Olvasás feladatlap

"A számítógép segítségével egy lebilincselő,
szórakoztató tanulási világ jelenjen meg,
amellyel a gyerekek tanulási tapasztalata is gazdagodik"
(Seymour Papert)
A közoktatás feladatai megsokszorozódtak, hiszen eleget kell tennünk az információs
társadalom igényeinek, és minden diák számára egyforma esélyt kell nyújtani a
tudásszerzéshez. Az informatikai eszközöket felhasználó oktatás és képzés fejlesztése egyre
jelentősebb szerepet kap századunk iskolájában.
Legfőképp az információs és kommunikációs technika (IKT) oktatási rendszerre történő
kihívásait kell figyelembe venni, hiszen az új technika alkalmazása – mindennapi életünket is
befolyásolva – új tanulási lehetőségeket kínál. A régi pedagógiai eszközök, módszerek egyre
kevésbé hatásosak, önmagukban nem alkalmasak az ismeretszerzésre. Nemcsak a tudásanyag
újul meg és változik igen gyors tempóban, hanem az információkhoz való hozzáférés módjai
is megsokszorozódnak az IKT használatának köszönhetően. Az iskola változik, ezzel
párhuzamosan a pedagógus szerepe is átalakul: a gyermekek, diákok körében a
tudásanyagnak már nem egyedüli közvetítője. Olyan tanulási környezetet kell kialakítania,
amely segíti a felfedezést, fejleszti a kreativitást, a kommunikációt, a távoli társakkal való
együttműködést, az egyéni vagy csoportos munkát, a megszerzett tapasztalatok adaptációját,
ezáltal erősíti az ismeretszerzést, a tudásanyag elsajátítását és a képességfejlesztést.
A 21. század tudásalapú társadalmában elengedhetetlenül fontos az ún. informatikai írástudás,
amelynek elsajátítását minél fiatalabb életkorban meg kell kezdeni. Aki gyermekkorától
kezdve nem jut az informatikai alapismeretek birtokába, szinte behozhatatlan, hátrányos
helyzetbe kerül társaival szemben. Ennek érdekében a tanulók felkészítése az új évezred
információs társadalmára a közoktatás kiemelt feladata.
Az informatikával való ismerkedés igénye kisiskolás kortól kezdve sokszor a szülői elvárások
alapján vetődik fel. Nem mindegy azonban, hogy milyen útmutatás alapozza meg az
informatikai eszközökkel való ismerkedést. Az informatikai eszközök önmagukban nem jók
és nem rosszak. Azt, hogy a gyerekek hogyan, mire fogják használni, hogy „áldás vagy átok”
lesz a számítógép-használat, azt mi felnőttek fogjuk meghatározni. A mi felelősségünk, hogy
arra neveljük gyermekeinket – már egészen óvodáskoruktól –, hogy jól, értelmes, alkotó
gondolataik kifejezésére használják az informatikai eszközöket.
Az informatika gyermekkori (óvodai-iskolai) alkalmazását szakmailag az Országos
Közoktatási Intézet Program- és Tantervfejlesztési Központja koordinálja és támogatja, igen
nagy lelkesedéssel. Olyan új nemzetközi kutatásokkal ismerteti meg az érdeklődő
pedagógusokat, amelyek pedagógiai megközelítésükben a legkorszerűbbek, gyakorlatuk pedig
megfelelő hozzáállás, érdeklődés és némi innovatív eltökéltség mellett alkalmazható a magyar
iskolai körülmények között is.
A tanítási eljárás a coheni pedagógián alapszik, amelynek egyik lényeges kritériuma, hogy a
fejlesztésbe az informatikai eszközöket be kell vonni. Az iskolai számítógépet az írás-olvasás
elsajátításának egyik lényeges segédeszközeként kell használni. A pedagógiai munkában új
jelenség kezdett kibontakozni a szemünk láttára. Az iskolai nevelésben, oktatásban a tantárgyi
alkalmazásokon keresztül is kalandos és járható út vezet az informatikai kultúra elsajátítása
felé. Nem tehetjük meg, hogy ne tartsunk lépést a kor kihívásaival. Ha nem tanítjuk meg a
ma gyermekének az informatikai eszközök okos, alkotó felhasználását, attól ők még
kapcsolatba kerülnek velük, csak lehet, hogy bölcs, átgondolt útmutatás nélkül nem a „jó
útra” találnak rá. Nem lehet nyugodt a lelkiismeretünk – pedagógusoknak és szülőknek –, ha
nem vértezzük fel a felnövekvő nemzedéket az informatikai írás- és olvasástudás
képességével. Ki kell fejleszteni gyermekeinkben a korszerű, önálló ismeretszerzés, a tudásuk
bővítésének és az informatikai eszközök alkotó használatának a képességét.
2