24.12.2012 Views

Ha nyitott szemmel járunk az utcán, szám- talan üzenet vár ránk ...

Ha nyitott szemmel járunk az utcán, szám- talan üzenet vár ránk ...

Ha nyitott szemmel járunk az utcán, szám- talan üzenet vár ránk ...

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

hallatlan ereje van<br />

Tisztelt Mûvésznõ, Kedves Erzsébet!<br />

Kedves Egybegyûltek!<br />

Nagy szeretettel és tisztelettel köszöntöm<br />

Önöket, és köszönöm, hogy<br />

meghívtak ide maguk közé. Köszönöm,<br />

hogy – Antony de Mello jezsuita szerzetes<br />

kifejésével – <strong>az</strong> emberipar szorgos<br />

munkásai, <strong>az</strong> emberipar szolgái között<br />

lehetek a mai nap.<br />

Az emberipar szolgái között, akik mindig<br />

alkotnak, sohasem rombolnak, mindig<br />

hozzáadnak, sohasem elvesznek, mindig<br />

áldozatok, sohasem par<strong>az</strong>iták. Mindig a<br />

bennünk lakozó jót szólítják meg.<br />

Az embereket jobbá tenni, szolgálni<br />

sokféleképp lehet: jócselekedetekkel, lehet<br />

felemelõ szavakkal, és lehet mûvészettel,<br />

némán. Akárcsak Udvardi Erzsébet.<br />

A festészet ugyanis, tisztelt hölgyeim<br />

és uraim, a néma gesztusok mûvészete.<br />

Másképp fogalm<strong>az</strong>va: szenvedélyes vágy<br />

a közlésre <strong>az</strong> elszánt hallgatás eszközeivel.<br />

Valaki így fogalm<strong>az</strong>ta meg a festészet<br />

kvintesszenciáját.<br />

Lévai Anikó – gondolatok Udvardi Erzsébet<br />

kiállításának megnyitójára<br />

Amikor a mestert megkérdezte egy gyáros, hogy mi a foglalkozása, a következõt válaszolta:<br />

– Az emberiparban dolgozom.<br />

– Az meg, könyörgök, ugyan meg micsoda – kérdezte a gyáros megrökönyödve.<br />

– Gondolj magadra – felelte a Mester. A te erõfeszítéseid jobb eszközöket produkálnak, <strong>az</strong><br />

enyémek jobb embereket.<br />

Festeni annyit tesz, mint vállalni<br />

a néma szolgálatot. Ám ez a<br />

némaság a legkevésbé sem lemondás<br />

és fogyatékosság. Azért<br />

van rá szükség, mert éppen <strong>az</strong>okat<br />

a dolgokat kívánja kifejezni,<br />

amelyeket a nyelv önmagában<br />

soha sem mondhatna el: a kimondhatatlannal<br />

kíván adni.<br />

A nyelv tudniillik <strong>az</strong>t <strong>az</strong> erényét,<br />

hogy nagyon is világos és<br />

kijelentõ kommunikáció, csak súlyos megkötések árán<br />

érheti el: csupán <strong>az</strong> általános közlésekre kénytelen hagyatkozni. Hiszen gondoljunk<br />

csak bele: már egy szín meghatározott árnyalata is kimondhatatlan! A fény,<br />

a teremtõ energia, a transzcendens leírása pedig szinte kivitelezhetetlen feladat.<br />

A festészet, a szolgáló mûvészet tehát ott kezdõdik, ahol a nyelv végzõdik: saját<br />

alázatos némasága húzza össze, mint egy rugót, hogy <strong>az</strong>után a kimondhatatlan dolgok<br />

sugallatán keljen szárnyra és emelkedjen a magasba. Akárcsak egy angyal.<br />

Semmi helyénvalót nem érthetünk<br />

meg tehát egy festménybõl, nem részesülhetünk<br />

<strong>az</strong> adományban, ha nem<br />

<strong>az</strong>zal kezdjük, hogy lelkesen tiszteljük<br />

eredendõ némaságát. Ne <strong>vár</strong>juk tehát<br />

egy képtõl, hogy magától értetõdõen,<br />

a mi megértésére irányuló erõfeszítésünk<br />

nélkül kijelentse szándékait. Nekünk<br />

is közelednünk kell, másképp fogalm<strong>az</strong>va:<br />

el kell fogadnunk néma<br />

szolgálatát.<br />

A festészet gyönyörûsége, hogy<br />

örökös hieroglifa <strong>szám</strong>unkra: megállás<br />

nélkül értelmezzük a látottakat és <strong>az</strong><br />

<strong>az</strong>ok mögött megbúvó titkot. A festménybõl<br />

tehát folyamatosan áradnak,<br />

buzognak a jelek felénk: igen, a néma<br />

alkotás állandóan beszél hozzánk.<br />

Tisztelt Egybegyûltek!<br />

Huxley, a Szép új világ szerzõje ki<strong>szám</strong>ította,<br />

hogy a csend köre évenként<br />

tizenhárom és fél kilométerrel<br />

szûkül. Már nincs messze <strong>az</strong> <strong>az</strong> idõ,<br />

mondta, amikor a csend a Földrõl tökéletesen<br />

eltûnik, és boldog lesz, akinek<br />

néha sikerül a Himalájában, vagy<br />

<strong>az</strong> óceánon félórás megnyugvásban<br />

részesülni. Nos, nem tudjuk, hogy a<br />

jeles szerzõ mire is alapozta a <strong>szám</strong>ítását,<br />

és <strong>az</strong>t sem, hogy ezek alapján<br />

a csend köre vajon meddig is terjed,<br />

de <strong>az</strong> biztos, hogy itt megõriztek nekünk,<br />

valamennyi betérõ zarándok<br />

<strong>szám</strong>ára egy szigetnyi csendes, néma<br />

áhítatot.<br />

Csak <strong>az</strong> angyal beszél hozzánk ragyogó<br />

színeivel, tiszta fényeivel és mindenekelõtt<br />

nemes, lélekemelõ céljával.<br />

Köszönet érte!<br />

www.<br />

prohaszka.gyor.hu<br />

5

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!