proba

Á 

C 

S 

J 

Ó 

Z 

ÁCS JÓZSEF 

S Z O B R Á S Z M Û V É S Z 

1172 Budapest, XII. utca 18. 

Telefon: 06-1-257-3397 

E-mail: acs.jozsef@telmark.hu 

S 

E 

F 

• 1931-ben, Székesfehérváron születtem. 

• TANULMÁNYAIM 

1952–1958, Magyar Képzômûvészeti Fôiskola. 

• MESTEREIM 

Ugray György, Szabó Iván. 

• TAGSÁGAIM 

Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesülete ( MAOE ) 

Magyar Képzô és Iparmûvészek Szövetsége. Szobrász és Éremszakosztálya. 

• CSOPORTOS KIÁLLÍTÁSAIM 

Maoe és a Képzô és Iparmûvészek Szövetsége által rendezett kiállítások, 

1967., 69., 76., Országos Kisplasztikai Biennále, Pécs; 

1999., 2001., Országos Érem biennále, Sopron; 

2002., Mesterveretek Szabó Géza ötvös mester mûhelyébôl, Szeged; 

2003., Érem és Irodalom. Az MKISZ Érem szakosztály kiállítása. Petôfi Irodalmi Múzeum, Budapest; 

• EGYÉNI KIÁLLÍTÁSAIM 

1968, Rákosligeti Mûvelôdési Ház, 

1999, Csekovszky Árpád Mûvelôdési Ház, 

1999, Rákoskeresztúri Katolikus Ifjúsági Egylet. 

2005, Rákosligeti Mûvelôdési Ház, 

2005, Rákoskerti Mûvelôdési Klub 

• DÍJAIM 

XVII. Ker. polgármesteri díja (munkássága elismeréseként) 

2003, Budapest XVII. kerületének díszpolgára. 

2

Á 

C 

S 

J 

Ó 

Z 

S 

E 

F 

• • • • • • MÛVEIM (VÁLOGATÁS) • • • • • • 

Kéregetô mackó, Óbuda; 

Tessedik Sámuel portré, kô, Szarvas; 

Halas fiú, Sopron; 

Berzsenyi Dániel portré, kô, Marcali; 

Révész Imre portré, kô, Kecskemét; 

Ülô lány, Tiszaszederkény; 

Kisjankó Bori, Mezôkövesd; 

Dr. Bárczi Gusztáv, Budapest; 

Bánki Donát, Budapest; 

Pável Ágoston, Szombathely, és Cankova 

(Szlovénia); 

Kultúra, kô dombormû, Mezôkovácsháza; 

Derkovits Gyula, Rákoscsaba; 

Vetélkedô mackók, Rákoscsaba Újtelep; 

Meseoszlop, Rákosliget; 

Bartók Béla, bronz portré, Rákoshegy és 

Borsodszirák; 

Ifj. Bartók Béla bronz dombormû, Rákoshegy; 

Anyaság, vörösmárvány, Rákoskeresztúr; 

Csekovszky Árpád bronz dombormû, Rákosliget; 

Kodolányi János bronz dombormû, Rákoshegy; 

Gregor József bronz dombormû, Rákosliget 

3

Á 

D 

Á 

M 

F 

F 

Y 

P 

Á 

L 

ÁDÁMFFY PÁL 

RAJZTANÁR- FESTÔMÛVÉSZ 

1164 Bp., Szabadföld u. 64. 

Telefon: 06-1-400-2455 

E-mail: ghantosi@gmail.com 

• 1946-ban születtem Szentesen. Gyerekkoromban sokat csatangoltam a Tisza ártéri erdeiben, holtágai 

között. 

Életre szóló élményemmé vált a természet szeretete. Ez az érzés irányított az erdész mesterség felé. 

• 1965-ben érettségiztem a soproni Erdészeti Technikumban. 

A történelmi és mûvészeti emlékekben gazdag kisvárosban olyan környezetbe kerültem, amely 

fellobbantotta és táplálta bennem a képzômûvészet iránti érdeklôdést. 

További tanulmányaimat úgy alakítottam, hogy mind a természet, mind a képzômûvészet jelen legyen 

bennük. 

• 1970-ben szereztem rajz-biológia szakos tanári diplomát Szegeden. 

Azóta a rákoshegyi Czimra Gyula Általános Iskola rajztanára vagyok. 

23 éven át voltam a kerületi rajztanárok szakmai vezetje. 

• Kifejezetten mûvészeti, alkotó tevékenységgel 1990 óta foglalkozom. Tagja vagyok a Magyar 

Rajztanárok Országos Egyesületének, a XVI. kerületben mûködô Corvin Mûvészklubnak, a 

XVII. kerületi Vigyázó Ferenc Mûvelôdési Társaságnak és a Csabai Mûvészeti Szalonnak. 

Ezen csoportok kiállításain eljutottak mûveim Lengyelországba, Németországba, Felvidékre, Erdélybe. 

2006 óta állandó szereplôje vagyok a hatvani Országos Tájkép Biennálénak. Vannak képeim a Bp. 

XV., XVI., XVII. kerület Önkormányzatainak, valamint a mátrafüredi Erdészeti Szakközépiskolának 

a tulajdonában. 

Eddig 18 önálló kiállításom volt, legjelentôsebb 2004-ben a Magyarok Házában. 

• Tisztelôje vagyok az avantgard mûvészetnek, de inkább a látott világ poézise ragad meg. 

Szeretem megmutatni másoknak is, ha valamit érdekesnek, figyelemre méltónak, szépnek tartok. 

Tanári munkámnak is ez a fô indítéka. 

• Fôleg realista, impresszionista, esetenként konstruktív tájképeket festek. Kedvenc technikám a pasztell 

és a rézkarc. 

4

Á 

D 

Á 

M 

F 

F 

Y 

P 

Á 

L 

5

A 

L 

B 

R 

E 

C 

H 

T 

J 

Ú 

L 

I 

A 

ALBRECHT JÚLIA 

K É P Z Ô M Û V É S Z 

Telefon: +36-30-261-8865 

E-mail: albrejul43@gmail.com 

• 1948-ban születtem Budapesten. 1963-67 között a Képzô- és Iparmûvészeti Gimnáziumban kerámia szakon 

tanultam. 1973-ban végeztem a Magyar Képzômûvészeti Egyetemen, Szentiványi Lajos festôosztályán. Elsô 

mesterem Rákoshegyen Tóth Tibor volt, majd Ujváry Lajosnál tanultam, mesteremnek tekintem Barcsay 

Jenôt, Somogyi Józsefet, és Ács Józsefet. 

• 1974 óta önálló mûtermemben alkotok többféle mûfajban, sokféle anyaggal dolgozva. 

• 1979–1996 között a Képzô- és Iparmûvészeti Szakközépiskola mûvésztanára voltam, ezalatt írtam meg két 

tankönyvet a mûvészeti középiskolák kerámikus tanulói számára. („A kerámiamûvesség története” és „A kerámiakészítés 

elmélete és technológiája” Tangrafix Kiadó, Bp. 1997.) Oktattam a felnôtt képzésben különféle 

tanfolyamokon, és mostanában a soproni Nyugat-Magyarországi Egyetem Alkalmazott Mûvészeti Intézetének 

óraadó tanára vagyok. 

• Gondolataimat elsôsorban kisplasztikákban fejezem ki, de festek akvarellel, pasztellel, kevert technikával, és 

gyakran egyedi rajzot is készítek. Szívesen foglalkozom építészeti térhez kapcsolódó monumentális feladatokkal. 

• KIÁLLÍTÁSOK: Rendszeresen szerepelek országos és nemzetközi kiállításokon. 

Fontosabb egyéni kiállításaim: 1979. Stúdió Galéria, Budapest; 1982. Pataky Galéria, Budapest; 1995. Erdôs Renée Ház, 

Budapest; 1997. Podmaniczky Terem, Budapest; 1999. MTA Klub, Budapest; 2000. Magyar Ház, Stockholm; 2001. 

Vigadó Galéria, Budapest; 2004. Keve Galéria, Ráckeve; 2009. Mendei Mûvelôdési Ház. 

• TAGSÁGOK: Alapító tagja vagyok a Gyulai Mûvésztelepnek és a Vigyázó Ferenc Mûvelôdési Társaságnak, tagja vagyok 

a Magyar Alkotók Országos Egyesületének, a Magyar Képzô- és Iparmûvészek Szövetségén belül a Magyar Kerámikus 

Társaságnak és a Magyar szobrász Társaságnak. Tagja vagyok a Magyar Rajztanárok Országos Egyesületének, a Mûvésztanár 

Társaságnak, a Nemzetközi Kepes Társaságnak, a Molnár C. Pál Baráti Körnek, alapító elnöke voltam a MAT XVII-nek, 

kurátora és képviselôje vagyok a Csekovszky Árpád Mûvészeti Közalapítványnak. 

• KÖZTÉRI MUNKÁK: 1975. Hévízi Termál Szálló Virágtartói; 1983. Ócsai katolikus templomban a Négy Evangélista; 

1980. Duna TSZ relief, Csepel; 1985. Kunhegyesi Házasságkötô terem faliképei; 1990. a Kecskeméti SOS Falu épület 

dekorációi; 1995. Rádió és TV Múzeum homlokzati relief, Diósd; 2005. Hófehérke Óvoda ünnepi fala, Budapest XVII. 

Kerület. 

• DÍJAK: 1990. Mûvészeti Alap díja a Kecskeméti SOS Falu pályázatán; 1998. Pécsi Kerámia Biennálén Kiállítási díj, 

1999. Nyíregyháza-Sóstói nemzetközi Érem és Kisplasztikai Alkotótelep II. díj, és Külön díj; 2002. Rákosmente 

Önkormányzatának kiállítási díja. 

• KÖZGYÛJTEMÉNYBEN LÉVÔ MUNKÁK: Rákosmente Önkormányzata; Nemzetközi Kortárs Kerámia 

Múzeum, Kecskemét; Iparmûvészeti Múzeum, Budapest; Nyíregyházai Városi Múzeum. 

• A bibliográfia már nem fér ide, de megjegyzem, hogy kikapcsolódásképpen sokat énekelek, és nagyon szeretek írni. Hosszú 

évekig írtam népszerû ismeretterjesztô stílusban a Rákosvidéke c. kerületi lapban, és a Hírhozóban a kerület képzômûvészeti 

életérôl. 

2

A 

L 

B 

R 

E 

C 

H 

T 

J 

Ú 

L 

I 

A 

3

A 

S 

Z 

Ó 

D 

I 

DR. ASZÓDI IMRE 

D R Á M A Í R Ó , K Ö L T Ô 

1 9 2 1 – 2 0 0 6 

I 

M 

R 

E 

• 1921. január 14-én születtem Békésszentandráson, egy parasztcsaládban. Édesapám néhai Mrena (Berena) Ferenc, édesanyám 

néhai Aszódi Anna. Két gyermekem volt, dr. Aszódi Gábor mat.–fiz. tudományos munkatárs, Aszódi Mária operaénekesnô. 

Sajnos mindketten meghaltak. Feleségem Tóth Melánia Melinda nyugdíjas újságíró. 

• A gimnáziumi érettségit kitüntetéssel végeztem Szarvason. 1943-ban a Pázmány Péter Jogegyetemen summa cum laude 

doktoráltam, majd 26 éves koromban bírói–ügyvédi vizsgát tettem. Behívtak katonának. A háború végén, 1945 után, 

Szolnokra költöztem, és a bíróságon helyezkedtem el, de sajnos soha nem neveztek ki a végzettségemnek megfelelô munkakörben, 

édesapám kulákká minôsítése miatt. Késôbb jogtanácsosként dolgoztam az építôiparban. Jelenleg nyugdíjas vagyok. 

• Az 1956-os események Szolnokon értek, ahol beválasztottak a munkástanácsba. A forradalom leverése után 12 év börtönre 

ítéltek, melybôl 6 év 13 napot letöltöttem. 

• A börtönben is a fordító irodán dolgoztam a nyelvtudásom miatt (német, francia, olasz, angol felsôfok), más ma élô 

kiválóságokkal együtt. 

• Már a gimnáziumi tanáraim is a magyar irodalom, történelem, a hazaszeretet és az európai mûveltség elsajátítására neveltek, 

így a latinos mûveltség nagy hatással volt rám. 

• A háború után, amikor Szolnokra kerültem, újra foglalkozni kezdtem az irodalommal, versekkel és drámaírással. 

Szerkesztettünk egy irodalmi lapot, Életünk címmel. 

• Több versem és prózai írásom is megjelent különbözô lapokban, így pl. a Nagy Alföldben, az Új Hangban, ahol néhai Vajda 

Miklós méltatott a kritikájára. 1956-ban jelent meg elsô kötetem Forrás fakadt címmel. 

• Szabadulásom után folytattam az irodalmi munkásságomat, 15 kötetet adtam ki saját költségen. Az elsôt 1989-ben. 

• Irodalmi esteket rendezünk, ahol bemutatjuk a magyar irodalom kincseit, és a ma már lassan feledésbe merülô tanyavilágot 

az ott élô embereken és állatokon keresztül. Dicsôítjük a természet szépségét, és a magyar történelemrôl is írtam. Az est 

házigazdái – akik a beszélgetéseket is irányítják és vezetik – ismert irodalmárok, kritikusok, mint Okányi Kiss Ferenc 

népmûvelô, Röthler István esztéta, Vida Lajos, a Szókimondó irodalmi lap szerkesztôje, Sztáncsics Erzsébet író, költô, 

Feinek György író, költô, Bornemissza Attila, a Délibáb fôszerkesztôje és még sokan mások. 

• Egy kritika rólam: „már sokan írtak a paraszti életrôl, sorsról, de Aszódi Imre ismeri e témát, beleszületett a tanyavilágba, 

élete egy részét is ott töltötte, így a valóságot híven tárja az olvasók elé, annak minden szépségével és fájdalmával”. 

• 2003-ban a Magyar Kultúra Lovagja kitüntetést kaptam. A díj átadásakor így méltatták munkásságomat: „nem meggazdagodni 

akar írásaival, könyveit ingyen adja, melyekben szeretetre és a magyarság megtartására, történelmi múltunk ismeretére tanít. 

• Feleségem mindenben támogat és segít. Könyveimet Ô szerkesztette, rendezte. Mindketten elkötelezett hívei vagyunk a 

magyar kultúra népszerûsítésének és terjesztésének. 

• 2004. októberében Bodnár István irodalmi és mûvészeti oklevéllel, és 2006-ban Szabadi Zoltán Irodalmi és Mûvészeti 

díjjal tüntettek ki, ezenkívül az irodalmi körökben több pályázatot és nívódíjat nyertem (Kláris, Tûzedzôk Társasága, stb.). 

Állami kitüntetésben, elismerésben nem részesültem. 

Verseim 

• Körülírtam verssel a világot, Kettéhajtogatott márvány, Ki ôriz meg engem, és a most megjelent kötetem Lelkembe visszajárnak az 

álmok. Itt állok Buda éjjelében – a feleségemmel tett utazásokkal foglalkozom, szinte életrajzi jelleggel, Villám hasít az égen át – 

ugyancsak megjelent a börtönévekrôl szóló, humorosan megírt élményeim. A gyermekeknek is írtam, és kiadtam két kötetet 

Zirzegô és Zorzogó és Mese a mammutról címmel. 

Drámáim 

• Zách Klára, IV. Béla, Zrínyi Ilona történelmi drámák és a Kitagadottak c. kötetem az 1945 utáni évekrôl a parasztság sorsáról és 

nagyrészt a saját sorsomról szól. A tizennegyedik kötetem a Körösparti történetek, novellák. Most adtam ki utolsó válogatott 

írásaimat Nádasoldal, nádasoldal címmel. 

20

A 

S 

Z 

ASZÓDI IMRE 

Ó 

D 

I 

I 

Hányszor mentem el elôtted gyalog s kerékpáron 

Jézusom, mindig köszöntöttelek, hogy Atyád megáldjon, 

akkor még nem gondoltam, én is börtönviselt leszek, 

és így kerülök Hozzád, egyre közelebb, 

KRISZTUSKERESZT A GONDA LAPOSNÁL 

Most kapás emberek a szôlôbôl jövet 

a kereszt elé tesznek egy-egy virágtövet, 

talán szenvedéseinkért engesztelésül, 

és a botütésekért, mi testünkön kékült? 

M 

R 

E 

mert a szenvedés tanít alázatra Krisztusom, 

mikor a könnyünk már kicsordul a magyar Himnuszon, 

mikor a botok testünk szilvakékre verték, 

akkor tudjuk értékelni, mi is az emberség, 

ha saját hazánkban szemünk könnyet ereszt, 

egyre kedvesebb lesz az útszéli kereszt, 

régen csak a nádiveréb harsogott itt, 

hol ma az ember annyi új autóba botlik, 

Aszódi nagyanyám ment kosárral a Laposra 

cseresznyét szedni, hogy a piacra hozza, 

s hol egykor Hunyadi honmentô lelke járt, 

tavasz öltöztetett zöldbe sok jegenyenyárt! 

Vajon az aranyos Krisztus szemétôl 

életünk minden szenvedése megszépül? 

A nádas megritkult, talán a veréb is kihalt, 

mióta nem zengjük itt a diákkori dalt, 

van, aki azt mondja, a földhöz nincsen jussom, 

a harcot mégis folytatom gyôzelmes Krisztusom! 

Krisztuskereszt a Gonda Laposnál, 

ha mozdulni tudnál, most rám taposnál? 

Ki annyi virágot tettem talapzatodra, 

tanúsítod, hogy méltó vagyok a jobbra, 

az Árpádok lobogóját soha el nem dobtam, 

s magasra emelem, míg szívem végsôt dobban… 

21

B 

A 

Á 

N 

BAÁN TIBOR 

TANÁR, KÖLTÔ, IRODALOMKRITIKUS 

T 

I 

B 

O 

R 

Telefon: 06-1-258-0173 

E-mail: tiborbaan@telmark.hu 

• 1946. május 26-án születettem Rákosligeten. Emberi, költôi eszmélésemhez nemcsak szülôhelyem 

Rákosliget, majd Pécs járult hozzá, hanem Gyôr is, ahol a Bencés Gimnázium diákja voltam a hatvanas 

évek elsô felében. Az idôpont azért fontos, mert a Kádár-korszak a kollégium ablakain túl eléggé 

félelmetesen terült szét, nem sok jóval kecsegtetett a jövôt illetôen. Hatalmas vargabetûket írtam le, 

amíg eredeti érdeklôdésemnek megfelelôen tanítói és tanári képesítést szereztem. 

• Elsô nagyobb irodalmi sikeremet Az Újhold-Évkönyvben megjelent Pilinszky és Toldalagi címû 

tanulmányommal arattam. A Londonban élô Határ Gyôzô méltatta (többek közt) Irodalomtörténet 

címû könyvében (Tevan Kiadó, 1991). 

• Csillagképem szerint iker vagyok. Talán ennek köszönhetô sokirányú érdeklôdésem (költészet, kritika, 

tanulmány, esszé, képzômûvészet stb.) A mûvészet látszólag a fény minden irányú terjedéséhez 

hasonlítható, ám az is igaz, hogy minden fénysugár visszavezet a létezés centrumába. Véges emberi 

létünk titkaiban a sorsunkat kimondhatatlanul meghaladó kozmosz, s az annál is végtelenebb, az 

emberi elme képzelôerejét sokszorosan meghaladó istenséggel szembesülhetünk. A felduzzasztott, 

felpumpált énkultusz, a hangerôsítôk korában az embereknek csöndre van (lenne) szükségük. Azt a 

mûvészetet szeretem tehát, amely a kóklerkedés ellenében a létezés méltóságát építi, s nem a zavart 

növeli. Úgy vélem, hogy ehhez az értékalapú, hiteles mûvészethez kell visszatalálnunk. 

• Tagja vagyok a Magyar Írószövetségnek és a Berzsenyi Dániel Irodalmi és Mûvészeti Társaságnak. 

• MÛVEIM 

V ERSEK: 

Madárház, 1995 • Alvilági anziksz, 1999 • Az egység álma, 2000 • Szentély, 2002 

Lombhullató idô, válogatott versek, 2003 • Szárnyvonal, 2005 • Elfelejtett színek, 2006 

Papírmozi, válogatott versek, 2007 • Után, 2009 • Konstelláció, 2009 

T ANULMÁNYOK, ESSZÉK, KRITIKÁK: 

Szerepválaszok, 2004 (Év Könyve-díj) • Fények a labirintusban, 2006 • Nagylátószög, 2010 

Fékezett habzás, 2008 (Jegyzetek és kommentárok) 

6

SZEMELVÉNYEK A KONSTELLÁCIÓ 

(Kollázsok és haikuk) CÍMÛ KÖTETBÔL 

VÁLSÁG 

Jósolj augur 

A limesek már égnek 

Alkony a hajnal 

B 

A 

Á 

N 

* 

A kör szabályát 

Nem érti a háromszög 

Mértani búcsú 

* 

A Lélek egy út 

Elvezet mindenhová 

Amikor alszol 

T 

I 

B 

O 

LEPKÉK 

Ébreszd a nemlét 

Partján húnyt pilláinkat 

Színarany lepkék 

R 

Engedd emlékük 

Szétcsapongani a tér 

Lótuszkelyhében 

Engedd arany dél 

Mosolyogni bennem 

A jövô összegét 

MOTÍVUM 

Ó-ág tört vén kín 

Tél jön rád Hó hull Fagy zeng 

Majd új zöld ág nô 

7

B 

A 

L 

L 

O 

N 

Y 

I 

L 

Á 

S 

Z 

L 

Ó 

BALLONYI 

LÁSZLÓ 

G R A F I K U S - É S F E S T Ô M Û V É S Z 

1 9 3 4 – 2 0 0 4 

• 1937. május 16-án, Budapesten született. 1947-tôl Rákoshegyen élt. 

• Középiskolai tanulmányait a fôvárosi Vörösmarty Mihály Gimnáziumban végezte. 

• Érettségi után reklámgrafikusi tanulmányokat folytatott a Dekoratôr és Kirakatrendezô Szakiskolában, 

amelynek 1964-tôl tanára, majd késôbb egy évtizeden át igazgatóhelyettese is volt. 

• 1976-ban az egri Tanárképzô Fôiskolán szerzett rajz szakos tanári diplomát. 

• Szûkebb lakóhelyének képzômûvészeti és irodalmi alkotó tevékenységet folytató közösségi életébe 

aktívan bekapcsolódott. Közremûködött a Vigyázó Ferenc Mûvelôdési Társaság megalapításában, 

meghatározó egyénisége volt a Rákosmenti Irodalmi Mûhelynek. 

• Az 1990-es évektôl rendszeresen szerepelt országos képzômûvészeti rendezvényeken is. 

• 20O2-ben festészeti tevékenysége elismeréseként felvételt nyert a Magyar Alkotómûvészek Országos 

Egyesületébe. 

• 2004-ben a Magyar Vízfestôk Társasága is felvette tagjainak sorába. 

• 2004. január 26-án lezárult hosszú betegség szenvedéseiben kiteljesedett alkotói pályája. 

• ÖNÁLLÓ KIÁLLÍTÁSAI 

1959 – TIT Bartók Klub, Pécs 

1992 – Erdôs Renée Ház, Budapest • MNB Vendégház Kiállítóterme, Tihany • Dózsa Mûvelôdési 

Ház, Budapest 

1993 – Mazda Szabó Galéria, Budapest 

2000 – „Szolgáló lapok” – Dózsa Mûvelôdési Ház, Budapest 

2003 – Ballonyi Pál Margittal közösen – Dózsa Mûvelôdési Ház, Budapest 

2004 – Ballonyi Galéria névadó kiállítása – Dózsa Mûvelôdési Ház, Budapest 

• CSOPORTOS KIÁLLÍTÁSOK 

1981 – Pedagógus Mûvészek Kiállítása – Fényes Adolf Terem, Budapest • 1991-1994 között évente 

– a Gyulai Nyári Mûvésztelep résztvevôinek kiállítása • 1992-1994 között évente – az Ôcsényi 

Mûvésztelep résztvevôinek kiállítása • 1993, 1995, 2001 – Balatoni Tárlat, Balatonalmádi • 2000 – 

XXXI. Alföldi Tárlat, Békéscsaba • 2001 – XVII. Országos Akvarell Biennále, Eger • 2001, 2003 

– XVI., XVII. Tavaszi Tárlat, Salgótarján • 2002 – IX. Táblaképfestészeti Biennále, Szeged „2001. 

év” – Mûvészet Malom, Szentendre • 2001, 2003 – Magyar Kultúra Napja Tárlata – Erdôs Renée 

Ház, Budapest 

32

1 

9 

3 

4 

• 

2 

0 

0 

4 

B 

A 

L 

L 

O 

N 

Y 

I 

L 

Á 

S 

Z 

L 

Ó 

33

B 

A 

L 

L 

O 

N 

Y 

I 

P 

Á 

L 

M 

A 

R 

G 

I 

T 

BALLONYI PÁL MARGIT 

F E S T Ô M Û V É S Z 

1114 Budapest, Árpádfejedelem u. 46. 

T e l e f o n : 0 6 - 1 - 2 5 8 - 4 8 2 9 

• Született: 1939. 09. 19. Bereck 

• Dési Huber 3 év, Vasutas Képzômûvészeti Szabadiskola 6 év 

• Mesterei: Kling György és Kirschmayer Károly 

• Tagja: A Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesületének (MAOE), Magyar Festôk Társaságának, 

Magyar Pasztellfestôk Társaságának, a Vigyázó Ferenc Társaságnak, a MAT XVII-nek. 

• Az ötvenes években részt vesz a vasutasok valamennyi hazai és nemzetközi kiállításán, esetenként 

díjazásban részesül. Ezekben az években sikeresen szerepel a hazai és nemzetközi nôk kiállításán is. 

• Férje: Ballonyi László festô és grafikus (1937–2004) 

• Díjak: 1958 és 1959 Nemzetközi Vasutasok Kiállításán II., és III. díjak, München • 2008. Vigyázó 

Ferenc-díj • 2008 Gábor Áron Alapítvány Díszoklevele • 2009 XI. Egyházmûvészeti Kiállítás 

„Bronz diploma” 

• 2008. márciusában megjelent a „Gyümölcsfák elballagnak” címû életrajzi regénye. 

• Részt vesz szinte minden jelentôs országos jellegû, meghirdetett vagy meghívásos kortárs képzômûvészeti 

kiállításon. Képei megtalálhatóak a magyarországi és külföldi képgyûjtôk tulajdonában. 

• EGYÉNI KIÁLLÍTÁSOK 

1982 Clerkenwell Galéria, London • 1986 és 1993 Dózsa Mûv. Ház, Budapest • 1992 Erdôs Renée Ház Budapest • 1993 Haas 

Galéria Bécs • 1994 Kispesti Kaszinó Galéria Bp. • 1997 Hotel Gellért Budapest • 2000 Ketrec Galéria, Budapest • 2001 Szín 

Galéria, Budapest • 2003 Dózsa Mûv. Ház, Budapest • 2003 Kóka Galéria Budapest • 2004 Újlipótvárosi Klub Galéria, 

Budapest • 2008 Rákoshegyi Közösségi Ház • 2008 Rákoskerti Mûv. Ház könyvbemutatóval együtt • 2008 Életmû kiállítás 

Bereck, Erdély, Kovaszna megye • 2009 Életmû kiállítás Erdôs Renée Ház Bp. 


Magy. Képzômûvésznôk Kiáll. Ernst Múzeum • 1958-59 Nemzetk. Vasutas Kiáll., München, Stadt Múzeum • 1960 Nemzetk. 

Képzômûvésznôk Tárlata, Mûcsarnok, Budapest • 1961 Magyar Képzômûvésznôk Kiáll. Ernst Múzeum, Budapest • 1999– 

2002–2003–1004–2005 Magyar Kultúra Napja, Erdôs Renée Ház, Budapest • 1994 Gyulai Mûvésztelep Jubileumi Kiáll. 

Gyula, Kohán Múzeum 1993–1995–1997–1999–2001–2003 Orsz. Balaton Tárl., B.almádi,Városi Gal. • 1996 Millecentenáriumi 

Országos Nyári Tárlat, Debrecen • 1995 Kirschmayer Károly és Tanítványai, Gaál Galéria, Budapest • 1997–1998 

Reménység 2000 éve, Kortárs Képzômûv. Kiáll. Esztergom, Kecskemét, Bp. • 1998 – XV. – 2000 – XVII. Orsz. Nyári Tárlat 

Debrecen • 2000 Mezôgazdaság a Képzômûvészetben, Mezôgazd. Múzeum, Budapest • 2000 Történelmi Veduták, Esztergom • 

2000 Magyar Kereszténység 1000 éve, Hatvan, Moldvai Gyôzô Gal. • 2000 Corpus Regni, Mûvész Malom, Szentendre • 2001 

és 2003 Tavaszi Tárlat, Salgótarján • 2001 XXXII. Alföldi Tárlat, Békéscsaba • 2001 Honvédelmi Min. + MAOE (pályázat és 

kiáll.) Stefánia Galéria, Budapest • 2001 XIII. Portré Biennálé (Arcok és sorsok) Hatvan, Moldvai Gy. Gal. • 2002 Szegedi 

Nyári Tárlat, Szeged, Olasz Intézet • 2002 2001. év” Mûvészetmalom, Szentendre • 2002 X. Szt. Erzsébet ünnep, Sárospatak, 

Rákóczi Múzeum • 2002 Táblakép Biennálé, Szeged • 2002 „Veszprém, Bakony, Balaton” Veszprém, H. M. Kult. Int. • 2002 

és 2004 „Fény–víz–Balaton” (Nôk a Balatonért) Keszthely, Kong.Ter. • 2000 IV., és 2002-ben V. Pasztell Biennálé, Esztergom 

• 2003 KIPE, 13. Újlipótvárosi Klub Galéria, Budapest, • 2004 Orsz. Víz–fény–Balaton kiáll. Keszthely, Kongresszusi Terem • 

30

B 

A 

L 

L 

O 

N 

Y 

I 

P 

Á 

L 

M 

A 

R 

2004 XVIII. Nyári Tárlat, Debrecen • 2005 Keresztény mûv. Szt. Flórián, Moldvai Gyôzô Gal. Hatvan • 2006 Magyar Kúltúra 

napja Budapest • 2006 II. Kortárs Ikonográfiai kiáll. Kecskemét • 2006 Pasztellfestôk Társasága Debrecen • 2006 Pasztellfestôk 

Társasága, Nagyvárad • 2006 Kortárs Egyházmûvészeti kiállítás Hatvan. Oldvai Gyôzô G. • 2006 MAT XVII. „Csak tiszta 

forrásból” Bp. Erdôs Renée Ház • 2006 Magyar Festôk Társasága Budapest • 2006 MAT XVII. „Csak tiszta forrásból” Szeged 

• 2007 Tájképfestészeti biennálé Hatvan • 2007 Szent Erzsébet kiállítás, Hatvan • 2007 MAT XVII., Szekszárd • 2007 

Országos Balatontárlat, Balatonalmádi • 2007 Pasztellfestôk társasága (több városban) • 2007 Tárlat Hódmezôvásárhely • 2007 

„álomarcok” Festôk Társasága Csepeli Galéria • 2008 A XXI. század reneszánsza, Bp., Erdôs RH • 2008 Országos Egyházmûvészeti 

Kiáll., Hatvan, Moldvai Galéria • Országos Tájkép Biennálé, Hatvan, Moldvai Galéria • 2009 Magyar Festôk Társasága „Fekete” 

címû kiáll., Csepeli Galéria • 2009 Magyar Kultúra Napja, Erdôs Renée Ház • 2009 XI. Kortárs Egyházmûv. Kiáll., Hatvan, 

Moldvai Galéria • 2009. Pasztell festôk Társasága, Duna Galéria Budapest • 2009 Ballonyi–Pál–Szetlik kiáll., Kóka Gal., Bp. 

• 2010 Festôk Társ. „Fekete” c., kiáll. felkérésre Olef Palme Ház • 2010 Százhalombatta, MAT kiállítás Matrica Múzeum 

G 

I 

T 

IRODALOM: B. Pál Margit festészetérôl (Kürthi Sándor) • B. Pál Margit képeirôl (Feledy Balázs) • A lélekfestô (Feledy Balázs) 

Méltatás + fotó a Pasztell folyóiratban (2003) • Berecki Harangszó 2008. 09. 02.: Ballonyi Pál Margit hazatért (Balogh András) 

és 2009. 08. 15–16. XI. 129 sz. Székely újság 2008/38. sz., 2009. 09. 17–23. II. évf. 37. 46. sz. • Háromszéki hiradó 2008. 

szept. 02. 5469 szám • Diplomata 2007. VIII. éfv. 10. sz. 

KÖZGYÛJTEMÉNYBEN: Kecskeméti Képtár • XVII. ker. Polg. Mesteri Hivatal • Luvran Község Önkorm. (Horváth ország) 

31

B 

A 

L 

L 

O 

N 

Y 

I 

BALLONYI VÍGH NÓRA 

Í R Ó 

1171 Budapest, Nyitány u. 6/a 

M o b i l : 3 6 - 2 0 - 4 7 4 - 4 2 6 8 

E-mail: vighnora@citromail.hu 

vighn@superfive.axelero.net 

• Budapesten születtem, 1962. szeptember 14-én. Családi állapotom férjezett, 3 gyermekünk van. 

V 

Í 

G 

H 

N 

Ó 

R 

A 

• Iskolai végzettségem: E.C.B.S. / Euro-Contact Business Scool 24/1999 

MIA / Magyar Író Akadémia 2007 / nr: 4-0361/2007 

• NYOMTATÁSBAN MEGJELENT ÍRÁSAIM 

Monológ (2006) 

Gondolatok a kékrôl (2007) 

Teri pohara (2008. augusztus) 

Ég és föld között (2008. október) 

Péntek (2007) 

Nagy degu vadászat (2008) 

Szia (2008. július) 

Nagyapám lova (2007) 

Egy csepp más (2007) 

Pálinkás történet (2008) 

Távoli jövô (2009) 

Választ várok (regény, Novumpro 2010) 

• MEGJELENÉS HELYE 

Rákosmenti Miújság • ELITE Magazin/pályázat alapján • MIA antológia II. • MIA antológia III • 

Téli Menedék antológia = pályázat alapján • Holnap Magazin 

• JELENLEG IS TAG VAGYOK 

Rákosmenti Aszódi Imre Irodalmi Mûhely, Vigyázó Ferenc Mûvészeti Társaság, Bohém Asztaltársaság, 

Csabai Szalon 

34

Arról a nyugtalanságról kellene írnom, amely idôrôl idôre meglátogat. Furcsa madárként a vállamra telepszik, 

és károg bele a fülembe, hogy nem jó. Van itt valami körülöttem, ami NEM JÓ! Ezt sugalmazni egy Szûz jegyû 

nônek több mint veszélyes. Mert ha nem jó, akkor meg kell javítani, rendbe kell hozni. Úgy hirtelen, gondolkodás 

nélkül, zsigerbôl. Ehhez viszont tudnom kellene, mirôl károg a madaram: a saját életemrôl, vagy talán a világot 

kellene megváltani? Csakhogy én erre egyáltalán nem vagyok hajlandó. Unalmassá válna, elveszne az, amiért 

érdemes élni, a sokszínûség, ha belepiszkálnék a világ dolgaiba, és minden az általam felállított rend szerint 

mûködne. 

Szóval, nem váltjuk meg a világot. De mi legyen a mi kis környezetünkkel? Nos, az érintettek még a gondolatra 

is hangosan tiltakoznak. Nem lehet ôket figyelmen kívül hagyni. Azt mondják, hogy hagyjam ôket békén. Különben 

is, ha meg akarom reformálni a környezetemet, avval az ô életterükbe avatkozom bele, és akkor szégyelljem 

magamat, mert én vagyok a zsarnok. Nagy kár, de én zsarnok sem akarok lenni! 

Nesze neked, nyugtalanság madara! Fogalmam sincs, mit lehet vele kezdeni, mert azért azt valljuk meg, ragaszkodó 

egy jószág. Csak ül a vállamon, és konokul hajtogatja a magáét. El kellene kergetni, csakhogy akkor harcolnom 

kellene vele. Harcolni valamivel, ami nem megfogható, csak egy érzés! 

Kipróbáltam, nem használnak a praktikáim nála: a madaram csak ül a vállamon és óbégat, hogy tegyek végre 

valamit, mert ez így nem jó. Meglátom, baj lesz ebbôl. Én is olyan vagyok, mint a többi, aki nem csinál semmit, 

csak döglik egész nap és hagyja, hogy a világ menjen a maga feje után. Szerintem menjen csak, amerre akar, az 

ilyesmire nem érek rá. Arról már nem is beszélek, hogy mennyire zokon venném, ha mondjuk, fordított esetben 

a világ akarna engem megváltoztatni. Madaram ekkor véget nem érô monológba kezd, hogy vegyem már tudomásul, 

az egyéni példamutatás mennyire fontos dolog. Egyre hangosabban kárál, én meg érzem, ahogy az ingerültség 

szétárad az agyamban. Pattognak kifele a kemény szókövek. Aztán, mint a vulkán, úgy tör ki belôlem a fortyogó 

indulat, elborítja, és arra kényszeríti a családtagjaimat, hogy látványosan nekifogjanak valami házimunkának. 

„Már megint rajta van az ötperc” – mondják. Én egy kicsit ilyenkor szégyenkezem, de inkább nem, mert ekkora 

már a madár teljesen a befolyása alá von, és olyan kényszerképzeteim támadnak, hogy mások is nyugodtan dolgozhatnak, 

nem csak én. Hát ezért neveztem el ôt „Ötperc”-nek, mert hogy rajtam van az ötperc, és a családomra 

gyakorolt hatása is csak öt percig tart, már ami a munkát illeti. 

Tegnap volt egy remek ötletem. Amikor szokásos módon a vállamra telepedett és mondta, csak mondta a magáét, 

én egyszerûen leültem a teraszon, lábamat feltettem a másik a székre, és békésen sziesztázni kezdtem. Mit 

mondjak? A meglepetéstôl elnémult, és gyanakodva pislogott rám. Talán azt remélte, hogy ez most itt a nagy 

átverés, és mindjárt gúnyos kacajra fakadhat. Én azonban nem szóltam semmit, hanem a legnagyobb nyugalommal 

leszedtem a vállamról, és az asztalra raktam. Szemébe néztem, amitôl zavarba jött és felrakta fekete keretes szemüvegét, 

azon keresztül vizslatott tovább. Igazán nem szokott ilyen bánásmódhoz. Én, hogy fokozzam a helyzet 

jelentôségteljességét, hirtelen elôrántottam a legfényesebb lélekjelenlétemet, és mint egy pecsétet, az orra alá 

dugtam. 

– Na, most mondd, hogy mit akarsz! – szóltam rá szigorúan. 

– Öt percet – felelte, és meglepetésemre emlékmorzsákat szedegetett elô tarisznyájából. Néhány ember képe 

merült fel. Olyanoké, akiket nem láttam már nagyon hosszú ideje, hogy jó lenne velük találkozni, megkérdezni, 

mint élnek, mire emlékeznek a közös múltunkból. Azon tûnôdtem, vajon mennyire biztos, hogy azonosan gondolunk 

egymásra? Ha ez így van, akkor most egymás emlékei vagyunk. 

– Nem akarnád esetleg személyesen megkérdezni ôket? – fordultam a madaram felé. 

– Jó ötlet! – sikította, és lomhán a levegôbe emelkedett. 

– Mindjárt jövök – nyugtatott meg. – Öt perc! 

KRITIKÁK: 2010. 04. 14. Könyvajánló – Ballonyi Vigh Nóra: Választ várók (Rekreátor Magazin – Lenhardt Ibolya (www.rekreator) 

„A holnapok rendíthetetlenül ballagnak felénk, tarisznyájukban az elkövetkezendô kérdésekkel és gondolatokkal. És mi csak tûndhetünk, van-e befolyásunk 

az eseményekre…” – fogalmazza meg Ballonyi Vigh Nóra könyvében életünk egyik legfontosabb kérdését. A könyv életképek sorozata, dátumokkal, 

mégpedig olyan helyzeteké, amelyet egy három tizenéves fiú édesanyja vetett papírra. Körülöttük kutya, macska, degu, barna varangyosbéka, kert, tenger, 

természetszeretet, életigenlés, egymás megértése és hatalmas nevetések. Amikor valami baj történik, akkor megáll egy pillanatra a hangos zsivaly, mintha 

jégbe dermedne a kacagás… A szerzô mélyérzésû kislányként csodálkozik rá a természet szépségeire, szeretne forogni a tavaszi réten, hogy a haja és ruhája 

röpködjön körülötte. Közben pedig gondoskodik a családról, és figyel az ismerôsökre. Együtt várja Ágival a titkos hódoló újabb és újabb rózsáit, szívecskéit, 

és döbbenten veszi tudomásul, hogy Ágit egy nôi hang mindennek lehordja. Végül persze megoldódik a titok, pedig mennyivel érdekesebb volt hinni a 

titokzatos M-ben… Ballonyi Vigh Nóra szereti és megtalálja a csodát mindenben és mindenkiben, mert nyitott szívvel éli mindennapjait. A kamrában 

megbújó egér is megmenekül, nem a macska ebédje lesz, hanem elviszik a fiúk a Rákospatakhoz. Ebben a családban nagyon szép példát kapnak útravalóul a 

gyermekek. Még a tárgyakat is személyként tiszteli a szerzô, egy Teri-pohár – amely véletlenül került hozzá, nem lehet tudni ki volt az a bizonyos Teri – 

mégis jut neki a szeretetbôl, és amikor eltörik, kellôképpen meggyászolják… Ballonyi Vigh Nórának nem okoz gondot „beszélgetni” halott édesapjával, 

megoldani az „idegen virágok” titkát, amikor édesanyja panaszkodott, hogy valaki rendszeresen visz virágokat a sírra. Minden nagyon bonyolult és végül 

minden egészen egyszerûvé válik, ahogy a szerzô kézbe veszi, szeretgeti, dolgozik rajta. Néha úgy érzi az olvasó, hogy igazi varázsló aki minderre képes. 

Valóban varázsló, hiszen egyszerre csodálatos édesanya, író és ember. Aki szeretné megismerni ôt, olvassa el ezt a könyvet, amelybôl rengeteget tanulhat 

életrôl, szeretetrôl, jóságról! 

B 

A 

L 

L 

O 

N 

Y 

I 

V 

Í 

G 

H 

N 

Ó 

R 

A 

35

B 

A 

R 

N 

A 

A 

N 

D 

R 

Á 

S 

BARNA ANDRÁS 

F E S T Ô – G R A F I K U S 

1171 Rákoscsaba, Vannay József u. 2. 

Telefon: 06-1-258-7980 

• Hitvallásom: aki adni tud az a leggazdagabb! Ember ki szétosztja kincsét, tudását az a legnagyobb 

magvetô. 

• Erdélyben születtem, Szilágyságban, Zilajon 1944. február 25-én. 

• Iskoláimat Abaújszántón, Encsen, Budapesten végeztem. Díszítôfestést, majd táblaképfestészetet 

tanultam. Kiváló tanáraim voltak, Orosz László, Emerici György, Tóth Ferenc, Takács Tamás 

festômûvészek. 

• Tagja vagyok a Mûvészet és Barátai Egyesületnek. 

Alapító tagja a Csabai Mûvészeti Szalonnak és a Lakiteleki alkotó, nemzetközi mûvésztábornak. 

Illusztrációim több irodalmi alkotás díszítô eleme. 

• Képeim Erdélyben, Svédországban, Ausztriában, Ausztráliába és Amerikában is megtalálhatók. 

• Igyekszem nyitott szemmel és szívvel járni a világban, vázlatfüzettel a kezemben, melyben azonnal 

rögzítem a számomra megkapó látványt, hogy aztán apró mozaikokként, megjelenjenek a képeimen. 

• Önálló kiállítóként 1986 óta állok a nagyközönség elé. 

• FONTOSABB KIÁLLÍTÁSAIM 

1986. Csepel, Kultúrház 

1996. Országos képzômûvészeti kiállítás Mosonmagyaróvár 

1997. Zsobok, Erdély 

1997. Kolozsvár, Törökvágási Református lelkészi hivatal. 

2000. Budapest, Magyarok Háza Világszövetsége 

2000. Budapest Kereskedelmi és Iparkamara 

2003. Rákoscsabai Közösségi Ház 

2004. Rákoscsabai Közösségi Ház 

2008. Rákoshegyi Közösségi Ház 

2009. Csaba ház, Rákoscsabai Közösségi Ház 

14

B 

A 

R 

N 

A 

A 

N 

D 

R 

Á 

S 

15

B 

É 

K 

É 

S 

I 

„Ének az esôben” 

BÉKÉSI JÓZSEF 

GRAFIKUS, KARIKATÚRISTA 

1174 Bp., Podmaniczky u. 4. 

Telefon: 06-1-258-4399 

E-mail: bekesi@t-online.hu 

J 

Ó 

Z 

S 

• Békési „Joe” József, budapesti karikatúrista, ki innovációs munkáival nemzetközi hírnevet szerzett. 

1946-ban született. Tanulmányait 1964-ben fejezte be mint szobrász. Dolgozott mint épület 

restaurátor, filmgyári szobrász, dekoratôr és reklám szervezô. A nyolcvanas évek végén saját másoló 

mûhelyével csatlakozott a földalatti szamizdat mozgalomhoz. Ekkor kezdett politikai karikatúrákat 

készíteni. Késôbb az egykor híres, de azóta már megszûnt hetilapnak, a „Ludas Matyi”-nak a 

munkatársa lett. Joe több országban is rajzolt karikatúrákat és portrékat, így többek között Ausztriában, 

Angliában, Skóciában, USA-ban, Németországban, Japánban. Napjainkban szabadúszó karikatúrista 

és a WittyWorld szerkesztôje. 

E 

F 

Illusztráció 

Világgazdaság 

18

B 

É 

K 

É 

S 

I 

Monacola 

Kék korszak 

J 

Ó 

Z 

S 

E 

F 

Tollfosztás 

19

B 

E 

R 

N 

U 

L 

A 

I 

L 

O 

N 

A 

BERNULA ILONA 

A M A T Ô R F E S T Ô 

1 1 7 1 R á k o s k e r t 

Mobil: +36-20-401-5150 

E-mail: flapicasso@yahoo.com 

• Amatôr festô vagyok. 1950. június 17-én Pest megyében, Kókán születtem. 

• 45 évesen Bicskey Zsolt festômûvész barátom biztatására kezdtem el gyermekkori emlékeimet képekre 

kivetíteni. Realista stílusban festek, erôteljes színek dominálnak a képeimen. 

• A kezdet: Tápió mente egyszerû, dolgos, tisztalelkû paraszt emberek mindennapjai, ünnepei. Pincék, 

szôlôk, poros gyalogutak, gólyák – halk szavú szeretet – biztonság – ima. Test és lélek harmóniája. 

• A folytatás: autódidakta festôként kezdtem el képezni magam. Könyvekbôl és mûvésztanáraim 

segítségével. 

• Mûvészettörténeti ismereteim gyarapodásával szemléletem és stílusom is változáson ment keresztül. 

Ma már nem a régmúltat próbálom életre kelteni, hanem a lélek ezer színû magányát megfogalmazni. 

Benyomásokat, hangulatokat megragadni. 

• 1998–1999 években Képzômûvészeti Szabad iskola és Stúdióban (Rákoshegy, Bartók Ház) Tóth 

Tibor és Szakáll Ágnes mûvésztanárok vezetésével képzésen vettem részt. 

• 2000-ben centenáriumi önálló kiállítás szülôfalumban, Kókán. 

• 2002-tôl tagja voltam a Független Magyar Szalon Képzômûvészeti Egyesületnek 2009-ig. (minden 

évben közös kiállításokon vettem részt a Szalon szervezésében) , 

• 2002. Tamási önálló kiállítás. 

• 2004. Tápiómenti Festôk Kiállitása. – közös – (Tápiógyörgye) 

• 2006. Anyám Fekete Rózsa kiállítás – közös – (Veresegyháza) 

• 2003. XVIII. Amatôr Artium kiállítás Szekszárd – közös – (Tolna megye) 

• 2005. XIX. Amatôr Artium kiállitás Budapest – közös – (Pest megye) 

• 2008 XX. Amatôr Artium kiállítás Vác – Dabas – közös – (Pest megye) 

• 2008 XX. Amatôr Artium Esszencia kiállítás Budapest – közös – (országos) 

• Pest Megyei Közmûvelôdési Intézet szervezésében 2007-tôl Esztétikai-mûvészettörténeti 

elôadássorozaton veszek részt – jelenleg is –, gyakorlati oktatással egybekötött képzés formájában. 

• Alkotótábor évenként (Szálka). Tanárok: Bálványos Huba professzor, Munkácsy-díjas grafikusmûvész, 

Fiók László festômûvész. 

• 2010. Nagymaros közös kiállítás. 

16

B 

E 

R 

N 

U 

L 

A 

I 

L 

O 

N 

A 

17

B 

U 

J 

T 

Á 

S 

BUJTÁS JÓZSEF 

M U Z S I K U S, Z E N E S Z E R Z Ô 

1 1 73 Bp., Pesti út 57. IV. em. 19. 

Telefon: 06-1-256-7415 

Mobil: +36-30-524-4128 

J 

Ó 

Z 

S 

E 

F 

• Minden mû elkészítése számomra egy-egy katarzis, egy-egy hatalmas élmény –, ugyanakkor az elsô elhangzás 

után a konzekvenciák levonása. 

• Aztán minden mûvem, mint gyermekeim külön életet élnek, járnak a maguk útján. 

• Sokáig, nagyon sokáig kerestem önmagamat. S eljöttek a megtalált kincsek: a mûvek. Visszaszólnak és 

feleselnek, megjelennek és megteremnek. Az ember mint egy termô fa. Mirôl szólnak, kirôl szólnak, 

kiknek szólnak, ezek – titkok. Mindez nagy küzdelem, de megéri. 

• Azt remélem, minden mûvem más, mindegyik másról szól, és talán nem ismétlem önmagamat. 

• Hadd fogalmazzak így is, Kölcseyvel: 

„Ó sírni, sírni mint nem sírt senki még…” 

De mégis minden az embernek szól, a léleknek szól. 

„Hagyjatok dolgozni, mert fontos dolgokat kell elmondanom.” 

A világ zene nélkül számomra csend. 

Itt megzendül a csend, és megzendül a teremtô akarat. 

És még valami: „Karddal jöttem nem virággal.” 

• Muzsikusi pályámhoz erôteljes és hathatós képzésben volt részem, fiatal koromtól kezdve. Mint zenekari 

hangszeres, hegedûs és mint tanár, és kicsit késôbb a zeneszerzôi szakmai képzésben. 

• Zeneszerzôi tanulmányaim sokáig elhúzódtak. Tanáraim: Szokolay Sándor, Maros Rudolf, Bozay Attila, 

Durkó Zsolt és Székely Endre, egy kis ideig Farkas Ferenc voltak. 

• Mûveim megszólaltak rádió-stúdió hangversenyeken, különbözô szerzôi esteken, filharmónia koncerteken, 

korunk zenéje fesztiválon, M2T fesztiválon, Fészek Mûvészklubban, külföldön több helyen: Belgium, 

Japán (Tokió, Osaka), Amerika (Montreáli Konzervatórium és még néhány kanadai városban). 

• A Bartók Emlékházban 2008 októberben hangzott el egy új, két tételes cselló–zongora mûvem Onczay 

Zoltánnal és Wanda Sayalával. 

• 2009. január 28-án a budapesti Régi Zeneakadémián, valamint 2009. május 15-én a Bartók Emlékház 

adott helyet a 60. születésnapom alkalmából rendezett jubileumi ünnepi estemnek, ahol többek között a 

legújabb mûvemet mutatták be: „Újabb gondolatok vonósnégyesre” a Corvinus vonósnégyes tolmácsolásában. 

• A zeneszerzôi munkám mellett a mai napig is redszeres zenekari munkát végzek, többféle zenekarral. 

20

B 

U 

J 

T 

Á 

S 

J 

Ó 

MÛVEIM A PÁLYÁN MINT ÚTJELZÔ ÁLLOMÁSOK 

• szólómûvek • kamaramûvek • zenekari mûvek • vokális mûvek. 

Z 

ÍME A KIRAGADOTT PÉLDÁK 

• „Szólófuvolám” 

• Éjszakai zene két fuvolán – az éjszaka virágai 

• Szonáta szólók hegedûre 

• Arcképvázlatok szóló zongorára 

• II. vonósnégyes, Új gondolatok vonósnégyesre 

• Két ellentétes tétel szóló zongorára, 

• Nagy szonáta-fantázia hegedûre és zongorára 

• Fantasztikus álomkép brácsára és és zongorára 

• Három transzcendentális tétel négy klarinétra 

• Varázslat hármasban: 

Trió hegedûre, klarinétra és zongorára 

• Új vizeken a csillagok útján – vonósnégyesre 

• Variációk és ritornellek szimfónikus zenekarra 

• I. zongoraverseny 

• Szóló orgonamûvek, több tételes ciklusok 

• Két fantasztikus tétel hegedûre és hárfára 

• Otthoni szerenád 

– két tétel gordonkára és zongorára 

• Fantázia Concertante trombitára és orgonára 

• Fantázia Concertante 

trombitára és vonószenekarra 

• Az örök szépség misztériuma 

– hegedûre és zongorára 

• Csillagködök – gordonkára és zongorára 

S 

E 

F 

KRITIKA • Muzsika • 2010 február • kortárs zene Bujtás József bizonyos understatementtel Otthoni szerenádnak 

nevezte el kéttételes mûvét, amelynek még az alcíme – két rövid darab csellóra és zongorára – is understatement, a tételélek 

ugyanis nem túl rövidek. A várt, viszonylag könnyû divertimentó-hangvételû kompozíció helyett komoly és szuggesztív 

hatású, sûrû szövésû, játékos és hallgató számára egyaránt igényes zenei anyagot hallottunk a nyitó lassú és a második, 

alapvetôen gyors tételben. Az elsôben az emóciók, a gesztusok magas hôfoka, a két hangszer, két individiuum kölcsönhatása, 

párbeszéde a meghatározó mozzanat; a másodikban kitartott hangok és mozgékony, ágáló néptánc- és sirató-reminiszcenciák 

következnek, de szó sincs valamiféle népzene-feldolgozásról, a hangsúly inkább az érzelmi és a zenei tartalom gazdag sokszínûségén 

van. Kétségkívül igen értékes mûrôl van szó, amelyet érdemes lenne többször is hallani. A két elôadó, Szabó Péter 

(gordonka) és Kollár Zsuzsa (zongora) elsôrangú, elmélyült és csiszolt elôadásban állították elénk a darabot. (MALINA JÁNOS) 

21

C 

S 

E 

C 

S 

K 

E 

D 

CSECSKEDI ZSÓFIA 

K É P A L K O T Ó 

Telefon: +36-70-423-5822 

E-mail: zsofia.csecskedi@gmail.com 

I 

• 1983-ban születtem, Debrecenben. 

• Sárospatakon nôttem fel, a Sárospataki Református Kollégium Gimnáziumában érettségiztem. 

Z 

S 

Ó 

F 

I 

A 

• 2007-ben szereztem diplomát az Eszterházy Károly Fôiskola rajz- vizuális kommunikáció szakán. 

• A fôiskolán mesterem: F. Balogh Erzsébet festômûvésznô. 

• A fôiskola mellett Kishonthy Jenô festômûvészhez jártam rajzolni. 

• 2007. ôszén kerültem Budapestre, ahol Ballonyi Pál Margit festômûvésznô tanítványa lettem. 

• Budapestre kerülésemkor alakítottam ki saját képi világomat, melyet látomásszerû ábrázolásmód, 

könnyed, gyermeki hangvétel jellemez. 


2010. Fôvárosi Mûvelôdési Ház 

2009. Vis Major Café, Budapest 


2009. Csaba Ház, Budapest 

2007. Trinitárius Templom, Eger 

2005. Bródy Sándor Megyei Könyvtár, Eger 

2005. Vitkovics Ház, Eger 

2005. Gárdonyi Géza Színház, Eger 

2

C 

S 

E 

C 

S 

K 

E 

D 

I 

Cipôk Csodaországban 

Utaznak a Cipôk 

Z 

S 

Ó 

F 

I 

A 

Önarckép sajtokkal 

Menjünk haza 

3

C 

S 

E 

K 

O 

V 

S 

Z 

K 

Y 

Á 

R 

P 

Á 

D 

CSEKOVSZKY ÁRPÁD 

K E R A M I K U S M Û V É S Z 

1933. január 3. – 1997. április 16. 

w w w . c s e k o v s z k y . h u 

1931 Január 3-án született Csikóstöttösön (Tolna megye) 

1939 Budapest-Rákosligetre költözött 

1951 A Szépmíves Líceumban érettségizett 

1951 Az Iparmûvészeti Fôiskola kerámia tanszakán elkezdte tanulmányait 

Mesterei: Borsos Miklós és Gádor István 

1956 Diplomát szerzett dicséretes minôsítéssel 

1956 A Mûvészeti Alap tagja 

1956–1957 A Magyar Iparmûvészeti Fôiskola kerámia szakán dolgozott 

a Mûvészeti Alap ösztöndíjasaként 

1957 A Magyar Képzômûvészek Szövetségének tagja 

1957 Kinevezték tanársegédnek 

1958 Gádor István nyugdíjba vonulása után kinevezték a kerámia tanszak vezetôjének 

1962 Kinevezték adjunktusnak 

1969 Kinevezték egyetemi docensnek 

1963–1971 A Képzômûvészek Szövetsége Választmányának tagja 

1967–1971 A Képzômûvészeti Alapnál kerámia szaklektor 

1971 A genfi Kerámia Akadémia tagja 

1981–1983 Az Iparmûvészeti Fôiskola Egyetemi Tanácsának tagja 

1984–1985 A Kerámia Formatervezô Stúdió vezetôje 

1992 Nyugdíjba vonult, de továbbra is oktatott 

1992 Kinevezték címzetes egyetemi tanárnak 

1997 Április 16-án elhunyt 

1998 A Rákosligeti Közösségi Ház felvette nevét, 

és azóta Csekovszky Árpád Mûvelôdési Házként mûködik 

1998 Budapest Fôváros XVII. ker. Önkormányzata létrehozta a Csekovszky Árpád Mûvészeti 

Közalapítványt, mely emlékét és mûvészi hagyatékát hivatott megôrizni 

2002 A Budapesti Képzômûvészeti Szakközépiskola kerámia szakosztálya felvette 

Csekovszky Árpád nevét, valamint szaktantermüket Csekovszky mûteremnek nevezték el 

2003 Megnyílt a Csekovszky-gyûjtemény Kiállítóháza 

2008 Csikóstöttösön emléktáblát avattak szülôházán és átadták a Csekovszky kiállítótermet 

22

C 

S 

E 

K 

O 

V 

S 

Z 

K 

Y 

DÍJAK, KITÜNTETÉSEK 

1955 „Ifjúság” pályázat I. díj 

1962 Prága (Csehszlovákia), AIC. (Nemzetközi Kerámia Akadémia) kiállítás, ezüstérem 

1963 Munkácsy-díj 

1963 Faenza (Olaszország), Nemzetközi Kerámia Verseny, diploma 


1970 Sopot (Lengyelország), Nemzetközi Kerámia Triennále, diploma 

1970 Vallauris (Franciaország), Nemzetközi Kerámia Biennále, I. díj 


1972 Vallauris (Franciaország), Nemzetközi Kerámia Biennále, diploma 

1975 Pécs, IV. Országos Kerámia Biennále, I. díj 

1976 Vallauris (Franciaország), Nemzetközi Kerámia Biennále, diploma 

1976 Sopot (Lengyelország), Nemzetközi Kerámia Triennále, diploma 

1977 Érdemes mûvész 

1977 A Kulturális Minisztérium nívódíja a „Régi városközpont emlékére” (Veszprém) c. alkotásért 

1978 A Kulturális Minisztérium nívódíja a Mûcsarnokbeli gyûjteményes kiállításért 

1982 A Mûvelôdési Minisztérium Szocialista Kultúráért díja 

1984 A Mûvelôdési Minisztérium nívódíja a XVII. ker. Összefogás Óvodában elhelyezett alkotásokért 

1985 A Fôvárosi Tanács Elnökének „Budapestért” kitüntetése 

1990 A Fôvárosi Tanács Elnökének „Budapestért” kitüntetése 

1991 A Mûvelôdési és Közoktatási Minisztérium díja 

(II. János Pál magyarországi látogatása alkalmából meghirdetett pályázat) 

1994 A Képzô- és Iparmûvészeti Lektorátus különdíja a „Magastûzön” címû kiállításon bemutatott alkotásokért 

1992 Pedagógus Szolgálati Emlékérem, adományozta a Magyar Köztársaság Mûvelôdési és Közoktatási Minisztere 

1996 Rákosmente Díszpolgára cím 

Á 

R 

P 

Á 

D 

23

D 

V 

O 

R 

E 

C 

Z 

I 

DVORECZI KONCSEK ZOLTÁN 

A U T O D I D A K T A F E S T Ô M Û V É S Z 

1171 Budapest, Rákoskert sugárút 133. 

T e l e f o n : 0 6 - 1 - 2 5 8 - 3 6 7 0 

K 

O 

N 

C 

S 

E 

K 

Z 

O 

L 

T 

Á 

N 

• 1945-ben születtem Balassagyarmaton. 1430-tól ôsi Túróc vármegyébôl származó nemesi család sarjaként. 

• Apám néhai Kontsek Lajos bognár- és kádármester; született Pécelen, 1912-ben. Ôseim – még dédnagyapám is 

– a péceli Fáy uradalomnak dolgoztak, mint kovácsok, bognárok. 

• Édesanyám néhai Tóth Zsófia, született 1919-ben Gesztelyben. Hat gyermeket neveltek fel tisztességgel, 

mindnyájuknak szakmát adva. 

• 1947-ben apám visszajött Rákoscsabára, és a volt Kossuth L. u. 35-ben, a katolikus templom mellett, bognárés 

kádármesterként dolgozott a csabai gazdáknak, amíg a tsz-be be nem kényszerítették a parasztságot. 

• Nagyapámék öt fiúgyermekükkel Maglódon éltek – a háború elôtt –, kocsigyártó iparosokként, amíg nem jött 

az államosítás. 

• 1960-ban festôtanoncnak mentem Pásztor József kisiparoshoz. Sajnos, betegség miatt csak 1965-ben, országos 

versenyen, Budapest elsôhelyezettjeként szabadultam. 

• Munkahelyeim: Fôv. 2. sz. Építô Váll., NDK-ban dolgoztam 1972-ben. 1976-ban sikeres festô-mázoló, tapétázó 

mestervizsgát tettem. Majd különbözô tsz melléküzemágaknál dolgoztam huszonöt évet. 

• Különleges helyeken, mint a Gödöllôi Grassalkovich kastélyban, festô-mázoló, restauráló munkavezetôként 

dogoztam hat hónapig, majd a Róna utcai Filmgyárban is két évig mint díszítôfestô. 

• Már fiatalon a Barcsay Jenô grafikus, festô által vezetett Dési Hubert képzômûvész körben és más helyeken 

képeztem festô és címfestô képességemet. Dolgoztam az Erzsébet híd átadásánál, a Klotild palota címfestésén, 

Puskás József mesternél a Váci u. alsó üzletsorain, a Kossuth L. utcában. 

• 1965-ben megnôsültem. Feleségem Hegyi Anna 1948-ban született. Közgazdasági technikumot végzett. 

• Tizennégy évig Budapest VI. kerületében, a Vörösmarty utcában laktunk. 

• 1975-ben Rákoskerten vettünk telket, és a Postamester utca 53-ban laktunk. 1967-ben Erika és 1974-ben 

Rita lányunk született. Rita újságíró, a TV1-nél mûsorszerkesztô lett, Erika vendéglátóipari fôiskolát végzett. 

• 1978-ban, estin, a Vörösmarty M. Gimnáziumban érettségiztem. 

• 20 évig voltam különbözô helyeken mûvezetô és szakoktató. Sajnos egészségügyi okok miatt 55 évesen 

leszázalékoltak, ezért szakmámat nem folytathattam, így elvégeztem egy ôrzô-védô tanfolyamot, és elhelyezkedtem 

a Richter gyógyszergyárba. 

• Amatôr festômesterként már negyven éve alkotok. 

• Jelenleg a Rákoskert sugárút 133. alatt lakom feleségemmel. Két szép unokám van, egy tizenöt éves Zsófika és 

a hét éves Petike. 

• Kiállításaim voltak, elôször a Rákoskerti Mûvelôdési Házban, majd a Dózsa Mûvelôdési Házban, Csigaházban, 

Budapest Galériában, Richter Kada utcai mûvelôdési házban. 

26

D 

V 

O 

R 

E 

C 

Z 

I 

K 

O 

N 

C 

S 

E 

K 

• AJÁNDÉKBA ADOTT FESTMÉNYEIM 

– Rákoscsabai református templomban, Rákóczi és templomképem; 

– Rákoscsabai katolikus templomnak templomképet adtam; 

– önkormányzatnak Széchenyi képet (portré); 

– Jókai iskolának Jókai képet; 

– Csabaháznak csabai malom- és katolikus templomképet; 

– Rákoskerti iskolának Kossuth képet; 

– Zrínyi u.-i iskolának Zrínyi Miklós portrét adtam. 

Z 

O 

L 

T 

Á 

N 

27

É 

R 

S 

E 

K 

ÉRSEK LILLA 

B R Á C S A M Û V É S Z 

1174 Budapest, Damjanich u. 44. 

L 

I 

L 

L 

A 

Telefon: 06-1-257-8970 

Mobil: +36-20-211-9983 

E-mail: elrislelka@gmail.com 

• Budapesten, 1979. július 14-én születtem. 

• Zenei tanulmányaimat 7 évesen kezdtem a XVII. kerületi Bartók Béla Zeneiskolában hegedû szakon, Hlács 

Gusztáv növendékeként. 

• Késôbb, 1991–1994-ben, az Amerikai Egyesült Államokban (Columbia, Missouri állam) Éva Székely és Emily 

Bowers voltak a zenetanáraim. 

• Hazatérésemkor 1994-ben Bodonyi István készített fel a konzervatórium felvételire a IX. kerületi Ádám Jenô 

Zeneiskolában. 

• 1995-ben felvételt nyertem a Bartók Béla Zenemûvészeti Szaközépiskolába, Gyetvai Máriához brácsa szakra, 

azonban 2 év elteltével átkerültem a Szent István Zenemûvészeti Szakközépiskolába, ahol Pongrácz Gábor 

növendékeként érettségiztem, 1999-ben. 

• Még abban az évben megkezdtem a Liszt Ferenc Zenemûvészeti Egyetemet, ahol Pongrácz Gábor növendékeként 

tanultam tovább. 

• Az egyetemi évek alatt zenekari kurzusokon vettem részt, és számos zenekarban kisegítettem, többek között a 

Danubia és Budafoki Dohnányi Ernô Szimfonikus Zenekarban, több mint 6 éven át. 

• Alapítója és tagja voltam az Echo Kvartettnek, 3 évig koncerteztünk Magyarországon és külföldön egyaránt, 

többek között Ausztráliában, Izraelben és Svájcban. 

• A könnyûzene is érdekelt, zenésztársammal megalapítottuk a Life zenekart, melynek számait együtt komponáltuk. 

• 2005-ben a Zeneakadémia nagytermében tartottam diplomahangversenyemet, az Echo Kvartett és a barátaimból 

alakult zenekar kíséretében. 

• 2007-tôl Olaszországban, Parma városában a Filharmónia Toscaniniben állandó kisegítôként játszottam, valamint 

az Orchestra Filharmónia Italiana, illetve a Milano Classica kamarazenekarban rendszeresen kisegítettem, és 

szólamvezetôként is közremûködtem. 

• Külföldön is kamarazenéltem, mégpedig a Parmában alakult Quartetto „Gaia” brácsásaként. 

• 2009 júniusában sikeres próbát játszottam a Budafoki Dohnányi Ernô Szimfonikus Zenekarban, így hazatértem 

Olaszországból. 

• Emellett a Capriccio Kamarazenekarban és számos budapesti és vidéki zenekarban, illetve vonósnégyesben 

játszom. 

• Rendszeresen részt veszek a rákoshegyi kulturális életben, bálokon, kiállításmegnyitókon, illetve könyvbemutatókon, 

sokszor saját szerzeményeimet mutatom be. 

2

É 

R 

S 

E 

K 

L 

I 

L 

L 

A 

3

É 

R 

S 

E 

K 

ÉRSEK TIBOR 

BIOLÓGUS, EGYETEMI TANÁR 

ÍRÓI ÉS FOTOGRÁFUSI VÉNÁVAL 

T 

I 

B 

O 

R 

1174 Budapest, Damjanich u. 44. 

Mobil: +36-20-394-2176 

E-mail: ters@mtk.nyme.hu 

• Szüleim szerint 1945. május 9-én születtem, de élet és halál zûrzavarában az anyakönyvi kivonatomba egy 

nappal korábbi dátumot írt a hivatal. Hivatalosan tehát öregebb vagyok valódi koromnál, de a huszonnégy 

órával sehogyan sem tudok elszámolni. Bárhogy kutatok nyüzsgô létem elmúlt pillanataiban, ez az akár naplopásra 

is alkalmas ajándék idô nem bukkan fel sem a kecskeméti barackvirágos gyerekkorból, sem a szegedi barackpálinkás 

egyetemi évekbôl, a jelent is magába foglaló fôvárosi füstgázfogyasztós idôszakomból pedig végképp 

nem. 

• Egy biztos, a naplopás mindeddig kimaradt az életembôl. Biológusi diplomával 1970-tôl 2007-ig az MTA 

Növényvédelmi Kutatóintézetében kutattam a növényi betegségek elleni védekezés elméleti lehetôségeit. Közben 

doktoráltam, kandidáltam, 19991-ben pedig az MTA doktora lettem, majd egy évtizeden át osztályvezetô. 

Közben bejártam a fél világot; három szakaszban összesen hét évet töltöttem az USA-ban meghívott vendégkutatói, 

majd vendégprofesszori minôségben. Már nyugdíjasként elcsábítottak a Nyugat-magyarországi 

Egyetemre, 2007 óta a mosonmagyaróvári Mezôgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar professzora vagyok. 

Jelenleg tehát ez az én „rendes” foglalkozásom: biológus professzor. 

• Ennek ellenére szólítottak már engem író úrnak, és címeztek levelet mint fotómûvésznek. Természetesen volt 

ennek némi valóságalapja, hiszen az 1990-es évek közepe táján rám jött a bolondéria, és a szakmámtól távolálló, 

társadalmi témákban is kezdtem írogatni helyi és országos lapokba. Aztán hogy, hogy nem, valamilyen virtuális 

múzsacsókra novellák és szatírák álltak össze szürkeállományomban, amelyeket igyekeztem színes formába 

önteni, majd – máig – négy kötetbe rendezni. Sôt, irodalmi funkcióval is elláttak barátaim, miután 1999-ben 

megalakítottuk a Rákosmenti Irodalmi Mûhelyt, a RIM-et: megválasztottak a RIM elnökévé. Egy évtizeden 

keresztül így még „elnök úr” is voltam! 

• Mindeközben fotózgattam; egy-két képem helyet kapott nagyobb kiállításokon, de önálló kiállításaim szintén 

voltak a Rákosmentén. Közülük kerültek ki azok a képek, amelyek három kötetem borítóját díszítik. (Egyik 

kötetem borítójáról viszont a kedves emlékû Ballonyi László grafikája emlékeztet az igaz barátság földöntúliságára.) 

• Summa summarum, így lettem „író úr” és „fotómûvész” – mások szerint! Pedig számomra e tevékenységek 

kalandok csupán. Ám nem szeretném, ha ennek alapján valaki kalandor úrként aposztrofálna a jövôben. 

• SZÉPIRODALMI KÖTETEIM 

RováSírások (Filács, 1998), Ördög a zöldfolyosón (Filács, 2000), Vallomások Lizának (Accordia, 2003), 

Örvényben (Accordia, 2009) 

36

É 

R 

S 

E 

Merzse mocsár 

RÉSZLETEK AZ ÖRVÉNYBEN (Accordia, 2009) címû kötetbôl 

Szerzôi gondolatok a világról 

Jobb ma egy veréb, mint tegnap egy véreb. 

A középszerûség nagy elônyt élvez a díjak elnyerésében. 

Van olyan személy, akinek sokkal elviselhetôbb az árnyékában lenni, mint a társaságában. 

A szellemi munkának a jelen szelleme miatt nincs becsülete. 

K 

T 

I 

B 

O 

R 

Sokszor saját szégyenünknek érezzük azt is, ami valójában mások szégyene. 

Csak rendes törvényekkel tartható fenn a törvényes rend! 

Az aljanép minden korban Barabást kiált, a jóérzésû ember meg vezekel helyette, és imádkozik lelki üdvéért. 

A néhai amerikai politikus szerint demokrácia ott van, ahol három farkas mellé nyugodtan leülhet egy bárány. 

De vajon mi van ott, ahol a báránybôr alatt is farkas lapul? 

ÁLLATHANGOK 

A hazánkban magyarul tanuló amerikai lány megéhezvén betért egy kisvárosi étterembe. Arra a kérdésére, milyen 

hús van, a pincér közölte: disznó. Ezt a szót viszont a hölgy nem ismerte, így az angolul nem beszélô pincérnek elô 

kellett vennie minden tudományát. 

„Na még egy probléma volt és az nagyon vicces van” – írja fogalmazásában a lány. „Az állatok Magyarországon 

és az amerikai állatok nem csinálnak egyforma hangok. Nagyon fontos tudni, de én nem tudtam. Miután nem 

értettem: disznó, a pincér mutatta a hús nekem, és ô mondta: röf-röf. Azt a mindenit, gondoltam, kutyahús van! 

És mondtam, csak burgonyapüré nekem.” 

E kedves kis történet mindenestre fölvet egy fontos kérdést! Hogyan csatlakozhattunk mi nyugodt szívvel a 

Nyugathoz olyan disznóállománnyal, amelyik ugatja az angolt? 

37

F 

A 

C 

H 

E 

T 

FACHET IMOLA 

F O T Ó S 

E-mail: imola@hirtv.net 

Mobil: +36-30-670-4521 

I 

M 

O 

L 

A 

Ami megtetszik, azt szeretném magammal vinni. A fél világot viszont nem lehet becsomagolni. Ezért 

inkább fotózom. Ráadásul türelmetlen is vagyok. A fotó viszont egy gyors alkotás. Mivel a pillanat 

mûve, megismételhetetlen. Hiába sokszorosítható, az alkotás öröme egyedi, értékes. Kétszer ugyanabba 

a folyóba nem lehet lépni. Ugyanúgy nem is süt a nap, nap mint nap. Nem beszélve a soha vissza nem 

térô alkalmakról… 

FOTÓS ÉLETEM 

• 2001–2003 között rendszeresen jelentek meg fotóim a Debrecen c. újságban 

• 2002. október 21. Tempus Közalapítvány rendezésében Erasmus hét fotókiállítás, (Budapesti Mûszaki Egyetem díszterme) 

• 2003. szeptember önálló kiállítás Rákoshegyi Közösségi Ház 

• 2004. március 26. Utazás a világ körül fotópályázat Budapest, Magyar Mûvelôdési Intézet, kiállítás + kiadvány 


Virágcsokor Nônapra Budapest, Magyar Mûvelôdési Intézet, fotókiállítás 

május 15. A Virágcsokor Nônapra cím kiállításból válogatást láthattak Szlovéniában, Lendván, két héten át 

október 18. Önálló kiállítás: Budapesten, a Dózsa Mûvelôdési Házban, bevezetô beszédet mondott Greg Elton 

ausztrál konzul és elsô titkár Címe: Az Óperenciás tengeren túl 

• 2006. augusztus 29-tôl szeptember 12. Vándor fotókiállítás (Helyszín: Budapesti Mûvelôdési Központ, Budapest, XI. ker., 

Etele út 55.) A Magyar Mûvelôdési Intézet által vándoroltatott, Utazás a világ körül – 2006) Kiállítás + kiadvány 

július 24-tôl augusztus 20-ig a Magyar Kultúra és Duna Mente Múzeumában (Komárno, Klapka Gy. tér, Zichy 

palota) A Magyar Mûvelôdési Intézet által vándoroltatott, Utazás a világ körül – 2006 cím, vándor fotókiállításon 

részt vettem fotóimmal 

március 16. Különdíj: Utazás a világ körül IX. nemzetközi fotókiállítás, Magyar Mûvelôdési Intézettôl 

június Alkalmazott reklám fotók a Resource Center Kft. új arculatához. Az elkészült képek a cég weboldalának 

animált bannereiben és egyéb nyomtatott arculati anyagaiban kerültek felhasználásra. 

augusztus Az A77 reklámügynökség megbízásából alkalmazott reklámfotó sorozat a Magyar Telekomnak. Az Eufonika 

névre keresztelt romániai IP Telefon business szolgáltatásainak beharangozására. Nyomtatott és webes megjelenésre 

készültek, saját koncepció szerint. 

• 2007. március 29. – április 1. Utazás kiállításon fotókiállítás (Hungexpo, Kôbányai Vásárváros Bp., X. ker., Albertirsai út 

10.) Utazás a világ körül fotópályázat Budapest, Magyar Mûvelôdési Intézet, kiállítás + kiadvány 

• 2008. február 11. Rákoscsaba Csigaház Fiatal mûvészek designkiállítása 



26

2 

0 

0 

1 

F 

A 

C 

H 

E 

T 

I 

M 

O 

2 

L 

A 

0 

1 

0 

27

F 

A 

R 

K 

A 

S 

D r . S z e n d r á k n é 

FARKAS VILMA 

ARTISTAMÛVÉSZ, 

ÁLLATIDOMÁR 

1174 Bp., Báthory utca 3. 

Telefon: 06-1-258-2492 

V 

I 

L 

M 

A 

• 1941. július 14-én születtem Rákoskeresztúron, ma Budapest XVII. Kerülete. Szegényesen, félárván 

éltünk, anyánk özvegyen nevelt fel bennünket nôvéremmel együtt. A normál iskola mellett az Állami 

Artistaképzô Iskolát is elvégeztem, hajlékony akrobataként diplomáztam. 

• Nehezen indult a pályakezdés, segítség nélkül. Mindenre magamnak kellett rájönni, kitalálni, hogy 

állhatnék munkába. Több évi hányattatás után bekerültem egy trapéz számba, itt mindent elölrôl 

kellett megtanulni, de ezzel a csoporttal bejártam Angliát. Szerencsére gyorsan tanultam nyelveket, 

ami nagy könnyebbséget okozott a továbbiakban. A turné végén úgy gondoltuk nôvéremmel – aki 

táncosnô volt –, hogy jó lenne duettben, együtt dolgozni. A megvalósítás nem ment könnyen, de 

végül sikerült, és Nyugat-Európa országaiban léptünk fel kb. 10 éven keresztül Sister’s Farkas néven. 

• Közben meseszerû fordulat állt be, ugyanis Bolognában a magyar Cirkusz is szerepelt, s az igazgató 

felkért, majd leszerzôdtetett a vegyes vadállatszám idomárjának. Turnénk után elfoglaltam helyemet 

új posztomon: négy oroszlán, két leopárd és két fekete dog. Sok munkával, próbával, szerepléssel 

külföldön, elkezdôdött eseménydús életem, még Dél-Amerikába is eljutottunk. 

Idézet egy német újságból: „a nézô nehezen dönti el, mit csodáljon leginkább Farkas Vilmában, 

varázslatos szépségét, charmeát, vagy azt a végtelen nyugalmát, amellyel akarata alá rendeli a 

vadállatokat. Az, hogy oroszlánok között akrobata mutatványokat végez, legalábbis ritka attrakció, 

s cirkuszközönségünk körében eddig ismeretlen”. 

Dél-Amerika után elbúcsúztunk egymástól, az állatok a veszprémi állatkertbe kerültek jól megérdemelt 

pihenésre. 

• Ismét új életet kezdtem, két fekete-fehér dog bébi megvásárlásával, betanításával, és így indultunk 

neki hárman a nagyvilágnak, lakókocsival és a fehér Mercedesszel. A szám kitûnôre sikerült, mindenhol 

nagy tetszést aratott. Kutyáim voltak hû kísérôim, munkatársaim, védelmezôim több mint tíz éven 

át. Aztán elérkezett a nyugdíjuk ideje, házôrzôk lettek. 

Megállapodtam én is, férjhez mentem, gyermeket szültem, aki ma már orvosnô. Van egy nagy hobbija, 

a kutyák szeretete. Honnan örökölte? 

28

Farkas Vilma – Farkas Viola 

F 

A 

R 

K 

F 

A 

R 

K 

A 

S 

S 

I 

S 

T 

E 

R 

S 

A 

S 

V 

I 

L 

M 

A 

29

F 

A 

R 

K 

A 

S 

FARKAS VIOLA 

T Á N C M Û V É S Z , K Ö L T Ô 

1173 Bp., Új-Akadémia-telep 528. u. 19. 

Telefon: 06-1-258-1076 

E-mail: viola72@t-online.hu 

V 

I 

O 

L 

A 

É LETEM ÁLLOMÁSAI NAGYVONALAKBAN 

• 1934. december 20-án születtem Révaranyos községben (ma Aranyosapáti), Szabolcs-Szatmár-Bereg 

megyében. A szegénység elôl Pestre költöztünk, amely itt folytatódott. Vilma húgom megszületése 

után nem sokkal, Apánk meghalt 1945-ben. 15 évesen segédmunkás lettem a Ruggyantaáru-gyárban, 

ezzel együtt az Állami Balett Intézet esti tagozatos növendéke is voltam. 

• 19 évesen felvettek a BM Mûvészegyüttes Tánckarába, majd hamarosan Miskolcra kerültem az 

akkor még Állami Déryné Színházhoz, amelynek neve Miskolci Nemzeti Színház lett. 

• Miskolcon kötöttem házasságot 1956-ban Deák Lajossal, és 58-ban megszületett Dénes nevû fiunk. 

Férjem 1965-ben, 31 évesen balesetben meghalt. 

• A színházban kar- és szólótáncokban vettem részt, kiemelkedô szerepem a Rózsalelke eltáncolása 

volt 1957-ben. 

• 1963-ban külföldre utaztam Vilma Húgommal együtt, aki addigra artistamûvészként végzett, és kb. 

10 éven keresztül – kisebb megszakításokkal – Nyugat-Európa országaiban léptünk fel „Sister’s 

Farkas” néven. 

• Ezután húgom állatidomárként folytatta utazásait a nagyvilágban. Dénes fiam itthon balettmûvészi 

diplomát szerzett, s elôször a Magyar Állami Operaház tagja lett, majd Svédországba szerzôdött. Dóri 

unokám is balett mûvész, a Svéd Királyi Balettbôl Budapestre szerzôdött, az Operaházba. 

• Hét éve kezdtem írni, több irodalmi társaság tagja vagyok, ezen idô alatt rengeteg fellépésem volt 

tánccal és verseimmel. 

• N ÉGY KÖNYVEM JELENT MEG EDDIG 

1. Másodvirágzás (Egy élet koreográfiája), 2. A boldog boldogtalan, 3. Még a színen vagyok, 

4. a Lélekvirágok. 

Írásaim antológiákban, helyi lapokban jelennek meg, második éve pedig az Interneten is jelen vagyok. 

40

Farkas Vilma – Farkas Viola 

F 

A 

R 

K 

A 

Tanuljunk szeretni, hisz azért születtünk, és még azért is, hogy szüntelen jót tegyünk! 

S 

V 

I 

O 

L 

A 

41

F 

A 

Z 

E 

K 

A 

S 

FAZEKAS JÓZSEF 

ELÔADÓMÛVÉSZ, OPERETT- ÉS MAGYARDAL-ÉNEKES 

T e l e f o n : 0 6 - 1 - 2 5 8 - 1 6 1 2 

M o b i l : + 3 6 - 2 0 - 3 4 0 - 8 5 5 3 

E-mail: dalenekes.fazekas@gmail.com 

jsakezaf@tvnmail.hu • jsakezaf@tvn.hu 

Képtáram: http://jsakezaf.xfree.hu 

Videótáram: http://jsakezaf.video.xfree.hu 

http://www.youtube.com/watch?v=ebqupBrumdA 

J 

Ó 

Z 

S 

E 

F 

• 1938 június 28-án születtem Nagykeszin (ma Szlovákia) iparos családban, ahonnan szüleimet 1948-ban 

kitelepítették. A nótázás, éneklés már gyermekkoromban meghatározó része volt életemnek, hiszen a hasonló 

sorsú áttelepítettekkel a szüleim gyakran az esti beszélgetéseikkel, nótázásaikkal emlékeztek a régi a 

szülôfalujukra, és tették elviselhetôvé annak hiányát. 

• Rengeteg nótát tanultam, nagyon sokat hallottam a : „ csak még egyszer tudnék haza menni,” …amíg lesz egy 

piros rózsa, amíg szól a magyar nóta, felejteni parancsszóra nem lehet!” 

• Feleségem 1962–1990 † Garamvölgyi Györgyi,1992– Pataki Éva. 

• Tanulmányaimat, 1953–1957 II. Rákóczi Ferenc Középiskola, 1957–1960 Egyesített Tiszti Iskola,1968– 

1973 Budapesti Mûszaki Egyetemen végeztem. 

• Hivatásos honvédtisztként szolgáltam 1960-tól a honvédség híradó és elektronikai szolgálat, különbözô szintû 

beosztásaiban, ahonnan 1993-ban helyeztek nyugállományba. 

• Zenei- énektanulmányaimat 1965–1972 Váci Állami Zeneiskola magánének tanszak, tanárom Markovics 

Gézáné, 1973-1982 Nyíregyháza Állami Zeneiskola magánének továbbképzô szak, tanárom Ági Gézáné Bocskai 

Ibolya énekmûvész, tanár. Az Ô felkészítésével indulva,1974-ben a zeneiskolák magánének tanszakainak országos 

versenyén második helyezést értem el. 

• 1968–1973 Lepsényi Pelger Géza magyar nótaszerzô, korrepetitor, 1982 – Lontay Rajner Lászlóné Morvay 

Piroska, „Patyika”-nál, ének és zenetanárnál folytattam. Hangképzésre, klasszikus és operett dalok feldolgozására 

Horváth Eszter Liszt Díjas, és Torday Éva operaénekesekhez, magánének tanárokhoz jártam. Jelenlegi tanárom 

Torday Éva. 

• 1973-ban az Országos Filharmóniánál szereztem magyar dal és operett énekesi elôadó mûvészi engedélyt. 

• Hang és televízió felvételeim a Magyar Rádiónál: 1986, 1988, 1990, 1993; MTV: 1988, 1998; Duna Tv 

1995, 1996; TV2 1997. 

A különféle kereskedelmi Tv adók szakirányú mûsorainak rendszeres közremûködôje vagyok. 

• Alapító tagja vagyok a Pataky István Mûvelôdési Központban mûködô Egressy Béni Zenebarát Körének. Alapító 

tagja voltam a Mûvészek a Magyar Dalért Fráter Lóránd Független Egyesületnek. Tagja voltam a Nyíregyházi 

Hangverseny Kórusnak, a Móricz Zsigmond Színház Gyermekszínházának, ahol énekes fôszerepeket játszottam. 

1993-tól tizenöt évig (Budapesten) a Márvány Menyasszony Étterem folklór mûsorainak énekes szólistája voltam. 

1993–2008-ig a Deutse Kreuzfahrttradition Peter Deilmann Dunauprinzesszin és a Mozart hajókon rendezett, 

heti gyakoriságú mûsorokban is felléptem. A Mátyásföldi Erzsébetligeti Színházban 2003-ban megalakult 

Magyarnóta- és Dal Klubnak énekes szólistája vagyok. 

• Megalakulásától tagja vagyok a Magyar nóta Szerzôk és Énekesek Országos Egyesületének. 

• Repertoáromban a régi és kortárs, mai szerzôk, népszínmûvek, magyar-operett és nagyoperett, dalmûvek nótái, 

dalai szerepelnek. 

• Vallom és elôadásaimban is erre törekszem, hogy a magyar dalt csakis igényes szövegmondással és zeneileg 

felkészülten, mûvészi alázattal szabad csak elôadni, megszólaltatni. 

42

F 

A 

Z 

E 

K 

A 

S 

J 

Ó 

Z 

S 

E 

F 

43

F 

E 

R 

E 

N 

C 

Z 

I 

K 

Á 

FERENCZI KÁROLY 


1173 Budapest, Újlak utca 7. 47-es ajtó 

Telefon: 06-1-257-0183 

E-mail: ferenczi_k@freemail.hu 

• Ferenczi Károly néven születtem, de azt mondták, hogy ez a név már foglalt. Ezért újabban hozzáfûzöm 

nevemhez az OMONYMUS jelzôt is. 

• Marosvásárhelyen születtem 1952-ben és a Mûvészeti Líceum diákja voltam, majd a kolozsvári Ion 

Andreescu Képzômûvészeti Egyetem festészeti szakán 1975-ben diplomáztam. 

• Rajz és mûvészettörténet tanárként dolgoztam különbözô iskolákban, és ezzel párhuzamban éltem a 

hivatásomnak, mint képzômûvész. 

• 1991 ôszétôl Budapesten élek. 

• Alkotásaim: rajzok, festmények, performanszok és akció-tárgyak. A nyomtalan eltûnés ellen 

munkálkodom. Képeimen szemtanúként rögzítem személyes és elfogult életélményeim. 

R 

O 

L 

Y 

E GYÉNI TÁRLATOK 

1979. Slatina Sala Artis 

1982. Nagyvárad Galeria Noua˘ 

1986. Nagyvárad Fáklya Galéria 

1996. Budapest Duna Galéria: 

Hommage à Jacques Vaçon 

1997. Budapest Csekovszky Mûv. Ház: Egyedi grafikák 

2000. Budapest MAMÛ Pincegaléria: Introspekció 

2006. Budapest Erdôs Renée Ház: Tavaszi áldozat 

2006. Marosvásárhely Kultúrpalota: Rajzok 

2007. Budapest Rákoshegyi Közösségi Ház: Krízis 

2007. Budapest Magyar Írószövetség Klubja: Krízis 

2008. Budapest XVII. ker. Vigyázó Ferenc Mûv. Ház: 

Fehéren feketén (40 tusrajz) 

2009. Budapest MAMÛ Pincegaléria: 

Ez van (38 egyedi grafika + 2 olajfestmény) 

C SOPORTOS KIÁLLÍTÁSOK 

1975–1986. Slatina, Craiova, Bukarest, Nagyvárad (Dialógus), 

Sepsiszentgyörgy (Médium), Rotterdam 

plusz a nagyváradi tavaszi és ôszi tárlatok 

1990–1992. Nagyvárad, Temesvár (Cím nélküli állapot), 

Bukarest, Kaposvár (Groteszk), Szombathely és 

Budapest (Várakozás és kitörés), Párizs és Marly 

Le Roi (L’image du mouvement) 

1993–2006. Tokaj, Gyôr, Kecskemét, Berlin, Szekszárd 

II. Festészeti Triennálé (Betû a képen Paul Klee 

emlék.) Budapest, Szentendre (Mûvészet Malom), 

Eger, Marosvásárhely. 

2008. Budapest VAM Galéria „Szabadságra mentem” 20 

alkotással 

2009. Jan Hoet szervezô és fôkurátor meghívására a 

„Tempus Arti”, Kortársmûvészeti Triennálé megnyitó 

performansza Belgiumban 

2009. Budapest, a Merlin Színház aulájában „Intro” 

2010. Százhalombatta Matrica Múzeum a M. A. T. XVII. 

csoporttal 

32

Conversatio 

Nagy vihar a Magyar Pusztán 

F 

E 

R 

E 

N 

C 

Z 

I 

K 

Á 

R 

Borzos angyal 

A LKOTÓTÁBOROK, TANULMÁNYI UTAK 

1983. Lengyelország (Varsó és Krakkó) 1 hónap 

1986. Románia (Motru) 1 hónap 

1990. Románia (Nicolae Balcescu) ˇ 1 hónap 

1992. Franciaország (Marly Le Roi) 1 hónap 

1993. Tokaj 1 hónap 

2006. Marosvásárhely Bolyai Alkotótábor (két hetes). 

2008. Erdôszôlôs nemzetközi alkotótábor (két hetes) 

TÁRSASÁGI TAGSÁGOK 

1982-tôl U. A. P. R. (Romániai Képzômûv. Szöv.) 

1980-tól Dialógus Csoport (Nagyváradi Képzômûvészek) 

1991-tôl M. A. O. E. 

1995-tôl M. A. M. Û. 

Atlasz 

R EFERENCIÁK 

• Kortárs Magyar Mûvészeti Lexikon (az F betûnél) Vécsi 

Nagy Zoltán 

• Novotny Tihamér: Szétguruló üveggolyókban 

• Chikán Bálint: Pókerparti Aphroditéval 

• Allgemeines Lexikon Der Bildende Malerei (az F betûnél) 

• Banner Zoltán: Erdélyi Magyar Mûvészet 

• P. Szabó Ernô: Magyar Nemzet 2007. 02. 06. Krízis 

• Novotny Tihamér: Kortárs 2007. a 2. számban Krízis 

• Újvárossy László: Progresszív kortárs mûvészeti törekvések 

Nagyváradon a nyolcvanas években (Partium kiadó) 

• Arta folyóirat XXXVII. évf. 6-7-8. sz. 1990. fedôlapján 

„Az avantgárd sétapálca” 

O 

L 

Y 

33

F 

I 

L 

I 

P 

S 

Z 

K 

Y 

B 

A 

R 

A 

N 

FILIPSZKY BARAN ILONA 

K Ö L T Ô 

1 1 7 1 B p., Ó v ó n ô u t c a 8. 

T e l e f o n : 0 6 - 1 - 2 5 8 - 7 5 4 8 

E-mail: baranilona@freemail.hu 

• Hat testvér közül negyedikként, 1945. November 15-én születtem Rákoskeresztúron. Szüleim paraszti 

származásúak, édesapám áruterítôként dolgozott. Eddigi életutam a szülôhelyemhez, Rákosmentéhez 

kötôdik. Itt jártam iskolába, itt találtam magamnak férjet az ugyancsak helybéli Filipszki Pál 

személyében, itt született lányunk, majd fiunk. Ma már öt unoka boldog nagymamája vagyok. 

• Elsô verseimet sok évvel ezelôtt, saját kedvtelésre írtam. Gyakori betegeskedésem miatt, kórházakat 

és szanatóriumokat járva, ha tehettem sokat sétáltam: parkokban, ligetekben. Ilyenkor a természet 

szépsége magával ragadta képzeletemet. A természet iránti szeretet fogékonnyá tett a látásra. Szinte 

kényszert éreztem a látottak leírására. Rohanó világban élünk, nincs idônk semmire, verseimmel 

szeretném egy perc megállásra bírni az embereket, hogy észrevegyük egymást és a körülöttünk lévô 

természet szépségeit. Meggyôzôdésem, ha egymásra figyelünk, és a rászorulókon segítünk, teljessebbé 

válik az életünk. 

• A lélek zenéje címû könyvem 2000-ben, Csendvarázs címû könyvem 2005-ben jelent meg. 

I 

L 

O 

N 

A 

• Tagja vagyok több irodalmi közösségnek is, mint például a Cserhát Mûvészkörnek a Rákosmenti 

Irodalmi Mûhelynek, és az Enzsöl Ellák Irodalmi Szalonnak, a Bohém Asztaltársaság alapító tagja 

vagyok. 

• VERSEIM MEGJELENTEK antológiákban, úgymint: 

Fényszikrák 1999. Rákoscsabai Közösségi Ház 

Délibáb 2000-ben Cserhát Mûvészkör, 

Áldott Rabságban Bohém Asztaltársaság 2000 

Csillagkönnyek 1. Rákosmenti Irodalmi Mûhely 2002 

Csabai Kalendárium 2003 

Ôszi Antológia Deák Ferenc emlékére 2003 

Csillagkönnyek 2. Rákosmenti Irodalmi Mûhely 2005 

Huszárné Hellebrand Henriett 

• Ezeken kívül irodalmi és közéleti folyóiratokban publikálták már a verseimet, és elhangoztak a 

Rákosmente Rádió, a Petôfi rádió, az ATV és a Budapest Televízió mûsoraiban. 

34

ÉJI SZÜRKÜLET 

Látomás színezüst fények 

Aranyló dombok közt tündérek 

Táncot lejtve bánatot feledve 

Karomba zárlak szeretve 

Te éji dal röpke varázslat 

Szendergô álmok valóra válnak 

Füves pázsiton sétálok veled 

Míg átölel az éji szürkület. 

CSENDES ESTE 

A tér csendje lopakodik felém, 

Szürkületben egy fa, némán ál elém. 

Merre jártál, te barnahajú lány? 

Hajadon csillog a hold ezüstje már. 

Késô este van, nem jó egyedül, 

A szürkületben, csak a szél hegedül. 

RÉGI BÚCSÚ 

Keresztúri búcsúban olyan régen jártam 

Barátnôkkel karonfogva vidáman sétáltam. 

Ott volt a falunak apraja és nagyja 

Ez volt a közösség egyik ünnepnapja. 

Volt ott mindenfajta játék, kereplô, talicska 

Kardnyelô és tüzet szájából fújó artista. 

Ajándékos pici sátrak az út mentén álltak 

Láncot, gyûrût, karperecet hangosan kínáltak 

Papucsok és díszes táskák polcon sorakoztak, 

Árusok a vevôk körül vígan szorgoskodtak 

Rakoncátlan sihederek fakanalat fogtak, 

Lányoknak fenekére, ha tudtak, odasóztak 

Mézeskalács sátor elôtt sok szerelmes megállt 

A legény a kedvesének tükrös szívet kínált. 

Similabda árusnak is nagy volt a forgalma 

A fiatalok kezébôl gyakran repült a labda. 

Hajóhinta és körhinta felrepült az égig 

A szoknyák fellebbentek egészen derékig. 

Legények a nyakukat hosszúra nyújtották 

A lányok sikoltozva szoknyáikat fogták. 

CSILLAG FÉNYE 

Te csillagnak égi fénye, 

Ó, te drága szép remény, 

Légy lelkünknek tisztasága, 

Szeretet, te égi fény. 

Szenteld meg az életünket, 

Drága igéd szánkba add, 

Intsél minket, el ne késsünk, 

Hívni-hívni másokat. 

Szívünk mélyén szól a hang, 

Menjetek, siessetek, 

Vigyétek el a világba, 

A szent igét, a szeretetet. 

Mindenkihez szól a hívás, 

Jöjjetek, ó jöjjetek, 

Áttörni a sötét éjjen, 

Hogy ti is fényben éljetek. 

Mindenki térdre hullva, 

Megbánva a bûneit, 

Jézus magához öleli, 

Megtért gyermekeit. 

GYÖKEREK 

Emlékeim visszahúznak, 

Rég elhagyott vidékre. 

Újlak utca, régi házunk, 

Elmosódó tükörképe. 

Konyhánk gerendás, kedves, 

Kemencénk meleg, kellemes. 

Anyánk a kenyeret sütötte, 

Ház, az illatával volt telítve. 

Kenyér nagy volt, és kerek, 

Falatozták vígan a gyerekek 

Ízét, most is számban érzem, 

Emlékét most felidézem. 

Kopott asztal, sarokpad 

Körül ülô gyerekhad. 

Kemencébôl pogácsa, 

Illatával fogva tart. 

Jancsi kályha melege, 

Nagyszobába elveszett. 

Három ágyon, hat testvér 

Békességben jól elfért. 

F 

I 

L 

I 

P 

S 

Z 

K 

Y 

B 

A 

R 

A 

N 

I 

L 

O 

N 

A 

35

G 

A 

L 

G 

Ó 

C 

Z 

Y 

Á 

R 

P 

Á 

D 

GALGÓCZY ÁRPÁD 

Í R Ó , M Û F O R D Í T Ó 

1174 Rákoshegy, Szilágyi Dezsô u. 29. 

Telefon: 06-1-257-6782 

E-mail: galgoczykati@freemail.hu 

• 1928. november 8-án születtem. Gyermekkoromat Szamosangyaloson, Szatmár megyében töltöttem 

édesapám földbirtokán. 

• Gimnáziumi tanulmányaimat Nagykállóban, Szatmárnémetiben és Mátészalkán folytattam. 

• Tanulmányaim befejezése elôtt, 1947-ben a Vörös Hadsereg ellen folytatott fegyveres szervezkedés 

és harc vádjával a szovjet hadbíróság 20 évi kényszermunkára ítélt. 1948 januárjától 1954 májusáig 

szibériai és kazahsztáni munkatáborok lakója voltam. Sztalin halála miatt idô elôtt szabadultam, de 

különbözô technikai okok miatt csak 1960-ban térhettem haza. 

• A lágerben töltött hét év, és a szabadon Kazahsztánban 

leélt hat év alatt anyanyelvi szinten megtanultam 

oroszul, megismertem és megkedveltem 

az orosz irodalmat, fôleg a költészetet. Hazatértem 

után fordítani kezdtem Lermontov, Puskin és a 

többi orosz költô verseit. 

• 2004-re már egy minden irányzatot magába foglaló 

antológiára való versmennyiséget sikerült 

lefordítanom és rendszereznem. Furcsa szerelem 

címû 2005-ben megjelent fordítás-antológiám 

három évszázad 68 költôjének 450 versét, valamint 

Puskin és Lermontov hat (2-4) elbeszélô 

költeményét tartalmazza. 

• 2009-ben befejeztem Gulág-trilógiámat, amelyben 

a lágerben töltött hét év történéseit idézem. 

• Munkásságomért megkaptam az orosz Barátság 

Rendet, a Moszkva 850 érdemérmet, a Puskin 

Emlékérmet, a József Attila-díjat, a Palladiumdíjat, 

valamint a Magyar Köztársasági Érdemrend 

lovagkeresztjét. 

2

HITVALLÁSOM 

Egyetlen nép szellemiségét, lelkiségét, mûvészetét sem szabad azonosítani az ôt megnyomorító és 

elaljasító politikai rendszerrel. Az ilyen esetekben egyenlôségjelnek nincs helye, és nem is lesz soha. 

G 

A 

L 

G 

Ó 

C 

Z 

Y 

KEDVTELÉSBÔL FESTEK, RÉGI KLASSZIKUSOKAT MÁSOLOK 

Á 

R 

P 

Á 

D 

A lágerben töltött 

évek alatt 

portrékat rajzoltam 

rabtársaimról 

3

G 

I 

L 

I 

C 

Z 

É 

N 

É 

G i l i c z é n é 

KOMJÁTHY ANDREA 

P E D A G Ó G U S – E L Ô A D Ó M Û V É S Z 

1173 Bp., Újlak utca 5. 6/53. 

M o b i l : + 3 6 - 2 0 - 3 3 0 - 2 7 2 5 

E-mail: gilicze.attila@chello.hu 

K 

O 

M 

J 

Á 

T 

H 

A 

N 

D 

R 

E 

A 

• 1979. szeptember 5-én születtem Budapesten. Az általános iskola padjaiban ülve bámulattal hallgattam 

magyar tanárom csodálatos óráit. Akkor és ott éreztem, nekem is ezen az úton kell megtalálnom az 

életemben az örömöt. 

• Földessy Margit tanodájában rengeteg tudást szereztem (7 év), amit az élet számos területén tudtam 

hasznosítani. Megtanított megállni a lábamon, kiállni magamért. És persze a legfontosabb, megmutatta 

milyen is kiállni a színpadra. Mára már játszva tudom irányítani a hangomat. A hangom a munkaeszközöm, 

a hobbim, az erôm. 

• Számomra mindig nagyon fontos volt, hogy tisztán, érthetôen beszéljek. Ez elengedhetetlen a versmondásban 

is. A színpad nagyon közel áll hozzám, de a szavalás minden szerepen túlmutat. Ha 

kiállok és verset mondok, megszûnik a világ, minden eltûnik és csak a költô, a vers, a közönség 

létezik. 

• Az élet úgy hozta, hivatásom a pedagógusi pálya lett. A színpad helyett a szerelmet és a családot 

választottam, akik maximálisan támogatják a fellépéseimet, és büszkék rám. Mellettem áll több mint 

10 éve egy csodálatos férj, és két fantasztikus gyermek. 

• Igaz a színpad nem lett a hivatásom, mégis hiszem, hogy az életem egyik fô feladata, hogy a jövô 

generációnak utat mutassak a mûvészet felé. Igyekszem megmutatni, mennyit nyernek egy-egy csodás 

költô megismerésével, majd a versek szavalásával. Biztatom ôket, olvassanak minél több szépirodalmat, 

majd bátran álljanak ki verset szavalni, hiszen, Kányádi Sándor szavaival élve: „a vers az, amit 

mondani kell.” 

FÔBB EREDMÉNYEIM 

1997 Vajda János Szavalóverseny – I. helyezés, közönségdíj • Arany János fôvárosi balladamondó verseny – különdíj 

• Földessy Margit „Ki Mit Tud?” – helyezés • Középiskolai szavalóverseny – I. helyezés • 2000 Földessy Margit „Ki 

Mit Tud?” – I. helyezés • 2002 Juhász Gyula nemzetközi vers- és prózamondó verseny – IV. helyezés • 2003 Anyám 

Fekete Rózsa, magyar nyelvû nemzetközi versmondó verseny – különdíj • 2004 Csengey Dénes vers- és prózamondó 

verseny – III. helyezés • 2004 Radnóti Miklós Országos Vers- és prózamondó verseny – különdíj • 2005 Radnóti 

Miklós regionális és nemzetközi vers- és prózamondó verseny – különdíj • 2005 IV. Országos Egyetemi–Fôiskolai versmondó 

verseny – III. helyezés • 2005 VII. József Attila Vers-, énekelt vers és prózamondó verseny, döntô – IV. helyezés 

• 2005 Rákoscsabai V. versmondó verseny – I. díj • 2006 NYME – Apáczai Csere János Kar házi versmondó verseny 

– I. helyezés • 2006 XIII. Bartalid János vers- és prózamondó verseny, Brassó – I. helyezés • 2006 Radnóti Miklós 

országos versmondó verseny – különdíj • 2006 Mensáros László nemzetközi vers- és prózamondó verseny – III. díj 

36

G 

I 

L 

I 

C 

Z 

É 

N 

É 

K 

O 

M 

J 

Á 

T 

H 

A 

N 

D 

R 

E 

A 

37

G 

Ó 

T 

H 

D R . B A L O G H A T T I L Á N É 

GÓTH KATALIN 

I P A R M Û V É S Z 

K 

A 

T 

A 

L 

I 

N 

1172 Budapest, XXIII. utca 11. 

Telefon: 06-1-258-0481 

E-mail: attilabalogh@hotmail.com 

• 1945-ben Rákosligeten születtem. 

• 1971-ben dicsérettel diplomáztam a Magyar Iparmûvészeti Fôiskolán. 

• 27 évet töltöttem az Okisz Labor-ban, ahol ruhákat, meghívókat és plakátokat terveztem, és divatgrafikákat 

készítettem. Megszûnése után önállósítottam magam. 

• A rendszerváltozás óta kezdtem kizárólag magyar vonatkozású mûveket létrehozni. Magyar díszruhákat 

készítettem. Itthon és Európa szinte minden országában – valamint Japánban – kiállítottam. Többször díjazták 

munkáimat. 

• Büszke vagyok, hogy magyar vagyok. Mottómmá vált egy méltatóm gondolata: „Mert egy népet nemcsak 

gazdagságáról ítél meg a külföld, a nagyvilág, de szellemi termékeirôl is. Arról ami csak kizárólag erre a népre 

jellemzô. És ebbe beletartozik a kifejezô »módi« is, melyen az idegen számára is jól kivehetôek nemzeti 

sajátosságaink” 

• FONTOSABB KIÁLLÍTÁSAIM 

1993 Népfôiskola, Lakitelek (egyéni) 

2000 Dózsa György Mûvelôdési Ház, Budapest (egyéni) 

2000 Modern Etnika csoport kiállítása, Magyar Intézet, Párizs 

2002 Erdélyi Impressziók, Modern Etnika Csoport kiállítása, Vármegye Galéria, Budapest 

2002 Modern Etnika Csoport kiállítása: Tallin; Kaunas; Riga 

2003 Pelso 2003. Tál, Balatoni Múzeum, Keszthely 

2003 1. Textilmûvészeti Triennálé, Szombathelyi Képtár, Szombathely 

2006 2. Textilmûvészeti Triennálé, Szombathelyi Képtár, Szombathely 

2007 Divat a szocializmusban, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest 

2008 Craft és Design, Iparmûvészeti Múzeum, Budapest 

• DÍJAIMBÓL 

1981 5. Ipari Textilmûvészeti Biennálé, Biennálé-díj 

1966 Ars Vestis Hungariae, I. díj 

2000 16. Magyar Textilbiennálé, Alkalmazott Textil, Vas Megyei Önkormányzat különdíja 

2001 Honvédelem a Képzômûvészetben, Millennium 2001, nívódíj 

2

G 

Ó 

T 

H 

K 

A 

T 

A 

L 

I 

N 

3

H 

A 

J 

D 

U 

F 

Y 

HAJDUFY ZSUZSA 


1171 Budapest, Kölcsey utca 47. 

Mobil: +36-70-224-8784 

Z 

S 

U 

Z 

S 

A 

• 1958-ban Szolnokon születtem. 1981-ben agrármérnökként diplomáztam, a KATE-en. 

• Szobrászmûvészként 2002 – óta vagyok tagja a MAOE-nak, de festményeket is állítok ki. 

• Két egyéni kiállításom volt: 2003-ban a Csók István Galériában, 2006-ban szûkebb pátriámban, a 

XVII. kerületi Rákoskerti Mûvelôdési Klubban. 

• Csoportos kiállításon évente több alkalommal veszek részt. 

• Köztulajdonban az Eszmélés címû alkotásom van. 

• Eleddig öt szervezetnek vagyok a tagja, ezek közül kiemelném a MAT XVII-beli tagságomat, mivel 

az ott alkotók egy része a barátom is. 

• Irásaim folyamatosan megjelennek helyi és országos lapokban, illetve antológiákban. Ars poetikám a 

Tékozló címû versem: 

Ha elhagyható a jelen, 

kisiklott pillanatban 

a tartalmas csend, 

s hullámtermészetû létezés, 

megoldott és nem megoldható… 

Távolodni fáradt falak közül 

ha szûkülni kezdenének, 

a lényeg szûkölne legbelül. 

De visszatérni, s ismét kivetülni! 

Hátrahagyni égtájak nélkül 

mi az idôben köré, és érte teremtôdött. 

Elillanni, valami végtelen rebbenésben, 

csordulva megmerülni 

a lélek kezdetében. 

Fényleni, önmagunktól is! 

Mégis hazatalálni. 

46

H 

A 

J 

D 

U 

F 

Y 

Z 

S 

U 

Z 

S 

A 

1. Angyaltánc 

2. Madonna 

3. Cosette álma 

47

H 

A 

L 

A 

S 

Y 

N 

É 

H a l a s y n é 

T Ó T H I B O L Y A 

FESTÔMÛVÉSZ – GIMN. RAJZTANÁR, KIÁLLÍTÁSRENDEZÔ 

1173 Bp., Ferihegyi út 101. III. 19. 

M o b i l : + 3 6 - 3 0 - 5 2 7 - 3 1 8 3 

E - m a i l : h y b i @ f r e e m a i l . h u 

T 

Ó 

T 

H 

I 

B 

O 

L 

Y 

A 

• 1953-ban születtem Egerben. 

• 1976-ban az egri Tanárképzô Fôiskolán rajz- földrajz szakos tanárként végeztem. 

• 1984-ben a Magyar Képzômûvészeti Fôiskolán diplomáztam. Mestereim Vecsey Csaba és Balogh 

Jenô voltak. 

• 1993-ban a Magyar Mûvelôdési Intézetben Kiállításrendezôi mûvelôdési ágazati munkaköri 

szakképzésben tettem vizsgát. 

• A rajz és vizuális kultúra tanáraként tudom, hogy a mai világban különösen fontos a tehetséggondozás. 

A kiváló és a tehetséges diákokra, akik között akadnak nagy ígéretek, elég idôt kell szentelni, meg 

kell ôket tanítani a látásra, ami bizony nem egyszerû. 

• Munkaterületeim egy nyolcévfolyamos gimnázium nappali tagozata és annak felnôttoktatási rendszere, 

valamint egy szakközépiskola. 

• Ennek a hivatásnak a gyakorlása utazási élményeimmel elegyítve is nagy feladat. 

• Emellett mûvészeti alkotó tevékenységet folytatni számomra nagyon fontos. 

• Megtiszteltetés, ha felkérést kapok mûvésszé lett tanítványaimtól vagy intézményektôl kiállításaik 

megnyitására. 

TEVÉKENYSÉGI TERÜLETEI 

• Gimnáziumi rajztanár, tehetségfejlesztô pedagógusként mentori tevékenységet is folytat. 

• A Balassi Bálint Nyolcévfolyamos Gimnázium 1987 óta mûködô ISKOLAGALÉRIÁ-jának 1989 

szeptembere óta kiállításszervezôje, 2010-ig összesen 78 kiállítás rendezôje. 

• Tagja a Magyar Rajztanárok Országos Egyesületének (MROE). 

• A rajz és vizuális kultúra tantárgypedagógiai publikációi a Vizuális Kultúra Módszertani Lapokban 

jelentek meg (OKSZI Módszertani Lapok – 2000. április 3. évfolyam 3. szám és 2003. június 

7. évfolyam 2.szám) 

38

H 

A 

L 

A 

S 

Y 

N 

É 

EGYÉNI KIÁLLÍTÁSAI 

• 1993 Kolozsvár u. 1. szám alatti Általános Iskola, Bp., XV. ker 

• 1994 Balassi Bálint Nyolcévfolyamos Gimnázium Iskolagalériája, Bp., XVII. ker. 

• 2010 Renée Cafée, XVII. ker. 

CSOPORTOS KIÁLLÍTÁSAI 

• 1989 A XVII., kerület Mûvészeinek közös tárlata az Erdôs Renée Házban 

• 1990 Képzômûvészeti kiállítás a Magyar Kultúra Napja alkalmából a Békésy György Postaforgalmi Szakközépiskolában, 

Bp., XVII. ker. 

• 1992 a Tûzoltó Múzeum jubileumi kiállítása Sopronban 

• 1993–1994 Képzômûvészeti kiállítások a Magyar Kultúra Napja alkalmából, Dózsa Mûvelôdési Ház, XVII. 

ker. 

• 1999 Képzômûvészeti kiállítás a Magyar Kultúra Napján az Erdôs Renée Házban, Bp., XVII. ker. 

• 2002 „Régiók találkozása a képzômûvészetben 2002” címû MROE Biennálé kiállítása a Magyar Kultúra 

Alapítvány Házá-ban, Budai Vár 

• 2003 Rákoskeresztúri Mûvészek kiállítása a XVII., kerületi Csekovszky Árpád Mûvelôdési Házban 

• 2004–2005–2006 április – Képzômûvészeti kiállítás Pedagógiai Napok alkalmából a Balassi Bálint Gimnázium 

Iskolagalériájában 

• 2008 Rákoskeresztúri Mûvészek kiállítása a Dózsa Mûvelôdési Házban, XVII. 

MÛVÉSZTELEPI RÉSZVÉTELEK 

• 1975 Pedagógus mûvésztelep, Tokaj 

• 1985 Magyar Képzômûvészeti Fôiskola Mûvésztelepe – Tihany 

PUBLIKÁCIÓK 

SZÓCIKK JELENT MEG RÓLA: 

• a Kortárs Magyar Mûvészeti Lexikon 3. kötetében, az Enciklopédia Kiadó 2001-es kiadásában, Faludy Judit 

mûvészettörténész jóvoltából („Tóth Ibolya, Halasyné”), mely lexikon 2000-ben Fitz József díjat nyert a 

könyvtárosok szavazata alapján; 

• a Képzômûvészeti élet a Rákos mentén címû kiadványban (Nemzeti Kulturális Alap, a Vigyázó Ferenc Mûvelôdési 

Társaság és a Laborcz Ferenc Szobrászmûhely Alapítvány támogatásával, 1996); 

• illusztrációk a „Tûzvizsgálat kézikönyvé”-ben 2006. 

T 

Ó 

T 

H 

I 

B 

O 

L 

Y 

A 

39

H 

A 

R 

M 

Ó 

N 

I 

Tóthné 

Mózer Annamária 

vezetô karnagy 

Harmónia Nôikar 

É N E K K A R 

Telefon: +36-30-260-3001 

Honlap: harmonianoikar.hu 

A 

N 

Ô 

I 

K 

A 

R 

• A Harmónia Nôikar 2002. ôszén alakult Rákoscsabán és azóta is ebben a kerületrészben tartja 

próbáit. 

• A kórus repertoárján elsôsorban barokk egyházzenei kórusmûvek szerepelnek, de szívesen énekelnek 

gregorián egyházzenei dallamokat, valamint reneszánsz és romantikus kórusmûveket is. Mûsorukon 

szerepelnek magyar zeneszerzûk egyházzenei és világi kórusmûvei, de nem idegen tôlünk az amerikai 

spirituálék dallamvilága sem. 

• Minden évben részt vesznek a Pünkösdi Kórustalálkozón, visszatérô vendégei a Piliscsabai Egyházzenei 

Napoknak, több alkalommal vettek részt XVII. kerületi hangversenyeken. A Rákosmentén 

megrendezett, önálló karácsonyi hangversenyük már hagyományosnak tekinthetô. 

• 2006-tól részt vesznek oratorikus mûvek (Pergolesi: Stabat Mater, Tolcsvay: Magyar Mise) bemutatásában, 

ahol együtt muzsikálnak többek között a Rotunda Énekegyüttessel, a Concerto Filharmónia 

zenekarral, és neves szólistákkal. 

• Elsô CD felvételüket Aranyszárnyú Angyal címmel 2008-ban készítették el, melyen karácsonyi 

dalokat hallgathatnak az érdeklôdôk. A Harmónia Nôikar is részt vett Tolcsvay László–Tolcsvay 

Béla: Magyar Mise címû klasszikusának 2009-es CD felvételén, ahol a zeneszerzô és neves szólisták 

mellett a Rotunda Énekegyüttessel énekeltek 

együtt. 

• A kórust jelenleg is alapító karnagya, Tóthné Mózer 

Annamária vezeti, akit 2004-ben a XVII. kerület 

Önkormányzata “Rákoscsabáért” díjjal tüntetett ki. 

• A Harmónia Nôikar és a kórusmuzsika a Rotunda 

Kórus Alapítvány, közhasznú szervezeten keresztül 

2007 óta támogatható. 

• A kórusról és az alapítványról bôvebb információk 

a honlapon érhetôk el: www.harmonianoikar.hu 

2

H 

A 

R 

M 

Ó 

N 

I 

A 

N 

ÉNEKELNI SZERETÔ HÖLGYEKET SZERETETTEL VÁRUNK A KÓRUSBA 

Ô 

I 

K 

A 

R 

3

H 

E 

I 

N 

Z 

E 

L 

40 évesen, alkotói pályám teljében 

HEINZELMANN EMMA 

TERVEZÔ GRAFIKUS, KÖNYVILLUSZTRÁTOR 

1172 Budapest, Gátfutó utca 21. 

T e l e f o n : 0 6 - 1 - 2 5 9 - 0 6 0 4 

M 

A 

N 

N 

• Nyírbátorban születtem 1930. március 14-én. 

• A háború után a Török Pál utcai régi iparrajziskola Szépmíves Líceumában folytattam tanulmányaimat, 

ahol 1950-ben ruhatervezôként végeztem. 

• Késôbb betûíróként dolgoztam a Szász Endre festômûvész által alapított grafikus kollektívában. 

• 1955 végén a Móra Kiadóban illusztrálhattam az elsô mesekönyvemet. 

• Munkásságom alatt a gyermekkultúra volt a fô területem (mesekönyvek, plakátok, animációs filmek, 

diafilmek tervezôje, rajzolója voltam.) 

HEINZELMANN EMMA FONTOSABB KIÁLLÍTÁSAI, VALAMINT KITÜNTETÉSEI 

E 

M 

M 

A 

• 1965 Budapest, Gondolat Könyvesbolt 

• 1972 IV. Varsói Plakát Biennále, a Lengyel Légiforgalmi Társaság díja 

• 1972 Velence, XXXVI. Biennále 

• 1974 Nyíregyháza, Mûvelôdési Központ 

• 1975 Budapest, Kulturális Kapcsolatok Intézete, Hétköznap 

• 1977 Budapest, Kulturális Kapcsolatok Intézete, Kalligráfia és tipográfia 

• 1977 Mûvelôdésügyi Minisztérium nívódíja 

• 1978 Békéscsaba, Országos Grafikai Biennále 

• 1978 Budapest, Kulturális Kapcsolatok Intézete, Falra hányt borsó 

• 1979 A Mûvelôdésügyi Minisztérium nívódíja 

• 1980 Békéscsabai Plakát Biennále különdíja; Brnói Grafikai Biennále bronzérme 

• 1983 Komárom, Kisgaléria 

• 1984 Munkácsy-díj 

• 1986 Hamburg Katholische Akademie, A magyar gyerekkönyv százötven éve 

• 1988 IBBY-diploma (a Gyerekkönyvek Nemzetközi Tanácsa által odaítélt kitüntetés) 

• 1990 Budapest, Mûcsarnok, önálló kiállítás 

• 1992 Csillag Albert festômûvész Alapítványának emlékdíja 

• 2005 Ferenczy Noémi-díj 

• 1966 és 1985 között Heinzelmann Emma munkái rendszeresen szerepeltek a brnói nemzetközi grafikai biennálén, 

a pozsonyi és bolognai gyermekkönyv-kiállításon és -vásáron, valamint a budapesti Mûcsarnok országos plakátkiállításain. 

2

H 

E 

I 

N 

Z 

E 

L 

M 

A 

N 

N 

Heinzelmann 

Emma 

R A J Z A I 

E 

M 

M 

A 

3

H 

E 

R 

E 

N 

C 

S 

Á 

R 

V 

I 

K 

T 

Ó 

R 

I 

A 

HERENCSÁR VIKTÓRIA 

C I M B A L O M M Û V É S Z , T A N Á R 

T e l e f o n : 0 6 - 1 - 2 5 6 - 7 3 7 1 

M o b i l : + 3 6 - 3 0 - 9 1 4 - 2 3 3 2 

E-mail: vherencsar@gmail.com 

w w w . v i k t o r i a h e r e n c s a r . c o m 

• Három és fél éves koromban kezdtem cimbalmon játszani, ami teljesen a véletlennek köszönhetô. 4 éves koromtól 

az Elsô Körzeti Zeneiskolában (Ma: VI. Ker. Tóth Aladár Zeneiskola) tanultam cimbalmozni Tarjáni Tóth 

Idánál, akivel élete végéig (2000. június) tartottam a kapcsolatot. 5 éves koromban, a Zeneakadémia nagytermében 

tartott cimbalom tanszaki hangversenyen Kodály Zoltán felfigyelt tehetségemre és haláláig figyelemmel 

kísérte zenei fejlôdésemet. Csodagyermekként a rádió és a televízió mûsoraiban felléptem. Számos ifjúsági 

verseny arany fokozatát nyertem. 1967-tôl 1971-ig a Leövey Klára Gimnázium ének-zene tagozatának tanulója 

voltam, ahol az Andor Ilona által vezetett Kodály Leánykar tagjaként a kórus hangfelvételein közremûködtem. 

A kórus hangversenyein Andor Ilona – aki mint pedagógus és karnagy példaképemmé vált – kérésére több 

ízben közremûködtem cimbalom játékommal. 1974-ben kitüntetéses diplomát szereztem a Liszt Ferenc Zenemûvészeti 

Fôiskola Budapesti Tanárképzô Tagozatán cimbalom–szolfézs–ének szakon. Cimbalom tanárom ott 

is Tarjáni Tóth Ida volt. Még fôiskolás koromban, 1973-ban felvételt nyertem, mint szólista a Magyar Rádióba. 

A fôiskola befejezése után, mivel nem sikerült cimbalom tanári állást kapnom, éneket tanítottam1974-tôl 

1982-ig a Budapesti Baranyai úti Ének-zenei Általános iskolában. 1975-ben kerültem a Magyar Állami Operaház 

zenekarába, melynek ma is a tagja vagyok. 1979-ben született meg lányom, Horváth Anita, aki hegedûmûvészként 

számos koncertem közremûködôje. 1993-tól 1998-ig a Szent István király Zeneiskolában és Zenemûvészeti 

Szakközépiskolában tanítottam cimbalmot. Vendégtanára voltam a Pozsonyi konzervatóriumnak. 

• 1997-tôl a Besztercebányai Mûvészeti Akadémia vendégdocense vagyok. 

• 2005-ben a Pekingi Kínai Zeneakadémia vendégprofesszorának nyilvánított, emiatt 2006 ôszén három hónapig 

oktattam a cimbalmot, elôadásokat tartottam a Pekingi Kínai Zeneakadémián, valamint koncerteket adtam a 

Bartók év alkalmából. A pekingi televízió által készített cimbalomtörténeti program egyik fôszereplôje voltam. 

• Közben éveken keresztül voltam a Balassagyarmati Nemzetközi Zenei Tábor cimbalomtanára. ERASMUS 

program keretében tanítottam Görögországban, 2008-ban Argentínában és Urugvayban oktattam, elôadást 

tartottam és koncertet adtam az Akadémiákon és Konzervatóriumokban. 

• Klasszikus és népzenét egyaránt játszom. Azt vallom, hogy a professzionális zenésznek minden mûfajban 

otthonosan kell mozognia, szeretnie kell mindenfajta zenét, ami igényes. Világszerte vendégszerepeltem 

szólistaként, zenekari tagként (Stockholmi Rádiózenekar, Spanyol Állami Hangversenyzenekar, Madridi Rádió 

Zenekar, Római Rádió Zenekar, Lisszaboni Filharmonikusok, Stuttgarti Kamarazenekar, Szingapúri Kínai 

Zenekar, stb.) és kamarazenei partnerként. Számos híres karmesterrel és mûvésszel dolgoztam együtt. 

Népiegyüttesek zenekarának gyakori meghívott szólistája voltam (Bem Együttes, Építôk Vadrózsák Együttese, 

Csepeli Néptáncegyüttes, Bihari Táncegyüttes, Pécsi Néptáncegyüttes, Vasas Mûvészegyüttes, Erkel Ferenc 

Néptáncegyüttes, stb.) 

• Több ország TV és Rádiótársasága készített velem felvételeket, riportokat. Zeneszerzôk írtak számomra szóló 

és kamarazenei mûveket (Farkas F. Kocsár M. Hollós M. Szokolay S. Dubrovay L. Györe Z. Pongrácz Z. 

Legány D. F. Voegelin, W. Grimm, V. Didi, stb.), melyek ôsbemutatói nevemhez fûzôdnek. Nemzetközi 

42

H 

E 

R 

E 

N 

C 

S 

Á 

R 

V 

fesztiválokhoz és versenyekhez hívtak számos alkalommal zsûritagnak. A koncertek mellett cimbalomtörténeti 

elôadásokat és hangszerbemutatókat tartottam német, angol, szlovák, orosz és magyar nyelven, szemináriumokat 

szerveztem külföldön és Magyarországon. Növendékeim közül többen nyertek nemzetközi versenyeket. Repertoáromat 

saját átirataimmal és kompozícióimmal bôvítem. 

• 1991-ben a szervezôje és házigazdája voltam az elsô Cimbalom Világkongresszusnak, ahol megalakult a Cimbalom 

Világszövetség, melynek elnökéül választottak (www.cimbalom.org.). A Szövetségben végzett missziós munkám által 

a cimbalom nemzetközi szerepe és népszerûsége, nemzetközi irodalma és oktatása jelentôsen fejlôdött. Tevékenységem 

eredményeként a cimbalom világszerte reneszánszát éli, a magyar cimbalomra írott kompozíciók, valamint 

a magyar népzene világszerte ismertté vált és beépült az oktatás tananyagába. 

• 2004-ben mûveldési és felnôttképzési menedzseri diplomát szereztem a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi 

Kar Felnôttképzési és Emberi Erôforrás Fejlesztési Intézetében. 

DÍJAK 

1983-ban a Magyar Rádió felvételeimért Nívó díjban részesültem. • 2000-ben az Inter-Lyra díjjal tüntettek ki a 

cimbalom és a magyar zene nemzetközi népszerûsítéséért. • 1996-ban, 2005-ben és 2009-ben magyar zenemûvek 

bemutatásáért az Artisjus Zenei Alapítvány kitüntetésben részesített. • 2008-ban Magyar Köztársasági Ezüst 

Érdemkeresztet, majd Magyar Örökség díjat kaptam. • 2010-ben a Magyar Kultúra Lovagja címet kaptam. 

I 

K 

T 

Ó 

R 

I 

A 

HANGFELVÉTELEK 

Cimbalom Kamarazene (1987, magánkiadás) • Patria Ensemble (1988, magánkiadás) • Cimbalom Magic (1990, 

magánkiadás) • Hungarian Cymbalum Concerto – Hungarian Concerto (1992 Quintana, 1994 Harmonia Mundi, 

1999 Hungaroton Classic) • Ballo Ongaro (1998 Hungaroton Classic) • New music for cimbalom dedicated to 

Viktória Herencsár (2006 Hungaroton Classic) • CIMBALOMIX (2008, szerzôi kiadás) 

Ezen kívül még számos hangfelvételen közremködök szólistaként, kamarazenei partnerként, zenekari tagként. 

43

H 

O 

R 

V 

Á 

T 

H 

HORVÁTH ANITA 

H E G E D Û M Û V É S Z 

Telefon: +36-30-352-3536 

E-mail: ani.horvath@gmail.com 

w w w . v o n o s z e n e . h u 

www.henna-testfestes-gportal.hu 

w w w . k o l y o k p a r t y . c o m 

• Budapesten születtem, 1979-ben. Édesanyám, Herencsár Viktória, cimbalommûvész. Édesapám, 

Horváth István, mérnök. 

A 

N 

I 

T 

A 

• Öt éves koromban kezdtem hegedût tanulni a Szent István Király Zeneiskolában Papp Sándornénál. 

• 1993-ban a Szent István Király Zeneiskola zenekarának voltam koncertmestere. 

• Ezzel párhuzamosan, mint néptáncos, 10 éven keresztül tagja voltam a Vadrózsák Néptánc 

Együttesnek. 

• Az 1986-ban készült „Szeleburdi vakáció” címû film egyik gyermek fôszereplôje voltam. 

• Zenei tanulmányaimat a Szent István Király Zeneiskola és Zenemûvészeti Szakközépiskolában 

folytattam Lendvai Györgynél, ahol érettségiztem, és középfokú zenész képesítést kaptam 1998-ban. 

Ez idô alatt tagja voltam a Szent István Király Zenemûvészeti Szakközépiskola zenekarának. 

• Az 1998–1999-es tanévben, mint ötödéves hallgató Sárosi Péternél tanultam a Weiner Leo 

Zenemûvészeti Szakközépiskolában. 

• 2003-ban szereztem hegedûtanári és kamaramûvészi diplomát a Liszt Ferenc Zenemûvészeti Egyetem 

Budapesti Tanárképzô Intézetében. Tanárom Járdányi Zsófia volt. 

• Tanulmányaimat a Szegedi Tudományegyetem Zenemûvészeti Fôiskolai Karán a Liszt Ferenc 

Zenemûvészeti Egyetem kihelyezett kiegészítô képzése keretében folytattam, ahol 2005-ben kaptam 

hegedûmûvészi és tanári diplomát. Tanárom Masopust Péter volt. Részt vettem Kovács Dénes, 

Zsigmondy Dénes, Ágoston András, Perényi Eszter, Lídia Goldstein, Torsten Janicke, Faig Aliyew, 

Wolfgang Richter kurzusain és 2002-ben Mannheimben (Németország) próbajátékra felkészítô 

kurzuson. A 2003/2004-es évadban állandó kisegítôje voltam a Magyar Állami Operaház prím 

szólamának. 2004 óta a Budafoki Dohnányi Ernô Szimfonikus Zenekar tagja vagyok. 

• 2007 nyarán zenész barátaimmal megalapítottuk a Testore Vonósnégyest, mellyel esküvôkön és 

egyéb rendezvényeken adunk hangulatos aláfestô zenét. 

44

H 

O 

R 

V 

Á 

T 

H 

A 

N 

I 

• Számos koncerten vettem részt szólistaként és zenekari tagként Magyarországon és külföldön 

(Szlovákia, Csehország, Belgium, Franciaország, Svájc, Németország, Ausztria, Olaszország, 

Finnország, Egyiptom, Olaszország stb.). Ünnepi mûsorokon (kiállítás megnyitók, díjátadási 

ünnepélyek, stb.), rádió koncerteken szólistaként és kamarazenei partnerként szoktam fellépni. Több 

kortárs zenemûvet mutattam be: Farkas Ferenc, Hollós Máté, Györe Zoltán, Bujtás József, Litván 

Gábor, Fabian Müller, Willy Grimm mûveit. 2000-ben és 2002-ben Fabian Müller svájci zeneszerzô 

hegedversenyét mutattam be Magyarországon és Szlovákiában a Budafoki Dohnányi Ernô Szimfonikus 

Zenekarral, és a Zilinai Kamarazenekarral. 

T 

A 

• A klasszikus zene mellett népzenét is játszom. Több néptánc együttest kísértem hazai és külföldi 

elôadásokon és fesztiválokon (Angyalföldi Vadrózsa Néptánc Együttes, Paksi Tûzvirág Táncegyüttes, 

Nagykátai Tápiómente Táncegyüttes, Erkel Ferenc Mûvészegyüttes). 

• Zenei tevékenységeim mellett 2008 óta testfestéssel is foglalkozom. Számos céges rendezvényen, 

gyerek zsúron vettem részt arcfestôként, hennafestôként. Jelenleg a Zümm-zümm Kölyökparty Service 

csapatában dolgozom testfestôként és animátorként. 

45

I 

L 

O 

S 

F 

A 

I 

ILOSFAI KRISZTIÁN 


1171 Budapest, Öntözô utca 11. 

T e l e f o n : 0 6 - 1 - 2 5 7 - 6 7 3 5 

K 

R 

I 

S 

Z 

T 

I 

Á 

N 

• 1958-ban születtem Budapesten, a Képzô és Iparmûvészeti Szakközépiskolában végeztem díszítôfestô– 

restaurátor szakon. Mûvészcsaládból származom, ahonnét mindig támogatást kaptam a munkámhoz. 

• 19 éves korom óta rengeteg kollektív és sok egyéni kiállításom volt, tagja vagyok a MAOE-nek és 

egyik alapítója a MAT XVII -nek (Mûvészek Alkotó Társasága). 

• Mûveimmel a magyar példaképeim munkásságát szeretném tovább vinni, akik méltatlanul háttérbe 

szorultak a nyugati mûvészek folyamatos ünneplése miatt, mintha a magyar kultúrpolitika szégyellné 

a honi alkotók elért eredményeit. 

• Kiállítások, rendezvények szervezésével is foglalkozom, hiszen alkotó hétköznapjaink mellett, 

ünnepnapokra is szükségünk van. 

• A képzômûvészet az intuíció és transzformálás területe, ami igaz a költészetre is , verseimmel ugyanazt 

a területet járom körbe, amit a képeimmel, csupán az eszköz más. 

ELMÚLT? 

Ahogy közeledem, egyre nagyobb rajtam a télikabát, 

Betörném a feszülô szemek ablakát. 

Átlósan kapkodok, mert megérint, 

Hogy negyven éve és ma, megint itt. 

Bedrótozva a megállóban, vár az üzenet 

Ôrzöd a lényegtelen kihûlt tüzeket. 

Akkor hosszú kezeimmel, ma az egésszel 

Akkor kevéssel, ma ép ésszel, 

Negyven éve felejtek, ma emlékezem, 

Maga az élet, hogy nem létezem. 

56

I 

L 

O 

S 

F 

A 

I 

K 

R 

I 

S 

Z 

T 

I 

Á 

N 

57

J 

U 

H 

Á 

S 

Z 

JUHÁSZ SÁNDOR 

K Ö L T Ô 

1171 Budapest, Kerekeskút utca 54. 

Mobil: +36-20-536-3808 

S 

Á 

N 

D 

O 

R 

• Palotáson születtem, 1938. február 26-án, de Budapesten élek 1962 óta. 

• Alapképzettségem, gépésztechnikus. Gyermekkoromban kezdtem foglalkozni versírással. Rendszeresen 

1995 óta írok. Verseim és novelláim megjelentek több irodalmi és egyéb országos lapokban. Összesen 

negyvenkilenc antológiában szerepelnek mûveim. Ezenkívül 1999 októberében a Petôfi Rádió éjszakai 

adásában szavaltam el verseimet. 

• A Petôfi Irodalmi Múzeum 2000-ben megrendezett kiállításanyagában bemutatták egy versemet. 

• 2002 augusztusában az ATV „Csak természetesen” címû mûsor Lírikusok perceiben méltatták 

munkásságomat. 

• ÖNÁLLÓ KÖTETEIM 

Derengô fény (versek, 1997), 

Álofény (versek, 1998), 

Fájdalom és humor (novella, 1999), 

Naphomály (versek, 2000), 

Ôszi hajnal (versek, 2001), 

Hívogató végtelen (versek, 2002), 

Törékeny percek (versek, 2005), 

A mélység ajtaja (versek, 2007), 

A küzdelem ára (novellák, 2007). 

• Tatabányán az évente megrendezett országos nyugdíjas vers- és prózaíró pályázaton egy versem és 

egy novellám díjazott volt. (2000-ben és 2001-ben). Az Alkotó Képzômûvészek és Írók Országos 

Szövetségének Ezüst Nívódíjas, valamint a Kláris irodalmi–kulturális folyóirat Kláris Nívódíjas tagja 

vagyok. 2004-ben a Rózsa Mûvelôdési Ház Balassy Bálint évforduló mûvészeti pályázatán egy versem 

díjazott volt. A Hegyaljai Alkotók Társulása által 2005-ben meghirdetett pályázatán vers kategóriában 

Különdíjat kaptam. Baranyi Ferenc költô a „Hívogató végtelen” címû kötetemrôl így ír: „Megragadott 

az érzések ôszintesége, az indulatok jogossága és az a költôi látásmód, amely azoknak a szemszögébôl 

vizsgálja a világ dolgait, akik a »lábon járó vérzô becsület« megtestesítôi.” 

• Mottó: Az irodalom a matematika lírai formája: 

zavaros vizek tisztulása, ólomsúlyú fohász. 

46

MORZSÁID 

A SZEGÉNYSÉG SÓVÁRGÁSA 

J 

Maroknyi kincset adtál, 

Istenem, 

és én szétszórtam azt 

a világban! 

Ma itt állok árván, 

nincstelen – 

csak morzsáid ôrzöm 

Istenem! 

Nagyot sóhajt a szegénység, 

és illatos puha kenyerek 

teremnek sóvárgó szeme elôtt. 

Szimatol az orr, mozog a száj, 

misére készül a lélek. 

A misebor már 

mellette hever. 

U 

H 

Á 

S 

A MAGYAR NYELV 

Z 

Tudatosan mûvelem 

az anyanyelvet. 

Titokzatos dolgok 

jönnek elô tollam hegyérôl. 

A magyar nyelv 

dallama, szépsége – 

mint arany ragyog 

lelkem mélyén, 

szívem közepén. 

Megvilágítja 

egész lényemet. 

Ki nem ismeri 

ezt a belsô ragyogást – 

ne fogjon tollat a kezébe. 

CSIGAHÁZ 

Hol aranyat szô a Nap 

játékos patak vizén, 

hol szelíden dereng az ég, 

ott születtem porból én. 

Tíz éves az életem 

szivárvány fény szívemen. 

Gyöngyharmatok, 

vadvirágok, 

mosolyában ébredek. 

Hogyha eljössz énhozzám, 

szeretet lesz parolám. 

Virágaim, 

barátaim, 

színes dala feléd száll. 

S 

Á 

N 

D 

O 

R 

ÉN IS 

Összetört lelkek 

utcáján járok. 

Lélek cserepekkel 

tele az árok. 

Meg-megállok, 

s közéjük terítem 

véres leplemet. 

Házamban a vidámság, 

mint a lepke körbejár. 

Város szélén, 

zöld mezôben, 

a boldogság megtalál. 

Budapest, 2006. 

47

K 

A 

C 

S 

Ó 

P 

É 

T 

E 

R 

KACSÓ PÉTER 

K E R A M I K U S 

1174 Budapest, Ady Endre utca 36. 

E-mail: kacsopeter@gmail.hu 

Honlap: www.keramik.us 

• 1949. június 25-én születtem Budapesten. Rákoshegyen nôttem fel, a XVII. kerületben. Itt folytattam 

középiskolai tanulmányaimat is. 

• Elsô mesterem, akitôl a szakma fogásait tanultam, Zsichla Károly. 1980 óta dolgozom „agyagosként”. 

• Elsô önálló kiállításom 1992-ben az OTP-galériában volt. Az elmúlt 19 évben számos egyéni és 

csoportos kiállításon vettem részt. Kiállítóként és mûvésztelepek résztvevôjeként jártam már 

Ausztriában, Németországban, Romániában és Spanyolországban. 

• A föld, a víz, a Nap, a tûz, és a lélek szerencsés találkozásából születtek ezek az alkotások, melyek 

több ezer év tradícióit hordozzák magukban. Megtiszteltetés számomra, hogy egyik további álmodója 

lehetek, és lelkemet adhatom agyagból lévô tárgyaim készítéséhez. 

2

K 

A 

C 

S 

Ó 

P 

É 

T 

E 

R 

3

K 

A 

C 

S 

Ó 

KACSÓ GERGELY 

F E S T Ô 

G 

E 

R 

G 

E 

L 

Y 

1174 Budapest, Ady Endre utca 36. 

E-mail: gergelykacso@gmail.com 

• 1987 márciusában, Budapesten láttam meg a napvilágot. Életem lényegtelen momentumait nem kívánom 

megemlíteni, inkább csak a mûvészettel érintôleges vonalról írnék egy keveset. 

• Édesanyám tanárnô. Édesapám keramikus mûvész, több mint 10 éve látogatja a nemzetközi mûvésztelepeket, 

ahová magam is mindig elkísértem. Neki köszönhetôen ismerkedtem meg számos zseniális kortárs mûvésszel, 

többek között Korbely Istvánnal, Gyôrfi Andrással, Makláry Kálmánnal, Sebestyén Jánossal. Biztosan zavartam 

a sok festômûvészt alkotás közben, amikor a festôállványok között rohangáltam. Leültettek, kinyomtak a 

tubusukból 3-4 színt, és kezembe nyomtak egy ecsetet, mondván: inkább fessek, minthogy ôket zavarjam. 

Azt hiszem így indult a „pályafutásom”. 

• A történethez hozzátartozik, hogy végül festettem egy képet, amit véletlenül bekereteztek, és véletlenül a 

zárókiállításon ki is állítottak. (Mert volt egy eldugott fal, ahová egyik mûvész sem kívánta saját alkotását, 

üresen pedig mégsem maradhatott.) Így került bemutatásra elsô festményem. Megtörtént a megnyitó, és mindenki 

meglepetésére – fôleg az enyémre –, véletlenül arra tévedt egy kecskeméti házaspár, akik tízezer forintért 

megvásárolták csodálatos alkotásomat. Ebbôl vettem meg az elsô tubus festékeimet, ecseteimet. Ez a „festôi 

korszakom” elég rövid ideig tartott. Talán másfél évig festegettem itthon. Abbahagytam, mondván elszállt az 

ihlet. 

• Aztán valami megváltozott. Szintén jóapámat kísértem a szokásos nyár eleji mûvésztelepre, de most valami 

megint megfogott. Lehet, hogy sok terpentint inhaláltam, és attól, de valahogy elfogott a „festeni akarok én is” 

érzés. Ez gyakran elfordult a mûvészek közelében, de miután a vizuális ingerektôl elszakadtam, elmúlt az érzés. 

Ekkor valahogy nem így történt. Eltelt a július, eljött az augusztus, de csak nem múlt az érzés. 

• Elôkaptam a padlásról a kopott, szakadt reklámszatyrot, amiben egy régi fagylaltos doboz volt, abban ôriztem a 

festékeimet. A dobozról egyébként azt kell tudni, hogy a teteje ki volt lyukasztva, régen abban szállítottam a 

dagadt, házi neveltetésû barna varangyomat. 


2008. május 8–31-ig, XVIII. kerület, Út galéria, Budapest • 2009. január 5–24-ig, Kôbányai Szabadidô 

Központ, K-Café galéria, Budapest • 2009. október 13–november 13-ig, Ciris Nemzetközi Reprodukciós 

Intézet, Budapest • 2010. Renée Café, Budapest • 2010. március 18–április 16-ig, Café Vian, Budapest 


1999. Csuta mûvésztelep zárókiállítás, Békés • 2001. Apa–fia kiállítás, Rákoshegyi Közösségi Ház, Budapest 

• 2007. november II. Rákosmenti Összmûvészeti kiállítás, Budapest • 2008. Magyar Kultúra Napi kiállítás, 

Erdôs René Ház, Budapest • 2009. február, AKKU, CÉKL’ART kortárs mûvészeti kiállítás, Budapest 

• 2009. május, „Rákosmente bemutatkozik”, Kalotaszentkirály (Románia) • 2009. június, 60 + 22 Apa–fia 

kiállítás, Orosháza • 2010. Magyar Kultúra Napi kiállítás, Erdôs Renée Ház, Budapest • 2011. Magyar 

Kultúra Napi kiállítás, Erdôs Renée Ház, Budapest 

2

K 

A 

C 

S 

Ó 

G 

E 

R 

R 

G 

E 

L 

Y 

3

K 

I 

S 

S 

KISS GYÖRGY 

K É P Z Ô M Û V É S Z 

G 

Y 

Ö 

R 

G 

Y 

DÍJAK, KITÜNTETÉSEK 

1174 Budapest, Erdôkövesd utca 34. 

Telefon: 06-1-259-0715 

• 1943. augusztus 25-én születtem Budapesten. Gyulán éltem gyermekkoromban. Már korán érdeklôdtem a 

rajzolás iránt. Elsô mesterem a gyulai festômûvész-rajztanár Firtosi József Dezsô volt. Hegedültem is, így a zene 

és a képzômûvészet között kellett választanom. 

• 1961-ben érettségiztem, majd kôfaragó szakmunkás-bizonyítványt is szereztem. 

• 1964-ben felvettek a Képzômûvészeti Fôiskolára. Festészetet tanultam, Kádár György volt a mesterem. 

• 1971-ben végeztem el a mesterképzôt, utána Derkovits ösztöndíjat kaptam. A Fiatal Képzômûvészek Stúdiójának 

lettem a tagja. Sok kitûnô mûvész barátot ismertem meg, akik azóta is sokat jelentenek számomra. 

• 1983. óta szinte csak szobrászattal foglalkozom. Ezen belül is érmek, plakettek, kisplasztikák és érmék jelentik 

munkásságom javát. Pályám kezdete óta, rendszeres szereplôje vagyok a hazai és külföldi kiállításoknak. 

• Nôs vagyok, feleségem gyógyszerész, diák fiam 18 éves. Immár 13 éve Rákoshegyen élünk családi házunkban. 

A város már-már élhetetlen volt számunkra. Itt jól érezzük magunkat. 

• 53 egyéni kiállításom volt itthon és külföldön. 

1972. Derkovits-ösztöndíj • 1973. Mûvelôdési Minisztérium Nívódíja • 1974. Fiatal Mûvészek Stúdiója –„Hazám” pályázat – 

Festészeti Díj • 1975. Jubileumi kiállítás – Nívódíj, Gyula • 1976. XIX. Alföldi Tárlat – Szakszervezetek Megyei Tanácsának 

Különdíja, Békéscsaba • 1978. Országos Akvarellbiennálé – Heves Megyei Tanács Díja, Hódmezôvásárhely • 1979. XXI. Alföldi 

Tárlat – Békés Megyei Tanács Különdíja – Békéscsaba • 1982. Ezüst Gerely Pályázat – III. díj • 1982. XXIX. Vásárhelyi ôszi 

Tárlat – Csongrád Megyei Tanács Díja – Hódmezôvásárhely • 1983. VI. Biennále Internazionale Dantesca – zsûri dicséret – 

Ravenna (Olaszország) • 1983. Nemzetközi Éremmûvészeti Alkotótelep – Nyíregyháza • Városi Tanácsának Díja, Nyíregyháza- 

Sóstó • 1984. Ezüst Gerely Pályázat – III. díj • 1984. Honvédelmi Pályázat – Belügyminisztérium Díja • 1984–85. SZOTösztöndíj 

• 1985. XXXII. Vásárhelyi ôszi tárlat – Munkajutalom, Hódmezôvásárhely • 1985. Országos Mezôgazdasági Pályázat – 

Mezôgazdaság a Képzômûvészetben I. díj, Budapest • 1985. V. Országos Érembiennálé – Képcsarnok Vállalat Díja, Sopron 

• 1986. IX. Debreceni Nyári Tárlat – Debrecen Megyei Város Tanácsának Nívódíja • 1986. XXXIII. Vásárhelyi ôszi Tárlat – 

Munkajutalom, Hódmezôvásárhely • 1986. Honvédelmi Kiállítás és Pályázat – II. díj • 1986. Petôfi Pályázat – I. díj, Kiskôrös 

• 1987. VI. Országos Biennálé – Ferenczy Béni-nagydíj, Sopron • 1987. Szolnoki Képzômûvészeti Triennálé – Szolnok Megyei 

Tanács Díja • 1987. XXV. Alföldi Tárlat – KISZ Békés Megyei Bizottságának Díja, Békéscsaba • 1988. XXVI. Szegedi Nyári 

Tárlat – Fesztivál Intézô Bizottság Díja • 1988. XXXV. Vásárhelyi ôszi Tárlat – Munkajutalom, Hódmezôvásárhely • 1988. 

Munkácsy Mihály-díj • 1988. Békés Megye Tanácsának Mûvészeti Díja • 1989. II. Mezdiarodné Kvadrienale Medailí Kremnica – 

Körmöcbányai Verde díja • 1989. Nemzetközi Éremmûvészeti és Kisplasztikai Alkotótelep Szabolcs-Szatmár Megyei Tanács Díja – 

Nyíregyháza-Sóstó • 1989. XXXVI. Vásárhelyi ôszi Tárlat – Tornyai-plakett, Hódmezôvásárhely • 1990. Ezüst Gerely Pályázat – 

Ezüst Gerely-díj • 1991. MSZOSZ Mûvészeti Díj • 1991. VIII. Országos Érembiennálé – A Legszebb Vert Érem Díja, Sopron 

• 1992. FIDEM Érempályázat – Mûvelôdési és Közoktatási Minisztérium Díja • 1992. XXXIX. Vásárhelyi ôszi Tárlat – Munkajutalom, 

Hódmezôvásárhely • 1993. Országos Groteszk Pályázat – Somogy Megyei Mûvelôdési Központ Díja, Kaposvár • 1993. XII. Debreceni 

Nyári Tárlat – Magyar Honvédség Díja • 1994. Nagy Imre-emlékplakett • 1995. Törley Hungarovin Pályázat – Törley-díj • 1996. 

Gyula Város Díszpolgára • 1998. XVII. Debreceni Nyári Tárlat Díja, Debrecen • 1999. XII. Országos Érembiennálé – A Legszebb 

Vert Érem Díja, Sopron • 2004. Magyar Kultúra Napja – XVII. Kerületi Önkormányzat Mûvészeti Díja • 2005. III. „Határesetek 

az Éremmûvészetben” Kiállítás – Harmath László öntômester díja • 2005. LII. Vásárhelyi ôszi Tárlat – Munkajutalom, 

Hódmezôvásárhely • 2009. „A Világ Legszebb Érme” – A gyulai vár, 5000 Ft • 2009. • VII. Országos Groteszk Képzô- és 

Iparmûvészeti, Fotómûvészeti Kiállítás, Holló és Társa Kft. díja, Kaposvár • 2009. Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége 

Közép-Magyarországi Regionális Szervezetének 2009. évi különdíja • 2009. Vállalkozók Országos Szövetsége Középmagyarországi 

Regionális Szervezetének Mûvészeti díja (Príma-díj) • 2010. Magyar Kultúra Napja, XVII. kerületi Önkormányzat Mûvészeti díja 

48

K 

I 

S 

S 

G 

Y 

Ö 

R 

G 

Y 

49

K 

O 

C 

S 

I 

S 

E 

R 

Z 

S 

É 

B 

E 

T 

• Több mint harminc éve a kerületben élek. 

Itt szeretném érteni és szolgálni a Teremtô 

Isten mûvét. Szeretem az itteni életformát, 

mert a természet megannyi csodája mindennapjaink 

része. Fônix-madár szindrómában 

szenvedek, melyet eddig sikeresen 

túléltem, és nem szeretnék ebbôl meggyógyulni. 

• Sokféle élményben lehetett részem, a legtöbbet 

mégis az alkotás adta. Teológiát tanultam, 

ami megváltoztatta a világról alkotott 

képemet. Írásaimmal szeretnék reményt 

adni, bemutatni a jó Isten gondoskodását, 

hiszen annyi elkeseredés, bánat és kétkedés 

van manapság. Minden könnycsepp mögött 

egy mosolynak is lennie kell! 

• Írásaim többnyire az Accordia Kiadó antológiáiban 

jelentek meg. Rengeteg biztatást 

kaptam tôlük. Külön öröm, hogy évek óta 

az Ünnepi Könyvhéten is részt vesz a Kiadó, 

és dedikálhatjuk írásainkat. Évente több 

alkalommal ünnepélyes könyvbemutatókon 

vehetek részt, ahol neves színészek mutatják 

be a mûveket. Az Accordia Kiadó segítôkész 

és gondos vezetôjének köszönhetôen külföldre 

is eljutnak az alkotások. 

• Kacérkodom még az üvegfestéssel is. Kiállításokon, 

Rtl. Klub-nál, Mûvelôdési házakban, 

stb. bemutathattam mûveimet. 

KOCSIS ERZSÉBET 

Í R Ó , Ü V E G F E S T Ô 

1172 Budapest, Ezüst utca 13. 

Mobil: +36-20-498-1168 

E-mail: kocsiserzsebet@c2.hu 

50

IDÉZET AZ ELVESZETT DRACHMA CÍM NOVELLÁBÓL, 

AHOL A FÔSZEREPLÔT, SZEBENI NAGY ANDRÁST, AZ ERÔS FÉRFIT 

EGY ICI-PICI KICSI LÁNY MEGTANÍTJA AZ ÉLET ÉRTELMÉRE 

Forgott vele a világ. Nincs lába, minden elveszett! Miért is kellett neki felébredni, ha már úgyis eszméletén 

kívül volt, miért is nem maradhatott úgy…, meghalva! Nem tudott megnyugodni, pedig próbálták 

orvosok, nôvérek nyugtatni. Még egy pap is próbálkozott, de elküldte. Még hogy a jó Isten törôdik 

vele, hol volt, amikor zuhant, miért nem akadályozta meg, hogy lezuhanjon? Ezer kérdés, százezer 

miért! 

Másnap eszébe jutott Katica, az árva lány. Sehogy se hagyta nyugodni, ott motoszkált a fejében a 

kedvessége, a magabiztossága, valamint az is, hogy belopta a szívébe magát. 

– Hiányzik ez a csöppség! Na jól nézek ki! Még ellágyulok. – Hessegette magától a gondolatot, 

próbált másra gondolni, de egyre csak a lánykát látta. Már-már mániája lett a gyerek. Látni kívánta, 

hallani a pici sajátos bölcsességeit. Felhívta az intézetet. Sikerült megegyeznie az igazgatóval, hogy 

elhozzák hozzá a lánykát. 

Másnap hazajött a felesége és a lánya is, Amerikából. Megdöbbenve álltak az ágyánál. Katinka kisírt 

szemmel üldögélt, András pedig elszunyókált. Amikor felébredt, a felesége ölében egy pici lányka, az 

árva Katica üldögélt csöndesen, a lábát lógázva. 

– Ti már megismerkedtetek? – kérdezte. 

– Hát persze, olyan aranyos ez a gyerek. Jött meglátogatni Téged! Nem mondom, bájos barátnôd 

van! 

– Én tanítom számolni a „mérbácsit”, mert nem tud! – cserfelt a lányka. András furcsamód boldognak 

érzte magát. Fél lábbal, de boldognak! Ilyen érzése még soha nem volt. Kell ez a gyerek, annyi örömöt 

adhat. Talán megbékél a világgal, és talán lesz kiért élnie. De mit szól majd ehhez Katinka, a felesége? 

Mindenesetre kipuhatolja, aztán majd eláll az ötlettel. 

Nem ismert magára, más ember lett. A kemény legény, a szigorú, fegyelmezett ember meghatódik, 

elérzékenyül, gyereket pátyolgat. Ez nem normális! 

– Dehogynem, ez a normális…, torkollta le önmagát. Az nem volt normális, ahogy eddig élt! El 

kellett veszítenia a fél lábát, hogy másként értékelje az életet, hogy ne önmagával foglalkozzon, ne 

legyen önzô! Erre pedig ez a csöppség ébresztette rá. 

Legközelebb, amikor bejött az asszony, szóba hozta a dolgot, és csodák csodájára Katinka magától azt 

mondta, milyen kár, hogy nem lehet még egy babája, ilyen gyereket szeretne. 

– Mit szólnál, ha örökbe fogadnánk? – tört ki Andrásból a kérdés. Végül is, ha jól meggondolom…, 

nem is olyan butaság! Örülnék neki. A gyerekeink úgyis hamar kiröppennek… 

Viszonylag rövid idôn belül került hozzájuk Katica. A karácsonyt már együtt töltötték. Amikor 

találkoztak, rámosolygott Andrásra. 

– Most, hogy nem tudsz olyan gyorsan futni, mint én, szeretném, ha elolvasnád nekem a drachmásat! 

– Persze, kicsi tündérem! Örömmel! 

Az olvasás után a kislány nagyon komoly képet vágott, aztán megszólalt: 

– Te is olyan voltál, mint az elveszett drachma, beleestély lyukba, de a jó Isten megtalált és jutalmul 

nekem adott apukának. Most már soha nem fogsz elveszni, mert én vigyázok rád! … és megtanítalak 

számolni is…, meg vigyázhatsz a barikáimra is, hogy azok se vesszenek el. Mindenre nekem se lesz 

idôm! Annyi dolgom lesz a gyerekeimmel! Mert most már nekem is lehetnek gyerekeim, mert lett 

anyukám, meg apukám! Igaz, apa? 

K 

O 

C 

S 

I 

S 

E 

R 

Z 

S 

É 

B 

E 

T 

51

K 

R 

A 

S 

Z 

N 

A 

I 

KRASZNAI SZOMOR PÉTER 

S Z A K Í R Ó , F O T Ó S 

1 1 7 1 B u d a p e s t , R á k o s c s a b a 

M o b i l : + 3 6 - 3 0 - 2 1 2 - 8 8 3 2 

S 

Z 

O 

M 

O 

R 

P 

É 

T 

E 

R 

• 1949. január 29-én születtem Baján. Nagyapám festômûvész volt, így én egy teljesen használhatatlan 

mûvészlélekké fejlôdtem. 

• Nem érdekeltek különösképpen a mûszaki dolgok, inkább humán pályát szerettem volna választani. 

Lehettem volna iparmûvész, építész, filmrendezô, író, költô, mégis ipari technikumban végeztem. De 

az írásról nem mondtam le, végigkísérte az egész életemet. Elsôsorban szakíró voltam, bár néhány 

novellám, versem is megjelent. Kb. 200 publikációm jelent meg, tudományos tanulmányok, mûvészeti 

írások, kulturális tudósítások. 1977-ben kezdtem el fotózni, fôleg a természetet és vadászkutyákat, 

munka közben. De mûtárgyreprodukcióim is megjelentek. Állítólag díjakat nyertem irodalmi és 

fotópályázatokon. Több fotókiállításon vettem részt, két egyéni kiállításom volt, egy közös kiállítás 

egy csinos hölggyel, és vagy 10 csoportos tárlaton szerepeltem a képeimmel. 

• 1978-tól szabadfoglalkozású alkotóként tevékenykedem, de mindig idôt szántam egy kis egészségjavító 

sportra. Ötvenvalahány éve kezdtem el kutyázni, ezen belül három évtizede vizslázom. Versenyeztem 

is az egyik vizslámmal vadelejtés nélküli vadászversenyeken. A kutyás klubnak nem vagyok már 

tagja, mert Rákosi-rendszert csináltak azon belül. Mint ahogy az irodalmi és fotóklubokból is 

kiléptem.Többször megtörtént az az aljasság, hogy a tudtom és beleegyezésem nélkül átköltötték az 

írásaimat, a fotóimat meg ellopták. 

• Nemrég írtam egy forgatókönyvet olaszul a maffiáról, de nem sikerült pénzt szerezni rá, hogy 

leforgassuk, pedig érzésem szerint mûvészi alkotás lett volna belôle, egy videorománc gyilkosságok 

nélkül. 

• Álljon itt egy írásom egy ismeretlen festômûvészrôl. 

60

IJJÁSZ GYULA FESTÔMÛVÉSZ 

Íjjász Gyula festômûvész neve a mai ember számára nem sokat mond, elsôsorban azért, mert tevékenységének 

fô köre Észak-Amerikára, illetve Kárpátaljára esett. Ez azonban nem jelenti azt, mintha 

tehetségtelenebb lett volna más, elismert mûvészeknél. Magam nagyon tehetségesnek tartom, akirôl 

érdemes megemlékezni. Két képével szerepel a „Mányokitól Aba-Novákig” címû kötetben. Ebbôl az 

egyik kép eredetiben az ungvári Szépmûvészeti Múzeumban található, a másik elveszett. Életében sok 

kiállítása volt, többek között a budapesti Mûvészház nevében Rippl-Rónai, Kernstok és Vaszary 1914- 

ben felkérte egy kiállításon való részvételre. A korabeli újságcikkek elismeréssel szóltak mûvészetérôl. 

Íjjász Gyula Jaczik Gyulaként született Ungváron, 1874. április 1-jén egy hatgyermekes családban. 

Az apja Jaczik András mészáros volt, az anyja, Tapasztó Júlianna egy régi magyar jobbágycsalád sarja. 

Gyulát 11 éves korában az apja kivette az iskolából, hogy hentesinas legyen. A fiú azonban nem 

szerette a hentes szakmát, és csak rajzolni akart, amiért megbüntették. Miután az apja meghalt, 14 éves 

korában, más adatok szerint 16 évesen kiment Észak-Amerikába. Ott nehéz fizikai munkát végzett 

Cleveland és Pittsburgh vasgyáraiban. Beiratkozott egy esti angol tanfolyamra, majd egy rajztanfolyamra 

a New York-i Cooper Institute iparmûvészeti iskolába 1893–94-ben. 1900–1902-ben Münchenben 

Hollósy Simon tanítványa volt. 1905-ben a New York Times-nak volt rajzillusztrátora. Visszatért 

Európába, és Párizsban az Académie Colarossiban képezte tovább magát. 

Ebben az idôben Amerikában már befutott festô volt, vásárolták a képeit. Amerikában és Európában 

is sokat utazott, Hollandiában Rembrandt képeit tanulmányozta. 1911-ben Jaczikról Íjjászra változtatta 

K 

R 

A 

S 

Z 

N 

A 

I 

S 

Z 

O 

M 

O 

R 

a nevét. 1914-ben a világháború kitörése megakadályozta abban, hogy visszatérjen Amerikába. Jelentkezett 

önkéntesnek, és még a fronton is háborús jeleneteket rajzolt, festett, mint haditudósító. A háború 

után szülôvárosában, Ungváron telepedett le. 1920-ban megnôsült, majd 1927 táján újra kiment Amerikába, 

de egy egészen más világot talált ott. Ekkortájt kezdôdött a gazdasági válság, és senki sem vásárolt 

festményeket. Betegen került haza Ungvárra, ami akkor Csehszlovákiához tartozott. Ezután még pár 

évig festett, irodalmi tevékenységet is kifejtett (novellák, kritikák, stb.), részt vett a kisebbségi magyar 

kulturális életben, de már szívbeteg ember volt. 1943. február 13-án halt meg Ungváron. Életében 

többszáz képet festett, amelyeket kiállításokon jórészt eladott. Sajnos körülbelül 240 képe, amelyet 

egy emlékkiállításra gyûjtöttek össze, 1944 ôszén Ungváron, a szovjet megszállás idején elveszett. 

P 

É 

T 

E 

R 

Budapest, 2010. április 

61

K 

R 

E 

U 

T 

Z 

KREUTZER IVÁN 

F O T Ó S 

1174 Budapest, Eötvös utca 2. 

Mobil: +36-30-663-34-38 

E-mail: ivankreutzer@gmail.com 

E 

R 

I 

V 

Á 

N 

• Budapesten születem 1971. január 9-én. Azóta is itt élek, RÁKOSHEGYEN. 

• Iskoláimat szintén a XVII. kerületben végeztem. 

• Fényképezéssel több éve foglalkozom hobbi szinten, és számos kiállítás részvevôje voltam. 

• KIÁLLÍTÁSOK/EREDMÉNYEK 

1986-ban a DATHUS és a MOZAIK fotópályázaton III. helyezés • 1994-ben a Rákoshegyi Polgári Kör pályázatán 

– „MERZSE mocsár és a négy évszak” Kiállításon III. helyezés • 1995-ben RÁKOSHEGY 75 éve Kiállításon 

IV. helyezés. • 2001-ben a rákoscsabai közösségi ház fotópályázatán, III. helyezés • 2003-ban a rákoscsabai Csigaház 

– „EMBEREK, akikkel együtt élünk” címû kiállításon, II heéyezést értem el. • 2005. január a Rákoscsabai Csigaház 

kiállítás • Rákoskerten önálló kiállítás – „ÓVD ÉS VÉDA TERMÉSZETET” címmel – 2008–2009 Rákosmente a 

négy évszak tükrében • 2010. Albertirsa APS foto klub Tavaszváró kiállítás 

• EGYÉB MUNKÁK 

1995-tôl 2003-ig a Rákoshegyi kertbarát klub, polgári kör, Rákoshegyi nyugdíjas baráti körének is készítek fotókat. 

100 éves a Kôbányai fotó klub, valmint 85. évfordulós Csepeli kiállítás megnyitó 

Évekig voltam Virágot a világnak” külsôs fotósa 

• KLUBTAGSÁGOK 

1999–2000-ig. a Rákosmenti Fotóklubnak, 2003. január óta a Kôbányai fotóklub tagja 2005-ig. 2003-tól Mafosz 

Pártoló tagság, APS FOTÓ KLUB 

• MAFOSZ TÁBOROK 

2001-ben Szentesen(részben) • 2002-ben Székesfehérvári • 2003-ban Szolnokon, • 2004-ben Nyírbátor, • 2005- 

ben Pécs Abaligeti tábor, • 2006-ban Soproni, • 2007-ben Erdélyi tábor, • 2008-ban Sárospatak, • 2009-ben 

Bonyhádi fotós tábor. 

Valamint a BUDAPESTEN megrendezet 27. FIAP külföldi csoportját kísértem. 

Kisebb megszakításokkal részvevôje vagyok a Balatonalmádiban megrendezett fotográfiai összejöveteleknek is. 

• MAFOSZ KIÁLLÍTÁSOK 

2001-ben és 2003-ban Az utazás a világ Körül címû kiállításon is részt vettem. 

1989 óta vagyok a RÁKOSVIDÉK HELYI KÖZÉLETI LAP munkatársa. 

• KÖNYVBEN SZEREPLÉSEK 

Magyarország Egy Napja (Milleneumi körkép)• Utazás a Világ körül • Balaton ôsztôl Tavaszig • FOTO HOMO 

SAPIENS • BALATONI IMPRESSZÁRIÓK 

54

K 

R 

E 

U 

T 

Z 

E 

R 

I 

V 

Á 

N 

55

K 

U 

K 

U 

C 

S 

K 

KUKUCSKA JÁNOS 

G R A F I K U S M Û V É S Z 

1171 Budapest, Tanár utca 51. 

Mobil: +36-20-912-4738 

E-mail: qqcska@t-online.hu 

A 

• 1949-ben születtem Budapesten. 

• A Gimnázium elvégzése után nyomdai grafikát tanultam. Ezt kiegészítendô külkereskedelmi oklevelet 

szereztem. Az itt tanultaknak, mivel fôleg reklámgrafikával foglalkozom, sok hasznát veszem ma is. 

J 

Á 

N 

O 

S 

• Ennek a mûfajnak sajátossága, hogy folyamatos „kiállítást” biztosít az alkotó számára. Az elkészült 

munkák a nyilvánosság elôtt – mint plakát, óriásplakát, logó, címer, könyv, prospektus, csomagolás 

stb. – sok helyen láthatók. 

• Munkáim elismeréseként a reklámszövetség pályázatain ill. „Az év plakátja” kiállításon több elsô és 

második díjat értem el. Az igazi elismerést ebben a szakmában a „mû” hatékonysága, azaz a megbízók 

és a felhasználók elégedettsége jelzi. 

• Az utóbbi évtizedekben leginkább arculattervezéssel foglalkoztam. Ez a „mûfaj” áll legközelebb hozzám. 

A cégek arculata a jelenkor képi világának legmarkánsabb meghatározója. Környezetünkben szinte 

mindenütt szemünkbe tûnnek, ezáltal erôsen befolyásolják vizuális kultúránkat. Nagy kihívás ma a 

versenyhelyzet generálta magas ingerküszöbön az esztétika és a hasznosság harmóniáját megteremteni. 

Ez az alkotói tevékenység sok kreativitást, empátiát és nem utolsó sorban szakmai alázatot követel. 

• Képeim számos cég, intézmény „arcain” szerepelnek itthon és külföldön egyaránt. 

• Néhány munkámat a kerületben is megismerhették, köztük pl. a Zrínyi Általános Iskola címerét, a 

kerületi Gyermekjóléti Szolgálat, a volt „Csigaház”, a Vigyázó Ferenc Mûvelôdési Ház, a MAT 

XVII Mûvészeti Társaság arculatát. 

• Szívesen készítek könyvillusztrációkat. 

• Legújabb szenvedélyem a fotózás. 

• „Képzômûvészetre” azaz szuverén önmegvalósításra az alkalmazott grafikai tevékenység mellett csak 

ritkán jut idôm. Fontosnak tartom, hogy a kerület mûvészeti életében részt vegyek. Képeimmel 

igyekszem jelen lenni a helyi és országos kiállításokon. 

2

K 

U 

K 

U 

C 

S 

K 

A 

J 

Á 

N 

O 

S 

3

L 

A 

B 

O 

R 

C 

Z 

Laborcz Mónika 

LABORCZ MÓNIKA 

A L K O T Ó M Û V É S Z 

1174 Budapest, Baross utca 13. 

E-mail: monikalaborcz@gmail.com 

Honlap: www.laborczmonika.uw.hu 

M 

Ó 

N 

I 

K 

A 

• 1941-ben Budapesten születtem. • 1959-ben érettségiztem a Képzô és Iparmûvészeti Gimnáziumban. • A Dési 

Huber István Körben Gráber Margit festészetre, Laborcz Ferenc szobrászatra tanított. • A Magyar Iparmûvészeti 

Föiskola kerámia szakán 1965-ben diplomáztam. • Mûvészeti vezetôje voltam a Magyarszombatfai Kerámia 

Gyárnak. • Tagja vagyok 1965 óta a Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesületének, 1975 óta a Magyar 

Képzô és Iparmûvészek Szövetségének, és a Magyar Keramikusok Társaságának. • 1972 Diplomát nyertem az 

olaszországi Faenzában, a XXI. kerámia versenyen. 

• MUNKÁIM A XVII. KERÜLETBEN 

Balassi Gimnázium aulájában van a névadó bronz szobra, amit samott vár fölé helyeztem, utalva a költô életére. 

Rákoskeresztúron, a Napsugár óvodán „Nap” samott murális alkotásom, a késôbb elé épített Budapest Bank 

mögött látható. Az Önkormányzat parkjában van a „Virág”mázas samott térplasztikám. 

• ÖNÁLLÓ KIÁLLÍTÁSAIMBÓL 

1971 Bp. Mûegyetem, 1974 Nógrádverôce Gorka múzeum, 1985 Bp. Helikon Galéria, megnyitotta Páskándi 

Géza, 1989 Balassi Gimnázium Iskola galéria, 1992 Hatvan Morvai Galéria, megnyitotta Lázár Ervin, 1994 

Bp. Duna Galéria, megnyitotta Páskándi Géza, 1998 Bp. Városvédôk Podmaniczky Terem, megnyitotta Szakonyi 

Károly. • Csoportos kiállításokon rendszeresen szerepelek. 

• ALKOTÓHÁZI RÉSZVÉTELEIM 

Gyula, Kán, Siklós, többször a Kecskeméti Nemzetközi Kerámia Stúdióban, többször, (utoljára 2008-ban) a 

Hódmezôvásárhely Kerámia Szimpóziumon. 

A fô témám az utóbbi években a FA, ami valójában nem is fa, csak egy látomás, esetleg némi valós élménybôl. 

Valami költôi tárgy, ami valójában csak egy érzés képlete, mindég más az egyformaságában, boldog vagy szorongó 

lendület. 

• NÉHÁNY GONDOLAT ÉLETSZEMLÉLETEMBÔL 

„Csak olyan mûvet érdemes készíteni, ami minden eddiginél jobb, és minden eddigi összessége.” „Ha mindég 

csak nézel, elfelejtesz látni.” „Az elmúlás a lét titkos boldog cseréje” 

Évek óta a Haiku versforma a kifejezésem fontos része. A versforma kötöttsége: három sor, elsô sor 5, második 

sor 7, harmadik sor 5 szótag. A bôségbôl nehéz választanom, mind más érzésbôl született, pár haikum: 

Kopasz téli kert, 

Büszkén sétál egy varjú, 

Fázva nézem ôt. 

Földi létemben 

Csendes szemlélô vagyok, 

Röptényi idô. 

Én Magyarjaim 

Fészekaljnyi népem, megy 

Csíksomlyó útján 

Élted perceit 

Felfalják más érdekek 

Légy gondolkodó 

58

L 

A 

B 

O 

R 

1. 

2. 

3. 

C 

Z 

M 

Ó 

6. 

N 

I 

K 

4. 

5. 

8. 

1. Balassi Bálint szobrom 

(bronz, samott) 

2. „Mona lila kesztyûben” 

(porcelán) 

3. Bohóc figurák 

4. „Rákoshegyi Vénusz” 

(agyag, fa) 

5. Lány (porcelán) 

6. „Csend tartóedénye” (raku) 

7. „Andalúziai emlék” (fajansz) 

8. Kerti plasztikák (samott) 

7. 

A 

59

L 

A 

K 

A 

T 

O 

S 

J 

Ó 

Z 

S 

E 

F 

LAKATOS JÓZSEF PÉTER 

S Z O B R Á S Z - R E S T A U R Á T O R 

1173 Budapest, Ferihegyi u. 244. 

T e l e f o n : 0 6 - 1 - 2 5 8 - 5 3 5 4 

• Rákoshegyen születettem 1945-ben. 

• 1962-tôl mint faszobrász-restaurátor dolgoztam a Szépmûvészeti Múzeumban, Németh Kálmán volt a mesterem. 

• 1974-tôl a Magyar Nemzeti Galéria munkatársaként dolgozom. 1976 óta a Mûvészeti Alapnak (most MAOE) 

tagja vagyok. Grafikával is foglalkozom. Kezdettôl fogva részt vettem a Tóth Tibor vezette XVII. kerületi 

Mûvészetbarát Kör és a Képzômûvészeti Szakkör munkájában. Törzstagja vagyok az 1969 óta mûködô Gyulai 

Nyári Mûvésztelepnek. 

• Rendszeresen részt veszek a kerületi csoportos képzômûvészeti kiállításokon, valamint a Gyulai Mûvésztelep 

kiállításain. 

• Önálló kiállításom 1995-ben, 1998-ban és 1999-ben volt. 

• A képzômûvészet mellett versmondással is foglalkozom: 1997 óta elôadóesteket tartok szerte az országban. 

P 

É 

T 

E 

R 

76

L 

A 

K 

A 

T 

O 

S 

J 

Ó 

Z 

S 

E 

F 

P 

É 

T 

E 

R 

77

M 

A 

G 

Y 

A 

R 

G 

É 

Z 

A 

MAGYAR GÉZA 

OKLEVELES 

ÉPÍTÉSZMÉRNÖK 

1171 Budapest, Szabadság sugárút 83. 

Telefon: +36-30-234-9001 

E-mail: magyarterv@t-online.hu 

• Rákoscsabán születtem 1930. december 25-én. 

• Iskoláimat Rákoscsabán, a mai Sugárúti általános iskolában kezdtem. 

• Érettségit a Budapesti Vörösmarty Mihály gimnáziumban tettem le kitüntetéssel. 

• Építészmérnöki diplomámat a Budapesti Mûszaki Egyetemen szereztem 1954-ben. 

Az építômûvészet gyakorlatának emelésére létrehozott Mesteriskola Mesterlevelét az 1958–60 évi III. ciklusban 

kaptam. 

1971–1981 években ennek a Mesteriskolának vezetô építésze voltam. 

• Tervezôi munkásságom során a városrendezés és épülettervezés egyaránt szerepel. Városrendezési munkáimból 

kiemelem Salgótarján Városközpont rekonstrukciós részletes rendezési és beépítési tervét. 

Épülettervezéseim között lakóházak, iskolák, kulturális jellegû épületek, irodaházak, üzletházak, ipari épületek 

egyaránt szerepelnek. 

Kulturális jellegû épületeim közül kiemelném Salgótarján központjában megépült Múzeum épületét, amely modern 

épületként Országos Mûemléki védettséget kapott. 

Sok iskolát terveztem. Terveim alapján, Budapesten Salgótarjánban, Szolnokon, Kecskeméten, 12 iskola épült fel. 

Az iskola terveim közül kiemelném a kerületünkben felépült, „iskolautcás” rendszerben tervezett Posta- és 

Távközlésforgalmi Szakközépiskola épületét, melyet feleségemmel, Nánásy Ilona építészmérnökkel terveztem. 

Intézményi jellegû épületeim közül ugyancsak kiemelném Salgótarján Polgármesteri Hivatalát. 

• A kerületünkben feleségemmel együtt tervezett épületeim közül, az önkormányzat mellett épült fel a Budapest 

Bank Rt. irodaháza. 

• Számos városrendezési és építészeti pályázaton vettem részt eredményesen. 

Elsô díjas pályázataim közül a Salgótarján Nyugati Városrész rendezési pályázatát, a Duna Partra tervezett SZOT 

szállót, Corvin áruház átalakítását, Országos Családiház pályázatot, valamint számos, iskolákra kiírt pályázatot 

említeném. 

• SZAKMAI ÉLETEM SORÁN KAPOTT 

FONTOSABB ELISMERÉSEK ÉS KITÜNTETÉSEK 

YBL MIKLÓS DÍJ 1963. és 1981. 

ÁLLAMI DÍJ 1970. 

SALGÓTARJÁN DÍSZPOLGÁRA 1972. 

CÍMZETES EGYETEMI DOCENS 1979 

AZ ÉV LAKÓHÁZA BUDAPESTEN 1994. 

2

M 

A 

G 

Y 

A 

R 

G 

É 

Z 

A 

3

M 

E 

C 

S 

E 

K 

I 

MECSEKI HARGITA 


1171 Budapest, Péceli út 143. 

T e l e f o n : 0 6 - 1 - 2 5 7 - 8 9 7 0 

M o b i l : + 3 6 - 2 0 - 2 1 1 - 9 9 8 3 

H 

A 

R 

G 

I 

T 

A 

• 1970-ben szereztem diplomát a Magyar Képzômûvészeti Egyetem szobrász szakán. Mestereim Szabó Iván és Barcsay Jenô 

voltak. 

• VÁLOGATÁS EGYÉNI KIÁLLÍTÁSAIMBÓL 

1988 Móló Galéria, Fonyód; 1990–92 Neoenstadt városi galéria, Németország; 1998 Erdôs Renée Ház, Budapest; Hilton 

Szálló; Dominikánus Udvar, Budapest; 2000 Festetich kastély, Keszthely; 2005 Operaház Vörös Szalonja, Budapest; 

2007 Magyarok Háza, Budapest; 2008 „Mátrika” Múzeum, Százhalombatta 

• VÁLOGATÁS CSOPORTOS KIÁLLÍTÁSOKBÓL 

1970 Vásárhelyi Ôszi Tárlat, Tornyai János Múzeum; 1987 Bari Képzômûvészeti Kiállítás, Olaszország; 1997 Nemzetközi 

Egyházi Kiállítás, Pompei (Olaszország); 2001 „Emese álma” képzômûvészeti kiállítás, Magyarok Háza (Budapest); 2002 

Szinnyei Merse Pál Társasággal a Mûvészet Malomban, Szentendre; 2002 „Víz és Fény” országos kiállítás, Balaton Múzeum 

(Keszthely); 2006 Csak Tiszta Forrásból, országos tárlat, Erdôs Renée Ház (Budapest); 2007 Hagyomány és Megújulás 

MAT XVII-el, Budapest–Szeged–Kecskemét–Szekszárd 

• VÁLOGATÁS KÖZTÉRI, KÖZTULAJDONBAN LÉVÔ MUNKÁIMBÓL 

1982 Tûnôdô, mészkô szobor – Kaszáló tér, Budapest; 1991 Kós Károly mellszobor, Kós Károly Gimnázium, Budapest; 

1991 Ádám Jenô, bronz relief, Ádám Jenô Zeneiskola; 1993 Bánat, bronz relief, Pécel; 1999 Mária a kisdeddel, Öregek 

Otthona, Pécel; 2003 Zenélôk, bronz relief, Ascher Színpad, Budapest; 2004 Ünnep, bronz relief, Budapest, XVII. ker. 

Polgármesteri Hivatal; 2005 Esti harangszó, bronz relief, Mária kápolna, Zamárdi; 2009 Mária oltár, samott relief, Mária 

kápolna, Zamárdi; 2009 Márai Zsolt, bronz dombormû márványon, Alkotmánybíróság, Budapest; 2010 II. Rákóczi Ferenc, 

bronz relief márványon, Rákoscsabai Református Templom, Budapest; 2010 Múzsák díszkút, bronz–kô, Fuchs-kastély, 

Budapest 

• Magángyûjteményben levô munkáim: Milánó, Róma, New York, Florida, Dortmund, Ausztria, Budapest, Szeged, Vecsés. 

• DÍJAIM 

1978-ban elnyertem a Fiatal Képzômûvészek Stúdiójának ösztöndíját. 2004-ben Rákoscsaba kerületrész díszpolgára címet 

kaptam. 2006-bana „Csak tiszta forrásból” címû országos képzômûvészeti kiállítás különdíját ítélték nekem „Judit” címû 

alkotásomért. 2007-ben az Erdôs Renée Házban szintén különdíjat kaptam. 2008-ban pedig ugyanitt a Magyar Kultúráért 

Díj nyertese voltam. 

• IRODALOM 

Dr. Bereczky Lóránd, a Magyar nemzeti Galéria igazgatója a következôket írja Mecseki H. 2002-ben megjelent mûvészeti 

albuma bevezetôjében: „Igazi szobrász, olyan jellegzetesen egyéni világgal, amelyben a szeretet és a szépség világot formáló 

erejében vetett hit dominál.” 

Kortárs képzômûvész barátok, akik az irodalom terén is elértek sikereket így jellemzik munkásságomat: 

Albrecht Júlia: „A húsvéti ünnepkör mindig megrázza a mûvészt. Több alkotása (Corpusz) és színes ikonja (Megváltó) 

igazolja, hogy a szenvedéstörténet újra és újra átélése megrendítô mûvek alkotására inspirálja ôt.” 

A következô részletet Hajdufy Zsuzsa szobrászmûvész Hargitával készített riportjából idézzük: „Ez az alkotói látásmód 

milyen útravalóul szolgálhat számunkra? – Minél messzebb kerül az ember Istentôl, annál embertelenebbé válik. A hit az 

egyetlen dolog, mely megállíthatja ezt a folyamatot. A következô szép gondolat jutott az eszembe: A hívô ember olyan ember, 

akinek a szíve a mennyben van, és a menny a szívében.” 

4

M 

E 

C 

S 

E 

K 

I 

H 

A 

R 

G 

I 

T 

A 

5

N 

Á 

N 

Á 

S 

Y 

I 

L 

O 

N 

A 

K I S K A R Á N D I 

NÁNÁSY ILONA 

OKLEVELES 

ÉPÍTÉSZMÉRNÖK 

1171 Budapest, Szabadság sugárút 83. 

Telefon: +36-30-976-4316 

E-mail: kini.magyarterv@t-online.hu 

• 1955-ben születtem. 

• 1978-ban diplomáztam a Budapesti Mûszaki Egyetem Építészmérnöki karán. 

• 2010-ben posztgraduális diplomát szereztem a Budapesti Mûszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem Rajzi- és 

Formaismereti Tanszék Szindinamika szakán. 

• Rajz- és festôiskolák 

• DÍJAK: Az év lakóháza nívódíja • Az év szép háza • ÉVOSZ ALUTA nívódíj oklevél 

• A házaim olyanok számomra, mintha gyermekeim lennének. Gondolataimban születtek meg, dolgos nappalok és álmatlan 

éjszakák árán felneveltem ôket. Küzdelmeim során, néha megalkuvásba kényszerítve értek fizikai valósággá. Az általam 

tervezett épületek védelmében átküzdött napokért és hónapokért kárpótol azok elégedettsége, akik házaimban élnek, 

dolgoznak, tanulnak, szórakoznak. 

• Eleonora Duse írta, hogy „A lélek öröme alkotásra sarkall.” Családomtól kapom lelkem örömét, így nekik köszönhetem, 

hogy képes vagyok alkotó munkára. 

• Az építészeti tervezés alkotói szabadságfoka kevésnek bizonyult számomra, így szabadkézi rajzokat és pasztell képeket 

készítek, akvarell- és olaj festményeket festek. Az építészet három dimenziós varázsa kísért képzômûvészeti alkotásaimban 

is, és térbelivé váló mozaikképeimben köszön vissza. 

• ÖNÁLLÓ KIÁLLÍTÁSOK:2005. Magyar Építészek Háza • 2008. Ballonyi Galéria • 2010. Ballonyi Galéria 

• KÖZÖS KIÁLLÍTÁS: 2007–2008. Tizenhetek 

2

N 

Á 

N 

Á 

S 

Y 

I 

L 

O 

N 

A 

3

O 

R 

O 

S 

Z 

K 

Á 

R 

O 

L 

Y 

OROSZ KÁROLY 

K E R A M I K U S I P A R M Û V É S Z 

1171 Budapest, Görömböly utca 30. 

Telefon: 06-1-257-6323 

E-mail: info@ferenczi-orosz.hu.hu 

Honlap: www.ferenczi-orosz.hu 

• Berettyóújfalun születtem, 1956. március 18-án. 

• Eleinte népi, késôbb iparmûvészeti kerámiatárgyakat készítettem. Hosszú kísérletezéssel sikerült nagy 

hópehelyszerû kristálymázakat elôállítanom, ami világszerte kuriózumnak számít. A kristályok magas 

hômérsékleten, a lassú hûtés következtében önmaguktól képzôdnek. A kínai konkurencia megjelenése óta 

inkább a különleges szobrászati lehetôségek, a természettudományok és a mûvészet kapcsolata foglalkoztat. 

Alkottam még polarizált fénnyel mûködô mobilt, mobilszobrokat, fafaragást, ötvösmunkákat, kerámia és 

bronzszobrot, dombormûvet, díszletet és reklámgrafikát. Szerkesztem a Kerti Levél címû újságot. 

• ALAPÍTÓJA VAGYOK: Rákoskerti Szépítô Egyletnek (1991) • Vigyázó Ferenc Mûvelôdési Társaságnak 

(1991) • a Rákoskerti Polgári Körnek (1994) • Cseszneki Mûvésztelepnek (2005) 

• TAGJA VAGYOK: Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesületének 

• DÍJAK 

2002 – Rákoskertért Díj • 2006 – Haraszty István Díj • 2007 – Magyar Kultúra Napja Fôdíj (Erdôs Renée 

Ház) 

• KÖZTÉREN ÉS KÖZÉPÜLETBEN LÉVÔ MUNKÁIM 

1998 – Kossuth Lajos Általános Iskola, Bp. – bronz emléktábla (Simorka Sándorral) • 1993 – Budapest, 

XVII. ker. Önkormányzat – Kerámia objekt • 1999 – Iparmûvészeti Múzeum, Bp. – Kristálymázas váza 

• 2001– Újlak Utcai Általános Iskola, Bp. – Kristálymázas falburkolat • 2008 – Vigyázó Sándor Mûv. Ház, 

Bp. – Homlokzati logó kivitelezés • 2009 – Rákoskerti Mûvelôdési, Bp. – Ház Homlokzat tervezés, kivitelezés 


1981 – Dózsa Mûv. Ház, Bp. • 1993 – Sajtóház, Szolnok • 1994 – Olympia szálló, Bp. • 1995 – Dózsa Mûv. 

Ház, Bp. • 1999 – Griff Art Galéria, Bp. • 2006 – Csigaház, Bp. • 2008 – Templom Galéria, Tiszakécske 

• 2009 – Vigyázó Sándor Mûv. Ház, Bp. 


1992–2011 – Erdôs Renée Ház, Bp. • 1992 – Kapolcsi Mûvészeti Napok • 1993 – Petôfi Csarnok, Bp. 

• 1996 – Országos Kerámia Biennálé, Pécs • 1996 – Városi Könyvtár, Tapolca • 1997 – Stefánia Galéria, 

Bp. • 1999 – „Pelso”, Keszthely • 1999 – Fél évszázad magyar kerámiamûvészete Iparmûvészeti Múzeum, 

Bp. • 2001 – „Élmény és eszmény”, Gödöllô • 2006 – Kóka Galéria, Bp. • 2006 – Fa Kisszobor és Szobrászrajz 

Biennálé, Bp. • 2007–2009 Víz és élet – Baja • 2008 – Vigyázó Társaság, Tokaj • 2008 – Vendéglátóipari 

Múzeum, Bp. • 2008 – Festészet Napja, Bp. • 2010 – Design Passage Art ami nem árt, Bp. • 2010 – Renée 

Cafée Art ami nem árt, Bp. 

2

O 

R 

O 

S 

Z 

K 

Á 

R 

O 

L 

Y 

3

P. 

S 

Z 

A 

B 

Ó 

P. SZABÓ MÁRIA 

Í R Ó 

1 1 7 1 R á k o s c s a b a 

Mobil:+36-20-569-2191 

E-mail: papppeterne@freemail.hu 

Honlap: www.pszmirodalom.hu 

M 

Á 

R 

I 

A 

• Az elsô osztályt Debrecenben kezdtem. Apám szigorú nevelôm volt. Különbözô diktátumai, mint például evés 

közben nem beszélhettem, nem ihattam, egyrészt mérgezte gyermeki létemet, másrészt valamilyen irányt is 

szabtak. Nem hazudhattam, nem rosszalkodhattam, nem lophattam, …sorolhatnám. Persze én hazudtam, és 

loptam is. Akkor még nem tudtam, de ez az esemény az elkövetkezô életemet befolyásolta. Elsôosztályos, 

kezelhetetlen gyerekként, a barátnôm színes ceruzáit loptam el. Megtalálták a mackónadrágom szárában. 

A szégyen, amely ezután következett, kiközösítés, külön pad az osztályban, a mai napig mániákussá tett. Már, 

mint a hazudozást, és az úgynevezett becsületbeli dolgokat illetôen. 

• Kislányként érthetetlen és öntörvényû voltam a környezetem számára. Beszélgetésekbôl, miután mindig volt 

valami számukra oda nem illô megnyilvánulásom, egyre inkább kirekesztettek. Amikor a nevemet mondták: 

Mari, ebben a hangsúlyban minden benne volt. Mari, akivel nem lehet mit kezdeni, mert olyan, amilyen. 

Egyszer apám, lehettem úgy kilencéves, nagyon megvert. Közben azt kiabálta, kiverem belôled a makacsságot. 

Ezt az eseményt aztán úgy emlegették, már az apjának sem sikerült. 

• Kamaszlányként, azt hiszem, teljesen átlagos lehettem. Az elsô csók után megnéztem magamat a tükörben. 

Csalódottan tapasztaltam, ugyanolyan vagyok, mint voltam. Ezután sokáig nem érdekeltek a fiúk. Akkor még 

úgy mondtuk, udvarolnak. Hát nekem, anyám nagy bánatára nem lehetett. Nem elég, hogy végig vegetáltuk 

gyermekéveimet, még nagylányként sem váltottam be a hozzám fûzött reményeit. Amikor hosszú veszekedések 

közepette, nagy nehezen elindultam egy-egy randevúra, anyám gyôztesen mosolygott. Ez a gyôzelmi mámor 

azonban csak addig tartott, amíg hazaérkeztem, és közöltem vele, többet nem megyek. 

• Tovább tanulni is úgy mehettem, hogy abba a fôiskolába kellett jelentkeznem, ahová anyám éppen akkori 

kiszemeltje járt. Nekem mindegy volt, mert nem igazán érdekelt semmi, illetve éppen akkor a festészet és az 

irodalom. Sokat olvastam, ennek azonban nem volt semmi haszna. Mert ha tanár akarnék lenni… …de nem 

akartam. Azért egy kicsit visszafogtam magam, éreztem, most, muszáj. 

• A fôiskolás éveimet imádtam. Népszerû voltam, szerettek, azt élvezték bennem, amilyen voltam. És ettôl kezdve 

mindig, mindenhol, hamar népszerû lettem. Az emberek szerettek, szeretnek. Talán érzik, hogy én is szeretem 

ôket, olyanoknak amilyenek. Soha nem felejtettem el, ahogyan engem akartak megváltoztatni, minden siker 

nélkül, de szisztematikusan. Ma már azt mondhatom, ha a hobbimról kérdeznek, nekem az emberek. 

• Talán ez is az oka, hogy amikor három éve írni kezdtem, elsôsorban a mai emberek sorsa volt számomra 

érdekes. Elsô két könyvem szereplôivel bármelyik pillanatban összefuthatunk Budapest utcáin. A harmadik 

könyvem a magyarság XV–XVI. Századi történelmét idézi. 

• Az írás véletlenül lépett az életembe. Több pályázaton lettek írásaim elsô helyre értékelve. Novelláim irodalmi 

újságokban olvashatóak. Elsô könyvem 2008. decemberében jelent meg Szerelem és bûn címmel. Második 

könyvem a 2009. évi könyvvásáron siker listás lett. Címe: Imádom, hogy nô vagyok. A harmadik könyv 2010. 

évben, a nyári könyvfesztiválon jelent meg, címe: Én, Báthory Erzsébet. 

2

ÉN, BÁTHORY ERZSÉBET (részlet) 

Az utamat addig kemény munka tarkítja, tudtam, de 

gyakorta figyelmeztem környezetemet, lestem minden 

jelét a tekintélynek, melyet a sors rám szabott, és lázadtam 

minden olyasfélétôl, ami ez ellen mûködött. Nagyasszony 

leszek, ennek megfelelôen kellett egyre jobban láthatóan 

cselekednem. Parancsaimat határozottan adtam ki, követeltem 

immár, és nem kértem. Különbözô papírokat 

kellett átall néznem, melyeken jussom lett felsorolva 

egyesével. Hosszú sora volt ez a betûknek, több ezer 

gunyhós jobbágyot jelentett, több várat, mezôt, erdôt, 

legelôt, hozzájuk tartozó lábasjószágok garmadát, házakat 

Pozsonyban, Bécsben, sok-sok apró ingóságot, melyek 

közvetlen személyemhez kötôdtek, vagy csak a várakban 

vártak rám, mint megfelelô gazdájukra. 

– A varannói vár Nádasdy Ferenc hitveséé – jelentette 

ki anyámasszony többször még éltében, de hallottam már 

a Drugeth vagyon sorsáról, az is a mi háztartásunkat 

gyarapítja majdan. Férjuram lesz mindezek kezelôje, én, 

mint asszony, a napi feladatokat látom el, bár azt sem 

lehet kevesellni. Olyan udvarok irányítása, melyek tele 

léhûtôkkel, különféle cselédekkel, kemény dolog még egy 

olyan munkához szokott úrnônek is, mint én vagyok. 

Hozzátehetem, mindig is van olyan személy, aki tohonya, 

lusta, vagy éppen hanyag, nem törôdöm. Ezek fenyítése, 

nevelése is az én feladatom lesz. Szokás szerint ütni-verni 

kellett kelmüket, hogy megfelelôen cselekedjenek. Szóból 

nem értô siserehad, bár néha látni gyûlöletet szemükben, 

mégis a deres idônként használatba lett véve, minden igazi 

szokást figyelmezve, csak így lehetett rend. Itt az idô, 

már zöldült a természet, az illatok is jelezték, hamar 

kivirul a táj. Május lesz röpke két hét alatt. Nyolcadika, 

a nap, mely esküvômre terveztetett, már itt állt elôttem, 

szinte csak kezemet kellett kinyújtani, és elveszek az 

események zivatarában. Készen álltak a szekerek, holnap 

hajnalban indulunk a varannói várba. Nehéz szívvel 

hagyom itt ezt a lápos-mocsaras vidéket, a nyári erôteljes 

fûszeres illatokat, melynek leheletére csak a lápvilág 

képes. Ez volt a védelem is, éjszakáim nyugodalma függött 

tôle, a halk neszezés altatott, és a vízi madarak rikácsolása 

ébresztett. Napba néztem, talán látom majd lápnélküli 

jövômet, de csak vakított a fény, hiába vártam estérôl 

estére a mocsári boszorkányok jelzéseit is, nem történt 

semmi, amitôl okosabb lehetnék. Csendesen búcsúztam 

hát, már régen lobogtak a gyertyafények szobámban, de 

még mindig a jeleket lestem. Feküdtem vánkosomon, 

szinte moccanni sem mertem, csak úgy összekucorogva, 

nehogy elriasszak valamit, vagy rosszat tegyek, olyat mely 

a búcsú perceit mérgezi. Pendelyem alá nyúlnék szívesen, 

megérintsem mi vár Nádasdyra, de félek, mit utolsó este 

tapasztalnék, elvenné minden erômet. Így hát lassan 

elszenderedtem, mint a gyertyák leégett kanóca. Próbáltam 

bújni a való elôl, legalább addig, míg a hajnali vöröslô 

ég, és a megszokott neszek nem ébresztenek. 

P. 

S 

Z 

A 

B 

Ó 

M 

Á 

R 

I 

A 

3

P 

A 

R 

R 

A 

G 

PARRAG EMIL 


1172 Budapest, Ötödik utca 27. 

Telefon: 06-1-258-0478 

R 

M 

I 

L 

• 1925. június 11-én születtem Teleki községben (a Balaton somogyi partjához közel). Kétéves koromban 

költöztünk Pestre, kezdetben Zuglóban laktunk, majd késôbb a Százados úti kislakásos telepen. 

Szép gyermekkorom volt, sok játszópajtással, játékkal. A Vas utcai felsôkereskedelmi iskolában 

érettségiztem. 15 éves koromtól sportszerûen atletizáltam és kosárlabdáztam (ezeknek a háború vetett 

véget), majd ’45 után pingpongoztam, szintén versenyszerûen. 

• 7-8 éves koromban kezdtem rajzolgatni. Néhány apró kivételtôl eltekintve, csak fejbôl, megfigyelések 

eredménye révén rajzoltam. Érdekeltek a lovak, az emberi test, az arcok különbözô érzelmi vagy 

formai megnyilvánulásai, zsánerei. A körülöttem látott emberek jellegzetességeit rajzoltam. 

• 1954-ben nôsültem, feleségem pedagógus. Házasságunkból két gyermekünk született, Laci és Noémi. 

Fiam révén két unokám van: Viktória és Borbála. 

EGYÉNI KIÁLLÍTÁSOK: • 1966 Mûvészetbarátok Köre, R.liget • 1967 Mûv. Ház Pécel • 1968 KFKI Klub Bp. (Pauer Gyula szobrásszal) • 1968 Fiatal Mûv. Klubja 

(Pauer Gyula szobrásszal) • 1979 Dózsa Mûv. Ház, Bp. • 1981 Ridegh Sándor Mûv. Ház, Csepel • 1983 KPVDSZ Mûv. Közp., Bp. • 1984 Egyesült Vegyimûvek, Bp. 

• 1986 Erkel Ferenc Mûv. Közp., Gyula • 1992 Erdôs Renée Ház, Bp. • 1993 R.ligeti Köz. Ház, Bp. • 1997 Dózsa Mûv. Ház, Budapest (életmû kiáll.) • 1998 Teleki 

(Somogy Mûv.) Szülôfalu • 1998-99 Baumax Bp. • 1999 Gyergyai Galéria, Kaposvár • 2000 Mûv. Ház Jászszentandrás • 2000 Mûv. Ház Kötcse • 2001 Polgárm. Hivatal 

Kiállítóterme Balatonszárszó • 2003 a hatvanas évek elsô fele – R.csabai Köz. Ház, Bp. • 2004 a hatvanas évek második fele – R.csabai Köz. Ház, Bp. • 2004 Nemzetk. Kiáll. 

(Abigail Galéria) Szöul (Korea) • 2005 Abigail Galéria kiállítása, Millenium Center, Bp. • 2005 a hetvenes nyolcvanas évek – R.csabai Köz. Ház, Bp. • 2006 40 éves jubileum 

(életmû) kiáll. – Bp., Csekovszky Ház • 2006 a kilencvenes évektôl napjainkig – R.csabai Köz. Ház, Bp. • 2009 Pasztelljeink (kiáll. Parrag Noémivel) – Vigyázó Sándor Mûv. 

Ház • 2009 Kiállítás eddig még be nem mutatott alkotásaimból – Csaba Ház 

FÔBB CSOPORTOS KIÁLLÍTÁSOK: • 1969 Betiltott Avantgard Kiáll. – Derkovits Ifj. Közp., Újpest • 1971 Színek, képek, formák – Egyetemi Színpad, Bp. • 1971 

Anyag és forma a képzômûvészetben – TT Stúdió, Bp. • 1971 Balatonboglári Kápolnatárlat • 1972 Balatonboglári Kápolnatárlat • 1980 Szín-forma-struktúra – Dózsa Mûv. 

Közp., Bp. • 1982 Az új magyar mûvészetért, Szeged • 1984 Struktúrák – Pataki Mûv. Közp., Bp. • 1991 Kollektív kiáll. a Képzômûvészek és Iparmûvészek Érdekképviseleti 

Egyesületének anyagából, Várpalota • 1991 Kollektív kiáll. a Képzômûvészek és Iparmûvészek Érdekképviseleti Egyesületének anyagából, Székesfehérvár • 1992 Kollektív 

kiáll. a Képzômûvészek és Iparmûvészek Érdekképviseleti egyesületének anyagából, Franciaország • 1994 Gyulai Mûvésztelep 25. jubileumi kiáll. • 1996 Magyarok Világszövetsége 

– Magyar Képzômûvészek és Iparmûvészek Társasága, Bp. • 1997 „A reménység 2000 éve” a Fiú éve – Erdôs Renée Ház, Bp. • 1997 Fény-tér – Erdôs Renée Ház • 1997 

A reménység 2000 éve” a Fiú éve – Piarista kápolna • 1998 Krisztus kiáll. – Bp. • 1998 A Renée Társaság kiáll. – Baumax Bp. • 1998 A reménység 2000 éve” a Szentlélek 

éve, Erdôs Renée Ház, Bp. • 1998 Fény és tér, Duna Galéria, Bp. • 1998 a XVII. ker. mûv. kiáll., Pataki Galéria, Bp. • 1998 A reménység 2000 éve” a Szentlélek éve, 

Piarista Kápolna, Eger • 1998 A reménység 2000 éve” a Szentlélek éve, Kájoni János ferences Ház • 1998 a heroikus tér, Erdôs Renée Ház, Bp. • 1999 R.liget centenáriumi 

képzômûvészeti kiáll., Csekovszky Ház, Bp. • 1999 Játékosság a képzômûvészetben, R.csabai Köz. Ház • 1999 Festmények és rajzok, Ketrec Galéria, Bp. • 2000 Korona és 

palást, Orfû • 2001 Kápolnatárlatok 30 éves jubileumi kiáll., Balatonboglár • 2002 R.ligeti Mûvészetbarátok Köre (visszatekintô kiáll.), Csekovszky Ház, Bp. • 2002 R.ligeti 

Mûvészetbarátok Köre (visszatekintô kiállítás), Pólus Center, Bp. • 2003 R.ligetiek Mátyásföldön • 2004 „Itt és most” a Vigyázó Ferenc Mûv. Társ. kiáll., Erdôs Renée Ház, 

Bp. • 2006 „Csak tiszta forrásból” (Bartók) Erdôs Renée Ház, Bp. • 2006 „Csak tiszta forrásból” (Bartók) Duna Galéria, Bp. • 2006 Abigail Galéria csop. kiállítása, Szófia, 

Bulgária • 2006 Vigyázó Ferenc Mûv. Társ. Kiáll., Vecsés • 2007 Tavaszi tárlat Kodály szellemében, Kecskemét • 2007 A százéves város, R.hegyi Köz. Ház • 2008 A 

„Napsziget” kiáll. R.hegyi Köz. Ház 

MÛVÉSZTELEPEK: Szada, Baja, Keszthely, Mohács, Gyula, Tokaj, Töreki 

DÍJAK, KITÜNTETÉSEK: Rákosliget centenáriumi emlékplakettje • Rákosligetért díj • Búza Barna díj • Magyar Köztársaság ezüst érdemkeresztje 

TANÁROK: Budai Képzômûvészeti Szabadiskola: Koffán Károly • Magyar Képzômûvészeti Fôiskola: Domanovszky Endre 

2

Gabi (feleségem) olvas, olaj 

1 3 

4 

2 

5 

6 

P 

A 

R 

R 

A 

G 

E 

M 

I 

L 

8 9 

7 

MUNKÁSSÁGOM I–IV. KORSZAKA 

I. korszak: Az ötvenes évek közepétôl a hatvanas évek második feléig (1–4. kép) 

II. korszak: A hatvanas évek második felétôl a hetvenes évek közepéig (5. kép) 

III. korszak: A hetvenes évek közepétôl a kilencvenes évekig (6. kép) 

IV. korszak: A kilencvenes évektôl napjainkig (7–10. kép) 

10 

3

P 

A 

R 

R 

A 

G 

N 

O 

É 

M 

I 

PARRAG NOÉMI 


1172 Budapest, Ötödik utca 27. 

Telefon: 06-1-258-0478 

E-mail: parraggabno@gmail.com 

• 1962. január 7-én születtem Budapesten. 

• Az érettségi után elôbb a Kirakatrendezô Szakiskolát, majd a Tanárképzô Fôiskolát végeztem el. Ottani tanárom 

Hézsô Ferenc volt. 

• A kezdetekrôl pár szóban: A festészet, mint inspiráló tényezô már életem korai szakaszában megjelent, édesapám, 

Parrag Emil révén, így nem csoda, hogy az általános iskolában a bábszakkör munkájában mint díszletfestô 

vettem részt. 

• Az alkotás, a természet, szín és formagazdagságának szeretete a késôbbiekben is megmaradt, így kerültem a 

Kirakatrendezô Szakiskolába, majd késôbb felvételt nyertem a Tanárképzô Fôiskola földrajz–rajz szakára. A 

fôiskolai tanulmányok befejezése után (oklevél 1990) egy ideig, mint pedagógus dolgoztam földrajz–rajz 

tanárként. Mivel a festészetet mint alkotó tevékenységet számomra fontosabbnak tartom pedagógia munkámnál, 

így a jelen idôben is festészettel foglalkozom. 


1993. Rákosligeti Közösségi Ház • 1998. Dózsa Mûvelôdési Ház • 1998. Teleki Község, 1999. Gyergyai 

Galéria, Kaposvár • Zsidó közösségi Ház, Bálint • 2000. Szent Ilona imaház, Jászszentandrás • 2000 Szent 

Ilona Imaház (Mártírok út), Kötcse • 2001. Balatonszárszó, Teleki község • 2009. Vigyázó Sándor Mûvelôdési 

Ház (Ballonyi Galéria). 


1993-tól minden kerületi kiállításon, valamint a XVII. kerületi mûvészek kiállításán, a Pataki Mûvelôdési 

Központban 1998-ban • 1996. Rákoskerti képzô-, és iparmûvészek kiállítása • 1999. Rákosligeti 

Képzômûvészek Centenáriumi kiállítása • 1999. Rákosligeti mûvészek közös kiállítása Rákoskerten • 2003. 

Rákosligetiek Mátyásföldön • 2005–2006. Kultúra Napja kiállítás, Erdôs Renée Ház • 2004. Hôsök Terei 

Általános iskola centenáriumi kiállítása • 2004. Rákosligetiek képzômûvészeti kiállítása, Erzsébetligeti Színház 

• 2004. VIGYÁZÓ FERENC Mûvelôdési Társaság „Itt és most”címû kiállítása • 2006. Vigyázó Ferenc 

Társaság Vecsésen. 

• RÓLAM ÍRTÁK 

A nôi érzelmi érzékenységgel átszôtt finomság a sajátja mind a kompozíciót, mind a vonalvezetést és a színeket 

illetôen. Nerm szárazon képezi le a valóságot, hanem átkölti színben, formában a látottakat, és egy lírai színvilágot 

valósít meg, sokszor stilizálva a témát a lényeg megragadása érdekében. A képei elgondolkoztatóak, azt a hatást 

keltve, hogy a valóság poétikusan átlényegített megjelenítése egy új, érzelmi töltésû valóságot alkot általuk. 

(Részlet Krasznai Szomor Péter cikkébôl, Tizenhetedik címû újság, 2002. március) 

2

P 

A 

R 

R 

A 

G 

N 

O 

É 

M 

I 

3

R 

Á 

T 

H 

Y 

J 

RÁTHY JÓZSEF 

E L Ô A D Ó M Û V É S Z 

1171 Budapest – Rákoskert 

Telefon/fax: 06-1-256-2986 

Mobil: +36-70-395-1364; +36-30-661-898 

E-mail: rathyj@freemail.hu 

Ó 

Z 

S 

E 

F 

• 1948. március 25-én születtem. 

• Zenei tanulmányaim: zeneiskola, konzervatórium orgona–zongora szak, majd elôadómûvészi 

szakvizsga. Vizsgáztam ezenkívül szaxofonból és játszom gitáron. 

• Korrepetitorként, mûsorkísérôként, zeneszerzôként, kottagrafikusként – melyet a képen látható két 

kiadvány is bizonyít –, és egyéni elôadóként vagyok foglalkoztatva. Szívesen játszom zenekarral is. 

Bár klasszikus alapokon nôttem fel, legkedveltebb mûfajom a színvonalas tánczene, amit az 50-80-as 

évekig hallott muzsikák jelentenek számomra. A mai magyar zenéket leírom és játszom. Szívesen 

kísérek magyar nótát, operettet, táncdalokat, kedvelem a sváb – és német zenét, de az angol, spanyol, 

olasz, latin- és a country zene is közel áll hozzám. 

• Több klubnak vagyok tagja és zongorakísérôje. Sok országban jártam egyéni elôadóként, valamint 

zenekarral is. Több rádió- és televíziómûsorban voltam hallható és látható: MTV – Ha lúd, legyen 

sovány; TV sztárok porondon (a Nemzeti Nagycirkusz zongoristájaként) Zenit TV- ben, BP. TVben 

számos alkalommal. Ismert énekesekkel járom az országot. 

• Korszerû hangszerparkkal, erôsítéssel és széles repertoárral rendelkezem, melynek zömét énekelve 

adom elô. 

• Beszélt nyelvem: német 

• Egyéb szakmáim: külkereskedô, nemzetközi szállítmányozó, anyaggazdálkodó, számítógép üzemeltetô 

és karbantartó technikus. 

76

R 

Á 

T 

H 

Y 

J 

Ó 

Z 

S 

E 

F 

77

R 

É 

T 

I 

R É T I D Ó R A 

F O T Ó M Û V É S Z 

D 

Ó 

R 

A 

Mobil: +36-30-967-7267 

E-mail: reti.dora@gmail.com 

Honlap: http://sites.google.com/site/retidora/ 

• (1975-ben Miskolcon született) tanár, alkalmazott fotográfia szakoktató, fényképész, fotóriporter 

• A gimnázium elvégzése után, 1993-ban a Szemere Bertalan Mûvészeti Szakközépiskolában fényképész szakmát 

tanul és a gyakorlati tanulmányait Herédi Katalin fényképész mesternél végzi, egy színes manuális laborban. 

• Fotóinál a következô technikákat alkalmazza: High Key, Low Key képeket, montázsokat, raszteres nagyításokat 

készít, és ami végül a kedvenc módszere lesz a színes laborban is, az a szolarizációs eljárás egy kis rafinériával. 

Ezekkel a képekkel kitûnik a fotópályázatokon, és kollekció díjakat és különbözô elismeréseket mondhat 

magáénak. 

• 1999-ben a Bessenyei György Tanárképzô Fôiskolán nyelvszakon diplomázik, majd újból a fotózásnak él. 

• 2001-ben régi iskolája a Szemere Bertalan Mûvészeti Szakközépiskola visszahívja tanítani. Itt alkalmazott 

fotográfia elméleti és gyakorlati részét oktatatja. A tanítás mellett továbbra is fotóriporterként dolgozik különbözô 

városi kiadványoknak, megyei és országos napilapoknak, magazinoknak, szakmai lapoknak. 

• 1994-tôl tagja a Diósgyôri Vasas Fotómûvészeti Körnek, majd a Miskolci Fotóklub Egyesületnek. Ez idô alatt, 

számos közös kiállításon vesz részt. Rendszeres kiállítója különbözô regionális, országos és nemzetközi 

fotópályázatoknak, fotókiállításoknak. Közel 100 elismerést, díjat nyert már fotóival. 

• MUNKÁI KÖZÜL NÉHÁNY 

„Mi van az út végén” címû fotója 2004-ben a Mafosz szalonon egyéni és kollekció díjat kapott, négy különbözô 

országban kiállították, sôt még Párizsban a Nemzetközi FIAP Bajnokságon is sikeresen szerepelt. Magyarországon 

hat különbözô pályázaton került falra. 

„Ég és föld között” címû fotója, tíz különbözô elismerést hozott alkotójának. Négy különbözô ország nemzetközi 

fotókiállítási anyagában kapott helyet. Mafosz szalon egyéni és kollekció díjas alkotása. A Fényrajz Galéria 

pályázatán, pedig a sport kategória díjat hozta el. 

„Szahara” címû fotója a Foto-Hungarikum 2006 és az Utazás a világ körül címû albumban szerepel és egyben 

díjazott képe is a pályázatnak. 2006-ban Párizsban, a Nemzetközi FIAP Bajnokságon és az Észak-magyarországi 

Fotómûvészeti Szemlén is kiállították. 

„A Mester”, „Egy kis Shakespeare”, „Kiszáradt sóstó”, a „Beszédes kezek”, ami szintén díjazott alkotás, 

„Tündérparipák”, „Angyali út” és még számos alkotása szerepeltek kiállításokon. 

• Réti Dóra az eddigi alkotói tevékenysége elismeréséül, a Magyar Fotómûvészeti Alkotócsoportok Országos 

Szövetségétôl, „A MAFOSZ diplomás fotómûvésze” címet 2008-ban kapta meg. 

• Ansel Adams fotográfus szavaival élve: 

„Egy igazi, nagy képnek azt kell kifejeznie, amit az ember mélyen, legbelül érez arról, amit le akar fényképezni, 

hogy e módon igazán kifejezhesse azt amit az életrôl érez.” 

60

R 

É 

T 

I 

D 

Ó 

R 

A 

Ég és föld között 

Mi van az út végén 

Kisangyal 

61

R 

O 

T 

U 

N 

D 

A 

É 

N 

E 

K 

E 

G 

Y 

Ü 

T 

T 

E 

S 

É N E K E G Y Ü T T E S 

Telefon: +36-30-260-3001 

H o n l a p : r o t u n d a . h u 

• A Rotunda Énekegyüttest Tóthné Mózer Annamária alapította 1992-ben. A kórus a kezdetek óta Rákoscsabához 

kötôdik, próbáit itt tartja. A körbástyát, körforgást jelentô névválasztás arra utal, hogy a világ zeneirodalmának 

minél több korszakából és stílusából kerültek mûvek az együttes repertoárjába. A körforgás azonban elsôsorban 

az egyházzenére épül. A Rotunda évente körülbelül 25 koncertet ad az ország számos városában, de elsôsorban 

a fôvárosban. 

• A muzsika örömét három ízben Olaszországban, kétszer pedig Lengyelországban osztották meg barátaikkal. 

• A kórus életében jelentôs szerepet játszik Tolcsvay László–Tolcsvay Béla: Magyar Mise címû oratorikus mûve, 

melyet az ország számos templomában (köztük a Szt. István Bazilikában, a Mátyás Templomban, a Szegedi 

Dómban) és különbözô helyszíneken (Budapest – Mûvészetek Palotája, Keszthely – Balaton Színház, Pilisszántó 

– Sziklaszínház, Baja – vízi színpad) 2000 májusa óta több mint 50 alkalommal énekelték együtt a magyar rock 

és népzene méltán elismert kiválóságaival. 

• A Magyar Mise vadonatúj, 2009-es CD felvétele a Rotunda Énekegyüttes, a Harmónia Nôikar, valamint 

Magyarország méltán híres szólistáinak (Tolcsvay László, Sáfár Mónika, Sebestyén Márta, Sasvári Sándor) 

közremûködésével készült el. 

• Ugyancsak érdekes és kedves „kirándulás” a klasszikus egyházzene világából átlépni a dél-amerikai zene világába. 

A Bartók Béla Alapfokú Mûvészetoktatási Intézmény Camerata XVII. zenekarának Latin Combo-ja kíséretével 

énekli a kórus Ariel Ramírez argentín zeneszerzô Missa Criolláját. 

• A Rotunda Énekegyüttes a muzsikálás mellett illetve annak segítségével karitatív tevékenységet is végez. 

A Magyar Mise elsô elôadásain a kárpátaljai magyar iskolák részére rendezett gyûjtést a Magyar Máltai 

Szeretetszolgálat. A kórus Karácsonyváró Koncertjeit 2002-óta jótékonysági gyûjtéssel köti össze. A kórustagok 

a Baptista Szeretetszolgálat segítségével 2007-ben jelképesen örökbe fogadtak egy kárpátaljai magyar kislányt, 

akinek neveltetéséhez saját költségükön pénzbeli hozzájárulást fizetnek, emellett évente több alkalommal 

küldenek ruhákat, játékokat, könyveket, iskolaszereket. 

• A Mûvészetek Völgye fesztiválon az egyházzenei szekció legkiemelkedôbb rendezvénye, a „Völgymise”, 

2000-tôl 2007-ig minden alkalommal a Rotunda Énekegyüttes közremûködésével került megtartásra. Ezt a 

sorozatot csak a hivatalos fesztivál és a Völgymise megszûnése szakította meg. 

• A Rotunda egyházzenei koncertjei közül kiemelkedô események az oratórium hangversenyek. Bemutatták 

többek között: Vivaldi Glóriáját, Pergolesi Stabat Materét, Mozart D-dúr miséjét, Requiemjét, valamint Litániáját, 

illetve Faure Requeimjét is. Állandó orgonakísérôjük Balogh Lázár orgonamûvész, karmester, aki a Concerto 

Filharmónia szimfonikus zenekar vezetôjeként az oratóriumok elôadásakor vezényli a koncertet. 

• A kórust jelenleg is alapító karnagya, Tóthné Mózer Annamária vezeti, akit 2004-ben a XVII. kerület 

Önkormányzata „Rákoscsabáért” díjjal tüntetett ki. 

2

R 

O 

T 

U 

N 

D 

A 

É 

N 

E 

K 

E 

G 

Y 

Ü 

T 

T 

E 

S 

• A Rotunda Énekegyüttes eddig hat CD felvételt készített, melyek közül a 2007-ben megjelent Magnificat és a 

2009-ben megjelent Magyar Mise jelenleg is kapható. 

• A Rotunda Énekegyüttes és a kórusmuzsika a Rotunda Kórus Alapítvány, közhasznú szervezeten keresztül 

2007 óta támogatható. 

• A kórusról és az alapítványról bôvebb információk a honlapon érhetôk el. www.rotunda.hu 

3

S 

O 

M 

L 

A 

I 

SOMLAI ALEXANDRA 

T E R V E Z Ô G R A F I K U S 


E-mail: alexandra.somlai@gmail.com 

A 

L 

E 

X 

A 

N 

D 

R 

A 

• Budapesten születtem 1977. február 1-jén. 


2001–2006 Magyar Képzômûvészeti egyetem: Tervezôgrafika Tanszék 

1998–2001 Budai Rajziskola 

1996–1998 Dési Rajziskola 

1992–1996 Magyar Képzô és Iparmûvészeti Szakközépiskola: Tervezôgrafika szak 

angol nyelvismeret 

• SZAKMAI TAPASZTALATAIM 

2009–2010 Grant Reklámügynökség / Grafikus Designer • 2008–2009 Pointer Reklámügynökség / Grafikus 

Designer • 2007–2008 Sylva Reklámügynökség / Grafikus Designer • 2006–2007 Freelance Designer 

• 1996–2001 Freelance Designer / Festô 

• DÍJAIM 

2006 X. Országos Felsôoktatási Környezettudományi Diákkonferencia, különdíj 

2006 Reinhold & Carmen Würth Alapítvány: különdíj 

2005 Aranyhegyi Diák Diploma 

2004 IX. Országos Felsôoktatási Környezettudományi Diákkonferencia 

(ELTE, TTK) Mûvészetek és a környezet szekció: II. díj 

2004 Erasmus pályázat: I. díj 

2004 Magyar Képzômûvészeti Egyetem Barcsay terem, 

19. Századi Magyar mesterek másolatai a Reneszánsz és Barokk festészet 

remekmûvei után / Eredeti Másolat címû kiállításra kiirt arculati pályázat: I. díj 

• KIÁLLÍTÁSAIM 

2005 Magyar Formatervezési Tanács, Magyar Formatervezési Díj kiállítása • 2006 Képzômûvészeti Egyetem, 

Best of Diploma • 2006 Magyar Memzeti Galéria, XV. Országos Tervezôgrafikai Biennálé • 2009 Iparmûvészeti 

Múzeum, Craft & Design 

• PUBLIKÁCIÓK 

2009 Nagy Kreatív Könyv • 2007 Graphicum: Mai Magyar Tervezôgrafika • 2005 Magyar Formatervezési 

Tanács: Magyar Formatervezési Díj katalógusa 

• ÉRDEKLÔDÉSEM / HOBBIM 

vallás, mûvészetek, olvasás, festés, rajzolás, fotózás, utazás, sport 

2

• • • • • • • KIÁLLÍTÁSI ARCULAT • • • • • • • 

S 

O 

M 

L 

A 

I 

Név: Eredeti Másolat, 19. Századi Magyar mesterek másolatai a Reneszánsz és Barokk festészet 

remekmûvei után 

Helyszín: Magyar Képzômûvészeti Egyetem Barcsay terem 

Dátum: 2004. szeptember 31. 

• • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • 

A 

L 

E 

X 

• • • • • • • • • • • DIPLOMAMUNKA• • • • • • • • • • • 

A 

N 

D 

R 

A 

Téma: József és testvérei 

3

S 

Z 

A 

K 

Á 

L 

L 

Á 

G 

N 

E 

S 

SZAKÁLL ÁGNES 


1173 Budapest, Ferihegyi u. 244. 

Telefon: 06-1-258-5354 

• 1945-ben születettem Sopronban. A Képzô- és Iparmûvészeti Gimnáziumban érettségiztem 1964-ben. 

• 1977 óta a Mûvészeti Alap, jelenleg a MAOE tagja vagyok. 

• 1964-ben bekapcsolódtam a Tóth Tibor által szervezett és vezetett XVII. kerületi Mûvészetbarát Kör és a 

Képzômûvészeti Szakkör munkájába. Megalakulása (1969) óta állandó résztvevôje és idônként vezetôje vagyok 

a Gyulai Nyári Mûvésztelepnek. Alkotócsoportunk több közös kiállítást rendezett Budapesten és vidéken. 

Munkáimmal rendszeresen szerepelek a Vásárhelyi Ôszi Tárlaton, Békéscsabán, Salgótarjánban, Szegeden, 

Debrecenben, az Egri Akvarellbiennálén, az Esztergomi Pasztellbiennálén, a Hatvanban rendezett biennálékon 

és egyéb tárlatokon is. A Magyar Vízfestôk Társaságának tagjaként is számtalan bel- és külföldi kiállításon 

vettem részt. Tagja vagyok a Molnár C. Pál Baráti Társaságnak is. 

• A Vigyázó Ferenc Mûvelôdési Társaság alapító tagjaként kiállítások szervezésében és rendezésében veszek részt. 

• DÍJAIM 

1981-ben az Alföldi Tárlaton Békéscsabán a Békés megyei Tanács különdíja; 1982-ben és 86-ban a Vásárhelyi 

Ôszi Tárlaton munkajutalom; 1982-ben a festészet díja Salgótarjánban; 1999-ben az „Angol akvarell magyar 

ecsettel” címmel meghirdetett kiállításon a Moldvay Gyôzô emlékplakett; 2004-ben Ezüst diploma a Hatvani 

Tájkép Biennálén; 2006-ban a XVII. kerületi Önkormányzat díja a Magyar Kultúra Napja alkalmából 

• ÖNÁLLÓ KIÁLLÍTÁSAIM 

Miskolcon (1978); Hódmezôvásárhelyen (1983); Nyíregyházán (1992); Budapesten az Erdôs Renée Házban 

(2007); A Rákoshegyi Közösségi Házban (2008) és a Vigyázó Sándor Mûvelôdési Házban (2010) 

• Képeim megtalálhatók a Magyar Nemzeti Galériában, a hódmezôvásárhelyi Tornyai János Múzeumban, a 

Csongrád megyei Önkormányzat képgyûjteményében, a budapesti Gazdagréti Általános Iskolában, a 

Királyhágómelléki Református Egyházkerület Képtárában (Nagyvárad) és számos magánszemélynél itthon és 

külföldön. 

• IRODALOM 

A gyulai nyári mûvésztelep 30 éve, Gyula, 1999; Szûcs György: A város peremén Szakáll Ágnes képi világa 

(katalógus, 2002); Krasznahorkai Géza: A megfestett idô (katalógus, 2002); Pogány Gábor; KMML II. köt. 

481. o.; Sinkovits P.–Szefert J.–Hudra K.–Bordács A.: Örökölt realizmus, A valósághû festészet öt évtizede, 

(ÚM Kiadó, 2003); Hódos Mária: Szakáll Ágnes festômûvész életmû-kiállítása (Rákosmenti Múzeumi Estek, 

II/2. sz.2007.) 

78

S 

Z 

A 

K 

Á 

L 

L 

Á 

G 

N 

E 

S 

79

S 

Z 

A 

L 

A 

I 

L 

Á 

S 

Z 

L 

Ó 

SZALAI 

LÁSZLÓ 

K E R A M I K U S M Û V É S Z 

1172 Budapest, Kopolya utca 39. 

Telefon: 06-1-258-3102 

E-mail: szalai0409@freemail.hu 

• Szegeden született 1948. április 9-én. 

• A szegedi Tömörkény István Mûvészeti Szakközépiskolában kezdte meg a tanulmányait, a Magyar Iparmûvészeti 

Fôiskola kerámia-szakán, 1977-ben Gorka-díjjal diplomázott. 

• Mestere Csekovszky Árpád volt. 

• 1977–79 között a Magyar Iparmûvészeti Fôiskolán tanított, majd 1979 és 1981 között Kecskeméten a 

Nemzetközi Kerámia Stúdió mûhelyfônöke volt. 

• 1987-tôl a budapesti Képzô- és Iparmûvészeti Szakközépiskolában szaktanár, majd a szakosztály vezetôje. 

• Elvont nyelvezet, öntött porcelán plasztikáin a szabályos és szabálytalan, az ép és roncsolt formák és felületek 

együttes szereplésével teremt feszültséget. Funkcionális tárgyakat, többek között utcabútort is tervezett. 

• SZIMPÓZIUMOKON VALÓ RÉSZVÉTEL • „Égetés a szabadban” 1978, ’79, ’80, ’81. 

Nemzetközi Sómázas Szimpózium 1982, ’86, ’88. • East & West & South, 1993. • 1996-ban a Kecskeméti 

Kerámia Stúdió ösztöndíjasa. • 1981, ’84. és ’96-ban Siklósi Kerámia Szimpóziumon vett részt. 

• A MKISZ-MKT (1984) a Mûvészeti Alap, majd a MAOE (1977), és a Terra Csoport tagja. 

• DÍJAK • 1975. Iparmûvészeti Vállalat I. díj • 1976. Képcsarnok III. díj • 1982. Pécs, Országos Kerámia 

Biennále I. díj • 1984. Faenza, Nemzetközi Utcabútor Pályázat, Elismerô oklevél • 1997. Ferenczy Noémi díj 

• 1998. Pécs, Országos Kerámia Biennále, a Mûvelôdési és Közoktatási Minisztérium megosztott díja • 2007. 

Pelso, Keszthely város díja • 2008. Gádor-díj 

• MÛVEK KÖZGYÛJTEMÉNYBEN • Kecskemét Nemzetközi Kerámia Stúdió • Pécs, Janus Pannonius 

Múzeum • Siklós, Kerámia Alkotótelep Gyûjteménye • Szombathely, Szombathelyi Képtár • Taipei, 

Szépmûvészeti Múzeum • Amman, magángyûjtemény Jordán királyi család • Philadelphia, magángyûjtemény 

• MÛVEK KÖZTÉREN ÉS KÖZÉPÜLETBEN • 1894. Nádudvar, Mûvelôdési Központ – kerámia 

burkolat, mázas csempe, 15 m × 2 m • 1991. Pestlôrinc, Budapest Bank fiókja – csobogó, 3 db-os kôedénymázas 

samott plasztika, 3 m; 2,5 m; 2 m • 2001. Budapest, XVII. kerület – Játszótéri ivókút • 2002. Zákányszék, 

Fôtér – csobogó • 2004. Ibrány, Fôtér – szökôkút 

• EGYÉNI KIÁLLÍTÁSOK • 1983. Kôszeg, Zwinger • 1983. Budapest, Duna Galéria • 1983. Szeged, 

Gulácsy terem (Geszler Máriával és Zavadszky Évával) • 1984. Pécs, Pécsi Galéria (a biennále-díjas kiállítása) 

• 1999. Budapest, Erdôs Renée Ház (Karattur Katalinnal) • 2008. Budapest, Csekovszky Árpád Mûvelôdési 

Ház (Szalai Szilviával) • 2009. Budapest, Olof Palme Ház (Gádor-Díjas kiállítása) 

4

S 

Z 

A 

L 

A 

I 

L 

Á 

S 

Z 

L 

Ó 

5

S 

Z 

A 

L 

A 

I 

S 

Z 

I 

L 

V 

I 

A 

• 1983. június 9-én születtem Budapesten. 

M a r k ó n é 

SZALAI SZILVIA 

T E R V E Z Ô G R A F I K U S 

1171 Budapest, Porzó utca 13. 

Telefon: +36-20-288-8393 

E-mail: szilva.grafika@gmail.com 

• A Képzô- és Iparmûvészeti Szakközépiskola alkalmazott grafika szakán végeztem 2003-ban, valamint 

az 5. évben felvettem mellé a könyvmûves szakot. 

• 2009-ben diplomáztam a Magyar Képzômûvészeti Egyetem tervezôgrafika szakán – 2009. Hilltop 

Neszmélyi Borászat-Különdíjával. 

• MAT XVII – Mûvészek Alkotó Társaságának tagja, jelenleg titkára vagyok. 

• Tervezôgrafikusként dolgozom több éve, de emellett 12 éve foglalkozom kalligráfiával. A szépírás 

olyan, mint a zene. Vannak benne finom, aprólékosan kidolgozott részek, máshol nagyvonalú, és 

lendületes, szünetek és hangsúlyok adják a ritmust. Tulajdonképpen elmondhatjuk, hogy munkám 

közben egyforma szempontok vezérelnek, csak az eszköz változik. Szeretek kísérletezni és az újonnan 

felfedezett technikákat ötvözni. Minél egyszerûbb formavilágra törekszem, de nem a geometria 

irányába. A természetes, organikus formák, a vonalak töretlen ívei és lendülete fontosak. Azonban 

mindig elôbbre való azok jelentéstartalma. Ha egy grafikus nem érti a betûk anatómiáját, nem érzi a 

betûk tartalmát, nem tudja összhangba hozni azt késôbb más formákkal. 

• Az írás nemcsak egy gondolat kifejezése, hanem az eltöprengés minden egyes szó jelentésén. A toll, 

amivel írok, csak eszköz. Nincs saját tudata, annak az akaratnak engedelmeskedik, ami ôt vezeti. 

Az ecsetben, a tollban benne van a lelkem minden szándéka. 

• Fontos számomra a kommunikáció külföldi mûvészekkel. Nagy lendületet adott munkámhoz a 

találkozás egy francia kalligráfussal – Christel Llop-pal. A mai napig rendezünk közös workshopokat 

Tihanyban vagy az egyetemen. 

• Munkám legfontosabb része a gyakorlás, mely nem csak a vonalak pontosságát jelenti, hanem a 

kompozíció, egy olyan egyedi formakultúra kialakítása, mely ha úgy vesszük, bármely mûvészet 

alapja, és része is egyben. 

2

S 

Z 

A 

L 

A 

I 

S 

Z 

I 

L 

V 

I 

A 

3

S 

Z 

A 

T 

M 

Á 

R 

I 

SZATMÁRI TARCSA GYULA 

K Ö L T Ô 

1172 Budapest, Kopolya utca 46. 

T e l e f o n : 0 6 - 1 - 2 5 6 - 7 8 3 6 

T 

A 

R 

C 

S 

A 

G 

Y 

U 

L 

A 

• 1944. augusztus 20-án születtem a Szatmár megyei Nagyecseden. Városkámhoz és a szülôi házhoz 

sok-sok emlék köt, édesanyám ma is ott él. Budapestre 1961-ben jöttem. 1982-tôl lakom a XVII. 

kerületben, a Kopolya utcában. Nôs vagyok, feleségem Ocsenás Mária, két fiunk van: Zsolt és 

Tamás. 

• Életem során dolgoztam segédmunkásként, lakatosként, gépkocsivezetôként, gépjármûügyintézôként, 

gépkocsiszakoktatóként és vizsgabiztosként is, de voltam raktárvezetô, majd a rendszerváltás kezdetén 

munkanélküli. 2004-ben közalkalmazottként mentem nyugdíjba. 

• 1974-ben közgazdasági érettségit tettem. 1992–93-ban az Elsô Magyar Íróiskola hallgatója voltam, 

majd 1993–95-ben a Lakiteleki Népfôiskola Kölcsey Kollégiumának kurzusaira jártam. 

• Verseket 1963 óta írok. Költeményeim a Magyar Írók Nemzetközi Szövetségénél jelentek meg. Elsô 

verses kötetemet is itt adták ki „Holdmoraj” címmel 1997-ben. Második verses füzetemet – 

„Szerelmem szép lápimezô” címmel – Nagyecsed önkormányzata jelentette meg 2000-ben. A RIM 

alapító tagja vagyok. A Rákosmenti Irodalmi Mûhely 2002-ben kiadott „Csillagkönnyek” címû 

antológiájában is jelen vagyok. A hajdani „Tizenhetedik” címû újságban is jelentek meg verseim. 

• 1996-ban a Magyar Írók Nemzetközi Pályázatán az „1100 éve vagy még több: talán én is velük 

jöttem” címû költeményemmel II. helyezést értem el. 

• 2006-ban Arany oklevelet, majd 2007-ben Elismerô oklevelet kaptam a Magyar Írók Nemzetközi 

Szövetségétôl. 

• Vallom – bármily nehéz is a tollat forgatni, küzdeni kell, mert azt a csodát, amit az ember alkot, 

naggyá és élôvé csakis maga az ember teheti. 

80

SEBZETT FÖLDÖN, SEBZETT FOLYÓ 

Sebzett földön, sebzett folyó, 

szíveken könny s iringó, 

ruhám, csizmám elszakadt rég, 

kalapom is elszerették. 

Bölcsôm széttört, ajkam telel, 

sok-sok szómra fejfa felel, 

négy égtáj hét muzsikája e föld 

árváinak örök imádsága. 

Arany ország selyem füvén, 

halódik a szó, hanyatlik a fény, 

lepel borul lombra, szájra, 

nem száll madár csonka ágra. 

Jaj, de sokan jönnek-mennek, 

míg ez ôsi mezôn honra lelnek, 

s ha zeng a daluk szép hazában, 

öröm hull kies mezô karéjára. 

BUDAPEST-RÁKOSCSABA, 1993. MÁRCIUS 18. 

AKI A JÖVÔBEN HISZ… 

Megszülettem a holnapnak, hogy a 

mában tiszteleghessek a múltnak, 

mert aki a jövôben hisz, az a múltat 

nem feledve éli jelen emberségét. 

BUDAPEST-RÁKOSCSABA, 1995. MÁJUS 8. 

MARGITSZIGET KECSES VIRÁGA 

Heves indulattal küzdött akkor a Nap, 

fényszikrát szórtak a hû csillagok, 

az orgonák egymás fölé hajoltak, 

minden parányt betakarva illatukkal. 

Aranyszínû idôben, nesztelen fák alatt 

röpködött, bizsergett a szenvedély, 

forrón ölelkeztek a dúslombú fák, 

lenge szellô simogatta a lázas arcokat. 

Ó, visszajön-e még az a bíborban játszó nap, 

melyben szeretni, ölelni, csókolni tudlak még, 

vágyam most így lát, szívem tavasza is tart, 

arcod ma is ott látom az árnyas fák alatt. 

Angyalok tündére, Margitsziget kecses virága, 

jöjj, szeress még, bíborló nyári rózsám, 

a messze múlt édes emlékét ôrzi a sziget; – 

életem rubintja vagy, lelkem szép rôzselángja. 

A HAZUGSÁG 

SZÍVEMBÔL VÉRT, HITET LOPNI JAR 

A hazugság szívembôl vért, hitet lopni jár, 

bor, napfény szívet erôsít, igazságot táplál, 

lelkembôl kivetem e jégtekintetû világot, 

szilaj paripámmal viritó tavaszba szállok. 

Bûnök éje ül a hazán, a rónát Nap nem hímzi, 

mezôt, rétet vihar altat, bele is ôszült e rög –; 

de ha a hon leveti magáról ezer baját, 

s botjával csépeli el a gonoszt, tüstént talpra áll. 

E fuldokló jelenben haragom mértéken túli, 

tûz tombol körülem, hitványarcú vörös tûz, 

e silány világból hiányzik boldogságnak lelke –; 

béke lesz, béke, ha kitisztul az ész és a fej. 

Hazánk egy gyülevész bagázs balkezében ég, 

vad láng üszkében nem ringatózik remény, 

és mégis, mégis összerogy e rendvesztett világ, 

csillag s nap ragyog majd itt mindenek felett. 

BUDAPEST-RÁKOSCSABA, 2009. NOVEMBER 28. 

KI KOFAKÉNT ZAJONG 

Ki kofaként zajong, hazát elad, 

annak szívében nem lakik a hon, 

bitang az, ki országot dúl s ront. 

Betyárokból nincs szûkén a haza, 

tettük sok-tíz esztendô bánja, e hûvös, 

sötét világ ma is szórja sörényes mocskát. 

Ne búslakodj, magyar új csillag született 

az égen, mely beragyogja hazánk földjét, 

s reményt ad egy boldogabb jövô jöttének. 

Magyarrá lesz itt szív s lélek, a magyarok 

istene feltaslizza mindazokat, kik e drága 

hont becsmérlik, népét törpítik, gyalázzák. 

E hazában csak a gazságnak van becse?! 

Mozdulj végre – romok hazája, Magyarország! 

Ezerszáz fájdalom sorsod?, vagy világít még 

fáklyád? 

Homlokunkon lifeg a jelen szennye, mocska, 

nem lesz anyaföld, nem lesz haza, míg ki nem 

szakítjuk a rög testét e bitangoló csordából. 

BUDAPEST-RÁKOSCSABA, 2010. JANUÁR 16. 

S 

Z 

A 

T 

M 

Á 

R 

I 

T 

A 

R 

C 

S 

A 

G 

Y 

U 

L 

A 

BUDAPEST-RÁKOSCSABA, 1998. DECEMBER 23. 

81

S 

Z 

I 

N 

T 

E 

SZINTE 

GÁBOR 

FESTÔMÛVÉSZ, EGYETEMI TANÁR 

G 

Á 

B 

O 

R 

1174 Budapest, Sóska u. 69. 

Telefon: 06-1-258-5785 

• Festészetem a magyar hagyományokat követi, ezen az úton adok választ a jelen és a jövô legfontosabb kérdéseire. 

• Budapesten született, 1928-ban. Tanulmányait a Budapesti Képzômûvészeti Fôiskolán és a firenzei Accademia 

delle Belle Arti-n végezte. 

• Elsô kiállítása 1958-ban Firenzében a Palazzo Strozziban volt, amit az elmúlt évtizedek alatt hazájában, 

Olaszországban, Németországban 78 önálló kiállítás követett. 

• Számos mûvet alkotott épületeken, faintarziát, mozaikot, színes üvegablakokat (Gyöngyös, Mûvelôdési Központ). 

• Kiemelkedô egyénisége a magyar színházmûvészetnek, 115 színmû és több film díszletét tervezte. 

• 1971-tôl egyetemi tanár, a Képzômûvészeti Egyetemen 13 évig tanszékvezetô, a Színház- és Filmmûvészeti 

Egyetemen 32 évig tanított. Jelentôs irodalmi munkássága is. Irodalmi útikönyvei népszerûek, történelmi tárgyú 

videói ugyancsak. Festményeit hazai és külföldi múzeumok, valamint magángyûjtemények ôrzik. 

• 2008-ban a XVII. kerület díszpolgára. 

• IRODALOM 

Mezei Károly: Szinte Gábor, Erdélyen át Firenzéig. Kairosz Kiadó, 2004, Budapest. 

Szinte Gábor: Velence és Firenze titkai. Budapest, 2001, 2003. 

Szinte Gábor: Róma, Nápoly, Apulia titkai. Jonathan Miller, Budapest, 2003. 

Szinte Gábor: „Szabad szemmel.” Kairosz Kiadó, 2005. 

Szinte Gábor, Mezei Károly: Magyarnak lenni – tett és semmi más.” Kairosz Kiadó, 2008. 

• UTÓBBI MÛVEI 

„II. Szilveszter pápa – Magyar Szent Korona”, 110 m 2 falkép sorozat, 2005. Franciaország, Saint-Simon. 

„Szt. István, Boldog Gizella, Szt. Imre”, Budapest, Rezsô téri templom, 2008. 

„Jannus Pannonius”, 80 × 110 cm, Budapest, Magyar Katolikus Rádió, 2010. 

• Internet: www.festomuvesz.hu 

• „II. Szilveszter, a tudós” – DVD, 

„Szinte Gábor, életmû” – DVD I–II. 

82

S 

Z 

I 

N 

T 

E 

G 

Á 

B 

O 

R 

83

T. 

Á 

G 

O 

S 

T 

O 

N 

L 

Á 

S 

Z 

L 

Ó 

T. ÁGOSTON LÁSZLÓ 

Í R Ó , Ú J S Á G Í R Ó 

1174 Budapest (Rákoshegy) Baross u. 8. I. 5. 

Mobil: +36-21-251-1121 

E-mail: agoston.laszlo@freemail.hu 

Honlap: tagostonlaszlo.atw.hu 

• Író, újságíró. 1942. október 14-én született Tasson. Apja, nagyapja asztalosmûhelyében nevelkedve nemcsak 

a szakma fortélyait ismerte meg, hanem a mûhelyben megforduló kuncsaftok, az egyszerû falusi emberek 

adomáit is. Asztalos ugyan soha sem lett belôle, de ezek alapozták meg humanista életszemléletét, és a mûhelyben 

hallott történetek évtizedek múltán is visszaköszönnek írásaiban. 

• A kunszentmiklósi Damjanich János Gimnáziumban érettségizett 1960-ban, Ezt követôen tíz éven át volt 

segéd- majd betanított munkás Szigethalmon és Budapesten. 1970-tôl újságíró. Üzemi, intézményi lapok 

munkatársaként, szerkesztôjeként dolgozott. Nôs, három gyermek apja. A Magyar Írószövetség tagja. 

• Több író, költô barátjával 1982 ôszén megalakították a Krúdy Gyula Irodalmi Kört, melynek alapító titkára 

volt. A rendszerváltás idején az Írók Szakszervezetének tagja lett, s 1991-92-ben tagja volt az Írók Alapítványa 

kuratóriumának is. 

• Elsô novellája 1966. decemberében jelent meg a Csepel újságban. Novelláit, elbeszéléseit, szatíráit, meséit 

hazai és külföldi magyar nyelvû lapok, irodalmi folyóiratok közölték, közlik. (Somogy, Hévíz, Hevesi Szemle, 

Új Hevesi Napló, Lant, PoLíSz, Ezredvég, Új Horizont, Keresztény Élet, JEL, Amerikai Magyar Népszava, 

Amerikai Magyar Szó, Bécsi Napló, kanadai Krónika, Kaláka, belgiumi Kilátó, stb.) Írásait mintegy két tucat 

antológiába válogatták be, de önálló kötete csak a 2001-ben jelent meg. 

• 1989-ben Krúdy Emlékérmet kapott, majd 1999-ben dicsérô oklevéllel ismerte el munkásságát a Szabad Magyar 

Újságírók Szövetsége (Washington). Díjat nyert a rádió irodalmi pályázatán, majd 2000-ben különdíjat az 

országos millenniumi pályázaton a Lenkey családról (anyai ági ôsei) készített családtörténeti tanulmányával, s 

bekerült a neve a Fontos Emberek Lexikonába. A 2007-ben alakult Lenkey Társaság Kulturális Örökség 

Egyesület vezetôségi tagjává választotta. 

• EDDIG MEGJELENT KÖTETEI 

Hol lakik az Isten? (novellák, 2001) • Aranyka (gyermektörténetek, 2001)• Kinek dolgozik az idô? (szatírák 

2004) • Ördögszekér (novellák, 2004) • Egy pohár vihar (kisregény, 2004) • A két Lenkey (történelmi 

regény, elsô kiadás 2005) • A két Lenkey (második kiadás, 2007) • Eltékozolt évek (novellák, 2008) 

• Lenkey huszárok (dokumentum kötet, 2009) • Bumeráng (novellák, 2009) 

84

HOL LAKIK AZ ISTEN? 

Amikor én kisiskolás voltam, a hittan épp olyan kötelezô tantárgy volt, mint az olvasás, vagy a számtan. 

Aztán egy nap kitiltották a papokat az iskolából, és bejelentették, hogy nincs is Isten. Annak örültünk, 

hogy ezután nem kell hittanórára járni, meg hittant tanulni, többet játszhatunk délutánonként, otthon 

mégis imádkozni kellett elalvás elôtt. De ha nincs Isten, kihez vagy mihez imádkozunk, hogy vigyázzon 

ránk, amíg alszunk? 

Sehogy se fért a fejembe a dolog. A barátaim is hasonlóképp voltak vele, így aztán egy nap 

megkérdeztük a tanító nénitôl, hogy van vagy nincs? Ha eddig volt, hová tûnt hirtelen? És ha netán 

mégsem volt, miért járt ô is a templomba? Jó ideig gondolkozott a válaszon, végül azt mondta, hogy ô 

sem tudja biztosan, megkérdezi az igazgató bácsitól. 

Másnap egy nagy könyvet hozott a hóna alatt, és abból olvasott föl nekünk. Az volt benne, hogy az 

emberek régen nagyon féltek a tûztôl, meg a víztôl, meg mindenféle természeti jelenségektôl. Amit nem 

tudtak megmagyarázni, hogy miért van, arra azt mondták, az Istentôl ered. Tehát nem az Isten teremtette 

az embert, hanem az ember az Istent. Ma viszont már mindennek tudjuk az okát, ezért nincs szükség 

Istenre. 

Ha nincs, nincs – gondoltam. – Annál jobb, hiszen akkor nem láthatja, ha rosszat teszek. Ezután 

nyugodtan megverhetem a kisebbeket, hazudhatok anyámnak, meg a tanító néninek, senki sincs, aki 

megbüntessen érte. Csak arra kell vigyázni, rá ne jöjjenek a turpisságra. Jót tenni meg nem érdemes, 

hiszen nincs, aki megjutalmazzon érte. 

Este be is jelentettem, hogy én többé nem imádkozom, mert nincs Isten. Az igazgató bácsi mondta. 

Meg azt is mondta, hogy megbüntetik azt a szülôt, aki az Istennel fenyegeti a gyerekét. Úgy látszik, túl 

merész volt ez a hazugság, mert anyám ahelyett hogy megijedt volna, lekevert egy jókora nyaklevest. 

De ha nincs Isten, ki súgta meg neki, hogy hazudtam? 

Elhatároztam, hogy utána járok a dolognak. Amikor délben kinyitotta a kaput a harangozó, én is 

beosontam utána. Végtére is azt mondják, hogy a templom az Isten háza. Bárhol is jár napközben, 

ebédre illik hazatérnie. Legalábbis a mi családunkban ez volt a szokás. Bejártam én minden zugot, 

fölmentem a padlásra, le a pincébe, nem volt sehol. A nevén szólítottam, nem válaszolt. Elmentem 

másnap, harmadnap is, soha nem volt otthon. 

Mondtam nagyapámnak, hogy különös egy ember ez az Isten. Bárhol keresem, sehol se találom. 

– Mert rossz helyen keresed – mondta, és az ölébe ültetett. 

– Ne tessék már ilyet mondani! – vitatkoztam nekibôszülten. – Voltam a házában, kerestem a 

kukoricaföldön, meg a szôlôben is, sehol se volt. 

– Na látod, pedig lehet, hogy mindig ott volt, csak te nem vetted észre. 

– Én, aki a szôlôhegyrôl megnézem a toronyórát?... 

– Bizony – felelte –, mert az Istent nem a szemünkkel kell keresni, és nem a fülünkkel hallgatni 

a szavát. 

– Hanem? – berzenkedtem tovább. 

– Ô bennünk él, és belülrôl vezérel. Itt lakik – bökött a szívem tájékára. 

– De hiszen akkor bármikor beszélhetnék vele… 

– Így van, kisfiam – mondta, miközben gyengéden megsimogatta a fejemet. – És akkor is szól hozzád, 

amikor nem akarod megérteni. 

T. 

Á 

G 

O 

S 

T 

O 

N 

L 

Á 

S 

Z 

L 

Ó 

85

T 

Ó 

T 

H 

T 

I 

B 

O 

R 

TÓTH TIBOR 


1 9 2 3 – 2 0 0 4 

• Tóth Tibor 1923-ban született Budapesten, de egész életét itt, a XVII. kerületben, Rákoshegyen töltötte. 

A Képzômûvészeti Fôiskolán Szônyi István növendéke volt. Bár már az 1951-es Országos Magyar 

Képzômûvészeti Kiállításon szerepelt egy képpel, és akkoriban tagja volt a fiatal képzômûvészek által 

alakított Nagy-Balogh Társaságnak is, sohasem volt fontos számára az önálló bemutatkozás; életmûvének 

nagy részét nem festészeti tevékenysége teszi ki. Sohasem saját mûvészetét tartotta a legfontosabbnak, 

hanem a képzômûvészeti élet szervezését, tanítványok és mûvészetszeretô emberek kimûvelését. A helyi, 

XVII. kerületi pezsgô képzômûvészeti élet alapjait jórészt Ô rakta le. A hatvanas években mûködô 

Mûvészetbarátok Köre, a rákosligeti Képzômûvész Kör, azután az 1966-tól Mohácson, illetve 1969-tôl 

Gyulán megszervezett nyári mûvésztelep, majd 1989 után a Vigyázó Ferenc Mûvelôdési Társaság 

kiállításainak rendezése voltak ennek a szervezômunkának legfontosabb állomásai. 1993-tól volt a Czimra 

Gyula Önképzô Egyesület szabadiskolájának vezetôje, 2004-ben bekövetkezett haláláig. Tevékenységét 

Balassi-díjjal és Rákoshegyért-díjjal ismerték el. 

• Képei közvetlen környezetünk apró, de fontos összefüggéseit mutatják be, festôi elôadásmódban. 

Mûvészpályája során az elsô önálló tárlata 2003 szeptemberében volt a Rákoshegyi Közösségi Házban. 

Az itt kiállított alkotásainak többsége akkor volt elôször látható. 

• Halála után két évvel, 2006. május 27-én nyílt meg életmû-kiállítása az Erdôs Renée Házban. 

2007-ben Gyulán szerepeltek képei, egykori tanítványai munkái mellett. 

108

T 

Ó 

T 

H 

T 

I 

B 

O 

R 

109

T 

Ö 

M 

P 

E 

TÖMPE EMÔKE 

A L K O T Ó M Û V É S Z 

E 

M 

Ô 

K 

E 

• Budapesten születettem 1949-ben. A szegedi fôiskolás évek kivételével Budapest-Rákoscsabán élek. 

1974–2007-ig rajztanár voltam a rákosligeti Hôsök Terei Általános Iskolában. 

• 1974-tôl foglalkozom kerámiával, iparmûvészeti tárgyak forgalmazásával. Kisplasztikákat, szoborféle kerámiákat 

készítettem legszívesebben. Az utóbbi 20 évben festészettel foglalkozom. 

• A Gyulai Mûvésztelepnek, a Vigyázó Ferenc Mûvelôdési Társaságnak, valamint a Magyar Vízfestôk Társaságának 

és a Molnár C. Pál Társaságnak vagyok tagja. 

• Az „Angol akvarell magyar ecsettel” kiállításán Hatvanban díjat vehettem át. 

• 2006-ban a Magyar Kultúra Napja alkalmával a XVII. kerület különdíját kaptam. 

• KÖZTÉRI MUNKÁIM 


Telefon: 06-1-256-4977 

1986-ban készült a gyulai piactér ivókútja, 1997-ben a tiszakécskei murális dombormû, 1998-99-ben a 

rákoscsabai Honvéd-emlékmû, 2000-ben a Jókai-emlékfal, 2001-ben a Napóra és a Corpus. 

• EGYÉNI KIÁLLÍTÁSAIM 

1973: Szeged; 1980: Miskolc; 1981: Gyula; 1995: Bocskai Galéria, Bp.; 1996: Tiszakécske; 1997: Rákoscsabai 

Polgári Kör; 1998: Rákoskerti Mûvelôdési Klub; 1998: Nemzeti Tankönyvkiadó Galériája, Bp.; 1998: Páty; 

1999, 2004: Rákoscsabai Közösségi Ház; 1999: Mátra Mûvelôdési Központ, Gyöngyös; 2001: Rákoshegyi 

Közösségi Ház. 

• ORSZÁGOS ÉS CSOPORTOS KIÁLLÍTÁSOK 

1981, 1997, 1999, 2001: Alföldi Tárlat, Békéscsaba; 1984: Ôsz Tárlat, Hódmezôvásárhely; 1982: 

VII. Országos Kerámia Biennále, Pécs; 1984: I. Minikerámia Triennále, Zágráb; 2000–2006: Angol akvarell 

magyar ecsettel I.–II.–III.–IV. Hatvan, Budapest, Kecskemét, Szekszárd; 2006, 2008 Tájképbiennálé Hatvan 

1976–86, 1994: Dürer Terem, Gyula; 2000: Kohán Képtár, Gyula; 1980: Bartók 32 Galéria, Pataky 

Mûvelôdési Központ, Budapest; 1982: Tornyai János Múzeum, Hódmezôvásárhely; Mûvelôdési Ház, 

Tiszakécske; 1983: Nagybánya; Balassi B. Múzeum, Esztergom.1992-93-94, 2002, 2006: Mûvelôdési Ház, 

Ôcsény; 1992, 1996: Rákosmenti képzômûvészek Pécelen; 1996–2001: Rákoscsabai mûvészek közös kiállítása; 

1996-99: a tiszakécskei mûvésztelep kiállításai; 1990–2010: Magyar Kultúra Napja – Erdôs Renée Ház, Bp.; 

1998-tól évente: Mûvészeti Tárló, XIV. ker. Bp.; Molnár C Pál Társaság kiállítása 2004, Keszthely, 2006, 

Budapest; MAT XVII. Bartók kiállítása 2006, Budapest; 2008: Gyulai Mûvésztelep 40 éves, Szolnoki Galéria; 

2009: Gyulai Mûvésztelep kiállítása, Gyula, Kohán Képtár. 

86

T 

Ö 

M 

P 

E 

E 

M 

Ô 

K 

E 

87

V 

I 

C 

Z 

I 

Á 

VICZIÁN PÁL 

F O T Ó M Û V É S Z 

1172 Budapest, V. u. 15. 

Mobil: +36-20-567-4875 

E-mail: vipartfoto@gmail.com 

N 

P 

Á 

L 

• 1979-tôl 1993-ig a Hungexpo Reklámügynökség Kft.-nél dolgoztam, kezdetben, mint fotólaboráns, 

majd, miután 1983-ban elvégeztem a fényképész szakmunkásképzô iskolát, tevékenységemet reklámfotósként 

folytattam. Ezalatt külsôs fotósként is megjelentek felvételeim különbözô folyóiratokban. 

• A Minerva Kiadó gondozásában készült számos szakácskönyv illusztrálását is én végeztem. (Halételek 

1984, Mesélô Szakácskönyv 1985, Gombaételek 1987, stb.) – 1986 óta készítek a Svéd Golyóscsapágy-gyár 

számára naptárakat. – A Corvina Kiadó számára is készítettem plakátot, amellyel New 

Yorkban reklámozta magát az ottani könyvkiállításon, valamint 

– a düsseldorfi könyvvásár prospektusának címlapját és az összes belsô képanyagát 

– 1992-ben és 1993-ban a Philips Whirpool magyarországi reklámkampányának a sajtóban megjelenô 

fotóit, 

– óriásplakátokat a Foodapest ’92 kiállításra és más Hungexpo kiállításokra, valamint a Whirpoolnak, 

ezen kívül 

– A Spar, Coop és Auchan áruházak bevezetô kampányait és reklámújságjait is én készítettem el. 

• 1984 óta vagyok tagja a Magyar Reklámszövetség Fotó Szakosztályának, 

• 1990 óta a Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesületének. Tagja vagyok a Magyar Alkotómûvészek 

Társaságának (MAT XVII.) Szerepelek a Who is Who Magyarországon lexikonban. 

• Az 1988. évi Reklámfotó pályázaton második díjat nyertem, 1993-ban pedig, pályadíjban részesültem. 

• A Diéta Magazin fotósaként 1997-ben, a Budapesti Polgárok Minôségdíját nyertem el. 

• 2000-ben „Az ember és a nyomtatott kommunikáció” címû rendezvény résztvevôjeként kaptam 

díjat. 

• 2005-ben az amerikai utazási irodák külön díját kaptam meg. 

• Számos fotókiállításon (Budapest Galéria, Duna Galéria, Vigadó Galéria, Olof Palme Ház, Erdôs 

Renée Ház, Csekovszky Árpád Mûvelôdési Ház, stb.) vettem már részt. 

• 1993-ban önállósultam, azóta már saját mûteremmel rendelkezem. 

• Számos reklámügynökséggel állok rendszeres munkakapcsolatban, valamint légi felvételek készítésével, 

modell és mûszaki fotózással is foglalkozom. – Franciául és angolul folyékonyan beszélek. 

62

V 

I 

C 

Z 

I 

Á 

N 

P 

Á 

L 

63

V 

I 

T 

Á 

R 

I 

U 

S 

VITÁRIUS NIKOLETTA 

G R A F I K U S M Û V É S Z 


M o b i l : + 3 6 - 7 0 - 2 - 4 7 9 - 3 7 9 

E - m a i l : n i k o v i t @ y a h o o . c o m 

• Budapesten születtem 1980. június 6-án. 

N 

I 

K 

O 

L 

E 

T 

T 

A 


1994–1998. Teleki Blanka Gimnázium Rajz- és Mintázó Szak • 1998–2000. Dekoratôr- és Kirakatrendezô Szakközépiskola 

• 2000–2001. Óbudai Képzômûvészeti Szakközépiskola – Képgrafika Szak • 2001–2006. Magyar Képzômûvészeti Egyetem 

– Képgrafika és Tanár Szak 

• CSOPORTOS KIÁLLÍTÁSAIM 

1996. Zánkai Nemzetközi Gyermek Képzô- és Iparmûvészeti kiállítás és ezüst diploma, 100 éves a Nagybányai Mûvésztelep 

– Teleki Blanka Gimnázium • 2001. Tematikus kiállítás – Vajda Lajos Stúdió Pincemûhelye, Óbudai Szakközépiskola 

Meander Galéria • 2002. Mûvészeti fesztivál – Trafó Kortárs Mûvészetek Háza • 2003. „Ifjú Titánok” – Rákoscsabai 

Közösségi Ház • 2004., 2006., 2008. VII., VIII., IX. Nemzetközi Kisgrafikai Biennálé – Újpesti Galéria • 2006. MKE 

hallgatói és tanárai – Budapest Galéria Kiállítóház, MKE diplomakiállítás, Miskolci Grafikai Biennálé • 2007. MAT XVII 

– Szekszárd, Mûvészetek Háza • 2007., 2008., 2009., 2010. Magyar kultúra napja – XVII. kerületi alkotómûvészek – 

Erdôs Renée Ház • 2008. Fiatal Mûvészek Design kiállítása – Rákoscsabai Közösségi Ház, Reneszánsz – Erdôs Renée Ház 

• 2010. MAT XVII – Százhalombatta, Matrica Múzeum 

• ÖNÁLLÓ KIÁLLÍTÁSAIM 

2009. Útkeresés – Rákoshegyi Közösségi Ház • 2010. Értékeink – Rákoscsabai Közösségi Ház 

• TAGSÁGOK 

MGSZ (Magyar Grafikus Szövetség), MAOE (Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesülete), MAT XVII (Mûvészek 

Alkotó Társasága XVII) 

• Fotók, akvarellek, tollrajzoktól a sokféle grafikai technikát felvonultatott nyomtatott képekig megtalálhatók munkáim 

között. Témáimban a látott és megismert dolgok, a természet szépsége és érdekes jelenségei elevenednek meg. Fontosnak 

tartom az értékmentést, legújabb témáim régi épületek, pl.: malom, tanyaudvar. Nyomatot kell készíteni környezetünkrôl, 

hogy ne vesszen semmibe a lakatlan ház, az öreg tyúkól, fakerítés. A mulandó ember, az egykori szorgos kezek munkáját 

szeretném dicsérni azáltal, hogy lerajzolom ôket, értékmentve, konzerválva azokat. 

• Pedagógiai munkámban ösztönzöm a következô generációt arra, hogy környezetükben a szépet és értékeset magtalálják és 

megismerjék. 

• Egyik kedvenc gondolatom, mely az én arspoetikám: 

„Boldogok, akik észreveszik a diófában a bölcsôt, az asztalt és a koporsót, 

és mindháromban a diófát, mert nemcsak néznek, hanem, látnak is.” 

DR. GYÖKÖSSY ENDRE 

90

1. 

2. 

3. 

V 

I 

T 

Á 

R 

I 

U 

S 

1. Tájmozaik I. 2006, 

rézkarc, vegyes technika, 

70 × 100 cm 

2. Omladozó épület 

(Ôcsény), 2009, 

tollrajz, 31 × 55cm 

3. Górék, 2009, 

litográfia, 17,5 × 36 cm 

N 

I 

K 

O 

L 

E 

T 

T 

A 

4–5. 

Út I., II. 2003, 

rézkarc, vegyes technika, 

22,5 × 32,5 cm 

91

Z 

S 

Á 

M 

B 

O 

K 

R 

É 

T 

Y 

D 

Ó 

R 

A 

• 1979-ben születtem Budapesten. 

ZSÁMBOKRÉTY DÓRA 

T E X T I L M Û V É S Z 

1172 Budapest, Tarack utca 8. 

T e l e f o n : 0 6 - 1 - 2 5 7 - 0 8 6 9 

M o b i l : + 3 6 - 3 0 - 3 5 4 - 5 1 9 2 

E-mail: nauszika@gmail.com 


1994–1998 Karinthy Frigyes Gimnázium – rajz- és mûalkotások elemzése spec. tantervû oszt. • 1998–1999 

Kirakatrendezô- és Dekoratôr Szakközépiskola • 1999–2005 Magyar Iparmûvészeti Egyetem – textiltervezô 

(szövô) szak, – vizuális és környezetkultúra tanári szak • 2002 Róma, Accademia di belle Arti – Erasmus 

ösztöndíj 

• TAGSÁGOK 

MAOE, Magyar Kárpitmûvészek Egyesülete, MAT XVII, XVIII. kerületi Mûvészeti Társaság 


2006 Articum Café • 2007 Székesfehérvár, Vörösmarty Mihály Mûvelôdési Ház • 2008 Utas és Holdvilág 

Galéria • 2009 Nemzeti Tankönyvkiadó • 2010 Rákoscsabai Közösségi Ház 


2004, 2005, 2009 Erdôs Renée Ház MAT XVII kiállításai • 2005, 2007 Erdôs Renée Ház – Magyar kultúra 

napi kiállítás • 2003 BNV – Budapesti Divatnapok • 2003 Gyôr, FORMAL kiállítás • 2004 Ponton Galéria 

– Diploma kiállítás • 2004 Sopron, Pannónia Hotel • 2005 Mûcsarnok, Lakástrend és design kiállítás • 2005 

Budavári Kárpitmûhely – a Magyar Kárpitmûvészek Egyesületének kiállítása • 2006 „Itthon” – kortárs képzôés 

iparmûvészeti kiállítás, Csekovszky Árpád Mûvelôdési Ház • 2006 Budavári Kárpitmûhely – Fiatalok a 

magyar kárpitmûvészetben • 2007 Bohém Art Galéria – Belsôépítészet az iparmûvészet segítségével (Építészet 

Hónapja) • 2007 Szekszárd, Mûvészetek Háza, MAT XVII kiállítása • 2008 „XXI. századi reneszánsz”, 

Erdôs Renée Ház, Magyar Keresk.-i és Vendéglátóipari Múz. • 2006, 2009 Kecskemét, Cifra Palota – Kortárs 

keresztény ikonográfiai biennálé • 2010 Százhalombatta, „Matrica” Múzeum, MAT XVII kiállítása • 2009– 

2010 „Kegyelem”, Miskolc, Jezsuita Gimnázium, Budapest, Párbeszéd Háza (Olajág) 

• 2005 óta a székesfehérvári Tóparti Gimnázium és Mûvészeti Szakközépiskola textil szakos tanára vagyok. 

2005-ben múzeumpedagógiai foglalkozásokat tartottam a Szépmûvészeti Múzeumban rendezett Kopt kiállításhoz 

kapcsolódóan. Részt vettem 2005-2006-ban a Budavári Kárpitmûhelyben 36 mûvész által az Országos Széchenyi 

Könyvtárnak készített Corvin kárpitok munkálataiban. A tanítás mellett elsôdlegesen kárpitszövéssel foglalkozom, 

de szívesen kalandozom a bútorfestés világába, és készítek azokkal harmonizáló lakás- és dekorációs 

textileket is. 

92

Z 

S 

Á 

M 

B 

O 

K 

R 

É 

T 

Y 

D 

Ó 

R 

A 

93

Z 

S 

I 

D 

Á 

K 

O 

V 

I 

C 

S 

M 

I 

H 

Á 

L 

Y 

• 1948-ban születtem Magyarországon, Budapesten. 1975 óta élek és lakom Rákosmentén. Korán, gyermekként 

találkoztam a „képzômûvészettel” a képregények kapcsán. 8-10 évesen egy ismerôsömnek köszönhetôen, az 

akkoriban nehezen megszerezhetô Vaillant francia képregény újságból rajzolgattam, eltökélt szándékom volt, 

hogy híres képregény rajzoló leszek. 

• A „képzômûvészethez” való vonzódásomat aztán Rédey Tamás szobrászmûvész és rajztanár próbálta terelgetni 

a valódi képzômûvészet felé. Akkoriban sokat rajzoltam tájképeket szénnel, próbálkoztam olajfestéssel és 

szobrászattal is. 

• Húsz éves koromban alkalmi dekoratôrként résztvettem különbözô kiállítások kivitelezésében. Aztán más 

pályára kerültem, de a képzômûvészet szeretete megmaradt. 

• Negyvenévnyi kihagyás után kezdtem újra neki a festészetnek. Egyenlôre, keresem azt a rövid utat, amit 

esetleg még végigjárhatok. 

• MÛVÉSZETI TÁRSASÁG 

http://amatorfesto.network.hu online közösség vezetôje 

ZSIDÁKOVICS MIHÁLY 


1173 Budapest, Pesti út 157. 

M o b i l : + 3 6 - 3 0 - 9 2 2 - 2 1 4 1 

E-mail: zsidakovics@gmail.com 

Honlap: www.festomuvesz.hu/zsidakovicsmihaly 

1. 2. 

94

3. 

Z 

4. 

5. 

S 

I 

D 

Á 

K 

O 

V 

I 

C 

S 

6. 7. 

8. 

1. Box utca (80 × 100 cm, olaj, farost) 

2. Nesztor (75 × 35 cm, olaj, farost) 

3. Séta az esôben (50 × 70 cm, olaj, vászon) 

4. Sötétség (60 × 80 cm, olaj, vászon) 

5. Alkonyat (50 × 50 cm, olaj, farost) 

6. Portré (40 × 30 cm, olaj, vászon) 

7. Evie (40 × 30 cm, olaj, vászon) 

8. Esti séta (40 × 30 cm, olaj, vászon) 

M 

I 

H 

Á 

L 

Y 

95

Z 

S 

I 

G 

Á 

R 

ZSIGÁR CECÍLIA 

T E X T I L M Û V É S Z 

1174 Budapest, Kölcsey utca 20. 

Mobil: +36-20-527-3821 

E-mail: zsigarcecilia59@gmail.com 

C 

E 

C 

Í 

L 

I 

A 

• Úgy érzem, a sors most fûzi fel életgyöngyeimet egy gyönyörû lánccá. Életgyöngyeim hol kisebbek, 

nagyobbak, ragyogóak, és van köztük matt is. 

• Életgyöngyeimet köszönhetem mestereimnek, Kóka Ferencnek, a Színháznak, önálló kiállításaimnak, 

divatbemutatóimnak, díjnyertes ruháimnak, véletlen találkozásoknak, barátaimnak, megannyi külsô 

hatásnak… 

• Példaadó szemléletük, munkamódszerük és szakmai alázatuk miatt Tóth Tibor, Szakáll Ágnes festômûvészeket, 

Laborc Mónika keramikust tekintem mestereimnek. Kóka Ferenc (1934–1997) 

Munkácsy-díjas festômûvész képei kosztümképek megalkotására késztettek. 

EDDIGI MUNKÁIM / FOTÓK 

• Ez a válogatás igen szubjektív. És hogy miért éppen ezek? Színházi munkáim közül a Helység kalapácsa 

a kezdet. Nyilassy Judit rendezôasszonnyal dolgozhattam együtt, láthattam precíz munkáját. 

Megtiszteltetés volt, hogy a próbafolyamat végén az asszisztense is lehettem, és a fények beállításánál 

is engem hívott segítségül. 

• A Molnár darab meg azért, mert csak nôk dolgoztunk egy olyan darabon, ami csak nôkrôl szól … 

látszólag. 

• Mindkettônél jelmez- és díszlettervezô, kivitelezô voltam. A helység kalapácsánál én festettem az 

anyagokat. 

• Pilinszky I. helyezés – a Zsûriben ott volt Gyémánt László, akit – hát mit is írjak –fantasztikus, hogy 

I. helyezést adott nékem (lásd. fenti kép, fotó: Kun Adrienne). 

• Elsô kollekcióm, egyben vizsgamunkám, amivel beneveztem az Évezredzáró Divat-Desing versenyére, 

és bejutottam az elsô nyolc közé. 

• Ez adta a lökést… 

2

Z 

S 

I 

G 

Petôfi Sándor A helység kalapácsa • Rendezô: Nyilassi Judit • Fotó: Kun Adrienne 

Á 

R 

C 

E 

Rendezô Szitás Barbara 

Molnár Ferenc: Nôk egymás közt • Fotó: Kun Adrienne 

C 

Í 

L 

I 

A 

Pilinszky • Fotó: Szipál Márton 

Elsô kollekcióm • Fotó: Katona Miklós 

3

proba

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?