6 A fény bűvöletében – séta a (fény) - holux világítástechnika
6 A fény bűvöletében – séta a (fény) - holux világítástechnika
6 A fény bűvöletében – séta a (fény) - holux világítástechnika
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
6<br />
Séta a (<strong>fény</strong>)képtárban, 4<br />
Van Gogh <strong>fény</strong>ei<br />
(Fény)képtárunk különleges szentélyébe<br />
invitáljuk most az olvasót: Vincent Van<br />
Gogh (1853-1890) négy olyan festményét<br />
mutatjuk be, amelyek témájuk, illetve ábrázolásuk<br />
okán erősen kötődnek a mesterséges<br />
világításhoz, illetve <strong>–</strong> ha már színekről<br />
beszéltünk az írás elején <strong>–</strong> híven demonstrálják<br />
azt a fantasztikus színkezelést,<br />
ami valóban csak a legnagyobbaknak adatott<br />
meg.<br />
„Ez az ember vagy őrült volt, vagy megelőzött<br />
mindenkit, de nem tartom kizártnak,<br />
hogy mindkettő igaz” <strong>–</strong> sommázta a<br />
kortárs Camille Pisarro halála után.<br />
„Mindmáig talán ez a legjobb jellemzés<br />
arról az emberről, aki a festészetet az<br />
őrületig és mindhalálig szerette.” <strong>–</strong> olvasható<br />
a Híres festők sorozatban.<br />
Az első kép (Gauguin karosszéke, 1888) a<br />
Gauguinhez fűződő barátsága idejére utal.<br />
A képen látható könyveknek és gyertyának<br />
szimbolikus jelentése van. A gyertyákhoz<br />
egyébiránt mintha különleges kapcsolat<br />
fűzte volna. Beszélték, hogy éjjelente kalapján<br />
gyertyákkal ment a szabadba festeni,<br />
amit ugyan semmilyen fennmaradt<br />
írás nem erősít meg, de az a mondás kétségtelenül<br />
tőle származik, miszerint „ahhoz,<br />
hogy megszüntessük az átlagos téli éjszakát,<br />
elég egy hétköznapi gyertya, amely<br />
mindent befest a sárga és a narancs gazdag<br />
színárnyalataival.” Mintha ezeket a szavakat<br />
az Éjjeli kávézó-ról (1888) mondta<br />
volna, amelynek teraszát valóban aranyló<br />
<strong>fény</strong>ekbe öltözteti a fali kandeláber,<br />
amelyben persze biztosan nem gyertya<br />
égett, mint ahogy a <strong>–</strong> művei közül talán<br />
leghíresebb <strong>–</strong> Krumplievők (1885) című<br />
festményén is petróleumlámpa <strong>fény</strong>e világítja<br />
meg a munkában elfáradt, boldogtalan,<br />
csüggedt falusi arcokat.<br />
Az utolsóként bemutatott Csendélet rajztáblán<br />
1889 januárjában született, alig egy<br />
hónappal súlyos idegrohama után, amikor<br />
is végleg szakított az Arles-ban vele együtt<br />
lakó és dolgozó barátjával, Gauguinnel,<br />
akinek végső leszámolásként elküldte levágott<br />
fülét. „Kétségbeesetten dolgozott,<br />
megpróbált nyíltan szembenézni betegségével,<br />
illetbe művészi ambícióival.” <strong>–</strong> olvasható<br />
A művészet élvezete c. könyvben.<br />
HOLUX Hírek N o 91 p.17<br />
Balról jobbra <strong>–</strong> Vincent Van Gogh: Gauguin karosszéke (1888), Krumplievők (1885), Éjjeli kávézó (1888) és<br />
Cendélet rajztáblán (1889) 10,11<br />
„A mű ebben az összefüggésben tehát<br />
...recept az egészséghez: étel, ital, könyv,<br />
gyertya, pipa és dohány <strong>–</strong> e két utóbbi Van<br />
Gogh nélkülözhetetlen vigasza. A levél a<br />
festő személyazonosságának külvilágból<br />
érkezett bizonyítéka, a borítékon jól olvasható<br />
a címzett neve...A könyv sem akármilyen<br />
könyv,...fedelén ott a címe <strong>–</strong> F. V.<br />
Raspail: Manuel Annuaire de la Santé,<br />
azaz Kézikönyv az egészségről.”...A<br />
pattanásig feszült kompozíció formailag a<br />
rendkívül erős, egymással ellentétes átlókra<br />
és a hirtelen mélyülő perspektívára épül.<br />
A feszültség már-már veszélyezteti a kép<br />
egyensúlyát, amit épp hogy csak meg tud<br />
tartani a két erős függőleges, a palack és a<br />
gyertya. A gyertya ég, parányi lángocska<br />
világít rajta. Van Gogh keze nyomán a<br />
csendélet saját személyiségének izgalmas<br />
kifejezése, a hit és a remény vallomása.<br />
Humanizálta, majdhogynem pszichológiai<br />
önarcképpé alakította a csendéletet.” 9,10<br />
Felhasznált források<br />
1 Lao Ce: Tao te King, Az Út és Erény könyve,<br />
Weöres Sándor fordítása, Magyar Elektronikus<br />
Könyvtár. http://mek.oszk.hu<br />
2 Simonyi Károly: A fizika kultúrtörténete, Gondolat<br />
Kiadó, Budapest, 1981<br />
3 www.csikung-tanfolyam.hu/jin-jang.html<br />
4 www.college-optometrists.org<br />
5 www.russianpaintings.net<br />
6 David Briggs: The Dimensions of Colour,<br />
www.huevaluechroma.com; www.museogalileo.it<br />
8 Johannes Itten: A színek művészete, Göncöl Kiadó,<br />
Budapest, 1997<br />
9 Híres festők, 1. sz., Eaglemoss Int. Ltd.<br />
10 David Piper: A művészet élvezete, Helikon Kiadó,<br />
Budapest, 1987<br />
11 web galery of art, www.wga.hu
Change language