Tézis vázlat - PTE FEEK

Tézisek MTA Doktora cím pályázat Lükő István
hozzá kapcsolódó tanulásirányítási elméletek máig hatnak. Pregnánsan érzékelhető a műszaki
folyamatok és a pedagógiai folyamatok szabályozása közötti alapvető különbség. Az
ökológiai szemlélettel kapcsolatban megállapítottam, hogy az oktatásökológia ma már más
területekre koncentrál, de a szakképzésben, a hátrányos helyzetűek felzárkóztatásában makro
és mikro szinten változatlan a jelentősége ennek az oktatásökológiai szemléletnek.
A technikai fejlődés vizsgálati eredményei alapján elvégeztem a technikai-termelési
rendszerek kategorizálását is, amely kategóriák a különböző standard jegyzékek
kialakításához nyújtottak segítséget.
Műszaki-technikai rendszerek fajtái:
a) A termelés-szolgáltatás folyamatának fő célja, folyamatának jellege alapján
– termelés – alapanyag termelés (bányászás, tenyésztés, fejlesztés),
– anyagfeldolgozás (termék előállítás),
– kiszolgálás (javítás, szervizelés, előkészítés).
b) A munkatevékenység jellege a műveletek automatizáltsága alapján
– kézi műveletek,
– kézi-gépi műveletek,
– gépesített műveletek, ill. folyamatok,
– automatizált műveletek,
– csúcstechnika alkalmazása a gyártás/tervezés során (CAD, CAM, CÍM stb.).
c) A termelési technológia jellege, ill. a műveleti fajták szerint
– anyag átalakítás vegyipari műveletekkel,
– anyag átalakítás fizikai műveletekkel,
– anyag átalakítás biológiai műveletekkel.
d) A technológiai (műveleti) funkciók szerint
– előkészítő vagy előkészítő
– levezető átalakító
– kiegészítő befejező/szerelő-csomagoló
– kiszolgáló
e) A produktum jellege szerint
– új termék, áru, épület, gép stb.
– felújítás, átalakítás, reparálás, javítás.
f) A termelés méretei, körülményei szerint
– nagyüzemi, szalagszerű tömegtermelés,
– kisüzemi termelés,
– egyedi gyártás.
- A szakképzés pedagógia és a környezetpedagógia rendszertani helye,
kapcsolatai és tartalmi területei
A résztudományok műveléséhez és a különböző szintű és célú oktatásokhoz is használható
taxonómiát készítettem, amelyben elsősorban a tartalmi területek részeit, viszonylatait
rendeztem el a rendszerszemlélet alkalmazásával. Meghatároztam a neveléstudomány és a
műszaki tudomány, valamint a munkatudomány határterületén keletkező műszaki pedagógia
és azon belül a műszaki oktatástan helyét, kapcsolatrendszerét és egy szélesebb horizontú
tartalmi komponenseit. Így a műszaki pedagógia részterülete felöleli a technikai-társadalmi
alapviszonyokat, a technika és szakmai oktatás történetét, a szakmai nevelés és oktatás
folyamatát, technológiáját, az e-learninget, a szakképzés nemzetközi összehasonlító
vizsgálatát. A környezetpedagógia esetében kiegészítettem a környezeti nevelés stílusjegyeit
egy hetedikkel, a „technikabarát, de nem technika központú stílusjeggyel. Rendszerbe
szedtem a környezeti nevelés és oktatás dimenzióit. Így az elméletek csoportját, a fogalmak
alapkategóriáit, erőtereit, paradigmaváltását. Külön taxonómia készült a környezetpedagógia
9