Jákliné Perei Erika: SNI - tanulók integrációs oktatásának ...
Jákliné Perei Erika: SNI - tanulók integrációs oktatásának ...
Jákliné Perei Erika: SNI - tanulók integrációs oktatásának ...
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
<strong>SNI</strong> – tanulók integrációs oktatásának módszertana<br />
a tanulásban akadályozott gyermekre fókuszálva<br />
„Az integráció az emberi együttélés formája,<br />
éppen ezért nem annak az alkalmazását kell<br />
indokolni, hanem az ettől való eltérést.”<br />
/Muth/<br />
Készítette: Jákliné <strong>Perei</strong> <strong>Erika</strong><br />
Oligofrénpedagógia - pszichopedagógia szakos tanár
Tartalom<br />
Az integráció 3.<br />
Meghatározása 3.<br />
Az integráció nevelés-oktatás fajtái és szintjei 4.<br />
Az együttnevelés feltételei 4.<br />
Törvények 5.<br />
<strong>SNI</strong> fogalma 5.<br />
Integráció feltételei 6.<br />
Az integráció várható előnyei 7.<br />
Az integráció esetleges hátrányai 8.<br />
A viselkedési rendellenességek stratégiák 9.<br />
A tanítás minőségét meghatározó tényezők 10.<br />
Együttnevelést végző pedagógus lehetőségei 11.<br />
Egyéni sajátosságok 12.<br />
Sikeres fejlesztés alapja 12.<br />
Dokumentáció felépítése 13.<br />
Kompetencia alapú oktatás magában foglalja 14.<br />
A tanulás mint a tudáshoz vezető út 14.<br />
Osztályok, csoportok szervezése 15.<br />
Segítő gondolatok az olvasás szövegértés sikeres elsajátításához 16.<br />
Módszertani ajánlás 1. osztály 16.<br />
Módszertani ajánlás 2. osztály 20.<br />
Módszertani ajánlás 3. osztály 23.<br />
Módszertani ajánlás 4. osztály 25.<br />
Mellékletek 1. Anyanyelvi játékok a hatékony fejlesztésben 27.<br />
Mellékletek 2. Támogató együttműködés a családokkal 34.<br />
Mellékletek 3. Óravázlat 1. osztály 35.<br />
Mellékletek 4. Óravázlat 4. osztály 37.<br />
Felhasznált irodalom 39.<br />
2
Az integráció<br />
Napjaink egyik nagy kihívása. A társadalmi kirekesztés csökkentése fokozottan előtérbe kerül.<br />
Az európai uniós állásfoglalások, fokozottan hangsúlyozzák a társadalmi méretű integrációt,<br />
azt az elvet, hogy hátrányos helyzete, speciális problémái miatt semmilyen csoport vagy egyén<br />
ne legyen a társadalomban hátrányosan megkülönböztetve, valamilyen módon kirekesztve.<br />
Az integráció meghatározása a Magyar értelmező kéziszótár szerint: "különálló részeknek<br />
valamely nagyobb egységbe való beilleszkedése, beolvadása".<br />
A nevelés-oktatásban megvalósuló integráció tehát a speciális nevelési szükségletű<br />
gyermekek, fiatalok beilleszkedését jelenti a többségi nevelési-oktatási intézményt látogató<br />
gyermekek, fiatalok közé. Szoros összefüggésben áll az esélyegyenlőség biztosításával abban<br />
az értelemben, hogy mindenki számára nyitottá teszi a nevelési-oktatási intézményeket,<br />
tekintet nélkül egyesek akadályozottságára, s az esetleg tapasztalható nagyon eltérő<br />
képességeire a kiemelkedően tehetségestől a gyenge adottságúig.<br />
Általános szociális értelmezése szerint az akadályozott emberek részvételének biztosítását<br />
jelenti a társadalmi folyamatokban az óvodától az iskolán át, a szabadidőben, otthon és a<br />
munkában. Az integráció mint pedagógiai feladat azt jelenti, hogy megkísérli az akadályozott<br />
és nem akadályozott gyermekek tanulását és életét egyaránt didaktikai és módszertani<br />
eszközökkel professzionális módon felügyelni, védelmezni, segíteni. Ez nem puszta fizikai<br />
együttlétre korlátozódik, hanem minden gyermek a maga lehetőségeihez mérten közös<br />
tartalmú, kooperatív, kommunikációs tevékenység aktív részese.<br />
A fogalom főbb jellemzői:<br />
- Nem a deficitre, a képességek hiányára, hanem inkább a teendőkre összpontosít, a „mire van<br />
szüksége” kérdést állítva előtérbe.<br />
- A pedagógiai hangsúly kerül előtérbe.<br />
- Kiterjed az átmeneti jellegű, illetve a nem egyértelműen organikus eredetű nevelési<br />
szükségletekre is.<br />
3
Az integrált nevelés-oktatás fajtái és szintjei<br />
Az integráció oktatásszervezési forma, mely az ép és a sajátos nevelési igényű gyermekek<br />
együttnevelésére ad lehetőséget.<br />
Fajtái és szintje:<br />
Lokális integráció /csak az épület közös/<br />
A gyermekek között semmiféle kapcsolat nincs ( pl. kihelyezett osztályok esetén).<br />
Szociális integráció:<br />
A fogyatékos csoportok tudatos egyesítése a kortárs közösséggel a tanórán kívüli időben, mely<br />
lehet:<br />
- időszakos, esetleges<br />
- rendszeres, folyamatos<br />
Funkcionális integráció:<br />
Együttfejlesztés a tanórákon, foglalkozásokon mely lehet:<br />
- részleges, az idő bizonyos részében<br />
- teljes, a teljes képzési időben<br />
Az együttnevelés feltételei<br />
- a társadalom felkészítése<br />
- a különböző fogyatékosságok jellemzőinek ismerete<br />
- A fogyatékkal élők befogadása<br />
4
Törvények, OM rendeletek melyek segítséget adnak a sajátos nevelési igényű gyermekek<br />
integrált nevelésének, oktatásának megvalósításához:<br />
-1993. évi LXXIX. Törvény a közoktatásról<br />
- A Nemzeti Alaptanterv<br />
- 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet a képzési kötelezettségről és a pedagógiai<br />
szakszolgálatokról<br />
- 2/2005. (III. 1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének<br />
irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról<br />
A közoktatási törvény szabályozza a pedagógiai szakszolgálatok, köztük a nevelési tanácsadók<br />
és a szakértői bizottságok munkáját.<br />
„A nevelési tanácsadás feladata a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő<br />
gyermekek problémáinak feltárása, ennek alapján szakvélemény készítése, a gyermek<br />
rehabilitációs célú foglalkoztatása a pedagógus és a szülő bevonásával, továbbá az óvoda<br />
megkeresésére szakvélemény készítése az iskolakezdéshez, ha a gyermek egyéni adottsága,<br />
fejlettsége ezt lehetővé teszi.”<br />
A tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenység vagy az országos<br />
szakértői és rehabilitációs tevékenység keretében kell<br />
a. a fogyatékosság szűrése, vizsgálata alapján javaslatot tenni a gyermek, tanuló különleges<br />
gondozás keretében történő ellátására, az ellátás módjára, formájára és az ellátáshoz<br />
kapcsolódó pedagógiai szakszolgálatra.<br />
b. vizsgálni a különleges gondozás ellátásához szükséges feltételek meglétét.<br />
A törvény 121§ meghatározza a sajátos nevelési igény fogalmát is.<br />
29. sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a gyermek, tanuló, aki a szakértői és<br />
rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján<br />
a. testi, értékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása<br />
esetén halmozottan fogyatékos;<br />
5
. pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan<br />
akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy<br />
kóros aktivitászavar).<br />
„Abban a kérdésben, hogy a gyermek, tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel<br />
küzdő vagy sajátos nevelési igényű a nevelési tanácsadó megkeresésére a szakértői és<br />
rehabilitációs bizottság dönt.”<br />
A Közoktatási törvény 121.§. 28. pontja határozza meg az integráció feltételeit<br />
„ A sajátos nevelési igényű neveléshez és oktatáshoz szükséges feltételek: a gyermek, tanuló<br />
külön óvodai neveléséhez, illetve iskolai neveléséhez és oktatásához, a sajátos nevelési igény<br />
típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógus, konduktor foglalkoztatása, a<br />
neveléshez és oktatáshoz szükséges speciális tanterv, tankönyv és más segédletek;<br />
magánoktatáshoz, integrált óvodai neveléshez, iskolai neveléshez és oktatáshoz, a képzési<br />
kötelezettséghez, az illetékes szakértői bizottság által meghatározottak szerinti foglalkozáshoz<br />
, szükséges szakirányú végzettségű gyógypedagógus foglalkoztatása. A foglalkozásokhoz<br />
szükséges speciális tanterv, tankönyv, valamint speciális gyógyászati és technikai eszközök; a<br />
gyermek, tanuló részére a szakértői és rehabilitációs bizottság által meghatározott szakmai<br />
szolgáltatások biztosítása.”<br />
- Az alapító okiratban rögzíteni kell a sajátos nevelési igényű gyermek integrálását mint<br />
feladatot.<br />
- Az intézmény pedagógiai programjában is rögzíteni kell a sajátos nevelési igényű gyermekek<br />
integrálását, a sérülés-specifikus elemeket.<br />
- Meg kell határozni és biztosítani kell azokat a segítő és fejlesztő eljárásokat, amelyek az<br />
eredményes integrálást biztosítják.<br />
- Olyan adaptált környezet biztosítása, mely a sérült gyermek igényeinek megfelel.<br />
- Megfelelő szakember ellátottság biztosítása.<br />
A sikeres integrációt elősegítő tényezők:<br />
Fontos hogy a pedagógusok megfelelő ismeretekkel rendelkezzenek:<br />
- a gyermek sajátos nevelési igényeiről<br />
- fejlesztési lehetőségekről<br />
- a gyógypedagógiai módszerekről<br />
6
Állandó konzultáció szükséges a pedagógus és gyógypedagógus között, illetve az integrációt<br />
segítő szaktanácsadóval.<br />
A gyermek környezetében a társak nyitott, pozitív magatartása, toleranciája.<br />
A gyermek megfelelő képességei és az iskolai követelmények összhangja, rugalmassága.<br />
Fontos az alacsony csoportlétszám.<br />
Szükséges a gyermek családjának pozitív támogató hozzáállása.<br />
Az integráció során a legfontosabb érték a nevelés és személyiségfejlesztés, a tanulói<br />
készségek fejlesztése. Elengedhetetlen a harmonikus tanár-diák kapcsolat kialakítása, a<br />
nagymértékű tolerancia. Fontos a heterogén csoportok szervezése, az egyéni fejlesztési<br />
lehetőségek megteremtése.<br />
Az integráció várható előnyei<br />
Pozitív szociális magatartásmintát közvetít.<br />
A sajátos nevelési igényű gyermek könnyebben tudja elsajátítani a társadalmi érintkezés<br />
megszokott formáit. Többféle konfliktuskezelő stratégiákat sajátíthat el. Fejlődik az<br />
alkalmazkodó képessége. Szocializációja magasabb szintet ér el.<br />
Az ép gyerekek jobban megtanulják, hogyan alkalmazkodjanak társaikhoz. Gyakorolják a<br />
segítségnyújtást. Megértik a másság valódi jelentését. Ideális esetben kialakulnak a morális<br />
értékek: tolerancia, empátia, segítőkészség. Megtanulják az együttműködés formáit. Saját<br />
egészsége felértékelődik.<br />
7
Az integráció esetleges hátrányai<br />
- A sajátos nevelési igényű gyermek: kirekesztődhet<br />
- Pszichés zavarok léphetnek fel nála, mivel szembesül másságával<br />
- Ép gyermek: a sérültség látványa frusztráló lehet.<br />
A pedagógus felelőssége a befogadó osztály megfelelő felkészítése a tanuló befogadására. Az<br />
általános iskolai követelmények nagyon messze esnek az értelmi fogyatékosság határától,<br />
tehát az általános iskola a gyengébb képességű, de nem fogyatékos gyermekeket is nehezen<br />
„integrálja”. A kompetenciaalapú oktatás lehet az egyik megoldási lehetőség.<br />
Az <strong>SNI</strong> nehézség problémaköre nem kapcsolható csak az iskolához, jelei sok esetben már<br />
csecsemő – illetve óvodáskorban – megfigyelhető.<br />
Az ép percepció, a figyelem, a felidézés, az elvont gondolkodás, a logikai, grammatikai<br />
folyamatok, a beszéd, az írás, olvasás mind nélkülözhetetlen alaptényezői az eredményes<br />
tanulásnak.<br />
A tanulás során nyújtott gyengeség bizonyos pszichés funkciók zavarával jár együtt.<br />
Ilyenek:<br />
A viselkedés és aktivitás területén mutatkozó zavarok pl.: hipermotilitás, fáradékonyság…<br />
- Figyelemzavarok pl.: nehezen rögzíthető figyelem vagy esetleg megtapadó figyelem…<br />
teljesítményük hullámzó.<br />
- Motorikum területén mutatkozó zavarok. Nagymozgásaik összerendezetlenek, nem tudják<br />
igazán irányítani testüket. Finommozgásaik koordinálatlanok, grafikai készség zavarai.<br />
Egyensúlyzavarok.<br />
- Az érzékelés zavarai: - Vizuo-motoros koordináció<br />
- Akusztiko-motoros koordináció<br />
- Nehézséget okoz az ingerek átfordítása<br />
8
- A téri orientáció problémái: Lateralizációs zavarok.<br />
- Testséma zavarai<br />
- Időérzékelés zavarai, általában hiányos térérzékeléssel társul.<br />
- Érzelmi élet zavarai<br />
- A beszédfejlődés rendellenességei<br />
Ezek a funkciózavarok általában egy-egy gyermeknél társulva jelentkeznek, okoznak<br />
problémát.<br />
A tanulási zavarban szenvedő, szakszerű fejlesztésben nem részesített gyermekek az idő<br />
múlásával mind több tantárgy terén fognak „csődöt” mondani.<br />
A tanulási nehézség következményeként hamar kialakulnak a másodlagos tünetek. A kudarcok<br />
hatása leghamarabb a viselkedésben tükröződnek.<br />
A viselkedési rendellenességek stratégiák a sikertelenség kezelésére, feldolgozására.<br />
Lehet a gyermek:<br />
- visszahúzódó, gátolt<br />
- bohóckodó<br />
- túlzottan engedelmes, veszélyeztetettek lesznek a fiatalkori bűnözéssel<br />
kapcsolatban<br />
- nyafogó<br />
- kialakulhatnak túlzott érzelmi reakciók<br />
- ellenállás léphet fel<br />
- agresszió<br />
- iskolakerülés<br />
Testi tünetekben is realizálódhat a gyermek túlterheltsége, pszichoszomatikus tünetek jelennek<br />
meg. Pl. hasfájás, hányinger, fejfájás…<br />
Ezek a tünetek jelentkezhetnek akkor is, ha az integráció folyamata zavart szenved.<br />
9
A tanítás minőségét meghatározó tényezők a tanári munka minősége és a tanítási<br />
környezet.<br />
A pedagógus hozzáállása a gyermekhez nagymértékben meghatározza az integrált oktatás<br />
eredményességét. Szükséges a tanítványok empatikus elfogadása.<br />
Az elfogadás biztosítja a személyiség fejlődésének optimális légkörét. Pozitív érzelmi<br />
odafordulást jelent a másik ember felé, amely nem a tulajdonságnak, a viselkedésnek szól,<br />
hanem az egyénnek.<br />
A verbális és nonverbális kommunikációja mindig legyen összhangban, különben a<br />
hitelessége a gyermekek előtt megkérdőjeleződik. A gyermekek azonnal megérzik a hamis<br />
üzenetet, és nagyon hamar bezárnak, elutasítóvá válnak.<br />
Fontos a nyugalom és a türelem. A megfelelő oktatási légkör kialakításához megfontoltságra<br />
és higgadt határozottságra van szükség. A kapkodó, izgatott magatartás elbizonytalaníthatja a<br />
gyerekeket, passzívvá teheti őket. A kapkodó, sürgető munkatempót nem tudják követni,<br />
értelmezni a hallottakat. A lassú haladási ütem, az érthető kifejezésmód sokat segít a tanítástanulás<br />
folyamatában.<br />
A pedagógus a tanulók segítése közben tudjon a megfelelő időben hallgatni és a megfelelő<br />
időben megszólalni. A tanulásban akadályozott gyermekeknek a válaszadása, ötleteik<br />
megfogalmazása hosszabb időt is igénybe vehet. Fontos a gondolkodni hagyó hallgatás,<br />
segíthet a jó időben feltett kisegítő kérdés, mely továbbsegíti a tanuló gondolatmenetét.<br />
Az integráló pedagógusnak csapatban, teamben dolgozva könnyebb a feladata. A szakemberek<br />
közötti együttműködés nélkülözhetetlen a gyermek személyre szabott oktatásának,<br />
fejlesztésének folyamatában. Az együttműködésben résztvevő szakemberek lehetnek: tanító,<br />
tanár, gyógypedagógus, fejlesztőpedagógus, pszichológus, orvos, szociálpeda-gógus, szociális<br />
munkás, jogász.<br />
Az együttnevelésben résztvevő szakemberek közül a tanító vagy tanár és a gyógypedagógus<br />
szoros együttműködésüknek záloga a gyermek megfelelő, optimális fejlődésmenete. A<br />
szakszerű sérülés specifikus fejlesztési terv kidolgozása és megvalósítása. Szükséges a<br />
kapcsolattartás a szakértői bizottsággal, a nevelési tanácsadóval. Sok esetben a családsegítő<br />
központtal, a gyermekjóléti szolgálattal való kapcsolattartás a gyermek megfelelő szociális<br />
hátterének biztosítása érdekében.<br />
10
Az osztályban folyó együttműködésre is sok lehetőség kínálkozhat:<br />
- A társ megfigyelése /a tanár munkáját figyeli egy kolléga/ kiterjedhet általánosságban az órára,<br />
egyes gyermekekre, a tanítási módszerekre…, az ezt követő megbeszélés kitűnő<br />
információkkal szolgálhat a megfigyelt egyénnek.<br />
- A szupervíziónak /strukturált megfigyelés/ három fázisa van /tervezés, megfigyelés az<br />
osztályban, értékelő-konferencia/, a folyamat több szakember együttműködését igényli és<br />
eredményezi.<br />
- A munkatársi felkészítés egyes problémák megoldására irányuló módszer, amelynek során az<br />
egyik fél segíti a másikat a problémamegoldásban.<br />
- Az osztálytermi segítség a tanulásirányítás folyamatában is megvalósulhat, a tanár segítői<br />
lehetnek: gyógypedagógusok, pedagógiai asszisztensek, szülők, tanulók. Ennek a<br />
segítségnyújtásnak több típusát különböztetjük meg:<br />
- Az egyéni segítő feladata az, hogy egyénnek, kis csoportoknak rövid ideig intenzív segítséget<br />
nyújtson. A tevékenységirányító megkísérli az osztály többi tanulóját a folyamatos munkába<br />
bevonni.<br />
- A mozgató a segédeszközök kezelését végzi.<br />
Ezek a szerepek nem egyszerre és nem minden tanórán betöltött szerepek.<br />
A megerősített együttműködés segíthet az iskolában fellépő nehézségek megoldásában.<br />
Az együttnevelést végző pedagógusnak tudnia kell:<br />
- a neveléshez, az oktatáshoz, a fejlesztéshez szükséges motivációs bázist /egyéni, közösségi/<br />
megteremteni, aktivizálni<br />
- a sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztéséhez, differenciált nevelés-oktatásához alkalmas<br />
individuális módszereket, technikákat megtalálni<br />
- az egyes fogyatékosságú tanulók részvételével foglalkozásokat tervezni, irányítani<br />
11
- a tanulói diagnózist pedagógiai szempontból értelmezni, annak ismeretében fejlesztési<br />
eljárásokat találni<br />
- egy adott tanítási-nevelési probléma megoldására alternatívákat adni, a tanórákat<br />
eredményesen és hatékonyan vezérelni, tud a háttérben maradni, a tanulói aktivitást serkenteni<br />
- együttműködni szülőkkel /melléklet 2./, társadalmi partnerekkel, más szakemberekkel.<br />
Az integrált iskolai oktatás során nem a tanításnak, hanem a tanulásnak kell a középpontban<br />
állnia. A tanítás-tanulás folyamatában a gyermekek tanulási szükségleteire és stílusára kell<br />
épülnie. A tanulói értékelés elsősorban a teljesítmény elemzéséhez és javításához nyújt<br />
lehetőséget. Az egyéni sajátosságokat figyelembe véve a gyermek teljesítményét mindig<br />
önmagához mérten kell kialakítani.<br />
Az osztálytermi folyamatok során történjék a motiválás, működő gyakorlat legyen a sajátos<br />
nevelési igényű tanulók mindennapos osztálytermi jelenléte.<br />
Olyan munkaformák alkalmazása szükséges, amelyekben a készségeket és képességeket<br />
kölcsönös támogatások útján erősítik. A létszámkorlátok növelik a munka eredményességét:<br />
optimális a 20 fős osztály, benne legfeljebb 2-3 sajátos nevelési igényű tanulóval.<br />
A tanórák jelentős részében a felfedeztető tudás megszerzése áll a középpontban. Az<br />
osztálytermi egyéni kísérletezés serkentőbb, mint a szabályok, technikák tanulása. A frontális<br />
tanítási módszerek kevesebb, mint az idő felében jelennek meg, több idő jut a tanulói egyéni<br />
munkára. Az individualizált, kísérleti feltáráson alapuló tanítás erősíti a tanulói motivációt,<br />
segíti az eredményességet.<br />
A tantermi elrendezés a tanórákon, foglalkozásokon gyakran változik: a tanulók mozognak,<br />
egymással beszélgetnek, a falakon dominánsan az ő munkáik jelennek meg. Ez segíti a tanulói<br />
eredmények egyenletesebb emelkedését, a nagy különbségek csökkentését.<br />
Az individuum fejlődése együtt kell, hogy járjon a közösségi szerepek megtanulásával, a<br />
csapatban gondolkodás felvállalásával. Cél az adottságok feltárása, kulcskompetenciák<br />
beépülésének elindítása. Az önállóság együttműködés, empátia, problémamegoldás,<br />
konfliktuskezelés, önreflexió, kritikus gondolkodás, közösségi részvétel.<br />
12
A sikeres fejlesztés alapja a megfelelő környezet,az elegendő idő biztosítása . A fejlesztés<br />
sikerességét a tanulás szervezése, a segítő-támogató tényezők biztosítása és a korrekciós<br />
lehetőségek, kialakítása határozza meg. Egyénre szabott fejlesztési, tanulási, tanítási<br />
stratégiákat alakítunk ki. A tanulás szervezésekor előzetes feladatunk, hogy minden egyes<br />
tanuló számára megfelelő időt biztosítsunk, majd a motiváció egyénhez igazított kialakításával<br />
és folyamatos fenntartásával és a szükséges korrekciós lehetőségek biztosításával végezzük<br />
fejlesztő tevékenységeinket.<br />
Lépései:<br />
- Az elsajátítandó készség meghatározása.<br />
- Olyan értékelési eljárás tervezése, amellyel meg tudjuk állapítani, hogy a tanuló elsajátította-e<br />
a tervezett készségeket:<br />
–Ha igen, akkor új készségek vagy készségcsoport tanulása kezdődhet el.<br />
– Ha nem, akkor kiegészítő fejlesztést alkalmazunk. Ez a szakasz a korrigáló, visszacsatoló<br />
eljárások alkalmazásának szakasza. Fontos, hogy a tanulók ne lépjenek a következő szintre,<br />
amíg nem sajátították el a készség megelőző szintjét.<br />
A tudatos pedagógia munka alapja differenciáltan megjelenített tartalmú tervezési<br />
dokumentum. A tanmenetben célszerű fejlesztési tartalmakat meghatározni, szükséges a<br />
képességek, készségek, kompetenciák középpontba állítása. Az egyéni tanulási útvonalak<br />
kiépítéséhez, a tanmenethez igazítva, ami feltételezi a tanuló optimális elsajátításához<br />
szükséges tanulói környezet kialakítását, egyéni tanulási tervet készítünk.<br />
Az óratervek óravázlatok elkészítésénél, ha sajátos nevelési igényű gyermek van az<br />
osztályban, szükséges sérülés- specifikus feladatokat tervezni. /melléklet 3./<br />
Az óravázlat tartalmazza a:<br />
- feladatokat,<br />
- munkaformákat ,<br />
- differenciálást ,<br />
- specialitásokat az együtt nevelt tanulóra.<br />
13
A kompetencia alapú oktatás magában foglalja:<br />
A tanulási folyamat irányítását<br />
- az olvasás megtanulásához szükséges képességek biztos megalapozását eredményező<br />
célirányos fejlesztést,<br />
- a fejlesztésben alkalmazott alapozó tevékenységek szakszerű, elegendő időt ráfordító<br />
megvalósítását,<br />
- az olvasástanulást megelőző időszak időtartamának az egyes gyermek fejlesztési<br />
szükségleteihez való igazítását,<br />
- a folyóírás tanításának késleltetett ütemezését.<br />
Mindez összhangban áll a NAT - ban megfogalmazott követelményekkel és az oktatási<br />
törvény hatályos rendelkezéseivel.<br />
Az <strong>SNI</strong>-s tanulók oktatásának, integrált fejlesztésének egyik lehetőségeként kínálkozik.<br />
A tanulás mint a tudáshoz vezető út<br />
Hogyan lehet eljutni a tudáshoz Hogyan tanulunk Lépései a következők:<br />
1. Megfigyelem, elolvasom, megnézem, amit el kell sajátítanom – ez történik akkor, amikor<br />
elolvassuk a megtanulandó szöveget, megfigyeljük a kísérletet, megnézzük a filmet stb.<br />
2. Megértem a dolgokat. Azt gondolom: „Aha, én ezt már értem…”. Ezt tesszük akkor, amikor<br />
lerajzoljuk-elképzeljük, kipróbáljuk, értelmezzük a dolgokat, értelmező kérdéseket teszünk fel<br />
velük kapcsolatban.<br />
3. Megjegyzem azt, amit megismertem, megértettem. Ez akkor történik, amikor hangosan<br />
elmondjuk a szöveget, ha nem sikerül, akkor megnézünk - megjegyzünk egy-egy kulcsszót,<br />
amiről eszünkbe jut a többi, logikai szervezőket (ábrákat) rajzolunk, hogy segítsenek felidézni<br />
a tanultakat – kialakítjuk a „megjegyzés mankóit”.<br />
4. Alkalmazni tudom, amit megtanultam. Ezt akkor mondhatjuk, amikor a felidézéshez már nem<br />
kell visszalapozni a könyvben, újra megnézni a jegyzetet, a felidézett ismereteket kapcsolatba<br />
tudjuk hozni más ismeretekkel, összefüggéseket fedezünk fel közöttük, elemezni,<br />
összehasonlítani tudunk.<br />
14
A tudást a tanuló maga építi fel<br />
A sokféle tanulót együtt nevelni képes pedagógustól elvárás, hogy olyan tanulási környezetet<br />
teremtsen, amelyben a gyerekeknek lehetőségük nyílik arra, hogy egyéni és csoportmunkában<br />
létrehozzák, megkonstruálják magukban a tudásrendszert.<br />
Ebben a folyamatban a pedagógus nagyrészt az önálló gyermeki tanulási tevékenység segítője.<br />
Szabályozza, és nem vezérli a tanulás folyamatát. A folyamat középpontjában az önálló<br />
tanulói tevékenység, a tanulás áll.<br />
Az osztályok, csoportok szervezése<br />
3. A beszéd- és az enyhe értelmi fogyatékos, a pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési,<br />
tanulási folyamatban tartósan akadályozott, továbbá a beilleszkedési, tanulási, magatartási<br />
nehézséggel küzdő gyermeket, tanulót – függetlenül attól, hogy a gyermek, tanuló a többi<br />
gyermekkel együtt vagy külön vesz részt óvodai nevelésben, iskolai nevelésben és oktatásban,<br />
kollégiumi nevelésben – az óvodai csoport, iskolai osztály, kollégiumi csoport létszámának<br />
számításánál kettő, a testi, érzékszervi és a középsúlyos értelmi fogyatékos, továbbá az autista<br />
gyermeket, tanulót pedig három gyermekként, tanulóként kell számításba venni. Két<br />
tanulóként kell számításba venni a felzárkóztató oktatásban [27. § (8) bekezdés] részt vevő<br />
tanulót.<br />
A törvény kimondja: A fogyatékos gyermeknek joga, hogy különleges gondozás keretében<br />
állapotának megfelelő pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy a<br />
fogyatékosságát megállapították.<br />
Az integrációtól minőségileg különböző forma a befogadás, vagy inklúzió. Segítségével<br />
megvalósítható az a cél, hogy (néhány kivétellel) minden gyermeket lakóhelyéhez a lehető<br />
legközelebb lévő, felkészült intézményben lehessen nevelni-oktatni. Az inklúzió és az<br />
integráció között a következő az alapvető különbség: az integrációval be kívánják olvasztani<br />
az iskola meglévő struktúráiba az egyéneket vagy a gyermekek kis csoportját, míg az<br />
inklúziónál újra átgondolják a tanterv megvalósításának szervezeti kereteit.<br />
15
Az inkluzív iskola (óvoda) egyik legfontosabb jellemzője az egyéni, differenciált bánásmód: a<br />
pedagógus ismeri és kiaknázza a gyermekben rejlő egyéni sajátosságokat, a tanulási<br />
nehézségeket a tanulási folyamat velejárójának tekinti, s elfogadja a teljesítményszintek széles<br />
sávjának természetes voltát.<br />
A tanulásban akadályozottak tantervét figyelembe véve, néhány segítő gondolat az<br />
olvasás szövegértés sikeres elsajátításához, az elvárható célok megvalósításához.<br />
1.osztály:<br />
Kommunikáció: Lehetőség szerint tiszta, érthető beszéd alakuljon ki.<br />
Tudja kifejezni magát 2-3 összefüggő mondatban<br />
A tanult társas érintkezésformákat használja.<br />
Olvasás szövegértés<br />
Ismerje a tanult betűket.<br />
Legyen képes a begyakorolt szavak, tőmondatok hangos szótagoló illetve szóképes olvasására.<br />
Értse meg a némán olvasott szavakat, tőmondatokat és bizonyítsa a megértését cselekvéssel,<br />
feladatmegoldással, rajzzal, megbeszéléssel.<br />
Írás-íráshasználat.<br />
Tanult betűket, betűkapcsolatokat legyen képes vonalközben leírni.<br />
Írottról másoljon egyszerű szavakat.<br />
Látási, hallási előkészítéssel írjon le szavakat.<br />
Az írás olvasás teljes jelrendszerének elsajátítását két évre teljesíthető. A helyi adottságoktól,<br />
tanulók fejlettségi szintjétől függően lassúbb, illetve gyorsabb haladási tempó is elképzelhető.<br />
Módszertani ajánlás<br />
Kommunikáció<br />
A kommunikáció tanításának elsődleges célja köznyelvi kifejezések normáinak elsajátítása, a<br />
nyelvi szabályszerűségek megismerése, a másnak szóló üzenetközvetítés normáinak<br />
elsajátítása. Természetesen ez egy hosszú fejlesztési, fejlődési folyamat eredménye lesz.<br />
16
A kommunikáció legfontosabb egységei:<br />
- a beszédtechnika<br />
- a beszédtartalom<br />
- a társas érintkezés<br />
1.A beszédtechnika több fontos tényezőre bontható-mint a beszédlégzés, artikuláció,<br />
beszédritmus, hangerő, hangsúly.<br />
A beszédlégzés gyakorlatainál arra szükséges figyelni, hogy a beszédszervek aktívan részt<br />
vegyenek a gyakorlatokban.<br />
-A légzéstechnikai gyakorlatok része az egy hang ejtése hosszan, a szósorok rövid szövegek,<br />
versek uránmondása kilégzéskor.<br />
2. A beszéd tartalmi része<br />
A beszédalapozás, beszédfejlesztés a cél. A beszéd tartalmi felmérésének a spontán beszéd<br />
megfigyelése a kiindulási alap. Ezután irányított helyzetben mérjük fel szókincsüket, pl.:<br />
tárgyak megnevezése, cselekvések felismerése, tulajdonságok meghatározása. A<br />
mondatalkotás szintjéről, eseményképről történő spontán és irányított beszélgetés alapján<br />
alkothatunk képet. A minőségi értékelés szempontjai: a tanuló felsorolást ad, tőmondatot,<br />
egyszerű vagy bővített mondatot használ, képes-e összefüggések felismerésére,<br />
megfogalmazására. Ezek kapcsán figyeljük meg a nyelvhelyességi problémákat. A tanév<br />
folyamán a szókincsfejlesztést és a mondatalkotást a dyslexia prevenció szisztematikusan<br />
felépített anyagára építjük. Pedagógiai feladatok: tartsuk szem előtt, hogy használja a tanuló a<br />
tanult szavakat, a kérdésekre helyes toldalékot alkalmazzon, névutókkal fejezzen ki<br />
viszonyokat, és ezeket használja mondataiban is. Figyeljünk arra, hogy ez beépüljön a<br />
szókincsébe, és a mindennapi beszédhelyzetekben is alkalmazza helyesen.<br />
3. A társas érintkezés tanításával a leggyakrabban használt nyelvi formákat, és viselkedési<br />
szabályokat sajátíttatjuk el sok alkalmazással, folyamatos gyakorlással az iskolai élet minden<br />
területén. A gyakorlás kiterjed a mindennapi élethelyzetekre, amelyet eljátszhat a csoport,<br />
mesterséges környezetben, szituációkban alkalmazhat. A társas érintkezés fontos eszköze a<br />
köszönés, a megszólítás, a bemutatkozás, a szándéknyilvánítás, a kérés, a tudakozódás, de a<br />
véleménynyilvánítás, az elbeszélés, a leírás is.<br />
Az első osztályban fontos szerepet kap az iskolaélettel összefüggő köszönés, megszólítás,<br />
bemutatkozás, kérés és tudakozódás. A tanítás fontos eleme a szerepjáték, mert ezáltal az<br />
összes variációt gyakoroltathatjuk játékos, motiváló formában.<br />
17
A köszönés tanítása kiterjed a napszakokhoz kötött köszönési formákra, az ismerős és<br />
ismeretlen köszöntésére, a gyerek-gyerek közötti köszönési módokra, a gyerek-felnőtt<br />
köszönési mintáira. A köszönés tanításához kötjük az idevonatkozó illemszabályokat, a<br />
nonverbális kommunikációs eszközöket.<br />
Az elsős tanuló gyakran félénk, visszahúzódó, így nehezen szólít meg bárkit is. Nehézséget<br />
okoz számára a megszólítás nyelvi formáinak alkalmazása. Oldhatók a tanulók merevsége, ha<br />
szituációs játék keretében segítséget kapnak nehézségeik leküzdéséhez.<br />
A megszólítás tanításának ki kell térnie az-illemszabályokra<br />
- a nyelvi formákra<br />
- ismerős, idegen, felnőtt, gyerek megszólításának szabályaira, nyelvi megjelenítésére. A<br />
bemutatkozás sok játékos elemmel tarkítható, így a bábbal történő bemutatkozás, a szituációs<br />
játékokkal, az iskolán belüli helyzetek kihasználásával.<br />
Olyan feltételeket kell teremteni, ahol a bemutatkozás illemszabályai egyértelműek,<br />
gyakorolhatók. A tanulók előtt tisztázni kell olyan fogalmakat, mint név, családi név, becenév,<br />
gúnynév, névkártya. Az első osztályos tanuló is tanulja meg, hogy mikor és miként illik kezet<br />
nyújtani.<br />
Az iskolai élet bővelkedik olyan helyzetekkel, amikor a tanulónak kérni kell és azt érthetően<br />
ki kell fejezniük. A kérésnél a magázó, a tegező formákat is el kell sajátítani. A legnagyobb<br />
nehézséget a pontos nyelvi megfogalmazás jelenti, amit több éven át szükséges gyakorolni.<br />
Mint: - Kérem szépen a…Legyen szíves nekem….,Légy szíves…., Szeretném elkérni…,<br />
Segíts…., Mond meg nekem… A kéréshez tartozik a helyes megköszönés, a pontos udvarias<br />
köszönetnyilvánítás is.<br />
Bármely kommunikációs területet tanítjuk, nem feledkezhetünk meg a helyes testtartás, a<br />
szemkontaktus, a testközelség bemutatásáról, gyakoroltatásáról sem.<br />
Módszertani ajánlás az írás tanításához<br />
1. Az írástanulás első szakaszában a legfontosabb feladat a lassú tempóban végzett<br />
mozgáskoordináció-fejlesztés<br />
18
- Az irányok közti pontos eligazodás-jobb, bal, fent, lent, előtt, mögött, között, mellett, közel,<br />
távol.<br />
- Az íráshoz szükséges helyes testhelyzet kialakítása, fontos a megfelelő bútorzat.<br />
- Az írószer fogásának megtanítása, írószertartás automatizálása.<br />
- Az írómozgás ritmusának megéreztetése, a laza csuklómozgás kialakítása.<br />
- Az írófelület és a kézmozgás, a folyamatos kézcsúsztatás.<br />
- Pontos tájékozódás az írófelületen: a lap széle, sarka, közepe, a sor eleje, a vége, a sorköz, a<br />
vonalköz, a kezdőpont, a végpont, a haladási irány.<br />
Pedagógiai feladatok:<br />
- Az írás megkezdése előtt a tanulók testhelyzetét ellenőrizzük, laza, könnyed testtartással<br />
üljenek, izmaikat ne feszítsék meg, a törzs, a fej egyenes tartásban legyen.<br />
- A füzet, az írófelület 20-30cm távolságra legyen, bal alkarja az asztalon rögzítse vele a<br />
papírt, a jobb alkar 45 fokos szögben az asztalon támaszkodjék.<br />
- Írószerfogást ellenőrizni, igazítani úgy, hogy a tanuló középső ujjpercére fektessük az<br />
írószert, a hüvelyk és a mutatóujjával fogja irányítani.<br />
- A megfelelő tér biztosítása a padon, a tárgyak, a tanszerek helyes elrendezése.<br />
2. Írómozgás, írás az írófelületen<br />
Az íráselemek, betűk bemutatása táblán függőleges síkban:<br />
- Az írómozgás elemzése-a mozgás szóbeli megerősítése többször, folyamatosan, a kézmozgás<br />
irányára, lendületére, a csukló csúsztatására felhívni a figyelmet.<br />
- A bemutatást követően a tanulók a levegőben nagy mozgással utánozzák a vázolást.<br />
- Függőleges síkban a táblai ráírással gyakorolják a mozgás irányát, lendületét, dinamikáját.<br />
Az íráselemek, a betűk vázolása vízszintes síkban.<br />
- Az íráselem, a betű nagyalakú előrajzolt formájára ráírás, átírás.<br />
- A forma vázolása szélesebb vonalközben előírással.<br />
- Ugyanezen forma írása a munkalapon, a füzetben előírással, mintával.<br />
- Az elemek, a betűk közti távolság kijelölése kezdetben a mutatóujj segítségével.<br />
- A sor elején kijelöljük az első elem vagy betű helyét, és a sor végét.<br />
Pedagógiai feladatok:<br />
- Az íráshoz, az írott betű felismeréséhez a pontos megfigyelésre kell törekedni. Az íráselemek<br />
emlékezetbe véséséhez az apró részletekig menő megkülönböztetésre van szükség.<br />
- Minden foglalkozás előtt figyelem és emlékezetfejlesztő gyakorlatokat végeztessünk. pl.:<br />
tárgyak sorba rendezése, letakarása, emlékezetből felsorolása.<br />
19
3. Íráshasználati módok, az írástechnikák fejlesztése<br />
Az alapozás, az előkészítés időszakában a legfontosabb íráshasználati mód a másolás.<br />
-A másolás technikáját el kell sajátítani a tanulóknak lépésenként, a betűelemeket, betűket,<br />
szavakat elolvassuk, értelmezzük, elemezzük. Ez ne legyen több 3-4 betűnél, vagy szónál.<br />
- Megfigyeltetjük a betűk elhelyezkedését a vonalközben, formájukat, az ékezetet, az<br />
egymásutániságot, a betűközöket.<br />
- Hasonlóan járunk el a szavak esetében is, de itt hangokra bontjuk, számláljuk, szótagokra<br />
bontjuk a több szótagból álló szavakat. Tapsoljuk, számoljuk.<br />
- Elemezzük a szavak helyesírását, felhívjuk a figyelmet az ékezetre.<br />
-A leírás előtt engedjük a megtekintést, a betű, a szó leírása alatt ne tekintsenek a táblára, a<br />
szövegre.<br />
- Több betű másolásánál a sorrendet mutathatjuk is, hangoztatva a másolandót.<br />
- Közös ellenőrzés, a hibák elemzése, javítása zárja a másolást.<br />
2.osztály<br />
Tantárgyi koncentráció: Iskolai élet, család, évszakok, ünnepek, állatok életmódja.<br />
Technika: anyagok megmunkálása különböző technikákkal, bábok, kellékek készítése.<br />
Művészetek: vonalvezetés különféle technikákkal, szín-, forma-, esztétikai élmény,<br />
olvasmányok rajzos megjelenítése.<br />
Olvasás-írás témakörben végezzük diagnosztikus mérést: az olvasás tempója, a hangos olvasás<br />
tipikus hibái (dyslexia), az íráshibák (dysgraphia), helyesírási készség felmérése céljából. Ezt<br />
célszerű év elején, félévkor lebonyolítani. Minőségi kiértékelése alapot ad a habilitációs<br />
munka megtervezéséhez.<br />
I. Kommunikáció<br />
A társas érintkezésben építünk az 1. osztályban elsajátított anyagra. Alkalmazzuk ezeket a<br />
mindennapi életben, szituációkban.<br />
Az olvasmányok tartalmi feldolgozása során a dramatizálás, bábozás, mesélés alkalmat ad a<br />
kommunikációs formák gyakorlására, alkalmazására, bővítésére. Kapcsolatfelvétel, kérés,<br />
felszólítás, üzenetközvetítés kapcsolódhat a tananyaghoz is. S a mindennapi élet helyzeteihez<br />
is.<br />
A beszéd tartalmi részében szókincsfejlesztésre tág lehetőség nyílik az olvasmányok<br />
feldolgozása során. Változatos formában végezzük a szókincsfejlesztést. Helyezzük hangsúlyt<br />
a szómagyarázatokra, a tanult kifejezéseknek az aktív szókincsbe kerülésére. Az olvasmányok<br />
20
tartalmának reprodukálása során a kifejezőkészség jól fejleszthető, pl. kérdésre pontos<br />
válaszadás, képről, képsorról pontos állítások, közlések.<br />
- Törekedjünk a bővített mondatok használatára, kérdésekkel segítsük azt.<br />
- Eseményről, eseménysorról az időbeli sorrend visszaadásával számoljon be.<br />
- A dramatizálás során és a szituációs játékokban teremtsünk lehetőséget az önkifejezésre, a<br />
beleélő képesség kialakítására. Használja a mimikát, a metakommunikációs jeleket,<br />
mozdulatokat kifejező eszközként.<br />
- Segítsük, hogy kialakuljon egyéni véleménye és ítéletalkotása. Tanulja meg ezt megfelelő<br />
formába önteni.<br />
A beszédtechnika fejlesztése folyamatos. Bővítjük a hangerő, a hangsúly, a hanglejtés, a<br />
beszédritmus megfigyeltetésével. Alkalmazzuk a mindennapi helyzetekben és az<br />
olvasmányokhoz kapcsolódó szituációkban.<br />
Nyelvi ismeretek<br />
Az anyanyelvi ismeretek témában első osztályban elsajátítottakat tovább visszük,<br />
alkalmazzuk, bővítjük.<br />
Kiépítjük a nyelvi ismereti alapokat.<br />
- A mondatírással kapcsolatos nyelvhelyességi tudnivalókat megtanítjuk: mondatkezdő<br />
nagybetű használata, mondatvégi írásjel alkalmazása.<br />
- A nevek írásánál alkalmazzuk a nagybetűs kezdést. Ennek megvalósítása párhuzamosan<br />
történik az írástanítással.<br />
Használjuk a nyelvtani kifejezéseket, megnevezésit ne kérjük számon, de írásban tudja<br />
alkalmazni azokat. A helyesírás alapozása a szavak, mondatok írásán keresztül valósul meg. A<br />
hallási megfigyelés, szótagolás segítségével törekszünk a pontos, hibátlan írásra.<br />
- Szavakat, rövid mondatokat előkészítés után látóhalló tollbamondással tudjanak leírni.<br />
- Jelöljék a magán- és mássalhangzók hosszúságát.<br />
- Vezessük be az önellenőrzés módszerét. A könnyen téveszthető betűk, tipikus hibák<br />
javítására figyeljünk. A helyesírás begyakorlására az első osztályban összeállított<br />
alapszókészletet fokozatosan bővítjük.<br />
21
III. Olvasás – szövegértés<br />
Az olvasástechnika keretein belül az olvasás teljes jelrendszerét megtanítjuk az ismertetett<br />
módon.<br />
- Szövegolvasás fokozatosan nehezedő és terjedelemben bővülő szövegen történik. A<br />
szótagoló olvasásból fokozatosan térünk át a szóképes olvasásra, az egyéni haladási ütem<br />
betartásával. Az áttérés megsegítésére olvasástechnikai gyakorlatokat végezhetünk: 4-5<br />
hosszabb szót szótagolva olvasunk, majd ugyanezeket más sorrendben szóképesen.<br />
- Szövegben tudjon tájékozódni, egy mondatot egy egységként fogjon fel, és hangsúlyával,<br />
hanglejtésével érzékeltesse azt. Mondathatár érzékeltetésére jó gyakorlási mód a<br />
mondatonkénti stafétaolvasás. Hívjuk fel a figyelmet a levegővétel szerepére. Ezt segíthetjük<br />
szó-. s mondatpiramisok olvasásának gyakorlásával. Figyeljünk a pontos olvasásra,<br />
hibatípusokra, azok javítására. Fejlesszék az olvasási ütemet, építsünk be változatos gyakorlási<br />
módokat, és időnként mérjük a fejlődés mértékét.<br />
Szövegértés kialakítása már az elsős anyagban megkezdődött a szavak, mondatok olvasásával,<br />
a megértés bizonyítása is megtörtént változatos módokon. A 2. osztályos tananyagban<br />
fokozatosan térünk át az összefüggő szöveg olvasására, értelmezésére.<br />
Először hangos olvasás után történik a tartalom feldolgozása, a megértést kérdésekkel<br />
ellenőrizzük. A képi illusztrációk nagyobb szerepet kapnak. Az olvasmányokat tagolhatjuk<br />
logikai részekre, így haladunk a szövegen végig, s utána egységében, összefüggésében<br />
láttatjuk azt.<br />
A mesék alkalmasak átvitt értelemben emberi helyzetek, jellemek megelevenítésére. A<br />
szereplők, a helyzetek megítélésében, az ítéletalkotásban az erkölcsi példák jól kiemelhetik,<br />
pozitív mintául szolgálhatnak. A néma értő olvasás alapozása elkezdődött első osztályban a<br />
szavak, mondatok olvasásával. Ez folytatódik, majd a szövegolvasásban áttérünk a részenkénti<br />
néma olvasásra. Először a megértés ellenőrzését szóbeli úton, kérdések alapján végezzük.<br />
Fokozatosan térünk át a feladatlapok használatára.<br />
Fordítsunk gondot a jelek értelmezésére, használatára, a feladat megoldási technikák<br />
megtanítására. Fokozatosan haladjunk az instrukció közös értelmezésétől, a közös megoldástól<br />
az önálló értelmezésig, az önálló megoldásig. Az ellenőrzés megoldási minta nyújtásával<br />
történhet. Ezzel párhuzamosan jól fejleszthető az önellenőrzés is. A tartalom reprodukálása,<br />
alapos feldolgozás után, rajzzal, bábozással, meséléssel történhet. Így motiválóvá,<br />
változatosabbá, élményszerűvé tehetjük az olvasmányok feldolgozását.<br />
22
Írás-íráshasználat<br />
- Az írástechnika keretén belül az írás teljes jelrendszerét megtanítjuk. A megtanult írott kis és<br />
nagybetűket folyamatosan gyakoroltatjuk.<br />
- A tanulóknak legyen igényük a tiszta rendezett írásképre. Jussanak el a tanulók az<br />
írástechnika olyan szintjére, hogy látó-halló tollbamondással le tudjanak írni rövid<br />
mondatokat, emlékezetből rövid szavakat.<br />
-A szavak, mondatok jelentéssel bíró szerepével legyen tisztában.<br />
- A hallási megfigyeléssel, a szó tagolásával, a mondatok tagolásával a helyesírás kialakulását<br />
alapozzuk meg. Ezzel ránevelhetjük a tanulókat az önellenőrzésre, ennek fontosságát<br />
tudatosítani kell. Fontos, hogy fokozatosan, segítséggel, irányítással vezetjük be.<br />
Módszertani ajánlás 3. osztály<br />
Az adott osztály haladási ütemének megfelelően folytassuk a megkezdett munkát.<br />
Kommunikáció<br />
- Beszédtechnika területén a cél a hangok időtartamának megfelelő ejtése. -<br />
Beszédhelyzetekben megfelelő hangerő, hanglejtés, hangsúly, beszédritmus használata. - A<br />
beszéd tartalmi részében a szókincsfejlesztés, új kifejezések használata, összefüggő mondatok<br />
alkotása képsorról.<br />
- Társas érintkezési formák alkalmazása szituációkban Az olvasmányok feldolgozásakor sor<br />
kerül párbeszédes olvasásra, dramatizálásra, eseménysor elmesélésére, szereplők jellemzésére.<br />
- A kommunikációs helyzetgyakorlatokban a társas érintkezés formáit sajátítják el a<br />
gyermekek. Lehetőség adódik az osztályban előforduló helyzetek feldolgozására is. A<br />
kommunikációs technikák épüljenek be a tanulók mindennapi viselkedésébe.<br />
Magyar nyelvi ismeretek<br />
- Tájékozódás a beszélő szándéka szerint.<br />
- Szó kérdőszó alapján felismerés, csoportosítás.<br />
- Hang-betű, magánhangzók, mássalhangzók csoportosítása.<br />
- ABC-sorrend.<br />
23
- A j és ly jelölése.<br />
- Elválasztás-szótagolás.<br />
- Tanult szabályok alkalmazása begyakorolt szókészleten.<br />
Cél a szótani és hangtani ismeret és a helyesírás megalapozására. A mondatfajtákkal is<br />
ismerkedhetnek a tanulók, de csak a témakör bevezetése történik meg.<br />
A tananyag-feldolgozás tervezésekor a mondattól indulunk, a természetes beszéd egységét<br />
vesszük alapul. Így haladunk a kisebb nyelvtani egységek, a szó, a hang-betű felé. Tudatosan<br />
építettünk a közvetlen megfigyelésekre, tapasztalatokra, a koncentrációra a többi témával. Az<br />
olvasás-szövegértés téma olvasmányai a megfigyeléshez, ismeretek bővítéséhez alkalmasak .<br />
A magyar nyelv témakörben tanultak visszacsatolva, alkalmazva jól fejlesztik az<br />
olvasástechnikát, a kifejezőkészséget, a dramatizálást.<br />
Az írás-íráshasználat téma megkívánja a nyelvhelyességi ismereteket, melyet a magyar nyelv<br />
témán belül tanulnak a gyerekek.<br />
Tudatos alkalmazása az irányított vagy önálló írásos munkákban, az önellenőrzés<br />
képességének kialakításában történik meg.<br />
Olvasás- szövegértés<br />
Az olvasás során fokozatosan térjenek át a tanulók a szóképekről a folyamatos olvasás<br />
szintjére. Törekedjünk a szöveghű olvasásra.<br />
Törekedjünk az olvasási tempó növelésére.<br />
Időnként végezzünk szintfelméréseket. Szövegértésben törekedjünk a néma, értő olvasás<br />
fejlesztésére. Némán olvasott szövegrészek megértését bizonyítják kérdések alapján adott<br />
válaszokkal. Fokozatosan növeljük az elolvasandó szövegterjedelmet. Szövegértést, bizonyító<br />
feladatokat segítséggel vagy önállóan tudjanak elvégezni.<br />
Olvassanak párbeszédet szereposztás szerint. A tartalom reprodukálása elmeséléssel,<br />
dramatizálással, rajzzal történjen.<br />
Tanítsuk meg a gyerekeket az Ablak-Zsiráf gyermeklexikon használatára.<br />
Tanítsuk meg őket az iskolai könyvtár használatára is. Szerettessük meg az olvasást, mert csak<br />
így tudunk olvasóvá nevelni.<br />
24
Írás-íráshasználat<br />
3. osztályban a cél a készségszintű írástechnika és íráshasználat megalapozása, kialakítása.<br />
A magyar nyelv témakörben szereplő tananyag és az írás-íráshasználat anyaga kölcsönösen<br />
hatnak egymásra, erősítik egymást.<br />
Szükség szerint fokozatos segítségadás szükséges lehet.<br />
4. osztály<br />
Módszertani ajánlás:<br />
Kommunikáció<br />
A beszédtechnika témaköre bővül.<br />
- A kifejező, szituációnak megfelelő beszéd kialakítására kerül a hangsúly. Tanórai irányított<br />
és a mindennapi beszédhelyzetekben kerül sor ennek megtanítására és alkalmazására.<br />
-A beszéd tartalmi része szorosan összekapcsolódik az olvasás – szövegértés téma anyagaival.<br />
Az olvasmányok, feldolgozásakor kerül sor a szógyűjtésre, az olvasottak tartalmának szóbeli<br />
megfogalmazására (3-4 összefüggő mondat), rajzos, írásos vázlat készítésére,<br />
lényegkiemelésre, idő- és eseménysorrend megállapítására.<br />
- A társas érintkezés témakör anyagának feldolgozása történjen szituációs helyzetekben és<br />
begyakorlása, alkalmazása érvényesüljön a mindennapi beszédhelyzetekben. A kulturált<br />
viselkedés szabályainak betartása épüljön be a mindennapi megnyilatkozásainkba.<br />
Magyar nyelvi ismeretek<br />
E téma tananyaga a 4. osztályban megtartja alapozó jellegét. A témakörök anyaga új<br />
elemekkel bővül.<br />
-A mondatok témakörében szerepel a már megismert anyag elmélyítése, alkalmazása, ez<br />
kiegészül a felszólítás bevezetésével, értelmezésével. Cél a beszélő szándék felismerése,<br />
ennek megfelelő mondatalkotások.<br />
- A szó témakör anyaga is bővül, új kérdőszavak lépnek be, teljes körűvé válik.<br />
- Új anyagként belép a szó összetételének vizsgálata, megismerése, szótő, toldalék<br />
leválasztása, jelölése.<br />
25
- Megismerkednek a tanulók a kiejtéstől eltérő hangkapcsolatokkal. Az alkalmazásban a szótő<br />
+ toldalék, szótagolás tudatosítására törekszünk. E témakörben a Mosó Masa c. könyv jól<br />
használható.<br />
A magyar nyelv téma tananyagának feldolgozása szoros koncentrációban történik az olvasás –<br />
szövegértés, írás – íráshasználat témakörével.<br />
Olvasás – szövegértés<br />
-A hangos olvasásban törekedjünk a szöveghű, kifejező, folyamatos olvasás elérésére. A<br />
tanórán kívül is legyen állandó gyakorlási lehetőség.<br />
- Kapjon emellett egyre nagyobb színteret a néma, értő olvasás.<br />
- A tartalom-feldolgozásban tudjanak adatokat kiemelni, segítséggel összefüggéseket<br />
értelmezni, tömöríteni, vázlatot készíteni.<br />
- Párbeszéddel, dramatizálással, rajzos vázlat készítésével a tartalom feldolgozását,<br />
reprodukálását színessé tehetjük.<br />
- Folytassuk a könyvtári foglalkozásokat, bővítsük a könyvtárismeretet.<br />
Az olvasmányok utáni feladatsorban előforduló, nyelvtannal és írástechnikával kapcsolatos<br />
feladatokat időszerűen, a témák anyagához kapcsoltan javasoljuk feldolgozni.<br />
Írás-íráshasználat<br />
- A hangsúly az automatizált írásmozgással egyéni rendezett írásmód kialakításán legyen.<br />
- Másolással, tollbamondással, emlékezetből írással fejlesszük a helyesírási készséget. -<br />
Önellenőrző és hibajavítás váljon tudatos tevékenységgé.<br />
- A magyar nyelv és irodalom és más tantárgyak, feladatmegoldásaiban használja az írást<br />
eszközszinten, a fokozatosság betartásával.<br />
A differenciált tanulásszervezés során alkalmazhatunk páros, kooperatív, projekt<br />
tanulásszervezési formákat. A szabad tanulási helyzeteket. A munka során cél, hogy<br />
szerezzen örömöt a tanulás, ez maradjon és fejlődjön tovább.<br />
26
Mellékletek 1.<br />
Anyanyelvi játékok a hatékony fejlesztésben<br />
Barkochba<br />
Kiszámoljuk a kérdezőt, aki kimegy a teremből.<br />
A játékosok tárgy, élőlény vagy fogalom témakörben kiválasztanak egy szót, ezt kell a kérdezőnek kitalálni. A<br />
kérdező sorban mindenkinek kérdéseket tesz fel, amire csak igennel és nemmel lehet válaszolni. A tanulókat rá<br />
kell vezetni arra, hogy kérdéseikkel fokozatosan szűkítsék a kört, amiben a szót keresni kell. Minden<br />
osztályfokon felhasználható gondolkodtató játék.<br />
Összegyúrt történetek<br />
A játékvezető két szövegből egyet készít úgy, hogy a két szöveg mondatait összekeverve gépeli le vagy<br />
ragasztja papírra. Annyi példányt kell készíteni, ahány párban akarjuk játszani.<br />
A párok megkapják a címekkel ellátott összegyúrt történetet. Egyikük az egyik, másikuk a másik történet<br />
mondatait próbálja sorba rakni. Ha az összegyúrt történet mondatait beszámozzuk, elég csak a számokat sorba<br />
rakni. Játszhatunk összekevert mondatcsíkokkal is.<br />
A mondatokat leíratni nem szerencsés akkor, ha időre vagy versenyszerűen játszunk.<br />
Ez a játék fejleszti a szövegértő képességet, a gondolkodást és a figyelmet.<br />
Szövegrekonstruálás<br />
A kiválasztott szöveget vágjuk össze pl. mondatonként, bekezdésenként vagy tetszőleges alakban. Lehet a<br />
szövegre foltokat is helyezni, festeni. Feladat a szöveg rekonstruálása.<br />
Lehet versenyszerűen, időre, párosával vagy kiscsoportban játszani.<br />
Legegyszerűbb, ha egyforma prospektust, újságot, reklámszöveget használunk.<br />
Ez a játék fejleszti a gondolkodást, figyelmet és a szövegértést.<br />
Csak a végét!<br />
A társaság első tagja mond egy összetett szót. A másodiknak egy olyan összetett szót kell mondania, amelynek<br />
az első tagja azonos az előző szó utolsó tagjával, pl. vaskapu-kapufa-favágó-vágószerszám-szerszámolaj stb<br />
Lehet írásban, időre is játszani. Jól fejleszti a gondolkodást.<br />
Szólánc<br />
Sok változata van. A lényeg az, hogy mindenkinek egy szót kell mondania/írnia bizonyos szabály szerint.<br />
1. Kiválasztunk egy hangot/betűt és olyan szavakat kell gyűjteni, ami ezzel kezdődik. Lehet szűkíteni a kört pl.<br />
csak főneveket, élőlényeket, híres embereket, földrajzi neveket stb lehet mondani. (Ország-város játék)<br />
2. A kiválasztott hanggal/betűvel végződjön a szó.<br />
3. Amilyen betűvel végződik a szó, a következő azzal kezdődjön<br />
4. Minden szóban kétszer forduljon elő a betű.<br />
5. Érdekes betűkapcsolatok gyűjtse. Pl a szó közepén legyen „rf”: karfiol, férfi, morfium stb<br />
Szólánc másképpen<br />
27
A játékvezető mond egy szót és továbbadja a labdát a következő játékosnak, aki elismétli a szót és hozzátesz<br />
egy másikat. A következőnek már mind a két szót el kell ismételnie, és egyet hozzátenni. Addig játsszuk, amíg<br />
valakinél meg nem szakad a lánc. Ilyenkor megkérdezhetjük: ki figyelt, ki tudja<br />
Nehezíthetjük úgy a játékot, hogy nem sorba dobjuk a labdát.<br />
Emlékezet és figyelemfejlesztő játék.<br />
Találd ki!<br />
A gyerekek körbe ülnek, a kérdezőt kiszámoljuk és kimegy a teremből. Kiválasztunk egy tárgyat, ennek a nevét<br />
kell kitalálni. A kérdezőt behívjuk. Feltesz egy kérdést. Mindenki ugyanerre a kérdésre válaszol, csak kicsit<br />
másképpen. Pl. Hol található fán, asztalon, a számban, üzletben stb (alma).<br />
Az válaszol jól, aki igazat mond, de a feleletéből nem lehet rögtön kitalálni, hogy miről van szó.<br />
A kérdező felteszi következő kérdést. Így megy a játék addig, amíg a kérdező ki nem találta a szót.<br />
Nehezíthetjük a játékot úgy, hogy csak meghatározott számú kérdést lehet feltenni.<br />
A játék jól fejleszti az analizáló-szintetizáló képességet.<br />
Kakukktojás<br />
1.Megadunk néhány szót pl alma, barack, paprika, citrom .Az egyik nem illik a többi közé. Melyik Miért<br />
Elegendő, ha négy szót adunk meg. Kisebb gyerekeknél eleinte kezdhetjük három szóval.<br />
Ezt a játékot rajzos formában, tárgyakkal vagy - nagyobbaknál - írásban is játszhatjuk.<br />
2.Mindenki kap egy szót (képet, rajzot, tárgyat), amihez neki kell kakukktojás-rejtvényt készíteni. Egymás<br />
feladatait kell kitalálni. A magyarázat, indoklás sose maradjon el!<br />
Ez a játék jól fejleszti a gondolkodást és a kifejezőkészséget. Segíti a csoportosítás, általánosítás, rendszerezés<br />
képességét.<br />
Memória<br />
A memória játékokkal sokféle párosítást lehet gyakorolni, pl azonos képek, ellentétpárok, kis- és nagybetűk,<br />
írott-nyomtatott betűk, szavak, szó-kép, szám és mennyiség, szorzótábla, római számok stb. Minden kártyának<br />
legyen párja. A kártyákat összekeverjük, lefelé fordítva kirakjuk. Mindenki két kártyát húzhat egymás után. Ha<br />
párt talált, kiveheti a többi közül, majd húzhat még kettőt. Az győz, aki a legtöbb párt összegyűjti.<br />
A párok keresésével fejlődik az emlékezőtehetség, figyelem, éppúgy, mint a matematikai, anyanyelvi tudás.<br />
Lehet játszani egyedül, de párban, vetélytárssal, időre is.<br />
Folytasd a sort!<br />
A játékvezető elindít egy sort, ezt kell folytatni. Pl banán, narancs, alma… Minden gyermeknek egy új szót kell<br />
hozzátenni, gyorsan haladunk, aki sokat gondolkodik, vagy már hallott szót mond, kiesik vagy zálogot ad. A<br />
végén a játékvezető megkérdezi, hogy mi volt a szabály.<br />
Ötletadóként felsorolunk néhány főfogalmat - gyűjtőfogalmat: állat, háziállat, vadállat, gyümölcs, zöldség,<br />
szerszám, jármű, játék, élelmiszer, bútor, rovar, bolygó, hangszer, foglalkozás, színek, virág, tantárgy,<br />
tulajdonság, sportág, ékszerek, növény…<br />
Varázsdoboz<br />
Ez itt egy varázsdoboz. Sok minden vagy sok mindenki belefér. Pl Zsuzsi belefér. Ági is, anyu is. Apu már<br />
28
nem. Karcsi vajon belefér Mindenki sorban mond szavakat, a játékvezető megmondja, hogy ki vagy mi fér<br />
bele. Ki kell találni a szabályt. A megadott példában a lányok beleférnek, a fiúk nem. Bármilyen gyűjtőfogalom<br />
szerint lehet játszani. Pl. csak a háziállatok, csak a piros színűek, bármi, csak a zöld színűek nem stb<br />
A szabály lehet anyanyelvi jellegű is Pl. bármi belefér, amiben nincs e betű, csak a „k”hanggal kezdődő tárgyak<br />
férnek bele stb.<br />
Nagyobbak gyerekek játéka.<br />
Fejleszti a gondolkodási képességeket.<br />
Meseszövés<br />
A gyerekek nagyon szeretik a meséket. Különösen érdeklődőek, ha ők maguk találhatnak ki új meséket. A<br />
meseszövés csoportos mesekitalálás. A játékvezető mond egy bevezető mondatot. A mellette ülő gyerek<br />
folytatja a megkezdett gondolatot. Sorban mindenki tovább fűzi a mesét, végül egy önálló történet alakul ki. A<br />
meseszövésnél arra kell vigyázni, hogy ne ismert mesét mondjanak el a gyerekek, hanem önálló<br />
elképzeléseiket, gondolataikat fogalmazzák meg. Kezdetben vagy kisebb gyerekeknél képekkel, bábokkal<br />
segíthetjük a mesekitalálást. A játék másik fajtája, ha megadott szereplőkre vagy témára kell történetet kitalálni.<br />
A meseszövés gondolkodás- és képzeletfejlesztő játék, minden korosztályt jól szórakoztat.<br />
Erről jut eszembe<br />
A játékosok körbe ülnek. Az első mond egy szót. A mellette ülőnek olyan szót kell mondania, ami kapcsolatos<br />
az előző szóval, tehát arról jutott az eszébe. Ha a kapcsolat nem nyilvánvaló, bárki rákérdezhet az<br />
összefüggésre. Ha a játékos nem tudja a kapcsolatot megmagyarázni kiesik vagy zálogot ad .<br />
pl. labda, rét, fa, cseresznye, víz (a cseresznyét meg kell mosni), hajó, kémény, füst, stb.<br />
Kicsik, nagyok szívesen játsszák. A játék jól fejleszti az absztrakciós és asszociációs képességeket.<br />
Fekete, fehér, igen, nem<br />
A játékvezető sorban mindenkinek kérdéseket tesz fel. A válaszban nem szabad szerepelnie a cím szavainak.<br />
Pl. Szeretsz moziba járni Szeretek. Kérsz egy puszit Adjál. Stb<br />
Aki kimondja a letiltott szó egyikét zálogot ad.<br />
Beszéd- és figyelemfejlesztő játék.<br />
Levegő, föld, víz<br />
A játékosok körbeülnek. A játékvezető a három szó közül / levegő, föld, víz / az egyiket mondja és rámutat<br />
valakire. Olyan állatnévvel kell válaszolnia (közlekedési eszköz, növény stb) amilyen a megadott közegben<br />
előfordul. Pl. levegő-fecske, víz-bálna, föld-kutya stb<br />
Aki nem tud válaszolni vagy téveszt kiesik / zálogot ad /.<br />
Kisebb gyermekek játéka. Más fogalomkör szavaival nagyobbak is játszhatják. Pl. ragadozó- növényevőrovarevő,<br />
tanszer- gyógyszer- fűszer, főváros- város- falu, tenger- folyó- tó stb. A játék elősegíti a gyors<br />
asszociációk kialakítását, fejleszti a gondolkodást.<br />
Mondatlánc<br />
A kezdő játékos mond egy rövid mondatot. A mellette ülő megismétli és hozzátesz egy szót. Mindig csak egy<br />
29
szóval bővülhet a mondat. Nem baj, ha tréfás vagy eröltetett lesz.<br />
Sok nevetésre ad alkalmat. Vigyázzunk, hogy a mondatunk értelmes maradjon. Nem könnyű játék, minél<br />
többen vagyunk, annál hosszabb lesz a mondatunk, és nagyon kell figyelni a névelőkre!<br />
Hol járunk, mit csinálunk<br />
A játékvezető mond egy fogalmat, vagy főnevet: gyógyszertár, piac stb. és a gyerekeknek olyan szavakat kell<br />
mondaniuk, amelyek kapcsolódnak ehhez a fogalomhoz.<br />
A fogalmi gondolkodás fejlesztésének egyszerű játéka. A szókincs fejlesztésére is alkalmas. Inkább kisebb<br />
gyermekek számára ajánljuk, de ha sikerül nehéz szót kitalálnunk a nagyobb gyerekeket is " megmozgathatjuk"<br />
vele.<br />
Gyorsan haladjunk, ne legyen hosszú a gondolkodási idő!<br />
Figyeld a végét!<br />
Ez egy láncjáték, labdával. Lehet sorban haladni, de a figyelemkoncentrációt jobban fejleszti, ha össze-vissza<br />
dobjuk a labdát. A játékvezető azt mondja: a te szavad azzal a betűvel kezdődjön, amivel az enyém végződik:<br />
padlás - sárga - arany.<br />
Nehezebb változata: a te szavad azzal a szótaggal kezdődjön, amivel az enyém végződik: kályha - hajó - jóság.<br />
Lehet játszani szóban, írásban.<br />
Fejleszti a helyesírási készséget, és a szótagolás képességét is.<br />
Üzenet<br />
Az egyik játékos az „Adó" álljon a másik játékos a „Vevő" háta mögé, és rajzoljon egy nagyméretű betűt a<br />
hátára. A Vevő feladata, hogy felismerje a betűt. Ha a Vevő nem tudta kitalálni a feladványt, akkor az Adó írja<br />
fel ismét. Ha a Vevő megfejtette a feladványt, akkor cseréljenek szerepet. Ha ez már jól megy, akkor<br />
nehezítsünk a feladaton, és rövid szavakat, számokat, képeket stb is rajzolhatunk.<br />
A játékot nem csak két személy játszhatja, hanem többen is. Ekkor álljanak sorba, és mindenki azt a betűt vagy<br />
szótagot írja az előtte álló hátára, amit a saját hátánfelismert.<br />
Hang-betű differenciálás<br />
Az asztalon tárgyak K és T hanggal. (Kesztyű, kanál, kutya, kulcs, kenyér, kifli, kígyó, tányér, tojás, tészta, toll,<br />
törölköző, tulipán, tükör). Az óvónő/tanár kiejti a tárgyak első szótagját, amelyik gyermek először be tudja<br />
fejezni a szót, kezébe veheti a tárgyat és eldughatja a teremben. Így mindent eldugnak a végén.<br />
1.Soroljuk fel milyen tárgyak voltak az asztalon! Amit fel tudtak sorolni, annak a képét a mágnes táblára<br />
erősítjük. Ki tudja hová dugtuk a kesztyűt stb,<br />
2. Most a táblán lévő képekkel játszunk. Nem mondjuk ki a tárgynak a nevét, csak az elejét. Titkos üzenetet<br />
küldünk. Pl. ka..., aki kitalálja, hogy kanál, az megkeresheti a tárgyat és kihozhatja az asztalra.<br />
Kisebb gyermekek játéka.<br />
Valami megváltozott!<br />
30
Ülünk a szobában vagy az osztályban. Egyvalaki kimegy, mielőtt elindul, jól körülnézhet. Amíg kint van,<br />
valamit megváltoztatunk: pl helyet cserél két - három gyerek, kicsit átrendezzük a helyiséget stb. Otthon a<br />
családban játszhatjuk úgy is, hogy valaki átöltözik, átrendezzük a díszpárnákat, megcseréljük a képeket<br />
stb.Mikor visszajön a kiküldött gyerek, ki kell találnia, hogy mi változott.<br />
Ez a játék már kicsikkel is játszható, csak akkor szembeszökőbb dolgokat, és kevesebbet kell változtatnunk.<br />
A vizuális emlékezet fejlesztése mellett a megfigyelő-képesség fejlesztésére is alkalmas.<br />
Helykereső<br />
Megadunk egy betűt.<br />
Olyan rajzokat készítünk, amelyek nevében szerepel a kiemelt betű. A nevek helyét lepontozzuk. Meg kell<br />
találni a betű helyét a szóban.<br />
Ez a feladat fejleszti az analizáló-szintetizáló képességet, a figyelmet és az auditív/vizuális emlékezetet.<br />
Betűkereső<br />
Képeket, rajzokat vagy tárgyakat mutatunk. Kiválasztunk egy betűt/hangot. Jelöljük meg azokat, amelyek<br />
nevében szerepel.<br />
Lehet versenyszerűen vagy időre is játszani.<br />
Ezek és az ezt követő feladatok fejlesztki az analizáló-szintetizáló képességet, a figyelmet és az auditív/vizuális<br />
emlékezetet.<br />
Hibakereső<br />
Képek alá hibásan van leírva a megnevezés (zöngés-zöngétlen, hosszú-rövid, vizuálisan hasonló betűk, j-ly<br />
stb.). Keressük meg a hibát, írjuk le a szót helyesen.<br />
Melyik hiányzik<br />
Szavakat írunk, amelyekből egy betű hiányzik. Ezt kell a gyereknek megtalálnia, egyeztetnie vagy pótolnia.<br />
Nehezebb, ha a mondat hiányos. A pótlást lehet önállóan, magadott szavak közül való válogatással vagy képek<br />
felhasználásával elvégezni.<br />
Melyik a felesleges<br />
Olyan szavakat írunk, amelyekbe van egy felesleges betű. Meg kell keresni és áthúzni. Érdemes leíratni a szót<br />
helyesen.<br />
Rakd össze!<br />
Kirakunk néhány képet. A hozzájuk tartozó szavakat szótagokra bontjuk és összekeverjük. A szótagokból kell<br />
31
kiválasztani és összeállítani a szavakat.<br />
Nehezítésképpen megadhatunk fölösleges szótagokat is.<br />
Anagramma<br />
Anagramma: összekevert betűkből értelmes szót kell alkotni úgy hogy minden betűt fel kell használni.<br />
Kisebbeknél segít a kép. Pl. Á,O,B,R,G: Gábor, bogár<br />
Mi a sorrend<br />
A mondat szavait összekeverjük. Értelmes mondatot kell alkotni. Nem baj, ha nem ugyanaz lesz, mint amit<br />
kigondoltunk.<br />
Kicsiknek képekkel lehet segíteni.<br />
Bontójáték<br />
Egybeírunk egy kifejezést vagy mondatot. Szavakra kell tagolni. Nem baj, ha tréfás lesz.<br />
Pl. hatalmasok: hat alma sok, hatalmas ok, hatalma sok stb.<br />
Igaz vagy hamis<br />
Állítások igazságát kell felismerni és jelölni. Nehezíthetjük pl. a mondat összetett, azonos kifejezések<br />
összefűzése más kötőszóval stb.<br />
Egyeztető játékok<br />
Számtalan variációja létezik. Pl. szó-kép, nyomtatott-írott, kisbetűk-nagybetűk, kép-mondat, ellentétek (lásd<br />
memória) stb.<br />
Válogató<br />
Képek szétválogatása gyűjtőfogalmak alapján.<br />
Vagy: szavak szétválogatása képek alapján<br />
Fejezd be!<br />
Megkezdett mondatokat kell befejezni saját gondolatok alapján. Nagyobb gyerekek szívesen játsszák. Nagyon<br />
jó hatású önismereti játékká is alakulhat.<br />
32
Rejtvények<br />
Igen sok fajtája létezik. Pl. hagyományos, skandináv, betűtábla, szótábla, betűtábla, számtábla (számok<br />
bontásán alapszik), haladás köralakban, meghatározott irányban, lóugrással stb.<br />
33
Mellékletek 2.<br />
Támogató együttműködés a családokkal; nálunk szülőklub működik szakemberek segítségével<br />
Közös ünnepi készülődés<br />
Tanácsadás, megbeszélés, problémamegoldás<br />
Gyermekek műsorának megtekintése<br />
Szülők által szervezett összejövetelek<br />
Családi napok<br />
Közös kirándulás, főzés
Mellékletek 3.<br />
Óravázlat a Tanulásban Akadályozott Gyermekek Integrált oktatásában<br />
Kompetencia: Szövegértés-szövegalkotás 1.osztály<br />
1.Az óra célja : Írott kisbetű alakítása :a betű írásának előkészítése<br />
A következő tanórán fognak a gyerekek csak a papírra vázolni.<br />
Fejlesztési területek: azonosítás, forma meghatározása, összehasonlítás, rész-egész viszony<br />
megkülönböztetése, vizuális és auditív jelek egymáshoz rendelése, finommotorika , testséma fejlesztés,<br />
önellenőrzés<br />
2.A óra menete:<br />
Ráhangolódás Tervezett idő /10 perc/<br />
- 1.Alma, alma… mondókával páros ritmusgyakorlat.<br />
- 2.Iránygyakorlatok almával. Tedd az almát oda ahova mondom!pl.: - Emeld a fejed fölé!- Vedd a jobb<br />
kezedbe! - Rakd a bal zsebedbe! - Tedd az asztalodra!<br />
- 3.Minden mozdulat után válaszoljanak a /Hol van az alma /kérdésre! Pl.:A fejem fölött….<br />
- 4.A padjukon elhelyezett nyomtatott kisbetűk közül emeljék fel az alma szó kezdő betűjét!<br />
Az írott a betű képének megismerése Tervezett idő:10 perc<br />
1. - Nagyméretű kép megjelenítése táblán, projekttoron…<br />
2.- A betű képének megfigyelése, közösen beszéljük meg milyen vonalelemekből tudnánk a betűt kirakni.<br />
3.- Páros munkával válasszák ki a vonalelemek közül / ha van a Vésike elemeiből, ha nincs saját készítésű<br />
elemekből/ azokat amiből a betű kialakítható. A tanulásban akadályozott gyermeknek is adjunk elegendő<br />
időt a kiválasztásra, segítség lehet számára ha kevesebb, formailag erősen differenciált elemekből<br />
válogathat.<br />
- Minden pár önellenőrzéssel hasonlítsa össze az írott betű képét az általuk kialakított képpel.<br />
Kézizmok bemelegítése utánzó mozgással.. Tervezett idő:5 perc<br />
1. Tükörjáték<br />
-. Vízcsap kinyitása mindkét kézzel<br />
-. Rongycsavarás<br />
-. Szőlőcsipegetés<br />
-. Virágnyílás<br />
-. Furulyázás<br />
-. Zongorázás<br />
2.-A nagyméretű betű megfigyelése után megpróbáljuk a levegőben végigkövetni nagy karmozdulattal a betű<br />
vonalát.<br />
Ha van rá megfelelő helyünk, akkor „lejárhatjuk” a betű vonalát. Tervezett idő: 5 perc<br />
35
3. Fonalból, gyöngysorból alakítsuk ki a betű formáját mindenkinél, legyen nagyméretű előrajzolt forma. A<br />
társak értékelik párjuk kialakított betűformáját. Próbálják megfogalmazni gondolatukat, figyeljünk, ne legyen<br />
bántó a megjegyzésük./ Motorikusan gyenge gyermeknél biztató segítő észrevételeinkkel tudunk megfelelő<br />
motivációt adni./Tervezett idő:5 perc.<br />
4.Négyes heterogén csoportokat alkotunk. Minden csoport kap az asztalára peremes dobozban búzadarát, vagy<br />
lisztet, esetleg mákot vagy homokot. A csoportok feladata a ” porba” minél szebb a betűket formázni.<br />
Tervezett idő: 10 perc.<br />
3.Az óra értékelése<br />
Egyéni és csoportmunka ösztönző értékelése.<br />
A tanulás során használt eszközök:<br />
- nagyalakú vázolt betűformák az osztály létszámának megfelelően<br />
- fonal, gyöngysor<br />
- búzadara, homok….<br />
- IKT eszköz<br />
- Vésike a tanulók számának megfelelően<br />
A tanóra szervezési formái:<br />
- frontális osztálymunka<br />
- páros kooperatív feladatok<br />
- csoportmunka<br />
A kész munkák az osztálytermet díszítik<br />
Nagy karmozdultatokkal követjük a betű vonalát<br />
36
MELLÉKLETEK 4.<br />
Óravázlat a Tanulásban Akadályozott Gyermekek Integrált oktatásában<br />
Kompetencia:Szövegértés-szövegalkotás 4.osztály<br />
1.Az óra célja : Móra Ferenc: A csókai csóka<br />
Fejlesztési területek:,olvasás-szövegértés, rész-egész viszony megkülönböztetése, vizuális és auditív jelek<br />
egymáshoz rendelése, finommotorika , mondatokról tanultak elmélyítése, önellenőrzés<br />
2.A óra menete:<br />
Ráhangolódás Tervezett idő /10 perc/<br />
- 1.Madarak voltunk… mondókával páros ritmusgyakorlat,halk,hangos előadásmód.<br />
- 2. A csóka képének megkeresése a világhálón<br />
- Jóslás a cím alapján<br />
- A vers bemutató olvasása<br />
Kooperatív munka.<br />
1. Párokban, versszakokként váltva önállóan olvassák el a verset! Értékelő kockával meséljenek társuk<br />
olvasásáról.<br />
2. Keressétek meg a kérdő mondatokat, és írjátok le! Ügyeljetek a mondatkezdő nagybetűre, és a<br />
mondatvégi írásjelre!/A tanulásban akadályozott gyermekkel megbeszéljük a mondatírás fortélyait, bemutatjuk<br />
a kérdőjelet./<br />
___________________________________________________________________________________<br />
3. Válaszolj a történet alapján a kérdésekre!/ A tanulásban akadályozott gyermeknek adjunk megfelelő időt<br />
a feladat megoldásához./<br />
Kik voltak a szereplők_____________________________________________________________<br />
Helyszín_______________________________________________________________________<br />
4. Húzd alá az igaz állítást!/ Értelmezzük a feladatot az <strong>SNI</strong>-s gyermekkel mielőtt nekilátnak a<br />
feladatnak./<br />
A csóka<br />
fehér<br />
fekete<br />
volt.<br />
Arra ballagott<br />
Csalavér<br />
Csigavér<br />
a róka.
A csóka beugrott a<br />
lisztbe<br />
hóba<br />
hogy fehér legyen.<br />
A róka<br />
elcsípte<br />
elengedte<br />
a csókát.<br />
5. Kösd megfelelő tulajdonságokat a szereplőkhöz!<br />
hiszékeny<br />
Holló<br />
ravasz<br />
okos<br />
fekete<br />
Csalavér a róka<br />
6.Időkitöltő feladatként az a csoport aki végzett az olvasmány szövege alapján készítsen illusztrációt a<br />
szöveg alapján.<br />
3.Az óra értékelése<br />
Egyéni és csoportmunka ösztönző értékelése. A csoport tagjai egymás és önmagukat is értékeljék.<br />
A tanulás során használt eszközök:<br />
- IKT eszköz<br />
- Csoportalakító kártyák<br />
- Értékelést segítő kocka<br />
- Felelőskártyák A gép a kedvenc<br />
- Feladatlapok<br />
A tanóra szervezési formái:<br />
- frontális osztálymunka<br />
- páros kooperatív feladatok<br />
- csoportmunka<br />
38
Felhasznált irodalom<br />
A közoktatásról szóló 1993. LXXIX. Törvény<br />
Kőpatakiné Mészáros Mária: A sajátos nevelési igényű tanulókat integráltan nevelő-oktató intézmények<br />
gyakorlata Új pedagógiai Szemle 2004.<br />
Csányi Yvonne: A speciális nevelési igényű gyermekek és fiatalok integrált nevelése-oktatása 2000.ELTE<br />
BGGYTFK, Budapest<br />
Illyés Sándor: Gyógypedagógiai alapismeretek 2000. ELTE BGGYTFK, Budapest<br />
Gaál Éva:Tanulásban akadályozott gyermekek szegregált és integrált oktatásának jelene és jövője<br />
2001.Gyógypedagógiai Szemle<br />
Jenei Andrea: Ajánlások sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez<br />
2006.Sulinova Budapest<br />
Tanmenetek az enyhén értelmi fogyatékos tanulók neveléséhez ELTE BGGYTFK, Budapest<br />
Dr. Salné Lengyel Mária – Kőpatakiné Mészáros Mária Az együttnevelés jelenlegi helyzete – egy OKI-kutatás<br />
tapasztalatai<br />
Fejlesztő és Gyógypedagógusok honlapja<br />
Khün Mária:Integrált nevelést igénylő csoportok<br />
Gordosné Szabó Anna:Gyógyító pedagógia. Nevelés és terápia Medicina kiadó.Bp.<br />
Mesterházi Zsuzsa:A tanulási képesség megismerése és fejlesztése Tankvk. Bp.