17_Gyor Plusz Template Quark8

Batthyány kultusza ma is él
szerző: földvári gabriella
fotó: illusztráció
Október 6-án nem csak
Aradon voltak kivégzések.
Ezen a napon állt
sortűz elé Pesten gróf
Batthyány Lajos, az első
független magyar kormány
miniszterelnöke
is. A gróf 1820-ban a
győri bencések eminens
diákja volt, egy emléktábla
tanúsága szerint
1819-től 1921-ig a
Zichy-palotában lakott.
Bana Józseftől, a városi levéltár
igazgatójától tudjuk,
hogy Batthyány győri kultusza
1848. április 8-án kezdődött.
A győri fegyveres polgárőrség
Pozsonyban várta,
hogy mit válaszol a király az
országgyűlés feliratára. A válasz
kedvező volt, amit a polgárőrség
a győri nép nevében
egy-egy díszalbummal
köszönt meg Batthyány Lajosnak
és Kossuth Lajosnak.
Javában tartott a szabadságharc,
amikor a győriek a
főtérre nyíló Városháza utcát
Batthyány Lajos utcára keresztelték
át. A város a szabadságharc
alatt négyszer
cserélt gazdát, az utca minden
esetben visszakapta korábbi
nevét.
Az építészeti bizottság javaslatára
1907. március 14én,
Batthyány Lajos születésének
századik évfordulóján
a Szedres parkot nevezték el
a miniszterelnökről. Ekkor állították
fel a Bat thyány-örök -
SAJTÓKÖZLEMÉNY
A multifunkcionális csarnok tervpályázatának
visszavonása mellett döntött Győr
Megyei Jogú Város Önkormányzata – jelentette
be Borkai Zsolt polgármester.
A városvezető hangsúlyozta, egy ekkora
beruházás tervezésénél számoltak a társasági
adóra vonatkozó kedvezmények igénybevételi
lehetőségével, és azoknak a nagyvállalatoknak
a támogatásával, amelyeknek
érdeke, hogy ilyen létesítmény épüljön
Győrben. Többek között az Audi is támogatását
fejezte ki a projektet illetően. A társasági
adó kedvezményei kapcsán a sportági
szakszövetségekhez beérkezett pályázatokban
igényelt összegek nagysága alap-
mécsest. A győriek mai kedvenc
ligetét korábban lovardának,
szedreskertnek, fácánkertnek,
piacnak, állatvásártérnek
használták.
Bana József szerint a
két világháború között a
város soha nem mulasztotta
el, hogy megemlékezzen
a mártír miniszterelnökről
és az aradi vértanúkról.
Az már az új évezred, a
2007-es év eseménye,
hogy az önkormányzat felújította
az örökmécsest és
környékét.
Aki az idei emléknapon a
Batthyány ligetben sétál, láthatja
az emlékoszlopot, rajta
a miniszterelnök portrédomborművével,
tetején az örökmécsessel.
Kétfelől magas
talapzaton, mint nyitott
könyvben, az első független
magyar kormány mi nisz -
terei nek nevei és domborművei
sorakoznak, Lebó Ferenc
alkotásaként.
A szabadságharc 100.
évfordulója idején 98 utcanevet
változtattak meg,
ekkor kapott mind a tizenhárom
vértanú
saját győri utcát, s
a Deák utca ekkor
lett Aradi vértanúk
útja. Lebó Fe -
renc bronz domborművét,
ami
a Klastrom
szálló oldalán
állít emléket a
kivégzett tizenhárom
honvéd
tábornoknak,
1989-ben
avatták fel.
Az 1848-49-es szabadságharc végét jelentő világosi
fegyverletétel után a császári haditörvényszék halálra
ítélte a magyar honvédsereg 13 tábornokát. Az
ítéletet október 6-án, Aradon hajtották végre. A kivégzés
napja nemzeti emléknap, gyásznap. Az aradi vértanúk:
Aulich Lajos, Damjanich János, Dessewffy
Arisztid, Kiss Ernő, Knézich Károly, Lahner György,
Lázár Vilmos, Leiningen-Westerburg Károly, Nagysándor
József, Pöltenberg Ernő, Schweidel József,
Török Ignác, Vécsey Károly.
Győr visszavonja a multifunkcionális
csarnok tervpályázatát
ján azonban az látható, hogy reálisan nem
igényelhető akkora támogatás, amely egy
ilyen csarnok megépítését tudná biztosítani.
A bizonytalan gazdasági környezet és
a jövő évi adózási kérdések nyitottsága
miatt a győri önkormányzat egymaga felelősségteljesen
jelenleg nem vállalhatja egy
olyan létesítmény megépítését, amely
miatt hosszú éveken keresztül nem lenne
forrás semmilyen más fejlesztésre. A város
vezetése az ország nehéz gazdasági helyzetében
Győr stabil költségvetési helyzetének
fenntartását, intézményeinek biztonságos
működtetését továbbra is elsőrendű
feladatának tartja.
TÖRTÉNELEM KÖZLEMÉNY
2011. szeptember 30. / + / 7