12.07.2013 Views

Latas - izleles - szaglas.pdf

Latas - izleles - szaglas.pdf

Latas - izleles - szaglas.pdf

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

Látás, szaglás, ízlelés


Látás


• Három<br />

koncentrikus réteg<br />

– Ínhártya: védi a<br />

szemgolyót<br />

– Érhártya: táplálja<br />

a retina sejtjeit<br />

– Retina: a<br />

transzdukció<br />

helye<br />

(fotoreceptorok)<br />

A szem felépítése


A szem felépítése<br />

• A szem elülső felszínén az ínhártya áttetszővé válik -><br />

szaruhártya: lehetővé teszi a fény áthaladását<br />

• Szivárványhártya (írisz): kör<br />

alakú pigmentált szövetdarab,<br />

szem színét adja<br />

• Pupilla: írisz közepén, nyílás<br />

két izomcsoport között –<br />

izmok összehúzódása<br />

szabályozza a szembe jutó fény<br />

mennyiségét<br />

• Lencse: összegyűjti és a<br />

retinára fókuszálja a fényt


A kép kialakulása a retinán<br />

• A tárgyakról visszaverődő fénynek megfelelően<br />

fókuszáltnak kell lennie a retinán. A sugártest<br />

izmainak feszülése megváltoztatja a lencse alakját<br />

-> változik a fénytörési képessége (akkomodáció)<br />

• Távoli tárgyról érkező<br />

fénysugarak<br />

párhuzamosak -> lencse<br />

ellaposodik, gyenge<br />

fénytörés<br />

• Közeli tárgyról érkező<br />

fénysugarak széttartóak<br />

-> lencse kerekké válik,<br />

erős fénytörés


Retina<br />

• A retina fotoreceptorai a<br />

fényenergiát elektromos<br />

jelekké alakítják át<br />

(transzdukció)<br />

• A retina az éleslátás helyén<br />

elvékonyodik (fovea)<br />

• Receptorok jelei -><br />

gyűjtősejtek -> ganglionsejtek<br />

• A ganglionsejtek axonjai<br />

képezik a látóideget,<br />

kilépésük helyén nincsenek<br />

fotoreceptorok (vakfolt)


A fotoreceptorok két fajtája<br />

• A fény a fotoreceptorok belsejében<br />

található fényérzékeny molekulákkal -<br />

fotopigment - lép kapcsolatba -><br />

membránpotenciál-változás –<br />

(hiperpolarizáció)<br />

• Kétféle fotoreceptor:<br />

Csapok Pálcikák<br />

Alacsony<br />

fényérzékenység,<br />

nappali látás<br />

Magas<br />

fényérzékenység,<br />

éjszakai látás<br />

Foveánál sok Foveánál alig<br />

Kromatikus Akromatikus


Retinális ganglionsejtek<br />

• A környező fotoreceptorokból, a retina egy<br />

adott területéről (receptív mező) kapják a<br />

bementet (a gyűjtősejteken keresztül)<br />

• A receptív mező két részre osztható: körkörös<br />

központi és gyűrű alakú környéki rész


A ganglionsejtek receptív mezeje<br />

• A ganglionsejtek akkor<br />

aktiválódnak, ha fény éri a<br />

receptív mezőt<br />

• BE-központú<br />

ganglionsejtek: a központ<br />

ingerlése serkenti, a<br />

környék ingerlése gátolja a<br />

sejt aktivitását<br />

• KI-központú ganglionsejtek<br />

- fordítva


A ganglionsejtek receptív mezeje<br />

• Maximális választ<br />

akkor adnak, ha a<br />

központi és<br />

környéki információ<br />

eltér - kontrasztot<br />

kódolnak – fényárnyék<br />

határvonal


Ganglionsejtek két funkcionális<br />

osztálya<br />

• M- és P-sejtek – mindkettőben vannak BE- és<br />

KI-központú sejtek is<br />

• M-sejtek (magnocelluláris): nagy receptív<br />

mező, gyors változásokra reagálnak – mozgás<br />

kódolása<br />

• P-sejtek (parvocelluláris): kis receptív mező -<br />

finom részletek kódolása; hullámhosszra<br />

specifikus válasz - színérzékenyek


Látás – a folyamat eddig…


• A ganglionsejtek rostjai a<br />

szemgolyóból kilépve<br />

alkotják a látóideget<br />

• A látóidegek a látóidegkereszteződésben<br />

futnak<br />

össze, ahol az orr felé eső<br />

retinarészből érkező<br />

rostok átkereszteződnek<br />

• A látóideg-kereszteződés<br />

után az axonkötegeket<br />

látópályának nevezzük<br />

Látópályák


• Az a nézet, amelyet két szemmel<br />

látunk a fej elmozdítása nélkül<br />

• A látómező bal oldala a jobb<br />

szem oldalsó és a bal szem<br />

orrfelőli retinafelére esik<br />

• A látómező jobb oldala a bal<br />

szem oldalsó és a jobb szem<br />

orrfelőli retinafelére esik<br />

• Az orr felé eső retinarészből<br />

érkező rostok átkereszteződése<br />

miatt a jobb látótérfélből a bal, a<br />

bal látótérfélből a jobb félteke<br />

elsődleges látókérgébe<br />

továbbítódik az információ<br />

A látómező


A látópálya rostjai kéreg alatti<br />

struktúrákhoz futnak I.<br />

Colliculus superior (CS)<br />

• Fő feladat:<br />

szemmozgások<br />

vezérlése, irányuk és<br />

mértékük<br />

meghatározása


A látópálya rostjai kéreg alatti<br />

struktúrákhoz futnak II.<br />

Corpus geniculatum laterale (CGL)<br />

• Thalamus része<br />

• „Oldalsó térdestest”: 6 hajlított,<br />

egymás felett elhelyezkedő rétegből<br />

áll<br />

• M- és P-sejtek axonjai eltérő<br />

rétegekbe futnak be<br />

• Az ellenoldali látótérfél retinotopikus<br />

leképezése – megőrzi a retina<br />

topográfiáját<br />

• Befutó információ „szétválogatása”,<br />

továbbítása az elsődleges látókéregbe


A látópálya eltérő helyeken történő<br />

károsodása különféle látómező-<br />

kieséseket okoz


Elsődleges látókéreg (V1)<br />

• Elsődleges látókéreg (V1 / BA17) a nyakszirti lebeny hátsó<br />

pólusán. Bemenet a CGL-ból, M- és P-sejtek eltérő rétegekbe<br />

• Ellenoldali látómező leképezése – retinotópia: a retinára<br />

vetülő kép szomszédos pontjait a kéregben egymással<br />

szomszédos idegsejtek dolgozzák fel<br />

• Kérgi nagyítás: a<br />

V1-ben a fovea<br />

túlreprezentált –<br />

jó felbontás


A V1 sejtjei<br />

• A V1 a vizuális képet apró, különböző orientációjú<br />

vonalszegmensekre szedi szét<br />

• Egyszerű sejtek: adott irányú éldarabokra reagálnak<br />

leginkább - irányszelektívek


A V1 sejtjei<br />

• Az egyszerű sejtek több BE- és<br />

KI-központú retinális és CGL<br />

sejtből kapnak bemenetet –<br />

megnyúlt receptív mező<br />

• Komplex sejtek: egyszerű<br />

sejtekből kapják a bemenetet,<br />

szintén irányra érzékenyek, de<br />

az inger pozíciója kevésbé<br />

lényeges; mozgás irányára is<br />

érzékenyek


A V1 sejtjei oszlopokba<br />

szerveződnek<br />

• A látómező ugyanazon részével „foglalkozó”,<br />

azonos irányra érzékeny sejtek függőleges<br />

oszlopokba szerveződnek – orientációs oszlopok<br />

• Az egymás<br />

melletti<br />

oszlopok<br />

~1mm-en belül<br />

lefedik a teljes<br />

orientációs<br />

spektrumot


A V1 sejtjei oszlopokba<br />

• A V1 sejtjei binokulárisak:<br />

mindkét szemből kapnak<br />

bemenetet<br />

• Jellemző rájuk ugyanakkor a<br />

szemdominancia: erősebb<br />

aktivitást mutatnak vagy a<br />

bal, vagy a jobb szemből<br />

érkező ingerületre<br />

szerveződnek<br />

• Az azonos szempreferenciájú<br />

neuronok<br />

szemdominancia-oszlopokba<br />

szerveződnek


Mélységészlelés<br />

• Az éppen fixált (P) tárgy képe<br />

mindkét szemben a retina<br />

egymásnak megfelelő<br />

pontjaira (a foveára) vetül<br />

• Az ettől közelebbi vagy<br />

távolabbi tárgyak (Q) képei<br />

nem esnek egymásnak<br />

megfelelő pontokra a retinán<br />

– retinális diszparitás<br />

• Bizonyos binokuláris sejtek<br />

érzékenyek ezekre a<br />

különbségekre (diszparitásra),<br />

így a mélységészlelés alapjául<br />

szolgálnak


• Sérülése az ellenoldali<br />

látótér kieséseihez<br />

vezet<br />

• Sérülés után<br />

megmaradó nem<br />

tudatosuló vizuális<br />

képesség – vaklátás<br />

A sérült V1


„Útvonalak” a V1 után<br />

• A V1-ből két, részben elkülönült pályarendszer indul ki<br />

1) Fali lebeny felé haladó dorzális pályarendszer* („Hol?”<br />

/ „Hogyan?” rendszer) – tárgyak mozgása, velük való<br />

manipuláció. Fő bemenet: M-sejtek<br />

2) Halánték lebeny felé haladó<br />

ventrális pályarendszer*<br />

(„Mi?” rendszer)<br />

– szín- és tárgyfelismerés.<br />

Fő bemenet: P-sejtek<br />

* „dorzális” = „háti”; „ventrális” = hasi


„Útvonalak” a V1 után<br />

• V1-et a másodlagos látókéreg (V2) veszi körül –<br />

egyszerű geometriai ábrák, mozgó felszínek<br />

ingerlik leginkább<br />

• V2 -> V3 -> MT(V5)<br />

-> hátsó fali lebeny<br />

(dorzális rendszer)<br />

• V2 -> V4 -> IT<br />

(ventrális<br />

rendszer)


Neuropszichológiai bizonyíték a két<br />

pályarendszer elkülönülésére – D.F.


MT (mediális temporális terület) és<br />

mozgásészlelés<br />

• Dorzális rsz. része, a V1 lokális mozgásdetektorainak<br />

jeleit tárgyak globális mozgásává integrálja<br />

• Azonos irányra szelektív sejtek oszlopokba<br />

szerveződnek<br />

• Sérülése esetén<br />

agykérgi mozgásvakság<br />

(akinetopszia)


Színészlelés<br />

• Színfeldolgozás retinális<br />

szinten elkezdődik – 3, eltérő<br />

hullámhosszra érzékeny<br />

csaptípus (R, K, H)<br />

• A jeleket P-sejteknek küldik:<br />

spektrális szempontból<br />

opponens szerveződésű<br />

receptív mező: bizonyos<br />

hullámhosszak serkentik,<br />

mások gátolják a sejtet


Agykérgi színfeldolgozás – V4<br />

• Színszelektív sejtek<br />

• Sérülése esetén agykérgi<br />

színvakság<br />

• Nem csak színfeldolgozás –<br />

szerep a tárgyfelismerésben


IT (inferior temporális kéreg) és<br />

tárgyfelismerés<br />

• Temporális lebeny neuronjai<br />

komplex tárgyakra és<br />

arcokra reagálnak leginkább<br />

• Néhány tárgyra vagy<br />

alakzatra reagálnak<br />

szelektíven<br />

• Oszlopos szerveződés<br />

• A neuronális válaszban<br />

invarianciák figyelhetőek<br />

meg (hely, méret, kontraszt,<br />

szín)


Ízlelés


A nyelv ízérzékelő apparátusa<br />

• A nyelvet borító<br />

szemölcsökben<br />

találhatók az<br />

ízlelőbimbók – ezek<br />

tartalmazzák az<br />

ízlelősejteket<br />

• Az ízlelősejtek speciális<br />

nyúlványai<br />

mikrovillusok -<br />

felelősek a<br />

transzdukcióért


A szemölcsök (papillae) fajtái


Az ízlelőbimbó felépítése és<br />

működése<br />

• A nyelvet borító hámréteg<br />

felszínén nyílás – ízlelő<br />

pórus – ide terjednek ki az<br />

ízlelősejtek mikrovillusai. A<br />

sejtnek ez a része érintkezik<br />

a szájüreggel (transzdukció<br />

helye).<br />

• Az ízlelősejteket alapjuknál<br />

szenzoros neuronok idegzik<br />

be (elsődleges afferens<br />

rostok)


„Alapízek”<br />

• Molekula az ízlelősejt csúcsán található receptorral<br />

interakcióba lép -> receptorpotenciál -> ízlelősejt AP<br />

-> neurotranszmitter-felszabadulás<br />

• Az ízlelőrendszer 4(+1) alapízt különböztet meg –<br />

eltérő receptorok dolgozzák fel<br />

– Édes<br />

– Sós<br />

– Savanyú<br />

– Keserű<br />

– Umami


„Íztérkép” a nyelven?<br />

• Valójában a nyelv<br />

minden, ízlelőbimbót<br />

tartalmazó részén<br />

kiváltható minden<br />

ízérzet


Az ízlelősejtektől<br />

az agykéreg felé<br />

• A szenzoros neuronok<br />

jeleit az agyidegek (VII, IX,<br />

X) továbbítják -> agytörzs -<br />

> thalamus -> agykéreg<br />

• Minden neuron egy adott<br />

ízű ingerre reagál<br />

legerősebben, de ettől<br />

eltérő ízeket okozó<br />

ingerekre is válaszol –<br />

feltehetően számos<br />

neuron együttes<br />

aktivitásmintázata<br />

feleltethető meg egy íznek


Szaglás


Szaglás<br />

• Inger: levegő által szállított molekulák<br />

• Szaglósejtek: az orrüreg mennyezetén, a<br />

szaglóhámba ágyazva


• Bipoláris idegsejtek<br />

Szaglósejtek<br />

• Egyetlen dendrit a szaglóhám felszínére fut ki, egy nagy<br />

csomóba terjed ki – innen 5-20 csillószőr (cilia) nyúlik ki a<br />

nyálkarétegbe<br />

• Az axon a<br />

rostalemezen<br />

keresztül fut a<br />

szaglógumób<br />

a<br />

• Az axonok<br />

alkotják a<br />

szaglóideget


Szaglósejtek<br />

• A szaglás receptorai a csillószőrök<br />

membránjába vannak beágyazva. Ahhoz, hogy a<br />

szaganyag molekulái elérjék a receptorokat,<br />

először a nyálkarétegbe kell kerülniük.<br />

• Receptorok aktivációja -> receptorpotenciál<br />

(depolarizáció) -> akciós potenciál


• A szaglóhámból bejövő axonok<br />

aktiválják a szaglógumó sejtjeit<br />

– nagyfokú konvergencia<br />

• A szag minőségét az egész<br />

szaglógumó aktivitási<br />

mintázata kódolja – nincsenek<br />

egy adott szagra specializált<br />

neuronok<br />

Szaglógumó


• A szaglógumó kimeneti<br />

információit a<br />

szaglópálya szállítja a<br />

szaglókéregbe (számos<br />

agyterület öszessége)<br />

• A szaglógumóból<br />

kapott bonyolult<br />

aktivitásmintázat<br />

feldolgozása – pontos<br />

mechanizmus nem<br />

ismert<br />

• Szag intenzitását AP<br />

frekvencia kódolja<br />

Agykérgi feldolgozás


Köszönöm a figyelmet!

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!