Hub Gendersszel Pölöskén - Keen Carp
Hub Gendersszel Pölöskén - Keen Carp
Hub Gendersszel Pölöskén - Keen Carp
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
<strong>Hub</strong> gé pe va sár nap dél után ér ke zett<br />
Bu da pest re, ezért csak es té re, sö tét ben ér -<br />
kez tünk a tó part ra. Gyors sá tor ál lí tás és<br />
egy rö vid al vás után vi szony lag ki pi hen ten<br />
kez dõd he tett vol na a hely ke re sés, ám ko -<br />
rán reg gel csör gött a te le fo nom: Arni hí -<br />
vott, hogy van egy-két je lent ke zõ je, aki<br />
fényképezked ni kí ván.<br />
– Mek ko rák? – kér dez tem.<br />
– Majd meg lá tod! – vá la szol ta.<br />
Ered mé nye it is mer ve, biz tos vol tam<br />
ben ne, hogy „be ha la zott”.<br />
Fel húz tam a sát ram aj ta ját, de oda kinn<br />
tom bo ló észa ki or kán fo ga dott. Hogy tu -<br />
dott ez a srác ha lat fog ni éj jel? – sej lett fel<br />
ben nem, hi szen az ál lá sá tól már húsz mé -<br />
ter re er dõ van, és a szél pont ke reszt be<br />
vág… Az tán mi re ki ká szá lód tunk a sá tor -<br />
ból, úgy el állt a szél, mint ha so sem fújt<br />
vol na…<br />
A ha la kat lát va, az el sõ<br />
öröm után át fu tott az<br />
agya mon, hogy fel kell<br />
köt nünk a ga tyát, ha ki<br />
aka runk jön ni a<br />
„kis maccs ból” – 22,20 kg<br />
Mi u tán meg cso dál tuk ba rá tunk pon -<br />
tya it, a vis sza ú ton – mér le gel ve a hal vesz -<br />
tés le he tõ sé gét – el ve tet tük a szép, tá gas<br />
he lyen va ló hor gá sza tot, rá éb red tünk,<br />
hogy itt bi zony rend kí vül hir te len és ne -<br />
héz ak ci ók lesz nek. Egy sté gen ál lí tot tunk<br />
sát rat, bíz va ab ban, hogy a gyors re a gá lás a<br />
ha lak ja vát szol gál ja majd.<br />
Két bo tot a már ete tett he lyek re húz -<br />
tunk, a má sik két bot nak mes szebb lé võ<br />
pá lyát sze mel tünk ki: ta lál tunk egy szé le -<br />
sebb, aka dók tól men tes részt. <strong>Hub</strong> ezt a<br />
plac cot pre fe rál ta, an nak el le né re is, hogy<br />
18<br />
Pontyvilág<br />
A TÁJOLÁS<br />
NEM EGYSZERÛ<br />
Egy nagy la pos árok a két szé lén<br />
mar káns tö rés sel, a tö ré sek mel lett<br />
bok rok – ide á lis nak ígér ke zõ he -<br />
lyek. Kö rül be lül öt ka ró val és öt „H”<br />
bó já val ki je löl tük a ra da roz ni kí vánt<br />
te rü le tet. Ez min dig so kat se gít a tá -<br />
jé ko zó dás ban.<br />
Aki nem csi nál ja rend sze re sen ezt a faj ta hely ke re sést, haj la mos el hin ni, hogy ha<br />
jobb ra „be néz” egy vil lany osz lo pot, bal ra egy víz tor nyot, elõ re pe dig a zsi li pet, ak kor<br />
min dig vis sza fog ta lál ni az ete tés re.<br />
Ha kon cent rál tan akarsz etet ni, és több óra ra da ro zás és me der ta po ga tás után ta -<br />
lálsz egy ap ró tö rést, kagy ló te le pet vagy egy kis pla tót (öt ven szer öt ven cen ti mé ter rõl<br />
be szé lek), de a jó nak gon dolt tá jo lá si tak ti ká val töb bé nem – vagy csak újabb órá kig<br />
tar tó mun ka után – ta lá lod meg a jó nak vélt he lyet, azon nal „bó ja gyûj tõ” le szel.<br />
a meg kér de zett tíz hor gász ból ki lenc a<br />
bok rok tö vé be ja va sol ta ten ni a hor go kat.<br />
Száz mé ter fe let ti tá vol ság ból mi re a ha la -<br />
kat be ér tük vol na a fá rasz tás nál, szin te<br />
biz tos a bo kor ban kö töt tek vol na ki…<br />
Ne ki áll tunk te hát ke res gél ni.<br />
Há rom óra for go ló dás után egy mar káns<br />
(ma xi mum tíz cen ti mé te res), négy mé ter -<br />
szer tíz-ti zen két mé te res pla tót tud tunk<br />
jól kör be ha tá rol ni az iszap ten ger ben.<br />
A két szé lét azon nal meg je löl tük.<br />
A má sik két bot egy ki adós ete tés után ide<br />
ke rült.<br />
B E IN D U L ÁS<br />
El sõ éj jel nem volt ka pá sunk. Ez az új ete -<br />
té sen nem is meg le põ, de a négy nap ja<br />
szórt he lyek tõl azért töb bet vár tunk. Ar -<br />
nold éj sza ka fo gott ti zen nyol cas poty ká já -<br />
nak már nem tud tam fel hõt le nül örül ni<br />
(vicc!). Ak kor úgy tûnt, ki fúj ja a nó zin kat.<br />
Csú nyán. Nem volt ne héz meg gyõz nöm,<br />
hogy ma rad jon még két na pot.<br />
Más nap több ap róbb ha lat fog tunk iga zi,<br />
„tu ti” har minc mil li mé te res pro te in bom -<br />
bák kal. Er rõl a meg ol dás ról is szá mos he -<br />
lyen hal lot tunk és ol vas tunk, már mint hogy<br />
ez kell a ha lak nak és ez zel le het iga zán sze -<br />
lek tál ni az ap ró kat… hát, nem jött be.<br />
Ne künk így si ke rült a 30-as sal sze lek tál ni<br />
– ez jó pél da ar ra, hogy mi tör tént vol na,<br />
ha egy be szá mo ló ban bíz va, csak ilyen<br />
go lyók kal ké szü lünk…<br />
Ha mar dön töt tünk a bojlic sere mel lett,<br />
és nem csak hogy más go lyó val kezd tünk<br />
etet ni, ha nem az ez zel a bojli val ete tett<br />
he lye ket is el hagy tuk, mi vel ek kor ra már<br />
hem zseg tek raj tuk az ap ró pon tyok, amik<br />
be vol tak ger jed ve a fe hér jé re.<br />
A ben ti he lyün kön a ha lak fo lya ma to -<br />
san mu tat ták ma gu kat, de ka pást nem<br />
pro du kál tak. Bó já ink na gyon pon to san je -<br />
TIPPEK<br />
Ren ge teg szer ol vas hat ta tok már ar ról, hogy ér de mes né ha sa ját úton jár ni, de úgy ér -<br />
zem, ke ve sen me ri tek tett re vál ta ni a gon do la ta i to kat. NA GYON NAGY HI BA!<br />
Ön bi za lom: el kell sza kad ni az adott vi zek rõl szár ma zó él mény be szá mo lók le után -<br />
zá sá tól. Azok az írá sok – mint ez is – egy adott szi tu á ci ó ról szól nak és ar ról, hogy azt<br />
ho gyan ol dot ta meg a cikk szer zõ je. Szá mom ra et tõl szép a hor gá szat. Ha min den<br />
hely zet re vol na min den ki nek „tu ti” bojli ja, meg elõ ké je meg tipp je, ak kor a ponty -<br />
hor gá szat ve te ked het ne a fa vá gás iz gal má val. Eze ket az él mény be szá mo ló kat én is<br />
át ol va som unal mas té li es té ken, és szin te min dig tu dok újat me rí te ni be lõ lük, ír ja azt<br />
egy kül föl di hí res ség vagy ha zai „át lag hor gász”. Sõt, sok szor csa pom hom lo kon ma -<br />
gam, hogy ek kor meg ak kor, ha így csi nál tam vol na… Na gyon fon tos, hogy ami kor a<br />
kö vet ke zõ tú rát ter ve zi tek, ne az le gyen a terv, hogy majd úgy csi nál tok, mint ahogy<br />
ol vas tá tok. Az ol va sot ta kat csak az egyik le het sé ges meg ol dás ként kell ér té kel ni.<br />
Meg ér zés: so kak sze rint ezen a ví zen egy pár szem bojli a ho rog kö ré bõ ven ele gen dõ.<br />
Én is szok tam így hor gász ni, ren ge teg szer ho zott szép ered ményt, de most, itt, eb ben<br />
a szi tu á ci ó ban mind ket ten úgy gon dol tuk, hogy vas ta gab ban kell etet nünk. Ez az,<br />
ami rõl már so kan ír tak, az el mond ha tat lan, a le ír ha tat lan, a meg ma gya ráz ha tat lan,<br />
el sõ re min den lo gi kát nél kü lö zõ dön tés. Ta lán ez a meg ér zés?<br />
Kér de zés: az in for má ci ók meg szer zé sé hez mer ni kell kér de zõs köd ni. Nem fog min -<br />
den ki a nya kunk ba ug ra ni az öröm tõl és tit ka it ki tár ni elénk, de szá mos hasz nos in -<br />
for má ci ót kap ha tunk a sok szor le né zett „kocapecá sok tól” is. Csak kel lõ<br />
ta pin tat tal kell ve lük bán ni.<br />
Meg ol dás: so kan ar ról szá mol tak be, hogy az ár ko kat hos szá ban<br />
fú jó szél tel je sen ki söp ri a ha la kat on nan. Ez sok he lyen szo kott<br />
így mû köd ni. Mi vel he lyet vál toz tat ni – amit leg szí ve seb ben tet -<br />
tem vol na – nem tud tunk, ar ra gon dol tam, hogy egy na gyobb ete -<br />
tés sel meg pró bá lom hely ben tar ta ni a pon tyo kat. Eb bõl is si ke rült<br />
elõnyt ko vá csol ni.<br />
lez ték az ete tést, egy ér tel mû en lát szott te -<br />
hát, hogy csak efe lett van moz gás. Ek kor<br />
már tud tam, hogy a pon tyo kat a ke reszt -<br />
irá nyú szél el le né re ott tar tot tuk, azon ban<br />
a nagy te rü let rõl kép te le nek vol tunk „le -<br />
fog ni” õket. A je lek bõl jól lát szott, hogy<br />
nem a nap kö zi sek száll ták meg a pá lyát.<br />
Ar nold rö vi de sen ha za in dult, de elõt te<br />
egy gyö nyö rû 17,20 ki lós sal meg for gat ta<br />
szí vünk ben a kést. Be szélt még va la mi na -<br />
gyon nagy hal ról, ami negy ven perc után<br />
ment el, ám gyor san el küld tem me le gebb<br />
ég tá jak ra… ha za.<br />
Újabb pár órát for dí tot tunk ra da ro zás ra.<br />
Ek kor már csak a négy szer tí zes ete tés re<br />
kon cent rál tunk. <strong>Hub</strong> egy há rom száz gram -<br />
mos ólom mal ko pog tat ta a fe ne ket, én pe -<br />
dig a ra dart vizs lat tam. Ta lál tunk két da rab<br />
mar káns kis tö rést a pla tó két szé lén, me -<br />
lyek nél a pla tó te te je már gás, az al ja pe dig<br />
egész vé ko nyan isza pos volt. Nem vol tak<br />
na gyob bak öt ven szer öt ven cen ti nél. Ezek<br />
mö gé egy mé ter re tet tem át a két bó ját. Az<br />
ete tés men nyi sé gét nem mer tem csök ken te -<br />
ni, va gyis két ki ló bojlit ön töt tem szo ro san a<br />
ho rog kö ré. Há rom ma rék kal dob tam, a<br />
töb bit a vö dör bõl egye ne sen a ho rog ra.<br />
A CSA LIK RÓL…<br />
Az ala csony és kö ze pes fe hér je tar tal mú,<br />
fû sze res csí põs boj lik mû köd tek iga zán.<br />
Ezek nél a csa lik nál a dup la hu szon né -<br />
gyes mé ret tel tud tunk sze lek tál ni.<br />
A ma gas fe hér je tar tal mú go lyók ra csak<br />
ki ló kö rü li pon tyo kat si ke rült fog ni, még<br />
a har min cas mé re tû ek kel, il let ve nagy<br />
ho rog gal, vas tag elõ ké vel is!<br />
<strong>Hub</strong> órán ként tesz tel te<br />
a horogc sal i ja<br />
ki egyen sú lyo zott sá gát<br />
Míg <strong>Hub</strong> új elõ ké ket és más he lye ket<br />
pró bált, ne kem ma radt a hot spot, va gyis a<br />
nye rõ nek vélt hely, amin meg is jöt tek a<br />
ha lak, és szin te csak tíz fe let ti ek. (Eh hez<br />
azért kel lett a dup la hu szon né gyes<br />
sül lye dõ bojli.) Las san nem is<br />
em lé kez tem rá, hogy Arni nem<br />
rég még itt volt a ta von…<br />
Ba rá tunk a 17,20-as sal<br />
bú csú zott…<br />
Pontyvilág 19