You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
KIVÁLÓ EURÓPAI DESZTINÁCIÓ<br />
PÁLYÁZATI ANYAG<br />
1
2
A pályázati anyag a 2017–2018-ban Gyulán és térségében megvalósuló programokon<br />
és meglévő attrakcióink tényleges kínálatán alapul.<br />
A Gyula és térsége kínálatát felölelő csomagok a desztináció – az adott időszakra tekintetében – legjellemzőbb<br />
célcsoportjait szólítják meg a kultúra jegyében: tavasszal az aktív kikapcsolódást kereső családokat,<br />
nyáron a 3 generációs családokat, ősszel az 50 év feletti, gyógyulni vágyókat, míg télen a 26 és 50 év közti,<br />
gyermekek nélkül utazó párokat.<br />
A programcsomagok a térségi együttműködés jegyében, a Gyulai Turisztikai Nonprofit Kft., a Gyulai Várfürdő<br />
Kft., az Erkel Ferenc Kulturális Központ és Múzeum Nkft., a Gyulahús Kft., Békéscsaba Város Önkormányzata<br />
és Békés Város Önkormányzata közreműködésével kerültek összeállításra.<br />
3
ÉVSZAK: NYÁR<br />
CSOMAG NEVE: CSOBBANJ GYULÁN A KULTÚRÁBAN!<br />
ÉRVÉNYES: június 1. – szeptember 10.<br />
AJÁNLJUK: 3 generációs családoknak<br />
4
1. nap – hétfő<br />
Érkezés egyénileg Gyulára a délelőtti órákban. A szálláshely elfoglalását követően máris kezdődhet az ismerkedés<br />
a várossal: a turisztikai információs pontok mindegyikén (a Tourinform irodában, a Kapusház<br />
infopontban és az Erkel infopontban) naprakész információkkal és tájékoztató kiadványokkal várják a<br />
vendégeket, akik az alapinformációk mellett mindent megtudhatnak a városi garantált programokról és a<br />
számtalan kedvezményt nyújtó Visit Gyula Cardról is.<br />
A délutáni órákban kitűnő programlehetőség a város kerékpárral történő felfedezése. Célszerű az itt tartózkodás<br />
teljes időtartamára (Visit Gyula Carddal ráadásul jelentős kedvezménnyel) kerékpárt bérelni, hiszen<br />
Gyula emberléptékű, kerékpárosbarát település, ahol nincsenek nagy távolságok, a fontosabb turisztikai<br />
helyszínek könnyen elérhetők két keréken. A Tourinform irodában gyermek- és felnőttkerékpárok is<br />
bérelhetőek, utóbbiak közül természetesen választhatunk gyermeküléssel felszerelt járművet is. Biciklivel<br />
rövid idő alatt bejárható a belváros, a Várkert, az Élővíz-csatorna gyulai szakasza, a Csigakert és a Göndöcs-kert.<br />
A túra során ideális megálló Magyarország második legrégebbi cukrászdája, a kiváló kávékat,<br />
fagylaltokat, süteményeket és kézműves bonbonokat is kínáló Százéves Cukrászda.<br />
A vacsorát követően, a garantált programok keretében szervezett városnéző körséta során a felnőtt és fiatal<br />
vendégek megismerhetik a város történeti eseményekben gazdag múltját, Gyula érdekes történeteit és legendáit<br />
is. A kisgyermekkel érkezők számára a vacsora utáni időszakban könnyed családi programokat kínál<br />
a Várkert és környéke: bringóhintó-bérlés, több ugrálóvárral felszerelt Gumiland és egy – Magyarország legnagyobb<br />
lengőhintájával büszkélkedő – nemrég felújított, modern játszótér is várja a családokat. A késő esti<br />
órákban a szülők a középkori téglavár falai mellett található Rondella teraszon kapcsolódhatnak ki, melynek<br />
aktuális programkínálata megtalálható a www.visitgyula.com programnaptárában.<br />
5
2. nap – kedd<br />
Gyula város kiemelkedő turisztikai attrakciója a Gyulai Várfürdő, amely egész napos programlehetőséget<br />
kínál az egész család számára. A strand-, gyógy- és élményfürdő kategóriában is ötcsillagos minősítéssel<br />
rendelkező, az Almásy-kastély egykori 8,5 hektáros, növényritkaságokkal teli parkjában található Várfürdő<br />
minden korosztály számára vonzó és élményekben gazdag lehetőségeket kínál! A fiatalabb generáció<br />
tagjai kedvükre lubickolhatnak a gyermek-víziparadicsomban, a hullámm<strong>eden</strong>cében, a csúszdás m<strong>eden</strong>cében<br />
és a számtalan élményelemmel felszerelt AquaPalotában, a felnőttek kényeztethetik magukat a<br />
wellness-részlegen, a Castello Szaunaparkban, a Beauty Masszázsszalonban, átmozgathatják magukat<br />
a sportuszodában, relaxálhatnak a kül- és beltéri gyógyvizes m<strong>eden</strong>cékben, az idősebb korosztály tagjai<br />
számára pedig a gyógyászati részleg kezelései és a gyógyvizes m<strong>eden</strong>cék kínálnak gyógyító felfrissülést. A<br />
Várfürdő belépőiről és kezeléseiről minden fontos információ megtalálható a www.varfurdo.hu honlapon.<br />
A fürdőzés és a vacsora után következhet a kulturális csobbanás: az 54 éves Gyulai Várszínház nyári évadának<br />
rendkívül gazdag programkínálatában minden kultúrára éhes vendég megtalálhatja az ízlésének<br />
megfelelőt, és a térség másik két településére – Békéscsabára és Békésre – is érdemes ellátogatni, hiszen a<br />
békéscsabai Városházi Esték és a Csabai Nyár rendezvénysorozata, illetve a Békés-tarhosi Zenei Napok<br />
is igazán tartalmas szórakozást ígérnek.<br />
6
3. nap – szerda<br />
Gyula, a történelmi fürdőváros számos kiállítóhellyel várja a vendégeket, a harmadik nap első felében két<br />
kiemelkedő helyszín meglátogatása szerepel a programban. A gyulai várban „kézen fog a történelem” – a<br />
valamikori Magyar Királyság egyetlen épen megmaradt síkvidéki gótikus téglavárában 24 kiállítóterem mutatja<br />
be, hogyan nézett ki a várbörtön, az éléstár, a sütőház, a kovács- és a fazekasműhely. A vendégek megtudhatják,<br />
hogyan rendezkedett be a várúr és a várúrnő, miben különbözött a török szandzsákbég hivatali<br />
szobája a magyar várúrétól, vagy milyen fegyverekkel harcoltak az elmúlt évszázadokban. A vár bejárása<br />
után a város legújabb, európai mércével mérve is rendkívüli kiállítóhelye, a Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont<br />
következik. „Mesél a kastély” – az Almásy-kastély 21. századi interaktív technika segítségével<br />
kínálja a felfedezés élményét. A csodálatosan helyreállított kúriában nem csak a főurak életét ismerhetik<br />
meg vendégeink, de az is kiderül, ki fűtötte a kályhákat, hány liter víz fogyott egy nap, ki mosta a grófnő<br />
fehérneműit, hogy nézett ki a személyzet napirendje, melykőjüknek mi volt a feladata – és egyáltalán hol,<br />
hogyan éltek a cselédek, akik egy grófi család mindennapjait tették láthatatlanul és szinte észrevétlenül<br />
kényelmessé? A belépőkről és a tárlatvezetések időpontjáról minden információ megtalálható a www.gyulavara.hu<br />
és a www.gyulaikastely.hu honlapokon.<br />
A nap második felében a térség gasztronómiai kínálatát mutatjuk be, amelyhez szintén a gyulai Tourinform<br />
irodánál bérelhető kerékpár a legcélszerűbb közlekedési eszköz. A Gyulai Pálinka Manufaktúra felkeresése<br />
során a látogatók betekinthetnek a pálinkafőzés rejtelmeibe. Miközben a felnőttek megkóstolnak néhány<br />
jellegzetes különlegességet a Gyulán készült párlatok közül, a gyermekek helyben készült bodzaszörppel<br />
frissíthetik fel magukat. A gasztronómiai túra következő állomása a Gyulai Kolbász Múzeum, (régebbi nevén<br />
Húsipari Történeti Kiállítás), ahol a gyulai hentesek hagyományainak és régi eszközeinek megismerése<br />
mellett tradicionális módon készített kolbászt is kóstolhatnak vendégeink. A Gyulai Kolbász: hungarikum,<br />
ha pedig szuvenír, akkor egyértelmű, hogy mit érdemes hazavinni: Gyuláról Gyulait! A túra folytatásaként a<br />
Gyulahús Kft. márkaboltjának felkeresése szerepel a programban, ahol a legfinomabb városunkban készült<br />
ajándékot vásárolhatják meg a résztvevők, ráadásul az üzletben 2.500 Ft feletti vásárlás esetén mindenkinek<br />
ajándék jár!<br />
Ha valaki hosszabb túrára vállalkozna, a gyulai gasztronómiai körút mellett akár a Békési Pálinka Centrumot<br />
is felkeresheti. Az oda-vissza mintegy 40 kilométeres kerékpártúra során érdemes a Gyula – Szanazug<br />
– dobozi híd – Kettős-Körös gát – Békés-Dánfok – Békés útvonalon haladni, így a mozgás mellett a<br />
Körös-vidék természeti értékeiben is gyönyörködhetnek a résztvevők. Vacsora után ezen az estén is a térség<br />
kulturális programjainak kínálatából lehet választani: Gyulai Várszínház, Városházi Esték, Csabai Nyár,<br />
Békés-tarhosi Zenei Napok.<br />
Az esti program zárásaként erre a napra is érdemes beiktatni egy fagyizással egybekötött várkerti vagy belvárosi<br />
sétát, egy látogatást a Kossuth utcai Kézműves Vásárudvarban, de természetesen lehet bringóhintózni<br />
vagy ugrálóvárazni is.<br />
7
4. nap – csütörtök<br />
A Gyulára érkező vendégeknek a történelmi látnivalók, a Várfürdő és a kulturális programok kínálata mellett,<br />
mindenképp érdemes feltérképeznie a város környékének természeti értékeit is. A negyedik nap első<br />
felében a már 6 éve töretlen népszerűségnek örvendő garantált programunkat kínáljuk nekik, mely a<br />
Hajóval a vadregényes Fekete-Körösön nevet viseli. A minden korosztály számára ajánlott túra során a vendégeket<br />
kisvonat viszi ki Gyula kedvelt üdülőterületére, a Szanazugba, ahol a Körösökről mindent tudó<br />
hajóskapitány várja őket. A kirándulás végén a résztvevők szintén a kisvonattal térnek vissza a városba. A<br />
program a Körös vízállása és az időjárás függvényében kerül megszervezésre.<br />
A nap második felében a békéscsabai gasztronómia kerül terítékre: vendégeink a CsabaPark Kolbászmúzeumában<br />
megismerhetik a csabai kolbász történetét, majd meg is kóstolhatják a világhírű, szintén hungarikum<br />
minősítéssel rendelkező csemegét a CsabaPark éttermében, ha pedig ízlett, vásárolhatnak is belőle<br />
az étterem melletti húsboltban. A CsabaParkban a gyermekek számára nagyszerű kikapcsolódási lehetőséget<br />
nyújt a különleges tematikus játszótér, az Óriások konyhája. Amíg a gyerekek a nagyszülők felügyelete<br />
mellett játszanak, a szülők megtekinthetik Békéscsaba két jelentős kiállítóhelyét, a Munkácsy Mihály<br />
Múzeumot és a Munkácsy Mihály Emlékházat.<br />
8
Hosszabbítson!<br />
Ha Gyuláról és térségéről van szó, négy nap biztosan nem elég mindenre,<br />
érdemes egyhetesre nyújtani az itt-tartózkodást!<br />
Gyula kulturális kínálatából ajánljuk a csomag tartalmán felül az Erkel Ferenc Emlékház, a Ladics-ház, a Kohán<br />
Képtár, a TájVízHáz, a Tanyamúzeum és a Gyulavári kastély megtekintését. Ezek mellett számtalan aktív<br />
programot is indítunk, többek között gyalogos, kerékpáros és vízi túrákat, illetve lovaglási és horgászási<br />
lehetőségekben is bővelkedünk. Garantált programjaink között az egész térséget lefedő, illetve határon<br />
átnyúló kirándulásokat is szervezünk, többek között kastélytúrát, nagyszalontai és nagyváradi, illetve aradi<br />
és Arad-hegyaljai látogatást. Mindemellett vendégeink kipróbálhatják milyen Airwheel-lel suhanni Gyula<br />
hangulatos utcáin, és különleges módon örökíthetik meg nálunk átélt élményeiket a Gyulahús Várfürdőben<br />
található fotópontján.<br />
Békésen is érdemes jobban körülnézni! Tartalmas kikapcsolódást nyújthatnak a Jantyik Mátyás Múzeum<br />
egységei, ha pedig valaki inkább az aktív programok mellett teszi le a voksát, figyelmébe ajánljuk a<br />
Békés-Dánfok Üdülőközpont nyújtotta lehetőségeket (sárkányhajó, kajak-kenu), a békési lovaglási és<br />
horgászási, illetve a gyalogos, kerékpáros és vízi túra lehetőségeket.<br />
Békéscsabán a korábban említettek mellett érdemes ellátogatni a Szlovák Tájházba, illetve megnézni a<br />
belvárost – a megyeszékhelyen áll Európa legnagyobb evangélikus temploma –, és Békéscsaba is kiváló<br />
lovaglási és horgászási, illetve a gyalogos, kerékpáros és vízi túra lehetőségeket tartogat.<br />
Békéscsabán a korábban említettek mellett érdemes ellátogatni a Szlovák Tájházba, illetve megnézni a belvárost<br />
– a megyeszékhelyen áll Európa legnagyobb evangélikus temploma –, és Békéscsaba is kiváló lovaglási<br />
és horgászási, illetve a gyalogos, kerékpáros és vízi túra lehetőségeket tartogat.<br />
9
Árajánlat<br />
10
CSOBBANJ GYULÁN A KULTÚRÁBAN!<br />
A CSOMAGBAN ÉRINTETT FŐBB ATRAKCIÓK<br />
11
Gyulai Várfürdő<br />
Gyula<br />
Az egész évben nyitva tartó, az országban egyedülállóan strand-, élmény- és gyógyfürdő kategóriában is ötcsillagos<br />
minősítéssel rendelkező Gyulai Várfürdő az egykori Almásy-kastély 8,5 hektáros természetvédelmi<br />
területté nyilvánított parkjában található. Egyedi hangulatú gyógy- és üdülőhely, ahol minden évszakban<br />
pihenhetnek és gyógyulhatnak a vendégek, s üdülhetnek a családok és fiatalok.<br />
A fürdő vize 1968 óta hivatalosan is gyógyvíz, 1971-ben a fürdő gyógyfürdő minősítést kapott, környékét<br />
pedig 1984-ben gyógyhellyé nyilvánították. A családi élményfürdővel, az AquaPalotával kibővült Gyulai Várfürdő<br />
21 m<strong>eden</strong>céje között mindenki megtalálja a számára ideálisat.<br />
A 72 °C-os, 2005 méter mélységből feltörő, alkáli-hidrogénkarbonátos-kloridos gyógyvíz gyógyírként szolgálhat<br />
mozgásszervi károsodások, reumás panaszok, helyi idegbántalmak, savas eredetű gyomorproblémák<br />
és gyulladásos nőgyógyászati betegségek esetén, emellett sikerrel alkalmazható balesetek, műtétek<br />
utáni rehabilitációs kezelések során is. A télen-nyáron működő gyógyászaton reumatológus szakorvosi irányítás<br />
mellett zajlanak a kezelések.<br />
12
Gyulai Várfürdő<br />
Gyula<br />
A Castello Wellness és Szaunapark kényeztető szolgáltatásokat nyújt látogatóinak bel- és szabadtéri részein<br />
egyaránt. Az itt eltöltött időt az üdítő szauna felöntések teszik varázslatossá. A Beauty Masszázs Szalonban<br />
közel 30 féle masszázs közül választhatnak a felfrissülésre vágyók. A legkisebbeket pedig a fürdő<br />
Gyermekkuckója csábítja önfeledt szórakozásra.<br />
Az AquaPalotával gazdagodott Gyulai Várfürdő egész évben kiszolgálhatja a családokat, a fiatalokat és<br />
azokat, akik elsősorban nem a gyógyvíz miatt látogatnak el a fürdőbe. A több mint 6000 négyzetméteres<br />
létesítményben, közel 900 négyzetméternyi vízfelületen számtalan élményelem – sodrófolyosó, álló-, és<br />
fekvőmasszázsok, vízesések, buzgárok, nyakzuhanyok, ugróm<strong>eden</strong>ce, családi csúszda, “fényalagút” testcsúszda,<br />
a Magyarországon kuriózumnak számító felfelé tartó, vagyis “fellejtő” fánkos csúszda – biztosítja<br />
a vendégek szórakozását.<br />
A gyermekekkel érkezők is kikapcsolódhatnak, a baba- és gyermekm<strong>eden</strong>ce nyújtotta élményelemek mellett,<br />
korosztályonként elkülönített játszóterek várják a családosokat. Amíg a gyermekek csobbannak, vagy<br />
éppen a mélyvízi ugróm<strong>eden</strong>cénél próbálják ki bátorságukat, a felnőttek pihenhetnek a vízibárban, vagy<br />
hódolhatnak a szaunavilág nyújtotta élvezeteknek.<br />
A baba-mama sarok az elvonulás nyugalmát biztosítja a gondoskodásra és pihenésre vágyó legapróbbaknak.<br />
A négy évszak minden egyes napján élményekkel várja kedves vendégeit Gyula város legnagyobb attrakciója,<br />
a Gyulai Várfürdő családi élményfürdője, az AquaPalota!<br />
13
Gyulai vár – Kézen fog a történelem<br />
Gyula<br />
Gyula város legrégebbi épített öröksége a több mint 600 éves vár, Közép-Európa egyetlen épen maradt<br />
gótikus sík vidéki téglavára. Nincs több olyan világi épületünk, amely ennyi Zsigmond-kori belső térrel rendelkezik.<br />
A várakról kialakult képpel szemben a gyulai vár sík terepen áll, s a hely adottságainak megfelelően a helyben<br />
rendelkezésre álló agyag adta téglából épült. Az elhelyezkedés és az építőanyag ellenére a 16. század<br />
második felében Gyula Eger és Szigetvár mellett az ország három legerősebb végvárának egyike volt.<br />
A gyulai uradalmat 1403-ban adományozta Zsigmond király Maróti János macsói bánnak. A Marótiak kihalásával<br />
a terület a király, Hunyadi Mátyás tulajdonába került, aki fiának, Corvin Jánosnak adományozta azt.<br />
A vár 1566-ban került török kézre, 62 napon át tartotta a hatalmas török sereggel szemben mindössze 2000<br />
várvédő. Tulajdonképpen nem is bevették, a várbeli készletek fogyása és a kitörő vérhas járvány miatt adta<br />
fel azt Kerecsényi László várkapitány.<br />
A 129 évnyi török uralom után a területet a Harruckern család kapta meg, a várat gazdasági célokra hasznosították:<br />
pálinka- és sörfőzőt, illetve cselédlakásokat alakítottak ki benne.<br />
1849. augusztus 18. és 23. között Damjanich János és Lahner György honvédtábornokokat az akkor orosz<br />
kézen levő várban helyezték el.<br />
A vármúzeumban megtekintheti, hogyan rendezkedett be a várúr és a várúrnő, miben különbözött a török<br />
szandzsákbég hivatali szobája a magyar várúrétól, vagy milyen fegyverekkel harcoltak az elmúlt évszázadokban.<br />
A vár kápolnája mellett pedig kondítsa meg a harangot az 1566-os ostrom hőseinek emlékére!<br />
14
Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont – Mesél a kastély<br />
Gyula<br />
A török hódoltság után a Békés vármegye nagyobb részét magában foglaló gyulai uradalmat Harruckern<br />
János György kapta meg III. Károly király adományaként. A főhadbiztos a terület 1722-es megszerzése<br />
után rögtön megkezdte a gyulai kastély felépítését. Az épületet az évszázadok során az egymást váltó<br />
főúri családok (a Harruckernek, a Wenckheimek és az Almásyak) többször bővítették, átalakították.<br />
A kastély 1945 utáni mostoha sorsa, a jobb oldali mellékszárny felújításával 2004-ben fordult jobbra, hogy<br />
aztán egy EU-s pályázati támogatás segítségével 2016 márciusára teljesen megújuljon.<br />
A gyulai Almásy-kastély minden tekintetben különbözik a hazai kastélyoktól.<br />
Az épületben helyet kapott tárlat ugyanis azt meséli el, amit eddig egyetlen kastély sem: mi történt a színfalak<br />
mögötti világban? Nem csak a főúri életmódról szól, a személyzet életére is koncentrál.<br />
Hazánkban egyedülálló módon, a 21. századi interaktív technika segítségével, izgalmasan és kreatívan<br />
mutatja be a korabeli mindennapokat, a személyzet tagjainak feladatait és még számos érdekességet.<br />
Ezeken túl tematikus részek idézik fel az itt tett királylátogatásokat, a tíz, Gyulán lefegyverzett aradi vértanú<br />
emlékét és Albrecht Dürer gyulai kapcsolatait.<br />
A Kastély Kávézóban grófnak, grófnénak érezheti magát minden látogató! A kávézó szolgáltatásai nem<br />
csak a kiállítás megtekintői számára érhetők el, önálló bejáratával és nyitvatartásával mindenkit vár, aki<br />
italaival, kávékülönlegességeivel feltöltődni akar, kézműves süteményeivel pedig kényeztetné magát. A<br />
múzeum- és ajándékbolt kínálatában pedig a helyi (Békés megyei) kézműves termékek mellett megtalálja<br />
a kiállítás több érdekes darabját és a kastély logójával emblémázott ajándéktárgyakat.<br />
15
Gyulai Várszínház<br />
Gyula<br />
Kelet-Közép-Európa egyetlen épen maradt síkvidéki gótikus téglavárának udvarán és a vár környékén működik<br />
1964 óta nyaranként a Gyulai Várszínház. A Várszínház július elejétől augusztus közepéig tartó évadában<br />
esténként a látványos történelmi dráma, a kortárs prózai színház különféle műfajai, az opera, a musical,<br />
a balett, a bábszínház, a komolyzene, a jazz, a blues, a népzene, a világzene és a néptánc legjobb előadásaival<br />
várja a látogatókat. Az utóbbi években a legnevesebb hazai művészek mellett világsztárok is fellépnek<br />
a Várszínház programjaiban.<br />
A Gyulai Várszínház – az összművészeti fesztiválon belül – 2005 óta rendezi meg a tíznapos Shakespeare<br />
Fesztivált július elején. A szervezők célja, hogy legyen Magyarországon egy olyan rangos, nemzetközi Fesztivál,<br />
ahova a legjelentősebb Shakespeare előadásokat hívják meg itthonról és külföldről. A főprogramba<br />
az éves várszínházi Shakespeare bemutató mellé egy előadást a magyar nyelvterületről, kettőt külföldről<br />
hívnak. Más műfajú kísérő programok is színesítik a műsort: reneszánsz zenei koncertek, jazz koncertek, táncelőadások,<br />
utcaszínházi előadások, alternatív színházi előadások, színművészeti egyetemisták előadásai,<br />
filmvetítések, Shakespeare konferenciák, Shakespeare konyhája – gasztronómia, workshopok.<br />
16
Százéves Cukrászda<br />
Gyula<br />
Az 1840 óta üzemelő Százéves Cukrászda Magyarország második legrégebbi cukrászdája. Csodás, empír<br />
stílusú épületében a díszesen festett falak között, eredeti biedermeier bútorzat, s hagyományos sütemény,<br />
parfé-, cukorka- és fagylaltkínálat repíti vissza a látogatót az egykori nyüzsgő kávéházi világba. Mivel a<br />
cukrászda mindig is közösségi hely volt (a boltozatok közepén feltárt falképek töredékei bizonyítják) az<br />
1984-1986 közötti helyreállítás során igyekeztek a reformkori hangulatot visszaidézni, míg az egykori cukrászműhely<br />
helyén cukrászmúzeumot rendeztek be korabeli eszközökkel. 2004-ben a cukrászda életében<br />
egy jelentős felújítást hajtottak végre, hogy továbbra is a legértékesebb gyöngyszeme maradhasson a<br />
Dél-Alföldnek és ez a csodálatosan szép cukrászda egyedi, különleges élményt nyújtson vendégeinek.<br />
17
Gyulai Pálinka Manufaktúra<br />
Gyula<br />
A pálinkafőzde mellett található a Báró Harruckern János korát hűen tükröző Pálinkakóstoló Ház. Ezen a<br />
hangulatos helyszínen vendégeink megismerkedhetnek a pálinka világával, érkezzenek egyénileg vagy<br />
akár csoportosan.<br />
Az épület átalakításakor egy barátságos, a történelmi fürdőváros hangulatához szorosan illeszkedő pálinkakóstoló<br />
hely létrehozása volt a célunk, mely Gyula város turisztikai vonzerejét kibővítve tartalmas és minőségi<br />
szolgáltatásokkal csábítja az ide érkező turistákat és a gyulai lakosokat egyaránt. A város zajától távol,<br />
4-5 perces autózással könnyen megközelíthető a Kóstolóház, mely 40-45 fő befogadására alkalmas kóstoló,<br />
és termékbemutató teremmel várja az ide érkezőket.<br />
A látogatóknak lehetőségük van megismerni a pálinka készítés technológiáját: pálinkafőző mesterünk vezetésével<br />
a túra a gyümölcskertből indul, ahol a termesztésétől kezdődően végigkísérhetik a gyümölcs útját<br />
a csodálatos párlatok elkészültéig. Kisfilm vetítésével megismerhetik többek között a Békési Szilvapálinkát,<br />
mint hungarikumot, valamint a gyulai pálinkafőzés történelmi eredetét. Ezen kívül megismertetjük vendégeinkkel<br />
a pálinkafőzés hagyományait, a jelenlegi technológiát, és nem utolsó sorban a pálinkafogyasztás<br />
kultúráját. Az elméleti tudás megszerzését követi a gyakorlati ismeretek szélesítése: díjnyertes pálinkáink<br />
kóstolása, miközben kisül a kemencében a kenyérlángos, a ropogós házi kenyér vagy akár a malacpecsenye.<br />
Lehetőség van ezen kívül bográcsos, illetve grillezett ételek elkészítésére is.<br />
18
Békési Pálinka Centrum<br />
Békés<br />
Békés belvárosában található az a régi műemlék épület, melyben létrehoztuk a Békési Szilvapálinka Centrumot<br />
(BPC).<br />
Hitvallásunk: Újrateremteni azt a közösségi érzést, amit egykoron a pálinkafőzés jelentett az emberek számára.<br />
A BPC modern értelemben véve szolgáltatóház, egy érzés megvalósítása, közösségi hely, ahol a pálinka<br />
van a centrumban. A hely magába foglal mindent, ami a pálinkához kell.<br />
A Békési Szilvapálinka út egyik fő állomásaként épített létesítmény tervezésekor nagy hangsúlyt helyeztünk,<br />
arra hogy a pálinka iránt érdeklődők egy komplex szolgáltatást kapjanak. A BPC-ben közel 200 féle<br />
pálinka kóstolható meg, saját maga főzheti meg pálinkáját, majd tárolhatja pálinka trezorunkban. Konferenciák,<br />
összejövetelek, kulturális rendezvények és szakmai továbbképzések megtartására is alkalmas<br />
helyszín. A gyermekkel érkezőket játszószobával várjuk. Éttermünkben a gasztronómiára vágyókat is várjuk<br />
hagyományos helyi ételekkel.<br />
19
Munkácsy Mihály Múzeum<br />
Békéscsaba<br />
A Munkácsy Mihály Múzeum feladata feltárni, összegyűjteni, tudományosan feldolgozni, a modern kor követelményeinek<br />
megfelelően mindenki számára közkinccsé tenni azokat a kulturális értékeket – kiváltképp<br />
Munkácsy Mihály hagyatékát, a megyében élő magyarság és nemzetiségek hagyományait – amelyek Békéscsabához,<br />
Békés megyéhez kötődnek.<br />
Intézményünk őrzi és gyarapítja a Békéscsabához köthető, a megye múltjára és jelenére vonatkozó jellegzetes<br />
tárgyakat, eszközöket, könyveket, kéziratokat, művészeti és ipari alkotásokat, az itt élő nemzetiségek<br />
tárgyi és szellemi kultúráját, a megyében valaha élt és kortárs jelentős személyiségek emlékét, tárgyait, alkotásait,<br />
ereklyéit. Biztosítja a több mint száz év alatt összegyűjtött tárgyak állagmegőrzését, műtárgyvédelmét,<br />
valamint hagyományos módszerekkel és digitalizált formában történő népszerűsítését.<br />
Legfőbb célunk, hogy a Munkácsy Mihály Múzeum a Békéscsaba városában lévő kulturális intézményekkel<br />
összhangban működő, korszerű, hiteles, egyedi, közönségbarát, nyitott szemléletű, a technikai eszközök<br />
által kínált lehetőségeket maximálisan kihasználó, az értékközvetítés újszerű megoldásait és dinamikus ábrázolási<br />
szemléletet választó kultúrpalota legyen, amely szakmai tevékenységén, látványos kiállításain és<br />
programjain keresztül jelen van az ország kulturális életében.<br />
20
Munkácsy Mihály Emlékház<br />
Békéscsaba<br />
1994-ben - Munkácsy Mihály születésének 150. évfordulóján nyílt meg Békéscsabán a nagy magyar festő<br />
emlékháza, abban a gyönyörű 8 szobás kúriában, amelyet rokonai építtettek az 1840-es években. Az árva<br />
Lieb gyerekek közül Mihály húga, Gizella nevelkedett e házban, Steineréknél. Miska pedig sokat vendégeskedett<br />
náluk nevelőapjával, Reök Istvánnal. Gyermekévei utolsó boldog pillanatait töltötte e falak között.<br />
Életével dokumentumok és fénymásolatok segítségével ismerkedhetünk meg, munkásságáról pedig 21<br />
eredeti alkotásából - köztük vázlatok, tanulmányalakok, szalonképek, portrék - szerezhetünk átfogó képet.<br />
Steinerék után az Omaszta család lakta a házat közel száz éven keresztül. Bútoraikat, tárgyaikat megőrizte<br />
az evangélikus egyház: az ezekből összeállított szobabelsők tájékoztatnak a századforduló Békéscsabájának<br />
kisnemesi, polgári világáról.<br />
21
Gyulai Kolbász Múzeum<br />
Gyula<br />
A gyűjtemény alapjainak lerakása még 1985 előtt kezdődött, amikor Szigethy Attila a Gyulai Húskombinát<br />
akkori beruházási főosztályvezetője felismerte annak a jelentőségét, hogy a Gyulai kolbász fellegvárában<br />
méltó elismerést érdemelnek azok az elődeink, akik küzdelmes példaértékű munkával, irigylésre méltó emberi<br />
hozzáállással megvalósították mindazt, aminek ma a gyulai kolbász és Gyula a világhírnevet köszönheti.<br />
Az 1985-ben megnyitott kiállítás anyagát saját gyűjtésből, illetve a gyulai és környékbeli hentes családok<br />
által a múzeum részére átadott eszközökből állította össze abból a nemes célból, hogy városunk megőrizze<br />
az egykor szebb napokat látott gyulai húsipar emlékeit és múltjának ereklyéit. A gyűjtemény egészen 1998-<br />
ig változatlan formában volt megtekinthető. Az állagmegóvó felújítást követően előzetes bejelentkezéssel,<br />
elsősorban szakmai csoportok látogathatták.<br />
2007-ben a gyűjteményt felszámolták, az eszközök nagy részét Békéscsabára szállították, míg egy része valószínűleg<br />
örökre eltűnt, elenyészett.<br />
2008 januárjában megalakult a Gyulai Hentesek Hagyományőrző Egyesülete, amely legfőbb tevékenységeként<br />
jelölte meg a Húsipar-történeti kiállítás helyreállítását, működtetését, fejlesztését, valamint az ehhez<br />
kapcsolódó húsipari és gasztronómiai hagyományok ápolását. A Gyulai Képviselőtestület 2008. március 27-i<br />
ülésén történelmi döntés született: a Gyulai Hentesek Hagyományőrző Egyesülete öt évre, csekély térítésért<br />
kapott használati jogot az épületre. Az egyhangú döntésének köszönhetően Önkormányzati finanszírozásban<br />
az épületen kívül belül felújítási munkák kezdődtek és június 16-án be is fejeződtek. Július végén, miután<br />
visszakerültek a régi kiállítási tárgyak, a Hagyományőrző Hentesek elkezdhették az eszközök felújítását, a<br />
kiállítás helyreállítását és berendezését.<br />
Az egyesület tagjai fáradtságos munkával, szabadidőt és akár szabadságot sem sajnálva, támogatóik segítségével<br />
újra életre keltették ezt az országosan is egyedülálló kiállítást, melyet október 1-én ünnepélyes keretek<br />
között nyitottak meg a látogatók előtt.<br />
22
CsabaPark<br />
Békéscsaba<br />
A Kolbászmúzeum kiállítótere a kolbászkészítés történetét, tradicionális eszközeit mutatja be modern, interaktív<br />
eszközökkel. A Kolbászudvarban lévő látvány-kolbászműhelyben nyomon követhetők a sertésfeldolgozás<br />
és kolbászkészítés korunkban alkalmazott eljárásai, sőt lehetőség nyílik arra is, hogy interaktív<br />
módon akár a látogatók is bekapcsolódjanak a kolbászkészítés folyamatába, vagy részesei lehessenek egy<br />
hagyományos disznótornak.<br />
23
Tanyamúzeum<br />
Gyula<br />
A Gyula határában természetvédelmi területté nyilvánított pusztán található a gyulai parasztok önkéntes<br />
adományaiból létrehozott Tanyamúzeum. A természetvédelmi terület sajátos növény- és madárvilágával<br />
vonzza a tudományos kutatók és a természetet kedvelők érdeklődését. A múzeum közel 2000 darabos gyűjteménye<br />
a századfordulón és a század első felében élő parasztok életét és termelési kultúráját mutatja be.<br />
Egész napos programot kínál az üzemeltető: lovaglás, kocsikázás, csikós bemutató, méneshajtás, versenylovak,<br />
szürkemarhák, bivalyok, juhok, háziállatok megtekintése, lovasoktatás, gyalogtúra, egytálételek, csoportoknak<br />
komplett program, sőt, szálláslehetőség is igénybe vehető.<br />
24
Sióréti Szabadidőközpont és Lovas Centrum<br />
Gyula<br />
A 2010-ben alapított Sióréti Lovas Centrumban lehetőség nyílik futószáron történő vagy oktató nélküli lovaglásra,<br />
tereplovaglásra és sétakocsikázásra egyaránt. A központ 2013-ban 1850 m2-es fedeles lovardával<br />
bővült, így a lovassportok szerelmesei időjárástól függetlenül hódolhatnak szenvedélyüknek. A központ kimondottan<br />
oktatólovardaként működik, lovaglástanítással és fogathajtás tanítással egyaránt foglalkoznak.<br />
A Lovas Centrumban magas szintű oktatás folyik, szakképzett lovasedzők segítségével az abszolút kezdőktől<br />
a díjugrató, illetve fogathajtó versenyzőkig. Igény és tudásszint függvényében, közösen összeállított<br />
edzés-program alapján folyik a képzés.<br />
25
Kastély Zenei Napok – Gyula<br />
Nagyrendezvények nyáron<br />
A Harruckern-Wenckheim-Almásy-kastély az 1700-as évek elejétől fogva a térség meghatározó bástyája<br />
volt. Az itt élt családok sokat tettek azért, hogy felvirágoztassák a vidéket. A nemesi famíliák kiemelkedő<br />
egyéniségei a mindennapi életet formáló gazdasági megfontolásokon túl számos olyan kulturális esemény<br />
születésénél is bábáskodtak, melyek napjainkban és az elkövetkező évszázadokban is iránymutatók lesznek.<br />
A több évszázados hagyományok vezetik a gyulai Almásy-kastély parkjában megvalósuló Kastély Zenei<br />
Napok szervezőit, hogy minőségi eseményeken maradandó élményekkel gazdagítsák a helyieket és a<br />
városba érkező turistákat.<br />
Körös-völgyi Sokadalom és Határmenti Összművészeti Találkozó – Gyula<br />
Immáron közel két évtizede kerül megrendezésre a Körös-völgyi Sokadalom, a Dél-Alföld népművészetének<br />
ünnepe, amely sokszínű programkínálatával várja a Gyulára látogatókat, a vár előtt, erre az alkalomra kialakított<br />
sokadalmi téren.<br />
A rendezvény célja: a Dél-Alföld sokszínű folklórhagyományainak, a soknemzetiségű élő néptánc és népi kézműves<br />
kultúrájának bemutatása. Az ide látogatókat színvonalas rendezvény várja, amelyen belül egy igazi<br />
„élő forgatagba” kerülnek, több száz néptáncos, kézműves, vásári komédiás szórakoztatja a vendégeket.<br />
Gyulai Végvári Napok – Gyula<br />
Gyula fénykorát a Hunyadiak korában élte. Mátyás király tette meg városunkat Békés megye székhelyévé,<br />
az uradalmat pedig fiának, Corvin Jánosnak adományozta. A Hunyadi család tagjai több fényes győzelmet<br />
arattak a török hadak felett.<br />
Gyula a XVI. század közepére a török hódítás kiterjedése miatt a magyar végvári rendszer három legjelentősebb<br />
végvárának egyikévé vált, s ezzel a török–magyar harcok állandó színterévé lett. Gyula nem csak<br />
jelképesen tekinthető Európa védőoszlopának, mert falai között szinte egész Közép-Európa fiai képviseltették<br />
magukat. Egyetlen magyar végvár sem volt képes feltartóztatni a török sereget ilyen hosszú ideig, mint<br />
Gyula. A vár elestét követően 129 évig török közigazgatási egység központjaként működött.<br />
A három nap során életre kel a középkori Gyula hangulata. Megismerhetjük a végvári vitézek életét, csatajeleneteken<br />
keresztül megelevenedik előttünk a kor harci szelleme. A gyulai várba látogatók megismerhetik<br />
a várnak és környékének történetét, hősies védőik legendáit. A rendezvényt színesítik a középkori hagyományőrző<br />
egyesületek, hagyományőrségek korhű bemutatói. Esténként a hazai könnyűzenei élet kiválóságai<br />
várják az érdeklődőket.<br />
26
Csabai Sörfesztivál és Csülökparádé – Békéscsaba<br />
Már hagyományosnak lehet tekinteni a 2001. évtől megrendezett Csabai Sörfesztivál és Csülökparádét,<br />
melyen számos sörgyártó képviselteti magát és népszerűsíti a legújabb termékeiket, illetve a már ismert és<br />
megszeretett márkákat is.<br />
A békéscsabai Városi Sportcsarnok zöldövezetében elterülő rendezvény céljai között szerepel a kulturált<br />
sörfogyasztás megteremtése és népszerűsítése, Békéscsaba város idegenforgalmi kínálatának bővítése,<br />
Békés megye és Békéscsaba nevezetességeinek, látványosságainak minél szélesebb körben való megismertetése,<br />
a nemzetközi kapcsolatok erősítése, valamint a magyar gasztronómiai hagyományok ápolása.<br />
Minden Magyarok Nemzetközi Néptáncfesztiválja – Gyula<br />
Több mint húsz éve rendezik meg a Dél-Alföld legnagyobb nemzetközi néptánc fesztiválját. Az Európa<br />
számos országából érkező fellépők teszik felejthetetlenné ezt a hétvégét mindenki számára. A régióban<br />
egyedülálló fesztivál a magyar népzene és néptánc szép hagyományait ápolva mutatja be a hazai és határon<br />
túli magyar táncegyüttesek legjobbjait, külföldi vendégegyüttesek szereplésével kiegészítve. A három<br />
nap koncertjei, táncházai, játszóházai és néptáncbemutatói között minden korosztály megtalálhatja az érdeklődésének<br />
megfelelőt.<br />
Városházi Esték – Békéscsaba<br />
A Városházi Esték 1998 óta biztosít igényes nyári színházi és zenei programsorozatot Békéscsaba lakóinak<br />
és az idelátogató vendégeknek, június-július hónapban. A rendezvények között színházi esték, könnyű- és<br />
komolyzenei koncertek és társasági események szerepelnek. A nyári esték hangulata, a kínálkozó művészeti<br />
élmény és a barokk udvar kellemes programot nyújt az idelátogatók számára.<br />
Csabai Nyár – Békéscsaba<br />
A Csabai Nyár rendezvénysorozat igazán tartalmas kikapcsolódást kínál azoknak, akik itthon töltik a nyarat.<br />
Minden eddiginél gazdagabb, színesebb program-kavalkád várja a békéscsabaiakat és a városunkba<br />
látogató vendégeket. Zene, tánc, színház, sport, játék, ismeretterjesztés – a színpompás paletta két hónap<br />
alatt majd száz programot ölel fel.<br />
Békés-tarhosi Zenei Napok – Békés<br />
Nagyrendezvények nyáron<br />
A Békés-tarhosi Zenei Napok rendezvénysorozata 1976 óta minden évben nyár elején kerül megrendezésre.<br />
A zenei fesztivál gyökerei azonban 1946-ra nyúlnak vissza. Ez volt a Tarhosi Énekiskola indulásának<br />
ideje. Az egykori Énekiskola 2007-ben megkapta a Magyar Örökség Díjat, mellyel a díj odaítélői elismerték<br />
a Gulyás György által megteremtett zenepedagógiai értéket.<br />
Az évenként megrendezett fesztivál a magyarság – műveltség – zeneiség hármas egységében működik,<br />
építve az egykori Tarhosi Énekiskola hagyományaira. A két hetes komoly- és népzenei esemény koncepcióját<br />
a hangversenyek, kurzusok, táborok, továbbképzések, kiegészítő programok egymásra épülő rendszere<br />
alkotja. A nemzetközi hírű és külföldön is gyakran oktató-koncertező mesterek, művésztanárok tanfolyamaira<br />
sok tehetséges fiatal jött el nemcsak Magyarországról, de Európa más országaiból is.<br />
27
ÉVSZAK: OSZ<br />
CSOMAG NEVE: GYULAI GYÓGYÍR A TESTNEK ÉS A LÉLEKNEK<br />
ÉRVÉNYES: szeptember 11. – november 30.<br />
AJÁNLJUK: GYÓGYULNI VÁGYÓKNAK, 50+<br />
28
1. nap – vasárnap<br />
Érkezés egyénileg Gyulára a délelőtti órákban. A szálláshely elfoglalását követően máris kezdődhet az ismerkedés<br />
a várossal: a turisztikai információs pontok mindegyikén (a Tourinform irodában, a Kapusház<br />
infopontban és az Erkel infopontban) naprakész információkkal és tájékoztató kiadványokkal várják a<br />
vendégeket, akik az alapinformációk emellett mindent megtudhatnak a városi garantált programokról és<br />
a számtalan kedvezményt nyújtó Visit Gyula Cardról is.<br />
Délután két kiemelkedő helyszín meglátogatása szerepel a programban. A gyulai várban „kézen fog a történelem”<br />
– a valamikori Magyar Királyság egyetlen épen megmaradt síkvidéki gótikus téglavárában 24<br />
kiállítóterem mutatja be, hogyan nézett ki a várbörtön, az éléstár, a sütőház, a kovács- és a fazekasműhely.<br />
A vendégek megtudhatják, hogyan rendezkedett be a várúr és a várúrnő, miben különbözött a török<br />
szandzsákbég hivatali szobája a magyar várúrétól, vagy milyen fegyverekkel harcoltak az elmúlt évszázadokban.<br />
A vár bejárása után a város legújabb, európai mércével mérve is rendkívüli kiállítóhelye, a Gyulai<br />
Almásy-kastély Látogatóközpont következik. „Mesél a kastély” – az Almásy-kastély 21. századi interaktív<br />
technika segítségével kínálja a felfedezés élményét. A csodálatosan helyreállított kúriában nem csak a<br />
főurak életét ismerhetik meg vendégeink, de az is kiderül, ki fűtötte a kályhákat, hány liter víz fogyott egy<br />
nap, ki mosta a grófnő fehérneműit, hogy nézett ki a személyzet napirendje, melykőjüknek mi volt a feladata<br />
– és egyáltalán hol, hogyan éltek a cselédek, akik egy grófi család mindennapjait tették láthatatlanul<br />
és szinte észrevétlenül kényelmessé? A belépőkről és a tárlatvezetések időpontjáról minden információ<br />
megtalálható a www.gyulavara.hu és a www.gyulaikastely.hu honlapokon. A gyulai múzeumi hálózat egységei<br />
44 % kedvezménnyel tekinthetőek meg a Visit Gyula Carddal kiváltható Gyulai Kulturális Bérlet<br />
igénybevételével. A bérlet tartalma: kétszeri belépés az Almásy-kastély Látogatóközpontba, egyszeri<br />
belépés a kastélytoronyba, egyszeri belépés a gyulai várba, egyszeri belépés az Erkel Ferenc Emlékházba,<br />
egyszeri belépés a Ladics-házba és egyszeri belépés a Kohán Képtárba. A kiállítóhelyeket üzemeltető<br />
Erkel Ferenc NKft. négy az egyben csomagot is kínál vendégeinknek, mellyel megtekinthető a Gyulai Almásy-kastély<br />
Látogatóközpont állandó kiállítása, a Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont toronykilátója,<br />
a Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont aktuális Időszaki kiállítása és a gyulai vár.<br />
29
2. nap – hétfő<br />
Gyula város kiemelkedő turisztikai attrakciója a Gyulai Várfürdő, amely egész napos programlehetőséget<br />
kínál. A strand-, gyógy- és élményfürdő kategóriában is ötcsillagos minősítéssel rendelkező, az Almásy-kastély<br />
egykori 8,5 hektáros, növényritkaságokkal teli parkjában található Várfürdő vize 1968 óta hivatalosan<br />
is gyógyvíz, 1971-ben a fürdő gyógyfürdő minősítést kapott, környékét pedig 1984-ben gyógyhellyé<br />
nyilvánították. A 72 °C-os, 2005 méter mélységből feltörő, alkáli-hidrogénkarbonátos-kloridos gyógyvíz<br />
gyógyírként szolgálhat mozgásszervi károsodások, reumás panaszok, helyi idegbántalmak, savas eredetű<br />
gyomorproblémák és gyulladásos nőgyógyászati betegségek esetén, emellett sikerrel alkalmazható balesetek,<br />
műtétek utáni rehabilitációs kezelések során is. A télen-nyáron működő gyógyászaton reumatológus<br />
szakorvosi irányítás mellett zajlanak a kezelések.<br />
A második nap programja – a reggeli után – a fürdő gyógyászati részlegén indul: állapotfelmérés, orvosi<br />
vizsgálat és gyógykezelés, majd pedig gyógyvizes fürdőkúra várja a vendégeket.<br />
Délutáni programként rövid belvárosi sétát és a Százéves Cukrászda felkeresését javasoljuk. A Százéves<br />
Cukrászdában – amely valójában sokkal több, mint száz éves – kiváló kávék, fagylaltok, sütemények és<br />
kézműves bonbonok mellett cukrásztörténeti kiállítás is várja a betérőket.<br />
Este pedig érdemes körbenézni, milyen kulturális programot kínál a város! A www.visitgyula.com programnaptárában<br />
megtalálható a Várszínház Kamaraterme, a Mogyoróssy János Városi Könyvtár és az Erkel Ferenc<br />
Kulturális Központ és Múzeum teljes kínálata.<br />
30
3. nap – kedd<br />
Reggeli után újabb kezelésekkel folytatódik a gyógykúra a Várfürdőben.<br />
Délután gyulai kiállítóhelyek sora várja a vendégeket – egyaránt érdemes betérni az Erkel Ferenc Emlékházba,<br />
a Ladics-házba, a Kohán Képtárba és a TájVízHázba is. A múzeumi egységek meglátogatása<br />
során előzetes egyeztetéssel tárlatvezetést kérhető az egyes helyszíneken, illetve egyéni városnéző idegenvezetés<br />
is igényelhető a Tourinform irodában.<br />
Estére békéscsabai kirándulást ajánlunk: a CsabaParkban elköltött, csabai kolbásszal készített vacsora<br />
után a Jókai Színház előadását.<br />
31
4. nap – szerda<br />
Reggeli után ismét Várfürdő – természetesen a negyedik napon is folytatódik a gyógykúra. ,<br />
A Gyulai Kolbász: hungarikum, ha pedig szuvenír, akkor egyértelmű, hogy mit érdemes hazavinni: Gyuláról<br />
Gyulait! A nap során a Gyulahús Kft. márkaboltjának felkeresése is szerepel a programban, ahol a legfinomabb<br />
városunkban készült ajándékot vásárolhatják meg a résztvevők, ráadásul az üzletben 2.500 Ft feletti<br />
vásárlás esetén mindenkinek ajándék jár!<br />
Délután Békéscsaba jelentős kiállítóhelyének, a Munkácsy Mihály Múzeumnak a megtekintése szerepel a<br />
programban.<br />
32
Hosszabbítson!<br />
Ha Gyuláról és térségéről van szó, négy nap biztosan nem elég mindenre,<br />
érdemes egyhetesre nyújtani az itt-tartózkodást!<br />
A gyógyvíz áldásos hatásai ugyan már három nap után jelentkeznek, de egy többhetes kúra során nyilván<br />
jobban érvényesülnek, már csak ezért is érdemes hosszabb ideig tartó gyulai tartózkodással tervezni. De<br />
más jellegű programlehetőségek is vannak ősszel: a várban szombatonként solymászbemutató várja a<br />
látogatókat, vasárnap délelőtt pedig érdemes bevásárolni a piacon a környék finomságaiból. Vendégeink<br />
emellett részt vehetnek pálinkakóstolón a Gyulai Pálinka Manufaktúrában, vagy tematikus túra keretében<br />
fedezhetik fel a város templomait.<br />
Békéscsabán a korábban említettek mellett érdemes ellátogatni a Szlovák Tájházba, illetve megnézni a<br />
belvárost – a megyeszékhelyen áll Európa legnagyobb evangélikus temploma – és a Munkácsy Mihály<br />
Emlékházat.<br />
Békésen a tájházat és a Békési Pálinka Centrumot ajánljuk további programok gyanánt.<br />
33
Árajánlat<br />
34
GYULAI GYÓGYÍR A TESTNEK ÉS A LÉLEKNEK<br />
A CSOMAGBAN ÉRINTETT FŐBB ATRAKCIÓK<br />
35
Gyulai vár – Kézen fog a történelem<br />
Gyula<br />
Gyula város legrégebbi épített öröksége a több mint 600 éves vár, Közép-Európa egyetlen épen maradt<br />
gótikus sík vidéki téglavára. Nincs több olyan világi épületünk, amely ennyi Zsigmond-kori belső térrel rendelkezik.<br />
A várakról kialakult képpel szemben a gyulai vár sík terepen áll, s a hely adottságainak megfelelően a helyben<br />
rendelkezésre álló agyag adta téglából épült. Az elhelyezkedés és az építőanyag ellenére a 16. század<br />
második felében Gyula Eger és Szigetvár mellett az ország három legerősebb végvárának egyike volt.<br />
A gyulai uradalmat 1403-ban adományozta Zsigmond király Maróti János macsói bánnak. A Marótiak kihalásával<br />
a terület a király, Hunyadi Mátyás tulajdonába került, aki fiának, Corvin Jánosnak adományozta azt.<br />
A vár 1566-ban került török kézre, 62 napon át tartotta a hatalmas török sereggel szemben mindössze 2000<br />
várvédő. Tulajdonképpen nem is bevették, a várbeli készletek fogyása és a kitörő vérhas járvány miatt adta<br />
fel azt Kerecsényi László várkapitány.<br />
A 129 évnyi török uralom után a területet a Harruckern család kapta meg, a várat gazdasági célokra hasznosították:<br />
pálinka- és sörfőzőt, illetve cselédlakásokat alakítottak ki benne.<br />
1849. augusztus 18. és 23. között Damjanich János és Lahner György honvédtábornokokat az akkor orosz<br />
kézen levő várban helyezték el.<br />
A vármúzeumban megtekintheti, hogyan rendezkedett be a várúr és a várúrnő, miben különbözött a török<br />
szandzsákbég hivatali szobája a magyar várúrétól, vagy milyen fegyverekkel harcoltak az elmúlt évszázadokban.<br />
A vár kápolnája mellett pedig kondítsa meg a harangot az 1566-os ostrom hőseinek emlékére!<br />
36
Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont – Mesél a kastély<br />
Gyula<br />
A török hódoltság után a Békés vármegye nagyobb részét magában foglaló gyulai uradalmat Harruckern<br />
János György kapta meg III. Károly király adományaként. A főhadbiztos a terület 1722-es megszerzése<br />
után rögtön megkezdte a gyulai kastély felépítését. Az épületet az évszázadok során az egymást váltó<br />
főúri családok (a Harruckernek, a Wenckheimek és az Almásyak) többször bővítették, átalakították.<br />
A kastély 1945 utáni mostoha sorsa, a jobb oldali mellékszárny felújításával 2004-ben fordult jobbra, hogy<br />
aztán egy EU-s pályázati támogatás segítségével 2016 márciusára teljesen megújuljon.<br />
A gyulai Almásy-kastély minden tekintetben különbözik a hazai kastélyoktól.<br />
Az épületben helyet kapott tárlat ugyanis azt meséli el, amit eddig egyetlen kastély sem: mi történt a színfalak<br />
mögötti világban? Nem csak a főúri életmódról szól, a személyzet életére is koncentrál. Hazánkban<br />
egyedülálló módon, a 21. századi interaktív technika segítségével, izgalmasan és kreatívan mutatja be a<br />
korabeli mindennapokat, a személyzet tagjainak feladatait és még számos érdekességet. Ezeken túl tematikus<br />
részek idézik fel az itt tett királylátogatásokat, a tíz, Gyulán lefegyverzett aradi vértanú emlékét és<br />
Albrecht Dürer gyulai kapcsolatait.<br />
A Kastély Kávézóban grófnak, grófnénak érezheti magát minden látogató! A kávézó szolgáltatásai nem<br />
csak a kiállítás megtekintői számára érhetők el, önálló bejáratával és nyitvatartásával mindenkit vár, aki<br />
italaival, kávékülönlegességeivel feltöltődni akar, kézműves süteményeivel pedig kényeztetné magát. A<br />
múzeum- és ajándékbolt kínálatában pedig a helyi (Békés megyei) kézműves termékek mellett megtalálja<br />
a kiállítás több érdekes darabját és a kastély logójával emblémázott ajándéktárgyakat.<br />
37
Százéves Cukrászda<br />
Gyula<br />
Az 1840 óta üzemelő Százéves Cukrászda Magyarország második legrégebbi cukrászdája. Csodás, empír<br />
stílusú épületében a díszesen festett falak között, eredeti biedermeier bútorzat, s hagyományos sütemény,<br />
parfé-, cukorka- és fagylaltkínálat repíti vissza a látogatót az egykori nyüzsgő kávéházi világba. Mivel a<br />
cukrászda mindig is közösségi hely volt (a boltozatok közepén feltárt falképek töredékei bizonyítják) az<br />
1984-1986 közötti helyreállítás során igyekeztek a reformkori hangulatot visszaidézni, míg az egykori cukrászműhely<br />
helyén cukrászmúzeumot rendeztek be korabeli eszközökkel. 2004-ben a cukrászda életében<br />
egy jelentős felújítást hajtottak végre, hogy továbbra is a legértékesebb gyöngyszeme maradhasson a<br />
Dél-Alföldnek és ez a csodálatosan szép cukrászda egyedi, különleges élményt nyújtson vendégeinek.<br />
38
Erkel Ferenc Emlékház<br />
Gyula<br />
A németgyulai tanítói lakást 1795-ben építették fel. 1821-ben egy újabb tanterem került az ekkor megnagyobbított<br />
régi mellé. A ház térre néző szárnya az iskolának, míg az Ajtósi utcai frontja a tanítói laknak<br />
adott helyet. Az iskolai rész 1829–1830 telén megrongálódott, s részben össze is dőlt. A házat mai formájában<br />
ezt követően Nuszbek Mihály építette meg 1830 végére.<br />
A kántor és iskolaház az 1830-as átalakításkor kapta klasszicista stílusát. Az Erkel család 1806-ban érkezett<br />
Gyulára Pozsonyból. Az apa, Erkel József 1841-ig lakott és tanított az iskolában. Itt született 1810. november<br />
7-én fia, Erkel Ferenc, a magyar nemzeti opera megteremtője, a Himnusz megzenésítője. A kiállítás<br />
nyitóterében Európa himnuszait bemutató terminálok fogadják a látogatókat, majd az európai zene terme<br />
következik. A 19. századi osztályteremében lévő interaktív sarokban korabeli feladatok megoldására van<br />
lehetőség, az „Erkel-emlékszoba” a zeneszerző személyes tárgyait, relikviáit mutatja be. A hálószoba, a szalon<br />
és a népies konyha az Erkel család egykori otthonát idézi fel.<br />
39
Ladics-ház<br />
Gyula<br />
A földszintes polgárház a 19. század elején épült barokk stílusban, jegyzői lakásként. A házba dr. Ladics<br />
György jogász feleségével ifjú házasként költözött, majd utódai itt éltek a múzeummá alakításig. A hagyományőrző<br />
családban öt generáción át megmaradtak az életmódjukat tükröző bútorok, tárgyak, öltözékek<br />
s a szellemi életükről tanúskodó emlékek. A város az épület és a gyűjtemény felvásárlása után a házban<br />
múzeumot hozott létre.<br />
Túlzás nélkül állítható, hogy a Ladics család hagyatéka különleges értéke Gyula városának, s a maga nemében<br />
egyedülálló történeti forrása és dokumentuma a vidéki polgárság életének a dualizmus kori és a két<br />
világháború közötti Magyarországon. Míg a paraszti életmódot és lakáskultúrát bemutató tájházak rendszere,<br />
az egész országot behálózza, és a társadalmi paletta másik oldalát megjelenítő szépen berendezett<br />
nemesi, főúri otthonokra is találhatunk példákat, addig a polgárság világának a Ladics Ház az egyedüli teljesen<br />
berendezett tanúja. Hazánkban nincs más hasonló komplexitású polgári együttes, melynek keretében<br />
úgy a tárgyi, mint az irattári, dokumentációs anyagok egységesen megmaradtak volna. A hagyaték magába<br />
foglalja a család XIX. század elején épített lakóházát annak teljes bútorzatával, a családtagok használati és<br />
személyes tárgyait, valamint a családi könyvtárat és dokumentumgyűjteményt. Általa megismerhetővé válik<br />
a dualizmuskori, illetve a két világháború közötti Magyarország polgári kultúrájának teljessége.<br />
40
Kohán Képtár<br />
Gyula<br />
A színházi előadások, műsoros estek, táncmulatságok számára készült épület 1889-re épült fel az egyik<br />
Holt-Körös meder helyén, a népkertben. 1952–1975 között a dór oszlopos, timpanonos bejáratú, neoklas z-<br />
szicista épület a város művelődési otthona volt, majd 1979-ben a Kohán-hagyaték kapott helyet az épületben.<br />
Kohán György festőművész (1910–1966) Gyulaváriban született uradalmi kovács gyermekeként.<br />
Tehetsége hamar megmutatkozott: 16 évesen már a gyulai alkotó kör kiállításán szerepelt képeivel. Budapesten,<br />
majd Párizsban és Rómában tanult, végül hazatért Magyarországra. Végrendelete szerint 691<br />
festményt és 2215 grafikát ajándékozott Gyula városának, melyek egy része a Képtárban látható.<br />
41
TájVízHáz<br />
Gyula<br />
A Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság által létrehozott TÁJVÍZHÁZ kiállítás a Körös-vidéki tájról, vizeiről, természeti<br />
értékeiről, valamint a gyógyfürdőzésről és a népi gyógyászatról mutat be hasznos ismereteket a nagyközönség<br />
számára, szórakoztató, élményt adó módon. A bemutatóházban kisebb konferenciák és időszakos<br />
kiállítások megtartására is lehetőség van.<br />
A látogatók hagyományos és korszerű kiállítási elemek, multimédiás eszközök segítségével léghajós utazást<br />
tehetnek a Körösök vidékén, résztvevői lehetnek egy javasasszony perének, bepillantást nyerhetnek a régi<br />
idők közfürdőinek hangulatába, megismerhetik a török-fürdők világát. Iskoláknak – előzetes bejelentkezés<br />
után - lehetőséget biztosítunk kihelyezett tanórák megtartására. A bemutatóházban külön vetítőterem<br />
üzemel, melyben a Körös-vidékkel, árvizekkel, belvizekkel, vízügyi történeti emlékekkel, gyógynövényekkel<br />
kapcsolatos filmek közül választhatnak a látogatók.<br />
42
CsabaPark<br />
Békéscsaba<br />
A Kolbászmúzeum kiállítótere a kolbászkészítés történetét, tradicionális eszközeit mutatja be modern, interaktív<br />
eszközökkel. A Kolbászudvarban lévő látvány-kolbászműhelyben nyomon követhetők a sertésfeldolgozás<br />
és kolbászkészítés korunkban alkalmazott eljárásai, sőt lehetőség nyílik arra is, hogy interaktív<br />
módon akár a látogatók is bekapcsolódjanak a kolbászkészítés folyamatába, vagy részesei lehessenek egy<br />
hagyományos disznótornak.<br />
43
Gyulai Pálinka Manufaktúra<br />
Gyula<br />
A pálinkafőzde mellett található a Báró Harruckern János korát hűen tükröző Pálinkakóstoló Ház. Ezen a<br />
hangulatos helyszínen vendégeink megismerkedhetnek a pálinka világával, érkezzenek egyénileg vagy<br />
akár csoportosan.<br />
Az épület átalakításakor egy barátságos, a történelmi fürdőváros hangulatához szorosan illeszkedő pálinkakóstoló<br />
hely létrehozása volt a célunk, mely Gyula város turisztikai vonzerejét kibővítve tartalmas és minőségi<br />
szolgáltatásokkal csábítja az ide érkező turistákat és a gyulai lakosokat egyaránt. A város zajától távol,<br />
4-5 perces autózással könnyen megközelíthető a Kóstolóház, mely 40-45 fő befogadására alkalmas kóstoló,<br />
és termékbemutató teremmel várja az ide érkezőket.<br />
A látogatóknak lehetőségük van megismerni a pálinka készítés technológiáját: pálinkafőző mesterünk vezetésével<br />
a túra a gyümölcskertből indul, ahol a termesztésétől kezdődően végigkísérhetik a gyümölcs útját<br />
a csodálatos párlatok elkészültéig. Kisfilm vetítésével megismerhetik többek között a Békési Szilvapálinkát,<br />
mint hungarikumot, valamint a gyulai pálinkafőzés történelmi eredetét. Ezen kívül megismertetjük vendégeinkkel<br />
a pálinkafőzés hagyományait, a jelenlegi technológiát, és nem utolsó sorban a pálinkafogyasztás<br />
kultúráját. Az elméleti tudás megszerzését követi a gyakorlati ismeretek szélesítése: díjnyertes pálinkáink<br />
kóstolása, miközben kisül a kemencében a kenyérlángos, a ropogós házi kenyér vagy akár a malacpecsenye.<br />
Lehetőség van ezen kívül bográcsos, illetve grillezett ételek elkészítésére is.<br />
44
Békési Pálinka Centrum<br />
Békés<br />
Békés belvárosában található az a régi műemlék épület, melyben létrehoztuk a Békési Szilvapálinka Centrumot<br />
(BPC).<br />
Hitvallásunk: Újrateremteni azt a közösségi érzést, amit egykoron a pálinkafőzés jelentett az emberek számára.<br />
A BPC modern értelemben véve szolgáltatóház, egy érzés megvalósítása, közösségi hely, ahol a pálinka<br />
van a centrumban. A hely magába foglal mindent, ami a pálinkához kell.<br />
A Békési Szilvapálinka út egyik fő állomásaként épített létesítmény tervezésekor nagy hangsúlyt helyeztünk,<br />
arra hogy a pálinka iránt érdeklődők egy komplex szolgáltatást kapjanak. A BPC-ben közel 200 féle<br />
pálinka kóstolható meg, saját maga főzheti meg pálinkáját, majd tárolhatja pálinka trezorunkban. Konferenciák,<br />
összejövetelek, kulturális rendezvények és szakmai továbbképzések megtartására is alkalmas<br />
helyszín. A gyermekkel érkezőket játszószobával várjuk. Éttermünkben a gasztronómiára vágyókat is várjuk<br />
hagyományos helyi ételekkel.<br />
45
Munkácsy Mihály Múzeum<br />
Békéscsaba<br />
A Munkácsy Mihály Múzeum feladata feltárni, összegyűjteni, tudományosan feldolgozni, a modern kor követelményeinek<br />
megfelelően mindenki számára közkinccsé tenni azokat a kulturális értékeket – kiváltképp<br />
Munkácsy Mihály hagyatékát, a megyében élő magyarság és nemzetiségek hagyományait – amelyek Békéscsabához,<br />
Békés megyéhez kötődnek.<br />
Intézményünk őrzi és gyarapítja a Békéscsabához köthető, a megye múltjára és jelenére vonatkozó jellegzetes<br />
tárgyakat, eszközöket, könyveket, kéziratokat, művészeti és ipari alkotásokat, az itt élő nemzetiségek<br />
tárgyi és szellemi kultúráját, a megyében valaha élt és kortárs jelentős személyiségek emlékét, tárgyait, alkotásait,<br />
ereklyéit. Biztosítja a több mint száz év alatt összegyűjtött tárgyak állagmegőrzését, műtárgyvédelmét,<br />
valamint hagyományos módszerekkel és digitalizált formában történő népszerűsítését.<br />
Legfőbb célunk, hogy a Munkácsy Mihály Múzeum a Békéscsaba városában lévő kulturális intézményekkel<br />
összhangban működő, korszerű, hiteles, egyedi, közönségbarát, nyitott szemléletű, a technikai eszközök<br />
által kínált lehetőségeket maximálisan kihasználó, az értékközvetítés újszerű megoldásait és dinamikus ábrázolási<br />
szemléletet választó kultúrpalota legyen, amely szakmai tevékenységén, látványos kiállításain és<br />
programjain keresztül jelen van az ország kulturális életében.<br />
46
Munkácsy Mihály Emlékház<br />
Békéscsaba<br />
1994-ben - Munkácsy Mihály születésének 150. évfordulóján nyílt meg Békéscsabán a nagy magyar festő<br />
emlékháza, abban a gyönyörű 8 szobás kúriában, amelyet rokonai építtettek az 1840-es években. Az árva<br />
Lieb gyerekek közül Mihály húga, Gizella nevelkedett e házban, Steineréknél. Miska pedig sokat vendégeskedett<br />
náluk nevelőapjával, Reök Istvánnal. Gyermekévei utolsó boldog pillanatait töltötte e falak között.<br />
Életével dokumentumok és fénymásolatok segítségével ismerkedhetünk meg, munkásságáról pedig 21<br />
eredeti alkotásából - köztük vázlatok, tanulmányalakok, szalonképek, portrék - szerezhetünk átfogó képet.<br />
Steinerék után az Omaszta család lakta a házat közel száz éven keresztül. Bútoraikat, tárgyaikat megőrizte<br />
az evangélikus egyház: az ezekből összeállított szobabelsők tájékoztatnak a századforduló Békéscsabájának<br />
kisnemesi, polgári világáról.<br />
47
Békéscsabai Jókai Színház<br />
Békéscsaba<br />
A Munkácsy Mihály Múzeum feladata feltárni, összegyűjteni, tudományosan feldolgozni, a modern kor követelményeinek<br />
megfelelően mindenki számára közkinccsé tenni azokat a kulturális értékeket – kiváltképp<br />
Munkácsy Mihály hagyatékát, a megyében élő magyarság és nemzetiségek hagyományait – amelyek Békéscsabához,<br />
Békés megyéhez kötődnek.<br />
Intézményünk őrzi és gyarapítja a Békéscsabához köthető, a megye múltjára és jelenére vonatkozó jellegzetes<br />
tárgyakat, eszközöket, könyveket, kéziratokat, művészeti és ipari alkotásokat, az itt élő nemzetiségek<br />
tárgyi és szellemi kultúráját, a megyében valaha élt és kortárs jelentős személyiségek emlékét, tárgyait,<br />
alkotásait, ereklyéit. Biztosítja a több mint száz év alatt összegyűjtött tárgyak állagmegőrzését, műtárgyvédelmét,<br />
valamint hagyományos módszerekkel és digitalizált formában történő népszerűsítését.<br />
Legfőbb célunk, hogy a Munkácsy Mihály Múzeum a Békéscsaba városában lévő kulturális intézményekkel<br />
összhangban működő, korszerű, hiteles, egyedi, közönségbarát, nyitott szemléletű, a technikai eszközök<br />
által kínált lehetőségeket maximálisan kihasználó, az értékközvetítés újszerű megoldásait és dinamikus ábrázolási<br />
szemléletet választó kultúrpalota legyen, amely szakmai tevékenységén, látványos kiállításain és<br />
programjain keresztül jelen van az ország kulturális életében.<br />
48
Szlovák Tájház<br />
Békéscsaba<br />
A Szlovák Tájházban látható tárgyi valóság egyaránt magában foglalja az anyaország és a környező magyarság<br />
népi kulturális értékeit.<br />
A 17. század végén a törökellenes harcok miatt Békéscsaba elnéptelenedett. A törökök kiűzése után Békés<br />
megye a felső-ausztriai származású Harruckern család birtokába került. A család betelepítésekkel pótolta<br />
a hiányzó munkaerőt. Ezáltal a Felvidékről szlovák családok érkeztek. A tájház a módos parasztok tárgyain<br />
keresztül a XIX. századi életmódot mutatja be. Az alföldi háztípus helyi jellegzetességeit, mint például a<br />
podsztyenkát (előtornác), a tiszta szobát, a padkával szegélyezett kemencét, a szlovák festett bútorokat,<br />
sajátos tárgyaikat láthatjuk itt. A tájház központja a konyha, amely két részből állt: az első része a pitvar,<br />
mögötte a kéményalja a tulajdonképpeni konyha, a főzés helye. Fala mentén padkák, kétoldalt kemencenyílás,<br />
ezeken keresztül fűtötték a szobák kemencéjét. A boltíves falon elhelyezett tányérok a konyha díszei<br />
voltak. A tisztaszoba a ház gondosan tisztán tartott, a legszebb, rendelésre készült faragott-festett bútorokkal<br />
berendezett helyisége. Itt fogadták a megtisztelt vendégeket; hétköznapokon alig használták, többnyire<br />
csak az ünnepek és a családi események alkalmával vették igénybe. Diagonális elrendezése csabai házak<br />
archaikusabb szobarendjét idézi: az ágytól kiinduló képzeletbeli átló a szobát két, elkülönülő részre osztja:<br />
az asztal körüli kultikus részre (szentsarok), valamint a mennyezetes ágyat és a kemencét befogadó lakótérre.<br />
A hátsó szobából nyíló kicsiny helyiség, a kiskamra fő rendeltetése a háztartás eszközeinek tárolása. Itt<br />
tárolták azokat az edényeket és konyhai eszközöket, melyeknek használatára nem került minden nap sor. A<br />
nagykamra egyszerre szolgált éléstárul és a háztartáshoz szükséges, ritkán használt eszközök tárlóhelyéül.<br />
A kenyérgabona és a kenyérsütés eszközei mellett itt tárolták kampókra felakasztva a füstölt szalonnát,<br />
húsokat is. Az állattartás számos eszközét is a nagykamrában helyezték el.<br />
49
Békési tájház<br />
Békés<br />
Jómódú parasztgazda 1866-ban épült házát rendezték be tájháznak. Csapó Gergely tanyásgazda tulajdona.<br />
Karéjos homlokzata, négyszögoszlopos, darufás tornáca, övpárkánya és dór lizéniái vannak az épületnek. A<br />
tájházban a parasztgazdaság összegyűjtött emlékeit, berendezési tárgyait, eszközeit tekinthetik meg. A porta,<br />
az épület és a lakásbelső a békésiek életmódját idézi föl az 1850 és az 1920 közötti évekből. A tisztaszoba<br />
festett bútorai és hímzett textíliái a magyar népművészet jeles termékei. A ház udvarán kapott helyet Kovács<br />
János helyi kocsigyártó mester műhelye is. Sisa Béla építőművészész tervezte a műemléki rekonstrukciót. A<br />
XIX. században épült klasszicista gazdaházban alakították ki a hajdani békésiek életmódját felidéző Békési<br />
Tájházat, udvarán egy kocsigyártó műhellyel.<br />
50
Csabai Kolbászfesztivál – Békéscsaba<br />
Nagyrendezvények ősszel<br />
Az 1997. október 24-én megrendezett első Csabai Kolbászfesztivál igazi népünnepéllyé vált, és első alkalomra<br />
magáénak érezte az egész város. Jó volt a fogadtatása szakmai körökben is: a turizmus érzékelte,<br />
hogy ebből idegenforgalmi attrakció lehet, a húsos szakma pedig azt tartotta fontosnak, hogy egy tradicionális<br />
magyar termék kapott hatékony marketinglehetőséget. Azóta több mint 20 év telt el, a fesztivált<br />
pedig országosan is a legnagyobb gasztronómiai rendezvények közé sorolják.<br />
A fesztivál hétvégéjén Békéscsabán még a kerítés is kolbászból készül, a vendégeket bemutatók, kolbászkészítő<br />
versenyek, élelmiszer-ipari és turisztikai kiállítás várja, a programot pedig koncertek sora teszi teljessé.<br />
51
ÉVSZAK: TÉL<br />
CSOMAG NEVE: MESÉL A KASTÉLY, MESÉL A VÁROS<br />
ÉRVÉNYES: december 01. – március 14.<br />
AJÁNLJUK: 26 és 50 év közti pároknak, gyermekek nélkül<br />
52
1. nap – szombat<br />
Érkezés egyénileg Gyulára a délelőtti órákban. A szálláshely elfoglalását követően máris kezdődhet az ismerkedés<br />
a várossal: a turisztikai információs pontok mindegyikén (a Tourinform irodában, a Kapusház<br />
infopontban és az Erkel infopontban) naprakész információkkal és tájékoztató kiadványokkal várják a<br />
vendégeket, akik az alapinformációk emellett mindent megtudhatnak a városi garantált programokról és a<br />
számtalan kedvezményt nyújtó Visit Gyula Cardról is.<br />
Délután romantikus belvárosi sétával folytatódik a nap, melynek keretében vendégeink megtekintik a Ladics-házat,<br />
az Erkel Ferenc Emlékházat és a Kohán Képtárat. A gyulai múzeumi hálózat egységei 44 % kedvezménnyel<br />
tekinthetőek meg a Visit Gyula Carddal kiváltható Gyulai Kulturális Bérlet igénybevételével.<br />
A bérlet tartalma: kétszeri belépés az Almásy-kastély Látogatóközpontba, egyszeri belépés a kastélytoronyba,<br />
egyszeri belépés a gyulai várba, egyszeri belépés az Erkel Ferenc Emlékházba, egyszeri belépés<br />
a Ladics-házba és egyszeri belépés a Kohán Képtárba. A kiállítóhelyeket üzemeltető Erkel Ferenc NKft.<br />
négy az egyben csomagot is kínál vendégeinknek, mellyel megtekinthető a Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont<br />
állandó kiállítása, a Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont toronykilátója, a Gyulai<br />
Almásy-kastély Látogatóközpont aktuális Időszaki kiállítása és a gyulai vár.<br />
A belvárosi séta és kiállítóhelyek meglátogatása közben a Százéves Cukrászda felkeresését javasoljuk. A<br />
Százéves Cukrászdában – amely valójában sokkal több, mint száz éves – kiváló kávék, fagylaltok, sütemények<br />
és kézműves bonbonok mellett cukrásztörténeti kiállítás is várja a betérőket.<br />
A gyertyafényes szállodai vacsorát követően kellemes romantikus lazulással zárul az este a Várfürdőben az<br />
éjszakai wellness során.<br />
53
2. nap – vasárnap<br />
A második nap rövid városnéző sétával indul, majd Gyula két kiemelkedő történelmi helyszínének meglátogatása<br />
szerepel a programban. A gyulai várban „kézen fog a történelem” – a valamikori Magyar Királyság<br />
egyetlen épen megmaradt síkvidéki gótikus téglavárában 24 kiállítóterem mutatja be, hogyan nézett ki a<br />
várbörtön, az éléstár, a sütőház, a kovács- és a fazekasműhely. A vendégek megtudhatják, hogyan rendezkedett<br />
be a várúr és a várúrnő, miben különbözött a török szandzsákbég hivatali szobája a magyar várúrétól,<br />
vagy milyen fegyverekkel harcoltak az elmúlt évszázadokban. A vár bejárása után a város legújabb, európai<br />
mércével mérve is rendkívüli kiállítóhelye, a Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont következik. „Mesél a<br />
kastély” – az Almásy-kastély 21. századi interaktív technika segítségével kínálja a felfedezés élményét. A<br />
csodálatosan helyreállított kúriában nem csak a főurak életét ismerhetik meg vendégeink, de az is kiderül,<br />
ki fűtötte a kályhákat, hány liter víz fogyott egy nap, ki mosta a grófnő fehérneműit, hogy nézett ki a<br />
személyzet napirendje, melykőjüknek mi volt a feladata – és egyáltalán hol, hogyan éltek a cselédek, akik<br />
egy grófi család mindennapjait tették láthatatlanul és szinte észrevétlenül kényelmessé? A belépőkről és a<br />
tárlatvezetések időpontjáról minden információ megtalálható a www.gyulavara.hu és a www.gyulaikastely.<br />
hu honlapokon.<br />
Esti programként izgalmas kaland az Odalent Kalandpincéből való szabadulás, a játék lényege, hogy egy berendezett,<br />
zárt pincéből fizikai erő használata nélkül, logikai feladatok megoldásával kell kijutni. Rejtvények,<br />
fejtörők és lakatok zárják az utat, ám összehangolt csapatmunkával sikerülhet a szabadulás! A Kalandpince<br />
üzemeltetői kérés szerint személyre szabott, romantikus elemekkel egészítik ki a játékot – akár még különleges<br />
lánykérés is lehet a dologból.<br />
A téli időszakban nehezebben mozdul ki az ember – a Kalandpince helyett vendégeink a szállodai wellness-részlegek<br />
szolgáltatásait is választhatják, szaunázhatnak, pezsgőfürdőzhetnek vagy részt vehetnek<br />
egy frissítő masszázson.<br />
54
3. nap – hétfő<br />
A Gyulai Kolbász: hungarikum, ha pedig szuvenír, akkor egyértelmű, hogy mit érdemes hazavinni: Gyuláról<br />
Gyulait! A harmadik nap délelőttjén a Gyulahús Kft. márkaboltjának felkeresése szerepel a programban,<br />
ahol a legfinomabb városunkban készült ajándékot vásárolhatják meg a résztvevők, ráadásul az üzletben<br />
2.500 Ft feletti vásárlás esetén mindenkinek ajándék jár!<br />
A vásárlás végeztével folytatódhat a hungarikum túra, indulhat a Békési pálinkaút – az egész napos, idegenvezetővel<br />
kísért program során vendégeink meglátogatják a Körösök völgyének három kiemelkedő főzdéjét,<br />
a Gyulai Pálinka Manufaktúrát, a Békési Pálinka Centrumot és a békéscsabai Árpád Pálinka Pálinkatanyáját<br />
is.<br />
Este pedig érdemes körbenézni, milyen kulturális programot kínál a város! A www.visitgyula.com programnaptárában<br />
megtalálható a Várszínház Kamaraterme, a Mogyoróssy János Városi Könyvtár és az Erkel Ferenc<br />
Kulturális Központ és Múzeum teljes kínálata.<br />
55
4. nap – kedd<br />
A negyedik nap délelőttjére izgalmas, télies és mégis romantikus programot kínálunk: egy közös korcsolyázást<br />
a Csabai Rendezvénypajtában. A békéscsabai műjégpálya 600 m2-es, fedett pálya, és annak sem kell<br />
aggódnia, aki még sosem próbálkozott a korcsolyázással, a kezdőket profi oktató várja a jégtanodában. A<br />
korcsolyapályánál üzemelő hüttében forró italokkal – csokival, punccsal, forralt borral – várják a vendégeket,<br />
hogy a saját fejlesztésű „kolbdog”-ról már ne is beszéljünk. A korcsolyapálya mellett a szomszédos épület,<br />
a Csabai Kolbászház is tartalmas időtöltést ígér, az üzemeltetők kolbászkészítéssel, disznóölésekkel,<br />
hagyományőrző kolbászkészítő oktatással, valamint állandó kiállítással várják a látogatókat.<br />
Korcsolyázás után, a nap második felében a Gyulai Várfürdő wellness-részlege biztosítja az ellazulás és kikapcsolódás<br />
lehetőségét. Vendégeink számára ebben a csomagban a páros masszázst javasoljuk – a Beauty Maszszázsszalon<br />
összes aromaterápiás kezelése kipróbálható kettesben, a mandula mámortól a téli varázslatig.<br />
56
Hosszabbítson!<br />
Ha Gyuláról és térségéről van szó, négy nap biztosan nem elég mindenre,<br />
érdemes egyhetesre nyújtani az itt-tartózkodást!<br />
Gyulán ajánljuk téli garantált programjainkat, mint például a városnéző körsétát idegenvezetővel<br />
vagy határon átnyúló túráinkat, melyek közül van Nagyszalontát és Nagyváradot illetve Aradot és az<br />
Arad-Hegyalja borvidéket érinti. Emellett érdemes a város további kiállítóhelyeit is felkeresni, melyek évszaktól<br />
függetlenül tartalmas kikapcsolódást ígérnek: a Gyulavári kastélyt, a TájVízHázat, a Rádiótörténeti<br />
Kiállítást vagy éppen a Retro Kiállítást.<br />
Békéscsabán a korábban említettek mellett érdemes ellátogatni a Szlovák Tájházba, illetve megnézni<br />
a belvárost – a megyeszékhelyen áll Európa legnagyobb evangélikus temploma –,a Munkácsy Mihály<br />
Emlékházat, a Munkácsy Mihály Múzeumot és a CsabaParkot is.<br />
Békésen a tájházat és Jantyik Mátyás Múzeumot ajánljuk további programok gyanánt.<br />
57
Árajánlat<br />
58
MESÉL A KASTÉLY, MESÉL A VÁROS<br />
A CSOMAGBAN ÉRINTETT FŐBB ATRAKCIÓK<br />
59
Gyulai Várfürdő<br />
Gyula<br />
Az egész évben nyitva tartó, az országban egyedülállóan strand-, élmény- és gyógyfürdő kategóriában is ötcsillagos<br />
minősítéssel rendelkező Gyulai Várfürdő az egykori Almásy-kastély 8,5 hektáros természetvédelmi<br />
területté nyilvánított parkjában található. Egyedi hangulatú gyógy- és üdülőhely, ahol minden évszakban<br />
pihenhetnek és gyógyulhatnak a vendégek, s üdülhetnek a családok és fiatalok.<br />
A fürdő vize 1968 óta hivatalosan is gyógyvíz, 1971-ben a fürdő gyógyfürdő minősítést kapott, környékét<br />
pedig 1984-ben gyógyhellyé nyilvánították. A családi élményfürdővel, az AquaPalotával kibővült Gyulai Várfürdő<br />
21 m<strong>eden</strong>céje között mindenki megtalálja a számára ideálisat.<br />
A 72 °C-os, 2005 méter mélységből feltörő, alkáli-hidrogénkarbonátos-kloridos gyógyvíz gyógyírként szolgálhat<br />
mozgásszervi károsodások, reumás panaszok, helyi idegbántalmak, savas eredetű gyomorproblémák<br />
és gyulladásos nőgyógyászati betegségek esetén, emellett sikerrel alkalmazható balesetek, műtétek<br />
utáni rehabilitációs kezelések során is. A télen-nyáron működő gyógyászaton reumatológus szakorvosi irányítás<br />
mellett zajlanak a kezelések.<br />
A Castello Wellness és Szaunapark kényeztető szolgáltatásokat nyújt látogatóinak bel- és szabadtéri részein<br />
egyaránt. Az itt eltöltött időt az üdítő szauna felöntések teszik varázslatossá. A Beauty Masszázs Szalonban közel<br />
30 féle masszázs közül választhatnak a felfrissülésre vágyók. A legkisebbeket pedig a fürdő Gyermekkuckója<br />
csábítja önfeledt szórakozásra.<br />
60
Gyulai Várfürdő<br />
Gyula<br />
Az AquaPalotával gazdagodott Gyulai Várfürdő egész évben kiszolgálhatja a családokat, a fiatalokat és azokat,<br />
akik elsősorban nem a gyógyvíz miatt látogatnak el a fürdőbe. A több mint 6000 négyzetméteres létesítményben,<br />
közel 900 négyzetméternyi vízfelületen számtalan élményelem – sodrófolyosó, álló-, és fekvőmasszázsok,<br />
vízesések, buzgárok, nyakzuhanyok, ugróm<strong>eden</strong>ce, családi csúszda, “fényalagút” testcsúszda, a Magyarországon<br />
kuriózumnak számító felfelé tartó, vagyis “fellejtő” fánkos csúszda – biztosítja a vendégek szórakozását.<br />
A gyermekekkel érkezők is kikapcsolódhatnak, a baba- és gyermekm<strong>eden</strong>ce nyújtotta élményelemek mellett,<br />
korosztályonként elkülönített játszóterek várják a családosokat. Amíg a gyermekek csobbannak, vagy éppen a<br />
mélyvízi ugróm<strong>eden</strong>cénél próbálják ki bátorságukat, a felnőttek pihenhetnek a vízibárban, vagy hódolhatnak<br />
a szaunavilág nyújtotta élvezeteknek.<br />
A baba-mama sarok az elvonulás nyugalmát biztosítja a gondoskodásra és pihenésre vágyó legapróbbaknak.<br />
A négy évszak minden egyes napján élményekkel várja kedves vendégeit Gyula város legnagyobb attrakciója,<br />
a Gyulai Várfürdő családi élményfürdője, az AquaPalota!<br />
61
Gyulai vár – Kézen fog a történelem<br />
Gyula<br />
Gyula város legrégebbi épített öröksége a több mint 600 éves vár, Közép-Európa egyetlen épen maradt<br />
gótikus sík vidéki téglavára. Nincs több olyan világi épületünk, amely ennyi Zsigmond-kori belső térrel rendelkezik.<br />
A várakról kialakult képpel szemben a gyulai vár sík terepen áll, s a hely adottságainak megfelelően a helyben<br />
rendelkezésre álló agyag adta téglából épült. Az elhelyezkedés és az építőanyag ellenére a 16. század<br />
második felében Gyula Eger és Szigetvár mellett az ország három legerősebb végvárának egyike volt.<br />
A gyulai uradalmat 1403-ban adományozta Zsigmond király Maróti János macsói bánnak. A Marótiak kihalásával<br />
a terület a király, Hunyadi Mátyás tulajdonába került, aki fiának, Corvin Jánosnak adományozta azt.<br />
A vár 1566-ban került török kézre, 62 napon át tartotta a hatalmas török sereggel szemben mindössze 2000<br />
várvédő. Tulajdonképpen nem is bevették, a várbeli készletek fogyása és a kitörő vérhas járvány miatt adta<br />
fel azt Kerecsényi László várkapitány.<br />
A 129 évnyi török uralom után a területet a Harruckern család kapta meg, a várat gazdasági célokra hasznosították:<br />
pálinka- és sörfőzőt, illetve cselédlakásokat alakítottak ki benne.<br />
1849. augusztus 18. és 23. között Damjanich János és Lahner György honvédtábornokokat az akkor orosz<br />
kézen levő várban helyezték el.<br />
A vármúzeumban megtekintheti, hogyan rendezkedett be a várúr és a várúrnő, miben különbözött a török<br />
szandzsákbég hivatali szobája a magyar várúrétól, vagy milyen fegyverekkel harcoltak az elmúlt évszázadokban.<br />
A vár kápolnája mellett pedig kondítsa meg a harangot az 1566-os ostrom hőseinek emlékére!<br />
62
Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont – Mesél a kastély<br />
Gyula<br />
A török hódoltság után a Békés vármegye nagyobb részét magában foglaló gyulai uradalmat Harruckern<br />
János György kapta meg III. Károly király adományaként. A főhadbiztos a terület 1722-es megszerzése<br />
után rögtön megkezdte a gyulai kastély felépítését. Az épületet az évszázadok során az egymást váltó<br />
főúri családok (a Harruckernek, a Wenckheimek és az Almásyak) többször bővítették, átalakították.<br />
A kastély 1945 utáni mostoha sorsa, a jobb oldali mellékszárny felújításával 2004-ben fordult jobbra, hogy<br />
aztán egy EU-s pályázati támogatás segítségével 2016 márciusára teljesen megújuljon.<br />
A gyulai Almásy-kastély minden tekintetben különbözik a hazai kastélyoktól.<br />
Az épületben helyet kapott tárlat ugyanis azt meséli el, amit eddig egyetlen kastély sem: mi történt a színfalak<br />
mögötti világban? Nem csak a főúri életmódról szól, a személyzet életére is koncentrál.<br />
Hazánkban egyedülálló módon, a 21. századi interaktív technika segítségével, izgalmasan és kreatívan<br />
mutatja be a korabeli mindennapokat, a személyzet tagjainak feladatait és még számos érdekességet.<br />
Ezeken túl tematikus részek idézik fel az itt tett királylátogatásokat, a tíz, Gyulán lefegyverzett aradi vértanú<br />
emlékét és Albrecht Dürer gyulai kapcsolatait.<br />
A Kastély Kávézóban grófnak, grófnénak érezheti magát minden látogató! A kávézó szolgáltatásai nem<br />
csak a kiállítás megtekintői számára érhetők el, önálló bejáratával és nyitvatartásával mindenkit vár, aki<br />
italaival, kávékülönlegességeivel feltöltődni akar, kézműves süteményeivel pedig kényeztetné magát. A<br />
múzeum- és ajándékbolt kínálatában pedig a helyi (Békés megyei) kézműves termékek mellett megtalálja<br />
a kiállítás több érdekes darabját és a kastély logójával emblémázott ajándéktárgyakat.<br />
63
Százéves Cukrászda<br />
Gyula<br />
Az 1840 óta üzemelő Százéves Cukrászda Magyarország második legrégebbi cukrászdája. Csodás, empír<br />
stílusú épületében a díszesen festett falak között, eredeti biedermeier bútorzat, s hagyományos sütemény,<br />
parfé-, cukorka- és fagylaltkínálat repíti vissza a látogatót az egykori nyüzsgő kávéházi világba. Mivel a<br />
cukrászda mindig is közösségi hely volt (a boltozatok közepén feltárt falképek töredékei bizonyítják) az<br />
1984-1986 közötti helyreállítás során igyekeztek a reformkori hangulatot visszaidézni, míg az egykori cukrászműhely<br />
helyén cukrászmúzeumot rendeztek be korabeli eszközökkel. 2004-ben a cukrászda életében<br />
egy jelentős felújítást hajtottak végre, hogy továbbra is a legértékesebb gyöngyszeme maradhasson a<br />
Dél-Alföldnek és ez a csodálatosan szép cukrászda egyedi, különleges élményt nyújtson vendégeinek.<br />
64
Erkel Ferenc Emlékház<br />
Gyula<br />
A németgyulai tanítói lakást 1795-ben építették fel. 1821-ben egy újabb tanterem került az ekkor megnagyobbított<br />
régi mellé. A ház térre néző szárnya az iskolának, míg az Ajtósi utcai frontja a tanítói laknak<br />
adott helyet. Az iskolai rész 1829–1830 telén megrongálódott, s részben össze is dőlt. A házat mai formájában<br />
ezt követően Nuszbek Mihály építette meg 1830 végére.<br />
A kántor és iskolaház az 1830-as átalakításkor kapta klasszicista stílusát. Az Erkel család 1806-ban érkezett<br />
Gyulára Pozsonyból. Az apa, Erkel József 1841-ig lakott és tanított az iskolában. Itt született 1810. november<br />
7-én fia, Erkel Ferenc, a magyar nemzeti opera megteremtője, a Himnusz megzenésítője. A kiállítás<br />
nyitóterében Európa himnuszait bemutató terminálok fogadják a látogatókat, majd az európai zene terme<br />
következik. A 19. századi osztályteremében lévő interaktív sarokban korabeli feladatok megoldására van<br />
lehetőség, az „Erkel-emlékszoba” a zeneszerző személyes tárgyait, relikviáit mutatja be. A hálószoba, a szalon<br />
és a népies konyha az Erkel család egykori otthonát idézi fel.<br />
65
Ladics-ház<br />
Gyula<br />
A földszintes polgárház a 19. század elején épült barokk stílusban, jegyzői lakásként. A házba dr. Ladics<br />
György jogász feleségével ifjú házasként költözött, majd utódai itt éltek a múzeummá alakításig. A hagyományőrző<br />
családban öt generáción át megmaradtak az életmódjukat tükröző bútorok, tárgyak, öltözékek<br />
s a szellemi életükről tanúskodó emlékek. A város az épület és a gyűjtemény felvásárlása után a házban<br />
múzeumot hozott létre.<br />
Túlzás nélkül állítható, hogy a Ladics család hagyatéka különleges értéke Gyula városának, s a maga nemében<br />
egyedülálló történeti forrása és dokumentuma a vidéki polgárság életének a dualizmus kori és a két<br />
világháború közötti Magyarországon. Míg a paraszti életmódot és lakáskultúrát bemutató tájházak rendszere,<br />
az egész országot behálózza, és a társadalmi paletta másik oldalát megjelenítő szépen berendezett<br />
nemesi, főúri otthonokra is találhatunk példákat, addig a polgárság világának a Ladics Ház az egyedüli teljesen<br />
berendezett tanúja. Hazánkban nincs más hasonló komplexitású polgári együttes, melynek keretében<br />
úgy a tárgyi, mint az irattári, dokumentációs anyagok egységesen megmaradtak volna. A hagyaték magába<br />
foglalja a család XIX. század elején épített lakóházát annak teljes bútorzatával, a családtagok használati és<br />
személyes tárgyait, valamint a családi könyvtárat és dokumentumgyűjteményt. Általa megismerhetővé válik<br />
a dualizmuskori, illetve a két világháború közötti Magyarország polgári kultúrájának teljessége.<br />
66
Kohán Képtár<br />
Gyula<br />
A színházi előadások, műsoros estek, táncmulatságok számára készült épület 1889-re épült fel az egyik<br />
Holt-Körös meder helyén, a népkertben. 1952–1975 között a dór oszlopos, timpanonos bejáratú, neoklas z-<br />
szicista épület a város művelődési otthona volt, majd 1979-ben a Kohán-hagyaték kapott helyet az épületben.<br />
Kohán György festőművész (1910–1966) Gyulaváriban született uradalmi kovács gyermekeként.<br />
Tehetsége hamar megmutatkozott: 16 évesen már a gyulai alkotó kör kiállításán szerepelt képeivel. Budapesten,<br />
majd Párizsban és Rómában tanult, végül hazatért Magyarországra. Végrendelete szerint 691<br />
festményt és 2215 grafikát ajándékozott Gyula városának, melyek egy része a Képtárban látható.<br />
67
TájVízHáz<br />
Gyula<br />
A Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság által létrehozott TÁJVÍZHÁZ kiállítás a Körös-vidéki tájról, vizeiről, természeti<br />
értékeiről, valamint a gyógyfürdőzésről és a népi gyógyászatról mutat be hasznos ismereteket a nagyközönség<br />
számára, szórakoztató, élményt adó módon. A bemutatóházban kisebb konferenciák és időszakos<br />
kiállítások megtartására is lehetőség van.<br />
A látogatók hagyományos és korszerű kiállítási elemek, multimédiás eszközök segítségével léghajós utazást<br />
tehetnek a Körösök vidékén, résztvevői lehetnek egy javasasszony perének, bepillantást nyerhetnek a régi<br />
idők közfürdőinek hangulatába, megismerhetik a török-fürdők világát. Iskoláknak – előzetes bejelentkezés<br />
után - lehetőséget biztosítunk kihelyezett tanórák megtartására. A bemutatóházban külön vetítőterem<br />
üzemel, melyben a Körös-vidékkel, árvizekkel, belvizekkel, vízügyi történeti emlékekkel, gyógynövényekkel<br />
kapcsolatos filmek közül választhatnak a látogatók.<br />
68
Gyulavári Kastély Látogatóközpont<br />
Gyula<br />
A Gyulavári Kastély Látogatóközpont ötlete abból az elgondolásból született, hogy az egykori főúri rezidenciában,<br />
újszerű formában együtt mutassuk be a Dél-Alföld néprajzi, kulturális és természeti-környezeti értékeit,<br />
valamint gazdasági történetét és fejlődésének lehetőségeit. Azaz úgy ismertessük meg a látogatót a<br />
térség múltjával, jelenével, hogy közben szembesüljön a jövővel is. A jövővel, amely érdemben csakis akkor<br />
tervezhető, ha a fejlődés fenntartható. Alapvető célunk az volt, hogy hozzájáruljunk a Dél-Alföld országos<br />
és nemzetközi megismertetéséhez, az itt élők identitástudatának erősítéséhez, azon felismerés népszerűsítéséhez,<br />
hogy a térség gazdasági fejlődésének alapja a fenntarthatóság, a környezet kíméletes használata<br />
lehet, ezen keresztül pedig a gazdaság fejlődéséhez, az elvándorlás mérsékléséhez.<br />
Ezen gondolatkör mentén szerveztük meg a kastély kiállítási tematikáját, a leendő programokat, rendezvényeket,<br />
illetve próbáltuk megtalálni a létesítmény helyét a térség idegenforgalmi kínálatában.<br />
Három nagy területet ölel át a kastély: hagyományok, kultúra és fenntartható fejlődés. Ez a hármas logikailag<br />
is jól kapcsolódik egymáshoz: a hagyományok meghatározzák a kultúrát, a szélesebb értelemben vett<br />
kultúra alapvetően befolyásolja a jövőt.<br />
A hagyományokat egy helytörténeti gyűjtemény és a Dél-Alföldön évszázadok óta együtt élő nemzetiségek<br />
néprajzi, népművészeti tárgyainak kiállításával elevenítjük fel. A kulturális részben kiemelkedő szerepet kap<br />
a régió képzőművészete, illetve a tervezett rendezvényeken, programokon keresztül az egyéb művészeti<br />
ágak is maghatározó szerephez jutnak.<br />
A fenntartható fejlődés témakörben bemutatjuk a térség természeti kincseit, a vizek, erdők élővilágát, illetve<br />
szeretnénk a biogazdálkodás jelentőségére felhívni a figyelmet, amely a hagyományosan agrárorientáltságú<br />
Dél-Alföld egyik gazdasági kiugrási területe lehet. A kialakított konferenciaterem lehetőséget kínál<br />
arra is, hogy a kastély egyik Békés megyei szellemi központja legyen az ökogazdálkodás népszerűsítésének.<br />
69
Rádiótörténeti Kiállítás<br />
Gyula<br />
Egy nyugdíjas elektromérnök, Wlassits Nándor 120 darabból álló, szakszerű gyűjteménye a magyar rádiózás<br />
kezdetei, a rövidhullámú amatőr rádiózás és az Orion gyár termékeiből. A kiállítás megtekintése nem csak<br />
hozzáértők számára élmény.<br />
A Magyarországon elsőként létesült magánkiállítás múzeumi keretek között ad betekintést a nyolcvan éves<br />
magyar rádiózás legizgalmasabb korszakának történetébe.<br />
70
Retro Kiállítás<br />
Gyula<br />
A 60-as, 70-es évek klasszikus tárgyait bemutató tárlat a gyulai Rőfös udvarban üzemel. A színes tárlat vezetője<br />
fél óránként gyermeksarokban bemutatja az egykori apróságok játékait is, felhúzza a csibéket, kacsákat,<br />
kinyitja a háromdimenziós könyveket, előveszi a lemezjátékokat, így a csemeték már nem csak elbeszélésekből<br />
tudják majd meg, mivel játszottak a szüleik annak idején.<br />
A helyszínen jelenleg mintegy 2500 darab korabeli tárgy található, de hetente többször bővül a gyűjtemény,<br />
hiszen a tulajdonos maga is szerez be újabb darabokat, de egykori látogató és ismerősei is hoznak be mindenféle<br />
régi tárgyakat.<br />
71
Odalent Kalandpince<br />
Gyula<br />
Hűvös pincerendszer. Vastag falak. Ha bezárunk – vajon kijutsz-e?<br />
A feladat egyedül lehetetlen, kell hogy legyen segítséged a bajban! A szabaduláshoz rendelkezésre álló 60<br />
perc alatt logikai feladványok, zárak és lakatok állják utatokat, és itt nem az erő, hanem az ész a fontos. Ám a<br />
feladat nem lesz egyszerű! Tágra nyílt szemmel és nyitott elmével gyere hozzánk, és akkor megtalálod azt az<br />
élményt, amit nálunk keresel. Figyelemmel, logikával és leleménnyel minden akadály leküzdhető. Azonban<br />
ne gondold, hogy könnyű menet lesz: az idő sürget, a dolgok pedig nem mindig olyan egyszerűek, mint<br />
amilyennek látszanak!<br />
Ha nem figyelsz – lent maradhatsz!<br />
72
CsabaPark<br />
Békéscsaba<br />
A Kolbászmúzeum kiállítótere a kolbászkészítés történetét, tradicionális eszközeit mutatja be modern, interaktív<br />
eszközökkel. A Kolbászudvarban lévő látvány-kolbászműhelyben nyomon követhetők a sertésfeldolgozás<br />
és kolbászkészítés korunkban alkalmazott eljárásai, sőt lehetőség nyílik arra is, hogy interaktív<br />
módon akár a látogatók is bekapcsolódjanak a kolbászkészítés folyamatába, vagy részesei lehessenek egy<br />
hagyományos disznótornak.<br />
73
Csabai Rendezvénypajta<br />
Békéscsaba<br />
A Csabai rendezvénypajta olyan, egyszerre gasztronómiai és kulturális, hagyományőrző, közösségteremtő<br />
központ, ahol lehetőség van a csabai kolbász és a csabai termékek népszerűsítésére, valamint gasztronómiai,<br />
vagy egyéb családi összejövetelek megrendezésére.<br />
Az új infrastruktúra igénybevételével a rendezvényterület helyszíne, megjelenése, minősége, méretei és<br />
kapacitásai, továbbá szolgáltatásainak színvonala alapján Békéscsaba gasztronómiai jelképe, egyik meghatározó<br />
színvonalú közösségi tere lett, amely kialakításában, méretében és közönségbarát kiszolgálás tekintetében<br />
az ország fesztiválterületeinek méltó versenytársa, sőt a régió egyik legmagasabb színvonalú<br />
terméke is egyben.<br />
A nyáron leginkább rendezvényhelyszínként üzemelő pajta a téli időszakban műjégpályaként működik.<br />
Programlehetőségek: csapatépítő programok, céges, baráti és családi rendezvények, koncertek, filmvetítések,<br />
borvacsorák, táncházak, fesztiválok.<br />
74
Csabai Kolbászház<br />
Békéscsaba<br />
2015 januárjától megnyitotta kapuit a Csabai Rendezvényszervező Kft. által üzemeltetett fesztiválház. Fő<br />
célunk a földrajzi területvédelem alatt álló, csabai kolbász mint hungarikum népszerűsítése, bemutatása<br />
a régióban egyedülálló attrakcióként, egy több mint 500 m²-es épületben és udvarán. Kolbászkészítéssel,<br />
disznóölésekkel, hagyományőrző kolbászkészítő oktatással, valamint állandó kiállítással szeretnénk egész<br />
évben fenntartani az érdeklődést a kolbász és a kolbászfesztivál iránt. Vendégeink aktívan részt vehetnek<br />
a programokban. Komplex, egyedi programcsomagokat kínálunk látogatóink számára szórakoztatási lehetőségekkel,<br />
családbarát programok biztosításával.<br />
75
Gyulai Pálinka Manufaktúra<br />
Gyula<br />
A pálinkafőzde mellett található a Báró Harruckern János korát hűen tükröző Pálinkakóstoló Ház. Ezen a<br />
hangulatos helyszínen vendégeink megismerkedhetnek a pálinka világával, érkezzenek egyénileg vagy<br />
akár csoportosan.<br />
Az épület átalakításakor egy barátságos, a történelmi fürdőváros hangulatához szorosan illeszkedő pálinkakóstoló<br />
hely létrehozása volt a célunk, mely Gyula város turisztikai vonzerejét kibővítve tartalmas és minőségi<br />
szolgáltatásokkal csábítja az ide érkező turistákat és a gyulai lakosokat egyaránt. A város zajától távol,<br />
4-5 perces autózással könnyen megközelíthető a Kóstolóház, mely 40-45 fő befogadására alkalmas kóstoló,<br />
és termékbemutató teremmel várja az ide érkezőket.<br />
A látogatóknak lehetőségük van megismerni a pálinka készítés technológiáját: pálinkafőző mesterünk vezetésével<br />
a túra a gyümölcskertből indul, ahol a termesztésétől kezdődően végigkísérhetik a gyümölcs útját<br />
a csodálatos párlatok elkészültéig. Kisfilm vetítésével megismerhetik többek között a Békési Szilvapálinkát,<br />
mint hungarikumot, valamint a gyulai pálinkafőzés történelmi eredetét. Ezen kívül megismertetjük vendégeinkkel<br />
a pálinkafőzés hagyományait, a jelenlegi technológiát, és nem utolsó sorban a pálinkafogyasztás<br />
kultúráját. Az elméleti tudás megszerzését követi a gyakorlati ismeretek szélesítése: díjnyertes pálinkáink<br />
kóstolása, miközben kisül a kemencében a kenyérlángos, a ropogós házi kenyér vagy akár a malacpecsenye.<br />
Lehetőség van ezen kívül bográcsos, illetve grillezett ételek elkészítésére is.<br />
76
Békési Pálinka Centrum<br />
Békés<br />
Békés belvárosában található az a régi műemlék épület, melyben létrehoztuk a Békési Szilvapálinka Centrumot<br />
(BPC).<br />
Hitvallásunk: Újrateremteni azt a közösségi érzést, amit egykoron a pálinkafőzés jelentett az emberek számára.<br />
A BPC modern értelemben véve szolgáltatóház, egy érzés megvalósítása, közösségi hely, ahol a pálinka<br />
van a centrumban. A hely magába foglal mindent, ami a pálinkához kell.<br />
A Békési Szilvapálinka út egyik fő állomásaként épített létesítmény tervezésekor nagy hangsúlyt helyeztünk,<br />
arra hogy a pálinka iránt érdeklődők egy komplex szolgáltatást kapjanak. A BPC-ben közel 200 féle<br />
pálinka kóstolható meg, saját maga főzheti meg pálinkáját, majd tárolhatja pálinka trezorunkban. Konferenciák,<br />
összejövetelek, kulturális rendezvények és szakmai továbbképzések megtartására is alkalmas<br />
helyszín. A gyermekkel érkezőket játszószobával várjuk. Éttermünkben a gasztronómiára vágyókat is várjuk<br />
hagyományos helyi ételekkel.<br />
77
Árpád Pálinka – Pálinkatanya<br />
Békéscsaba<br />
Az Árpád Pálinkák 2011 tavaszától korhű, mégis modern és kényelmes környezetben adnak otthont a pálinkaturizmus<br />
kedvelői számára. A hagyományos podsztyenás (jellegzetes békéscsabai előtornác) pálinkaház<br />
hideg „pálinka-korcsolyákkal”, grillezéssel, bográcsozással várja a zamatos és különleges díjnyertes pálinkák<br />
kedvelőit. Nagy Árpád főzőmesterünk örömmel avatja be a látogatókat a pálinka lepárlás fortélyaiba a patinás<br />
rézüstök és kígyózó rézcsövek társaságában, melyet a száraz elmélet feloldásaként pálinkától nedves<br />
torkok követnek majd a teljes pálinka választéknak, és a kereskedelemben nem kapható, ritka pálinkáknak<br />
otthont adó Árpád Pálinkatanyán. Célunk bemutatni a pálinkafőzés szépségét, mely emberi közelségbe<br />
hozza e szép hagyomány misztikumát, és természetesen a főzőmester felügyeletével, akár saját pálinkánkat<br />
is lefőzhetjük.<br />
Napjainkra az álmaink megvalósulása mellett sikerült számos díjat is elnyernünk – köztük az év pálinkafőzdéje<br />
(2012. 2015.2016.) és a 2016. Ország Pálinkája elismeréseket is.<br />
78
Munkácsy Mihály Múzeum<br />
Békéscsaba<br />
A Munkácsy Mihály Múzeum feladata feltárni, összegyűjteni, tudományosan feldolgozni, a modern kor követelményeinek<br />
megfelelően mindenki számára közkinccsé tenni azokat a kulturális értékeket – kiváltképp<br />
Munkácsy Mihály hagyatékát, a megyében élő magyarság és nemzetiségek hagyományait – amelyek Békéscsabához,<br />
Békés megyéhez kötődnek.<br />
Intézményünk őrzi és gyarapítja a Békéscsabához köthető, a megye múltjára és jelenére vonatkozó jellegzetes<br />
tárgyakat, eszközöket, könyveket, kéziratokat, művészeti és ipari alkotásokat, az itt élő nemzetiségek<br />
tárgyi és szellemi kultúráját, a megyében valaha élt és kortárs jelentős személyiségek emlékét, tárgyait, alkotásait,<br />
ereklyéit. Biztosítja a több mint száz év alatt összegyűjtött tárgyak állagmegőrzését, műtárgyvédelmét,<br />
valamint hagyományos módszerekkel és digitalizált formában történő népszerűsítését.<br />
Legfőbb célunk, hogy a Munkácsy Mihály Múzeum a Békéscsaba városában lévő kulturális intézményekkel<br />
összhangban működő, korszerű, hiteles, egyedi, közönségbarát, nyitott szemléletű, a technikai eszközök<br />
által kínált lehetőségeket maximálisan kihasználó, az értékközvetítés újszerű megoldásait és dinamikus ábrázolási<br />
szemléletet választó kultúrpalota legyen, amely szakmai tevékenységén, látványos kiállításain és<br />
programjain keresztül jelen van az ország kulturális életében.<br />
79
Munkácsy Mihály Emlékház<br />
Békéscsaba<br />
1994-ben - Munkácsy Mihály születésének 150. évfordulóján nyílt meg Békéscsabán a nagy magyar festő<br />
emlékháza, abban a gyönyörű 8 szobás kúriában, amelyet rokonai építtettek az 1840-es években. Az árva<br />
Lieb gyerekek közül Mihály húga, Gizella nevelkedett e házban, Steineréknél. Miska pedig sokat vendégeskedett<br />
náluk nevelőapjával, Reök Istvánnal. Gyermekévei utolsó boldog pillanatait töltötte e falak között.<br />
Életével dokumentumok és fénymásolatok segítségével ismerkedhetünk meg, munkásságáról pedig 21<br />
eredeti alkotásából - köztük vázlatok, tanulmányalakok, szalonképek, portrék - szerezhetünk átfogó képet.<br />
Steinerék után az Omaszta család lakta a házat közel száz éven keresztül. Bútoraikat, tárgyaikat megőrizte<br />
az evangélikus egyház: az ezekből összeállított szobabelsők tájékoztatnak a századforduló Békéscsabájának<br />
kisnemesi, polgári világáról.<br />
80
Jantyik Mátyás Múzeum<br />
Békés<br />
A „Nagyház” ahogy a köznyelvben él, Békés városának központjában található egykori uradalmi épület.<br />
Építésekor nagyságával kitűnt a többi egyszintes épület közül, innen az elnevezés. Az épület falán fémtábla<br />
jelzi, hogy a XIX. században épült, azonban az építtetés ideje sokkal korábbra tehető, az 1790-es évekre.<br />
Az épület műemlék.<br />
Az épület er<strong>eden</strong>dően uradalmi célokat szolgált a Wenckheim család építtette gazdatiszti lakásnak és<br />
magtárnak. Az épületet az uradalom mindenkori intézője lakta. A fölszinten kapott helyett az intéző lakása.<br />
Itt kerültek kialakításra a vendégszobák, melyek a vadászatokra és más alkalmakra érkező vendégeknek<br />
nyújtottak szállást.<br />
Az épület alatt borospince van, melyben az uradalom borát tárolták. Említésre méltó a Nagyház padlástere,<br />
melynek gerendaszerkezete vörös fenyőből készült, az ehhez szükséges faanyagot a Körösökön úsztatták<br />
le Erdélyből. A padlástér három szintből áll. Az első szinten tárolták egykor a nehézgabonát, a második<br />
szinten árpát és zabot. A harmadik szint éppen csak egy lépcsőssorból áll, itt gyógynövényeket szárítottak.<br />
Az épület két oldalán még mindig láthatók a padlásajtók és a gabona felhúzásához használt csigasorok.<br />
Az épületet kőkerítés vette körül, mely a Nagyháztól a Városházáig, és a postapalota megépülése (1929)<br />
előtt a Bérház vonaláig húzódott. Ennek nyomai még megtalálhatók az egykori Zsíri-Szabó ház mellett.<br />
Hatalmas parkja a Fehér-Körösig leért.<br />
Az épület 1945-ig a Wenckheim család birtokában állott, majd a II. világháborút követően államosították.<br />
1966 óta a békési múzeum használja az épületet kiállítóhelyként. 1971-ben a múzeum felvette a békési<br />
születésű festőművész, Jantyik Mátyás nevét. Az épület borospincéjében működik a Nagyház Pince Borozó,<br />
melynek Bacchus cégérével.<br />
81
Szlovák Tájház<br />
Békéscsaba<br />
A Szlovák Tájházban látható tárgyi valóság egyaránt magában foglalja az anyaország és a környező magyarság<br />
népi kulturális értékeit.<br />
A 17. század végén a törökellenes harcok miatt Békéscsaba elnéptelenedett. A törökök kiűzése után Békés<br />
megye a felső-ausztriai származású Harruckern család birtokába került. A család betelepítésekkel pótolta<br />
a hiányzó munkaerőt. Ezáltal a Felvidékről szlovák családok érkeztek. A tájház a módos parasztok tárgyain<br />
keresztül a XIX. századi életmódot mutatja be. Az alföldi háztípus helyi jellegzetességeit, mint például a<br />
podsztyenkát (előtornác), a tiszta szobát, a padkával szegélyezett kemencét, a szlovák festett bútorokat,<br />
sajátos tárgyaikat láthatjuk itt. A tájház központja a konyha, amely két részből állt: az első része a pitvar,<br />
mögötte a kéményalja a tulajdonképpeni konyha, a főzés helye. Fala mentén padkák, kétoldalt kemencenyílás,<br />
ezeken keresztül fűtötték a szobák kemencéjét. A boltíves falon elhelyezett tányérok a konyha díszei<br />
voltak. A tisztaszoba a ház gondosan tisztán tartott, a legszebb, rendelésre készült faragott-festett bútorokkal<br />
berendezett helyisége. Itt fogadták a megtisztelt vendégeket; hétköznapokon alig használták, többnyire<br />
csak az ünnepek és a családi események alkalmával vették igénybe. Diagonális elrendezése csabai házak<br />
archaikusabb szobarendjét idézi: az ágytól kiinduló képzeletbeli átló a szobát két, elkülönülő részre osztja:<br />
az asztal körüli kultikus részre (szentsarok), valamint a mennyezetes ágyat és a kemencét befogadó lakótérre.<br />
A hátsó szobából nyíló kicsiny helyiség, a kiskamra fő rendeltetése a háztartás eszközeinek tárolása. Itt<br />
tárolták azokat az edényeket és konyhai eszközöket, melyeknek használatára nem került minden nap sor. A<br />
nagykamra egyszerre szolgált éléstárul és a háztartáshoz szükséges, ritkán használt eszközök tárlóhelyéül.<br />
A kenyérgabona és a kenyérsütés eszközei mellett itt tárolták kampókra felakasztva a füstölt szalonnát,<br />
húsokat is. Az állattartás számos eszközét is a nagykamrában helyezték el.<br />
82
Békési tájház<br />
Békés<br />
Jómódú parasztgazda 1866-ban épült házát rendezték be tájháznak. Csapó Gergely tanyásgazda tulajdona.<br />
Karéjos homlokzata, négyszögoszlopos, darufás tornáca, övpárkánya és dór lizéniái vannak az épületnek. A<br />
tájházban a parasztgazdaság összegyűjtött emlékeit, berendezési tárgyait, eszközeit tekinthetik meg. A porta,<br />
az épület és a lakásbelső a békésiek életmódját idézi föl az 1850 és az 1920 közötti évekből. A tisztaszoba<br />
festett bútorai és hímzett textíliái a magyar népművészet jeles termékei. A ház udvarán kapott helyet Kovács<br />
János helyi kocsigyártó mester műhelye is. Sisa Béla építőművészész tervezte a műemléki rekonstrukciót. A<br />
XIX. században épült klasszicista gazdaházban alakították ki a hajdani békésiek életmódját felidéző Békési<br />
Tájházat, udvarán egy kocsigyártó műhellyel.<br />
83
Nagyrendezvények télen<br />
Gyulai Méz- és Mézeskalács Nemzetközi Fesztivál – Gyula<br />
Egy hosszú hétvégén át több helyszínen csábítjuk Önöket a mézédes élvezetekre. Íme a kínálatunk: mézfajták,<br />
mézeskalácsok, cukrászati különlegességek bemutatása , kóstolása és vására, méhészeti kiállítás és<br />
vásár , mézzel készített különleges ételek készítése és kóstolása. Adventi készülődés, kézműves programokkal,<br />
gyermekeknek.<br />
Múzeumi körséta kedvezményekkel és mézkóstolóval. Hangulatos műsorok, Luca-napi meglepetések színesítik<br />
a gazdag programot. Jöjjön Gyulára, ahol „mézédes az élet”!<br />
84
ÉVSZAK: TAVASZ<br />
CSOMAG NEVE: TAVASZI TÖRTÉNETEK<br />
ÉRVÉNYES: március 15. – június 1.<br />
AJÁNLJUK: aktív kikapcsolódást kereső családoknak<br />
85
1. nap<br />
Érkezés egyénileg Gyulára a délelőtti órákban. A szálláshely elfoglalását követően máris kezdődhet az ismerkedés<br />
a várossal: a turisztikai információs pontok mindegyikén (a Tourinform irodában, a Kapusház<br />
infopontban és az Erkel infopontban) naprakész információkkal és tájékoztató kiadványokkal várják a<br />
vendégeket, akik az alapinformációk emellett mindent megtudhatnak a városi garantált programokról és<br />
a számtalan kedvezményt nyújtó Visit Gyula Cardról is.<br />
Gyula város kiemelkedő turisztikai attrakciója a Gyulai Várfürdő, amely kitűnő délutáni programlehetőséget<br />
kínál az egész család számára. A strand-, gyógy- és élményfürdő kategóriában is ötcsillagos minősítéssel<br />
rendelkező, az Almásy-kastély egykori 8,5 hektáros, növényritkaságokkal teli parkjában található<br />
Várfürdő minden korosztály számára vonzó és élményekben gazdag lehetőségeket kínál! A fiatalabb generáció<br />
tagjai kedvükre lubickolhatnak a gyermek-víziparadicsomban, a hullámm<strong>eden</strong>cében, a csúszdás<br />
m<strong>eden</strong>cében és a számtalan élményelemmel felszerelt AquaPalotában, a felnőttek kényeztethetik<br />
magukat a wellness-részlegen, a Castello Szaunaparkban, a Beauty Masszázsszalonban, átmozgathatják<br />
magukat a sportuszodában, relaxálhatnak a kül- és beltéri gyógyvizes m<strong>eden</strong>cékben, az idősebb<br />
korosztály tagjai számára pedig a gyógyászati részleg kezelései és a gyógyvizes m<strong>eden</strong>cék kínálnak gyógyító<br />
felfrissülést. A Várfürdő belépőiről és kezeléseiről minden fontos információ megtalálható a www.<br />
varfurdo.hu honlapon.<br />
86
2. nap<br />
Gyula térségében több kastély és kúria is található, amelyeket mindenképpen érdemes megtekinteni! A második<br />
nap programja az egész napos Wenckheim-kerékpártúra. Célszerű az itt tartózkodás teljes időtartamára<br />
(Visit Gyula Carddal ráadásul jelentős kedvezménnyel) kerékpárt bérelni, hiszen Gyula emberléptékű,<br />
kerékpárosbarát település, ahol nincsenek nagy távolságok, a fontosabb turisztikai helyszínek könnyen elérhetők<br />
két keréken. A Tourinform irodában gyermek- és felnőttkerékpárok is bérelhetőek, utóbbiak közül<br />
természetesen választhatunk gyermeküléssel felszerelt járművet is. A túra során a résztvevők ellátogatnak<br />
(várjuk a túrát szervező békési kollégák információit)…<br />
87
3. nap<br />
A harmadik nap délelőttjén vendégeink ellátogatnak a Gyulai Kolbász Múzeumba, (régebbi nevén Húsipari<br />
Történeti Kiállítára), ahol a gyulai hentesek hagyományainak és régi eszközeinek megismerése mellett<br />
tradicionális módon készített kolbászt is kóstolhatnak. A Gyulai Kolbász: hungarikum, ha pedig szuvenír,<br />
akkor egyértelmű, hogy mit érdemes hazavinni: Gyuláról Gyulait! A délelőtt folytatásaként a Gyulahús Kft.<br />
márkaboltjának felkeresése szerepel a programban, ahol a legfinomabb városunkban készült ajándékot vásárolhatják<br />
meg a résztvevők, ráadásul az üzletben 2.500 Ft feletti vásárlás esetén mindenkinek ajándék jár!<br />
A kora délutáni Gyula kiemelkedő történelmi helyszínének meglátogatása szerepel a programban. A<br />
gyulai várban „kézen fog a történelem” – a valamikori Magyar Királyság egyetlen épen megmaradt síkvidéki<br />
gótikus téglavárában 24 kiállítóterem mutatja be, hogyan nézett ki a várbörtön, az éléstár, a sütőház,<br />
a kovács- és a fazekasműhely. A vendégek megtudhatják, hogyan rendezkedett be a várúr és a várúrnő,<br />
miben különbözött a török szandzsákbég hivatali szobája a magyar várúrétól, vagy milyen fegyverekkel<br />
harcoltak az elmúlt évszázadokban. A belépőkről és a tárlatvezetések időpontjáról minden információ<br />
megtalálható a www.gyulavara.hu honlapon.<br />
A nap zárásaként a résztvevő családok számára kerékpártúrát ajánlunk a Gyulavári kastélyba. A Gyulaváriban<br />
álló épületegyüttes, hála a Körös- Maros Vidékfejlesztési és Ökogazdálkodási Alapítványnak, már 2007<br />
szeptembere óta várja a vendégeket. A kastélyt nem csak a szépen felújított épületek és az 1,8 hektáros<br />
park miatt érdemes megnézni, termeiben, hála a folyamatos fejlesztéseknek, többféle tematika mentán<br />
összeállított kiállítás is várja a látogatókat, melynek utolsó szakasza már magában megér egy látogatást,<br />
főleg gyermekekkel! A legutóbbi fejlesztés során kialakított foglalkoztató termekben találkozhatunk tableten<br />
keresztül nézve megelevenedő állatokkal, gyönyörű, élethű gombákkal, és tapintással kell kitalálnunk,<br />
mit rejtenek a dobozok és játékokkal tehetjük próbára magunkat: vajon meg tudjuk-e oldani a feladványokat,<br />
amikkel egy varjú megbirkózik?<br />
88
4. nap<br />
A negyedik napon a délelőtti program a város legújabb, európai mércével mérve is rendkívüli kiállítóhelyének,<br />
a Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpontnak a meglátogatása. „Mesél a kastély” – az Almásy-kastély<br />
21. századi interaktív technika segítségével kínálja a felfedezés élményét. A csodálatosan helyreállított kúriában<br />
nem csak a főurak életét ismerhetik meg vendégeink, de az is kiderül, ki fűtötte a kályhákat, hány liter<br />
víz fogyott egy nap, ki mosta a grófnő fehérneműit, hogy nézett ki a személyzet napirendje, melykőjüknek<br />
mi volt a feladata – és egyáltalán hol, hogyan éltek a cselédek, akik egy grófi család mindennapjait tették<br />
láthatatlanul és szinte észrevétlenül kényelmessé? Az Almásy-kastély kiállítása rengeteg, a gyermekek számára<br />
is rendkívül szórakoztató élményelemet tartalmaz: a kisebbek árnyékszínházban próbálhatják ki színészi<br />
vagy rendezői tehetségüket, a nagyobbak a varázstükör előtt virtuálisan ölthetik magukra a korszak<br />
jellegzetes öltözékeit. A belépőkről és a tárlatvezetések időpontjáról minden információ megtalálható a<br />
www.gyulaikastely.hu honlapokon.<br />
A negyedik nap délutánján vendégeink a CsabaPark Kolbászmúzeumában megismerhetik a csabai kolbász<br />
történetét, majd meg is kóstolhatják a világhírű, szintén hungarikum minősítéssel rendelkező csemegét<br />
a CsabaPark éttermében, ha pedig ízlett, vásárolhatnak is belőle az étterem melletti húsboltban. A<br />
CsabaParkban a gyermekek számára nagyszerű kikapcsolódási lehetőséget nyújt a különleges tematikus<br />
játszótér, az Óriások konyhája. A CsabaPark után érdemes családostól betérni Békéscsaba legjelentősebb<br />
kiállítóhelyére, a Munkácsy Mihály Múzeumba, mely minden korosztály számára tartogat érdekességeket.<br />
89
Hosszabbítson!<br />
Ha Gyuláról és térségéről van szó, négy nap biztosan nem elég mindenre,<br />
érdemes egyhetesre nyújtani az itt-tartózkodást!<br />
Gyulán a csomag tartalmán kívül is rengeteg családi program várja a látogatókat, a gyermekek próbára tehetik<br />
ügyességüket a Pósteleki Szabadidőparkban vagy a Gellény-birtok Kalandparkjában, képzett animátorok<br />
felügyelete mellett szórakozhatnak a Wellness Hotel Gyula játszóházában, megismerkedhetnek a<br />
Körösök vidékével a TájVízHázban, bejárhatják a városerdei tanösvényeket, és részt vehetnek az Erkel Ferenc<br />
Művelődési Központ gyermekprogramjain, melyekről minden aktuális információ megtalálható a<br />
www.visitgyula.com programnaptárában. Garantált programjaink között az egész térséget lefedő, illetve<br />
határon átnyúló kirándulásokat is szervezünk, többek között kastélytúrát, nagyszalontai és nagyváradi,<br />
illetve aradi és Arad-hegyaljai látogatást. Mindemellett vendégeink kipróbálhatják milyen Airwheel-lel<br />
suhanni Gyula hangulatos utcáin, és különleges módon örökíthetik meg nálunk átélt élményeiket a Gyulahús<br />
Várfürdőben található fotópontján.<br />
Békésen is érdemes jobban körülnézni! Tartalmas kikapcsolódást nyújthatnak a Jantyik Mátyás Múzeum<br />
egységei, ha pedig valaki inkább az aktív programok mellett teszi le a voksát, figyelmébe ajánljuk a<br />
Békés-Dánfok Üdülőközpont nyújtotta lehetőségeket (sárkányhajó, kajak-kenu), a békési lovaglási és<br />
horgászási, illetve a gyalogos, kerékpáros és vízi túra lehetőségeket.<br />
Békéscsabán a korábban említettek mellett érdemes ellátogatni a Szlovák Tájházba, illetve megnézni a<br />
belvárost – a megyeszékhelyen áll Európa legnagyobb evangélikus temploma –, és Békéscsaba is kiváló<br />
lovaglási és horgászási, illetve a gyalogos, kerékpáros és vízi túra lehetőségeket tartogat.<br />
90
Árajánlat<br />
91
TAVASZI TÖRTÉNETEK<br />
A CSOMAGBAN ÉRINTETT FŐBB ATRAKCIÓK<br />
92
93
Gyulai Várfürdő<br />
Gyula<br />
Az egész évben nyitva tartó, az országban egyedülállóan strand-, élmény- és gyógyfürdő kategóriában is ötcsillagos<br />
minősítéssel rendelkező Gyulai Várfürdő az egykori Almásy-kastély 8,5 hektáros természetvédelmi<br />
területté nyilvánított parkjában található. Egyedi hangulatú gyógy- és üdülőhely, ahol minden évszakban<br />
pihenhetnek és gyógyulhatnak a vendégek, s üdülhetnek a családok és fiatalok.<br />
A fürdő vize 1968 óta hivatalosan is gyógyvíz, 1971-ben a fürdő gyógyfürdő minősítést kapott, környékét<br />
pedig 1984-ben gyógyhellyé nyilvánították. A családi élményfürdővel, az AquaPalotával kibővült Gyulai Várfürdő<br />
21 m<strong>eden</strong>céje között mindenki megtalálja a számára ideálisat.<br />
A 72 °C-os, 2005 méter mélységből feltörő, alkáli-hidrogénkarbonátos-kloridos gyógyvíz gyógyírként szolgálhat<br />
mozgásszervi károsodások, reumás panaszok, helyi idegbántalmak, savas eredetű gyomorproblémák<br />
és gyulladásos nőgyógyászati betegségek esetén, emellett sikerrel alkalmazható balesetek, műtétek<br />
utáni rehabilitációs kezelések során is. A télen-nyáron működő gyógyászaton reumatológus szakorvosi irányítás<br />
mellett zajlanak a kezelések.<br />
A Castello Wellness és Szaunapark kényeztető szolgáltatásokat nyújt látogatóinak bel- és szabadtéri részein<br />
egyaránt. Az itt eltöltött időt az üdítő szauna felöntések teszik varázslatossá. A Beauty Masszázs Szalonban közel<br />
30 féle masszázs közül választhatnak a felfrissülésre vágyók. A legkisebbeket pedig a fürdő Gyermekkuckója<br />
csábítja önfeledt szórakozásra.<br />
94
Gyulai Várfürdő<br />
Gyula<br />
Az AquaPalotával gazdagodott Gyulai Várfürdő egész évben kiszolgálhatja a családokat, a fiatalokat és azokat,<br />
akik elsősorban nem a gyógyvíz miatt látogatnak el a fürdőbe. A több mint 6000 négyzetméteres létesítményben,<br />
közel 900 négyzetméternyi vízfelületen számtalan élményelem – sodrófolyosó, álló-, és fekvőmasszázsok,<br />
vízesések, buzgárok, nyakzuhanyok, ugróm<strong>eden</strong>ce, családi csúszda, “fényalagút” testcsúszda, a Magyarországon<br />
kuriózumnak számító felfelé tartó, vagyis “fellejtő” fánkos csúszda – biztosítja a vendégek szórakozását.<br />
A gyermekekkel érkezők is kikapcsolódhatnak, a baba- és gyermekm<strong>eden</strong>ce nyújtotta élményelemek mellett,<br />
korosztályonként elkülönített játszóterek várják a családosokat. Amíg a gyermekek csobbannak, vagy éppen a<br />
mélyvízi ugróm<strong>eden</strong>cénél próbálják ki bátorságukat, a felnőttek pihenhetnek a vízibárban, vagy hódolhatnak<br />
a szaunavilág nyújtotta élvezeteknek.<br />
A baba-mama sarok az elvonulás nyugalmát biztosítja a gondoskodásra és pihenésre vágyó legapróbbaknak.<br />
A négy évszak minden egyes napján élményekkel várja kedves vendégeit Gyula város legnagyobb attrakciója,<br />
a Gyulai Várfürdő családi élményfürdője, az AquaPalota!<br />
95
Gyulai vár – Kézen fog a történelem<br />
Gyula<br />
Gyula város legrégebbi épített öröksége a több mint 600 éves vár, Közép-Európa egyetlen épen maradt<br />
gótikus sík vidéki téglavára. Nincs több olyan világi épületünk, amely ennyi Zsigmond-kori belső térrel rendelkezik.<br />
A várakról kialakult képpel szemben a gyulai vár sík terepen áll, s a hely adottságainak megfelelően a helyben<br />
rendelkezésre álló agyag adta téglából épült. Az elhelyezkedés és az építőanyag ellenére a 16. század<br />
második felében Gyula Eger és Szigetvár mellett az ország három legerősebb végvárának egyike volt.<br />
A gyulai uradalmat 1403-ban adományozta Zsigmond király Maróti János macsói bánnak. A Marótiak kihalásával<br />
a terület a király, Hunyadi Mátyás tulajdonába került, aki fiának, Corvin Jánosnak adományozta azt.<br />
A vár 1566-ban került török kézre, 62 napon át tartotta a hatalmas török sereggel szemben mindössze 2000<br />
várvédő. Tulajdonképpen nem is bevették, a várbeli készletek fogyása és a kitörő vérhas járvány miatt adta<br />
fel azt Kerecsényi László várkapitány.<br />
A 129 évnyi török uralom után a területet a Harruckern család kapta meg, a várat gazdasági célokra hasznosították:<br />
pálinka- és sörfőzőt, illetve cselédlakásokat alakítottak ki benne.<br />
1849. augusztus 18. és 23. között Damjanich János és Lahner György honvédtábornokokat az akkor orosz<br />
kézen levő várban helyezték el.<br />
A vármúzeumban megtekintheti, hogyan rendezkedett be a várúr és a várúrnő, miben különbözött a török<br />
szandzsákbég hivatali szobája a magyar várúrétól, vagy milyen fegyverekkel harcoltak az elmúlt évszázadokban.<br />
A vár kápolnája mellett pedig kondítsa meg a harangot az 1566-os ostrom hőseinek emlékére!<br />
96
Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont – Mesél a kastély<br />
Gyula<br />
A török hódoltság után a Békés vármegye nagyobb részét magában foglaló gyulai uradalmat Harruckern<br />
János György kapta meg III. Károly király adományaként. A főhadbiztos a terület 1722-es megszerzése<br />
után rögtön megkezdte a gyulai kastély felépítését. Az épületet az évszázadok során az egymást váltó<br />
főúri családok (a Harruckernek, a Wenckheimek és az Almásyak) többször bővítették, átalakították.<br />
A kastély 1945 utáni mostoha sorsa, a jobb oldali mellékszárny felújításával 2004-ben fordult jobbra, hogy<br />
aztán egy EU-s pályázati támogatás segítségével 2016 márciusára teljesen megújuljon.<br />
A gyulai Almásy-kastély minden tekintetben különbözik a hazai kastélyoktól.<br />
Az épületben helyet kapott tárlat ugyanis azt meséli el, amit eddig egyetlen kastély sem: mi történt a színfalak<br />
mögötti világban? Nem csak a főúri életmódról szól, a személyzet életére is koncentrál.<br />
Hazánkban egyedülálló módon, a 21. századi interaktív technika segítségével, izgalmasan és kreatívan<br />
mutatja be a korabeli mindennapokat, a személyzet tagjainak feladatait és még számos érdekességet.<br />
Ezeken túl tematikus részek idézik fel az itt tett királylátogatásokat, a tíz, Gyulán lefegyverzett aradi vértanú<br />
emlékét és Albrecht Dürer gyulai kapcsolatait.<br />
A Kastély Kávézóban grófnak, grófnénak érezheti magát minden látogató! A kávézó szolgáltatásai nem<br />
csak a kiállítás megtekintői számára érhetők el, önálló bejáratával és nyitvatartásával mindenkit vár, aki<br />
italaival, kávékülönlegességeivel feltöltődni akar, kézműves süteményeivel pedig kényeztetné magát. A<br />
múzeum- és ajándékbolt kínálatában pedig a helyi (Békés megyei) kézműves termékek mellett megtalálja<br />
a kiállítás több érdekes darabját és a kastély logójával emblémázott ajándéktárgyakat.<br />
97
Százéves Cukrászda<br />
Gyula<br />
Az 1840 óta üzemelő Százéves Cukrászda Magyarország második legrégebbi cukrászdája. Csodás, empír<br />
stílusú épületében a díszesen festett falak között, eredeti biedermeier bútorzat, s hagyományos sütemény,<br />
parfé-, cukorka- és fagylaltkínálat repíti vissza a látogatót az egykori nyüzsgő kávéházi világba. Mivel a<br />
cukrászda mindig is közösségi hely volt (a boltozatok közepén feltárt falképek töredékei bizonyítják) az<br />
1984-1986 közötti helyreállítás során igyekeztek a reformkori hangulatot visszaidézni, míg az egykori cukrászműhely<br />
helyén cukrászmúzeumot rendeztek be korabeli eszközökkel. 2004-ben a cukrászda életében<br />
egy jelentős felújítást hajtottak végre, hogy továbbra is a legértékesebb gyöngyszeme maradhasson a<br />
Dél-Alföldnek és ez a csodálatosan szép cukrászda egyedi, különleges élményt nyújtson vendégeinek.<br />
98
Erkel Ferenc Emlékház<br />
Gyula<br />
A németgyulai tanítói lakást 1795-ben építették fel. 1821-ben egy újabb tanterem került az ekkor megnagyobbított<br />
régi mellé. A ház térre néző szárnya az iskolának, míg az Ajtósi utcai frontja a tanítói laknak<br />
adott helyet. Az iskolai rész 1829–1830 telén megrongálódott, s részben össze is dőlt. A házat mai formájában<br />
ezt követően Nuszbek Mihály építette meg 1830 végére.<br />
A kántor és iskolaház az 1830-as átalakításkor kapta klasszicista stílusát. Az Erkel család 1806-ban érkezett<br />
Gyulára Pozsonyból. Az apa, Erkel József 1841-ig lakott és tanított az iskolában. Itt született 1810. november<br />
7-én fia, Erkel Ferenc, a magyar nemzeti opera megteremtője, a Himnusz megzenésítője. A kiállítás<br />
nyitóterében Európa himnuszait bemutató terminálok fogadják a látogatókat, majd az európai zene terme<br />
következik. A 19. századi osztályteremében lévő interaktív sarokban korabeli feladatok megoldására van<br />
lehetőség, az „Erkel-emlékszoba” a zeneszerző személyes tárgyait, relikviáit mutatja be. A hálószoba, a szalon<br />
és a népies konyha az Erkel család egykori otthonát idézi fel.<br />
99
Ladics-ház<br />
Gyula<br />
A földszintes polgárház a 19. század elején épült barokk stílusban, jegyzői lakásként. A házba dr. Ladics<br />
György jogász feleségével ifjú házasként költözött, majd utódai itt éltek a múzeummá alakításig. A hagyományőrző<br />
családban öt generáción át megmaradtak az életmódjukat tükröző bútorok, tárgyak, öltözékek<br />
s a szellemi életükről tanúskodó emlékek. A város az épület és a gyűjtemény felvásárlása után a házban<br />
múzeumot hozott létre.<br />
Túlzás nélkül állítható, hogy a Ladics család hagyatéka különleges értéke Gyula városának, s a maga nemében<br />
egyedülálló történeti forrása és dokumentuma a vidéki polgárság életének a dualizmus kori és a két<br />
világháború közötti Magyarországon. Míg a paraszti életmódot és lakáskultúrát bemutató tájházak rendszere,<br />
az egész országot behálózza, és a társadalmi paletta másik oldalát megjelenítő szépen berendezett<br />
nemesi, főúri otthonokra is találhatunk példákat, addig a polgárság világának a Ladics Ház az egyedüli teljesen<br />
berendezett tanúja. Hazánkban nincs más hasonló komplexitású polgári együttes, melynek keretében<br />
úgy a tárgyi, mint az irattári, dokumentációs anyagok egységesen megmaradtak volna. A hagyaték magába<br />
foglalja a család XIX. század elején épített lakóházát annak teljes bútorzatával, a családtagok használati és<br />
személyes tárgyait, valamint a családi könyvtárat és dokumentumgyűjteményt. Általa megismerhetővé válik<br />
a dualizmuskori, illetve a két világháború közötti Magyarország polgári kultúrájának teljessége.<br />
100
Kohán Képtár<br />
Gyula<br />
A színházi előadások, műsoros estek, táncmulatságok számára készült épület 1889-re épült fel az egyik<br />
Holt-Körös meder helyén, a népkertben. 1952–1975 között a dór oszlopos, timpanonos bejáratú, neoklas z-<br />
szicista épület a város művelődési otthona volt, majd 1979-ben a Kohán-hagyaték kapott helyet az épületben.<br />
Kohán György festőművész (1910–1966) Gyulaváriban született uradalmi kovács gyermekeként.<br />
Tehetsége hamar megmutatkozott: 16 évesen már a gyulai alkotó kör kiállításán szerepelt képeivel. Budapesten,<br />
majd Párizsban és Rómában tanult, végül hazatért Magyarországra. Végrendelete szerint 691<br />
festményt és 2215 grafikát ajándékozott Gyula városának, melyek egy része a Képtárban látható.<br />
101
TájVízHáz<br />
Gyula<br />
A Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság által létrehozott TÁJVÍZHÁZ kiállítás a Körös-vidéki tájról, vizeiről, természeti<br />
értékeiről, valamint a gyógyfürdőzésről és a népi gyógyászatról mutat be hasznos ismereteket a nagyközönség<br />
számára, szórakoztató, élményt adó módon. A bemutatóházban kisebb konferenciák és időszakos<br />
kiállítások megtartására is lehetőség van.<br />
A látogatók hagyományos és korszerű kiállítási elemek, multimédiás eszközök segítségével léghajós utazást<br />
tehetnek a Körösök vidékén, résztvevői lehetnek egy javasasszony perének, bepillantást nyerhetnek a régi<br />
idők közfürdőinek hangulatába, megismerhetik a török-fürdők világát. Iskoláknak – előzetes bejelentkezés<br />
után - lehetőséget biztosítunk kihelyezett tanórák megtartására. A bemutatóházban külön vetítőterem<br />
üzemel, melyben a Körös-vidékkel, árvizekkel, belvizekkel, vízügyi történeti emlékekkel, gyógynövényekkel<br />
kapcsolatos filmek közül választhatnak a látogatók.<br />
1<strong>02</strong>
Gyulavári Kastély Látogatóközpont<br />
Gyula<br />
A Gyulavári Kastély Látogatóközpont ötlete abból az elgondolásból született, hogy az egykori főúri rezidenciában,<br />
újszerű formában együtt mutassuk be a Dél-Alföld néprajzi, kulturális és természeti-környezeti értékeit,<br />
valamint gazdasági történetét és fejlődésének lehetőségeit. Azaz úgy ismertessük meg a látogatót a<br />
térség múltjával, jelenével, hogy közben szembesüljön a jövővel is. A jövővel, amely érdemben csakis akkor<br />
tervezhető, ha a fejlődés fenntartható. Alapvető célunk az volt, hogy hozzájáruljunk a Dél-Alföld országos<br />
és nemzetközi megismertetéséhez, az itt élők identitástudatának erősítéséhez, azon felismerés népszerűsítéséhez,<br />
hogy a térség gazdasági fejlődésének alapja a fenntarthatóság, a környezet kíméletes használata<br />
lehet, ezen keresztül pedig a gazdaság fejlődéséhez, az elvándorlás mérsékléséhez.<br />
Ezen gondolatkör mentén szerveztük meg a kastély kiállítási tematikáját, a leendő programokat, rendezvényeket,<br />
illetve próbáltuk megtalálni a létesítmény helyét a térség idegenforgalmi kínálatában.<br />
Három nagy területet ölel át a kastély: hagyományok, kultúra és fenntartható fejlődés. Ez a hármas logikailag<br />
is jól kapcsolódik egymáshoz: a hagyományok meghatározzák a kultúrát, a szélesebb értelemben vett<br />
kultúra alapvetően befolyásolja a jövőt.<br />
A hagyományokat egy helytörténeti gyűjtemény és a Dél-Alföldön évszázadok óta együtt élő nemzetiségek<br />
néprajzi, népművészeti tárgyainak kiállításával elevenítjük fel. A kulturális részben kiemelkedő szerepet kap<br />
a régió képzőművészete, illetve a tervezett rendezvényeken, programokon keresztül az egyéb művészeti<br />
ágak is maghatározó szerephez jutnak.<br />
A fenntartható fejlődés témakörben bemutatjuk a térség természeti kincseit, a vizek, erdők élővilágát, illetve<br />
szeretnénk a biogazdálkodás jelentőségére felhívni a figyelmet, amely a hagyományosan agrárorientáltságú<br />
Dél-Alföld egyik gazdasági kiugrási területe lehet. A kialakított konferenciaterem lehetőséget kínál<br />
arra is, hogy a kastély egyik Békés megyei szellemi központja legyen az ökogazdálkodás népszerűsítésének.<br />
103
Rádiótörténeti Kiállítás<br />
Gyula<br />
Egy nyugdíjas elektromérnök, Wlassits Nándor 120 darabból álló, szakszerű gyűjteménye a magyar rádiózás<br />
kezdetei, a rövidhullámú amatőr rádiózás és az Orion gyár termékeiből. A kiállítás megtekintése nem csak<br />
hozzáértők számára élmény.<br />
A Magyarországon elsőként létesült magánkiállítás múzeumi keretek között ad betekintést a nyolcvan éves<br />
magyar rádiózás legizgalmasabb korszakának történetébe.<br />
104
Retro Kiállítás<br />
Gyula<br />
A 60-as, 70-es évek klasszikus tárgyait bemutató tárlat a gyulai Rőfös udvarban üzemel. A színes tárlat vezetője<br />
fél óránként gyermeksarokban bemutatja az egykori apróságok játékait is, felhúzza a csibéket, kacsákat,<br />
kinyitja a háromdimenziós könyveket, előveszi a lemezjátékokat, így a csemeték már nem csak elbeszélésekből<br />
tudják majd meg, mivel játszottak a szüleik annak idején.<br />
A helyszínen jelenleg mintegy 2500 darab korabeli tárgy található, de hetente többször bővül a gyűjtemény,<br />
hiszen a tulajdonos maga is szerez be újabb darabokat, de egykori látogató és ismerősei is hoznak be mindenféle<br />
régi tárgyakat.<br />
105
Odalent Kalandpince<br />
Gyula<br />
Hűvös pincerendszer. Vastag falak. Ha bezárunk – vajon kijutsz-e?<br />
A feladat egyedül lehetetlen, kell hogy legyen segítséged a bajban! A szabaduláshoz rendelkezésre álló 60<br />
perc alatt logikai feladványok, zárak és lakatok állják utatokat, és itt nem az erő, hanem az ész a fontos. Ám a<br />
feladat nem lesz egyszerű! Tágra nyílt szemmel és nyitott elmével gyere hozzánk, és akkor megtalálod azt az<br />
élményt, amit nálunk keresel. Figyelemmel, logikával és leleménnyel minden akadály leküzdhető. Azonban<br />
ne gondold, hogy könnyű menet lesz: az idő sürget, a dolgok pedig nem mindig olyan egyszerűek, mint<br />
amilyennek látszanak!<br />
Ha nem figyelsz – lent maradhatsz!<br />
106
CsabaPark<br />
Békéscsaba<br />
A Kolbászmúzeum kiállítótere a kolbászkészítés történetét, tradicionális eszközeit mutatja be modern, interaktív<br />
eszközökkel. A Kolbászudvarban lévő látvány-kolbászműhelyben nyomon követhetők a sertésfeldolgozás<br />
és kolbászkészítés korunkban alkalmazott eljárásai, sőt lehetőség nyílik arra is, hogy interaktív<br />
módon akár a látogatók is bekapcsolódjanak a kolbászkészítés folyamatába, vagy részesei lehessenek egy<br />
hagyományos disznótornak.<br />
107
Csabai Rendezvénypajta<br />
Békéscsaba<br />
A Csabai rendezvénypajta olyan, egyszerre gasztronómiai és kulturális, hagyományőrző, közösségteremtő<br />
központ, ahol lehetőség van a csabai kolbász és a csabai termékek népszerűsítésére, valamint gasztronómiai,<br />
vagy egyéb családi összejövetelek megrendezésére.<br />
Az új infrastruktúra igénybevételével a rendezvényterület helyszíne, megjelenése, minősége, méretei és<br />
kapacitásai, továbbá szolgáltatásainak színvonala alapján Békéscsaba gasztronómiai jelképe, egyik meghatározó<br />
színvonalú közösségi tere lett, amely kialakításában, méretében és közönségbarát kiszolgálás tekintetében<br />
az ország fesztiválterületeinek méltó versenytársa, sőt a régió egyik legmagasabb színvonalú<br />
terméke is egyben.<br />
A nyáron leginkább rendezvényhelyszínként üzemelő pajta a téli időszakban műjégpályaként működik.<br />
Programlehetőségek: csapatépítő programok, céges, baráti és családi rendezvények, koncertek, filmvetítések,<br />
borvacsorák, táncházak, fesztiválok.<br />
108
Csabai Kolbászház<br />
Békéscsaba<br />
2015 januárjától megnyitotta kapuit a Csabai Rendezvényszervező Kft. által üzemeltetett fesztiválház. Fő<br />
célunk a földrajzi területvédelem alatt álló, csabai kolbász mint hungarikum népszerűsítése, bemutatása<br />
a régióban egyedülálló attrakcióként, egy több mint 500 m²-es épületben és udvarán. Kolbászkészítéssel,<br />
disznóölésekkel, hagyományőrző kolbászkészítő oktatással, valamint állandó kiállítással szeretnénk egész<br />
évben fenntartani az érdeklődést a kolbász és a kolbászfesztivál iránt. Vendégeink aktívan részt vehetnek<br />
a programokban. Komplex, egyedi programcsomagokat kínálunk látogatóink számára szórakoztatási lehetőségekkel,<br />
családbarát programok biztosításával.<br />
109
Gyulai Pálinka Manufaktúra<br />
Gyula<br />
A pálinkafőzde mellett található a Báró Harruckern János korát hűen tükröző Pálinkakóstoló Ház. Ezen a<br />
hangulatos helyszínen vendégeink megismerkedhetnek a pálinka világával, érkezzenek egyénileg vagy<br />
akár csoportosan.<br />
Az épület átalakításakor egy barátságos, a történelmi fürdőváros hangulatához szorosan illeszkedő pálinkakóstoló<br />
hely létrehozása volt a célunk, mely Gyula város turisztikai vonzerejét kibővítve tartalmas és minőségi<br />
szolgáltatásokkal csábítja az ide érkező turistákat és a gyulai lakosokat egyaránt. A város zajától távol,<br />
4-5 perces autózással könnyen megközelíthető a Kóstolóház, mely 40-45 fő befogadására alkalmas kóstoló,<br />
és termékbemutató teremmel várja az ide érkezőket.<br />
A látogatóknak lehetőségük van megismerni a pálinka készítés technológiáját: pálinkafőző mesterünk vezetésével<br />
a túra a gyümölcskertből indul, ahol a termesztésétől kezdődően végigkísérhetik a gyümölcs útját<br />
a csodálatos párlatok elkészültéig. Kisfilm vetítésével megismerhetik többek között a Békési Szilvapálinkát,<br />
mint hungarikumot, valamint a gyulai pálinkafőzés történelmi eredetét. Ezen kívül megismertetjük vendégeinkkel<br />
a pálinkafőzés hagyományait, a jelenlegi technológiát, és nem utolsó sorban a pálinkafogyasztás<br />
kultúráját. Az elméleti tudás megszerzését követi a gyakorlati ismeretek szélesítése: díjnyertes pálinkáink<br />
kóstolása, miközben kisül a kemencében a kenyérlángos, a ropogós házi kenyér vagy akár a malacpecsenye.<br />
Lehetőség van ezen kívül bográcsos, illetve grillezett ételek elkészítésére is.<br />
110
Békési Pálinka Centrum<br />
Békés<br />
Békés belvárosában található az a régi műemlék épület, melyben létrehoztuk a Békési Szilvapálinka Centrumot<br />
(BPC).<br />
Hitvallásunk: Újrateremteni azt a közösségi érzést, amit egykoron a pálinkafőzés jelentett az emberek számára.<br />
A BPC modern értelemben véve szolgáltatóház, egy érzés megvalósítása, közösségi hely, ahol a pálinka<br />
van a centrumban. A hely magába foglal mindent, ami a pálinkához kell.<br />
A Békési Szilvapálinka út egyik fő állomásaként épített létesítmény tervezésekor nagy hangsúlyt helyeztünk,<br />
arra hogy a pálinka iránt érdeklődők egy komplex szolgáltatást kapjanak. A BPC-ben közel 200 féle<br />
pálinka kóstolható meg, saját maga főzheti meg pálinkáját, majd tárolhatja pálinka trezorunkban. Konferenciák,<br />
összejövetelek, kulturális rendezvények és szakmai továbbképzések megtartására is alkalmas<br />
helyszín. A gyermekkel érkezőket játszószobával várjuk. Éttermünkben a gasztronómiára vágyókat is várjuk<br />
hagyományos helyi ételekkel.<br />
111
Árpád Pálinka – Pálinkatanya<br />
Békéscsaba<br />
Az Árpád Pálinkák 2011 tavaszától korhű, mégis modern és kényelmes környezetben adnak otthont a pálinkaturizmus<br />
kedvelői számára. A hagyományos podsztyenás (jellegzetes békéscsabai előtornác) pálinkaház<br />
hideg „pálinka-korcsolyákkal”, grillezéssel, bográcsozással várja a zamatos és különleges díjnyertes pálinkák<br />
kedvelőit. Nagy Árpád főzőmesterünk örömmel avatja be a látogatókat a pálinka lepárlás fortélyaiba a patinás<br />
rézüstök és kígyózó rézcsövek társaságában, melyet a száraz elmélet feloldásaként pálinkától nedves<br />
torkok követnek majd a teljes pálinka választéknak, és a kereskedelemben nem kapható, ritka pálinkáknak<br />
otthont adó Árpád Pálinkatanyán. Célunk bemutatni a pálinkafőzés szépségét, mely emberi közelségbe<br />
hozza e szép hagyomány misztikumát, és természetesen a főzőmester felügyeletével, akár saját pálinkánkat<br />
is lefőzhetjük.<br />
Napjainkra az álmaink megvalósulása mellett sikerült számos díjat is elnyernünk – köztük az év pálinkafőzdéje<br />
(2012. 2015.2016.) és a 2016. Ország Pálinkája elismeréseket is.<br />
112
Munkácsy Mihály Múzeum<br />
Békéscsaba<br />
A Munkácsy Mihály Múzeum feladata feltárni, összegyűjteni, tudományosan feldolgozni, a modern kor követelményeinek<br />
megfelelően mindenki számára közkinccsé tenni azokat a kulturális értékeket – kiváltképp<br />
Munkácsy Mihály hagyatékát, a megyében élő magyarság és nemzetiségek hagyományait – amelyek Békéscsabához,<br />
Békés megyéhez kötődnek.<br />
Intézményünk őrzi és gyarapítja a Békéscsabához köthető, a megye múltjára és jelenére vonatkozó jellegzetes<br />
tárgyakat, eszközöket, könyveket, kéziratokat, művészeti és ipari alkotásokat, az itt élő nemzetiségek<br />
tárgyi és szellemi kultúráját, a megyében valaha élt és kortárs jelentős személyiségek emlékét, tárgyait, alkotásait,<br />
ereklyéit. Biztosítja a több mint száz év alatt összegyűjtött tárgyak állagmegőrzését, műtárgyvédelmét,<br />
valamint hagyományos módszerekkel és digitalizált formában történő népszerűsítését.<br />
Legfőbb célunk, hogy a Munkácsy Mihály Múzeum a Békéscsaba városában lévő kulturális intézményekkel<br />
összhangban működő, korszerű, hiteles, egyedi, közönségbarát, nyitott szemléletű, a technikai eszközök<br />
által kínált lehetőségeket maximálisan kihasználó, az értékközvetítés újszerű megoldásait és dinamikus ábrázolási<br />
szemléletet választó kultúrpalota legyen, amely szakmai tevékenységén, látványos kiállításain és<br />
programjain keresztül jelen van az ország kulturális életében.<br />
113
Munkácsy Mihály Emlékház<br />
Békéscsaba<br />
1994-ben - Munkácsy Mihály születésének 150. évfordulóján nyílt meg Békéscsabán a nagy magyar festő<br />
emlékháza, abban a gyönyörű 8 szobás kúriában, amelyet rokonai építtettek az 1840-es években. Az árva<br />
Lieb gyerekek közül Mihály húga, Gizella nevelkedett e házban, Steineréknél. Miska pedig sokat vendégeskedett<br />
náluk nevelőapjával, Reök Istvánnal. Gyermekévei utolsó boldog pillanatait töltötte e falak között.<br />
Életével dokumentumok és fénymásolatok segítségével ismerkedhetünk meg, munkásságáról pedig 21<br />
eredeti alkotásából - köztük vázlatok, tanulmányalakok, szalonképek, portrék - szerezhetünk átfogó képet.<br />
Steinerék után az Omaszta család lakta a házat közel száz éven keresztül. Bútoraikat, tárgyaikat megőrizte<br />
az evangélikus egyház: az ezekből összeállított szobabelsők tájékoztatnak a századforduló Békéscsabájának<br />
kisnemesi, polgári világáról.<br />
114
Jantyik Mátyás Múzeum<br />
Békés<br />
A „Nagyház” ahogy a köznyelvben él, Békés városának központjában található egykori uradalmi épület.<br />
Építésekor nagyságával kitűnt a többi egyszintes épület közül, innen az elnevezés. Az épület falán fémtábla<br />
jelzi, hogy a XIX. században épült, azonban az építtetés ideje sokkal korábbra tehető, az 1790-es évekre.<br />
Az épület műemlék.<br />
Az épület er<strong>eden</strong>dően uradalmi célokat szolgált a Wenckheim család építtette gazdatiszti lakásnak és<br />
magtárnak. Az épületet az uradalom mindenkori intézője lakta. A fölszinten kapott helyett az intéző lakása.<br />
Itt kerültek kialakításra a vendégszobák, melyek a vadászatokra és más alkalmakra érkező vendégeknek<br />
nyújtottak szállást.<br />
Az épület alatt borospince van, melyben az uradalom borát tárolták. Említésre méltó a Nagyház padlástere,<br />
melynek gerendaszerkezete vörös fenyőből készült, az ehhez szükséges faanyagot a Körösökön úsztatták<br />
le Erdélyből. A padlástér három szintből áll. Az első szinten tárolták egykor a nehézgabonát, a második<br />
szinten árpát és zabot. A harmadik szint éppen csak egy lépcsőssorból áll, itt gyógynövényeket szárítottak.<br />
Az épület két oldalán még mindig láthatók a padlásajtók és a gabona felhúzásához használt csigasorok.<br />
Az épületet kőkerítés vette körül, mely a Nagyháztól a Városházáig, és a postapalota megépülése (1929)<br />
előtt a Bérház vonaláig húzódott. Ennek nyomai még megtalálhatók az egykori Zsíri-Szabó ház mellett.<br />
Hatalmas parkja a Fehér-Körösig leért.<br />
Az épület 1945-ig a Wenckheim család birtokában állott, majd a II. világháborút követően államosították.<br />
1966 óta a békési múzeum használja az épületet kiállítóhelyként. 1971-ben a múzeum felvette a békési<br />
születésű festőművész, Jantyik Mátyás nevét. Az épület borospincéjében működik a Nagyház Pince Borozó,<br />
melynek Bacchus cégérével.<br />
115
Szlovák Tájház<br />
Békéscsaba<br />
A Szlovák Tájházban látható tárgyi valóság egyaránt magában foglalja az anyaország és a környező magyarság<br />
népi kulturális értékeit.<br />
A 17. század végén a törökellenes harcok miatt Békéscsaba elnéptelenedett. A törökök kiűzése után Békés<br />
megye a felső-ausztriai származású Harruckern család birtokába került. A család betelepítésekkel pótolta<br />
a hiányzó munkaerőt. Ezáltal a Felvidékről szlovák családok érkeztek. A tájház a módos parasztok tárgyain<br />
keresztül a XIX. századi életmódot mutatja be. Az alföldi háztípus helyi jellegzetességeit, mint például a<br />
podsztyenkát (előtornác), a tiszta szobát, a padkával szegélyezett kemencét, a szlovák festett bútorokat,<br />
sajátos tárgyaikat láthatjuk itt. A tájház központja a konyha, amely két részből állt: az első része a pitvar,<br />
mögötte a kéményalja a tulajdonképpeni konyha, a főzés helye. Fala mentén padkák, kétoldalt kemencenyílás,<br />
ezeken keresztül fűtötték a szobák kemencéjét. A boltíves falon elhelyezett tányérok a konyha díszei<br />
voltak. A tisztaszoba a ház gondosan tisztán tartott, a legszebb, rendelésre készült faragott-festett bútorokkal<br />
berendezett helyisége. Itt fogadták a megtisztelt vendégeket; hétköznapokon alig használták, többnyire<br />
csak az ünnepek és a családi események alkalmával vették igénybe. Diagonális elrendezése csabai házak<br />
archaikusabb szobarendjét idézi: az ágytól kiinduló képzeletbeli átló a szobát két, elkülönülő részre osztja:<br />
az asztal körüli kultikus részre (szentsarok), valamint a mennyezetes ágyat és a kemencét befogadó lakótérre.<br />
A hátsó szobából nyíló kicsiny helyiség, a kiskamra fő rendeltetése a háztartás eszközeinek tárolása. Itt<br />
tárolták azokat az edényeket és konyhai eszközöket, melyeknek használatára nem került minden nap sor. A<br />
nagykamra egyszerre szolgált éléstárul és a háztartáshoz szükséges, ritkán használt eszközök tárlóhelyéül.<br />
A kenyérgabona és a kenyérsütés eszközei mellett itt tárolták kampókra felakasztva a füstölt szalonnát,<br />
húsokat is. Az állattartás számos eszközét is a nagykamrában helyezték el.<br />
116
Békési tájház<br />
Békés<br />
Jómódú parasztgazda 1866-ban épült házát rendezték be tájháznak. Csapó Gergely tanyásgazda tulajdona.<br />
Karéjos homlokzata, négyszögoszlopos, darufás tornáca, övpárkánya és dór lizéniái vannak az épületnek. A<br />
tájházban a parasztgazdaság összegyűjtött emlékeit, berendezési tárgyait, eszközeit tekinthetik meg. A porta,<br />
az épület és a lakásbelső a békésiek életmódját idézi föl az 1850 és az 1920 közötti évekből. A tisztaszoba<br />
festett bútorai és hímzett textíliái a magyar népművészet jeles termékei. A ház udvarán kapott helyet Kovács<br />
János helyi kocsigyártó mester műhelye is. Sisa Béla építőművészész tervezte a műemléki rekonstrukciót. A<br />
XIX. században épült klasszicista gazdaházban alakították ki a hajdani békésiek életmódját felidéző Békési<br />
Tájházat, udvarán egy kocsigyártó műhellyel.<br />
117
Tanyamúzeum<br />
Gyula<br />
A Gyula határában természetvédelmi területté nyilvánított pusztán található a gyulai parasztok önkéntes<br />
adományaiból létrehozott Tanyamúzeum. A természetvédelmi terület sajátos növény- és madárvilágával<br />
vonzza a tudományos kutatók és a természetet kedvelők érdeklődését. A múzeum közel 2000 darabos gyűjteménye<br />
a századfordulón és a század első felében élő parasztok életét és termelési kultúráját mutatja be.<br />
Egész napos programot kínál az üzemeltető: lovaglás, kocsikázás, csikós bemutató, méneshajtás, versenylovak,<br />
szürkemarhák, bivalyok, juhok, háziállatok megtekintése, lovasoktatás, gyalogtúra, egytálételek, csoportoknak<br />
komplett program, sőt, szálláslehetőség is igénybe vehető.<br />
118
Sióréti Szabadidőközpont és Lovas Centrum<br />
Gyula<br />
A 2010-ben alapított Sióréti Lovas Centrumban lehetőség nyílik futószáron történő vagy oktató nélküli lovaglásra,<br />
tereplovaglásra és sétakocsikázásra egyaránt. A központ 2013-ban 1850 m2-es fedeles lovardával<br />
bővült, így a lovassportok szerelmesei időjárástól függetlenül hódolhatnak szenvedélyüknek. A központ kimondottan<br />
oktatólovardaként működik, lovaglástanítással és fogathajtás tanítással egyaránt foglalkoznak.<br />
A Lovas Centrumban magas szintű oktatás folyik, szakképzett lovasedzők segítségével az abszolút kezdőktől<br />
a díjugrató, illetve fogathajtó versenyzőkig. Igény és tudásszint függvényében, közösen összeállított<br />
edzés-program alapján folyik a képzés.<br />
119
Pósteleki Szabadidőpark<br />
Békéscsaba<br />
A Pósteleki Szabadidőpark Békés megyében három város Békéscsaba, Gyula, Békés ölelésében fekszik. A<br />
hely a XIX. században a Wenckheim család gerlai birtokának része volt. 1895-ben ismét jelentőséget kapott,<br />
amikor Wenckheim Krisztina grófnő feleségül ment gróf Széchényi Antalhoz. Krisztina hozományul a szülői<br />
birtokokhoz közel fekvő, erdőben gazdag cca. 3000 hold nagyságú pósteleki birtokrészt kapta meg. Bár a<br />
II. világháború végzetes pusztítást okozott a kastélyban és környezetében, de az ma romjaiban is impozáns<br />
látványt nyújt. E történelmi hangulatot árasztó, gyönyörű adottságokkal rendelkező, nyugodt környezetben<br />
várjuk kedves vendégeinket! A kastélypark az eredeti állapotnak megfelelően folyamatosan megújul.<br />
A Wenckheim-kastély és az uradalom park-maradványa 1989 óta természetvédelmi terület. Különleges fafajai<br />
között megtaláljuk a megye legnagyobb vasfáját, a vörös levelű bükköt, a mocsári tölgyet és a hatalmas<br />
kocsányos tölgy egyedeket. Tűzrakó helyek, asztalok, padok, az erdő bejáratánál egy hangulatos erdei büfé<br />
várja Önöket.<br />
Játékparkunk nyári szezonunkban minden nap várja a ki látogatókat. A Pósteleki játékpark teljes kikapcsolódást<br />
nyújt a kicsiknek és ez által a felnőtteknek is egyaránt. Található több állásos kötélpálya, légvár, trambulin,<br />
homokozó, körhinta, óriás- sakk és malom, azaz minden, amivel egy gyermek le tudja kötni magát.<br />
Kiváló helyszín születésnapok vagy céges rendezvényen résztvevő gyermekek számára.<br />
A mini vadaspark és kisállat simogató elsősorban a gyerekeket várja. Célunk, hogy megismerjék, testközelből<br />
lássák a kedves állatokat. Folyamatosan bővülő állatcsaládunk (őz, szarvas, kecske, birka, szamár) egész<br />
évben várja a ki látogatókat.<br />
120
Gellény-birtok Kalandpark<br />
Gyula<br />
A Gellény Birtok 4,5 hektáros gondozott kalandparkja garantált élményeket és kikapcsolódást nyújt az<br />
egész család számára, egészen a tavasztól őszig tartó időszakban. A látogatók biztonságos szórakozását<br />
szakképzett animátorok felügyelik.<br />
A kalandpark elemei: 2×12 féle akadályból álló magaslati kötélpálya (0,8 m és 3,5 m magasságban fák között<br />
kialakított változatos nehézségű akadályokból áll), capopy pálya (lecsúszó pálya) (a bátor vállalkozók<br />
egy 3500m³-es 5m mély halastó felett csúsznak le 7,5 m magasból), 3 oldalú mászófal (ami 8 méter magasságig<br />
teszi lehetővé biztonságosan akár már 4 évesek számára is a bátorság és az erő próbáját), íjászpálya,<br />
ugrálóvár, trambulin, mini golf pálya, mini canopy pálya.<br />
121
Városerdő<br />
Gyula<br />
Gyulától 5 km-re, Sarkad irányába található a Fekete-Körös bal partján a város üdülőterülete, Városerdő.<br />
Természetes kirakodású, homokos partú szabad strandját nyáron előszeretettel látogatják a fürdőzők, horgászok.<br />
Bérelhető kajak, kenu, vízi bicikli. Erdei iskolájában pedig lehetőség nyílik a környező erdő tanösvényeit<br />
bejárva a gazdag állat- és növényvilág megismerésére.<br />
122
Nagyrendezvények tavasszal<br />
Gyulai Kolbász- és Sódarmustra – Gyula<br />
Az igazi sódar formás és vörös színű, omlós, igazi füstölt ízű és illatú – Ön is megkóstolhatja nem csak a<br />
gyulai sódart, hanem a kolbászt is, melyeket a helyi termelők fognak elhozni a rendezvényre, így igazi húskészítményeket<br />
szerezhet be húsvétra közvetlenül a termelőktől. A számos ízletes húskészítmény mellett<br />
szórakoztató programok hada is várja mindazt, aki Gyulán tölti ezt a hétvégét.<br />
Medivid Agility Kupa és ParAgility Kupa – Gyula<br />
A rendezvény célja, hogy a versenyt megtekintő nézők közül minél többen megismerjék az Agility és ParAgility<br />
sportot. Találkozzanak olyan emberekkel, akik a sérülésüktől függetlenül sohasem adják fel. Hitük és<br />
kitartásuk fantasztikus. Példát tudnak mutatni mind a fiatal, mind az idősebb korosztály számára is. Partnereink<br />
már adottak. Évek óta segítik csapatunkat. A verseny időpontját már évek óta úgy időzítjük, hogy az itt<br />
tartózkodó sportolóknak és kísérőinek legyen kikapcsolódási lehetőségük és ezért esett az időpont Gyula<br />
város legnagyobb tavaszi rendezvényére, a Pálinka Fesztiválra.<br />
Gyulai Pálinkafesztivál – Gyula<br />
Gyula minden tavasszal a pálinka fővárosává válik, hiszen a legfinomabb párlatok készítői gyűlnek egy helyre,<br />
hogy megmutassák, milyen is az érett gyümölcsöt megidéző, igazi pálinka. Hiszen tudjuk, hogy pálinkából<br />
számtalan fajta létezik, és tudjuk, hogy a valódi, hungarikum címre méltó nedűre nem is olyan könnyű<br />
rátalálni. Ha Ön ivott már illatában és ízében harmonizáló, tisztán gyümölcsből előállított készítményt, akkor<br />
tudja csak igazán, hogy milyen is a pálinka… A Gyulai Pálinkafesztivál vendégei minőségi és különleges<br />
termékek közül válogathatnak, napközben programok, esténként pedig országosan híres előadók szórakoztatják<br />
a közönséget.<br />
Gyulai Várfürdő Futás – „Fuss a sérült gyerekekért!” – Gyula<br />
A Várfürdő Futás nem egyszerű sportesemény. Rendezvényünkkel a sérült gyermekek gyógykezelését, rehabilitációját<br />
és sportolását is támogatod. Eddigi mérlegünk: 8 Várfürdő Futás, 8607 versenyző, 92925 lefutott<br />
kilométer, 452 támogatott gyermek.<br />
Gyulai Virágok Fesztiválja – Gyula<br />
A Gyulai Virágok Fesztiválja a városi programok egyik legszínesebb rendezvénye, amikor virágba borul az<br />
egész város. Két napon át tartó virágvásár, „Ízek, illatok tere”, koncertek, kézműves foglalkozások, tűzijáték<br />
várja a Gyulai Virágok Fesztiválján!<br />
Az esemény „elődje”, a Gyulai Virágok Vasárnapja a tavalyi évtől kezdődően része a Gyulai Virágok Fesztiváljának.<br />
A kibővített rendezvénynek köszönhetően még több izgalmas, virágos program várja a helyieket, a<br />
környékbelieket és a turistákat is!<br />
123
Gyula, 2017.<br />
124
Change language