÁRAK ÉS A 

KÖZVETLEN LAKOSSÁGI GYÓGYSZERELLÁTÁST IS 

VÉGZÔ INTÉZETI GYÓGYSZERTÁRAK SZÁMA 

2009/2006 

2145 2237 2327 2374 18,5% 

Növekedés 142 92 90 47 371 

Átlagos gyarapodás 

havonta 


13,5 15,2 15,0 15,7

dás pedig nem az új gyógyszertárak számát, hanem a létesítések és a 

megszûnések egyenlegét jelenti. 

• A mûködô gyógyszertárak száma 2007 februárjától 2009. I. negyedévéig 

– minimális ingadozással – egyenletesen bôvült, havonta 

átlagosan 15 egységgel. Az ÁNTSZ adatai szerint a közvetlen 

lakossági gyógyszerellátást is végzô intézeti gyógyszertárak 

száma 2008 decemberében 71 volt, két évvel korábban 61 

(a növekedés 16%). 

• 2009. I. n. év végén 18,5%-kal több közforgalmú gyógyszertár 

mûködött, mint 2007 januárjában. A közfinanszírozott gyógyszerforgalom 

árrés-tömege 1. sz. táblázatban levezetett (nominálértéken 

számított) 3,3%-kal csökkenô összegén most már 2003+371 

szervezet „osztozott”. De a pontosság érdekében ide kell számítani 

az intézeti gyógyszertárak közvetlen ellátási egységeinek 61-rôl 71re 

bôvülését is. 

• A különbözô szakmai prognózisoktól eltérôen a szereplôk számának 

növekedése eddig nem ütközött keresleti korlátokba. 

A közeljövô (egyik) fontos kérdése: a mûködô egységek száma 

mikor éri el azt a maximumot, ami után a koncentráció és a 

konszolidáció miatt csökkenés következik. 

Néhány kiegészítô megjegyzés a 4. sz. táblázathoz 

• Az adatok nem mutatják a foglalkoztatottak között a teljes-, és a 

részmunkaidô szerinti megoszlást. A „modellváltás” elôtti évben a 

közforgalomban a gyógyszerészek 17–18%-a volt részmunkaidôs. 

Azóta ez az arány minden bizonnyal szignifikánsan nagyobb lett. 

• A foglalkoztatott gyógyszerészek létszámának növekedése 

mintegy felét teszi ki a gyógyszertárak számbeli bôvülésének. 

Következésképpen a szakágazat egészére vetítve átlago- 

Szakmai oldal 

A KÖZFORGALMÚ GYÓGYSZERTÁRAK 

LÉTSZÁMADATAI (2004–2008) 

Növekedés 2006–2008 

2004 2006 2008 

között 

fô fô % 

Gyógyszerész 4717 4865 5339 474 9,7 

Asszisztens 

Egyéb 

6329 

2621 

6624 

2833 

7741 

3955 

1117 

1122 

16,9 

39,6 

Összesen 13 667 14 322 17 035 2713 18,9 

Gyógyszerész/ 

gy. tár 

2,35 2,43 2,27 -0,16 -6,6 

4. sz. táblázat Az adatok forrása: Egészségügyi Statisztikai Évkönyvek, 

KSH, OEP Stat. Évkönyvek 

san 6,6%-kal csökkent az egy gyógyszertárra jutó gyógyszerészek 

száma 2006 és 2008 között. A jogkövetô módon teljesíthetô 

gyógyszerészi munkaórák számának csökkenése ezt 

is meghaladó mértékû lehetett. 

• Két év alatt a szakágazati létszám 2713 fôvel nôtt, de ezen 

belül csak 474 volt a gyógyszerészek száma. 

• Az összlétszámon belül az „egyéb” kategóriába tartozók számának 

növekedése is figyelmet érdemel. 2004-ben az arányuk 

19% volt, 2008-ban pedig már 23%. 

2009. június 12. 

Dr. Torma Árpád 




22 

Szakmai oldal 

A Kommunikációs Etikai Bizottság összefoglaló jelentése 

a 2008. július és 2009. március közötti idôszakban 

tárgyalt etikai ügyekrôl, a határozatokról és a KEB 

által kiadott állásfoglalásokról 

A Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége 

(MAGYOSZ) és az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete 

(IGY) közös Kommunikációs Etikai Bizottsága (KEB) a hatályos 

Gyógyszer-kommunikációs Etikai Kódexe 4. fejezet 20.3. 

pontjában foglaltak alapján határozatairól és a kiadott állásfoglalásokról 

összefoglaló jelentést készít és tesz közzé. 

Etikai ügyekben hozott határozatok 

A KEB a 2008. július–2009. március közötti idôszakban 8 alkalommal 

ülésezett. A bizottság néhány korábban indított, vagy 

bejelentett etikai ügyet is tárgyalt a jelzett idôszakban. 

A KEB a következô ügyekben hozott elítélô határozatot: 

• GlaxoSmithKline Kft.–kereskedelmi akció egészségügyi 

szolgáltatók számára 

Bejelentés alapján indult eljárás a cég által forgalmazott 

egyik vakcinakészítmény értékesítését ösztönzô, egészségügyi 

szolgáltatók felé irányuló kereskedelmi akció ügyében. 

A KEB elítélô határozatában megállapította, hogy az akció 

bizonyos szolgáltatók vonatkozásában megsértette az Etikai 

Kódex ajándékozásra és ösztönzésre vonatkozó rendelkezéseit. 

A GlaxoSmithKline Kft. a határozatot elfogadta és nyilatkozott, 

hogy a jövôben tartózkodni fog ilyen értékesítési 

akció indításától. 

• Novo Nordisk Hungária Kft.–vényköteles gyógyszer azonosítására 

alkalmas cikk megjelenése betegek által is elérhetô 

internetoldalon 

Bejelentés alapján indult eljárás a cég ellen betegek számára 

is elérhetô módon, az interneten megjelent cikk miatt. 

A KEB elítélô határozatában megállapította, hogy a megjelenés 

alkalmas volt a Novo Nordisk Hungária Kft. által 

forgalmazott egyik vényköteles gyógyszer azonosítására, 

ezzel az megsértette az Etikai Kódex rendelkezéseit. 

A Novo Nordisk Hungária Kft. a határozatot elfogadta és a 

megjelenést a megfelelô módon megváltoztatta. 

• Pfizer Kft.–hiányos információk szakembereknek szóló 

tájékoztató anyagon 

Bejelentésre indult eljárás a cég ellen egy – orvosok számára 

készült – tájékoztató anyag információtartalma miatt. 

A KEB elítélô határozatában megállapította, hogy a kérdéses 

promóciós anyag nem tartalmazza az ilyen esetekben 

kötelezôen feltüntetendô összes információt, ezzel sérti az 

Etikai Kódex ide vonatkozó elôírásait. A KEB elrendelte 


A Kommunikációs Etikai 

Bizottság hírei 

továbbá a promóciós anyag visszavonását. A Pfizer Kft. a 

határozatot elfogadta, az abban foglaltaknak eleget tett. 

• Sanofi-Aventis Zrt.–vényköteles gyógyszer azonosítására 

alkalmas cikk megjelenése betegek által is elérhetô internetoldalon 

Bejelentés alapján indult eljárás a cég ellen az interneten, 

betegek számára is elérhetô cikk miatt. A KEB elítélô határozatában 

megállapította, hogy a megjelenés alkalmas 

volt a Sanofi-Aventis Zrt. által forgalmazott egyik vényköteles 

gyógyszer azonosítására, ezzel az megsértette az 

Etikai Kódex rendelkezéseit. A Sanofi-Aventis Zrt. a határozatot 

elfogadta és a megjelenést a megfelelô módon 

megváltoztatta. 

• AstraZeneca–originális és generikus gyógyszer összehasonlítása 

Bejelentésre indult eljárás a cég egyik, orvosoknak szóló 

promóciós anyaga miatt. A KEB elítélô határozatában 

megállapította, hogy a kifogásolt ismertetô kiadvány szakmailag 

nem alátámasztott módon, nem kellôen tárgyilagosan 

és nem kiegyensúlyozottan vet össze originális és generikus 

készítményt, ezzel megsértette az Etikai Kódex 

elôírásait. A KEB elrendelte továbbá a promóciós anyag 

visszavonását. Az AstraZeneca azonnali hatállyal beszüntette 

az elítélt promóciós anyag használatát. 

• GlaxoSmithKline Kft.–egészségügyi szakemberek számára 

szakmai rendezvény keretében nyújtott vendéglátás 

Hivatalból indult eljárás a cég által egy szakmai rendezvényen 

nyújtott vendéglátás miatt. A KEB elítélô határozatában 

megállapította, hogy a kifogásolt vendéglátás egyrészt 

szórakoztató elemeket is magában foglalt, másrészt a szakmai 

tevékenységgel összefüggésben nem álló, személyes 

elônyt nyújtó juttatásnak is tekinthetô, ezzel megsértette 

az Etikai Kódex rendelkezéseit. 

• Pfizer Kft.–vényköteles gyógyszerrôl szóló tájékoztató 

anyag ismertté válása az adott gyógyszert nem szedô betegek 

körében 

Bejelentésre indult eljárás a cég által a felíró orvosokon keresztül 

az adott vényköteles gyógyszert szedô betegekhez 

eljuttatni szándékozott tájékoztató anyag miatt, amely – 

elhelyezése folytán – a gyógyszert nem szedô betegekhez is 

eljutott. A KEB elítélô határozatában megállapította, hogy 

az Etikai Kódex elôírásai szerint – függetlenül minden más 

körülménytôl – a vállalat felelôssége, hogy a vényköteles 

gyógyszerrôl szóló betegtájékoztató kiadvány kizárólag a 

gyógyszert rendelô orvoson keresztül az adott gyógyszert 

szedô betegekhez jusson el. A Pfizer Kft. a KEB határoza-

tával szemben fellebbezést nyújtott be. A felülvizsgálati adhoc 

bizottság megerôsítette a KEB határozatát. 

A KEB a következô ügyeket elítélô határozat nélkül zárta le: 

• A Nycomed Pharma Kft.–orvosoknak szóló tájékoztató 

anyag 

Hivatalból indult eljárás a cég egyik – orvosoknak szóló – 

promóciós kiadványán szereplô jelmondat miatt. Az ügy 

összes körülményének vizsgálata alapján a KEB az eljárás 

folyamán megállapította, hogy a promóciós anyag tartalma 

nem sérti az Etikai Kódex rendelkezéseit. 

• TEVA Hungary Magyarország Zrt.–szakmai rendezvényen 

történô részvételre nyújtott támogatás (utaztatás) 

Hivatalból indult több eljárás, amelyek során a KEB a 

cég által szakmai rendezvényeken történt részvételre 

nyújtott támogatásokat vizsgálta. Az összes körülmény 

vizsgálatát követôen a KEB elítélô határozat nélkül zárta 

le az ügyeket. 

• Lilly Hungária Kft.–vényköteles gyógyszer azonosítására 

alkalmas cikk megjelenése betegek által is elérhetô internetoldalon 

Bejelentés alapján indult eljárás a cég ellen az interneten, 

betegek számára is elérhetô módon megjelent cikk miatt, 

amelyben beazonosítható módon jelenik meg a cég által 

forgalmazott egyik vényköteles gyógyszer. Az összes körülmény 

vizsgálata alapján, amelyek között meghatározó volt 

a honlap üzemeltetôjének nyilatkozata is, megállapítható 

volt, hogy a cikk megjelenésére a cég tudtán kívül került 

sor, annak tartalmára a cégnek befolyása nem volt. A KEB 

határozatában megállapította, hogy a Lilly Hungária Kft. e 

megjelenés kapcsán nem követett el etikai vétséget. 

• Roche Magyarország Kft.–szakmai rendezvényen nyújtott 

vendéglátás 

Hivatalból indult eljárás a cég által szakmai rendezvényen 

nyújtott vendéglátás miatt. Az összes körülmény vizsgálata 

alapján a KEB megállapította, hogy a Roche Magyarország 

Kft. nem követett el etikai vétséget. 

A MAGYOSZ vagy az IGY tagságába nem tartozó cégek 

esetében az Etikai Bizottság 1 esetben elítélô határozatot hozott 

semleges célú adatgyûjtésnek álcázott promóció és ezzel 

kapcsolatban folytatott ajándékozás miatt. 4 alkalommal a 

KEB elítélô határozat nélkül zárta le az ügyeket. Ezek közül két 

Szakmai oldal 

esetben szabálytalan utaztatások miatt indult eljárás, két esetben 

pedig szokatlanul magas mértékû kereskedelmi kedvezmény 

alkalmazása miatt. 

Két esetben az Etikai Bizottság nem indított eljárást. 

A Bayer Schering Pharma önkéntesen arról tájékoztatta a 

KEB-et, hogy egy szakmai rendezvényhez nyújtott támogatásukat 

a szervezôk a cég akaratán kívül és hozzájárulása nélkül 

fogadás szponzorálására fordították. A Bayer Schering Pharma 

errôl tudomást szerezve egyet nem értésérôl haladéktalanul értesítette 

a kongresszus szervezéséért felelôs személyt. 

Az AstraZeneca – hasonlóan az elôzôekhez – önkéntesen értesítette 

a KEB-et arról, hogy tévedésbôl nem megfelelô, tartalmában 

elavult hirdetés jelent meg egy szaklapban egyik termékérôl, 

mert a hirdetési oldalt megjelenés elôtt nem kapták 

meg ellenôrzésre és jóváhagyásra. A KEB üdvözöl minden, az 

önszabályozás és az etikai normák betartása iránti elkötelezettségre 

utaló magatartást. 

KEB állásfoglalás 

A Kommunikációs Etikai Bizottság 2009. március 12-i ülésén 

hagyta jóvá „A gyógyszer-promócióra (így különösen a 

gyógyszerek reklámozására és ismertetésére) vonatkozó etikai 

és jogszabályi elôírások együttes alkalmazásáról” szóló állásfoglalását. 

Alkalmazására a két szövetség honlapján történô közzétételét 

– 2009. április 1. – követô 30 napon túl indított ügyekben 

kerül sor. 

Állásfoglalás: 

A Gyógyszer-Kommunikáció Etikai Kódexét a MAGYOSZ 

és az IGY a piaci önszabályozás keretében, a jogszerû és etikus 

gyógyszer-kommunikációs gyakorlat elôsegítése céljából alkotta 

meg. Az Etikai Kódex rendelkezéseit ennek megfelelôen minden 

körülmények között a Kódex hatálya alá tartozó tevékenységekre, 

gyakorlatokra vonatkozó jogszabályi elôírásokra is tekintettel kell 

értelmezni, illetve alkalmazni. Az Etikai Kódexnek nem célja a 

jogi normák megismétlése. A Kódex sokkal inkább kiegészíti a 

jogszabályok szövegét, így azokkal együtt ad átfogó útmutatást a 

gyógyszeriparban és – tágabb értelemben – a gyógyításban 

tevékenykedôk számára a jogszerû és etikus gyógyszer-promóciós 

tevékenység végzéséhez. A promóciónak egyidejûleg kell megfelelnie 

az Etikai Kódex és a vonatkozó jogszabályok által támasztott 

elôírásoknak. Ebbôl következôen kétséges esetben a vonatkozó 

szigorúbb szabályok betartásával kell végezni a promóciós tevékenységet. 

Dr. Kónya Csaba 

a KEB 2009. évi elnöke 




24 


Az elmúlt idôszak történései lapzártától 

lapzártáig. A rövid hírekhez tartozó részletesebb 

tájékoztatókat a Magyar Gyógyszerészi 

Kamara honlapján és a hetente 

megjelenô hírlevélben olvashatják. 

2009. május 12. 

Az MGYK Somogy Megyei Szervezetének 

közleménye szerint a gyógyszerészi hivatástudat 

a meghatározó a patikák mûködésében és 

nem az etikailag vitatható, kevésbé betegcentrikus, 

inkább üzleti szempontú marketingszemlélet, 

amellyel a szakma iránt elkötelezett 

gyógyszerészek nem kívánnak azonosulni. 

2009. május 13. 

A kamara vezetôinek országjáró körútja 

Pest megyei állomásán Horváth Tamás beszámolójában 

elmondta: a kamara stratégiai célként 

tûzte ki 2009-ben a liberalizáció káros hatásainak 

mérséklését, a gyógyszerészek tulajdonosi, 

gazdasági pozíciójának javítását és a 

gyógyszerészi kompetenciák rendezését. 

2009. május 14. 

Az MGYT Rozsnyai Emlékverseny megnyitóján 

Horváth Tamás elnök képviselte a 

kamarát. 

2009. május 15. 

• A MOTESZ REHA konferenciáján Zalai 

Károly vett részt a kamara képviseletében. 

• Az országjáró körút állomásai Vas megye 

(Horváth Tamás) és Borsod-Abaúj-Zemplén 

megye (Hankó Zoltán) voltak. 

2009. május 18. 

• Ülésezett a Gyógyszerészi Gondozás 

Szakmai Bizottsága. Kiemelt téma volt a „Kérdezze 

meg gyógyszerészét!” szakmai projekt indításával 

kapcsolatos feladatok. 

• Az országjáró körút következô állomásán, 

Komárom-Esztergom megyében, Horváth 

Tamás vett részt. 

2009. május 19. 

• Megszületett az Európai Bíróság döntése, 

amely szerint a gyógyszertárak tulajdonjoga 

és azok üzemeltetésének joga kizárólag gyógyszerészek 

részére fenntartható. 

• A Nemzeti Egészségügyi Tanács ülésén 

Zalai Károly képviselte a kamarát. Központi 

téma volt a dohányzás visszaszorítására 

teendô intézkedések, a gyógyszerészek lehetséges 

szerepvállalásával. 

2009. május 20. 

Az MGYK Budapesti Szervezete Nyugdíjas 

Klubjában Zalai Károly fôtitkár tartott 

elôadást. 


Rövid hírek – Információk 

2009. május 21. 

A Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal 

megalakulásának öt éves jubileumi ünnepi ülésén 

Éger István, az orvosi kamara elnöke beszámolt 

az elmúlt öt év tevékenységérôl. A kamarát 

Horváth Tamás elnök képviselte. 

2009. május 22–24. 

A XI. Magyar Gyógyszerész Napok keretében 

ünnepelte a Magyar Gyógyszerészi Kamara 

megalakulásának 20. évfordulóját. A rendezvényre 

Budapesten a Hotel Európa konferenciaközpontban 

került sor. A konferencia elsô napja 

programjaként délelôtt az allergia tárgykörébôl 

hallhattak az érdeklôdôk elôadásokat. Az elsô nap 

délutánján két miniszimpóziummal folytatódott 

a konferencia. Elôször a generikus program értékelésére 

és a gyógyszerészi szerepvállalás vizsgálatára 

került sor. A második miniszimpózium a 

gyógyszerexpediálás egészségügyi szolgáltatássá 

nyilvánítása kapcsán adódó lehetôségek és problémák 

feltárását, valamint a teendôk összegzését 

tûzte ki célul. A jogszabályi környezet ismertetését 

követôen bemutatásra kerültek a forrásallokáció 

dilemmái, melynek egészségügyi vonatkozásai 

meghatározzák a gyógyszerészet által nyújtott 

szolgáltatások finanszírozási lehetôségeit. Elôadást 

hallhattak a betegegyüttmûködést célzó gyógyszerészi 

tevékenységek hozzáadottérték-képzésérôl, 

az egészségügyi szolgáltatások finanszírozási környezetérôl 

és arról, hogy milyen korrekciókat kell 

a kamarának kezdeményeznie ahhoz, hogy finanszírozott 

egészségügyi szolgáltatássá váljék az expediálás. 

Külön elôadás foglakozott a gyógyszerexpediálás 

minôségi és etikai vonatkozásaival. 

Összegzésként megállapítható, hogy a két miniszimpózium 

programba illesztése jó döntés volt, 

mindkét programot jelentôs érdeklôdés kísérte, és 

az elhangzottak mindkét területen nagyban segíthetik 

a kamara érdekvédelmi tevékenységét. 

A születésnap megünneplésére a XI. Magyar 

Gyógyszerész Napok részeként az Európa Kongresszusi 

Központban került sor május 23-án. 

Dr. Horváth Tamás elnök ünnepi beszéde után 

köszöntôt mondtak a hazai és külföldi meghívottak, 

az intézmények és a társszervezetek képviselôi. 

(Részletes beszámolót lapunk 8-18. oldalán 

olvashatnak – a szerk.) 

A kamara volt elnökei közül elsôként 

dr. Vincze Zoltán szólt, aki úgy fogalmazott, 

hogy számára a legnagyobb élmény a megalakulás 

volt. Dr. Szabó Sándor egykori elnök, jelenlegi 

tiszteletbeli elnök szavai szerint a kamara 20 

éves jubileuma számára paradicsomi állapotokat 

jelent, mert visszaigazolása élete meghatározó 

korszakának. Hávelné dr. Szatmári Katalin volt 

elnök a kamara húsz éves történetének kiemelkedô 

eseményei helyett inkább azokról a kollégákról 

szólt, akik ebben a két évtizedben mindent 

elkövettek, hogy a gyógyszerészet az ôt 

megilletô helyre kerüljön. 

Az üdvözléseket és visszaemlékezéseket a 

kitüntetések átadása követte, a minisztériumi 

kitüntetéseket Pordán Endre, a kamarai kitüntetéseket 

Horváth Tamás, az alapítványi kitüntetéseket 

pedig Szabó Sándor adta át. (A kitüntetettekrôl 

a 19. oldalon olvashatnak – a szerk.) 

Az ünnepség délutáni, plenáris ülésén a 

gyógyszerészet európai helyzetérôl, az európai 

gyógyszerészek kiútkeresésérôl, az EuroPharm 

Forum és a WHO kapcsolatáról, hazánk gazdasági, 

politikai, morális válsága és az egészségügy 

kapcsolatáról, a gyógyszerészképzésrôl hallhattak 

elôadásokat a résztvevôk. (A konferencia szakmai 

programjáról részletes beszámolót a Gyógyszerészi 

Hírlap következô számában olvashatnak – a szerk.) 

2009. május 24. 

A kamara küldöttközgyûlésére a konferencia 

harmadik napján, vasárnap délelôtt került sor. 

A küldöttközgyûlésen 113 küldött regisztrált. 

Elôször Horváth Tamás elnök beszámolója hangzott 

el, aki nemcsak az elmúlt idôszak tevékenységérôl 

adott beszámolót, hanem az Európai Közösségek 

Bírósága május 19-i gyógyszerészettel 

kapcsolatos döntésérôl is tájékoztatott és elôterjesztett 

egy küldöttközgyûlési határozattervezetet 

is, amely a kamara követeléseit és teendôit 

összegzi. Az elnöki beszámolót és a határozattervezetet 

a küldöttek egyhangúlag fogadták el. 

A küldöttközgyûlés követeli a gyógyszertárlétesítési 

engedélyek kiadásának felfüggesztését és a 

gyógyszertárnyitási eljárások azonnali leállítását. 

(A küldöttközgyûlési határozatot lapunk 5. oldalán 

olvashatják – a szerk.) A küldöttek úgyszintén 

egyhangúlag fogadták el Zalai Károly fôtitkár 

elôterjesztésében a 2008. évrôl szóló gazdasági 

beszámolót, mely az egész éves költségtakarékossági 

programot visszaigazolta, hiszen a kamara 

szufficites gazdálkodást folytatott. Ehhez hasonlóan 

fogadták el a küldöttek a 2008. év lezárásáról 

szóló mérlegbeszámolót is. A küldöttközgyûlés 

dr. Lachmann Róbert személyében a felügyelô 

bizottságba – lemondás folytán megüresedett 

posztra – új tagot választott. 

2009. május 25. 

A kormánynak politikai, erkölcsi és szakmai 

kötelessége, hogy változtasson. A gyógy

szerész nem csupán gazdasági céllal, hanem 

szakmai szempontból is megfelelôen mûködteti 

a gyógyszertárat, szemben a nem gyógyszerész 

mûködtetôvel és tulajdonossal, akinek 

alapvetô a gazdasági cél – nyilatkozta Horváth 

Tamás a Kossuth Rádiónak. 

2009. május 26. 

Még nem létezik a jogszabály, de egy cég már a 

patikusoknál házal a gépekkel. A kamara nem ért 

egyet a gyógyszereautomatákkal–nyilatkozta Horváth 

Tamás a Magyar Nemzetnek. A kamara elnöke 

a hírrel kapcsolatban többek között nyilatkozott 

az InfoRádiónak, az ATV-nek, a Kossuth Rádiónak, 

a Katolikus Rádiónak, az Európa Rádiónak, a 

Lánchíd Rádiónak és a TV2-nek is. 

• A gyógyszerautomata nem old meg 

semmit, hiszen az a gyógyszerkör, amit a 

gyógyszerautomatában el lehet helyezni, azonos 

a gyógyszertáron kívül forgalmazható termékek 

körével–mondta Horváth Tamás a Hír 

Tv Rájátszás címû mûsorában. 

• A gyógyszerellátás biztosított és Magyarország 

nincs olyan helyzetben, hogy több 

millió forintos automata berendezésekkel kísérletezgessen–nyilatkozta 

Horváth Tamás az Info- 

Rádióban. 

2009. május 27. 

Az Országgyûlés Egészségügyi Bizottsági 

ülésén a bizottság meghallgatta Székely Tamás 

egészségügyi miniszter beszámóját az egészségügyi 

ellátórendszer 2008-as fôbb adatairól, valamint 

a Ket-novellával kapcsolatos módosító 

indítványokról. A meghosszabbított parlamenti 

ülésszakra tekintettel a bizottság az OEPkassza 

ez évi állásáról kér tájékoztatást, valamint 

tervezi a gyógyszergazdaságossági törvény, 

valamint az etikai eljárásokról szóló kérdés 

napirendre vételét is. 

2009. május 27. 

Az MGYK a július 1-jén életbe lépô változások 

kapcsán egyeztetô tárgyalást kezdeményezett 

az OEP-el, ahol az OEP-et dr. Molnár Márk és 

Árki Kornél fôosztályvezetôk képviselték. A megbeszélés 

fô témája az extravonalkód és az új vényformátum 

bevezetése volt. Az MGYK kérésére az 

OEP az orvosi rendszergazdáktól tesztvényeket 

kér, hogy az esetleges hibák kiszûrésre kerüljenek. 

Június hónap folyamán minden gyógyszertárat 

külön levélben értesít az OEP az extravonalkóddal 

kapcsolatos eljárásrendrôl, tételesen felsorolva 

a teendôket, amely levél kiküldése elôtt a kamarával 

egyeztet. A változások miatt szükséges a Fehér 

Könyv módosítása is, valamint tervben van a 

44/2004 ESzCsM és a 1/2003 EüM rendelet 

módosítása is. Felmerült az annuláló bélyegzô definíciójának 

pontosítása is, az egységes értelmezés 

miatt. 

2009. május 28. 

Ülésezett a Magyar Gyógyszerészi Kamara 

Országos Elnöksége. Az elnökség megtárgyalta 

a fôvárosi önkormányzattól érkezett levelet, 

melyben a hivatal kifejti, hogy a Balassi Bálint 

u. 15. alatti ingatlant bérleti díjért kívánja a jövôben 

a kamarának kiadni. Az elnökség a válaszában 

jelezni fogja, hogy jelen anyagi és jogi 

környezetben nem lát fedezetet az önkormányzat 

által szabott bérleti díj megfizetésére. A budapesti 

szervezet által a likvidítási szabályzat befagyasztásáról 

szóló elôterjesztéssel kapcsolatban 

az elnökség eldöntötte, hogy azt a várható 

hatások és a likviditási alap alakulásról szóló 

adatokkal kiegészítve az ôszi küldöttközgyûlés 

elé terjeszti majd. Az elnökség döntött a Semmelweis 

Egyetem gyógyszerészavató ünnepségének 

támogatásáról és meghallgatta a gyógyszerészbörzérôl 

szóló tájékoztatót is. 

2009. május 29. 

Elképzelhetô, hogy a gyógyszergazdaságossági 

törvényt egy-két ponton módosítani kell, 

nyilatkozta Schvarcz Tibor, az MSZP egészségpolitikai 

munkacsoportjának vezetôje, és ebben 

az ügyben a közeljövôben tárgyalni kell a 

kamarával. 

2009. június 2. 

A kamara küldöttközgyûlésének az Európai 

Unió bírósága gyógyszerellátással kapcsolatos 

május 19-i döntéseire reagáló határozatával 

kapcsolatos kérdések tisztázására és 

a jogszabályi korrekciókról kezdeményezett 

tárgyalások elkezdése céljából kért soron kívüli 

megbeszélést a kamara Székely Tamás 

egészségügyi minisztertôl. A megbeszélésen a 

kamarát Horváth Tamás elnök, Hankó Zoltán 

alelnök és Zalai Károly fôtitkár képviselte. 

A megbeszélésen a kamara vezetôi részletesen 

kifejtették az uniós bíróság döntésével 

kapcsolatos kamarai álláspontot. Székely Tamás 

álláspontja szerint jogalkotási kényszer a 

bíróság döntésébôl nem vezethetô le. Ezzel 

együtt egyetért azzal, hogy gyógyszerészszakmai, 

politikai és finanszírozási szempontok 

miatt a kérdéskör mielôbbi átfogó áttekintése 

szükséges. Emiatt tárgyalásokat kezdeményez 

a jelenlegi kormányt támogató 

politikai erôk egészségpolitikusaival. Ezt követôen 

– várhatóan június második hetében 

– újra egyeztetni kíván a kamarával. 

• A patikanap szerepérôl a Klubrádió 

Nôi Vonal címû mûsorában Horváth-Sziklai 

Attila beszélt. 

2009. június 3. 

• Az MGYK által kezdeményezett és a 

Galenus Kft. közremûködésével szervezett VI. 

Országos Patika Nap megnyitóját Budapesten 


a zuglói Fodor Gyógyszertárban és Egerben a 

Dobó téri Kígyó Patikában tartották. Az egri 

Dobó téren a Kígyó Patika gyógyszerészei több 

mint 450 mérést végeztek, vércukorszintet, koleszterint 

és triglicerid-szintet néztek. A mérésen 

résztvevôk 25 százalékánál normál értéken 

felüli szintet állapítottak meg. 

• Az esztergomi Szent István Gyógyszertárban 

a patikanapi ünnepségen a kamarát 

Hankó Zoltán alelnök képviselte. Tiszteletét 

tette a gyógyszertárban Paskai László 

bíboros is. 

2009. június 4. 

A parlamentnek és a kormányzatnak egy 

európai bírósági döntés nyomán kötelessége 

volna áttekintenie a gyógyszerforgalmazás liberalizációjáról 

szóló jogszabályt–jelentette ki a 

Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke. 

2009. június 8. 

A Gyógyszerészi Kamara küldöttközgyûlése 

követeli a gyógyszertár-létesítési engedélyek 

kiadásának felfüggesztését, a patikanyitási eljárások 

azonnali leállítását–nyilatkozta Hankó 

Zoltán alelnök a pharmanet.hu-nak. 

2009. június 9. 

A Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke 

egyeztetést kezdeményezett a gyógyszerészi 

szakmai érdekvédelmi szervezetek vezetôi között, 

az Európai Bíróság május 19-i döntéseinek 

értékelésére és a teendôk megbeszélése 

céljából. A megbeszélésen az MGYK-t 

dr. Horváth Tamás elnök, dr. Hankó Zoltán 

alelnök és dr. Szekfü Gábor jogi szakértô, az 

MGYT-t dr. Télessy István alelnök, a MOSZ-t 

dr. Mikola Bálint elnök és dr. Simon Kis Gábor 

elnökségi tag, az MGYE-t dr. Bölcs Judit 

elnök, az MGYTGYSZ-t Hávelné dr. Szatmári 

Katalin képviselte. A jelenlévôk egyetértettek 

az Európai Bíróság május 19-i döntésének 

értelmezésében és abban, hogy a megbeszélésen 

képviselt gyógyszerészi szervezetek összehangolt 

fellépésére van szükség, különösen a 

jogalkotásban kezdeményezendô változtatások 

kialakítására, képviseletére és ütemezésére 

vonatkozóan. A jelenlévôk megállapodtak, 

hogy közösen kezdeményezik a patikaalapítási 

szabályok sürgôs megváltoztatását, melynek 

célja, hogy az átfogó szabályozásváltozásig az 

új patikák alapításának a lehetôsége gyakorlatilag 

megszûnjön. Kezdeményezik továbbá a 

patikalétesítés 2010. január 1-jén hatályba lépô 

további deregulációjának törlését, valamint 

a jelenlegi patikafúziós szabályok törlését 

mindaddig, amíg az új szabályozás ebben a 

kérdésben végleges megoldást nem hoz. 

Összeállította: dr. Zalai Károlywww.gyogyszer.hu 2009. JÚLIUS / GYÓGYSZERÉSZI HÍRLAP 25


26 

Bizalmas iratmegsemmisítés! Vállaljuk gyógyszertárak 

receptjeinek, számláinak megsemmisítését. Tel.: 06- 

30/945-7185. 

ORVOSI RENDELÔNEK, GYÓGYSZERTÁRNAK is 

alkalmas ÜZLETHELYISÉG ELADÓ a XVII. kerületben 

konkurenciamentes lakópark közepén, buszmegállóban. 

Ár: 16,38–32 M Ft-ig 36, 65, 80 m2 . Érd.: Silver DGY Zrt. 

06-30/944-7745, 220-9602. 

Zalaegerszegi gyógyszertárba gyógyszerész munkatársat keresek 

azonnali belépéssel. Versenyképes fizetés biztosított! Szombati 

nyitva tartás nincs. Érdeklôdni: 06-30/373-2835. 

* 

Kiemelt bérezéssel gyógyszerész munkatársat keresek egy ajkai 

gyógyszertárba, akár azonnali belépéssel. Pályakezdôk jelentkezését 

is várom. Érdeklôdni: 06-30/373-2835. 

* 

Miskolci gyógyszertárba gyógyszerész munkatársat keresünk. 

Versenyképes fizetés és szolgálati lakás biztosított. Érd.: 

06-30/945-6224. 

* 

Örkényi gyógyszertárba gyógyszerész munkatársat keresek 

(pályakezdô is lehet). Versenyképes jövedelem, kiemelkedô juttatások. 

Fiatalos, lelkes munkatársak. Szakmai továbbképzések 

támogatása. Jelentkezés: (29) 510-140-es telefonszámon. 


Hirdetés 

KISKÔRÖSÖN ELADÓ! 

GYÓGYSZERTÁRNAK, ORVOSI RENDELÔNEK alkalmas 

150 nm üzlethelyiség! Érdeklôdni a 06-30/303-2459 telefonszámon. 

* 

Szakmai angol nyelvtanfolyamok gyógyszerészeknek a CALC 

nyelviskolánál. Speciális szakmai szókincs és kommunikáció fejlesztô 

nyelvoktatás. Érdeklôdni: 06-1/411-1245 vagy info@ 

calcinternational.com. 

KEDVEZMÉNYES OPELVÁSÁRLÁSI LEHETÔSÉG A MAGYAR GYÓGYSZERÉSZI KAMARA TAGJAINAK! 

Modell Kedvezmény 

OPEL Corsa 1.4 Enjoy . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .12,0% 

OPEL MERIVA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .10,0% 

OPEL MERIVA enjoy . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .12,5% 

OPEL ASTRA CLASSIC . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .8,0% 

OPEL Astra H . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .15,0% 

OPEL Astra H 1.4/1.6 5-ajtós/kombi . . . . . . . . . . . .19,0% 

OPEL ZAFIRA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .16,5% 

OPEL Zafira 1.7D/1.9DT . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .19,5% 

OPEL VECTRA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .17,0% 

OPEL SIGNUM . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .17,5% 

OPEL ANTARA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .15,5% 

Modell Kedvezmény 

OPEL INSIGNIA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .11,0% 

OPEL CORSA VAN . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .8,0% 

OPEL ASTRA VAN . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .8,0% 

OPEL COMBO . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .17,0% 

OPEL VIVARO . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .16,0% 

OPEL MOVANO . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .9,0% 

CHEVROLET Spark . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .16,5% 

CHEVROLETAveo . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .16,5% 

CHEVROLET Lacetti . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .17,5% 

CHEVROLET Epica . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .19,5% 

CHEVROLET Captiva . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .19,5% 

Részletek a márkakereskedésekben! 

Balatonlellén társas nyaralóban kétszobás apartman (parton) 

kiadó. Tel.: (85) 345-350, (85) 510-067, 06-70/506-3577. 

Szombathelyre keresek, akár azonnali kezdéssel, fôállású szakasszisztenseket 

és gyógyszerészeket. Tel.: 06-20/419-5883 

Hatvani patikámba várom gyógyszerészek jelentkezését. Érd.: 

06-20/245-2954. 

Hajdúszoboszlói, forgalmas helyen lévô gyógyszertárba keresek 

gyógyszerészt. Tel.: 06-20/401-9492. 

A Magyar Gyógyszerészi Kamara hivatalos lapja. Megjelenik havonta egy alkalommal. Kiadó: MAGYAR GYÓGYSZERÉSZI 

KAMARA 1068 Budapest, Dózsa György út 86/B. Postacím: 1393 Budapest, Pf. 304. Telefon: 351-9483, 351-9484. Fax: 351- 

9485. E-mail: hivatal@mgyk.hu Internetelérhetôség: www.mgyk.hu Fôszerkesztô: DR. ZALAI KÁROLY. A szerkesztôbizottság 

megbízott elnöke: DR. SZABÓ SÁNDOR. Tagok: DR. DOBSON SZABOLCS, PROF. DR. ERÔS ISTVÁN, DR. GRABARITS ISTVÁN, DR. 

STARCZ JUDIT, TAKÁCS GÉZÁNÉ, DR. ÚJHELYI GABRIELLA.Kiadja: GALENUS GYÓGYSZERÉSZETI LAP- ÉS KÖNYVKIADÓ KFT. 1146 

Budapest, Dózsa György út 19. 1437 Budapest 70., Pf. 275. Telefon: 467-8060. Fax: 363-9223. E-mail: 

szerkesztoseg@galenus.hu A kiadásért felelôs: FÁRI ISTVÁN.Hirdetésfelvétel: Galenus Lap- és Könyvkiadó Kft. 1146 Budapest, 

Dózsa György út 19. 1437 Budapest 70., Pf. 275. Tel.: 363-0238. Fax: 363-9223. Nyomdai elôállítás: ColorWerk Kft., 

2120 Dunakeszi, Görgey Artúr utca 16. – Felelôs vezetô: LÓCZI ISTVÁN. ISSN 1218-926 X. A Gyógyszerészi Hírlap bármely 

részének másolásával és a lap terjesztésével kapcsolatos minden jog fenntartva. A lapból értesüléseket átvenni csak a 

Gyógyszerészi Hírlapra való hivatkozással lehet.

Rövid hírek – Információk - Magyar Gyógyszerészi Kamara

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?