eden-kiadvany-02

Gyulai vár – Kézen fog a történelem
Gyula
Gyula város legrégebbi épített öröksége a több mint 600 éves vár, Közép-Európa egyetlen épen maradt
gótikus sík vidéki téglavára. Nincs több olyan világi épületünk, amely ennyi Zsigmond-kori belső térrel rendelkezik.
A várakról kialakult képpel szemben a gyulai vár sík terepen áll, s a hely adottságainak megfelelően a helyben
rendelkezésre álló agyag adta téglából épült. Az elhelyezkedés és az építőanyag ellenére a 16. század
második felében Gyula Eger és Szigetvár mellett az ország három legerősebb végvárának egyike volt.
A gyulai uradalmat 1403-ban adományozta Zsigmond király Maróti János macsói bánnak. A Marótiak kihalásával
a terület a király, Hunyadi Mátyás tulajdonába került, aki fiának, Corvin Jánosnak adományozta azt.
A vár 1566-ban került török kézre, 62 napon át tartotta a hatalmas török sereggel szemben mindössze 2000
várvédő. Tulajdonképpen nem is bevették, a várbeli készletek fogyása és a kitörő vérhas járvány miatt adta
fel azt Kerecsényi László várkapitány.
A 129 évnyi török uralom után a területet a Harruckern család kapta meg, a várat gazdasági célokra hasznosították:
pálinka- és sörfőzőt, illetve cselédlakásokat alakítottak ki benne.
1849. augusztus 18. és 23. között Damjanich János és Lahner György honvédtábornokokat az akkor orosz
kézen levő várban helyezték el.
A vármúzeumban megtekintheti, hogyan rendezkedett be a várúr és a várúrnő, miben különbözött a török
szandzsákbég hivatali szobája a magyar várúrétól, vagy milyen fegyverekkel harcoltak az elmúlt évszázadokban.
A vár kápolnája mellett pedig kondítsa meg a harangot az 1566-os ostrom hőseinek emlékére!
36