You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
NOVEMBER 19.<br />
ÁRPÁD-HÁZI SZENT ERZSÉBET<br />
Erzsébet II. András királyunk lánya<br />
volt. Tizennégy évesen feleségül adták<br />
Lajos thüringiai őrgrófhoz. A hercegnő<br />
már hat év múlva özvegy lett:<br />
férje 1227-ben felöltötte a keresztet, a<br />
Szentföldre indult, de útközben megbetegedett<br />
és meghalt. Erzsébet, akinek<br />
jótékonykodása miatt már korábban is<br />
meggyűlt a baja férje családjával, magára<br />
maradván Marburgba költözött,<br />
és belépett a Ferenc-rendbe. Javait és<br />
rövidke életének hátralévő néhány esztendejét<br />
a betegek és rászorultak gondozásának<br />
szentelte.<br />
Erzsébet az egész világegyházban<br />
évszázadok óta szakadatlan tiszteletben<br />
részesül, mint az emberszeretet<br />
eszményi példaképe. A legnagyobb festők<br />
örökítették meg azokon a képeken,<br />
amelyek most a múzeumok büszkeségei,<br />
eredetileg azonban jámbor társulatok,<br />
harmadrendek, plébániai közösségik<br />
rendelték templomuk, ispotályuk<br />
számára: Simone Martini, Fra Angelico,<br />
Holbein, Murillo és annyi más.<br />
NOVEMBER 25.<br />
ALEXANDRIAI SZENT KATALIN<br />
Katalin, azaz Alexandriai Szent<br />
Katalin vértanú († 305 táján), a középkornak<br />
alighanem legtiszteltebb,<br />
legnépszerűbb női szentje, a Virgines<br />
Capitales, továbbá a Tizennégy Segítőszent<br />
egyike. A görög eredetű szó<br />
jelentése: „tiszta, szeplőtelen”.<br />
Katalin alakját, életét teljesen átszövi<br />
a legenda, amelyet verses alakban<br />
az Érsekújvári-kódex prózában pedig<br />
Pelbárt nyomán az Érdy-kódex örökí-<br />
tett meg: élt Alexandriában egy pogány<br />
király, Costus, akinek nem volt gyermeke.<br />
Ezért szüntelen áldozott a bálványisteneknek,<br />
de hiába. Alforabius görög<br />
bölcs azt tanácsolta neki, hogy az egy<br />
Istennek képét öntesse ki aranyból és<br />
áldozzon előtte. A készülő szoborból<br />
csodálatosképpen feszület lett. Bevitték<br />
a pogány templomba, ahol a bálványok<br />
mind lehullottak. Costus bemutatván<br />
a kereszt előtt az áldozatot, a királyné<br />
megfogant, majd leányt szült, aki a Katalin<br />
nevet kapta. Már tizenhárom éves<br />
korában kitűnt csodálatos okosságával,<br />
amelynek híre messze földre elterjedt.<br />
DECEMBER 6. – SZENT MIKLÓS<br />
– “MIKULÁS NAPJA”<br />
M i k l ó s<br />
kultuszának<br />
Konstantinápoly<br />
egyik legősibb<br />
forrása.<br />
A keleti egyháznak<br />
máig ő<br />
legtiszteltebb<br />
szentje. Nyugaton<br />
a IX. századtól kezdve Rómában<br />
és a bizánci rítusú Dél-Itáliában bukkan<br />
föl, majd ereklyéinek Myrából Bari városába<br />
való átvitelével (1087) igazán<br />
egyetemessé válik. Népszerűségben<br />
később csak Páduai Szent Antal fogható<br />
hozzá. Miklós így a keleti és nyugati<br />
egyház közös nagy szentje, egyúttal a<br />
házasság és anyaság oltalmazója, a<br />
gyermekek barátja. Georg Schreiber<br />
szerint ünnepe mintegy a karácsony<br />
vigíliája és előjátéka. Ünnepének hagyományai<br />
később csakugyan összemosódtak<br />
a karácsonyi ünnepkör szo-<br />
21<br />
NAGYKÖRŰ <strong>2009</strong>. NOVEMBER<br />
Jeles napok<br />
kás- és hiedelemvilágával.<br />
Miklós többek között patrónusa még<br />
a gabonakereskedőknek, pékeknek,<br />
vászonszövőknek, borkereskedőknek,<br />
ügyvédeknek, patikusoknak olajárusoknak,<br />
halászoknak és vízimolnároknak,<br />
hídépítőknek, raboknak és zarándokoknak,<br />
eladólányoknak és diákoknak,<br />
továbbá céheknek és egyéb közösségeknek.<br />
DECEMBER 13. – SZENT LÚCIA<br />
– “LUCA NAPJA”<br />
Az Egyház nem véletlenül helyezte<br />
szűz vértanújának, Luciának ünnepét<br />
éppen erre a napra, hiszen a név a lux<br />
‘fényesség’ származéka. December tizenharmadik<br />
napja a Gergely-naptár<br />
életbelépte (1582) előtt az esztendő legrövidebb,<br />
egyúttal a téli napfordulat kezdő<br />
napja volt. A szegedi, zalaszentbalázsi<br />
kalendáriumi eredetű mondás szerint<br />
Szent Lucának híres napja a napot rövidre<br />
szabja. Ez az archaikus néphagyományban,<br />
amely a természeti jelenségeket és<br />
változásokat pontosan számon tartja és<br />
szimbolikus-mágikus összefüggésekben<br />
is szemléli, igen jelentős időpont. Ebből<br />
érthető tehát, hogy Luca napja méhében<br />
hordozza az új esztendő reménységeit,<br />
de gondjait, próbatételeit is. Tele van<br />
főleg asszonyi kezdeményezésekkel és<br />
változatos tilalmakkal, amelyeknek hatása,<br />
következménye a primitív népi felfogás<br />
szerint azután az egész új esztendőben<br />
érvényesül. Most leghosszabbak<br />
az éjszakák, amelyeken a gonoszoknak,<br />
bűbájosoknak bőven van idejük arra,<br />
hogy téteményeikkel megrontsák az embereket,<br />
de a föld fiaiban is az elhárítás<br />
és előrelátás készsége is ilyenkor a legelevenebb.
Change language