Ha nyitott szemmel járunk az utcán, szám- talan üzenet vár ránk ...
Ha nyitott szemmel járunk az utcán, szám- talan üzenet vár ránk ...
Ha nyitott szemmel járunk az utcán, szám- talan üzenet vár ránk ...
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Fabian és Lotta Gyõrben<br />
A többi iskolához hasonlóan, <strong>az</strong> volt a feladatunk, hogy a csomagból Lotta és<br />
Fabian segítségével kiválasszunk, és kidolgozzunk egy témát német nyelven, és <strong>az</strong><br />
órákon történteket fényképekkel is örökítsük meg.<br />
Mi, a harmadik osztályos németes csapat nagy<br />
szeretettel fogadtuk a két vendéget, még a kedvenc<br />
énekünket és táncunkat is megmutattuk nekik.<br />
Cserébe õk segítettek megoldani <strong>az</strong>t a rejtvényt,<br />
amit Tótkomlósról küldtek nekünk. Ki kellett<br />
találnunk a diákok kedvenc ételeit <strong>az</strong> általuk<br />
megadott összetevõk alapján, és egy keresztrejtvény<br />
is lapult a feladványok között.<br />
Választott témánk <strong>az</strong> anyák napja volt. Hogy<br />
tényleg eredményesek legyünk, még feladattervet<br />
is készítettünk, itt összegyûjtöttük, mire lesz<br />
szükségünk <strong>az</strong> elkövetkezendõ három órában. Elhatároztuk,<br />
hogy megmutatjuk, milyen szépen<br />
tudunk rajzolni, és német szokás szerint megterítünk<br />
egy asztalt, ezért a színes ceruza, a papír, a<br />
szép poharak és tányérok, valamint <strong>az</strong> abrosz és<br />
a szalvéta is felkerült a listánkra.<br />
Ezek után láttunk hozzá <strong>az</strong> elsõ feladathoz.<br />
Lotta felolvasott nekünk egy csodaszép német<br />
verset, amit egy kislány írt <strong>az</strong> anyukájáról.<br />
A vers arról szól, hogy <strong>az</strong> összes anyuka közül<br />
a világon nincs még egy, aki annyira tetszene nekem,<br />
mint <strong>az</strong> én anyukám. Szeretem, ha nevet,<br />
vagy csak rám néz, de akkor is, ha éppen nem<br />
csinál semmit.<br />
Szeretem, ha integet <strong>az</strong> ablakból, ha szánkózunk,<br />
ha énekelünk, vagy ha egy viharos éjszakán<br />
<strong>az</strong> ágyam szélén ül, hogy ne féljek. Sze-<br />
Március 17-én egy hatalmas, ám annál rejtélyesebb csomag érkezett<br />
iskolánk könyvtárába. A Goethe Intézet vándorkofferében<br />
Fabian és Lotta ut<strong>az</strong>ott el hozzánk, és a tótkomlósi Jankó János<br />
Általános Iskola és Gimnázium diákjainak üdvözletét és jókívánságait<br />
is magukkal hozták.<br />
retem, ha ápol engem, amikor beteg<br />
vagyok. Egyáltalán, mindent<br />
szeretek benne. Azon csodálkozom<br />
a legjobban, hogy mi<br />
ketten, pont mi ketten találtunk<br />
egymásra.<br />
A versbõl mindenkinek<br />
jutott egy részlet, és mi lerajzoltuk,<br />
amit hallottunk.<br />
Természetesen Lotta és<br />
Fabian mindenben a segítségünkre<br />
voltak! A végén<br />
pedig <strong>az</strong> összes rajzból faliképet<br />
készítettünk. Ez a<br />
kép most a termünk falát díszíti.<br />
A legizgalmasabb feladat a következõ<br />
órán <strong>vár</strong>t <strong>ránk</strong>! Az asztal<br />
www.<br />
prohaszka.gyor.hu<br />
7<br />
megterítéséhez magunk készítettük<br />
el a virágcsokrot, és a többi díszt.<br />
Sajnos Lottának és Fabiannak<br />
tovább kell ut<strong>az</strong>nia, hogy más iskolákba<br />
is vidámságot vigyenek. Sikerüket<br />
megalapozandón mi is készítettünk<br />
egy ravasz feladványt a következõ<br />
vendéglátóknak. Nagyon<br />
örülünk, hogy részt vehettünk ebben<br />
a programban, és jövõre is <strong>vár</strong>juk<br />
két új barátunkat látogatóba!<br />
A harmadik osztályos<br />
német csoport