Hub Gendersszel Pölöskén - Keen Carp

PÁL CÁK
Gye rünk egy barkác sáruház ba egy pár
szál bam bu szért és egy pár szál
alumíni um pál cá ért! Le het, hogy ez so -
kak szá má ra már köz hely, de aki még
so sem járt Pölöskén, ezen fel sze re lé sek
nél kül a ha lak és sa ját ér de ké ben
Ismeretlen vízen, saját utakon
el se in dul jon oda!
Hub Gendersszel Pölöskén ORBÁN ISTVÁN ÍRÁ SA
Anyár de re kán jár tunk, mi kor Hub
Gen ders kö zös pecára in vi tált egy
hí res eu ró pai tó ra, ahol már õ is ré -
gen járt. Saj nos a csa lád tól nem tud tam
mes szi re men ni, így in kább én csá bí tot -
tam el õt Ma gyar or szág ra. Egyik kö zös
auszt ri ai lá to ga tá sunk után Za la me gyén
ke resz tül jöt tünk vis sza Bu da pest re, és
mi vel Hub ki hí vás ra vá gyott – én pe dig
va la mi új ra –, meg lá to gat tuk Pölöskét.
Te le fo non be je lent kez tünk, és Mol nár
Zsolt, a víz üze mel te tõ jé nek egyik ve ze tõ -
je kör be vitt min ket a ta von.
Mi vel egyi künk sem járt még itt, az el sõ
ne gyed órá ban meg szó lal ni sem tud tunk.
Hub ta lál ta meg elõ ször a sza va kat:
16
Ta valy má jus vé gén meg szü le tett a har ma dik fi am, így az el múlt sze zon ban
hor gász bot ja im kis sé be po ro sod tak. Pon tyos tú ra nél kül azon ban nem tel het el év,
ok tó ber kö ze pét al kal mas nak gon dol tam ar ra, hogy egy he tet el lóg jak a csa lád tól.
Ak kor még nem sej tet tem, hogy mi lyen ne ves tár sa sá got ka pok ar ra a pár nap ra…
Pontyvilág
– Ez va ló ban egy iga zi ki hí vás lesz.
– Te akar tál ki hí vást – vá la szol tam.
– Na de ek ko rát?
EL SÕ LÉ PÉ SEK, EL SÕ HA LAK
A nyá ri szem be sü lés után volt idõnk fel ké -
szül ni, hi szen a he lyet ok tó ber he te di ké tõl
fog lal tuk le; ad dig is ren ge te get kér de zõs -
köd tem a ta von már ta pasz ta lat tal ren del -
ke zõ hor gá szok tól, töb bek kö zött a Happy
Gang Te am tõl, akik nagy se gít sé günk re
vol tak. (Kel lõ is me re tük volt a víz rõl, mi -
vel fog tak már ab ban az év ben 24 ki lós tö -
vest, és a Max Nollert Ku pán is ne gye dik
he lyen vé gez tek úgy, hogy az utol só es te
még a má so di kak vol tak és hat van két de -
ká val csúsz tak csak le a do bo gó ról.)
Hub bal is meg osz tot tam a be szer zett in -
for má ci ó kat, me lyek alap ján egy tá gas,
szép, fü ves rész mel lett dön töt tünk, amely
A csó nak ki kö tõt el hagy va ez a so kak
szá má ra már is mert lát vány tá rult elénk
PEDIG PETÕFI NEM IS HORGÁSZOTT…
Itt van az õsz, itt van új ra,
S szép, mint min dig, én ne kem.
Tud ja is ten, hogy mi ok ból
Sze re tem? de sze re tem.
(Pe tõ fi Sán dor)
Pon tyo zó ként e so ro kat ér zem ma gam hoz leg kö ze lebb ál ló nak. Két na gyon jó
idõsza ka van ugyan is a nagy pon tyok hor gá sza tá nak: a sza po ro dás elõt ti ener gia -
gyûjtés és az õszi tar ta lé ko lás meg kez dé se a té li ne he zebb idõszak ra. A ta va szi
szeszélyes idõ já rás mi att ta lán in kább az utób bit könnyebb el ta lál ni, ugyan is ha elõbb
ránk ront a me leg, a pon tyok ha mar le ív nak, míg ha a fron tok jön nek-men nek, akár
jú li us vé gé ig is el hú zód hat az ívás. (A Rác ke vei-Du nán ta pasz tal tam már jú li us vé gi
ponty ívást is. Emi att talán cél sze rû vol na a ti lal mi idõ ket az idõ já rás hoz – így a ha lak
ívá si hajlandó sá gá hoz – is iga zí ta ni.)
TIPP
elõtt sû rû bo kor ren ge teg hú zó dott. Bíz -
tunk ben ne, hogy a vén as szony ok nya ra
ke gyes lesz hoz zánk, és süt ké rez he tünk is
egy ki csit, de azt mond ta a mes ter, a leg fon -
to sabb, hogy csak ak kor ma ra dunk itt, ha
nem vesz tünk el ha lat zsi nór ral a szá já ban.
Szá má ra ez volt a leg fon to sabb. Ne sze,
Pisti – gon dol tam –,
ez va ló ban „Cha -
lange Week” lesz.
Csak ké sõbb de rült ki, hogy a hely, amit
vá lasz tot tunk, a tó leg na gyobb nyo más
alatt ál ló ré sze, szin te a hét min den nap -
ján ülik. Ek kor dön töt tünk úgy, hogy az
el sõ há rom na pon nem is hor gá szunk. Ez -
alatt csa pa tunk „pit bull ja”, Arni – aki két
nap pal elõt tünk ér ke zett, így már pén te -
ken meg kezd te az ete tést – a tó egy má sik
ré szén pró bált sze ren csét, s pi hen ni hagy -
ta a mi he lyün ket. Ezt fon tos nak tar tot tuk.
Csa pat tár sam, Arni
ren de sen fel ad ta a lec két
Pontyvilág 17

Hub gé pe va sár nap dél után ér ke zett
Bu da pest re, ezért csak es té re, sö tét ben ér -
kez tünk a tó part ra. Gyors sá tor ál lí tás és
egy rö vid al vás után vi szony lag ki pi hen ten
kez dõd he tett vol na a hely ke re sés, ám ko -
rán reg gel csör gött a te le fo nom: Arni hí -
vott, hogy van egy-két je lent ke zõ je, aki
fényképezked ni kí ván.
– Mek ko rák? – kér dez tem.
– Majd meg lá tod! – vá la szol ta.
Ered mé nye it is mer ve, biz tos vol tam
ben ne, hogy „be ha la zott”.
Fel húz tam a sát ram aj ta ját, de oda kinn
tom bo ló észa ki or kán fo ga dott. Hogy tu -
dott ez a srác ha lat fog ni éj jel? – sej lett fel
ben nem, hi szen az ál lá sá tól már húsz mé -
ter re er dõ van, és a szél pont ke reszt be
vág… Az tán mi re ki ká szá lód tunk a sá tor -
ból, úgy el állt a szél, mint ha so sem fújt
vol na…
A ha la kat lát va, az el sõ
öröm után át fu tott az
agya mon, hogy fel kell
köt nünk a ga tyát, ha ki
aka runk jön ni a
„kis maccs ból” – 22,20 kg
Mi u tán meg cso dál tuk ba rá tunk pon -
tya it, a vis sza ú ton – mér le gel ve a hal vesz -
tés le he tõ sé gét – el ve tet tük a szép, tá gas
he lyen va ló hor gá sza tot, rá éb red tünk,
hogy itt bi zony rend kí vül hir te len és ne -
héz ak ci ók lesz nek. Egy sté gen ál lí tot tunk
sát rat, bíz va ab ban, hogy a gyors re a gá lás a
ha lak ja vát szol gál ja majd.
Két bo tot a már ete tett he lyek re húz -
tunk, a má sik két bot nak mes szebb lé võ
pá lyát sze mel tünk ki: ta lál tunk egy szé le -
sebb, aka dók tól men tes részt. Hub ezt a
plac cot pre fe rál ta, an nak el le né re is, hogy
18
Pontyvilág
A TÁJOLÁS
NEM EGYSZERÛ
Egy nagy la pos árok a két szé lén
mar káns tö rés sel, a tö ré sek mel lett
bok rok – ide á lis nak ígér ke zõ he -
lyek. Kö rül be lül öt ka ró val és öt „H”
bó já val ki je löl tük a ra da roz ni kí vánt
te rü le tet. Ez min dig so kat se gít a tá -
jé ko zó dás ban.
Aki nem csi nál ja rend sze re sen ezt a faj ta hely ke re sést, haj la mos el hin ni, hogy ha
jobb ra „be néz” egy vil lany osz lo pot, bal ra egy víz tor nyot, elõ re pe dig a zsi li pet, ak kor
min dig vis sza fog ta lál ni az ete tés re.
Ha kon cent rál tan akarsz etet ni, és több óra ra da ro zás és me der ta po ga tás után ta -
lálsz egy ap ró tö rést, kagy ló te le pet vagy egy kis pla tót (öt ven szer öt ven cen ti mé ter rõl
be szé lek), de a jó nak gon dolt tá jo lá si tak ti ká val töb bé nem – vagy csak újabb órá kig
tar tó mun ka után – ta lá lod meg a jó nak vélt he lyet, azon nal „bó ja gyûj tõ” le szel.
a meg kér de zett tíz hor gász ból ki lenc a
bok rok tö vé be ja va sol ta ten ni a hor go kat.
Száz mé ter fe let ti tá vol ság ból mi re a ha la -
kat be ér tük vol na a fá rasz tás nál, szin te
biz tos a bo kor ban kö töt tek vol na ki…
Ne ki áll tunk te hát ke res gél ni.
Há rom óra for go ló dás után egy mar káns
(ma xi mum tíz cen ti mé te res), négy mé ter -
szer tíz-ti zen két mé te res pla tót tud tunk
jól kör be ha tá rol ni az iszap ten ger ben.
A két szé lét azon nal meg je löl tük.
A má sik két bot egy ki adós ete tés után ide
ke rült.
B E IN D U L ÁS
El sõ éj jel nem volt ka pá sunk. Ez az új ete -
té sen nem is meg le põ, de a négy nap ja
szórt he lyek tõl azért töb bet vár tunk. Ar -
nold éj sza ka fo gott ti zen nyol cas poty ká já -
nak már nem tud tam fel hõt le nül örül ni
(vicc!). Ak kor úgy tûnt, ki fúj ja a nó zin kat.
Csú nyán. Nem volt ne héz meg gyõz nöm,
hogy ma rad jon még két na pot.
Más nap több ap róbb ha lat fog tunk iga zi,
„tu ti” har minc mil li mé te res pro te in bom -
bák kal. Er rõl a meg ol dás ról is szá mos he -
lyen hal lot tunk és ol vas tunk, már mint hogy
ez kell a ha lak nak és ez zel le het iga zán sze -
lek tál ni az ap ró kat… hát, nem jött be.
Ne künk így si ke rült a 30-as sal sze lek tál ni
– ez jó pél da ar ra, hogy mi tör tént vol na,
ha egy be szá mo ló ban bíz va, csak ilyen
go lyók kal ké szü lünk…
Ha mar dön töt tünk a bojlic sere mel lett,
és nem csak hogy más go lyó val kezd tünk
etet ni, ha nem az ez zel a bojli val ete tett
he lye ket is el hagy tuk, mi vel ek kor ra már
hem zseg tek raj tuk az ap ró pon tyok, amik
be vol tak ger jed ve a fe hér jé re.
A ben ti he lyün kön a ha lak fo lya ma to -
san mu tat ták ma gu kat, de ka pást nem
pro du kál tak. Bó já ink na gyon pon to san je -
TIPPEK
Ren ge teg szer ol vas hat ta tok már ar ról, hogy ér de mes né ha sa ját úton jár ni, de úgy ér -
zem, ke ve sen me ri tek tett re vál ta ni a gon do la ta i to kat. NA GYON NAGY HI BA!
Ön bi za lom: el kell sza kad ni az adott vi zek rõl szár ma zó él mény be szá mo lók le után -
zá sá tól. Azok az írá sok – mint ez is – egy adott szi tu á ci ó ról szól nak és ar ról, hogy azt
ho gyan ol dot ta meg a cikk szer zõ je. Szá mom ra et tõl szép a hor gá szat. Ha min den
hely zet re vol na min den ki nek „tu ti” bojli ja, meg elõ ké je meg tipp je, ak kor a ponty -
hor gá szat ve te ked het ne a fa vá gás iz gal má val. Eze ket az él mény be szá mo ló kat én is
át ol va som unal mas té li es té ken, és szin te min dig tu dok újat me rí te ni be lõ lük, ír ja azt
egy kül föl di hí res ség vagy ha zai „át lag hor gász”. Sõt, sok szor csa pom hom lo kon ma -
gam, hogy ek kor meg ak kor, ha így csi nál tam vol na… Na gyon fon tos, hogy ami kor a
kö vet ke zõ tú rát ter ve zi tek, ne az le gyen a terv, hogy majd úgy csi nál tok, mint ahogy
ol vas tá tok. Az ol va sot ta kat csak az egyik le het sé ges meg ol dás ként kell ér té kel ni.
Meg ér zés: so kak sze rint ezen a ví zen egy pár szem bojli a ho rog kö ré bõ ven ele gen dõ.
Én is szok tam így hor gász ni, ren ge teg szer ho zott szép ered ményt, de most, itt, eb ben
a szi tu á ci ó ban mind ket ten úgy gon dol tuk, hogy vas ta gab ban kell etet nünk. Ez az,
ami rõl már so kan ír tak, az el mond ha tat lan, a le ír ha tat lan, a meg ma gya ráz ha tat lan,
el sõ re min den lo gi kát nél kü lö zõ dön tés. Ta lán ez a meg ér zés?
Kér de zés: az in for má ci ók meg szer zé sé hez mer ni kell kér de zõs köd ni. Nem fog min -
den ki a nya kunk ba ug ra ni az öröm tõl és tit ka it ki tár ni elénk, de szá mos hasz nos in -
for má ci ót kap ha tunk a sok szor le né zett „kocapecá sok tól” is. Csak kel lõ
ta pin tat tal kell ve lük bán ni.
Meg ol dás: so kan ar ról szá mol tak be, hogy az ár ko kat hos szá ban
fú jó szél tel je sen ki söp ri a ha la kat on nan. Ez sok he lyen szo kott
így mû köd ni. Mi vel he lyet vál toz tat ni – amit leg szí ve seb ben tet -
tem vol na – nem tud tunk, ar ra gon dol tam, hogy egy na gyobb ete -
tés sel meg pró bá lom hely ben tar ta ni a pon tyo kat. Eb bõl is si ke rült
elõnyt ko vá csol ni.
lez ték az ete tést, egy ér tel mû en lát szott te -
hát, hogy csak efe lett van moz gás. Ek kor
már tud tam, hogy a pon tyo kat a ke reszt -
irá nyú szél el le né re ott tar tot tuk, azon ban
a nagy te rü let rõl kép te le nek vol tunk „le -
fog ni” õket. A je lek bõl jól lát szott, hogy
nem a nap kö zi sek száll ták meg a pá lyát.
Ar nold rö vi de sen ha za in dult, de elõt te
egy gyö nyö rû 17,20 ki lós sal meg for gat ta
szí vünk ben a kést. Be szélt még va la mi na -
gyon nagy hal ról, ami negy ven perc után
ment el, ám gyor san el küld tem me le gebb
ég tá jak ra… ha za.
Újabb pár órát for dí tot tunk ra da ro zás ra.
Ek kor már csak a négy szer tí zes ete tés re
kon cent rál tunk. Hub egy há rom száz gram -
mos ólom mal ko pog tat ta a fe ne ket, én pe -
dig a ra dart vizs lat tam. Ta lál tunk két da rab
mar káns kis tö rést a pla tó két szé lén, me -
lyek nél a pla tó te te je már gás, az al ja pe dig
egész vé ko nyan isza pos volt. Nem vol tak
na gyob bak öt ven szer öt ven cen ti nél. Ezek
mö gé egy mé ter re tet tem át a két bó ját. Az
ete tés men nyi sé gét nem mer tem csök ken te -
ni, va gyis két ki ló bojlit ön töt tem szo ro san a
ho rog kö ré. Há rom ma rék kal dob tam, a
töb bit a vö dör bõl egye ne sen a ho rog ra.
A CSA LIK RÓL…
Az ala csony és kö ze pes fe hér je tar tal mú,
fû sze res csí põs boj lik mû köd tek iga zán.
Ezek nél a csa lik nál a dup la hu szon né -
gyes mé ret tel tud tunk sze lek tál ni.
A ma gas fe hér je tar tal mú go lyók ra csak
ki ló kö rü li pon tyo kat si ke rült fog ni, még
a har min cas mé re tû ek kel, il let ve nagy
ho rog gal, vas tag elõ ké vel is!
Hub órán ként tesz tel te
a horogc sal i ja
ki egyen sú lyo zott sá gát
Míg Hub új elõ ké ket és más he lye ket
pró bált, ne kem ma radt a hot spot, va gyis a
nye rõ nek vélt hely, amin meg is jöt tek a
ha lak, és szin te csak tíz fe let ti ek. (Eh hez
azért kel lett a dup la hu szon né gyes
sül lye dõ bojli.) Las san nem is
em lé kez tem rá, hogy Arni nem
rég még itt volt a ta von…
Ba rá tunk a 17,20-as sal
bú csú zott…
Pontyvilág 19

Ek kor ra azon ban az ál lan dó hi deg és a
csak né hány órá ra el ál ló szél kezd te ki -
szív ni az erõn ket, s az éj sza kai ka pá sok nál
kez de ti len dü le tünk el fogy ni lát szott. A
há ló zsák ból ki pat tan va nem let tem a bo -
lond ja az éj sza kai mí nusz négy nek erõs
szem be szél lel kom bi nál va, de mind ket -
ten érez tük a nagy hal le he tõ sé gét… Ez
adott erõt, hogy nap pal sem hagy tuk el a
sté get. Kõ ke mény volt…
20 Pontyvilág
A dup la 24-es re
meg ér kez tek
az ér dek lõ dõk…
AZ ÓRI ÁS NE KÜNK MA RADT…
A kö vet ke zõ nap Csa ba ba rá tom is meg lá to -
ga tott min ket. Per ge tõ lé vén, sül lõz ni ér ke -
zett, de az íté let idõ pon tyo zás ra kény -
szerítette. Hely hi á nyá ban négy bot tal hor -
gász tunk to vább. Éj sza kán ként min dig el -
sõ ként pat tant ki a sát rá ból, és ugyan az zal a
vi gyor ral, bo tunk kal a ke zé ben kí vánt „jóóó
A sze mem nem a meg ha tott ság tól volt
kön nyes, az idõ já rás volt em bert
pró bá ló. Ha nem így né zel ki több nap
után az íté let idõ ben, ak kor nem tet tél
meg min dent…
reeggeelt”. Jól jött egy kis erõ sí tés. A bo tot
akasz tás után min dig il lõ mó don át ad ta a
gaz dá já nak. Meg be szél tük Hub bal, hogy a
kö vet ke zõ éj sza kai ha lat Csa bá nak hagy juk.
Éj jel egy csipp, szü net, majd még egy
csipp, mi köz ben a Fox jel zõ kék ledje fo -
lya ma to san vi lá gí tott. (Ej tés nél vil log.)
A sül lõ zõ pon tyo zik
Ber ci ba rá tom
aján lá sá ra
pró bál tam ki
a Car bo tex 60-as
har csá zó
monofil zsi nór ját.
Ezt hasz nál tuk
har minc mé ter
hos szan
elõ tét zsi nór ként.
Job ban vizs gá zott,
mint sok
ki mon dot tan
elõ tét zsi nór nak
árult
kagy ló ál ló cso da.
Az éles ol ló val tör té nõ
több szö ri erõs
csisza tolás után
a zsi nór
ki szál ká so dik
ugyan, de a
sza kí tószi
lárd ság ból
még ak kor is
ma rad bõ ven…
Érez tem, ös sze kell szed nem ma gam, mert
itt van, ami re vár tunk. Nem moz dul tam.
De Csa ba sát rá nak zip zár ját sem hal lot -
tam. Még sze ren cse… Ki pat tan tam, Hub
ér ke zett kö vet ke zõ nek. Csa ba se hol, így
ket ten a csó nak ba ván szo rog tunk.
A stég, a csó nak, a bot tisz ta jég, a
szél cson tig ha tol, a hul lá mok ha tal -
ma sak. Kon tak tus nincs a hal lal, ilyen -
kor az em ber csak bíz hat ab ban, amit
a ka pás ból gon dolt. De ami kor meg -
lett a kon tak tus, és a há rom tí zes,
20-50 gram mos bo tom el sõ négy-öt
gyû rû je a víz alatt, na, ak kor el múlt
min den fá radt ság.
A na gyok tól már is mert mó don, a fe nék -
hez kö zel, las san, ma ga biz to san úszott.
Ek kor már nem volt két sé ges, hogy a várt
el len fél lel küz dök. Az óri á si vi har ban Hub
a mo tor ral a csó na kot a szél irá nyá ba for dí -
tot ta, és ál lan dó fél gáz zal tud ta csak hely -
ben tar ta ni. Ez a bok rok kö zött elég iz gal -
mas volt. Egy szer re kér dez tük egy más tól:
„Hogy csi nál ta ezt Arni egye dül?!”
Húsz perc után jött a fel szín re, ak kor
még ere je tel jé ben. Jó né hány ki ro ha nás
Két óri ás sal
– egy 75 ki lós
szem üve ges sel
és egy 23,4 kg-os
baj szos sal…
kö vet ke zett, majd több ször si ke rült a fel -
szín re kény sze rí te nem, de a hul lá mok mi -
att a me rí tés re még nem gon dol hat tunk.
Tár sam csak ak kor mer te el en ged ni a gáz -
kart és a me rí tõ ért nyúl ni, ami kor pon -
tyom ere jé vel tel je sen el ké szült és moz du -
lat la nul fe küdt a fel szí nen. Tõ le meg szo -
kott nyu godt ság gal szá kol ta meg, majd
emel te be a csó nak ba a ha lat. Vil lám gyors
pa csi, s már ug rott vis sza a mo tor hoz,
mert az erõs szél na gyon kö zel fúj ta a bár -
kát a bok rok hoz.
A cso dás jó szág a mér le ge lés nél 23,40-re
si ke re dett. Még a nap is ki sü tött… Hub
hor gá szat hoz va ló alá za tos hoz zá ál lá sát
jel zi, hogy úgy tu dott örül ni a ha lam nak,
mint aki még nem lá tott ha son lót. Pe dig…
A kö vet ke zõ na pok ban sem csök kent a ka -
pá sok szá ma, csak én let tem ke vés bé fo to -
gén. Rá adá sul még so sem hor gász tam
úgy, hogy töb ben fi gyel ték, mi re le szek ké -
pes. Ezt a prob lé mát – az ered ményt lát va
– jól meg ol dot tuk.
Hub szá má ra kü lön el is me rés ként ha -
tott, hogy csa pat tár sam a tó tel je sen más
ré szén is si ke res tu dott len ni azon a ví zen,
ami be már so kak nak be le tört a bics ká ja.
Egy csali gyártó szá má ra en nél nem is kell
na gyobb öröm.