You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
H YDRAULIS<br />
AQUINCUMĪ • „…ISTENNEK ÉNEKELŐK AJKA ELNÉMULT…”<br />
Sokakat tölt el áhítattal az érzés, ha<br />
templom mellett elhaladva orgonaszó<br />
dallama szűrődik ki a vastag falakon<br />
át. Semmivel össze nem hasonlítható<br />
hangja, lenyűgöző kinézete nemcsak<br />
hangszerként, de képzőművészeti alkotásként<br />
is egyedülálló. Legtöbbünk<br />
számára természetes módon az orgona<br />
neve az egyházzal-egyházi zenével<br />
kötődik össze, hiszen napjainkban többnyire<br />
templomi hangszerként használatos,<br />
istentiszteleteken a kántor a<br />
gyülekezet énekét kíséri rajta.<br />
Története a messzi múltba nyúlik<br />
vissza, már a Biblia is tesz<br />
említést a jeruzsálemi Salamontemplomban<br />
használatos olyan<br />
hangszerről, amelynek sípjait a levegő<br />
mesterséges befúvásával szólaltatták<br />
meg. A hangszer elődjei<br />
minden bizonnyal a kezdetleges<br />
pásztorsípok majd a több összeillesztett<br />
ajaksípból készített Pánsípok<br />
voltak. A működési elv alapján<br />
a tömlős dudák is előfutárként<br />
említhetőek.<br />
Az ókortól beszélhetünk ténylegesen<br />
orgonáról, ebben az időszakban<br />
jelentek meg a víziorgonák, az<br />
úgynevezett hidrauliszok, jelen írás<br />
tárgya is az orgonák ezen válfajába<br />
tartozik; ismertetőm az egyedülálló<br />
aquincumi víziorgona<br />
történetét járja körül. Ezelőtt azonban<br />
további kultúrtörténeti adatok<br />
következzenek…<br />
A hangszer feltalálását Ktesibios<br />
(Kr. e. III. és II. század) nevéhez<br />
kötik, Heron és Vitriviusz fennmaradt<br />
leírásai ismertetik az akkor<br />
még gépnek, nem pedig hangszer-<br />
14<br />
nek tekintett szerkezetet. Rómában<br />
a cirkuszi játékoknál jeladásra,<br />
színházi előadások kíséretéhez már<br />
mint hangkibocsátó eszköz használatos,<br />
majd a császárság korában<br />
házi hangszerként is elterjedőben<br />
volt. A hidraulikust a IV. századtól<br />
folyamatosan váltja fel a pneumatikus<br />
(levegővel működő)<br />
rendszer. Ahhoz, hogy a barokkban<br />
fénykorát élhesse, csaknem<br />
három évszázadnak kell eltelnie,<br />
fontos szerepet játszhatott ebben<br />
a bizánci császári ceremóniákon<br />
való használata (ennek következtében<br />
folyamatosan az egyházi liturgia<br />
részévé is vált, templomi<br />
szerepre ennek következtében tett<br />
szert), majd hatalmi szimbólumként<br />
való ajándékozása Európa udvaraiba<br />
‒ az orgona egyre nagyobb<br />
tiszteletnek örvendett. De nemcsak<br />
a tisztelete, a mérete is ez idő<br />
tájt növekszik (a hordozható, portatív<br />
orgonák a megszokottak ezelőtt),<br />
a 900-as évektől készülnek<br />
a szekrénynagyságúak, Angliában<br />
980-ban már hatalmas méretűt építenek<br />
a winchesteri apátság részére.<br />
A szigetországhoz köthető az<br />
antik orgona középkori orgonává<br />
válása, ők kísérelték meg a gregorián<br />
dallamokat a klasszikus görög<br />
zeneelmélettel összhangba hozni.<br />
A méreti növekedés következtében<br />
egyre nehézkesebbé vált a hangszer<br />
kezelése, amit a XIV. században<br />
először alkalmazott pedálsor<br />
alkalmazásával könnyítettek, a fújtató,<br />
a szélláda és a traktúra (a játszóasztalt<br />
és az orgonaszekrényt<br />
összekötő szerkezet) tökéletesíté-