6 A fény bűvöletében – séta a (fény) - holux világítástechnika

4
Séta a (fény)képtárban – Nabiscsoport
és az „árnyék nélküli festészet”
Aművészet gyakran fittyet hány a tudományos
megfigyelésekre, sokszor a tényekre
is. A posztimpresszionisták között
emlegetett Nabis-csoport alkotásai ékesen
bizonyítják, hogy árnyékok nélkül is lehet
mélységérzetet kelteni, mozgást ábrázolni.
A csoportot az 1890-es években Párizsban
tevékenykedő –elsősorban francia – festők
(Denis, Bonnard, Lacombe, Ranson,
Roussel, Vallotton, Vuillard) baráti társasága
alkotta, jóllehet sokan Rippl-Rónait
és Vaszaryt is közéjük sorolják. A Nabis
nevet a „prófétát” jelentő héber „nebiim”
szóból faragták. „Olyan nevet kaptunk,
amely beavatottakká tett bennünket, valamiféle
misztikus jellegű titkos társasággá...és
ez a profétikus lelkesedés számunkra
tartós dolog lesz.” – kommentálta a
választást Denis. Mellette a csoport fő
teoretikusa Sérusier volt, aki 1888-ban
találkozott Gauguin-nel, s ez adta a végső
lökést a csoport megalakulásához. Sérusier
nevéhez fűződik a Nabis-mozgalom alapító
művének tekinthető Talizmán című festmény
elkészítése is.
A csoport tagjaira elsősorban Paul
Gauguin és a japán művészet hatott. A polgári
normák ellen lázadtak festői eszközökkel.
Művészetük a posztimpresszionizmus
zárófejezete, mely előrevetíti a
szecessziót és az expresszionizmust is.
Más művészetek képviselői is kapcsolatban
voltak a csoporttal, így a később a
szobrászat felé forduló Maillol és a zeneszerző
Debussy. A nabisták a festészeten
kívül aktívak voltak a színpad-, poszter- és
színesüveg-tervezésben, valamint a könyv-
illusztráció területén is.
4, 5
Mintha valamennyien Weöres Sándor jóval
későbbi – részben Illés Árpád festőnek
– tulajdonított gondolatait vallották volna:
„A természetben mindig szép formák és
szép szín-csoportok vannak...nincs semmi
ízléstelen. Sőt: még az emberi ízléstelenséget
is helyre-javítja. Nézz meg egy villamoskocsit:
sárgára kent, otromba skatulya.
De ha a hegyről nézed a várost, a színek
egymáshoz illeszkednek és a mozgó kis
sárga villamosok is gazdagítják a látványt...
De az emberi szem vásári limlomhoz
szokott és nehezen igazodik az
isteni-széphez.” 6
Maurice Denis: Napfolt a teraszon (1890, Musée
d’Orsay, Párizs) – „A vonalak és a színek kombinációja
segítségével – aminek az apropója lehet bármilyen,
az életből, vagy a természetből kölcsönzött
téma – olyan szimfóniát és harmóniát kapok, ami a
szó mindennapi értelmében nem ábrázol semmi reálisat.”
– vélekedett róla a művész maga. 7
HOLUX Hírek No112 p.13
Paul Sérusier: Talizmán (1888, Musée
d’Orsay, Párizs)
„Ez a kicsiny tájkép csaknem alaktalan,
mivel a lila, a cinóber, Veronese zöldje és
más tiszta színek szintézise útján jött létre –
ahogy a tubusból kijött a festék, szinte fehér
hozzáadása nélkül.” – vélekedett a
festményről Maurice Denis. 7
Pierre Bonnard: Kockás blúz (1892, Musée
d’Orsay, Párizs)
A megnyújtott formájú festményről különösebb
magyarázkodás nélkül is jól látszik a
japán művészet hatása. Árnyékok itt sincsenek,
s ami technikailag külön érdekes: a
blúz redőzetét a festő néhány odavetett
hullámos vonal segítségével tudta érzékeltetni.
7
Pierre Bonnard: Jégpálya (1892, magángyűjtemény)
A festő a mozgást a két főalak táncos mozdulatával és a háttérben
lévő többi figura elhelyezésével ábrázolja. 7
Felhasznált források
1 – Lighting with Artificial Light, 2010, www.licht.de
2 – Gute Beleuchtung mit künstlichem Licht, Vereinigung
Deutscher Elektrizitätswerke és Fördergemeinschaft Gutes
Licht, Frankfurt am Main, 1979
3 – Világításszabályzó rendszerek alkalmazási segédlete,
Tridonic GmbH, 2008
4 – The Oxford Dictionary of Art, www.xrefer.com
5 – http://hu.wikipedia.org/wiki
6 – Weöres Sándor: A teljesség felé, Tericum Kiadó,
Budapest, 2000
7 – Híres festők, 13. sz., Eaglemoss Int. Ltd.