Veszprém és járás - Régió Kalauz (Online változat)

6
JELENKOR
Az 1848-49-es forradalom és önvédelmi háború eseményei
Veszprémet is érintették. 1848 májusában
közel 700 önkéntessel alakult meg a veszprémi 6.
honvédzászlóalj. Az egységet hamarosan be is vetették
a Délvidéken elszabadult szerb vérengzők megfékezésére,
majd szerepet vállaltak a pákozdi csata
győzelmében is. 1849 januárjától a császári seregek
szállták meg a várost, majd a dicsőséges tavaszi hadjárat
során újra magyar kézre került 1849 áprilisában.
Az osztrák császárnak nyújtott orosz segítség miatt
a forradalom végül elbukott.
A Kiegyezés után újra lendületet vett Veszprém gazdasági
fejlődése. 1875-ben rendezett tanácsú várossá
nyilvánították, az új Megyeházát 1887-ben adták át, de
ezen kívül ebben a korszakban épült a Veszprémi Takarékpénztár
épülete, a városi vízmű és az Egyházmegyei
Alapítványi Hivatal székháza is. A gazdasági fejlődést
nagyban nehezítette, hogy a várost viszonylag
későn kapcsolták be a vasúti hálózatba és a jelentős
forgalmat bonyolító vasúti útvonalak elkerülték. Így
a városi polgárság nem igazán tudta kivenni a részét
a korszakban jelentős hasznot hozó gabonakereskedelemből.
Emiatt hiányzott a tőkeerős vállalkozói réteg, aminek
következtében a huszadik század elején mindössze
10 jelentősebb ipari üzem működött a településen,
melynek ekkor már közel 17 ezer lakosa volt. A legfontosabb
ipari létesítmény a Veszprémi Kötött- és Szövött
Iparárugyár Részvénytársaság volt.
Az első világháború poklában sok derék veszprémi
polgár vesztette életét a különböző frontokon,
emlékükre 1939. június 4-én (a trianoni évfordulón)
avatták fel a hősi emlékművet. Az 1918-as háborús
összeomlást követően Magyarország történelmének
egyik legnagyobb válságát élte át. A mohó szomszéd
népek - a francia-angol antant, bíztatására hazánk
egyre nagyobb részeit szállták meg, miközben a magyar
kormányok képtelenek voltak az ország vezetésére.
A kommunista hatalomátvételt követően végül
elérkezett a mélypont Veszprém város történetében
is, ugyanis 1918. augusztus 8-án a települést megszállta
a román hadsereg. Különlegesnek számít az
országos tendenciákhoz képest, hogy a román csapatok
Veszprémben alig fosztogattak, megkímélték
a köz- és magánvagyont is. Végül sikerült rendezett
állapototokat teremteni hazánkban és kezdetét vette
a Horthy-rendszer.
A gyalázatos trianoni békediktátum ugyan nem érintette
közvetlenül a várost, de közvetett módon igen, hiszen
sok menekült érkezett a településre. Az első erdélyi
menekültek, mintegy 1000 fő, már 1916-ban megjöttek,
amikor Románia a franciákkal kötött titkos egyezség
birtokában megtámadta Magyarországot.
A Horthy-rendszerben Veszprém dinamikusan fejlődött,
a lakosság száma 1941-re már elérte a 24 ezer
főt, az iparból élők aránya pedig 56%-ra emelkedett.
Ezekben az évtizedekben vált a város a magyar hadiipar
egyik központjává.
Az 1939-ben kitört második világégés hullámai sokáig
elkerülték hazánkat. Ám az 1944-es esztendőben