Veszprém és járás - Régió Kalauz (Online változat)

4
TÖRTÉNETI MÚLT
A területet a Kr. utáni első században a Római Birodalom légiói szállták meg és
Pannonia néven olvasztották be az államterületbe. A mai Veszprémtől nagyjából
9 kilométerre fekszik a balácpusztai villagazdaság, melyet a rómaiak
valószínűleg Caesariana-nak neveztek.
KÖZÉPKOR
A birodalom nyugati részének összeomlása után,
a Duna völgyében sok-sok nép telepedett meg rövidebb-hosszabb
időre. Az avarok, szlávok és germánok
tartósan működőképes államalakulatot nem voltak
képesek kiépíteni. A Honfoglalás idején jelentek meg
a magyarok a Kárpát-medencében 895 és 896 között.
A Dunántúl térségét csak kissé később 900-ban hajtottuk
uralmunk alá, miközben őseink visszatértek
egy sikeres itáliai zsákmányszerző hadjáratból. A szállásterület
nyugati határa ekkor nem is a Dunántúl volt,
hiszen a honfoglalók egészen a mai Ausztria közepéig
(az Enns folyóig, mely Linz környékén folyik) ellenőrizték
a területet.
Veszprém az egyik legrégebben alapított magyar település,
vélhetően már a 10. század végén létrejött. Géza
fejedelem halála után polgárháborús állapotok alakultak
ki, mert a fejedelmi címre egyszerre pályázott
Koppány és István. Mindketten jogosan követelték a
hatalmat, Koppány a szeniorátus elvére hivatkozott,
mely azt jelentette, hogy a család legidősebb élő férfitagjának
kell a vezetőnek lenni. István pedig a primogenitúra
elvére hivatkozott, mely az elsőszülöttséget
jelentette, hiszen ő volt Géza fejedelem legidősebb
fiúgyermeke. Mivel a két fél nem tudott megegyezni,
véres háború kezdődött a főhatalom birtoklásáért.
Veszprém környékén csapott össze a két vezér 997
környékén. István a német seregek segítségével legyőzte
rokonát, akit büntetésül felnégyeltek. Ezután
1000. december 25-én megkoronázták Magyarország
első királyának, rá hárult az az elképzelhetetlenül nehéz
feladat, hogy megszervezze az új ország állam- és
egyházszervezetét. A veszprémi püspökséget hivatalosan
1009-ben alapították, ezzel a város az egész
egyházmegye központja is lett.
A település Szent Mihály tiszteletére emelt templomában
koronázták meg Magyarország mindenkori
királynéit. Ez a nemes hagyomány sok évszázadot túlélt,
hiszen 1916-ban koronázták meg itt hazánk utolsó
királynéját Zitát, IV. Károly magyar király feleségét.
Veszprém nemcsak egyházi, hanem állami központ is
lett, így erős vár védte. A vár egy nagyjából 40 méteres
sziklagerincen épült, és nagyságrendileg 400*100
méteres alapterületű volt. A tatárjárás idején a fennmaradt
források szerint a veszprémi várat elkerülték
a barbár hódítók. A Dunántúl területe egyébként is