Veszprém és járás - Régió Kalauz (Online változat)

3
INFORMÁCIÓK
Veszprém városának közel 57 ezer lakója egy különleges történelmi múlttal
rendelkező városban él, mely szemet gyönyörködtető környezetben a Bakonyvidék
peremén terül el.
A középkorban a királynék városának nevezték, ma leginkább európai hírű kézilabda-csapatáról ismert. A város
a Bakony délkeleti oldalában fekszik, egy fennsíkon, a tengerszint felett átlagosan 250-300 méterrel. Ezzel egyébként
a legmagasabban fekvő megyeszékhelyünk. A fennsíkot a Séd-patak szabdalja, melynek köszönhetően a városon
belül jelentősek a domborzati ingadozások. Az évi középhőmérséklet 8.5 és 10 Celsius fok között alakul,
a hótakaró általában 35-60 napig jellemző. A csapadékviszonyok kiegyenlítettek 600 és 800 mm közötti értékeket
mutatnak. Az évi napsütéses órák száma 2000, ezzel a térség a magyarországi középmezőnyben helyezkedik el, hiszen
az Alpokalján ez az érték nem éri el az 1800-at, míg az Alföld napsütötte középső és déli részein akár 2500 órát
is meghaladhatja. A város a Bakonyvidékről kiszökő ÉNY-i szelek hatása alatt áll, melyek gyakran nagy erősséggel
csapnak le a területre. Ezért is született a kissé ironikus mondás, hogy „Veszprémben vagy fúj a szél, vagy harangoznak”.
Természetesen ennek egyik legnagyobb előnye, hogy a levegő gyakran kicserélődik, így nem tud kialakulni
szmog. Veszprém megye az egyik legmagasabb erdősültséggel rendelkezik, az erdőterületek aránya eléri a 31%-ot,
ezek főleg lomblevelű és vegyes erdők, melyek mind turisztikai, mind vadászati célokra kiválóan alkalmasak.
A település elnevezése eredetileg „Bezprem” volt, mely szláv eredetű szó és magyarul azt jelenti: egyenetlen,
dimbes-dombos terület. Később a kiejtés könnyítendő a B betű helyére a V hang került.