varosbemutato-kiadvany-final-01-megtekintes
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
A TÖRTÉNELMI<br />
FÜRDŐVÁROS
Elhelyezkedés<br />
Gyula a Dél-Alföldön, Magyarország<br />
legmélyebben fekvő területén,<br />
nyolcvannyolc méter<br />
tengerszint feletti magasságban,<br />
sík vidéken fekszik. Az ország<br />
délkeleti részén, a román<br />
határ mellett helyezkedik el.<br />
A térség éghajlata mérsékelt,<br />
kontinentális jellegű.<br />
Az éves átlagos csapadékmennyiség<br />
550–600 mm. A<br />
napsütéses órák számának<br />
éves átlaga az országos átlagnál<br />
magasabb.<br />
Teljes népessége<br />
30.658 fő (2<strong>01</strong>5).<br />
Területe<br />
255,80 km².
A Körösök vidéke<br />
Gyula a Fekete- és a Fehér-Körös<br />
összefolyásától nem messze,<br />
utóbbi bal partján épült, csodálatos,<br />
mára részben nemzeti<br />
parkká nyilvánított és már az<br />
őskorban is lakott területen. A<br />
táj változásai (folyószabályozás,<br />
tagosítások) ellenére számos<br />
helyen maradtak meg az<br />
egykori élővilág képviselői,<br />
melyeket napjainkban országos<br />
és helyi védelemmel<br />
próbálunk megőrizni az<br />
utókornak.
A helyi védett természeti területek<br />
és elemek száma 33, az<br />
egyedi tájértékek száma 215.<br />
Kitűnő helyszínt biztosítanak a<br />
folyópartok azoknak, akiket a<br />
városon kívüli háborítatlan,<br />
békés természet vonz. A Fehér<br />
és a Fekete-Körös Európa<br />
legtisztább vizű folyói közé<br />
tartoznak. Összefolyásuknál<br />
találjuk az akár két keréken<br />
is könnyen elérhető<br />
Szanazugot, a Fekete-Körös<br />
mentén fölfelé haladva<br />
pedig a közkedvelt üdülőtelepet,<br />
Városerdőt.
A kezdetek<br />
Az első lakosokat az éltető víz<br />
vonzotta a vidékre, az egykori<br />
vízhálózat nyomán alakult később<br />
a település utcahálózata<br />
is. A tájat nádasok, mocsarak,<br />
rétek, erdők uralták, a<br />
látképet a vizes élőhelyek<br />
határozták meg. A város arculatát<br />
nagyban meghatározzák<br />
természetes vizei,<br />
a Gyulát és Gyulavárit elválasztó<br />
Fehér-Körös, a három<br />
települést érintő Élővíz-csatorna<br />
és a várost<br />
körülölelő tófüzér.
Az első emberek az újkőkor idején<br />
jelentek meg a Fehér-Körös<br />
vonala mentén. Erre utal a<br />
Körös-kultúra elnevezés is. Az<br />
egykori települések létét réz-,<br />
bronz-, és vaskori leletek<br />
bizonyítják.
A középkori város<br />
1332-ben a település már Gyula<br />
néven szerepelt a krónikában, önálló<br />
plébániája volt, de a jelenlegi<br />
város kezdetei ennél korábbra<br />
nyúlnak vissza. Várossá fejlődése<br />
az Anjou királyok idejében<br />
indult el, a vár építése 1405-<br />
ben kezdődött. Az erődítmény<br />
birtokosai királyok és királyi<br />
családtagok voltak. A török<br />
előtti Gyula a 16. század elején<br />
élte fénykorát, 1525-ben<br />
mintegy 3000 lakosa volt.<br />
A vár elfoglalása után Gyula<br />
129 évig török végvár<br />
maradt, s míg a folyamatos<br />
harcok egyre pusztították a<br />
vidéket, a 16. század végén<br />
zajló tizenöt éves háború<br />
teljes pusztulást hozott magával.
A török hódoltság<br />
után<br />
A vár és a város 1695 januárjában<br />
szabadult fel, ezzel lehetővé<br />
vált a tartós visszatelepülés.<br />
Gyula török utáni<br />
történetét 1714-től számítjuk.<br />
A háborúk a lakosságot<br />
részben elpusztították, részben<br />
elüldözték, az uradalom<br />
új birtokosa, Harruckern<br />
János György viszont újraszervezte<br />
a vidék életét.<br />
A város fejlődése a tizennyolcadik<br />
század második<br />
felében gyorsult fel. A település<br />
mai arculatának<br />
jellegzetes jegyei a 19.<br />
században és a 20. század<br />
első felében alakultak ki.
Soknemzetiségű<br />
város<br />
A török kiűzése után elnéptelenedett<br />
Gyulára az 1720-<br />
as évektől Harruckern János<br />
György visszatelepítette a<br />
magyarokat, betelepített<br />
néhány román és nagyobb<br />
számú német családot. Az<br />
újonnan letelepített lakosok<br />
megtarthatták saját vallásukat,<br />
hagyományaikat,<br />
szokásaikat, kultúrájukat.<br />
Emlékeiket a róluk elnevezett<br />
városrészek, épületek<br />
és templomok a mai napig<br />
hűen őrzik.
Kulturális<br />
nyitottság<br />
A többnemzetiségűség jelenleg<br />
is érezteti kedvező hatásait,<br />
hiszen a német telepesek<br />
olyan munka- és ipari<br />
kultúrát hoztak magukkal,<br />
mely nagyban hozzájárult<br />
a polgárosodásához, a román<br />
ajkú lakosságnak köszönhetően<br />
pedig Gyula a<br />
magyarországi románság<br />
kulturális központjává<br />
vált, ezzel is erősítve a<br />
város egyik legfontosabb<br />
gazdasági ágazatát, a turizmust.
A megye két központja:<br />
Gyula és Békéscsaba<br />
Gyula közel 500 évig volt Békés<br />
megye székhelye. Ugyan<br />
1950-től Békéscsaba viseli ezt<br />
a címet, de a megyei intézmények<br />
jó része Gyulán maradt.<br />
Városunk igazságszolgáltatási<br />
és egészségügyi központ<br />
(Gyulai Törvényszék,<br />
Békés Megyei Főügyészség,<br />
Békés Megyei Ügyvédi Kamara,<br />
Békés Megyei Központi<br />
Kórház), itt működik<br />
a Magyar Nemzeti Levéltár<br />
Békés Megyei Levéltára,<br />
a Körös-vidéki Vízügyi<br />
Igazgatóság, melyek mellett<br />
alap-, közép- és felsőfokú<br />
oktatási intézményekkel<br />
is rendelkezünk.
Híres szülöttek<br />
Erkel Ferenc<br />
A magyar himnusz zeneszerzője<br />
és a nemzeti opera megteremtője.<br />
Kohán György<br />
Az Alföld Kossuth-díjas<br />
festője, nevét és alkotásait<br />
a Göndöcs-kertben álló<br />
képtár őrzi.
Munkácsy Mihály<br />
A világhírű festő az Almásykastély<br />
falai között kezdte<br />
meg pályafutását.<br />
Bay Zoltán<br />
A legnagyobb magyar fizikusok<br />
egyike, az elektronsokszorozó,<br />
a holdradar és<br />
a méter új definíciójának<br />
megalkotója.
Mezőgazdaság és<br />
élelmiszeripar<br />
Gazdaságunk fő pillérei a mezőgazdaság<br />
és élelmiszeripar,<br />
illetve a turizmus. A Körös és<br />
Maros hordaléka kiemelkedő<br />
minőségű termőtalajt biztosít,<br />
mely kiváló feltételeket<br />
teremt a növénytermesztésnek<br />
és az arra épülő állattartásnak.<br />
A gyulai húsipar<br />
elindulását 1868-ra datáljuk<br />
– ekkor adták át az első gyulai<br />
közvágóhidat. Jelenleg a<br />
legnagyobb élelmiszeripari<br />
cégünk a Gyulahús Kft.,<br />
mely a világhírű, az 1935-<br />
ös brüsszeli világkiállításon<br />
aranydiplomát nyert<br />
Gyulai Kolbászt is előál-
A hazánkban egyedülálló Húsipari<br />
Történeti Kiállítás a gyulai<br />
hentes ipar kézműves korszakát<br />
és a nagyüzemi termelés<br />
kialakulását mutatja be a látogatóknak.<br />
A gyűjtemény az<br />
1860-as évektől kezdődően,<br />
korabeli eszközökkel, (tagló,<br />
kézi perzselő, forrázóteknő)<br />
az 1930-as évek kisiparának<br />
gépeivel, (kutter, darálók)<br />
képekkel, és tablókkal nyújt<br />
betekintést a hentesmesterek<br />
munkájába és a húsfeldolgozás<br />
fejlődésébe.
Tradicionális termékek<br />
A kolbász mellett több kiemelkedő<br />
minőségű helyi termékkel<br />
büszkélkedhetünk. Az első gyulai<br />
pálinkafőzdét Harruckern János<br />
György alapította 1731-ben, a<br />
tradíció méltó folytatója a mára<br />
nemzetközi hírnévre szert tett<br />
Gyulai Pálinka Manufaktúra,<br />
akik helyi gyümölcsökből állítják<br />
elő párlataikat. A Cadeau<br />
Bonbon Manufaktúra kézzel<br />
készített csokoládéi, bonbonjai<br />
Gyula mellett Budapesten<br />
is elérhetőek. Békés<br />
megyében – így Gyulán<br />
és környékén is – jelentős<br />
számban dolgoznak méhészek,<br />
termékeik az ország<br />
határain belül és kívül is<br />
nagy népszerűségnek örvendenek.
Turizmus<br />
Gyula üdülőkörzete a Dél-Alföld<br />
régió egyetlen minősített<br />
gyógyhelye, egyben hosszú<br />
évek óta legnépszerűbb úti<br />
célja, hála sokszínűségének és<br />
lakói vendégszeretetének. Városunk<br />
az ötödik legnépszerűbb<br />
turisztikai desztináció<br />
Magyarországon a belföldi<br />
turisták körében. A település<br />
látogatottsága az utóbbi<br />
években folyamatosan<br />
nőtt, 2<strong>01</strong>5-ben Gyula összes<br />
szálláshelyén 430.000 vendégéjszakát<br />
töltöttek el az<br />
ide látogatók. Az összesen<br />
3.800 férőhelyes szálláshelykínálat<br />
a négycsillagos<br />
szállodáktól a kisebb panziókon<br />
át, a különböző kategóriájú<br />
apartmanházakig<br />
terjed.
Turisztikai Desztináció<br />
Menedzsment<br />
szervezet<br />
2<strong>01</strong>1 áprilisa óta a korábban<br />
tisztán önkormányzati tulajdonú<br />
Gyulai Turisztikai Nonprofit<br />
Kft., a helyi turisztikai<br />
szakma fontos szereplőivel<br />
– a város több szállodájával<br />
és a kisebb szálláshelyeket<br />
tömörítő Gyulai Idegenforgalmi<br />
Egyesülettel –<br />
összefogásban, Turisztikai<br />
Desztináció Menedzsment<br />
szervezetként működik.<br />
A szervezet fő feladata a<br />
folyamatos termékfejlesztés,<br />
a városi turisztikai<br />
marketingfeladatok ellátása<br />
és a kapcsolattartás,<br />
koordináció a szakma képviselői<br />
között.
Gyulai Várfürdő<br />
Az országban egyedülállóan<br />
strand-, élmény- és gyógyfürdő<br />
kategóriában is ötcsillagos<br />
minősítéssel rendelkező<br />
Gyulai Várfürdő az<br />
Almásy-kastély 8,5 hektáros,<br />
természetvédelmi területté<br />
nyilvánított parkjában található.<br />
A fürdő vize 1968 óta<br />
hivatalosan is gyógyvíz,<br />
1971-ben a fürdő gyógyfürdő,<br />
környéke pedig<br />
1984-ben gyógyhely minősítést<br />
kapott.
A Gyulai Várfürdő gyógyászati<br />
részlegét 1968 augusztusában<br />
adták át a nagyközönségnek.<br />
Dr. Aranyosi Margit főorvos<br />
1678 beteg kezelésével<br />
szerzett tapasztalatait öszszegezte<br />
és nyújtotta be az<br />
Országos Közegészségtani<br />
Intézethez még ebben az<br />
évben, ahol kutatása alapján<br />
az I. számú kút vizét<br />
gyógyvízzé nyilvánították.<br />
Ezt követően 1971-ben<br />
az Egészségügyi Minisztérium<br />
országos feladatokat<br />
ellátó gyógyfürdővé<br />
minősítette a Várfürdőt.
AquaPalota<br />
Az AquaPalota családi élményfürdővel<br />
kibővített Gyulai Várfürdő<br />
a Dél-Alföld legújabb, legmodernebb,<br />
európai színvonalú<br />
strand-, gyógy- és élményfürdője,<br />
amely minden évszakban,<br />
minden korosztály számára<br />
tökéletes szórakozást<br />
nyújt. A méltán híres, ötcsillagos<br />
Gyulai Várfürdő kényeztet,<br />
ellazít, megmozgat és<br />
gyógyít. Gyógyvize jótékony<br />
hatását évente több százezren<br />
élvezik Magyarország<br />
legszebb gyógyhelyén.
• Csúszdák<br />
• családi csúszda<br />
• “fényalagút” testcsúszda<br />
• “fel(l)ejtő” fánkos csúszda<br />
• Vízi bár<br />
• Ugrómedence<br />
• Játszóterek<br />
• Baba-mama szoba<br />
• Szaunák<br />
• Castello Szaunapark<br />
• Finn szauna<br />
• Bástya szauna<br />
• Casanova szauna<br />
• Panoráma szauna<br />
• Infra I-II szauna<br />
• Gőzkabin
Gyógyfürdő<br />
A Várfürdő legismertebb vízgyógyászati<br />
kezelései a fürdőkezelés,<br />
az iszappakolás, a súlyfürdő,<br />
valamint a tangentoros<br />
víz alatti masszázskezelés. A<br />
gyógymasszőrök által alkalmazott<br />
orvosi gyógymasszázs<br />
tovább fokozza a kezelések<br />
hatásfokát. Az egész évben<br />
működő gyógyászaton reumatológus<br />
szakorvosi<br />
irányítás mellett zajlanak<br />
a személyre szabott, fizikoterápiás<br />
program szerinti<br />
gyógykezelések. A rehabilitációs<br />
kezelési program<br />
már 6–8 kezelési nap után<br />
látványos javulást hozhat.
A gyógyvíz hatásai<br />
A 10 gyógymedencébe kerülő,<br />
72 °C-os, 2005 méter mélységből<br />
feltörő alkáli-hidrogénkarbonátos-kloridos<br />
gyógyvíz<br />
gyógyírként szolgál mozgásszervi<br />
károsodások, reumás<br />
panaszok, helyi idegbántalmak<br />
és gyulladásos nőgyógyászati<br />
betegségek<br />
esetén, emellett sikerrel<br />
alkalmazható balesetek,<br />
műtétek utáni rehabilitációs<br />
kezelések során is.
Milyen betegségek esetén<br />
javasoljuk a fürdőkúrát?<br />
• Kopásos eredetű gerinc- és ízületi<br />
betegségek (gerincsérv okozta panaszok,<br />
porckorong betegségek, idült derékfájás,<br />
csípő- és térdízületi kopás)<br />
• Ízületi gyulladások nyugalmi<br />
stádiumban<br />
• Csontritkulás okozta panaszok, háti-,<br />
deréktáji fájdalmak<br />
• Idült karideg-, ülőidegzsába<br />
(akut tünetek lezajlása után)<br />
• Ortopédiai, idegsebészeti műtétek<br />
után (protézisek beültetése,<br />
gerincsérv műtétek)<br />
• Balesetek utókezelése<br />
(törések, ízületi sérülések)<br />
• Idült nőgyógyászati gyulladások<br />
• Idült urológiai gyulladások<br />
• Érszűkületek<br />
• Bőrbetegségek (ekcéma, lichen,<br />
pikkelysömör)<br />
• Cukorbetegség okozta szövődmények<br />
(ízületi- és vérkeringési<br />
zavarok, ideggyulladás)
Fürdőkúrák<br />
A fürdőkúrák javasolt időtartama<br />
6–15 nap. A gyógymedencékben<br />
maximum napi kétszer<br />
20–30 perc a javasolt tartózkodási<br />
idő. Az orvos a beteg<br />
által igénybe vehető, adott<br />
hőfokú gyógyvízre is javaslatot<br />
tesz. A gyógyfürdőkúra<br />
igénybevétele előtt mindenképp<br />
javasolt konzultálnia<br />
szakorvossal vagy a fürdőorvossal.<br />
Az általuk előírt<br />
gyakoriságot fontos betartani<br />
azért, hogy valóban<br />
gyógyulást eredményezzen<br />
a kezelés.
TB támogatott<br />
fürdőgyógyászati<br />
ellátások<br />
• gyógyvizes gyógymedence<br />
• gyógyvizes kádfürdő<br />
• iszappakolás<br />
• súlyfürdő<br />
• szénsavas fürdő<br />
• orvosi gyógymasszázs<br />
• víz alatti vízsugármasszázs<br />
• víz alatti csoportos gyógytorna<br />
• komplex fürdőgyógyászati<br />
ellátás
Gyulai vár<br />
Városunk szimbóluma, egyben<br />
legrégebbi épített öröksége a<br />
több mint 600 éves gyulai vár,<br />
Közép-Európa egyetlen épen<br />
maradt gótikus síkvidéki téglavára.<br />
Az 1566-os ostrom után<br />
129 évig állt török uralom<br />
alatt. A helyreállított vár<br />
2005-ben megnyílt múzeumában<br />
24 kiállítóterem<br />
mutatja be Gyula város sok<br />
száz éves múltját.
Gyulai Várszínház<br />
Városunk legnevesebb kulturális<br />
rendezvénye, az idén<br />
53 éves Gyulai Várszínház<br />
Összművészeti Fesztivál és<br />
a tizenkettedik évadát megkezdő<br />
Shakespeare Fesztivál<br />
előadásai részben az erődítmény<br />
udvarán felállított,<br />
részben pedig a mellette található<br />
csónakázótavon kiépített<br />
tószínpadon tekinthetők<br />
meg.
Gyulai Almásy-kastély<br />
Látogatóközpont<br />
A török hódoltságot követően<br />
Harruckern János György<br />
építtette a gyulai kastély első<br />
épületét. A barokk tömböt fia,<br />
Harruckern Ferenc alakította ki,<br />
akinek unokája, Wenckheim Ferenc<br />
idejében igazi fénykorát<br />
élte a kastély. Az Almásy család<br />
Wenckheim Stefánia Mária<br />
grófnő és gróf Almásy Kálmán<br />
házassága révén került kapcsolatba<br />
a kastéllyal. Az épület három<br />
alkalommal is fogadhatta<br />
a magyar uralkodót. 1807-ben<br />
I. Ferenc és lánya (Napóleon<br />
későbbi felesége) járt itt, később<br />
Ferenc József Erzsébet<br />
császárnéval, majd egy hadgyakorlat<br />
alkalmával vendégeskedett<br />
a kastélyban.
1945 után a kastélyt államosították,<br />
az épületben szakmunkásképzőt,<br />
ápolónőképzőt, majd<br />
csecsemőotthont helyeztek el.<br />
Az 1960-as években a kastélypark<br />
nagyobb részén termálfürdőt<br />
létesítettek. A kastélyt az<br />
1990-es években fokozatosan<br />
kiürítették. Felújítása után a<br />
Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpontban<br />
állandó kiállítást,<br />
kávézót, múzeumboltot,<br />
múzeumpedagógiai<br />
helyiséget, valamint időszaki<br />
kiállítóteret alakítottak ki.
Hétköznapok és ünnepek<br />
egy alföldi kastélyban<br />
Mi működtette a kastélyok hétköznapjait,<br />
kiknek volt köszönhető<br />
a pompa, hogy nézett ki<br />
a színfalak mögötti világ az<br />
arisztokrácia otthonaiban? Eddig<br />
Európa főúri épületeinek<br />
bejárásával sem kaphattunk<br />
választ ezekre a kérdésekre.<br />
A gyulai Almásy-kastély mostantól<br />
elmeséli ezeket. A 21.<br />
századi interaktív technika<br />
segítségével azt fedi fel az<br />
épület, hol, hogyan éltek<br />
a cselédek, akik egy grófi<br />
család mindennapjait tették<br />
láthatatlanul és szinte észrevétlenül<br />
kényelmessé.
S mivel az arisztokraták élete<br />
sem csak az estélyekről szólt, a<br />
kiállítás mindennapi tárgyaik,<br />
írott és íratlan viselkedési szokásaik<br />
segítségével a hétköznapjaikról<br />
is mesél. Az állandó<br />
kiállítás a kastélyban tett<br />
három királylátogatásnak<br />
és annak a tíz aradi vértanú<br />
tábornoknak is emléket állít,<br />
akik az épületben tették le a<br />
fegyvert.
Erkel Ferenc<br />
Emlékház<br />
A németgyulai tanítói lakást<br />
1795-ben építették fel, mai<br />
formájában Nuszbek Mihály<br />
építette meg 1830 végére.<br />
A kántor és iskolaház ekkor<br />
kapta klasszicista stílusát.<br />
Az Erkel család 1806-ban<br />
érkezett Gyulára Pozsonyból.<br />
Itt született 1810. november<br />
7-én Erkel Ferenc,<br />
a magyar nemzeti opera<br />
megteremtője, a Himnusz<br />
megzenésítője.
A kiállítás nyitóterében Európa<br />
himnuszait bemutató terminálok<br />
fogadják a látogatókat,<br />
majd az európai zene terme<br />
következik. A 19. századi osztályteremben<br />
lévő interaktív<br />
sarokban korabeli feladatok<br />
megoldására van lehetőség,<br />
az „Erkel-emlékszoba” a<br />
zeneszerző személyes tárgyait,<br />
relikviáit mutatja be.<br />
A hálószoba, a szalon és a<br />
népies konyha az Erkel család<br />
egykori otthonát idézi<br />
fel.
Ladics-ház<br />
A földszintes polgárház a 19.<br />
század elején épült barokk stílusban,<br />
jegyzői lakásként. A<br />
hagyományőrző családban öt<br />
generáción át megmaradtak<br />
az életmódjukat tükröző<br />
bútorok, tárgyak, öltözékek s<br />
a szellemi életükről tanúskodó<br />
emlékek. A Ladics család<br />
hagyatéka a maga nemében<br />
egyedülálló történeti<br />
forrása és dokumentuma a<br />
vidéki polgárság életének a<br />
dualizmus kori és a két világháború<br />
közötti Magyarországon.
Míg a paraszti életmódot és lakáskultúrát<br />
bemutató tájházak<br />
rendszere az egész országot behálózza,<br />
és a társadalmi paletta<br />
másik oldalát megjelenítő, szépen<br />
berendezett nemesi, főúri<br />
otthonokra is találhatunk<br />
példákat, addig a polgárság<br />
világának a Ladics-ház az<br />
egyedüli teljesen berendezett<br />
tanúja.
Százéves cukrászda<br />
Az 1840 óta üzemelő Százéves<br />
cukrászda Magyarország második<br />
legrégebbi cukrászdája.<br />
Csodás, empire stílusú épületében<br />
a díszesen festett falak<br />
között, eredeti biedermeier<br />
bútorzat, hagyományos sütemény,<br />
parfé-, cukorka- és<br />
fagylaltkínálat repíti vissza a<br />
látogatót az egykori nyüzsgő<br />
kávéházi világba.
Mivel a cukrászda mindig is közösségi<br />
hely volt a helyreállítás<br />
során igyekeztek a reformkori<br />
hangulatot visszaidézni, míg az<br />
egykori cukrászműhely helyén<br />
cukrászmúzeumot rendeztek<br />
be korabeli eszközökkel.<br />
2004-ben és 2<strong>01</strong>4-ben is<br />
jelentős felújítást hajtottak<br />
végre az épületen, hogy<br />
továbbra is a legértékesebb<br />
gyöngyszeme maradhasson<br />
a Dél-Alföldnek.
Göndöcs-kert<br />
A város híres szülötte, Göndöcs<br />
Benedek apát-plébános 1884-<br />
ben indítványozta, hogy a Sugár-út<br />
(a mai Béke sugárút)<br />
nyugati oldalán népkertet létesítsenek.<br />
A színházi előadások, műsoros<br />
estek, táncmulatságok<br />
számára csarnokot építettek,<br />
mely 1889-re készült el.<br />
1952 és 1975 között az épület<br />
a város művelődési otthona<br />
volt, majd 1979-ben<br />
a Kohán-hagyaték kapott<br />
benne helyet.
A Göndöcs-kert teljes körű felújítása<br />
2<strong>01</strong>4 tavaszára fejeződött<br />
be. A Kohán György festőművész<br />
alkotásait bemutató Kohán<br />
Képtár nagyobb épületbe költözött,<br />
korábbi helyszíne pedig<br />
Vigadóként működik tovább.<br />
Az eredeti pompájában<br />
helyreállított rendezvényteremben<br />
számtalan közösségi<br />
program szolgálja a helyiek<br />
és a turisták szórakozását.
Belvárosi korzózás<br />
Gyula város dobogó szíve a 2006-ra<br />
megújult Kossuth tér, mely új arcával<br />
a helyiek és az idelátogatók<br />
kedvence lett. A nagy forgalmat<br />
lebonyolító tér rendezvényeinek<br />
köszönhetően új központtá<br />
nőtte ki magát. A belváros különleges<br />
hangulatát a Világóra,<br />
a terek szépsége, a parkok<br />
zöldje s a vizek csobbanása<br />
teszi teljessé, egyedi hátteréül<br />
szolgálva a korzó nyáresti<br />
nyüzsgésének. A környezettudatosság<br />
kiemelt szempont<br />
a fejlesztéseknél. Folyamatosan<br />
törekszünk a<br />
zöldfelületek növelésére és<br />
az alternatív energiaforrások<br />
minél nagyobb arányú használatára<br />
az új beruházások,<br />
felújítások során.
Fesztiválra hangolva<br />
Gyula egész évben folyamatosan<br />
kínálja gasztronómiai, kulturális,<br />
népművészeti és sportrendezvényeit<br />
az idelátogatóknak és a<br />
helyieknek egyaránt.<br />
Kiemelt rendezvényeink: •<br />
• Gyulai Kolbász- és Sódarmustra<br />
• Gyulai Pálinkafesztivál<br />
• Gyulai Virágok Fesztiválja<br />
• Várfürdő Futás<br />
• Pörköltkirály Kárpát-medencei<br />
Gasztronómiai Fesztivál
• Gyulai Várfürdő Kupa – Országos<br />
Tereprallye Bajnokság<br />
• Körös-völgyi Sokadalom<br />
• Gyulai Várszínház<br />
Összművészeti Fesztivál<br />
• Shakespeare Fesztivál<br />
• Gyulai Vár Jazz Fesztivál<br />
• Vár Blues Fesztivál<br />
• Nyári Korzó<br />
• Gyulai Végvári Napok<br />
• Minden Magyarok Nemzet<br />
közi Néptáncfesztiválja<br />
• Gyulai Méz- és Mézeskalács<br />
Nemzetközi Fesztivál
A mozgás öröme<br />
Az aktív pihenés kedvelői lóháton,<br />
kerékpáron, csónakon vagy<br />
gyalogszerrel hódíthatják meg a<br />
várost és környékét, élvezhetik<br />
a páratlanul tiszta levegőt és<br />
az érintetlen természet szépségeit.<br />
Gyula számtalan lehetőséget<br />
kínál a kikapcsolódásra,<br />
a tenisz, a futball, a salakmotorozás,<br />
a repülőgép-modellezés,<br />
a gokart vagy éppen<br />
a kutyás agility kedvelőit is<br />
várják a város egyesületei, a<br />
horgászok – köszönhetően<br />
a Körösöknek és a közel<br />
tucatnyi horgásztónak –<br />
igazi paradicsomban találják<br />
magukat, ha szenvedélyüknek<br />
kívánnak hódolni.
A strandok mellett vízparti szálláshelyek,<br />
vendéglátóhelyek és<br />
vízieszköz-bérlési lehetőségek<br />
állnak azok rendelkezésére, akik<br />
a természet lágy ölén tudják<br />
csak igazán kipihenni magukat.<br />
A Gyula határában működő<br />
Sióréti Lovascentrum<br />
egész évben vonzó célpont<br />
a lovassportok szerelmeseinek,<br />
rossz időjárás esetén<br />
fedett lovarda biztosítja a<br />
szórakozás zavartalanságát.<br />
A Gellény Birtok Kalandparkja<br />
egyre bővülő számú<br />
játékelemmel, paintballpályával,<br />
4,5 hektáros<br />
gondozott parkban várja<br />
az aktív kikapcsolódásra<br />
vágyókat.
Gyula, a parkok és<br />
virágok városa<br />
Gyula városa meglehetősen<br />
régóta viseli már epitheton<br />
ornansként a „virágos város”<br />
titulust. Közel 130 éve folynak<br />
intenzív és jól szervezett parkosítási<br />
és faültetési munkák<br />
településünkön, így az utóbbi<br />
bő évszázadban szakavatott<br />
kertészek munkája alakította<br />
városunk kertjeit. A városi<br />
faiskola 1860-ban jött létre,<br />
az 1910-es évektől kezdődő<br />
időszakban pedig mintegy<br />
21.000 négyzetméternyi<br />
új park létesült Gyulán.
Az évszázados kertészeti hagyományoknak,<br />
az önkormányzat és a<br />
lakosság összefogásának, a környezettudatos<br />
fejlesztéseknek és<br />
az átgondolt parkosításoknak<br />
egyaránt köszönhető, hogy a Virágos<br />
Magyarországért környezetszépítő<br />
versenyen 2005 óta<br />
minden évben díjazzák a település<br />
szépségét. 2<strong>01</strong>3-ban<br />
másodszor is Gyulát választották<br />
az ország legvirágosabb<br />
városának, aminek megfelelően<br />
2<strong>01</strong>4-ben képviselhette<br />
Magyarországot – és vehetett<br />
át arany minősítést –<br />
az Európai Virágos Városok<br />
és Falvak versenyén.
Programok személyre<br />
szabva<br />
A garantált programok azért<br />
jöttek létre, hogy a Gyulára érkező<br />
vendégek a főbb látnivalók<br />
mellett megismerhessék<br />
a város gasztronómiáját,<br />
hagyományait, természeti<br />
értékeit. Az évszakonként<br />
változó programok körében,<br />
többek között főzdetúrára<br />
(Gyulai Pálinka Manufaktúra),<br />
aradi és máriaradnai kirándulásra,<br />
idegenvezetős<br />
városnézésre invitálják a<br />
vendégeket, de a turisták<br />
hajókázhatnak a vadregényes<br />
Fekete-Körösön is.
A tematikus városi séták városunk<br />
múltjának és látnivalóinak<br />
megismerését, valamint a tartalmas<br />
kikapcsolódást segítik<br />
a csoportok, családok, baráti<br />
társaságok és érdeklődők számára.<br />
A programok a gyulai<br />
Tourinform irodával előre<br />
egyeztetett rugalmas időpontokban,<br />
szakképzett<br />
idegenvezető közreműködésével<br />
vehetők igénybe.<br />
Az aktuális kínálatról a város<br />
hivatalos turisztikai portálja,<br />
a www.visitgyula.com<br />
oldal nyújt tájékoztatást.
VISIT GYULA CARD<br />
A 2<strong>01</strong>4-ben bevezetésre került,<br />
számtalan kedvezményes vagy<br />
ingyenes szolgáltatást tartalmazó<br />
turisztikai kártya segítségével<br />
nem csak egy szolgáltatás-csomaghoz,<br />
hanem<br />
plusz élményekhez is juthatnak<br />
vendégeink. Megismerhetik<br />
a város rejtett értékeit,<br />
új kulturális élményeket szerezhetnek,<br />
belekóstolhatnak<br />
a helyi gasztronómiába<br />
és aktívan kapcsolódhatnak<br />
ki.
Látogatóink a partnerszálláshelyeknél<br />
térítésmentesen<br />
juthatnak a kedvezménykártyához,<br />
mely felhasználható<br />
a Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpontban,<br />
a Gyulai<br />
Várfürdőben, a Gyulai Várszínházban,<br />
kiállítóhelyeken,<br />
éttermekben, cukrászdákban,<br />
aktív programoknál,<br />
szépségápolási szolgáltatásoknál<br />
és szórakozási<br />
lehetőségeknél is.<br />
VISIT<br />
GYULA<br />
C ARD
Lépjen kapcsolatba<br />
velünk!<br />
Gyulai Turisztikai Nonprofit Kft.<br />
Tourinform iroda és Gyula Turisztikai<br />
Desztináció Menedzsment Szervezete<br />
5700 Gyula, Kossuth u. 7.<br />
Tel./fax: +36-66/561-680<br />
+36-66/561-681<br />
Web: www.visitgyula.com<br />
E-mail: info@visitgyula.com<br />
Gyula Város Önkormányzata<br />
Képviselő-testületének<br />
Polgármesteri Hivatala<br />
5700 Gyula, Petőfi tér 3.<br />
5700 Gyula, Pf. 44.<br />
Tel./fax: +36-66/526-800<br />
+36-66/526-819<br />
Web: www.gyula.hu<br />
E-mail: gyulaph@gyula.hu
Change language