KOGNITÍV ÉS IDEGRENDSZERI PLASZTICITÁS NKFP 5/0079/02 ...

KOGNITÍV ÉS IDEGRENDSZERI PLASZTICITÁS
NKFP 5/0079/02, Szerz. Sz: OM 307/02
Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda
1052 Budapest, Szervita tér 8.
TARTALOM
Tartalom 1
Összefoglalás 2
Az előző jelentésben beszámolt feladatok ismertetése 2
Az eddig megvalósult sarokpontok 2
Az adott beszámoló részfeladatai 2
A tárgyidőszak legfontosabb eredményei és megállapításai 3
Részletes beszámoló
2. résztéma beszámolója: Új módszerek kidolgozása a nyelv és emlékezet vizsgálatára
WS és SLI beteg gyermekek részére. 3
13. résztéma beszámolója: Saját fejlesztésű vizsgálóeljárások elkészítése. 8
16. résztéma beszámolója:
Tudatelmélet és pragmatika : Sztenderdizált autizmus diagnosztizáló eszközök magyar
adaptálása (ADI-R 2000 és ADOS-G). Publikált vagy publikálásra előkészített, az
eredeti eljárás szerzői által jóváhagyott változatok. 12
17. résztéma beszámolója: Új autizmus vizsgálóeljárások kialakítása a./ nem verbális
eljárás a mentalizációs képesség vizsgálatára; Nemzetközi és hazai folyóiratban
publikált vagy publikálásra előkészített változatok, a pályázatban leírt mintán
tesztelve. 16
22. résztéma beszámolója: Alaptesztcsomag létrehozása ADHDs betegpopuláción való
felvétele korban és iskolázottságban hozzá illő kontroll csoporttal. Nemzetközi és
hazai folyóiratokban publikált vagy publikálásra előkészített cikkek. 19
33. résztéma beszámolója: PET tesztanyagok kidolgozása. 21
39. résztéma beszámolója: Fejlődési anomáliák felmérése: A: NES B: morfogenetikai
variánsok C: UPSIT. 25
40.1 A/1 résztéma beszámolója: Műszerbeszerzés a genetikai vizsgálatokhoz. 27
1

Eredeti közlemények 28
Hivatkozások a szövegben 30
Az általunk rendezett konferencia programja és absztraktjai 32
Második részbeszámoló
Összefoglalás
• Az előző szakmai jelentésben a következő feladatok maradéktalan teljesítéséről
számoltunk már be:
1. résztéma: Kognitív és perceptuális fejlődési zavarok neuropszichológiai vizsgálata
7. és 8. résztéma: Az érzékleti tapasztalat szerepe az agykérgi binokularitás
kialakulásában koraszülött csecsemőknél
11. résztéma: Neuropszichológiai csomag: Nyelv-függő neuropszichológiai
diagnosztikai eszközök fordítása, adaptálása, fejlesztése.
12. résztéma: Nem nyelv-függő neuropszichológiai diagnosztikai eszközök fordítása,
adaptálása, fejlesztése
14. résztéma: Nemzetközi tesztek beszerzése és fordítása
21. résztéma: Gyermekkori neuropszichiátriai kórképek
26. résztéma: A vizuális kategorizáció neurobiológiája
30. résztéma: Epilepszia és kogníció
37. résztéma: Elektrofiziológiai felmérés
• A munka korábbi szakaszaiban még nem értünk el pályázati sarokpontot (legfontosabb
célokat), csupán e beszámoló határidejére érjük el az első sarokpontot: a módszerek
kidolgozásának és adaptálásának első lezárását, és klinikai csoportokon a tesztek
felvételét.
• Az adott beszámoló részfeladatai:
2 részfeladat: Új módszerek kidolgozása a nyelv és emlékezet vizsgálatára WS és SLI
beteg gyermekek részére.
13. részfeladat: Saját fejlesztésű vizsgálóeljárások elkészítése
16. részfeladat: Tudatelmélet és pragmatika : Sztenderdizált autizmus diagnosztizáló
eszközök magyar adaptálása (ADI-R 2000 és ADOS-G).
17. részfeladat: Új autizmus vizsgálóeljárások kialakítása a./ nem verbális eljárás a
mentalizációs képesség vizsgálatára.
22. részfeladat: Alaptesztcsomag létrehozása ADHDs betegpopuláción való felvétele
korban és iskolázottságban hozzá illő kontroll csoporttal
33. részfeladat: PET tesztanyagok kidolgozása. Elkészült vizsgálati protokollok,
részletes kísérleti anyagok.
39. részfeladat: Fejlődési anomáliák felmérése: A: NES B: morfogenetikai variánsok
C: UPSIT.
40.1 A/1 részfeladat: Műszerbeszerzés a genetikai vizsgálatokhoz
• A fenti részfeladatok közül a szövegben részletezett okok miatt a 40.1 A/1 számú csak
részben teljesült.
2

A tárgyidőszak legfontosabb eredményei és megállapításai
Ebben az időszakban, eredeti terveinknek megfelelően elsősorban módszerfejlesztési
munkát végeztünk. A vizsgált gyermekpopulációkkal kapcsolatban számos nemzetközi
eljárást először adaptáltunk hazai közegre, s eközben is számos új megállapítást tettünk. Ez
érvényes még olyan egyszerű eszközökre is, mint az emlékezeti terjedelem vizsgálata, ahol
kimutattuk, hogy a hagyományos eljárások alul becslik a gyermeki emlékezet terjedelmét.
Legfontosabb azonban, hogy számos saját eljárást alakítottunk ki, elsősorban a
nyelvfejlődési zavarok magyar nyelvre sajátos struktúrákat érintő sérüléséneke elemzésére,
illetve az autizmus pragmatikai elemzésnek terén. Mindkét módszercsoport nemzetközi
tekintetben is úttörő eljárássorozatot eredményez, melynek diagnosztikus értékét a további
vizsgálati szakaszok fogják megmutatni.
Felnőtt vizsgálati csoportjainkkal kapcsolatban szintén kialakítottuk a mérő eljárásokat
(PET alatti ingeranyag, genetikai markervizsgálat). Ezek működését szintén a további kutatási
periódusok fogják bemutatni.
Részletes beszámoló
2. RÉSZFELADAT.
ÚJ MÓDSZEREK KIDOLGOZÁSA A NYELV ÉS EMLÉKEZET VIZSGÁLATÁRA WS ÉS SLI BETEG
GYERMEKEK RÉSZÉRE.
Pléh Csaba
Nyelvi tesztek kidolgozása nyelvi zavarok finom feltérképezésére. Nyelvi tesztjeinket
összeállításának elsődleges célja a specifikus nyelvi zavarral élő gyerekek nyelvi
problémáinak feltárása és a zavarral kapcsolatban kidolgozott versengő elméletek tesztelése
magyar gyerekekkel. A tesztek kidolgozásában két általánosabb szempont irányított
bennünket: (1) elméleti motiváció: a tesztelésre kiválasztott nyelvi jelenség olyan legyen,
hogy a belőle nyert adatok potenciálisan a specifikus nyelvi zavar valamely elméletét
támogassák vagy cáfolják, ilyen terület például az egyeztetés vagy a szabályos-kivételes
ragozás vizsgálata (2) vizsgáljunk olyan jelenségeket, amelyek a magyarra specifikusak, vagy
legalábbis a korábban sokat vizsgált nyelvekre nem jellemzőek: ilyen az igekötőmozgatás
vagy az argumentumszerkezet részeként megjelenő esetragok. Két új tesztet dolgoztunk ki, az
egyik az egyeztetéses jelenségeket, a másik az igekötőmozgatást vizsgálja.
1. Egyeztetéses jelenségek. Általános megfigyelés, hogy a Specifikus Nyelvi Zavarban
szenvedő gyerekeknek több nyelven is az egyik legnagyobb nehézséget a finit igemorfológia
(vagy annak valamely területe) jelenti. Az SLI egyik magyarázó elmélete, Clahsen (1991)
szerint specifikus egyeztetési deficitet figyelhetünk meg náluk. Egy másik nagy elmélet, a
„kiterjesztett opcionális infinitívuszi magyarázat” (Rice et al. 1995) szerint az egyeztetéses és
időjegyek egyaránt sérülnek. A magyar azért különleges tesztelési terepe ezeknek az
elméleteknek, mert az egyeztetésnek és az igeidőnek is gazdag morfológiája van,
ugyanazokon az igealakokon vizsgálható mindkét jelenség, továbbá az alannyal való szám- és
személybeli egyezésen túl egy korábban még nem vizsgált ritkább egyezéstípust, a tárgy
határozottságával való egyezést is vizsgálhatjuk. Az általunk összeállított teszt tehát az
3

igeragozást vizsgálja az egyeztetés különböző fajtái és igeidő szerint. Az ige egyezik az
alannyal számban és személyben, a tárggyal pedig határozottságban (alanyi-tárgyas ragozás.)
Ezeket a dimenziókat jelen- és múltidőben teszteljük.
2. Igekötőmozgatás. E terület vizsgálatával olyan kérdéssel foglalkozunk, amelyet más
nyelven a jelenség hiánya miatt nem vizsgáltak. Mi két olyan mondattípus produkciójának
kiváltására dolgoztuk ki a tesztet, amelyekben az igekötő az ige mögé kerül: az egyik
mondattagadást (Mindenki leült a szőnyegre. -->Az egyik kisfiú nem ült le.), a másik a
kirekesztő értelmű, csak-os kifejezést tartalmazó mondatok (Mindenki kijött a medencéből. --
> Csak az egyik kislány jött ki a medencéből.) Erről a jelenségről a más nyelvek vizsgálata
alapján született SLI- elméletek természetesen nem mondanak semmit, a magyart
anyanyelvként elsajátító gyerekeknél azonban találunk hibákat (Pléh, 1998), olyanokat is,
ahol a gyerek a kívánt helyen nem mozgatja az igekötőt (Felébredjél!) vagy ott mozgatja, ahol
nem kellene (Nézem meg!). Ezek a hibák a tipikus nyelvelsajátítás során korán megszűnnek,
de nem tudjuk, hogy a nyelvi zavarban szenvedő gyerekeknek nehézséget okoznak-e. Mindez
azért érdekes, mert az SLI egyik átfogó elmélete a nyelvi elemek mozgatásának zavarát tartja
a vezető tünetnek.
3. A TESZTEK RÉSZLETEZVE
1. Egyeztetéses jelenségek.
A ragozott igealakok produkcióját a következő dimenziók szerint vizsgáljuk: a) szám- (egyestöbbes)
és személybeli (első, második, harmadik) egyezés az alannyal, b) igeidő (jelen-múlt)
c) definitség szerinti egyezés a tárggyal (alanyi-tárgyas). Az alábbi táblázat összefoglalja a
tesztelt igealakokat.
Jelen
Múlt
Tárgyas
Alanyi
(pl.: Én tolom a dobozt) Pl. Én tolok egy dobozt.
Személy/Szám Egyes Többes Egyes Többes
1. tolom toljuk tolok tolunk
2. tolod toljátok tolsz toltok
3. tolja tolják tol tolnak
1. toltam toltuk toltam toltunk
2. toltad toltátok toltál toltatok
3. tolta tolták tolt toltak
Az alkalmazott eljárás a céligealakok kiváltott produkciója a cselekvéseket ábrázoló képek és
a kísérletvezető által bevezetett mondatrészlet segítségével. 4 különböző mondatkészletet
használunk, a képek mindegyik esetben ugyanazok, az egyes halmazok a következő
paradigmáknak felelnek meg: 1. Jelen idő, tárgyas ragozás; 2. Jelen idő, alanyi ragozás; 3.
Múlt idő, tárgyas ragozás; 4. Múlt idő, alanyi ragozás. Mindegyik készlet 18 tesztmondatot
tartalmaz, 3 mondatot a 6 különböző szám-személy kombináció mindegyikére. Minden
mondat szórendje SOV, és a kísérletvezető mind a szám-személy információt hordozó alanyt,
mind a határozottság-információt hordozó tárgyat megadja a résztvevőnek.
Példák:
4

1. Jelen idő, tárgyas ragozás;
Én a nyulat kergetem.
Te a lovat kergeted.
A kutya a macskát kergeti.
Mi a tigrist kergetjük.
Ti a papagájt kergetitek.
A farkasok a bárányt kergetik.
2. Jelen idő, alanyi ragozás;
Én egy nyulat kergetek.
Te egy lovat kergetsz.
A kutya egy macskát kerget.
Mi egy tigrist kergetünk.
Ti egy papagájt kergettek.
A farkasok egy bárányt kergetnek.
3. Múlt idő, tárgyas ragozás
Én a nyulat kergettem.
Te a lovat kergetted.
A kutya a macskát kergette.
Mi a tigrist kergettük.
Ti a papagájt kergettétek.
A farkasok a bárányt kergették.
4. Múlt idő, alanyi ragozás.
Én egy nyulat kergettem.
Te egy lovat kergettél.
A kutya egy macskát kergetett.
Mi egy tigrist kergettünk.
Ti egy papagájt kergettetek.
A farkasok egy bárányt kergettek.
A példákat kísérő képek:
5

2. Az igekötőmozgatás teszt részleges anyaga.
Az eljárás itt is kiváltott produkció, a résztvevőnek a képek alapján ki kell javítania a
kísérletvezető téves képleírásait. A kísérletvezető otthon felejtette a szemüvegét, és rosszul
lát. Megkéri a gyereket, hogy javítsa ki, ha nem az van a képen, amit ő mond. A képeken
gyerekek vannak, különböző színű ruhákban, 9 képen csak az egyik csinálja azt, ami a
kísérletvezető mond, 9 képen pedig csak az egyik nem csinálja. Felsoroljuk a kísérletvezető
mondatait, zárójelben pedig a résztvevő célmondatait.
Gyakorlópéldák:
P1. Mindenki visszament a homokozóba. (Az egyik kisfiú nem ment vissza a homokozóba).
P2. Mindenki elfújta a gyertyáját. (Az egyik kislány nem fújta el a gyertyáját).
P3. Mindenki átdobta a labdát a falon. (Csak az egyik kisfiú dobta át a labdát a falon).
P4. Mindenki elengedte a kötelet. (Csak az egyik kislány engedte el a kötelet).
1. Mindenki leült a szőnyegre. (Az egyik kisfiú nem ült le.)
2. Mindenki felmászott a fára. (Az egyik kislány nem mászott fel a fára)
3. Mindenki visszarakja a könyvet a polcra. (Az egyik kisfiú nem rakta vissza a könyvet a
polcra)
4. Mindenki beszállt a buszba. (Az egyik kislány nem szállt be a buszba).
5. Mindenki megvakarja a fejét. (Az egyik kisfiú nem vakarja meg a fejét)
6. Mindenki átugorja a kerítést. (Az egyik kislány nem ugorja át a kerítést.)
7. Mindenki szétszedte a biciklijét. (Az egyik kisfiú nem szedte szét a biciklijét).
8. Mindenki kinyitotta a könyvet. (Az egyik kislány nem nyitotta ki a könyvet.)
9. Mindenki odaviszi a rajzát a télapónak. (Az egyik kisfiú nem viszi oda a rajzát a télapónak)
10. Mindenki kijött a medencéből. (Csak az egyik kislány jött ki a medencéből)
11. Mindenki ráült a hintára. (Csak az egyik kisfiú ült rá a hintára)
12. Mindenki elhozta a babáját. (Csak az egyik kislány hozta el a babáját).
6

13. Mindenki összetörte a tányérját. (Csak az egyik kisfiú törte össze a tányérját.)
14. Mindenki bebújt a takaró alá. (Csak az egyik kislány bújt be a takaró alá.)
15. Mindenki megette a palacsintát. (Csak az egyik kislány ette meg a palacsintát.)
16. Mindenki letette a ceruzát. (Csak az egyik kisfiú tette le a ceruzát.)
17. Mindenki felemelte a kezét. (Csak az egyik kislány emelte fel a kezét.)
18. Mindenki átmászik a falon. (Csak az egyik kisfiú mászik át a falon.)
+6 töltelék, tényleg ez van a képen
19. Mindenki megsimogatja az elefántot
20. Mindenki berakta a labdáját a kosárba.
21. Mindenki összepiszkolta a ruháját.
22. Mindenki levette a cipőjét.
23. Mindenki kibontotta az ajándékát.
24. Mindenki bemászott a sátorba.
25. Mindenki felhúzta a kesztyűjét.
26. Mindenki elbújt a szekrény mögé.
27. Mindenki széttépte a papírját.
Példák a mondatokat kísérő képekre:
19. Mindenki megsimogatja az elefántot.
15. Mindenki megette a palacsintát. (Csak az egyik kislány ette meg a palacsintát.)
7

5. Mindenki megvakarja a fejét. (Az egyik kisfiú nem vakarja meg a fejét)
13. RÉSZFELADAT
SAJÁT FEJLESZTÉSŰ VIZSGÁLÓELJÁRÁSOK ELKÉSZÍTÉSE.
Racsmány Mihály
Gyerekvizsgálatok:
Az első összevont részbeszámoló óta további 61 óvodás és kisiskolás korú gyereket vontunk
be fejlődéslélektani vizsgálatainkba, ebben a beszámolóban most csak az újonnan bevont
gyerekek adatait közöljük, a korábbi adatok megtalálhatóak az 1. részbeszámolóban. A
végleges adatbázis szempontjából mindez azt jelenti, hogy saját fejlesztésű verbális és nem
verbális tesztjeink standardizálásához két régióból (Budapest és környéke, valamint Szeged és
környéke) összesen 120 gyerek és 300 felnőtt adatai állnak a rendelkezésünkre.
Leíró adatok a vizsgált gyerekekről: életkori eloszlás, nemi arány, kezesség.
Életkori övezet N Nem (fiú/lány) Kezesség (jobb/bal)
3-4 év 14 8/6 11/3
5-6 év 17 9/8 16/1
7-8 év 20 13/7 20/0
9-10 év 10 7/3 7/3
8

A tesztek:
Összesen 61 37/24 54/7
Számterjedelmi feladat A és B változat
A verbális munkamemória legelterjedtebb és elméletileg is leginkább alátámasztott vizsgálati
eljárása, ahol különböző hosszúságú számsorozatokat kell a vizsgálati személynek rövid ideig
fejben tartania, majd megismételnie (Baddeley, 2001; Lezak, 1995). A feladatsorokat
(valamennyi vizsgálati eszköznél) az előző részbeszámoló tartalmazza.
Életkor Átlag (A változat) Szórás Átlag (B változat) Szórás
3-4 év 3,3 0,3 3,2 0,7
5-6 év 4,1 0,7 4,3 0,7
7-8 év 4,7 0,6 4,7 0,6
9-10 év 5,9 0,7 5,7 0,8
Számterjedelem visszafelé
A verbális munkamemória és a végrehajtó funkciók kombinált vizsgálóeljárása. A vizsgálati
személy egyre hosszabb számsorozatokat hall, amelyeket fordított sorrendben kell felidéznie.
Életkor Átlag (A változat) Szórás Átlag (B változat) Szórás
3-4 év - - - -
5-6 év 3,2 0,2 3,1 0,2
7-8 év 3,6 0,5 3,4 0,3
9-10 év 4,3 0,7 4,6 0,6
Nemszó ismétlési teszt: terjedelmi változat
Ennél az eljárásnál a vizsgálati személynek olyan, egyre hosszabb értelmetlen szavakat kell
megismételnie, amelyek fonológiai struktúrája megegyezik a vizsgálati személy
anyanyelvének struktúrájával (Gathercole et al, 1994). A nemzetközi vizsgálatok alapján a
nem-szó teszt a számterjedelem feladat mutatóival együtt alkalmazva alkalmas a verbális
munkamemória kapacitásának megállapítására (Gathercole, 2000).
Életkor Terjedelem Szórás Terjedelem Szórás
(1. felvétel)
(2. felvétel)
3-4 év 2,6 0,5 2,9 0,4
5-6 év 3,9 0,4 3,8 0,3
7-8 év 3,6 0,7 3,9 0,5
9-10 év 4,1 0,5 4 0,2
Nemszó ismétlési teszt random változat
9

Ennél a változatnál a vizsgálati személyek változó hosszúságú álszósorozatokat kapnak, ez az
eljárás finomabb elemzési módszereket tesz lehetővé, mint a hagyományos terjedelmi
változat.
Életkor Terjedelem Szótagszám Terjedelem Szótagszám
(1. felvétel) (1. felvétel) (2. felvétel) (2. felvétel)
3-4 év 3,6 34,1 4,1 38,8
5-6 év 5,5 64,5 5,6 63,2
7-8 év 5,5 61 5,9 69
9-10 év 6,2 78,6 6,2 79,3
Corsi előre, A és B változat
A téri munkamemória legismertebb neuropszichológiai vizsgálóeljárása. Ebben a feladatban a
vizsgálatvezető egymás után megérint néhányat az előtte elhelyezkedő kilenc kockából,
amelyet a szemben ülő vizsgálati személynek ugyanabban a sorrendben kell megérinteni. A
vizsgálati személy téri munkamemória terjedelmét a legtöbb helyesen reprodukált téri pozíció
fogja jelenteni (Lezak, 1995). Magyar fejlődési adatok eddig nem álltak rendelkezésre.
Életkor Átlag (A változat) Szórás Átlag (B változat) Szórás
3-4 év 3 0,2 3,1 0,4
5-6 év 3,5 0,6 4 0,5
7-8 év 4,3 0,7 4,6 0,6
9-10 év 4,8 0,5 5,1 0,7
Corsi hátra, A és B változat
Az eredeti Corsi teszt módosított változata. A vizsgálatvezető egymás után megérint néhányat
az előtte elhelyezkedő kilenc kockából, amelyet a szemben ülő vizsgálati személynek fordított
a sorrendben kell megérinteni. Ez a változat a téri-vizuális munkamemória és a végrehajtó
funkciók kombinált vizsgálóeljárása.
Életkor Átlag (A változat) Szórás Átlag (B változat) Szórás
3-4 év 3 0,3 3 0,5
5-6 év 3,5 0,2 3,6 0,3
7-8 év 4,2 0,3 4 0,4
9-10 év 5 0,5 5,2 0,6
Vizuális Mintázat Teszt (VPT), fejlődési adatok
A vizuális munkamemória nem téri komponensének vizsgálatára alkalmas (Della Sala et al.,
1997). Az elmúlt évtized kutatási eredményei egyértelművé tették, hogy a munkamemória
téri-vizuális vázlattömb komponense nem egységes rendszer, és hogy a téri és nem téri
funkciók egymástól függetlenül is sérülhetnek. A vizuális mintázat teszt felvétele során
részben kitöltött mátrixokat mutatunk a vizsgálati személynek, akinek 3 másodperces
bemutatást követően egy üres mátrixon reprodukálnia kell a kitöltési mintázatot. A mátrixok
cellaszáma és a kitöltött elemek száma egyre növekedik, a legösszetettebb helyesen
10

eprodukált mátrix lesz a vizsgálati személy mintázat-terjedelme. Fejlődési adatok korábban
nem álltak rendelkezésre. A táblázat a terjedelmi adatokat tartalmazza.
Életkor Átlag (A változat) Szórás Átlag (B változat) Szórás
3-4 év 2,2 0,4 2,7 0,2
5-6 év 3 0,5 3,3 0,6
7-8 év 4,3 0,3 4,2 0,3
9-10 év 5,8 0,7 6,2 0,5
Korrelációs mutatók:
Számter. A
(SzA)
Számter. B
(SzB)
Számter. ford. A
(SzfA)
Számter. ford.
(SzfB)
Nemszó 1
(N1)
Nemszó 2
(N2)
Nemszó random 1
(NR1)
Nemszó random 2
(NR2)
Corsi előre A
(CEA)
Corsi előre B
(CEB)
Corsi vissza A
(CVA)
Corsi vissza B
(CVB)
Vizuális. mint. A
(VA)
SzA SzB SzfA SzfB N1 N2 NR1 NR2 CEA CEB CVA CVB VA VB
Felnőtt neuropszichológiai vizsgálatok:
,71 ,51 ,68 ,58 ,57 ,58 ,67 ,48 ,39 ,49 ,51 ,58 ,68
,69 ,59 ,54 ,63 ,64 ,64 ,43 ,43 ,5 ,48 ,53 ,54
,79 ,19 ,33 ,26 ,01 ,27 ,39 ,55 ,55 ,4 ,64
,19 ,19 ,19 ,21 ,34 ,36 ,54 ,6 ,58 ,68
,66 ,65 ,64 ,23 ,06 ,15 ,07 ,2 ,27
11
,69 ,63 ,16 ,14 ,21 ,11 ,37 ,26
,75 ,39 ,26 ,39 ,25 ,36 ,39
,54 ,48 ,48 ,38 ,54 ,45
,65 ,74 ,6 ,69 ,46
,69 ,71 ,57 ,51
,75 ,64 ,51
,64 ,63
Az első részbeszámoló óta megkezdtük az általunk kifejlesztett neuropszichológiai
vizsgálóeljárások klinikai validációját. A vizsgálatokba első lépésben összesen 63 agysérült
beteget vontunk be. A betegek idegrendszeri sérülései változatos lokalizációjúak, ezért a tőlük
származó adatok megteremtik az alapot a viselkedéses eljárások finomításához.
Leíró adatok: életkor, kezesség, nem, lokalizáció
Sérülés lokalizációja N Nem (Férfi/Nő) Életkor Iskolaév
Frontális 32 22/10 30,4 (12,4) 11,9 (3,8)
,74

Temporális 10 8/2 31,7 (14,2) 11,8 (2,2)
Parietális 13 9/4 38,4 (13,8) 10,9 (1,5)
Kéreg alatti 4 4/0 22,7 (1,7) 12,3 (1,3)
Még nem diagnosztizált 4 3/1 40,8 (9,2) 13,3 (2,1)
Összesen 63 46/17
Verbális munkamemória
Csoport Számterjedelem Nemszó Nemszó szótagonként
Frontális 6,6 6,8 7,2
Temporális 6 6,5 3
Parietális 6,3 - -
Kéreg alatti 4 - 6
Téri-vizuális munkamemória
Csoport Corsi
VPT A
VPT B
terjedelem Teljesített elem Teljesített elem
Frontális 4,5 17,1 17,4
Temporális 4 13,8 14,3
Parietális 3,4 10,1 12,3
Kéreg alatti 3,5 20,5 21,5
Téri-vizuális tanulás: Rey 8/64 teszt (Racsmány, 2002)
André Rey klasszikus vizsgálóeljárásának továbbfejlesztett változata. A feladat során a
vizsgálatvezető egy 8 X 8 osztású négyzethálón megérint egymás után nyolc négyzetet, ezt
követően a vizsgálati személynek ugyanezt a nyolc négyzetet kell megérintenie. A
vizsgálatvezető ezt egymás után tíz alkalommal megismétli (ugyanazt a nyolc négyzetet érinti
meg minden alkalommal) mindaddig, amíg a vizsgálati személy tökéletesen nem teljesíti a
feladatot. A hosszú távú téri tanulás mutatója ebben az esetben az ismételt próbákban mutatott
teljesítménynövekedés. A táblázatban a feladat teljesítéséhez szükséges próbák számát
tüntettük fel.
Csoport Átlag (A változat) Szórás Átlag (B változat) Szórás
Frontális 4,5 3,1 3,4 2,9
Temporális 7 3,1 7,5 3,5
Parietális 6,9 2,8 6 2,5
Kéreg alatti 2 2,5 - -
Tervek: a fejlődéslélektani vizsgálatokhoz idősebb gyerekek bevonása, végső terv: 300
gyerekből álló adatbázis. A neuropszichológiai vizsgálatokhoz még több beteg adatai és az
általunk időközben megvásárolt és lefordított nagy nemzetközi neuropszichológiai
tesztcsomagok (BADS, LLT, Doors and People, Rivermead) keresztvalidálása az általunk
kifejlesztett feladatokkal.
12

16. RÉSZFELADAT
TUDATELMÉLET ÉS PRAGMATIKA : SZTENDERDIZÁLT AUTIZMUS DIAGNOSZTIZÁLÓ
ESZKÖZÖK MAGYAR ADAPTÁLÁSA (ADI-R 2000 ÉS ADOS-G).
Győri Miklós
Az ADI-R (Autism Diagnostic Interview; Le Couteur, Rutter & Lord, in press) és az ADOS-
G (Autism Diagnostic Observational Scale; Lord, Rutter & DiLavore, 1998) az autizmus és a
rokon idegrendszeri pervazív fejlődési zavarok kapcsán mind a kutatásban, mind pedig a
klinikai gyakorlatban a legszélesebb körben alkalmazott sztenderdizált diagnosztikus
eljárások. Fő előnyeiket az jelenti, hogy mind az adatok rögzítése, mind az adatok értékelése
kevésbé szubjektívek, mint a szokásos klinikai eljárások esetében, ebből eredően kisebb
klinikai tapasztalat szükséges hozzá, illetve a kódolás és a diagnosztikus algoritmus lehetővé
teszik az esetek egyfajta kvantitatív profiljának kialakítását és így az egyes esetek illetve
minták egymással történő összevetését.
Az ADOS-G
Az Autizmus Diagnosztikus Obszervációs Séma Általános Változata (ADOS-G), amely az
ADOS és a PL-ADOS ötvözete, félig strukturált eljárás a kommunikáció, a társas interakciók
és a különböző eszközök fantázián alapuló alkalmazásának felmérésére olyan személyeknél,
akiknél az autizmus vagy más pervazív fejlődési zavar (PDD) gyanúja merült fel. Az ADOS-
G sztenderd tevékenységekből áll, amelyek lehetőséget teremtenek arra, hogy megfigyelje
olyan viselkedések megjelenését vagy hiányát, amelyek fontosak az autizmus vagy más
pervazív fejlődési zavarok diagnózisához, a fejlődés különböző szintjein és különböző
életkorokban. Az átfogó pontozást a séma felvétele után haladéktalanul elvégezzük, még
akkor is, a videóra rögzítettük a felmérést. Ezt a pontozást használhatjuk majd a diagnózis
kialakításához, a minden egyes modulhoz rendelkezésre álló diagnosztikus algoritmus
segítségével.
A séma négy modulból áll, ezek mindegyike különböző fejlődési szinten álló és különböző
szintű nyelvi képességekkel rendelkező gyermekek és felnőttek számára felel meg, a nyelvet
sem expresszív sem receptív formában nem birtokló személytől a nyelvet jól bíró felnőttig. A
gyermek vagy felnőtt számára legmegfelelőbb modult a vizsgálónak kell kiválasztania a
személy életkora és expresszív beszédének szintje alapján, az alábbi szempontokat követve:
Modul
Az expresszív nyelvhasználat szintje
Minimum Maximum
1 a beszéd hiánya
rugalmasan alkalmazott
egyszerű frázisszerkezetek
2 háromszavas
frázisszerkezetek
fluens nyelvhasználat
3
fluens nyelvhasználat
(gyermek / fiatal serdülő)
–
4
fluens nyelvhasználat
(serdülő / felnőtt)
–
13

Háromszavas frázisszerkezetek: háromszavas, igét is tartalmazó kijelentések
rendszeres és jelentést hordozó alkalmazása.
Fluens nyelvhasználat: különféle mondattípusok rugalmas alkalmazása a közvetlen
kontextuson túlmutató jelentéssel, a mondatokban logikai viszonyok kifejezése.
Az ADOS-G felvétele mintegy 30-45 percet igényel.
Elkészítettük az ADOS-G teljes leírásának és kódolási, kiértékelési rendszerének teljes
fordítását. A végső változatot az ADOS-G 55 viszgálati személyen történő felvétele során
alakítottuk ki. A felvételek az Autizmus Alapítvány Gyermek –és Ifjúságpszichiátriai
Ambulanciáján történtek, az ottani klinikai-diagnosztikus team részvételével. Minden felvételt
vidón dokumentáltunk (2 kivétellel, ahol a v.sz. illetve szülei ehhez nem járultak hozzá). A
vizsgálatok során az eszköz kapcsán felmerült kérdésekről felmerült kérdésekről Prof. Ann Le
Couteur-rel (University of Newcastle) konzultáltunk. Az alábbi táblázat mutatja a vizsgálatba
bevont vizsgálati személyek legfontosabb adatait.
14

1. táblázat. Az ADOS-G magyar változatának kialakítása során felmért személyek adatai
v.sz.
kódja
v.sz.
neme
diagnózis
v.sz. kora
(év)
ADOS
modul
1. férfi autizmus 9,58 3
2. férfi autizmus 8,54 2
3. nő autizmus 6,51 2
4. férfi autizmus 3,70 2, majd 1
5. nő normál 2,79 2
6. férfi autizmus 3,22 1
7. nő autizmus 22,24 4
8. férfi autizmus + a figyelem és aktivitás zavara 5,87 2
9. férfi autizmus 6,83 2
10. férfi autizmus 5,13 2
11. férfi normál 3,92 ?
12. férfi autizmus 4,98 2
13. nő autizmus + expresszív és receptív beszédzavar 8,95 2
14. férfi autizmus 10,26 3
15. férfi autizmus 6,79 2
16. férfi nem meghatározott gyermekkori szociális
3,51 ?
funkciózavar
17. nő atípusos autizmus 6,34 1
18. nő pdd nos 5,45 2
19. férfi autizmus 11,33 3
20. férfi autizmus 7,57 2
21. férfi pdd nos 8,04 3
22. nő autizmus 16,21 3
23. férfi autizmus 4,65 2
24. férfi autizmus 3,39 ?
25. férfi autizmus 4,86 2
26. férfi autizmus 4,05 1
27. férfi autizmus 4,87 2
28. nő autizmus 6,22 1
29. nő nem meghatározott gyermekkori szociális
6,89 2
funkciózavar
30. férfi pdd nos 7,01 3
31. férfi autizmus 3,01 1
32. férfi autizmus 12,68 2
33. férfi pdd nos 8,62 2
34. férfi autizmus 6,22 2
35. férfi pdd nos 7,27 2
36. férfi autizmus 3,99 1
37. férfi nem meghatározott gyermekkori szociális
funkciózavar
8,19 2
15

38. férfi autizmus 3,42 1
39. nő receptív és expresszív beszédzavar 6,71 2, majd 1
40. férfi autizmus 21,29 4
41. férfi aktivitás és figyelem zavar és expresszív beszédzavar 5,57 1
42. férfi autizmus 7,59 2
43. férfi szorongásos zavar 12,65 3
44. férfi Asperger szindróma 11,31 3
45. férfi autizmus 4,37 1
46. férfi autizmus 8,44 3
47. nő autizmus 21,46 4
48. férfi autizmus + expresszív beszédzavar 6,79 2
49. férfi autizmus 5,85 2
50. férfi pdd nos 3,91 1
51. férfi autizmus 7,26 2
52. férfi autizmus és középfokú mentális retardáció 8,01 2
53. férfi autizmus 3,21 2, majd 1
54. férfi autizmus 14,93 3
55. nő pdd nos 6,09 2
Az ADI-R a hetvenes évek óta folyamatosan fejlesztett diagnosztikus interjú legfrissebb
változata. Ennek megfelelően alkalmazkodik a kurrens autizmus-koncepcióhoz, illetve az
érvényes diagnosztikus rendszerekhez. Így jelentősen hozzásegít mind az autizmus
megkülönböztetéséhez más gyermekpszichiátriai zavaroktól, mind pedig a pervazív fejlődési
zavarokon belüli differenciáldiagnózishoz. Jelentős előnye a széles életkori spektrum, már 18
hónapos kortól alkalmazható, felnőttkorig. A félig strukturált, kérdező alapú interjú, melyek
során viselkedés-leírásokat kérünk az interjúalanytól, aki az érintett személy
szülője/gondozója. Az interjú hossza az eredeti változat szerzői szerint 1,5-2 óra,
tapasztalataink szerint ennél hosszabb, mintegy 2,5-3 óra.
Elkészítettük az ADI-R teljes leírásának és kódolási, kiértékelési rendszerének magyar
fordítását. A végső változatot 7 interjú felvétele és elemzése után alakítottuk ki. A felvételek
az Autizmus Alapítvány Gyermek –és Ifjúságpszichiátriai Ambulanciáján történtek, az ottani
klinikai-diagnosztikus team részvételével. Négy felvételt videón is dokumentáltunk (a másik 3
esetben az interjúalanyok ehhez nem járultak ehhez hozzá). A vizsgálatok során az eszköz
kapcsán felmerült kérdésekről felmerült kérdésekről az eszköz egyik szerzőjével, Prof. Ann
Le Couteur-rel (University of Newcastle) konzultáltunk. Az alábbi táblázat mutatja a
vizsgálatba bevont vizsgálati személyek legfontosabb adatait.
v.sz.
kódja
v.sz. neme diagnózis
v.sz. kora
(év)
1. férfi autizmus 5,25
2. nő autizmus 10,91
3. nő autizmus 22,42
4. férfi autizmus 5,50
5. férfi autizmus 8,30
6. férfi szorongás 12,66
7. férfi autizmus 20,25
16

2. táblázat. Az ADI-R magyar változatának kialakítása során felvett interjúk célszemélyei
17

17. RÉSZFELADAT
ÚJ AUTIZMUS VIZSGÁLÓELJÁRÁSOK KIALAKÍTÁSA: NEM VERBÁLIS ELJÁRÁS A
MENTALIZÁCIÓS KÉPESSÉG VIZSGÁLATÁRA.
Győri Miklós
Noha nem kellően körültekintő használatára (interpretációjára) valóban számos példa van
(ezekért ld. Bloom és German, 2000), a tudatelméleti képesség tesztelésének egyik bevett, és
igen gyakran alkalmazott módja a hamis vélekedés tulajdonítás vizsgálata. A hamisvélekedéstulajdonítás
sztenderd tesztjei viszonylag komplex nyelvi képességeket igényelnek, és így
nyilván alkalmatlanok arra, hogy a fent tárgyalt kettős disszociatív esetek vizsgálatára
alkalmazzuk őket.
Célunk olyan hamis vélekedést tesztelő eljárás kialakítása volt, amely:
– kisgyermekek esetében is jól alkalmazható;
– nem igényel előzetes tanítást, tréningezést, és így tudástranszfert sem;
– egyáltalán nem igényel grammatikát, beleértve az instrukciót is;
– ugyanakkor komplex, szándékvezérelt viselkedést vár el válaszul, azaz a viselkedést
hatékonyan irányítani képes tudatelmélet jelenlétét teszteli.
Az eljárás menete
Egyszerű, bábokkal lejátszott jeleneteket mutatunk be a gyermeknek, ahol a
gyermeknek kell befejeznie ezeket a jeleneteket. E jelenetek sorában elválnak a ráhangolási
helyzetek és a teszthelyzetek. A gyermek ráhangolásával az a cél, hogy a gyermek megértse,
itt mintha-játék jelleggel előadott jelenetekről van szó, és a főszereplő kontrollját majd neki
kell átvennie. Ám ezzel együtt – mivel itt a tipikus 3 évesek számára természetes
mozzanatokról van szó – nem kell új tudást és új készségeket elsajátítani.
A ráhangolási szakasz során egyben fokozatosan növeljük az egymás után következő
szituációk komplexitását, ezzel mintegy kiszűrve azokat az eseteket, ahol a szituáció esetleges
bonyolultsága vezethet a hibás válaszhoz a hamis vélekedés tesztelési szakaszban. A sikeres
ráhangolási szakasz után következik a két teszt szituáció, amelyek helyes befejezése
hamisvélekedés-tulajdonítást igényel. A ráhangolási és a teszt szituációk közt már nincs újabb
készség mozgósítására szükség, csak a tudatelmélet mozgósítására.
Verbális gyermekeknél az instrukció mindössze ennyi: „Most úgy fogunk játszani, hogy
közben nem beszélünk. Csak figyelj!”. Minden jelenetet a következő sémára épül: a vv.
elkezd bábokkal lejátszani egy egyszerű eseménysort (történetet), és egy adott ponton a
gyermek kezébe adja a bábut (az egyik bábut), és jelzi, hogy a gyermek folytassa a bábu
irányítását: azt mondja, „Folytasd!”, és érdeklődő gesztussal és arckifejezéssel bátorítja a
gyermeket. A válasz értékelésének szempontja: miként irányítja a gyermek a bábut.
Az eljárás szerkezete
Az általunk alkalmazott eljárás szerkezetét az alábbi táblázat mutatja. A két tesztfeladat
mindegyikében egy-egy ún. áthelyezéses hamis vélekedés szituációt jelenítettünk meg. Az
egyik, ’A’ bábú egy tárggyal foglalatoskodott, majd elhelyezte egy ’h’ helyre. Ezt követően
elhagyta a színt, illetve lefeküdt aludni. Megjelent ’B’ bábú, elővette a tárgyat ’h’ helyről,
majd áthelyezte egy ’i’ helyre, ahol nem volt látható (szekrénybe tette). Elhagyta a színt, majd
megjelent ismét ’A’ bábú. Amikor visszatérve megállt ’h’ és ’i’ hely közt, átadtuk ’B’ bábú
18

kontrollját a gyermeknek, majd megfigyeltük, ’’ vagy ’’ helyhez vezeti-e ’A’ bábút, majd ezt
követően keresni kezdi-e a bábúval a tárgyat. ha a gyermek ’h’ helyre vezette a bábút és
elővette a tárgyat, teljesítettnek tekintettük a tesztet, ha ’i’ helyre, és elővette a tárgyat,
hibázásnak tekintettük, minden egyéb esetben érvénytelennek.
Ráhangolási szakasz
1. „kockaszállítás” 1 szereplő Repetitív cselekvés siker: 2 kudarc: 1B
1B „virágöntözés” 1 szereplő Repetitív cselekvés siker: 2 kudarc:
vége
2 „hintázás” 2 szereplő Repetitív cselekvés siker: 3 kudarc: 1B
3 „foci” 2 szereplő Váltott cselekvés siker: 4 kudarc: 2
4 „igaz vélekedés” 2 szereplő Sztenderd hamis vélekedés
helyzet, de áthelyezés nélkül
siker: T1 kudarc: 3
Tesztelési szakasz
T1 „hamis vélekedés 1” 2 szereplő Sztenderd hamis vélekedés
helyzet, áthelyezéssel
siker: T2 kudarc: T2
T2 „hamis vélekedés 1” 2 szereplő ua. vége vége
1. táblázat: Az általunk alkalmazott nem verbális hamis vélekedés teszt szerkezete
Az eljárás első tesztelése
Huszonnégy, tipikusan fejlődő gyermek; 12 lány és 12 fiú vett részt a vizsgálatban,
kronológiai koruk átlaga = 4,0; terjedelme 3;2 – 5;6 év volt. A Leiter International Scale
segítségével mért nonverbális IQ átlag 116; terjedelem 83 – 135 volt; az ugyancsak a Leiter
teszttel mért nonverbális mentális kor átlag=4,6 év, a terjedelem 2;1 – 6;6 év volt.
A Leiter teszttel történő IQ mérést egy másik alkalommal követte a fenti nem-verbális
hamis vélekedés tulajdonítást tesztelő eljárásunk, majd két sztenderd, áthelyezéses verbális
hamis vélekedés feladatot kapott minden gyermek.
Az első tesztelés eredményei
A teljesítmény pontozása során 1 pontot adtunk minden sikeresen teljesített
tesztfeladatért, mind a verbális, akár mind a nem verbális feladatok esetében. Az
értékelhetetlen válaszokat szintén nullával kódoltuk – a verbális hamis vélekedés
feladatokban értékelhetetlennek tekintettük azokat a válaszmintákat is, amikor a
kontrollkérdések (emlékezeti, identitás, illetve realitás kérdések) valamelyikére adott
helytelen választ a gyermek. Módszerünk használhatóságát jelzi, hogy nem volt olyan a 24
gyermek közt, aki elakadt volna a ráhangolási fázison, azaz az eljárás keretét képező
bemutatási módszer valóban megfelel a megcélzott életkorú gyermekek kognitív
jellegzetességeinek. Ugyancsak pozitívum, hogy jól kódolhatónak mutatkozott a gyermekek
viselkedése, 100 % inter-rater egyezéssel kódolta két független kódoló azt, hogy a gyermek
átment vagy elbukott a teszteken, illetve helyesen folytatta-e a jeleneteket a ráhangolási
szakaszban. A siker/kudarc/értékelhetetlen válaszok eloszlását az 1. ábra mutatja.
19

100%
80%
60%
40%
20%
0%
Verbális HVF1 Verbális HVF2. NV HVF1. NV HVF2.
Értékelhetetlen 9 10 2 2
Bukás 8 5 13 16
Siker 7 9 9 6
Összesen 24 24 24 24
1. ábra. A siker/kudarc/értékelhetetlen válaszok eloszlása a két verbális,
illetve két nem-verbális hamis vélekedés feladatban.
Az alábbi pontokba rendezve ismertetjük a statisztikai elemzés eredményeit:
(1) nem találtunk szignifikáns különbséget a kétféle feladatban mutatott összesített
pontszámokban a mintánk esetében; és
(2) életkort tekintve nincs statisztikailag szignifikáns különbség a kétféle tesztet teljesítők
közt.
Ez a két eredmény azt mutatja, hogy egyik feladat sem bizonyult nehezebbnek a másiknál, és
ez nem támasztja alá azt a hipotézist, hogy a nyelvi mediáció miatt először a verbális hamis
vélekedési feladatokban válnak sikeressé a gyerekek, s csak azt követően a nem
verbálisakban.
Igen fontos és meglepő eredmény, hogy
(3) statisztikailag nem mutat korrelációt a kétféle feladatban nyújtott teljesítmény; és
(4) míg a verbális hamis vélekedési feladatokban nyújtott teljesítmény szignifikáns pozitív
korrelációt mutatott az életkorral (r = 0,5; p= 0,05), és tendencia szintű pozitív korrelációt
a non-verbális mentális korral (r=0,461; p=0,071), amint az várható is,
(5) a nem verbális hamis vélekedési feladatokban nyújtott teljesítmény egyáltalán nem
mutatott korrelációt sem az életkorral, sem a non-verbális mentális korral (r=0,461;
p=0,071), noha ez lett volna várható.
Ez a mintázat (különösen a 3. és az 5. pontban jelzett), meglepő módon, azt sugallja, hogy a
hamis vélekedés tulajdonítási képesség kétféle (verbális és non-verbális) tesztelése során
mutatott teljesítmények viszonylag függetlenek egymástól. Ugyanakkor a 4. pontban jelzett
erős és szignifikáns pozitív együttjárások azt jelzik, hogy mintánk kellően nagy és megfelelő
életkorú volt ahhoz, hogy kimutathassunk alapvető fejlődési hatásokat; így a negatív
eredmények nem tulajdoníthatóak egyértelműen a kis mintának. Noha számos alternatív
magyarázat javasolható erre a mintázatra, az mindenképpen leszögezhető, hogy ezek az
20

eredmények nem erősítik meg a nyelvi fejlődés kulcsszerepét a tudatelmélet teljes
kibontakozásában, inkább egy viszonylagos függetlenséget sugallnak.
Magára az eljárásra összpontosítva, annak pozitívumaiként az alábbiakat foglalhatjuk össze:
– kétségtelennek tűnik, hogy tudatelmélet kell a megoldásához;
– nincs lényegi nyelvi komponens a feladatban;
– egyértelműen megítélhető a teljesítmény (magas inter-rater egyetértés);
– a normál minta összességének teljesítményét ugyanolyannak mutatja, mint a verbális hamis
vélekedés teszt.
Jelenleg is folyó, további tesztelés
A fent bemutatott első tesztelést követően néhány apróbb módosítást végeztünk az eljáráson,
amelyek az eljárás lényegi szerkezetét nem érintették, de azt várjuk tőlük, hogy csökkentik a
hamis negatív teszteredmények arányát azzal, hogy egyértelműbbé teszik a teszthelyzetet, s
azt, hogy mentálisállapot-tulajdonítást igényel a feladat kivitelezése. A módosított változat
tesztelése jelenleg is folyik, összesen 35 fős normál fejlődésű, 3-6 éves gyermekmintán,
illetve 30 fős, 7-14 éves autizmussal élő mintán.
Az eszköz kialakításának eddigi eredményeiről két publikációban számoltunk be.
22. RÉSZFELADAT
ALAPTESZTCSOMAG LÉTREHOZÁSA ADHDS BETEGPOPULÁCIÓN VALÓ FELVÉTELE KORBAN
ÉS ISKOLÁZOTTSÁGBAN HOZZÁ ILLŐ KONTROLL CSOPORTTAL.
Gádoros Júlia
A kutatás célja. A gyermekkori hiperkinetikus zavar (ADHD), a Tourette szindróma (TS) és
a kényszerbetegség (OCD) közös vizsgálatának az alapja a feltételezett azonos etiológiai
háttér, a frontális kéreg és a bazális ganglionok diszfunkcionális működése illetve elváltozása.
Kutatásunk célja, a fent említett zavarok kognitív aspektusainak vizsgálata és egymással való
összehasonlítása, valamint hosszú távon a gyermekek után követéses vizsgálata.
Ennek vizsgálatára az alábbiakban felsorolt tesztbattériát állítottuk össze:
1. BADS – Behavioural Assessment of the Dysexecutive Syndrome
A tesztbattéria célja, hogy feltárja a diszexekutív szindróma (DES) következtében fellépő
zavarokat hétköznapi problémamegoldó helyzetekben. A DES nem egységes, különböző
etiológiájú és lokalizációs zavarok eredményeként lép fel (Stuss & Benson, 1984). Lényege,
hogy megragadja a funkcionálisan azonos karakterű működés-károsodásokat, a figyelem, az
elterelhetőség, probléma rálátás és készség elsajátítás területén.
1. Szabályváltási kártyateszt (Rule Shift Card Test)
A teszt egyszerű mérőmódszere az egyik szabályról a másikre való váltás
képességének.
2. Cselekvés programozási teszt (Action Program Test)
21

A feladat a cselekvéstervezés és belátás képességét vizsgálja problémamegoldási
helyzetben.
3. Kulcskeresés teszt (Key Search Test)
A vizsgálati alany hatékony feladatmegoldás tervezési és racionális gondolkozási
teljesítményét méri papír-ceruza feladatban.
4. Időbecslés teszt (Temporal Judgement Test)
Négy rövid kérdésben egyszerű, mindennapi cselekvések időtartamát kell megjósolni,
ahol nem a pontos választ, hanem az értelmes becslést vizsgáljuk.
5. Állatkert térkép teszt (Zoo Map Test)
A teszt két változatában a gyermek feladata, hogy minimalizálja hibáit módosítva
stratégiáit a visszajelzésekre reagálva.
6. Módosított hat elemes teszt (Modified Six Elements Test)
A feladat végrehajtása megköveteli a személy tervezési, szervezési, és monitorozási
képességét.
2. Számterjedelem oda-vissza
A verbális munkamemória és a végrehajtó funkció vizsgálatára. A próba a magyar változatú
Wechsler Intelligencia Teszt egyik szubtesztje (Lezak, 1995)
3. Wisconsin Kártyaválogatási Teszt
Stratégiaalkotás, stratégiák közötti váltás, perszeveráció és a gondolkodás rugalmasságát mérő
feladat (Heaton, 1993)
4. Stroop Szó/Szín Teszt
Interferencia kontroll vizsgálatára, az inhibíció képességét mérő teszt.
5. Serial Reaction Time Task
Az implicit tanulási képességet mérő általunk kifejlesztett eljárás
A vizsgálati személyek
A vizsgálati személyeket a Vadaskert Alapítvány által működtetett Vadaskert Kórház és
Szakambulancia betegei közül választottuk ki. Minden gyermekkel ugyanazokat a
neuropszichológiai teszteket vesszük fel. Az ADHD-s populáció fenotípus jellemzéséhez a
fenti neuropszichológiai teszteken kívül a következő kérdőíveket használjuk (ld. előző
részbeszámoló)
ADHD Tünetbecslő skála
Conners’ szülői kérdőív
SNAP-IV tanári és szülői kérdőív
Gyermekviselkedési Kérdőív
Beck Depresszió Kérdőív Gyermekváltozata
Yale -Global Tic Severity Scale: az esetleges komorbid tic felmérésére
22

Child-Yale-Brown Obsessive Compulsive Scale: az esetleges komorbid kényszer felmérésére
A vizsgálatba jelenleg 36 ADHD-val diagnosztizált beteget vettünk be, új személyek
vizsgálatba vétele jelenleg is zajlik. A normál intellektust (IQ

A beszéd folyamatainak PET vizsgálata
A vizsgálat célja és paradigmája
A műtét előtt álló betegek nyelvi képességeinek a feltérképezése a posztoperatív deficitek
elkerülése érdekében fontos klinikai jelentőséggel bír, ezért az eljárás kidolgozásakor a
gyakorlati szempontokat részesítettük előnyben. Elsődleges célunk egy olyan
beszédaktivációs PET eljárás kidolgozása volt, amelyet non-invazív módszerként
használhatunk a nyelv szempontjából domináns agyfélteke azonosítására műtét előtt álló TLE
betegeknél. A műtétet követő megismételt vizsgálatban szeretnénk nyomon követni azt, hogy
miként reorganizálódnak ezeknél a betegeknél a beszédben szerepet játszó neurális
rendszerek.
A jelenleg leginkább elfogadott nézet szerint a legjobban lateralizáló nyelvi feladatok azok,
amelyek egyaránt magukban foglalnak fonetikus feldolgozást (beszéd észlelés), szemantikus
(asszociatív) analízist, a kommunikálni kívánt tartalom fogalmi előkészítését, a lexikális
itemekhez való hozzáférést és ezek kiválasztását valamint a lexikális itemek fonológiai
formájának a kódolását (fonetikus kódolás) és ezek artikulációját. A nyelvfeldolgozással
kapcsolatos neuroimaging irodalom Indefrey és Levelt (2000) által nyújtott összefoglalója azt
mutatja, hogy a középső temporális régiók elsősorban a fogalmi analízisben és a lexikális
előhívásban vesznek részt, a felső temporális gyrus a fonológiai előhívást segíti elő, a Broca
área a fonológiai kódoláshoz járul hozzá, míg a motoros kéreg, a SMA és a kisagy alapvető
szerepet töltenek be a fonetikus kódolásban és az artikulációban.
Az általunk kiválasztott aktivációs paradigma 2 feladatot és ezek mindegyikének az ötszöri
ismétlését tartalmazza:
1. feladat: nyugalmi helyzetben, csukott szemmel hallgatja a halk háttérzajt (a gép
zúgását)
2. feladat: szemantikus (ige) generálási feladatban a v.sz.-ek feladata találni egy
szemantikusan kapcsolódó igét minden egyes, a vizsgálat vezetője által hangosan
felolvasott főnévre és ezt hangosan kimondani.
Vizsgálati személyek, anyagok és elrendezés
A vizsgálatba műtét előtt álló, 5 jobb oldali és 5 baloldali TLE beteget szeretnénk bevonni. A
vizsgálathoz 5, egyenként 80 főnévből álló szólistát állítottunk össze, valamint egy 15 szavas
listát a gyakorláshoz. A szavak konkrét, 2-10 betűs, gyakori magyar főnevek. Az egyes
szavak nem ismétlődnek sem egy listán belül sem pedig az egyes listák között. A szavak
bemutatása a vizsgálatvezető által hangosan történik, ezzel az ingerbemutatás ritmusa a v.sz.
ritmusához alkalmazkodik. A vizsgálatvezető a v.sz. feje mögött helyezkedik el és jelzi egy
adott feladat kezdetét és végét is.
Instrukció a szógenerálási feladathoz: „ A következőkben főneveket fogok egymás után
felolvasni önnek, próbáljon minél gyorsabban minden egyes elhangzott szóhoz egy
jelentésében kapcsolódó igét mondani. Amennyiben ez max. 3 mp alatt nem sikerülne,
rátérünk a következő szóra. Próbáljon csak a feladatra koncentrálni és mozdulatlanul maradni
mindaddig, amíg nem jelzem a feladat végét. Kérem, hunyja be a szemét. Figyelem,
kezdünk!”
Instrukció a nyugalmi állapothoz: „ A következőkben arra kérem, hogy ne tegyen semmi mást
csak figyelje a gép halk zúgását. Próbáljon ne gondolni semmi másra és mindvégig
mozdulatlanul maradni. Kérem, hunyja be a szemét. Figyelem, kezdünk!”
A feladatok 10 mp- el az injektálás előtt kezdődnek és 120 mp- el az után fejeződnek be.
24

A feladatok sorrendje BABABABABA elrendezést mutat, ahol B a szógenerálási feladat, A
pedig a nyugalmi állapot:
1.scan (1. Igegenerálás): 1. szólista bemutatása
2.scan (1. Referencia): nyugalmi helyzet
3.scan (2. Igegenerálás): 2. szólista bemutatása
4.scan (2. Referencia): nyugalmi helyzet
5.scan (3. Igegenerálás): 3. szólista bemutatása
6.scan (3. Referencia): nyugalmi helyzet
7.scan (4. Igegenerálás): 4. szólista bemutatása
8.scan (4. Referencia): nyugalmi helyzet
9.scan (5. Igegenerálás): 5. szólista bemutatása
10.scan (5. Referencia): nyugalmi helyzet
A memória PET vizsgálata
Vizsgálati célok
A memóriavizsgálatokban az eljárások kidolgozásánál a következő célokat követtük:
Műtét előtt, megpróbáljuk lateralizálni a verbális és a non-verbális memória dominanciát a
jobb illetve a bal mediotemporális régiókba, meghatározni a verbális és a non-verbális
memória funkciók dependenciáját a bal- illetve a jobb hippokampális formációtól, valamint
feltárni az esetleges különbségeket az egészséges kontroll személyek és a TLE betegek
aktivációs mintázatai között. Műtét utáni állapotban a memóriafunkciók reorganizációját
vizsgáljuk.
A verbális memória PET vizsgálata
A vizsgálat paradigmája
A jelenleg fellelhető PET- irodalom alapján a mediotemporális (hippokampális) struktúrákat
leginkább aktiváló verbális epizódikus memóriafeladatnak a páros asszociációs tanulási és
előhívási feladatok bizonyultak. Eszerint két szó (A és B) közötti páros asszociáció
megtanulása a következőket foglalja magába: (1) a két szó belső reprezentációi elemi
egységekként tárolódnak, és (2) az A kondicionálisan kapcsolódik a B-hez és azzal egy
bizonyos asszociációs köteléket alkot. Az ilyen típusú feladatok, az előzetes tapasztalatok
alapján nagyobb valószínűséggel veszik igénybe a temporális lebeny struktúrákat, mint az
egyszerű egyszavas kódolási feladatok.
Az általunk kiválasztott paradigma a verbális epizódikus memória kódolási és előhívási
folyamatait egyaránt vizsgálja: 3 feladatot és ezek mindegyikének háromszori ismétlését
tartalmazza.
1. feladat: a kódolási feladatban szópárok szekvenciális bemutatása során a v.sz.-ek
feladata a szópárok hangos elolvasása és megjegyzése.
2. feladat: az előhívási feladatban az előzetesen bemutatott szópárok első szavainak más
sorrendben való bemutatása történik; a v.sz.– ek feladata az aktuálisan bemutatott szó
hangos elolvasása és a szó párjának a felidézése.
3. feladat: a referencia feladatban értelmetlen szavak szekvenciális bemutatása történik; a
feladat ezek fennhangon történő elolvasása, memorizálás nélkül.
25

Vizsgálati személyek, eszközök és eljárás
A vizsgálatba 6 műtét előtt álló baloldali TLE beteget és 6 illesztett egészséges kontroll
személyt szeretnénk bevonni.
Az ingeranyag bemutatása vizuálisan történik egy 17”-os számítógép monitoron, amelyet egy
állványra függesztünk fel 70 cm távolságra a v.sz. szemétől, a látótérre merőlegesen. A
vizsgálatvezető egy másik monitoron keresztül követi nyomon a feladatvégzést, illetve indítja
el és szakítja meg azt. A prezentált szópárok kétszótagos, 4-8 betűs, közepesen gyakori,
magas képkiváltó értékkel rendelkező főnevek, amelyeket a Magyar Gyakorisági Szótárból
válogattunk ki. Az egyes szópárokban a szavak szemantikusan nem kapcsolódnak egymáshoz,
így nehezen asszociálhatók („nehezen asszociálható szópárok”). A szavak nagy nyomtatott
betűvel jelennek meg a képernyő közepén, Times New Roman betűtípussal, 72-es méretben,
fehér színnel fekete alapon. Az egyes szópárokat alkotó szavak egymás alatt jelennek meg
egyszerre, hogy elkerüljük az ebből adódó lateralizációs effektust. Sem a szópárok sem pedig
az egyes szavak nem ismétlődnek a listákban. A referencia helyzetben 2-3 szótagos
értelmetlen betűsorokat mutatunk be a fenti paraméterekkel. A kódolási, a felidézési és a
referencia feladatokban egyaránt a prezentálás szekvenciálisan történik, 5 sec-os bemutatási
időkkel és 1 sec-os ingerközi idővel (ISI).
Minden vizsgálatot egy Gyakorlási fázis előz meg, amelyben 12 szópár szekvenciális
bemutatására kerül sor. A kódolási és az előhívási feladatokat egyénre szabva addig
ismételjük, amíg a találati arány eléri a 80%-ot. A vizsgálati fázisban ezt az ismétlési számot
alkalmazzuk a tanulási és a felidézési feladatok közötti időszakban.
A feladatok minden esetben 10 sec -al az injektálás előtt kezdődik és 70 sec –al azt követően
fejeződik be.
A vizsgálat elrendezése: BCABCABCA, ahol B a kódolási feladat, C a felidézési feladat és A
a referencia feladat.
Az ingerbemutatáshoz szükséges ingeranyag összeállítása, a számítógépes program
elkészítése és kipróbálása valamint a program futtatásához szükséges technikai eszközök
beszerzése megtörtént.
A non-verbális memória PET vizsgálata
A vizsgálat paradigmája
A non-verbális memória vizsgálatához egy viszonylag új paradigmát dolgoztunk ki, amelyben
a téri-topografikus memóriát (hol található egy adott hely és hogyan jutunk el oda) egy
nagyléptékű virtuális környezetben teszteljük. Előzetes tapasztalataink alapján, amelynek
során jobb-, illetve baloldali műtéten átesett TLE betegeket hasonlítottunk össze egészséges
kontroll személyekkel, az ilyen típusú dinamikus feladatokban a hippokampusz és egyéb
mediotemporális struktúrák erőteljesebb aktivációját várjuk elsősorban a verbális
szempontból szubdomináns oldalon.
Az általunk kidolgozott paradigma 2 feladatot és ezek mindegyikének 3-szori ismétlését
tartalmazza:
1. feladat: a navigációs feladatban a v.sz.- nek egy előzetesen explorált, virtuális, 3
dimenziós városban különböző célpontokat (helyszíneket) kell megtalálniuk a
legrövidebb úton. Egy célpont elérése akkor sikeres, ha ez max. 3 percen belül
történik.
2. feladat: a referencia feladatban a v.sz.- nek nyilakkal ellátott útvonalakat kell
bejárniuk.
26

Vizsgálati személyek, eszközök és eljárás
A vizsgálatba terveink szerint 6 műtét előtt álló jobboldali TLE beteget és 6 illesztett kontroll
személyt vonunk be.
A vizsgálathoz két számítógép monitort használunk: egy 17”-os monitor a v.sz. előtti
állványra van felfüggesztve, egy másikon pedig a vizsgálat vezetője követi nyomon a
feladatvégzést. A vizsgálathoz egy Conitec 3D Game Studio keretprogramban külön
szerkesztettünk meg egy virtuális várost (utcákkal, épületekkel, kb. helyszínekkel: mozi, híd,
park, játszótér, futball pálya, templom, iskola, stb.) a navigációs feladatokhoz és külön egyet a
referencia feladatokhoz. A megtett út hosszának és az eltelt idő mérését valamint a
feladatteljesítés sikerességének a regisztrálását külön, a háttérben futó, mérőprogram
megírásával biztosítottuk.
Minden egyes vizsgálatot az 1. Gyakorlási fázis előz meg, amelyben a v.sz.-ek a
gombhasználatot gyakorolják be: egy nyilakkal ellátott útvonalon kell végighaladniuk max. 3
perc alatt. Ezt követi az Explorációs fázis, amelyben a feladat egy virtuális város szabad
explorációja, mindaddig amíg úgy érzik, hogy megtanulták, hogy mi hol van, de max. 30
percig. A 2. Gyakorlási fázisban a v.sz.-ek a navigációs feladat körülményeivel ismerkednek
meg, miközben az előzetesen explorált város egy adott helyszínét kell megtalálniuk max 3
percen belül, amely a képernyő jobb alsó sarkában jelenik meg. Sikertelen próba esetén egy
újabb helyszínnel megismételjük a feladatot.
A vizsgálat elrendezése BABABA típusú, ahol a B a navigációs feladat, A a referencia
feladat:
1. scan (1. Navigáció): célpontok megtalálása a legrövidebb úton; egy adott célpont elérése
után, a megkeresendő helyszín képe automatikusan átvált a következő célpontra.
2. scan (1. Referencia): egy nyilakkal ellátott útvonalon kell végighaladni (ez egy másik
virtuális környezetben zajlik).
3. scan (2. Navigáció)
4. scan (2. Referencia)
5. scan (3. Navigáció)
6. scan (3. Referencia)
A program futtatásához szükséges grafikus kártyát, directx meghajtót, illetve a városban való
mozgást (előrehaladás, jobbra- és balra fordulás) biztosító válaszpadot beszereztük.
39. RÉSZFELADAT
FEJLŐDÉSI ANOMÁLIÁK FELMÉRÉSE: A: NES B: MORFOGENETIKAI VARIÁNSOK C:
UPSIT.
Janka Zoltán
A: NES (diszkrét neurológiai eltérések)
A kognitív struktúrák szerveződésének zavarával párhuzamosan gyakran a motoros
szabályozás anomáliái is kimutathatók. A neurológiai abnormalitások nem mutatnak
következetes lokalizációs mintázatot, és majdnem minden funkcionális területet érinthetnek.
Leggyakrabban egyensúlyozási, testtartási, járási, koordinációs, az alternáló és repetitív
mozgások idõzítési zavarának, diszkinéziák, továbbá kóros liberációs reflexek a formájában
manifesztálódhatnak. Az eltérések nemzetközileg elfogadott felmérésére a baltimore-i
Maryland Egyetemen kifejlesztett Neurological Evaluation Scale (NES) áll rendelkezésünkre
a szerző, Robert W. Buchanan professzor jóvoltából.
27

A diszkrét neurológiai jelek száma szkizofréniában szenvedő betegeken egészséges
kontrollokhoz és más pszichiátriai betegségekben szenvedőkhöz képest is emelkedett. A
betegek egészséges hozzátartozóin és a szkizofrénia szempontjából diszkordáns monozigóta
ikreken végzett vizsgálatok a diszkrét neurológiai eltérések genetikai megalapozottságát és
neurodevelopmentális eredetét támasztják alá. Az agyi eredetű trofikus faktor (BDNF)
szerepe bizonyítottnak tűnik a szkizofrénia patogenezisében; többek között kutatócsoportunk
is mutatott ki társulást a BDNF C270T polimorfizmusa és a betegség előfordulása között. A
molekula jelentős szerepet játszik az idegrendszer korai fejlődési eseményeinek
modulálásában. Feltételezésünk szerint a genetikai módosulás miatt funkciójában is
megváltozott variáns a diszkrét neurológiai jelek eltérő számával, előfordulási mintázatával
jár együtt. Vizsgálatunkban a DSM-IV diagnosztikai kritériumainak megfelelő szkizofrén
betegek, valamint egészséges kontroll személyek vettek részt. A nemzetközi szakirodalomban
elfogadott, standardizált mérőskála, a Neurológiai Becslőskála (Neurological Evaluation
Scale) volt segítségünkre a neurológiai jelek számszerűsítésében. A BDNF C270T
genotípusát perifériás vér leukocitáiból standardizált módszer alkalmazásával határoztuk meg.
Adathalmazunk folyamatosan bővül, melynek statisztikai elemzése eredményeiből már
levonhatók következtetések (lásd a publikációkat).
B: IMGV (Informatív morfogenetikai eltérések)
A minor fizikális anomáliák fejlõdési zavarokkal együttjáró testi jellegzetességek. A
diszmorfiás jegyek a magzati fejlõdés során, főként a második trimeszter folyamán
keletkeznek, mind genetikai, mind prenatális tényezõk hozzájárulnak kifejlõdésükhöz.
A morfológiai eltérések vizsgálatára nemzetközileg használatos a Waldrop-Halverson skála,
melynek Méhes Károly által módosított verziója hat testi régióban vizsgálja morfológiai
eltérések meglétét, azokat a fejlődési zavar természete alapján minor malformáció és
epigenetikus variáns kategóriákba osztva.
A skála segítségével eddig 22 szkizofrén beteg és 10 egészséges kontroll személy felmérését
végeztük el.
Beszámoló készítéséhez szükséges vizsgálati szintet 2004 tavaszán fogunk elérni.
C: UPSIT
A szaglási eltérések jellegzetesek szkizofréniában és a betegség fejlődési markereként
szerepelhetnek, bár a kezeléssel is kimutatható bizonyos összefüggés. A diszfunkció
összetevők korszerű és egyszerű módszerrel való felderítésére a nemzetközileg elfogadott
UPSIT (University of Pennsylvania Smell Identification Test) eljárást kívánjuk használni.
A pályázati költségvetés szükségletekhez illesztése miatt, belső átütemezés keretében a
„University of Pennsylvania Smell Identification Test”-et még nem vettük meg, de már
beszerzés alatt áll. Az ügyintézés 2004 év első negyedévében lebonyolódik.
28

A teszt segítségével referálható vizsgálati szintet, minden valószínűség szerint, az év
harmadik negyedévére várhatunk.
40.1 A/1 RÉSZFELADAT
MŰSZERBESZERZÉS A GENETIKAI VIZSGÁLATOKHOZ.
Janka Zoltán
Genetikai vizsgálatok szkizofréniában
Napjaink forradalmian új eszköze, a DNS chip (DNS-mikroarray, DNS-síkmátrix)
technológia az eddig említett módszerek közül a leginformatívabb, a ráfordított idő és munka
szempontjából legoptimálisabb funkcionális molekuláris biológiai módszer. Ez a technológia
az utóbbi évek nagy módszertani fejlesztése, mely ma már lehetővé teszi, hogy az egyes
sejtekben egy adott időpontban jelenlévő mRNS populáció egyetlen hibridizációs lépésben,
tárgylemeznyi felületen analizálható, s az adott sejt expressziós mintázata meghatározható.
A DNS-chipek egyik csoportjába azok az általában szintetikus oligonukleotid mintákat
tartalmazó mikroeréjek tartoznak, amelyeket nukleotid eltérések kimutatására fejlesztettek ki.
Egyidejűleg akár több ezer nukleotid eltérés (mutáció, SNP (single nucleotide
polymorphism)) felderítése, újraszekvenálása is végrehajtható felsokszorozott genomi DNS
mintákból. Ez nagyon nagy jelentőségű új polimorfizmus helyek felkutatásakor, vagy ismert
mutációk orvosi mintákból történő detektálásakor.
Másik csoportjuk cDNS fragmenteket tartalmaz és ezáltal génexpressziós változások
detektálására, monitorozására alkalmas.
A DNS chipek legfontosabb és leginformatívabb alkalmazása a génexpresszió párhuzamos
tanulmányozása, ami a genom funkcionálisan aktív részeire összpontosít. Az eljárás során,
mely valójában egy reverz-blottolási technika, több ezer különböző DNS molekula részlet
(általában PCR amplifikátumok vagy oligonukleotid részletek) vannak szilárd hordozóhoz,
általában valamilyen kémiai eljárással aktivált üvegfelülethez kötve. A kérdéses biológiai
mintákból (szövet, vagy sejtkultúra) nyert mRNS-ből kiindulva fluoreszcensen jelölt cDNS-t
kapunk. A kiindulási mRNS mennyisége nagyon változó lehet attól függően, hogy milyen
szövetekből indulunk ki (pl. máj illetve gerincvelő). Erősen limitált az mRNS mennyisége
azokban az esetekben is, amikor a szövetminta mennyisége kicsi, mint pl. lézer
microdisszekcióval vagy egyéb műtéti eljárásokkal nyert biológiai minták esetében, illetve
olyan kísérleti rendszerekben, ahol pl. 1000-5000 sejt a vizsgálat tárgya. Ezekben az
esetekben mindenképpen szükség van a jelerősítésre, azonban nagyon fontos, hogy olyan
módszert alkalmazzunk, amely nem torzítja az eredeti mRNS populációban meglévő
arányokat. Az exponenciális (PCR) és lineáris (in vitro transzkripció, IVT) amplifikáció
megfelelő használata ezt a problémát sikeresen áthidalja.
A direkt jelöléssel, illetve amplifikációs lépések során kapott fluoreszcensen jelölt DNSt
chipre hibridizálva, a bázisok komplementaritási szabályai alapján, a megfelelő, kikötött
komplementer DNS, melyhez a jelölt próba kapcsolódott, konfokális lézerszkennerrel
detektálható. A két mintát (patológiás-normál, kezelt-kezeletlen) különböző fluoreszcens
festékkel jelölve, majd egy chipre hibridizálva minden egyes génspecifikus minta esetében
összehasonlítható a génkifejeződés mértéke.
29

Ezzel a technikával nyomonkövethetők a sejtek különböző hatásokra történő (pl. gyógyszeres
kezelés, patológiás és folyamatok) változásai, lehetővé válik új biokémiai utak felderítése,
gyógyszerek hatásmechanizmusainak nyomon követése, fiziológiailag eltérő állapotokért (pl.
betegség esetén) felelős gének felfedezése. A technika segítségével jelentősen hatékonyabbá
válik az adott állapotra (kóros, gyógyszerrel kezelt, esetleg más fiziológiai körülmények
között fellépő) jellemző, vagy azt az állapotot kiváltó gének azonosítása, mely mind az alap,
mind az alkalmazott kutatásban kamatoztatható.
Részletes jelentés a 2003-ban végzett feladatokról:
A DNS chip készítés első lépése egyedi cDNS inszertek amplifikálása és tisztítása
volt. Ezen egyedi klónokat cDNS könyvtárak tartalmazzák. Mi a CLONTECH Laboratories
által előállított human limfocita LexA Matchmaker cDNS könyvtárat használtuk egyedi
cDNS minták amplifikálásához.
1. Baktérium klónok izolálása:
Első lépésként egyedi baktérium klónokat izoláltunk. A gyárilag előkészített
baktérium kultúrát megfelelő hígításban baktérium táptalajt tartalmazó (LB agar/100µg/ml
Ampicillin) lemezre szélesztettünk, majd egyedi kolóniákat izoláltunk, melyeket 10% glicerin
oldatot tartalmazó mikrotiter lemezekre oltottunk (100µl 10% glicerin/minta). A minták egy
részét (5µl) PCR amplifikációra használtuk fel. Nagyobb részét –80C0-on archiváltuk.
2. Amplifikáció:
Vektor specifikus primereket használva (pB42AD forward 5’-CCAGCCTCT
TGCTGAGTGGAGATG-3’ és 5’-GACCAAACCTCTGGCGAAGAAGTC-3’ reverse
primerek) PCR-rel, 100µl végtérfogatban, 5µl glicerines baktérium szuszpenziót, mint
templátot használva amplifikáltuk az egyedi klónokban lévő cDNS fragmenteket. Minden
esetben agaróz gélelektroforézissel ellenőriztük az inszertek jelenlétét a mintákban. Azokat a
mintákat, amelyekben nem kaptunk jelet illetve több jelet is kaptunk, a továbbiakban nem
vettük figyelembe.
3. A minták tisztítása:
A megsokszorozott DNS inszerteket 1/10 térfogat 3M Na-acetát (pH.: 5,2)
jelenlétében izopropanollal kicsaptuk, majd 70%-os etanolos mosás után megszárítottuk, 30µl
1 X spotting pufferben (900 mM Na2HPO4, 0.06% SDS) feloldottuk és mikrotiter lemezeken
–20 C 0 -on tároljuk. Összesen 4500 klónt dolgoztunk fel, melyekből a DNS chip készítéséhez
3200 mintát szelektáltunk és tárolunk.
4. Minták nyomtatása üveglemezre:
Az előző pontban leírtak szerint elkészített mintákat aktivált üveglemezekre
csepegtettük robot segítségével. A műszer (TAS Biorobotics) egyszerre 16 mintát képes
nyomtató tűpárna segítségével 70 üveglemez felületére csepegtetni. Egy lemez felületére 2 x
3200 tisztított, gondosan válogatott minta került (minden minta kétszer került a lemezre). A
nyomtatás után a mintákat UV fénnyel keresztkötöttük a felületre, majd rehidratáltuk és 98
C 0 -on denaturáltuk.
Mivel a fenti műveletek elvégzéséhez szükséges műszerek beszerzése időközben más
forrásból megtörtént, ezért úgy döntöttünk, hogy a rendelkezésünkre álló pénzkeretet a
30

későbbiekben használjuk fel egyéb szükséges műszer beszerzésére. Ezért felvettük a
kapcsolatot az Agilent ceggel. Az általuk kifejlesztett mikrofluidikai technikán alapuló
berendezes, aminek a költsége kb. 6.8 MFt és amely elengedhetetlen lenne a DNS-chip illetve
egyéb genomikai kutatások alatt felmerülő RNS, DNS kvalitativ es kvantitativ
meghatározásokhoz, polimorfizmusok detektálására. Ez egy olyan gélelektroforézis
készülék, mely mikroliternyi reakcióelegyből képes analizist vegezni. A következő
finanszírozási periódusban szeretnénk a programunk számára megvenni.
EREDETI KÖZLEMÉNYEK:
Könyv szerkesztése
Lukács Ágnes, Király Ildikó, Racsmány Mihály és Pléh Csaba (szerk.): A téri megismerés és
a nyelv. Budapest: Gondolat, 2003.
Közlemények
Győri M., Várnai Zs., Gy. Stefanik K., Sajó E., Balázs A.(2003): A non-verbal test of false
belief attribution: preliminary data from typically developing children. Konferencia poszter.
’The Social Brain’ nemzetközi konferencia; Göteborg, Svédország, 2003. március
Cimmer Cs, Szendi I, Szekeres Gy, Kovács ZA, Juhász A, Rimanóczy Á, Boda K, Somogyi I,
Kéri Sz, Janka Z: Diszkrét neurológiai jelek és az agyi neurotrofikus faktor (BDNF) C270T
polimorfizmusának kapcsolata szkizofréniában. MPT (Magyar Pszichiátriai Társaság) XI.
Vándorgyűlés, Szeged, 2004, január 28-31. (Bejelentett előadás 70 szkizofrén páciens és 30
egészséges kontroll személy NES és genetikai vizsgálata alapján)
Csaba Pléh, Ágnes Lukács and Mihály Racsmány (2002): Residual Normality and the issue
of language profiles in Williams syndrome Behavior and Brain Sciences, 25, 766-767
Cs. Pléh, Á. Lukács és M. Racsmány (2003): Morphological patterns in Hungarian children
with Williams syndrome and the rule debates. Brain and Language,86, 377-383
Pléh Csaba (2003): Pszicholingvisztika. In: Kiefer Ferenc (szerk.): A magyar nyelv
kézikönyve. Budapest: Akadémiai, 425-450
Pléh Csaba (2003): A gyermeknyelv. In: Kiefer Ferenc (szerk.): A magyar nyelv kézikönyve.
Budapest: Akadémiai, 451-478
Pléh Csaba, Király Ildikó, Lukács Ágnes és Racsmány Mihály: (2003): A tér a szavak
világában. In: Lukács Ágnes, Király Ildikó, Racsmány Mihály és Pléh Csaba (szerk.): A téri
megismerés és a nyelv. Budapest: Gondolat, 2003, 7-26
Megjelenés alatt
Cimmer Cs, Szendi I, Szekeres Gy, Kovács ZA, Boda K, Somogyi I, Janka Z.: Diszkrét
neurológiai jelek szkizofréniában. Neuropsychofarmacologia Hungarica 2004 (in press) (48
szkizofrén beteg és 29 egészséges kontroll személy vizsgálati eredményei alapján)
31

Conway, M.A. Racsmány, M. Episodic inhibition in retrieval-induced forgtetting.
Proceedings of the British Experimental Psychology Society, Annual Meeting, London, UK,
2004. Abstract.
Győri M., Várnai Zs., Gy. Stefanik K. (megjelenés alatt) A nyelv és a tudatteória elsajátítása:
a kölcsönhatások jelentősége és természete. In: Győri M. (szerk.): Az emberi megismerés
kibontakozása: társas kogníció, emlékezet, nyelv. Budapest : BIP.
Győri, Miklós, Lukács, Ágnes & Csaba Pléh (to appear) Towards understanding
the neurogenesis of social cognition: evidence from impaired populations
Lukács Ágnes és Pléh Csaba (megjelenés alatt) Pragmatikai képességek egy különleges
fejlődési zavar, a Williams szindróma esetén. Általános Nyelvészeti Tanulmányok, XX.
Lukács, Á., Pléh, Cs. és Racsmány, M. : Language in Hungarian children with Williams
syndrome. In: Bartke, S. és Sigmüller, J. (eds.): Williams syndrome across languages.
AmstardaM. Bejamins, 187-220
Racsmány Mihály (2004) A munkamemória szerepe a megismerésben. Akadémiai Kiadó,
Budapest.
HIVATKOZÁSOK A SZÖVEGBEN:
Heaton et al, (1993) Wisconsin Card Sorting Test Revised and Expanded Psychological
Assessment Resources, Inc. Odessa, Fl, USA
Lezak, M.D. (1995) Neuropsychological assessment. Oxford University Press, Oxford.
Stuss , D.T, & Benson, D.F. (1984) Neuropsychological studies of the frontal lobes,
Psychological Bulltin, 95, 1,3-28.
32

A kutatási programhoz kapcsolódóan általunk rendezett konferencia programja és
releváns absztraktjai
Symposium on Face Processing
Cognition at Christmas III. meeting
held at the Center for Cognitive Sciences, Budapest Univ. Technology and Economics
Time: 2003.12.19, 09.00-18.00, Place: Technical Univ. Budapest, K ép. Műegyetem rkp 1. H-
1111 Hungary
Organisers: Csaba Pléh, Gergely Csibra, Gyula Kovács
Program:
Morning Session
9.00 - 10.00 Philippe Schyns University of Glasgow
Face perception: Relating brain and behavioral states
10.00 - 10.30 Ilona Kovács Rutgers University and Budapest University of Technology and
Economics
What kids cannot learn at the age of five
10.30 - 11.00 Zsolt Cselényi Karolinska Institute, Stockholm, Sweden, Gyula Kovács Budapest
University of Technology and Economics, Zoltán Vidnyánszky Semmelweis University, Budapest
Péter Földiák University of St Andrews
Easy facial morphing technique
*** 11.00 - 11.30 Coffee break ***
11.30 - 12.00 Mark Johnson Birkbeck College, London
The development of the social brain
12.00 - 12.30 Teresa Farroni University of Padua
Perceiving and acting on eye gaze
12.30 - 13.00 György Gergely Institute for Psychological Research, Budapest
Social sensitisation to emotions: Contingency detection and the social biofeedback theory
*** ***
*** 13.00 - 14.00 Lunch break ***
*** ***
Afternoon Session
14.00 - 14.30 Tamás Bereczkei and Norbert Meskó University of Pécs
Hair styles and female facial attractiveness
14.30 - 15.00 Gyula Kovács Budapest University of Technology and Economics Zoltán Vidnyánszky
Semmelweis University, Budapest Andrea Antal University of Göttingen
Facial adaptation: An ERP study
15.00 - 15.30 Gilles Pourtois and Patrik Vuilleumier University of Geneva
Fearful faces call for attention: evidence from ERPs, source localization and spatial cluster analysis
*** 15.30 - 16.00 Coffee break ***
16.00 - 17.00 Beatrice de Gelder Tilburg University
Beyond face modularity: Interactions between identity and expression recognition in normal observers
and prosopagnosics
17.00 - 17.30 András Lorincz Eötvös Loránd University, Budapest
Human computer interface (HCI) for persons with special communication needs
17.30 - 18.00 Annette Karmiloff-Smith University College London
Exploring the Williams syndrome face processing debate: The need to build developmental
trajectories
*** ***
*** 19.00 - Dinner ***
33

A programot érintő absztraktok:
Ilona Kovács
Rutgers University and Budapest University of Technology and Economics
What kids cannot learn at the age of five
Entertaining examples of bi-level quantised images, such as the well-known dalamatian,
Dallenbach's cow, or "Mooney-type" images have been used to demonstrate the intriguing
case of one-shot perceptual learning. These images are meaningless when looked at for the
first time, and become easily recognisable when a cue (an original, or undegraded version of
the same image) is shown. Although the neural mechanisms underlying this rapid perceptual
learning are not well understood, there is indication for the involvement of face and object
recognition related inferotemporal regions, as well as for the involvement of attention-related
parietal regions.
We observed that 4-5 year old children seem to be unable to rely on the cue of an undegraded
version of a portrait drawing when asked to identify the bi-level quantised version. This
surprising inability was present even when the cue and the degraded image were
simultaneuosly present. We ask whether this phenomenon is (a) specific for faces, (b)
affected by the familiarity of the stimulus, and (c) determined by stimulus size (average patch
and gap diameter)? We hope to clarify whether 4-5 year old children are unable to employ the
cue because of the immaturity of low-level spatial integration, or because of the immaturity
of top-down processes at that age.
Zsolt Cselényi 1 , Gyula Kovács 2 , Zoltán Vidnyánszky 3 , and Péter Földiák 4
1 Karolinska Institute, 2 Budapest University of Technology and Economics
3 Semmelweis University, Budapest, 4 University of St Andrews
Easy facial morphing technique
Facial recognition studies often need synthetic or morphed images that contain facial features
from multiple individuals with possibly different sexes and/or different degrees of
contribution to the morphed image. There are a number of existing commercial and public
domain programs that can be used to create morphs. However, most of them only allows for
morphing two faces into each other. More complicated morphing designs are difficult or
inflexible to create using these applications.
We have developed a simple facial morphing toolbox for the Matlab environment. It is built
upon a landmark-based image warping approach that employs a thin-plate spline transform.
The toolbox has a user interface, which enables the researcher to enter a predefined set of
facial landmarks on one or more images. The images are gray-scale facial pictures with an
elliptical mask that hides the outline of the face (and thus the hair and the ears also). The
landmarks coincide with major facial features such as the outlines of the eyebrows, the eyes,
the nose and the mouth.
When we had defined the landmarks on a large set of faces, a grand average of individual
values was calculated for each landmark point. This set of average landmarks is used as a
standard in the toolbox. The individual faces are projected to the standard space using
34

subroutines in the toolbox, and the individual facial landmarks and the standardized images
are stored in one vector. This enables the user to perform morphing of different faces by
simple arithmetic operations on the vectors using standard Matlab notation. The resulting
vectors can be back-projected to the individual space. Thus the application of a “standard
face” should not affect the outcome of the morphing operations in theory. In practice, certain
distortions can arise due to the fact that the standardized face is represented in a discretised
form (as an image). According to our experience, however, the results obtained with this
framework are visually quite satisfactory.
In short, our Matlab toolbox provides a morphing environment using landmark-based
warping with thin-plate interpolating splines and a standardized representation of the facial
images. The usage of a standardized representation pays off entirely in that the toolbox can be
used to quickly obtain arbitrary morphs of any number of images. A high degree of flexibility
can be achieved, as the package allows arbitrary vectorial combinations of face
representations. Therefore new research designs can be almost instantaneously implemented,
evaluated and modified.
Gyula Kovács 1 , Zoltán Vidnyánszky 2 , and Andrea Antal 3
1 Budapest University of Technology and Economics
2 Semmelweis University, Budapest, 3 University of Göttingen
Facial adaptation: An ERP study
Aftereffects are distortions of perception, resulting from long exposures toa given stimulus.
High level, configural aftereffects of face perception arerecently used to study human face
processing. After the exposure to agiven, e.g. distorted, grotesque face for a long time (i.e.
adapted to it)subjects perceive a "normal" or average face as being distorted in theopposite
direction. This effect is precise and specific to the identities offaces. Since most models of
face processing differentiate the higher orderrecognition of a given face from more basic
processing (such as gender, age,expression evaluation) it is of general importance how this
perceptualdistortion occurs during more basic face processing. Here we usedcomputationally
derived facial morphs of female and male faces. Subjects'task was to discirminate the gender
of the given face (ET:200 msec), testedtwice: once without any adaptation and once after
adaptation to a givenfemale face for 5 seconds. We used six different morphs of female and
malefaces, half of which was a gradual morph of the adapter female face, whilethe other three
were morphs between different female and male faces. Ourresults show, that adaptation to a
female face shifts the perception of asubsequent face towards the other gender and this effect
occursindependently of identity. In subsequent experiments we tested if the facespecific N170
component of the ERP reflects this change of perceptualdecision. Subjects performed the
same gender discrimination task, while werecorded ERPs from 23 channels, positioned
according to the 10-20 system. Wefound that facial adaptation increases the latency and
decreases theamplitude of the N170 significantly. Results of control experiments suggest,that
this effect of the previous presentation of a given stimulus isspecific to face processing.
35