You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
t<br />
AZ ORSZÁGOS MAGYAR IPARMŰVÉSZETI TÁRSULAT ELNÖKSÉGE, VÁLASZT-<br />
MÁNYA ÉS A TAGOK ÖSSZESSÉGE NEVÉBEN FÁJDALOMTÓL MÉLYEN LESÚJTVA<br />
ADJA TUDTUL, HOGY<br />
GYÖRGYI KÁLMÁN<br />
AZ ORSZÁGOS MAGYAR IPARMŰVÉSZETI TÁRSULAT IGAZGATÓJA, A „MAGYAR<br />
IPARMŰVÉSZET" SZERKESZTŐJE, M. KIR. KORMÁNYFŐTANÁCSOS, TÖBB HAZAI<br />
ÉS KÜLFÖLDI RENDJEL ÉS KITÜNTETÉS TULAJDONOSA, KULTURÁLIS ÉLETÜNK-<br />
NEK CSAKNEM FÉLSZÁZADON ÁT VEZETŐ EGYÉNISÉGE, FOLYÓ ÉVI JANUÁR<br />
HÓ 19-ÉN, HETVENEDIK ÉVÉBEN ELHUNYT.<br />
Szüntelenül munkás élete a magyar művészeti oktatáson és iparművészelünk<br />
irányításán át a művelődésnek szentelt önzetlen áldozat volt. 1884-től tanára, 1911-től<br />
c. igazgatója volt a Székesfővárosi Iparrajziskolának. Úttörője és szervezője annak a<br />
nagy átalakulásnak, mely a művészeti és iparművészeti nevelésünknek új alapokat adott.<br />
1902-től fáradhatatlan energiával újjászervezi elemi iskolai rajzoktatásunkat. Mint rajz-<br />
oktatási szakfelügyelő kidolgozta a fővárosi elemi és középfokú ipariskolák részletes<br />
tanterveit és módszeres utasításait, miket a magyar állam iskolái és külföldi intézetek<br />
is mintául veitek. Eszméit nagy és mindig értékes irodalmi munkásságán kívül ország-<br />
szerte tartott előadások és kiállítások szervezésével népszerűsítette.<br />
1894 óla, harmincöt éve Társulatunk titkára, majd főtitkára és 1906 óta igazgatója.<br />
1897 óta szerkeszti a Magyar Iparművészelet. Ez a két szervezel az ő hatalmas kon-<br />
cepciójú munkásságának színtere. Mindig cselekvő, szüntelenül tevékeny lénye kiárad<br />
iparművészeti életünk legtávolabbi térségeire, energiája, lendülete megtermékenyítést ad<br />
mindennek. Lelke nagyságát, emberi gazdagságát hirdetik tettei, melyekkel pályákat<br />
segített kibontakozáshoz, inlézményeket, szervezeteket, múzeumokat, iskolákat gazda-<br />
gított és hirdetik azok a kifürkészhetetlen hatások, melyekkel a maga lényének dús<br />
erőit szertesugározta.<br />
EMLÉKÉT KEGYELETTEL ÉS SZERETETTEL ŐRIZZÜK!<br />
Temetése 1950. évi január hó 22-én, délelőtt 11 órakor volt az Országos Ipar-<br />
művészeti Múzeum csarnokából a farkasréti temetőben, a főváros által adományozott<br />
dísz-sírhelyen.